Nov. 8-án a parlamentben Ioan Solcanu szenátor kifogásolta, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter kézdivásárhelyi látogatásakor kitűzték a magyar zászlót. Markó Béla szenátor reagált erre: Solcanu nemzetközileg bevett szokásjogot kérdőjelez meg, emellett a határokon túli románok követelései között szerepel saját nemzeti szimbólumaik használatának joga. Frunda György hozzátette, véget kell vetni annak, hogy Románia mást mond az ET-ben és mást tesz itthon. /Zászlóvita a román szenátusban. = Népszabadság, nov. 9., Markó Béla reagálására Solcanu megjegyezte: Markó Béla nem a magyar államot képviseli, ezért nincs joga replikázni. Megtapsolták. Egy másik szenátor szerint idegen zászlók felhúzás tiszteletlenség. /Demeter J. Ildikó: Everac és a magyar zászlók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Dr. Octavian Buracu elutasította Ion Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt képviselője, képviselőházi alelnök /1989-ig KISZ-titkár/ nyilatkozatát, aki a magyar kisebbséget okolta azért, hogy Romániát csak később vették fel az ET-be. Gavra, pártjának főideológusa rendszeresen jelentkezik álhírekkel: a határ közelében mozgolódnak a magyar hadtestek stb. /Dr. Octavian Buracu: Diverziók és egyebek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

A Magyarok Világszövetsége erdélyi körútra indult. Nov. 5-én Temesváron helyi magyar értelmiségiekkel találkoztak. Ma az információ, az ezt szolgáló elektronika a legnagyobb érték, hangsúlyozta Timkó Iván. Az öttagú küldöttség Arad, Temesvár, Déva, Medgyes, Nagyszeben, Nagyenyed, Brassó útvonalat járja be. Információs hálózat kiépítése a cél, tájékozódnak arról, hogy hova kellene számítógép, telefax, videokamera stb. /Gazda Árpád: Terepen a Világszövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

"Amilyen nehezen kapta meg Bukarest az amerikai legnagyobb kedvezményt, olyan könnyen elveszítheti azt, ha teret enged az antiszemita uszításnak, mondta a Zsidó Világkongresszus egyik Izraelbe látogató vezetője arról, hogy Romániában kiadták Hitler Mein Kampfját és a főügyész szerint ez nem minősül antiszemita uszításnak. A Zsidó Világkongresszus tiltakozást jelentett be Romániánál, ha interveniálásuk nem jár sikerrel, "a washingtoni zsidó lobbi veszi kezébe az ügyet" - jelentette ki az említett vezető. /Zsidó világszervezetek ellenzik a Mein Kampf romániai terjesztését. = Magyar Hírlap, nov. 10./ "

"Képviselőházi bizottság felkereste Hadrévet, ahol szept. 20-án cigányellenes pogrom volt. Zsigmond László RMDSZ-képviselő, a bizottság tagja nem írta alá a jegyzőkönyvet, mert nem értett egyet annak cigányellenes szellemével. Eddig 23 cigányellenes pogrom történt az autóbbi időben Romániában, ezekben 12 roma vesztette életét és 400 házat gyújtottak fel, tettek tönkre. Florin Negoita kormánypárti képviselő a parlamentben okt. 13-án a cigányok halálbüntetésének bevezetését kérte és konkrét cigányellenes programot sürgetett. Nicolae Gheorghe szociológus, a Romák Országos Szövetségének elnöke figyelmeztetett: folytatódnak a cigányellenes támadások. Több esetet felsorolt a múltból. Karácsonyfalván egy rendőr agyonlőtt egy 21 éves kisgyermekes családapát, Korondon egy rendőr egy tizenkét gyermekes apa életét oltotta ki. Bolintin de Valén a cigányok házainak felgyújtása után egyetlen embert ítéltek el felfüggesztett büntetésre - hét kacsa ellopásáért. /Tófalvi Zoltán: Hadrév ? a cigánykérdés "réve". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 10./ "

A kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja elégedetlen a televízió híradójával, mert nem biztosítanak elegendő időt álláspontjuk kifejtésére, nyilatkozott nov. 9-én a párt szóvivője. /Népszava, nov. 11./

Szász János ismételten szembeszállt a mindinkább hivatalossá váló állásponttal, hogy Romániában nem volt zsidóüldözés. A romániai fasizmus 1940-1944 között Bukarestben, Iasiban, Besszarábiában, Bukovinában, Dorohol megyében, Odesszában és környékén, Transznisztriában mintegy 400 ezer zsidó polgárt pusztított el. Románia zsidóságának észak-erdélyi részét, 121 ezer zsidó polgárt az auschwitzi pokolba hurcolták. A 400 ezres adat nemcsak Matatias Carp Cartea Neagra /Fekete könyv/ című munkájában található, hanem a hivatalos okmányokban /katonai, csendőrségi stb./, a jeruzsálemi Holocaustot tanulmányozó intézet II. kötetében is ez szerepel. A román faji törvények, Goga, Gigurtu és az Antonescu-kormány zsidótörvényei kirekesztették a zsidóságot a társadalomból. /Szász János: Volt-e nálunk zsidóüldözés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Máramarosszigeten a római katolikus templom kertjében álló Leöwey Klára szobrot 1990 tavaszán ismeretlenek leöntötték vörös festékkel. A városi magyar tanácstagok kérésére a város megtisztíttatta a szobrot. A templomkertben levő 1848-as emlékmű a vidék magyarságának fájó pontja. Az emlékművet 1887-ben állították fel, 1921-ben ledöntötték, 1940-ben visszaállították, 1944-ben újra ledöntötték, 1948-ban az akkori Magyar Népi Szövetség újraállíttatta. 1978-ban a magyar szöveget leverték az emlékműről és román szöveg került a helyébe. 1990 januárja óta szeretnék az emlékművet helyreállítani, de nem sikerült. - A vidék anyanyelvi oktatásának helyzete nem megfelelő. Hosszúmező magyarlakta falu, azonban a gyermekeknek csak fele jár magyar iskolába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Romániában 1990 januárja óta csökken a tanulók létszáma. Az egyre nehezebb anyagi helyzetben nagyon sok szülő nem tudja vállalni gyermeke továbbtanulási költségeit. Idén szeptemberben Bukarestben az egyetemisták tüntettek a szociális problémáik miatt. A lélezsám csökkenése, a kivándorlás érzékenyen érinti a magyar nyelvű oktatást. Brassóban az Áprily Lajos Középiskola IX. osztályaiba a 180 helyre 135 tanuló iratkozott be. Gondok jelentkeztek Temesváron is. /Barabás István: A pénz ördöge iskolába jár. = A Hét (Bukarest), nov. 12./

"A temesvári Csiky Gergely Színház negyvenéves jubileumi ünnepségén, nov. 8-án a budapesti Nemzeti Színház vendégszerepelt Sütő András Advent a Hargitán című drámájával. Ez egyben a darab 250. előadása. Sütő András köszöntőt írt az ünnepi bemutatóra, melyet felolvastak a színházban. A diktatúra idején betiltották színművét, emlékezik vissza az író, meg akarták akadályozni a budapesti bemutatót is. Bukarest azóta sem vonta vissza tiltakozását. Sütő ismét kifejtette, hogy nem fogadja el az öncélú művészetet, a nemzeti sorsproblémákról szólni kell, annak ellenére, hogy akik ezt teszik, azokon a "magyarságundorban szenvedő tollforgatók kéjes élvezkedéssel fenik a nyelvüket." /Magyar Nemzet, nov. 13./"

"Iliescu elnök az elnöki hivatal mellett működő, szakértőkből álló gazdasági-társadalmi konzultatív csoportot hozott létre. A testületnek kell kidolgozni a húsz évre szóló gazdasági stratégiát. Politikai megfigyelők szerint Iliescu saját pozícióját akarja erősíteni. /Iliescu "szakértői árnyékkormánya". = Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, nov. 16./"

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/ Illyefalván, nov. 13-15-e között tartotta meg második tisztújító vándorgyűlését. Vida Gyula parlamenti képviselő előadásában rámutatott, hogy a hiperinfláció a gazdasági értékrend teljes felborulását tükrözi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./ Újraválasztották elnöki funkciójába Kerekes Jenő /Kolozsvár/ ny. professzort, alelnökök lettek: Feyné dr. Vincze Mária egyetemi docens /Kolozsvár/, Szécsi Kálmán /Székelyudvarhely/, Kelemen Emese /Marosvásárhely/ és Szőke Erzsébet egyetemi hallgató /Kolozsvár/. /Vándorgyűlés Illyefalván. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Az RMKT a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem támogatásával, a Bölöni Farkas Sándor Közgazdasági Alapítvánnyal közösen szervezett posztgraduális képzést: huszonnégy egyetemet végzett közgazdász Budapesten négy féléves posztgraduális képzésben részesül. A bankhálózatban dolgozó ötven közgazdász kéthetes intenzív továbbképző tanfolyamon vehetett részt. A vezetőség beszámolója szerint papíron 12 vidéki szervezet szerepel, a gyakorlatban 5-6 működik., A társaság 2300 kötetes könyvtára Kolozsváron működik. /A Romániai Magyar Közgazdász Társaság tevékenységéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

"Az Európai Idő hetilap visszatekintett a Százak Nyilatkozatára. 1945. nov. 15-18-a között Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ Központi Intézőbizottsága. A bizottságnak száz tagja volt, ezért száza intézőbizottságnak is nevezték. Az ún. Százak Gyűlése ezen az értekezleten nyilatkozatot fogadtak el, amit Százak Nyilatkozataként tart számon az utókor. Az ülésen részt vett dr. Petru Groza miniszterelnök és Luka László, a Román Kommunista Párt titkára, az Országos Demokrata Arcvonal főtitkára is. A Százak Nyilatkozata szerint: "Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés, hanem a demokrácia megőrzésének, a nemzeti jogegyenlőség tényleges megvalósításának, a határok feloldásának kérdése. Nem helyeselhetünk semmiféle olyan törekvést akár magyar, akár román részről, amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel a nemzetközi reakció szolgálatában, Erdélyből újra háborús tűzfészket teremtene? Elismeréssel adózunk a Groza-kormánynak azért az erőfeszítésért, amelyet politikai jogaink, anyanyelvű oktatásunk, gazdasági érdekvédelmünk biztosítására kifejtett?" A Központ Intézőbizottság "Marosvásárhelyen tarott országos értekezletén hitet tesz a román népi demokráciával kötött szövetsége mellett." 1946. júl. 29-énkezdődött Párizsban a békekonferencia. Gheorge Tatarescu román külügyminiszter 1946. szept. 2-án beszédében visszautasította a magyar küldöttség kívánságát, hogy 4000 négyzetkilométernyi területet - Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti városokkal - csatoljanak Magyarországhoz. A szóba forgó területen 483 ezer lakos élt. Tatarescu hangsúlyozta, hogy a magyarok Romániába mindent megkapnak, ami gazdasági és kulturális fejlődésüket biztosítja. Kiemelte, hogy "a magyar kormány álláspontja teljesen ellenkezik a Romániában élő magyarok álláspontjával", és beszédében bőven idézett a Százak Nyilatkozatából. A győztes hatalmak Romániának adtak igazat. /Marosi András: Lojalitás vagy politikai baklövés. A Százak Nyilatkozata. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./"

"Beke György 25 megjelent kötetével - budapesti lakosként - az egyik legismertebb erdélyi író. Beke György Erdélyben egyszemélyes kulturális intézménynek számított, egy személyben volt történész, falukutató, szociológus, honismereti szakember és kisebbségkutató, riporter és regényíró. Valójában nem történész, nem kisebbségkutató, hanem író, nyilatkozott munkásságáról. Szinte kizárólag Erdélyről ír. "Az erdélyi magyarság kezd nemzet egységében gondolkodni, megmaradását nem szűkíti Erdély tájaira csupán, hanem Zágon és Sopron, Szabadka és Dunaszerdahely, az etnikai nemzet határai között képzeli el szellemi, művelődési, lelki életét." - vallja. /Bíró Béla: Ha az ellenfél javát szolgálod, jó szívvel, csupa becsülettel? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 17-30./"

Ismeretlenek kirabolták a buziásfürdői katolikus templomot. A temesvári egyházmegyében idén ez a 25. templomrablás. /Az idei 25. templomrablás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Négy évvel az 1989-es fordulat után az iskolák zömében még mindig a régi, a diktatúra idején készült tankönyvekből tanulnak. Székely Győző, a kolozsvári Collegium Transsylvanicum Alapítvány képviselője utánanézett: amíg az anyaországi gyermekek ötezer tankönyv között válogathatnak, addig a romániai magyar tanulók mindössze nyolcvan magyar nyelvű tankönyvből, de ennek is a nagyobb része fordítás és csak tizennyolc íródott eredetileg is magyarul. A Collegium Transsylvanicum Alapítvány pályázatot írt ki magyar nyelvű tankönyvek írására. Azért csak most, mert a tankönyvkiadás állami monopólium volt, idén tűntek fel az első jelek, hogy a román oktatáspolitika engedélyezi az alternatív tankönyvek megírását. /B. Kovács András: Legyen vége a szellemi diétának! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

"Romániában egyre több helyen neveznek el utcákat Antonescu marsallról, az ortodox egyház szentté akarja avatni, Marosvásárhelyen fel akarják állítani a szobrát. Antonescu 1941-ben, Hitler előtt két évvel, meghirdette az Endlösungot. Antonescu ugyanis kijelentette: "Én hiszek a bukovinai és besszarábiai zsidók hivatalos deportálásának fontosságában. A határon kívülre kell őket utasítanunk. Ugyanúgy hiszek abban, hogy az ukránok kiutasítása is megalapozott. Idegeneknek nincs helyük a román földön." Antonescu cselekedett. Romániában több mint 250 ezer zsidót gyilkoltak meg /ideértve a románok által akkor megszállt területeket, Bukovinát, Besszarábiát és Transznisztriát/. Matatias Carp először 1946-ban megjelent könyvében románul, majd magyarul nemrég újból megjelent könyvében román titkos belügyi jelentések alapján 166 ezerre becsülte az 1941-es moldvai pogrom áldozatainak számát. Az Antonescu-perben ismertették, hogy Antonescu parancsára a megszállt Odesszában egy ? 24 román katona halálát követelő ? partizánakció megtorlásául 24 ezer /!/ ártatlan civilt végeztek ki alig egy nap alatt. /Beke Mihály András: Margó. = Heti Magyarország, nov. 19./"

Illyefalván tartotta meg második vándorgyűlését a Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/. Vida Gyula parlamenti képviselő előadásában rámutatott, hogy a hiperinfláció a gazdasági értékrend teljes felborulását tükrözi. Újraválasztották elnöki funkciójába Kerekes Jenő professzort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./

Reizer Pál szatmári megyéspüspök kifejtette, hogy az elmúlt évtizedek istentelen propagandájának, szellemi-erkölcsi rombolásának újjáépítése, gyógyítása sok időt és türelmet igényel. Épülnek új templomok, a hívek egyházukhoz ragaszkodásának köszönhetően. A püspök emlékeztetett, milyen harcot vívnak az egyházak a vallásügyi törvénnyel kapcsolatban, az egyházi iskolák visszaadása érdekében. Reizer Pál súlyos műtéten esett át, melyet két hónapos gyógykezelés követett. Több alkalommal járt Kárpátalján, ahol mindig megindító találkozni az erdélyieknél is mélyebbről indult katolikus hívekkel. Tervezik Hám János püspök szobrának felállítását. A város vezetése csak a templom kertjében engedélyezi a szobor felállítását, azonban ők a téren akarják felállítani. Úgy vélik, az adófizető magyaroknak ugyanolyan joguk van a közterületekhez, mint a többségi lakosságnak. /Sike Lajos: Egymást erősítve. Interjú Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

"A Jakabffy Elemér /1881-1963/ emléknapok alkalmával tartott szimpóziumhoz intézte Balogh Edgár a levelét, melyet most közölt a lap. Jakabffy Elemért ismerték a katalánok, a baszkok, mindazok, akiért a genfi Népszövetség kisebbségi konferenciáján szót emelet a kisebbségi jogokat mint az európai béke és együttműködés feltételét meghirdető erdélyi magyar politikus. Volt egy jelszava, a szerkesztésében 21 éven át kiadott Magyar Kisebbség címlapján: "Világ kisebbségei egyesüljetek!" Ez a felszólítás ma is időszerű, hangsúlyozta Balogh Edgár, az önrendelkezés elve mai is az egyetlen megoldás. A romániai magyar szervezetnek tőle kell átvenni a reális kisebbségvédelmi módszert. /Balogh Edgár: "Világ kisebbségei egyesüljetek!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ Jakabffy Elemér emléknapokról: nov. 2."

A Bánságban idén a 25. római katolikus templomot rabolták ki, volt olyan, amelyikbe kétszer is betörtek /temesvári Dóm, lovrini templom/, a monostoriba pedig háromszor. Kelyheket, a szentségtartókat, szobrokat, festményeket vittek el. /Gazda Árpád: Templomrablási kampány Bánságban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Antonescu és a vasgárdisták rehabilitálása folyik állapította meg Szász János, a televíziós adásokra utalva. A televízió is felzárkózik ahhoz az eszmei offenzívához, hogy Romániában 1923 óta rendezett a nemzetiségi kérdés, nem volt fasizmus, sem antiszemitizmus. Tisztára akarnak mosni egy totalitárius, idegengyűlölő, antiszemita, szélsőségesen nacionalista pártot, a vasgárdista mozgalmat. /Szász János: Vasgárdisták a képernyőn. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 24./

"Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában szokatlanul tapsoltak Paulus Alajos filmjének végén. Nem élt soha kisebbségben. "Mégis minden határainkon túl élő magyart rokonomnak tartok" - vallja a budapesti Paulus Alajos A Rendezni végre közös dolgainkat című filmben a szlovákiai magyarok, a Rendezni végre közös dolgainkat című filmben a szlovákiai, a trilógiában /Béke veled, Félrevert harangok, Visszatérés/ a romániai magyarok panaszait szólaltatta meg. A vajdasági magyarokról szól a Van egy álmom című alkotása. /Pósa Zoltán: Békés visszatérés. Székelyföld, Vajdaság, Felvidék panaszának krónikása. = Új Magyarország, nov. 24./"

"A román katonai kiadó Román történelmi és etnikai tér című sorozatának egyik füzete: "Ezeréves" Magyarország /Ungaria "Milineara"/. A mottó Antonescu-idézet: "Tudniuk kell, a Szent István Korona jogaira a válaszunk szerény és emberi, a nagy Trajanus dicső koronájának a jogai...!" A könyv szerint "a fiatal magyar királyság határai ismeretlenek pontos dátumok hiányában, de valószínű, hogy az 1918-1939-es határok voltak." /Okos Márton: "Még kér" ? a román etnikai tér. = Magyar Fórum, nov. 25./"

Idén ősszel Kolozsváron elindult a magyar nyelvű újságíróképzés, a filológiai karon. Másodévtől kezdődik a szakosodás. /Kisgyörgy Réka: Röviden az újságíróképzésről? Valami elindult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

"Kallós Zoltán eddig mintegy 30 ezer dallamot gyűjtött, ennek egy részét próbálja most közreadni. A kommunista diktatúra idején gyakoriak voltak a házkutatások, ezért Kallós Zoltán kénytelen volt anyagát Magyarországra küldeni. A hatalmas gyűjtés teljes anyaga a Magyar Tudományos Akadémiánál van, letétben. Kallós megpróbál válogatást készíteni és azt átadni a következő századoknak, hogy tudják, milyen is lehetett a népi kultúra. A pénzhiány miatt hozta létre a Kallós Alapítványt, hogy közkinccsé tehesse gyűjtését. Emellett táncházak, táborok, vetélkedők szervezés, fiatalok továbbtanulásban segítése lenne az alapítvány további célja. Megjelent az Uram irgalmazz nékünk, moldvai magyar szentes énekek és imádságok című lemeze, Budapesten kazettán kapható. Ez tulajdonképpen két csángó falu, Lészped és Klézse anyaga. További válogatások is megjelentek. Karácsonyra napvilágot lát Nem engedi Isten, hogy elveszejszenek, moldvai magyar életképek vallásos és népi szövegek "Glória, Kolozsvár" című kötete. Kallós Zoltán gyűjtései több kötetben láttak napvilágot. A Balladák könyve 1969-ben és 1971-ben /majd három kiadása Magyarországon/, Új guzsalyam mellett /Kriterion, Bukarest, 1973/ egy klézsei öregasszony teljes monográfiáját, hatalmas dallamanyagát tartalmazza. Tegnap a Gyimesben járta, gyimesvölgyi gyűjtés. /Csomafáy Ferenc: Az egyetemes európai kultúra szerves része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"

A Kriterion kolozsvári fiókszerkesztőségének el kellett költöznie. A Kolozsváron működő Polis Könyvkiadó Kft magáncég /igazgatója Dávid Gyula irodalomtörténész/, 50-50 százalékban magyar-román vegyes kft. Együttműködnek a Kriterionnal, vannak közös kiadásaik is. A Polis fő profilja a könyvimport, ennek a tevékenységnek a hasznából vállalkoznak könyvkiadásra. Az erdélyi magyarok a növekvő gazdasági nehézségek ellenére vásárolnak könyveket A Polis most kezdi megjelentetni első könyveit. Hamarosan megjelenik a fiatal kolozsvári Kisgyörgy Réka Angyalok kenyere című elbeszéléskötete. /Miklós László: Mit és a könyvkiadó, ha magán? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Felemelte szavát a templomrablások ellen a 85 éves dr. Boros Béla címzetes érsek, a ki 14 évet volt börtönben a kommunista diktatúra idején. A Bánságban sok templom plébános nélkül maradt, mert a püspökség területéről 1989 óta 49 pap vándorolt ki nyugatra, annak ellenére, hogy a püspökség mindössze 2-3 esetben adta ehhez a beleegyezését. /Gazda Árpád: Dr. Boros Béla a templomrablásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

"1992. áprilisában ritkaságszámba menő kötet jelent meg Budapesten: Búcsú az ifjúságtól, Lakatos Demeter verseit tartalmazza. "Van egy költője a csángómagyaroknak, a neve Lakatos Demeter" - igazított el Domokos Pál Péter, a kötet gondozója, aki saját költségén adta ki a verseket. Lakatos Demeter 1911-ben született Szabófalván. Szabófalva lakói 1761-ben levelükben elpanaszolták, hogy nincs magyar papjuk, aki magyarul misézzen. Gondjuk nem oldódott meg, hiába adott hírt Rómának az anyanyelvű paphiányról Batthyány Lajos erdélyi püspök. Lakatos Demeter román iskolába járt /magyar nem volt/. Első versét 1935-ben Dsida Jenő közölte Kolozsváron, a Keleti Újságban. Lakatos Demeter Szabófalván élt. Bartis Árpád 1969-ben meglátogatta Lakatos Demetert, aki akkor éppen házi őrizetben volt, mert magyarul verselt és Magyarországra is ellátogatott. Verseit dugdosták barátai, Bartis Árpád Bajkó Sándorral együtt megőrizte és eljuttatta Domokos Pál Péterhez a verseket. Lakatos Demeter haláláig, 1974-ig őrizte verseivel a magyar nyelvet. /Bartis Árpád: Őrizzétek hűségesen. = Moldvai Magyarság (Sepsiszentgyörgy), nov.- 16. sz./"

"A moldvai csángómagyarok napjainkban is szenvedő alanyai a román nacionalisták támadásainak. A bákói Ziua újság munkatársa, Eugen Sendrea két írásában is kétségbe vonta a moldvai magyarság létét. Magyarosítással vádolta az erdélyi és magyarországi kutatókat, Domokos Pál Pétert, a közelmúltban elhunyt kiváló csángókutatót is kárhoztatta. Sok csángó jön dolgozni Magyarországra, és itt felfedezik magyar származásukat. Idén nyár elején a bákói római katolikus dékánnál összegyűlt több helyi pap, hogy tiltakozzanak a csángók "magyarosítása" ellen. Marian Fekete lészpedi pap elutasította Zöld Ferenc lészpedi csángó fiatalember kérését, hogy házasságkötése alkalmából engedélyezze a templomban a magyar nyelvű szentmisét. Zöld Ferenc Budapesten, a Tanárképző Főiskola hallgatója, aki egy északi csángó faluból választott társat. Csobán Teréz a legarchaikusabb moldvai magyar települések egyikéről, Kelgyesztről került Szegedre, főiskolába. Magyarországon ismerkedtek össze. A lészpedi pap elutasítása miatt a két fiatal nem Lészpeden tartotta az esküvőt. A násznép /Lészpedről és Kelgyesztről/ aug. 7-én Gyimesbükkre utazott, a Dani Gergely plébános idején felépült katolikus templomba. Itt adta össze őket Káki Teodóz győri pap, a csángók jó ismerője. Az esküvőre Lészpedre utazó magyarországi egyházaskozári csángó pávakör szép műsorral ajándékozta meg a fiatalokat és a falu lakóit. A Magyarországra, Egyházaskozárra és más baranyai falvakba letelepedett csángók kulturális kapcsolatokat létesítenének a lészpediekkel. Több hónapja várnak a lészpediek válaszára. /Csoma Gergely: Csángó esküvő, a szülőföldtől távol. = Magyarok Világlapja, nov./"