Új szakokat indít Erdély 1989. utáni első magyar egyeteme
Egy jótékonysági fogadáson 600 ezer forint gyűlt össze az iskolának. Erdély első akkreditált magyar egyeteme a román államtól semmilyen támogatást nem kap.
600 ezer forint gyűlt össze azon a jótékonysági fogadáson, amelyet a Partiumi Keresztény Egyetem javára tartottak Nagyváradon. Az intézmény idén több új szakot is indítana. Erdély első akkreditált magyar egyeteme a román államtól semmilyen támogatást nem kap.
Erdély első, a román állam által is elismert magyar egyetemén 14 szakon jelenleg 950 hallgató tanul. Az intézmény idén több új szakot is indít, a többi között kulturális mediátor, romológiai, tanítóképző valamint bank- és pénzügyszakot. „Jól működő közgazdászképzés működik az egyetemen belül és ennek természetes kiegészítője a bank- és pénzügyszak, amelyik egy nagyon is konkrét piaci igényre válaszol” – nyilatkozta az egyetem rektora.
Magyar bank- és pénzügyi szakemberekre ugyanis nagy szükség van, mert eddig ilyen képzés nem volt a Partiumban. Az új szakok beindítására, működtetésére valamint a hallgatók ösztöndíjának kiegészítésére fordítják az idei jótékonysági esten begyűjtött adományokat. Tőkés László, az egyetem elnöke azt mondta: az Erdély fellendülését szolgáló Mikó Imre terv mellett Nagyvárad híres labdarugójáról, Bodola Gyuláról elnevezett ifjúsági- és sportstratégiát dolgoznak ki az erdélyi ifjak itthon maradásért és felzárkóztatásáért. „Ezért is mennek el ifjaink, sportolóink a tanügy illetve a sportélet területén mostoha viszonyok miatt nem tudnak érvényesülni, ezért kigondoltuk egy újabb stratégiai ágazat fejlesztését” – mondta Tőkés László, az egyetem elnöke.
A Közjó Szolgálatában díjat idén a nagyváradi asszonykórus kapta hagyományápoló munkásságáért. hirado.hu 
Erdély.ma

Etnikai arányosság: pró és kontra
Merev elutasításba ütközött a román pártok részéről Tőkés László európai parlamenti képviselőnek az a javaslata, hogy építsék be a romániai választási rendszerbe az etnikai arányosság  elvét.
Merev elutasításba ütközött a román pártok részéről Tőkés László európai parlamenti képviselőnek az a javaslata, hogy építsék be a romániai választási rendszerbe az etnikai arányosság  elvét. Mint arról tegnapi lapszámunkban hírt adtunk, Tőkés pénteken tett közzé egy Traian Băsescu államfőnek címzett nyílt levelet, amelyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Băsescu támogatását kéri ahhoz, hogy érdemi vita kezdődjön Romániában az etnikai arányosság elvéről és annak a választási rendszerbe való beépítéséről.  Ez az elv azt jelentené, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei számára, így a magyar politikai erőknek is, eltörlik az ötszázalékos parlamenti küszöböt, és a kisebbségi közösség számarányának megfelelő mandátumot különítenek el a parlamentben. Ezekért a helyekért kizárólag a nemzeti kisebbségek szervezetei – így a magyar politikai szervezetek is – egymással küzdenének meg.
Kománypártok: vicces, egzotikus, döbbenetes
Tőkés javaslatát Sever Voinescu, a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PDL) alelnöke és szóvivője „megdöbbentőnek és viccesnek” nevezte. Voinescu úgy vélte: amennyiben törvénymódosítási javaslatról van szó, az EMNT elnökének nem Románia elnökéhez, hanem a parlamenthez kell fordulnia. Voinescu szerint az etnikai arányosság elve sehol nem létezik. Cristian Diaconescu, a kormánykoalíciót támogató, független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) nevű párt elnöke „egzotikusnak” nevezte a felvetést. Szerinte az európai törvénykezésben régóta nincs helye sem a pozitív, sem a negatív diszkriminációnak, hiszen a pártoknak egyforma eséllyel kell megmérkőzniük egymással a választási küzdelemben. Szerinte elfogadhatatlan, hogy már a választások előtt ismert legyen egy nemzeti kisebbség számára a parlamentben fenntartott helyek száma.
Román ellenzék: ez aberráció!
Puiu Haşotti, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője „antidemokratikus aberrációnak” nevezte az ötletet, amit szerinte nem lehet beépíteni a román választási rendszerbe. Cătălin Ivan, a szintén ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti képviselője szerint az arányosság elvét nem csak a nemzeti kisebbségek számára kell biztosítani, hanem Románia valamennyi lakosa számára. A képviselő nem ért egyet az etnikai arányosság elvének bevezetésével, mivel a romániai magyarságot nem érinti hátrányosan a jelenlegi választási rendszer. Daniel Constantin, a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) elnöke szerint Tőkés kezdeményezése nem más, mint egy „kétségbeesett kísérlet” arra, hogy a romániai magyarság megőrizze parlamenti képviseletét a 2012-es választások után is. Constantin szerint ezt a javaslatot sem a felelős román pártok, sem Băsescu nem veheti figyelembe.
RMDSZ: a javaslat kivitelezhetetlen
Az etnikai arányosság elvét tavaly november végén Toró T. Tibor, az EMNT által életre hívott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke ajánlotta korábban az RMDSZ figyelmébe, hogy érvényesítse az etnikai arányosság elvét a romániai kormánykoalícióban a választási rendszer módosításáról folytatott tárgyalásokon. Toró szerint a román többség számára is előnyös lenne a módosítás, hiszen így a kisebbségek garantáltan parlamenti keretek között folytathatják érdekérvényesítési munkájukat, és nem áll fenn annak veszélye, hogy a viták az utcára kerülnek. Toró közölte, hogy módosító javaslatukat átadják az RMDSZ parlamenti frakciójának.
Akkor lapunk megkérdezte Márton Árpád parlamenti képviselőt, az RMDSZ választási szakértőjét a felvetésről. Márton Árpád  az ÚMSZ-nek elmondta: elemezte és „az elképzelt formában” kivitelezhetetlennek tartja Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnökének azt a javaslatát, hogy a jövő évi parlamenti választásokon a magyar szervezetek előre meghatározott számú parlamenti mandátumért versenyezhessenek egymással. A képviselő szerint a koalícióban jelenleg kialkudott választási rendszer erre semmiképp nem alkalmas. „Tegyük fel, hogy a képviselőházban a 6,5 százaléknak megfelelő húsz helyet különítenek el a magyar kisebbség számára egy kompenzációs listán. Akkor Hargita és Kovászna megyében nem lesznek egyéni választókerületek, vagy ezekben a megyékben csak román pártok jelöltjei indulnak?” – sorolta ellenvetéseit az RMDSZ választási szakértője. Márton szerint ugyanez a helyzet állna fenn a listás választási rendszer esetében is. „A listás választásokon is bizonyos számú mandátumért versengtek megyénként a jelöltek” – magyarázta lapunknak a képviselő.
Mégis megfontolják?
A politikus mindazonáltal megfontolandónak tartja a Toróék által javasolt elvet. Mint mondta, elképzelhető az a rendszer, hogy a népszámlálási adatok alapján számolják ki, hány mandátum jár a kisebbségeknek, szervezeteik jelöltjei pedig egyéni kerületekben induljanak a választásokon. Az a szervezet pedig, amelyik túllépi a küszöböt, annyi mandátumot kapjon, amennyi az adott nemzetiség lakossági aránya szerint megilleti. „Ha a lakosság nemzetiségi megoszlását figyelembe vesszük, 300 fős képviselőház esetében 19,5 mandátum jutna a magyar kisebbségnek. Ha mondjuk a magyar szervezet túllépte a küszöböt és tíz jelöltje nyert az egyéni választókerületben, megkapná a neki járó további 9 mandátumot, s a megmaradt helyekre kezdenék el a többi pártnak járó szavazatok visszaosztását. Ha tehát a kompenzációs listáról elérhető helyek száma mondjuk száz, akkor ebből levonják a magyar szervezetnek járó 9 helyet, és a maradék 91-re kezdenék a visszaosztást” – magyarázta. Márton javaslatát megfogalmazta a koalíciós tárgyalásokon is, ám a román partnerek „nem fogadták kitörő örömmel”.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Kelemen Hunor: Tőkés javaslata sci-fi
Tőkés László javaslata, amelyben az etnikai arányosság választási törvényben való rögzítését kéri, nem a reálpolitika, hanem a tudományos fantasztikum területéhez tartozik – jelentette ki kedden Bukarestben Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke.
„Ha valaki egy törvényi problémát kíván megoldani, nem az államfőnek ír nyílt levelet. Ha valaki nyílt levelet ír az elnöknek, az azt jelenti, hogy nem kívánja megoldani a problémát, csupán jó vagy nagyon jó, esetleg rossz vagy nagyon rossz benyomást akar kelteni. Én nem vehetek figyelembe az elnöknek írt nyílt leveleket” – jelentette ki Kelemen.
Az RMDSZ elnöke  szerint ráadásul az ötlet nem is valósítható meg.
„Meggyőződésünk, hogy szavazótáborunk, a magyar közösség elég erős ahhoz, hogy elérje a parlamenti küszöböt, és állandó, erős jelenlétet biztosítson a román parlamentben. Ehhez nincs szükség mesterséges megoldásokra. Ráadásul fölmerül egy csomó gyakorlati kérdés: mi lesz a Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Bihar vagy Szilágy megyei választókerületekkel: ott nem lesznek képviselők, vagy hogyan osztják ki a mandátumokat? Szerintem Tőkés László javaslata a tudományos fantasztikum, nem pedig a reálpolitika területéhez tartozik” – szögezte le Kelemen.
Mint arról beszámoltunk, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az EMNT elnöke pénteken tett közzé egy Traian Băsescu államfőnek címzett nyílt levelet, amelyben Băsescu támogatását kéri ahhoz, hogy érdemi vita kezdődjön Romániában az etnikai arányosság elvéről és annak a választási rendszerbe való beépítéséről
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés László beszámolója az EP alelnöki tevékenységéről
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László, eljutott az Európai Parlamenti alelnöki mandátuma végéhez. A Kossuth Rádió munkatársának, Moszkovics János mikrofonja előtt a néppárti képviselő röviden összefoglalta alelnöki tevékenységét.
Tőkés László azt nyilatkozta, hogy az alelnöki munkája legfőképpen diplomáciai feladatokban nyilvánult meg a nyugat-balkáni országok integrációja, és a keleti partnerség országainak csatlakozási tárgyalásai folyamatában. Járt Szerbiában a szerb csatlakozás ügyében, mely alkalommal meglátogatta a szerbiai magyarokat is, és kulturális, meg vallási vonatkozásban is végezte a munkáját.
Tőkés kiemelte a határon túli magyar ügyek képviseletét, kihelyezett ülésre hívta meg a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsot, akik ismertették a nemzetpolitikai, a határon túli- és a kisebbségpolitikai céljaikat.
Az elnök arról is beszélt, hogy a kommunista múlttal való elszámolás folyamatában is részt vett, amely a prágai nyilatkozat révén jutott oda, hogy az Európai Parlament a nemzeti-szocialista, és a kommunista totalitarizmus felett példás formában ítéletet mondott.
A rádió munkatársának Tőkés László azokról a vádakról is beszélt, miszerint azért nem jelöltette magát újra az Európa Parlament alelnöki tisztségére, mert nem volt meg a szükséges támogatottsága az Európai Néppárton belül, de Magyarországról, Romániából és Németországból sem. Tőkés csak a román támogatás hiányát ismerte el, majd arról beszélt, hogy az utóbbi másfél évben kétes hátterű parlamenti képviselők, és parlamenti körök mindent megtettek annak érdekében, hogy őt lejárassák. Tőkés szerint torz és rosszmájú ez a beállítás, majd elpanaszolta: ahelyett, hogy örvendene az RMDSZ vezetősége annak, hogy ilyen magas szinten van Erdélyből egy képviselője a magyar érdekeknek, inkább ilyen silány és ellenséges szintre vergődik le.
Végül Tőkés László arról beszélt, hogy a tisztségtől való megválása semmiben nem akadályozza az erdélyi- és az összmagyarság méltó képviseletében kifejtett munkájában, sőt így több ideje marad a képviseleti munkára.
Kossuth Rádió, Határok nélkül
Erdély.ma

Normalizálódott a viszony
Normalizálódott és folyamatosan normalizálódik a Fidesz és az RMDSZ viszonya – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint “ez az irány tartható, a viszonyunk tovább javítható”.
Hozzátette: a maga részéről pozitívnak minősíti az elmúlt hónapokban megtartott két találkozót a Fidesz és az RMDSZ vezetői között. Nem oldottak ugyan meg minden problémát, a bizalmat erősíteni kell, ezért szükség van arra, hogy gyakran találkozzanak és beszélgessenek – de nem szerelemről szól a történet, nem azt kívánják, hogy a Fidesz első számú dédelgetettjei legyenek, hiszen látszik, hogy “ők Tőkés Lászlóék pártját támogatják pénzzel, logisztikával”. Az RMDSZ-nek és a többi romániai magyar pártnak a választásokon való esetleges együttműködéséről elmondta: egy dolgot tudnak elképzelni, hogy az RMDSZ identitása alatt együttműködjenek mindazokkal, akik a politikában szerepet kívánnak vállalni. Kelemen szerint az RMDSZ bejutna a parlamentbe, ha holnap lennének a választások, amit közvélemény-kutatásokra alapoz.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egységes fellépést és retorikát sürget Markó Béla
Ha egy kisebbségbe szorított közösség ki akarja vívni a maga nemzetiségi jogait, akkor egyformán kell beszélnie – mondta Markó Béla Piliscsabán. Szerinte Tőkés László nagyon élesen fogalmazza meg kritikáit, a hogyan továbbra azonban nem ad választ.
történelem azt mutatja, hogy akkor értünk el eredményeket, ha összefogtunk – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes a Iosephinum Szakkollégium közéleti estjének vendégeként szerdán, Piliscsabán. Az RMDSZ-es politikus beszélgetőtársa Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója és Maróth Miklós, az MTA alelnöke volt.
Markó az eseményen úgy fogalmazott: minden mostani megosztottság és véleménykülönbség ellenére az elmúlt 22 év az egység története, ami nem problémátlan és dilemmák nélküli, de amikor létrejött az RMDSZ, a romániai magyar értelmiség egyetértett abban, hogy egy közös érdekvédelmi szövetségbe kell tömörülni, és nem ideológiai alapon létrejövő pártokat működtetni. Mint mondta, lehet meggondolkoztató kételyeket megfogalmazni ezzel a szövetséggel kapcsolatban, mert egy ilyen tömörülés nem nyújt módot olyan éles ideológiai vitákra, mint pártok esetében, ugyanakkor – hívta fel a figyelmet Markó – a szövetség napjainkig meg tudta őrizni 1990-es arányát a román parlamentben.
„A kormányra jutást úgy értük el, hogy egységesen tudtunk fellépni” – vallja a politikus, aki szerint a viták arról szólnak, hogy hatékony-e a parlamenti politizálás, vagy pedig erővel, radikálisan, parlamenten kívül kellene föllépni.
„Nem söpröm le az asztalról azoknak az érveit, aki azt mondják, hogy radikális eszközöket kellene alkalmazni, és erővel kellene élni, ilyenkor viszont azt kell kérdeznem: hol van ez az erő? Nekünk szövetségeseket kell keresnünk, mert egyedül nincs erőnk, a közelmúlt történelme és az európai magatartás pedig azt bizonyítja számunkra, hogy nagyon keskeny pallón kell végigegyensúlyoznunk” – fogalmazott az RMDSZ leköszönt elnöke.
Hozzátette: törekedni kell az egységes álláspontra az alapvető kérdésekben, így többek között abban, hogy „mit gondolunk a határon túli magyarok helyzetéről, jövőjéről, hogyan látjuk ezt rendezhetőnek, van-e közös víziónk, vagy hogy milyen politikai eszközöket tartunk célravezetőnek”. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy akár Bukarestben, akár Brüsszelben vagy másutt különböző véleményeket képviseljünk” – mondta.
Markó Béla szólt arról is, hogy a határon túli magyar közösségeknek azért kell politikailag egységesen fellépni, mert az ötszázalékos küszöb következtében a pártokra osztottsággal a parlamentbe jutást kockáztatják. Ennél is fontosabb azonban – mutatott rá –, hogy ha egy kisebbségbe szorított közösség ki akarja vívni a maga nemzetiségi jogait, akkor egyformán kell beszélnie. Kérdésre válaszolva Markó Béla azt mondta: Tőkés László nagyon élesen fogalmazza meg a kritikáit, a hogyan továbbra azonban nem ad választ.
Hírösszefoglaló
Kelemen: jobb a kapcsolat a Fidesszel
„Normalizálódott és folyamatosan normalizálódik a Fidesz és az RMDSZ viszonya, ez az irány tartható, a viszonyunk tovább javítható” – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az Új Magyar Szó című napilap által közölt interjúban. Hozzátette: a maga részéről pozitívnak minősíti az elmúlt hónapokban megtartott két találkozót a Fidesz és az RMDSZ vezetői között. Rámutatott: nem oldottak meg minden problémát, a bizalmat erősíteni kell, ezért szükség van arra, hogy gyakran találkozzanak és beszélgessenek. Kelemen szerint nem szerelemről szól a történet, az RMDSZ nem azt kívánja, hogy ő legyen a Fidesz első számú dédelgetettje, hiszen látszik, hogy „ők Tőkés Lászlóék pártját támogatják pénzzel, logisztikával”.
Krónika (Kolozsvár)

Nagykoalíciót” sürget Szász
A parlamenti és helyhatósági választások időpontjának összevonása új fejezetet jelent Marosvásárhely esetében, mert annak érdekében, hogy egyetlen közös jelöltet állítson a magyarság, megegyezésre van szükség az RMDSZ, MPP, EMNP és SZNT között – jelentette ki tegnap Marosvásárhelyen Szász Jenő.
Az MPP elnöke szerint kijelentése Szatmárnémeti, Nagyvárad, Szászrégen és minden olyan település esetében érvényes, ahol a magyarság közös fellépése elengedhetetlen. A politikus elvárja, hogy az RMDSZ is támogassa az országos szintű megegyezést a választások előtt. „Ha nem, arra kényszerülünk, hogy kivétel nélkül mindenhol, még Marosvásárhelyen is saját jelöltet állítsunk” – mondta Szász. Az MPP elnöke szerint olyan nagykoalícióra volna szükség, amelyben közösen állítanának polgármesterjelölteket, akárcsak megyei tanácselnöki, önkormányzati, parlamenti képviselőket és szenátorokat.
Tőkés László választási törvény módosítására vonatkozó javaslatáról Szász Jenő elmondta, előrelépés volna, viszont nem érti, hogy az EP alelnöke miért nem kezdeményezte ezt, amíg az RMDSZ tiszteletbeli elnöke volt az. „De én ennél sokkal demokratikusabbat javasolnék, mégpedig a választási küszöb teljes eltörlését” – mondta az MPP vezetője.
Arra a Frunda György nyilatkozatra, miszerint a politikában nincs összefogás, Szász Jenő kijelentette, hogy ez cinikus hozzáállás az RMDSZ-es szenátor részéről, hiszen az MPP a legutóbbi helyhatósági választásokon nem állított ellenjelöltet Borbély Lászlóval szemben. „Egyre nő az elégedetlenség, a magyarság fogy, erős a kivándorlás, ezért pedig az RMDSZ a felelős. Ha végezte volna a dolgát, akkor nem jöttünk volna létre” – fejtette ki Szász.
Nem lép vissza Smaranda Enache
Nem mond le a polgármester-jelöltségéről Smaranda Enache, aki az idei választásokon függetlenként indulna Marosvásárhelyen. A Pro Európa Liga (PEL) társelnöke nem hajlandó visszalépni, és pártjelölt sem kíván lenni. „Húsz évig támogattam a különböző jelölteket, de még mindig elégedetlen vagyok a város profiljával, azzal a gazdasági, kulturális, társadalmi helyzettel, ami még mindig jellemzi Marosvásárhelyt. Meggyőződésem, hogy civil összefogással, szakmai hozzáállással adminisztrálhatjuk a várost, fellendíthetjük mind gazdaságilag, mind társadalmilag” – jelentette ki Smaranda Enache.
Antal Erika
Új Magyar Szó (Bukarest)

Istennek engedelmeskedjünk, ne a diktátoroknak! – Nagyváradon járt George Pataki
Második alkalommal látogatott vasárnap Nagyváradra George Pataki, New York állam volt republikánus kormányzója. A magyar származású amerikai politikust mindkét alkalommal Tőkés László volt királyhágómelléki református püspök, az Európai Parlament alelnöke hívta meg. Első alkalommal 2006-ban járt Váradon az amerikai politikus, amikor részt vett egy olyan tiltakozó megmozduláson, amivel a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumtól elorzott sportpálya ügyében léptek fel a váradiak. Mostani látogatásának fő célja, hogy felmérje az erdélyi magyarság aktuális problémáit, így a romániai magyar nyelvű felsőoktatásban tapasztalat etnikai diszkriminációkat. A kormányzót elkísérte útjára lánya, Allison Pataki Levy.
A vasárnapi látogatás a váradolaszi református templomban megtartott istentisztelettel kezdődött, az igét Tőkés László hirdette. A történelmi magyar egyházak és civil szervezetek képviselőin kívül több román politikust is láttunk a templomi padokban, így például Radu Ţîrlét, a Bihar Megyei Tanács elnökét is. Tegnap kezdődött el az egyetemes ökumenikus imahét, ennek egyik nyitó rendezvénye volt a váradolaszi istentisztelet. Az igehirdető Máté evangéliumának 20. részét idézte, abból is a 28. verset: „Valamint az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért.” Prédikációjában rámutatott arra, hogy „Európában egységet a sokféleségben!” jelmondatot leginkább az egyházak közti párbeszéd, együttműködés megteremtésével lehet érvényesíteni. A mai zűrzavaros politikai csatározások idején a jézusi tanok azok, amelyek segítségével az emberek rádöbbenhetnek arra, valódi, megélhető demokrácia és szabadság csak akkor jöhet létre, ha a vezető politikusok belátják, hogy aki a népet akarja szolgálni, az nem viselkedhet uralkodóként, ugyanis a szavazótábor nem alattvalókból, hanem öntudatos polgárokból kell álljon. Istent szolgáljuk, ne a diktátorokat, és akkor a bibliai útmutatás nyomán életformánkká válhat a szabadság és az emberi jogok tiszteletben tartása egész Európában. Tőkés az igehirdetést követően régi kedves barátjaként köszöntötte George Patakit, megköszönve neki, hogy ismét Váradra jött és erkölcsi, illetve politikai támogatásáról biztosította az erdélyi magyarságot, többek között a magyar egyetemek háza táján észlelt jogtalanságok kapcsán. Felszólalt a kormányzó is, aki magyarul köszöntötte a jelenlevőket, elmondva, nagyon örül annak, hogy a lánya is megismeri a váradiakat, s hozzáfűzte, hogy figyelemmel kívánja kísérni a Marosvásárhelyi Orvos és Gyógyszerészeti Egyetem magyar szakain, illetve a Sapientián történt magyarellenes intézkedéseket. Tőkés László mai napig a bátorság és a szabadság jelképes személyisége az Egyesült Államokban, jelentette ki Pataki, ezért ő mint magyar származású amerikai kötelességének érzi, hogy segítse az 1989-es romániai forradalom szikrájaként ismert lelkész-politikust abban, hogy az erdélyi magyaroknak legyen megfelelő anyanyelvi oktatásuk, autonómiájuk. Az istentiszteletet követően a kormányzó szóba elegyedett a váradi polgárokkal, majd a templom melletti Lorántffy-központban az erdélyi magyar akadémiai szféra vezetőivel folytatott zártkörű tárgyalást az erdélyi felsőoktatás helyzetéről.
Ezt követően Tőkés és Pataki közös sajtótájékoztatót tartott. Pataki elmondta tájékoztatni fogja az amerikai és a nemzetközi közvéleményt a romániai magyar felsőfokú oktatásban tapasztaltakról s azon lesz, hogy világszerte minél többen megértsék, az erdélyi magyaroknak valóban joguk van az anyanyelvi oktatáshoz és az autonómiához is.
Szőke Mária
Reggeli Újság 
Erdély.ma

K Ö Z L E M É N Y
Az erdélyi magyar felsőoktatás állami finanszírozása, Székelyföld területi autonómiája és általában véve a romániai magyar őshonos kisebbség szabadságának és egyenjogúságának biztosítása érdekében szólalt fel George Elmer Pataki, New York állam volt kormányzója 2012. január 15-én, Nagyváradon. Lánya, Allison Pataki kíséretében Romániába látogató republikánus politikust Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke fogadta.
Az amerikai vendégek első útja a Nagyvárad-Olaszi Református Templomba vezetett, ahol a keresztények egységéért meghirdetett ökumenikus imahét keretében Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke, a gyülekezet lelkipásztora hirdetett igét. Prédikációjában a hatalomra és dicsőségre törekvő embert állította szembe Krisztus példájával, aki nem azért jött el közénk, hogy uralkodjon, hanem azért, hogy szolgáljon bennünket. „Az emberek inkább trónra változtatnák a keresztet, dicsőségre a szolgálatot. De Jézus hatalma nem a diadalívek, nem a trónok és nem a háborúk által megszerzett győzelmek világa. Aki ezért jön Jézushoz, annak csalódnia kell. Ő nem meghódoltatni, nem térdre kényszeríteni, hanem felemelni akar bennünket.” – mondotta az igehirdető. A 1989-es rendszerváltás szellemiségét felidézve a volt temesvári lelkipásztor hozzáfűzte, hogy mindazok, akik a Ceaușescu-diktatúra bukásának napjaiban nemzeti vagy felekezeti hovatartozástól függetlenül összefogtak, Istennek engedelmeskedtek és nem a diktatúrának; az isteni szeretet jézusi útját követték és nem a népek közötti gyűlöletét.
George Pataki istentisztelet utáni felszólalásában magyarul köszöntötte a gyülekezet tagjait, majd angol nyelvre átváltva elmondta: megtiszteltetés számára, hogy Tőkés László vendége lehet, akit Amerikában is nagyra becsülnek a romániai rendszerváltásban játszott szerepéért, illetve az emberi és kisebbségi jogok védelmében vívott fáradhatatlan küzdelméért. A magyar származását büszkén vállaló amerikai politikus visszaemlékezett arra, hogy 1973-ban, amikor feleségül vette Allison lányának anyját, hazautazott Magyarországra, hogy megtekintse az egykori szülői otthont. Az egyhetesre tervezett látogatásból végül csak egy nap lett, mert látván a magyar nép elnyomását, megfogadta, hogy csak akkor tér vissza ősei szülőföldjére, ha az ismét szabad föld lesz. „Hála Tőkés Lászlónak és a hozzá hasonló bátor embereknek, az a hatalom megdőlt és most újra szabadságban élhetünk” – fogalmazott az egykori kormányzó. Hozzáfűzte, hogy a magyar nép igazi szabadsága csak akkor teljesedik ki, ha a kisebbségi sorsba került nemzettársak számára is biztosítják az őket megillető jogokat, mint például az anyanyelv használatához vagy az oktatáshoz való jogot. Azzal az ígérettel zárta beszédét, hogy időről időre el fog jönni Nagyváradra, illetve Erdélybe egészen addig, ameddig az igazi szabadság el nem jön számunkra is.
George Pataki ezt követően a magyar és román történelmi egyházak helyi vezetőivel találkozott a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ gyülekezeti termében. Igei köszöntőt mondott Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, majd Radu Țîrle, a Bihar Megyei Tanács elnöke a megyei önkormányzat nevében is köszöntötte az illusztris vendéget.
Délben a volt kormányzó az erdélyi magyar akadémiai szféra képviselőivel tanácskozott az önálló magyar felsőoktatás lehetőségeiről. A zárt ülésen részt vett többek között Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora, János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem oktatója, Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének nemrég leköszönt elnöke, Kötő József RMDSZ-es képviselő, oktatáspolitikus, valamint Kincses Előd ügyvéd is, aki a MOGYE magyar karának jogi képviseletét látja el.
A romániai magyar felsőoktatás helyzete volt a fő témája annak a sajtótájékoztatónak is, amit Tőkés László és George Pataki közösen tartott az egyházi központ múzeumtermében. Az Európai Parlament alelnöke bevezetésképpen felidézte a volt kormányzó 2006-os látogatását, amelynek alkalmával két fontos váradi oktatási intézményt keresett fel: a Partiumi Keresztény Egyetemet és a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumot. Többek között a republikánus politikus akkori vizitjének köszönhető az, hogy a református iskola sportpályájának elhúzódó ügye rendeződött, emlékezett vissza Tőkés László. A magyarok jogai melletti kiállás egy másik példája a felvidéki Selye János Egyetemen tartott előadás, melynek keretében George Pataki a demokráciaellenes szlovák nyelvtörvény ellen is felemelte szavát. Az erdélyi EP-képviselő köszönetet mondott a volt kormányzónak az eddigi segítségért, ugyanakkor támogatását kérte a magyar nyelvű felsőoktatás és az autonómia ügyében is. Viszonzásképpen felajánlotta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács segítségét az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar származású személyek összekapcsolását szolgáló, Reconnect Hungary elnevezésű programban.
Tőkés László kifejtette, hogy a délben megtartott tanácskozás keretében az akadémiai szféra jeles képviselőivel egy problématérképet vázoltak fel az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetére vonatkozóan. Ennek két kiemelkedő pontja a Marosvásárhelyi Orvosi Gyógyszerészeti Egyetem és a Sapientia Egyetem ügye. Előbbi esetében a hatályos törvények tiszteletben tartását, míg utóbbiéban az akkreditáció halogatásának beszüntetését követelik a kormánytól.
George Pataki a sajtótájékoztatón elmondta, hogy két okból jött el Nagyváradra: egyrészt azért, hogy köszönetet mondjon Tőkés Lászlónak, a totalitarizmus elleni küzdelem szimbólumának az igazságtalanság ellen vívott bátor küzdelméért, másrészt pedig azért, hogy felmérje az emberi és kisebbségi jogok betartását Romániában, és tágabb értelemben, a kelet-európai régióban. „Nagyon jó látni, hogy eddigi munkánk nem volt hiábavaló és sikerült visszaszerezni a Lorántffy Gimnázium sportpályáját. Bőven van még mit tenni az anyanyelvhasználati jogok és más kisebbségi jogok érvényesítésének területén” – mondotta New York állam volt kormányzója. Úgy véli, hogy a román államnak támogatnia kellene a kisebbségi felsőoktatást, hiszen a magyar anyanyelvű diákoknak nincs elég lehetőségük megszerezni a felsőfokú képesítéseket, hangzott el a sajtótájékoztatón. Tőkés László mindehhez hozzáfűzte: „adófizető polgárai vagyunk Romániának, jogunk van ahhoz, hogy költségvetési forrásokból támogassák egyetemeinket”
Román újságírók Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó kérdése kapcsán George Pataki kifejtette: „Székelyföld egyedi. Egyedi kultúrával, értékekkel, sajátos nyelvezettel, történelemmel rendelkező régió, ezért remélem, hogy a román kormány ezt észre és figyelembe veszi. Aki ismeri New York állam térképét az pontosan tudja, hogy azon belül számos autonóm régió működik, saját kultúrákkal, etnikumokkal és mindez az állam törvényeivel harmóniában áll” – fogalmazott George Pataki.
Tőkés László végezetül elmondta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, amiképpen az Erdélyi Magyar Néppárt is egy európai normáknak megfelelő önrendelkezési rendszerben gondolkodik, melynek nemcsak Székelyföld, hanem a Partium is része lenne.
A látogatás zárásaképpen Tőkés László otthonában fogadta amerikai vendégét egy rövid négyszemközti beszélgetésre.
2012. január 15., Nagyvárad
Tőkés László
EP-alelnök
Sajtóirodája

Erdélyi szolidaritás Magyarországgal
Magyarországgal, a magyar kormánnyal szolidarizáló megmozdulásokat tervez a hét végére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt. A Tőkés László által irányított nemzeti tanács autóbuszokat indít, így segíti az érdekelteket, hogy eljussanak a szombaton Budapestre tervezett Békemenetre, a Szász Jenő vezette párt székelyföldi városokban tart a magyar fővárosival párhuzamos, azt támogató nagygyűléseket.
Az EMNT az az erdélyi magyar politikai-civil szervezet, amely már egy héttel ezelőtt kifejezte szolidaritását a magyar kormánnyal. Úgy döntöttek, a január 21-i, szombati békés demonstrációra a partiumi, a közép-erdélyi és a székelyföldi régióból is indítanak egy-egy autóbuszt. A jelentkezőket a területi EMNT-központokban várják, és arra kérik a résztvevőket, hogy mécsest vagy gyertyát, valamint nemzetiszínű zászlót és helységnévtáblákat vigyenek magukkal. A felvonulás magyarországi idő szerint 16 órakor kezdődik, a Hősök terétől az Országházig tart. Az út részvételi díja 50 lej. Szász Jenő, az MPP elnöke múlt héten jelentette be, hogy a budapesti rendezvénnyel párhuzamosan székelyföldi városokban szerveznek támogató nagygyűléseket. Háromszéken mind a négy magyar város csatlakozott a kezdeményezéshez, szombaton romániai idő szerint 17 órakor Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán, Kézdivásárhelyen és Baróton várják mindazokat, akik egyetértenek a Magyarországgal szolidarizáló megmozdulással. A budapesti Békemenetet a Magyar Hírlap és Demokrata hetilapok hirdették meg, a felhívás szerint: “Mi, magyar demokraták, akik hiszünk egy erkölcsös polgári demokráciában, hiszünk a nemzet függetlenségében, hiszünk hazánk jelenében és jövőjében, akik saját akaratunkból választottunk magunknak kormányt, amelytől hazánk felvirágoztatását várjuk és reméljük a kommunizmus és posztkommunizmus lélekölő évtizedei után, egyre növekvő aggodalommal látjuk, hogy a nemzetközi nyilvánosságban megjelenő hazug és elfogult híradások miképpen erősítenek föl egy olyan közhangulatot, amely méltatlan és igazságtalan színben tünteti fel országunkat, s amely egyre nagyobb károkat okoz hazánk gazdaságának és a magyar embereknek.” A rendezvény egyben válasz a január 2-i ellenzéki tüntetésre, amikor Orbán Viktor és kormánya ellen demonstrálva több tízezres tömeg vonult fel. A Magyarországot bíráló nemzetközi hangok az új alaptörvény életbelépése óta erősödtek fel. Az Európai Bizottság szerdán három törvény visszavonását is kérte, és az unió történetében egyedülálló módon a kohéziós alapokhoz való hozzáférés befagyasztását helyezte kilátásba.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Surján váltotta Tőkést
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén szerdán az EP egyik alelnökévé választották Surján László kereszténydemokrata politikust. Az EP ötéves törvényhozási ciklusának felénél újraválasztják a parlament és az egyes frakciók vezetőit, tisztségviselőit. A legnagyobb létszámú, jobbközép irányzatú néppárti frakció ennek keretében már decemberi tisztújító ülésén döntött saját EP-alelnökjelöltjei, köztük Surján jelöléséről. Az EP első magyar alelnökeként megválasztott Schmitt Pált Tőkés László váltotta ebben a pozícióban, aki azonban a közelmúltban – erdélyi elfoglaltságaira tekintettel – bejelentette, hogy nem kívánja újra jelöltetni magát a tisztségre.
„Megtisztelő számomra, hogy az Európai Parlament alelnökévé választott. Tudom, hogy ez a szavazás nem csak nekem, hanem Magyarországnak is szólt. Tapasztalom, hogy az európaiak egyre kevésbé bíznak az Európai Unióban. Ennek elsődleges oka, hogy az unió sok mindenben eltért attól az úttól, amelyet az alapítók kijelöltek. A magyar polgárok is egyre kritikusabbak az unióból jövő hírekkel szemben. A kritika jogos. Alelnökként az alapítók szellemében fogok dolgozni, s ezzel reményeim szerint hozzájárulok az unió tekintélyének növekedéséhez” – jelentette ki megválasztását követően Surján László.
Surján László 2004 óta európai parlamenti képviselő, 2007 óta a költségvetési bizottság néppárti koordinátora. Tőkés László volt EP-alelnöknek európai vezető politikusok köszönték meg kifejtett munkáját – tájékoztatott közleményében a politikus sajtóirodája.
Az Európai Parlament soros lengyel elnöksége 2012. január 16-án Strasbourgban tartotta utolsó ülését. A parlamenti mandátum félidejének lejártával leköszönő Jerzy Buzek lengyel EP-elnök az alelnökökkel való kiváló együttműködés sikerének nevezte az elmúlt időszakot. Az uniós törvényhozási folyamatban való állandó részvétel mellett – egyebek közt – az Európai Parlament új látogató-központjának, a Parlamentáriumnak a megnyitását, a képviselők és asszisztensek statútumának életbe ültetését. Az alelnökök tevékenysége vonatkozásában az elnök külön is megköszönte Tőkés László alelnöknek a Lisszaboni Szerződés 17. szakaszának gyakorlati megvalósítása terén kifejtett munkáját. Joseph Daul néppárti frakcióelnök levélben üdvözölte Tőkés Lászót, elismerését és köszönetét fejezve ki alelnöki tevékenységéért, méltatva a vallási párbeszéd intézményesítése ügyében elvégzett munkáját.
Szabadság (Kolozsvár)

Felmérés: borúlátók az erdélyi magyarok
A biztosan pártválasztó erdélyi magyarok 72,6 százaléka az RMDSZ-re voksolna a parlamenti választásokon, az Erdélyi Magyar Néppárt 5,1, a Magyar Polgári Párt 3,2 százalékot kapna – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet csütörtökön ismertetett felméréséből. A magyaroknak rosszabb a közérzete, mint a többségi lakosságnak.
A biztosan pártválasztó erdélyi magyarok 72,6 százaléka az RMDSZ-re voksolna a parlamenti választásokon, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 5,1 százalékot, a Magyar Polgári Párt (MPP) 3,2 százalékot kapna – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet csütörtökön ismertetett felméréséből.
Eszerint ha most vasárnap rendeznék a parlamenti választásokat, a válaszadók 57 százaléka járulna az urnák elé, román pártokra az erdélyi magyarok 3,5 százaléka adná voksát, 15 százalékuk bizonytalan. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával a megkérdezettek fele elégedett, míg negyven százalékuk negatívan ítéli meg azt. A Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok készítette Közélet és közérzet című felmérés adatait 2011. november 25. és december 13. között vették fel Erdély 16 megyéjében összesen 1190 fő megkérdezésével, a reprezentatív mintán alapuló felmérés eredményeinek hibahatára plusz-mínusz 2,9 százalék.
Kiss Tamás arról is beszámolt, hogy zárt kérdésben négy erdélyi politikus népszerűségét, ismertségét is mérték. Eszerint Tőkés László a legismertebb erdélyi magyar politikus (98,4 százalék), a megkérdezettek 49,5 százaléka pedig megbízik benne. Kelemen Hunort valamivel kevesebben ismerik (91 százalék), de népszerűbb Tőkésnél, a válaszadók 59 százaléka bízik benne.
Toró T. Tibor és Szász Jenő ismertségben és népszerűségben is elmarad az előbbiektől, a megkérdezettek 22, illetve 23 százaléka bízik bennük. A román politikusok bizalmi indexe ennél lényegesen alacsonyabb az erdélyi magyarság körében: Traian Băsescu államfőben a megkérdezettek 19,8, míg Emil Boc kormányfőben 17,2 százaléka bízik.
Az ellenzéki román politikusok ennél is kisebb népszerűségnek örvendenek, Crin Antonescunak a válaszadók 13,7, míg Victor Pontának 7,7 százaléka szavaz bizalmat. A felmérés eredményei szerint ugyanakkor az erdélyi magyarok 69 százaléka azt szeretné, ha egyetlen politikai szervezet képviselné az érdekeit, és csupán 19 százalék szeretne szabadon választani több magyar párt között. Mint kiderül, 2010 óta növekedett az egységpártiak aránya, inkább a bizonytalanok, mintsem a pluralizmust támogatók rovására.
Borúlátóak vagyunk, de vannak pesszimistábbak is
Barna Gergő arról számolt be, hogy az erdélyi magyarok borúlátóak, de enyhén javult a hangulatuk, ugyanakkor nem különbözik jelentősen a közérzetük a teljes lakosságtól, legfőbb gondjuk a megélhetés. Tíz erdélyi magyarból nyolc gondolja úgy, hogy Románia rossz irányba halad, de 2010-hez képest még így is enyhén nőtt azok aránya, akik szerint jó fordulatot vettek az ország dolgai. Az erdélyi magyaroknak mindössze 35 százaléka elégedett jelenlegi életkörülményeivel, míg 63 százalékuk elégedetlen.
Európai összehasonlításban csak Magyarország, Görögország és Portugália lakosai pesszimistábbak nálunk. Lényeges eltérés van e tekintetben románok és magyarok között. Az Eurobarométer adatai szerint Románia a lakosság közérzetét tekintve az európai középmezőnyben helyezkedik el: a polgárok 23 százaléka gondolja azt, hogy jobban, míg 24 százalék azt, hogy rosszabbul fog élni egy év múlva, míg 49 százalékuk nem számít változásra. Ehhez képest az erdélyi magyaroknak mindössze 15 százaléka optimista a jövőjét tekintve, a pesszimisták aránya pedig 39 százalék.
Gyakori diszkriminációra panaszkodnak
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet csütörtöki sajtótájékoztatóján az intézmény igazgatójának, Horváth Istvánnak A diszkrimináció percepciója a magyar közösségen belül című kutatását is ismertették. A felmérés eredményei szerint az erdélyi magyarok 47 százaléka szerint Romániában gyakori, míg 14 százalékuk szerint nagyon gyakori a hátrányos megkülönböztetés jelensége, alig 8 százalékuk gondolja azt, hogy ilyesmi csak elvétve fordul elő. A válaszadók a külföldi bevándorlókkal szemben a legtoleránsabbak 78 százalékuk állította, hogy leülne velük egy asztalhoz enni, míg a megkérdezettek 61 százaléka a romákkal is együtt étkezne. A megkérdezettek 56 százalékának nem okoz problémát homoszexuális személlyel ebédelni, a legkevesebben – alig 51 százalék – HIV-fertőzött személlyel ülnének asztalhoz. A homoszexuálisokkal – úgy tűnik – jóval türelmesebb az erdélyi magyar, mint a többségi lakosság: Románia teljes lakosságának csak 35 százaléka ülne le velük egy asztalhoz.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés rohamot indít az autonómiáért
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) azonnali összehívását kezdeményezte Tőkés László, a testület elnöke, aki szerint elérkezett az idő arra, hogy új lendületet adjanak az autonómiaküzdelmeknek az európai állampolgári kezdeményezés révén.
Tőkés László sajtóirodája eljuttatta pénteken az MTI bukaresti irodájához azt a levelet, amelyet a KMAT elnöke a tanácsot alkotó tagok számára írt. Ebben Tőkés kifejti, hogy kisebbségpolitikai és magyar szempontból előrelépést hozhat a lisszaboni szerződésben előírt európai állampolgári kezdeményezés. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy legalább hét tagállamból legkevesebb egymillió európai állampolgár közvetlenül felkérje az Európai Bizottságot, terjesszen elő jogi aktusokra vonatkozó javaslatokat a hatáskörébe tartozó területeken. Ilyen állampolgári kezdeményezést tervez a KMAT az őshonos nemzeti kisebbségek státusát illetően.
Összefogás
Tőkés szerint az őshonos nemzeti közösségek és az általuk jelentős számban lakott régiók sajátos jogállásának, az Európai Unió szintjén történő rendezés sikerének előfeltétele a szigorú szakmai szempontokon túl a Kárpát-medencei magyar nemzeti összefogás, amelynek a kialakítását szorgalmazzák. Emlékeztet arra, hogy az erre irányuló törekvéseiknek már többször hangot adtak, legutóbb tavaly, a Schmitt Pál magyar államfő jelenlétében tartott KMAT-tanácskozáson.
Tőkés szerint örvendetes, hogy az őshonos nemzeti közösségekkel kapcsolatos önrendelkezési jog európai szintű rendezésének kérdése valamennyi Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezet programjában szerepel, ezért erről a közös alapról kiindulva kell összefogniuk és szorosan együttműködniük egymással.
Különutasok
A KMAT elnöke megállapítja: „a különutas kezdeményezések kölcsönösen gyengíthetik vagy éppenséggel kiolthatják egymást, ezért a magyar összefogás ebben a kérdésben parancsoló szükség”.
„Legyen szó akár a Székely Nemzeti Tanácsról, akár a Romániai Magyar Demokrata Szövetségről, senki sem engedheti meg magának, hogy mégoly kiválónak ígérkező önös elképzeléseivel is veszélyeztesse közös nemzeti céljaink eredményességét” – írja Tőkés László, aki szerint a KMAT az egyeztetésnek, valamint a közös Kárpát-medencei álláspont és cselekvési terv kidolgozásának a legfontosabb fóruma.
Forrás: MTI
MNO

A szubszidiaritás elvének következetes alkalmazása a helyes út!
A Székely Nemzeti Tanács, mint a székely nép autonómia-törekvésének közképviselete, önálló testület, nem fogadhat el alárendeltséget sem egyének, sem testületek részéről, ám az empátia és a nemzeti szolidaritás jegyében, az erdélyi magyarság és a nemzet egésze iránti felelősséggel kész az együttműködésre mindazokkal, akik támogatják Székelyföld autonómiájának elnyerését, a székely nép önrendelkezését.
Természetesnek tartjuk, hogy magyar emberek sokasága kész támogatni a székelyek szabadságtörekvését, ám azt, hogy milyen legyen a jövőben a székelyek hazája, Székelyföld, maguknak a székelyeknek kell eldönteniük, de a székelyek joga és lehetősége megválasztani az autonómia-törekvésük eszközeit is. Nemcsak az autonómia létjogosultságának, de minden önmagát becsülő közösség önálló cselekvéshez való jogának igazolása a szubszidiaritás elve, ahogyan azt XI. Pius pápa a Quadragesimo anno pápai enciklikában megfogalmazta:
„…amit egy kisebb és alacsonyabb szinten szerveződött közösség képes végrehajtani és ellátni, azt egy nagyobb és magasabb szinten szerveződött társulásra áthárítani jogszerűtlenség, és egyúttal súlyos bűn, a társadalom helyes rendjének fölforgatása, mivel minden társadalmi tevékenység lényegénél és benne rejlő erejénél fogva segíteni – szubszidiálni – köteles a társadalmi egész egyes részeit, ellenben soha nem szabad bomlasztania vagy bekebeleznie azokat.”
A Székely Nemzeti Tanács ennek szellemében döntött úgy már 2007-ben, hogy élni kíván Székelyföld javára, a területi autonómia előmozdítása céljából az uniós polgári kezdeményezés lehetőségével. Ezek fényében elfogadhatatlan, hogy Tőkés László külön-utasnak nevezi a Székely Nemzeti Tanácsot, holott az út, amelyen közel egy évtizede jár a székelyek közképviselete nem külön út, hanem a helyes út! Ezen túlmenően érthetetlen is a minősítés, hiszen nem jelölt ki Székelyföld számára más célt, más utat senki, amelytől el lehetne térni, mi több a magyar szervezetek között teljes az egyetértés arra vonatkozóan, hogy Székelyföldet megilleti az autonómia. Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert a külön-utas kifejezés nézetkülömbséget, konfliktust sejtet, ezzel szemben viszont az uniós polgári kezdeményerzés vonatkozásában a jó együttműködés feltételei adottak és együttműködési szándékunknak többször is hangot adtunk.
A Székely Nemzeti Tanács nem párt, döntéseit nem befolyásolja a közelgő választási kampány, és nem engedheti meg, hogy a székelység jogérvényesítésének nemzetközi porondon használható új eszköze a választási évben a politikai pártok szavazatszerző éhségének áldozatául essen.
Hangsúlyozzuk: szövetségeseket és partnereket keresünk, és készek vagyunk az együttműködésre mindenkivel, beleértve Tőkés László pártját is, készek vagyunk a párbeszédre, ám ennek előfeltétele az érdemi javaslat, tartalmi kérdésekkel foglalkozó műhelymunka.
Nyomatékosan megismételjük január 3-i levelünkben tett javaslatunkat: lehetséges partnereink tekintsék munkaanyagnak a Székely Nemzeti Tanácsnak az uniós polgári kezdeményezés tárgyában hozott határozatait, a tanulmányokat, amelyek ezen határozatok ismertetése, népszerűsítése érdekében nyilvánosságot láttak. Örömmel fogadjuk a jobbító szándékú javaslatokat, és meggyőződésünk, hogy a Székely Nemzeti Tanács küldöttei is el fogadnak majd minden olyan kiegészítést, módosító indítványt, amely a kezdeményezést Székelyföld, a székely nép javára teljesebbé és hatékonyabbá teszi.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke 
Erdély.ma

Konszolidált szervezetet vehettem át elődeimtől”
Beszélgetés Sándor Krisztinával, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökével
Az elmúlt év végi EMNT választásokon a vezetői tisztségeket javarészt fiatalok vették át idősebb kollégáiktól. A fiatalság azonban nem jelent tapasztalatlanságot, hiszen az új garnitúra többnyire a Magyar Ifjúsági Tanácsban (MIT) töltött be fontos pozíciókat. Sándor Krisztina, aki Toró T. Tibortól vette át az elnöki tisztséget, nyolc esztendőn keresztül vezette a MIT-et. Ilyen vezetői tapasztalattal a háta mögött szinte érthető is, hogy miért rá esett a többség választása. A generációváltás az EMNT-ben zökkenőmentesen zajlott, ez derül ki az új ügyvezető elnökkel készített interjúnkból is.
– Nemzedékváltás történt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban, fiatalok kerültek a vezetés élére. Ön ezt előnyként vagy hátrányként éli meg?
– Az én szempontomból egyértelműen előnyt jelent. Örülök annak, hogy sok fiatal, aki eddig az ifjúsági civil szervezetekben dolgozott az elmúlt években, úgy érezte, itt az ideje, hogy átlépjen a „felnőtt” pályára, ezáltal az EMNT-ben tovább dolgozhatok olyan volt munkatársakkal, akikkel a Magyar Ifjúsági Tanácsban hosszabb-rövidebb ideig kollégák voltunk.
– Hogyan fogadták a fiatalítást az idősebb EMNT tagok, vezetők? Nem érezték azt, hogy félre lettek állítva?
– Egyetlenegy ilyen véleményt sem hallottam, inkább egyfajta várakozásnak élem meg az idősebbek részéről.
– Azt nyilatkozta, hogy egy konszolidált szervezetet vett át elődeitől. Mit jelent ez pontosabban?
– Gyakorlatilag azt jelenti, hogy van közel harminc irodánk, több mint húsz területi szervezetünk, ezek az elmúlt évben folyamatosan erősödtek, illetve kialakult egy jól meghatározott rendszerük, mind a humánerőforrás, mind az elvégzendő feladatok tekintetében. A legfontosabb feladat most nem az építkezés, hanem inkább az, hogy továbbra is erősítsük a területi szervezeteket, és minél több emberhez jusson el az EMNT közvetlen formában, ugyanakkor a most alakult pártot is tudjuk népszerűsíteni.
– Sikerült az EMNT-t egész Erdély területére kiterjeszteni, vagy vannak olyan helyek, ahol még fejlesztésre szorul a szervezet?
– Többet kell dolgozni a szórványban. A dél-erdélyi szórványmegyékben is vannak Demokrácia Központjaink, de a szervezetet azokon a vidékeken nem sikerül úgy megerősíteni, ahogyan azt szeretnénk. A Székelyföldön és a Partiumban a területi lefedettségünk jónak mondható, de a területi szervezeteken is sok múlik, mennyire folytatnak a társadalmat érintő vagy érdeklő tevékenységet.
– A leköszönt elnök, Toró. T. Tibor némi kritikával illette a szakbizottságok vezetőit. Egyetért az elmarasztalással?
– Azelőtt alelnökként működtem a szervezetben, így volt némi rálátásom a helyzetre; elmondhatom, valóban nem nagyon működtek a szakbizottságok. Ígéretesnek indult néhány bizottsági munka – a média, a kultúra, az oktatás terén – de az élet úgy hozta, hogy nem tudtunk igazán odafigyelni a szakbizottságok tevékenységére, nem volt aki gondoskodjon az összehívásukról, a szakmai munka folyamatossá tételéről. Terveink szerint a január végi választmányi ülésen újra áttekintjük, milyen szakbizottságaink vannak, melyiknek ki áll az élén. Valószínűleg újraszervezzük őket, és megpróbálunk a rendszeren belül keresni egy felelőst, aki felvigyázza működtetésüket.
– Megszületett a gazdasági érdekeltségű Mikó-terv, amelyet már közvitára bocsátottak, mellette most a Bodola Gyula-tervet is elindítják útjára. Ez utóbbi pontosabban mi jelent?
– Ifjúsági- és sportstratégiát foglal magában, elsősorban az erdélyi magyar sportra figyelne. Olyan terület ez, amelyet nem nagyon emelt ki egyik politikai szervezet sem, és nincs elképzelés arra, hogy azokat az erdélyi fiatalokat, gyerekeket, akik egy-egy sportágban jeleskednek, hogyan tudjuk közösségi szinten elismerni, miként támogassuk fejlődésüket, és hogyan integrálódhatnak a magyarországi sportéletbe, egyáltalán lehet-e ez cél.
– Célul tűzték ki többek között a civil szervezetek munkájának az összehangolását is.
– Amikor az EMNT területi szervezetei létrejöttek, több olyan ember is szerepet vállalt bennük, akik civil szervezetek munkatársai voltak, azokban tevékenykedtek, vagy tevékenykednek. Több helyen is úgy szervezték éves rendezvényeiket, hogy igyekeztek bevonni a településeiken hasonló jelleggel működő szervezetek. Az EMNT által szervezett Magyar Napok munkájába is sok civil szervezet kapcsolódott be Kolozsváron, Brassóban és máshol. Olyanokkal társultunk, akik az elmúlt években jelentős eredményeket értek el. Ebből is kiviláglik az, hogy az EMNT nem azért jött létre, hogy versenytársa legyen a civil szervezeteknek, inkább úgy kíván működni, hogy az adott település, régió civil szervezeteinek lehetőséget adjon arra, hogy együtt dolgozzanak többen, több területen. Ebben látok fantáziát, hiszen, mint aki a civil szférában is dolgozott, sokszor tapasztaltam, hogy gyakran párhuzamosan történnek a dolgok. Bizonyos területeken jobb egyesíteni az áramvonalakat, mert a párhuzamos munkának egy idő után nincs értelme.
– A Néppárt megalakulásának következtében vannak olyan feladatok, amelyek lekerültek a Nemzeti Tanács válláról? – Az EMNT célkitűzései nem változnak, de nyilván a politikai téren felvállalt feladatok átkerülnek a Néppárt udvarába. Ők vesznek részt a választásokon, de gyakorlatilag ugyanazokat a témákat vállalják fel, amit eddig a Nemzeti Tanács vitt a közvélemény elé. A Mikó Imre terv a Néppárt gazdasági programja is lesz, szakbizottságaink pedig olyan programokat készítenek elő, melyeket a Néppárt is hasznosítani tud. Nem mondhatom, hogy a feladatok lekerültek az EMNT válláról, csupán annak, amit eddig is végeztünk, egy része a Néppárt javára is válik.
– Nem fordulhat elő, hogy párhuzamosan végzik ugyanazt a munkát?
– Pontosan ezt szeretnénk elkerülni, ezért nem hoz létre a Néppárt különböző szakbizottságokat. A testületi ülésekre minden esetben hívjuk egymást, a Néppárt elnökségi ülésére például, egy-két elnökségi társammal hivatalos vagyok én is, ugyanígy az EMNT elnökségi ülésére meghívót kap a Néppárt megbízott elnöke, és az alelnökök is. Tőkés László személye egyébként garancia arra, hogy a két formáció tevékenysége nem válik szét, ő egyrészt az EMNT elnöke, másrészt a Néppárt védnöke. Gyakorlatilag kéz a kézben kell egymás mellett mennünk, azzal a megjegyzéssel, hogy mivel választási év van, és most kell a Néppártot mindenhol létrehozni, helyi szervezeteit megerősíteni, természetszerűleg az elkövetkező egy évben nagyobb hangsúlyt kap a Néppárt, akár a sajtó, akár a nyilvánosság felé. Ezt természetesnek tartom, hiszen egy erős Néppárt jó az EMNT-nek is, és ez fordítva is igaz.
– Az idei választásokba milyen módon kapcsolódik be az EMNT?
– Irodahálózata, infrastruktúrája egyelőre a Tanácsnak van, ez a tény az elkövetkező időben segíti a Néppárt helyi szervezeteinek megalakulását, és azok megerősítését. Azt is el kell fogadnunk, hogy az EMNT-ben sok olyan vezető van, aki helyi, illetve területi szinten nem kíván politizálni, nem akar párttag lenni. Olyanok is vannak a tanácsban, akik párttagok lesznek, viszont nem szeretnének a választásokon szerepelni. Az EMNT előnye, hogy van kiépített rendszerünk, és azt se feledjük, hogy a Tanács döntötte el, hogy legyen Néppárt, ezért teljesen természetes, hogy irodailag és humán-erőforrás szintjén segítsük az elkövetkező évben a pártot.
– Igaz, hogy az EMNT döntését követően alakult meg a Néppárt, ugyanakkor a Tanács pártokon felüli szervezetként jött létre. A lehetőségek szintjén továbbra is vállalják az együttműködést az RMDSZ-szel és egyéb formációkkal?
– Véleményem szerint be kell látnunk: az elképzelés, amely mentén 2003-ban létrejött az EMNT, mint egy erdélyi magyar parlament – hiszen ez volt az eredeti cél –, nem működött, hiszen az RMDSZ a kezdetektől fogva kijelentette, hogy ebben nem kíván részt venni. A 2008-as újraszervezésre is azért volt szükség, hogy magunk is leszámoljunk azzal az illúzióval, amiért az EMNT-t annak idején létrehoztuk. Természetesen évekig hittünk az eredeti elképzelésben, de nem volt partner, akivel ezt kellőképpen működtetni tudtuk volna. A 2008-as újjáalakulást követően ugyanazokat a célokat fogalmaztuk meg, de kezdett megérni a gondolat, hogy olyan pártot kell létrehozni, amelyik felvállalja és továbbviszi ezeket a célokat. Ennek ellenére, mivel az EMNT nem párt, fontosnak tartom, hogy nyitott maradjon a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, vagy az RMDSZ irányába is. Mivel az idén lesznek a választások, valószínűleg nem lesz túl sok közös felület, bár ami az egymillió aláírásos EU-s tervet illeti, nagyon jó közös téma lehetne. De éppen azért, mert választási év van, a Néppárt fog megméretkezni az említett politikai pártokkal.
– Melyek a visszajelzések a Demokrácia Központok által lebonyolított újrahonosítással kapcsolatban? Ugyanolyan méretű érdeklődés, mint tavalyi?
– Az év elején azt mondtam: ha ugyanazokat a számadatokat meg tudjuk ismételni, mint amelyekkel a tavalyi esztendőt zártuk, az megfelelő folytatás lesz. Úgy tűnik, hogy az érdeklődés nem lankad, sőt, az év elején többen jártak például a kolozsvári irodánkban, mint 2011 második felében általában. Az újrahonosítás továbbra is fontos tevékenységi területünk marad, nem utolsó sorban egy olyan lehetőség ez, amivel az EMNT minél több emberhez közvetlen formában is eljuthat, ami nagyon fontos számunkra.
– Milyen az EMNT kapcsolata a történelmi egyházakkal, hiszen az egyik új régióelnök például unitárius lelkész?
– Az elmúlt években a korábbi vezetőség jó kapcsolatokat ápolt a történelmi egyházak vezetőivel. Természetesen ez a kapcsolat esetszerű volt, nem folyamatos egyeztetésre kell gondolni, de ezt a jó viszonyt továbbra is megpróbáljuk fenntartani, ha lehet, erősíteni. Az egyházak szerepe jelentős Erdélyben, és ezt érdemes figyelembe venni.
– Hamarosan választmányi illetve elnökségi ülésre kerül sor az EMNT-ben.
– Január 27-én lesz az elnökségi, 28-án pedig a választmányi ülés Kolozsváron. Ami újdonság: ezúttal első alkalommal választották meg úgy az elnökséget, hogy az elnökségi tagok egy-egy területért felelnek. A szakbizottságokat az adott területen megválasztott alelnökök fogják koordinálni, ugyanakkor a régióelnökségi rendszert jónak értékeltük, ezért ez változatlan maradt.
Nánó Csaba
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Erdélyi gazdasági stratégiát tervez az RMDSZ
– Erdély 2020 néven erdélyi gazdasági fejlesztési stratégiát dolgoz ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
A Krónika című erdélyi napilap hétfői száma szerint “gazdaságstratégia készítési” verseny alakult ki az RMDSZ és a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között, hiszen tavaly az EMNT hasonló céllal állította össze a Mikó Imre-tervet, amely a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai támogatásával az Új Széchenyi-terv mintájára készül el.
Az RMDSZ a 2014 és 2020 közötti időszakot lefedő stratégiát tervez, amelyet beépítenek a román országos fejlesztési tervbe.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint már elkezdték az egyeztetést a szakemberekkel. Az év második felében konkrét cselekvési tervet mutatnak be, addig folyamatosan elemzik a konzultáció során beérkező adatokat.
Az Erdély 2020 összeállítását Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő irányítja, aki emlékeztetett, hogy az Európai Unió illetékesei már elkezdték a 2014-2020 közötti időszak költségvetési tervezetének megalkotását, és készül az új közös agrárpolitika is. Ezek a változások késztették az RMDSZ-t arra, hogy megfogalmazza prioritásait az erdélyi magyarokkal kapcsolatban – mondta Winkler.
A Krónika szerint az RMDSZ a saját tervezete bemutatásával beszállt abba a “gazdasági” versenybe, amelyet az EMNT kezdett tavaly, amikor kidolgozta az Erdély és a Partium gazdasági fejlesztésére vonatkozó Mikó Imre-tervet.
Mátis Jenő, az EMNT gazdasági bizottságának alelnöke örvendetesnek tartja, hogy az RMDSZ saját programot dolgozott ki, de szükségesnek tartja a konszenzus kialakítását. Leszögezte: nyitottak bármilyen típusú konzultációra az RMDSZ-szel, hiszen a szövetség képviselői eddig is meghívást kaptak a Mikó Imre-tervvel kapcsolatos valamennyi megbeszélésre, a legtöbb esetben azonban nem vettek részt a találkozókon – mondta Mátis.
Hozzátette: két párhuzamos fejlesztési terv kedvezőtlenül hatna az erdélyi magyarságra, ezért ezeket egységesíteni kell.
A Mikó Imre-terv ötlete Tőkés Lászlótól, az EMNT elnökétől származik, aki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel folytatott tárgyalásai során vetette fel az Új Széchenyi-terv határon túlra való kiterjesztését – olvasható a Krónikában.
MTI

Tőkéssel vitázik Izsák Balázs
Elfogadhatatlannak tartja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), hogy Tőkés László különutasnak nevezte a szervezetnek az autonómia tárgyában szorgalmazott európai állampolgári kezdeményezését.
Mint arról beszámoltunk, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a hétvégén a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) azonnali összehívását kezdeményezte, mivel szerinte elérkezett az idő arra, hogy új lendületet adjanak az autonómiaküzdelmeknek az európai állampolgári kezdeményezés révén.
Tőkés örvendetesnek tartja, hogy az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési joga európai szintű rendezésének kérdése valamilyen formában valamennyi Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezet programjában szerepel, hozzátette azonban: a különutas kezdeményezések kölcsönösen gyengíthetik vagy éppenséggel kiolthatják egymást. „Legyen szó akár az SZNT-ről, akár az RMDSZ-ről, senki sem engedheti meg magának, hogy mégoly kiválónak ígérkező önös elképzeléseivel és terveivel is közös nemzeti céljaink eredményességét veszélyeztesse vagy sikerét kockáztassa” – állapította meg az EP-képviselő.
Erre reagálva Izsák Balázs tegnap leszögezte, „a székely nép autonómiatörekvésének közképviseleteként, önálló testületként az SZNT nem fogadhat el alárendeltséget sem egyének, sem testületek részéről.
„Elfogadhatatlan, hogy Tőkés László különutasnak nevezi az SZNT-t, holott az út, amelyen közel egy évtizede jár a székelyek közképviselete, nem külön út, hanem a helyes út! Ezen túlmenően érthetetlen is a minősítés, hiszen nem jelölt ki a  Székelyföld számára más célt, más utat senki, amelytől el lehetne térni, mi több, a magyar szervezetek között teljes az egyetértés arra vonatkozóan, hogy a Székelyföldet megilleti az autonómia” – szerepel a testület elnökének közleményében, amely emlékeztet arra, hogy az SZNT már 2007-ben eldöntötte, élni kíván a Székelyföld javára, a területi autonómia előmozdítása céljából az uniós polgári kezdeményezés lehetőségével.
Izsák hangsúlyozza: szervezete szövetségeseket és partnereket keres, és kész az együttműködésre mindenkivel, „beleértve Tőkés László pártját is”, ám ennek előfeltétele az érdemi javaslat, a tartalmi kérdésekkel foglalkozó műhelymunka.
Krónika (Kolozsvár)

Különutasként vagy közösen?
Magyar–magyar vita az európai polgári kezdeményezés kapcsán
A múlt hét végén Tőkés László EP-képviselő, a KMAT elnöke nyílt levélben fordult a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) tagjaihoz, melyben elérkezettnek véli az időt, hogy “Kárpát-medencei autonómiaküzdelmeinknek az európai polgári kezdeményezés révén új lendületet adjunk”. Ugyanis a Lisszaboni Szerződésben előírt, legkevesebb egymillió és legalább hét uniós tagországból származó állampolgár támogatását igénylő kezdeményezés az őshonos nemzeti közösségek és az általuk jelentős számban lakott régiók sajátos jogállásának az Európai Unió szintjén történő rendezését igényelné az Európai Bizottságtól.
Bár úgy gondolja, hogy “az Európai Unió iránt kisebbségpolitikai, illetve magyar érdekvédelmi szempontból vérmes reményeket nemigen táplálhatunk, a polgári kezdeményezés ezen a téren is előrelépést hozhat”. Ennek előfeltétele azonban, jelenti ki, a Kárpát-medencei magyar összefogás, ezért a magyar szervezeteknek szorosan együttműködve erről a közös alapról kell kiindulniuk.
”A különutas kezdeményezések kölcsönösen gyengíthetik vagy éppenséggel kiolthatják egymást.(…) Legyen szó akár az SZNT-ről, akár az RMDSZ-ről, senki sem engedheti meg magának, hogy mégoly kiválónak ígérkező önös elképzeléseivel és terveivel is közös nemzeti céljaink eredményességét veszélyeztesse vagy sikerét kockáztassa” – olvasható a Tőkés László által jegyzett közleményben, amelyben egyúttal a KMAT azonnali összehívását kezdeményezi.
A Népújság a Tőkés László által említett két szervezet vezetőit kérdezte.
Tévedésben vannak
Izsák Balázs, az SZNT elnöke a következőket nyilatkozta: – Azt hiszem, hogy nagyon sok félreértést kell tisztázni az uniós kezdeményezéssel kapcsolatban. Az uniós kezdeményezés a polgárok lehetősége, hogy közvetlenül bekapcsolódjanak az uniós jogalkotásba. Ezzel a lehetőséggel az európai parlamenti képviselők rendelkeztek eddig is. Tehát Tőkés Lászlónak, Winkler Gyulának, az RMDSZ európai parlamenti képviselőinek módja és lehetősége volt eddig is uniós szintű jogi aktust kezdeményezni. Ez a lehetőség, amelyet a Lisszaboni Szerződés felkínál, közvetlenül a polgároknak szól, nekünk, a köznépnek. Úgy érzem, hogy ők féltékenységből, attól félve, hogy egy, az állampolgárok részéről érkező kezdeményezésből az derülhet ki, vagy úgy érezhetik sokan, hogy ők valamit elmulasztottak, nem tettek meg, megpróbálnak ennek is az élére állni, hogy itt is ők legyenek láthatóak, hogy ezt is ők csinálják. De ez nem nekik szól. Tévedésben vannak. A Székely Nemzeti Tanács pedig nem különutas. A Székely Nemzeti Tanács megalakulása óta azt az utat járja, amelyiket kell: a helyes utat. A székelység közképviselete vagyunk, mi a véleményünket, az akaratunkat megjelenítjük a médiában, a közéletben, és meg akarjuk jeleníteni az Európai Parlament előtt is, az Európai Unió szervezeteiben. Erre lehetőségünk van, és ezzel élni fogunk. Nem fogják tőlünk elvenni ezt a lehetőséget.
Nem lehet csak a magyarokra vagy csak a székelyekre kiélezni ezt a kérdést
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kijelentette: – Furcsának tartom Tőkés László megközelítését. Ha már különutasságról beszél, miért nem saját magát nevezi meg ebben a szerepben, miért képzeli azt, hogy mindenki más, aki nem sorakozik fel mögé, az különutas? De érdemben válaszolva a kérdésre: az RMDSZ a tavaly áprilisi Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén fogadta el az első olyan határozatot, amely éppen erre vonatkozik, vagyis, hogy egy olyan kisebbségi kerettörvényt fogadjunk el az Európai Unió szintjén, amely több jogot tartalmaz, mint amivel jelenleg rendelkezünk mi, romániai magyarok. Úgy vélem, ha nem az a célunk, hogy nagyokat mondjunk, akkor be kell vonjuk az összes európai kisebbséget ebbe a folyamatba. Éppen ezért megkerestük az Európai Nemzetek Föderális Unióját (FUEN), amely több mint 60 kisebbségi szervezetet tömörít, és felvállalja ezt az ügyet, képviseli, hogy az európai kisebbségek számára elfogadandó kezdeményezések érdekében aláírásokat lehessen gyűjteni és élni lehessen ezzel az európai állampolgári kezdeményezéssel. Mi úgy gondoljuk, hogy nem lehet csak a magyarokra vagy csak a székelyekre kiélezni ezt a kérdést. A többi európai kisebbséget is fel kell sorakoztatni. Csak így tudunk sikerre jutni. A napokban (ma és holnap sz. m.) van Brüsszelben egy ezzel kapcsolatos tanácskozás, amelyen a román kormányt a kisebbségi hivatal vezetője, Markó Attila képviseli, és pontosan áttekintik, milyen tennivalók vannak annak érdekében, hogy el tudjuk indítani ezt a kezdeményezést. Nagyon jónak tartom, hogy Tőkés László úgy gondolja, hogy a KMAT is fel tud sorakozni e mögé a kezdeményezés mögé, és február 3-ra összehívta a KMAT-ülést, amelyre mi elmegyünk és fenntartjuk majd az álláspontunkat. És teljes mértékben igaza van Tőkés Lászlónak abban, hogy összefogásra van szükség, mert különben nem fogunk eredményeket elérni.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

K Ö Z LE M É N Y
Nehéz lesz sikert elérnünk, de nem szabad minimalistának lennünk
2012. január 25-én, Brüsszelben, az Európai Parlament székhelyén került sor arra a kerekasztal-megbeszélésre, melyet az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója, (FUEN) szervezett az Európai Polgári Kezdeményezésről. Amint az ismeretes, ez utóbbi bevezetésével, a 2009-ben életbe lépett Lisszaboni Szerződés jogi keretet teremt arra, hogy uniós polgárok, egymillió aláírás összegyűjtésével, jogalkotási folyamat beindítását kezdeményezzék az Európai Bizottságnál.
A Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport (Minority Intergroup) társelnöki minőségében Tabajdi Csaba EP-képviselő nyitotta meg a tanácskozást. Mint mondotta, a Polgári Kezdeményezés, egy olyan folyamatot indíthat el, amely az Európa Tanácshoz hasonlóan, az Unióban is közös kisebbségvédelmi rendszer kialakítását eredményezheti. Egy jól megfogalmazott, széles körű európai támogatással rendelkező kezdeményezést, az általa vezetett munkacsoport is támogatni fog, mondotta.
A házigazda, ülésvezető szerepét is betöltő Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő azzal folytatta, hogy a gazdasági válság különösképpen kiszolgáltatottá teszi a nemzeti közösségeket és üdvözölte azt, hogy, a FUEN szorosabb kapcsolatot kíván kiépíteni az Európai Parlament tagjaival. A kérdés az, hogy megtalálható-e az a közös nevező, amely európai koalíciót teremthet egy sikeres aláírásgyűjtés érdekében. Ezután asszisztensének, Vincze Lórántnak, az RMDSZ külügyi titkárának adta meg a szót, aki a Polgári Kezdeményezés eljárásjogi részleteit mutatta be. Jan Diedrichsen FUEN-igazgató, miután bemutatta az általa képviselt szervezetet, tudatta hogy, vezetőségi tagjaik egyöntetűen támogatják az aláírásgyűjtést az uniós szintű kisebbségvédelem megteremtése érdekében. Markó Attila, a román kormány kisebbségügyi államtitkára azt mondta, hogy noha az őshonos nemzeti közösségek ügye “nem jelent problémát”, mindazáltal, hogyha a Lisszaboni Szerződés értéknek nevezi a nemzeti kisebbségek létét, közös európai felelősségvállalásra van szükség azok védelmében.
Hozzászólása elején Tőkés László EP-képviselő üdvözölte a FUEN jelenlévő vezetőit, visszaemlékezve arra, hogy 1996-ban Temesváron tartották a szervezet kongresszusát. A Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács nevében üdvözölte a kezdeményezést, a KMAT tavaly márciusban meghozott döntését idézte fel, amelyben a más európai közösségekkel közösen indítandó, európai szintű polgári kezdeményezésről határozott. “Az európai közösségeknek szolidárisaknak kell lenniük egymással. Valóban közös nevezőt kellene találniuk, ugyanakkor azonban nem szabad minimalistának lennünk. Több tagállam azt állítja, példaszerűen megoldották a kérdést, holott az őshonos nemzeti közösségek ügye a népszámlálások riasztó adatainak fényében is súlyos problémát jelent. Finnország, Dél-Tirol, Katalónia példája, mint pozitív európai gyakorlat, azt támasztja alá, hogy az önrendelkezési jog európai érték. Ugyanakkor az Unió szintjén dicséretes módon elfogadott Roma Stratégia olyan előzményt jelent, amelyet hasznosítani lehet. A FUEN által képviselt szervezeteket mindenképpen szövetségeseinknek tekintjük” – mondotta erdélyi képviselőnk.
Mészáros Alajos és Bauer Edit felvidéki EP-képviselők a közösen megfogalmazandó szöveg nehézségeire hívták fel a figyelmet, míg Herbert Dorfmann dél-tiroli német képviselő azt hangsúlyozta, hogy nem annyira az aláírások összegyűjtése jelent majd sikert, hanem az, hogyha az Európai Bizottság jogalkotási eljárást kezdeményez az ügyben.
Szilágyi Zsolt, Tőkés László brüsszeli kabinetfőnöke arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács vezetői jövő héten tanácskozást tartanak, és remélik, hogy közös álláspont kialakításával segítik elő a folyamat beindítását. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Andreas Gross neve által fémjelzett, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 2003-ban elfogadott jelentés az autonómia-formákat konfliktus-megelőző eszköznek nevezi, és kifejezetten ajánlja alkalmazásukat. A nemzetközi szervezetek ilyen irányú dokumentumait irányadónak tekinthetjük a kezdeményezés megfogalmazásának folyamatában. Nagyon nehéz lesz mindenki számára elfogadható szöveget alkotni, és sikeres aláírásgyűjtés esetén sem biztos, hogy a Bizottság jogszabályt fog alkotni, de a folyamat elindul – zárta mondanivalóját.
Winkler Gyula EP-képviselő azzal rekesztette be a tanácskozást, hogy a maximalizmus kudarcot eredményezhet, az viszont világos, hogy a nemzeti közösségek védelme nem tekinthető kizárólag tagállami kompetenciának. Majd, a siker érdekében, – egyetértve Tőkés László javaslatával – ő is a minél szélesebb koalíció megteremtését hangsúlyozta.
Brüsszel, 2012. január 26.
Tőkés László
EP-alelnök
Sajtóirodája

Tamás Sándor tanácselnök: szükség van a magyar pártok összefogására 
Aki pártot épít, az konfrontációra készül, véli Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, aki szerint szükség van a magyar pártok összefogására az idei parlamenti választásokon.
- Korodi Attila, RMDSZ-es parlamenti képviselő, a külügyi bizottság elnöke a Közbeszédben úgy fogalmazott, hogy Magyarország rossz nemzetközi megítélése kihatással van az erdélyi magyarságra és különösen az autonómia-törekvésekre, hiszen nehéz előre vinni és az erdélyi magyar érdekeket érvényesíteni, ennyire negatív nemzetközi visszhang mellet. Lát ön erre utaló közvetlen jeleket?
– Azt hiszem, hogy nagyobb a füstje, mint a lángja ennek a Magyarország körüli nemzetközi megítélésnek, mert sok más ország – Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország – sokkal rosszabb, nehezebb helyzetben van, mint Magyarország és mégsincs ekkora hisztéria Európa-szerte körülöttük. Én azt hiszem, hogy nem a melegek házasságát, a melegek jogait kellene pártolja az Európai Unió néhány országa, hanem inkább azt kéne megnézzék, hogy Felvidéken mi történik a magyar nemzetiségűekkel, akik felvették a magyar állampolgárságot, vagy mi történik Romániában, Erdélyben, mondjuk a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körül, holott jogszabályok is garantálják a kisebbségi, emberi jogokat. Ha kisebbségi jogokról beszélünk, akkor az Unió nagy országai inkább ezt kellene megvizsgálják elsősorban.
– Tőkés Lászlóék tettek egy olyan javaslatot, hogy a romániai választási rendszerben a kisebbségek számára töröljék el az 5 százalékos parlamenti küszöböt és egyfajta etnikai arányosság elvét vezessék be. Ezt az RMDSZ elutasítja. Korodi Attila például alkotmányos aggályokat megfogalmazott ennek kapcsán. Mit gondol erről?
– Az etnikai arányosság kérdése egy fontos kérdés, az RMDSZ ezt rég, hogy mondja és néhány esetben sikerült is elérnünk eredményeket, de azt semmiképpen nem nyílt levéllel, hanem politikai tárgyalások során. Etnikai arányosság sok esetben szükséges a kisebbségben élő magyar közösségek számára, akár választási rendszerről beszélünk, akár kinevezett tisztségekről. Egyáltalán az etnikai arányosság, mint elv és törvénybe iktatása kétségtelen, hogy hasznos lehetne más dimenzióban, más megfogalmazásban, számukra is. Egy jó példát mondok: Dél-Tirolban, ahol etnikai arányosságról szóló törvény szabályozza azt, hogy köztisztséget – beleértve nem csak tanári állást, hanem egy óvodai takarítónői állást is – kik tudnak és milyen arányban elfoglalni. Ilyen szempontból az etnikai arányosság, mint téma, egy hálás téma. Talán szerencsésebb lett volna előre egyeztetni a magyar politikai aktorok között.
– Lát egyébként arra esélyt, hogy a magyar pártok össze tudnak fogni? Hiszen, ha mondjuk ez megtörténne, nyilván a magyarok parlamenti képviselete igazodna és jobban igazodna a lélekszámukhoz.
– Nézze, az elmúlt időszakban sok esetben konfrontáció volt, akár magyar politikai szereplők között és én azt hiszem, hogy az együttműködés fontosabb, és a mostani időszakra jobban érvényes egy együttműködés, mint a versengés. Az kétségtelen, hogy aki pártot épít, az konfrontációra készül. Mindezzel együtt én alkatilag is megegyezés-párti, együttműködés-párti ember vagyok.
– Ez meg is fog valósulni? Tehát azt gondolja, hogy úgy mennek neki a választásoknak, hogy – akár országos, akár helyhatósági szinten – összefognak a magyar pártok?
– Sok helyen igen. Jó példát mondok.: Marosvásárhelyen az RMDSZ és az EMNT sikerült közös nevezőre jusson polgármesterjelölt, Vass Levente doktor úr személyében. Ez rendkívül fontos lépés.
– De helyhatósági szint és nem országos.
– Az valószínűleg egy kicsit később fog következni, különösen, hogy nemrég döntött úgy a parlament, hogy ez a két választás egyben lesz.
– Románia is nehéz gazdasági helyzetben van, IMF köldökzsinóron. Ez konkrétan az ön megyéjében beruházásban, gazdasági helyzetben mennyire jelent negatívumokat, vagy hoz negatívumokat 2012-ben?
– Nézze, ezt jó előre láttuk, éreztük, sikerült ellensúlyozni Európai Uniós programokban való részvétellel, hiszen elvégeztük otthon a házi feladatot jó ötletek mellé, elkészítettük a kivitelezési terveket is, pályázatokat nyertünk. Tehát én azt mondom, hogy a gazdasági válság ellenére is, hogyha jól forgatjuk az eszünket és projekteket tudunk érvényesíteni, akkor lehet vinni a közberuházásokat jó ütemben előre.
Duna Tv
Erdély.ma

Marosvásárhelyi magyar koalíciót sürget Tőkés László
A romániai magyar politikai szervezetek koalíciós szerződését sürgette Tőkés László annak érdekében, hogy közös magyar polgármester-jelöltet indítsanak Marosvásárhelyen az idei önkormányzati választásokon.
„Partnerséget és koalíciós szerződést kérünk” – jelentette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Kolozsváron, az EMNT választmányi ülése szünetében tartott rögtönzött sajtótájékoztatón. „Az elkövetkező héten meg kell kötni a marosvásárhelyi koalíciós szerződést, nem lehet azt már tovább halogatni” – hangsúlyozta a volt püspök. Utalt arra, hogy a román alkotmánybíróság az elmúlt napokban alkotmányellenessé nyilvánította a kormányrendeletet, amely értelmében őszre halasztották volna és a parlamenti választásokkal egy időben tartották volna a romániai önkormányzati választásokat, így ezek megszervezése a nyári hónapokban esedékes. Tőkés úgy vélte, a marosvásárhelyi magyar koalíció például szolgálhatna ahhoz, hogy más településeken is összefogjanak a magyar szervezetek.
Tőkés értékelése szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) felelős azért, hogy elakadt a párbeszéd a magyar szervezetek között. Az RMDSZ ugyanis nem volt hajlandó partnerként elfogadni a rajta kívül szerveződő entitásokat. Kijelentette, a választási összefogás mellett a romániai magyar közösséget megillető román költségvetési támogatás elosztásáról is tárgyalni kell. „Fonák dolog, hogy például a magyar tannyelvű Partiumi Keresztény Egyetem nem kap támogatást a román költségvetésből, a magyarságnak szánt mintegy 3,5 millió eurós támogatás pedig az egyik magyar párt számlájára fut be. Azt kérjük, hogy a magyar társadalom minden szegmense részesüljön a támogatásból; ne sajátítsa azt ki az RMDSZ” – hangsúlyozta Tőkés László.
Az elmúlt év tevékenységét értékelve az EMNT elnöke fontos fejleménynek tartotta, hogy az EMNT kezdeményezésére megalakult az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). „Az EMNT a totális pártegység helyett a plurális nemzeti egység építésébe fogott” – értékelte. Hozzátette, már az RMDSZ megalakulásakor probléma volt, hogy összekeveredett a nemzeti közösségépítés és a politikai pártérdek. Meglátása szerint kár származott abból, hogy a közösség szolgálatát korlátozta a politikai érdek. Példaértékűnek tartotta azt, ahogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt viszonylatában elválik egymástól a politika és a nemzetépítő szolgálat.
A sajtótájékoztatón Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta, folyamatban van az EMNT struktúrájának az újraszervezése. Pénteken tartotta első ülését a tanács decemberben megválasztott elnöksége, a választmányi ülésen pedig a szakbizottságok megalakítása az egyik kiemelt téma.
MTI
Erdély.ma

Európai Polgári Kezdeményezés – Már az elején széthúznak a magyarok?
Idéntől lehet élni az Európai Polgári Kezdeményezéssel, melynek eredményeként az Unió állampolgárai is kérvényezhetnek a Bizottságtól jogalkotást – meghatározott feltételek mellett.
A határon túli magyar szervezetek természetesen kapva kapnak az alkalmon, hogy európai szintű kisebbségvédelmi biztosítékot csikarjanak ki az EU-ból: Tőkés László a Kárpát-medencei Autonómia Tanács azonnali összehívását kezdeményezte az ügyben, a Székely Nemzeti Tanács Dél-Tirolban próbálkozik a potenciális szövetségesek megnyerésével, az RMDSZ-es EP-képviselő, Winkler Gyula pedig a Federal Union of European Nationalities (FUEN) vezetőit invitálta közös gondolkodásra és együttműködésre. De vajon hova fog vezetni a három külön utas szervezkedés?
Európai Polgári Kezdeményezés – a polgárok jogalkotási lehetősége
2012. április 1-étől megnyílik a lehetőség, hogy a Lisszaboni Szerződés által életre hívott Európai Polgári Kezdeményezéssel éljenek az Unió állampolgárai, vagyis arra, hogy egymillió európai polgár kérje a Bizottságtól, hogy a testület jogi keretet alkosson bizonyos kérdések rendezésére. A határon túli magyar kisebbségek önrendelkezéséhez, kisebbségi jogainak európai törvényi szintű szavatolásához az ECI nagyszerű lehetőséget teremt, így egyértelmű, hogy a határon túli magyar politikusok élni kívánnak az alkalommal. Nem mindegy azonban, hogy hogyan fog ez megtörténni. Nézzen szét az EU fővárosában!
Az Európai Polgári Kezdeményezés „játékszabálya” a következő: kezdeményezést olyan polgári bizottság szervezhet, amely legalább 7 olyan személyből áll, akik legalább 7 különböző tagállamban rendelkeznek lakóhellyel. A kezdeményezést az EU legalább 7 tagállamában legalább egymillió polgárnak kell támogatnia (aláírásával ellátnia).
A kérelem ezután befut a Bizottsághoz, aminek három hónap áll rendelkezésére, hogy döntsön a kérelem sorsáról, azaz, hogy kíván-e lépéseket tenni az ügyben, és ha igen, milyen formában.
Az ECI látszólag tehát nem egy bonyolult eljárás, és célja egyértelműen az, hogy az uniós jogalkotásba bevonja az állampolgárokat. Azonban több buktatót is rejt magában a dolog, elsőként is azt, hogy minimálisan hét országban szükséges megszervezni az együttműködést az ügy érdekében. Ez azt is jelenti, hogy bármilyen céllal is kezdeményezünk egy törvényalkotást (a határon túli magyarok esetében nyilván a nemzeti érdek a motiváló erő), a kérvényt univerzális jelleggel kell „eladni”, és olyan formában kell megfogalmazni, amelyet egész Európa saját érdekének tud tekinteni. Megfontolt, kidolgozott stratégiára van tehát szükség ahhoz, hogy egy – estünkben – kisebbségjogi törvényalkotási kérelmet sikerre vigyünk, amihez természetesen nélkülözhetetlenek a szövetségesek.
A magyarok nem szövetkeznek egymással?
Ennek a logikus következtetésnek ellentmondanak az utóbbi napok sajtóhírei: Tőkés László a KMAT összehívásával, az SZNT a dél-tiroliakkal, az RDMSZ pedig a FUEN-nel próbál „rászervezni” a másik kettő szervezésére. Vagy hát ki tudja ki kire... „Jó magyar szokás szerint” összefogás, összehangolt munka helyett mindenki járja a maga útját, azzal érvelve, hogy a másik törekvése hiteltelen. Szemezgessünk a nyilatkozatokból:
Tőkés: „Egymással összefogva és szorosan együttműködve erről a közös alapról kell kiindulnunk. A különutas kezdeményezések ellenben kölcsönösen gyengíthetik vagy éppenséggel kiolthatják egymást... legyen szó akár az SZNT-ről, akár az RMDSZ-ről, senki sem engedheti meg magának, hogy önös elképzeléseivel és terveivel a közös nemzeti célok eredményességét veszélyeztesse.”
Izsák Balázs (SZNT): „...a székely nép autonómiatörekvésének közképviseleteként, önálló testületként az SZNT nem fogadhat el alárendeltséget sem egyének, sem testületek részéről. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Tőkés László különutasnak nevezi az SZNT-t, holott az út, amelyen közel egy évtizede jár a székelyek közképviselete, nem külön út, hanem a „helyes út”. Az uniós kezdeményezés a polgárok lehetősége, hogy közvetlenül bekapcsolódjanak az uniós jogalkotásba. Ezzel a lehetőséggel az európai parlamenti képviselők rendelkeztek eddig is... Úgy érzem, hogy ők féltékenységből megpróbálnak ennek is az élére állni, hogy itt is ők legyenek láthatóak. De nem fogják tőlünk elvenni ezt a lehetőséget.
Kovács Péter, RMDSZ: „Furcsának tartom Tőkés László megközelítését. Ha már különutasságról beszél, miért nem saját magát nevezi meg ebben a szerepben, miért képzeli azt, hogy mindenki más, aki nem sorakozik fel mögé, az különutas? Úgy vélem, ha nem az a célunk, hogy nagyokat mondjunk, akkor be kell vonjuk az összes európai kisebbséget ebbe a folyamatba. Éppen ezért megkerestük az Európai Nemzetek Föderális Unióját (FUEN), amely több mint 60 kisebbségi szervezetet tömörít, és felvállalja ezt az ügyet, képviseli, hogy az európai kisebbségek számára elfogadandó kezdeményezések érdekében aláírásokat lehessen gyűjteni és élni lehessen ezzel az európai állampolgári kezdeményezéssel. Mi úgy gondoljuk, hogy nem lehet csak a magyarokra vagy csak a székelyekre kiélezni ezt a kérdést. Csak így tudunk sikerre jutni.”
Jelenlegi állás szerint az RMDSZ taktikája tűnik célravezetőnek, hiszen a FUEN Európa 32 országának 86 kisebbségvédelmi szervezetének ernyőszerveként működik, s így valószínűleg könnyebben meg tudja szervezni az aláírásgyűjtési akciót, mint a nulláról induló KMAT vagy a Székely Nemzeti Tanács (persze hozzá kell tenni, hogy a KMAT-nak tagjai a Kárpát-medence országainak magyar autonomista szervezetei, taglétszáma viszont meg sem közelíti a FUEN-ét). Mindezzel együtt viszont azt is számításba kell venni, hogy a közös nevező megtalálása, vagyis egy közös indítvány beterjesztése nem lesz egyszerű feladat az RMDSZ és „szövetségesei” számára.
Messze vagyunk még attól, hogy egy magyar részről esetlegesen elindított polgári kezdeményezés sikerességét latolgassuk, egyet azonban már most leszögezhetünk: a magyar-magyar szembenállás már a kezdeteket megmérgezi, s Tőkés Lászlónak igaza lehet, hiszen a széthúzás elriaszthatja a potenciális szövetségeseket.
kitekinto.hu
Erdély.ma

Feltámasztani az erdélyi magyar párbeszédet!
Kolozsváron az unitárius egyház tanácstermében tartotta meg pénteken első ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) új országos elnöksége, szombaton pedig az új választmány gyűlésezett.
A tanácskozást követően Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke a sajtónak elmondta, hogy szervezési, ügyrendi kérdéseket tárgyaltak meg. A tevékenységük a következő szakbizottságok keretében szerveződik és zajlik majd: nemzetpolitikai, egyházi, szociális- és népegészségügyi, sport és ifjúsági, gazdasági, kulturális, környezetvédelmi, oktatási és média.
A választmány tagjai: az országos elnökség, a területi elnökök, a szakbizottsági elnökök, valamint egy-egy roma, illetve csángó kérdésekkel megbízott tisztségviselő.
Tőkés László elnök helyzetértékelő beszédét idézte, amelyben, többek között, nagy eredményként értékelte a demokrácia központok beindítását, és azt, hogy az EMNT a plurális nemzeti egység építésébe kezdett. Véleménye szerint az RMDSZ a nemzeti közszolgálat és a politikum összefonásával korlátozta az autonóm törekvés kibontakozását. Ezért fontos, hogy az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kiegészíti egymást. Tőkés László kudarcként értékelte, hogy tavaly nem sikerült folytatni az elkezdett erdélyi magyar párbeszédet, amelynek feltámasztására szólította fel az összes politikai szereplőt.
Az EMNT elnöke példaértékű országos ügynek tekinti a marosvásárhelyi helyhatósági választást, ezért szorgalmazza, hogy a közös magyar jelölt indítása érdekében a felek egy héten belül kössenek koalíciós megállapodást. „Nincs helye az önállóskodásnak” – mondta Tőkés, hozzáfűzve: a gondolatot különben a magyar kormány is támogatja. Ezt kell tudatosítani mindenkiben, legközelebb, például február 3-án, Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Autonóm Tanács ülésén – szögezte le Tőkés
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)

Tőkés folytatná az egyházi átvilágítást
Az erdélyi magyar történelmi egyházak átvilágításának folytatását, valamint a határon túli magyar gazdasági elszámoltatást szorgalmazza Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő – olvasható az EP-képviselő sajtóirodájának közleményében.
Az EMNT elnöke kedden Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján sajnálatosnak nevezte, hogy 22 évvel a rendszerváltás után még mindig lassan halad az egyházi átvilágítás, illetve a posztkommunista időszakban elkövetett anyagi visszaélések elszámoltatásának folyamata.
Mint mondta, nehezíti a pénzügyi számonkérést, hogy újabb és újabb korrupciós eset merül fel, majd hozzátette, hogy ezek kivizsgálásában a 2010-ben megválasztott magyar nemzeti kormány hatóságainak is szerepet kell vállalniuk.
Szerinte az elszámoltatás szükségességét példázza az a „korrupciós” eset, amelyben – mint mondta – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének vezetői érintettek. Tőkés „nem hivatalos, de egészen bizonyos értesülése” szerint az RMDSZ Bihar megyei szervezete „Forró Tamás kétes hírű üzletember” közvetítésével 250 ezer euróért – mintegy 75 millió forintért – kínálta eladásra a Nagyváradon felépített Ady-központot.
Ezt az épületet a Mecénás Alapítvány építette abból a pénzből, amit az első Orbán-kormány eredetileg az akkor még Tőkés által irányított Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek ítélt meg, de a Medgyessy-kormány a támogatást hivatalba lépése után az alapítványnak ítélte.
Tőkés szerint az alapítvány 320 millió forintot kapott, és a lényegesen alacsonyabb eladási ár „okkal ébreszt gyanút” a pályázati pénz felhasználása iránt. Megállapította, hogy a magyarországi pénzekkel visszaélők elszámoltatásának ügye nem halad előre.
Tőkés ismét szorgalmazta az RMDSZ pénzügyi monopóliumának megtörését, hogy ne csak ők rendelkezzenek a romániai magyarságnak biztosított román állami támogatás felett.
MTI

Erdély.ma

Marosvásárhely: nem akar magyar koalíciót az RMDSZ
Nem ír alá koalíciós megállapodást és nem fogadja el az előválasztások lehetőségét az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete a polgármesterjelölt ügyében. Benedek István elnök lapunknak elmondta: Vass Levente személyében már megvan a jelölt, akit az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei és helyi szervezete egyezmény nélkül is támogat, már csak a Magyar Polgári Párt (MPP) csatlakozását várják.
Mint ismeretes, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a hétvégén Kolozsváron elmondta, Marosvásárhely esetében „partnerséget és koalíciós szerződést” kérnek, melynek létrejöttét nem lehet többé halogatni, még a héten meg kell állapodni. Tőkés megítélésében a szerződés megkötése más településeken is az összefogás létrejöttét szolgálná. A szervezet elnöke lényegében megismételte azt, amit az elmúlt év vége felé már egyszer szorgalmazott: az írásban való megállapodás megkötését. Ragaszkodik az írásbeli szerződéshez Kali István, az EMNP marosvásárhelyi alelnöke is.
„Nem attól tartunk, hogy a másik fél nem tartaná be az ígéretét, hanem azt mondjuk, hogy akkor van koalíció, ha létezik egy papírra vetett szerződés. Addig csak megegyezésről beszélhetünk” – vélekedett Kali. „Nem tudom, milyen szerződést akar aláíratni az EMNT vagy az EMNP, hisz mi már hónapokkal ezelőtt megegyeztünk. Van egy közös jelöltünk, akit egyelőre a két magyar párt, de remélhetőleg nemsokára a harmadik, az MPP is támogatni fog” – nyilatkozta lapunknak Benedek István.
Az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke szerint a helyi EMNP „névtelen gyermekei fölöslegesen és károsan kavarják a dolgokat”. „Én eddig azt hittem, hogy mindenki számára a dolgok a lehető legtisztábbak, és az adott szó többet ér bármilyen aláírásnál” – tette hozzá a politikus. Ebből kifolyólag az RMDSZ nem hajlandó elfogadni az MPP javaslatát sem, miszerint előválasztásokon kellene dönteni a polgármesterjelölt személyéről. „Én nem zárkózom el a gondolattól, de az RMDSZ-en belül hosszas viták után elvetették az ötletet” – mondta Benedek István.
Marosvásárhelyen 2000-ben szerveztek először és utoljára előválasztásokat. Az akkori RMDSZ-elnök, Kincses Előd ma is azt állítja, hogy a legdemokratikusabb módszer volt a polgármester- és a tanácsosjelöltek megnevezésére. „Félreértés ne essék, én nem vagyok Vass Levente ellen, aki 2000-ben az egyik alelnököm volt, azonban akkor tudnám támogatni, ha megmérettetne, és meg is nyerné az előválasztást. Nem értem, az RMDSZ miért fél annyira az előválasztásoktól, miért olyannyira magabiztos abban, hogy Vass Levente a legmegfelelőbb jelölt” – tette fel a költői kérdést a szövetség egykori Maros megyei elnöke. Kincses szerint az előválasztásokon diadalmaskodó Vass megerősödve szállhatna harcba a szinte teljes román lakosság által támogatott Dorin Floreával.
Hozzáfűzte: az Amerikai Egyesült Államokban vagy Franciaországban sem hiába vezették be az előválasztási rendszert. A megmérettetést szorgalmazza az MPP is. László György megyei elnök ezt tartja a legdemokratikusabb és egyben a legeredményesebb jelöltállítási módszernek. A koalíciót illetően a lapunk által megkeresett polgári politikus üdvözlendőnek tartja Tőkés László felhívását. „Mi már a kezdet kezdetén közös, független jelöltben gondolkodtunk. De emlékeztetni szeretném a püspök urat, hogy annak idején, amikor Bölöni Lászlót kértük fel, az EMNT-s fiúk nem voltak hajlandók aláírni a levelet. Ők inkább vakon belementek mindabba, amit az RMDSZ megszabott” – fejtette ki László György.
Akárcsak RMDSZ-es kollégája, az EMNP marosvásárhelyi alelnöke, Kali István sem akar hallani az előválasztásokról. Szerinte erre már nincs sem idő, sem szükség. „Mikor, ki, hogyan szervezze meg? És egyáltalán miért? Ha két szervezetnek van egy közös jelöltje, akkor a harmadiknak fel kellene sorakoznia mögéje” – nyilatkozta a Krónikának Kali István.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Rágalmazási pert nyert Tőkés László
Jogerős ítélettel pert nyert Tőkés László a Nagyváradon megjelenő Ghimpele de Bihor című hetilap egyik munkatársa és kiadója ellen. Az Európai Parlament leköszönt alelnöke azért fordult a bírósághoz, mert Florin Budea újságíró egyik cikkében azt állította róla, hogy 1989 előtt a Szekuritáté alkalmazottja volt.
Tőkés Lászlót az háborította fel a leginkább, hogy a szerző még azt sem vette figyelembe, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) már jó tíz éve megállapította, hogy nem működött együtt a volt politikai titkosrendőrséggel. A szekusmúlttal vádolt Dan Voiculescu médiamágnás által kiadott lap egy névtelenségbe burkolózó volt szekus ezredes nyilatkozatára alapozta cikkét. A szerző szerint a névtelen nyilatkozó azt állította, Tőkés Lászlót nemcsak a román, de a magyarországi titkosszolgálat is beszervezte, sőt a politikus a mai napig nekik dolgozik.
A Tőkés, angajatul Securităţii (Tőkés, a Szekuritáté alkalmazottja) című cimoldalas cikk megjelenése után a volt püspök 70 ezer lejes erkölcsi kártérítést követelt az újságírótól és a lapot kiadó Intact Media cégcsoporttól, amit alapfokon a nagyváradi bíróság elutasított. A 2010. január 14-én napvilágot látott írás szerzője azzal érvelt a bíróság előtt, hogy ő csak feltételes módban állította alanyáról, hogy a Szekuritáté alkalmazottja lett volna. „Érthetetlen módon a váradi bíróság elfogadta ezt az érvet, de a Bihar megyei törvényszék már nem. Csak annyit mondtam, hogy második osztályban tanítják, hogy a mondat végén milyen írásjellel kell megkülönböztetni a kérdést az állítástól” – számolt be a másodfokú tárgyalás egyik fontos részletéről Tőkés László védőügyvédje, Kincses Előd.
A későbbiekben Florin Budea azzal próbálta hárítani a vádat, hogy ő lényegében egy anekdotikus beszámolót írt Tőkés papi pályafutásáról. Az alperes azzal magyarázta az írásban megjelenő, Tőkés és Adolf Hitler közötti hasonlatot, hogy ezzel mindkettőjük gyors felívelését szerette volna érzékeltetni. „Azt kérdeztem, hogy ha már ennyire jóhiszemű volt, miért nem Václav Havellel, a nemrég elhunyt ellenzéki cseh íróval vont párhuzamot, aki kikerülve a börtönből Csehszlovákia utolsó és Csehország első elnöke lett? Vagy esetleg miért nem Băsescuval hasonlította össze Tőkést, aki tengerészkapitányból, megőrizve szokásait, államfő lett?” – érvelt Kincses Előd.
A román sajtó és a Media Sind újságírói szakszervezet azonban nem a rágalmazó Budea, hanem Tőkés László ellen foglal állást, akit az alperes zaklatásával vádol. Cristi Godinac országos szakszervezeti elnök szerint a cikk szerzője jóhiszeműen járt el, hisz megpróbálta megszólaltatni az ügyben Tőkés Lászlót is, aki azonban megtagadta az interjúadást.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

A chartaper áthelyezését kéri Kincses Előd
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) chartájának módosításáért indított per áthelyezését kérte dr. Kincses Előd ügyvéd, aki a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) jogi képviseletét látja el. Az ügyvéd a marosvásárhelyi polgármester-választásról kijelentette: előválasztással kellene kiválasztani a magyarság szempontjából legesélyesebb jelöltet, akinek pártsemlegesnek kellene lennie.
Kincses Előd tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Legfelsőbb Bíróságon és Semmítőszéken kérni fogja a MOGYE chartájának módosításáért kezdeményezett per áthelyezését a Maros Megyei Törvényszékről más megyébe. Az ügyvéd szerint elfogadhatatlan, hogy fél évnek kelljen eltelnie ahhoz, hogy a 2011. november 21-i tárgyalást újabb kövesse. Beadványára válaszolva a bíróság a bírák túlterheltségére hivatkozott, annak ellenére, hogy Kincses szerint a törvényes rendelkezések betartatása a tét, ami sürgősségi eljárást indokol, hiszen a MOGYE egyetemi charta hiányában működik. Arra hivatkozva kérte a per áthelyezését, hogy a Maros Megyei Törvényszéken a helyi érdekek és befolyások miatt nem biztosított a bírák pártatlansága ebben az ügyben. Kincses bírálta az RMDSZ-t, amiért nem lépett be a perbe a RMOGYKE oldalán, ahogyan tette azt az EMNT Tőkés László, az EMNP Toró T. Tibor és az MPP Szász Jenő beleegyezésével. “Az RMDSZ, annak ellenére, hogy felkérték erre a lépésre, nem adott választ. Úgy látszik, Kelemen Hunor elnök Markó Béla mintájára cselekszik, akit szintén felkértek, hogy oktatásért felelős miniszterelnöki minőségében lépjen be a perbe a RMOGYKE mellett, ám az RMDSZ nem válaszolt a felkérésekre.”
Kincses arról is beszámolt, hogy a Bihar Megyei Törvényszék helyt adott Tőkés László fellebbezésének abban a perben, amelyet a Ghimpele de Bihor újságban megjelent cikk miatt indítottak a Florin Budea újságíró és az Intact Media Group Kft., majd később az Alpa New Media Kft. ellen. A szóban forgó lapban Tőkés, a szekuritáté alkalmazottja címmel jelent meg írás, ezt támadta meg a váradi bíróságon a püspök, a bíróság pedig elutasította keresetét. Jogi képviseletében Kincses Előd a törvényszéken fellebbezett, erkölcsi kártérítésként 70.000 lejt kérve. A törvényszék helyt adott a fellebbezésnek, Kincses szerint azonban még nem tudják, mekkora összeget hagytak jóvá kártérítésként.
Független polgármesterjelöltet!
”Nagyon fontos, hogy Marosvásárhelyen azt a polgármester-jelöltet, akinek esélye van legyőzni Dorin Floreát a helyhatósági választásokon, előválasztással jelöljék ki” – nyilatkozta a sajtótájékoztatón Kincses Előd, aki ezúton nyilvános felkéréssel fordult az eddigi három lehetséges jelölthöz – Smaranda Enachehoz, dr. Vass Leventéhez és dr. Benedek Imré-hez –, arra szólítva fel őket, hogy ismertessék álláspontjukat: hajlandók-e megméretkezni előválasztáson, tiszteletben tartanák-e annak eredményét és támogatnák-e azt, aki a legtöbb szavazatot kapja. Kincses szerint az előválasztást az RMDSZ-nek, az MPP-nek és az EMNP-nek együtt kellene megszerveznie. “Ha az RMDSZ elutasítja az előválasztást, akkor beigazolódni látszik a PD-L–RMDSZ közötti egyezség gyanúja, amint az a román sajtóban felvetődött. Ennek lényege, hogy Lokodi Edit megyei tanácselnökségének megtartása fejében Dorin Florea a polgármesteri székét tarthatná meg” – jelentette ki Kincses. A Népújság kérdésére, hogy hogyan képzeli el az előválasztást, elmondta, parókiákon, pártszékhelyeken lehetne lebonyolítani, ahol minden politikai erő képviselve lenne, a Pro Európa Liga pedig megfigyelői státust kaphatna. “Nem értem, az RMDSZ miért ellenzi makacsul az előválasztást, vagy miért fél a megmérettetéstől, hiszen, mint állítja, megtalálta a legjobb jelöltet. Nem vagyok Vass Levente ellensége, de úgy vélem, nem tudna elegendő szavazatot szerezni a polgármesterséghez. Egyrészt, mert nem eléggé ismert, másrészt meg bizonyos körökben túl jól ismerik. Ha Vass Levente kerül ki győztesen az előválasztásokon, támogatom. A három jelölt mellett mások is megmérettethetnék magukat, a lista még nyitott” – mondta Kincses Előd, aki szerint Marosvásárhely magyar polgármesterjelöltjének pártsemlegesnek kellene lennie, koalíciót pedig csak a polgármester személyének támogatására kellene kötniük a magyar politikai alakulatoknak, a tanácsosi lista összeállítása kapcsán túl nagyok az érdekellentétek.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Eladták volna az Ady központot?
Tőkés László állítása szerint a Bihar megyei RMDSZ vezető politikusai 75 millió forintnak megfelelő értékben akarták eladni a nagyváradi Ady központ épületegyüttesét.
Tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László EP-képviselő elmondta, hogy nem hivatalos értesülései szerint a Bihar megyei RMDSZ vezető politikusai, név szerint Kiss Sándor, Lakatos Péter, Biró Rozália és Szabó Ödön egy Forró Tamás nevű, kétes hírű magyarországi üzletember közvetítésével el akarták adni 250 ezer euróért (mintegy 75 millió forint) a nagyváradi Ady-központot, mely létesítmény felépítésére a magyarországi költségvetősből 320 millió forintot utaltak ki. Tőkés László kijelentette, hogy ebből kiviláglik az is, hogy a magyar közpénzek egy részét másfelé is elcsatornázták a bihari RMDSz-esek, „és annak is ára volt, hogy a római katolikus egyház cinkosságot vállalt az ügyben”. Arra a kérdésünkre, hogy mikor történhetett ez az eladási kísérlet, Tőkés László azt válaszolta, hogy erről nincsenek pontos információi, de feltételezhetően tavaly kísérelték ezt meg, de az üzlet nem valósult meg, mert a politikusok nem kapták meg a kért összeget. Szabó Ödön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a Tőkés László által elmondottakra reagálva lapunknak elmondta: „Tőkés László az elmúlt években egyre több olyan dolgot állít, aminek semmi köze a valósághoz. Én egyetlenegy ilyen dologról sem hallottam, egyetlen ilyenfajta megbeszélésen sem vettem részt. Tőkés László a választási kampányra készül, de én először is azt ajánlanám neki, hogy olvassa el a tízparancsolatot, és minden egyes parancsolatát tartsa be, azt a parancsolatot is, hogy ne hazudj!”
Pap István
erdon.ro

Pert nyert Tőkés László
Másodfokon pert nyert Tőkés László EP-képviselő a Ghimpele de Bihor elnevezésű lappal, illetve Florin Budea újságíróval szemben a váradi hetilap egyik, 2010 januárjában megjelent, „Tőkés, a Szekuritáté alkalmazottja” című rágalmazó cikke ügyében.
A hírt hétfőn, 2012. január 30-án egy marosvásárhelyi sajtótájékoztató keretében Tőkés László ügyvédje, dr. Kincses Előd jelentette be. „Ismét sikerült Tőkés László igazát bizonyítani. Január 26-án a Bihar megyei törvényszék elutasította az újságot megjelentető Voiculescu-klán fellebbezését és módosította az elsőfokú döntést” – mondotta a felperes jogi képviselője.
Emlékeztetésképpen: a Ghimpele de Bihor főszerkesztője, Florin Budea 2010 januárjában, egy szekustiszt visszaemlékezése alapján írta azt az 1989-es temesvári népfelkelés elindítójáról, hogy a Szekuritáté nevezte ki Temesvárra, egyházi szolgálatra. Bár Kincses Előd már elsőfokon egyértelműen tisztázta, hogy a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS) bizonylata alapján Tőkés László nem kollaboránsa, hanem éppenséggel üldözöttje volt a titkosszolgálatnak, ilyenképpen a per tárgyát képező újságcikk állításai teljességgel alaptalanok, továbbá az értesülés forrásaként megnevezett szekustiszt a bíróságon tett tanúvallomásában tagadta, hogy ő erről nyilatkozott volna az újságírónak – mindezek ellenére a nagyváradi bíróság 2011 márciusában elutasította a keresetet. Minekutána Tőkés László fellebbezett a végzés ellen, a másodfokú ítélet szerint pert nyert és 1000 lej kártérítésre jogosult. Ismeretes: az egykori temesvári lelkipásztor – mint ahogyan 2001-ben, az Associated Press romániai tudósítója ellen indított sajtóperben – 70 ezer lejt igényelt a Dan Voiculescu ex-konzervatív párti elnök médiaérdekeltségi körébe tartozó lapkiadótól. Tőkés László a megítélt összeget az erdélyi magyar sajtóból hiányzó tényfeltáró újságírás bátorítására ajánlja fel – a Krónika erdélyi napilappal közösen egy ilyen jellegű pályázatot hirdetnek, amelynek az első díját ez az 1000 lej képezi.
erdon.ro

Tőkés elszámoltatna
A titkosszolgálati átvilágítás és a gazdasági elszámoltatás témája került ismételten napirendre Tőkés László EP-képviselő, EMNT-elnök tegnapi sajtótájékoztatóján.
Tőkés László szerint sajnálatos az, hogy huszonkét évvel a Ceauşescu-diktatúra bukása után még mindig lassan halad az egyházi átvilágítás, illetve a posztkommunista időszakban elkövetett anyagi visszaélések elszámoltatásának folyamata. Tőkés szerint feltűnő, hogy a román politikai élet magyar – RMDSZ-es – képviselői mintha teljes mentességet élveznének a korrupció tekintetében. Az EMNT tárgyalásokat kezdeményez annak reményében, hogy a magyar nemzeti közösség részére évente kiutalt támogatásokat méltányosan osszák el. Meg kell törni az RMDSZ pénzügyi monopóliumát, és kettős elszámoltatást kell szorgalmazni – hangsúlyozta.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)