Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. június 14.
Szatmárnémetiben a helyi sajtó közzé tette a különböző egyházak földigénylését. Az 1300 hektárnyi területből közel 700 hektárt az ortodox egyház kér. Nem azért, mintha ennyit elkoboztak volna tőle, de ha van miből adni, akkor miért ne. Jellemző, hogy a nagykárolyi polgármesteri hivatalhoz benyújtott kérvényük is közel 100 hektárt igényel, holott a város és környéke régi katolikus vidék. /Földigénylésben is első az ortodox egyház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
2002. június 14.
Több reklamáció is érkezett annak kapcsán, hogy késnek a magyarigazolványok; néhányan nem kapták kézhez a dokumentumot, annak ellenére sem, hogy már hónapokkal ezelőtt benyújtották igénylésüket. Farkas Zoltán, a nagybányai státusiroda vezetője kifejtette: 1145 igénylőről illetve kérésről van szó, ezek a rendszer beindításának kezdeti időszakában halmozódtak fel, ekkor még nem a számítógépes útvonalon jutottak el a budapesti elbíráló hivatalba. Budapestről kérték, hogy az addig összegyűlt kérvényeket juttassák el a kolozsvári konzulátusra. Azonban több megyéből is begyűltek az iratok, több mint ötvenezer kérésről volt szó, leginkább Székelyudvarhelyről és környékéről. Ez már Kolozsvárnak is sok volt, a konzulátus nem volt felkészülve ekkora rohamra, így Budapestre küldték tovább az anyagot. Nem vesztek el kérvények, hangsúlyozta. - Az elmúlt hétig 330 ezer magyarigazolványt bíráltak el és adtak ki Magyarországon. Ezek kétharmada erdélyi, illetve romániai személy birtokában van. Ehhez jön még százezer ugyancsak erdélyi diákigazolvány, 1400 pedagógusigazolvány és 14 oktatói kártya. Máramarosban a magyarság 15 százaléka igényelt magyar igazolvány. Beszterce-Naszód megye vezet 25 százalékkal, aztán következnek a székely megyék, majd Szilágy megye. Aradon alig 6 százalék ez az arány. /Dávid Lajos: Máramarosban a magyarság 15 százaléka igényelt magyarigazolványt. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 14./
2002. június 14.
Szülőkkel együtt vagy kétszázan jelentek meg gyermek jún. 8-án a Bóbita Gyermekvetélkedőn Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. Vers- és prózamondó verseny zajlott, emellett volt gyurmázás, aszfaltrajzolás is. A Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a rendezvény lebonyolítását. /Dávid Lajos: Vidám-hangos Bóbitások. Sikeres volt a gyermekvetélkedő. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 14./
2002. június 14.
Jún. 13-án a csíkszeredai börtönben elhunyt rabtársaikra emlékeztek a volt női politikai foglyok a Szentlélek utcai temetőben a foglyok földi maradványai fölé emelt emlékműnél. Az ’50-es évek második és a ’60-as évek első felében a csíkszeredai börtönt a "legkeményebbek" között tartották számon, az ideszállított rabokból többen meghaltak az embertelen körülmények miatt. A temetőben 12, börtönben elhunyt női politikai fogoly maradványai nyugszanak. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége szervezte megemlékezésen ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással adóztak az elhunytak emlékének. /Emlékezés az elhunyt sorstársakra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./
2002. június 15
Az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet optimális megoldási módot kínál a felmerülő kérdésekre, jelentette ki Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy személyesen kapcsolatba lép Ioan Rus belügyminiszterrel, valamint a kormánypárt tárgyalócsoportjával és sürgetni fogja a helyi szintű együttműködési megállapodás aláírását. A képviselő értékelte az SZDP helyi szervezetének állásfoglalását, miszerint elérkezett az idő Gheorghe Funar polgármesteri tevékenységének elemzésére, és reméli, hogy ez lesz az első lépés a Kolozsváron immár egy évtizede eluralkodott áldatlan helyzet elemzésére. /Együttműködni lehet, megállapodni nem. Továbbra is várat magára a helyi RMDSZ–SZDP protokollum aláírása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/
2002. június 15
A felsőoktatási intézmények 30. Kazinczy Ferenc — Szép magyar beszéd versenyének országos döntőjét május végén szervezték Szekszárdon. A megmérettetésen magyarországi, erdélyi, felvidéki és újvidéki diákok vettek részt. Erdélyt Boros Emőke Blanka, a BBTE harmadéves, magyar–angol szakos hallgatója képviselte. Elhozta a tizenöt Kazinczy-emlékérem egyikét, ugyanakkor a hallgatói zsűri Babits Mihály-emlékplakettel értékelte kimagasló teljesítményét. /Fazakas Imola: Szép magyar beszéd verseny Szekszárdon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/
2002. június 15.
Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője – mint mindig – sietett Markó Béla mellé állni, amikor megjelent a sajtóban, hogy az RMDSZ legfelső vezetőséből néhányan elégedetlenek azzal, hogy a Román Televízió bukaresti magyar nyelvű műsorában hangot kaptak az RMDSZ mai politikai vonalától eltérő vélemények is. Továbbá: " A megüresedő vezetői állásra a legesélyesebb Kós Anna szerkesztő, Markó pártelnök neje". Boros Zoltán, a bukaresti magyar tévéadás vezetője tisztázta: nem tőle származik Kós Anna megnevezése. Megerősítette viszont: közte és bizonyos sajtóorgánumok, továbbá az RMDSZ csúcsvezetősége között nem a legjobb a kommunikáció. Nem egy meghívásukat visszautasították különböző ürügyekkel. A vitakedv, a dialógusra való készség nem elég erős bennük. Volt olyan eset is, hogy az RMDSZ operatív tanácsának egyik tagja felhívta azzal, hogy a készülő műsor nem időszerű... Boros magyarázatot sem kapott arra, miért nem jelöltek újra, bár a MÚRE, igaz csak konzultatív, tanácsadó szervként, mellette állt ki. /Gyarmath János: Egy sajtóbotrányt kiváltó mondatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
2002. június 15.
Elmaradt a vita az RMDSZ-en belüli Polgári Együttműködési Tanács által Szatmárnémetiben összehívott Polgári Fórumon, mivel az RMDSZ csúcsvezetősége nem jelent meg a tanácskozáson, csak a Polgári Szárny, a Reform Tömörülés és az egyházak képviselői. Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke felszólalásában kijelentette, az RMDSZ csúcsvezetősége az egység demagógiája mögé rejtőzik, és mindenkit egységbontónak tart, aki az övétől eltérő véleményt mer hangoztatni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke szerint a szövetség vezetői a befogadó szövetség leple alatt kirekesztő pártot építenek. A fórumon részt vett Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Unitárius Ifjúsági Egylet elnöke is, aki a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) küldötteként jelent meg. /Erdei Róbert: Egyoldalú polgári fórum Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./ / Az RMDSZ tevékenységének egészét bírálták a Polgári Együttműködés Tanácsának (PET) jún. 14-én Szatmárnémetiben megtartott ülésén. A pulpituson megjelent Amma Zoltán, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye vikáriusa, Kovács Zoltán, Kónya Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselők, Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület elnöke, Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés (RT) elnöke, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, valamint Vekov Károly parlamenti képviselő. A végén lakossági fórummá alakuló gyűlésen Pécsi Ferenc szólt a rendezvény megszervezése ellen a Szatmár megyei RMDSZ által folytatott ellenkampányról is. A szatmári képviselő ismertette a megbeszélés három vezértémáját is: az RMDSZ egyházakkal, az ifjúsággal és a civil szervezetekkel való kapcsolata. Tőkés László püspök az RMDSZ–uralta erdélyi magyar sajtó, a sokszor személyes ellentétként kezelt elvi ellentétek, az ingatlanvisszaszolgáltatás, a státustörvény és az erdélyi magyar egyetem ügyében észrevehető határozatlanságot sorolta a változásra szoruló ügyek közé. A református püspök szerint "az RMDSZ lassan a Szociáldemokrata Párt (SZDP) magyar tagozatává válik". Kónya Hamar Sándor képviselő hiányolta a szatmári RMDSZ–vezetőket, képviselőket és szenátorokat az ülésről. Kónya Hamar szerint a leginkább szembetűnő, hogy nincs sem gazdaság–, sem településpolitikája az erdélyi magyarság politikai szervezetének. "A Pécsi Ferenc iránti szolidaritás hozott ide minket, éreztetni akarjuk, hogy nincs egyedül!" — mutatott rá felszólalásában a találkozó lényegére Vekov Károly parlamenti képviselő. Felolvasták a PET szándéknyilatkozatát. /Princz Csaba: Pécsi Ferenc nincs egyedül: Szatmárnémetiben tartotta első ülését a Polgári Együttműködés Tanácsa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 15./ Szabó István Szatmár megyei tanácselnök távolmaradásra szólította fel az RMDSZ-híveket, olyan esemény bojkottálására, amelyet a magyarság hazai érdekképviseleti szerve rendez. A kovász egy rebellis képviselő, de mégis csak olyan rendezvényről van szó, amelyen a hazai egyházak prominens képviselői jelentek meg, köztük Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A püspök úr nézeteivel lehet ugyan vitatkozni, de kvázi embargós személyiségnek kikiáltani túlzásnak tűnik, jegyezte meg a Krónika munkatársa, Csinta Samu. A "féltés" a hivatalos hangtól eltérő nézetek ellen fogalmazódott meg. Első látásra a Polgári Együttműködési Tanács által szervezett jún. 14-i szatmárnémeti találkozó témái aligha fakaszthattak aggodalmat. /Csinta Samu: Egység, erő, egyetértés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./
2002. június 15.
Temesváron oktatási fórumot tartottak. Kiss Ferenc tanfelügyelő bemutatta, hogy Temes megyében az új évezredben némileg stabilizálódott a magyar nyelvű oktatás. A puszta fennmaradásért küszködő Ötvösdön idén nyolc gyermekkel indul az első osztály, de kis létszámú tagozatok is léteznek, összevont osztályokkal. A most záruló tanévben a magyar gyermekek fele többségi iskolába járt. Erdei Ildikó tanárnő, az RMDSZ Temes megyei szervezetének oktatási alelnöke felvázolta, hogy a magyar oktatás iránt elkötelezett pedagógusok és lelkes szülők évről évre felkeresik a családokat, számba veszik az iskoláskorú gyermekeket. Halász Ferenc tanár, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta: a több éves kitartó munka ellenére még nem sikerült lajstromba foglalni a magyarságnak azt a rétegét, amely nem olvas magyar lapot, nem hallgat magyar rádiót (Temesvári Területi Stúdió), nem tart kapcsolatot az RMDSZ-szel vagy más magyar szervezettel. A megyei elnök szerint ezeket az embereket egyedül az egyház tudná megszólítani. A jelek szerint az anyaországi kedvezmények sem éreztetik még a várt mértékben a hatásukat. /Fórum az oktatásról Temes megyében. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./
2002. június 15.
A kolozsvári Progress Alapítvány nagy értékű ingatlant vásárolt Temesváron, amely a tervek szerint, a kedvezménytörvényt alkalmazó információs iroda mellett a helyi RMDSZ kulturális igényeit is szolgálja. Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök beszámolt arról, hogy a 170 négyzetméteres alapterületű, hétszobás ingatlanhoz hasonló területű pincehelyiség, udvar és több mint 500 négyzetméter területű kert is tartozik. A májusban vásárolt székház használatba vételét az idei őszre tervezik, annyi bizonyos, hogy a státusiroda mellett egy mintegy 50 férőhelyes gyűléstermet kívánnak kialakítani benne. Az RMDSZ ugyanakkor nem mond le a város szívében álló temesvári Magyar Ház visszaszerzésének gondolatáról sem. /(Pataki Zoltán): Értékes ingatlan került a temesvári magyar közösség birtokába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
2002. június 16.
Önkéntes alapon, önkéntes kezdeményezésből született az a magyar nyelvű katolikus portál, amely a romániai katolikus élet eseményeit szeretné bemutatni. A www.catholic.ro mostantól elérhető az interneten. A szerkesztésén dolgozók szabadidejükből áldoznak rá, lehetőségükhöz mérten. Mindenki segítségét, munkáját szívesen fogadják a közös ügy érdekében. /Új internetes oldal – magyarul. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 16./
2002. június 16.
2001. szeptember 29-én átadták az Arad megyei Kisjenőn, a római katolikus plébánia udvarán az Ifjúsági Központot. Pántya Elemér kisjenői plébános megállapíthatta, hogy az eltelt hat hónap alatt ez a központ már sok érdekes rendezvénynek volt a színhelye. A földszinten található a hittanterem, egy javítóműhely és egy autógarázs, valamint itt vannak a fogadószobák. Az emeleten található a nagyterem, amely társas rendezvényekre igen alkalmas. Az ifjúsági csoport hetente tartja összejöveteleit. Március 15-én itt tartották megemlékező ünnepséget, amelyre meghívták Ujj János aradi történészt, aki az 1848-as eseményekről értekezett. A jó idő beköszöntével 10 különböző csoport fogja elkezdeni itt működését. Az első csoport a hittanra járó tanulók csoportja, a második az ifjúsági és felnőtt énekkar, van zenecsoport, indul a cserkészcsapat, van továbbá számítógépes csoport, ministránscsoport, lesz irodalmi körük is, fakultatív magyar oktatás/kör, Bibliakör és rózsafüzér-társulat. Településük nagy szülöttje dr. Boros Béla c. érsek, aki idén ünnepli 94. születésnapját, megünnepelik őt is, márványtáblával szeretnék szülőházát megjelölni. Visszakérnek egy épületet, amely a plébánia mellett található, ahol Caritas-székházat szeretnének berendezni. /Boér Jenő: Egy 800 éves település újjáéledő hitéletéről. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 16./
2002. június 17
Jún. 16-án szülőfalujában, Pusztakamaráson köszöntötték a 75 éves Sütő András erdélyi magyar írófejedelmet az egybegyűltek. A református templomban a hálaadó istentiszteleten igét hirdetett Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, valamint Csató Béla, marosvásárhelyi plébános. Amikor innen elmegyünk, kezdjünk életmentésbe, mondotta Csató Béla plébános, és először a lelki életet mentsük. Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke vette át a szót. Ahogy nő és gyarapszik az életmű, mintha úgy fogynának el azok, akik olvashatnák, hangzott a figyelmeztető megjegyzés Vetési Lászlótól. Az ünneplők gyülekezete Mezőségi Tanulmányi Alapot hoz létre, jelentette be Vetési László, amelynek segítségével támogatják a szórványvidéken élő tehetséges gyermekek és fiatalok anyanyelvi továbbtanulását. Az ünnepi köszöntők sorát Bálint-Pataki József nyitotta meg, aki Magyarország miniszterelnökének, Medgyessy Péternek az üzenetét tolmácsolta. Ezek után köszöntötte Sütő Andrást Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség részéről, Farkas Árpád, Márkus Béla, Sylvester Lajos, Bogdán László, Bertha Zoltán, Nagy Pál, Kötő József, a pusztakamarásiak részéről pedig Szász Gyula. Sütő András megköszönte a hozzá címzett szavakat, kegyelettel említette föl mindazokat "az emlékbe költözetteket", akik nélkül e maradék nép nem létezne. Az ünnepi gyülekezet a templomból a szülőházhoz vonult, ahol Vetési László felolvasta Fodor Sándor üzenetét, majd Pálfy G. István közíró, a Hungária Televízió Közalapítvány elnöke mondott köszöntőt. A köszöntők sorát Kányádi Sándor zárta, aki, mint mondotta, aszúsodó szeretettel üdvözli a születésnapját ünneplő Sütő Andrást. Az írót az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület életműdíjjal tüntette ki. /Köllő Katalin: Ott álltunk, tehettünk-e másként? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17/
2002. június 17.
Jún. 15-én vette kezdetét Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium végzőseinek ballagási ünnepsége. Muhi Miklós iskolaigazgató köszöntötte az egybegyűlteket. Kónya László főtanfelügyelő–helyettes a hazai továbbtanulási lehetőségek bőséges tárházát ajánlotta a maturandusok figyelmébe. A végzősöket tudományos, kulturális tevékenységük, sportteljesítményük és tanulmányi eredményük alapján is díjazták. Díjakat és pénzjutalmakat ajánlott fel a diákok munkájának elismeréséül többek között a szatmárnémeti Caritas, a Kölcsey Ferenc Alapítvány, a Véndiák Szövetség, a Czine Tibor Alapítvány és a Báró Kende Zsigmond Alapítvány. A Református Gimnáziumban ballagott az évfolyam három osztálya, összesen 69 tanuló. A díjakat a Sapientia EMTE, az Identitas Alapítvány, a Véndiák Szövetség, a Czine Tibor Alapítvány, a városi RMDSZ, a Bánhidy Antal Alapítvány és Zaviceanu Maria, az iskola román nyelv és irodalom szakos tanárnője ajánlotta fel. /anikó: Ballagási ünnepségek. A Szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 17./
2002. június 17.
Jún. 14-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Ház dísztermében bemutatták az Életmentő virrasztás című Kerek István-emlékkönyvet /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. Másfél éve eltávozott a kiváló főorvos, dr. Kerek István. Mély vallásosságáról Csató Béla katolikus főesperes beszélt. Az egykori orvoskollégára, a kiváló aneszteziológusra dr. Seres Sturm Magda emlékezett. /Lokodi Imre: Korszerűtlen ember korszerűsége. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./
2002. június 17.
Pomogáts Béla: Erdély hűségében. Tanulmányok és előadások /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/ című kötetének tanulmányai az erdélyi magyar irodalom trianoni sorsforduló utáni negyedszázadnyi idejét tárgyalják. A szerző találkozik olvasóival: június 17-én Csíkszeredában, június 18-án Gyergyószentmiklóson, június 20-án Sepsiszentgyörgyön, június 21-én Székelyudvarhelyen. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./
2002. június 18.
Mihai Lupoi nagy-romániás szenátor jún. 15-i sajtótájékoztatóján /amelyre nem hívták meg a magyar sajtó képviselőit/ kirohant Vida Gyula képviselő ellen. Az ürügy a magyar iskola megindításának terve volt. A Magazinul Salajean napilap idézte Lupoi szavait: "Megpróbáljuk majd lecsendesíteni Vida Gyulát. (...) Lehetetlen, hogy a parlamenti mentelmi jog mögött egy képviselő saját kezdeményezésére Románia külpolitikájába történő beavatkozási jogot tulajdonítson magának. Ez, ha úgy akarják, Románia alkotmányának megsértése, és ezt büntetni fogjuk. Mi több, megígérem, hogy Vadim kezére fogom adni őt! Ebből értsenek, amit akarnak." Vida Gyula képviselő egyelőre nem kívánt reagálni az ügyre. Csak annyit mondott, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsának ülése után sajtótájékoztatót fognak tartani. /Kovács F. Lajos: "Elintézik" Vida Gyula képviselőt? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
2002. június 18.
Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő kifejtette: az 1989-ben megkezdődött kisebbségpolitikai rendszerváltás alapvető dilemmája ma is aktuális probléma, a határon túli magyar közösségek megtartó képességének a biztosítása és szavatolása. Nagyon fontos elemként jelölte meg azon kis modernizációs szigeteknek nevezhető autonómiatörekvések kiteljesítését, melyek - elsősorban egyházi személyiségek és tanárok kezdeményezésére - nagyrészt Erdélyben, de részben Felvidéken is elindultak, és van rá példa Kárpátalján is. Fontos elem a nemzeti egyetértés kérdése, de nincsenek illúziói, nem nagyon lát erre esélyt, hisz a magyar-román és magyar-szlovák alapszerződések megkötése óta kisebbségpolitikában és nemzetpolitikában nincs egyetértés Magyarországon. "Meg kellene kötni egy nemzeti egyezséget három területen: az integrációban, a határon túli ügyben és a roma politikában" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. - "Nyilvánvaló, hogy Budapest nélkül, az anyaország szerepvállalása nélkül, erkölcsi, politikai, anyagi, kulturális támogatása nélkül nem szavatolható, nem garantálható a határon túli magyarság jövője, de szomszédok nélkül sem megy - tette hozzá. Jelezve, hogy júniustól az Európa Tanács magyar küldöttségének a vezetője lesz, e minőségében is felajánlotta a határon túli magyar vezetőknek az együttműködést és a segítséget. Tabajdi szerint a kedvezménytörvényt két fázisban kell módosítani. Mielőbb meg kell tenni az első módosítást a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Tulajdonképpen az, amit az Orbán-kormány előkészített, azzal én személy szerint alapvetően majdnem mindenben egyetértek." A nemzetközi nyomás miatt véleménye szerint nem elegendő egy Magyar Állandó Értekezlet őszi összehívása, hanem azonnali egyeztetésre és közös cselekvésre van szükség. Hasznosnak tartaná magyar bankok vagy legalább valamiféle hitelintézet létesítését a szomszédos országokban, elsősorban Erdélyben és Felvidéken, de Vajdaságban is. Kelemen András képviselő a Magyar Demokrata Fórum nevében kifejtette, hogy ők is túl akarnak lépni a kampányon. Fenntartásaikról szólva - az új kormány programjával kapcsolatban - megemlítette azt az ellentmondást, ami a határon túli magyarok véleményének figyelembe vételének a hangoztatása és az Orbán-Nastase paktum újratárgyalásának a szándéka között van. Szorgalmazta a konkrétumokat a HTMH új struktúrájának, működésének és a legitimitás kérdésének tekintetében, továbbá a támogatások átláthatósága esetében. Javasolta a magyar kormánynak egy olyan lehetőség megteremtését a határon túli magyarok számára, amely révén Brüsszelben és Strasbourgban meg tudnak jelenni saját érdekeik érvényesítése céljából. Németh Zsolt képviselő a Fidesz nevében kifejtette, hogy amennyiben az új kormány folytatja a nemzeti integráció politikáját, akkor a parlamentben számíthat a polgári erők támogatására. Megítélése szerint van esély arra, hogy a határon túli magyarok ügyében helyreállítható a konszenzus. Fontosnak tartják, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megőrizze működőképességét. Az egyetértés feltételeként jelölte meg a kedvezménytörvény megőrzését és gyarapítását, illetve azt, hogy csak a határon túli magyarság egyetértésével legyen módosítható. /Guther M. Ilona: A HTMH jövőjéről vitáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
2002. június 18.
A Babes—Bolyai Tudományegyetem fennállása óta a Pszichológia- Neveléstudomány Kar végzett növendékei között soha nem volt ennyi magyar, mint az idén. Talán emiatt az egyetem fennállása óta először az idei magyarul végzettek külön ballagtak. A ceremónia végig magyar nyelven folyt. Szamosközi István, a BBTE Pszichológia- Neveléstudományi Karának magyar dékán helyettese közölte: A most végző generáció 1998-ban került az egyetemre. 1995-től a felvételi rendszer megváltozott, az egyetem nyitottabbá vált. Megjelentek olyan tanulási lehetőségek, melyek nincsenek a numerus clausushoz kötve. 98-ban 20 államilag támogatott hely volt, ellenben 47 végzett most a nappalin, mert 27-en tandíjas helyen tanultak, a szülők segítségével. A ballagáson jelen volta 30 távoktatásos is, így búcsúzhatott összesen 127 végzős. De a továbbiakban lesz olyan év, ahol csak a távoktatáson 147 egyetemista van, a nappalin pedig majdnem 80 fő. /(Csomafáy Ferenc): Magyar egyetemisták ballagása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
2002. június 18.
Jún. 17-én búcsúzott el Kolozsváron, az Állami Magyar Színházban az a nyolc színésznövendék, akik a Babes–Bolyai Tudományegyetem Színháztanszékének idei végzettjei. A végzős osztályt osztályvezető tanáruk, Dimény Áron búcsúztatta. /A pályakezdő színészek névsora: Blénessy Enikő, Flórián Róbert Szabolcs, Manases István, Molnár Levente, Sinkó Ferenc Attila, Szabadi Emőke Katalin, Tyukodi Szabolcs Sándor, Vindis Andrea Erzsébet. Osztályvezető tanár: Hatházi András; tanársegéd: Szilágyi-Palkó Csaba/. /Köllő Katalin: Kék, kék, kék, felettünk az ég! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
2002. június 18.
A Sütő András hetvenötödik születésnapját ünneplő közösség jún. 16-án Pusztakamaráson az EMKE, valamint a Diaszpóra Alapítvány által megfogalmazott nyilatkozatot írt alá, amelynek célja egy Mezőségi Tanulmányi Alap létrehozása. A nyilatkozat emlékeztetett: lassan negyven éve idős Sütő Andrásné könnyű álmot ígért fiának, ha szól a faluról, a Mezőségről, az igazról és a fájdalmasról. Az elmúlt időben alig csökkentek az otthoni gondok. Az Erdélyi Mezőség és az egész erdélyi szórványmagyarság az asszimiláció felé indult el. A nyilatkozat aláírói arra kérnek minden felelős személyt, hogy tegyen meg mindent a mezőségi és az erdélyi szórványmagyarság egyre erőteljesebb felszámolódása ellen. Összpontosítani kell az anyanyelvi oktatás nélkül maradt gyermekekre, a fiatalságra, a megélhetésre, a munkahelyteremtésre. Újjá kell teremteni az anyanyelvi oktatást, és a szeretetszolgálat gondoskodására van szükség. Elhatározták a Mezőségi Tanulmányi Alap létrehozását. /Alapítvány a szórványban élő fiatalok anyanyelvi oktatására. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
2002. június 18.
Lassan három hónapja, hogy kitudódott: az ortodox egyház folyamatos székelyföldi terjeszkedésének legújabb célpontjául a Marosvásárhelytől 17 km-re fekvő, színmagyar lakosságú Székelykált szemelte ki. Egy kormányhatározat nyomán a prefektus átiratban utasította a nagyernyei önkormányzatot – közigazgatásilag idetartozik Székelykál –, hogy a 90 hektárnyi káli gyümölcsösből mérjen ki a 40-et az ortodox egyház részére, amely állítólag öregotthont szeretne ott építeni. A nagyernyei polgármester akkor megtagadta az utasítás végrehajtását, ugyanakkor – nyilván a segítség reményében – a kialakult helyzetről tájékoztatta az RMDSZ Maros megyei elnökét, Kelemen Atillát, Virág György megyei tanácselnököt és Burkhárdt Árpád alprefektust, aki a megyei földosztó bizottságnak is tagja. A megszólítottak reagálása, határozott állásfoglalása azóta is késik. A bizonytalanság hátterében egyesek újabb, a színfalak mögött megkötött SZDP–RMDSZ-megegyezést sejtenek. Ezek szerint az RMDSZ a Bolyai Farkas Gimnázium visszamagyarosításáért cserébe elvi beleegyezését adta az ortodox egyház székelykáli honfoglalásához. Ezt látszik alátámasztani a nemrég kinevezett prefektus minapi nyilatkozata is, miszerint a káli ügy megoldottnak tekinthető; az összesen 90 hektárnyi területből előbb kimérik a volt tulajdonosoknak járó részt, majd a helyi egyházközségekét, a maradékból pedig bőven jut az ortodoxoknak is. /Sz. L.: Székelykált az isteni gondviselésre bízták. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 18./
2002. június 19.
Idén a Volt Politikai Foglyok Székelyudvarhelyi Szervezete volt a házigazdája annak a hagyományos találkozónak, amely alkalmával az egykori elítéltek nemcsak gondjaikat vitatják meg, de elhunyt rabtársaikra is emlékeznek. A Brassó, Kovászna, Maros és Hargita megyei szervezetek képviselői szombaton Szejkefürdőn tartottak gyűlést, melyen alapszabály-módosítást fogadtak el, és elhatározták, hogy együttműködési szerződést kötnek a magyarországi ’56-os Szövetséggel. (Annak elnöke, Sinkovics Gyula is részt vett a kétnapos találkozón.) Jún. 16-án Páll László, a székelyudvarhelyi szervezet elnöke vezette bajtársak Gyergyószárhegyen a ferences szerzetes rend templomában vettek részt Orbán László pápai prelátus és Bodó Péter címzetes esperes – mindketten volt politikai foglyok – által bemutatott szentmiseáldozaton. A szentmise előtt P. Ferencz Ervin templomigazgató házfőnök "civilben" köszöntötte a vendégeket. Megrázó visszaemlékezése végén Isten irgalmát kérte a most is bujkáló kínzókra, a jellemtelen államügyészekre és a gyáva védőügyvédekre. Meg akarunk bocsátani – fejezte be visszatekintő gondolatmenetét –, de nem szabad felejteni, hogy soha többé a gonoszság el ne követhesse mindazt a felmérhetetlen sok szenvedést és borzalmat, amiben annyi embernek és hozzátartozóiknak része volt. /’56-osok bajtársi találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./ Elfogadták azt a javaslatot, hogy az erdélyiek is képviseltessék magukat a magyarországi 1956-os szervezetek koordinációs bizottságában, és tagjaivá váljanak az alakuló, úgynevezett Közép-európai Klubnak. A Közép-európai Klub, ez a magyarországi kezdeményezés, a Baltikumtól az Adriáig 14 ország mindazon szervezeteinek munkáját hangolná össze, amelyek tagjai a kommunista rendszerben valamilyen módon szenvedtek. Június 16-án az elhunyt rabtársakra emlékezve, a volt politikai foglyok megkoszorúzták az áldozatok székelyudvarhelyi és gyergyószárhegyi emlékművét. Megemlékeztek az 1949-es gyergyószárhegyi kommunista ellenes zendülésről, ennek áldozatairól, a későbbi bebörtönzésekről, zaklatásokról, többek között az 1960-as, a szekuritáté által kiagyalt "Fekete kéz" néven emlegetett összeesküvésről. Nem forralunk bosszút, de nem feledhetjük el soha őket. – mondta az atya. /Fülöp D. Dénes: Népszerűsítik a forradalom eszmeiségét. Közép-európai Klubot létesítenek az ötvenhatosok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./
2002. június 19.
Jún. 18-án Budapesten, a Fővárosi Bíróságon folytatódott a magyar állam által a nagybányai Aurul ausztrál–román vegyesvállalat ellen a 2000 januári tiszai ciánszennyezés miatt indított kártérítési per. 2000. jan- 30-án Romániában földcsuszamlás következtében átszakadt az aranymosással foglalkozó nagybányai Aurul bányaipari vállalat Zazar község közelében lévő ipari derítőjének gátja. Mintegy 100 ezer köbméternyi ciánid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a szennyezés a Szamosba, majd a Tisza magyarországi szakaszába került. A máramarosi prefektus felfüggesztette az Aurul működési engedélyét. A Szamos vizében a minden élőlényre halálos cián koncentrációja a magyar szabvány szerint megengedett határérték 180-szorosa volt, a Szamos-Tisza összefolyásánál 135-szörös, a kiskörei víztározónál — a duzzasztásnak és az áradásoknak köszönhetően — 34-szeres, Szeged alatt 15-szörös értéket mértek. A ciánfolt 12-én hagyta el Magyarország területét, és érte el Jugoszláviát. A ciánszennyezés előtti állapot a Felső-Tiszán február végére állt helyre. 2000 áprilisi becslés szerint az érintett folyókban 1241 tonna hal pusztult el. Szakemberek szerint 10–15 év kell a két folyó teljes rehabilitációjához, 3–4 év alatt a vízi élővilág 95 százaléka ismét megjelenhet a Szamosban és a Tiszában. A Környezettudományi Központ a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) megbízásából elkészített 2001 májusi jelentésében a cián- és nehézfém-szennyezés által okozott kárt 3,5–4,6 milliárd forintban állapította meg, a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, amely az élővilágot ért károkat és ezek helyreállítási költségeit is tartalmazza. A kártérítési per kronológiája: 2000. február 14. — Román illetékesek úgy nyilatkoztak, Románia nem fog kártérítést fizetni sem Magyarországnak, sem Jugoszláviának, a felelősséget a szennyezést okozó Aurul vállaltra hárították. Martonyi János külügyminiszter bejelentette, hogy a magyar állam a kártérítést az Aurultól és az Esmeraldától részletes nemzetközi tanulmány alapján fogja kérni. 2000. február 24. — A román legfőbb ügyész bejelentette, hogy megindították az eljárást ismeretlen tettes ellen. A vizsgálat több mint két év után, 2002. áprilisában ért véget, a jelentés szerint "előre nem látható körülmények" okozták a katasztrófát. 2000. március 16. — A kártérítési igényektől tartva csődbiztos igazgatása alá helyezte magát az Esmeralda ausztrál bányaipari vállalat. 2000. május 31. — A magyar kormány megtette az első jogi lépéseket, hogy a magyar állam és az összes károsult maradéktalan kártérítést kapjon, így előzetes bizonyítási eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, és egy ausztrál ügyvédi iroda révén bejelentette kártérítési igényét az Esmeralda ellen. 2000. június 14. — Ideiglenes működési engedéllyel, teljes kapacitással ismét működni kezdett a nagybányai Aurul aranykitermelő üzeme. 2000. július 10. — Magyarország 192 millió ausztrál dollár kártérítésre nyújtotta be igényét az Aurul anyavállalata, az Esmeralda ausztrál cég csődbiztosának — jelentette be Gönczy János kormánybiztos. A kárigény összegét nemzetközileg elfogadott módszerekkel számolták ki, és az ökológiai károkon kívül figyelembe vették a kárelhárítás, a védekezés, a rehabilitáció, a revitalizáció és az idegenforgalmi imázsrombolás hatásait is. 2000. július 14. — A Páneurópa Jogász Unió benyújtotta két magánszemély közös, precedens értékű keresetét a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Ebben a környezeti szennyezés megtörténtét, s ebből fakadóan a táj értékének csökkenését, továbbá a károkozó, az Aurul bányavállalat felelősségét kérték megállapítani. 2001. április 27. — A magyar állam kártérítési pert indított az Aurul vállalat ellen, mivel az nem válaszolt a magyar fél peren kívüli megegyezésre tett ajánlatára. A magyar állam kártérítési követelése 28,596 milliárd forint és annak kamatai. 2001. szeptember 21. — A Debreceni Városi Bíróság megtartotta, majd 2002 májusára elnapolta az Aurul vállalat felelősségének megállapítására indított per első tárgyalását, mert az Aurul képviselői az idézés ellenére nem jelentek meg a tárgyaláson. Az elnöklő bíró úgy ítélte meg, hogy az idézés nem volt szabályos, mivel a fél évvel korábban postázott idézés tértivevénye a tárgyalás napjáig nem érkezett vissza. 2001. november 26. — Gönczy János tiszai kormánybiztos sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az Aurul cég átvette a ciánszennyezés kapcsán indított kártérítési perre szóló idézést, így megkezdődhet a tárgyalás a Fővárosi Bíróságon. 2001. december 4. — A Fővárosi Bíróságon megkezdődött perben az Aurul vállalat helyett a Transgold cég küldte el jogi képviselőjét. A bíró 60 napot adott az alperesnek a jogutódlást, névváltozást tisztázó dokumentumok, köztük a cégkivonat hiteles magyar fordításának benyújtására. (MTI-Sajtóadatbank) /Vladár Tamás: Folytatódik a magyar állam kontra Aurul ciánper. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./
2002. június 19.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) bevonta az RMDSZ-t is a jövő évi költségvetés kidolgozásába, így a büdzsétervezet csak azután kerül a parlament elé, miután a két politikai alakulat szakemberei megvitatták azt - nyilatkozta jún. 17-én Adrian Nastase kormányfő, az SZDP elnöke. Ezzel kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: összeállítják ezt a tervezetet, amely a kormány asztalára kerül, és amennyiben a kormány elfogadja, bekerül a parlamentbe. Ha az RMDSZ-nek csak akkor van lehetősége javaslatokat tenni, amikor már megvan a kész költségvetés-tervezet, amelyet a kormány továbbított a parlamentnek, akkor nagyon nehéz már lényegi módosításokat elérni, ezt tapasztalták tavaly is. Ha már kezdettől fogva meg tudják tenni a javaslataikat, az RMDSZ szakemberei egyeztetni tudnak a minisztériumok képviselőivel, akkor sokszorosan nagyobb lehetőségük van. A Nastase-Markó találkozóra abból az alkalomból került sor, hogy fél évvel ezelőtt írta alá az RMDSZ és az SZDP azt az együttműködési protokollumot. A két politikus egyetértett abban, hogy a protokollumba foglaltak nagy része megvalósult. Markó Béla figyelmeztetett, hogy lemaradások tapasztalhatók, főleg a magyar nyelvű egyetemi oktatási hálózat fejlesztésének terén. Jelentős eredménynek tartja, hogy két csángó faluban ősztől iskolában taníthatják a magyar nyelvet, legalábbis megvan erre a jóváhagyás. A magyar nyelvű egyetemi oktatás bővítésével kapcsolatosan nem oldódott meg semmi. Tehát a Babes–Bolyai Tudományegyetemen belüli karok és tanszékek létrehozása, zeneakadémián a magyar oktatás beindítása, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben a bővítés — ezek mind hátravannak. /K. E., Sz. Cs.: Bevonták az RMDSZ-t a költségvetés kidolgozásába. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./
2002. június 19.
Medgyessy Péter szerint az Orbán-kormány túlszerette a romániai magyarságot, és ez káros hatással járt. A Krónikának adott exkluzív interjúban a magyar miniszterelnök elmondta, július 6-án Kolozsváron tárgyalja újra Adrian Nastase román kormányfővel a román–magyar egyetértési nyilatkozatot. Medgyessy szerint a volt kormány nem gazdálkodott megfelelően az ország pénzével. "Véleményünk szerint az Orbán-kormány túlszerette a romániai magyarságot. Úgy, mint mikor az anya annyira szereti gyerekét, hogy az már a gyerekre nézve káros." "Azzal szerette túl az Orbán-kormány az erdélyi magyarságot, hogy segítőkészségében olyan lépéseket is tett, amelyeket nem tartunk helyesnek. Erről, mármint a román–magyar paktumról tárgyalunk a román vezetőkkel július elején." – jelentette ki a kormányfő. A kedvezménytörvény értelmében nevelési-oktatási támogatást, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatást is kapnak a magyar nyelvű oktatásban részesülő gyermekek. Az Erdélyi Tudományegyetem megkapja a támogatást, a költségvetésből elkülönítik az összeget. /Kovács Szidónia: "Túlszerették a romániai magyarságot". Interjú Medgyessy Péterrel, a Magyar Köztársaság miniszterelnökével. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./
2002. június 19.
Szatmári Tibor igazodott az új rendszerhez: bátran bírálta Németh Zsoltot: "a magyar egyetem alapítása és a státustörvény előkészítése mellett az értünk felelős államtitkár belpolitikai feszültségek exportját is támogatta, és előszeretettel osztotta fel jó és rossz magyarokra a határon túliakat." Az elmúlt négy évben a magyar társadalmon belül felerősödött az urbánus–rurális ellentét is, magyarázta Szatmári Tibor, majd igazságot osztott. Hozzátette: Arra pedig végképp senki sem emlékezett, hogy kormányra kerülése előtt a Fidesz még kettős állampolgárságról beszélt, és ezt követően pedig azzal áltatott Németh Zsolt, hogy kizárólag azért nem foglalkoznak a témával, mert az RMDSZ nem kérte. /Szatmári Tibor: Határon innen és túl (II). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./
2002. június 19.
Napjainkban valóságos falufosztogató hálózat működik, kufárok potom áron vásárolják fel a festett bútorokat, melyek megbízóik által határainkon túl lelnek új gazdákra, borsos áron. Néhány településen a valamikor létesített falumúzeumok tárgyait is alaposan kikezdte az idő vasfoga. Az értékmentő ritka, mint a fehér holló. Bögözön Lukács Ferenc és felesége, Márta saját költségükön rendeztek be falumúzeumot. A házaspár a falusi vendégfogadásra rendezkedett be, olyképpen, hogy két évszázaddal ezelőtt épült házat is megvásároltak, melynek szobáit a faluban általuk felvásárolt népélet tárgyi hagyatékaival rendezték be. /Kristó Tibor: Múzeum-panzió Bögözön. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./
2002. június 19.
Kincses Előd ügyvéd, aki a székelyudvarhelyi önkormányzat érdekeit képviseli a csereháti kisegítő iskolával kapcsolatos perekben, kérte, hogy szó szerint idézze a lap a következő mondatát: "Aki Székelyudvarhelyen vagy bárhol érvényes telekkönyvi adatok nélkül aláír adásvételi szerződést, annak én felajánlom a félévi fizetésemet, és utána a börtönben is meglátogatom, mert ilyen cselekményt nem lehet másképpen megúszni". De úgy tűnik, van eset, amikor mégis lehet, mert az ügyvéd úgy véli, hogy május 30-án a marosvásárhelyi Megyei Törvényszék a valós helyzet értékelése nélkül utasította el a székelyudvarhelyiek keresetét, amelyben kérték a csereháti terület bérbeadásának, illetve az Aris Industrie és a Szeplőtelen Szívek Kongregáció között létrejött ajándékozási okmány semmissé nyilvánítását. A 99 évre kötött koncessziós szerződés azért támadható jogilag, mert a bérlő időközben megváltoztatta az épület rendeltetését és a fogyatékos gyermekek gondozására szánt iskola helyett árvaház létesítésén fáradozott, ami ellentmond az okmány szövegének. Az ajándékozási szerződés azért jogtalan – véli az ügyvéd –, mert az építtető cég a csereháti iskolát úgy adta át a kongregáció apácáinak, hogy nem volt tulajdonosi minősége, de egy bukaresti közjegyző telekkönyvi adatok hiányában is szentesítette az adásvételi szerződést. Mindezen visszaélések ellenére most a marosvásárhelyi Megyei Törvényszék elutasította az udvarhelyiek beadványát. Kincses Előd szerint politikai hátterű ítéletről van szó, amely elfogadhatatlan. A döntést meg fogják támadni, fellebbezést nyújtanak be a Táblabíróságra és azután a Legfelsőbb Törvényszékre is, ha szükséges. /Fülöp D. Dénes: Politikai hátterű bírósági döntés? Újabb fejlemények a csereháti ügyben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./
2002. június 19.
A frissen megalapított Erdélyi Pegazus Könyvkiadó /Székelyudvarhely/ egy első kötetes költőt közölt elsőként. A kiadót a székelyudvarhelyi Beke Sándor hozta létre, és az Erdélyi Gondolat Kiadóval párhuzamosan működteti, szerkesztőbizottságában pedig olyan nevek találhatók, mint Csire Gabriella, Gábor Dénes, Murádin László, Németh Júlia és Ráduly János. Az Erdélyi Pegazusnál elsősorban a szépirodalmi (de nem kizárólag) könyvek jelennek meg. Az első kötet Baricz Lajos /marosszentgyörgyi egyházközség plébánosa/ verseskötete: Köt a gyökér. /Zsidó Ferenc: Dalköltészet magyaros ritmussal, könnyed zenével. Új könyvkiadó, új szerző. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./