Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Tőkés László
7977 tétel
1993. szeptember 21.
Szabó Ferenc Károly, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnökhelyettese reagált Katona Ádámnak a lapban közölt nyilatkozatára /Magyar Nemzet, szept. 11./: védelmébe vette a Neptunon tárgyalókat, mondván, nem tudhatták, hogy propagandacélokra használhatják fel a találkozót. Tőkés Lászlónak kijár az elismerés, akkor is, ha egyes nyilatkozataival nem tud egyetérteni. Egyes csoportok Tőkés Lászlót védőpajzsul állítják maguk elé. Szabó a kis lépések gyakorlatát szorgalmazza. /Pietsch Lajos: Az önrendelkezés stratégiai cél. Nem lehet mindent vagy semmit alapon politizálni. = Magyar Nemzet, szept. 21./
1993. szeptember 24.
"Veress Bulcsú, Christopher Dodd szenátor egykori emberi jogi szakértője Tőkés Lászlóhoz írott levelében fejtette ki véleményét a Neptun-ügyről. Néhány "magánember" alkalmanként összeverődik egy-egy luxusüdülőben diskurálni a romániai kisebbségek helyzetéről. Soványka látszatengedményeket közölnek a kormányzati "magánemberek", a résztvevők harsány hozsannázása mellett. Az amerikaiak hiszékenyek, fogalmuk sincs a bizánci kultúráról, ahol a tárgyalás sikerének mércéje az, hogy mennyit sikerül hazudni a partnernek. Az amerikai külügyes a zavartalan viszonyt szereti, nem érti, mit számít az, hogy milyen nyelven tanul a gyermek. Azután jön a PER /Project on Ethnic Relations/, felsorakoztatják a bértapsolókat, David Binder cikket ír, jöhet a divide et impera taktikája, le kell választani a radikálisokat - Azokkal, akik a jogoktól akarják megfosztani az embereket, azokkal nem lehet kompromisszumot kötni. Ezért tartja Veress Bulcsú helyesnek Tőkés László útját. /Veress Bulcsú: "Kellemetlenek vagytok, mert ragaszkodtok a jogaitokhoz." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"
1993. szeptember 27.
"Szept. 25-26-án Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Markó Béla elnök politikai állásfoglalásában kifejtette, hogy az RMDSZ-nek autonóm politikát kell kialakítania. Az RMDSZ memoranduma "olyan elvi igénybejelentés, ami később is hivatkozási alap lehet." A Neptun-ügyről Bodó Barna politikai alelnök számolt be, a PER-ben résztvevők politikai felelősségét egyértelműnek nevezve. Tokay György és Borbély László felszólalásaikban védték álláspontjukat, az utóbbi kifogásolta, hogy megkérdőjelezték becsületességüket. Tőkés László püspök elhatárolta magát az áruló és kollaboráns jelzők alkalmazásától. Vitára szükség van, mondta, "félre kell tennünk beteges problémaiszonyunkat, konfliktuskerülő egységféltésünket", mondta. A hatalommal való egyezkedés módját tartja elhibázottnak. A tárgyaló hármak "kis lépések taktikája" legfeljebb jóhiszemű megalkuvás. Jelenleg nem bizalmas magántárgyaláson, hanem az RMDSZ memoranduma hangján, a kollektív jogok és a belső önrendelkezés elvén kell politizálni, hangsúlyozta Tőkés László. A román hatalom kis amerikai besegítéssel megtalálta a kedvére való "partnereket" a diszkriminatív politika fenntartására. Tőkés László több idézetet hozott politikusoktól, szervezetek képviselőitől. Asborjn Eide az ENSZ Emberjogi Bizottságának jelentésében "pozitív román lépésekről" számolt be, David Binder cikkére hivatkozással. A Neptun-ügy RMDSZ-résztvevőit nagy felelősség terheli. Ezután következett a hajnalig tartó vita. Az RMDSZ egyes platformjai sorra kifejtették véleményüket. A leghatározottabban, legélesebben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakció fogalmazott: a hármak súlyos károkat okoztak az RMDSZ-nek, megbontották az RMDSZ egységét, majd ők vádoltak egységbontással, ezért a frakció szerint a hármaktól meg kell vonni a képviseleti jogot. A Szórvány csoport szerint a mérsékeltek és a radikálisok összecsapásáról van szó. Két határozattervezet született, egy radikális, amelyik elítélte a hármakat és javasolta, hogy a három politikust ne bízzák meg a parlamenti csoport, illetve frakciók választott tisztségeinek viselésével. A másik változtat enyhébb és csak annyi szerepel benne, hogy az RMDSZ frakciók vizsgálják felül a választott tisztségviselők alkalmasságát. Tőkés László jelezte, hogy amennyiben nem vonják le a megfelelő következtetéseket, neki kell ezt megtennie, hiszen nem ő tárgyalt a hatalommal. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi SZKT, 1993. szeptember. Neptun makacs szelleme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., 30./ A kiadott állásfoglalás szerint a PER által szervezett megbeszélésen /köztük a Neptunon/ Borbély László, Frunda György és Tokay György képviselők mandátum nélkül tárgyaltak a hatalom képviselőivel, jelentős károkat okoztak a szervezetnek. Ez lehetőséget teremtett a hatalomnak, hogy kísérletet tegyen az RMDSZ megosztására. A hatalommal való tárgyalás kívánatos formája a kerekasztal-megbeszélés. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./ A viharos tanácskozáson a "hármak" lépését mindannyian elítélték, politikai tévedésnek minősítették, de négy frakció tiltakozása miatt a személyi felelősségre vonásuk elmaradt. /Simó Erzsébet: Az SZKT marosvásárhelyi ülése. Az RMDSZ PERe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./ A MISZSZ, a Szabadelvű, a Bethlen Gábor és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciók javasolták, hogy a három érintettet mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, a Magyar Demokrata, a Kereszténydemokrata, a Szórvány és Partium csoportok viszont ezzel nem értettek egyet. Egyik javaslat sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy konszenzusos változatot dolgoztak ki. /Nagy Iván Zsolt: RMDSZ-dokumentum a neptuni találkozóról. = Magyar Nemzet, szept. 27./. Az SZKT 61:29 arányban /8 tartózkodással/ elfogadta a kompromisszumos szöveget, a kiadott állásfoglalást, viszont Tőkés László tiszteletbeli elnök és Bodó Barna politikai alelnöknek a hármakat elmarasztaló elemzése fölötti szavazást meghiúsította a testület. A polémia egyes pontjaiban Markó Béla elnök és Tőkés László nyilvánosan elhatárolódtak egymástól. /RMDSZ-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, szept. 27./"
1993. szeptember 27.
Időről időre visszatérő módszer, nyilatkozta Tőkés László a Duna Tv-ben, hogy magyarokkal szerelnek le magyarokat, vagyis megkeresik azokat a jószándékú embereket, akik fél- vagy látszateredményekért hajlandók együttműködni a hatalommal. A bukaresti amerikai nagykövet is befolyást gyakorolt, hogy fogadja el az RMDSZ a PER által szorgalmazott utat, Szabó Károly szenátor tájékoztatása szerint. A PER-tárgyalások /a Neptun-ügy/ Románia kedvező megítélését szolgálták. A The Plain Dealer /Cleveland/ júl. 25-i száma szerint 1990 végén egy kelet-európai nemzetközi találkozón kereste meg a román delegáció egyik tagja Kassof urat, a PER vezetőjét azzal a kéréssel, hogy közvetítsen az etnikai feszültségek vonatkozásában. /Beszélgetés Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 27./
1993. szeptember 27.
"Csutak István meglepődve olvasta a Neptun-ügyben a hármak válaszában /Lármafák égése (Válasz Tőkés Lászlónak), Romániai Magyar Szó, aug. 25./, hogy a sajtóban az ilyen cikkek csak zavart keltenek a közvéleményben. Milyen cikkekre lenne szükség, amelyek nem keltenek zavart, kérdezte. Tőkés László levele a valósággal nem egyező állításokból indult ki, olvasható az említett válaszban, tehát hazugnak nevezték a püspököt. Ha a tárgyalások nem voltak titkosak, miért csak David Binder volt jelen - Továbbá a tárgyalásra csak olyanok kaptak meghívót, akik Tőkés-ellenesek és autonómia-ellenesek voltak. Semmi nyoma nincs annak, hogy a tárgyalásról tájékoztatást adtak volna, sorolta tovább ellenérveit Csutak István. Felidézte egy emlékét 1990 júniusából. Az RMDSZ alakulóban levő frakciójának első üléséről, ahol valaki Frunda Györgyöt valami tisztségre ajánlotta. Akkor a másik marosvásárhelyi, Borbély László körbejárta a képviselőket: "Vigyázzatok! Frunda nem RMDSZ-es! Frunda a Független Magyar Párt embere! Szekus! Buktassátok meg!" Most pedig elválaszthatatlan jóbarárok. /Csutak István: Tiszta vizet a nyílt kártyákba! = Orient Expressz (Bukarest), szept. 27./"
1993. szeptember 29.
"Az RMDSZ Tiszteletbeli Elnöke Irodája közleményben tiltakozott a Kossuth Rádió szept. 26-i híre miatt, miszerint Tőkés László az SZKT marosvásárhelyi ülésén szankciót követelt a "hármak" /Borbély László, Frunda György és Tokay György/ ellen, bejelentve, ha nem adnak neki igazat, lemond. Tőkés László eredményesnek tartja az SZKT marosvásárhelyi ülését és egyetért a kiadott állásfoglalással. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"
1993. szeptember 30.
Éles hangú cikkben támadta Tőkés Lászlót, az elnöki intézmény félhivatalos szócsöve a Dimineata. A lap szerint Tőkés László a sátán szóvivője, az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként pedig bánkódik, hogy a jugoszláviai tragédia nem Romániában történt. Tőkés László robbantotta ki a marosvásárhelyi eseményeket 1990-ben, fel akarja fegyverezni az erdélyi magyarságot, továbbá az együttélés szándékát kollaborálásnak nevezte, olvasható a lapban. /B. T., Bukarest: Román sajtótámadás Tőkés ellen. = Magyar Hírlap, szept. 30./
1993. szeptember 30.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szept. 30-án Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján felemelte szavát a parlamenti RMDSZ-frakció vezetőinek /Tokay György és Borbély László/ újraválasztása ellen. A püspök a neptuni ügyet nem tartja lezártnak, szükségesnek tartja egy rendkívüli SZKT összehívását. Sajnálatosnak tartja, hogy az RMDSZ-en belül támogatást nyújtanak a hatalomnak ahhoz, hogy a neptuni diverzióját legitimálja az RMDSZ mérsékeltekre és radikálisokra történő felosztásával. /Bogdán Tibor, Bukarest: A neptuniakat megerősítették tisztségükben. = Magyar Hírlap, okt. 1./
1993. október 4.
"Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője a Magyar Nemzetben fejtette ki véleményét az RMDSZ-t megosztó csatározásokról, a mérsékeltekről és a radikálisokról. Egységes, határozott RMDSZ-re van szükség, a "szigorú" Tőkés László püspökkel és a politikacsinálásban jártas Tokay Györggyel és Frunda Györggyel egy csapatban. /Gyarmath János, Bukarest: Radikális megoldások mérsékelt eszközökkel. = Magyar Nemzet, okt. 4./"
1993. október 5.
Erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Találkoztak Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspökkel, másnap tanácskoztak az RMDSZ ügyvezető elnökségével Kolozsváron, majd találkoztak értelmiségiekkel, egyházfőkkel. Október 4-én Marosvásárhelyen megbeszélést folytattak Markó Béla RMDSZ-elnökkel és az RMDSZ helyi vezetőivel, majd felkeresték Sütő Andrást. További útjuk: Segesvár, Gyulafehérvár, ahol találkoznak Bálint Lajos érsekkel, Temesvár, ahol értelmiségiekkel és az RMDSZ helyi vezetőivel találkoznak. Szabó Tamás privatizációs miniszter kifejtette: a magyar kormány alkotmányos kötelessége felvállalni a magyar kisebbségek érdekképviseletét és érdekvédelmét. /Nits Árpád: MDF-küldöttség Erdélyben. Alkotmányos kötelesség jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5. /
1993. október 6.
Szándékosan választotta ügyvezető elnöki teendői átvétele utáni napot arra Lezsák Sándor, hogy Erdélybe induljon, mondta, mert az RMDSZ-nek egész Kelet-Európa iránti felelőssége kell, hogy legyen. Természetes, hogy első útja Nagyváradra, Tőkés László és Tempfli József püspök urakhoz vezetett, tette hozzá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
1993. október 7.
Tokay György visszautasította, hogy a PER-tárgyaláson történt részvétele hiba volt. A kibontakozott vita ártott az egységnek. Addig van súlya az RMDSZ autonómia-követelésének, amíg azt az RMDSZ együtt, egységesen követeli. Tokay a megbeszélésekről Magyari László Nándort tájékoztatta. Tőkés László tévedett, amikor elítélte a PER-folyamatot, a Neptunon zajlott tárgyalásokat. Tőkés László püspökre szükség van, de tudomásul kell vennie, hogy neki is csak egy szavazati joga van. /Rais István: Beszélgetés Tokay Györggyel, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetőjével. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 7./
1993. október 7.
"Balogh Edgár is elítélte a PER mesterkedését. Az "önkormányzati nyitást akarta megzavarni a román kormányzat szélsőséges elemeinek ravaszul kiagyalt provokációja a rejtélyes hátterű PER amerikai vitafórumon egy bizonyára jól lefizetett tengerentúli újságíró segítségével. Szerencsénkre Tőkés László, az RMDSZ éber tiszteletbeli elnöke idejében észrevette a világméretű csalást, mellyel három jóhiszemű magyar politikust félrevezetve az RMDSZ nemzeti egységét szerették volna megbontani s egyben hamis képet festettek a kisebbségi kérdés állítólagos romániai megoldásáról." Balogh Edgár kiállt amellett, hogy az egyetlen megoldás az önkormányzat. Erre esküdtek fel az RMDSZ képviselői. /Balogh Edgár: Önkormányzati reálpolitika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"
1993. október 7.
Borsos Géza, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ állandó bizottságának titkára, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés intézőbizottságának tagja, volt parlamenti képviselő, egyúttal a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ országos alelnöke egyike annak a 9 parlamenti képviselőnek, akik tiltakoztak a román privatizációs törvény ellen és aki harcot indított a közbirtokossági erdők visszaszolgáltatásáért. Borsos Géza tanár Gyergyócsomafalván. Kifejtette, hogy jelenleg válsághelyzetben van az RMDSZ. Az RMDSZ parlamenti képviselői 1992-ben felesküdtek a kolozsvári Szent Mihály templomban az önrendelkezésre, azonban azóta a mérsékeltek számbeli fölénybe jutottak és igyekeznek tartalmától megfosztani az önrendelkezést. Borsos Géza hangsúlyozta, hogy azok, akik jogosítvány nélkül tárgyaltak a hatalommal Neptunon, azok az alapvető játékszabályokat szegték meg. Egyidejűleg lejáratási kampányt indítottak Tőkés László püspök ellen. /(kreczinger): Válsághelyzetben van az RMDSZ. = Magyar Fórum (Budapest), okt. 7./
1993. október 8.
"Tőkés László Aradi mementó címen /okt. 6-i keltezéssel/ összefoglalta nézeteit. Okt. 6-a az önvizsgálat napja is egyben. A román nacionál-kommunista hatalom három éve elzárkózik attól, hogy szóba álljon a kisebbségi magyarság legitim képviselőivel, ehelyett az amerikai PER közreműködésével nem hivatalos tárgyalások folytak a rezsim és az RMDSZ önjelölt képviselői között. Az SZKT elítélte a mandátum nélkül tárgyaló RMDSZ-politikusokat, megállapítván, hogy jelentős károkat okoztak, politikai hiba elkövetésével vádolta őket. Ennek ellenére az RMDSZ képviselőházi frakciója újból vezetőjévé, illetve vezető-helyettessé választotta Tokay Györgyöt, illetve Borbély Lászlót. Ezzel "legitimálta a különutas tárgyalásokat, azt a hamis képet kialakítva, hogy az RMDSZ tárgyalóképes mérsékeltekre és a dialógustól elzárkózó radikálisokra" oszlana. Következésképpen a PER-folyamat elérte célját. A hatalomnak a PER közreműködésével sikerült megosztania az RMDSZ-t. Most a Neptunon tárgyaló három RMDSZ-képviselőn a sor, hogy érvényesítsék az SZKT konzekvenciáit. /Tőkés László: Aradi mementó Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9-10./ Az elmúlt napokban hasonló hangú állásfoglalást tett közzé az Erdélyi Magyar Kezdeményezés is. /(cseke): Új formákat ölt a Neptun-ügy. = Magyar Nemzet, okt. 8./"
1993. október 16.
Murvay Miklós védelmébe vette a neptuni tárgyalókat, Tokay Györgyöt és Borbély Lászlót Tőkés Lászlóval szemben. Murvay Miklós szerint vége van a forradalomnak, vége a hatalomtól egyszerre mindent követelésnek, most inkább tárgyalni kell. /Murvay Miklós: Adalékok az aradi mementóhoz. Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
1993. október 16-17.
Szept. 18-án Csíkszeredán és Csíksomlyón, a kegytemplomban tartották meg a szórványmagyarok találkozóját, a Julianus Alapítvány rendezésében. Megjelent Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke és Tőkés László püspök is. Tőkés László Csíkszeredán, az ökumenikus istentiszteleten igét hirdetett, de Csíksomlyón nem engedték meg neki a ferences atyák az igehirdetést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ A ferencesek válaszoltak erre a híradásra: támogatják Tőkés Lászlót, csodálják tevékenységét, de a kegytemplomban nem akartak oda nem illő rendezvénynek helyet adni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16-17./
1993. október 20.
Telegdy Álmos felidézte a neptuni találkozások történetét. Frunda György, Tokay György és Borbély László előzetes egyeztetés nélkül találkozott a hatalom képviselőivel és egyezkedett velük. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa szeptemberi ülésén a neptuniak akcióját nem tartotta összeegyeztethetőnek az RMDSZ által elfogadott Kolozsvári Nyilatkozattal. A személyi következtetéseket azonban az SZKT nem szavazta meg. A neptuniak lemondhattak volna, ezzel szemben Frunda képviseli az RMDSZ-t Strasbourgban, Tokay György az EBEÉ-n, Borbély László pedig az Európa Parlamentben. A hatalom nem mumus, akitől félni kell, nyilatkozta Tokay György. A zetelaki és oroszhegyi székelyek elítélése, a marosvásárhelyi márciusi vérengzés, Funar büntetlenül maradt cselekedetei és a magyarellenes rágalomhadjárat mind azt mutatja, hogy a hatalom nem mumus, tette hozzá Telegdy Álmos. Három év után lojalitást feltételezni a kormánytól nem vall politikai éleslátásra. /Telegdy Álmos: Hibátlan hibásak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Telegdy Álmos egyike azoknak a fiataloknak, akik már 1988-ban Tőkés László mellé álltak. Azok közé tartozik, akiket a Ceuasescu-pribékek megkínoztak.
1993. október 20.
1990. máj. 29-én alapította meg Tőkés László, Sütő András és a budapesti Ábrahám Dezső a Nemzetközi Transsylvania Alapítványt a Romániába visszatérők és a kisebbségek támogatására. Az elnök Sütő András lett, alelnök Tőkés László, elnökségi tagok Csoóri Sándor és Szőcs Géza, főtitkár Ábrahám Dezső. Idén jún. 4-én az alapítványi kuratóriumi ülésen Koblencz József, a CBI Könyvvizsgáló Kft igazgatója szabálytalanságok sorát állapította meg: a bevételeket és a kiadásokat nem számolta el megfelelően Ábrahám Dezső, nem volt utalványozás, nem könyvelték a pénzmozgást. Ezen a kuratóriumi ülésen úgy határoztak, hogy megvonják Ábrahám Dezsőtől a pénzügyekkel kapcsolatos aláírási jogot, ezt a döntést Ábrahám Dezső elfogadta, de másnap érvénytelennek minősítette az őt érintő határozatot. Kiderült, hogy az alapítvány Alkotás utcai irodájában /melyet havi 100 ezer forintért béreltek/ van Ábrahám Dezső bélyegkészítő műhelye. Ezt csak most tudta meg a kuratórium. Ábrahám Dezső visszautasított minden vádat, szerinte három év alatt kb. hatmilliót költött saját zsebéből az alapítványra és nagyjából ugyanennyi folyt be hazai és külföldi támogatásból. /Kézen-közön alapítvány. = Mai Nap (Budapest), okt. 20./
1993. október 20.
Az 1989-es változások óta a harmadik templom épült Kőhalmon, annak ellenére, hogy a hatezer lelkes városban csak mintegy ezren magyarok. Az első, az unitárius gyülekezeté 1991-ben készült el, emlékezett vissza Vass Mózes unitárius lelkész, a katolikus templomot 1992-ben szentelték fel, idén október 10-én a mindössze 227 lelket számláló református közösség ünnepelhette új templomát. Nagy összefogás eredménye a templom, Tőkés László püspöktől kezdve sokan adakoztak, még a határon túliak is /Z. Albu Zoltán: Templomszentelés Kőhalomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1993. október 21.
"Borbély Imre, az SZKT alelnöke részt vett Horthy temetésén és utána tett nyilatkozata /A "sőt" szimbóluma, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ heves reakciót váltott ki. Borbély Imre Horthy Miklós pozitív oldalait emelte ki, a negatív oldalnak könyvtárnyi irodalma van. Borbély Imre kifejtette, hogy nézetei Antall József miniszterelnökéhez áll közel, aki történész is. Antall József Horthyról vallott nézete a Heti Magyarország szept. 3-i számában megjelent interjúban olvasható. Borbély Imre úgy látja, hogy az elmúlt 40 év beidegződései tovább hatnak a lelkekben. Borbély Imre megérti Bányai Péter fájdalmát és ezzel magyarázza cikkének elrugaszkodott hangnemét. Borbély Imre kezdeményezte a zsidó mártírokra való emlékezést Kolozsváron a Szent Mihály templomban, majd okt. 5-én ugyancsak ő kezdeményezte a parlamentben az egyperces néma felállást az aradi vértanúk emlékére. Borbély Imre a tárgyilagos, nyílt, legitim tárgyalások híve, ez segít a román-magyar viszonyban. A dialógust, a magyar-román kerekasztalt már évek óta sürgeti Tőkés László tiszteletbeli elnök. /Gazda Árpád: Beszélgetés Borbély Imrével, az SZKT alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Bányai Péter cikke: szept. 24-i jegyzet. "
1993. október 23-24.
Az angliai magyarok és az oxfordi egyetemi körök meghívására Tőkés László püspök okt. 16-án, tíznapos látogatásra Londonba utazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./
1993. október 25.
"Tőkés László püspök az oxfordi egyetem Wycliffe Hall nevű teológiai intézetének meghívására Angliába érkezett, okt. 17-én a londoni Református Központban beiktatta hivatalába Hermann János lelkipásztort, majd a romániai magyarság megsegítéséről tárgyalt a megjelentekkel. Másnap a politikai tudományokra szakosodott egyetem vendége volt, okt. 19-én a Keston Research kutatóközpontban folytatódott a látogatása, a lordkancellár is fogadta, akit a romániai egyházak helyzete érdekelt. Okt. 20-án Tőkés László előadást tartott a romániai kisebbségi helyzetről az alsó- és felsőházi képviselőknek, majd kérdéseikre válaszolt. /Tőkés László angliai látogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24., Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 28./ Az 1956-os forradalom ürügyül szolgált arra, hogy a román hatóságok általános tisztogatást végezzenek a magyarság körében. - Az emigráns magyarság nemzeti, tudati erőforrásai a tagadásból származnak, tagadták azt a rendszert, amelyet elhagytak. Most azonban a természetes összefogás szükséges. Azonban még mindig sértettnek érzi magát a nyugati emigráció. Tőkés László beszámolót tartott az angol parlament alsó- és felsőháza előtt. Azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdést nem lehet önmagában vizsgálni, hanem a demokratizálódási folyamat részeként. /Szelényi Zoltán: "Mi is megszenvedtük a forradalmat" = Magyar Nemzet, okt. 25./"
1993. október 25.
A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány júniusban kuratóriumi ülésén Koblencz József könyvvizsgáló jelentéséből kiderült hogy sem a bevételekről, sem a kiadásokról nincs hiánytalan elszámolás, a számlákon nincs utalványozás és az alapítvány a beszámolási és adóbevallási követezettségének nem tett eleget. A Nemzetközi Transsylvania Alapítványt 1990-ben hozták létre, hogy segítsék a Romániába hazatérőket, és támogassák a nemzeti kisebbségek oktatását, kultúráját. Az alapítvány elnöke Sütő András, az alelnöke Tőkés László lett, elnökségi tagok Csoóri Sándor és Szőcs Géza, a főtitkár Ábrahám Dezső. Az idei kuratóriumi ülésen kiderült, hogy a kuratóriumi tagok semmit sem tudnak az alapítvány pénzügyeiről. Az ülésen Tőkés László püspök és Törőcsik Mari felháborodva értesültek arról, hogy az alapítvány székhelyéül használt helyiség bérleti díja havi 100 ezer forint és hogy ugyanezen helyiségben bélyegkészítő műhely működött, melynek hasznát Ábrahám Dezső főtitkár tette zsebre. A kuratórium ezért felfüggesztette főtitkári tisztségéből Ábrahám Dezsőt és Koblencz Józsefet megbízta teljeskörű pénzügyi kivizsgálásra. A kuratóriumi ülést követő napon Ábrahám Dezső feljegyzést készített az elnökségnek, érvénytelennek nevezve a kuratórium valamennyi határozatát és kifogásolta Koblencz József jelenlétét, aki szerinte súlyos vádakat terjesztett a kuratórium elé. A vizsgálatot Ábrahám Dezső magatartása meghiúsította. A Magyar Hírlap munkatársa Csoóri Sándor véleményét kérdezte, aki nem nyilatkozott. Tőkés Lászlótól sem érkezett válasz. Ábrahám Dezső viszont válaszolt. Ártatlannak mondta magát, ő nem ért a könyveléshez, azért nem könyveltek semmit. Azt állította, hogy saját zsebéből fizetett mindent. Ő fizette például Tőkés László amerikai repülőjegyét. Saját állítása szerint saját zsebéből mintegy hatmillió forinttal támogatta az alapítványt. /Rejtő Gábor. Transsylvania megvétele. = Magyar Hírlap, okt. 25./ Előzmény: okt. 20-i jegyzet. Tőkés Lászlótól válasza: okt. 31-i jegyzet.
1993. október 27.
Tőkés László Londonban elmondott beszédében visszatekintett az 1989-es fordulat utáni időkre. A létrejött kisebbségi szervezetek nevében szerepelt a demokratikus jelző, mert a kisebbségek fennmaradásuk egyetlen alternatíváját a demokráciában látják. Az 1990-es választások az RMDSZ Románia második legnagyobb pártjaként végzett. Az RMDSZ egyik alapító tagja az ellenzéki pártokat összefogó Demokratikus Konvenciónak. AZ ET Romániát felvette tagjai sorába, azonban kilenc kiegészítő követelményt is belefoglalt a felvételi határozatba. A követelmények teljesítését illetően kételyek merülnek fel. Ennek egyik friss példája az, hogy az okt. 6-i szenátusi ülésen az egyik magyar szenátor indítványozta, emlékezzenek meg az 1848-49-es szabadságharc tizenhárom kivégzett tábornokáról. A javaslatot tucatnyi szélsőséges román szenátor magyarellenes kirohanása követte. /Tőkés László: Demokrácia és kisebbségek Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1993. október 28.
"Tőkés László püspök két hetet tölt Angliában, okt. 23-án beszédet mondott Londonban, a Brit-Magyar Baráti Társaságban. Angol nyelvű sajtóértekezletén arról beszélt, hogy a kétmilliós erdélyi magyarság szervezett rágalomhadjárat áldozata, a hatalom gyakran használja bűnbaknak. Iliescu elnök nemrég azt állította, hogy a magyar kisebbség a magyar kormány "ötödik hadoszlopa". Románia nem szolgált rá az Európa Tanácsba /ET/ való felvételre, nemzetiségi politikájában a Ceausescu-rendszer hagyományait folytatja, azonban elképzelhető. hogy hosszabb távon az ET erkölcsi és politikai nyomást gyakorol rá. /Jotischky László: Tőkés László Angliában a kisebbségekről. = Új Magyarország, okt. 28./"
1993. november 1.
Az Adevarul budapesti tudósítója, Dorin Suciu jelentése alapján foglalkozott a Transsylvania Alapítvány pénzügyi helyzetével, hivatkozva a Mai Nap /okt. 20./ és a Magyar Hírlap /okt. 25./ cikkeiben szereplő súlyos szabálytalanságokra. /Adevarul (Bukarest), okt. 30./ Az MTI tudósítója az Adevarul cikkével kapcsolatban felhívta Tőkés László püspököt, aki közölte, hogy súlyos szabálytalanságokat állapított meg kuratórium, ezért felfüggesztette főtitkári tisztségéből Ábrahám Dezsőt és megbízást adott az érdemi vizsgálatra a Transsylvania Alapítvány pénzügyeiről. Tőkés László a vizsgálat lezárulása után fog bővebben nyilatkozni. /Transsylvania Alapítvány.= Vasárnapi Hírek, okt. 31., Tőkés László a Transsylvania Alapítvány ügyéről. = Magyar Hírlap, nov. 1./
1993. november 2.
A Román Nemzeti Egységpárt sajtótájékoztatóján Doina Ignat szenátor visszautasította Tőkés László tiltakozását, hogy Antonescuról utcát neveztek el Nagyváradon. Nem engedhetjük meg, hogy a kisebbségek megakadályozzák szobraink felállítását, mondta és kiállt amellett, hogy Marosvásárhelyen szobra legyen Antonescunak. /Pénteki sajtótájékoztatók. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 2./
1993. november 4.
Tőkés László püspök nov. 3-án Nagyváradon sajtótájékoztatót tartott, kitért a Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatos botrányra is. Nem tudja, ki juttatta el a sajtóhoz az ülésről készült jegyzőkönyvet, feltehetően egyesek lejáratása volt a cél. Már a múlt ősszel megállapították a szabálytalanságot és maguk kezdeményezték a vizsgálatot. Ábrahám Dezsőt felmentették és alapos vizsgálatot rendeltek el. Ábrahám Dezső nem tette lehetővé, hogy a vizsgálatot végzők hozzáférjenek a dokumentumokhoz. /Szűcs László: Tőkés László sajtótájékoztatója. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 4., Bogdán Tibor: Tőkés László nem tudja, ki a kiszivárogtató. = Magyar Hírlap, nov. 4., Tőkés védi a kuratóriumot. = Népszabadság, nov. 4./
1993. november 15.
"Nov. 12-től 14-ig, három napig tanácskozott az RMDSZ SZKT Marosvásárhelyen, a kisebbségi törvény tervezete volt a téma. Előzőleg tervezetet készített dr. Csapó József, a szakértő bizottság, a MISZSZ és Szilágyi N. Sándor. Ezekből dolgozták ki a végül egyhangúan elfogadott változatot Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről címmel. Alapelve az önrendelkezés és a három autonómaiszint: a személyi, a helyi és a regionális autonómia. Az autonóm közösség kifejezést fogadta el az SZKT. Az ET 1201-es ajánlás alapján alkalmazták a különböző szintű autonómiaformákat. /Bögözi Attila: Novemberi SZKT. Az otthonosság törvénytervezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Az ülésen jelen levő román sajtó szerint ezúttal is összecsapott a "radikális" és a "mérsékelt" szárny, amit Tőkés László tiszteletbeli elnök, illetve Verestóy Attila szenátor nevéhez kapcsoltak. A végén Markó Béla elnök nyilatkozott a BBC román adásának, elmondva, hogy az elfogadott tervezet magában foglalja az egyéni és a kollektív jogokat is, kimondja az oktatási és kulturális önállóság elvét, szabályozza az anyanyelv használatát. Az ET 1201-es ajánlását vette figyelembe az RMDSZ. /(cseke): Háromnapos egyeztetés. = Magyar Nemzet, nov. 15./ A 68 szakaszból álló szöveg négy tervezetből készült el, a nemzeti kisebbségek és az autonóm közösségek megnevezést fogadtál el. /Elfogadták a kisebbségi törvény tervezetét. = Pesti Hírlap, nov. 15./ A tervezet teljes szövege: Törvénytervezet a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24., 25., 26./"