Ady-központ: kettős elszámoltatást szorgalmaz Tőkés László
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiterjesztené az elszámoltatást a határokon túlra is, ennek lehetőségeiről már tárgyalt Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztossal – mondta el a politikus azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyen az Érmindszentre tervezett Ady-központ és termálfürdő magyarországi támogatásának “eltérítéséről” beszélt.
Tőkés László a sajtótájékoztatón felidézte az Ady Endre-szülőfalujába tervezett termálfürdő, irodalmi zarándokhely-projekt előzményeit. Mint fogalmazott, az Ady-központot eredetileg az első Orbán-kormány idején meghirdetett Széchenyi-terv pályázatán elnyert 320 millió forintból építették volna meg. “Nagyralátó terv volt. Azt gondoltam, hogy ha van egy Goethe-intézet Weimarban, nekünk is vannak olyan nagyságaink, akik megérdemelnének egy önálló, intézeti hátteret, zarándokhelyet. És mivel az adottságok megvannak, egy termálfürdőt is oda terveztünk” – mondta politikus, aki emlékeztetett, hogy a projektet az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület dolgozta ki. “A nevezett ügynek a főszereplője Mudura Alexandru” – fogalmazott Tőkés László, megemlítve, hogy a vállalkozó a Medgyessy-kormánnyal jó kapcsolatban állt, a nagyváradi Lotus Pláza építéséhez például állami támogatást is kapott. “Ő hozta létre Kis Sándor megyei tanácselnökkel és elvtársaival a Mecénás Alapítványt, amelynek a vizsgálatok szerint az volt a rendeltetése, hogy az általunk pályázati úton elnyert 320 millió forintot elcsatornázza, és törvényesnek tűnő keretet teremtsen” – szögezte le a politikus, aki szerint Tempfli József katolikus püspök “jóhiszeműségből” támogatta ezt. Tőkés László felidézte: a projekt végül Nagyváradon valósult meg, de nem az eredeti terveknek megfelelően, hiszen csupán egy konferenciaközpont épült meg. Szerinte az ügy kimeríti a korrupció fogalmát, mivel a pénzzel az alapítvány azóta sem számolt el. A politikus kifogásolta azt is, hogy 2011-ben összesen mintegy 32 millió forint támogatást kapott az a médiabirodalom, ami mögött szerinte a Mecénás Alapítvány-köre, az RMDSZ Bihar megyei vezetőségi köre áll. “Még a magyarországi leleplezésekhez viszonyítva is megrendítő esettel állunk szemben” – tette hozzá. Leszögezte: kettős elszámoltatásra lenne szükség, azaz a hazai támogatások felhasználása mellett a határon túli magyaroknak juttatott pénzek felhasználását is ellenőriznie kellene a kormányzatnak. Erről már tárgyaltunk Budai Gyulával és Orbán Viktor miniszterelnökkel is – emelte ki, majd hozzátette, ehhez szorosan hozzátartozna a közszereplők titkosszolgálati átvilágítása is. “Örömmel mondhatom el, hogy Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNP) kezdeményezésére megegyezés született a Szatmár megyei önkormányzat vezetőivel, Csehi Árpáddal és Zatykó Gyula, az EMNP megbízott alelnöke között. Ennek értelmében együtt fogunk működni az érmindszenti Ady-kultusz beindítása céljából és a régió felemelése érdekében” – fogalmazott, majd leszögezte, a nemzeti ügyek szolgálatához felül kell emelkedni a pártérdekeken. Az MTI kérdésére, hogy tettek-e feljelentést az Ady-projekttel kapcsolatban, Tőkés László elmondta, hogy jelenleg a “kivizsgálás szakaszában” járnak, de tárgyalnak az elszámoltatási kormánybiztossal, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárával, Gál András Leventével is. “Egy egész bizottság vizsgálja ezt az ügyet” – emelte ki. Tőkés László szintén az MTI kérdésére elmondta: bár a projekt “zátonyra futott”, de nem mondtak le róla, keresik a “jóvátétel lehetőségét”. Ugyanakkor leszögezte: tisztában vannak Magyarország nehéz gazdasági helyzetével, de örömmel vették tudomásul, hogy a kormányzati szándék megvan az Ady-projekt megvalósítására. Szerinte jelenleg újra kell gondolni a beruházást.
erdon.ro

Aknamunka
A jövő évi parlamenti választásoknak az RMDSZ valahogy úgy indul neki, ahogyan három évvel korábban az ominózus európai parlamentieknek: jó esélye van elérni önmagában is a bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt, de igen kellemetlen meglepetések is érhetik, amennyiben ez mégsem sikerül. A valóban létező kockázatot úgy lehet csupán elkerülni, ha az RMDSZ átad befutó helyeket Tőkéséknek – aminthogy már vannak is erre a szándékra utaló jelek.
Hacsak saját hibájából nem tanult a Szövetség...
„Én a magam részéről Tőkés Lászlót nem tudom az RMDSZ képviselőjének tekinteni, soha nem is volt az. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal kötöttünk egy egyezséget, ami alapján fölvettük őt a listára, de ő RMDSZ-es csak akkor volt, amikor ebből valami hasznos formai következménye származott, például így lehetett tagja a néppárti frakciónak. De ő soha, egyetlen pillanatig sem tekintette magát RMDSZ-es képviselőnek” – fogalmaz a Népszavának a napokban adott interjúban Markó Béla.
Az RMDSZ volt elnöke megemlíti, hogy ő maga ajánlotta fel 2009-ben Tőkés Lászlónak: legyen listavezető az RMDSZ Európai parlamenti listáján. „Így tettem lehetővé számára, hogy most leragasztgassa az RMDSZ plakátjait Brüsszelben” – utal Markó a nemrégiben, az Európai Parlamentben történt botrányos esetre, amikor Tőkés és a Fidesz-frakció bojkottálta a volt RMDSZ-elnök brüsszeli előadását – az EP-alelnök tevőlegesen, anarchista módjára, a magyarországi kormánypárt EP-képviselői pedig tüntető távolmaradással.
Markó lényegében azt mondja most ki, ami azóta is közszájon forog: hogy az RMDSZ ellen hosszú-hosszú évekig aknamunkát végző Tőkés Lászlónak biztos brüsszeli képviselői mandátumot ajánlott fel, tálcán. Vagyis, hogy ezzel a magyar érdekvédelmi szervezet nem tett egyebet, mint hogy (a babérokon kívül) pénzt, paripát és fegyvert szolgáltatott, önként, annak a személynek és a körülötte levő csoportosulásnak, aki/amely egyetlen célul az RMDSZ ellehetetlenítését, tönkretevését tűzte ki maga elé.
Tőkés László 2009-ben ugyanis már csak az n-edik mandátumát töltő, egyházkerületében igencsak elkopott tekintélyű püspök volt, politikusként pedig egy gyakorlatilag három személyből álló, jogilag be sem jegyzett alakulat vezére.
Függetlenként igen kevés eséllyel indult volna neki az európai parlamenti választásoknak, így kapva kapott az RMDSZ ajánlatán, besétálva az Európai Parlamentbe az eléje terített piros szőnyegen. És innen már csak egy lépés volt hátra ahhoz, hogy – a Fidesz kormányrajutását követően – elfoglalhassa az államfővé avanzsált Schmidt Pál helyét az EP alelnöki székében.
A magas tisztséggel járó eszközöket – pénzt, tekintélyt, hatalmat – azonban, mint várható volt, Tőkés arra használta fel, hogy az RMDSZ ellenében építkezzen: közeli embereit európai parlamenti állásokhoz juttatva tovább lojalizálja, pártsejteket hozzon létre „demokráciaközpontok” fedőnéven, illetve ellenpártot jegyeztessen be, akár aláíráshamisítások árán is.
Salamon Márton László
Új Magyar Szó (Bukarest)

Fellépést sürgetnek az erdélyi magyar orvosképzés ügyében
Azonnali fellépést sürgettek az erdélyi magyar orvosképzés érdekében az Európai Parlament (EP) kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportjának csütörtöki ülésén részt vevő EP-képviselők.
Mint a csoportot jelenleg vezető Gál Kinga (Fidesz) közleményéből kiderül, a strasbourgi ülés meghívottja Brassai Attila, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) professzora volt, aki előadásában bemutatta, hogy bár jogszabály kötelezi az egyetemet magyar nyelvű orvosképzés létesítésére, a helyi román kari vezetés ezt sorozatos akcióival megakadályozza.
A Bolyai Kezdeményező Bizottságot is vezető Brassai Attila meghívását és a magyar nyelvű orvosképzés ügyének napirendre vételét Tőkés László, az EP alelnöke indítványozta, aki az ülésen „a román asszimilációs politika következtében bezárt, illetve románosított oktatási intézmények helyzetét mutatta be”.
Tőkés László szerint Erdély elrománosítása ma is tart, az Európai Uniónak pedig nem csupán a világ más részein élő jogfosztott közösségek érdekében kell föllépnie, de szükség van az unión belül egy, az őshonos nemzeti közösségek jogait védő jogi rendszerre is.
Gál Kinga kijelentette: abban az Európai Unióban, amely a demokrácia és a jogállamiság elveire épül, minden jogszabálynak, illetve azok be nem tartásának jogi és politikai következményekkel kell járnia. A néppárti politikus szerint „a MOGYE esete kiemelt bizonyítéka annak, hogy a nehezen kiküzdött kisebbségeknek kedvező jogszabály gyakorlatba ültetése hogyan sikkadhat el helyi, többségi vezetőknek köszönhetően”.
Surján László (KDNP), Sógor Csaba és Winkler Gyula (RMDSZ), továbbá Francois Alfonsi korzikai képviselő szintén emlékeztetett: számos EU tagországban létezik a kisebbségek jogait védő és támogató jogszabály, de annak gyakorlatba ültetése már elmarad a kormányok részéről.
Szabadság (Kolozsvár)

Bertalan-napra várják Orbán Viktor magyar kormányfőt
Széki szalmakalapot és mellényt ajándékoztak Németh Zsolt államtitkárnak
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Pro Urbe Szék Alapítvány és a Donát Alapítvány szervezésében csütörtökön egész napos közösségi ünnepet tartottak a Kolozs megyei Széken annak kapcsán, hogy közel ötven – széki vagy Székről elszármazott – erdélyi tehette le aznap a magyar állampolgárságot a kolozsvári magyar főkonzulátuson. Az eseményen részt vett a csütörtöki négynapos erdélyi magánlátogatásra érkezett Németh Zsolt, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára is. A szónokok beszédükben a székiek példamutató helytállását, szorgalmát, a népi hagyományok éltetése érdekében kifejtett több évszázados tevékenységét hangsúlyozták. Ugyanakkor szó esett még a faluturizmus fejlesztésének szükségességéről is, de a rendezvény gazdag gyermek- és ifjúsági programokban is bővelkedett, este pedig a széki Szalmakalap ifjúsági tánccsoport fellépésével és táncházzal zárult.
Kora délután a Keljfeljancsi Bábszínház egyik előadását tekinthették meg a gyerekek, majd íjászbemutatót szervezett a Turul Íjász Egyesület. Ezt követően Dávid János virágkertészeti főtanácsadó és Orbán Sándor növényvédelmi szakember tartott kiselőadást. A kolozsvári Donát Alapítvány, illetve az O. Ghibu-líceum diákjainak vezetésével gyermekfoglalkozásra került sor Építsük meg a Szent Koronát! címmel. Ezt követően Kónya-Hamar Sándor, a Pro Identitas Alapítvány elnöke tartott előadást Kettős állampolgárság vagy nemzetegyesítés? címmel, majd Szász Péter, az EMNT Demokrácia Központ igazgatója a honosításról értekezett. A magyarfenesi színjátszó csoport a kultúrotthonban előadta Szőcs Géza A kisbereki böszörmények című színművét.
Évszázadokon átívelő hagyományőrzés
A kultúrházban megtartott rendezvényen Sallai Márton helyi református lelkész először a széki himnuszként ismert 79. zsoltárt olvasta fel, majd a jelenlevők elénekelték a Himnuszt. Ezt követően a lelkipásztor megáldotta a jelenlevőket, akik nagy tapssal fogadták a kultúrházban Németh Zsolt magyar parlamenti államtitkárt, Toró T. Tibort, az EMNT ügyvezető elnökét, Gergely Balázst, az EMNT közép-erdélyi régiójának elnökét, Kocsis Ferencet, az EMNT Demokrácia Központjának széki koordinátorát és Filep Sándort, a Pro Urbe Szék Alapítvány elnökét.
Filep Sándor beszédében kifejtette: méltó dolognak tartja egy ilyen ünnepség megszervezését azoknak a székieknek, akik most magyar állampolgárokká váltak. – 1944 óta ők az első széki magyar állampolgárok! – tette hozzá Filep.
Gergely Balázs köszöntötte Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökét, Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét, Zsigmond Barna csíkszeredai magyar konzult, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzult, Gyurcsik Ivánt, a magyar külügyminisztérium főosztályvezetőjét, Kónya-Hamar Sándor volt parlamenti képviselőt és nem utolsósorban Sallai Jánost, a település polgármesterét.
Az EMNT közép-erdélyi régióelnöke beszédében a Szék és Kolozsvár közötti több évtizedes kapcsolatról, illetve annak felújításáról értekezett, míg Brenzovics László azt hangsúlyozta, hogy a székiek évszázadokon át megőrizték őseik értékeit.
Toró T. Tibor emlékeztette a jelenlévőket: pár évvel ezelőtt Tőkés Lászlóval járt Széken, akinek igen kedves ez a település. – A székiek az egész Kárpát-medencei magyarságnak példát mutattak azzal a magatartásukkal, hogy a nehéz helyzetből mindig tovább tudtak lépni. Ez a jobb időket is megélt település – amely egykor szabad királyi város volt – merjen tehát jövőt álmodni magának – hangsúlyozta Toró, majd megemlítette az EMNT által Erdély gazdasági fejlesztésére kidolgozott Mikó Imre-tervet. – A gazdasági jólét a szellemi felemelkedés felé vezethet – hangoztatta a politikus, majd azt ecsetelte, hogy Széken jobban ki kellene használni a falu- és az egészségügyi turizmus nyújtotta lehetőségeket, illetve a település kulturális-szellemi értékeit. – Azt kívánom a székieknek, hogy továbbra is legyen kitartásuk, erejük és hitük, hogy ezt a helységet a polgári város rangjára emeljék! – összegzett Toró T. Tibor.
Ára volt annak, hogy az ember magyar
Németh Zsolt magyar parlamenti államtitkár először azt emelte ki, hogy Magyarország közel ötven új állampolgárral gazdagodott, majd úgy vélte: tömegmozgalomnak kellene elindulni a magyar állampolgárság igénylése érdekében.
– Magyarnak lenni jó! – ezt olvashattuk a felhívásokon. De vajon miért kell ezt kimondani, hirdetni? Miért nem magától értetődő az, hogy magyarnak lenni jó? – tette fel a szónoki kérdést Németh Zsolt, majd válaszképpen elmondta: történelmi sorstársaink bozgorozással és diszkriminálással igyekeztek „gondoskodni” arról, hogy ne legyen magától értetődő a fentebbi kijelentés. – Olyan kisebbségi helyzetbe kergettek, ahol nap mint nap éreztették, hogy ára van annak, ha az ember magyar. A kommunizmus szétzilálta a magyar nemzet összetartozás-érzését, ám nem csak 2004. december 5-e volt, hanem 2010 is. Ennek következtében újra érezzük, hogy jó magyarnak lenni! Államhatárokat húztak közénk, és az asszimiláció rendkívül kemény próbatételnek bizonyult, ám megmaradásunkra ennek ellenére van lehetőség – hangoztatta a politikus. Megtudtuk: közvetetten ugyan, de Széknek köszönheti feleségét, hiszen a széki zenéért kezdett el egykor táncházba járni, népdalokat tanulni, és egy ilyen táncházban eltöltött este után ismerte meg későbbi asszonyát.
– Szék a megmaradás példája, amely a hitből és a reményből építkezik. Szék a hit és a remény üzenetét tolmácsolja a magyarságnak, és az egész nemzetnek erre van szüksége. Ha isten úgy akarja, áldás kíséri azt az érzést, hogy jó magyarnak lenni bárhol a világon! – összegzett Németh Zsolt.
Gergely Balázs felelevenítette a tavaly elhunyt Dániel Márton emlékét, aki 2009-ben azt mondta: Orbán Viktor megígérte egykor neki, hogy ha a Fidesz megnyeri a választásokat, egy Bertalan-napot Széken tölt majd. – Arra kérem Németh Zsoltot, tolmácsolja ezt a kívánságot a magyar kormányfőnek! – mondta Gergely, majd egy széki szalmakalapot és egy hagyományos, kék színű mellényt ajándékozott Németh Zsoltnak.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Zarándoklat Érmindszentre, Ady Endre szülőfalujába
Ady Endre születésének 134. évfordulójára emlékeztek 2011. november 19-én, szombaton a költő szülőfalujában, a korábban Szilágy, ma Szatmár megyéhez tartozó Érmindszenten. A település református templomában ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét az irodalmi zarándoklat. Balla Árpád helyi lelkipásztor köszöntötte a templomot zsúfolásig megtöltő résztvevőket: a határon innen és túlról érkezett egyházi és világi méltóságokat, elöljárókat, irodalmárokat, pedagógusokat és diákokat.
Szentbeszédet mondott Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke. „Ady Endre az emberi lélek nyugtalanságával kereste a választ az emberiség nagy kérdéseire. Istenes verseiből kitűnik, hogy közel állt ahhoz, hogy megtalálja a választ, de nem volt elég kitartó és mindig visszatért a kételkedés árnyékába” – fogalmazott a római katolikus püspök. Ehhez a gondolatmenethez kapcsolódott Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke is, aki Ady Endrét „perlekedő világi prófétának” és a „kemény és ítéletes szavak zseniális megfogalmazójának” nevezte. A prófétaság karikatúrája, a bibliai Jónás példáján keresztül az igehirdető arra hívta fel a figyelmet, hogy „az örömöt kisajátítani, önzőségben vagy önsajnálatban élni nem kedves cselekedet Isten előtt”.
Az istentiszteletet követően Ady szülőházának udvarán, a költő mellszobránál folytatódott a megemlékezés, ahol elsőként Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács elnöke mondott köszöntőt. Hangsúlyozta: önös érdekeink helyett a nemzet érdekeit kell előtérbe helyezni. Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke elmondta Ady Endre egy új és igazságosabb élet hírnöke volt, aki kritikai önszemléletre próbálta rávezetni a nemzet fiait. Ostorozó szavai 2011-ben is érvényesek, tette hozzá az anyaországi elöljáró. Szilágyi Mátyás főkonzul példamutatónak nevezte Ady Endre életművét és hazaszeretetét. „Nagy költőnk féltve óvta a Partiumot, Erdélyt, a kicsiny hazát a szétszakadástól, a nemzethaláltól, mintegy előre látva a magyarság nagy tragédiáját, Trianont” – hangzott el. Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának üdvözlő szavait Nemes Csaba politikai főtanácsadó tolmácsolta. „Úgy kell szolgálni a nemzet ügyét, hogy nem várunk érte fizetséget, és áldozatokra is készek vagyunk. Csak azt a csatát veszíthetjük el, amelyben el sem indultunk” – állt az államtitkár Budapesten keltezett levelében.
Az ünnepi beszédek sorát L. Simon László költő, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke nyitotta meg, aki erdélyi utazásainak élményét is felelevenítve a magyar-magyar és magyar-román megbékélés szükségszerűségét hangsúlyozta. Kifejtette: „közös dolgunk erdélyi magyaroknak, anyaországi magyaroknak, romániai románoknak, hogy együtt tegyünk azért, hogy a magyarok hazájuknak érezhessék továbbra is a saját szülőföldjüket. Hogy megőrizhessék nyelvüket, kultúrájukat, hogy mindent megtehessenek azért, hogy azt a kultúrát és azt a nyelvet vihessék tovább, amelyet éppen Ady hagyott örökül számukra.” Véleménye szerint az Érmindszenten született költő a felelős politizálás megtestesítője, saját lelkiismeretünk szimbóluma. Szili Katalin, független országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Ady Endre egyszerre volt magyar és európai. Mindaz, amit költészete képvisel, arra emlékeztet bennünket, mai magyarokat, hogy alakítói lehetünk saját sorsunknak legyen szó a jólétünk megteremtéséről, vagy az autonómiatörekvésekről, hangoztatta a képviselőasszony.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszéde elején felelevenítette Ady születésének századik évfordulója alkalmából, az ébredező ellenállás évében, 1977-ben tartott zarándoklatot. Akkor a Szekuritáté ügynökeinek jelenlétében zajlott az ünnepség. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte, hogy a tikosszolgálati dossziékban a mai napig megtalálhatóak a jelentések arról, hogy kik voltak jelen és mit mondtak. Visszaemlékezésében az EP-alelnök kitért a szabadulás esztendejében, 1990-ben szervezett első szabad zarándoklatra, majd felidézte a 2002-es évet is, amelyet a „kisiklatás évének” nevezett. Ekkor lopták el ugyanis a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyertes pályázatát és hiúsították meg az érmindszenti kulturális központ és termálfürdő megvalósulását, mondta. Örömét fejezte ki, hogy 2011-re újra együtt, a politikai pártálláson felülemelkedve emlékezhetnek meg Ady Endréről.
Az érmindszenti Ady-központ szükségességét hangoztatva Tőkés László elmondta: „Nem tehetjük meg azt, hogy Ady Endrét az egekig felmagasztaljuk, míg Érmindszent lent marad a sárban. Kompromisszumokat lehet kötni, de megalkudnunk végzetes lehet.” A 320 milliós projekt meghiúsulása szerinte a hallgatásnak is köszönhető, hiszen nem volt aki szóljon ellene. „Van amikor nem szabad hallgatni. «Góg és Magóg fia», «a protestáló hit és küldetéses vétó» apostola hogyan is tűrhetné meg, hogy itt álljunk és ünnepeljük őt miközben az elhallgattatás gyászos koszorúit hordjuk szobrának talapzatára.” – hangzott el. Az ünneplés hitelét Tőkés László szerint csak az adja vissza, ha elég bátrak vagyunk a szólásra és a cselekvésre Érmindszent érdekében.
Beszéde utolsó részében az EP-alelnök azt hangsúlyozta, hogy fel kell lépni a korrupció, az állam kifosztása és eladósítása ellen. Össze kell fogni, hiszen „éhes gyomorral és kifosztottan nem lehet magyarnak lenni."
Az Ady-költemények szavalásával és a költő megzenésített verseinek előadásával kísért ünnepség végén Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke mondott áldást, majd a résztvevők megkoszorúzták Ady Endre mellszobrát.
Nagyvárad, 2011. november 20.
Erdély.ma

Tőkés: a MOGYE-ügyből nem kerülhet ki győztesen a román hatalom
Az engedménykereső erdélyi magyar politizálást is hibáztatja az EP-alelnök
Az engedménykereső erdélyi magyar politizálást és a hatalom elrománosítási politikáját okolja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem még nem létező önálló magyar tagozatáért Tőkés László. Az EP alelnökének közbenjárására az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportja elé került az egyetemen kialakult magyarellenes és törvénytelen helyzet. A strasbourgi ülés után Tőkés Lászlót a magyar tagozat esélyeiről kérdeztük.
– Miben látja a kisebbségi munkacsoport jelentőségét? Mennyiben segítheti ez az orvosi egyetem önálló magyar tagozatának ügyét?
– A frakcióközi csoportok nem képezik részét az Európai Parlament jogi hatállyal bíró testületének. Konzultatív jellegű munkát végeznek, és csak közvetve hatnak reá, valamint hatnak ki a döntéshozásra és a tematizálásra. Úgyhogy a maga helyén kell kezelni és a maga súlyán kell kezelni ezt a tanácskozást, amikor is az Intergroup frakcióközi csoport napirendjére került az erdélyi magyar egyetem ügye. Viszont mégis meg van az a súlya, hogy felmutatja ezt a témát itt Európa előtt, kisugárzása van az Intergroupnak a tagjai, a munkatársai, a meghívottjai révén, egyfajta korlátozott nyilvánosságot jelent az orvosi egyetem témájának felvetése itt Európában, és innen elindulhatnak további fonalak, kezdeményezések. Azon kell törnünk a fejünket, hogy mit cselekedjünk. Ezekről már vannak elképzeléseink, azonban még nem beszélnék róluk.
– Pozitívan látja az önálló magyar tagozat esélyét?
– Megfordítanám a kérdést. A magyar felsőoktatási politikát hogyan látom? Az az út, amelyre az RMDSZ rátért ’96 után, csak ide vezethetett: a Petőfi–Schiller fantomegyetem gyászos útja, a jogkövető politizálás helyett az engedménykövetelő politizálás, ez a helyzetteremtő politizálás helyett a helyzethez opportunitsa módon alkalmazkodó politizálás. Olyan pillanatai voltak a magyar életnek Erdélyben és a magyar politikának, amelyet tudva vagy tudattalanul elszalasztottunk, a kritikus pillanat volt az uralkodó politikai osztállyal való megalkuvás a Neptun-időkben, utána pedig a kormányra lépés vezetetett egy olyan tudathasadásos állapothoz, hogy ha kellene tüntetni a kormány ellen, akkor magunk ellen kellene tüntetni. Közben – pont, mint a Petőfi–Schiller ügyben – itt sem üt az asztalra az RMDSZ, hanem ünnepel példának okáért a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, radikális sikernek nevezi a magyar tagozat engedélyezését ott, ahol nem is volt román tagozat. Ez az út nem vezet sehova, ezzel a rossz alternatívával szemben vagyunk kénytelenek erőnkön felüli erőfeszítéseket tenni, de hát ott van a román hatalom, s azelőtt ott volt a Gyurcsány-féle hatalom, a totális európai ignorancia stb.
– Ön szerint a MOGYE ügyéért is egyértelműen az RMDSZ hibáztatható?
– Az egész RMDSZ-es felsőoktatás-politika. De nagy szerepe van a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a MOGYE kudarcában az oktató személyzetnek és a tanári karnak, végre most az orvosin úgy néz ki, hogy egy emberként kiállnak a magyar tagozat ügyében, de ez nem volt jellemző eddig a marosvásárhelyi tanszemélyzetre sem. Úgyhogy megoszlik a felelősség, de alapvetően az a politikai párt felelős ezért, amelyik kisajátította magának az egyetemi politikát. Mi megalakítottuk a Partiumi Keresztény Egyetemet, utána létrehoztuk egyházi alapon a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. Nem kértünk tanácsot az RMDSZ-től, bár egy ideig akadályoztak. Ha nem lépünk, akkor ma azok sem lennének.
– Október 6-án, az orvosis tüntetés helyett kis ünneplés történt, mert a tanügyminisztérium visszadobta a törvénytelen egyetemi chartát. Akkor még ígéretesnek látta a helyzetet?
– Én most is ígéretesnek látom az egyetem helyzetét, ebből az ügyből nem kerülhet ki győztesen a román hatalom. Csupán az eredmény mértékére vagyok kíváncsi, hogy tagozatot alapítunk, vagy végre létrehozzuk az átfogó, teljes jogú autonóm magyar felsőoktatást. Sajnos ez a törvény maga is diszkriminatív, sajnos, mi magunk annyira leszállítottuk a lécet, az RMDSZ annyira leszállította a lécet, hogy most már azért harcolunk, hogy a multikulturális egyetemek megnevezése által alkalmazott nyilvánvaló diszkriminációban helyet kapjunk. Ez olyan, mintha a dél-afrikai négerek örülnének az apartheid idején annak, hogy vannak buszok, amelyekre ők is felszállhatnak, miközben ők azért harcoltak, hogy minden buszra felszállhassanak. Mi magunk tesszük tönkre az esélyeinket, az ilyenfajta szűkkeblű engedménykereső politizálás által. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a létrejövő Erdélyi Magyar Néppárt egy eredeti erdélyi központú helyzetteremtő politizálásra törekszik, és megint megkíséreljük, hogy ebből a balkáni románosítási politikából valahogy kivergődjünk.
Szász Cs. Emese
Székelyhon.ro

Per indult a MOGYE ellen
Beperelte a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet a Megyei Törvényszék Közigazgatási Részlegén, azzal a kéréssel, hogy nyilvánítsák semmissé az egyetemi chartát, mivel az nem felel meg az érvényben levő tanügyi törvény előírásainak, illetve igazságügyi ítélettel kényszerítsék a szenátust, hogy módosítsa az egyetem szervezési és működési szabályzatát – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Kincses Előd ügyvéd, aki a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület, a MOGYKE nevében jár el. A sajtótájékoztatón dr. Brassai Attila egyetemi tanár arról számolt be, hogy az Európai Parlament alelnökének, Tőkés Lászlónak a meghívására Strasbourgban ismertette a MOGYE magyar tagozatának megalakítása körül kialakult helyzetet Bevezetőjében Kincses Előd elmondta, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetet Ştefan Voitec és Mihály király aláírásával a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés érdekében hozták létre, majd az RKP Központi Bizottságától érkezett telefonhívás alapján 1962-ben utasították az egyetem vezetőségét, hogy a gyakorlati oktatást román nyelven kell megszervezni, s meg kell alakítani a román tagozatot is.
Az idén januárban érvénybe lépett 1-es törvény vonatkozó szakasza viszont egyértelművé teszi, hogy az egyetemi autonómiát kizárólag a jogszabály betartásával lehet gyakorolni. Ennek ellenére a MOGYE vezetősége az egyetem működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a törvény azon előírásait nem vette figyelembe, amelyek a magyar tannyelvű oktatásra vonatkoznak, holott a tanügyminiszter személyesen is felszólította az egyetemet, hogy a chartát igazítsák a jogszabályhoz – részletezte Kincses Előd. Majd konkrétan kitért arra, hogy a charta 46. szakaszának első bekezdése a magyar nyelvű gyakorlati oktatást a romániai felsőoktatás minőségét ellenőrző bizottság (ARACIS) előírásaitól teszi függővé. Ezzel megsérti a tanügyi törvény 5-ös szakaszát, amely szerint a jogszabály minden más előírás fölött van, s hatáskörét nem lehet korlátozni.
Ugyankkor kéri, hogy módosítsák a charta valamennyi törvénysértő szakaszát. Ha ezt nem teszik meg, az ítélet jogerőre emelkedése nyomán az intézet vezetőjének a minimálbér 20 százalékának megfelelő kötbért kell fizetnie minden nap késedelemért az államkincstárnak – tette hozzá.
Kincses Előd véleménye szerint Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek politikai úton nem sikerült eredményt elérni az önálló magyar tagozat feltételeit megteremtő egyetemi charta megszavazása érdekében, ezért arra kéri az oktatásért felelős politikust, hogy az RMOGYKE oldalán lépjen be a perbe. A sajtótájékoztatón dr. Brassai Attila egyetemi tanár beszámolt a Strasburgban tett múlt heti látogatásáról. Az Európai Parlament alelnökének kérésére az Őshonos Kisebbségek Frakcióközi Munkacsoportjában ismertette a MOGYE-n kialakult helyzetet. Bemutatta az egyetem történetét, majd beszámolt arról, hogy a 2011. évi 1-es tanügyi törvénynek a magyar tagozat megalakítására vonatkozó előírásait a román többségű szenátus nem foglalta bele az egyetemi chartába. Holott a három mutikulturálisnak nyilvánított erdélyi egyetem közül a kolozsvári BBTE és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem szenátusa eleget tett a jogszabály előírásainak.
Kérdésre válaszolva Brassai Attila elmondta, hogy az említett munkacsoport ajánlásokat fogalmazhat meg az EP plénumának. Kifejtette, hogy az európai képviselők gondolkodásmódja szerint egy másfél milliós kisebbség törvény nélkül is jogosult lenne az anyanyelvi felsőfokú oktatásra.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a MOGYE szenátusa a törvényes előírások ellenére öt vegyes főtanszék megalakítását foglalta a chartába, s a választásokat valószínűleg a jövő héten szervezik meg. Ezen a magyar tanerők 3-4 személy kivételével nem vesznek részt.
A diákság viszonyulását igazolja, hogy 85 százalékban aláírták, hogy magyarul szeretnék tanulni a gyakorlatot – hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón.
Bodolai Gyöngyi
Népújság 
Erdély.ma

A KREK közgyűlésének határozatai
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) 2011. november 18-i közgyűlési határozatairól szóló közleményt közöljük a továbbiakban.
A Romániai Református Egyház Zsinatának határozata értelmében Forró László hegyközkovácsi lelkipásztornak nem volt meg a 15 éves rendes lelkipásztori szolgálati ideje, ezért a főjegyzői tisztséget nem tölthette be. Közgyűlés helyette Lukács József szilágynagyfalui lelkipásztort választotta az Egyházkerület főjegyzőjévé. Közgyűlés elrendelte Babeş-Ardai Erika hegyközkovácsi, Berke Eszter nagyvárad-rogériuszi, Tóbiás Tiborné Csiki Emőke Piroska nagyvárad-velencei segédlelkészek, valamint Erdei Árva István szamoskóródi és Kürti Tamás pelekeszi helyettes lelkészek rendes lelkipásztorrá való felszentelésüket. Közgyűlés Pro Ecclesia Díjjal tüntette ki a Batizi, Arad-Gáji és Szilágyperecseni Református Egyházközséget, valamint Márkus László szilágysomlyói egyházmegyei főgondnokot és Hermann Schaefer németországi egyházi alapítványi elnököt. Pro Partium Díjban részesült a hollandiai KOEN Alapítvány, valamint Kéri Gáspár székelyhídi presbiter és tájházalapító, és Szabó Terézia, a Szatmári Református Gimnázium alapító igazgatója.
Érmindszenti Ady Központ
Közgyűlés, a sajtóhírek nyomán, tudomásul vette az RMDSZ és az EMNP közös szándéknyilatkozatát, miszerint közös érmindszenti régiófejlesztésbe kezdenek, illetve megépítenék a már elhíresült érmindszenti Ady Központot. Azzal együtt, hogy az Egyházkerület készséggel elismeri azt, hogy a termálvízre épülő vallási, kulturális központnak ötletgazdája Tőkés László püspök, aki a maga szolgálati idejében végigvitte a pályázatot, mégis az annak idején eltérített pályázat tulajdonosa a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Éppen ezért tisztázatlan kérdés marad, hogy a két politikai párt szándéknyilatkozatában szereplő Ady Központ, az Egyházkerület pályázatát akarja-e kiváltani, s ezzel immár másodszor is megfosztják az Egyházkerületet tulajdonától, vagy pedig ha nem így van, akkor miért marad ki a pályázat- és telektulajdonos Egyházkerület a tárgyalásokból? Közgyűlés jóváhagyta Kölcsey Ferenc sződemeteri szülőházának emlékházzá való átalakítását és egy egyházi, nemzeti zarándokhely kiépítését. Közgyűlés méltatlannak találja, hogy Kölcsey szülőföldje mindeddig nem kapta meg a megérdemelt figyelmet, és felszólít minden nemzeti érzelmű intézményt és személyt a nemzeti zarándokhely támogatására.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata
erdon.ro

Tőkés ismét „eltérítésről” beszél
A Kovászna megyei prefektúra felszólította a háromszéki önkormányzatot, hogy vonja vissza az egységes Székelyföldről szóló népszavazást kiíró határozatát. A felszólító levelet Valentin Ionaşcu alprefektus írta alá, de ez nem György Ervin prefektus megkerülésével történt, hiszen ő hétvégén a sajtónak megerősítette, hogy tud az esetről, amelyről mai sajtótájékoztatóján nyilatkozik. Ionaşcu szerint az önkormányzat határozata formailag és tartalmilag is hibás, és ezt már észrevette a Kovászna Megyei Tanács jegyzője is.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiterjesztené az elszámoltatást a határokon túlra is, ennek lehetőségeiről már tárgyalt Budai Gyula elszámoltatásért felelős magyar kormánybiztossal – mondta el a politikus azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyen az Érmindszentre tervezett Ady-központ és termálfürdő magyarországi támogatásának „eltérítéséről” beszélt.
Tőkés felidézte az Ady Endre szülőfalujába tervezett termálfürdő, irodalmi zarándokhely-projekt előzményeit. Mint fogalmazott, az Ady-központot eredetileg az első Orbán-kormány idején meghirdetett Széchenyi-terv pályázatán elnyert 320 millió forintból építették volna meg.
A projektet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dolgozta ki Tőkés püspöki mandátuma alatt. „A nevezett ügynek a főszereplője Mudura Alexandru” – fogalmazott Tőkés László, megemlítve, hogy a vállalkozó a Medgyessy-kormánnyal jó kapcsolatban állt.
„Mudura hozta létre Kiss Sándor megyei tanácselnökkel és elvtársaival a Mecénás Alapítványt, amelynek a vizsgálatok szerint az volt a rendeltetése, hogy az általunk pályázati úton elnyert 320 millió forintot elcsatornázza, és törvényesnek tűnő keretet teremtsen” – szögezte le a politikus, aki szerint Tempfli József katolikus püspök „jóhiszeműségből” támogatta a megvalósítást.
Tőkés felidézte: a terv végül Nagyváradon valósult meg, de nem az eredeti elképzeléseknek megfelelően, hiszen csupán egy konferencia-központ épült föl. Szerinte az ügy kimeríti a korrupció fogalmát, mivel a pénzzel az alapítvány azóta sem számolt el.
Az MTI kérdésére, hogy tettek-e feljelentést az Ady-programmal kapcsolatban, Tőkés László elmondta, hogy jelenleg a „kivizsgálás szakaszában” járnak, továbbá tárgyalnak az elszámoltatási kormánybiztossal és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárával, Gál András Leventével is. „Egész bizottság vizsgálja ezt az ügyet” – emelte ki. Tőkés László ugyancsak az MTI kérdésére elmondta: bár a terv „zátonyra futott”, nem mondtak le róla, keresik a „jóvátétel lehetőségét”.
„Megegyezés született a Szatmár megyei önkormányzat vezetőivel, Csehi Árpád és Zatykó Gyula, az EMNP megbízott alelnöke között. Ennek értelmében együtt fogunk működni az érmindszenti Ady-kultusz beindítása céljából, a régió felemelése érdekében” – fogalmazott, majd leszögezte, a nemzeti ügyek szolgálatához felül kell emelkedni a pártérdekeken.
Szabó Ödön, a Mecénás Alapítvány ügyvezető igazgatója tegnapi megkeresésünkkor nem kívánta kommentálni a Tőkés sajtótájékoztatóján elhangzottakat. „Csak annyit jegyeznék meg: ötödik éve már, hogy ezeket a vádakat az Ady-ünnepségek közeledtével újra és újra előveszik” – mondta az ÚMSZ-nek.
Egy tavalyi állásfoglalásában Szabó Ödön leszögezte: a Mecénás Alapítvány pályázat útján jutott támogatáshoz a Nagyváradon felépítendő Ady-központra. „Ezt a pályázatot az alapítvány az illetékes magyarországi hatóságoknál elszámolta és lezárta” – szögezte le az ügyvezető igazgató.
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

Tőkés László elítélte a szlovák kormányt
Szolidaritását fejezi ki Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke a szlovák állampolgárságától megfosztott Boldoghy Olivérrel, és mélységesen elítéli a szlovák kormány szerinte jogfosztó és Európa-ellenes gyakorlatát.
Tőkés szerint az Európai Unió teljes jogú tagjaként Szlovákiában továbbra is görcsösen ragaszkodnak a kollektív bűnösséget kimondó Beneš-dekrétumokhoz, értelmetlen és jogfosztó törvénykezéssel korlátozzák a szabad identitásválasztás jogát, valamint alaptörvényükkel ellentétesen – megfélemlítésként és büntetésként – szülőföldjükön élő polgáraikat fosztják meg állampolgárságuktól. Boldoghy Olivér, az Egy jobb Komáromért polgári társulás tagja a Bumm.sk hírportálon közölte: pénteken megkapta a pozsonyi belügyminisztérium levelét, amelyben tájékoztatták, hogy törölték a szlovák állampolgárok jegyzékéből, s ezzel bejelentett lakhely nélküli személlyé vált. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke szerint az EU felelőssége megkerülhetetlen abban az ügyben, hogy Boldoghy Olivér elveszítette szlovák állampolgárságát. Szlovákia nem az első alkalommal diszkriminálja magyar nemzetiségű állampolgárait, sérti meg "a magyarság nemzeti méltóságát". Példaként említette Ivan Gasparovic szlovák államfő nyilatkozatát Esterházy Jánosról. Lominici Zoltán úgy vélekedett, az EU még egyszer sem lépett fel kellő eréllyel ezekben az esetekben, a jelenlegi ügy azonban "az uniós normák nyílt semmibevételét" is jelenti. Kifejtette, emellett a szlovák alkotmányt is megsértették az intézkedéssel, hiszen az kimondja, akarata ellenére senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

K Ö Z L E M É N Y
Az Európai Bizottság nem hajlandó eleget tenni az Európai Parlament ciántechnológiával kapcsolatos tiltó határozatának
2010. szeptember 8-án Tőkés László EP-alelnök Áder János, Daciana Sârbu, Kriton Arsenis, Tabajdi Csaba, Renate Weber, Linda McAvan, Mészáros Alajos, Michail Tremopulos, Nikolaus Chountis, Kartika Tamara Liotard, Anna Rosbach és Fiona Hall képviselőtársaival együtt nyílt levelet intézett Janez Potočnik környezetvédelmi biztoshoz. Ebben a képviselők arra emlékeztetik a biztost: az Európai Parlament 2010. május 5-i határozatában azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy 2011 végéig vegye fontolóra a ciántechnológia bányászati betiltását az Unió területén. A képviselők csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a bizottság nem vette figyelembe a parlament 488–48 arányban megszavazott határozatát. Annak ellenére, hogy a határozat arra szólítja fel a tagállamokat, hogy ne támogassák a ciántechnológiát alkalmazó új bányák megnyitását, a román kormány késznek látszik engedélyezni a komoly környezeti kockázatokat rejtő verespataki bánya beindítását. Az EP vonatkozó határozatának megfelelően a bizottság miért nem tartotta fontosnak az Unión belüli tiltás foganatosítását, annak ellenére, hogy az ügy határokon átnyúló kockázatokat hordoz magában? – teszik fel a kérdést a folyamodvány aláírói.
A képviselők levelét megelőzően, szeptember 8-án Európa különböző államaiból 125 környezetvédelmi szervezet vezetői is írásban fordultak Potočnik biztoshoz, amelyben hatástanulmány készítésére szólítják fel a bizottságot, annak bemutatása végett, hogy a ciántechnológia betiltása milyen anyagi, egészségügyi és környezetvédelmi előnyökkel és hátrányokkal járna.
Janez Potočnik novemberi válaszában az áll, hogy mivel jelenleg csak a ciántechnológiát alkalmazó eljárás létezik a nemzetközi piacon, ennek betiltása vagy az európai aranybányászat teljes leállítását eredményezné, vagy pedig a kibányászott kőzet Európán kívülre hajóztatásának és ottani feldolgozásának a kényszerét vonná maga után – ez viszont sem környezetvédelmi, sem pedig gazdasági szempontból nem jelentene tényleges megoldást a problémára. A megoldást csakis a nagybányai szerencsétlenség után megszigorított, a bányászati hulladékokra vonatkozó direktíva következetes alkalmazása jelentheti – állítja a biztos. Ennek értelmében ilyen esetekben a lehető legjobb technológiát kell alkalmazni, átfogó balesetmegelőző és sürgősségi tervet szükséges kidolgozni, világos, a határokon átnyúló következményeket számba vevő jegyzéket összeállítani, és gondoskodni kell a közvélemény hiteles tájékoztatásáról, továbbá a bányabezárás, illetve a kitermelés befejezése utáni biztonsági feltételek anyagi alapjait is szükséges biztosítani.
A környezetvédelmi biztos hivatala jelenleg az eddigi katasztrófák tapasztalatait hasznosító, a kockázatokat minimálisra korlátozó útmutató kidolgozásán fáradozik, amelyet rövidesen a tagállamokba is eljuttatnak. A bizottság ugyanakkor új alternatív technológiák kidolgozását is támogatja – zárul a biztos levele.
A ciánalapú bányászat kérdésének rendkívüli időszerűségét híven jelzi az a körülmény, hogy romániai környezetvédelmi szervezetek Verespatakra vonatkozó beadványa nyomán az Európai Parlament Petíciós Bizottsága november 23-án és 24-én tényfeltáró küldöttséget meneszt Bukarestbe, amely az Európa legnagyobb nemesfém-bányájának tervezett beruházás által előidézhető környezeti és egészségügyi kockázatokat vizsgálja.
Az európai képviselők, valamint a környezetvédők ciánügyben kifejtett lankadatlan aktivitásának, nem kevésbé a határozott fellépésüknek köszönhető azon fejlemény, hogy az EP tényfeltáró bizottsága Romániába látogat. Mindezek azt a meggyőződést erősítik meg bennünk, hogy a közveszélyt jelentő verespataki megaterv elleni nemzetközi lobbitevékenységet – a végső siker reményében és esélyével – céltudatosan tovább kell folytatnunk.
Brüsszel, 2011. november 23.
Tőkés László EP alelnök Sajtóirodája

Bagoly mondja
Azt tartják, a stílus maga az ember. Az alábbi idézetből találja ki az olvasó kinek a stílusa. „Ady szülőfalujáról végre lemossuk a gyalázatot. Bízva abban, hogy a perc-emberkék ideje lejárt, ezért világossá tesszük, hogy a posztkommunista ’disznófejű nagyurak’ által hátrahagyott romok eltakarítása után építésre készen a kövünk”.
Azt tartják, a stílus maga az ember. Az alábbi idézetből találja ki az olvasó kinek a stílusa. „Ady szülőfalujáról végre lemossuk a gyalázatot. Bízva abban, hogy a perc-emberkék ideje lejárt, ezért világossá tesszük, hogy a posztkommunista ’disznófejű nagyurak’ által hátrahagyott romok eltakarítása után építésre készen a kövünk”.
Igen, ő az, a volt váradi püspök, aki ellenfeleit rendszerint ma is lekommunistázza! Aki – miközben a keresztényi szeretetről prédikál – annyira utálja erdélyi magyar költőként is sokfelé tisztelt bajtársát, akinek az RMDSZ-lista első helyén való szerepeltetését, így lényegében az EP-ben betöltött funkcióját is köszönheti, hogy a nyilvánosság elől bujkálva leragasztotta annak a brüsszeli előadására hívogató plakátjait.
Az előbbi idézetet abból a nyilatkozatból emeltük ki, amelyet Tőkés László a múlt szombati érmindszenti zarándoklat előtt adott a sajtónak, mintegy jelezve, hogy az ő beszéde ott is politikai acsarkodás lesz. Az idézetben arról a nyerő pályázatról van szó, amelyet az előző Fidesz-kormány egy Ady-központ építésére az ő köreinek ítélt, hogy a 2002-ben felálló MSZP-kormány a váradi RMDSZ létrehozta alapítványhoz térítse.
A térítésben a „jóhiszeműségében megvezetett” Tempfli József megyéspüspök is „kétes szerepet vállalt”. Tőkés szerint a Váradon felépült kulturális objektum a magyarság szégyene, mert a magyarországi adófizetők 320 millió forintját a semmire dobták ki.
Na és a szatmárnémeti Rákóczi Kollégiumra az amerikai magyaroktól kapott és közben elsinkófált 20 ezer dollár kinek a szégyene? Az ÚMSZ megírta, hogy a kollégium kuratóriuma szerint Tőkés püspök kapcsolta le, mondván: „kamatostól megkapjátok”. Azóta mind kapják, a félig se kész épület meg ott áll romokban!
A sajtó nem egy ilyen „lekapcsolt” pénzről írt az elmúlt években. Például arról, hogy a váradi református világtalálkozóra adott százmilliókból 130 millió forinttal nem tudott elszámolni. S milyen boldogok a magyar adófizetők, hogy a mostani kormány szintén százmilliókkal támogatja a második Tőkés-pártot, miután az első (az MPP) kudarcot vallott.
Tőkés mind hangoztatja: az RMDSZ-t el kell számoltatni. Oké, de őt is el kell számoltatni. Ez főleg egyházkerületére és papjaira vár, köztük arra az ötvenre, akikről Brüsszelbe távozásakor kiderítette: besúgók voltak! (Míg itthon volt, nem mert a szemükbe nézni?).
Dagad a mellünk, hogy lobbizik értünk Pesten. De tudnia kell, hogy a nagy pénz Bukarestből jár nekünk, mert oda fizetjük az adót. Így az olyan bátor embernek, mint ő, inkább ott kellene lobbizznia. Pestről csak morzsákat kapunk, ami lám, arra jó, hogy marakodjunk rajta.
Sike Lajos
Új Magyar Szó (Bukarest)

Az EMNP az etnikai arányosság elvét javasolja az RMDSZ-nek
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az etnikai arányosság elvének érvényesítését javasolja a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), hogy a jövő évi romániai parlamenti választásokon a kisebbségi szervezetek előre meghatározott számú parlamenti mandátumért versenyezhessenek egymással, és emiatt ne kerüljön veszélybe a magyarság parlamenti képviselete - jelentette ki Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke.
A Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által életre hívott új romániai magyar párt megbízott elnöke az MTI-nek elmondta: az etnikai arányosság elvének érvényesítése biztosíthatja a romániai magyarság parlamenti képviseletének stabilitását. Ez a román többség számára is előnyös - mondta -, hiszen így a kisebbségek garantáltan parlamenti keretek között folytathatják érdekérvényesítési munkájukat, és nem áll fenn annak veszélye, hogy a viták az utcára kerülnek. Emellett a romániai magyarságon belül érvényesülhet a pluralizmus a jelenlegi "egypártrendszer" helyett, ami Toró szerint jelentős demokráciadeficitet okoz.
Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ nemrég egyezett meg nagyobbik koalíciós partnerével, a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) az új romániai választási rendszer alapelveiről, amely mentén kidolgozzák az új választási törvényt. E jogszabály szerint szervezik meg egy év múlva Romániában a parlamenti választásokat.
Az EMNP ezért azt javasolja az RMDSZ-nek, hogy érvényesítse a tárgyalásokon az etnikai arányosság elvét, amely szerint a romániai magyarság számára elkülönítenek számarányának megfelelő parlamenti mandátumot. Ezekért versenyezhetnek majd a romániai magyar politikai szervezetek, amelyek így nem kockáztatják azt, hogy a politikai verseny miatt a romániai magyarság parlamenti képviselet nélkül marad.
Toró szerint az eddigi koalíciós megállapodás, miszerint egyfordulós egyéni választókerületes választási rendszert vezetnek be, hátrányos a romániai magyarság számára, hiszen a magyarok szétszórtan élnek Romániában, az egyéni választókerületes rendszer pedig eltorzítja a választói opciókat, és az arányosság elve nem érvényesülhet. A politikus szerint a megállapodásnak az a része, miszerint a képviselői helyek körülbelül egyharmadát országos listákról töltik meg, csak részben korrigálja a választási rendszer torzságát, hiszen a kompenzációs szavazatokat a romániai magyarság csak ott gyűjthet, ahol a jelöltjük nem nyert az egyéni választókerületekben. Toró szerint ez azt jelenti, hogy a magyarok által többségben lakott régiók nem járulhatnak hozzá a kompenzációs rendszerhez, így számítása szerint csak 2-3 mandátumot nyerhet a romániai magyarság azokon a vidékeken, ahol a magyarság számbelileg kisebbségben él.
Toró közölte, hogy módosító javaslatukat átadják az RMDSZ parlamenti frakciójának. Rámutatott: első lépésben a romániai magyar politikai szervezeteknek kellene megegyezniük az etnikai arányosság elvéről, majd ezt a román pártokkal folytatott tárgyalásokon kell érvényesíteni.
A megbízott elnök szerint az RMDSZ olyan választási rendszert akar kialkudni a román pártokkal, amely számára kedvező, de a többi magyar szervezetnek hátrányos. Ez csak növeli a feszültséget a politikai táborok között, aminek elsősorban a romániai magyar közösség lesz a vesztese - mondta Toró T. Tibor.
Az MTI keresi az RMDSZ-t az ügyben.
MTI

Tőkés László bemutatta a Mikó Tervet Brüsszelben
Az Európai Parlament magyar néppárti delegációjának képviselői előtt, Brüsszelben mutatta be az Erdélyi Mikó Imre Terv (EMIT) vitairatát a projekt ötletgazdája, Tőkés László EP-alelnök és Jakabos Janka, az EMIT koordinátora.
Az alelnök MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az erdélyi magyar közösség alulról építkező, önálló gazdaságfejlesztési tervezeteként megfogalmazott vitairatról először tartottak tanácskozást európai parlamenti képviselők előtt Brüsszelben.
Az erdélyi képviselő elmondta, hogy az EMIT már több esztendős elképzelés, de „az elmúlt évek anyaországi és erdélyi politikai viszonyai nem járultak hozzá a kibontakoztatásához és gyakorlatba ültetéséhez". Tőkés László kifejtette, hogy „most, amikor már létszükségletté vált egy ilyen gazdasági program megfogalmazása, végre Budapesten is támogatottságot kapott a tervezet". Felhívta a figyelmet arra is, hogy „most már a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is felismerte e program szükségességét". "Az RMDSZ hasonló ötlete pedig tulajdonképpen az EMIT-re rímel" – áll a közleményben. „Felkérjük tehát az RMDSZ-t is, hogy használják ki e konvergencia lehetőségeit" – fogalmazott eszerint Tőkés László, aki európai parlamenti képviselőtársaitól azt várja, támogassák ők is a tervezés folyamatát. A Gazdasági összefogás programja alcímet viselő terv részletes bemutatására Tőkés László a terv koordinátorát, Jakabos Jankát kérte fel, aki egyebek mellett elmondta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) felügyelete alatt neves erdélyi szakértők és a magyar kormány, valamint a VÁTI, vagyis a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. munkatársai dolgoznak a terv megalkotásán. Az EMNT kezdeményezte Mikó-terv mintája az eredeti elképzelések szerint a magyarországi Széchenyi-terv lehet.
A vitairat szövege szerint „a kezdeményezők tudatában vannak annak, hogy a Mikó Imre Terv – mint a gazdasági szuverenitás eszközrendszerével nem rendelkező nemzeti közösség fejlesztési javaslata – csak abban az esetben vihető sikerre, ha mögötte egyrészt megteremthető a romániai magyar nemzeti közösség lehető legteljesebb szakmai és politikai összefogása, másrészt sikerül azt elfogadtatni a többségi román társadalom képviselőivel is".
"Nemzetiségi politizálás nem képzelhető el erős gazdasági háttér hiányában" – áll a vitairatban, amely szerint „a romániai és magyarországi kormányzat, valamint az erdélyi magyarság számos összecsengő törekvése együttes erőfeszítésekkel lehet sikeres, melyeknek a gazdaságfejlesztés az egyik kulcstényezője". A vitairat készítői úgy fogalmaztak: a terv feladata „azoknak a gazdasági alapoknak a lerakása, amelyekre biztosan és fenntarthatóan épülhet a romániai magyarság jövője", ugyanakkor „a Mikó Imre Terv önmagában nem vállalhatja fel, hogy Erdély és a romániai magyarlakta térségek fejlődését minden téren biztosítsa".
MTI
Erdély.ma

Határon túli magyar vezetők a nemzetpolitikai stratégiáról
Budapest
Üdvözölték a 2020-ig szóló nemzetpolitikai stratégia elfogadását határon túli magyar vezetők a Magyar Állandó Értekezlet zárónapján csütörtökön a Parlamentben.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a kétnapos tanácskozás zárásaként tartott sajtótájékoztatón üdvözölte az elfogadott nemzetpolitikai stratégiát, mint mondta, nagyon alapos dokumentumról van szó. Fontosnak nevezte, hogy a benne foglaltak alapján a stratégia megvalósítása is közösen történjen.
Jelezte: egyetértettek a nemzeti jelentőségű intézmények támogatási kritériumaival. Azt mondta, fontos az is, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek kiegyensúlyozottak, és figyelembe veszik, milyen intézmények jelentek meg Erdélyben az elmúlt 20 évben, és hogyan teljesítettek.
A szavazati jogra térve kiemelte: kiterjesztése megfelel elvárásaiknak, szükség van rá. Arra kell figyelni, hogy "a különböző nemzetrészek között" erősödjön a bizalom, a szolidaritás. Szólt még arról is, hogy a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem végleges akkreditációja rövid időn belül megtörténhet.
Összegzése szerint a határon túli magyaroknak az az érdekük, hogy Magyarország sikeres és erős legyen a régióban, a nemzetközi politikában, Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy a határon túli magyar közösségek erősek és sikeresek legyenek.
Kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke jelezte, hogy a nap folyamán találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt egy évben "nemzetpolitikai rendszerváltás" ment végbe, és kiemelte, hogy a nemzeti együttműködés rendszerébe a határon túli magyarok is beletartoznak.
Vétek volna, ha ebbe a rendszerbe nem kapcsolódnának be, hiszen "egy a nemzet" - mondta. Az együttműködésben mindenkinek helye van - folytatta, és üdvözölte, hogy az MSZP-nek sikerült megszabadulnia a "gyurcsányizmustól", ez volt szerinte a nemzetpolitika kialakulásának egyik legfőbb akadálya, de még szükség van változásokra.
Hozzátette: azt kérik, hogy Fidesz és a KDNP lépjen tovább a nemzeti együttműködés rendszerében. Azzal semmiképp sem tud egyetérteni, - mondta -, hogy bízzák a határon túliakra a döntéseket és ne szóljanak bele. "Igenis szóljon bele a magyar politikum, de mi is szóljunk bele a magyarországi politikába, mert egy a nemzet" - tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a nyugati diaszpóra sokáig mostohagyermeke volt az anyaországnak, ideje volt integrálni.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke az autonómiatörekvések fontosságát hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: ez a szülőföldön maradás feltétele.
A romániai magyar erők közelgő választásokon való együttműködését firtató kérdésre Kelemen Hunor azt mondta, részükről az együttműködésnek nincs akadálya. Az az érdekük, hogy erős képviselete legyen a romániai magyarságnak - hangsúlyozta.
Tőkés László szerint ugyanakkor meg kell lennie az együttműködés feltételeinek, és azt javasolta, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz.
Szász Jenő azt mondta,nagyon fontosnak tartják a romániai magyarság parlamenti képviseletét, de személyi összetételét tekintve "minőségi korrekcióra" van szükség.
Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke azt mondta: részükről megvolt a nyitottság, hogy a Híddal választási koalíciót alkossanak. A Híd ezt visszautasította, és helyeket ajánlott listáján az MKP-nak. Ezzel az etnikai politizálás elvét kérdőjelezte meg, ismét dilemma elé állítva az ottani magyarságot - mondta.
Arra a kérdésre, hogy miért nem hívták meg a Híd-Most pártot a Máértra, Semjén Zsolt közölte: a Máérton etnikai alapú magyar pártok vesznek részt. A Híd önmagát határozta meg úgy, hogy nem ilyen párt, ezzel kizárta magát "a klubból" - tette hozzá.
MTI/Új Szó

Orbán-Tőkés-találkozó: megerősítették a szövetséget
Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke megerősítették nemzetpolitikai stratégiai szövetségüket a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) kétnapos budapesti ülését követően csütörtökön – közölte a miniszterelnök szóvivője az MTI-vel.
Szijjártó Péter tájékoztatása szerint a miniszterelnök a Máért ülése után találkozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László által vezetett delegációval, amelynek tagja volt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke is.
A miniszterelnök a közlés szerint azt mondta: nagyra értékeli azt a munkát, melyet Tőkés László a Kárpát-medencei magyar autonómiáért végzett és végez, egyben üdvözölte az Erdélyi Magyar Néppárt romániai bejegyzését, és kifejezte meggyőződését, hogy ennek révén Erdélyben gyarapodtak a magyar összefogás erői.
Orbán Viktor és Tőkés László kiemelt fontosságúnak nevezte a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás ügyét, külön kitértek a magyarországi támogatásból működő erdélyi magánegyetemek megerősítésére.
A megbeszélésen Toró T. Tibor tolmácsolta az Erdélyi Magyar Néppárt elnökségének egyetértését a választójog kiterjesztésével a határon túli magyarok számára, az Országgyűlés közeljövőben várható döntésével Magyarország két évtizedes mulasztását pótolja.
A tárgyalófelek abban is megállapodtak, hogy a készülő magyar növekedési terv elkészítésekor a kormány figyelembe veszi és a lehető legnagyobb mértékben beleilleszti abba az erdélyi magyar közösség önálló gazdaságfejlesztési stratégiáját, a Mikó Imre-tervet.
WL Forrás: MTI
MNO

Magyar állandó értekezlet - Magyarország támogatja az autonómiát
Történelmi sikernek nevezte Magyarország számára a kettős állampolgárság jogintézményének megalkotását Orbán Viktor tegnap, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tizedik ülésének zárónapján.
A miniszterelnök a budapesti tanácskozáson szólt arról is, hogy bár tombol az európai válság, Magyarországon – igaz, „vért verítékezve", de – sikert siker követ. Kitért arra is: nem lehet eltűrni, hogy akár egy magyart is megfosszanak állampolgárságától. Teljes nemzetpolitikai konszenzus van a magyarságot érintő minden fontos és sarkalatos kérdésben – mondta később Semjén Zsolt kormányfőhelyettes. A Máért résztvevői elfogadták tegnap a magyar nemzetpolitikai stratégia kereteit tartalmazó dokumentumot, amelynek alapvető célja a külhoni magyar közösségek gyarapodása. A dokumentum többi között rögzíti, hogy Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek területi és/vagy személyi elvű autonómiáját, és célként jelöli meg a magyar nyelven történő oktatás kiterjesztését, minőségének emelését. A határon túli magyar vezetők üdvözölték a 2020-ig szóló nemzetpolitikai stratégia elfogadását tegnap a Parlamentben.
Bölcsességet, éleslátást
Orbán Viktor szerint a kettős állampolgársággal – amellett, hogy megvalósult egy nemzetstratégiai cél – megszűnt a magyar nemzet Kárpát-medencén belüli közjogi diszkriminációja. A következő évek feladata pedig az lesz, hogy megpróbálják a kettős állampolgárságból fakadó lehetőségeket a gazdasági együttműködés területén is kialakítani – tette hozzá, majd úgy fogalmazott, hogy öntudat nélkül nemzeti közösség nem lehet sikeres, és nem érhet el gazdasági előnyöket sem. A kormányfő kifejtette: a Kárpát-medence magyar politikai vezetőinek többletfeladata abban áll, hogy erőt kell adni az embereknek, ne a kivárásra, ne az elrejtőzésre játsszanak, hanem a mostani nehéz helyzetre is munkával, gyermekvállalással, otthonteremtéssel, összefogással reagáljanak.
A magyar államnak a Kárpát-medencében ki kell állnia a magyarokért, és „nem tűrhetjük el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol él", és amely állampolgársággal rendelkezett – hangsúlyozta Orbán. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy „rendkívül bonyolult" év következik, mert szinte „minden jelentős magyar közösség otthonában" – leszámítva az anyaországot – választások lesznek a következő évben, ami mindig óriási kihívás. A Máért résztvevőinek Orbán Viktor ezért bölcsességet, éleslátást és az együttműködés felé hajló politikai szándékot kívánt a következő nehéz esztendő feladatainak megoldásához. „Akármilyen bonyolult is a helyzet, bármelyik nemzetrészről is legyen szó, önök a cselekvő magyar államra és magyar kormányzatra a következő évben is számíthatnak" – zárta szavait a miniszterelnök.
Nemzeti konszenzus
Semjén Zsolt szerint kifejezetten „békességre, együttműködésre törekvő tanácskozást" tartottak. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese a kétnapos Máért végén elmondta, hogy az értekezlet zárónyilatkozatot fogadott el, amelyet minden résztvevő aláírt. A dokumentumban a többi között rögzítik: egyetértenek abban, hogy a 2011. január 1. óta a magyar állampolgárság megszerzését célzó egyszerűsített honosítási eljárás új esélyt jelent a magyarság számára. A zárónyilatkozatban kitértek arra is, hogy elfogadhatatlannak tartják Szlovákiának az egyszerűsített honosítással szemben tanúsított, az európai normákat figyelmen kívül hagyó lépéseit, amelyek saját állampolgárai ellen irányulnak. Jelezték, hogy a magyar kormány és a magyar szervezetek valamennyi nemzetközi fórumon határozottan fel fognak lépni az ilyen és ehhez hasonló jogsértésekkel szemben.
Sajnálatukat és tiltakozásukat fejezik ki amiatt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem új egyetemi chartájának tervezete – az oktatási törvény előírásai ellenére – nem rendelkezik az önálló magyar nyelvű intézmények létrehozásáról.
A tanácskozáson elfogadták a 2020-ig szóló nemzetpolitikai stratégiát is. A kormányfő helyettese ebből kiemelte azt a passzust, amely szerint, ha nemzetpolitikai szempontok és különböző szakpolitikák egymással ellentétbe kerülnek, akkor a nemzetpolitikáé az elsőbbség. Magyarország politikailag, erkölcsileg és anyagilag támogatja a külhoni magyar intézményeket és szervezeteket, valamint közvetlen kapcsolatot épít ki a külhoni magyarokkal – olvasható a dokumentumban, amely kitér arra: a többségi nemzethez hasonlóan a nemzeti kisebbségek is arra törekednek, hogy megőrizzék identitásukat, biztosítsák közösségük gyarapodását. Rögzítik, hogy a szomszédos államokban élő magyarok a többségi nemzet tagjaihoz képest hátrányos helyzetben vannak. A dokumentum szerint a szórvány a magyarság asszimilációnak leginkább kitett része. Itt és a kisebb településeken az óvodára és az elemi oktatásra kell összpontosítani, erőforrásokat a beiratkozásra koncentrálni. A támogatáspolitika legfontosabb feladatai közé kell tartoznia a magyar anyanyelvű oktatási intézményekbe való beíratást segítő kampányt.
Összefogásra szólítottak
Orbán Viktor miniszterelnök megbeszéléseket folytatott tegnap a Máérten részt vevő határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A találkozókon, mint arról Semjén Zsolt, a kormányfő helyettese, aki jelen volt az eszmecseréken, beszámolt, összefogásra szólították fel az erdélyi magyar politikai erőket a jövő évi romániai választások előtt. Semjén az Európai Néppárthoz tartozó szervezetekkel a kétnapos Máért befejeződése után folytatott megbeszélésekről elmondta, hogy a kormányfő külön-külön találkozott az RMDSZ, az EMNT és a felvidéki MKP elnökével. Azt mondta: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke nyitottnak mutatkozott az együttműködésre, és hasonlóan nyilatkozott Tőkés László, az EMNT elnöke is. Így minden remény megvan arra, hogy Erdélyben a magyar–magyar összefogás megvalósuljon, amit a magyar kormány „lelkesen támogat" – tette hozzá. Szembe kell ugyanis nézni azzal – mutatott rá –, hogy ha az etnikai alapú erdélyi magyar politika nem tud hangsúlyosan megjelenni a bukaresti parlamentben, akkor fennáll annak a veszélye, hogy az erdélyi magyarság ideológiai alapon „integrálódik" a román pártokba. Ez pedig a magyar érdekképviselet végét jelentené – jegyezte meg.
A megbeszéléseken szó esett a támogatási formákról is. Kitért arra is, örömmel vették, hogy Berényi József az MKP elnökeként koalíciót ajánlott a Híd–Mostnak, ugyanakkor sajnálattal állapították meg: ezt a Híd elutasította, és csak azt tartotta elképzelhetőnek, hogy az MKP képviselői a listáján induljanak. Így a Felvidéken a választások előtt az összefogás valószínűleg elmarad – mondta.
Erdély.ma

„Történelmi siker a kettős állampolgárság”
Nemzetpolitikai stratégia és zárónyilatkozat elfogadásával ért véget a Máért
Történelmi sikernek nevezte Magyarország számára a kettős állampolgárság jogintézményének megalkotását Orbán Viktor csütörtökön, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) X. ülésének második napján. A miniszterelnök a budapesti tanácskozáson szólt arról is, hogy bár tombol az európai válság, Magyarországon – igaz, „vért verítékezve”, de – sikert siker követ. Kitért arra is: nem lehet eltűrni, hogy akár egy magyart is megfosszanak állampolgárságától.
A kormányfő szerint a kettős állampolgársággal – amellett, hogy megvalósult egy nemzetstratégiai cél –, megszűnt a magyar nemzet Kárpát-medencén belüli közjogi diszkriminációja. A következő évek feladata pedig az lesz, hogy megpróbálják a kettős állampolgárságból fakadó lehetőségeket a gazdasági együttműködés területén is kialakítani – tette hozzá.
Megjegyezte azt is, hogy reményeik szerint, a népességfogyás ellenére év végére 200 ezres növekedés áll be a magyar állampolgárok számát tekintve.
Felhívta a figyelmet arra, hogy „rendkívül bonyolult” év következik, mert szinte „minden jelentős magyar közösség otthonában” – leszámítva az anyaországot – választások lesznek a következő évben, ami mindig óriási kihívás. „Akármilyen bonyolult is a helyzet, bármelyik nemzetrészről is legyen szó, önök a cselekvő magyar államra és magyar kormányzatra a következő évben is számíthatnak” – zárta szavait a miniszterelnök.
A Máért résztvevői elfogadták a magyar nemzetpolitikai stratégia kereteit tartalmazó dokumentumot. Az esemény utáni sajtótájékoztatón Semjén Zsolt kijelentette: teljes nemzetpolitikai konszenzus van a magyarságot érintő minden fontos és sarkalatos kérdésben.
Semjén Zsolt elmondta, hogy az értekezlet zárónyilatkozatot fogadott el, amelyet minden résztvevő aláírt. A dokumentumban többek között rögzítik: egyetértenek abban, hogy a 2011. január 1-je óta a magyar állampolgárság megszerzését célzó egyszerűsített honosítási eljárás új esélyt jelent a magyarság számára.
A zárónyilatkozatban kitértek arra is, hogy elfogadhatatlannak tartják Szlovákiának az egyszerűsített honosítással szemben tanúsított, az európai normákat figyelmen kívül hagyó lépéseit, amelyek saját állampolgárai ellen irányulnak. Jelezték, hogy a magyar kormány és a magyar szervezetek valamennyi nemzetközi fórumon határozottan fel fognak lépni az ilyen és ehhez hasonló jogsértésekkel szemben.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke üdvözölte az elfogadott nemzetpolitikai stratégiát, mint mondta, nagyon alapos dokumentumról van szó. Fontosnak nevezte, hogy a benne foglaltak alapján a stratégia megvalósítása is közösen történjen. Jelezte: egyetértettek a nemzeti jelentőségű intézmények támogatási kritériumaival. Azt mondta, fontos az is, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek kiegyensúlyozottak, és figyelembe veszik, milyen intézmények jelentek meg Erdélyben az elmúlt 20 évben, és hogyan teljesítettek.
A szavazati jogra térve kiemelte: kiterjesztése megfelel elvárásaiknak, szükség van rá. Összegzése szerint a határon túli magyaroknak az az érdekük, hogy Magyarország sikeres és erős legyen a régióban, a nemzetközi politikában, Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy a határon túli magyar közösségek erősek és sikeresek legyenek.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt egy évben „nemzetpolitikai rendszerváltás” ment végbe, és kiemelte, hogy a nemzeti együttműködés rendszerébe a határon túli magyarok is beletartoznak.
Vétek volna, ha ebbe a rendszerbe nem kapcsolódnának be, hiszen „egy a nemzet” – mondta. Az együttműködésben mindenkinek helye van – folytatta, és üdvözölte, hogy az MSZP-nek sikerült megszabadulnia a „gyurcsányizmustól”, ez volt szerinte a nemzetpolitika kialakulásának egyik legfőbb akadálya, de még szükség van változásokra.
Hozzátette: azt kérik, hogy a Fidesz és a KDNP lépjen tovább a nemzeti együttműködés rendszerében. Azzal semmiképp sem tud egyetérteni, – mondta –, hogy bízzák a határon túliakra a döntéseket és ne szóljanak bele. „Igenis szóljon bele a magyar politikum, de mi is szóljunk bele a magyarországi politikába, mert egy a nemzet” – tette hozzá. Kitért arra is, hogy a nyugati diaszpóra sokáig mostohagyermeke volt az anyaországnak, ideje volt integrálni.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke az autonómiatörekvések fontosságát hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: ez a szülőföldön maradás feltétele.
A romániai magyar erők közelgő választásokon való együttműködését firtató kérdésre Kelemen Hunor azt mondta, részükről az együttműködésnek nincs akadálya. – Az az érdekünk, hogy erős képviselete legyen a romániai magyarságnak – hangsúlyozta.
Tőkés László szerint ugyanakkor meg kell lennie az együttműködés feltételeinek, és azt javasolta, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz.
Szász Jenő azt mondta, nagyon fontosnak tartják a romániai magyarság parlamenti képviseletét, de személyi összetételét tekintve „minőségi korrekcióra” van szükség.
Szabadság (Kolozsvár)

Tőkés bemutatta a Mikó Imre Tervet
Az Európai Parlament (EP) magyar néppárti delegációjának képviselői előtt, Brüsszelben mutatta be az Erdélyi Mikó Imre Terv (EMIT) vitairatát a projekt ötletgazdája, Tőkés László EP-alelnök és Jakabos Janka, az EMIT koordinátora.
Az alelnök MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az erdélyi magyar közösség alulról építkező, önálló gazdaságfejlesztési tervezeteként megfogalmazott vitairatról először tartottak tanácskozást európai parlamenti képviselők előtt Brüsszelben.
Az erdélyi képviselő elmondta, hogy az EMIT már több esztendős elképzelés, de „az elmúlt évek anyaországi és erdélyi politikai viszonyai nem járultak hozzá a kibontakoztatásához és gyakorlatba ültetéséhez”.
Tőkés László kifejtette, hogy „most, amikor már létszükségletté vált egy ilyen gazdasági program megfogalmazása, végre Budapesten is támogatottságot kapott a tervezet”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy „most már az RMDSZ is felismerte e program szükségességét”.
„Az RMDSZ hasonló ötlete pedig tulajdonképpen az EMIT-re rímel” – áll a közleményben. „Felkérjük tehát az RMDSZ-t is, hogy használják ki e konvergencia lehetőségeit” – fogalmazott eszerint Tőkés László, aki európai parlamenti képviselőtársaitól azt várja, támogassák ők is a tervezés folyamatát.
A Gazdasági összefogás programja alcímet viselő Mikó-terv részletes bemutatására Tőkés László a terv koordinátorát, Jakabos Jankát kérte fel, aki egyebek mellett elmondta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) felügyelete alatt neves erdélyi szakértők és a magyar kormány, valamint a VÁTI, vagyis a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. munkatársai dolgoznak az elképzelés megalkotásán.
Az EMNT kezdeményezte Mikó-terv mintája az eredeti elképzelések szerint a magyarországi Széchenyi-terv lehet.
A vitairat szövege szerint „a kezdeményezők tudatában vannak annak, hogy a Mikó Imre Terv – mint a gazdasági szuverenitás eszközrendszerével nem rendelkező nemzeti közösség fejlesztési javaslata – csak abban az esetben vihető sikerre, ha mögötte egyrészt megteremthető a romániai magyar nemzeti közösség lehető legteljesebb szakmai és politikai összefogása, másrészt sikerül azt elfogadtatni a többségi román társadalom képviselőivel is”.
„Nemzetiségi politizálás nem képzelhető el erős gazdasági háttér hiányában” – áll a vitairatban, amely szerint „a romániai és magyarországi kormányzat, valamint az erdélyi magyarság számos összecsengő törekvése együttes erőfeszítésekkel lehet sikeres, melyeknek a gazdaságfejlesztés az egyik kulcstényezője.
Szabadság (Kolozsvár)

Máért: elfogadták a nemzetpolitikai stratégiát
[HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS] Szinte teljes összhang alakult ki a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) alkotó politikai szervezetek között az Orbán-kormány nemzetpolitikai irányvonalával kapcsolatban. Mindezt bizonyítja, hogy a magyar–magyar csúcsnak is nevezett tanácskozás csütörtöki zárónapján a résztvevők mindegyike elfogadta a kormány nemzetpolitikai stratégiáját, valamint a Máért zárónyilatkozatát, ezen túlmenően pedig – e téren is szakítva a gyurcsányi örökséggel – a Magyar Szocialista Párt is bejelentette: új korszakot nyit nemzetpolitikai hozzáállásában.
A Parlament Vadásztermében zajló értekezlet csütörtöki munkálatait Orbán Viktor előadása vezette fel, aki kormánya nemzetpolitikai megvalósításait, továbbá céljait vázolta. A miniszterelnök Magyarország történelmi sikerének nevezte a kettős állampolgárság jogintézményének megalkotását, ezáltal ugyanis megszűnt a magyar nemzet Kárpát-medencén belüli közjogi diszkriminációja. Orbán szerint a következő évek feladata az lesz, hogy megpróbálják a kettős állampolgárságból fakadó lehetőségeket a gazdasági együttműködés területén is kialakítani, mert – mint fogalmazott – öntudat nélkül egy nemzeti közösség nem lehet sikeres, és nem érhet el gazdasági előnyöket sem.
„A Kárpát-medencei magyarság a következő években fokozatosan erősödő anyaországgal számolhat, amelynek gazdasági lehetőségei ugyan nem bővülnek úgy, mint 1998 és 2002 között, de kétségkívül bővülni fognak, ezért nem a meghátrálás, nem a kivárás a helyes politika a következő időszakban. A Kárpát-medence magyar politikai vezetőinek többletfeladata is van az átszervezés mellett, amely elől nem bújhatnak el a töklevél alá, ez pedig abban áll, hogy erőt kell adni az embereknek, hogy ne a kivárásra, ne az elrejtőzésre játsszanak, hanem a mostani nehéz helyzetre is munkával, gyermekvállalással, otthonteremtéssel, összefogással reagáljanak” – szögezte le a kormányfő, hozzátéve: a magyar államnak ki kell állnia a magyarokért, és – utalva a szlovákiai retorziókra – nem tűrheti el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol él.
Erdélyi hajlandóság az összefogásra
Nemzetpolitikáért felelős helyettese, Semjén Zsolt egy nappal korábbi nyilatkozatához hasonlóan Orbán Viktor is kitért arra, hogy 2012-ben az anyaország szinte valamennyi szomszédjánál választásokat rendeznek. Éppen ezért a kormányfő „bölcsességet, éleslátást és az együttműködés felé hajló politikai szándékot” kívánt a következő év feladatainak megoldásához, hangsúlyozva: a külhoni nemzetrészek számíthatnak a cselekvő magyar államra és kormányzatra. Ennek kapcsán a Máért résztvevőinek a tanácskozás következtetéseit levonó sajtótájékoztatóján lapunk azt firtatta a három erdélyi magyar szervezet – egyébként egymás mellett ülő – vezetőjétől, szükségesnek tartják-e, hogy a magyar kormány közvetítsen közöttük az egy év múlva esedékes romániai választásokon való összefogás létrejötte érdekében.
Kelemen Hunor elnök szerint az RMDSZ „tárva-nyitva hagyta az együttműködés kapuját, a zárat leszerelte, a kulcsot pedig eldobta”, majd hozzátette: ha a magyar kormánynak „szerepe van az erdélyi pártalapításban”, akkor az együttműködés kialakításában is szerepet kell vállalnia. Tőkés László, az EMNT vezetője úgy vélte, meg kell lennie az együttműködés feltételeinek, mihamarabbi tárgyalásokat sürgetett, viszont a szavazatok maximalizálása érdekében plurális egységet szorgalmazott, nem „kommunista típusú pártegységet”.
Szász Jenő MPP-elnök szintén nagyon fontosnak nevezte a romániai magyarság parlamenti képviseletét, de szerinte tartalmi és személyi értelemben is „minőségi korrekcióra” van szükség. Különben a Máért lezárulta után Orbán külön-külön megbeszélést folytatott az EMNT, illetve az RMDSZ vezetőivel, értesüléseink szerint a tanácskozás napirendjén szerepelt az alakulatok közötti választási összefogás kérdése.
Támogatott autonómiatörekvések
A Máért kétnapos tanácskozását összegezve Semjén Zsolt azt emelte ki, hogy teljes nemzetpolitikai konszenzus van a magyarságot érintő minden fontos és sarkalatos kérdésben a kormány, a budapesti parlamenti ellenzék és a külhoni magyar szervezetek között. A miniszterelnök-helyettes megállapítását igazolták a részt vevő tizenegy, határon túli szervezet vezetői is, üdvözölve a magyar kormány 2020-ig szóló nemzetpolitikai stratégiáját, amely egyebek mellett rögzíti, hogy Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek területi és/vagy személyi elvű autonómiáját, és célként jelöli meg a magyar nyelven történő oktatás kiterjesztését, minőségének emelését.
Valamennyi résztvevő aláírta az értekezlet zárónyilatkozatát is, amely többek között rögzíti: egyetértenek abban, hogy a magyar állampolgárság megszerzését célzó egyszerűsített honosítási eljárás új esélyt jelent a magyarság számára. Támogatják továbbá egy hosszú távú Kárpát-medencei fejlesztési stratégia kidolgozását, ugyanakkor a nemzetpolitikai törekvések fontos céljának, a Kárpát-medencei magyar közösségek megmaradása legfőbb biztosítékának a különböző autonómiaformákat és önkormányzati modelleket tekintik.
Sajnálatukat és tiltakozásukat fejezik ki amiatt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem új egyetemi chartájának tervezete – az oktatási törvény előírásai ellenére – nem rendelkezik az önálló magyar nyelvű intézmények létrehozásáról. Reményüket fejezik ki, hogy Románia olyan területi-közigazgatási reformot hajt végre, amely nem érinti hátrányosan sem a tömbben, sem a kisebbségben élő magyar közösségeket, és üdvözlik a Sapientia EMTE akkreditációjának felgyorsulását.
Különben a Máérten szóbeli megállapodás jött létre a tekintetben, hogy a magyarországi politikai alakulatok európai pártcsaládjukban mindent megtesznek a nemzeti szempontok és a külhoni magyar közösségek érdekeinek érvényesítése terén. Ennek kapcsán lapunk értesülései szerint a tanácskozáson bírálat érte Mesterházy Attila MSZP-elnököt amiatt, hogy korábban közös nyilatkozatot írt alá Victor Ponta PSD-elnökkel, amelyben szélsőségesnek nevezik Orbán Viktort, Tőkés Lászlót és Traian Băsescut. 
Rostás Szabolcs, Budapest
Krónika (Kolozsvár)

Advent a Hargitán – Advent Európában
December 3-án Budapesten tartják meg a III. Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozót Advent a Hargitán – Advent Európában címmel.
A nagytalálkozó részleteiről Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke számolt be tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján. Mint kifejtette, „akkor hívjuk össze a nagytalálkozót, amikor nagy szükség van a Kárpát-medencei magyar összefogásra.” Tőkés László emlékeztetett arra, hogy 2009-ben a szlovák államnyelvtörvény, 2010-ben a marosvásárhelyi fekete március tíz éves évfordulója kapcsán szervezték meg az eseményt. „Az utóbbi időben annyira megsokasodtak Magyarország szomszédos államaiban, Szlovákiában, Szerbiában és Romániában a magyarellenes megnyilvánulások, hogy fontosnak és szükségesnek tartjuk kiállni a magyarok mellett”. Ennek a kiállásnak a jegyében tartják meg az idei ökumenikus nagytalálkozót december 3-án a budapesti Szilágyi Dezső téren lévő református templomban. A történelmi magyar egyházak képviselői mellett az eseményen jelen lesznek a Kárpát-medencei magyar pártok, a magyarországi civil élet képviselői is. „Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy ezekben az országokban kijátsszák a magyar kártyát, ami anakronisztikus is a XXI. században az Európai Unióban.” – tette hozzá Tőkés László.
Romániai példák
Az utóbbi időben Romániában történt magyarellenes megnyilvánulásokra példaként említette Tőkés László a román szélsőséges fiatalok magyarellenes megmozdulásait, a magyar kultúrához köthető köztéri szobrok és emlékhelyek gyakori megrongálását és a marosvásárhelyi orvosi egyetemen előállt helyzetet, melynek hátterében szintén a magyarellensség áll. Tőkés László figyelmeztetett arra, hogy a jövő évi választások közeledtével a magyarellenes megnyilvánulások valószinűleg még gyakoribbak lesznek. A hazai politikai életre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Tőkés László kifejtette, hogy a magyar politikusok nem lehetnek kormányon egy olyan párttal együtt, mely magyarellenes politikát folytat. Etekinteben az EP alelnöke példaként említette az erdélyi magyar közösséget hátrányosan érintő közigazgatási átszervezési tervet. „Az RMDSZ egyelőre ellenáll, de meg kell erősíteni a szövetséget, hogy ne engedje magát legyőzni a jövőben sem ebben a kérdésben” – tette hozzá Tőkés László. Az önkormányzati és a parlamenti választások egyidejű megtartására vonatkozó kérdésre válaszolva Tőkés László kijelentette, hogy ez precedens nélküli és elfogadhatatlan, a demokrácia működési elveit sértő döntés volt. Újságírói felvetésre reagálva elmondta: fontolóra veszi, hogy ez ügyben felszólaljon az Európai Parlamentben is.
Ismét az elszámoltatásról
Tőkés László a sajtótájékoztatón felelevenítette az Érmindszentre tervezett Ady központ történetét. Mint ismeretes, az erre a projektre a magyar kormány által kiutalt 320 millió forintot az anyaországi kormányváltás után a nagyváradi Partium Alapítványon keresztül egy nagyváradi ingatlan, az Ady kulturális központnak hívott épület megépítésére fordították. „Ez egy korrupciós ügy, amit ki kell vizsgálni” – szögezte le Tőkés László. A politikus megemlítette, hogy az RMDSZ Bihar megyei vezetői, név szerint Kiss Sándor, Biró Rozália, Szabó Ödön, Lakatos Péter és Földes Adalbert közéleti, gazdasági és médiamonopóliumot építettek ki, és saját intézményeiknek, alapítványaiknak osztogatják a közpénzeket. „Ez a magyarázata annak, hogy még a fű sem nő Váradon ezektől a sáskáktól, akik nem a szívükből, hanem a zsebbükből szeretik a magyarságot” – fogalmazott. Tőkés László leszögezte, hogy folytatni akarják a korrupcióellenes küzdelmet, és mindent meg akarnak tenni annak érdekében, hogy a magyar kormány kiterjessze az elszámoltatást a határon túlra is. Mint Tőkés fogalmazott, még nem tisztázott, hogy milyen jogi lépéseket lehet tenni az Ady központ ügyének törvényi tisztázása érdekében, mert nem tudni pontosan, hogy Magyarország miként érvényesítheti jogi követeléseit egy másik államban.
Pap István
erdon.ro

Összefogásra szólították fel az erdélyi magyar politikai pártokat
Orbán Viktor magyar miniszterelnök megbeszéléseket folytatott csütörtökön a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) részt vevő határon túli magyar szervezetek vezetőivel. Ezen a kormányfő összefogásra biztatta az erdélyi magyar politikai erőket a közelgő, jövő novemberi választások előtt.
Semjén Zsolt kormányfő-helyettes a megbeszélésekről elmondta: a miniszterelnök külön-külön találkozott az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökével.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke nyitottnak mutatkozott az együttműködésre és hasonlóan nyilatkozott Tőkés László, az EMNT elnöke is. Így minden remény megvan arra, hogy Erdélyben a magyar–magyar összefogás megvalósuljon, amit a magyar kormány „lelkesen támogat” – tette hozzá. Szembe kell ugyanis nézni azzal, ha az etnikai alapú erdélyi magyar politika nem tud hangsúlyosan megjelenni a bukaresti parlamentben, akkor fennáll annak a veszélye, hogy az erdélyi magyarság ideológiai alapon „integrálódik” a román pártokba – hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve: ez a magyar érdekképviselet végét jelentené. A megbeszéléseken szó esett a támogatási formákról is.
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő elmondta: Orbán Viktor és Tőkés László megerősítették nemzetpolitikai stratégiai szövetségüket. A közlés szerint a miniszterelnök azt mondta: nagyra értékeli azt a munkát, melyet Tőkés László a Kárpát-medencei magyar autonómiáért végzett és végez, egyben üdvözölte az EMNP romániai bejegyzését, és kifejezte meggyőződését, hogy ennek révén Erdélyben gyarapodtak a magyar összefogás erői.
Orbán Viktor és Tőkés László kiemelt fontosságúnak nevezték a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás ügyét, külön kitértek a magyarországi támogatásból működő erdélyi magánegyetemek megerősítésére.
A megbeszélésen Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke tolmácsolta az EMNP elnökségének egyetértését a választójog kiterjesztésével a határon túli magyarok számára, ugyanis szerinte az Országgyűlés közeljövőben várható döntésével Magyarország két évtizedes mulasztását pótolja.
A tárgyaló felek abban is megállapodtak, hogy a készülő magyar növekedési terv elkészítésekor a kormány figyelembe veszi és a lehető legnagyobb mértékben beleilleszti az erdélyi magyar közösség önálló gazdaságfejlesztési stratégiáját, a Mikó Imre Tervet.
A magyar kormány képviselői örömmel vették, hogy Berényi József, az MKP elnökeként koalíciót ajánlott a Híd-Mostnak. Ugyanakkor sajnálattal állapították meg, hogy ezt a Híd elutasította, és csak azt tartotta elképzelhetőnek: az MKP képviselői a listáján induljanak. Így a Felvidéken a választások előtt az összefogás valószínűleg elmarad – mondta Semjén Zsolt.
A Máérttal kapcsolatban Semjén Zsolt külön kiemelte, hogy Mesterházy Attila, a szocialista párt elnök-frakcióvezetője megígérte, hogy az MSZP kiáll a magyar érdekek és a magyar ügy mellett, különösen akkor, ha a környező országban a szocialista pártcsaládból származó erő kerül hatalomra, kormányzati pozícióba.
Szabadság (Kolozsvár)

Tőkés "RMDSZ-es köröket" vádol az Ady-emlékhelyre szánt pénzek eltérítésével
Tőkés László európai parlamenti képviselő ismételten azzal vádolt "RMDSZ-es köröket", hogy eltérítették az érmindszenti Ady Endre-zarándokhely létrehozására szánt magyarországi támogatásokat - derül ki a II. Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó megszervezése kapcsán kiadott közleményből.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) által, a Széchenyi Terv keretében elnyert 320 millió forintos támogatást az akkori magyar kormány politikai alapon megvonta és odaítélte a bihari Mecénás Alapítványnak és a nagyváradi katolikus püspökségnek – vélte Tőkés. "Az eltérített pénzből végül csupán az eredeti tervek töredéke valósulhatott meg, ráadásul nem Érmindszenten, Ady Endre szülőfalujában, hanem Nagyváradon" – áll az EP alelnöke közleményében.
A KRE előző püspöke élesen bírálta az RMDSZ-es nagyváradi politikai és gazdasági elitet. Hozzáfűzte: egyelőre nem tisztázott, hogy milyen jogi lépéseket lehet tenni az Ady-központ támogatásának törvényellenes eltérítése ügyében, mint ahogy az sem, hogy Magyarország az eljárás befejeztével hogyan érvényesítheti jogi követeléseit Romániában. (közlemény/hírszerk)
Transindex

A Partium Alapítvány Elnökségének közleménye
A Partium Alapítvány Elnöksége felháborodással utasítja vissza Tőkés László nemtelen, minden alapot nélkülöző, sajtóban megjelent rágalmait, vádaskodásait.
A saját gyakorlatából kiinduló EP-képviselő el sem tudja képzelni, hogy a Partium Alapítvány elnökségének tagjai mindennemű javadalmazás nélkül tevékenykednek a 2002-ben bejegyzett alapítványban. Ami a nagyváradi Léda-ház sorsát illeti, Tőkés Lászlónak egy szava sem volt amikor 2002–2004 között azt a PSD Bihar megyei szervezete igényelte ki székháznak. 2006-ban a Partium Alapítvány Elnöksége úgy döntött, hogy a Polgármesteri Hivatal által kiírt versenytárgyaláson megpróbálja bérbe venni a nagyon leromlott állapotban levő, hajléktalanok által elfoglalt ingatlant és ott minden érdeklődő által látogatható Léda emlékszobát létrehozni. A megnyert versenytárgyalást követően a nagyváradi tanács nagy-romániás tagjainak nacionalista támadásai, gáncsoskodásai miatt az ingatlan felújítására csak öt év múlva, 2011-ben került sor. Az épületet a Partium Alapítvány a mai napig sem vehette át, mert a felújítást követően a Polgármesteri Hivatal meggondolta magát és elállt eredeti szándékától. Így Tőkés László aljas rágalma, miszerint a Partium Alapítvány „saját magának játszotta át a Diósyné Brüll Adél lakóházát, az ún. Léda-házat” szemenszedett hazugságnak bizonyul. A Partium Alapítvány Elnöksége felszólítja a rágalmazásban jártas Tőkés Lászlót, hogy záros határidőn belül vonja vissza állításait és kérjen elnézést, különben a jog által biztosított eljárásokat alkalmazza.
A Partium Alapítvány Elnöksége
erdon.ro

Megerősített Orbán–Tőkés-szövetség
Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke megerősítették nemzetpolitikai stratégiai szövetségüket a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) kétnapos budapesti ülését követően csütörtökön – közölte a miniszterelnök szóvivője.
Szijjártó Péter tájékoztatása szerint a miniszterelnök a Máért ülése után találkozott a Tőkés László által vezetett delegációval, amelynek tagja volt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke is. A miniszterelnök azt mondta: nagyra értékeli azt a munkát, melyet Tőkés László a Kárpát-medencei magyar autonómiáért végzett és végez, egyben üdvözölte az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését, és kifejezte meggyőződését, hogy ennek révén Erdélyben gyarapodtak a magyar összefogás erői.
Orbán és Tőkés kiemelt fontosságúnak nevezték a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás ügyét, külön kitértek a magyarországi támogatásból működő erdélyi magánegyetemek megerősítésére. Toró tolmácsolta az EMNP elnökségének egyetértését a választójog kiterjesztésével a határon túli magyarok számára, az Országgyűlés közeljövőben várható döntésével Magyarország két évtizedes mulasztását pótolja. A felek abban is megállapodtak, hogy a készülő magyar növekedési terv elkészítésekor a kormány figyelembe veszi az erdélyi magyar közösség önálló gazdaságfejlesztési stratégiáját, a Mikó Imre-tervet.
Krónika (Kolozsvár)

Válasz a Partium Alapítványnak
A Partium Alapítvány Elnökségének Léda-házzal kapcsolatos közleménye a „tolvaj kiált tolvajt” tipikus esete – áll Tőkés László EP-alelnök sajtóirodájának közleményében.
Túl azon, hogy a Partium Alapítvány vezetősége által űzött „gyakorlatról” – az alapítvány vezetősége kis helycserével ugyanaz, mint a Mecénás Alapítványé – az Érmindszentről ellopott „Ady Endre Kulturális Központ” fedőnevű, torzóvá épített bálterem állít ki bizonylatot, a Léda-ház megszerzése közüli botrányt talán nem véletlenül vizsgálja a korrupcióellenes küzdelem érdekében létrehozott Országos Feddhetetlenségi Ügynökség(ANI).
Nézzük a tényeket: Nagyvárad Önkormányzata Diósyné Brüll Adél lakóházát, a Léda-házat 2005. december 30-án (!) meghirdeti egy bukaresti napilapban (!!!) úgy, hogy az gyakorlatilag még nem került vissza az önkormányzat tulajdonába.
Az eldugott, évvégi hirdetményt követően a 2006 januárjában tartott versenytárgyalásra két ajánlattevő jelentkezik csupán: egy ifjúsági szervezet, illetve a Partium Alapítvány. És – minő meglepetés! – a Partium Alapítvány teszi a „magasabb” ajánlatot, így a Fő utca 59. szám alatt található ingatlan tíz évre havi 150 lejért az akkor Lakatos Péter elnökölte Partium Alapítvány birtokába jut. A városháza részéről Biró Rozália alpolgármester írja alá a szerződést, aki tiszta véletlenül a Partium Alapítvány vezetőtanácsának is tagja. Akárhonnan nézzük, ez bizony átjátszás a javából, vagy ha úgy tetszik: mutyizás.
Megjegyeznénk, a 2006. február 14-én aláírt szerződésben több helyen (például 5. cikkely e pontjában) vállalt a nyertes fél kötelezettséget az ingatlan megjavítására és fenntartására – aki sokat markol, keveset fog.
Az ingatlan sorsa a továbbiakban mindannyiunk előtt ismeretes: Nagyvárad önkormányzata csak 2008-ban különített el pénzt a főjavításokra, amelyeket 2011-ben sikerült befejezni.
Talán jobb lenne, ha a „Piros-tó utcai” nyelvújítók inkább békén hagynák az Ady-kultuszt. Amihez csak hozzányúlnak, félresikerül, és egész biharországi magyarságunk szégyenére kudarccal végződik. „Perc-emberkék” kezébe nem illik a vakolókanál, mert „építésre kész köveinkből” nem tudnak „nagyot s szépet, emberit s magyart” végezni.
Valami hibázik. Talán az emberi. Talán a magyar.
erdon.ma

Magyar nemzetpolitika: előrelépés
A magyar nemzetpolitikai stratégia kereteit tartalmazó dokumentum elfogadása miatt különösen fontosnak értékelte a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) idei, tizedik ülését keddi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos megbízott elnöke.
Különleges fontosságú, hogy a magyar közigazgatás nem országban, hanem nemzetben kezd el gondolkodni, hangsúlyozta keddi nagyváradi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke. A magyar nemzetpolitikai stratégia kereteinek kidolgozásával „két évtizedes stagnálás” után végre előrelépés történt, és igen lényeges, hogy ennek fő célja a szülőföldön való boldogulásnak a támogatása, fogalmazott Toró T. Tibor.
Nemzetpolitikai stratégia
Erdélyi viszonylatban több igen fontos, aktuálpolitikai kérdés is bekerült a dokumentumba: az erdélyi magánegyetemek megerősítésének a fontossága – különös tekintettel a Sapientia egyre inkább elhúzódó akkreditációs folyamatára és a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Egyetem ügyére –, illetve a közigazgatási régiók tervezett átrajzolása, amellyel kapcsolatosan a Máért konszenzussal támogatta, hogy a román kormány csak olyan reformot fogadjon el, amellyel nem hozza hátrányos helyzetbe a tömbvidékeken élőket.
„Konstruktív kapcsolat”
A Máért kétnapos budapesti ülését követően az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László által vezetett delegációval találkozott Orbán Viktor miniszterelnök, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, tudatta Toró T. Tibor, amelynek keretében Orbán Viktor és Tőkés László megerősítették nemzetpolitikai stratégiai szövetségüket. A találkozón Orbán Viktor kifejtette: nagyra értékeli azt a munkát, melyet Tőkés László a Kárpát-medencei magyar autonómiáért végzett és végez, egyben üdvözölte az Erdélyi Magyar Néppárt romániai bejegyzését, az RMDSZ tekintetében arra biztatva, hogy „a közösség érdekében kell ápolni a kapcsolatokat”. Erre utalva Toró T. Tibor a keddi sajtótájékoztatón megjegyezte: „nekünk is az az érdekünk, hogy konstruktív kapcsolat legyen az erdélyi magyar politikai szereplők között”.
A találkozó keretében Orbán Viktor nagyra értékelte és támogatásukról biztosította az erdélyi magyar közösség önálló gazdaságfejlesztési stratégiáját, a Mikó Imre Tervet, akárcsak a Demokrácia Központok tevékenységét, amelyeknek a továbbiakban a monitoring tevékenységben és a Mikó Imre terv végrehajtásában lesz nagy szerepük.
Etnikai arányosság elve
Toró T. Tibor a jövő évi választások összevonásával kapcsolatosan kifejtette: véleményük szerint ez jelentős „demokrácia deficitet” eredményez, és „sajnálják, hogy az RMDSZ támogatásáról biztosította a többségi kormánypártot” ez ügyben. Az új választási törvény folyamatban lévő kidolgozásával kapcsolatosan rendkívül fontosnak tartotta az etnikai arányosság elvének az érvényesítését, amely meglátásában „kiszámíthatóságot és stabilitást” eredményezhet. Az EMNP ezért azt javasolja az RMDSZ-nek, hogy érvényesítse a választási törvénnyel kapcsolatos tárgyalásokon az etnikai arányosság elvét, amely szerint a romániai magyarság számára elkülönítenek számarányának megfelelő parlamenti mandátumot. Ezekért versenyezhetnek majd a romániai magyar politikai szervezetek, amelyek így nem kockáztatják azt, hogy a politikai verseny miatt a romániai magyarság parlamenti képviselet nélkül marad.
Erdon.ro

Az RMDSZ megoldást keres a „Tőkés-problémára"
Megtört a jég: magasszintű egyeztetés keretében ült egy asztalhoz a Fidesz és az RMDSZ. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elé állított új kihívást a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Néppárt jelenti, s a szembenállást új szereplő színesíti: a Magyar Szocialista Párt, mely ringbe kíván szállni a határon túli magyarok szavazataiért. Mindez döntően befolyásolhatja, hogyan alakul az erdélyi magyar politikai aréna az elkövetkező években.
A Fidesz és az RMDSZ elhidegülésének története messzire nyúlik vissza, a Magyar Polgári Párt megalapításáig, amikor is az erdélyi magyar pártviszonyok befolyásolására, a politikai viszonyok átrajzolására történt kísérlet magyarországi támogatással. Az akkori politikai kezdeményezés ugyan nem járt sikerrel, hiszen azóta is az RMDSZ maradt a legmeghatározóbb, s egyben az egyetlen magyar erő a bukaresti parlamentben. A kísérletezés azonban nem állt meg, s a Fidesz az önállósodó Tőkés Lászlót, s az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot vette pártfogásába. Az RMDSZ-nek most ezzel a kihívással kell szembenéznie.
Az ellenfél – vagy nevezzük inkább versenytársnak – és a politikai hangulat ezúttal merőben más, hiszen Tőkés László személyében egy hiteles és népszerű ember állt olyan népszerű célok mögé (autonómia, szavazati jog), melyet a demokrata szövetség nem vállal fel minden fenntartás nélkül. Tehát az RMDSZ-nek sem elegendő a korábbi sablonokat alkalmazni, ha meg kívánja őrizni eddigi domináns szerepét az erdélyi magyar politikában.
Markó Béla a Népszavának adott interjúban elemezte a fennálló helyzetet
„Hogyan jutottunk oda, hogy egy erdélyi magyar politikusnak – történetesen nekem – azt kell látnom Brüsszelben, hogy amit mondok, nem érdekli az egyik anyaországi párt egyetlen képviselőjét sem.” – tette fel a kérdést Markó Béla utalva októberi brüsszeli fellépésre, melyet Tőkés László erőteljes agitációja előzött meg, s melyről a fideszes EP-képviselők is távol maradtak.
Valami baj van itt Erdélyben, ez tény” – folytatta Markó. A baj gyökereit pedig az EMNP magyarországi támogatással történő életre hívásában látja. „Én rendkívül rossz kezdeményezésnek tartom az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozatalát és természetesen nagyon súlyos szavakkal ítélem el azt, hogy ezt Magyarországról támogatják.” – nyilatkozta a miniszterelnök-helyettes. A politikus korábban Budapestről érkező politikai ciánszennyezésnek nevezte az EMNP megalapítását. Kényszerhelyzet Határon túli magyar politikusoktól gyakorta hallani, hogy a kisebbségi magyarság érdekképviselete elsősorban a bukaresti parlamentben, valamint az önkormányzatokban dől el, s ehhez adódik a Magyarországról, valamint az Európai Unióból érkező támogatás. Az Tőkésék megjelenésével tehát jelentősen csökkent RMDSZ Magyarországról származó politikai tőkéje. Az RMDSZ felismerte, hogy a helyzet tarthatatlan, s könnyen a párt elszigetelődéséhez vezethet. Ezért kerülhetett sor az utóbbi hetekben a partnerkapcsolatok jelentős fejlesztésére.
A pártviszonyokat tovább bonyolítja, hogy az új választójogi törvény következtében a határon túl is beindul a magyarországi pártok szavazatokért folyó versenyfutása. Ebben a tekintetben pedig az MSZP került hátrányba két területen is. Egyrészt a nemzetpolitika és a határon túli magyarok ügyének kormányzásuk alatti háttérbe szorítása miatt, melyet a 2004. decemberi kettős állampolgárságról szóló népszavazás vésett kőbe, másrészt pedig azáltal, hogy hiányoznak a határon túli szövetséges szervezetei. Ebből kifolyólag a szocialista pártnak is szüksége van nemzetpolitikájának újraértelmezésére, ugyanis érdekévé vált a határon túli magyarok szimpátiájának megnyerése.
Az MSZP korábbi politikájának, állásfoglalásainak elfeledtetése retorikai szinten kivitelezhetetlen feladat, az elmondott szavak, ígéretek ugyanis nehezen jutnak el a határon túli fülekbe, illetve ha eljutnak is komoly hiteltelenségi kérdések merülhetnek fel. Ezért az MSZP-nek kézzelfogható eredményeket kell felmutatni nemzetpolitikai fordulatának bizonyítására, mely legegyszerűbben a határon túli szövetségesek szerzésével ölthet testet.
Partner az MSZP
Kovács Péter pártfőtitkár novemberi MSZP-kongresszuson való szereplése és elhangzott beszéde ebben a kontextusban értelmezendő. Az RMDSZ számára az MSZP-vel való partnerség egy új politikai harcmodor része. Az EMNP-t nem jobboldali nemzeti keresztény perspektívában kívánja legyőzni (természetesen ezt a kardját is élesen tartja), melyben Tőkés László – rendszerváltó református püspök – erős ellenfélnek bizonyul. Nem kíván belemenni a „ki a nagyobb magyar” versenybe, mely az erdélyi magyar politikát az elmúlt évtizedben jellemezte. Ehelyett az EMNP ellenpólusaként kíván megjelenni, s így kézenfekvő az MSZP-vel való kapcsoltok szorosabbra fűzése.
A kongresszuson ezt a következőképpen indokolta Kovács: „Türelemmel és kitartással viszonyulunk minden magyar közösséget érintő kérdéshez, ideológiai megkötés nélkül tárgyalunk, egyeztetünk minden olyan demokratikus partnerrel, aki a magyar ügy mellé állítható.” A pártfőtitkár méltatta az MSZP-kormányok áltat a határon túli magyarok számára nyújtott támogatások sorát, azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére „az MSZP a 2004. december 5-i álláspontja alapján van megítélve a határon túl élő magyar közösségekben. A nyitás által ennek az érzelmi alapú negatív megítélésnek a lebontását kell célul tűzni.”
A szocialista párt célja is világos. Az RMDSZ-szel való kapcsolat fejlesztésével a magyarországi választói törésvonalakat ülteti át az erélyi politikai színtérre, hogy a választók a Fidesz-MSZP ellentétet az EMNP-RMDSZ szembenállással azonosítsák. Ezzel a lépéssel a 2014-es választásokon a minél több romániai voks megnyerése érdekében az MSZP kísérletet tehet az RMDSZ-szavazók bizalmának megnyerésére. Ehhez azonban az RMDSZ-nek is van hozzáfűzni valója.
Újra egy asztalnál a Fidesszel
A november 24-én ugyanis magasszintű találkozóra került sor a magyar kormányzó pártszövetség és az RMDSZ között. Az egyeztetés után felek megállapították, hogy a FIDESZ és az RMDSZ közötti kapcsolat rendezése „jó úton halad, hiszen ugyanabba az európai politikai családba tartoznak, valamint nemzetstratégiai és nemzetpolitikai kérdésekben is ugyanazt az álláspontot képviselik. Kelemen Hunor szövetségi elnök a találkozót követően elmondta, a több mint egy órás megbeszélés alatt számos témát érintettek.
A magyar-román államközi kapcsolatokat vizsgálva megállapították, hogy közös érdek az RMDSZ kormánytagsága, valamint parlamenti jelenléte. Emellett a román törvényhozásban napirenden lévő ügyeket is megvitatták. Egyeztettek a választási törvény módosításáról, az oktatási törvényről, a régióátszervezésről, valamint a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásáról (kifejezetten ebben a témában tíz napon belül sort kerítenek egy újabb találkozóra), a csángó oktatásról, az Európát érintő gazdasági válságról, s Magyarország gazdasági kilátásairól is.
A Fidesz-KDNP szövetséggel szemben sokan fogalmaztak meg kritikát a határon túli magyar pártokkal való kapcsolatainak preferenciális jellegét illetően. A találkozó nagyban hozzájárulhat az ilyen irányú kritikák elcsendesedéséhez, hiszen ennek fényében megfigyelhető, hogy az anyaország kormányzópártja nemcsak az EMNP, hanem az RMDSZ irányában is nyitott a kapcsolatok fejlesztésére, s egy hatékony, a határon túli magyarság érdekeit szolgáló együttműködés kialakítására.
Medgyesi Ádám 
kitekinto.hu
Erdély.ma

Felvázolták Erdély jövőjét
Erdély hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiáját, a Mikó Imre-tervet mutatták be szerdán Bukarestben, aminek fő célja egy olyan rendszer kiépítése, amely összefogja és segíti az erdélyi vállalkozókat, valamint fejleszti a helyi üzleti környezetet.
Jakabos Janka, a Mikó-terv koordinátora – aki Tőkés László európai parlamenti képviselői irodájának gazdasági tanácsadója is – Magyarország bukaresti nagykövetségén ismertette üzletemberek és diplomaták előtt a projekt főbb pontjait. Jakabos az MTI-nek elmondta: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által koordinált tervet erdélyi szakemberek dolgozták ki, de partnerként együttműködik a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium is.
Jelenleg öt erdélyi munkacsoport dolgozik különböző gazdasági ágazatokra leosztott stratégiákon, amelyeket elküldenek a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.-nek. Ez a magyar állami tulajdonban lévő tervezőiroda egységesíti és letisztázza a stratégiákat, majd várhatóan december közepéig összeállítja a végleges Mikó-tervet.
Egyetemek és civilek
A kezdeményezők Erdélyben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a Partium Keresztény Egyetem szakembereit is bevonták a tervezésbe, de együttműködnek civil szervezetekkel és vállalkozói szövetségekkel is.
A Mikó-terv elindítása érdekében a kezdeményezők a magyar államtól remélnek támogatást, amelyből felépíthetik a hálózatot. Erdély három régiójában, Partiumban, Belső-Erdélyben és Székelyföldön összesen 20-30 irodát akarnak nyitni, főleg a közepes méretű és a nagyvárosokban. Ezek az irodák részben a kedvezményes honosítással foglalkozó, már működő Demokrácia-központokban működnek majd úgy, hogy a két intézmény szakmai irányítása elkülönül egymástól – mondta Jakabos.
Erős márkanév
A kezdeményezők erős erdélyi márkanevet akarnak létrehozni, és ennek érdekében úgynevezett kereskedőházakat létesítenek. Ezeken keresztül egy olyan, egész Erdélyt lefedő rendszert akarnak kiépíteni, amely például mikrohitel formájában egyszeri alkalommal nyújtott anyagi támogatáson kívül folyamatosan tanácsadási segítséget nyújt vállalkozóknak, összefogja őket, és az általuk megtermelt javak értékesítésében is támogatja őket.
Jakabos Janka elmondta: a rendelkezésükre bocsátott összeg függvényében véglegesítik a Mikó-tervbe foglalt úgynevezett operatív programokat. Az egyik ilyen program például egy partiumi kutatási-fejlesztési központ létrehozásáról szól, amelybe egyrészt vállalkozókat, másrészt egyetemeket vonnak be.
MNO

Toró T. Tibor: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács különálló mozgalom marad
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a frissen bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt viszonyáról beszélt Toró T. Tibor szerdán Kolozsváron. Az EMNT Kolozs megyei szervezetének közgyűlésén a politikus közölte: az EMNT civil mozgalmárok csoportosulásaként továbbra is aktív szervezet lesz, a politikai képviselet feladata ugyanakkor az Erdélyi Magyar Néppártra marad.
„Az EMNT mozgalom az édes gyermekünk. Fontos, hogy fennmaradjon, és fontos, hogy megőrizzük a mozgalom és a párt közvetlen, baráti viszonyát” – vázolta Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke. A néppárt a politikai, közéleti témák képviseletében tölt be aktív szerepet, míg az EMNT területi szervezetei továbbra is baráti társaságok, azonos értékrend mentén gondolkodó mozgalmárok civil szervezete lesz. A politikus elmondta továbbá: a két szervezet közös erkölcsi-ideológiai alapját Tőkés László, az EMNT elnökének személye garantálja; a civilek és a politikusok egymást kiegészítő munkája erre az értékrendre épül majd. 
„A politizálás miatt nem szabad a hátországot feladni, mert úgy járunk, mint az RMDSZ. Az évek során elfogyott körülöttük a levegő, eltűntek a mozgalmárok. Akik maradtak, azok inkább érdekek mentén vezérelt alattvalók, mint igazi civilek” – figyelmeztetett a hatalmi politizálás veszélyeire Toró. Összegzésül elmondta: „különösen figyelnünk kell majd az opportunista politikus-jelöltek és a hatalmat szolgáló beépített emberek kiszűrésére. Ha a pártot tömegalapra, lentről felfelé építjük, és ápoljuk az EMNT-vel meglévő bizalmi viszonyt, akkor biztos vagyok benne, hogy eredményesen látjuk majd el a magyar közösség képviseletét.” Mint kiderült, a néppárt helyi szervezeteinek tömeges megalakulását követő marosvásárhelyi első országos kongresszus februárban lesz. Erdélyi Magyar Néppárt-közlemény
Erdély.ma