A kormánypártok helyeslik Tőkés kitüntetésének visszavonását
A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) politikusai közül többen elégedetten nyugtázták, hogy a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága méltatlannak minősítette Tőkés Lászlót a kitüntetésre és annak visszavonását kérte z államfőtől.
Corina Creţu szociáldemokrata európai parlamenti (EP-) képviselő, aki a Románia Csillaga érdemrend birtokosai közül elsőként kért vizsgálatot Tőkés László ellen, úgy vélekedett: az érdemrend becsületbíróságának határozata előrelátható és természetes végkifejlete volt Tőkés "román-ellenes" kijelentéseinek, amelyek szerinte a romániai magyarság érdekeit is sértik.
Az európai Szocialisták és Demokraták (S&D) képviselőcsoportjának alelnöke kifejezte reményét, hogy hasonló esetekre nem kerül sor a jövőben, tekintettel arra, hogy olyan "kényes" ügyekről van szó, mint a román állam "nemzeti és egységes jellegének megkérdőjelezése".
Mihăiță Calimente, a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) tevékenységét felügyelő bizottság elnöke elégedetten nyugtázta a becsületbíróság határozatát, mert nagyon zavarták Tőkés László "radikálisan románellenes" állásfoglalásai és szerinte az EP-képviselő "gúnyt űzött Romániából, amikor Magyarországtól védhatalmi státust kért Erdély számára".
A Transindexnek nyilatkozva Kovács Péter főtitkár csütörtökön megerősítette az RMDSZ korábbi álláspontját: nem értenek egyet Tőkés László kitüntetésének visszavonásával. A politikus szerint az érdemrend elnyerése nem jelenti azt, hogy az elismerés birtokosa ezután nem adhat hangot gondolatainak. "Azért nem lehet büntetni senkit, mert van egy álláspontja egy kérdésben. Ez a Dâmbovița-partra jellemző stílus. Tőkés László 1989-ben játszott szerepével bekerült a történelemkönyvekbe, és ezért kapta az érdemrendjét. Bízok abban, hogy az elnöki hivatal nem fogja visszavonni az érdemrendet" - mondta a főtitkár.
Calimente ugyanakkor úgy vélekedett, hogy "a magyar miniszterelnökhöz fűződő jó viszonya és azok a kölcsönös szolgálatok, amelyeket Tőkés Lászlóval tettek egymásnak" arra készteti majd Traian Băsescu államfőt, hogy ne adja ki az érdemrend visszavonásáról szóló rendeletet.
Traian Băsescu egy szerda esti televíziós interjúban közölte, óvatosan akarja kezelni Tőkés László kitüntetése visszavonásának ügyét, mert nem szeretne egy olyan rendeletet kiadni, amelynek a hatályát a bíróság később felfüggesztheti.
maszol/MTI

Tőkés: politikai döntés született
A Tőkés Lászlónak 2009-ben adományozott magas állami ki- tüntetés visszavonásáról döntött szerdán a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága. Tették mindezt úgy, hogy az érintettnek lehetőséget sem biztosítottak álláspontja kifejtésére. Noha az ügyben a román államfő mondja ki a végső szót, a döntés gyakorlatilag már megszületett.
Tőkés László EP-képviselő a Duna Közbeszéd című műsorában arról beszélt, hogy politikai döntés született. „Elég, hogy ha rámutatunk arra, hogy a 11 tagú becsületbíróságnak 10 tagja a Szociálliberális Pártszövetséghez tartozik. Lényegében minden rosszat már előre elmondtak rólam. Ez a magyar kártyának a kijátszása. Egy magyarellenes és Tőkés-ellenes hisztériának a folyamata” – fogalmazott Tőkés László.
Itt most már a magyarságról és románságról van szó, '89-ről és a kommunizmus bukásáról, éppen ezért nem hagyjuk annyiban – mondta. Bejelentette: fellebbezést nyújtunk be a Közigazgatási Bíróságon, mert meggyőződésünk, hogy törvénytelenségeket követtek el a döntés meghozatalakor, például megvonták a védekezés jogát tőlem, valamint olyanok bíráskodtak, akik a panasztevők közé is tartoznak. Tőkés László hangsúlyozta: olyan törvénytelenségek történtek, amelyek nyomán joggal feltételezzük, hogy a Közigazgatási Bíróság igazat fog adni nekünk és felülbírálja ezt a pártpolitikai döntést.
hirado.hu / Duna Tv, Közbeszéd
Erdély.ma

Tőkés: elegem van az ellenem zajló hajtóvadászatból!
„Elegem van Romániából” – írta tizenöt évvel ezelőtt Sabin Gherman. A Steaua României érdemrend ürügyén való meghurcoltatásom nyomán én is ezt mondhatnám – de magyar létemre ugyanezt nem mondhatom, mert szavaimat rögtön félremagyaráznák, és „románellenesnek” nyilvánítanák. Hadd mondja tovább tehát Sabin Gherman és az a három-négy millió népi román, aki megelégelte a posztkommunista Románia nyomorát, és a túlélés érdekében a Nyugat fejlettebb országaiba költözött...
Nekem magamnak is elegem van azonban abból, hogy közel egy negyed századdal a Ceauşescu-diktatúra bukása után ugyanazok az elvtársak, ugyanazokkal a módszerekkel folytatnak hajtóvadászatot ellenem, és pártutasításra, pártfeladatként törnek pálcát a fejem felett.
November 20-án kísérteties élményben volt részünk Bukarestben. Huszonnégy év után ugyanaz a Kincses Előd ügyvéd vett védelmébe Victor Ponta pártvezér és miniszterelnökkel szemben, aki 1989-ben, Temesváron Nicolae Ceauşescu kondukátor ellenében látta el védelmemet.
Ceauşescu hírhedt titkosszolgálata visszaüt. Egykor a Securitate 2. Ügyosztályának 3. csoportfőnöksége keretében működött a „Német nacionalisták és fasiszták” elnevezésű alosztály, mely Herta Müller és német sorstársai megfigyelésével foglalkozott. A „Magyar irredentákra” szakosodott igazgatóság viszont velünk szemben volt hivatott megvédeni a nacionálkommunista román rezsimet. Oly hosszú idő után egyenesen hátborzongató, hogy a kétharmados többséggel regnáló Ponta-kormány megintcsak az „irredenta magyaroktól” félti Erdélyt – ez esetben pedig engem vádol azzal, hogy „románellenes” magatartásommal és cselekedeteimmel veszélyeztetem Románia területi egységét és integritását.
A Steaua României érdemrend becsületbíróságának szerdai ülése és döntése híven jelzi a romániai demokrácia jelenlegi állapotát. Egyedi voltában is hiteles indikátora annak, hogy országunkban egy posztcseaususzkánus és egy posztszekurista rezsim van hatalmon, mely a rendszerváltozás temesvári örökségével együtt a kisebbségi magyarság jogainak biztosítását is megtagadja.
Elegünk van abból az antiszemtia és xenofób típusú magyarellenességből, mely a Ceauşescu-féle homogenizációs politika gyakorlatának megfelelően országunk egyre súlyosbodó válságáról a „magyar kártya” – ismételt – bevezetésével akarja elterelni a figyelmet.
Elegünk van a kommunizmusból, melynek jogutódai a román nemzeti érdek védelme ürügyén éppen a nemzet jövőjét áldozzák fel korrupt hatalmi pártpolitikájuk oltárán.
Hol voltak 1989-ben Victor Ponta, Corina Creţu és Mircea Geoană, valamint vádaskodó és bíráskodó elvtársaik, akik most, ahelyett hogy a kommunizmus és a forradalom idején elkövetett tömeggyilkosságok tetteseit vonnák felelősségre, mondvacsinált vádak és okok alapján csúfolják meg Temesvár szellemét, és próbálják a magyarok ellen fordítani a románokat?
Ami november 20-án történt Bukarestben, az része és egyenes folytatása annak a jogállami és alkotmányos válságnak, amely miatt 2012-ben az Európai Unió ismételten elmarasztalta Romániát. Az Alkotmány által biztosított szólásszabadság, a szabad véleménynyilvánítás és a védelem alapvető emberi joga szenvedett sérelmet a Steaua României becsületbíróságának eljárása rendjén. Ezzel együtt a romániai magyarság jogainak legitim védelmezése miatt büntet a Párt és a Securitate.
Idén nyáron, Tusnádfürdőn, Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében Magyarország védhatalmi szerepvállalását kértem az erdélyi magyarság érdekében. A történtek után az eddiginél is indokoltabb, hogy kérésem megismételjem. A nacionalista, posztkommunista hatalom represszív magatartása, általános magyarellenessége és autonómia iránti visszautasítása láttán nemcsak Magyarország, hanem Európa törvényes védelmére is igényt kell tartanunk – részeként az Unió és földrészünk valamennyi kisebbségi nemzeti közösségét megillető demokratikus jogvédelemnek. „Románia csillaga” elvörösödőben…
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
Erdély.ma

Álgondok álcázásra
Ugyanazon a napon, amikor egy zömmel szociáldemokrata politikusok által uralt testület pártelnökük és kormányfőjük egyenes utasítására úgy döntött, hogy Tőkés Lászlónak a diktatúra megbuktatásában játszott szerepéért odaítélt állami kitüntetést vissza kell vonni – és nem azért, mert kétségek merültek fel akkori tetteit illetően, hanem egy vitafórumon megfogalmazott vélemény miatt, amely az 1989 decemberében kivívott szólásszabadság 24. évében hangzott el; tehát ugyanebben az időben egy másik, szintén szociáldemokrata honatya irányítása alatt álló csoport a besszarábiai románok státusára vonatkozó törvénytervezetet nyújtott be a képviselőházban.
Kezdeményezői büszkén jelentették be: „történelmi” lépést tettek a két román ország egyesítéséért, ami remélhetőleg már 2020-ban bekövetkezik; egyúttal a külföld figyelmét is felhívták a történelem igazságtalansága folytán szétszakított románokra. Azt is kiemelik, hogy a tervezetet 117 000 polgár és minden parlamenti párt támogatja, és az eddig nyilvánosságra hozott nevek között valóban van szociáldemokrata, nemzeti liberális, demokrata-liberális, konzervatív, kisebbségi (bolgár) és populista képviselő is. Némelyek nevét csak az ellenük folyó hatósági vizsgálat tette ismertté, fő szócsövük pedig az SZDP-s Bogdan Diaconu, aki eddig főleg magyarellenes kirohanásokkal szolgálta választóit és országát. A – többségükben egyáltalán nem egyesüléspárti – Pruton túli románok sorsának intézése közben tegnap is ráért arra, hogy hevesen visszautasítsa Magyarország „beavatkozását” a „román belügyekbe”. Pedig Budapestről diplomáciai közlemények érkeztek, azaz szintén véleménynyilvánításról van szó, szemben azzal, amit a moldovai polgárokat saját akaratuk ellenére is boldogítani kívánó román unionista mozgalom tervez. A kettős mérce és a magyar veszéllyel való riogatás persze nem újdonság, és még a nevetséges buzgalom is jó, ha Románia fontosabb gondjairól kell elterelni a figyelmet – de a nagyobb baj az, ami mögötte van: a hibáinak és mulasztásainak görcsös takargatásával elfoglalt kormány egyre hiteltelenebbé válik, itthon a növekvő adóterhek, megszorítások és a mindennapos korrupciós ügyek, személyes perpatvarok, lopott vagyonok és címek, külföldön pedig a sorozatos diplomáciai bakik miatt. Egy uniós tagország kormánypárti honatyáitól ugyanis nem a nemzetközi feszültségek szítását várják el.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Csillag
Folytatódik az erdélyi magyarság másfél éve hatalmilag elindított zaklatása. A MOGYE-, Nyírő- és székely zászló ügyek után most Tőkés Lászlóra került sor, a PSD-s pártbizottság, ahogy maga az EP-képviselő nevezte, a Románia Csillaga kitüntetés visszavonását javasolta az államfőnek.
Az eljárást Ponta felszólítására indították el, s a visszavonást szorgalmazó úgynevezett becsületbizottság tagjainak többsége (7-ből 5) PSD-s pártkatona: az eurómilliós nagyságrendű korrupciós bűncselekménnyel vádolt Şerban Brădişteanu, a Dan Voiculescu propagandagépezetében korábban kiemelkedő szerepet játszó, jelenleg PSD-s szenátor Gabriela Vrânceanu Firea, a kormányfőt plágium ügyben tisztára mosó Ecaterina Andronescu, Corina Creţu, Iliescu volt tanácsosa és Mircea Geoană. Vajon milyen kimagasló érdemekért tüntették ki ezen 5 politikust Románia Csillagával?
Tény, hogy fel se vetődött bennük pártkollégájuk, a korrupcióért elítélt Adrian Năstase hasonló kitüntetésének visszavonása. A véleménynyilvánítás viszont szálka a szemükben, főleg hogy magyar ügyről van szó. Tőkés László nagy „bűne” ugyanis a tusványosi nyári egyetemen tett kijelentés. A kitüntetést viszont az 1989-es rendszerváltásban töltött kiemelkedő szerepéért kapta.
A koncepciós perekhez hasonló eljárás kétszeres arculcsapás: a rendszerváltás igazi forradalmárainak arcán, akik életüket kockáztatták a diktatúra ledöntéséért, másrészt az erdélyi magyarságé, hiszen az üzenet világos: ha kitartanak az autonómia mellett, az USL ellenlépéseire számíthatnak.
Tőkés kitüntetésének visszavonása kapcsán az utolsó szó az államelnöké, aki komoly aggályokat fogalmazott meg az eljárás korrektségével kapcsolatban.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Állásfoglalás a Tőkés László kitüntetése ügyében született bizottsági döntés kapcsán
A Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága úgy találta, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az 1989-es romániai népfelkelés elindítója méltatlan a kitüntetésre, és javasolta az érdemrend visszavonását.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége – habár nem érte meglepetésként a hír – mélységesen elítéli a döntést, amely évtizedekkel ezelőtti mentalitást idéz, és több szempontból is aggasztó a jelenlegi romániai állapotok tekintetében.
A testület döntése gyakorlatilag lenullázza a demokratikus átalakulás elmúlt negyed évszázadát, amelynek során Románia, rengeteg botladozással és vadhajtással ugyan, de elindult ama értékek és célkitűzések irányába, amelyek felé az utat 1989 decemberében éppen Tőkés László nyitotta meg Temesváron. Arculcsapása nem csak a romániai, hanem az egész közép-kelet-európai rendszerváltozás folyamatának és értékeinek.
A döntés nyílt és durva támadás az emberi és demokratikus jogok egyik legalapvetőbbike, a vélemény- és szólásszabadság ellen, ugyanakkor szűk látókörű és rosszindulatú akció Tőkés László, rajta keresztül pedig a teljes erdélyi magyar közösség ellen.
Azt jelzi ugyanakkor, hogy Romániában 24 évvel a totalitárius kommunista rendszer bukása után is törékeny a demokrácia, az átalakulás folyamata pedig nem visszafordíthatatlan. A bizottsági javaslat elsősorban a testület tagjait minősíti, de kedvezőtlen fényt vet arra a hatalmi-politikai közegre is, amelyben megszületett.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kiáll Tőkés László mellett, és bízik abban, hogy az államfő nem ért egyet a becsületbíróság javaslatával, és nem vonja vissza a kitüntetést.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége nevében,
Sándor Krisztina ügyvezető elnök
Nyugati Jelen (Arad)

PSD-s öngól
Bármilyen furcsán hangozzék is, akár még jó szolgálatot is tehet a romániai magyar jogkövetelések ügyének az, hogy a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága Tőkés László kitüntetésének visszavonását javasolta az államfőnek.
Az érdemrend visszavonását kezdeményező nagyobbik kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) – amely, előre bebiztosítandó a végeredményt, saját politikusaival töltötte fel a testületet – a mosdóvízzel együtt a gyereket is kiöntötte, amikor úgy akart Traian Băsescu államfőn ütni egyet, hogy közben a magyar jogkövetelések egyik fő szószólójának számító Tőkést is pellengérre állította. Ezáltal ugyanis magas labdát adott fel mindazoknak, akik szerint a kormány erőből, megfélemlítéssel próbálja meg elfojtani a magyar önrendelkezési törekvéseket, és azáltal, hogy mindent megtesz a Tőkés által a diktatúra megdöntésében játszott szerepéért kapott érdemrend elvételéért, közvetlen örökösévé vált a Ceaușescu-korszak szélsőséges, soviniszta politikájának.
A Băsescu- és Tőkés-ellenes gyűlölet a jelek szerint annyira elvakította a kommunista párt jogutódjának számító PSD-t, hogy még az ország imázsát is hajlandóak kompromittálni. Egyértelmű, hogy elsősorban azért mentek neki Tőkésnek, mert a forradalomban játszott szerepéért Băsescu ítélte oda neki a kitüntetést. Ha tehát az önrendelkezésért küzdő Tőkésre mindenféle koholt vádakkal rásütik a hazaárulás bélyegét (arra számítva, hogy ezzel az autonómiát is sikerül kriminalizálni), azzal az elnököt is megbélyegzik.
Csakhogy megfeledkeztek arról, hogy – függetlenül az 1989 óta befutott politikai pályájától - Tőkést a nemzetközi közvélemény továbbra is olyan személyiségnek tartja, aki kulcsszerepet játszott a kommunista diktatúra megbuktatásában – ezt jelzi számos külföldi politikus és szervezet kiállása mellette. Az ellene folytatott boszorkányüldözés nyomán tehát a kormány olyan színben tűnik fel, hogy felvállalja a diktatúra szellemiségét. Ezt megfelelő kommunikációval a magyar közösség is felhasználhatja a maga javára a nemzetközi színtéren, Băsescu pedig – ha megtagadja a kitüntetés visszavonását – ismét csak a romániai demokrácia védelmezőjeként tűnhet fel a Nyugat szemében.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Eckstein: azok is ítélkeztek Tőkés ügyében, akiktől hivatalból el kellett volna venni a kitüntetést
Traian Băsescut sok mindennel vádolták már, de azzal, hogy nem tud gyors döntéseket hozni, tudtommal, soha - írja Facebook-oldalán Eckstein-Kovács Péter volt elnöki tanácsadó annak kapcsán, hogy a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága méltatlannak találta a kitüntetésre Tőkés Lászlót, és annak visszavonását kéri, Traian Băsescu államfő pedig úgy nyilatkozott, hogy óvatosan akarja kezelni a kérdést.
A volt RMDSZ-es szenátor bejegyzésében felidézi, hogy "amikor 2009 őszén jeleztem, hogy az év decemberében 20 éves évfordulója lesz a forradalomnak/felkelésnek/rendszerváltó eseményeknek, és méltányos lenne Tőkés László szerepét egy állami kitüntetéssel elismerni, percig se habozott (Băsescu - a szerk. megj.): „Románia Csillagát adom neki”- mondta".
A politikus emlékeztet, hogy a Csillag Románia legjelentősebb állami kitüntetése, amelynek a legmagasabb fokozatát jelenleg csak ketten birtokolják: Teoctist Pátriárka (post mortem) és Mugur Isărescu. Eckstein-Kovács a korábbi államfők hozzáállását is értékeli: "Ion Iliescutól, bár ő volt Tőkés László kiállásának legfőbb haszonélvezője, valahogy nem várta el az ember, hogy kitüntesse Tőkést, mentségére szolgálhat, hogy bár sokáig volt elnök, mindazidő alatt nem adódott kerek évforduló. Emil Constantinescu már sáros ebben: nem vállalta be Tőkést, megkérdőjelezhetetlen szerepe dacára. Gondolom, félt a reakcióktól. Utólag nézve ez indokolatlan volt. Mikor végül Tőkés Lászlót kitüntették, nem kísérte semmiféle lejárató sajtókampány".
A mostani fejlemények kapcsán az RMDSZ-es politikus annak a véleményének ad hangot, hogy azok közül, akik az érdemrend megvonását kérik, többen maguk sem lennének már rá jogosultak:
"Aztán jött 2013 és egy EP képviselőnő (Gabriela Crețu) kérte a kitüntetés visszavonását. Nosza csatlakozott hozzá vagy tíz PSD-s csillagtulajdonos, köztük olyanok is, akiket jogerősen elítéltek, ám akiktől ezért hivatalból el kellett volna venni a kitüntetést. (N.b. a „nemzet öngyilkosától”, Adrian Năstasetől sem vették el a ma napig a kitüntetést, pedig a törvény egyértelmű: akit jogerősen elítélnek, attól vissza kell venni a csillagot.) Victor Ponta miniszterelnök is támogatta a visszavonás kezdeményezését. Felállt a becsületbíróság, amelyik javasolhatja a kitüntetés megvonását vagy megtartását. A szavazatokat Corina Creţu (a feljelentő) számolta meg. A 7 tagú becsületbíróság 2 tagja korábban aláírta a feljelentést, 4 tagja pedig aktív PSD politikus. Számomra ilyen körülmények közt nem volt meglepetés a kitüntetés megvonásának az ajánlása" - fejtette ki Eckstein-Kovács.
"A foci most Traian Băsescu térfelén pattog, ő hozza a döntést. Hogy milyen morál uralkodik a politikai és/vagy intellektuális elitben (a Románia Csillaga kitüntetettjei, az elismerés szándéka szerint a maguk területén kitűnőségek kell, hogy legyenek), jelzésértékű. Remélem, hogy akár Traian Băsescué, akár a bíróságé az utolsó szó, nem fogunk csalódni" - zárja bejegyzését a politikus. (hírszerk.)
Transindex.ro

Alternatívák és szimbólumok
A politikai propaganda egyik legfőbb, leghatékonyabb eszköze az ismétlés, a sulykolás, feltéve, ha kellő médiaerővel párosul. Ennek minden bizonnyal a médiatámogatottságnak soha híján nem levő RMDSZ vezetői is tudatában vannak, erre utal legalábbis, hogy Markó Béla és követői az utóbbi tizenöt esztendőben kevés dolgot hangsúlyoztak annyira, mint azt, hogy a politikájuknak nincs alternatívája. Ami persze nem igaz, de jól hangzó, sokfelé bevált szólam. Hallhattuk a tézist SZKT-kon, kongresszusokon, ünnepi beszédekben, interjúkban és esszékben. Legdurvább megfogalmazása Markó nevéhez fűződik, a 2011. február 28-i RMDSZ-kongresszuson a hamis beállítást azzal tetézte a leköszönő RMDSZ-elnök, hogy aki őket „legtöbbet támadta” – itt nyilván Tőkés Lászlóra célzott –, „most ott van az Európai Parlamentben, pártot alapít, és minden bizonnyal román parlamenti jelenlétről, esetleg kormányzásról álmodik.” Amiből Markó szerint az következik, hogy „vagy megalkudott az is, aki minket annyi éven át megalkuvással vádolt, vagy egyszerűen kezdettől fogva nekünk volt igazunk.”
Sajátos út
Holott az EP-képviselet éppenséggel szerves része annak a politikai vonalvezetésnek, amely több, mint húsz esztendeje néhány évre győzedelmeskedett az RMDSZ-politikában. E politika konszenzuális volt, az egész erdélyi magyarság, a civil szféra, a sajtó és az egyházak támogatását élvező stratégián alapult. Ehhez képest jelentett alternatívát az 1996-os távlattalan kormányzati szerepvállalás, az új, önfeladó kurzus, a román kisebbségpolitika külföldi legitimálása apró-cseprő engedményekért cserébe. A Tőkés László ellen a Románia Csillaga érdemrend kapcsán indított hajsza épp annak visszaigazolása, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke jól képviselte közösségének ügyét e magas fórumon, mint ahogy a román politikum ismételt dicsérete az RMDSZ megbízhatóságáról és kiszámíthatóságáról igencsak kétes értékű egy sovinizmussal átitatott, autonómiaellenes politikai közegben.
A pártalapításból sem következik a markói konfrontációkerülő kurzus helyeslése, a párt ugyanis, amint azt megalapítói számtalanszor elmondták, eszköz az autonómia kivívására. Első lépésben arra, hogy az RMDSZ-t rászorítsa saját programja betartására, a nemzeti önkormányzat építésére és az autonómiakövetelés képviseletére. A parlamenti jelenlét sem jelenti automatikusan a távlati célok feladását, ellentétben a kormányzati szerepvállalással, amely esetében viszont elvi problémák merülnek fel, a radikálisnak mondott nemzeti-autonomista oldalon zajlottak is izgalmas elméleti viták arról, hogy lehetséges-e egyáltalában autonómiapolitikát folytatni úgy, hogy az adott közösség politikai érdekképviselete részt vesz a kormányzásban. E kérdésre adott választól függetlenül azonban Markó Béla kitalációja, hogy az EMNP-ből vagy EMNT-ből bárki kormányzati szerepvállalásról álmodna. A lényeg, hogy az erdélyi magyarság sajátos utat választott: ellentétben a maguk korlátozott vagy teljes szuverenitását erőszakos eszközökkel kivívó koszovóiakkal, írekkel és dél-tiroliakkal, az erdélyi magyar érdekképviseleti szervezetek békés eszközöket választottak, s ellentétben az autonómiakövetelés hallatára nem egyszer ügyészséget, bíróságot, börtönt emlegető román hatalom rágalmaival, mindig megmaradtak az alkotmányosság keretein belül. Az alkotmányosság keretein belül azonban nemcsak tájba simuló, Bukarestre kacsintó politika alternatívája elképzelhető. Egyik oldalról létezik egy konfrontációt vállaló törvényes út, amely belső és külső nyomás alá igyekszik helyezni a román hatalmat, illetve létezik olyan út is, amely legalább az elért eredményeket igyekszik maximálisan kihasználni. S persze a kettő ötvözete lenne az optimális.
Mozgástér-perspektívák E tekintetben egyik vesszőparipám: ha az első szabad választás után, 1990 májusában a frissen megválasztott RMDSZ-frakció tagjai nem lettek volna hajlandók megszólalni másként, mint magyarul, előbb-utóbb felszerelik a tolmácsgépeket, és de facto intézményesítik, hivatalosítják az ország kétnyelvűségét. A román hatalom nem engedhette volna meg magának, hogy a vásárhelyi pogrom s a bányászjárások után, a demokratikus teljesítménykényszer alatt ne engedje szóhoz jutni az akkori legnagyobb ellenzéki pártot. Lett volna persze hörgés, fenyegetőzés, átkozódás a román oldalon, de ha az RMDSZ-frakció egységet, megfélemlíthetetlenséget és megvásárolhatatlanságot tanúsít, helyzetet lehetett volna teremteni. S ezzel többet érünk el, mint a közel negyedévszázados gazsulálással. Ehhez képest mit láthatunk a gyakorlatban? Azt, hogy a törvényes lehetőség még az olyan szimbolikus helyszínen is, mint Marosvásárhely, hosszú évekig vonakodtak a magyar képviselők magyarul beszélni – 2013 őszéig csak a néhai Ráduly Levente élt rendszeresen ezzel a lehetőséggel. Most, 2013 őszén is csak tiltakozásképpen kezdtek a magyar tanácsok magyarul beszélni, miután a román hivatalosságok impertinensen, az ember természetes jogait taposva reagáltak Lakó Péterfi Tünde magánakciójára. A vásárhelyi hölgy neve azóta szimbólummá vált Erdélyben, a helytállás, a magyar büszkeség, a méltóság, a jogainkért való kiállás szimbólumává. Összességében, az egyéni példamutatáson túl is sokat köszönhetünk neki. Egyik oldalról az összerdélyi „egybanis” gyűjtőakció közösségi energiákat szabadított fel, közösségi sikerélményt jelentett, másrészt végre azt olvashattuk a sajtóban, hogy a marosvásárhelyi tanácsülésen „valamennyi RMDSZ-es képviselő előbb magyarul fejtette ki álláspontját az ülésen, aztán tolmács hiányában románul is összefoglalta az elmondottakat.” Mindegy, hogy milyen párthoz húz a szívünk, ha magyarul érzünk, akkor csak szurkolhatunk, hogy tartson a szuflából és intézményesedjen a magyar beszéd az erdélyi frontvárosban, ne maradjon az akció egyfajta időszakos tiltakozás. Nem egymást kell legyőznünk, hanem közösségi mozgásterünket kell bejátszanunk s szélesítenünk. No meg törekednünk arra, hogy összefogással, közös erővel rákényszerítsük a többséget jogos követeléseink elfogadására.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Bírósághoz fordul Tőkés László
A közigazgatási bíróságon támadja meg a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságának döntését Tőkés László európai parlamenti képviselő, akit a testület méltatlannak talált állami kitüntetésére, és annak visszavonását javasolta Traian Băsescu államfőnek. Az EP-képviselő tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: a jog és az igazság nevében folytatja az eljárást.
Tőkés rámutatott: fellebbezést nyújt be Kincses Előd ügyvéd révén a közigazgatási bírósághoz, ahol a becsületbíróság határozatának felülbírálatát kéri. Kifejtette, törvénytelennek tartja a kitüntetés megvonására tett javaslatot, mert nem folytattak le semmilyen vizsgálatot az ügyben, az ítélkező bizottság nem tartotta tiszteletben a véleményszabadságot és a védelemhez való jogot, ugyanis nem engedték, hogy ügyvédje részt vegyen a meghallgatáson, ráadásul két olyan személy is ült az ítélkezők között, akik egyben panasztevők voltak, így Tőkés szerint nyilvánvalóan fennáll az összeférhetetlenség esete. Tőkés elmondta: elege van abból, hogy közel egy-negyed századdal a Ceauşescu-diktatúra bukása után „ugyanazok az elvtársak ugyanazokkal a módszerekkel folytatnak hajtóvadászatot ellene, és pártutasításra, pártfeladatként törnek pálcát a feje felett”. Az EP-képviselő úgy véli, becsületbíróság döntése híven jelzi a romániai demokrácia jelenlegi állapotát. Bírálta a Victor Ponta miniszterelnök által vezetett jelenlegi kétharmados többségű román hatalmat, amely „a rendszerváltozás temesvári örökségével együtt a kisebbségi magyarság jogainak biztosítását is megtagadja”. Mint mondta, a történtek után az eddiginél is indokoltabb, hogy megismételje a Tusnádfürdőn kifejtett kérelmét – amely miatt kezdeményezték kitüntetése megvonását –, vagyis azt, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi szerepet az erdélyi magyarság felett.

Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés csillaga
Eléggé tudathasadásos állapotok uralkodhatnak a szociáldemokraták soraiban, avagy a párt jelenlegi, ifjabb nemzedékének vajmi kevés tudomása van arról, hogy nagy elődeik annak idején milyen egyezségeket, megállapodásokat kötöttek, és ezek mit is tartalmaznak. Persze, az is előfordulhat, hogy a politikai alakulat képviselői és legfőbb vezetői szándékosan nem akarnak emlékezni az egykoron történtekre, s cselekedeteiket kizárólag a napi pártpolitikai és a személyes érdekek határozzák meg. Merthogy a szociáldemokratákat állítólag Tőkés Lászlónak idén júliusban, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tett felvetése – miszerint Magyarország vállaljon védhatalmi státust Erdély felett, ahogyan azt Ausztria tette Dél-Tirol felett – bőszítette annyira fel, hogy Victor Ponta párt- és miniszterelnökkel az élen kezdeményezték a volt temesvári lelkésznek, az 1989-es forradalom huszadik évfordulója alkalmával az államelnök által adományozott állami kitüntetés visszavonását.
Kissé érthetetlen, hogy miért szakadt el éppen most náluk a cérna, hiszen Tőkés László valójában semmi különöset, rendkívülit és szokatlant nem mondott a szóban forgó kijelentésével. Mindezt Tabajdi Csaba – aki paradox módon éppen ahhoz a határokon átívelő ideológiai csoportosuláshoz tartozik, amelynek romániai hívei a kitüntetés visszavonását kezdeményezték – nos, ő sem győzte több alkalommal is hangsúlyozni. Az EP-képviselő már októberben kiállt Tőkés László mellett, a román kormányt pedig önmérsékletre, illetve az eljárás lezárására szólította fel. A magyarországi szocialista politikus az ügy kapcsán kiadott nyilatkozataiban, a Magyarország és Románia között az 1990-es években létrejött alapszerződés egyik szerzőjeként nyomatékosan hangoztatta, hogy szerinte a dokumentum lényegében tartalmazza azt, amiről Tőkés László a nyáron Tusnádfürdőn beszélt, azaz biztosítja Magyarország anyaországi jogosítványait, mintegy védhatalmi státusát a romániai magyarság érdekében. Ugyanakkor Tabajdi azt is hangsúlyozta, hogy az alapszerződés nem zárja ki a kisebbségek kollektív jogait, valamint a különböző autonómiaformákat. Mindehhez csupán annyit tennék hozzá, hogy az 1996. szeptember 16-án, Temesváron keltezett alapszerződést Horn Gyula magyar és Nicolae Văcăroiu román miniszterelnökök írták alá. Az a Nicolae Văcăroiu, aki az országot 1992 és 1996 között irányító szocialista kormány első embere volt!
Nos, hát ennyit egy kétharmados többséget élvező kormánypárt politikai következetességéről, ígéreteiről és komolyságáról. Mindennek fényében meglehetősen furcsa tehát, hogy miért éppen Tőkésnek ez a kijelentése verte ki a biztosítékot a szocialisták háza táján, és tulajdonítottak ennek éppen most ekkora jelentőséget? Másrészt pedig érdekes módon az senkit sem zavar, hogy a szocialista csillagtulajdonosok között jogerősen elítélt személyek is vannak, akiktől hivatalból el kellett volna venni a kitüntetést, lásd például a börtönt is megjáró Adrian Năstase volt szociáldemokrata párti kormányfőt.
A végső döntés meghozatala Traian Băsescu kezében van, aki annak idején méltónak találta Tőkés Lászlót a kitüntetésre, és a Románia Csillagrend érdemrend lovagi fokozatát adományozta a volt temesvári lelkésznek az 1989-es forradalomban játszott történelmi szerepéért. Emlékeztetésképpen jegyezném meg, hogy ugyancsak az ő nevéhez kötődik a kommunizmus elítéléséről szóló jelentés elfogadása, amelyet egyik nyilatkozatában 2004 óta tartó államelnöki mandátumának egyik legfontosabb állomásának tekint. A kérdés ezek után csupán az, hogy Băsescu vajon képes lesz következetes maradni önmagához?
PAPP ANNAMÁRIA
Szabadság (Kolozsvár)

Tőkés kitüntetése: levélben fordult egy amerikai alapítvány Băsescuhoz
Traian Băsescu elnökhöz intézett nyílt levélben tiltakozott Lee Edwards amerikai történész, a washingtoni Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány elnöke amiatt, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselőt meg akarják fosztani a Románia Csillaga érdemrendtől.
Edwards az MTI washingtoni irodájához helyi idő szerint péntek este eljuttatott levelében felhívta a figyelmet arra, hogy Tőkés László a szabadság és a demokrácia nemzetközileg elismert harcosa, aki 2009-ben megkapta az alapítvány Truman-Reagan Szabadságérmét.
Rámutatott, hogy noha politikájának megfelelően az alapítvány nem avatkozik be szuverén államok belügyeibe, védelmébe veszi az általa kitüntetésben részesített olyan elismert személyiségeket, amilyen Tőkés püspök, amikor súlyos sérelem éri őket.
A levél emlékeztetett: Tőkés Lászlónak az 1989. december 15-16-i romániai forradalomban játszott szerepe jól ismert és vitán felül áll. Ezért részesült - Václav Havelhez, Lech Walesához és II. János Pál pápához hasonlóan - az alapítvány legmagasabb kitüntetésében. Nem sokkal később kapta meg Tőkés László a Románia Csillaga érdemrendet.
Az alapítvány elnöke igazságtalannak és alaptalannak nevezte az érdemrend becsületbíróságának a kitüntetés visszavonását indokoló állításait, amelyek szerint Tőkés László "alkotmányellenes" magatartást tanúsított és "megsértette az európai értékeket"
"Az alapvető európai értékek és Románia alkotmánya magukban foglalják a szólás szabadságát és azt a jogot, hogy valaki vitatott kérdésekben felemelje a szavát. A nyílt és nyilvános vita engedélyezése a működő demokrácia és alkotmányosság része, amit nem szabad megváltoztatni" - mutatott rá a levél. Edwards felszólította a román elnököt, hogy a becsületbíróság határozatának és a kitüntetés visszavonásának elutasításával bizonyítsa elkötelezettségét a szólás szabadsága és a demokratikus értékek iránt.
Két román ellenzéki újságíró védelmébe vette Tőkés László európai parlamenti képviselőt pénteken, elítélve azt, hogy az 1989-es kommunistaellenes forradalom hősét meg akarják fosztani a Románia Csillaga érdemrendtől. A Ion Iliescu és Victor Ponta Romániájában a hóhér visszavonhatja az áldozat kitüntetését című, közösségi portálokon terjedő blogbejegyzésükben Stefan Ciocan és Victor Lungu élesen elítélik, hogy az érdemrend becsületbíróságának tagjaiként olyanok minősítették méltatlannak a volt temesvári lelkészt a kitüntetésre, mint Constatin Degeratu volt vezérkari főnök, akit írásukban az 1989-es kolozsvári sortüzek egyik közvetett felelősének, Ceasusescu elnyomó gépezete kiszolgálójának neveznek. A Catavencii című szatirikus portálon Patrick Andre de Hillerin pénteken közzétett írásában úgy vélekedett: Ceausescu politikai rendőrsége, a hírhedt Securitate sosem bocsátotta meg Tőkésnek a forradalomban játszott szerepét, és egykori embereit ma is fűti a bosszúvágy. A szerző szerint ők befolyásolhatták Victor Ponta miniszterelnököt, hogy a kitüntetés visszavonását kezdeményezze.
maszol/MTI

Országgyűlés: elfogadhatatlan Tőkés érdemrendjének a visszavonása
A romániai magyarságnak a demokratikus átmenetben betöltött szerepét és a szólásszabadság érvényesülését kérdőjelezi meg Tőkés László kitüntetésének visszavonása - többi között ezt tartalmazza az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának állásfoglalása, amelyet hétfői ülésén egyhangúlag fogadott el a testület.
Potápi Árpád (Fidesz), a testület elnöke újságíróknak úgy fogalmazott, remélik, hogy Traian Băsescu államfő mérlegelni fog, és nem fog hozzájárulni a kitüntetés elvételéhez. Hozzátette: Tőkés László nemcsak Romániában, hanem a világ minden pontján elfogadott politikus, aki nemcsak a magyarok nemzeti hőse, hanem a román nemzeté is. Az ő bátor kiállása kellett ahhoz, hogy a román forradalom elkezdődjön és a demokratikus átmenet végbemenjen; 1989-ben Tőkés László volt az a kovász, amely kellett, hogy ezek a folyamatok elinduljanak - mutatott rá. Úgy értékelte: a forradalom után két évtizeddel visszavonni tőle a kitüntetést "becstelen dolog", és ehhez a magyar parlamenti képviselők nem járulhatnak hozzá.
A bizottság által elfogadott dokumentumban a többi között rögzítették, hogy "a Románia Csillaga érdemrend úgynevezett becsületbíróságának" döntése nemcsak az egész romániai magyarság semmibevételét jelenti, hanem rossz érzéseket kelt mindazokban, akik a közösségi jogok kiterjesztéséért szálltak síkra Romániában. Magyarország, mint ahogy Románia is, természetesnek tartja, hogy a két ország között érvényben lévő alapszerződés szellemében a másik állam területén élő nemzeti kisebbsége ügyében fellépjen. Tőkés László is erre utalt a vitatott nyilatkozatában - rögzítették. Az állásfoglalás azt is tartalmazza, hogy a testület megütközéssel értesült arról, hogy az érdemrend visszavonását kezdeményezik, és a nemzeti összetartozás bizottságának tagjai - az Európai Parlament és más nemzeti parlamentek egyes tagjaihoz hasonlóan - támogatásukról biztosítják Tőkés László ebben az ügyben és az autonómia eléréséért folytatott küzdelemben.
Ionel Haiduc, az érdemrend etikai testületeként működő becsületbíróság elnöke a testület november 20-i ülése után jelentette be, hogy méltatlannak minősítette Tőkés Lászlót a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága a román állami kitüntetésre, és úgy döntött, az EP-képviselő elismerésének visszavonását kéri az államfőtől. Tőkés László ügyvédjével, Kincses Előddel korábban távozott az üléséről, tiltakozásul amiatt, hogy a testület - elmondása szerint - megtagadta tőle az ügyvédi védelemhez való jogot.
A magyar Külügyminisztérium szerint Románia Tőkés László kitüntetésének visszavonásával az egész romániai magyarságot alázza meg, és megfélemlíteni szándékozik azokat, akik a romániai magyar közösség jogos igényéről, az autonómiáról beszélnek. A nemzetpolitikai államtitkárság közleményében azt írta: a magyar kormány megdöbbenéssel áll a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága döntése előtt, amely méltatlannak minősítette Tőkés László EP-képviselőt a román állami kitüntetésre, és ennek megvonását kéri Traian Basescu államfőtől. Kiemelték: a magyar állam nem szólhat bele abba, hogy a román állam kit tüntet ki, de Tőkés László egyike azon emblematikus személyiségeknek, aki mellett kötelességének tartja felemelni szavát.
Tőkés László a rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért kapta meg 2009-ben a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát. Visszavonását Victor Ponta kormányfő kezdeményezte, miután Tőkés László felvetette, hogy Magyarország vállaljon "védhatalmi" szerepet Erdély érdekében.
Mint ismeretes, a napokban több magyar és külföldi közéleti személyiség, illetve szervezet vette védelmébe Tőkés Lászlót.
maszol/MTI

Amikor a dörzsölt szekusok zöldfülű farkasokon lovagolnak
2009-ben Traian Băsescu a Románia Csillaga Érdemrend lovagi fokozatával tüntette ki Tőkés Lászlót, „bátorságának, méltóságának és példamutatásának elismerése jeléül, a kommunista dikttúraellenes mozgalom elindításában játszott történelmi szerepéért." Az elmúlt három évben öt olyan Tőkés Lászlót támadó cikk köz- zétételét utasítottam el, amelyek a hírhedt Szekuritáte stílusát idézték. Annak a Szekuritáténak, mely már a temesvári események első napjaiban Ceaușescu értésére adta, hogy idegen titkosszolgálatok keze van a dologban. Ezt Ceaușescu el is magyarázta nekünk az abban az időben létező egyetlen órás főműsoridőben.
És mi nem hittünk neki. Egyesek talán igen. De a többség nem hitt neki. És utcára vonult, kitette magát valós vagy képzelt golyóknak. És Ceaușescu nem volt többé. És egy darabig jó volt. És azután rossz, nehéz és bonyolult lett. És akkor valaki elkezdte mondogatni, hogy minden (rossz) Tőkéstől ered.
Bár nem ez volt a szándékuk, ezzel elismerték Tőkés forradalomban játszott szerepét. De ők csak piszkálni akarták, ujjal mutogatni, és mindenkinek a tudtára adni, hogy Romániában Tőkés László a főgonosz. És Doinea Cornea. És Cornelui Coposu. És Mihály király. És a „fogatlan vénemberek", akik államelnökök akarnak lenni.
Teltek, múltak az évek, a NATO-ba és az EU-ba való belépés eltávolította a határok módosításának veszélyét. Immár senki nem beszélhet komolyan szeparatizmusról, unionizmusról, egy másik Romániáról, Magyarországról vagy Besszarábiáról. A politikusok, akik mégis ezt teszik, hülyének néznek bennünket, azt hiszik, nem tudjuk, hogy az EU esernyője alatt „Erdély elvesztésének" veszélye gyekorlatilag nem létezik. Mégis ezt teszik. Ez az ő dolguk. A miénk meg az, hogy elmondjuk, hülyének vagyunk nézve.
Azonban Tőkés egy sajátos probléma. A 89-es eseményeket túlélő Szekuritáté sosem bocsátotta meg a magyar lelkészt. Soha. Kezdetektől fogva mindent a nyakába róttak, mindent, amivel egy, a diktatúra éveiben Romániában élő embert akkoriban meg lehetett vádolni. Az első Tőkés-ellenes szócső CVT (Corneliu Vadim Tudor) volt és az ő Nagy Romániája. Még egy disznótelepen sem létezik, vagy létezhet valaha annyi gané, mint amennyit ez a folyóirat Tőkés nyakába zúdított. Mondanom sem kell, mindezt bizonyítékok nélkül. A Szekuritáté örült, hogy rendelkezésére állt egy felület, ahol kifejezhette véleményét, és még fizetett is érte. Ugyanezt teszi a mai napig.
Napjaink Tőkése sem lett kevésbé kényelmetlen számukra: a mai napig a magyarok területi autonómiájának ördögét festi a falra. Ennek lehetetlensége és megvalósíthatatlansága nem akadályozza meg Tőkést, hogy abban, hogy tovább prédikálja eszméit, minthogy a többi 19 millió román állampolgárt sem akadályozza meg semmi abban, hogy az ötös lottó megnyerésében reménykedjen. Viszont innen, Tőkés László első számú közellenséggé tételéig hosszú az út. Túl hosszú ahhoz, hogy egy fiatal kormányfő ilyen gyorsan megtegye.
Ma (2013. augusztus 22-én) Victor Ponta miniszterelnök, aki azt állítja, hogy kint volt az Egyetem téren, levelet intézett Traian Băsescu államelnöknek, amiben Tőkés kitüntetésének visszavonását kéri. Miért? Nem tudom, azt viszont igen, hogy Tőkés nem a románságáért és nem a Szekuritáte értékeinek propagálásáért kapott elismerést. Az érdemrend, megkésve ugyan, de elismerte az olyanok, mint jómagam vagy Victor Ponta Ceaușescu diktatúrája alóli felszabadításában játszott szerepét.
Mint korábban mondottam, minimum öt Tőkést rágalmazó cikk publikálását utasítottam el. Ezek közül háromban az állt, hogy Tőkés a Szekuritáte informátora volt. A Szekuritáte Levéltárát Vizsgáló Országos Tanács ezeket nem erősítette meg, így nem hozhattam nyilvánosságra. A másik két írás tele volt pletykákkal, amik valószínű a fiatal kormányfő fülébe is eljutottak. Ő kész ténynek, én – a forrásra való tekintettel – semmibe vettem azo- kat. De én csak egy szerencsétlen újságíró vagyok, távol az angolszász szabványoktól, de legalább van jóérzésem.
Az én karrierem nem szekusoktól függ. Azoktól, akik 23 éve töretlenül próbálják elintézni Tőkést azért, mert bejelentés nélkül bebaszott nekik. Tőkés László szerepe a '89-es forradalom elin- dításában megkérdőjelezhetetlen. Ezért teljesen megérdemelten kapott kitüntetést Băsescutól. Visszavonni tőle magyarságáért nemcsak ostobaság lenne, hanem annak a ténynek a megerősítése is egyben, hogy Victor Ponta ezúttal is csak mások tollával tud ékeskedik, mint ahogy azt doktori disszertációjában is tette.
Szerző: Patrick André de Hillerin, Cațavencii
Fordította: Kerekes Gyula, vhegy.com
Erdély.ma

Új úton az RMDSZ? (Ülésezett az SZKT)
A viták, nyílt vagy burkolt összecsapások helyszíne volt a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülése. Kelemen Hunor szövetségi elnök első ízben fordult szembe elődjével és mentorával, Markó Bélával, aki az elmúlt hetekben több ízben bírálta amiatt, mert feladni látszik a korábbi kis lépések politikáját, kifogásolta, hogy az RMDSZ is részt vett a nagy menetelésben, és a szórvány cserbenhagyásaként minősítette a székely autonómiatörekvések támogatását. Kelemen egyértelműen fogalmazott: nem lehet mozdulatlanul állva a csodára várni, eddigi eszköztárukat új elemekkel kell kiegészíteni. „Nem mondtunk mást, mint ami a szövetség programjában szerepel, nem mondtunk mást, mint amit közösségünk akar” – fogalmazott. Leszögezte, a jövő évi EP-választásokon az RMDSZ színeiben, a tulipán jele alatt indulnak jelöltjeik. Párbeszédről lehet szó, de a zsarolásnak nem engednek, olyanoknak nincs helyük listájukon, akik korábban a megosztást szolgálták – szögezte le. Az ülés a szövetség kitüntetései, az Ezüstfenyő Díjak kiosztásával kezdődött. Az elismerést azoknak ítélik oda, „akik kiemelkedő munkát végeztek a magyarság szülőföldön való megmaradásáért és az RMDSZ programjának megvalósításáért”. Háromszékről Kisgyörgy Zoltán geológus, földtani és helytörténeti szakíró, lapunk munkatársa és Zelenák József evangélikus-lutheránus esperes, püspökhelyettes vette át a díjat. Előre lehetett sejteni, hogy az SZKT ülése nem a megszokott semmitmondó bágyadtságban telik el, az elmúlt hetekben egyre élesebbé váltak ugyanis a régi vezetés bíráló hangjai, többen próbáltak ellentétet szítani Székelyföld és szórvány között, de az is kiszivárgott, sűrűsödnek a viták arról, milyen úton kell tovább haladnia az RMDSZ-nek. Így Kelemen Hunor politikai beszámolója sokkal inkább állásfoglalásnak hatott. S bár kiemelte, nem új irányról van szó, az is nyilvánvalóvá vált: új időszámítás következik a szövetség életében.
Cselekvés ellenzékben is
Kelemen Hunor szövetségi elnök Bethlen Gábor és Kós Károly egy-egy idézetére építette beszámolóját. Négyszáz éves, de ma is pontosan működő közéleti iránytűként jellemezte Bethlen szavait: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” Kós Károly felhívását a Kiáltó Szóból kölcsönözte: „Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára. Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája. De kiáltom még egyszer azt is: aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való...” Ellenzékbe kényszerült az RMDSZ bő másfél évvel ezelőtt, és ez új kihívásokat, kérdéseket is felvetett, például, hogy változtatnia kell-e addigi politizálásán, „tudjuk-e, akarjuk-e, szabad-e úgy szemlélni a politikát, mint egy várótermet, előszobát, ahol csak üldögélni kell csendben, nem föltétlenül felemelt fejjel, várni kell mozdulatlanul, ha lehet úgy, hogy senkit ne zavarjunk, mert egyszer, előbb vagy utóbb, úgyis beszólítanak”. Nem lenne gond az ellenzékben politizálás egy olyan társadalomban, ahol a többség-kisebbség viszonyát a kölcsönös bizalomra alapuló együttműködési szándék jellemzi, de Romániában azt tapasztaljuk, hogy a megszerzett jogok megőrzése legalább akkora kihívás, mind az esetleges továbblépés – fogalmazott Kelemen Hunor. Számba vette az elmúlt egy esztendőt: alkotmánymódosító javaslataik egy részét sikerült érvényesíteniük, ám végül halasztódott az alaptörvény megváltoztatása, de legalább elmaradt az a közigazgatási reform is, a régiósítás, amely az önkormányzati erők megtizedelésével járt volna. Jelentős előrelépésnek nevezte a decentralizációs törvényt, mellyel „az elmúlt sok-sok esztendő legmélyebb hatalomátadására kerül sor. Az önkormányzatok erősebbek lesznek, nagyobb hatáskörökkel rendelkeznek, és a döntések közelebb kerülnek a helyi közösségekhez”. Szólt a fejlesztési régiók átszervezése okán kezdeményezett aláírásgyűjtésről – tíz nap alatt sikerült kétszázezer támogatást összesíteniük – és a székelyek nagy meneteléséről, mindkettő a közösségi akarat felmutatását szolgálta. Elismételte korábban már megfogalmazott álláspontját: „sem régióátszervezést, sem autonómiát nem valaki ellenében képzelünk el, hanem valakikért. (…) Amit mi kérünk, az csupán annyit jelent, hogy a mi dolgainkról mi magunk akarunk dönteni.”
Nem vagy-vagy, hanem is-is
Kelemen Hunor a belső bírálatokra válaszolva elmondta: „Nem tartom életszerűnek azt a felvetést, mely szerint vagy politizálunk a parlamentben, az önkormányzatokban, vagy menetelünk. Azt mondom, hogy az is-is helyzet sokkal inkább igaz. Eddigi eszköztárunkat kiegészítjük olyan eszközökkel, amelyeket ez a szervezet még használt, és valószínű, hogy az élet még teremthet olyan helyzetet, amikor használnia kell.” Véleménye szerint hamis állítás, hogy a tömbben élő magyarok törekvései ellentétesek az interetnikus környezetben, illetve a szórványban élő magyarok érdekeivel, vagy fordítva. „A kulturális autonómia a területi vagy regionális autonómiával alkot teljes egészet, egyik nem zárja ki a másikat, hanem kiegészíti azt. Arról persze nincsenek illúzióim, hogy ma éppen milyen esélye van egyik vagy másik tervünk megvalósításának. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy mozdulatlanul állunk, és csodára várunk” – fogalmazott Kelemen Hunor.
A közeljövő céljai között az EP-választásokat említette, ott kell lenni Brüsszelben, mert bár európai polgári kezdeményezésüket elutasították, a lisszaboni szerződés módosításakor „rést kell ütni a falon”, el kell érni, hogy a kisebbségi jogok védelme az EU alapdokumentumának részévé váljék. Kelemen Hunor nemcsak Markó Bélának, de Tőkés Lászlónak is üzent: „nem engedünk a zsarolásnak, és nem ígérünk befutó helyet olyan politikusoknak, akik a mi bizalmunkkal visszaéltek. Partnerséget ígérünk minden olyan személynek és szervezetnek, aki és amely abban érdekelt, hogy ne a megosztást erősítse. Mindazt, ami 2012-ben a parlamenti választásokon történt, nem tudjuk meg nem történtnek tekinteni, nem tudjuk kitörölni a szövetség intézményes memóriájából”. Magyarország irányába is megfogalmazta álláspontját: „Mindig azt mondtuk, hogy a megszerzett jogokkal élni kell. Az állampolgársággal járó szavazati jogról is csak ezt mondhatjuk. Ahogy a könnyített állampolgárság megszerzéséhez is segítséget nyújtottunk anélkül, hogy ezért bárkitől ellenszolgáltatást kértünk vagy vártunk volna el, a regisztrációval kapcsolatosan is így járunk el” – jelentette ki.
A többség egyetért
A szövetségi elnök felszólalását követő politikai hozzászólások többsége megerősítette Kelemen Hunor álláspontját. Többen kiemelték a decentralizációs törvény jelentőségét (Borbély László, Cseke Attila, Király András), Szabó József, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) elnöke a megyei önkormányzatoknak átadott diáktáborok egy rendszerbe építését és az erdélyi magyar diáküdültetési program létrehozását javasolta. Ugyanakkor megfogalmazott egy cseppet sem fiatalos, de az RMDSZ szárnyai alatt felnövekvő ifjakra jellemző példázatot is: maratoni távgyalogláshoz hasonlította a szövetség tevékenységét, ahol csoportban kell haladni, nem szabad senkinek nagyobb sebességre kapcsolnia, aki pedig lemarad, azt kizárják. A szórvány–székely kapcsolatokról Winkler Gyula EP-képviselő fogalmazta meg: nagyon jó nagykövetei lehetnek a szórványban élők a székely autonómiaköveteléseknek a románokkal folytatott párbeszéd során. Korodi Attila képviselő és Tamás Sándor is felvetette, hogy az autonómiaharcban szükség van az eszköztár bővítésére.
Vass–Frunda összecsapás
A Marosvásárhelyen kívüliek számára váratlanul bukkant elő egy nagyon éles vita Vass Levente és Frunda György között. Két felszólaló szájából is elhangzott: „el a kezekkel Vass Leventéről és a kőtörő osztályról!”, majd körvonalazódott a történet is: Marosvásárhelyen a Vass Levente által irányított urológia-kőtörő részleget más részlegbe akarják beolvasztani, ez ellen már augusztusban tiltakoztak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusának és kari tanácsainak tagjai. Többen Frunda Györgyöt sejtik az intézkedés hátterében, hiszen a felesége az urológiarészleg vezetőjeként közvetlenül érintett az ügyben. Ezenkívül a tavalyi választásokról jól ismert tény az is, hogy bár korábban Vass Levente volt az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, a szövetség végül mégis Frundát támogatta, akinek aztán nem sikerült legyőznie román vetélytársát. Most Vass Levente nagyon élesen fogalmazott: véleménye szerint a korábbi történéseknek köszönhető, hogy jövő héten már, valószínű, nem lesz főosztályvezető, azzal vádolta meg Frundát, hogy rengeteg energiát fektetett abba, hogy felszámolja az említett osztályt, így akar bosszút állni rajta, és a megyei RMDSZ-szervezet „passzívan asszisztált” ehhez. „Az egyedüli dolog, amivel meg tudom tartani a méltóságomat, hogy nem félek; sem Frunda Györgytől, sem másoktól” – jelentette ki, szavait pedig vastaps követte. Frunda György hazugnak nevezte Vass Leventét, és perrel fenyegette. Sokat elmond a helyzetről, hogy ő azonban néma csendben hagyta el a pulpitust, senki nem tapsolt.
Lezárult a Markó-éra
Az „öreg oroszlánok” és „fiatalabb farkasok” közötti nézetkülönbségek visszaköszöntek még néhányszor. Borbély László, aki két évtizede meghatározó politikusa az RMDSZ-nek, például azt hangoztatta, hogy a választott út jó volt, sok mindent sikerült elérniük, nem váróteremben ült az erdélyi magyarság. Markó Béla is visszavonulót fújt. Mint mondotta, nem provokálnak belőle replikát a Kelemen Hunor által hangoztatottak. Kifogást csak a magyarországi választásokkal kapcsolatos véleménye ellen emelt: szerinte jobb lett volna olyan megoldás, amely szerint a határon túli állampolgárok csak bizonyos dolgokba szólhatnak bele. Markó kiemelte, fontosnak és tisztázó jellegűnek is tartja Kelemen Hunor állásfoglalását. Egy húszesztendős korszak lezárult – mondotta. „Kialakítottuk a jogi kereteket, és jön a következő korszak, amikor döntési jogköröket kell magunkhoz vennünk. Az autonóm döntés különböző formái felé kell elindulnunk. Nem fogadhatjuk el, hogy a következő húsz év csak az elmúlt húsz év eredményeinek megvédésről szóljon” – hangsúlyozta Markó Béla.
Az SZKT testülete arról is döntött, hogy március elsején rangsorolja európai parlamenti képviselőjelöltjeit, és elfogadták a jelöltállítás szabályzatát. Eszerint csakis az RMDSZ valamely területi szervezete, platformja, társult szervezete, nőszervezete vagy a szövetséges ifjúsági szervezeteket tömörítő Miért ajánlásával lehet pályázni a képviselő-jelöltségre. A pályázatokat a jelölteknek február 15-ig kell benyújtaniuk.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Különutas marad az RMDSZ
Az RMDSZ-nek önállóan kell indulnia az európai parlamenti választásokon, és nem szabad engednie más magyar szervezetek zsarolásának – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén.
„Nem engedünk a zsarolásnak, és nem ígérünk befutó helyet az európai parlamenti választások jelöltlistáján olyan politikusoknak, akik a mi bizalmunkkal visszaéltek. Nem tudjuk meg nem történtté tenni mindazt, ami a 2012-es parlamenti választásokon történt” – hangsúlyozta beszédében a szövetségi elnök utalva arra, hogy négy évvel ezelőtt Tőkés László az RMDSZ jelképe alatt vezette az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közös választási listáját, a volt püspök védnöksége alatt pedig megalakult az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), mely a 2012-es parlamenti választásokon versenybe szállt az RMDSZ-szel.
Az RMDSZ-elnök szerint a szövetségnek annak tudatában kell készülnie a választásra, hogy maga mögött tudhatja a romániai magyar nemzeti közösség 89 százalékának a támogatását. „Ettől a felelősségtől nem szabadulni kell, ezt nem megosztani kell, hanem élni vele” – szögezte le Kelemen Hunor. Hozzátette, partnerséget ígérnek mindenkinek, aki abban érdekelt, hogy ne a megosztást erősítse.
EMNP, MPP: kell a párbeszéd
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke Kelemen Hunor kijelentését kommentálva a Krónikának elmondta: pártja továbbra is felelősen kíván viselkedni, és tárgyalni akar az RMDSZ-szel arról, hogy hozzanak létre koalíciót az EP-választásokra, a közös lista ugyanis véleménye szerint megfelelőképpen mozgósítaná a romániai magyar közösséget.
„Annál is inkább, hogy a hatályos törvények szerint az európai megméretés esetében a pártokhoz hasonlóan a pártkoalícióknak is ötszázalékos küszöböt kell teljesíteniük, tehát semmiféle akadálya nincs az együttműködésnek” – tette hozzá a néppárt elnöke. Toró úgy véli, ha az RMDSZ mégis elutasítja az összefogást, akkor „nem marad más hátra, sok sikert kell kívánni a szövetségnek ahhoz, hogy egyedül indul a megmérettetésen, és a második helyen végez”.
A párbeszéd elkezdését szorgalmazza Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is, aki lapunknak tegnap úgy nyilatkozott: az erdélyi magyar szervezetek „együttműködésre vannak ítélve az EP-választásokon.” „Az elmúlt szerdán levélben fordultunk Kelemen Hunor szövetségi elnökhöz, melyben jeleztük, tárgyalni akarunk a kérdésről. Választ nem kaptunk, de továbbra is azt tartjuk a legjobb megoldásnak, hogy a jelöltlistát a 2012-es önkormányzati választásokon elért eredmények szerint közösen állítsuk össze” – fogalmazott Bíró.
Egyébként a miniparlament ülésén az RMDSZ több vezetője is fontosnak tartotta megfogalmazni egy esetleges román–magyar vegyes párt létrehozásával kapcsolatos ellenvéleményét. Markó Béla szenátor közölte, Erdélyben nincs szükség az RMDSZ mellett sem vegyes, sem másféle pártra, Kovács Péter főtitkár pedig határozottan elutasította a vegyes pártok létrehozását szorgalmazó, megfogalmazása szerint a „baráti sajtóban” megjelent álláspontokat. Kovács nyilvánvalóan a Maszol.ro portálra gondolt.
Ennek egyik publicistája – mint arról pénteki Szempont mellékletünkben beszámoltunk – nemrég arra figyelmeztetett: az RMDSZ szavazótábora elárulva érzi magát a „székely autonómiázó, zászlólobogtató” szövetség láttán, emiatt csak idő kérdése, hogy a szlovák–magyar Most–Hídhoz hasonló román–magyar politikai pártban keressen vigaszt.
Rangsorolás márciusban
Az SZKT szombati ülésén egyébként kiderült, az RMDSZ március elsején rangsorolja az európai parlamenti képviselőjelöltjeit. A szabályzat szerint csakis az RMDSZ valamely területi szervezete, platformja, társult szervezete, nőszervezete vagy a szövetséges ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) ajánlásával lehet pályázni a képviselő-jelöltségre. A pályázatokat a jelölteknek február 15-ig kell benyújtaniuk.
„Akik azzal zsarolnak bennünket, hogy ha nem adjuk fel az identitásunkat, nem kötünk koalíciót, akkor ők elindulnak, és kiütnek bennünket az európai parlamentből, azokat nem tudjuk partnernek tekinteni” – jelentette ki Kelemen Hunor a tanácskozást követő sajtótájékoztatón. Az RMDSZ elnöke közölte, hogy a közeljövőben sort kerítenek arra a találkozóra, amit az MPP kezdeményezett a szövetséggel. Ezen a „közös tervekről és a romániai magyarság előtt álló kihívásokról” kívánnak tárgyalni.
A 2013-as év politikai eseményeit elemezve továbbá megemlítette: az RMDSZ a magyarországi választójoggal kapcsolatban is azt mondja, hogy élni kell a megszerzett joggal. „Ahogy a könnyített állampolgárság megszerzéséhez is segítséget nyújtottunk anélkül, hogy ezért bárkitől ellenszolgáltatást kértünk vagy vártunk volna el, a regisztrációval kapcsolatban is így járunk el” – hangsúlyozta.
Az RMDSZ elnöke úgy értékelte, hogy a szövetség a jelenlegi ellenzéki helyzetében sem változtatta meg a politikája irányát, eszköztárát. Utalt a székelyek nagy menetelésében való részvételt vitató hangokra. „Nem tartom életszerűnek azt a felvetést, mely szerint vagy politizálunk a parlamentben, az önkormányzatokban, vagy menetelünk. Azt mondom, hogy az is-is helyzet sokkal inkább igaz. Eszköztárunkat kiegészítjük olyan eszközökkel, amelyeket ez a szervezet még használt. És valószínű, hogy az élet még teremthet olyan helyzetet, amikor használnia kell” – magyarázta Kelemen Hunor.
Az SZKT ülését követő sajtótájékoztatón azonban kitért a válasz elől, amikor azt kérdezték tőle, Markó Bélának válaszolt-e, amikor arról beszélt, hogy a politikai eszközök vagylagossága helyett a parlamenti eszközökkel is és a tömegmegmozdulások eszközével is élni kell. Markó Béla, a szövetség volt elnöke korábban az Élet és Irodalomban olyan politikai esszét jelentetett meg, amelyben a székelyek nagy menetelésén való részvétel miatt fogalmazott meg bírálatot az RMDSZ vezetésével szemben. Markó Béla felszólalásában Kelemen Hunornak csak a magyarországi választásokkal kapcsolatos álláspontját bírálta.
A volt elnök kijelentette, az RMDSZ-nek nem kellene foglalkoznia azzal, hogy megkönynyítse az erdélyi magyarok választási részvételét. „Nem hiszem, hogy a közeljövőnek ez lenne a számunkra legfontosabb feladata” – fogalmazott a volt elnök. Az SZKT keretében egyébként 27 erdélyi magyar közéleti személyiség – esperes, püspök, lelkész, orvos, pedagógus és köztisztviselő – vehette át az RMDSZ által létrehozott Ezüstfenyő díjat. Az elismerést azoknak a személyeknek ítéli oda a szövetség, akik kiemelkedő munkát végeztek a magyarság szülőföldön való megmaradásáért és az RMDSZ programjának megvalósításáért. Pengeváltás Vass és Frunda között
Parázs vita alakult ki az SZKT-n Vass Levente és Frunda György között, miután Vass arra hívta fel a figyelmet, hogy a marosvásárhelyi kórház urológia-kőtörő részlegét más részlegbe akarják beolvasztani. Vass Levente egyébként a kőtörő részleg vezetője, míg az urológia részleg vezetőjeként Frunda felesége, Mártha Orsolya is érintett az ügyben.
Vass Levente felszólalásában azzal vádolta meg Frundát, hogy rengeteg energiát fektetett abba, hogy felszámolja a kórház egyik legjobban működő osztályát. Frunda felszólalásában hazugsággal vádolta Vasst, és felkérte, bizonyítsa állításait. A politikus szerint egyébként Vass Levente a helyhatósági választások előtt azt kérte Markótól, hogy Frunda helyén indulhasson a szenátori listán. Amint arról beszámoltunk, a helyhatósági választásokat megelőzően az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Vass Levente nyílt levélben szólította fel a szövetséget, egyezzen meg az EMNP-vel, és közös jelöltként indítsák az elöljárói székért, az ultimátumot azonban az alakulat Maros megyei állandó tanácsa elfogadhatatlan feltételnek nevezte. Ezt követően Vass visszalépett, a tulipán jele alatt pedig Frunda György méretkezett meg.
Kelemen Hunor szorít a kormánykoalíciónak
A hétvégén az RMDSZ több vezető politikusa is baráti üzeneteket fogalmazott meg a kormány felé: Kelemen Hunor, a szövetség elnöke egyenesen arról beszélt, szorít a koalíciónak, hogy ne bomoljon föl, Borbély László politikai alelnök pedig közölte: a kormány és az RMDSZ között folyamatos párbeszéd zajlik, és partneri viszonyban állnak.
„Jelentős, 70 százalékos többséggel rendelkező koalíció van, és nem fog felbomlani. Hiába várják, én szorítok ennek a koalíciónak. Ha már megnyerték a választást, közös a sorsuk, előre kell menniük, ezért mi nem foglalkozunk a koalíción belüli vitákkal és esetleges odaszúrásokkal” – hangoztatta Kelemen pénteken Marosvásárhelyen arra a felvetésre, hogy megkereste-e már valamelyik kormányerő, hogy kormányra lépésre kérje fel.
Kelemen rámutatott: az RMDSZ javaslatainak közel felét beépítették a múlt héten elfogadott decentralizációs törvénybe, ami szerinte azt jelenti, hogy szakmai, politikai és hitelességi szempontból a szövetség tényezőnek számít. Hozzátette: a fejlesztési régiók kérdése nem aktuális, de tovább kell tárgyalni róluk. Hozzáfűzte: érvekkel, párbeszéddel, empátiával és őszinteséggel mindenki számára kielégítő megoldást lehet találni.
Borbély László politikai alelnök ugyancsak Marosvásárhelyen arról beszélt, hogy a szövetség normális, partneri viszonyt ápol a kormánnyal, és kiemelte: mindig is létezett párbeszéd a felek között. „Ez még akkor is így van, ha nem mindig értettünk egyet a kormány álláspontjával. Úgy vélem, meg kell érteni, hogy mi nem politikai párt vagyunk, hanem kisebbségi szervezet, ezért nem csupán úgy kell ránk tekinteni, mint egy pártra, amelynek a szavazataira vagy szükség van, vagy nincs, hanem egy fontos kisebbség képviselőjére. (…) Tehát nem kell más jelentést tulajdonítani a kormány és az RMDSZ között hirtelen kialakult barátságnak, hanem normális, mondjuk úgy, partneri viszonyról van szó” – hangoztatta Borbély.
Kelemenhez hasonlóan ő is úgy vélte, az a tény, hogy az RMDSZ által a decentralizációs törvényhez benyújtott 85 javaslat közül 41-et elfogadtak, a professzionalizmus bizonyítéka, mivel a szövetségnek már júniusban, a kormány tervezete előtt megvolt a maga decentralizációs terve.
Gyergyai Csaba, Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés László Szabó Ödönt bírálja
Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő személyével kapcsolatos aggályainak adott hangot Tőkés László európai parlamenti képviselő abban a levélben, amelyet Simonka György magyar országgyűlési képviselőnek, az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar–román tagozatának elnökének írt a baráti munkacsoport képviselőinek keddre tervezett háromnapos bukaresti találkozója kapcsán.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) hétfői közleménye szerint Tőkés a romániai IPU-vezetőt, Szabó Ödönt „személyi téren teljesen alkalmatlannak” tartja a magyar féllel és annak fideszes kormányával való „bizalmas együttműködésre”. A volt református püspök opportunistának és korruptnak nevezte az RMDSZ-es képviselő eddigi politikai pályafutását, levelében úgy fogalmaz: „Szabó Ödön különösképpen a Széchenyi Terv keretében egyházunk által elnyert pályázati pénzek eltérítésében híresült el.”
Az Ady-központra 2002-ben kapott magyar kormánytámogatást az RMDSZ Bihar megyei szervezetéhez tartozó Mecénás Alapítvány, miután a pénzt eredetileg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyerte el pályázaton, ám a kormányváltás közbeszólt. A támogatás összege nagyjából 1,3 millió euró volt, az önkormányzat pedig az adófizetés elmulasztása miatt kiírt árverésen nem egészen 200 ezerre becsülte az megépült ingatlanok értékét.
Tőkés ugyanakkor kitért arra a felmérésre is, amelynek alapján az EMNP Bihar megyei vezetése a honosítási számadatok manipulálásával gyanúsította meg az RMDSZ helyi szervezetét. Az EP-képviselő szerint ez példa arra, ahogyan a szövetség megyei ügyvezető elnöke tevékenységét a magyar kormány körei által akarja legitimálni.
Portálunk megkérésére Szabó Ödön leszögezte: nem kívánja kommentálni „az EP-képviselő tevékenységét, sem morális hozzáállását bizonyos kérdésekhez”. „Egyszerűen zavarja, hogy a jelenlegi magyar kormányzás és az RMDSZ között elindult egy együttműködési folyamat. Ilyen interparlamentális találkozó nem most először jön létre, mi pedig nem akarunk háborúzni. Ez diplomácia, de van akit bármilyen magasra is emelt a történelem, nem tud felülemelkedni a kicsinyes, személyeskedő sértődéseken” – fogalmazott Szabó.
Székelyhon.ro

Kiáll majd a Helsinki Bizottság Tőkés mellett?
Az amerikai Helsinki Bizottság két társelnökét buzdította Tőkés László melletti kiállásra az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ). „A visszavonást meg kell semmisíteni” – áll Koszorús Ferenc, a szövetség elnökének levelében. Koszorús kifejtette: Tőkés „bűne” a magyarsága melletti kiállás volt. Az elnök figyelmeztette a jog- védő szervezetet: ha nem fejezi ki tiltakozását a Tőkést ért atrocitások miatt, azt sokan egyfajta belenyugvásként értékelik majd.
Levélben sürgette az AMSZ elnöke az amerikai Helsinki Bizottság két társelnökét, hogy mint az emberi jogok megsértését és magyarellenes jelenséget nyilvánosan vessék fel az általuk vezetett testület nevében, hogy Tőkés László kitüntetésének visszavonását meg kell semmisíteni.
A saját népe melletti kiállás volt a „bűne”
Koszorús Ferenc a Benjamin L. Cardin demokrata szenátorhoz és Christopher H. Smith republikánus képviselőhöz intézett, az MTI-hez hétfőn eljuttatott levelében emlékeztetett arra, hogy Tőkés püspök a Románia Csillaga érdemrendet a Ceausescu-diktatúra megdöntésében való, rendkívül bátor szerepvállalásáért kapta. Az AMSZ elnöke rámutatott: az európai parlamenti képviselőnek az a „vétke” vezetett a visszavonáshoz, hogy gyakorolta alkotmányos jogait, és kiállt a romániai magyar kisebbség jogai mellett.
A kisebbségek tisztelete a demokrácia alapja
Koszorús a kitüntetés visszavonásának nemzetközi elítélésével kapcsolatban megemlítette azokat a leveleket, amelyeket Lee Edwards, a washingtoni Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány elnöke intézett Traian Basescu román elnökhöz, illetve Göran Lindblad, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának elnöke írt Victor Ponta miniszterelnökhöz. Az AMSZ vezetője elmondta, azt szeretnék a jogvédőktől, hogy „nyilvánosan szólítsák fel Romániát arra, hogy tartsa tiszteletben az alapvető emberi jogokat, beleértve a szólás szabadságát, és legyen méltó ezekhez”. Koszorús hangoztatta, hogy a Helsinki Bizottságnak hallatnia kell a szavát: az alapvető emberi jogok megsértését, a kisebbségellenes politikát és megnyilvánulásokat, az intoleranciát és a nem demokratikus intézkedéseket nem szabad eltűrni.
Hallgatás: beleegyezés?
Az Amerikai Magyar Szövetség elnöke óva intette a bizottságot a tartózkodástól, jelezte: attól tartanak, hogy a hallgatást egyesek belenyugvásként értelmezhetik, „és ez azoknak az elveknek a további megsértéséhez vezethet, amelyek előmozdításáért a Helsinki Bizottság a felelős”.
A Tőkés László kitüntetésének visszavonásáról közölt határozat ügyében az Amerikai Magyar Koalíció (AMK) is kifejezte aggodalmát. Ennek a szervezetnek a nevében Maximilian Teleki elnök vasárnap Traian Basescu román elnökhöz intézett levelet.
mno.hu
Erdély.ma

Már a tegnap történelmét is átírnák
Közel egy évszázada, mióta – Tamási szavaival élve – a románok kézbe vették Erdélyt, nemcsak kiszipolyozzák, de eszközként használják a román nacionalizmus ébren tartására is.
Ha valaki a Kárpátokon innen nehezményezi a többségi nemzet expanzióját, a magyarság fokozatos háttérbe szorítását, a rossz kormányzást, a visszarendeződést, a román politikában máig élő fanarióta örökséget, ha azt vallja, hogy a kisebbség csak számbelileg, de nem akarata tekintetében minoritás, rögtön tucatjával akadnak, akik országvesztési szándékot vizionálnak, s bűnöst kiáltanak, miként Tőkés László esetében is tették és teszik. A román forradalom huszadik évfordulóján Bukarestben úgy gondolták, a Románia Csillaga nevet viselő plecsnivel a román állam is elismeri Tőkés László 1989-es érdemeit. Igen ám, de az egyre erősödő posztkommunista államberendezkedés két kotnyeles politikus asszonya addig keverte, míg egy gyorsan összeeszkábált „becsületbíróság” azt javasolta az államelnöknek: fossza meg Tőkés Lászlót a kitüntetéstől, mert úgymond a dél-tiroli példára hivatkozva Magyarország védhatalmi szerepvállalását kezdeményezte nyáron a tusványosi szabadegyetemen. Feledve, hogy ez valójában nem jelent sem többet, sem kevesebbet annál, mint amit a két ország közötti keretegyezmény és az európai uniós szabályzat előír: mindkét kormány óvja és biztosítsa a területén lévő kisebbségek jogait. Az RMDSZ szemmel láthatóan igen büszke arra, hogy a Tőkés és közte feszülő ellentétek dacára tiltakozott kitüntetése visszavonása ellen, miközben gőgösen jelentette ki a szombati SZKT-n, olyan Isten nincs, hogy ismét a szövetség színeiben jelöljék európai parlamenti képviselőnek. Mintha nem számolnának azzal, hogy az a bizonyos sokat emlegetett 90 százalékra duzzasztott RMDSZ-szavazó valójában alig 380 000 embert jelent. Most Băsescu elnökön áll, enged-e az úgynevezett becsületbíróság ajánlásának, vagy a külföldről érkező meghökkenést, értetlenséget és rosszallást kifejező tiltakozások jobb belátásra bírják. A szocialistákat nem szereti, megeshet, nem dől be gyűlölködést szító propagandájuknak. És tudja, ott csillog e csillag a börtönviselt Adrian Năstase mellén vagy Constantin Degeratuén is, ki 1989 decemberében, a Ceauşescu-rendszer bukásának küszöbén tűzparancsot adott ki Kolozsváron. Romániában, hol könnyű kézzel írják át még a jelenkor történelmét is, minden bizonnyal Tőkés László sem harcolna Románia Csillagáért, ha nem érzékelné pontosan: a jelenlegi hatalom valójában a rendszerváltozás temesvári örökségével együtt az erdélyi magyarság jogait is megtagadni kívánja.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Adják Ceauşescuéknak?
A legjobb az lesz, ha visszavonják Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga Érdemrendet, és post mortem a Ceauşescu házaspárnak adják. De talán még jobb lenne – hogy ne kelljen a plecsnit kétfelé vágni –, ha a Tőkését adnák a kárpátok géniuszának, és feleségének egy másikat, esetleg nagyobb fokozatút. Több lehetőség is kínálkozik, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül visszavonják.
Először is, hogy jó román vagy sztálini szokás szerint át kellene írni a történelmet. Egyszerűen ki kellene hagyni a temesvári történéseket. Sok olyan nagyváros volt az országban, mint Iaşi, Galac, Piteşti, ahol a jó nép kigyúródott a terekre, miután a diktátor elfutott. Egyet forradalmaztak. Bevertek néhány ablakot, összetörték a pártbizottság berendezését. Ezekben a városokban aztán, mint eső után a gomba, úgy jelentek meg a forradalmárok, akik ma szintén forradalmárok, és akkori hőstettükből élnek. Temesvárt meg el kell felejteni! Az akkori hivatalos verziót kell ismét ismételgetni: Temesváron társadalomellenes elemek huligánakciókat hajtottak végre külföldi segédlettel, Románia szuverenitására törtek. Ebben nagy szerepe volt Tőkés Lászlónak, aki azóta is ezen ügyködik. Most is Románia területi egységének a megszüntetésére tör, amikor véleményét hangoztatja, és Magyarországtól védhatalmi státust kér. Mivel sok történelemkönyvet kellene átírni, rengeteg akkoriban megjelent sajtóterméket kell megsemmisíteni idehaza vagy kilopni a külföldi könyvtárakból, lehetséges, hogy nem ez a legcélravezetőbb módszer az érdem- és éremtelenítésre. Lenne egy másik mód is leakasztani a plecsnit Tőkés melléről. Az a helyzet, sokan visszasírják a villanyelvevést, a fűtéshiányt, az élelmiszeradag-rendszert, a közlekedés vasárnapi korlátozását, amikor egyik vasárnap a páros, másikon a páratlan rendszámú autók közlekedtek. Vagy azt is, hogy ha Bukarestben hó esett, az egész országban leállították egész télre a személygépkocsik közlekedését. A szocialista országokba kétévente lehetett utazni, Nyugatra meg egyenesen kiváltságként. Tiltott volt a szabad véleménynyilvánítás. (Akár most Tőkésnek.) E paradicsomi állapotoknak többek közt azért kellett megszűnniük, mert Tőkés Temesvárott felszikráztatta a forradalmat. A becsületbíróság, ha már nem tudja eltüntetni a történelemből, büntethetné az aranykor eltüntetésében játszott szerepéért. Ami késik, nem múlik. Még lenne egy harmadik lehetőség is arra, hogy csillagtalan maradjon Tőkés. Mégpedig: ha ő maga mondana le róla. Lehet, azért nem engedték, hogy ügyvéddel jelenjen meg, mert inkvizíciós vagy szekus módszerekkel erre akarták rávenni. Hátha visszatérnek a régi szép idők, amikor a vádlott egy kis testi fenyítés vagy kényszerítő körülmények hatására bármiről lemond vagy bármit bevall, amit tőle kérnek?
Kuti János
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Demokratikus Koalició: a Fidesz Tőkés Lászlóval kapcsolatos állásfoglalása álságos és káros
A Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága ál- lásfoglalást fogadott el, amelyben elítéli, hogy a román állam vissza akarja vonni Tőkés László román állami kitüntetését.
A Demokratikus Koalíció teljességgel abszurdnak és károsnak tartja a magyar parlamenti bizottság ezen döntését. Tőkés Lászlónak a rendszerváltozás során a romániai demokra- tikus átalakulásban és az erdélyi magyarság helyzete javításá- ban elévülhetetlen és minden honfitársunk számára megkérdő- jelezhetetlen érdemei voltak. Ezért Tőkés Lászlót megilleti min- den tisztelet a DK részéről is.
Azóta azonban Tőkés László, mint lényegében és egyoldalúan a Fidesz romániai képviselője, hű és buzgó végrehajtója a határon túli magyarság megosztását és ezáltal gyengítését perverz módon célul kitűző orbáni politikának. Ezzel Tőkés az elmúlt években hihetetlen károkat okozott Magyarországnak.
A Fidesz által elfogadott bizottsági állásfoglalás nevetséges és kilóg a lóláb. A magyar diplomácia minden, az Orbán-kormány tevékenységével kritikus független külföldi értelmiségi és sajtóorgánum megnyilatkozására azonnal reagál, arra hivatkozva, hogy egy-egy újságírói vélemény beavatkozás a magyar belpolitikába.
Amellett, hogy ez nem igaz, Orbánék mostani parlamenti állásfoglalása következetlen és álságos is: a magyar törvényhozás most hivatalosan nyilvánít véleményt egy romániai kitüntetés sorsáról, amellyel beavatkozik a román belügyekbe, és oktalan módon felnagyít egy alapvetően jelentéktelen kérdést.
A DK szerint a Tőkés kitüntetésével összefüggő huzavona eltereli a figyelmet a valódi problémákról, a romániai magyarság jogainak érvényesítéséről, és ismét bebizonyítja, hogy a Fidesz által megtestesített szélsőséges magyarországi és az ultranacionalista román csoportok egymást erősítik. Szomorúan állapítjuk meg ismét, hogy az Orbán-kormány a magyar nemzeti érdekekkel ellentétesen cselekszik, és árt a romániai magyaroknak.
Kerék-Bárczy Szabolcs
a DK elnökségi tagja
Erdély.ma

Németh Zsolt: becsületbíróság döntése nem más, mint a Securitate bosszúja 25 év után
Románia 1989-es forradalom szellemét tagadja meg – jelentette ki Hidvéghi Balázs. Hidvéghi Balázs napirend előtti felszólalásában úgy értékelte, hogy a Románia Csillaga becsületbíróságának döntése Tőkés László európai parlamenti képviselő kitüntetésének visszavoná- sáról azért történt, mert a politikus nyáron Tusnádfürdőn azt mondta, Magyarország vállaljon védhatalmat az erdélyi magyarság felett. A képviselő szégyenletesnek nevezte a döntést, amely súlyosan sérti a szólásszabadságot és az 1989-es forradalom szellemét tagadja meg. A kormánypárti politikus a Parlament- ben méltatta Tőkés László romániai forradalomban betöl- tött szerepét. „Románia csillagát elvehetik tőle, de a szabadság csillaga mindig az övé marad.”- fogalmazott a képviselő. Németh Zsolt államtitkár válaszában azt mondta, a magyar kormány azt kéri Traian Basescu román államfőtől, hogy „ne hagyja Románia Csillagát visszavörösödni". Hozzátette: a magyar politikának az egységet meg kell őrizni az ügyben, és „élőláncot" kell alkotnia, mint ahogy az annak idején a temesvári parókia körül történt. Véleménye szerint az elmúlt pár hónapban hisztériakeltés volt Romániában az üggyel kapcsolatban, amelynek okát három román újságíró fogalmazta a legjobban, miszerint a Securitate soha nem tudta Tőkés Lászlónak megbocsátani Temesvárt, a romániai forradalmat, ezért a becsületbíróság döntése nem más, mint a Securitate bosszúja 25 év után. Közölte, a magyar-román jövőt meghatározó módon érinti, milyen alapokra építjük a jövőt: Magyarország 1989-es alapokra szeretné építeni a két ország kapcsolatát.
MTI
Erdély.ma

Kirekesztés helyett
Lezárni igyekszik Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a szövetség egy korszakát, szakítani azokkal a beidegződésekkel, melyek – különösen kormányzati pozícióban – olyannyira jellemezték a szervezet politikáját: az állandó hatalomra ácsingózással, a túlzott kompromisszumkényszerrel, a merjünk kicsik lenni elvvel, a jobb, ha nem emeljük fel szavunkat, maradjunk csak jófiúk megfontolással. Az elmúlt időszakban a székelyföldi autonómia ügyében is határozottabb álláspontra helyezkedett a szervezet, részt vállalt a nagy menetelés szervezésében, s ígérik: új autonómiastatútumot terjesztenek a parlament elé.
E nagy igyekezetet azonban igencsak beárnyékolja, mi több, az irányváltás hitelességét is megkérdőjelezi Kelemen Hunor viszonyulása a másik két magyar párthoz, ily módon pedig a politikai pluralizmus elvéhez. Az európai parlamenti választásokról szólva ugyanis az RMDSZ elnöke leszögezte: kizárólag a tulipán jele alatt indulhatnak jelöltjeik, koalícióról szó sem lehet, s az egyre nagyobb identitásválsággal küszködő MPP-vel ugyan tárgyalnak, de Tőkés Lászlóval vagy a Néppárttal nem hajlandók egy asztalhoz ülni.
E kirekesztő magatartás azért is oly aggasztó, mert arra világít rá: az eddig jószerével csak politikai alkukból álló eszköztárát hajlandó ugyan bővíteni az ellenzékbe kényszerült szervezet, a kizárólagosság doktrínája azonban tovább él: csak magukat tekintik az erdélyi magyarság legitim képviselőinek. Márpedig valós irányváltást csak az hozhat, ha leszámolnak ezzel a magatartással – enélkül belső hatalmi harcról, a jövő évi EP-, illetve államfőválasztás kampányának előkészítéséről szól mindaz, ami az SZKT szombati ülésén történt. Hiszen mindaddig, amíg nem hajlandóak elfogadni, hogy a közösség igen jelentős része nem élvezi bizalmukat – el sem mennek szavazni –, és hogy vannak másként gondolkodók, más pártot választók, alighanem lehetetlen lesz rögzíteni azokat a nemzetpolitikai törekvéseket, amelyek mentén akcióegységet lehetne kialakítani.
És ha ez nem sikerül, semmi nem biztosítja, hogy autonómiatörekvéseink nem vesznek el ismét pártpolitikai csatározások kereszttüzében, vagy hogy az RMDSZ radikálisabb fellépése nem csupán a pillanatnyi ellenzéki és választások előtti helyzet következménye, mely odalesz, mihelyt változik a politikai széljárás a Dâmboviţa partján.
Farcádi Botond
Háromszék
Erdély.ma

Még nem történt meg a rendszerváltás (Kiáll Tőkés mellett a sepsiszéki EMNT)
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) háromszéki képviselői is kiállnak elnökük, Tőkés László mellett, annál is inkább, mert Magyarországtól az Amerikai Egyesült Államokig sokan tiltakoztak a Románia Csillaga Érdemrend visszavonási szándéka miatt, „de szűkebb pátriánkból, Háromszékről eddig még senki nem hallatta hangját, pedig Tőkés László számunkra is Temesvár hőse, az 1989-es forradalmat kirobbantó szikra, és az is marad” – fogalmazott Sánta Imre, az EMNT sepsiszéki elnöke.
Az úgynevezett becsületbíróság döntését az egész erdélyi magyarság ellen indított újabb támadásnak nevezte, és úgy véli: „ugyanazok ítélkeznek Tőkés felett és átvitt értelemben felettünk, akik tették ezt ’89 előtt is”. „Ez számomra egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Romániában a rendszerváltás még nem történt meg, ugyanaz a rendszer hálóz be, mint egykor, csupán más eszközökkel élnek” – hangsúlyozta Sánta Imre. Kifejtette: szándékosan vagy téves fordítás miatt értelmezték félre Tőkés szavait. „Én alkotmányellenesnek azt látom, hogy megtorlás ér valakit egy magát demokratikusnak nevező országban azért, mert él a szólásszabadság biztosította jogával” – vélekedett. Feleslegesnek nevezett egyébként minden magyarázkodást, hisz meglátása szerint ürügyet kerestek, hogy beleköthessenek Tőkés Lászlóba, „a román hatalom szemét szúrja ugyanis az autonómia melletti következetes kiállása, most pedig eszközként használták fel ama becsületbíróságot, amely tulajdonképpen elvégezte a piszkos munkát” – fejtette ki Sánta Imre.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Budapesti „élőlánc” Tőkés körül
Hidvéghi Balázs, a Fidesz országgyűlési képviselője kedden szégyenletesnek nevezte a Románia Csillaga becsületbíróságának múlt heti döntését Tőkés László európai parlamenti képviselő kitüntetésének visszavonásáról.
Hidvéghi Balázs kormánypárti politikus napirend előtti parlamenti felszólalásában emlékeztetett: a bukaresti grémium azért határozott így, mert az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyáron Tusnádfürdőn az mondta, Magyarország vállaljon védhatalmat az erdélyi magyarság felett. Hidvéghi szerint ha valóban visszavonják Tőkéstől az érdemrendet, Románia az 1989-es forradalom szellemét tagadja meg. A kormánypárti politikus méltatta Tőkés Lászlónak a forradalomban betöltött szerepét. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt mondta, a magyar kormány azt kéri Traian Băsescu román államfőtől, hogy „ne hagyja Románia Csillagát visszavörösödni”. Hozzátette: a magyar politikának az egységet meg kell őrizni az ügyben, és „élőláncot” kell alkotnia, mint ahogy az annak idején a temesvári parókia körül történt.
Németh Zsolt fideszes politikus véleménye szerint az elmúlt pár hónapban hisztériakeltés volt Romániában az üggyel kapcsolatban, amelynek okát három román újságíró fogalmazta a legjobban, miszerint a Szekuritáté soha nem tudta Tőkés Lászlónak megbocsátani Temesvárt, a romániai forradalmat, ezért a becsületbíróság döntése nem más, mint a volt kommunista titkosszolgálat bosszúja 25 év után. Németh Zsolt közölte, a magyar–román jövőt meghatározó módon érinti, milyen alapokra építjük a jövőt: Magyarország az 1989-es alapokra szeretné építeni a két ország kapcsolatát.
Krónika (Kolozsvár)

EP választás: nem lesz közös RMDSZ – Tőkés lista
A kölcsönös bizalomhiány miatt nem lehetséges, hogy a jövő évi EP választásokon, közös listán induljanak az RMDSZ jelöltjei és Tőkés László, fejtette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök a háromszéki Maksán szervezett sajtóbeszélgetésen. Az RMDSZ számára a jövő esztendő legnagyobb kihívása, hogy felkészüljön az Európa Parlamenti választásokra, és megőrizze brüsszeli képviseletét, mutatott rá Kelemen Hunor. Hozzátette: Háromszéken adottak a feltételek a mozgósításhoz és jó eredmények eléréséhez, de meggyőződése, hogy más megyékben is tudnak úgy mozgósítani, hogy meggyőzik a közösséget arról, hogy az Európa Parlamenti képviseletre szükség van.
Annak ellenére, hogy az uniós tagállamok mindegyikében növekszik az euró-szkepticizmus, erről a helyszínről kivonulni, eltávolodni tévedés lenne, véli az RMDSZ elnöke. Meg kell őrizni a képviseletet, mert a világ változik, a következő öt esztendőben az unióban történő átalakulások miatt is másképp fog kinézni a világ, és nem mindegy, hogy amikor a lisszaboni szerződést módosítják, ott vagyunk és tudjuk-e érvényesíteni érdekeiket, fejtette ki Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ identitás alatt kívánnak indulni, ami azt jelenti, hogy RMDSZ listát ajánlanak a választóknak. Ezt tették 2009-ben, hiszen jogilag RMDSZ lista létezett, és a kampányban beszéltek a magyar összefogás listájáról. Kelemen Hunor tájékoztatott, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Bíró Zsolt levélben kért találkozót, ezért erre december második felében mindenképpen sort kerítenek.
A szövetségi elnök rámutatott, hogy a hétfői, bukaresti találkozóján Orbán Viktorral is beszéltek az EP választásokról. Kelemen Hunor tájékoztatta a magyar kormányfőt, hogy az RMDSZ célkitűzése, hogy megőrizze az EP képviseletét, és azt kérte, hogy érezzék az erdélyiek is, hogy ezt Magyarország kormánya is fontosnak tartja.
Újságírói kérdésre válaszolva, Kelemen Hunor kifejtette elvi kérdés az, hogy az RMDSZ, és ő személy szerint is kiáll Tőkés László mellett, amiért el akarják venni tőle a forradalomban betöltött szerepéért adott Románia Csillaga kitüntetést. „A románoknak azt mondtuk, szokjanak hozzá ahhoz, hogy van szólásszabadság. Az emberek mondhatnak okos és kevésbé okos dolgokat”, mondta Kelemen Hunor és hozzátette: a Tőkés László Európa Parlamenti jelöltsége más történet, a kettő között nincsen átjárás.
„Mégiscsak vannak határok, amit ha átlépnek, nem lehet onnan visszalépni. Nem lehet azt mondani Tusnádfürdőn, hogy az RMDSZ egy politikai maffia, és másnap azt mondani, hogy szeretne velük, a „politikai maffiával” közösen indulni”, mondta Kelemen Hunor. Hozzátette: az RMDSZ és Tőkés László között kölcsönös a bizalmatlanság, és bizalom nélkül nem működhet együttműködés. „2009-ben Tőkés László első helyen szerepelt az EP jelölt listán, akkor azt gondoltuk, azzal, hogy együtt indulunk, és bár sok mindenben nem értünk egyet, de lezárul egy fejezetet. Ezt követően azonban Tőkés László létrehozott az RMDSZ ellenében egy versenypártot”, mondta kelemen Hunor, aki szerint kellene a minimális bizalom, hogy ismét együtt indulhassanak, ez most mindkét fél részéről hiányzik. A szövetségi elnök hozzátette: nem tudna ígéretet tenni arra, hogy a következő hónapokban javulhatna az egymás iránti bizalom, mert úgy látja, hogy Tőkés László most „más pályán van”.
Nem az RMDSZ hibája, ha elakad a népszavazás
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ által kezdeményezett régiósítás témájú referendum kapcsán emlékeztetett, hogy kedden a Szilágy megyei önkormányzat visszautasította a népszavazás megszervezéséről szóló határozattervezetet, hasonlóképpen járt el korábban a Maros megyei közgyűlés. Valószínű a Hargita megyében a szerdán megszavazott határozatot várhatón megtámadja a prefektúra, mint ahogy tette Háromszéken is, véli Kelemen Hunor, aki szerint a kezdeményezés mégsem volt hiábavaló, hiszen napok alatt hat megyében kétszázezer támogató aláírást gyűjtöttek össze, fel tudták mutatni a közösségi akaratot.
Az RMDSZ elnöke szerint, az aláírásokat felhasználják a régióátszervezés esetén a romániai magyar érdek érvényesítésére. Elképzelhető, hogy jövő év elején újra napirendre kerül a fejlesztési régiók átszervezése, akkor a 200 ezer kézjegyet benyújtják a kormányhoz, ezzel nyomatékosítva a közösségi igényt, mondta a szövetségi elnök.
Kovács Zsolt
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

Bocsánatkérésre szólította fel Németh Zsoltot a román külügyi államtitkár
Álláspontja felülvizsgálatára és bocsánatkérésre szólította fel Radu Podgoreanu román külügyi államtitkár Németh Zsolt külügyi államtitkárt azért az országgyűlési felszólalásáért, amelyben Tőkés László román állami kitüntetésének lehetséges visszavonásáról beszélt.
Radu Podgoreanu „a román állam egyik szimbólumának minden alapot nélkülöző meggyalázásaként" értelmezte, és „teljességgel elfogadhatatlannak" minősítette Németh Zsolt parlamenti felszólalását. Németh Zsolt kedden az Országgyűlésben egy napirend előtti kérdésre válaszolva egyebek mellett azt mondta, a magyar kormány azt kéri Traian Basescu román államfőtől, hogy „ne hagyja Románia Csillagát visszavörösödni".
„Súlyos, és minden alapot nélkülöző vád azt állítani, hogy megvörösödött a Románia Csillaga érdemrend. Feltesszük mi is a kérdést: mit mondana Németh Zsolt, ha Romániában valaki azt állítaná, hogy Budapesten visszatértek a hatalomba a horthysták" – idézte az Agerpres hírügynökség az államtitkárt.
Radu Podgoreanu kijelentette: Románia szuverén joga a kitüntetések adása és visszavonása. Az érdemrend pedig egyebek mellett a kitüntetett személyiség lojalitásának az elismerése Románia értékei, szimbólumai, és nemzeti érdeke iránt. „Románia tiszteli a hőseit, de a hősöknek is tisztelniük kell Romániát" – jelentette ki az államtitkár. Megemlítette, Tőkés László érdeme, hogy bátran szembefordult a kommunista diktatúrával.
„Megérdemelte a tiszteletünket ugyanúgy, ahogy azok a román állampolgárok is megérdemlik, akik 1989 decemberében élő láncot vontak köréje, hogy megvédjék a kommunista rezsim megtorló erőitől. Nem lehet feladatunk azonban tisztelni azt, aki ma azt kéri, hogy Románia kerüljön protektorátus alá" – jelentette ki az államtitkár. Megjegyezte, a Románia Csillaga érdemrendet éppen azért hozták létre annak idején, hogy Románia függetlenségét jelképezze.
Radu Podgoreanu szerint Németh Zsoltnak a diplomáciai elfogadhatóság határán mozgó gyakori kijelentései jól ismertek Romániában. „Esedékes lenne, hogy Németh Zsolt vizsgálja felül álláspontját, és kérjen bocsánatot a gyalázkodó kijelentéseiért, amelyek ellenétesek országaink barátsági és együttműködési szerződése szellemével" – jelentette ki.
A román külügyi államtitkár a magyar Külügyminisztérium honlapján csütörtökön megjelent angol nyelvű híradásra hivatkozott, amely Németh Zsolt válaszát foglalja össze Hidvéghi Balázs képviselő napirend előtti felszólalására.
Hidvéghi Balázs (Fidesz) az Országgyűlésben kedden, napirend előtt úgy értékelte, hogy a Románia Csillaga becsületbíróságának döntése Tőkés László európai parlamenti képviselő kitüntetésének visszavonásáról azért történt, mert a politikus nyáron Tusnádfürdőn az mondta, Magyarország vállaljon védhatalmat az erdélyi magyarság felett.
A képviselő szégyenletesnek nevezte a döntést, amely, ha megvalósul, Románia 1989-es forradalom szellemét tagadja meg. A kormánypárti politikus méltatta Tőkés László romániai forradalomban betöltött szerepét. Németh Zsolt államtitkár válaszában azt mondta, a magyar kormány azt kéri Traian Basescu román államfőtől, hogy „ne hagyja Románia Csillagát visszavörösödni". Hozzátette: a magyar politikának az egységet meg kell őrizni az ügyben, és „élőláncot" kell alkotnia, mint ahogy az annak idején a temesvári parókia körül történt.
Véleménye szerint az elmúlt pár hónapban hisztériakeltés volt Romániában az üggyel kapcsolatban, amelynek okát három román újságíró fogalmazta a legjobban, miszerint a Securitate soha nem tudta Tőkés Lászlónak megbocsátani Temesvárt, a romániai forradalmat, ezért a becsületbíróság döntése nem más, mint a Securitate bosszúja 25 év után. Közölte, a magyar-román jövőt meghatározó módon érinti, milyen alapokra építjük a jövőt: Magyarország 1989-es alapokra szeretné építeni a két ország kapcsolatát.
hvg.hu / MTI
Erdély.ma

Nem kérnek Tőkésből
Az RMDSZ és Tőkés László között kölcsönös a bizalmatlanság, bizalom nélkül pedig elképzelhetetlen az együttműködés az európai parlamenti választásokon – szögezte le szerdán Maksán Kelemen Hunor.
Kelemen HunorAz RMDSZ elnöke kifejtette, van egy határ, amit, ha valaki átlép, már nincs visszaút. „Tőkés László Tusnádfürdőn politikai maffiának nevezte az RMDSZ-t, majd másnap bejelentette, hogy a szövetséggel akar indulni az EP-választásokon. 2009-ben azt gondoltuk, hogy bár sok mindenben nem értünk egyet, de lezártunk egy fejezetet, ehhez képest Tőkés László versenypártot hozott létre az RMDSZ ellen” – idézte fel Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök hozzátette, az RMDSZ továbbra is kiáll Tőkés László mellett, hogy ne vegyék vissza a forradalomban vállalt szerepéért kapott kitüntetést, ám a két téma között „nincs átjárás”. Kelemen Hunor szerint a szövetség számára jövő évben az EP-választás a legnagyobb kihívás, ugyanis szeretnék megőrizni a jelenlegi képviseletet. A választásokon RMDSZ-listán, RMDSZ-identitással indulnak, hangsúlyozta Kelemen. Hozzátette, Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke levélben kért találkozót tőle az EP választásokkal kapcsolatban, amire december közepén kerítenek sort.
A decentralizáció kapcsán elmondta, szélesebb körű feladatleosztást szerettek volna. Rámutatott, az RMDSZ nem támogathatta a demokrata-liberálisok bizalmatlansági indítványát, hiszen akkor a központosított nemzetállam leépítése ellen tiltakoztak volna. A jövő évi költségvetés kapcsán Kelemen Hunor leszögezte, az RMDSZ semmilyen adóemeléssel nem ért egyet, inkább annak az okát kellene megkeresni, hogy idén sem sikerült begyűjteni a járulékokat. A szövetségi elnök szerint jó hír, hogy a büdzsétervezetben több pénzt szánnak az infrastruktúrára.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Potápi: magyarellenes élű a Tőkés-ügy
Az egész erdélyi magyarság elleni lépés az, hogy Tőkés Lászlótól vissza akarják vonni a Románia Csillaga kitüntetést – jelentette ki Potápi Árpád, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke szerdán az M1 Ma reggel című műsorában.
Emlékezetett arra, hogy a református püspök, európai parlamenti képviselő 2009-ben kapta meg a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát, ezzel Tőkés Lászlónak a romániai forradalomban játszott szerepét ismerték el. A Nemzeti Összetartozás Bizottsága hétfőn hozott határozatában elfogadhatatlannak nevezte az eljárást – hangoztatta Potápi Árpád, aki szerint ez a lépés mindazoknak szól, akik kiállnak a területi autonómia mellett. Úgy vélte: sok román nacionalista politikus máig nem tudta megemészteni azt, hogy egy magyar ember indította el a forradalmat Romániában 1989-ben.
Éppen azok állnak Tőkés László kitüntetésének visszavétele mellett, akik 1989-ben a másik oldalon voltak – hangoztatta az elnök. Felhívta a figyelmet arra, a román sajtó szerint is olyan tagjai vannak a becsületbíróságnak, akik közvetett szerepet játszottak például a kolozsvári sortűzben.
Beszélt arról is, hogy szerinte egy olyan kormány van ma hatalmon Romániában, mely a nemzetiségi politika ellen tesz, és visszalép a korábbi évek állapotához képest. Számunkra ez elfogadhatatlan – szögezte le Pótápi Árpád, aki szerint az érdemrend visszavonása Európa-szerte megütközést váltott ki, és a szólásszabadság jogintézményét is megkérdőjelezi.
Krónika (Kolozsvár)

Javítható a román-magyar viszony parlamenti diplomáciával?
A parlamenti diplomácia eszközei segíthetnek a megrekedt magyar-román kapcsolatokat kilendíteni a holtpontról – jelentette ki Simonka György (Fidesz), az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar-román tagozatának elnöke szerdán Bukarestben.
Az általa vezetett parlamenti delegáció - melyben Rubovszky György (KDNP), a tagozat alelnöke és Varga Zoltán (MSZP), a baráti tagozat tagja vesz még részt - azt kérte a román törvényhozóktól: vegyék figyelembe a magyar kisebbségi igényeket a közigazgatási határok megváltoztatásánál és a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásánál.
Simonka György az MTI-nek elmondta: 2010 óta a magyarországi kisebbségi politika teljesen megújult, a magyarországi román önkormányzatoknak számos óvodát, iskolát adtak át, templomokat újítottak fel. Román partnereinek elmondta: hasonló hozzáállást várnak el Bukaresttől is. Az IPU bukaresti és budapesti tagozata egyaránt kormányközi megállapodást sürget az európai pénzekből előkészített magyar-román határpontok megnyitása érdekében.
Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője, az IPU román-magyar tagozatának elnöke az MTI-nek elmondta: olyan átkelőkről van szó, amelyeknél az odavezető utat mindkét oldalon uniós pénzből korszerűsítették, csak néhány méternyi aszfalt hiányzik, mivel a határsávra a két állam csak közösen, azaz kormányközi megállapodással adhat építkezési engedélyt.
A romániai politikus szerencsés körülménynek nevezte, hogy az IPU bukaresti és budapesti tagozata élén is az adott országban kisebbséghez tartozó vezető áll, aki közvetlenül érdekelt a kapcsolatépítésben. Úgy vélekedett: a parlamenti diplomáciának az az előnye a kormányzatival szemben, hogy nem ideológiai alapon működik, mindkét oldalon kormánypárti és ellenzéki honatyák egyaránt részt vesznek a munkában, és a választási ciklusok "kevésbé zavarnak be". Mint mondta: olyankor van nagy szükség a parlamenti diplomáciára, amikor a másfajta diplomáciai csatornák megmerevednek.
Az IPU magyar-román tagozatának küldöttsége többek az RMDSZ vezetőivel, a bukaresti kisebbségvédelmi államtitkárral, a kormánypártok vezető politikusaival és a regionális fejlesztési minisztérium illetékeseivel folytat megbeszélést Bukarestben.
Tőkés „bepanaszolta” Szabó Ödönt
A látogatást megelőzően Tőkés László európai parlamenti képviselő nyílt levélben hívta fel Simonka György figyelmét, hogy Szabó Ödönt - MSZP-s kapcsolatai és korrupciós ügyei miatt - alkalmatlannak tartja a "Fidesszel és kormányával való bizalmas együttműködésre".
Simonka György erre úgy reagált: Tőkés Lászlóban az 1989-es forradalom hősét tiszteli, ezen figyelmeztetését azonban politikai álláspontnak tekinti. Kiejtette: a román parlamentben szükség van a magyarság képviseletére, jelen pillanatban ezt az RMDSZ tudja betölteni. Hozzátette: az IPU nem egyetlen pártról szól, abban ellenzékiek és kormánypártiak baráti légkörben tudnak szót érteni, és érdekünk ezt a légkört fenntartani. "Ebben Szabó Ödön nagyon sokat tud segíteni és IPU bukaresti tagozatának elnökeként az interparlamentáris kapcsolatoknak új lendületet adott" - jelentette ki Simonka György.
Az RMDSZ képviselőjét csütörtökön lapunk nem tudta elérni. A Krónikának Szabó Ödön a volt püspök eljárásról kijelentette: szerinte Tőkést zavarja, hogy a jelenlegi magyar kormányzás és az RMDSZ között elindult egy együttműködési folyamat. „Ilyen interparlamentális találkozó nem most először jön létre, mi pedig nem akarunk háborúzni. Ez diplomácia, de van, akit bármilyen magasra is emelt a történelem, nem tud felülemelkedni a kicsinyes, személyeskedő sértődéseken” – fogalmazott a politikus.
maszol/MTI