Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Tőkés László
7977 tétel
1994. április 20.
Tőkés László püspök törvényességi felülvizsgálatot kezdeményezett a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzügyeit illetően. Szőcs Géza elmondta, hogy azokat a személyiségeket /Tőkés László, Csoóri Sándor/ akarják mulasztással vádolni, akik a legkövetkezetesebben harcoltak az erdélyi menekültek hazatéréséért. Szőcs Géza számlákkal elszámolt: a kapott pénzből iroda nyílt Budapesten, amely hídfője az erdélyi magyar közösség nagyvilággal való kapcsolattartásának. /Pesti Hírlap, ápr. 20./
1994. április 27.
"Szász János Szuverenitás? címmel vitába szállt Tőkés László Boross Péter miniszterelnökhöz írt levelének néhány passzusával, vitatta a "korlátozott szuverenitás" fogalmát, továbbá úgy érezte, a levél valósággal megszabja, hogy Magyarország milyen politikát folytasson, azonban a magyarországi politikát nem Romániában "döntjük el". Szász János nem értette, miért kell Boross Péterhez fordulni, aki egy hónap múlva alighanem nem lesz miniszterelnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26. - Tőkés László levele: Magyar Nemzet, ápr. 11./ Szász János cikkére egyetértően reagált a Romániai Magyar Szó főszerkesztője, Gyarmath János a Magyar Nemzetben. /Magyar Nemzet, ápr. 27./"
1994. április 27.
Az Erdélyi Napló is közölte Tőkés László püspök Boross Péter miniszterelnökhöz írt levelét /először közölte: Magyar Nemzet, ápr. 11./, ebből az alkalomból nyilatkozott Tőkés László. Mértéket szeretett volna felállítani: az a párt érdemes arra, hogy megválasszák, amelyik nemzetpolitikai szempontból figyelembe veszi a közérdekű követelményeket. A kivándorlást bizonyos mederbe kell terelni. Partnerek akarunk lenni, nem függeléke az anyanemzetnek, hangsúlyozta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./
1994. április 28.
Tőkés László nyílt levéllel fordult Magyarország választás előtt álló pártjaihoz. A határon túli magyarság osztatlanul egyetért néhai Antall József miniszterelnök 15 millió magyarra vonatkozó, programértékű kijelentésével és megütközéssel fogadja az antalli mondást elutasító megnyilvánulásokat. Értetlenül nyugtázzák Horn Gyula pártelnök szavait az idézett Antall József-kijelentésre: tartózkodni fog az olyan megnyilvánulásoktól, melyek irritálják a szomszédokat. - Egyetért a történelmi megbékéléssel, azzal azonban nem, hogy a történelmi sérelmek felhánytorgatása a politikában csak indokolatlan feszültséget okozhat. Tőkés László nem ért egyet azzal, hogy azonosan értékelik a román és magyar szélsőséges megnyilvánulásokat. /Népszabadság, ápr. 28./ Horn Gyula ugyanebben a számban reagált: a határon túl élő magyarság helyzetén csak akkor lehet javítani, ha normális kapcsolatot alakítanak ki a szomszédos országok politikai erőivel. - Egy cikk kommentálja Tőkés László levelét a lapban /Kis Tibor: Oldás és kötés/: kétségbe vonja, hogy joga van-e össznemzeti megközelítésben beszélni, ezenkívül Tőkés László beavatkozik egy más ország belügyeibe, levele sértő, politikai pamflet, választási agitáció, durván támad, a püspök nem képviseli a romániai magyarság egészét. /Népszabadság, ápr. 28./
1994. április 28.
Tőkés László legutóbbi sajtótájékoztatóján kitért a két egyházkerület, a Királyhágómelléki és Erdélyi Református Egyházkerület közötti ellentétre. Eredménynek számít, hogy a zsinat nem szakadt szét és a két egyházkerület közös állásfoglalása kimondta, nem fogadja el a Református Világszövetség nyilatkozatát az Egyetemes Református Zsinattal kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
1994. április 29.
"Az RMDSZ elnöksége nem tudott Tőkés László leveléről, nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ nem akar beavatkozni a magyarországi választási kampányba, de a levélben megfogalmazott alapvető szempontokat fontosnak tartotta az RMDSZ is kifejezni. Sajnálatosnak tartják, ha olyan kijelentések történnek, amelyek figyelmen kívül hagyják a romániai magyarság érdekeit, mert "a fejünk fölött rólunk és nélkülünk folytatott tárgyalások nem szolgálhatják sem a stabilitást, sem a jószomszédság ügyét." /Népszabadság, ápr. 29./ 2/ A Genfben székelő Református Világszövetség állásfoglalásában elítélte az Egyetemes Magyar Református Zsinatot /EMRZS/ és megalapításának elutasítását ajánlotta. A Romániai Református Egyház Zsinata 1994. ápr. 19-i ülésén megdöbbenéssel értesült erről az állásfoglalásról és nyilatkozatában kiállt az EMRZS mellett, nem fogadta el az ajánlást. A magyar református egyház különböző politikai fennhatóságok alatt élt, ennek ellenére megtartotta zsinati egységét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./"
1994. április 30.
"Ábrahám Dezső "a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány egyik kezdeményezője és alapító tagja" aláírással a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjéhez írt hosszú levelével védekezik a támadások ellen, azt állítva, hogy eddig saját vagyonából eddig kb. 6-8 millió forintot költött az alapítványra és napi 18-20 órás munkájáért egy fillért sem kért. Könyvelőt nem alkalmaztak, mert erre nem biztosítottak anyagi alapot. /!/ Ábrahám Dezső elutasít minden bírálatot és elmarasztalja Tőkés Lászlót is, amiért kifogásolta az ő működését. Ugyanezen oldalon Ábrahám Dezső közöltette Sütő Andrásnak és Tőkés Lászlónak írt levelét, ebben is fenyegető hangot használt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30.-máj. 1./ Ábrahám Dezső leveleiben nem említette, hogy a Koblencz József vezette könyvvizsgálók súlyos szabálytalanságokat állapítottak meg. /Mai Nap, 1993. nov. 20./ "
1994. május 2.
Magyarország népe népszerűtlenségre ítélne olyan kormányt, amely mostohán bánik a határon túli magyarsággal, nyilatkozta Tőkés László a Pesti Hírlapnak. Elfogadhatatlannak tartja Horn Gyula MSZP-elnök tervét, a Határon Túli Magyarok Hivatalának felszámolását. - Mindig visszautasították azt a magyarellenes propagandát, hogy az RMDSZ Budapest irányításával működik, most pedig Horn Gyula muníciót szállít a nacionál-kommunista magyarellenes diverzió számára az 1989-es magyar szabadcsapatokra utalásával. - A Transsylvania Alapítvány elleni támadás a 168 Óra hetilapban, a román ultranacionalisták gyalázkodásai, a Református Világszövetségnek az Egyetemes Magyar Református Zsinatot irredentizmusnak minősítő állásfoglalása egy tőről fakadnak. /Pesti Hírlap, máj. 2./
1994. május 4.
"Előzetes tanácskozás, felhatalmazás nélkül senkinek sincs joga "össznépien" nyilatkozni, hangoztatta Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a Népszabadságnak tudósítójának Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének Magyarország választásra készülő pártjainak leveléről. Neki is van vitája Horn Gyula némely kitételével, de nem hiszi, hogy ezeknek ilyen formájú megvitatása az érdemi megoldást szolgálná. /Népszabadság, máj. 4., Tőkés László nyílt levele: Népszabadság, ápr. 28./- A Romániai Magyar Szó átvette Tőkés Lászlónak ezt a nyílt levelét a Népszabadságból, Horn Gyula válaszával és Kis Tibornak a püspököt elítélő kommentárjával együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./"
1994. május 4.
Az 1989-es eseményeket kivizsgáló szenátusi bizottság nem pártatlan, ezért nem áll eléjük Tőkés László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
1994. május 5.
Máj. 4-5-én tartották meg Nagyváradon a Királyhágómelléki Magyar Református Lelkészértekezlet Szövetsége által szervezett lelkészértekezletet, melyet első alkalommal a kiterjesztettek az egész Kárpátmedencére, az Erdélyi Református Egyházkerület képviselőin kívül vendégek érkeztek Magyarországról, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból is. Előadást tartott dr. Kozma Zsolt professzor, Kató Béla illyefalvi tiszteletes, dr. Mester Zsolt, a Sulyok István Református Főiskola rektora, továbbá Tőkés László püspök Egyetemes Magyar Reformátusságunk címmel. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5., 6./
1994. május 6.
Gyergyószentmiklóson a zsinagógában máj. 6-án ökumenikus gyászszertartással emlékeztek meg a holocaust áldozatairól. Igehírdetők: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tőkés László és Csiha Kálmán református püspökök. Beszédet mondott Avshalom Megiddon, Izrael bukaresti nagykövete, a helyi zsidó közösség képviselője. Délután Burján Gál Emil szobrászművész alkotásainak felavatásán beszédet mondott Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Dézsi Zoltán polgármester, SZKT-elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8., Új Magyarország, máj. 6./
1994. május 13.
Tőkés László reagált Szász János írására: nem érti, miért kellett egy-két jelentéktelennek minősíthető vonatkozás kapcsán tollat ragadnia. Szász János válaszolt: szereti, tiszteli Tőkés Lászlót, a tévedés minden embert megkísérthet, tette hozzá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./ Szász János írása: Szuverenitás? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
1994. május 13.
"Kántor Lajos fűzött megjegyzéseket a Népszabadságban Tőkés László leveléhez. Szász János lényegében egyetért Kántor nézeteivel, de nem érti, hogy véleményét miért csak magánemberként hajlandó kifejteni. Köti a "pártfegyelem"? A vélemények szabadságának érvényesülni kell a romániai magyarság politikai szervezetében, hangoztatta Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./ Tőkés László levele: Népszabadság, ápr. 28. Kántor Lajos írása: Népszabadság, máj. 4."
1994. május 13.
"Bányavidéki Fáklya felháborodottan elutasította Kis Tibor Oldás és kötés című /Népszabadság, máj. 4./, Tőkés László püspök nyílt levelét beavatkozásnak minősítő kommentárját: ezt le kellene fordítani, "biztos a Romania Mareban vezércikk lehetne! Különben ez a cikk a Népszabadságban jelent meg /itt Romániában legalább a címet megváltoztatták - már nincs Scinteia/." /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 13./"
1994. május 13.
Kántor Lajos megismételte a korábban a Népszabadságban kifejtett nézetét: senki se nyilatkozzon a köz nevében, ezt Tőkés Lászlónak Magyarország választás előtt álló polgáraihoz írt nyílt levelére értette, ezzel egyúttal reagált Szász János írására is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28-29./ Előzmény: Tőkés László nyílt levele /Népszabadság, ápr. 28./, Kántor Lajos: Népszabadság, máj. 4. Szász János: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13.
1994. május 18.
Nits Árpád kiáll Tőkés László mellett, akit egyre többen támadnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
1994. május 19.
"Bodor Pál A politika püspöke címen ítélte el a Népszabadságban Tőkés László tevékenységét: elismerte korábbi érdemeit, hangsúlyozta, hogy ő régen kiállt mellette, ezután jön a bírálat: "több ízben avatkozott be elektronikus nyilvánosságunk vitáiba", most viszont, amikor "össznemzetivé festik át a hatalmi részérdekeket", akkor hallgat. Bodor Pál kiemeli, hogy a kommunista időszak diplomatái mennyit segítettek: "minő veszélyt vállaltak". Cikkét átvette a Romániai Magyar Szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./"
1994. május 20.
Azután, hogy Tőkés László ügyészségi vizsgálatot kért a Nemzetközi Transsylvania Társaság pénzügyeire vonatkozóan, Ábrahám Dezső volt főtitkár a jelentősebb alapítványi kifizetések listáját adta át Gyarmath Jánosnak, a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjének. Mindebből csak az derül ki, hogy nagy a rendetlenség, meg kell várni a vizsgálat végeredményét, állapította meg Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
1994. május 24.
A gyergyószentmiklósi RMDSZ választmánya állásfoglalásában védelmébe veszi Tőkés László püspököt és elmarasztalja elsősorban a Népszabadságban cikkező publicisták azon próbálkozásait, hogy leválasszák az erdélyi magyarságot az RMDSZ-től és az RMDSZ-t Tőkés Lászlótól. Az Állásfoglalás Szász János Tőkés-ellenes írásait méltánytalannak tartja. Szász János elgondolkozhatna arról, hogy aligha a mai Adynk. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
1994. május 24.
"Szász János visszautasította a gyergyószentmiklósi RMDSZ választmánya álláspontját: ő nem támadta Tőkés Lászlót, hanem vitatkozott vele, emellett tiszteli és szereti a püspököt. Szász János szerint "a román demokrácia győzni fog és akkor rendeződik az erdélyi-romániai magyarság teljes jogegyenlősége." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Gyergyószentmiklósi RMDSZ állásfoglalása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24. "
1994. május 26.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala tájékoztatása az egyházi diverzió tárgyában címmel megtudhatjuk, hogy a bukaresti Tinerama máj. 13-19-i és a nagyváradi Crisana máj. 14-i számában megjelent egy névtelen cikk Tőkés László nem valódi püspök címmel. A lugosi református papok egy csoportjára hivatkozó írás szerint Tőkés Lászlót Iliescu elnök nevezte ki. Ebben a nemtelen, közvetve magyarellenes propagandában a Securitatéba beszervezett együttműködő papok és félrevezetett hívek vesznek részt, így Higyed István lugosi lelkész, akik már 1991-ben írtak hasonlókat román lapokban. Tunyogi Csapó Gyula volt kolozsvári főgondnok névtelenül terjesztette Aggódó erdélyi magyarok című gyalázkodó írását. 1993-ban Magyari Csaba bukott lelkipásztor és Kertész László főgondnok zsinati fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés László ellen, ezeknek utat engedett dr. Csiha László kolozsvári püspök. Átfogó lejárató kampányról van szó, amely mögött a román titkosszolgálat és egyházi kollaboránsaik állnak. A tájékozatás célja a válság leküzdése az igazság kimondásával, zárul a tájékoztatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Mindezt Gyarmath János a Magyar Nemzetben is ismertette Vádak Tőkés László ellen címmel. /Magyar Nemzet, máj. 26./
1994. június 1.
Tőkés László püspök Horn Gyulának, az MSZP elnökének írott levelében jókívánságait küldte választási győzelme alkalmából. Reméli, hogy az új kormány folytatni fogja az Antall József nevével fémjelzett nemzetpolitikát. Az erdélyi magyarság elvárásai változatlanok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
1994. június 1.
"A Timerana 1994. máj. 13-19-i száma "Tőkés László nem valódi püspök. A főpap státusát Cotroceni folyosóin tárgyalják" címmel aláírás nélküli cikket közölt, melyet átvett a nagyváradi Crisana. A cikk idézte "lugosi reformátusok egy csoportjának" levelét. Ebben azt kérték, hogy Iliescu elnök küldje el a másolatát annak az okmánynak, amelyben kinevezte Tőkés László a temesvári református egyházközségbe. A lugosiak nevében az aláírók: Higyed István lelkész, Kiss Bálint főgondnok és Császár István gondnok. Az Erdélyi Napló megszólaltatta az érintetteket. Higyed István református lelkész végül elismerte, hogy szembenáll Tőkés László püspökkel. Tőkés László kifejtette, hogy Higyed István a szekuritate által szervezett diverzióban vesz részt. A belső diverzió egyik mozgatója Higyed István. Tunyogi Csapó Gyula rágalmaival kezdődött, ezt követte Magyari Csaba akciósorozata, majd Kertész László, s végül Higyed István tevékenysége. Tőkés László úgy látja, hogy Csiha Kálmán püspök részt vesz az ellene folyó akciókban. Higyed nem véletlenül ment el a vasgárdista I. C. Dragan olaszországi rezidenciájába. /Sorbán Attila: Tőkéssel vagy Tőkés nélkül? - ez itt a kérdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./"
1994. június 4.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó több cikket közölt a Nemzetközi Transsylvania Alapítványról /NTA/ , de nem kérdezte meg Tőkés László püspököt erről, ugyanakkor közölték Kis Tibornak a Népszabadságból átvett gyalázkodó, a püspök ellen írt cikkét, ugyanígy átvették ebből a lapból Bodor Pál és Kántor Lajos írását. Mellékeltek az NTA-val kapcsolatos több dokumentumot. Ezeket a Romániai Magyar Szó terjedelmi okokból nem közölte. Tőkés László és Szőcs Géza együttes lejáratása a sepsiszentgyörgyi Európai Időben és a bukaresti Tineramában a radikálisok autonómiapolitikáját hivatott rossz hírbe hozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1994. június 7.
"Boross Péter miniszterelnök Tőkés László püspöknek írt válaszában megerősítette, hogy a magyar kormány négy esztendővel ezelőtt meghirdetett politikája ez ideig nem módosult, síkraszállnak azért, hogy a kisebbségben élő magyar közösségek jogai maradéktalanul érvényesüljenek. Olyan körülményeket kell megteremteni, hogy a kisebbségek ne kényszerüljenek szülőföldjük elhagyására. Éppen ezért a magyar kormány a nemzetközi normák tiszteletben tartása mellett támogatta a kisebbségi közösségeket és jó kapcsolatokra törekedett a szomszédos országokkal. Boros Péter csatolta a kormány álláspontját /Értelmező állásfoglalás/ az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatban. Ennek a tárgyalássorozatnak fontos tényezője, hogy az érintett kisebbség és a kormány között, az EU közvetítőjének jelenlétében a vitás kérdések rendezése céljából folyamatos párbeszéd kezdődjön. A magyar kormány "formálisan nem képviselheti más országok magyar nemzetiségű állampolgárait, de elengedhetetlennek tartja, hogy az érintett kisebbségek képviselői véleményüket megjeleníthessék és az elért megállapodásokról véleményt nyilváníthassanak." A magyar kormányfő levelében leszögezte, hogy minden fórumon törekedni kell a kisebbségek politikai alanyiságának elfogadtatására. Közvetlen tárgyalási képviseletük első lépés lehet közösségi jogaik elismertetésére. Boross Péter reméli. Hogy a választások eredményeképpen létrejövő új kormány sem fog elfeledkezni a határon túli magyarsággal szembeni kötelezettségéről, értük minden lehetséges eszközzel fellép és politikai lépéseit előzetesen egyeztetni fogja a határon túli magyarság szervezeteivel. /Boross Péter levele Tőkés Lászlóhoz. = Magyar Nemzet, jún. 7./"
1994. június 7.
"Gazda József kiállt Tőkés László mellett, akit saját egyházának egyes tagjai is támadnak, ezenkívül "ügyünk védelmezésének leghivatottabb sajtófóruma, a Romániai Magyar Szó" főhelyen közli a püspököt támadó cikkeket. Tőkés László is tévedhet és kötelesség is figyelmeztetni, de "önmagunknak ellenségei nem lehetünk" - írja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./"
1994. június 8.
A bukaresti Tinerama szerkesztőségének írt nyílt levélben tiltakozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Szilágyi Aladár főgondnok a hetilap máj. 27-jún. 2-i számában megjelent cikk ellen, melynek már a címe is durva hazugság: Tőkés László és Szőcs Géza ellen vizsgálatot folytat Magyarország főügyészsége, sikkasztás miatt. Érthetetlen, hogyan jelent meg ilyen rágalmazó, befeketítő cikk a hetilapban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8./
1994. június 10.
Jún. 8-án több ezer ember tüntetett Kolozsváron, Mátyás király szobra előtt, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület által meghirdetett népgyűlésen. Az ellen tiltakoztak, hogy régészeti ásatásokra hivatkozva elmozdítanák helyéről a szobrot. A gyűlést dr. Octavian Buracu egyesületi elnök nyitotta meg. Pop Mihai egykori politikai fogoly elmondta, hogy Funarok jönnek, mennek, de Mátyás király szobra megmarad. Doina Cornea szerint a szobor szimbólum, a város arculatához tartozik. A jelenlegi vezetők e szimbólumot el akarják tüntetni, mert őket semmi sem köti a város történetéhez. Tőkés László magyarul és románul elmondott beszédében Doina Corneával értett egyet, aki szerint élő lánccal kell megvédeni a szobrot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1994. június 11.
A Tinerama hetilap azt állítja, hogy Tőkés László a Securitate besúgója volt. A Királyhágómelléki Református Püspökség sajtóirodája cáfolta ezt a rágalmat, hozzátéve: új elem, hogy már a demokratikus lapokban is megjelennek az ilyen cikkek. /Magyar Hírlap, jún. 11./