Rendszeressé kívánja tenni az Areopolis Történelmi és Társadalmi Kutatócsoport /Székelyudvarhely /a történelmi témájú előadásokat. Néhány hete Balogh Béni történész a második bécsi döntés különböző hatásait vizsgálta előadása során, majd Kordé Zoltán a középkori székely társadalomról tartott előadást. Vincze Gábor fő szakterülete a romániai magyarságnak a második világháborútól napjainkig tartó korszakának kutatása. Tervei közt szerepel ennek a korszaknak a teljes, dátumokra bontott feldolgozása, de ez a megkezdett munka még többévi kutatást igényel. A Székelyföld 1944-46-ban című előadása az 1944. augusztus 23-i, román kiugrásként is emlegetett "királypuccs" és az 1946 februári párizsi békekötések közt eltelt időszak eseményeit elemezte. Ebben a korszakban történt Székelyföld és a romániai magyarság egyik legnagyobb huszadik századi tragédiája, a Gavril Olteanu vezette román szabadcsapatok (Maniu-gárdák) szárazajtai és csíkszentdomokosi vérengzései, valamint ezreknek a földvári haláltáborba való hurcolása. Az oroszok az Országos Demokrata Arcvonal vezetőit, a kommunistákat juttatták hatalomra. /Katona Zoltán: Egy előadás a sorozatból. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./

A ferencesek csaknem hétszáz évvel ezelőtt telepedtek meg Marosvásárhelyen. 1951. augusztus 19-én éjjel elhurcolták a városból a ferences szerzeteseket, telkeik, ingatlanjaik, épületeik a Városi Néptanács használatába kerültek. Telkükön a néptanács épületeket bontott, átrendezett. Marosvásárhelyen főtéri templomukat lebontották, mert a főtér ama részére színházat építtetett a hatalom. A központban levő, csaknem 10 ezer négyzetméteres telek helyett a külvárosban 2668 négyzetméteres területet kaptak, ott épült fel mai templomuk, melyet harminc éve: 1972. máj. 29- én szenteltek fel. Ezt a dátumot a rendház minden évben megünnepli. Az idén sem volt ez másként. Az ünnepség főcelebránsa Csató Béla főesperes volt, valamint Pál József, azaz Leó atya, az Erdélyi Ferenc Rendtartományi főnöke mondott prédikációt. A templomrombolás, és - építés történetét a marosvásárhelyi házfőnök, Bakó Béla, alias Pál atya ismertette. Leó atya szerint "a ferences atyák "nem a középkor ittfelejtett csodabogarai". Isten országának jelei ők, kik megtanítanak derűsen élni. Ma az élet nagy versenyfutás. A szerzetes feladata meglátni a jót, szépet és felmutatni azt. Szent Ferenc annakidején nem állt be a keresztes hadseregbe, hanem a szultánnal tárgyalt, kereste a megbékélés lehetőségét. A közelmúltban a palesztinok a betlehemi ferences kolostorban kerestek menedéket az izraeli katonák elől, s a ferences atyák nem hagyták el a születés templomát, azért, hogy ne mészárolják le a palesztinokat... A ferencesek nem ítélkeznek senki fölött, ez nem az ő dolguk. Szigorú szabályok szerint zajló életük során teljesen szabadok, nem rabjai az italnak, cigarettának, pénznek, hatalomnak, televíziónak... semminek. A ferencesek nem állnak a világ fölött, de nem akarnak semminek, senkinek rabjai lenni. Mindennek örülni tudnak, de bármiről képesek lemondani - mondotta az erdélyi provinciális. Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere mindig szívén viselte a marosvásárhelyi ferences rendház sorsát. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a rendház szociális és oktató tevékenységet végez, felkarolja az öregeket, szegényeket, roma gyermekeket. /Máthé Éva: Templomrombolás, templomszentelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

A Nemzeti Állambiztonsági Ügynökség (ANS) helyzetét elemzi következő ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), nyilatkozta jún. 3-án Adrian Nastase miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogyan szabályozzák az ügynökség működését, a kormányfő azt mondta: "Úgy, ahogyan a CSAT következő ülésén döntünk". Az utóbbi két héten a kormány elfogadta az Államtitkok Nemzeti Nyilvántartási Hivatala működésére és szervezésére vonatkozó határozatot, amely a kormánynak alárendelt szerv és az egyetlen olyan kormányzati szervezet, amely felelős az államtitkok védelmi standardjaihoz való egységes alkalmazkodásért. A hivatal létrehozásával egyidőben a Nemzeti Állambiztonsági Ügynökség, amelyet kizárólag a NATO-titkokért illetett felelősség, befejezi működését. Az ANS megszüntetésére vonatkozó határozat előírásait a kormány a CSAT tagjaival együtt tárgyalja meg. /A Nemzeti Állambiztonsági Ügynökség (ANS) helyzetét elemzik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Ha a parlament véglegesíti az erről szóló törvénytervezetet, az év végéig visszaszolgáltathatják a romániai egyházaktól elkobzott ingatlanvagyont — jelentette ki Adrian Nastase kormányfő jún. 3-án a bukaresti ortodox pátriárka palotájában. A kormányfő ezzel a kijelentésével II. János Pál pápa ezirányú sürgetésére reagált. Az európai közösségnek is ígéretet tettünk e kérdés megoldására — mondotta a miniszterelnök. A román ortodox egyház vezetősége azt kérte a kormányfőtől, hogy a hatóságok mielőbb véglegesítsék a törvényt annak érdekében, hogy az egykor elkobzott ingatlanokat az egyházak mielőbb ismét birtokukba vehessék. Ion Iliescu államfő jún. 3-án Bukarestben Az egyház és az euroatlanti értékek című konferencián, az ortodox pátriárka palotájában kijelentette: vallásunktól függetlenül el kell ismernünk azokat az értékeket, amelyek az embert és az emberi szolidaritást helyezik előtérbe. Az elnök szerint az egyházak meghatározó szerepet játszhatnak az euroatlanti értékekhez történő felzárkózási folyamatokban. /Az év végéig visszaszolgáltatják az egyházi vagyont? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Az állam "nem képes interferálni" a katolikus egyház kommunista időszakban elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatásával, jelentette ki jún. 3-án Ion Iliescu államfő, magyarázatként hozzátéve, hogy az ortodox jogi kánon különbözik a katolikustól. Példaként az államfő az édesanyja faluját említette meg, amelyben a hívők már évtizedekkel ezelőtt áttértek a görög katolikusról az ortodox hitre. "A katolikus egyház központosított egyház, a Vatikán eldöntheti, hogy egy közösség katolikus temploma visszakerüljön eredeti tulajdonába, de az ortodox egyháznak nincs meg ez a joga, s mindegyik templom az illető parókia hitközségének tulajdona" – hangoztatta az ország elnöke. Iliescu a fentieket annak kapcsán mondta el, hogy II. János Pál pápa szombaton fogadta Románia új vatikáni nagykövetét, Mihai Dobrét, és felkérte a román hatóságokat, hogy az ortodox és a katolikus egyház, valamint a Szentszék között megkötött megállapodásoknak megfelelően szolgáltassák vissza a kommunista rendszer idején elkobzott egyházi ingatlanokat. Iliescu elnök azt is kifejtette, hogy "a dolgokat realizmussal és megértéssel kell kezelni", minthogy egyes templomokat vissza lehet juttatni a katolikus egyháznak, másokat azonban nem. Mindezek Az egyházak és az euroatlanti értékek című, Bukarestben megtartott nemzetközi konferencián hangzottak el, amelyen részt vett Adrian Nastase miniszterelnök is. A kormányfő felszólalásában ismertette a hallgatósággal, hogy az ötvenéves kommunista ateizmus ellenére Románia lakosságának 99 százaléka a mai napig valamilyen vallási felekezethez tartozik, s a túlnyomó többségű ortodox egyházon kívül az országban fellelhető a teljes európai vallási spektrum, a katolikusokon és protestánsokon kívül "kicsi, de aktív" zsidó és muzulmán közösség is létezik. A román állam tiszteletben tartja a vallási felekezetek jogait és autonómiáját, "igyekszik biztosítani" a törvény előtti egyenlőségüket – mondta Nastase a George C. Marshall Egyesület és a Román Patriarkátus közös szervezésében megtartott konferencián. Hangsúlyozta, a romániai egyházak képviselői közös dokumentumokban is kifejezték, hogy támogatják Románia európai integrációját. A konferenciát követően megtartott sajtónyilatkozatában a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az ország lakosságának 85 százaléka úgy véli, Románia a NATO tagjává kell váljék, s ez az arány megegyezik azokéval, akik szerint az (ortodox) egyház a legfontosabb és leghitelesebb alapintézmény. Újságírói kérdésre válaszolva Nastase II. János Pál pápa kérésével kapcsolatban a következőket mondta: "A magam szempontjából folyamatban levő eljárásról van szó, tekintettel arra, hogy mindezt magunkkal szemben is, de az Európa Tanáccsal szemben is vállaltuk. Már a parlament elé került egy szöveg, amely előirányozza az illető javak visszaszolgáltatását. Hogy milyen körülmények között, hányat, milyen módon – mindezeket majd a parlament dönti el." A miniszterelnök hozzátette, hogy amennyiben egy ilyen szabályozás megszületik, az valamennyi romániai egyházra érvényes lesz, beleértve az ortodox egyházat is. Nastase úgy véli, a törvény ez év őszén léphet érvénybe. /Iliescu ködösít. A pápa kitérő választ kapott. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Bukarest utcáin, köztereinek hirdetőtábláin nemrégen plakát jelent meg, a Vasgárda hivatalos címe és telefonszáma, itt jelentkezhetnek a jövendőbeli tagok. A legionárius mozgalom tehát törvényesen működik, tagokat toborozhat, megszervezheti saját tevékenységét. Mindez éles ellentétben áll ama nemrégiben megjelent törvénnyel, amely kifejezetten tiltja a fasiszta, faj- és idegengyűlöletet szító alakulat működését. Most kénytelen-kelletlen leszedik az Antonescu-szobrokat, Corneliu Vadim Tudor nagyromán pártelnök azonnal jelentkezett, felajánlva, hogy befogadja a ledöntött Antonescu-szobrokat magánterületeire. Nemrégen jelent meg egy baloldali francia történész vaskos monográfiája a román értelmiségi elit két csillagáról: Mircea Eliadéről és Emil Cioranról, s kettejüknek a Vasgárda mozgalmához, eszméihez való kapcsolatáról. Alexandra Laignel-Layatine monográfiájában /Cioran, Eliade, Ionescu. A fasizmus elfelejtése/ azzal vádolta Eliadét és Ciorant, hogy a harmincas években, lázadó ifjúkorukban mindent megtettek Vasárda népszerűsítéséért. /Bogdán László: A Vasgárda alakuló fészkei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

II. János Pál pápa felszólítást intézett az Európai Unióhoz, hogy vegye fel tagjai sorába Romániát – jelentette jún. 3-án a Mediafax, idézve az olasz AGI hírügynökséget. A Mediafax szerint az AGI nem pontosította, hogy milyen kontextusban hangzott el a pápai felszólítás. "Ilymódon Románia jobban hallathatja majd hangját Európában és a világban" – idézte a pápát a hírügynökség. A katolikus egyházfő szerint Románia haladást ért el a gazdasági és szociális reformok terén, ami – az ország hosszú távú fejlődésén kívül – jó jel az európai integráció szempontjából is. Pápai felszólítás. Románia EU-s felvételéért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) életében új szakasznak, az erőteljes kapcsolatépítés időszakának kell következnie — jelentette ki Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE új ügyvezető elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában. Karácsonyi Zsigmondot, a marosvásárhelyi Népújság szerkesztőjét a MÚRE közelmúltban tartott tisztújító közgyűlésén választották meg ügyvezető elnöknek. Romániában legalább negyven újságírói szervezet jött létre, a MÚRE az egyedüli, amely ténylegesen működőképes. A MÚRE eddig a magyarországi újságíró-szövetségekkel alakított jó kapcsolatokat, a jövőben élő kapcsolatokat kell kiépíteni a legfontosabb bukaresti újságíró-szervezetekkel. - Jó lenne, ha az RMDSZ az újságírást és az újságírókat érintő törvények előkészítésébe jobban bevonná az egyesületet – jelezte Karácsonyi. A romániai magyar sajtóban az újságírók rendkívül alacsony — havi 100–300 dollárnak megfelelő — bérért dolgoznak. Ezért érthető, hogy a tehetséges és ambiciózus fiatal magyar újságírók jelentős része magyarországi szerkesztőségekbe igyekszik. /Kapcsolatépítésre koncentrál a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

A legutóbbi RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésén a romániai magyar oktatás helyzetét is áttekintette a testület. A demográfia adatai csökkenő tendenciát jeleznek Romániában, ez a csökkenés pedig fokozottabban jelentkezik a romániai magyar közösség, és főként az iskoláskorú népesség esetében. Míg 1992-ben a magyar nemzetiségű iskoláskorúak részaránya 6,4% volt, jelenleg 6 % alá csökkent ez az arány. Az intézményi autonómia a szórvány vagy a szórványosodás helyzetében komoly asszimilációs veszély forrása lehet. A magyar tanítási nyelvet választók részaránya az országosan nyilvántartott tanulók létszámának 4,34 százaléka, ami 225.000 iskoláskorú gyermeket jelent. Románul tanul vagy beiskolázatlan közel 70.000 tanuló, az iskoláskorú magyar népesség kb. 35 százaléka. A magyar nyelven tanulók arányszáma az óvodától a középiskoláig 6,6 százalékról 3,8 százalékra csökkent, míg a szak- és a posztliceális oktatásban ez az érték 2,5 százalék. Növekvő tendenciát mutat a román tannyelvű iskolát választó magyar tanulók száma. A romániai magyar felsőoktatásban a magyar nemzetiségű hallgatók részaránya folyamatosan csökken, emellett egy egész sor képzési területhez tartozó szakon nincs magyar képzés: a műszaki tudományok és a mezőgazdasággal kapcsolatos szakirányok terén, valamint a jogász-, közgazdász-, zenei és képzőművészeti oktatásban a magyar nyelvű képzési lehetőségek erősen korlátozottak vagy teljes mértékben hiányoznak. Vekov Károly nehezményezte, hogy az RMDSZ kiadványában nem található tényleges stratégia a helyzet javítására, Toró T. Tibor pedig Markó Béla szövetségi elnök azon kijelentését tartotta furcsának, miszerint az RMDSZ nem kíván idén módosítást követelni az oktatási törvényben. Mátis Jenő a "romániai magyar közösség megmaradása érdekében" kidolgozott határozattervezetet olvasott fel, amelyet eljuttatnak az RMDSZ oktatási főosztályához. Markó Béla a Népújságnak elmondta, hogy igenis létezik stratégia a magyar nyelvű oktatást illetően. Szerinte most építkezni kell, alkalmazni a létező törvényt és majd amikor ezt a keretet kitöltötték, akkor kell a törvény módosításáról beszélni. /Antalfi Imola: Szövetségi elemző az anyanyelvi oktatásról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Megalakult Magyarországon az új Országgyűlés. Elnökéül Szili Katalin szocialista képviselőt választotta az alig tízfős többséggel rendelkező balliberális koalíció, noha a hölgy nem büszkélkedhet semmilyen tekintélyes politikai vagy közéleti múlttal. Zömmel hasonló szürke pártemberekből állt össze végül az új kormány is, amelynek névsorát Medgyessy Péter (MSZP) terjesztette be, együtt "saját" kormányprogramjával, amely egyszerre hemzseg az ígéretektől és a korrekciós utalásoktól, az előző kabinetnek címzett bujtatott kritikáktól. A kormány 15 tagú, közülük négyen az SZDSZ emberei. A tárcavezetők, valamint a melléjük rendelt államtitkárok zöme tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, egyesek közülük vezető funkciót töltöttek be a kommunista pártapparátusban, illetve a KISZ-ben. A kabinetnek három hölgytagja van, régi hivatalnok mindegyik, de Lamperth Mónika belügyminiszteri kinevezése így is megütközést keltett. Akárcsak a Jánosy György szocialista népművelőnek kiosztott tárca új elnevezése (Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium. A hivatalba lépett MSZP– SZDSZ-kormány máris átfogó tisztogatásba kezdett az államapparátusban, amelyet folyamatosan tölt fel a pártklientúra embereivel. Különös hangsúlyt fektetnek a Miniszterelnöki Hivatalra, ahol számos bizalmi helyet kap így például az a Szabó Vilmos (MSZP) is, aki a határon túli magyarokért felel majd úgy, hogy a témával és az egyes régiókkal csak most kezd majd el ismerkedni... További nyugtalanságra adhat okot, hogy a külügyben az a Bársony András lesz a politikai államtitkár, aki nem túl erélyesen képviselte eddig az össznemzeti magyar érdekeket különféle európai testületekbe delegálva. Érdekesnek mondható Bálint-Pataki József kinevezése is a Határon Túli Magyarok Hivatalának élére, aki az előző kormány idején is vezető beosztást töltött be itt, ami egyfelől kontinuitást sugallhat az eddigi törődésben, odafigyelésben, támogatásban, másfelől ekkora balliberális bizalom magyarázatra késztetheti az új elnököt. Medgyessy Péter volt MSZMP KB-tag, Kádár János legszűkebb köréhez tartozó bizalmi ember. A Grósz-kormányban pénzügyminiszter, a Németh-kormányban miniszterelnök-helyettes. Később a Horn– Kuncze-kormány idején, Bokros Lajos utódjaként mint "párton kívüli szakértő" ismét a pénzügyi tárca irányítója. Miniszterelnök-helyettesként írja alá a bős-nagymarosi vízlépcső "végleges" megállapodását, amelynek eredményeként Csehszlovákia elterelte a Dunát. Pénzügyminiszteri tevékenysége betetőzéseként 1998-ban – már a választások elvesztése után – parlamenti jóváhagyás nélkül még hirtelen aláírta a budapesti 4-es metró megépítéséhez kapcsolódó 160 milliárd forintos kormányzati kezességvállalást, melyet 2001-ben a Legfelsőbb Bíróság is törvénytelennek minősít. Jelenleg az Ügyészségi Nyomozóhivatal vizsgálatot folytat gazdasági tanácsadó cége ellen a Gresham-palota értékesítése során feltárt 100 ezer dolláros megvesztegetés ügyében, amely által Medgyessy markát kb. 30 millió forint ütötte holmi lobbi-tevékenység honoráriumaként. /A régi újak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./

Máj. 19-én Sajtóklub a Tilosban címmel új típusú rendezvényt tartottak Csíkszeredában. Négy jobboldali publicista volt a meghívott: a Magyar ATV-n sugárzott Péntek esti sajtóklubból ismert Bayer Zsolt, a Fidesz alapító tagja, a parajdi származású Lukács Csaba, a Magyar Nemzet munkatársa, Szondy Zoltán, a Hargita Népe, valamint György Attila, a Székelyföld szerkesztője. A felvetett témák többnyire a magyarországi kormányváltást érintették. Bayer Zsolt kifejtette, hogy a határon túli magyarokat a szocialisták unják, púpnak érzik őket a hátukon, kipipálandó költségvetési tételnek. A problémákat majd "lepicsipacsizzák" az erdélyi magyarság vezetőivel, ahogyan mindig is tették, mert Markó elnök és Verestóy szenátor egy alomból valóak az MSZP-vel – mondta Bayer. Verestóy Attila szenátorról Bayer Zsolt közölte: "Úgy tudom, hogy nem más szeretne beülni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektori székébe, mint a bukaresti-székelyudvarhelyi nagyvállalkozó. És amit ő akar... Ez azért van, mert az ilyen fazonok, mint a szenátor elvtárs, az emberek félelmére játszanak. A megoldás pedig az marad, hogy a félelmeket félretéve, oda kell mennie a Sapientia bejáratához százezer embernek, és azt mondani, hogy Verestóy Attila oda akkor teszi be a lábát, ha négyen viszik, deszkán". /K. L.: Sajtóklub a Tilosban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./

Idén egy hónappal hamarabbra tűzte ki a Kolozs megyei tanfelügyelőség az első osztályosok beíratásának időszakát mint tavaly, így — mivel nem tudni hány magyar család akarja majd megszokásból a nyári hónapok alatt beíratni gyermekét — jelenleg átláthatatlan Kolozs megyében a megszűnés határára került első osztályok száma. A magyar tagozatra beíratott gyermekek számát tekintve Kolozsváron egyre több oktatási szakember véli úgy, hogy ősszel legkevesebb 6 magyar első osztállyal lesz kevesebb — a borúlátók 12-re tippelnek. Amennyiben valóban ilyen arányú lesz a magyar első osztályosok csökkenésének aránya, mint arra a jelenlegi adatokból következtetni lehet, akkor az egész anyanyelvű oktatási hálózatot át kell majd az elkövetkező években rajzolni. /Szabó Csaba: Megkezdődött a magyar közoktatás leépülése? 6–12 magyar első osztállyal kevesebb lehet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Máj. 31.–jún. 2. között ünnepelte 380-ik születésnapját a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Az ünnepség egyik eseménye a második alkalommal megszervezett Szórvány Színjátszó Találkozó volt. Több mint 200 fiatal színjátszó jött el Enyedre az ország több szórványvidékéről, és háromnapos előadássorozat keretén belül mutatták be produkcióikat. Képviselve volt a találkozón Temesvár, Lupény, Vulkán, Gyulafehérvár, Bethlenszentmiklós, Igazfalva, Magyarlapád, Felvinc, Marosújvár, Magyarbece és Nagyenyed. Dr. Kötő József rámutatott: egyáltalán nem véletlen az, hogy Nagyenyeden került sor a színjátszó találkozóra, a történelmi múltú város ugyanis már a XVII-ik században látott magyar nyelvű színjátszást. Szintén a Bethlen Napok keretén belül rendezte meg a kollégium a Nemzedékek találkozóját, melynek fő célkitűzése: első ízben összehívni a városban élő nyugdíjas pedagógusokat. /Balog István: Bethlen-napok Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./ A megszüntetésre ítélt becei iskola színjátszói mellett a lupényiek is sikeresek voltak. A szakmai megbeszélés tisztázta mindazokat a kérdéseket, amelyek a játékkal, vagy az anyanyelv szórványbeli védelmével kapcsolatosak. /Bakó Botond: Bethlen-napok és szórványszínjátszók második fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Marosvásárhelyen, a Szabadi úti református egyházközség Dr. Juhász András Gyülekezeti Központjában adták át a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány idei négy jutalmazottjának az alapítványdíjat. Az eddig díjazottak között meghívottként vett részt Szombati Attila, a Református Mentő Misszió-Mentőöv Segítőszolgálat /Marosvásárhely/ képviselője is, aki munkájukról beszélt, mely kiterjed a teljes Maros megyére. Iszákosmentő szolgálatukban az Erdély-szerte dolgozó Jó Pásztor Alapítvány munkatársai is támogatják őket. Lelkigondozást biztosítanak az alkoholbetegeknek, a családlátogatás, a szenvedélybetegek felkeresése is része munkájuknak. Foglalkoznak a hajléktalanokkal, romákkal, és évente országos konferenciát szerveznek. Csoportjukat felekezettől, anyanyelvtől függetlenül keresik fel a gyógyulni vágyók. /Járay F. Katalin: Saját missziós otthon kellene! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Jún. 2-án, vasárnap emlékmisét tartottak a római katolikus templomban a Királydarócról 1945. januárjában a Szovjetunióba deportált római katolikus vallásúak s a deportálás idején elhunytak tiszteletére. A száztíz elhurcolt királydarócinak két nagy bűne volt: német nevet viselt, vagy római katolikus volt a vallása. Közülük tizenkettő, minden tizedik, már nem térhetett haza családjához. Nem bírták a kínzást, vagy éhen haltak. Nevüket ezentúl emléktábla őrzi a királydaróci katolikus templomban. /(bódi): Királydaróc: Emléktábla a 45–ös deportáltaknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 4./

Trianon — második Mohács. Sokáig így látta a közvélemény az első világháborút lezáró békeszerződést, de a történettudomány és a politika számára is értelmezhető párhuzam volt. Trianon is "a magyar kálvária" keserves stációjává, a nemzeti tragédia jelképévé vált. Az igazságtalan béke azonban nemcsak Magyarországot büntette, hanem az utódállamokat is, mert a Duna–völgye gazdasági, földrajzi központjának agresszív szétrombolásával saját békéjük reménye is sírba szállt. – A trianoni döntés hihetetlen egységbe kovácsolta a szétszaggatott magyarságot. Lehetett az illető ókonzervatív vagy liberális, netán szociáldemokrata, egy dologban mindenféleképpen egyetértettek: az anyaországnak minden erejével arra kell törekednie, hogy orvosolja Trianon igazságtalanságait. És az anyaország foggal–körömmel küzdött elszakított testrészeiért 1945–ig. Az ezt követő változások jó időre feledtették velünk nemcsak Trianont, hanem magát a nemzeti gondolatot is. 1990-ben megcsillant ugyan a reménysugár, az első jelentős lépésre mégis 2001–ig kellett várni. A státustörvény ugyanis de jure is eggyé kovácsolja a Kárpát–medencei magyarságot. A leköszönt Orbán–kabinet megtette a magát, s ezzel Magyarország hosszú évtizedek stagnálása után elindult a helyes úton — külpolitikája terén is. "Nekünk — a trianoni határokon kívül rekedt magyaroknak — pedig nincs más tennivalónk: kíváncsian (és reménykedve) várni a folytatást, közben pedig tovább munkálkodni a megmaradásért" – írta Kereskényi Gábor egyetemista. /Kereskényi Gábor joghallgató: 82 évvel ezelőtt írták alá a trianoni diktátumot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 4./

Az erdélyi történelmi magyar testvéregyházak, valamint a román görög katolikus és a szász evangélikus egyházak több mint egy évtized óta emberfeletti erőfeszítéseket tesznek a kommunizmus idején önkényesen elkobzott egyházi vagyonok visszaszerzésére, a felekezeti oktatás teljes jogaiba való visszahelyezése érdekében. A kisebbségi egyházak ebben a közös küzdelmükben kormányba lépése (1996), illetve az utódkommunista hatalommal való együttműködése (2000) óta mind kevésbé számíthatnak az RMDSZ–re. Legutóbb a közösen elfogadott ingatlanügyi törvénytervezetet egyoldalúan feladta az RMDSZ. Ehhez hasonlóan, Románia Európa Tanács általi monitorizálása ügyében is az elnyomó többségi hatalom oldalára állott a Szövetség, szögezte le a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése. Az RMDSZ egyre inkább hajlik a magyar nemzeti érdekeket sértő, elvtelen megalkuvásra. Az egyházkerület sajnálattal utal a Bihar, a Szilágy és a Szatmár megyei RMDSZ–szervezetek nem egy tekintetben már–már egyházellenes magatartására és fájlalja a Zilahi Református Wesselényi Kollégium aktív RMDSZ–segédlettel történt visszaállamosítását. A közgyűlés az RMDSZ támogatását kéri elkobzott tulajdonai visszaszerzéséhez. Az egyházkerület kész bármely szintű párbeszédre az RMDSZ-szel. Az egyházkerület szerint gyökeres megújulásra, szemlélet– és irányváltoztatásra van szükség az RMDSZ–ben. A közgyűlés nevében Tőkés László püspök–elnök és Kovács Zoltán főgondnok írta alá a nyilatkozatot. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 4./

A Hegyalja Kistérségi Társulás 2000 februárjában alakult meg. Zetelaka, Oroszhegy, Fenyéd és Farkaslaka községek, valamint tartozékfalvaik képezik e kisrégiót. Sokáig az egyik legéletképesebb társulásként emlegették a Hegyalját. Mostanában mintha megtorpantak volna. Nagy Attila kistérségi menedzser beszámolt arról, hogy megalakulásuk évében sikerrel pályáztak különböző alapítványokhoz. A zetelaki tó- és gátrendszer fejlesztési tervének kidolgozására egy érdekvédelmi szervezet jött létre, mely a tónak és környékének turisztikai kihasználását tűzte ki célul. A kisrégióhoz tartozó önkormányzatok azonban idéntől nem kívánják támogatni a társulást, holott erre szükség van, hogy előteremtsék a sikeres pályázatokhoz a résztámogatást. /Kristó Tibor: Megomlik-e a Hegyalja? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

Gyergyószentmiklóson a Mark House Kiadó és nyomda reprint kiadásban tette az olvasó asztalára Kölönte Béla (1883-1934) főgimnáziumi történelemtanár eredetileg 1910-ben megjelent, Gyergyó története a kialakulástól a határőrség megszervezéséig (tekintettel a nemzetiségi kérdésre) c. könyvét. A szerző két jelentős történelmi munkája: Gyergyó története (1910) és Székely nagyjaink (1924). A Gyergyó története koronként tárgyalja a vidék történelmi szakaszait (vajdaság, fejedelemség kora), majd a románság betelepedését a vidékre - Vasláb kivételével, ahová román zselléreket a Lázár család valamivel korábban betelepített, a többi román település a XVII. század végén és a XVIII. sz. folyamán jött létre. Kölönte Gyergyót a székelység egyik keleti bástyájának tekintette, aggódott jövőjéért. Dezső László, a Mark House Kiadó /Gyergyószentmiklós/ igazgatója 100 példányt ingyen fölajánlott a Gyergyói medence könyvtárainak - beleértve az iskolai és egyházi tékákat is. /Gál Éva Emese: Közel száz éves könyv hasonmás kiadásban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

A kormány rendeletben hosszabbította meg a 2000/1-es földtörvény alkalmazását. A kormány legújabb döntése azonban azt sejteti, hogy továbbra sincs politikai akarat a törvény gyors alkalmazásához. Az Erdőtulajdonosok Egyesületének elnöke, Mihai Ionescu bejelentette, hogy országos tüntetésekre készülődnek. Mihai Ionescu szerint 2001 végéig a visszaigényelt mezőgazdasági területek 20%-át és az erdők 13%-át mérték ki a tulajdonosoknak. A tulajdonba helyezés üteme 2002 elején sem változott lényegesen. Garda Dezső RMDSZ-képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság tagja elmondta: az erdők tulajdonba helyezésének listáján Hargita megye vezet, elsősorban azért, mert Verestóy Attilával közösen hosszú hónapok óta hetente kétszer keresték meg a mezőgazdasági minisztert, amíg meg nem bizonyosodtak arról, hogy az erdők tulajdonba helyezése valóban felgyorsult. Garda szerint az erdők visszajuttatásának legnagyobb ellenségei az erdészeti igazgatóságok, akik jelenleg az általános szabad rablást felügyelik. Az RMDSZ-képviselő többször interpellált a nagyméretű erdőlopások ügyében. Székelyföldön az erdők visszaadásának számos magyar ellensége is van, akik esetenként RMDSZ-polgármesterek vagy tanácsosok, és haszonélvezői a mai állapotoknak. Úgy tűnik, a kormány nem akar határozottan fellépni az erdőmaffia ellen. Garda szerint csak a Gyergyói-medencében idén tavaszig 75 milliárd lejre adtak el jogtalanul fát a tulajdonosok erdeiből, és egyes becslések szerint ennek kétszeresét lopták el erdészeti és rendőrségi "felügyelet" mellett. /(m. j.): Felelőtlen erdőirtások országszerte. A földtörvény alkalmazásához továbbra sincs politikai akarat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Jún. 4-én hírszolgáltatási szerződést kötött tíz határon túli magyar lap szerkesztőségével a Magyar Távirati Iroda Rt. és az Illyés Közalapítvány Budapesten. A megállapodást Dorogi Sándor, a Magyar Távirati Iroda Rt. elnöke, Halzl József, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke, valamint a határon túli magyar sajtó képviseletében Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke írta alá. A szerződés értelmében a nagyváradi Bihari Napló, a csíkszeredai Hargita Népe, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a kolozsvári Krónika, a marosvásárhelyi Népújság, a kolozsvári Szabadság, a pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó és a bukaresti Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez jutnak el továbbra is az MTI hírei. Bátai Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) Dokumentációs, Sajtó és Tájékoztatási Főosztályának vezetője arra emlékeztetett, hogy éppen tíz éve kezdődött meg az együttműködés. Mint utalt rá: 1993-ban még csak öt határon túli magyar laphoz jutottak el a magyar hírügynökségi anyagok. A HTMH illetékesének reményei szerint a kör a közeljövőben bővülni fog, s hét romániai nem országos lap is hozzájut majd a fotószolgáltatáshoz. /Tízéves együttműködés. Hírszolgáltatási szerződés az MTI és a határon túli lapok között. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

Verestóy Attila RMDSZ-es szenátorról sok kósza hír terjeng. Politikai ellenfelei legtöbbször üzleti tevékenységét róják fel neki, a Romania Libera bukaresti napilap nemrég egész oldalt szentelt Verestóynak, ennek alapján a magyarországi HVG gazdasági hetilap is írt róla. Eddig ismeretlen személyek a román újság említett oldalának fénymásolatát több ezer példányban terjesztették Székelyudvarhelyen. Egyharmados tulajdonrészt szerzett a magyarországi Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft.-ben Verestóy Attila. A szenátor több mint tíz romániai és egy magyarországi vállalkozása mellé vásárolta meg a Sajó-részvénycsomagot – írta a HVG, amelyet a hazai Transindex internetes újság is idézett. Verestóy Attila május folyamán vásárolta meg a magyarországi Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. 30%-os tulajdonrészét. Verestóy Attila 2001 januárjában 42%-os tulajdont szerzett a budapesti Horizont Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Rt.-ben, amely a Horizont Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, illetve a belőle alakult Áfker Kft. jogutóda. A cég vezetése 1997 decemberében a végelszámolás mellett döntött, amit 1999 tavaszán felfüggesztett. A Horizont Rt. évek óta "üres cég": 1999-es mérlege szerint gyakorlatilag semmilyen tevékenységet nem végzett, félmillió forintos árbevétele mellett kamatokból tett szert 3 millió forintra, s az évet 9 millió forintos veszteséggel zárta (1998-ban a veszteség még közel 20 millió forintra rúgott). A veszteségek miatt – még Verestóy beszállása előtt – tavaly szeptemberben 120 millió forintról 20 millióra csökkentették a Horizont Rt. alaptőkéjét. A Romániában is komoly befektetésekkel (többek között kábeltévés érdekeltségekkel) rendelkező Verestóy Attila mellett szintén tavaly lett a cég 47,6%-ának tulajdonosa Barinkai Péter, aki számos, a Wallis-csoporthoz kötődő cég vezetésében megtalálható. Verestóy Attila szenátor a Romania Libera információi szerint 11 romániai cégnek tulajdonosa, többek között az udvarhelyi FAMOS Rt. egyik részvényese. A sepsiszentgyörgyi Trinvest Rt.-nek főleg sajtóérdekeltségei vannak, e cég tulajdonában van a szentgyörgyi helyi televízió, a Selectronic, valamint a nagyváradi Scripta Kiadó 51%-os részvénycsomagja. A Trinvest Rt. igazgatótanácsában társa Lányi Szabolcs, aki gyakran fordul elő más, a szenátor által ellenőrzött cégekben is részvényesként. (Lányi a Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai karának dékánja.) A két üzletember egyszersmind közösen tulajdonolja a TVM brókercéget is. A cég 47,5%-a Verestóy, 7,5%-a Lányi, 5,4%-a a Trinvest Rt. tulajdonában van. A brókercég fennmaradó 30%-a Dinu Patriciu érdekeltségi körébe tartozik. Patriciu Románia egyik leggazdagabb embere. Gazdasági szakértők szerint amennyiben igaz, hogy a romániai Verestóy-cégek összforgalma alig haladja meg az évi egymillió dollárt, akkor a különféle tulajdonrészekből befolyó éves profit sem lehet sokkal több évi 100-150 ezer dollárnál. Ez az összeg ekkora éves forgalom mellett átlagosnak nevezhető – írta az internetes újság. - Nincs becsülete voltaképpen a vagyonnak, a kezdeményező, vállalkozó embernek, jelentette ki Verestóy. Én azt hiszem, hogy nincs okom szégyenkezni, amikor arról van szó, hogy pozitívan cselekedtem, és abban az előbb említett értelemben építettem is valamit. Nem tartja jogosnak, sem helyesnek, hogy a gazdasági élet egyik szereplőjeként meg próbálják lejáratni őt. A Romania Libera olyan erdőtarolásokról cikkezik, amelyekhez Verestóynak köze van, de ezt a szenátor tagadta. A lap szerint Verestóynak évi 150.000 dolláros jövedelme van. "A teljes igazság az, hogy csak adóba ennek az összegnek legalább a háromszorosát "gombolta le" a román állam" – reagált erre Verestóy. "A magyarországi beruházást saját pénzemen, a Román Nemzeti Bank engedélyével végeztem" - vallotta. A Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft.-ben az önkormányzattal társulva 110 hektáros területen szeretne jelentős vegyipari parkot létrehozni. /Pintér D. István: Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor üzleti ügyeiről és egyéb pletykákról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./ Pintér D. István az Udvarhelyi Híradó főszerkesztője, ez a lap Verestóy újságja.

A Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivál az évek folyamán Marosvásárhelyen az erdélyi magyar műkedvelő kórusok valóságos fórumává vált. Az idei jún. 8-án illetve 9-én lesz, a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar szervezőmunkájának köszönhetően, a Kultúrpalota nagytermében. Hangversenypódiumra lép a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, a kövesdombi református templom ifjúsági kórusa, az alsóvárosi református templom vegyes kara, továbbá a marosszentgyörgyi Reménység vegyes kar, a szintén marosvásárhelyi Sfanta Ana ortodox templom kórusa, valamint a Vártemplom Psalmus vegyes kara, a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum Armonia-Harmónia vegyes kara, a gyergyócsomafalvi Bel Canto kamarakórus, a Négyfalusi Kórus, továbbá a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikara, végül a marosvásárhelyi Laudate Domini Kórus. /Járay: XI. Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivál, 2002. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

Jún. 1-jén Székelykeresztúron a Tanulók Klubja szervezésében tartották meg a diákoknak szervezett, nemzetközi rangra is emelkedett sóskúti fesztivált. E rendezvényt néhai Gálfalvi Sándor tanár javaslatára 1972 óta minden évben megtartják. A fesztivál célja lehetőséget biztosítani a városi és vidéki iskolák kis műkedvelőinek, hogy amit a helyi folklórból megmentettek, azt egy seregszemlén bemutathassák. Évek óta több magyarországi iskola műkedvelői is jelen vannak a fesztiválon. A székelykeresztúri fúvószenekar által játszott indulókra, kezükben a helységet megnevező táblákkal vonultak fel a csoportok résztvevői, majd a sóskúti szabadtéri színpadon adták elő műsorszámaikat. Színvonalas műsorral jelentkeztek a székelyudvarhelyi, csíkszeredai és balánbányai tanulók házainak csoportjai. Külön dicséretet érdemel az újszékelyi, gagyi, siménfalvi, kisgalambfalvi és kissolymosi iskolák tantestülete, amiért kis növendékeik megfelelően képviselték intézményüket. Színvonalas műsorral lépett színpadra a keresztúri Tanulók Klubjának zenekara, tánccsoportja és az ifjú Pipacsok táncegyüttes is. /László Miklós: 30. Nemzetközi Sóskút-fesztivál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./

Kelementelkén megalakult a Simén-Petőfi Közművelődési Egyesület. Az egylet a falu közművelődési életének a megszervezését vállalja fel, ezenkívül az egyesület tagjainak szándékában áll átvenni a polgármesteri hivataltól a volt Simén-kúriát, ahol hajdanában Petőfi Sándor is megszállt. Ennek emlékére ide szobát rendeznének be, s pályázni szeretnének majd a kultúrotthonként használt épület felújításához szükséges anyagi alapok előteremtéséért. /Megalakult a Simén-Petőfi Közművelődési Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

Ion Iliescu államfő jún. 4-én kijelentette, hogy a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásakor nem kell a kulturális intézményeket "feláldozni". Egy jogtalanságot nem lehet egy másik jogtalansággal kijavítani - mutatott rá Iliescu. /Iliescu: Nem kell a kulturális intézményeket feláldozni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

A tavaly novemberben elfogadott 144. számú kormányrendeletben szabályozták a külföldi utazást az egészségbiztosítás, zöldkártya, menetjegy, továbbá az úgynevezett napi tartózkodási díj tekintetében, amely a volt szocialista országokba és Törökországba 50 euró naponként és személyenként, a többi külföldi országba pedig 100 euró szintén naponként és személyenként, emlékeztetett Kerekes Károly, képviselő, aki az említett jogszabályra vonatkozó törvénytervezetet nyújtott be a parlamenthez. A tervezet arra vonatkozik, hogy sokan állandó kapcsolatot tartanak fenn magyarországi rokonokkal és barátokkal, akik nem egy esetben küldtek meghívást, biztosítva a teljes ellátást a meghívott ott tartózkodásának idejére, amelyet azonban hiába fordíttattak le és hitelesíttettek, a határnál nem fogadták el, és kérték a napi 50 euró felmutatását. Erre vonatkozóan Kerekes Károly kérte az általa javasolt kiegészítő jogszabály sürgősségi megtárgyalását. /(i): Elutasíthatják a rokonlátogatási meghívást. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Új könyvek egész sorát mutatja be a Korunk szerkesztősége jún. 6-án Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője úgy nyilatkozott, hogy Kolozsvár mutatkozik be újra Budapesten. Az erdélyi irodalom, a képzőművészet, az előadóművészet és a könyv együtt jelentkezik a magyar fővárosban. A könyvek a Korunk Baráti Társaság, illetve a Komp-Press kiadásában jelentek meg. A magyarokra figyeltek című publicisztika-gyűjtemény egy ország politikai életét, kulturális jelenségeit követi napról napra. Másik fontosnak könyv a Cseh Gusztáv pátriája címen most megjelent hármaskönyv. Az 1985-ben elhunyt kitűnő erdélyi grafikus munkáit foglalja egybe. Cseh Gusztáv annak idején rézbe karcolta a Hatvan főembert és a Jeles házakat, tehát Erdély történelmi múltját. Ezt egészítették ki a Megrajzolt pátria című kötettel, amely egybegyűjti Cseh Gusztáv eddig be nem mutatott grafikai munkásságát. A könyvekben jelentkező hat grafikust mutatnak be. /A már nem élő Cseh Gusztáv művein kívül Bardócz Lajos, Bencsik János, Paulovics László, Szilágyi V. Zoltán és Tettamanti Béla munkáit./ /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Korunk-nap az Urániában. Kolozsvár újra bemutatkozik Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

A gyermekek létszámának csökkenése gondot okoz a tanügyben dolgozóknak. A minisztérium legújabb intézkedése szerint az induló osztályokban átlagban öt tanulóval lesz több, ez pedig a megye szintjén osztályok megszűnését jelenti. Hargita megyében a beiskolázási tervben 11 kilencedik osztállyal kevesebbet hagytak jóvá, mint amennyire szükség lett volna. A megyében tanítók és óvónők közül 82-en kérték áthelyezésüket, közülük 38-nak szűnt meg a katedrája. 13 esetben találtak végleges megoldást, 18 pedagógusnak ideiglenesen, egy évre oldották meg a munkahelyi gondját, hét eset még függőben van, ezekre is csak ideiglenes megoldást tudnak kínálni. A tanárok közül 41-en nyújtottak be áthelyezési kérést, közülük 28-an katedracsökkenés miatt kényszerülnek arra, hogy állást változtassanak. /Takács Éva: Megszűnt katedrák – álláskereső pedagógusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Szőts István emlékkiállításának megnyitásával vette kezdetét a kisközösségi televíziók 3. szemléje Lakitelken. A kulturális találkozó a Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitás Egyesület közös rendezvénye. A Kisközösségi Televíziók és Alkotók Szemléje a határon túli magyar stúdiók és televíziók munkatársainak nyújt lehetőséget a megmérettetésre és a konzultációval egybekötött szakmai továbbképzésre. Lezsák Sándor, a tehetségkutató szemle fő kezdeményezője, az esemény egyik házigazdája elmondta: az idén több mint száz alkotást juttattak el a világ minden részéből - Melbourne-tól Füleken át Sepsiszentgyörgyig - a határon túli magyar nyelvű kisvárosok, falvak és kisközösségek a megmérettetésre. A kiírás szerinti négy - krónika, korkép, művelődés és fikciós műsorok - kategóriában beérkezett alkotásokból az előzsűri döntése alapján 30 film került a versenyprogramba. A bíráló bizottság, amelynek elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező, jelentős díjakat ítél oda a legkiemelkedőbb munkák alkotóinak. /Kisközösségi televíziók szemléje Lakiteleken. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./