"Kihelyezett RMDSZ-frakcióülésre került sor júl. 9-10-én Kovászna fürdőn, amelyen a szövetség képviselői, szenátorai és az ügyvezető elnökség tagjai az elmúlt parlamenti ülésszak tevékenységét elemezték. Toró T. Tibor képviselő arról tájékoztatott, hogy az ő elemzése heves vitát váltott ki a jelenlevők között. A képviselőházi frakcióból néhányan azt szerették volna, hogy szülessen meg az a cselekvési prioritáslista, amelynek összeállítására a Szövetségi Képviselők Tanácsa még januárban bizottságot hozott létre, de ez soha sem ült össze. Ezért a jól kigondolt stratégia érvényesítése helyett a taktikázás jellemezte az RMDSZ elmúlt félévi parlamenti jelenlétét. A mostani kötetlen beszélgetés sem volt jó alkalom arra, hogy ezt a szemléletet meghaladják. Toró ismertette elemzését az elmúlt félévről és a hibákból tanulva kereste az előrelépés útjait. Szerinte az RMDSZ szerződéses, konstruktív szerepet vállalt, oda kell figyelnie egyrészt a törvényhozásra, de legalább annyi energiát kell fordítania önmaga, valamint közössége építésére is. Ilyen stratégiai kérdésnek számít elsősorban a tulajdon kérdése. Vannak eredmények, áttörésről azonban nincs, az egyházi és közösségi tulajdon máig rendezetlen. Stratégiai fontosságú a közösségi autonómia problematikája is - hangoztatta Toró. Most egyesek azt mondják, ez zsákutca, a megoldás pedig a különböző egyezségek a román politikai elittel. Toró szerint a közösségi autonómiáról el kell kezdeni a dialógust a parlamenti pártokkal. A dolgokról beszélni kell, a dialógus elvezethet a megoldáshoz. /Székely Kriszta: Toró: Továbbra is prioritás a közösségi autonómia. Csoportterápia-hangulat a kovásznai frakcióülésen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ Több kérdésben is élénk vita volt. Többen vitatták Markó Béla megállapítását, mely szerint a Szövetség a körülményekhez képest eredményes időszakot zárt. Toró T. Tibor négyoldalas elemzést osztott ki a jelenlévőknek, melyben a visszásságokra figyelmeztetett. A képviselő sérelmezte, hogy az RMDSZ autonómiaprogramja öt éve lekerült a napirendről. Értékelése szerint újabban az RMDSZ-vezetés igyekezete arra irányul, hogy a közösséget meggyőzze: az autonómia járhatatlan út, a mindenkori kormánnyal való egyezkedés által lehet a legtöbb eredményt elérni. Állításai élénk reakciót váltottak ki. Puskás Bálint és Verestóy Attila szenátor, valamint Borbély László és Márton Árpád képviselő egyaránt amellett érvelt, hogy az autonómia elemeit tulajdonképpen már sikerült elérni, ezeket mozaikkockákként kell összerakni. A közjogosítványok közé sorolták egyebek mellett a közigazgatási törvény előírásait. Birtalan Ákos és Tamás Sándor nem értett egyet a szövetségi elnök azon megállapításával, hogy a földtörvény módosítása nem érinti hátrányosan az erdélyi magyarságot. Véleményüket szintén írásban osztották szét. Markó Béla szakértői véleményekre hivatkozva igyekezett cáfolni a két háromszéki képviselőt. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a politikai érveket szakszerűen, az érzelmi elemek kizárásával kell megfogalmazni. /Gazda Árpád: Eltérő értékelések. Zárt ajtók mögött tanácskoztak az RMDSZ-frakciók. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./"

"Az Etéd községhez tartozó Kőrispatakon júl. 22-én került sor a Szalmakalap Múzeum ünnepélyes megnyitására, amelynek megálmodója Szőcs Lajos. A múzeumban az ország összes szalmakalaptípusa megtekinthető. A megnyitóünnepségre több százan jöttek el Csíkszeredától Marosvásárhelyig, de sokan érkeztek Magyarországról is. Verestóy Attila szenátor azoknak az értékeknek a megbecsülésére hívta fel a figyelmet, amelyekben a kéz és az ész találkozik. /Ferencz Imre: Múzeumavató Kőrispatakon. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./ A Kárpát-medencében egyedülálló szalmakalap múzeumot nyitottak meg a hét végén a Hargita megyei Kőrispatakon. A ritkaságszámba menő múzeumnak bevallottan turistacsalogató szerepet szántak. Az alig 700 lelket számláló Kőrispatakon közel 150 éves múltra tekint vissza a szalmakalap készítés. A múzeumban az áztatott, fonott, préselt szalma megmunkálási eljárásait és a kalapkészítésnél használatos kézi gépeket is megismerheti a látogató. /Szalmakalap múzeum. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

"Júl. 24-én Kolozsvárra látogatott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa. Rolf Ekeus, a kolozsvári RMDSZ székházában Verestóy Attila szenátorral tárgyalt. Verestóy elmondta, hogy Max van der Stoel feladatát most Rolf Ekeus vette át. Verestóy kifejtette: Romániban gyakran tapasztalják, hogy a megszavazott, elfogadott törvényt a valóságban nem alkalmazzák. Ezt a földek, illetve erdők visszaadásával, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával példázta, valamint az adminisztrációs törvénnyel, amelyet majdnem megfelelő formában szavazott meg a parlament, de az életbe léptetése késik. A státustörvényről a főbiztossal megállapíthatták, hogy nem igazolja sem a félelmeket, amelyeket a különféle, Magyarországon kívüli kormányok politikusaiban keltett, sem azt a hatalmas illúziót, amelyet a kezdeményezők vélnek felfedezni ebben a kedvezménytörvényben. /(S. B. Á.): Alaptalanok a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos félelmek. Rolf Ekeus biztos RMDSZ-vezetőkkel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./"

" Tibori Szabó Zoltán egyszerre jelentetett meg két kenyéradó lapjában, a Szabadságban és a Népszabadságban egy állítólagos belső pártdokumentumot. Tibori az ülésen készült állítólagos feljegyzésekből állítólag saját maga írt tudósítást, összegezve az RT-nek a jelenlegi RMDSZ-vezetés leváltására irányuló állítólagos "mesterkedéseit". S bár a platform azon nyomban cáfolta egy ilyen palotaforradalom forgatókönyvének meglétét, a "váratlan leleplezésekkel" előálló szerző "hitelességről" beszélt. Markó Béla pedig mindezt azzal sietett igazolni, hogy a stílusérzéke jelzi: a hosszú kések éjszakájának tervezete került most nyilvánosságra. És ez akár jól is jöhet - nyilatkozta később a rádiónak a szövetségi elnök -, mert föl lehet készülni ellene. A "rajtakapott" RT váltig tagadhat. Nem hiszi nekik el senki, hogy nem puccsisták, hiszen számtalanszor megfogalmazták: Markót és csapatát le kell váltani. Senkit sem lepne meg, ha kiderülne, hogy a Tibori-féle jegyzőkönyvet a Verestóy szenátor felügyelte titkosszolgálat magyar osztályán írták, jegyezte meg Dénes László.. Az RMDSZ-vezetés két legyet akart ütni egy csapásra: védekezésre kényszeríteni a belső ellenzéket, valamint elterelni a figyelmet arról a folyamatos politikai meghátrálásról. /Dénes László: A szövetségi elnök stílusérzéke. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 28./"

"Több hónapos szünet, és egy hetes rendkívüli ülésszak után szept. 3-án elkezdődött a parlament rendes őszi ülésszaka. Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy vélte: mindenekelőtt a tulajdonviszonyok rendezését kell befejezni, ezen a téren az erdélyi magyar közösség számára az elsődleges célt az egyházi és közösségi tulajdonok visszajuttatása jelenti. Eckstein-Kovács szerint el kell fogadni a gazdasági életet szabályozó fontos törvényeket, többek között a csődeljárás "finomítására" vagy a monopóliumhelyzetben lévő gáz-, villany- és vízszolgáltatást biztosító vállalatok privatizálására vonatkozó jogszabályokat. Prioritásként tekinti ugyanakkor a sovén, xenofób és antiszemita megnyilvánulásokat megszüntető diszkrimináció-ellenes törvénytervezet véglegesítését. Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint valószínűleg a parlament napirendjére kerülnek majd az oktatási kérdéseket érintő törvények is, mint például az egyetem törvénye. Az RMDSZ-politikus szerint az RMDSZ autonómia-tervezete "nincs végképp eltemetve. - Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője továbbra is Kelemen Attila Maros megyei képviselő, a frakció tavaly módosított szabályzata szerint mandátuma legalább 2002 februárjáig érvényes. Az alsóház állandó bizottságában az RMDSZ egy titkári tisztségre jogosult ezen az ülésszakon, ezt Borbély László Maros megyei képviselő tölti be. Az RMDSZ szenátorai Verestóy Attila Hargita megyei szenátort választották újra a frakcióvezetői tisztségre, a szenátus állandó bizottságában a szövetséget Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor képviseli titkári minőségben. /Elkezdődött a parlament őszi ülésszaka. A tulajdonjogi viszonyokat kell rendezni. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Az okt. 4-i román lapok nagy teret szenteltek Áder János, az Országgyűlés elnöke okt. 3-án befejeződött kétnapos bukaresti látogatásának. Ezek szerint nem csak román, hanem RMDSZ-részről is hűvös fogadtatásban volt része a politikusnak, aki egyben a Fidesz alelnöke is. A Curierul National szerint "a státustörvény alkalmazásában Magyarország tekintettel lesz az érzékenységeket vagy feszültségeket tápláló vonatkozásokra", a Cronica Romana pedig azt emelte ki, hogy "Magyarország Románia mellett áll a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás ügyében". A Cotidianul egyenesen úgy látta, hogy "Áder Jánosnak ellenséges fogadtatásban volt része mind a román hatóságok, mind a magyar közösség vezetői részéről". E lap szerint "a magyar parlament elnöke azt tapasztalhatta, hogy a román hatóságok nem hajlandók párbeszédet folytatni a státustörvényről. A hivatalos nyilatkozatok ellenére mind a román törvényhozás két házának elnökeivel, mind a Nastase kormányfővel folytatott megbeszélések rendkívül hűvösek voltak, mert a román fél abból a feltételezésből indult ki, hogy Romániában nem alkalmazza a státustörvényt, miközben Magyarország arra készül, hogy körülbelül egy hónapon belül véglegesíti a jogszabály végrehajtási utasításait". A Cotidianul szerint "a látogatás legfeszültebb epizódja" akkor következett be, amikor a parlament elnöke találkozott az RMDSZ parlamenti csoportjaival. Verestóy Attila alelnök a szemére vetette Áder Jánosnak, hogy a FIDESZ semmibe veszi az RMDSZ-t, s csak annak Reform Tömörülésével vannak privilegizált kapcsolatai. Verestóy emlékeztette rá Ádert, hogy 1990 után mindegyik magyar kormány és törvényhozás meghívta Budapestre az RMDSZ-t, csak a FIDESZ által uralt kormány és országgyűlés nem tette ezt meg. Még a Markó-Verestóy-csoportosuláshoz tartozó többséget is felháborította Verestóy hangvétele. A találkozón részt vevők sorából származó információk szerint a magyar vendéget nagyon kellemetlenül érte mind a román hatóságok képviselőinek magatartása, mind Verestóy Attila szenátor civilizáltnak nem mondható hangvétele. Mérsékeltebb hangon ugyan, de a találkozón a Markó-Verestóy páros hívei közé tartozó két képviselő, Tokay György és Márton Árpád is megismételte a Verestóy által megfogalmazott szemrehányásokat - írta a Cotidianul. /Román mértéktartás, RMDSZ-szemrehányások. Bukaresti lapok Áder János látogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Corneliu Vadim Tudor nagy-romániás szenátor és Danu Saulea képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez szükséges eljárás megindítását kérte okt. 11-én az ügyészség, hogy bíróság elé állíthassák a két politikust álhírek kiszivárogtatása miatt. Mint ismeretes, Tudor és Saulea egyik sajtótájékoztatójukon kijelentették, hogy Romániában a szélsőséges palesztin szervezet, a Hamasz tagjait képezték ki. Az ügyészség megállapította, hogy ez nem felel meg a valóságnak és ezért a nagy-romániások immunitásának felfüggesztését kéri. - A novemberben Japánba, Dél-Koreába és a Fülöp-szigetekre látogató, a felsőház elnöke, Nicolae Vacaroiu által vezetett küldöttségben a Nagy-Románia Párt egy képviselője sem vesz részt. Az RMDSZ-t Verestóy Attila képviseli. /C. V. Tudor felfüggesztését kérik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"

"A 2002. évi költségvetés tervezet megvitatása céljából kétoldali tárgyalásokra került sor okt. 22-án és 23-án az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt képviselői között. A konzultáción részt vett Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, Octav Cozmanca közigazgatási miniszter, Viorel Hrebenciuc a Szociáldemokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetője, Gheorghe Gherghina és Gheorghe Oana a Pénzügyminisztérium államtitkárai, az RMDSZ részéről pedig jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, az Szövetség költségvetési szakcsoportjának tagjai: Birtalan Ákos, Winkler Gyula, Vida Gyula képviselők, Pete István, Seres Dénes szenátorok, valamint Borbély László képviselő, a kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, valamint Ráduly Róbert, a képviselőházi frakció alelnöke. Winkler Gyula képviselő elmondta, hogy az elmúlt héten a költségvetés tervezet átvétele után Birtalan Ákossal megfogalmaztak egy 26 pontot tartalmazó kérdéscsomagot a tervezettel kapcsolatban. A találkozó kezdetén Tanasescu írásban átadta az RMDSZ képviselői által összeállított kérdéscsomagra megfogalmazott válaszokat, elismerve a csomag kiemelkedő szakmai szintjét. A minisztertől kapott válaszok részben kielégítők, részben viszont nem lépnek túl az általánosság szintjén, különösen a költségvetési újraelosztás kritériumainak, valamint a bizonyos bevételek és költségek összegének megállapításának esetében. Az RMDSZ szakemberei felvetették a 2002. évi költségvetés tervezettel kapcsolatos legfontosabb észrevételeiket illetve módosító szándékaikat. Fontosnak tartják a jövedelemadóból a helyi költségvetések részére járó összegek, illetve százalékok megemelését. A személyi jövedelemadó alkalmazásakor az adófizető személy az adózási alap 3 százalékát egyházi, kulturális, tanügyi, közművelődési célokra, illetve a Romániában hivatalosan bejegyzett alapítványok és egyesületek támogatására ajánlhatná. A tárgyalásokon felvetődött az RMDSZ képviselettel rendelkező megyékben megkezdett illetve új infrastrukturális beruházások finanszírozási szintjének emelése. Az RMDSZ szakemberei kimutatták az erdélyi megyék költségvetési hozzájárulásának és a költségvetésből való részesedésüknek arányait. - Okt. 24-én újabb konzultációkra kerül sor, miután az RMDSZ módosító javaslatait a pénzügyminisztérium kiértékeli. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 23., 2064. sz./"

"Okt. 23-án az RMDSZ küldöttsége tárgyalást folytatott a kormánypárt vezetőségével. Az RMDSZ részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, a képviselőház titkára, Frunda György, az SZKT elnöke, Kelemen Hunor, a SZET elnöke, Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, Dr. Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke és Márton Árpád, a képviselőházi frakció alelnöke. A találkozón a következőkről tárgyaltak: a 2002. évi költségvetés, a tankönyvek helyzete a magyar iskolákban, a földtörvény és a helyi közigazgatási törvény mielőbbi alkalmazásának szükségessége, magyar karok és tanszékek létesítése a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, illetve a státustörvény alkalmazásának lehetőségei. Markó Béla a megbeszélés után elmondta, hogy a jövő évi költségvetési törvényre vonatkozóan az RMDSZ több módosító javaslatot terjesztett elő, és a szövetség ezek elfogadásának függvényében fogja megszavazni a költségvetést. A tárgyalások során a két fél többek közt abban is megállapodott, hogy a jövedelemadóból visszautalt összeget 1 százalékkal növeljék, amelyet a helyi önkormányzatoknak utalnak át. A magyar iskolák tankönyvellátottsága kapcsán mindkét fél egyetértett abban, hogy az iskolák tankönyvellátottsága elégtelen, ugyanakkor abban is megegyeztek, hogy különbséget kell tenni az oktatásügyi minisztérium által jóváhagyott, a romániai tantervnek megfelelő tankönyvek, és a különböző segédeszközök, a kötelező vagy fakultatív jellegű olvasmányok között. Magyar karok és tanszékek létesítéséről a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a közeljövőben folytatják a tárgyalásokat. Az RMDSZ küldöttsége ismertette a szőlősök és gyümölcsösök visszaszolgáltatását szabályozó törvényre vonatkozó módosítási javaslatait, amelyek értelmében a tulajdonosok természetben is visszaigényelhetnék szőlőseiket, gyümölcsöseiket. Az RMDSZ elnöke ismertette a kormánypártnak a státustörvény alkalmazásának előkészítésére vonatkozó javaslatát, melynek értelmében a kérvények figyelembevételének alapjául a RMDSZ tagsági igazolvány szolgáljon. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 25., 2064. sz./"

"Egy hónapja a Kolozsvárra igyekvő 53 éves Garda Dezső, az RMDSZ Hargita megyei képviselője súlyos autóbalesetet szenvedett. A képviselőt életveszélyes állapotban szállították be a kolozsvári sebészetre. Az ügyet kivizsgáló rendőr a sajtónak úgy nyilatkozott: a képviselő állítólag beismerte, hogy a baleset gyorshajtás miatt következett be. Garda Dezső helyesbített: a baleset után semmiféle nyilatkozatot nem tett, mivel félholt volt. A műtőasztalon a rendőrség aláíratta vele a jegyzőkönyvet, fogalma se volt arról, hogy az mit tartalmaz. Garda útközben kétszer is megállt és leellenőrizte a kerekeket, mert úgy érezte, hogy valami nincs rendben a kocsival. Furcsa, hogy a rendőrség gyorshajtásra hivatkozott, holott a megengedett sebességnél nem ment gyorsabban. Gardának olyan érzése van, hogy a háttérben valami történt és a baleset nem a véletlen műve volt. Megérzése szerint a történtek összefüggésben állnak a földtörvény módosításával kapcsolatos tevékenységével. Amikor a szakvéleményezést kért, az nagy tiltakozást váltott ki a parlament gépkocsiparkjáért felelős autómérnök, Dumitrescu részéről. - Garda a rendőrség tisztjeivel több erdőtolvajt fogott el. Azokat a rendőröket azonban, akik elmondták, hogy mit láttak, azonnal elhelyezték állásukból. A parlamenti bizottság vizsgálatát végig akadályozta a rendőrség és a megyei erdészeti igazgatóság. Durva visszaélésről van szó. Garda kénytelen volt megkeresni azt az embert, akinek a román kormánynál hitele van és a román kormány másként beszél vele, mint vele. Verestóy Attila szenátorról van szó. Az állami erdőügynökség azonban a továbbiakban is akadályozta az erdők reális visszaadását. Garda a baleset előtt megkereste Markó Béla szövetségi elnököt, akivel ismertette a helyzetet. /Papp Annamária: Merényletet követtek el Garda Dezső ellen? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"Okt. 26-án megszűntnek nyilvánította az Udvarhelyért Polgári Egyesület listáján Székelyudvarhelyen megválasztott képviselők mandátumát a Hargita Megyei Tanács. A határozat tervezetét Sófalvi László udvarhelyi képviselő terjesztette a közgyűlés elé azzal a magyarázattal, hogy bírósági döntés mondta ki az UPE bejegyzésének szabálytalanságát, így az egyesület de jure soha nem létezett, nem vett részt a választásokon (!), és a listáján induló tanácsosok törvénytelenül jutottak mandátumhoz. A már másfél éve húzódó székelyudvarhelyi UPE-RMDSZ-konfliktus legutóbbi mozzanataként megszületett tervezetet 23-13 arányban elfogadta a magyar többségű tanács. Kizárásukat követően a négy érintett magyar nemzetiségű tanácsos elhagyta a termet, és rögtönzött sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondták: sajnálják, hogy politikai játékszernek használják egyesek a megyei tanácsot, nem jogi, hanem erőfitogtató politikai döntés született ügyükben. Furcsának találják, hogy Verestóy Attila szenátor és irodavezetője, Sófalvi László udvarhelyszéki mandátummal kizárat négy udvarhelyi magyar tanácsost, és arra kéri a plénumot, hogy helyükbe két APR-s román és két RMDSZ-es póttag kerüljön be. (Nota bene: az APR ma már nem is létezik, beolvadt egy másik román pártba.) A mandátumuktól megfosztott tanácsosok bírósági úton fogják megtámadni a kizárásukról szóló határozatot. Mint ismeretes, a 2000. évi helyhatósági választásokon az RMDSZ-ben és exponenseiben csalódott polgárok jelentős számban szavaztak a frissen megalakult érdekvédelmi és közképviseleti egyesületre, ám az egyeduralomra törő RMDSZ az UPE bejegyzését formai okokra hivatkozva megtámadta a román bíróságon, s noha a formai hibát nem a szervezet, hanem a legalizáló hatóság követte el, az Eckstein Kovács Péter jogász-szenátor képviselte RMDSZ a Legfelsőbb Bíróságig menően pereskedve érte el a választások eredményét visszamenőleges hatállyal megváltoztatni amúgy sem tudó ítéletet. Adódik a kérdés: vajon ugyanilyen kitartó szívóssággal küzdöttek az RMDSZ jogászai a kézdivásárhelyi politikai foglyok szabadságáért, az elbitorolt közösségi vagyonokért, a csereháti kisegítő iskoláért, az állami magyar egyetemért? /T. P.: Hargita megye Magyarellenes RMDSZ-akció. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./"

"Székelyudvarhelyen nov. 7-én az RMDSZ-frakció tanácsosai rendkívüli tanácsülést kezdeményeztek. Az RMDSZ-frakció tanácsosai mellett az ülésen megjelentek a szeptember 29-én mandátumuktól megfosztott UPE-s tanácsosok is. Tíz órakor mintegy 80 - UPE-szimpatizáns polgár érkezett a nyílt tanácsülésre. A szimpatizánsok közbekiabáltak. Szász Jenő polgármester is csatlakozott az elégedetlenkedő szimpatizánsaihoz, és felolvasta Verestóy Attila egykori kommunista pártba történt belépésekor tett nyilatkozatát. Az UPE-s tanácsosok kifejtették, hogy amíg a megvont mandátumukat nem szentesíti törvényes értesítés, addig tanácsosoknak tekintik magukat. Ladányi László ülésvezető elnök kérte a zárt ülés megszavazását. Végül is az RMDSZ-frakció külön teremben tartott zárt tanácsülést, miközben az UPE-tanácsosok aláírásokat gyűjtöttek, azon kiáltvány elismerésére, mely szerint a választók akarata érvényesüljön és nem vonhatják meg az UPE-tanácsosok mandátumát. /Bágyi Bencze Jakab: Botrányos tanácsülés Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./"

"Nem állt még össze a státustörvény romániai végrehajtását irányító felügyelőtestület teljes névsora. A három pilléren (RMDSZ, egyházak és civil szervezetek) nyugvó testületben részt vevő szervezeteknek nov. 12-ig kellett megnevezniük küldötteiket. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy még nem küldte el valamennyi egyház és szervezet a képviseletére jelölt személy nevét. Felmerült, hogy az RMDSZ-t az Operatív Tanács képviselje. Ebben Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László tiszteletbeli elnök Takács Csaba ügyvezető elnök, és első helyettese, Péter Pál, valamint Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, valamint a két frakcióvezető: Verestóy Attila és Kelemen Atilla vesz részt. Problémát okozott azonban Tőkés László besorolása, aki RMDSZ-tisztségviselőként is és egyháza képviseletében is jogosult a tagságra. A történelmi magyar egyházak közül a római katolikus egyházmegyék világi személyeket javasoltak. A Gyulafehérvári Főegyházmegye Jakabffy Tamást, a Keresztény Szó főszerkesztőjét, a nagyváradi egyházmegye Fleisz János történészt, a szatmárnémeti egyházmegye Lepedus István, az egyházmegyei laikus iroda vezetőjét nevezte meg. Böcskei László, a Temesvári Egyházmegye püspöki helynöke kérdésünkre elmondta, ezután döntenek a képviseletről. A protestáns egyházak püspökeik által lesznek jelen a testületben. A két református egyházkerület azonban egy-egy póttagot is megjelölt. Tőkés Lászlót Kovács Zoltán főgondnok, Pap Gézát Tonk István főgondnok helyettesítheti. Az Unitárius Egyház képviseletében Szabó Árpád püspök, az Evangélikus Egyház képviseletében pedig Mózes Árpád püspök vesz részt a testületben. A történelmi magyar egyházak képviselői mellett Borzási Istvánnal, a Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége alelnökével teljesedik ki az egyházi lista. A testület harmadik pillérét képviselő civil szervezetek közül az ifjúság számára fenntartott helyek elosztása okoz problémát. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületét Csép Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget Lászlófy Pál, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet Kötő József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Közgazdásztársaságot Somai József, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságot Furdek Tamás képviseli. /Gazda Árpád: Foghíjas még a lista. Szerveződik a státustörvény felügyelőtestülete. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./"

"A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény romániai alkalmazását ellenőrző szervezetek és intézmények megtették javaslataikat a felügyelő bizottságba. Az egyházak részéről: Gyulafehérvári Érsekség - Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó főszerkesztője, a Püspökség munkatársa; Nagyváradi Római Katolikus Püspökség - Dr. Fleisz János történész, Szatmári Római Katolikus Püspökség - Lepedus István, mérnök, teológus; Erdélyi Református Egyházkerület - Pap Géza püspök, (helyettese Tonk István főgondnok); Királyhágómelléki Református Egyházkerület - D. Tőkés László püspök, (helyettese Kovács Zoltán főgondnok); Unitárius Püspökség - Dr. Szabó Árpád püspök; Evangélikus Püspökség - Mózes Árpád püspök; Baptista Gyülekezetek Szövetsége - Borzási István oktatásügyi alelnök; a Temesvári Római Katolikus Püspökség még nem nevesítette megbízottját. A civil szervezetek megbízottai: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József elnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - Furdek L. Tamás, az egyesület által alapított Pro Technica Alapítvány titkára, (helyettese Tibád Zoltán az EMT főtitkára); Romániai Magyar Gazdák Egyesülete - Sebestyén Csaba elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József elnök; Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Lászlóffy Pál; Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor elnök; Országos Magyar Diákszövetség - Szőke Szabolcs elnök; Itthon Fiatalon Mozgalom Farkas András a Mozgalom alelnöke, (póttag Korodi Attila - a Mozgalom elnöke); Nagy Pál - MISZSZ elnök. Markó Béla szövetségi elnök, aki különben szintén tagja a testületnek, az Ügyvezető Elnökség javaslatára a következő személyeket bízta meg: Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke; Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke; Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke; Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács Elnöke; Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, akit a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa nevezett meg. Továbbá 3 személy az ÜE részéről: Takács Csaba ügyvezető elnök; Borbély László ügyvezető alelnök; Szép Gyula ügyvezető alelnök. Ebben az esetben a három póttagot az ügyvezető elnök nevezi meg, azt is megjelölve, hogy melyik megnevezett póttag melyik felügyelő testületi tagot helyettesíti. Az SZKT, a SZET, a két frakció és az OÖT elnökei saját testületük vezetőségéből szintén kijelölnek 1-1 póttagot. /Összeállt a státustörvény végrehajtását felügyelő testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"A Nemzeti Liberális Párt bizalmatlansági indítványt nyújt be Harkov-ügyben azt követően, hogy a szenátus és a képviselőház állandó bizottsága visszautasította a liberális frakciók beadványát, amelyben arra szólítják fel Adrian Nastase miniszterelnököt, hogy tájékoztassa a parlamentet, milyen intézkedéseket hoztak a román állam autoritásának Hargita és Kovászna megyékben történő visszaállítása érdekében. Az NLP felkérte valamennyi ellenzéki pártot, hogy támogassa a bizalmatlansági indítványt. - A képviselőházban nov. 27-én az RMDSZ részéről többen is nyilatkoztak. Antal István, dr. Birtalan Ákos, dr. Garda Dezső, Márton Árpád, Ráduly Róbert és Vekov Károly képviselők a SRI működését ellenőrző parlamenti bizottság elnökének múlt heti nyilatkozatára válaszoltak, elutasítva a jelentésben foglaltakat, a Hargita, Kovászna és Maros megyéket támadó állításokat. /Liberális bizalmatlansági indítvány Harkov-ügyben. Magyarázatot várnak Nastasétól "a székelyföldi állapotokról" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./ Lemondásra szólította fel nov. 27-én a belügyminisztert és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az RMDSZ képviselői felszólalásukban hangsúlyozták, hogy a magyar kisebbség őszinte párbeszédet kíván kialakítani a többségi román közösséggel. Az RMDSZ programja egyebek között az állami közigazgatás decentralizációját, a vallási és közösségi javak visszaszolgáltatását, a saját gazdasági, társadalmi és kulturális élethez való jogot sürgeti. Felhívták a figyelmet arra, hogy a romániai magyarságot érő, egyre sűrűsödő támadások nem tesznek jót sem az RMDSZ és a kormány együttműködésének, sem pedig Románia külföldi megítélésének. Hangsúlyozták: a Székelyföld esetében nem lehet az állam hatóságainak térvesztéséről beszélni, hiszen itt a hatóságokat képviselő intézményeket - a prefektúrát, a rendőrséget, a csendőrséget, a katonaságot, az SRI helyi szervezeteit, a számvevőszéket, az ügyészséget - nem magyarok, hanem románok vezetik, akik buzgón teljesítik kötelességüket. Ioan Rus belügyminiszter szóvivője útján közölte, hogy nem kíván érdemben foglalkozni az RMDSZ felszólításával. Ion Stan, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke nov. 27-én, a bizottság ülésén kijelentette: fenntartja minden eddigi, a Har-Kov üggyel kapcsolatos állítását. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor szerint azonban az SRI dokumentuma "kitaláció és fikció", komoly kételyei vannak az irat valóságalapját illetően. /Rus és Timofte lemondását követelik. Az RMDSZ visszautasítja az SRI-jelentés vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"

"Az RMDSZ szokásos bukaresti sajtótájékoztatóján Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke nov. 28-án elmondta: jelen pillanatban az 1918. december 1-ei Gyulafehérvári Nagygyűlés nyilatkozatának a felelevenítése különös aktualitással bír. Felelevenítve a gyulafehérvári végső nyilatkozat egyes passzusait, az RMDSZ szenátora kifejtette: ezek a gondolatok összekötik a kisebbségi magyar közösséget a többségi románsággal. A továbbiakban Verestóy Attila kitért a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság által kibocsátott dokumentum következtében kialakult helyzet értékelésére. Verestóy Attila kijelentette, hogy a Ioan Rus belügyminiszter által bemutatott dokumentum pontjai nem tükrözik a valóságot. Márton Árpád képviselő idézte azt a határozatot, amely kötelező módon előírja a jelentéseknek a parlament két háza előtti bemutatását. Végezetül Verestóy Attila hangsúlyozta: anyagot meg kell vizsgálni. /Politikai eltévelyedés a RHSZ székelyföldi jelentése. RMDSZ-sajtóértekezlet Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"Az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetője, Verestóy Attila arra kérte a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottságot, hogy javítsák ki a bizottság elnökének, Ion Stannak a jelentését a Hargita és Kovászna megyékben uralkodó helyzetről. Verestóy részt vett a bizottság székelyföldi látogatásában, ahol a titkosszolgálat munkatársai azt nyilatkozták, a kisebbségek tevékenysége nem veszélyezteti a nemzetbiztonságot, csupán egyéni kivételekről van szó, amelyet ellenőrzés alatt tartanak. Az RMDSZ-politikus azt is elmondta, hogy amennyiben a bizottság elnöke ismerné Románia Nemzetbiztonsági Stratégiáját, tudná, hogy az anyanyelven való tanulás, a nemzeti identitástudat megőrzését szolgáló állami intézkedések, valamint a helyi hatóságok közötti együttműködés nemzeti érdek, és korántsem kockázati tényező. Verestóy szerint itt az ideje annak, hogy a nemzetiségi kérdés megszűnjön a politikai harc eszközének lenni. - A Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ vezetősége a jövő héten közös tárgyalást kíván folytatni a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottsága elnökének nyilatkozata elemzésére. Verestóy elmondta, az RMDSZ a beszámoló korrigálását várja el a szociáldemokratáktól. Kár volna, hogy az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt két külön táborban ébredjen fel, egy ilyen helyzet ugyanis parlamenti és kormányzati egyensúlyvesztéshez vezetne. /RMDSZ-SZDP egyeztetés Harkov-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"Az RMDSZ nov. 28-i sajtóértekezletén Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője és Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke vett részt. Verestóy Attila mindenek előtt a december 1-i nemzeti ünnep jelentőségét méltatta, megemlítve az 1918-as határozatot, mely - mint mondta - a romániai magyarság számára is egy támpont, "nem annyira történelmi, mint inkább az Európai Unió, a jövő szemléletében". A Hargita és Kovászna megyével kapcsolatos kérdésre kitérve elmondta: az RMDSZ figyelmeztette kormánypárti kollégáit, hogy a Ioan Rus belügyminiszter miniszter által bemutatott program a két megyében az állam autoritásának elvesztésére hívja fel a figyelmet, egyrészt rendkívül rossz színben tünteti fel Romániát a külföld szemében, másrészt nincs valós alapja. Az ország valamennyi megyéjébe ellátogató ellenőrző bizottság a Hargita és Kovászna megyei tájékozódás után arra a közös nevezőre jutott, hogy a nemzeti kisebbségek nem veszélyeztetik a nemzeti biztonságot, a fennálló esetleges problémák egyediek és ellenőrzöttek. Mindezek után megjelent egy ellenjelentés, mely gyökeresen megváltoztatva mutatja be a bizottság által a helyszínen tapasztaltakat. Márton Áron leszögezte: nem volt szó az RMDSZ és a kormánypárt közötti protokoll megszakításáról, a szövetség egyes tagjai csupán kedvezően fogadták a javaslatot. Jövő héten kerül sor egy találkozóra az RMDSZ és az SZDP között a helyzet tisztázása végett. Verestóy elmondta: a státustörvényt felügyelő bizottság előkészületei összhangban vannak az RMDSZ és a kormánypárt által tárgyaltakkal. /(Koszta Erika): RMDSZ-konferencia. Nem a cenzúra a megoldás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./"

"Verestóy Attila szenátorral készített interjút a Romániai Magyar Szó. Miközben Verestóy a szenátusi küldöttséggel távolkeleti úton járt, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság, amelynek Verestóy is tagja, olyan jelentést ismertetett sajtóértekezleten, mely szerint Hargita és Kovászna megyékben veszélybe került az államiság. Ugyanakkor szülővárosában, Székelyudvarhelyen az UPE fórumot szervezett az RMDSZ helyi, de lényegében országos vezetősége ellen. Miközben szenátus elnöke, a felsőház küldöttsége a világ egyik távoli táján azt erősítette, hogy Romániában nagy méretű a reformok útján az előbbre lépés, hogy gazdasági stabilitás tapasztalható, az európai jog- és értékrend van kialakulóban, ezalatt "idehaza botcsinálta politikusok azt a látszatot próbálták kelteni, ami senkinek sem jó." - Verestóy magyarázkodott: a titkosszolgálatot felügyelő bizottság megvitatta ezt a dokumentumot, de nem az ő jelenlétében. Verestóy amint hazaért, azonnal elmondta, hogy a bizottság feladata nem egyéb, mint a SRI tevékenységének felügyelete. Verestóy rámutatott: az úgynevezett jelentés a 18. oldalától kezdődően csúsztatás, elsősorban azért, mert a bizottság ebben az ügyben meghaladta hatáskörét. Verestóy javasolta, hogy ezt a néhány oldalt fogalmazzák újra, a valóságnak megfelelően. Az újságíró közbevezette: Stan, a bizottság elnöke kitart véleménye mellett. Verestóy szerint Stan állításai, amelyeket közzétett, nem többek fikcióknál. Az újságíró emlékeztetett: Iliescu államfő sem mondott sokkal mást, mint Stan. Verestóy ezt is megmagyarázta: "Az elnök és mások kijelentései egy politikai játék építőkockái." Hozzátette: Amik viszont fontosak, azok a politikai dokumentumok, köztük a nemzetbiztonsági stratégia, amelyet a Legfelső Védelmi Tanács fogadott el, és amelynek sajnos homlokegyenest ellentmond egy másik, az amelyet az RHSZ-t ellenőrző parlamenti bizottság közzétett. Európa mindkettőt nagy figyelemmel olvassa, tanulmányozza egyébként. - A Székelyudvarhelyen lezajlott tüntetésről a szenátor azt állította: a négyszáz tüntető felét nagy távolságról autóbusszal szállították a helyszínre, ami valami olyasféle akcióra emlékeztet, amelynek levét alaposan megittuk 1990 márciusában, hiszen akkor is valakik épp ilyen buszokkal vittek "lelkes" híveket Marosvásárhelyre... Verestóy leszögezte: "Nekem az az érzésem, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem érzi annak kellő dimenzióját, hogy mit jelent az RMDSZ egységes magyarságképviselete a romániai politikai életben. Továbbá azt sem fogja fel, hogy az RMDSZ nem lehet és nem is akar a magyarországi politikai élet tényezőjévé válni. Köztudott viszont az, hogy Tőkés László tiszteletbeli elnök egyetlen magyar politikai erő, párt feltétel nélküli és elkötelezett híve. Amit meg is tehet magánszemélyként, de nem politikusként." /Gyarmath János: Bontsuk le a diverziót. Lássuk, mit "főztek" számunkra. Interjú Verestóy Attila szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ Verestóy tehát nem lép fel a titkosszolgálatot ellenőrző bizottságban határozottan a Har-Kov jelentés ellen, továbbá magyarázatot tud adni Iliescu elnök magyarellenességének, de a székelyudvarhelyi tüntetőket és Orbán Viktor miniszterelnököt kioktatja."

"Az RMDSZ-vezetők felszólítására Sógor Csaba, Hargita megyei szenátor lemondott a szövetség szenátusi frakciójának tisztségéről. - Az RMDSZ elhatárolódott Sógor Csabának a román nemzeti nap alkalmából tett kijelentéseitől, a csíkszeredai ünneplés pedig ékes bizonyítéka volt annak, hogy mi is az RMDSZ álláspontja dec. 1-vel kapcsolatban, és milyen foganatja van az ehhez hasonló felhívásoknak, a megyeközpontban ugyanis a vártnál többen jelentek meg, és senki sem viselt fekete gyászszalagot úgy, ahogy az egyes székelyföldi RMDSZ-politikusok indítványozták - jelentette ki dec. 3-án a szenátus ülésén Verestóy Attila, Hargita megye másik szenátora. Elmondta: a Sógor-ügyet az RMDSZ etikai bizottsága is tárgyalni fogja. Sógor Csaba a Szabadság kérdésére elmondta: várható volt Verestóyék reakciója. A szenátor szerint félreértették felhívását, hiszen abban nem azt állította, hogy dec. 1. gyásznap a magyarok számára, hanem hogy azok tiltakozzanak fekete szalagot viselve, akiket arra köteleznek, hogy akaratuk ellenére vegyenek részt az ünnepségeken. /Lemondatták Sógor Csabát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ Verestóy Attila újabb büntetéseket is kilátásba helyezett a szenátor ellen. /Lemondott Sógor Csaba szenátor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./"

"Akadályozzák meg az RMDSZ részvételét a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottságban - szólította fel írásban dec. 3-án a képviselőház és a parlament vezetőségét Daniela Buruiana, az említett bizottság alelnöke. Szerinte az Erdély közbiztonságát veszélyeztető megmozdulások élén az RMDSZ áll és arra kérte a képviselőház és a szenátus állandó bizottságait, hogy nemzetbiztonsági okokból sürgősen változtassa meg az RHSZ-t ellenőrző parlamenti bizottság összetételét. Hozzátette: az RMDSZ képviselője nem ellenőrizheti Románia legfontosabb hírszerző szolgálatát. Verestóy Attila Hargita megyei szenátor visszautasította a képviselőasszony kijelentéseit. /RHSZ bizottság RMDSZ nélkül? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ "

"Oláh István Verestóy lapjában bátran kiállt Verestóy Attila szenátor mellett. Az RMDSZ belső ellenzéke Verestóyra és másokra mondta, hogy labancok, talpnyalók, a román nemzetállam szolgái. Oláh mégis kitart mellette. /Oláh István: Nem szeretem Verestóyt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 4./ "

"A megszeppent RMDSZ-vezetőség nevében Takács Csaba és Verestóy Attila egy adminisztratív kérdést sietett erkölcsi dilemmává növeszteni, fejtette ki véleményét Lászlóffy Csaba Sógor Csaba ügyéről /bár a szenátor nevét nem írta le/. "Igenis, erkölcsi választ kell adni arra, hogy az egységesnek kikiáltott román állam nevében változatlanul megalázhatnak, kétségbe vonhatják történelmi, lelki "autonómiánk" jogát" hangsúlyozta Lászlóffy. A gyulafehérvári nagygyűlés határozatainak a lényegét a mindenkori román hatalom elhallgattatta és meghamisítja. Az elmarasztalt csíkszeredai felhívásnak ez volt a tulajdonképpeni emberi, nemzeti üzenete. Az egyenjogúsítás csak papíron létezik. Lászlóffy Kolozsvárra, a teljhatalmú polgármester önkényeskedéseire utalt. A csángóknál a legelemibb igények, nemzetiségi jogok betartása is illúzió maradt. A nagynemzeti gőg azt tekinti természetes életformának, ha állami funkcionáriusok segédkezésével elégetik a magyar nyelvű könyveket, vagy feldúlják a gyermekeiket magyar imára, szóra tanítani kívánó szülők házát. Elmarasztalta-e az ország közvéleménye, egyetlen politikai párt vagy bár a román értelmiség lelkiismerete a moldvai katolikus papokat, akik az ördög nyelvének nevezik a csángó magyart? És az RMDSZ vezetősége méltányosnak tartja-e saját ítélkezését? - tette fel a kérdést Lászlóffy Csaba. /Lászlóffy Csaba: December márciusi igazsága. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "

"Dec. 3-án ülést tartott az RMDSZ szenátusi frakciója, a megbeszélés tárgya a csíkszeredai dec. 1-jei hivatalos ünnepségek előestéjén Sógor Csaba szenátor aláírásával közzétett felhívás és annak következményei voltak. A felszólaló szenátorok egybehangzó véleménye szerint a felhívás káros és felelőtlen akciót kezdeményezett. Felkérésre Sógor Csaba szenátor lemondott frakciótitkári minőségéről, a lemondást a jelenlévők tudomásul vették. - A szenátus ülésén a politikai nyilatkozatok napirendjén Verestóy Attila frakcióvezető hangot adott az RMDSZ elutasító álláspontjának, kifejtve, hogy a nagyhangú felhívások nem találnak meghallgatásra az egymásrautaltság és a tolerancia szellemében élő és gondolkozó embereknél. Megemlítette, hogy az utóbbi években a román miniszterelnökök és az államelnökök is üdvözletet küldtek a magyarság számára márc. 15-én. Nem fogjuk hagyni, mondotta, hogy egyesek a viszály almájává tegyék a romániai magyarságot. /A szenátusi frakció és a csíkszeredai felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./"

"Az RMDSZ és a kormánypárt január első felében dönt arról, hogy köt-e vagy sem újabb együttműködési megállapodást - jelentette ki a dec. 5-i találkozó után Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A megbeszélésen, melyen az SZDP-t Adrian Nastase pártelnök vezette küldöttség képviselte, elsősorban elvi kérdéseket vitattak meg. Döntöttek arról, hogy közös szakértői bizottságot hoznak létre, mely részletesen megvizsgálja, miként valósultak meg a nem egészen egy éve kötött együttműködési megállapodás előírása politikai szinten, a parlamenti együttműködésben, a kormány és a helyi közigazgatás szintjén. A szakértői bizottság helyzetértékelését követően - a tervek szerint két hét múlva - az RMDSZ és az SZDP első számú vezetői ismét találkoznak, konkrét kérdéseket megvitatni. Sok szó esett azokról - a kormánypárt néhány politikusa által hangoztatott "vészjelzésekről", melyek szerint Románia többségében magyarok lakta vidékein meggyengült volna a román állam hatalma. E felvetést Adrian Nastase miniszterelnök ismételten hamis problémának tartotta. A megvitatott elvi kérdések között a magyar kedvezménytörvény ügye, a román külpolitika, a Romániával szembeni EU-s vízumkényszer feloldásának lehetősége is szerepelt. A kormányfő így vélekedett az együttműködésről: "Az RMDSZ nagyon korrekt partner volt. Természetesen sok területen eltér az álláspontunk, de a legfontosabb az, hogy az egymásnak tett ígéreteket betartottuk. Behatárolt területekre vonatkozó együttműködést kötöttünk, de abban biztosak lehettünk, hogy e területeken tiszta a helyzet. A kormány számára ez nagyon pozitív és érdekes tapasztalat volt". Markó jó döntésnek nevezte, hogy az RMDSZ az együttműködést választotta. Mint mondta, az RMDSZ nem hibázott a megállapodás aláírásával. A kedvezménytörvény alkalmazásának kérdését nem lehet feltételként kötni az újabb együttműködési megállapodáshoz. /RMDSZ-SZDP együttműködés. Január első felében döntenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./ A Verestóy Attila, Frunda György és Seres Dénes szenátorok, valamint Borbély László képviselőből álló szakértői bizottság helyzetértékelését követően az RMDSZ és az SZDP első számú vezetői ismét találkoznak. /Újabb RMDSZ-SZDP egyezmény? Nastase elhatárolódott a Stan-jelentéstől. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ "

"Dec. 4-én Ilie Sarbu mezőgazdasági, közélelmezési és erdőgazdálkodási miniszter 472. számú rendeletével jóváhagyta a közbirtokosság erdészetének vagy bármilyen más, ezután alakuló magánerdészeti struktúrának a bélyegző- és tiltó kalapácsok használatát. Ez jelentős előrelépés a Csíki Közbirtokossági Erdészet ügyében. Ezentúl ezek az erdészeti hivatalok állami tulajdonban lévő erdőrészeken is végezhetnek szolgáltatásokat. E fontos lépések megtételében Garda Dezső képviselő és Verestóy Attila szenátor is a közbirtokossági erdészet segítségére volt. /(Daczó Dénes): 472. számú rendelet. Zöld utat kapott közbirtokosságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

"Dec. 1-jén egy fogadáson Verestóy Attila Szondy Zoltán újságíróhoz fordult: "Te januártól úgyis nálam fogsz dolgozni. Úgy, hogy észre sem veszed". Az újságíró nem tudta, mit jelent ez. Hírek kezdtek terjengeni a nehéz pénzügyi helyzetről, csődről, bukásról beszéltek. A Hargita Népe több újságírója meghívást kapott a Székelyudvarhelyen és nemcsak ott jól ismert Ferenczi Károlytól, több beszélgetésre került sor vele, csíkszeredai "jobbkezével", Szabó Gyulával és Székedi Ferenccel, az anyagilag rendkívül súlyos helyzetben álló Csíki TV főszerkesztőjével. A jelenlevők megtudhatták: Ferencziék az OSIM-nál (a szabadalmi hivatal) levédte a Hargita Népe nevet. A megyei tanács mint az újság kiadója ebben partner lesz. Az új napilap tehát a régi lesz, Hargita Népe néven fog megjelenni. Mindenkit átvesznek, mindenkit szívesen látnak. Székedi Ferenc lesz a főszerkesztő. Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke közölte: a lap privatizációjára "politikai akarat" van a tanács részéről. Zsombori megjegyezte: haragszanak a lapra, főleg Szondy írásai miatt, így azért, mert Szondy védte az UPE-tanácsosokat. - Nagyon valószínű: a Hargita Népe előfizetőstül, mindenestül átcsúszhat a "magánszférába", úgy, hogy ezért még pénzt sem kell áldozni. Két személy - Borbély László főszerkesztő és Szondy Zoltán - bejelentette: nem fog csatlakozni az "új" Hargita Népéhez. /Szondy Zoltán: Átjátsszák a Hargita Népét? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./ A Kahó Kft. és egy "befektető csoport" levédte a Hargita Népe nevet, és az e néven immár 12 éve jól menő Hargita megyei napilapot felszólította, hogy ne használja többé ezt a nevet - tudósított a MÚRE-hírek. Az "új" névvel a székelyudvarhelyi Ferenczi Károly vezette csíki és udvarhelyi kábeltévé szerkesztőségeinek tulajdonosai új lapot indítanak. Főszerkesztőnek Székedi Ferencet, a Csíki TV főszerkesztőjét kérték fel, aki a megbízatást elvállalná. Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Hargita Népéhez látogatott, és közölte a lap munkatársaival, hogy a megyei tanács átvilágítást fog elrendelni, és a lap kérdését a dec. 21-i tanácsülés tárgyalja. Borbély László szerint ez nem privatizálás, hanem új lap indítása, amely a konkurenciától átvenné a szerkesztőket. /Kié lesz a Hargita Népe? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ "

"Bizonytalanná vált a Hargita Népe napilap sorsa, miután egy vállalkozói csoport ugyanezzel a névvel kíván lapot indítani Hargita megyében. A napi 15 ezer példányban megjelenő újságot jelenleg a Hargita megyei tanács által létrehozott, de a tanácstól anyagilag is független közhasznú társaság adja ki. Egyes beszámolók szerint a lapátvétel mögött Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember, médiavállalkozó, Verestóy Attila RMDSZ-szenátor sógora áll. Ferenczi a többségi tulajdonos abban a társaságban, amely ezen a héten indítja Magyarországon a Pax TV nevű új, vallási, kulturális műsorokat kínáló kereskedelmi csatornát. Az egész eljárás kétes volta miatt az ügyben állásfoglalást készül nyilvánosságra hozni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MURE) és annak Becsületbírósága. /Bonyodalmak a Hargita Népénél. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./ A Hargita Népe anyagi gondokkal nem küszködhetett, hiszen a megyei reklámpiac átlagosan, az újságban napi két oldalt is betöltött. A Hargita Népe dec. 11-éig nem jelezte, hogy gondok lennének a lap további megjelenésével kapcsolatosan. A dec. 12-i HN-ben Szondy Zoltán közölt részletes írást. Zsombori nehezményezte, hogy a lapban gyakran az önkormányzatot bíráló cikkek jelentek meg. /(Daczó Dénes): A Hargita Népéről dióhéjban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "

"A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Igazgatótanácsa közleményt adott ki a Hargita Népe megyei napilappal kapcsolatos üzleti kísérletek miatt. A MÚRE megdöbbenéssel értesült arról, hogy a közszolgálati feladatokat ellátó sajtóval szemben is a piaci farkastörvényeket akarják alkalmazni olyan társaságok, amelyek maguk is a közszolgálati sajtó, a független sajtó értékeinek fontosságát hirdetik. A MÚRE nem érthet egyet olyan üzleti elképzelések etikátlanságával, amely mások évtizedes munkájának hasznát akarja kisajátítani. Valamely lap nevének elorzása törvénybe ütköző cselekedet, a jogi fondorlatok, fiskális trükkök alkalmazójának pedig számolnia kell a közvélemény és a sajtó szakmai-etikai értékítéletével. A Hargita Népe szerkesztőségének esetében a MÚRE elvárja, hogy a megyei önkormányzat tegyen lépéseket a név rosszhiszemű kisajátításának megállítása érdekében, s amennyiben tulajdonosváltást látnak szükségesnek, akkor legyen elővételi joga a jelenlegi szerkesztőségnek /Etikát a sajtóüzletben is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője úgy érezte, kötelessége véleményt mondani. A Kaho Kft. és egy magát befektetőknek titulált csoport "a védjegyeket bejegyző országos hivatalnál levédte mind a Hargita Népe, mind a Csíki Lapok nevet". Más szóval elorozták ezeket a lapcímeket. Albert Antal több kérdést tett fel. A megyei tanács eddig nem támogatta a szerkesztőséget, akkor milyen törvényes jogon és alapon ért egyet azokkal, akik szerint "a lap kiadása a jelenlegi formában hosszú távon nem biztosított"? Miért nem vállalják a nyílt megmérettetést, a becsületes versenyt egy új lap indításával? Ki a vállalkozói csoport ügyvezető megbízottja? Miért nem vállalják a nyilvánosságot? /Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője: Feleletekre váró Nyilatkozat a "levédetlen" Hargita Népéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./ A Hargita Népe körül kialakult helyzetről beszámoló írások szerint a lapátvétel mögött Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember, médiavállalkozó áll. Ferenczi Károly a Krónika című lapnak úgy nyilatkozott, hogy az egész ügyről nem tud semmit. Szokatlan eljárással szeretné megkaparintani a csíkszeredai napilapot egy udvarhelyi vállalkozó - írta a Megfosztották nevétől a Hargita Népét című tudósításában a Krónika dec. 12-i száma. Az írás idézte Zsombori Vilmost, a Megyei Tanács elnökét, aki szerint a kialakulandó jogi bonyodalmak megoldása a jogászok feladata lesz, a szerkesztőségnek számolnia kell azzal, hogy a tanácsosokban nem alakult ki jó vélemény a lapról, amely "felelőtlen, sértő írásokat" Bonyodalmak a Hargita Népénél címmel számolt be a csíkszeredai eseményekről a Népújság. A marosvásárhelyi napilap Idegen tollakkal ékeskedni alcímmel az MTI alapján közölte az eddigi történéseket, majd jelezte, hogy az ügyben állásfoglalást készül nyilvánosságra hozni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és annak Becsületbírósága. Elhalászták a Hargita Népét? - kérdezte a Romániai Magyar Szó dec. 13-i száma. Borbély László főszerkesztő úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez nem privatizáció. Az internetes napilap, a Transidex Verestóy kiszemelte a Hargita Népét címmel járta körbe a témát, és kiemelve, hogy Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke Ferenczi Károlynak a sógora. Ferenczi Károly pedig Verestóy Attila sógora - olvasható a www.transindex.ro-n. /Sajtóvisszhang a Hargita Népe körüli fejleményekről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./"

"Dec. 15-én tartották Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanácsnak (SZET) együttes ülését. A testület napirendjén a Markó Béla elnök tájékoztatója, az RMDSZ költségvetése és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdések megvitatása szerepelt. Borbély Zsolt Attila azt javasolta, hogy az SZKT vitassa meg, az RMDSZ milyen feltételek mellett hosszabbítsa meg jövő januárjában a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodást. Az SZKT elnöke, Frunda György szenátor ezt elvetette, mondván, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szakembereiből bizottság alakult a megállapodás kiértékelésére. A testület végül 37 nem, 17 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett elvetette Borbély javaslatát. Markó Béla szövetségi elnök ismertette politikai helyzetelemzését. Elmondta: az RMDSZ alapvető tényezője volt annak a politikai stabilitásnak, amelyet idén sikerült érvényesíteni Romániában. Úgy véli, ennek a stabilitásnak eredménye a vízummentesség bevezetése 2002. január 1-jétől, amely szerinte nagyrészt az RMDSZ-nek a kormánypárttal való együttműködésének a következménye is. Markó reméli, hogy a többség elégtétellel fogadja a Hivatalos Közlönyben megjelent 1002 magyar helységnevet, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) engedélyezését, a Székelyföldön visszajuttatott mintegy százezer hektárnyi erdőt, a marosvásárhelyi és kolozsvári magyar rádióadások bővítését. Markó a kormánypárttal való együttműködés híve, de nem minden áron, illetve nem minden feltétel nélkül. A székelyföldi megyék elleni támadásokról szólva Markó rámutatott: a konfliktus nem oldódott meg, s egy új megállapodás aláírásához garanciák kellenek, hogy ilyen helyzetek többé nem ismétlődnek meg. A szövetségi elnök kudarcnak nevezte az egyházi ingatlanok helyzetének teljes megoldatlanságát, illetve a nemzeti szimbólumok használatának korlátozását. Van egy konfrontációs stratégia, amely a megegyezést-kiegyezést tévútnak tekinti, mondotta Markó, ennek oka az agresszív román nacionalizmus, a szociális elégedetlenség, a biztos jövőkép hiánya. A státustörvényről szólva elmondta: "a jogszabályt jónak tartjuk, alkalmazásának előkészítését vállaltuk és vállalni fogjuk. " A vita során Borbély Zsolt Attila leszögezte: Markó Béla helyzetelemzése fordulópont az RMDSZ-retorikában, az "ökölrázós stratégiát" azonban Borbély költői túlzásnak tartotta. Kifejtette: az együttműködési politikával egyetlen aduját játssza el az erdélyi magyarság, ugyanakkor pedig a román politikát hitelesíti Európa felé. Szilágyi Zsolt sokkal több konkrétumot várt el az elnök beszámolójától. Úgy vélte, a szövetségen belül nem igazán működik a sokszínűség elve és azt javasolta, hogy az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, a tanügyi kérdések, valamint a csángóügy rendezése az RMDSZ és a kormánypárt közti együttműködés alapfeltétele legyen. Erre reagálva Frunda György emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ törvénytervezetet terjesztett elő az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, a kormány azonban erre nem reagált. Birtalan Ákos képviselő hangsúlyozta: fel kellene már vállalni az erdélyi magyar közösség építkezését. Kónya-Hamar Sándor szerinte az RMDSZ eddigi történetében mindig az értelmezéssel, a végrehajtással volt a gond. A státustörvényről szólva kifejtette: sikerült újra nemzetünket jogi és politikai szinten elfogadtatni Európában. Eckstein-Kovács Péter szenátor emlékeztetett arra, hogy mára sikerült gyakorlatba ültetni az RMDSZ egyik jelszavát: Vízum nélkül Európában. A kolozsvári magyar színház kapcsán kirobbant vitára utalva, a szenátor kifejtette, veszélyesnek látja a provinciális mentalitást és a múlthoz tapadó megoldáskeresést. Vekov Károly képviselő szerint nem lehet újabb protokollumot aláírni, mivel ezáltal magunkat tesszük nevetségessé, majd javasolta, hogy a testület foglaljon állást a nemzeti szimbólumokat tiltó jogszabállyal kapcsolatban. Toró T. Tibor képviselő úgy vélte, elsősorban a stratégiai elképzeléseket kellene közös nevezőre hozni. Szerinte létezik egy "konfrontációs" és egy "kollaborációs" gyakorlat. Egy nemzeti kerekasztal összehívását javasolta, hogy "nézzük meg milyen nemzeti stratégiáink vannak, próbáljuk meg azokat egyeztetni, és ne egymást kiszorítani". Ráduly Róbert képviselő kezdeményezte: amennyiben aláírják a kormánypárttal az új együttműködési megállapodást, azt az SZKT tűzze napirendre és ratifikálja. Kelemen Attila képviselő kijelentette: a protokollumot meg kell újítani a kormánypárttal. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke, Katona Ádám rámutatott: a jelenlegi körülmények között semmilyen optimizmusra nincs okunk. Szerinte jelenleg az RMDSZ rossz irányba halad, és az egykori kommunista párthoz hasonló pártként működik. Meg kell tartani a belső választásokat, mert ezáltal az olyan személyek, mint például Verestóy, nem jutnak majd be a RMDSZ "miniparlamentjébe". Verestóy Attila egyetértett azzal a javaslattal, hogy az új protokollumot az SZKT vitassa meg és ratifikálja. Frunda György szenátor úgy vélte, nem igaz az az állítás, hogy az erdélyi magyarság körében nagyfokú elégedetlenség uralkodik. Markó Béla kifejtette: annak legékesebb bizonyítéka, hogy az RMDSZ nem az egykori kommunista párt gyakorlatát követi, épp az, hogy Katona Ádám egyáltalán elmondhatja bírálatát. Szerinte tagadhatatlan, hogy a magyart közösség elégedetlen. Az SZKT-SZET zárt ülésen tárgyalta meg az RMDSZ költségvetését. Takács Csaba a köztudatban státustörvényként meghonosodott jogszabály jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte helyesen járt el, amikor felszólította a magyar és a román kormányt a folyamatosan konzultációra a státustörvénnyel kapcsolatban. Az ügyvezető elnökség előterjesztett egy, a jogszabályt üdvözlő nyilatkozatot, amelyet az SZTK egyöntetűen megszavazott. Toró T. Tibor is üdvözölte azt a konszenzust, amely Erdélyben és Magyarországon is a státustörvényt övezte, illetve azt, hogy az SZKT-SZET, ha megkésve is, de végre napirendre tűzte a státustörvény kérdését úgy, ahogy azt a Reform Tömörülés korábban javasolta. A platform nevében azt indítványozta: a státustörvény erdélyi végrehajtását felügyelő, hármas paritású országos testületbe delegált RMDSZ-tagokat az SZKT jelölje ki. Markó Béla úgy ítélte meg, a lehető legobjektívebben járt el akkor, amikor a testület RMDSZ-képviseletét felkérte a feladatra. (Mint ismeretes, a szövetség részéről a SZET, az SZKT, az Országos Önkormányzati Tanács, a szenátusi és képviselőházi frakcióvezetők, az ügyvezető elnök és két alelnök, illetve a Területi elnökök Konzultatív Tanácsa által kijelölt személy vesz részt az országos felügyelő tanácsban.) Az SZKT végül nem kérte a bizottság RMDSZ-delegációja összetételének a módosítását. Nyilatkozatban erősítették meg az RMDSZ-nek a moldvai csángók jogai melletti kiállását, és elítélték a Román Hírszerző Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság Harkov-jelentését. A marosvásárhelyi tanácskozáson elítélték a román nemzeti jelképek használatáról szóló törvényt, amely pénzbírsággal bünteti más államok himnuszainak éneklését, nemzeti szimbólumainak használatát. A tiltakozás jeleként Takács Csaba javaslatára az ülés végén a szövetségi képviselők elénekelték a Himnuszt. /Papp Annamária, Székely Kriszta: Tisztázni kell a politikai véleménykülönbségeket. Együttes ülésen az SZKT és a SZET. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ Bakk Miklós feltette a kérdést, miért csak most fogalmazta meg Markó Béla a stratégiával kapcsolatos dilemmákat az SZKT ülésén, hogy olykor választani is kell a két centrum, Bukarest és Budapest között? Velük szemben ki kell jelölni, hol van az autentikus erdélyi érdek igazi centruma. Szükség van egy Erdély-stratégiára, amely nem a klientúrák alkuján keresztül vet számot a Budapestről jövő modernizációs minták és a Bukarestből megszerezhető állami támogatások helyes arányával. /Bakk Miklós: Bukarest is, Budapest is. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./"