"A Jurnalul National közölte a "nép milliárdosai" névsorát, köztük van Verestóy Attila szenátor és Viorel Hrebenciuc. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke következetesen próbálja az RMDSZ-en belüli polarizációt a párbeszéd-konfrontáció ellentétpárból levezetni, állapította meg Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke. A szövetség elnöke és csapata állandó párbeszédet folytat a mindenkori román kormánnyal. És mi az eredménye a párbeszédnek az erdélyi magyarság szempontjából? 1993 és 1996 között is folyt a párbeszéd az akkori kormánypárttal a nyilvánosság kizárásával, titokban. A legismertebb esemény ebben az időszakban Neptun-ügy néven ismert. Akkor, nem sokkal az RMDSZ brassói kongresszusa után Frunda György, Borbély László és Tokay György titokban tárgyaltak az akkori kormánypárt képviselőivel, azt a káros látszatot keltve - elsősorban a nemzetközi közvéleményben -, hogy a romániai magyarság helyzete jó, a kisebbségi kérdés ebben az országban megoldott. A Szövetségi Képviselők Tanácsa - többek között Tőkés László kérésére - Állásfoglalásban jelentette ki Neptun után: "Az SZKT 1993. szeptember 25-ei ülésén a tiszteletbeli elnök és a politikai alelnök helyzetelemzései, valamint Tokay György és Borbély László képviselők beszámolói és a frakciók állásfoglalásai alapján megállapította, hogy az RMDSZ három közismert politikusa mandátum nélkül vett részt és tárgyalt a hatalom képviselőivel, ami következményeivel jelentős politikai károkat okozott a szervezetnek." Ez volt a valóság és kilenc év után az SZKT állásfoglalásával akkor egyetértő Markó úgy emlékszik, hogy Tőkés embereket akart megsemmisíteni! Ugyancsak 1993-ban Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy egyfajta etnikai tisztogatás folyik Erdélyben. Ez ellen Bukarestben pánikhangulatban tiltakoztak egyes RMDSZ-képviselők, együtt a román politikai pártok vezetőivel. Pedig nyilvánvaló volt a magyarság háttérbe szorítása majdminden területen. - 1996 végére az RMDSZ-ben már megszokottá vált, hogy a döntéshozó testületeket megkerülve egypár vezető politikus párbeszédet folytat a román pártok képviselőivel, egyezségeket kötnek, s utólag az elnök elfogadtatja ezeket az SZKT-val. Ez történt az RMDSZ kormányba lépésekor is. Később lehetett dicsekedni azzal, hogy az egyházak visszakapnak egypár ingatlant, de ez általában csak papíron történt meg. Lehetett a romániai magyar oktatás bővítéséről beszélni, de az RMDSZ Operatív Tanácsa volt az, amely talán véglegesen aláásta a kolozsvári állami magyar egyetem ügyét és - természetesen "párbeszéd" útján - bevitte a köztudatba a multikulturalitás fogalmát. Ezután az SZKT határidőt szabott a kormánynak a Bolyai-egyetem visszaállítására. A határidő lejárta előtt pár órával hathatós RMDSZ-közreműködéssel kitalálták a Petőfi- Schiller-egyetemet (1998/687-es Kormányhatározat, egyik aláírója Tokay György miniszter). Emiatt az RMDSZ a kormányban maradt, egyetem azonban nem lett. Az RMDSZ-programban szereplő autonómiáról Frunda György kijelentette: "Nem lehet etnikai alapon létrehozni az autonómia intézményét, hanem a helyi közösségek kell létrehozzák. Véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában". Frunda: "Az etnikai alapú területi autonómia létrehozására nem látok esélyt". Clinton elnök modellértékűnek minősítette a román kormány kisebbségpolitikáját. Az utóbbi időben létrejönnek az SZDP és az RMDSZ között a protokollumok, de a megszabott határidőket a kormánypárt nem tartja be (például a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskola esetében, ahol négy évig húzzák-halasztják a megoldást, jóllehet a kormánypárttal kötött megállapodás csak egy évre szól!), vagy az országos protokollum lejárta előtt pár hónappal a megyei szintűeket nem hajlandó megkötni (Bihar, Kolozs és Kovászna megye). Az erdőket, földeket a sikerpropagandával ellentétben még mindig nem adják vissza, a Hargita megyei 85 ezer hektár visszajuttatott közbirtokossági erdő csak töredéke annak, amit a román kommunista állam elvett az erdélyi magyaroktól. A jó viszonyt fenntartandó, 1993 óta az RMDSZ vezetői sorozatban szervezték és szervezik a magyarországi baloldal politikusainak hivatalos erdélyi találkozóit, lakossági fórumait. A Fidesz, MDF és MIÉP politikusai is elég gyakran megfordulnak Erdélyben, de nem az RMDSZ hívására. Az együttgondolkodást szorgalmazó Markó elnök a megoldásokat közösen keresve általában a jobboldal, a nemzeti oldal rendezvényeit nem tiszteli meg jelenlétével. Azért gratulált oly gyorsan az erdélyi magyarság nevében is Medgyessy Péternek. A magyarázatot a villámgyors gratulációra Borbély Zsolt Attila adja: "A kormányváltásnak szurkolt, mert egy MSZP-SZDSZ-kormány alatt nem kell attól félni, hogy a közösség-önfeladás egy adott pontján Budapesten egy nemzetileg elkötelezett kabinet kijelenti, hogy eddig és ne tovább. Hogy elég volt az erdélyi magyarság érdekeinek kiárusításából". Ezért nem vett részt az idei bálványosi szabadegyetem rendezvényein. "Fölösleges a rendezvény-ellenrendezvény-féle rivalizálás", mondta Markó azután, hogy irányításával az RMDSZ létrehozta a MIT ellenében a MIÉRT-et, és első dolga volt a nyárádszentmártoni szabadegyetem megszervezése, melyen felvonult a magyarországi és romániai neokommunista politikusok egész sora. Kiss István emlékeztetett arra a hadjáratra, melyet Markó és csapata folytatott a halálosan beteg Zonda Attila ellen azért, mert az egy olyan demokratikusan működő megyei szervezetet akart kialakítani Maros megyében, amelyben a tagság véleményét is meghallgatják. Csapó József szenátor kiiktatása azért volt fontos, mert autonómia-statútuma nem tetszett a román kormányköröknek. Verestóy Attila szenátori széke annyira fontos volt, hogy a Kolumbán Gábor ellen folytatott sikertelen lejárató kampány után választási csalástól sem riadtak vissza. Udvarhely Erdély legrendezettebb, leglátványosabban fejlődő magyar városává vált Szász Jenő polgármestersége alatt, de a Verestóy uralta helyi "szövetség" évek óta áskálódik ellene. És a példákat lehet sorolni. Szőcs Gézától, Borbély Imrétől, András Imrétől, Kincses Elődtől, Bardóczy Csabától szabadulni kellett, mert másként gondolkodtak, mint a "párbeszéd" emberei. 2001 februárja óta húzzák-halasztják a Maros megyei Reform Tömörülés képviselőjének TKT-ba való kooptálását, Markó elnök hivatalának közreműködésével. Botrányos, ahogyan az RMDSZ-ben semmiféle vétséget el nem követő jelöltet megfosztották TKT-tagságától. Ez ügyben Markó Attila bizottsági elnök időhúzása ellenére 2002 áprilisában a Reform Tömörülésnek igazságot szolgáltató döntést hozott a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság. Az elnöki hivatal alkalmazottai - nyilvánvaló, hogy utasításra - egyszerűen nem gépelik le (!) a határozatot és nem hozzák nyilvánosságra a döntést. /Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke: Párbeszéd vagy konfrontáció? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./"

"Okt. 9-én ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. A Tanács ülésén jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető elnök-helyettes, Frunda György a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Dr. Verestóy Attila az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, Dr. Kelemen Atilla a Szövetség képviselőházi frakciójának elnöke és Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. Az Operatív Tanács közleményt fogadott el. A közlemény szerint az Operatív Tanács visszautasítja Tőkés Lászlónak a Szövetségi Képviselők Tanácsát rágalmazó állításait. Tőkés László intoleranciája, elvakultsága az RMDSZ belső demokráciát veszélyezteti. Inkább bízik Tőkés László a bukaresti igazságszolgáltatásban, mint a saját szövetségével való együttgondolkodásban. A belső választásokra az RMDSZ csíkszeredai kongresszusa nem rendelt el határidőt. A Szövetségi Képviselők Tanácsa elemezte a belső választások kérdését, és mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy közvetlen választásokat megrendezni úgy, hogy azt senki ne kérdőjelezhesse meg, rendkívül felelősségteljes feladat, az erről szóló döntést a következő kongresszusra bízta. Az egységes RMDSZ eddig is teljes elkötelezettséggel tudta képviselni a magyar nemzeti közösség ügyét. Az RMDSZ Operatív Tanácsa elítéli azt, hogy Tőkés László a bírósághoz fordult. /Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./"

"Az RMDSZ-en belüli szimpátiák alakulása és ennek funkcióbeli megnyilvánulása néha úgy tűnik, hogy kiismerhetetlen, öntörvényű folyamat. A szenátusi frakció a tisztújító első ülésen titkos szavazással újra Verestóy Attila szenátort választotta meg a frakció elnökének. Ez furcsa, figyelembe véve Verestóy megnyilvánulásait vagy a sajtó által megszellőztetett ügyeit, amelyek megbotránkoztatók még akkor is, ha csak a fele igaz a leírtaknak. A Transindex internetes újság által meghirdetett, több hónapig tartó választáson például ebben az időszakban messzemenően Sógor Csabát, a legfiatalabb RMDSZ-es szenátort választották meg a legnépszerűbb szenátornak. A magyar tömegeknek szükségük volna arra, hogy vezetőink elmondják a román politikum, a román társadalom képviselőinek a sérelmeket. Nemcsak a román többség lehet érzékeny, hanem a kisebbség is. Hasonlóan váratlanul alakult a Campus diáklap oldalain 1999 februárjában leleplezett Borboly Csaba pályája. Ha a Campusban leírt, magyar közösségi pénzek sikkasztásának csak a tizede is igaz, akkor az illetőnek már rég el kellett volna tűnnie a közéletből. Az illetőnek azonban csak indult felfelé a pályája. Az általa indított és elvesztett rágalmazási per után Hargita megyei tanácsos lett, majd az RMDSZ csúcsvezetőségének bábáskodásával létrehozott MIÉRT fórum egyik vezető személyisége. A Transindex internetesben Markó Béla és Kelemen Hunor védelmébe vette őt. Ezek után felmerül a kérdés: mi az az értékrend, amely alapján egyeseknek felfelé, illetve másoknak lefelé ível a pályájuk az RMDSZ-ben? A két említett, felfelé ívelő pályafutású személyben egy közös dolog van: jelentős pénzforrások által a hatalom birtoklása. Úgy tűnik, az erkölcsi tőke egyre kevesebbet számít. /Herédi Zsolt: Öntörvényű pályaalakulások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"

"Okt. 15-én az RMDSZ képviselői - Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője, Borbély László, Winkler Gyula és Asztalos Ferenc képviselők - találkoztak Ecaterina Andronescu oktatási miniszterrel, Okt. 16-án pedig a szövetség szenátusi és képviselőházi frakcióinak tagjai megbeszéléseket folytattak Miron Mitrea lakás, szállítás, valamint közmunkaügyi miniszterrel. Az oktatási tárca vezetőjével folytatott megbeszéléseken az RMDSZ képviselői kitértek az egyes iskolák magyar tagozatait érintő sajátos problémákra. Szó esett egyrészt azokról az épületekről, amelyeket az önkormányzatok nem tudnak befejezni, ezért szükséges a minisztérium támogatása, Megegyezés született az RMDSZ ez irányú igényeinek támogatásáról. Megegyeztek a községek vízellátását szabályozó programnak két újabb - Kovászna és Szilágy - megyére történő kiterjesztéséről. Az ifjúsági lakások építéséről szóló programban megegyeztek az erdélyi megyékről. A képviselők elégedetlenségüket fejezték ki az erdélyi autópálya tervének további halasztása miatt. /Miniszterekkel tárgyaltak az RMDSZ vezetői. Megbeszélés Andronescuval és Mitreával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"

"A jövő évi költségvetési törvényről tartottak beszámolót okt. 17-i sajtótájékoztatójukon az RMDSZ képviselői. Verestóy Attila szenátor elmondta: a költségvetési törvény lényege a decentralizálás lenne. A decentralizáció legfontosabb elemét a megyék pénzügyi autonómiája képezi, ennek érdekében a központ felé áramló adók bizonyos százaléka a megyékben kell hogy maradjon. A Társadalmi Párbeszéd Csoport által megrendezett vitaest sajtóvisszhangjára utalva Verestóy Attila szenátor rámutatott, hogy az RMDSZ hű maradt eredeti alapelveihez, viszont a választások után ellenzékbe került politikai alakulatok változtattak az RMDSZ-szel szembeni retorikájukon. /Pénzügyi autonómiát a megyéknek! Az RMDSZ hű marad eredeti alapelveihez. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"Az RMDSZ reálisnak tartja a 2003-as költségvetés tervezetét, jelentette ki Puskás Bálint. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője elmondta: a kormány ígéretet tett a szövetségnek, hogy támogatja a jövedelemadóról szóló törvény módosítását úgy, hogy az adó bizonyos hányadát az adófizetők alapítványoknak, egyházaknak stb. ajánlhassák fel. Hozzátette: a szövetség megállapodott a kormánypárttal arról is, hogy a helyi önkormányzatok rendelkezésére álló összegek felét a helyi tanácsok saját belátásuk szerint használhatják fel. /Elégedett az RMDSZ a 2003-as költségvetéssel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"

"Okt. 20-án, vasárnap volt ünnepi megemlékezés az 1848-as agyagfalvi emlékműnél. 1848. okt. 16-án itt tartották a székely nemzetgyűlést. Farkas Márton, Bögöz község polgármestere beszélt, majd a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, az Udvarhelyszéki RMDSZ, a Bögözi Önkormányzat, valamint az agyagfalvi faluközösség helyezett el koszorúkat. Verestóy Attila szenátor és Antal István parlamenti képviselő, az Agyagfalvi 1848 Alapítvány elnöke mondott beszédet. /Bágyi Bencze Jakab: A székely nemzetgyűlésekre emlékezve. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./"

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ elnöke Markó Bélához írt nyílt levelében emlékeztetett arra, hogy az EMK már kilenc éve sürgeti az RMDSZ-en belüli belső választások megszervezését. Az EMK 12 éve küzdött az igazságtalanul és ártatlanul bebörtönzött oroszhegyi, zetelaki, utóbb kézdivásárhelyi székelymagyarok elnöki amnesztiája érdekében. A legutóbbi SZKT-n minden részvevő, Markó Béla is megkapta Katona Ádámnak a Reiner Antal kegyelemben részesítése céljából Ion Iliescu elnökhöz intézett nyílt levelét. Katona arra kérte Markó Bélát, hogy levelét személyesen juttassa el Iliescunak. Megtette-e? Milyen eredménnyel? - kérdezte, Reiner Antal ugyanis még ma is börtönben van. Katona jelezte Markó Bélának, hogy Verestóy Attila szenátor bizalmi embere, Bunta Levente /Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke/ "följelentette" Sántha Pál Vilmost /Hargita megyei önkormányzati osztályvezető/, mert SZKT-tagként tevékenykedik. Katona kérte Markó közbenjárását. /Emlékeztet az EMK elnöksége. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 22./"

"Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester Sepsiszentgyörgyön, a Székelyföld-konferencián elmondta, nincs kizárva, hogy az Iliescu által megszervezett decemberi hatalomátvétel megtervezésénél az is benne volt a forgatókönyvben, hogy csupán egy magyar szervezetet engedélyeznek. Két nap alatt egységesen megalakult az RMDSZ egész Erdélyben, Szász szerint elképzelhetetlen, hogy kétmillió magyar ilyen rövid idő alatt egy sorba álljon. Felkérte a teremben lévő Domokos Gézát, hogy nyilatkozzon feltételezéséről. Domokos cáfolta az állítást, elképzelhetetlennek tartotta azt. Viszont Domokos Géza elmesélte, hogy 1989. december 23-án reggel négy úriember kopogtatott a bukaresti lakása ajtaján, Verestóy Attila, Tüdős István, Lányi Szabolcs és Demény Lajos. Ő csak az utóbbit ismerte. Egy kiáltványt hoztak, mely bejelenti az RMDSZ ideiglenes bizottságának megalakulását, s kérték, hogy írja alá, mivel közismert személyiség. Ő ezt megtette, s így került be két évre a romániai magyarság újkori politizálásba. Január 10-én megtörtént a kolozsvári első küldött-tanácskozás is a színház próbatermében. Ezt követően Iliescu mondta, hogy hallotta, pártot alakított. Ezt Domokos kiigazította azzal, hogy nem pártot, hanem szövetséget. Elképzelhető, hogy Iliescu a Magyar Népi Szövetség története után feltételezte: a kisebbség a hatalom oldalán fog állni ezúttal is. Talán ezért döntött úgy, hogy minden kisebbségnek legyen három képviselője az előparlamentben, a Nemzeti Egység Tanácsában. Tehát ennek a feltételezésnek lehet valamilyen reális alapja - hangsúlyozta Domokos -, de az akkori vezetőséggel nem folytak ilyen előtárgyalások. Talán a majdani történetírás erről a titokról is lerántja a leplet. /Gazda Zoltán: Iliescu utasítására alakult meg az RMDSZ? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 24./"

"Nov. 14-től Erdélyi Riport néven új hetilap jelenik meg, a színes, 44 oldalas romániai közéleti és kulturális hírmagazint a nagyváradi Scripta Kiadó adja ki, 50 ezer dolláros befektetéssel. Stanik István, a lap leendő főszerkesztője és kiadóigazgatója elmondta: a Scripta Kiadó által indított hírmagazinnak Erdélyben nem volt előzménye. Az új lap bevallottan a nyugati (Newsweek, Spiegel, Time Magazin), illetve a magyarországi lapok (168 óra, HVG, Figyelő) példáját szeretné követni. Stanik kifejtette, a lap értékrendjét haladó nemzeti értékek határozzák meg, de baloldali szociális érzékenységgel és liberális szabadságszemlélettel. Az Erdélyi Riport terjesztését a dévai Corvin Magazin hálózatára építik. Az 50 ezer dolláros befektetéssel induló lapot kizárólag a Scripta Rt. tulajdonosai (közöttük Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor) finanszírozzák. A főszerkesztő cáfolta azokat a híreket, miszerint a kiadványba a magyar MSZP-kormány is beszállt volna. /Rostás Szabolcs: Erdélyi Riport: tükör másként. Új hetilap a hazai sajtópalettán. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./"

"Garda Dezső parlamenti képviselő Verestóy Attila szenátorral közösen újból felvetette a Hargita-Neamt megyehatár kérdését a Közigazgatási Minisztériumban. A meghallgatás eredményeként Octav Cozmanca tárcavezető elfogadta a képviselő szeptemberi beadványaiban szereplő javaslatot, miszerint a megyésítési törvény térképmelléklete hiányában az 1972-es katonai térkép számítson meghatározónak a határvonal megállapítására - nyilatkozta a Krónikának Garda Dezső. Az említett térkép alapján Gyergyószentmiklós visszakapná a Gyilkos-tó üdülőtelep és a Békás-szoros közötti területet, melyet Neamt megyéhez csatoltak. Az egyeztetések újrafelvételére és a katonai térkép alapdokumentumként történő használatára a miniszternek kell utasítania a megyehatár megállapítására kinevezett bizottságokat. /Gergely Edit: A határvita vége? = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./"

"A Capital című gazdasági folyóirat becslés alapján közzétette Románia száz leggazdagabb emberének nevét. Bukaresti lapértesülések szerint a lista részben azért hiányos, mert több érintett visszautasította azt, hogy neve ebben az összeállításban megjelenjen. Elsősorban a politikusok tartották távol magukat a nyilvánosságtól, hogy vagyonukat ne lengje körül a korrupció gyanúja. A százas listán két romániai magyar szerepel. A 27. helyen megjelenő 32 éves nagyváradi Teszáry Zoltán vállalkozó vagyona 60-70 millió amerikai dollárra tehető, a 82. helyen pedig az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Verestóy Attila szerepel, aki 15-20 millió dolláros vagyonát a lap szerint a faiparhoz kapcsolódó vállalkozásaival szerezte. A sportolók különlistáján felbukkan a harmadik magyar is, Szabó Gabriella személyében. Románia első húsz leggazdagabb embere: Iosif Constantin Dragan 700-900 millió USD, Ion Tiriac 600-700 millió, Ioan és Viorel Micula testvérek 500-600 millió, George, Valentin, Viorel Paunescu 500-600 millió, Sorin Ovidiu Vantu 400-500 millió, Ioan Niculae 250-300 millió, Camelia és Corina Voiculescu 250-300 millió, Frank Timis 200-250 millió, Dinu Patriciu 150-200 millió, George Copos 100-150 millió, Nicolae Badea 100-150 millió, Dimitrie Sturzda 100-150 millió, Gigi Becali 100-150 millió, Fathi Taher 100-150 millió, Joseph Seroussi 100-150 millió, Viorel Catarama 80-100 millió, Marius és Emil Cristescu 80-100 millió, Ovidiu Lucian Tender 80-100 millió, Gelu Tofan 80-100 millió. - A lap közzétette a világ száz leggazdagabb emberének névsorát is. A listán egyetlen magyar származású üzletember szerepel: Soros György, vagyona 6,9 milliárd dollár. /Románia száz leggazdagabb embere. Két romániai magyar szerepel a listán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"A nemzeti értékek, a szociális érzékenység és a liberális szabadságszemlélet jegyében indít hetilapot Nagyváradon Stanik István. Az ismert újságíró, aki az Erdélyi Naplót, később pedig a Krónika napilapot alapította, és létrehozta a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot, elkészítette az Erdélyi Ki Kicsoda című kiadványt, most hetilapot indít: az Erdélyi Riport első száma nov. 12-én kerül piacra. Az új lap képes heti, közéleti és kulturális hírmagazinként határozza meg önmagát. Stanik István főszerkesztő kijelentette: induló lapja nem a sérelmi politika mentén készül, hanem annak a felismerésnek a jegyében, hogy a kisebbségi jogok biztosítását "kizárólag a parlamenti demokrácia eszközeivel, felelős politizálással és közéleti szerepléssel" lehet elérni. /Erdélyi Riport: új nagyváradi hetilap. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./ A Krónika megírta: az új lapot a nagyváradi székhelyű Scripta Kiadó adja ki, amelynek egyik (üzleti körök szerint többségi) tulajdonosa Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és multimilliárdos, a nyomtatást pedig a Takács Csaba RMDSZ-vezető érdekeltségi körébe tartozó dévai nyomda végzi. A főszerkesztő cáfolta, hogy a kiadvány lanszírozásánál a budapesti MSZP-SZDSZ-kormány bábáskodna. /Hírlevelek, hírek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 12./ Stanik emlékeztetett arra is, hogy míg a kilencvenes évek közepén több mint százezres összpéldányszámban jelentek meg magyar nyelvű hetilapok Romániában, ma jelenlétük alig érezhető a sajtópiacon. A lap a 30 ezres példányszám elérését tűzte ki célul. Az Erdélyi Riportot Erdély minden nagyobb településén, Bukarestben és Magyarországon is meg lehet majd vásárolni. Romániában a magyar nyelvű írott sajtó piacán jelenleg két országos terjesztésű, hét regionális, illetve megyei napilap, valamint két politikai, közéleti hetilap jelenik meg. Ezek közül a Bihari Napló című nagyváradi, illetve a Krónika című országos terjesztésű hetilap külföldi tulajdonban van. /Új magyar nyelvű hetilap indult. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 13./ Az Erdélyi Riport modellje például a Der Spiegel vagy a Newsweek, a magyarországi Heti Világgazdaság és a 168 Óra. Az Erdélyi Riport csütörtökönként jelenik meg, ára 20 ezer lej, és interneten is olvasható a www.riport.ro címen. /Erdélyi riport: első szám. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./"

"Nov. 17-én tartotta hatodik ülését a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten. A találkozón a magyarországi és a határon túli magyar szervezetek a kedvezménytörvény módosításáról, valamint a magyar uniós csatlakozás következményeiről tanácskoznak. Az RMDSZ küldöttségében Markó Béla, Takács Csaba, dr. Verestóy Attila, dr. Kelemen Atilla, Kelemen Hunor és Nagy Zsolt vett részt. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára kifejtette, hogy a kormány figyelembe veszi a kedvezménytörvény módosításakor a Máért ezzel kapcsolatos ajánlását. Zárt ajtók mögött zajló ülésen Medgyessy Péter miniszterelnök majd Kovács László külügyminiszter tartott előadást, majd a küldöttségek vezetőinek felszólalására a sajtó nélkül került sor. Medgyessy Péter elmondta, hogy vannak kontinuitásai is a kormánypolitikának és vannak eltérő elemei is az előző időszakhoz képest. Kijelentette: a határon túli magyar szervezetek nagyon sokat tettek azért, hogy Magyarország sikeres NATO integrációja megvalósulhasson. Bejelentette, hogy 2003 tavaszára rendkívüli Máért összehívást kezdeményez, amelynek témája: Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. Javasolta, hogy ülésig dolgozzák ki a budapesti székhelyű állandó Máért-képviselet koncepcióját. Konkrét intézkedési tervet kíván kidolgozni, hogy a határon túli magyar közösségek megmaradhassanak szülőföldjükön. Támogatja azt a javaslatot, hogy a kedvezménytörvény tanügyi támogatását terjesszék ki az egygyermekes családokra is, de ezeknek a családoknak legyen magyar igazolványuk. - A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elfogadhatatlannak tartja, hogy őket a kormányzat nem hívta meg a Máért ülésére. Az MVSZ javasolta, hogy a szomszédos államokkal kapcsolatos postai díjszabásokat előnyösen változtassák meg: azonos legyen a belföldi díjszabással, valamint a magyar kormány a szomszédos államokkal kötendő egyezményekkel szavatolja az onnan Magyarországra irányuló postai küldemények ugyancsak belföldi díjszabásúnak minősítését. /Esély van a konszenzus megszületésére. Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./ Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke a Máért ülésén javasolta: a mindenkori költségvetés rögzített százalékában kellene meghatározni a kedvezménytörvény végrehajtására, illetve a határon túli magyarság támogatására fordítható összeget. A párt szerint az arány 0,5 százalék legyen. A politikus utalt arra: az első félévre még az Orbán-kormány különített el 1,2 milliárd forintot a kedvezménytörvényre, a második félévre azonban az új kabinet egyetlen fillért sem adott a törvény végrehajtására. A jövő évi költségvetési javaslat kapcsán hozzátette: a kért összegből mintegy 4,5 milliárd forintot vettek el, a törvény szigorú értelemben vett céljaira mindössze 1,2 milliárd forintot adtak, s ez az oktatási-nevelési támogatás várható költségeit sem fedezi. "Ez így nem más, mint biztos út ahhoz, hogy a gyakorlatban szüntesse meg a státustörvényt a szocialista kormány" - közölte. A Fidesz alelnöke szerint nem szükséges kivenni a törvényből a munkavállalást, már csak azért sem, mert Romániával az Orbán-kormány megállapodásra jutott. A Fidesz nevében felajánlotta: hajlandóak hozzájárulni a törvény sürgősségi tárgyalásához, amennyiben a kormány, a határon túli magyarság és az ellenzék megállapodásra jut a változtatásokról. /Ellenzéki vélemény. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"Nov. 30-án Ion Iliescu köztársasági elnök Tokay György Arad megyei RMDSZ parlamenti képviselőnek november magas állami kitüntetést nyújtott át: az Érdemrend tiszti fokozatát. Indoklása: "hosszas politikai tevékenysége, az alkotmány, illetve a modern jogrend kidolgozásához nyújtott hozzájárulása". Rajta kívül Verestóy Attilát és Varga Attilát is kitüntették. Tokay és Varga Attila a negyedik mandátumnál tart, 13 éve képviselők, mindketten alkotmányjogászok. Tokay magyarázta, hogy a kitüntetés az RMDSZ-nek szól. /Jámbor Gyula: Érdemrend Tokay Györgynek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök dec. 3-i bukaresti sajtóértekezletén kifejtette, meggyőződése szerint Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök legutóbbi tárgyalásai a gazdasági kapcsolatok terén is konkrét eredményekkel jártak. Nagy jelentőségűnek nevezte az RMDSZ elnöke a két kormányfő által aláírt stratégiai partnerségi nyilatkozatot. Markó természetesnek találta, hogy a Budapesten járt román kormányküldöttségnek tagjai voltak az RMDSZ parlamenti csoportjainak vezetői is (Verestóy Attila szenátor és Kelemen Atilla képviselő). Markó kifejtette, a kedvezménytörvény létezik, s mivel azt az európai követelményeknek megfelelően módosítják, továbbra is érvényben marad. /Sokrétűbb kétoldalú kapcsolatot. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./"

"Dec. 1-jén Budapesten a Kempinski Hotelben a román és magyar kormányfő népes kíséretével találkozott. Elsősorban az alkalom és a tét miatt sokkolta a magyar ellenzéki pártokat és a magyarság tetemes részét, írta Sylvester Lajos, így folytatva: "Ezen nincs, mit csodálkozni, Hungária történetében hasonló, a nemzet egészét sértő kormányzati bárdolatlanságra még nem került sor. A találkozó félig titkos és sietős összehozására azért volt szükség, hogy a felháborodás ne ölthessen tüntetésekben testet, hogy a tiltakozások kezdeményezőinek ne legyen idejük és módjuk engedélyekért folyamodni a hatóságokhoz. Gondos megtervezettségre vall az is, hogy egyrészt a Nastase-kíséretbe bevonták az RMDSZ képviselőit, a túlságosan nagy népszerűséggel nem övezett Verestóy szenátort, a jobb sorsra érdemesebb Kelemen Attilát is", másrészt Göncz Árpádot. Közben "a magyarokat úgy szerette, majd megette alapon" Iliescu elnök átnyújtott magas állami kitüntetéseket Tokay Györgynek, Varga Attilának. A "magyar sajtó lakájgyakorlatokban edzett publicistái" a magyar kormányfő jeles cselekedetét magasztalták. Mindez "részét képezi annak az identitászavarban lévő párt politikai kurzusának, amely már a puszta magyar szó hallatán is nacionalizmust, irredentizmust, antiszemitizmust okád, Orbán Viktort kiált, akárcsak internacionalista elődeik". A határokon túli nacionalista gyűrűben fő gondjuk, nehogy a jó szomszédok nemzeti érzékenységét megsértsék. Ezért ők védik meg, akár a szlovákok ellenében is a magyarság tömegeit földönfutóvá tevő Benes-dekrétumokat, széles körben följelentik saját országukat, keltenek belpolitikai pánikot 23 millió román képzeletbeli bevonulásával Magyarországra. "Az RMDSZ csúcsvezetőségének bizonyos emberei ezekben a nemes akciókban partnerek" /Sylvester Lajos: Vérzékeny érzékenység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./ Dec. 1-jén Budapesten Adrian Nastase fogadást adott a Kempinski Szállodában a román nemzeti ünnep tiszteletére. A rendezvényen részt vett Medgyessy Péter is, ami azt jelenti, hogy a két miniszterelnök közösen ünnepelte Erdély elszakítását Magyarországtól, állapította meg Károlyi L. Mihály. A magyar miniszterelnök jelenléte felrúg minden jó ízlést, erkölcsöt és tisztességes magatartási formát. Ez a lépés közfelháborodást váltott ki Magyarországon. A Kempinski Szálloda előtt többszáz fős tömeg tüntetett a fogadás alatt, s a sors iróniája, hogy a tiltakozókat éppen a magyar rendőrség oszlatta szét erőszakkal. Előzően Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász, a Nemzetközi Erdély Bizottság részéről levélben hívta fel Adrian Nastase figyelmét a tervezett ünneplés káros voltára, emlékeztetve a román kormányfőt arra, hogy a gyulafehérvári ígéreteket nem tartották be. "Ez a nap az erdélyi magyarságnak 84 év elnyomást, megaláztatást és az önrendelkezés megtagadását jelenti. Provokációk nem segítik elő a népek egyetértését és a problémák megoldását." Ugyanakkor a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nyílt levelében Medgyessy Pétert igyekezett visszatartani az esztelen gesztustól: "(...) Mivel Miniszterelnök Úr gyakran emlegeti erdélyi származását, bizonyára tudomása van arról, hogy a Román Köztársaság nemzeti ünnepe mely történelmi eseményhez köthető: 1918. dec. 1. napján került sor Gyulafehérvárott arra a román nagygyűlésre, amelyen a jelenlévők kikiáltották Erdély Romániához történő csatlakozását. E napon vette kezdetét az a történelmi léptékű vesszőfutás, amelyet a közel kétmilliós magyar nemzetrész immár több mint nyolc évtizede elszenvedni kénytelen. A román államhatalom a mai napig hallani sem akar társnemzetként való elfogadásukról, jogfosztottságban tartja és származása miatt hátrányosan megkülönbözteti. E változatos eszközökkel történő, csendes, de szívós etnikai tisztogatás eredményeképpen csak az elmúlt évtizedben közel kétszázezer fővel csökkent a romániai magyarság lélekszáma. A dec. 1-jei dátum erdélyi nemzettársaink számára tehát gyásznap, amely tényt a román kormányzat tudatosan semmibe vesz, sőt, az olyan öntelt és nyilvánvalóan provokatív ünneplésekkel, mint már a tavalyi csíkszeredai, de még inkább az idei budapesti, a békés egymás mellett élés távlati esélyeit is rombolja. Tudjuk, hogy Ön tízmillió magyar miniszterelnökének tartja magát, így kénytelenek vagyunk azt is tudomásul venni, hogy a fenti szempontokat kellőképpen nem mérlegeli. Fel kívánjuk hívni azonban a figyelmét arra, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak - akiknek képviseletére Ön és kormánya felesküdött - jelentős része az erdélyi magyarokat éppúgy nemzettársának tekinti: sorsáért aggódik, megmaradását és gyarapodását óhajtja, a közös magyar jövőképet velük és általuk tartja valóra váltandónak. Így a román kormány részéről tanúsított arcátlan és dölyfös, a diplomáciai és az általános emberi jóízlést egyaránt semmibe vevő magatartás nem csak a Romániában élő magyar közösséget, hanem magyar állampolgárok millióit is súlyosan sérti, nemzeti önbecsülésében megalázza. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom - mely létezésével is a magyar egység kifejezője - ezért a leghatározottabban kéri, hogy teljességgel indokolatlan és védhetetlen részvételével ne keltse azt a látszatot, hogy a jelenlegi magyar kormány érzékenysége az erdélyi magyarság irányában egyenértékű az európai normák iránti elkötelezettséget csak szavakban hangsúlyozó, de gyakorlatában balkáni arroganciát tanúsító román kormányzatéval." - Medgyessy mindezek ellenére közösen ünnepelt román kollégájával. /Károlyi L. Mihály: Medgyessy mindannyiunkat megalázott! = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 6./"

"Az RMDSZ Tiszteletbeli Elnökének Hivatala közleménye szerint a magyar politikai életben és a közvéleményben méltán keltett visszatetszést annak híre, hogy dec. 1-jén, a budapesti Kempinski Szállodában Medgyessy Péter miniszterelnök és elvbarátai Adrian Nastase kormányfővel együtt ünnepelték meg az Erdély Romániához való csatolását megelőlegező Gyulafehérvári Nagygyűlés évfordulóját. Az eseménnyel kapcsolatos országgyűlési interpellációkra adott válaszában Kovács László külügyminiszter - egyebek mellett - az RMDSZ vezető képviselőinek az ünnepi fogadáson való részvételével mentette a szégyenteljes esetet. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke dec. 4-én levélben szólította fel Markó Béla szövetségi elnököt arra, hogy nyilvános formában foglaljon állást eme nyugtalanító ügy tárgyában. Mivel a szövetség elnöke eddig nem tett eleget a felszólításnak, a tiszteletbeli elnök ezúton megismételte felkérését. Megkérdezte: Verestóy Attila és Kelemen Attila RMDSZ-frakcióvezetők kinek a megbízásából és kiket képviseltek a nevezett budapesti fogadáson. Tőkés László tiszteletben tartja a román nép nemzeti ünnepéhez fűződő érzéseit, másfelől azonban úgy ítéli, hogy hasonló esetekben nemcsak a román, hanem a magyar nemzet történelmi és politikai érzékenységét is figyelembe kell venni. /Tőkés László december 1. megünnepléséről. Markó Béla foglaljon állást! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

"A magánerdészetek bélyegzési jogainak visszaszerzése érdekében nyújtott be törvénymódosító-tervezetet Garda Dezső és Verestóy Attila RMDSZ-es honatya. Garda Dezső parlamenti képviselőnek, valamint a magánerdészetek és közbirtokossági társulások vezetőinek másfél éves utánajárása után 2002. áprilisában Hargita megyében megkezdhették működésüket a magánerdészetek. "Az azóta eltelt időszakban azonban ezek működtetését akadályoztatták az állami erdészetek" - jelezte Garda képviselő, mintegy 17 - többnyire névtelen - feljelentés érkezett a megyében működő magánerdészetek rovására. Ezek a bélyegzési jog megvonását eredményezték, így a karácsonyfaszezonban a magánerdészetek elestek a fenyők értékesítésének jogától. Ez ügyben Garda Dezső Verestóy szenátorral közösen több beadvánnyal fordult Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszterhez. A törvény módosító javaslatát múlt héten elfogadta a szenátus. Azonban a karácsonyi ünnepek miatti parlamenti vakáció lehetetlenné tenné a törvénykezdeményezés idei elfogadását a képviselőházban, éppen ezért a kezdeményezők egyeztetéseket folytatnak a miniszterrel. Garda Dezső elmondta: a bélyegzési tilalom feloldásának gyorsított módozatáról folytatott tárgyalások során Sarbu ígéretet tett a mielőbbi pozitív válaszra. /Gergely Edit: Bélyegzési tilalom. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./"

"Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./"

"Megrokkant élet és Kisebbségi utazások: Beke György legújabb könyvének címe meg különös alcíme kiegészíti és magyarázza is egymást. (Kapu Könyvek, Budapest, 2002.) Zömmel a trianoni határok menti utódállamok kisebbségi létében megrokkant magyarságának magára találását leíró, huszadik század végi utazások ezek. Megjelenik tehát egy új irodalmi (riport) műfaj: a kisebbségi utazások. Beke György őrjáratra indult. Főként Szerbiába, Horvátországba, Szlovéniába, Ausztriába, Szlovákiába. Az Erdélyből származó író azonnal megérti a kárpátaljai ruszin vagy a német ajkú elzászi ember nemzetiségi problémáit, az elűzött németek honvágyát is. A kötet Elzászi béke? című írása (1996) idéz Francois Mitterrand egykori köztársasági elnök beszédéből: "A győztesek békéje, e század összes békeszerződései, főleg az 1914-től 1918-ig tartó háborút követő szerződések, kezdve a versailles-i szerződéssel, de ugyanúgy az 1947-es szerződés is, és amelyek ezt követték, mind igazságtalan békeszerződések voltak. A győztesek dicsőségét, hatalomvágyát vagy azonnali érdekeit szolgálták. Mindig figyelmen kívül hagyták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etnikai realitásokat. Az elkövetkező háború drámája mindig le volt írva az ezt megelőző békeszerződésben." A beszédnek ez a része sosem jelent meg a központi francia sajtóban. - A román állam nem veszi szívesen az önálló anyanyelvű iskolákat. Az államosított magyar közösségi vagy egyházi épületek visszaszolgáltatása - a jelenlegi ütemben - több évtizedig is. A nagyváradi püspöki palotát már hat éve perli a katolikus egyház, bár már tövény van a visszaszolgáltatásokra. A nyomáskészség hiányzik az RMDSZ vezetőiből, írta Gajdos Balogh Attila. A szolgalelkű megalkuvásban mutatható ki az alapvető különbség például egy Markó Béla és egy Király Károly között, szögezte le. Tőkés László, Kincses Előd vagy akár Szőcs Géza fokozatosan kiszorult a vezetésből. Tokay György például újságíróként Aradon éveken át Ceausescu-dicshimnuszairól volt nevezetes. Verestóy Attila a néhány elemis Ceausescuné vegyészeti intézetében működött, ahová Péter Ferenc, egykori telefonlehallgatós szekus tiszt szerint csak válogatott legények kerülhettek. Ugyancsak Péter Ferenc szerint Verestóy egy udvarhelyi Vipera nevű szervezkedés tagjaként bukott le, ám egyetlenként megszabadult. Egyetemet végezhetett, és szekus támogatással került Ceausescuné mellé. (Lásd: Erdélyi Napló: 1998. dec. 1., 8. és 15-i szám.) Kivizsgálta valaha valaki ezeket az állításokat? Vagy Péter Ferencnek van igaza, aki szerint az RMDSZ-tagokat nem ellenőrizte soha senki, oda bárki beléphetett, s a szervezet a besúgók, ügynökök, szekusok valóságos átjáróháza, akik ma is zsarolhatók, s a főhatalom sok mindent elérhet általuk... Frunda Györgyről csak annyit, hogy ügyvéd létére nem vállalta Tőkés László védelmét, amivel aztán Kincses Előd "kompromittálta" magát Ceausescu előtt. /Gajdos Balogh Attila: Kisebbségi utazások - és néhány javaslat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28. folyt: dec. 30./"

"A bukaresti parlament az a fórum, ahol az RMDSZ-nek jelen kell lennie, és megjelenítenie a romániai magyarság mindennapjainak célkitűzéseit - mondta Verestóy Attila szenátor. Szerinte jó esztendőt zártak: a romániai magyarság a szülőföldjét egyben a saját birtokának is mondhatja. A történelmi egyházak számára is elkezdődött az egyes ingatlanokért folyó esetenkénti küzdelem, melyek megvívása után visszaszerezhetik jogos tulajdonaikat. Verestóy szerint jelentős jogszabályok törvénybe iktatása igazolja a protokollum szükségességét, akkor is, ha hagyott kívánnivalót maga után a teljesítés. A parlamentben máig sem veszett ki egészen a magyarellenesség, idén már senki nem élhet meg ebből, mi több, számos esetben hatástalan marad. /Bágyi Bencze Jakab: Enyhülő magyarellenesség a bukaresti parlamentben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 6./"

"Két okfejtés volt a Népszabadságban a dec. 1-jei Kempinski szállóbeli román-magyar "miniszterelnöki koccintásról", Aczél Endre (dec. 3.) és Tamás Gáspár Miklós (dec. 5.) tollából. Tamás is hangsúlyozza azt, hogy Erdély sorsa nem az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román népgyűlésen dőlt el. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének gondozásában kiadott Erdély rövid története (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993) adatai szerint "a gyulafehérvári gyűlés 1228 delegátusa elfogadta az egyesülést". Tamás állításával szemben a gyűlésen csak a románok képviselői vettek részt, a szászokéi nem. Az erdélyi magyarok 1918. dec. 22-ére összehívták a kolozsvári nagygyűlést. Mosoiu tábornok, az Erdélybe bevonult román királyi csapatok parancsnoka azzal fenyegetőzött, hogy ágyúival fogja a gyűlést szétkergetni. A tragikus sorsú Apáthy professzor szervezésében "mégis nagy tömeg, mintegy 40 ezer ember gyűlt össze, köztük a román szocialisták és a bánsági svábok képviselői, mivel ők, éppúgy mint a szászok, egyelőre ugyancsak a magyar állam keretében kívántak megmaradni". Kincses vitatja TGM állítását, ugyanis Erdély elszakadásáért nem lehet a román jobbágyok magyarok általi elnyomását okolni, mivel a jobbágyrendszert már 80 évvel korábban, még 1848-ban eltörölték. A román közgondolkodás azt tartja, hogy 1918. december 1-jén egyesült Erdély Ó-Romániával. A Kempinski-beli ünnepségen való részvételével ezt a legendát támasztotta alá a magyar vezetés. Ha a területi revízióval kapcsolatos román félelmeket már nem kell eloszlatni, kérdés, a Kempinski-beli gesztussal miért kellett keserűséget okozni szinte a teljes romániai magyarságnak? Két, odahaza népszerűtlen tisztségviselő (Kelemen Atilla képviselőházi és Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető) részvétele, nem a romániai magyarság december elsejéről vallott véleményének módosulását, hanem a romániai magyar közvéleménnyel mit sem törődő RMDSZ-vezetőség politizálását minősíti, hangsúlyozta Kincses Előd. Egyetért Aczél Endrével, az erdélyi származású Medgyessy Péter miniszterelnök átlépte a Rubicont - de a Maros partjáról e lépés vitathatónak látszik. Jó lenne már látni azt, hogy a román vezetés mikor lépi át a romániai magyarság sérelmeire gyógyírt adó Rubicont - írta Kincses. /Dr. Kincses Előd ügyvéd (Megjelent a Népszabadságban): A Rubicon és a Maros. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 7./"

"Megrokkant élet és Kisebbségi utazások: Beke György legújabb könyvének címe és különös alcíme kiegészítik és magyarázzák is egymást (Kapu Könyvek, Budapest, 2002). Beke György Kárpát-medencei kisebbségi körútja őrjáratnak is mondható. Az író megérti a kárpátaljai ruszin, a Leningrád-Szentpétervár környéki inkeri vagy a német ajkú elzászi ember nemzetiségi problémáit, de az elűzött németek honvágyát is. Beke átfogó kisebbségelmélet alapjainak a lerakásához járul hozzá, miközben az egyetemes magyar kisebbségnek is írói szószólója. A kötet Elzászi béke? című írása (1996) idéz Francois Mitterrand egykori francia köztársasági elnök beszédéből: "A győztesek békéje, a század összes békeszerződése, főleg az 1914-től 1918-ig tartó háborút követő szerződések, kezdve a versailles-i szerződéssel, de ugyanúgy az 1947-es szerződés is, és amelyek ezt követték, mind igazságtalan békeszerződések voltak. A győztesek dicsőségét, hatalomvágyát vagy azonnali érdekeit szolgálták. Mindig figyelmen kívül hagyták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etnikai realitásokat. Az elkövetkező háború drámája mindig le volt írva az ezt megelőző békeszerződésben". A beszédnek ez a része sosem jelent meg a központi francia sajtóban. (A román sajtó nagy része s a hivatalos politika meg egyenesen meg is haragudott a szocialista Mitterrand-ra.) Az RMDSZ -nek nincs külpolitikája. Korábban volt valami. Utoljára Bodó Barna volt megbízva ilyesmivel. - Minden államosított közösségi vagy egyházi épület visszaszolgáltatása Erdélyben - a jelenlegi ütemben - több évtizedig is eltarthat. A nagyváradi püspöki palotát már hat éve perli a katolikus egyház, ámbár már törvény van a visszaszolgáltatásokra. Az RMDSZ nem ideológiai párt, azonban egyetlen, totális pártként működik. Ez a román politika érdeke. Ugyancsak érdeke, hogy Tőkés László, Kincses Előd vagy akár Szőcs Géza fokozatosan kiszoruljon a vezetésből. Tokay György Viszont újságíróként Aradon éveken át Ceausescu-dicshimnuszairól volt nevezetes. (Lásd Szőcs Gézának az 1993. évi brassói kongresszuson közzétett röpiratait.) Verestóy Attila a néhány elemis Ceausescuné vegyészeti intézetében működött, ahová Péter Ferenc egykori telefonlehallgatós szekustiszt szerint csak válogatott legények kerülhettek. S valóban - ugyancsak Péter vallomásából tudjuk, hogy -, egy udvarhelyi Vipera nevű szervezkedés tagjaként bukott le, ám egyetlenként megszabadult. Egyetemet végezhetett, és szekus támogatással került Ceausescuné mellé. (Lásd: Erdélyi Napló, 1998. december 1., 8. és 15-ei szám.) - A Magyar Népi Szövetség sorsát írta meg Beke György még 1995-ben, de már Budapesten. A Zrínyi Miklós költő és hadvezér egyik munkájára emlékeztető, igen jellemző című Magyar áfiumban. /Gajdos Balogh Attila: Kisebbségi utazások. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 14./"

"Alig két héttel az RMDSZ VII. kongresszusa előtt jan. 18-án Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Markó Béla elnök az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) között létrejött 2002-es együttműködési megállapodás eredményeit értékelte, majd a 2003-ra szóló újabb protokollum megkötésének esélyeit mérlegelte. A protokollumba foglalt kérések megvalósítása Markó szerint nyolcvan-kilencven százalékban jónak mondhatók, ezzel szemben a két szervezet együttműködése helyi szinten igen változó. Markó Béla az eredmények közé sorolta többek között a föld- és erdőtulajdonok visszaszolgáltatását, az egyházi restitúciós törvény elfogadását, a zászló- és himnuszhasználattal kapcsolatban elért eredményeket, Románia meghívását a NATO-ba stb. Markó úgy értékelte, hogy az együttműködés megfelelő az RMDSZ programja és a romániai magyar közösség szempontjából. 2003-ban be kell fejezni a föld- és erdőtulajdonok teljes visszaszolgáltatását, el kell kezdeni az egyházi restitúciós törvény alkalmazását. Tovább nem halasztható az önálló magyar karok létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), illetve az oktatás bővítése és működtetése a szórványvidékeken. Markó szerint van esély arra, hogy státustörvény fennmaradjon. Az elnök bírálta azokat, akik szerint a szervezetben súlyos belső viszályok vannak.Takács Csaba ügyvezető elnök közölte: közel 35 ezer pályázatot nyújtottak be Erdélyben az oktatási-nevelési támogatásra. Ebből az Illyés Közalapítvány eddig csak mintegy 1700 pályázatot bírált el, s ezekre átutalták a támogatási összeget. Több mint 1,4 milliárd forintra lenne szükség a tavalyi romániai pályázatok kifizetéséhez. Az RMDSZ már többször kérte a magyar kormány illetékeseitől a kérdés rendezését. Toró T. Tibor képviselő, az RT elnöke heves támadást intézett az RMDSZ vezetősége ellen, leszögezve, hogy az általa vezetett platform nem kíván segítséget nyújtani az egypártrendszer és a diktatúra intézményesítéséhez. A politikus a helyzet megoldásának kulcsát a belső választásokban látja. Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök emlékeztetett: május 31-ig le kell bonyolítani a belső választásokat. A vitát követően Nagy Zsolt ügyvezető alelnök számolt be a kongresszus előkészítéséről. /Papp Annamária: Diktatórikus szervezet az RMDSZ?! Kongresszus előtti utolsó SZKT - találkozás két hét múlva Szatmárnémetiben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ Puskás Bálint véleménye: "Ha nemzeti közösségünk tagjai felé azt az üzenetet továbbítjuk, hogy valami nagy baj van, s az embereken a reménytelenség, az elkeseredés lesz úrrá, ezért mi - akik a politikával ez kívánjuk üzenni - vagyunk a hibásak." Lakatos Péter: "Egyesek bedobnak a köztudatba, hol kettős állampolgárságot, hol azt, hogy Szatmárnémetiben gyülekezet lesz, még a nevét is szégyellik kiejteni, hogy kongresszus." Katona Ádám: "A neptuni útról térjen rá az RMDSZ az önrendelkezés útjára, mert az önrendelkezés és a belső anyaország megteremtése a megmaradásunk feltétele. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés csak bizonyos feltételek mellett vesz részt a kongresszuson. Ezek közül az első az autonómia, majd az, hogy a romániai magyar nemzeti közösség minden tagja legyen választható." Szilágyi Zsolt szerint a Kárpát-medencében élő magyarok és az anyaország viszonyának rendezéséhez abból kell kiindulni, hogy miként oldotta meg hasonló gondját Románia: közel egymillió állampolgárságot adományozva a Prtuton túlra. Verestóy Attila úgy látta, szakadásveszély van, "mert egy rendszer, mely ez idáig túlságosan is eredményesen működött, most önpusztítóvá kezd válni." /(Bögözi Attila): SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., folyt.: jan. 21./ "

"Titkos szavazással döntsön arról a kongresszus: felengedik-e a Szatmárnémetiből hazafelé tartó buszra Tőkés Lászlót, vagy sem" - hangzott el Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felszólalása a szövetség alapszabály-módosításának cikkelyenkénti megszavazása előtt. Az RMDSZ-busz metaforája ettől kezdve visszatérő motívummá vált a küldöttek felszólalásaiban.Kónya-Hamar Sándor képviselő úgy érezte: le akarják szállítani a buszról azt az embert, aki annak felépítéséért és elindításáért a legtöbbet tette, mások - mint például a nagyváradi Szabó Ödön - megkérdőjelezték annak a személynek a helyét ezen a buszon, aki - bár megépítette azt - kiszúrta a kerekeit, és betörte az ablakát. Bucur Ildikó, a Szociál-Demokrata Platform elnöke úgy vélte: Tőkés felszállhat a buszra, talán még nincs túl késő ehhez, "így egy kicsit jobban szorulunk majd, de legalább mindannyian rajta leszünk". Frunda György szenátor így fogalmazott: elfogadhatatlan, hogy a buszsofőr melletti helyen ülő személy "néha kinyitja az ajtót, elrántja a kormányt, megnyomja a gázpedált, sőt a fékkábelt is megpróbálja elvágni". "Ezen a buszon mindenkinek helye van, sőt még üres székek is vannak. Ezen a buszon Tőkésnek is helye van, de nem a buszvezető mellett, hanem valahol az első-második sorban, vagy ott, ahol éppen ülni akar. És ha a buszvezető mellett ülő személy is sofőr akar lenni, harcoljon meg érte!" - jelentette ki Frunda. Verestóy Attila szenátor szerint meg kell követelni attól, aki kormányozni szeretne, hogy legyen jogosítványa, és vizsgázzon is erről. A kongresszus végül 68 ellenszavazattal és 9 tartózkodással törölt a tiszteletbeli elnöki tisztséget az RMDSZ alapszabályából.A küldöttek megszavazták a Platformok Konzultatív Tanácsának (PKT) felállítását, mely a platformok közötti egyeztetés hatékony eszköze lehet, és amellyel az RMDSZ elnök konzultálni hivatott minden fontosabb döntés előtt. Tizenegy tagúra bővítették ki az eddig kilenc tagból álló Szövetségi Operatív Tanácsot, melyben a két újabb hely mellett a tiszteletbeli elnök helye is megüresedett. A tanács új tagjai lesznek: az SZKT Állandó Bizottságának két alelnöke, valamint egy területi elnök. Az elfogadott módosító javaslat szerint ezentúl a parlamenti képviselők, szenátorok, területi elnökök (összesen 61 személy) alanyi jogon tagjai az SZKT-nak. Tizenegy küldöttet az RMDSZ-szel együttműködési megállapodást kötött országos ifjúsági tanács nevez ki (ez a választott képviselők 15 százalékával egyenlő), s csak a további 72 képviselőt válasszák meg közvetett vagy közvetlen módon a területi szervezeteken belül. A belső választást máj. 31-ig el kell végezni, ettől számított harminc napon belül pedig a szövetségi elnöknek össze kell hívnia az új tanács alakuló ülését. A jövőben nem lehet RMDSZ tag az a személy, aki más szervezet jelöltjeként az RMDSZ ellen indul a helyhatósági, illetve parlamenti választásokon.Sikerült keresztülvinniük elképzeléseiket az ifjúsági szervezeteknek, melyek számára ezentúl 15 százalékos képviseletet biztosítanak az RMDSZ minden szintű döntéshozó testületében. A kongresszusi küldöttek az RMDSZ módosított alapszabályát 308 igen, 27 ellenszavazattal, valamint 9 tartózkodással elfogadták. /Erdei Róbert: Tőkés Lászlót leszállították az RMDSZ autóbuszáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./"

"Az RMDSZ vezetőtestületének összetétele nem változott. A legfelsőbb döntéshozó testület a kongresszus. Két kongresszusi ülés között az RMDSZ vezető testületei: a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET). Politikai döntéshozó tevékenysége mellett az SZKT a szövetség működésére vonatkozó határozatokat fogad el; elnöke: Frunda György szenátor. A SZET a civil társadalmi szerveződések és az egyházak érdekegyeztető és döntéshozó fóruma; elnöke: Kelemen Hunor parlamenti képviselő. A legfelsőbb képviseletet és politikai koordinációt a szövetségi elnök, Markó Béla látja el. A végrehajtó testület az Ügyvezető Elnökség (ÜE), mely teljesíti a Kongresszus és az SZKT határozatait, és ezeknek megfelelően döntéseket hoz. Vezetője Takács Csaba ügyvezető elnök, további tagjai: Borbély László kormányzati kapcsolatokért felelős alelnök, az ügyvezető elnök helyettese, Kerekes Gábor gazdasági, szociális és önkormányzati kérdésekért felelős alelnök, Szép Gyula, művelődési és egyházi ügyekért felelős alelnök, Nagy F. Zsolt, oktatásért és ifjúságért felelős alelnök, Nagy Zsolt, területi szervezetekért felelős alelnök. Az RMDSZ listáin megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők legfőbb képviseleti, érdekegyeztető és tanácsadó testülete az Országos Önkormányzati Tanács, elnöke Demeter János. Rajtuk kívül a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) tagja még Verestóy Attila szenátusi, illetve Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető. (Egyébként a SZOT - melynek elnöke Markó Béla - kibővült a Területi Képviselők Tanácsának elnökségével.). A szatmárnémeti kongresszuson vitatható döntés született arról, hogy a Szabályzat-felügyelő Bizottság (elnöke: Markó Attila) munkáját a jövőben az SZKT felügyeli. Ez olyan, mintha az Alkotmánybíróságot, mely az ország alaptörvényének betartása felett hivatott őrködni, a parlamentnek rendelnék alá. /P. L. Zs.: RMDSZ-struktúra. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./"

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja hivatalos küldöttséggel megjelent Szatmárnémetiben az RMDSZ kongresszusán, illetve febr. 1-jén, a szatmárnémeti Láncos-templomban sorra került Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlésén. Katona Ádám platformelnök Medgyessy Péte miniszterelnök kongresszusi üdvözlő beszéde alatt feltűnést keltő módon - az EMK magasra tartott vörös szórólapjával - jelezte, hogy az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja "a pálya elhagyására" szólítja föl a budapesti miniszterelnököt. Az RMDSZ csúcsvezetése a 7. Kongresszust törvénytelen módon, a belső választásokat megelőzően szervezte meg. Ezért tiltakozásul az EMK küldöttsége nem szólalt föl az RMDSZ program- és alapszabály-módosításának, illetve a szövetségi elnök választásának vitájában és a szavazásokon sem vett részt. Viszont véleményét nyilvánosságra hozta az 1000-1000 példányban kinyomtatott, és a kongresszusi résztvevők, illetve a sajtó munkatársai között szétosztott Memorandumában meg a vörös színű szórólapján, valamint nemzetközi sajtóértekezletén. A Láncos-templomban Katona Ádám platform-elnök A harmadik út prófétái című előadásával szerepelt. Bemutatásra került a platform kiadványa, dr. Csapó József szenátor A romániai magyarság - autonóm nemzeti közösség című könyve is. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés egyhangúlag tiszteletbeli elnökévé kérte föl Tőkés László püspököt, aki elfogadta a platform felkérését. Az EMK elnöksége nemzetközi sajtóértekezletet tartott, amelyen elnökségének valamennyi tagja nyakába akasztott papírlapokra írt protestáló szövegekkel is kifejezésre juttatta véleményét a Szövetség csúcsvezetőségének politikájáról. Az EMK tiltakozott amiatt, hogy a kongresszus megszüntette az RMDSZ tiszteletbeli elnöke funkciót. Egyúttal az EMK tiltakozott az ellen, hogy a kongresszus elnöksége a küldöttek előtt eltitkolta a több mint ezer személy részvételével tartott Egyházkerületi Közgyűlés üzenetét. Ugyancsak tiltakozott az EMK amiatt, hogy a program- és alapszabály-módosítási vitában nem vették tekintetbe az EMK platform írásban, nyomtatásban elkészített Memorandumát. (Ezt a dokumentumot Markó Béla szövetségi elnök kívánságára állították össze.) Az EMK tiltakozott december elsejének budapesti megünneplése ellen, melyen Medgyessy és Nastase miniszterelnökök, illetve az RMDSZ hivatalos küldöttsége (Kelemen Attila és Verestóy Attila) együttesen vett részt. Az EMK tiltakozott továbbá Nastase miniszterelnök kongresszusi beszédében kifejtett azon kijelentése ellen, hogy kormánya nem hajlandó biztosítani a romániai magyar nemzeti közösséget megillető kollektív jogokat, illetve hogy Nastase miniszterelnök jogsértő kijelentését az RMDSZ vezetősége szó nélkül hagyta. Tiltakozott az EMK a romániai magyarság több súlyos közösségi jogsérelmének elhallgatása miatt is. Ugyanis az RMDSZ csúcsvezetősége - noha az EMK hosszú hónapok óta több rendben írásban is segítségét kérte -, nem járt el az egymást követő bukaresti kormányok úgynevezett regionalizálási praktikái ellen, továbbá a Székelyföldnek román egyházi és katonai intézmények betelepítésével történő, központi irányítással folytatott elrománosítása ellen, illetve az Aurel Agache kézdivásárhelyi milicista tiszt i meglincselése ürügyén igazságtalanul elítélt és börtönbe zárt, súlyosan beteg Reiner Antal azonnali kegyelemben részesítése érdekében. Az EMK elnökségi tagjai: Bakk László, Katona Ádám, Moldován Béla, Sántha Pál Vilmos, dr. Újvári Ferenc. /Kongresszus és rendkívüli közgyűlés után. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./"

"Ismét Kuncze Gábort választotta elnökké a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) tisztújító küldöttgyűlése márc. 1-jén, Az SZDSZ küldöttgyűlésén az RMDSZ részéről részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke és Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, a Szabadelvű Kör alelnöke. Az RMDSZ vezetői rövid megbeszélést folytattak az SZDSZ elnökével és ügyvivőivel, valamint a kongresszuson jelen lévő Medgyessy Péter miniszterelnökkel és Göncz Árpád volt köztársasági elnökkel. Üdvözlő beszédében Markó Béla értékelte, hogy az SZDSZ kezdettől fogva megértette: az RMDSZ-nek alapvető érdeke minél közelebbi viszonyban lenni minden, az erdélyi magyarságot segíteni akaró magyarországi párttal. /RMDSZ-delegáció az SZDSZ küldöttgyűlésén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./"