Tőkés László állásfoglalása
Alkotmányos jogunk szót emelni és békés, demokratikus úton fellépni autonómiatörekvéseink érdekében. Válasz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét ért méltatlan támadásokra
Mind a látogatottság, mind a politikai párbeszéd szempontjából kiemelkedően sikeres volt a XXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, nem hiába követte akkora médiafigyelem az idei rendezvényeken elhangzottakat.
Miközben örülünk annak, hogy végre kellő mértékben sikerült felkelteni a román közvélemény figyelmét dolgaink iránt, ugyanakkor sajnálattal állapítjuk meg, hogy több mint húsz évvel a romániai rendszerváltozás után sem a hiteles tájékoztatást szolgálni hivatott média, sem a politikai elit nagy része nem volt képes meghaladni a sajátos romániai nacionálkommunizmusban gyökerező magyarellenes mentalitását.
Jobbára ezzel magyarázható mindaz a manipulatív félretájékoztatás és a sokszor a szélsőségesség határait súroló, nemzetállam-féltő politikusi megnyilatkozás, amely szervezetünk elnöke, Tőkés László ellen irányult tusnádfürdői előadásai nyomán.
A Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselői – nyilván Traian Băsescu államelnök tusványosi jelenléte miatt – visszafogottabbak a bírálatban, csupán Koszovó említése sérti a fülüket.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) szóvivője viszont már egyenesen „alkotmány-ellenesnek és törvénytelennek” tartja Tőkés László kijelentéseit, bár a folytatásban – amikor a demokrata-liberális kollégákat arra szólítja fel, hogy vonják meg a politikai támogatást az erdélyi magyar EP-képviselőtől – kiderül, hogy nem is annyira az EP alelnökével van bajuk, hanem, – ellenzékben lévén – sokkal inkább az államelnökkel és a kormánypárttal van osztanivalójuk.
A szociáldemokrata-konzervatív pártszövetség (SZDP–KP) képviselői a legharsányabbak. Mintha szocialista munkaversenyt hirdettek volna, úgy születnek jobbnál jobb ötleteik Tőkés László „megbüntetésére”. A Konzervatív Párt elnöke az EP-alelnöki mandátumot kéri vissza, az SZDP Kolozs megyei elnöke pedig egyenesen az ügyészségnél jelenti fel az EMNT elnökét és kéri méltó szankcionálását.
És akkor még nem is szóltunk a Nagyrománia Párt (NRP) jeleseinek minősíthetetlen megnyilvánulásairól, mivel politikai súlytalanságuk miatt már szóra sem érdemesek.
Említésre érdemes viszont a román demokrata miniszterelnök, Emil Boc – civilben alkotmányjogász – kijelentése, mely szerint „az alkotmányt nem vitatni, hanem betartani kell”.
Mintha nem a szólás- és véleménynyilvánítás alkotmányos jogával élt volna Tőkés László, amikor megfogalmazta: „ahogyan a koszovói albánok ki tudták vívni függetlenségüket, mi székelyek miért ne tudnánk kivívni Székelyföld területi autonómiáját”.
Mintha nem a Románia Alkotmányában is garantált gyülekezési szabadság jogánakgyakorlására, békés népgyűlésre szólította volna Székelyföld népét, amennyiben Bukarest nem veszi figyelembe az önálló fejlesztési régió, majd a sajátos jogállású közigazgatási régió kialakítására irányuló határozott igényt.
Mintha Tőkés László most az EMNT elnökeként és az Európai Parlament alelnökeként mást mondott volna, mint amit mondott püspökként és az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként az elmúlt húsz évben, következetesen képviselve az erdélyi magyarok autonómiatörekvéseit.
Mintha az erdélyi magyarság nem békés, demokratikus és alkotmányos eszközökkel próbálkozna húsz éve helyzetének közjogi rendezésére, ez esetben az Európai Unióban működő pozitív mintákat és gyakorlatot követve.
Ez a nemzetállam-féltés kész anakronizmus a XXI. század Európájában. Talán ha az elmúlt években az ország kormányzásának felelősségét is vállaló pártok képviselői legalább fele ekkora buzgalommal védték volna az állampolgárok érdekeit és képviselték volna a közügyeket, mint amekkora hevülettel „védik az országot” Tőkés László elvszerű kijelentései ellenében – akkor minden bizonnyal a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság sem érte volna annyira védtelen állapotban Romániát, és nem lett volna szükséges szociális genocídiummal felérő megszorító intézkedéseket foganatosítani a lakosság többségének megnyomorítására.
Ideje volna már végre abbahagyni a hivatásos nemzetféltés és figyelemelterelés ezen régi-új gyakorlatát. Románia népe, nemzeti közösségei egyre kevésbé vezethetők félre demagóg, populista, nacionalista szólamokkal. erdon.ro

Tőkés: zajlanak az egyeztetések egy új magyar párt indításáról
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint ki kell alakítani a Kárpát-medencei magyar nemzeti együttműködés, s ennek egy ágaként a romániai magyar nemzeti együttműködés rendszerét. Ha ehhez szükség van egy új pártra, vagy új választási közszereplőre Romániában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kész elmenni addig – mondta az MTI-nek Nagyváradon Tőkés László.
Hozzátette: szervezetük erről egyeztet a RMDSZ, az MPP és az összes romániai magyar közszereplővel.
Ugyanakkor „az EMNT vállalja azt a felelősséget, hogy a Fidesz partnereként meghatározó szerepet játsszon a romániai magyar politika alakításában” – közölte Tőkés László.
A 2012-ben esedékes romániai országos választásokra utalva Tőkés László kifejtette: plurális magyar egységre, a magyar pártok és civil szervezetek együttműködésére van szükség a romániai magyar demokratikus fejlődés érdekében.
A pártosodás nem cél, de ha az MPP nem tudja betölteni nemzetpolitikai hivatását, az alternatíva szerepét, akkor – többek véleménye szerint – az EMNT-nek hozzá kell járulnia egy új politikai párt létrehozásához. Erről már zajlanak az egyeztetések – mondta a politikus.
Tőkés László pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy éles támadások érték a székely autonómia kapcsán Tusnádfürdőn kifejtett álláspontja miatt. A román szociáldemokrata párt bűnvádi feljelentést tett ellene, a Konzervatív Párt (PC) elnöke pedig levélben fordult az Európai Parlament elnökéhez az ügyben.
Tőkés László ennek kapcsán megismételte: amennyiben Koszovót megilleti a függetlenség, Székelyföldet is megilleti az autonómia. Amennyiben Katalóniában másfélmillió ember tüntethet az autonómiáért, szükség esetén miért ne fordulhatnának e demokratikus joghoz Székelyföld érdekében is? – tette fel a kérdést az EP alelnöke.
Ugyanakkor türelemre intett, hozzátéve, hogy „addig kell mondani, ameddig eljutunk a demokratikus párbeszédig, a békés rendezésig”. „Mi mindig békés eszközökkel küzdöttünk a jogainkért” – tette hozzá.
MTI. Erdély.ma

[Az Új Magyar Szó budapesti baloldali lapokból újraközöl cikkeket]
Tőkés szerencsétlen példázata – Koszovó árnyéka Erdélyre vetül
Ügyek igaza
Ara-Kovács Attila, hvg.hu
Tőkés László Európa-parlamenti képviselő – az intézmény egyik néppárti alelnöke – a tusnádfürdői találkozón ismét autonómiát követelt a Székelyföldnek. Koszovó példáját emlegette – a hágai Nemzetközi Bíróság a napokban visszamenőleg legalizálta az albán terület kiválását Szerbiából.
A románság, ha autonómiáról hall, az ország feldarabolását vizionálja, ezért Tőkés szavai inkább visszariasztó hatásúak: a jogosan elvárt autonómia megvalósulása még messzebbre tolódott ki.
Pedig az eddigi fejlődés reménykeltőnek bizonyult. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányzati szerepvállalása egyre jobban tágította a lehetőségek körét, ráadásul épp abban a szférában, mely történelmileg a legfontosabb egy közösség fennmaradása, illetve társadalmi prosperitása szempontjából.
Az erdélyi magyarság ma már ismét számottevő középosztállyal bír, tehát pont az a réteg gyarapodott, amelyet szisztematikus jogfosztással 1920 – vagyis Trianon – óta minden román kormányzat ellehetetleníteni igyekezett. Az egykori államosítások, az értelmiség időnkénti lefejezése, majd az emigrációs hullámok az erdélyi magyarságot gyakorlatilag megfosztották legfőbb támaszától, a polgárias középosztálytól.
Ám azóta, hogy az RMDSZ kormányzati erőként szívós munkával és csendben, fokról-fokra haladva elérhette céljait, Erdély-szerte feltűntek és gyökeret vertek a komoly vállalkozások, megjelentek fiatal szakemberek, akik nyelveket beszélnek és élő európai kapcsolatokkal, illetve ottani tudással rendelkeznek. Ők nem csak önmagukat képesek ma már eltartani, de munkát és perspektívát nyújtanak honfitársaiknak is.
Az RMDSZ számos törvényjavaslattal igyekszik a helyi kezdeményezéseknek lendületet adni és az önkormányzatiság határát kitágítani, kitartó küzdelmet folytat az új oktatási törvényért, amelyből száműznének mindent, ami a románság félelem-szülte fóbiái miatt az elmúlt nyolcvan évben dogmává vált és mélyen sérti az emberi jogokat.
A Markó Béla vezette párt azon van, hogy meggyőzze kormányzati szövetségeseit: az 1998-ban meghatározott nyolc romániai eurórégiót szabják újra úgy, hogy azok ne tagolják szét a magyarok által többségben lakott megyéket, amelyek így egységes gazdasági-kulturális „térként” pályázhatnának brüsszeli forrásokért. Az ügyben döntés még nem született, ám a kilátások eddig nem voltak rosszak. Mi ez, ha nem elmozdulás az autonómia felé?
Az idei tusnádfürdői találkozón Tőkés politikai szövetségese, Toró Tibor egy „új” tervezettel állt elő, mely három lépésben követeli Bukaresttől az autonómia megteremtését. Véleménye szerint elsőként a központi eurórégiós zóna átalakításának kell érvényt szerezni, hogy a magyar megyék attól elkülönülő egységet képezhessenek.
Második lépésként a Székelyföldön meg kell teremteni egy új típusú horizontális területi adminisztrációt, mely később példával szolgálhatna a teljes romániai adminisztráció reformjához. Harmadik lépésként létre kell hozni egyfajta vertikális adminisztrációt, mely mintegy területi kormányzatként funkcionálna, széleskörű függetlenséget élvezve Bukaresttől.
Az előadott elképzelésekkel nem is lenne különösebb baj, leszámítva a tényt, hogy az RMDSZ pont ugyanezekre törekszik már évek óta, ám olyan formában, hogy azt Bukarest – tehát gyakorlatilag a románság – ne tekintse eleve ellenséges lépésnek. Toró, Tőkéshez hasonlóan azért szorult ki egykoron az RMDSZ-ből, mert saját megvalósítható politikai ötletei sohasem voltak, ám időnként rátelepedett korábbi pártjának egyik-másik programjára, radikálisra hangolva, azaz kompromittálva azokat.
Most is ez történt. Ettől persze még naiv erdélyi bennszülöttnek is tekinthetnénk, elnézve neki, hogy ennél sokkal többre nemigen képes, ha közben nem kínálná tálcán az amúgy is rosszhiszemű román politikai elitnek az ellenérveket.
Toró és Tőkés duója nem zárult le ezzel, hisz ez utóbbi – a nagyobb nyomaték kedvéért – már fel is szólította az RMDSZ-t, hogy álljon a Toró által előadottak élére, azonnal hagyja el a kormányt és ellenzéki pártként igyekezzen azt saját programjaként megvalósítani. Az erdélyi magyarságot pedig arra biztatta, hogy menjen az utcákra és tiltakozásaival kényszerítse meghátrálásra Bukarestet.
Ez megtette hatását, nincs olyan romániai párt, amely azonnal ne ugrott volna Tőkés biztató szavára, s ne ítélte volna el újfent az autonómiát. Rég nem látott egységbe forrott kormánypárt és ellenzék, úgyhogy ma már nem csak az autonómia fogalma kapcsolódik elválaszthatatlanul össze román fejekben a Koszovó-szindrómával, hanem úgy általában a kisebbségi kérdés és a magyarság emberjogi ügye is. Volt már persze példa hasonlóan kritikus helyzetre, az erdélyiek ezt is túlélik majd, miként a korábbiakat, ám nem túl nagy ár ez néhány ostoba szóért, némi üres fontoskodásért?
Tusnádfürdőn ott volt az egész fideszes politikai elit, demonstrálandó kiállásukat Tőkésék mellett és hangsúlyozandó kitartó ellenérzéseiket az RMDSZ-szel szemben. Orbán Viktor Traian Băsescu elnökkel is találkozott, ám nem tudni, mit mondhatott Orbánnak Tőkésről, aki Koszovó példájának követésére biztat, és aki azt követeli az RMDSZ-től, hagyja faképnél Băsescu kormányát. Ez a kabinet összeomlását jelentené, ami elkerülhetetlenné tenné az előrehozott választásokat.
Beteljesülni látszik a trianoni erőltetett menet aktuálpolitikai végzete: addig mondogatjuk magunkban, hogy „egyedül vagyunk”, amíg tényleg szemben találjuk magunkat mindenki mással. Új Magyar Szó (Bukarest)

Tőkés László megerősítette pártalakítási szándékát
Tőkés László szerint ki kell alakítani a Kárpát-medencei magyar nemzeti együttműködés, s ennek egy ágaként a romániai magyar nemzeti együttműködés rendszerét. Ha ehhez szükség van egy új pártra, vagy új választási közszereplőre Romániában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kész elmenni addig – mondta az MTI-nek pénteken Nagyváradon Tőkés László, az EMNT elnöke, az Európai Parlament (EP) alelnöke. Hozzátette: szervezetük erről egyeztet az RMDSZ, a Magyar Polgári Párttal (MPP) és az összes romániai magyar közszereplővel.
Az EMNT elnöke ezáltal megerősítette Toró T. Tibor korábbi nyilatkozatát, miszerint a már létező két romániai magyar párt mellett egy harmadik magyar politikai erőt alapíthat a Tőkés vezette, magát civil szervezetként meghatározó EMNT. Az EMNT ügyvezető elnöke a Krónika című napilapban kedden megjelent interjúban elmondta: az EMNT-nek nem szabad elvetnie azt az alternatívát, hogy létrehozzon az RMDSZ és a Szász Jenő vezette MPP mellett egy harmadik magyar pártot.
Tőkés László pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján ugyanakkor közölte: az EMNT vállalja azt a felelősséget, hogy a Fidesz partnereként meghatározó szerepet játsszon a romániai magyar politika alakításában.
A 2012-ben esedékes romániai országos választásokra utalva Tőkés László kifejtette: plurális magyar egységre, a magyar pártok és civil szervezetek együttműködésére van szükség a romániai magyar demokratikus fejlődés érdekében.
A pártosodás nem cél, de ha az MPP nem tudja betölteni nemzetpolitikai hivatását, az alternatíva szerepét, akkor – többek véleménye szerint – az EMNT-nek hozzá kell járulnia egy új politikai párt létrehozásához. Erről már folynak az egyeztetések – mondta a politikus.
Tőkés László sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy éles támadások érték a székely autonómia kapcsán Tusnádfürdőn kifejtett álláspontja miatt. A Szociáldemokrata Párt bűnvádi feljelentést tett ellene, a Konzervatív Párt (PC) elnöke pedig levélben fordult az EP elnökéhez az ügyben.
Az EMNT elnöke ennek kapcsán megismételte: amennyiben Koszovót megilleti a függetlenség, Székelyföldet is megilleti az autonómia. Amennyiben Katalóniában másfélmillió ember tüntethet az autonómiáért, szükség esetén miért ne fordulhatnának e demokratikus joghoz Székelyföld érdekében is? – tette fel a kérdést az EP alelnöke.
Ugyanakkor türelemre intett, hozzátéve, hogy „addig kell mondani, ameddig eljutunk a demokratikus párbeszédig, a békés rendezésig”. „Mi mindig békés eszközökkel küzdöttünk a jogainkért” – tette hozzá.
A Királyhágó melléki Református Egyházkerület volt püspöke sajtótájékoztatóján sürgette egyháza megtisztulását, és ismételten szorgalmazta, hogy azok, akik a kommunista rendszerben együttműködtek a hatalommal, a Securitate titkosszolgálattal, semmilyen egyházi tisztségért ne indulhassanak. Szabadság (Kolozsvár)

Előrehozott választásokat akar a „magyar támadásról” beszélő KDNPP-elnök
Előrehozott választásokat követel a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt.
„A jelenlegi, Traian Băsescu államfő által manipulált kormánynak át kellene adnia a helyét egy új, hozzáértő kabinetnek, amelyik az adófizetőket, nem pedig a saját klientúráját szolgálja” – fogalmazott Radu Sârbu országos pártelnök tegnapi aradi sajtótájékoztatóján.
A parlamenti választásokat néhány ciklus óta rendre elbukó politikai alakulatnak bizonyára a malmára hajtaná a vizet a mostani gazdasági krízis, ezért sürgeti az idő előtti választásokat. A pártelnök szerint, ha ezt mind az ellenzéki, mind a hatalmon lévő pártok elutasítják, azt jelenti, hogy „a saját érdekeiket előbbre valónak tartják az ország ügyeinél”.
Sârbu kijelentette: a morális válság vezetett a gazdasági és politikai krízishez Romániában. Adócsökkentés helyett -emeléssel súlyosbítják a lakosság nehéz anyagi helyzetét, veszteséges állami vállalatokat tartanak fenn közpénzből, vezetőiknek és alkalmazottaiknak nagyobb béreket biztosítanak, mint amit a versenyszférában adnak, kritikán aluli a közszolgáltatások minősége, velejéig korrupt a közbeszerzési rendszer, indokolatlanul nagy a közalkalmazottak létszáma (1990-ben 800 ezer volt, most meg 1,37 millió). „A 15 miniszterből, 65 államtitkárból és 203 államtitkári rangú hivatalvezetőből álló kormányapparátus nem tesz mást, minthogy befolyásos pozíciókkal és zsíros állásokkal jutalmazza azokat, akik őket hatalomhoz juttatták. Ezekből a fizetésekből kellene lefaragni, nem a nyugdíjakból és az átlagos tisztviselők béréből” – mondta Sârbu.
A KDNPP egyébként beállt a hisztérikusan nemzet- és államféltő nacionalisták sorába azzal a közleménnyel, amelyben elítéli, meggondolatlannak és alkotmányellenesnek minősíti Tőkés László Európa-parlamenti alelnök kijelentését, miszerint „ha Koszovónak sikerült kivívnia függetlenségét, miért ne sikerülne Székelyföldnek kivívnia az autonómiát”. Sârbu – félreértelmezve Tőkés nyilatkozatát – közölte: elfogadhatatlan, hogy utcai megmozdulásra hívja a volt püspök a magyarokat, hogy erővel érvényesítsék autonómia-törekvéseiket (ilyesmit nem is mondott az EP-alelnök – a szerző), és hogy a román hatalom nem lépett fel erélyesen a „magyar támadás” ellen. Közbevetésünkre, hogy nem az 1990-es évek eleji nacionalista-kommunista hangvételét idézi-e a „magyar támadás” kifejezés, Sârbu elismerte, hogy „talán túlzott”.
A parasztpárt vezetősége azért érkezett Aradra, mert szombaton Somoskeszin részt vesznek az 1949-es kommunistaellenes lázongás áldozatainak tiszteletére tartott emlékünnepségen.
Pataky Lehel Zsolt. Nyugati Jelen (Arad)

„Romániai magyar nemzeti együttműködést!”
(MTI) – Tőkés László szerint ki kell alakítani a Kárpát-medencei magyar nemzeti együttműködés, s ennek egy ágaként a romániai magyar nemzeti együttműködés rendszerét.
Ha ehhez szükség van egy új pártra, vagy új választási közszereplőre Romániában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kész elmenni addig – mondta az MTI-nek pénteken Nagyváradon az EMNT elnöke, az Európai Parlament (EP) alelnöke.
Hozzátette: szervezetük erről egyeztet a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), a Magyar Polgári Párttal (MPP) és az összes romániai magyar közszereplővel.
Ugyanakkor „az EMNT vállalja azt a felelősséget, hogy a Fidesz partnereként meghatározó szerepet játsszon a romániai magyar politika alakításában” – közölte Tőkés László.
A 2012-ben esedékes romániai országos választásokra utalva Tőkés László kifejtette: plurális magyar egységre, a magyar pártok és civil szervezetek együttműködésére van szükség a romániai magyar demokratikus fejlődés érdekében.
A pártosodás nem cél, de ha az MPP nem tudja betölteni nemzetpolitikai hivatását, az alternatíva szerepét, akkor – többek véleménye szerint – az EMNT-nek hozzá kell járulnia egy új politikai párt létrehozásához. Erről már folynak az egyeztetések – mondta a politikus.
Tőkés László pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy éles támadások érték a székely autonómia kapcsán Tusnádfürdőn kifejtett álláspontja miatt. A román szociáldemokrata párt bűnvádi feljelentést tett ellene, a Konzervatív Párt (PC) elnöke pedig levélben fordult az Európai Parlament elnökéhez az ügyben.
Tőkés László ennek kapcsán megismételte: amennyiben Koszovót megilleti a függetlenség, Székelyföldet is megilleti az autonómia. Amennyiben Katalóniában másfélmillió ember tüntethet az autonómiáért, szükség esetén miért ne fordulhatnának e demokratikus joghoz Székelyföld érdekében is? – tette fel a kérdést az EP alelnöke.
Ugyanakkor türelemre intett, hozzátéve, hogy „addig kell mondani, ameddig eljutunk a demokratikus párbeszédig, a békés rendezésig”. „Mi mindig békés eszközökkel küzdöttünk a jogainkért” – tette hozzá. Népújság (Marosvásárhely)

Folytatódik az erdélyi magyar egyeztetés
Hogyan működik és milyen jövő áll az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum előtt? – többek között erről is nyilatkozott Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke és Tőkés László EP-alelnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának Tusnádfürdőn, a 21. nyári szabadegyetemen. A két politikus közös előadása után ült a Duna Televízió kamerája elé.
„A lényeg, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum működik, igaz, bizonyos szempontból nem jól, más területeken viszont felmutathat eredményeket – szögezte le az interjúban Markó Béla. Közös szándék ezt továbbvinni és tartalommal telíteni – tette hozzá. A Fórum RMDSZ-es tagja kormányzati pozícióban van, míg a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács élesebb kritikákat fogalmazhat meg, talán ebből is fakad az eredményeket érintő némi véleménykülönbség” – érvelt Markó Béla.
Tőkés László – aki korábban azt mondta, új fejezetet kell nyitni a Fórum életében, másként az látszatintézménnyé devalválódik; és hogy ez ne történjen meg, azért az RMDSZ-nek akár áldozatot is kellene hoznia – a Duna Televíziónak úgy értelmezte saját gondolatát: elvárható az RMDSZ-től, hogy adott esetben ne a kormányzati részvételt tartsa elsődlegesnek, hanem a nemzetpolitikai meggondolásokat.
Úgy látja: az RMDSZ mindinkább beljebb ment a kormányzati szerep „erdejébe”, és végül a nagy stratégiai célokban – a tanügyi autonómia, az autonómia, az állami magyar egyetem ügye – állandóan hátrált vagy stagnált. „Húsz év után eljött az ideje annak, hogy nincs hova hátrálni” – mondta Tőkés László.
Markó Béla némileg másként látja a helyzetet. Szerinte éppen a kormányzati szerepvállalás segített abban, hogy sikerült elfogadtatni egy olyan oktatási törvényt, amely – néhány megszorítást megtartva – mégis biztosította az anyanyelvi oktatás teljes körét. „Joggal bírálhatnak azért, hogy az önálló állami egyetem dolgában nem haladtunk előre” – mondta Markó, hozzátéve, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjára jó esély van. Viszont a következő lépésekhez már elengedhetetlen lesz az ügyben az RMDSZ kormányzati részvétele.
Tőkés László szerint ki kellene használni, hogy Magyarországnak kétharmados többségű, erős nemzeti kormánya van. „Optimális a feltétel, hogy felvéve ugyanazt a ritmust, amit az országgyűlési többség diktál, a határon túli részek is kapcsolódjanak bele ebbe a folyamatba. Igyekezzünk egységes Kárpát-medencei magyar nemzetpolitikai érdekérvényesítést megvalósítani, mert akkor 13-15 millió ember politikai ereje valósul meg, és nem csupán itt őrlődünk a mi másfél-kétmilliónkkal, a román nacionalista többséggel szemben” – nyilatkozta a Duna Televíziónak Tőkés László.
Pintér Attila, Duna Televízió. erdon.ro

Tőkés: plurális magyar egység
„Az EMNT vállalja azt a felelősséget, hogy a Fidesz partnereként meghatározó szerepet játsszon a romániai magyar politika alakításában” – közölte hétvégi, Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László. Az Európai Parlament alelnöki tisztségét is betöltő volt református püspök szerint ki kell alakítani a Kárpát-medencei magyar nemzeti együttműködést, s ennek egy ágaként a romániai magyar nemzeti együttműködés rendszerét.
„Ha ehhez szükség van egy új pártra, vagy új választási közszereplőre Romániában, az EMNT kész elmenni addig” – mondta az MTI-nek Tőkés. Hozzátette: erről egyeztetnek az RMDSZ-szel, az MPP-vel és az összes romániai magyar közszereplővel. A 2012-ben esedékes parlamenti választásokra utalva Tőkés kifejtette: plurális magyar egységre, a magyar pártok és civil szervezetek együttműködésére van szükség a romániai magyar demokratikus fejlődés érdekében.
„A pártosodás nem cél, de ha az MPP nem tudja betölteni nemzetpolitikai hivatását, az alternatíva szerepét, akkor az EMNT-nek hozzá kell járulnia egy új politikai párt létrehozásához. Erről már folynak az egyeztetések” – mondta a politikus.
Védi az autonomistákat
Tőkés nacionálkommunista reflexeknek tudta be azokat a vádakat, amelyek a román politikum és a sajtó részéről érték a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor alkalmával tett kijelentései miatt.
Mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Székelyföld területi autonómiájának kivívását párhuzamba állította Koszovó függetlenségének kivívásával, illetve az autonómia elérése kapcsán a politikai eszköztár részeként a tömegdemonstrációt is említette, amely eszközzel nemrégiben a katalánok éltek. A román politikum testületileg hördült fel a némiképp torzított sajtóhíradásokat olvasva, nemzetárulást és erőszakra való felbujtást emlegetve.
„Még sajnálatosabb, hogy egyes RMDSZ-es politikusok is elhatárolósdit játszanak, némelyek egyenesen populistának bélyegezve az autonómiaküzdelemről mondottakat” – fejtette ki a volt református püspök. Tőkés idézte Markó Béla miniszterelnök-helyettes szavait, melyek értelmében az RMDSZ parlamentáris eszközökkel küzd a magyar közösség érdekében, majd hozzátette: a kettő nem zárja ki egymást.
„A közakarat kifejezésére szolgáló tömeggyűlés alkotmányos jog, egyben legitim európai gyakorlat” – mondta Tőkés, majd újságírói kérdésre azt is tisztázta: semmiféle erőszakos megnyilvánulásra nem buzdított, példaként emlegetve megannyi békés tiltakozó, vagy épp jogainkért síkraszálló nagygyűlést és felvonulást az elmúlt több mint két évtizedből.
Lista a kollaboránsokról
A tájékoztató második felében Tőkés az egyházi átvilágítással kapcsolatban megjegyezte: a vezetői tisztségre jelentkezők közül nagyon sokan nem felelnek meg a követelményeknek, mert kollaboráns múlttal rendelkeznek. Ezt bizonyítandó Tőkés kiosztott két olyan listát, amely a kollaboráns református lelkészek nevét tartalmazta. Új Magyar Szó (Bukarest)

Tőkés: folyik az elrománosítás
MTI
Kisebb léptékben és erővel, de ma is folytatódik az egykori román kommunista hatalom által képviselt nacionalista politika, amely Székelyföld elrománosítását tűzte ki célul – nyilatkozta Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke az Academia Caţavencu című hetilapnak adott interjúban.
A volt református püspök kifejtette, Hargita és Kovászna megyében az ország többi régiójához képest magasabb létszámú a katonai és a csendőrségi állomány, így – mint mondta – kis túlzással minden székely mellé egy hegyivadász vagy egy csendőr állítható.
Az EP alelnöke szerint „a kormány intézményein keresztül átláthatatlan módon támogatott”, szervezett telek- és ingatlanfelvásárlás zajlik Székelyföldön. Tőkés rámutatott, ezért a magyarok is hibásak, hiszen „valakiknek el kell adniuk a házakat ahhoz, hogy mások megvásárolhassák”. Felidézte azt az esetet, amikor a Kovászna megyei önkormányzatnál valaki érdeklődött a román állampolgársággal is rendelkező moldovai állampolgárok kedvezményes letelepedését lehetővé tevő kormányzati programról.
Hangsúlyozta: nem ellenzi, hogy a moldovai románok megkapják a román állampolgárságot, de nem szeretné, ha ez megváltoztatná Székelyföld etnikai arányait. Új Magyar Szó (Bukarest)

Antal: az RMDSZ-en múlik az EMNT párttá alakulása
„Ha az RMDSZ részéről van akarat és kompromisszumkészség, elkerülhető lett volna, de még mindig elkerülhető, hogy az EMNT pártként tevékenykedjen” – jelentette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester.
A szövetség városi szervezetének elnöke sajtótájékoztatóján kifejtette: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) most kényszerhelyzetben van, de párttá válását még el lehet kerülni.
Antal Árpád hozzátette: ő már többször hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek a román kormányban való részvételből származó lehetőségeket, az EMNT-nek viszont a magyar kormánnyal kialakított szoros kapcsolatát kell kihasználnia az erdélyi magyarság érdekében, mert ellenkező esetben kettejük tevékenysége kioltja egymást.
A sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke szerint az RMDSZ és az EMNT vezetőinek egy összefogás-projektet kellene kidolgozniuk, és azt tartalommal kellene megtölteniük, ezáltal elkerülhető lenne a pártosodás. Már a Magyar Polgári Párt (MPP) megjelenése is azt bizonyította, hogy amikor választási vetélytársa van, az RMDSZ elkezd pártosodni.
„Ha bejegyeznek egy harmadik magyar pártot, az többet ártana, mint amennyit használna” – vélekedett Antal Árpád, aki szerint ez már látszott az MPP–RMDSZ, illetve az MPP– Tőkés László-vitákból is. A pártosodás ahhoz vezet, hogy előbb utóbb bekövetkezik az, amit a román politikum akar, vagyis a romániai magyar közösség politikai doktrínák szerinti szerveződése, és a magyar szervezetek román pártokkal való összefogása.
Antal Árpád szerint Erdélyben az etnikai választóvonal a legfontosabb, nem pedig a doktrína. Ezt az is bizonyítja, hogy a román pártok magyarellenességében nincs különbség. „Ha valamelyik koalícióra lép az RMDSZ-szel, és kormányon van, akkor visszafogja magát, viszont ha ellenzékbe kerül, szabadjára engedi a magyarellenességét. Abból is látszik, hogy most a nemzeti liberálisok lettek a legvéresebb szájú nacionalisták, nem beszélve annak a veszélyéről, hogy a magyar szervezetek egymást is kiüthetik a parlamentből” – fejtette ki Antal Árpád.
Tőkés László múlt hét végi nagyváradi sajtótájékoztatóján megelőlegezte, hogy „a romániai magyar nemzeti együttműködési rendszer” létrehozása érdekében készen állnak akár arra is, hogy párttá alakuljon a civil szervezetként működő EMNT. „A pártosodás nem cél, de ha az MPP nem tudja betölteni nemzetpolitikai hivatását, az alternatíva szerepét, akkor az EMNT-nek hozzá kell járulnia egy új politikai párt létrehozásához. Erről már folynak az egyeztetések” – mondta akkor a politikus.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)

Székelyföld elrománosításának kérdése
Székelyföld elrománosításának kísérlete most is folyik, nyilatkozta Tőkés László egy román lapnak adott interjújában. Az EP-képviselő kényes problémához nyúlt, olyanhoz azonban, amiről érdemes lenne beszélni. Nem politikai nyilatkozatok szintjén, hanem inkább történelmi feltáró munka keretében: meg kellene érteni pontosan a mechanizmusokat.
Mert az itt élő emberek szembesülnek ezzel a kérdéssel: első szinten csak azt látják, hogy nagyon sok helyen (a Székelyföldről beszélünk) a román közösség tagjai több anyagi forrással bírnak. Aztán azt is észrevehetik, hogy vállalkozásaik iránt mintha engedékenyebbek lennének az ellenőrző szervek. Ezután ott van a házasodás kérdése is, hiszen az itteni románok alapjáraton nem mennek el, hanem „importálják” szívük választottját, aki rövid idő alatt „a magyarok által elnyomott székelyföldi románná” válik. Tapasztalják azt is, hogy itt indokolatlanul magas a rendőrök és egyéb rendfenntartó szervek állománya, és akik ha netalántán kilépnek a szolgálatból, itt maradnak, ritka az eset, hogy hazaköltözzenek.
Akit érdekel a kérdés, az további felismerésekhez is eljuthat. Én is láttam és olvastam azokat a leveleket, amelyeket az ortodox egyház különböző vezetői írtak a bukaresti vezetéshez a két világháború között, amelyekben a magyar vidékek az ortodox egyház terjeszkedésére alapozó elrománosításának stratégiáit ecsetelték. Az iratok ott vannak a levéltárakban, elő kell őket bányászni. Ezek alapján ki lehet találni, vagy legalább lehet sejteni azokat a stratégiákat, amelyeket most követnek azok a nacionalisták, akik nem az első vonalban állnak, de a tevékenységüket biztosan nem szüntették be teljesen. És erre szintén vannak konkrét tapasztalatok, „elszólások”. Amikor Teoctist pátriárka elhunyt, Adrian Năstase megemlékező blogbejegyzésében elkotyogta, milyen terveket szőttek arról, hogy az ortodox egyház hívőit elcsábító egyházaknak hogyan vetnek gátat. Ez önmagában felháborító, hogy ilyen „tervezgetésre” sor került. És ha erről tervezgetnek továbbra is, akkor valószínű, hogy a magyar kérdés is szóba kerül néhanapján, amikor az ország miniszterelnöke és az ortodox egyház feje konspirálgatnak, félretéve a törvényt.
Jó lenne tanulmányozni ezeket a mechanizmusokat. De mindenekelőtt egy dolgot el kell tanulnunk az elrománosításon munkálkodóktól: higgadtan, módszeresen és folyamatosan tevékenykednek. Mi is így kellene védjük érdekeinket, összefogva, higgadtan és meghatározott stratégia mentén. Mert a játszma nincs eldőlve. Mi magyarok is „fogyva bár”, de a román nemzet is eléggé „elvérzett” ebben a húsz évben. Több mint kétmillió kivándorló, akik ott próbálnak beilleszkedni, és akik a társadalom gerincének részét alkották itthon, fiatal, munkabíró emberek. Moldvai megyék ürültek ki, és mivel mi később lábalunk ki a válságból, mint a Nyugat, még egy erőteljes kiáramlással biztosan szembe kell nézzenek. Náluk is fogy az „üzemanyag”, és ebben a játszmában van arra esély, hogy nem az erősebbik, hanem az okosabbik nyer. Biztosak kell lennünk abban, hogy mi nem a nagyszájúak leszünk, hanem az okosabbak.
Isán István Csongor. Hargita Népe (Csíkszereda)

Román tiltakozás
A három magyar civil szervezet által küldött jelentést elítéli Petru Călian DLP-s képviselő. Egy tegnap kiadott sajtónyilatkozatban állítja, hogy a jelentés „sértő a román államra nézve”, ez Tőkés László „elfojtott hangja”, kevéssé képviseli a romániai magyarok véleményét.
A DLP-s képviselő szerint csak Tőkés László érzi úgy, hogy diszkriminálják. „Ha Romániát a kisebbségi jogok lábbal tiprásával vádolja, azt jelenti, Tőkés közvetett módon az EU-t vádolja ezzel, s így, hogy civil szervezeteket is bevont az akcióba, elhidegíti a román—magyar kapcsolatokat” — áll Petru Călian nyilatkozatában. A képviselő véleménye szerint a jelentés „eltorzítja” a valóságot, egy olyan embertől ered, akinek az ország és nem a magyar közösség érdekeit kellene képviselnie, hiszen Tőkés Lászlót „Románia jelölte az EP alelnökének, nem a Székelyföld”. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az ENSZ asztalán Székelyföld autonómiája
Tőkés László ellen beszélt Călian
Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazza három romániai magyar civil szervezet az ENSZ emberi jogi főbizottságának küldött egyik jelentésében, amelyet hétfőn és kedden vitat meg a nemzetközi szervezet illetékes testülete.
Az ENSZ-hez elküldött úgynevezett árnyékjelentés Székelyföld területi autonómiája mellett az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgeti. A dokumentumot a Bolyai Kezdeményező Bizottság, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a székelyföldi Pro Regio Siculorum Egyesület nyújtotta be.
A BKB már júliusban tájékoztatta a sajtót arról, hogy az ENSZ egyik bizottsága napirendre tűzte Románia kisebbségpolitikájának a megvitatását. Az ENSZ honlapján elérhető dokumentum kollektív kisebbségi jogok megadását kéri a székelyföldi magyarok számára. A szerzői arra hívják fel a figyelmet, hogy Székelyföld területi autonómiájának hiánya miatt a román állam monopóliumot gyakorol a székely közösség legértékesebb javai, természeti kincsei fölött, ezért az ott élő magyar közösség egyre kiszolgáltatottabbá válik, és veszélybe kerül identitásának megőrzése és fejlődése. Szóvá teszik, hogy lassan halad a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, és a román kormány alárendeltségébe tartozó intézmények vezetőinek csak kevesebb mint 20 százaléka magyar nemzetiségű.
A jelentés szerzői megoldásként azt javasolják, hogy Székelyföld kapjon különleges státust, és önálló közigazgatási egységként alkosson egységes gazdasági fejlesztési régiót.
Az ENSZ faji megkülönböztetés megszüntetésének bizottsága (CERD) Genfben ülésezik augusztus 2-a és 27-e között, ahol tizenegy ország helyzetét – köztük Romániáét is – vizsgálja. Az ENSZ szakemberei meghallgatják a román kormánynak a kisebbségekre vonatkozó jelentését, valamint a romániai magyarság és a roma közösség helyzete kapcsán előterjesztett árnyékjelentéseket is. A CERD majd saját jelentését készít, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg.
Asztalos Csaba, a román Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke – aki a román hivatalos küldöttség vezetője – az Adevărulnak elmondta, hogy Romániának a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogi kerete megfelel a diszkrimináció megelőzésére irányuló nemzetközi szabványoknak. Asztalos hozzátette, hogy a kisebbségek esetében hazánk legtámadhatóbb pontját a romák helyzete képezi, de az országot az különbözteti meg a térségben lévő többi államtól, hogy a romániai romák ellen nem voltak fegyveres támadások.
A Kolozs megyei demokrata-liberális párti képviselő, Petru Călian nemtetszését fejezte ki arra vonatkozólag, hogy három magyar civil szervezet jelentést juttatott el az ENSZ-hez „A magyarok diszkriminálása Romániában” címmel, melyben a román államot a magyarok jogainak megsértésével vádolják. Călian szerint ez a jelenség „Tőkés László elfúló hangját képviseli”. Călian szerint szó sincs arról, hogy a romániai magyarokat diszkriminálnák, hiszen ingatlanokkal, templomokkal, iskolákkal, egyetemekkel és másféle intézményekkel rendelkeznek, illetve birtokolnak, az érettségin pedig egy kerek nap áll a rendelkezésükre, hogy anyanyelvükből vizsgázzanak, továbbá az igazságügyben is használhatják anyanyelvüket” – áll a képviselő által a sajtónak eljuttatott közleményében. A PD-L-s képviselő szerint az egyetlen magát diszkrimináltnak érző személy Tőkés „aki erőszakra buzdít az ország nehéz gazdasági helyzete közepette”, és hogy a romániai magyarságot úgy kezelik, mint bármilyen más EU-s tagországban a kisebbségeket.
„Ha Romániát a kisebbségek jogának megsértésével vádolják, akkor ez azt jelenti, hogy közvetett módon az Európai Unió is ezzel vádolható. Tőkés László nem tesz egyebet, mint azt, hogy elhidegíti a román–magyar kapcsolatokat eme magyar civil szervezetek által” – vélte a képviselő, majd folytatta: “Tőkés Lászlónak nem egy közösséget, hanem az ország érdekeit kell képviselnie, mivel Tőkést Románia és nem a Székelyföld részéről választották meg az Európai Parlament alelnökévé”.
Bogdan Diaconescu, a Konzervatív Párt alelnöke hétfőn azzal vádolta az RMDSZ-t és a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy „bemocskolták Románia imázsát” mivel „fenntartanak egy hazug, Románia elleni jelentést”. „A jelentés szövegét az RMDSZ fontos képviselői is aláírták, úgy mint Sepsiszentgyörgy polgármester, Antal Árpád, aki a 2004-2008 közötti időszakban képviselő volt, továbbá Szilágyi Zsolt, az RMDSZ és Tőkés László szélsőséges európai parlamenti képviselő közötti kapocs” nyilatkozta Bogdan Diaconu. Szabadság (Kolozsvár)

„Árnyékra vetődtek” a nacionalisták: az ENSZ előtt a romániai kisebbségek helyzetéről szóló jelentés
Heves kirohanást intézett tegnap az RMDSZ és több magyar politikai szervezet, illetve politikus ellen a nacionalista Konzervatív Párt (PC) alelnöke és a nagyobbik kormánypárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) színeiben politizáló egyik képviselő annak kapcsán, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Genfben zajló rasszizmusellenes értekezletén a romániai kisebbségek helyzetéről szóló kormányjelentés mellett egy úgynevezett „árnyékjelentést” is ismertetnek, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Bolyai Kezdeményező Bizottság és a Pro Regio Siculorum Egyesület állított össze.
A svájci városban augusztus 2. és 27. között zajlik az ENSZ rasszizmusellenes testületének 77. ülése, amelyen 11 ország, közöttük Románia nemzeti kisebbségeinek helyzetét ismertetik. A romániai nemzeti közösségek helyzetéről szóló jelentést két napon át vitatja a fórum, a tárgyalás tegnap kezdődött, a tervek szerint ma lezárul.
Az ülésen a román kormány által összeállított hivatalos jelentés mellett a magyar szervezetek által összeállított árnyékjelentés is a résztvevők asztalára kerül. A romániai magyarok elleni diszkrimináció című árnyékjelentés elkészítői között ott van az EMNT, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és a Pro Regio Siculorum Egyesület is.
A dokumentum megállapítja, hogy az európai jogszabályokkal összhangban elképzelhető a különleges státus biztosítása a Székelyföld számára. Az árnyékjelentés szerint ennek egyelőre az is akadályát képezi, hogy a magyarokat másodrendű állampolgárként kezelik Romániában, a Székelyföld infrastrukturális fejlesztése pedig vagy nagyon lassú, vagy teljesen meg is feledkeznek róla.
„Ezzel szemben más, eldugottabb romániai régiók, főként Moldovában és az ország déli részében gyorsabban fejlődnek” – mutat rá a jelentés. A dokumentum kitér a kommunizmus idején elkobzott vagyonok visszaszolgáltatása körüli anomáliákra is. Leszögezi: az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása az egész országban lassú, de a Székelyföldön még kirívóbb a helyzet. A jelentés törvényes megoldásként területi autonómia biztosítását javasolja a Székelyföld számára. Ennek keretében hivatalos regionális nyelvvé nyilváníttatná a magyart, illetve engedélyezné a magyar és székely nemzeti jelképek használatát. A jelentés szerint a Székelyföldnek egységes közigazgatási egységgé kell válnia, amely saját törvényhozó és végrehajtó testülettel rendelkezik, amelyek demokratikus választás útján jönnek létre.
Szintetizáló jelentés
A most ismertetett hivatalos román országjelentés amúgy négy korábbi – a 2001-es, a 2003-as, a 2005-ös és a 2007-es – összegzése, amelyeket 2008. július 29-én foglaltak össze, és amelyeket 2009. június 22-én juttattak el az ENSZ illetékes szaktestületéhez. A román delegációt Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke vezeti. A hivatalos jelentés kapcsán a Realitatea Tv szerint kifejtette, hogy az fejlődést állapít meg a vizsgált területeken, míg az árnyékjelentést úgy kommentálta: felvet bizonyos kérdéseket, de nem olyanokat, amelyeket ne lehetne megválaszolni. A jelentés ismertetése után az ENSZ-testület saját jelentést fogalmaz meg, amelyben ajánlásait is rögzíti.
Nacionalista kirohanások
Az árnyékjelentés szerzői ellen tegnap éles hangú nyilatkozatban rohant ki a Konzervatív Párt alelnöke, Bogdan Diaconu. A Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen jelenleg ellenzéki pártszövetséget alkotó, a közvélemény-kutatások által rendre 1-2 százalékos népszerűségűnek mért alakulat vezetője azzal vádolta meg az RMDSZ-t és a nagyobbik kormánypártot, a Demokrata-Liberális Pártot (PDL), hogy besározzák Romániát a világ előtt „a teljes mértékben hazug jelentés” támogatásával. Diaconu név szerint is megemlíti a jelentés szerzői között Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, aki 2004 és 2008 között parlamenti képviselő is volt, valamint Szilágyi Zsoltot, az EMNT alelnökét, akit „a szélsőséges Tőkés Lászlóhoz” vezető kapcsolatként jellemez.
Diaconu úgy véli, a jelentést aláíró román állampolgárok „hihetetlen hazugságokat fogalmaznak meg azzal kapcsolatosan, milyen bánásmódban részesülnek a romániai magyarok”. Diaconu szerint nem a magyarokat, hanem a Hargita és Kovászna megyei románokat diszkriminálják, amikor a feliratokon először a magyar megnevezés szerepel, nem pedig a román, illetve a román szöveg néha teljesen hiányzik. Bírálta az árnyékjelentés szerzőit Petru Călian, a PDL parlamenti képviselője is.
Szerinte a jelentésből „vélhetően csupán Tőkés László elfúló hangja cseng ki, nem pedig a romániai magyaroké”, és a román állam elleni sértésnek minősítette a dokumentumot. Călian szerint Tőkés azzal, hogy az árnyékjelentés megírására buzdította a magyar szervezeteket, a magyar–román kapcsolatok megrontására törekszik. A román delegációnak egyébként Asztalos mellett tagja Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője és Szőcs Domokos, az oktatási tárca főosztályvezetője.
Szilágyi: a nyomásgyakorlás eszköze
A Krónikának tegnap Szilágyi Zsolt, az árnyékjelentés egyik szerzője elmondta, a dokumentum összeállítását az indokolja, hogy a szerzők szerint a külpolitikát hangsúlyosan és következetesen kell használni a jogainkért vívott küzdelemben, az akció a figyelemfelkeltés és a nyomásgyakorlás eszköze is egyben.
„A Konzervatív Párt támadása a ceauşescui időkre emlékeztet, ő vádolta azzal a politikáját bíráló emberi jogi aktivistákat, hogy nemzetellenesek” – kommentálta a többek között vele szemben is megfogalmazott bírálatokat Szilágyi. Mint kifejtette, a jelentés a Székely Önkormányzati nagygyűlés dokumentumán alapszik. „Az a szomorú, hogy húsz évvel a rendszerváltás után még föl kell vetnünk ilyen kérdéseket, hiszen ezek megoldása már Románia 1993-as európa tanácsi csatlakozása előtt az ország házi feladata volt, nem is beszélve a NATO- és az EU-tagságról” – hangoztatta. Egyben reményét fejezte ki, hogy a romániai delegáció magyar tagjai fontosabbnak tartják majd saját közösségük képviseletét, mint a román külügy álláspontjának védelmezését.
Gondok és igények listája
A jelentés alapjául szolgáló dokumentum előterjesztésében az Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere által alapított Pro Regio Siculorum egyesület is részt vett, ebben elsősorban a székelyföldi önkormányzati vezetők által felleltározott gondokat összegezték. Felsorolták ugyanakkor azokat a törvénytervezeteket is, amelyeket az RMDSZ azzal a céllal terjesztett az elmúlt húsz év során Románia parlamentje elé, hogy megoldást nyújtson a hazai magyarság helyzetére. A dokumentumot összevonták a romániai magyar oktatásról szóló jelentéssel, amely feltárja, hogy az országban nincs önálló magyar állami egyetem, a két magyar nyelvű magánegyetem pedig kizárólag a magyar állam támogatásának köszönheti működését.
Antal Árpád a Krónikának elmondta, a jelentéssel az volt a céljuk, hogy a különböző nemzetközi fórumok árnyaltabb képet alkothassanak a romániai magyarság helyzetéről. Bár az RMDSZ kormányon van, ez sajnos nem garancia arra, hogy a romániai magyar kisebbség gondjai automatikusan megoldódnának. Antal hangsúlyozta, türelmetlenül várják az ENSZ-bizottság döntését. Már azt is előrelépésként értékelnék, ha az elemzés után készülő jelentésben megfogalmazzák, hogy Romániában a magyar közösség jogai még nincsenek az egyes előremutató európai uniós államok joggyakorlatának szintjén biztosítva. „Az RMDSZ mindent megtesz a magyar közösség jogaiért, de nyilvánvaló, hogy nincs 51 százalékos többsége a törvényhozásban, tehát mindent nem tudunk megoldani, ezért szükség van a nemzetközi fórumok segítségére, és jót tesz, ha az érdekünkben közvetítenek” – magyarázta Antal Árpád.
Balogh Levente, Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Rosszabbik
A hétvégi történések megmutatták, miért is veszélyes az erdélyi és a partiumi magyarság önrendelkezési törekvéseire az, hogy a Jobbik „baráti körének” megalapításával gyakorlatilag tagtoborzásba fogott Erdélyben. Elöljáróban szögezzük le: a Jobbik – bármennyire is fájdalmas – legitim parlamenti párt, amelynek országgyűlési jelenlétét tavasszal a szavazók mintegy tizenöt százaléka tartotta fontosnak.
A baj az, hogy jelen pillanatban ez a párt az, amely a gesztusok szintjén el tudja hitetni a forrófejűbb vagy elkeseredett határon túliakkal, hogy érdemben is tesz értük valamit. Az új magyar kormány ugyan elfogadta az állampolgárság könnyített megszerzéséről és a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényt, de sokak számára ezek elvont, nehezen megfogható történések – főleg annak fényében, hogy az új törvényt csupán januártól alkalmazzák, ráadásul még számos homályos pont nehezíti az eligazodást az igénylés feltételeit illetően – , míg a Jobbik EP-képviselője, Szegedi Csanád hajlandó volt „leereszkedni” az emberek közé.
Ez persze érdemben semmit nem jelent, de a gesztuspolitika szintjén hatásos lehet, mivel kitűnően felhasználható propagandaként. A baj csak az, hogy nem csupán a Jobbik tudja kihasználni a lépés propagandaértékét, hanem a román szélsőséges körök is. Jól példázza ezt a Konzervatív Párt reakciója, amelyben Szegedi Romániából való kitiltását követeli, amiért a Jobbik autonómiát szorgalmaz a magyarok számára, és egyetért Tőkés Lászlóval abban, hogy ezért a célért a békés tömegtüntetéstől sem kell viszszariadni. Kellő rosszindulattal bármi belemagyarázható a Jobbik erdélyi haknizásaiba, és biztosak lehetünk abban, hogy bizonyos körökből nem hiányzik a rosszindulat.
A pártot szélsőséges alakulatként tartja nyilván a közvélemény, márpedig az itteni magyaroknak az hiányzik a legkevésbé, hogy önrendelkezési törekvéseiket egy magángárdát gründoló, cigányozó-zsidózó párttal azonosítsák, vagy hogy Tőkés László EP-alelnököt az EP-ben egy kuka tetejéről ebédelő Szegedi Csanáddal emlegessék egy lapon. Ennek kivédése nem csupán az erdélyieken múlik, hanem az anyaországi kormánypártokon is, amelyek talán elgondolkodhatnának azon: nem szabadna engedni, hogy a határon túliakkal való ilyen szintű közvetlen kapcsolattartást a Jobbik sajátítsa ki.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

„Árnyékboksz” a kisebbségekről
Meghallgatta tegnap Genfben az ENSZ emberi jogi főbizottsága a román kormány jelentését a romániai kisebbségek helyzetéről. A testület asztalára került egy árnyékjelentés is, amelyet három erdélyi magyar szervezet – köztük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – készített ebben a témában. Ez utóbbi dokumentum Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazza.
A kormány jelentését bemutató küldöttséget Asztalos Csaba, Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke vezeti. Lapunknak elmondta: a delegációnak ma a két jelentés kapcsán feltett kérdésekre kell választ adnia a bizottság előtt.
Az ENSZ testülete ezt követően készíti el saját jelentését a romániai kisebbségek helyzetéről, a dokumentumot várhatóan 3-4 hónap múlva teszik közzé, s ebben ajánlásokat is megfogalmaznak majd.
Az Asztalos Csaba által bemutatott jelentés szerint Romániának a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogi kerete megfelel a diszkrimináció megelőzésére irányuló nemzetközi szabványoknak. „A kisebbségek esetében Románia legtámadhatóbb pontját a romák helyzete képezi, de az országot az különbözteti meg a térségben lévő többi államtól, hogy a romániai romák ellen nem voltak fegyveres támadások” – magyarázta lapunknak a delegáció vezetője.
Kiszolgáltatott székelység
Az árnyékjelentést az önálló romániai magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a székelyföldi Pro Regio Siculorum Egyesület nyújtotta be. A BKB már júliusban tájékoztatta a sajtót arról, hogy az ENSZ egyik bizottsága napirendre tűzte Románia kisebbségpolitikájának a megvitatását.
Az eljárás azt követően kezdődött a BKB szerint, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosságához benyújtottak egy beadványt, majd Hantz Péternek, a BKB szóvivőjének az előkészítő tárgyalásai nyomán a három civil szervezet előterjeszthette az árnyékjelentést.
Az ENSZ honlapján elérhető dokumentum kollektív kisebbségi jogok megadását kéri a székelyföldi magyarok számára. A szerzői arra hívják fel a figyelmet, hogy Székelyföld területi autonómiájának hiánya miatt a román állam monopóliumot gyakorol a székely közösség legértékesebb javai, természeti kincsei fölött, ezért az ott élő magyar közösség egyre kiszolgáltatottabbá válik, és veszélybe kerül identitásának megőrzése és fejlődése.
A jelentés készítői megoldásként azt javasolják, hogy Székelyföld kapjon különleges státust, és önálló közigazgatási egységként alkosson egységes gazdasági fejlesztési régiót.
„Hantz Péterék dokumentuma inkább politikai jelentés, mint árnyékjelentés. Több megfogalmazása pontatlan vagy általánosító” – kommentálta lapunknak az árnyékjelentést Asztalos Csaba.
Támadják Hantzékat
Az árnyékjelentést egyébként már tegnap támadták romániai politikusok. Petru Călian, a Demokrata-Liberális Párt képviselője a román állam elleni sértésnek minősítette a dokumentumot. Călian szerint Tőkés László azáltal, hogy az árnyékjelentés megírására buzdította a magyar szervezeteket, a magyar–román kapcsolatok megrontására törekszik.
A támadásokból kijutott az RMDSZ-nek is, ugyanis az árnyékjelentés egyik társzerzőjét, a Pro Regio Siculorum szervezetet korábban Antal Árpád RMDSZ-es sepsiszentgyörgyi polgármester alapította. A Konzervatív Párt alelnöke, Bogdan Diaconu azzal vádolta meg a Markó Béla vezette szervezetet, hogy „lejáratják Romániát a világ előtt a hazug jelentés támogatásával”.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)

Új magyar párt alakul
Erdélyi Erő néven új politikai pártot készül megalakítani egy csíkszeredai csoportosulás. A kezdeményezők – akiknek élén Éltes Zoltán, a hajdani Romániai Magyar Kisgazdapárt főtitkára áll – augusztus 17–19-ére, a csíkszeredai Fenyő Szállodába hívták össze az alakuló ülést.
Az Erdélyi Erő, mely számít a térségbeli román, német és cigány nemzetiségűekre is, 2012-ben – az RMDSZ-szel koalícióban – a parlamentbe és a kormányba is be szeretne kerülni, 2030-ra pedig Európa második Svájcává szeretné fejleszteni a régiót. Az erdélyi magyar politikai paletta jelenlegi szereplői többnyire komolytalan és amatőr kezdeményezésnek tartják a pártalapítási próbálkozást. „Mivel 1989-ben nem volt egy valódi rendszerváltás Erdélyre vonatkozóan, így most az Erdélyi Erő alakulat kemény munkával arra törekszik, hogy 2010. augusztus 17–19-én megszervezze az alakulat kongresszusát” – kezdi az egyelőre csak a világhálón közzétett felhívását az új erdélyi politikai pártot alapítani szándékozó csoportosulás.
kezdeményezők nemzetiségtől, kortól, vallástól, nemtől függetlenül minden olyan Erdélyért tenni akaró polgárt elvárnak az alakuló ülésre, aki hajlandó aláírni a világhálón megjelentetett belépési nyilatkozatot. Ennek alapján a leendő párttag lelkiismeretét nem terhelheti „Erdély nemzeteinek elárulása, a régió gazdasági javainak és az ott élő közösségek anyagi javainak elbitorlása, elkótyavetyélése vagy zsugorítása”. Ugyanakkor nem lehet volt besúgó, és nem használhatott diktatórikus, megtorló módszereket a tisztességes polgárok fizikai és szellemi épségének veszélyeztetésére vagy korlátozására.
Ez a párt nem az a párt
Kérdésünkre, hogy ennek a pártnak van-e köze a Tőkés László EP-képviselő által emlegetett esetleges harmadik erdélyi magyar párthoz, Éltes Zoltán nem adott egyértelmű választ. „Elképzelhető, hogy valahol majd kapcsolódik ahhoz az elképzeléshez. Tény, hogy egyelőre még nem egyeztettünk Tőkés Lászlóval” – ismerte el a csíkszeredai jogász. Éltes, aki valamikor a hajdani Romániai Magyar Kisgazdapárt főtitkára volt, nem rejtette véka alá, hogy ideológiailag az Erdélyi Erő közelebb áll a Székely Nemzeti Tanácshoz (SZNT), a Magyar Polgári Párthoz (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT), mint az RMDSZ-hez.
A felvetésre, hogy miért van szükség egy újabb politikai alakulatra, Éltes Zoltán elmondta, hogy a jelenlegi két párt bizonyos vezetőinek nevéhez számos törvénytelenség fűződik. „Úgy érzem, a ’89 előtti politikai rendőrséget a gazdasági rendőrség váltotta. A Világ proletárjai, egyesüljetek! jelszót húsz év maszatolás után a Villák proletárjai, egyesüljetek! felkiáltással lehetne helyettesíteni. Ezért is van szükség új, makulátlan emberekre, olyanokra, akik elfogadják a belépési nyilatkozatban felsoroltakat” – jelentette ki a Krónikának a kezdeményező.
Éltes Zoltán szerint az új alakulat hangsúlyozottan gazdasági programjával hódítana, de az autonómia kivívása is szerepelne céljai között. Az Erdélyi Erő elsődleges célja már 2012-ben – az RMDSZ oldalán – bekerülni a hazai törvényhozásba és a kormányba. Távlatilag, 2030-ig Erdélyt Európa második Svájcává szeretnék fejleszteni. Egyelőre nem tudni, hogy a kezdeményezők között akadnak-e ismert politikai vagy közéleti személyiségek. „Vannak, de hozzájárulásuk nélkül nem adhatok ki neveket” – mentegetőzött Éltes.
Nem örülnek a konkurenciának
A várakozásnak megfelelően fogadták az esetleges harmadik erdélyi magyar párt megalakulását a másik két politikai csoportosulás képviselői. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint már jó ideje nyilvánvaló, hogy egyre többen próbálják – jobbról is, balról is, itthonról meg az anyaországból – valamiként megtörni az RMDSZ egységét. „Úgy veszem észre, hogy egyre több embernek a politikában is evés közben jön meg az étvágya. Hogy szükség van egy harmadik erőre vagy nincs, ezt majd a választópolgárok döntik el. Szerintem az erdélyi magyarság legerősebb ütőkártyája az utóbbi húsz évben az egységes, erős politikai fellépés volt. Az is igaz, hogy nagyon sokak számára kellemetlen ellenfélnek számít az RMDSZ. De hát demokrácia és pluralizmus van, így mindenkinek megvan a pártalapítási joga” – szögezte le lapunk érdeklődésére Takács.
Éltesék ötletétől Kiss István, a Magyar Polgári Párt alelnöke sem lelkesedett. Az RMDSZ ügyvezető elnökétől eltérően, Kiss bizonyos bírálatokat is megfogalmazott az új alakulat kapcsán. „Csak a világhálón közzétett felhívást ismerem. Beleolvastam, de az ott megjelent információk alapján egyáltalán nem tűnt komoly kezdeményezésnek. Egy magára adó politikai alakulat előbb a programjával rukkol elő, és csak utána kezd tagságtoborzásba” – vélekedett Kiss István. Ugyanakkor hozzátette: az erdélyi magyarságnak nincs szüksége a további osztódásra, illetve egy harmadik pártra.
Felvetésünkre, hogy a polgári oldal annak idején elvetette az osztódás vádjait, Kiss elmondta: az RMDSZ a baloldalt, az MPP a jobboldalt képviseli. „Ilyen körülmények között nem tudom, hogy az Erdélyi Erő kiket akar megnyerni magának” – fejtette ki az MPP országos alelnöke. Kiss nem tart attól, hogy amennyiben valóban megalakul, az Erdélyi Erő az MPP tagságából faragna le. „Aki át akart nyergelni valahová, megtette eddig. Ráadásul ez a csoportosulás vagy párt, vagy minek nevezzem, nem feltétlenül csak a magyarokat célozza meg” – tette hozzá Kiss.
Az egyébként szintén a párttá válás gondolatával foglalkozó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői szerint nem szabad komolyan venni Éltes Zoltán és a köréje tömörülők kezdeményezését. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke egyenesen „diverziónak vagy amatőrködésnek” nevezte a párt esetleges létrejöttét. „Az utóbbi húsz esztendőben még voltak hasonló próbálkozások, de sorra elbuktak. Az Erdélyi Erő néhány napig, legfeljebb hétig beszédtéma lesz, utána azonban lecseng” – vélekedett Toró T. Tibor.
Szkeptikus politológus
Szász Alpár Zoltán politológust arról kérdeztük, hogy a romániai magyarság elbír-e egy harmadik pártot, illetve hogy szükség van-e erre. A kolozsvári szakember szerint egy 1,4 milliós közösség akár többet is elbírna, csakhogy a politikai alakulatoknak minden egyes választás előtt meg kellene találniuk a módját annak, hogy egyikük – akár koalíció árán is – elérje az ötszázalékos bejutási küszöböt. „Hogy szükség van-e rá, erre sokkal nehezebb válaszolni, hisz ez nagyon sok tényezőtől függ. Én viszont feltennék egy harmadik, költői kérdést is: van-e annyira bölcs az erdélyi magyar politikai elit, illetve választóközönség, hogy tudjon mit kezdeni egy esetleges harmadik párttal? Ezt már a jövő válaszolja meg” – vélte Szász Alpár Zoltán.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Kárpát-medencei Nyári Egyetem: igény és lehetőség
Nagyvárad – Kedden nyitó áhítattal és a köszöntő beszédekkel kezdetét vette a kilencedik alkalommal sorra kerülő Kárpát-medencei Nyári Egyetem.
Felvidéki, kárpátaljai, magyarországi, vajdasági, szlovéniai és erdélyi egyetemi hallgatók részvételével kedden hivatalosan is kezdetét vette a 9. Kárpát-medencei Nyári Egyetem. A rendezvényről minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy az idők során túlnőtte önmagát. Évről-évre egyre több fiatal érkezik ebből az alkalomból Nagyváradra, a Partiumi Keresztény Egyetemre, mely öt napra a Kárpát-medencei egyetemisták találkozóhelyévé válik. Sokan közülük először járnak nem csak Nagyváradon, hanem Erdélyben is. De vannak olyan egyetemisták is, akik számára évről évre a nyár kihagyhatatlan része a nagyváradi látogatás.
Szekcióülések és szórakozás
A támogatóknak köszönhetően a fiataloknak ingyenes szállást és napi háromszori étkezést tudnak biztosítani. Az idei szervezést a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete(PKED), a Rákóczi Szövetség (RSZ) és a Temesvári Magyar Diákszövetség (TMD) vállalta fel, féltucatnyi partnerszervezettel közösen. Mint ahogy az egyik nagyváradi szervezőtől, Berke Beatricetől megtudtuk az első nap hetvenen regisztráltak, de további fiatalok érkezése várható. Három témakörbe csoportosították a szekcióüléseket, így közgazdaságtan, művészet és média témákban egyaránt lesznek előadások. Emellett a szórakozás is fontos szerepe az öt napos rendezvénynek. A szervezők minden előadásra szeretettel várják a kívülálló érdeklődőket is, helyszín a PKE épülete.
Nyitóáhítat
Ráksi Lajos István, az egyetem új lelkésze által tartott nyitóáhitattal vette kezdetét a rendezvény hivatalos része. A Pál Korintusbeliekhez írott első levelének néhány igeszakaszára épített igehirdetése során a tiszteletes arra hívta fel a figyelmet, hogy minden körülmények között, életünk minden percében Isten dicsőségére kell cselekednünk. Jézus Krisztus ebben is példáképül szolgálhat. A fiatal lelkész ugyanakkor elmondta, hogy a most kezdődő rendezvénysorozat az igény és a lehetőség találkozásának köszönhető, hiszen immáron kilencedik esztendeje van igény arra, hogy fiatalok, szerte a Kárpát-medencéből összegyűljenek néhány nap erejéig és immáron kilencedik éve, hogy a lehetőség is megadatott.
Kapcsolati háló építése
A nyitóáhítat után elsőként Szabó Bence, a Pontus Iuventae Ifjúsági Alapítvány képviselője köszöntötte a résztvevőket a szervezők, valamint a fővédnök, Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevében is, aki objektív okok miatt nem tudott részt venni a nyitóünnepségen. Szabó Bence magyarországi résztvevőként elmondta, hogy számára csak akkor vált a határon túli magyarság fogalma kézzelfoghatóvá, amikor személyesen találkozott határon túli fiatalokkal. Barátságok születtek, melyek maguk után vonták a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek közreműködését és a közös pályázást is. Szabó hozzátette, hogy meglátása szerint a hasonló rendezvények töltik meg tartalommal azt a történelmi tényt, miszerint Trianon után sok magyar nemzetiségű személy határokon kívülre szakadt. A Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Dr. János-Szatmári Szabolcs ünnepi köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpát-medencei Nyári Egyetem úttörő rendezvénynek számít, hiszen elsőként vette célba a Kárpát-medence egységülését. Kifejtette, hogy folyamatban van egy Kárpát-medencei magyar ösztöndíj létrehozása, melyet az Erasmus-program mintájára mobilitást biztosítana a magyar lakta térségekben. Végezetül köszönetet mondott a szervezőknek és az előadóknak a rendezvény lebonyolításáért és felhívta a figyelmet, hogy a PKE által nemrég indított interdiszciplináris mesterképzőkkel kapcsolatosan a jelenlévők érdeklődésére is számítanak.
Járna az állami támogatás
Tőkés László EP-alelnök a PKE elnökeként köszöntötte a résztvevőket. Visszaemlékezett a Sulyok István Református Főiskola – a PKE jogelődje - megalapítására, melyet a kommunizmus után önálló magyar intézményként fennmaradt Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a bihari katolikus egyházmegyével karöltve alapított meg. Tőkés László emlékeztetett: az első Orbán-kormány segítségével sikerült létrehozniuk az egyetemet, mely mára már Románia első akkreditált magyar nyelvű felsőoktatási tanintézete lehet. Sajnálatos, hogy még mindig elmarad az állami támogatás, pedig a romániai magyarság ugyanúgy adófizetője az országnak, mint a többi állampolgár, így joga van államilag támogatott egyetemre. Az erdélyi EP-képviselő hozátette, hogy lassan más szelek fújnak: a magyar nemzeti kormány felállásával új fejezet kezdődött el. “Jogos követeléseinket törvényekbe kell foglalnunk, hogy mindazt, amit az egyik kormánytól sikerült elnyernünk, azt egy másik kormány ne vehesse el” – fogalmazott Tőkés László.
Előadások
A Kárpát-Medencei Nyári Egyetem első napján előadást tartott/tart Zima Szabolcs újságíró, Sinka Andor, a Debreceni Nyelviskola Kft. ügyvezetője, Kecskeméti Dávid fotográfus, Debreceni Mihály újságíró, Tamás Ervin szociológus-közgazdász, Nemes Zoltán, a Ternio Pontis ügyvezetője, valamint az ismert költőnő, Karafiáth Orsolya is.
Mészáros Tímea. erdon.ro

Erdélyi Erő: új magyar párt?
Új politikai párt a láthatáron: Erdélyi Erő néven kívánja létrehozni egy csíkszeredai kezdeményező csoport, amelynek élén Éltes Zoltán, a hajdani Romániai Magyar Kisgazdapárt főtitkára áll. Az alakuló ülést augusztus 17—19-re hívták össze.
Az Erdélyi Erő számít a térségbeli román, német és cigány nemzetiségűekre is, 2012-ben — az RMDSZ-szel koalícióban — a parlamentbe és a kormányba is be szeretne kerülni, 2030-ra pedig Európa második Svájcává szeretné fejleszteni a régiót, értesült a Krónika napilap. Az új erdélyi politikai pártot alapítani szándékozó csoportosulás egyelőre csak a világhálón tette közzé felhívását. Nemzetiségtől, kortól, vallástól, nemtől függetlenül minden Erdélyért tenni akaró polgárt várnak az alakuló ülésre, aki hajlandó aláírni a világhálón lévő belépési nyilatkozatot, de nem volt besúgó, és nem alkalmazott diktatórikus, megtorló módszereket a tisztességes polgárok fizikai és szellemi épségének veszélyeztetésére vagy korlátozására.
A csoport egyik vezetője, Éltes Zoltán csíkszeredai jogász a Krónikának elmondta: elképzelhető, hogy pártjuk kapcsolódik az EMNT pártosodási elképzeléseihez, de még nem egyeztettek Tőkés Lászlóval. Nem titkolta azonban, hogy ideológiailag az Erdélyi Erő közelebb áll a Székely Nemzeti Tanácshoz (SZNT), a Magyar Polgári Párthoz (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT), mint az RMDSZ-hez. A tervek szerint az új alakulat hangsúlyozottan gazdasági programjával hódítana, de az autonómia kivívása is szerepelne céljai között. Az Erdélyi Erő elsődleges célja már 2012-ben — az RMDSZ oldalán — bekerülni a hazai törvényhozásba és a kormányba, távlatilag, 2030-ig pedig Erdélyt Európa második Svájcává szeretnék fejleszteni.
A magyar pártok vezetői nem örülnek a potenciális konkurenciának. ,,Hogy szükség van egy harmadik erőre vagy nincs, majd a választópolgárok eldöntik — mondta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. — Szerintem az erdélyi magyarság legerősebb ütőkártyája az utóbbi húsz évben az egységes, erős politikai fellépés volt. Az is igaz, hogy nagyon sokak számára kellemetlen ellenfélnek számít az RMDSZ. De hát demokrácia és pluralizmus van, így mindenkinek megvan a pártalapítási joga.” A Magyar Polgári Párt alelnöke, Kiss István szerint a világhálón közzétett felhívás alapján nem tűnik komolynak a kezdeményezés. ,,Egy magára adó politikai alakulat előbb a programjával rukkol elő, és csak utána kezd tagságtoborzásba” — fogalmazott Kiss István, aki úgy tartja, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége további osztódásra. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke egyenesen diverziónak vagy amatőrködésnek nevezte a párt esetleges létrejöttét. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

EMNT: az erdélyi magyar kérdés nem lehet a román állam belügye
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nagyra értékeli az ENSZ Faji Megkülönböztetés Elleni Bizottságának genfi ülésén ismertetett árnyékjelentés elkészítésében részt vevő partnerszervezetek vezetőinek munkáját, de nehezményezi, hogy a román kormányküldöttség RMDSZ-szes tagjai bagatellizálni próbálták a felvetett kérdéseket.
A Toró T. Tibor ügyvezető elnök, valamint Szilágyi Zsolt külpolitikai alelnök által aláírt, csütörtökön kiadott közlemény szerint az EMNT „megelégedéssel nyugtázza”, hogy az ENSZ-bizottság „érdemben foglalkozott” a Bolyai Kezdeményező Bizottsággal (BKB) és a sepsiszentgyörgyi székhelyű Pro Regio Siculorum (PRS) Egyesülettel közösen benyújtott árnyékjelentéssel is.
„Az EMNT nagyra értékeli azt a szakmai hozzáállást és elkötelezettséget, amelyet partnerszervezeteinek vezetői, dr. Hantz Péter és Cunnold-Benkő Erika tanúsított a dokumentum összeállítása és a bizottság előtti képviselete során”, a Romániára vonatkozó országjelentés vitája keretében.
A Tőkés László európai parlamenti képviselő által vezetett szervezet ugyanakkor „ nehezményezi és elítéli azt az igyekezetet, ahogyan a hivatalos román kormányküldöttség RMDSZ-es tagjai – különösen Asztalos Csaba delegációvezető, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke és Markó Attila etnikumközi ügyekért felelős államtitkár – próbálták elbagatellizálni az árnyékjelentésben felvetett kérdéseket”.
Az EMNT szerint Asztalos és Markó a kormányzati hűség kedvéért felrúgtak egy már korábban elfogadott, megalapozott magyar közösségi álláspontot. „A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés résztvevői, Székelyföld választott magyar önkormányzati tisztségviselői által az elmúlt év szeptemberében elfogadott Memorandum – erre alapoz az árnyékjelentésünk is – ugyanis egyértelműen megfogalmazza: az erdélyi magyarokat hátrányosan érinti, és kimeríti az etnikai diszkrimináció fogalmát a jelenlegi kisebbségi közösségekre vonatkozó törvényi keret és hatósági gyakorlat.”
Az EMNT elítéli, hogy Asztalos Csaba szerint „a magyar kisebbséget illető problémák belföldi szinten kezelhetőek, nem jelentenek olyan gondokat, melyekhez nemzetközi segítségre lenne szükség”, valamint Markó Attilának azt az álláspontját is, hogy az ENSZ nem akarja megoldani a magyar kérdést. „Vajon az RMDSZ csúcsvezetői – akik az erdélyi magyar választópolgár akaratából a fentnevezett tisztségviselők kinevezéséről dönthettek – akarják-e?” – olvasható a közleményben.
„Megalapozottnak tűnik a feltételezés, hogy nem. A többségi hatalom elvárásainak eleget tenni és annak morzsáiból részesedni viszont igen, hiszen már 15 éve rendelik alá az önálló erdélyi magyar külpolitikát az egységes nemzetállami érdeket megjelenítő román nemzetpolitikának és jobb esetben elbagatellizálják, de inkább ellehetetlenítik azok munkáját, akik – helyettük – próbálják megragadni a nemzetközi intézmények kínálta lehetőségeket értékeink védelmében és érdekeink érvényesítésében” – áll a közleményben.
Az EMNT szerint a konszenzus kialakítása az erdélyi magyar ügy külpolitikai képviseletében tovább már nem odázható, ennek érdekében pedig kezdeményezik a kérdés megvitatását az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum soron következő ülésén. Krónika (Kolozsvár)

Tőkés: fontos az intézményépítés
Jogos követeléseinket törvényekbe kell foglalnunk, mivel amit esetlegesen, politikai konjunktúra következtében nyerünk el az egyik kormánytól, azt egy másik bármikor visszaveheti” – jelentette ki tegnap Nagyváradon Tőkés László.
Az EP-alelnök kifejtette: a magyar nemzeti közösségeink megmaradásának és jövőjének az intézményteremtés és -megtartás a záloga. A kommunizmusban csak az egyház maradt meg önálló magyar intézményként, s a rendszerváltozás után is az egyházakra maradt az intézményalapítás nemzetpolitikai feladata: mind a Partiumi Keresztény Egyetemet (PKE), mind a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet az erdélyi magyar történelmi egyházak alapították – mutatott rá a PKE elnöke a Kárpát-medencei Nyári Egyetem megnyitóján.
Az első Orbán-kormány segítségével sikerült létrehozni és felépíteni az önálló magyar felsőoktatási intézményeket, amelyek már elnyerték az akkreditációt, így az új nemzeti kormány felállásával beteljesíthetővé válik a rendszerváltozás, tette hozzá az EP-képviselő. János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora rámutatott: lassan megváltozik a „határon túli” szintagma tartalma, felváltja azt a „Kárpát-medencei” megnevezés.
Mint mondta, nemrég az elszakadt nemzetrészek felsőoktatási intézményei vezetőinek találkozóján javaslatot tettek egy „Kárpát-medencei magyar ösztöndíj” létrehozására, mely az Erasmus-program mintájára a magyar–magyar cserediák-kapcsolatokat, a magyar hallgatók Kárpát-medencei mobilitását segítené elő. A vasárnap záruló nyári egyetemen három szekcióban – média, közgazdaság és művészet – kerül sor előadásokra, de lesz kirándulás, filmvetítés és koncert is. Krónika (Kolozsvár)

Genfről is szól majd az EMEF közvetkező ülése?
Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum következő ülésének tárgyává tenné az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az ENSZ faji megkülönböztetés elleni bizottságában történteket.
Tegnap kiadott közleménye szerint a Tőkés László vezette szervezet azért tartja fontosnak a kérdés megvitatását az RMDSZ-szel, mert Genfben a három erdélyi magyar civil szervezet képviselői, valamint a bukaresti kormányt képviselő RMDSZ-es tisztségviselők eltérő álláspontot képviseltek a romániai magyarság kisebbségi közösségi jogai kapcsán.
Amint arról már beszámoltunk, az ENSZ bizottsága előtt a román kormány küldöttsége ismertette a faji megkülönböztetés és a kisebbségek romániai helyzetére vonatkozó jelentését. A testület ugyanakkor meghallgatta három erdélyi szervezet – köztük az EMNT – árnyékjelentését is, amely Székelyföld területi autonómiáját és az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgette.
Közleménye szerint az EMNT elnöksége „nehezményezi és elítéli azt az igyekezetet, ahogyan a román kormányküldöttségnek az RMDSZ színeit képviselő tagjai – különösen Asztalos Csaba delegációvezető, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke és Markó Attila etnikumközi ügyekért felelős államtitkár – próbálták bagatellizálni az árnyékjelentésben felvetett kérdéseket”.
A Tőkés vezette szervezet szerint ezzel felrúgtak egy korábban elfogadott magyar közösségi álláspontot, miszerint kimeríti az etnikai diszkrimináció fogalmát a jelenlegi romániai kisebbségi közösségekre vonatkozó törvényi keret és hatósági gyakorlat. „A konszenzus kialakítása az erdélyi magyar ügy külpolitikai képviseletében tovább már nem odázható” – olvasható a közleményben.
Markó Attilát nem lepte meg az EMNT közleménye. „Nem véletlen, hogy az EMNT politikai síkra kívánja terelni a Genfben történteket, hiszen az árnyékjelentésük sem szakmai, hanem inkább politikai jelentés volt” – jelentette ki lapunknak.
Az államtitkár szerint Tőkésék dokumentumának nem a tartalmával volt gond, hanem a címzettjével. „Én is úgy gondolom, hogy az autonómiáról, az önálló magyar egyetemről beszélnünk kell. De nem a faji megkülönböztetés elleni bizottság előtt. Ez kicsit olyan, mintha egy mezőgazdasági szakbizottság számára hajózással kapcsolatos kérdéseket vetnénk fel” – magyarázta az ÚMSZ-nek.
Markó Attila ugyanakkor tagadja, hogy az árnyékjelentés tartalmát Genfben elbagatellizálta volna. „A bizottság előtt azt mondtam: bár nem témája ennek a testületnek, az autonómia valós igény Székelyföldön. Arról is beszéltem, hogy a magyar közösség alulreprezentált a székely megyék közigazgatásában” – jelentette ki.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)

Jó kis diverzió, román módra
Csütörtök este óta zengi a román sajtó, hogy az ENSZ-bizottság visszautasította a székelyföldi autonómiaigényt, forrás és hivatkozás nélkül, de igen nagy elégtétellel követelik Tőkés Lászlótól, vonja vissza a székelyföldi területi autonómiával kapcsolatos kijelentéseit, és leszögezik, ha egy ilyen jelentős nemzetközi fórum ebben a formában nyilvánult meg, a székelységnek tudomásul kell vennie, nem jár neki, soha nem érheti el a területi autonómiát.
Jól irányzott diverzióról van szó, a román politikum így próbálja tompítani a három magyar civil szervezet nagy port felkavaró jelentésének súlyát. Jellemző módon senki nem fáradozott, hogy ellenőrizze az információt, mert könnyen kiderült volna, semmi köze a valósághoz. Az ENSZ faji megkülönböztetést vizsgáló, rasszizmusellenes bizottsága még be sem fejezte konferenciáját, augusztus 27-ig üléseznek Genfben, és novemberben hozzák nyilvánosságra jelentésüket, az egész folyamatnak csak egy momentuma volt a Romániával kapcsolatos árnyékjelentés és kormányjelentés meghallgatása, vitája. A bizottság tagjai a konferencia alatt nem nyilatkoznak, nem mondanak véleményt, ítéletet egyik vagy másik országról. Hosszas, alapos elemzés után dolgozzák ki a jelentést, így novemberig semmit nem tudhatunk sem pró sem esetleges ellenvéleményükről. Mindezt Cunnold-Benkő Erika tisztázta, aki nem csak az árnyékjelentés elkészítésében vett részt, de beleásta magát a bizottság működésének folyamatába is.
A román sajtó tehát felkapta a politikum által bedobott hírt, s félresöpörve az újságírói alapkövetelményeket, elkezdte szajkózni, rádióból, tévéből áradt, hogy lám, az ENSZ is megmondta, szó sem lehet székelyföldi autonómiáról, no meg, hogy hihetőbb legyen a történet, ajánlják a kisebbségi törvény elfogadását. A jól irányzott félretájékoztatás szülőatyja vélhetően Petru Călian demokrata liberális képviselő, aki egy sajtóközleményben kürtölte világgá a ,,jó hírt”, s leszögezte: az ENSZ döntése ,,igazságos ítéletnek tekinthető”, ilyen körülmények között már nem kérhető egy régió autonómiája.
Függetlenül attól, hogy hazug, az állítás célt ért, mert a román köztudatba beivódott: az ENSZ elutasította a székelyek kérését. A későbbi cáfolatok már semmit sem érnek. Mi történik azonban, ha az ENSZ-bizottság novemberi jelentésében majd egészen más szerepel, ha netalán ajánlják a területi autonómia megadását? A román politikum és közvélemény hallgat majd ,,az igen jelentős nemzetközi fórum javaslatára”?
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Az erdélyi magyar ügy” külképviseletének konszenzusát sürgetik
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) „az erdélyi magyar ügy” külképviseletének konszenzusát sürgeti, és kéri, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum minél hamarabb vitassa meg az ENSZ faji megkülönböztetés elleni bizottságában történteket – olvasható az EMNT csütörtöki közleményében.
A nemzetközi testület előtt ugyanis három erdélyi magyar civil szervezet képviselői, valamint a román kormányt képviselő magyar nemzetiségű tisztségviselők eltérő álláspontot képviseltek a romániai magyarság kisebbségi közösségi jogai kapcsán.
Az EMNT elnöksége nevében Toró T. Tibor ügyvezető elnök és Szilágyi Zsolt külpolitikai alelnök által aláírt közlemény szerint megelégedéssel nyugtázzák, hogy az ENSZ faji megkülönböztetés elleni bizottsága a romániai kisebbségek helyzetéről rendezett tanácskozásán érdemben foglalkozott a Székelyföld területi autonómiáját és az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgető árnyékjelentéssel, amelyet az EMNT másik két erdélyi magyar civil szervezettel együtt terjesztett elő.
A Tőkés László által vezetett civil szervezet elnöksége nehezményezi és elítéli azt az igyekezetet, ahogyan a román kormányküldöttségnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeit képviselő tagjai – különösen Asztalos Csaba delegációvezető, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke és Markó Attila, az etnikumközi ügyekért felelős államtitkár – próbálták „bagatellizálni” az árnyékjelentésben felvetett kérdéseket. Az EMNT szerint ezzel felrúgtak egy korábban elfogadott magyar közösségi álláspontot, miszerint az erdélyi magyarokat hátrányosan érinti, és kimeríti az etnikai diszkrimináció fogalmát a jelenlegi romániai kisebbségi közösségekre vonatkozó törvényi keret és hatósági gyakorlat.
Toró és Szilágyi szerint az autonómiát „nem tudja kiváltani semmilyen konjunkturálisan kormányzati szerepet vállaló, és ezáltal a román nemzetállami gyakorlat foglyává váló pártpolitikai képviselet”. Ezért szerintük a konszenzus kialakítása az erdélyi magyar ügy külpolitikai képviseletében tovább már nem odázható, és kezdeményezik a kérdés megvitatását az RMDSZ és az EMNT által közösen alapított Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum soron következő ülésén – olvasható a közleményben. Népújság (Marosvásárhely)

Nicoară: hívják össze a Legfelső Védelmi Tanácsot!
Marius Nicoară szenátor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei elnöke vasárnap arra kérte Traian Băsescu államfőt, hívja össze a Legfelső Védelmi Tanácsot (CSAT), a magyar hivatalosságoknak az etnikai alapú autonómiáról tett nyilatkozatai miatt. Nyílt levelében a szenátor kifejti: Romániában „elutasítást vált ki” az autonómia kérdése, és elvárta volna, hogy ezt lássa Cotroceniben is. Nicoară leszögezi, hogy jelen pillanatban az autonómia ügye már nem csak kampánytéma. „Az erdélyi magyarok területi autonómiája már nem csak kampányok vagy különböző viták témája. Tőkés László EP képviselő nyilatkozatai egyértelművé tették ezt, és állásfoglalásra kellene önt is késztessék. Ezzel szemben csak néhány PDL-s halvány reakcióját hallhattuk, ezt is főleg a közvélemény erőltette ki”, hangsúlyozza a liberális szenátor.
Marius Nicoară szerint Traian Băsescunak reagálnia kellett volna a Románia belügyeibe történő „súlyos beavatkozásra” és beindítania az ilyenkor szokásos eljárást. Biztosította Traian Băsescut az erdélyiek teljes támogatásáról ez ügyben. Szabadság (Kolozsvár)

Az első kincses magyar napok
Első ízben szervezi meg az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács holnapután a Kolozsvári Magyar Napokat, a Kárpát-medencei, elsősorban az erdélyi magyarság kulturális seregszemléjét.
„A Kolozsvári Magyar Napok (KMN) rendezvénysorozat lehetőség arra, hogy közösségünk felmutassa életképességét, sokszínűségét, értékteremtő munkáját, és alkalmat kínáljon a párbeszédre nemcsak a kultúra, hanem a közös élettér más vetületeiben is” – olvasható a magyar napok honlapján, a www.magyarnapok.ro oldalon.
A kolozsvári rendezvény öt napja alatt kulturális- és sportesemények, illetve koncertek várják az érdeklődőket – az erdélyi magyar együttesek mellett több magyarországi zenekar, köztük a Beatrice, a Hot Jazz Band és a Kaláka is. Az elképzelés szerint nem egyedi alkalomról van szó, a rendezvényt ezentúl évente meg szeretnék szervezni.
Az augusztus 18-i, szerdai hivatalos megnyitón beszédet mond László Attila, Kolozsvár alpolgármestere, Sorin Apostu, a város polgármestere, Markó Béla román kormányfő-helyettes, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a rendezvény három védnöke, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke,;, Románia kulturális minisztere és Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára.
Az eseménysorozat fő helyszíne a Főtér mellett a Farkas utca, illetve Kolozsvár régi központja lesz, ahol a koncerteken kívül kézművesvásárt, könyvvásárt szerveznek, utóbbira erdélyi és határon túli magyar könyvkiadók hozzák el legújabb köteteiket.
Az ötnapos rendezvénysorozat kínálatát képzőművészeti- és plakátkiállítások, sportesemények és gasztronómiai bemutatók színesítik, de bemutatkoznak a város magyar diákszervezetei és városvetélkedőt is tartanak. A Kolozsvári Magyar Napokon bemutatkozik Pécs, Európa egyik jelenlegi kulturális fővárosa, de ekkor szervezik meg a Szent István- napi Néptánctalálkozót is.
A szervezők elmondása szerint szem előtt tartják a rendezvény gyermekbarát jellegét is, a legkisebbeknek külön vetélkedők, szabadidős és sportrendezvények, mesedélután, bábszínház és játszóház szól. Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke, a rendezvény főszervezője sajtótájékoztatóján elmondta: nem szeretnék, ha a román lakosság augusztus 20-a miatt kirekesztve érezné magát a rendezvényről, ezért odafigyeltek arra, hogy a programokból ők is tudjanak csemegézni.
Nekik szervezik például a kortárs magyar írók, költők románra fordított műveiből összeálló felolvasóestet. A Kolozsvári Magyar Napok fontosságát jelzi, hogy a rendezvényt öt személy vette védnöksége alá: Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter, Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára, dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere, illetve Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. Új Magyar Szó (Bukarest)

Tőkés László újabb fellebbezése a Királyhágómelléki Egyházkerülethez
2010. július 21-i Nyilatkozatomban tételes formában idéztem a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Választási Szabályzatának az egyes egyházi tisztségekre való jelölést kizáró előírásait, és önkéntes visszalépésre szólítottam fel azokat az – egyházmegyei – jelölteket, akikre a Szabályzat 2. szakaszának idézett megszorításai vonatkoznak.
Annak láttán, hogy a személyeskedést kerülő, elvi felvetésemnek nem sok foganatja volt, és kilenc egyházmegyénk területén több olyan lelkészi és világi személy is jelölést nyert és fogadott el, akikre nézve a Szabályzat vonatkozó előírásai világosan kimondják és meghatározzák, hogy „egyházi tisztségre nem jelölhetők”, vagy jelölésük „nem ajánlott”, – 2010. július 3-án újabb, ez alkalommal az előbbinél jóval konkrétabb Nyilatkozatot tettem közzé, melyben az érintett személyek jelöltetésének a megfellebbezését, valamint a választási bizottságok felelős, szabályos és következetes eljárását szorgalmaztam az óvások elbírálása tekintetében.
A sajtóból vett tájékoztatás szerint: „Minden óvás elutasítva!” (Bihari Napló, 2010. augusztus 14.) – vagyis a fellebbezések törvényszerű és felelős elbírálására irányuló figyelmeztetés is hatástalan maradt. Az Egyházkerületi Választási Bizottság – rosszul felfogott – erejének, valamint határozatai megfellebbezhetetlenségének tudatában még bár szemszúrásból sem, egyetlen egy benyújtott óvásnak sem adott helyt, és ezáltal minősített, illetve minősíthetetlen esetekben engedett szabad utat az egyes egyházmegyei jelölteknek.
Cinikus szabálytalankodásra vall az a kirívó körülmény, hogy az EVB döntéshozatalának még a saját jelöltetését elbíráló részében is részt vett és szavazott Szilágyi Péter EVB-tag, olyannyira, hogy még a jelöltetésének megóvását visszautasító 2/2010. számú EVB-határozatot is saját kézjegyével látta el.
A sajnálatos szakszerűtlenséggel és szokványos hivataloskodással határozatokat hozó EVB egész munkájára a következők a jellemzők:
Szinte teljességgel figyelmen kívül hagyja a KRE Választási Szabályzatának mértékadó előírásait (lásd VSZ 2. szakaszának 3. és 4. bekezdései).
Ügyet sem vet a fellebbezéshez mellékelt bizonyító dokumentumokra, melyeket nem is mellékel az egyes eseteket elbíráló határozatokhoz, illetve amelyeket teljességgel elhallgat.
Sem az Országos Átvilágító Bizottság (CNSAS), sem az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság (EÁB) bizonylatait és határozatait nem veszi figyelembe, noha ezt az Egyházkerületi Közgyűlés kötelező módon előírja.
Egyetlen jogász, egyházi jogtanácsos segédletét sem veszi igénybe, illetve a jogi szakvéleményezés érvényesítését teljességgel mellőzi.
Döntései nem a fellebbezési indokok cáfolatán alapulnak, hanem puszta – szavazattöbbséggel alátámasztott – tekintélyelvű kinyilatkoztatások. Az elmondottaknak megfelelően az EVB:
1. A Mikló Ferenc bihari esperesjelöltnek a román titkosszolgálattal való együttműködését igazoló P 4901/07/15.05.2008, valamint p 4901/07/05.02.2008 számú CNSAS-dokumentumokat teljességgel figyelmen kívül hagyja; másfelől a nevezettre vonatkozó EÁB-határozatot nem igényli (lásd az EVB 2/ és 3/2010. számú határozatát).
2. A Berke Sándor egyházmegyei missziói előadó-jelölt – egykori – kollaboráns voltát tartalmazó P 3457/08/02.12.2008. számú hivatalos CNSAS-iratot hasonlóképpen figyelmen kívül hagyja, azt állítván, hogy „A jelenlegi szabályozások szerint (?!) nincs bizonyíték arra, hogy – nevezett – együttműködött-e a volt titkosrendőrséggel”. Itt úgyszintén hiányzik az EÁB elbírálása (lásd EVB 3/2010. számú határozatát).
3. Úgyszintén felmenti Nagy Sándor nagykárolyi esperesjelöltet, akiről nem csupán a CNSAS DJ/2790/05.10,2009. számú bizonylata (lásd mellékelve: Adeverinţă) ismeri el, hogy mindösszesen 48 (azaz negyvennyolc) informátori jelentés fűződik nevéhez, hanem ráadásul az EÁB és az Egyházkerületi Igazgatótanács is megállapítja róla, hogy „szervezett és titkos formában, aktívan együttműködött a kommunista titkosszolgálattal, annak ügynöke/ informátora volt” (lásd az EÁB 26/210. határozatát). Mindezek ellenére, az EVB azzal indokolja felmentését, hogy az EÁB „terhelő bizonyítékok hiányában (?!) nem vonja meg választhatósági és választói jogát” (lásd az EVB 6/2010. számú határozatát).
4. Szilágyi Péter egyházmegyei presbiteri főjegyzőjelölt esetében az EVB szintén a saját Anyaszentegyházunk írott – és erkölcsi – törvényeit veszi semmibe, amikor is nevezett 2007-ben történt „minden egyházkerületi – és zsinati – tisztségéről” való „önkényes és elfogadhatatlan” lemondását (lásd az Igazgatótanács 684/2007. és a PH 416/2007. számú iratait) figyelmen kívül hagyva, gyermeteg módon azzal menti őt, hogy „nem a presbiteri tisztségéről mondott le” [sic!] (lásd az EVB 3/2010. számú határozatát).
5. Seres Dénes zilahi jogtanácsosjelölt esetében minden bizonnyal az – RMDSZ-es – politikumé volt a döntő szó. Ezt az embert annakidején éppen az egyházmegyei jogtanácsosi tisztségétől fosztották meg hűtlen szolgálata miatt – attól a tisztségétől, melyre most újrajelölik. Közismert továbbá a feleségével, Seres Magdolnával közösen folytatott, áldatlan – hatalmi – harca a Zilahi Református Wesselényi Kollégium ellenében, és ezzel együtt – világi peres eljárásai Bogdán Zsolt mostani esperessel, valamint Püsök Csaba és Oláh Mihály lelkipásztorokkal szemben. Az EVB szerint – mindezek ellenére – „a vád nem felel meg teljesen a valóságnak, inkább személyi konfliktusok állnak a háttérben” (lásd az EVB 5/2010. számú határozatát).
6. Visky István, Kondor Endre és Fazakas Ferenc bihari lelkipásztorok, valamint Mike Pál érmelléki esperesjelölt esetére nézve a VSZ valóban nem tartalmaz kizáró jellegű rendelkezést – viszont határozott értelemben nem találja ajánlatosnak a CE-s „szektás irányhoz” tartozó lelkészek jelölését. Így hát az ő jelölésük lelkiismereti kérdésnek minősül – és legfeljebb a választók lelkiismerete tiltakozhat az ellen, hogy – belülről bomlasztó – „szektás” elemeket állítsanak felelős egyházi tisztségekbe.
Érdekes viszont elgondolkodni azon, hogy az EVB tisztelt tagjainak „lelkiismerete” miért fordul szembe a Választási Szabályzatot elfogadó közgyűlési atyák lelkiismeretével… (lásd az EVB 3. és 4/2010. számú határozatait). Mindent egybevetve, mérlegelve és megfontolva, a következőket állapíthatjuk meg és mondhatjuk ki:
A volt nacionál-kommunista rezsim, illetve a Ceauşescu-féle diktatúra hírhedt és félelmetes erőszakszervezete volt a Szekuritáté. A kommunizmus által elkövetett gonosztettek elleni harc magába foglalja a volt román titkosszolgálat elleni küzdelmet. Volt kollaboránsok és ügynökök nem méltók arra, hogy egyházi tisztséget töltsenek be. Akik reájuk adják szavazatukat, azok akaratlanul is cinkosaikká válnak.
1989-ben Temesváron kezdődött el a Ceauşescu-diktatúra bukása. Akik fegyvertelenül szembeszálltak az istentelen parancsuralmi rendszerrel – az ő áldozatuk, Temesvár szelleme kötelez bennünket: királyhágómellékieket!
„Tudatában voltak-e a jelöltlistákat állítók, hogy minek vetették meg a melegágyát, amikor pártkatonákat jelöltek a tisztségekre?” – teszi fel a kérdést Pártegyház című írásában Gábor Ferenc köröstárkányi Testvérünk (lásd Reggeli Újság 2010. július 27.). Tudatában vannak-e tettüknek azok a CE-s bűnpártolók, akik Visky Istvánnal az élen „elfogadhatatlannak, értelmetlennek és megbotránkoztatónak” minősítik az egyházi átvilágítást (lásd erdon.ro, 2010. március 9.), és „imádságos szentségükkel” azonképpen igyekeznek legitimálni a volt ügynököket vagy a jelenlegi pártkatonákat, miként – mutatis mutandis – tette ezt az SZDSZ, majd utóbb az elkorcsosult MDF az utódkommunista MSZP-vel?!
Nem szabad felednünk: az ateista kommunizmus az Anyaszentegyház létére tört; azon problémáink legtöbbje, melyekkel húsz év óta viaskodunk: közvetve vagy közvetlenül a diktatúra átkos öröksége. Azért: „ne legyen közösségünk a sötétség gyümölcstelen cselekedeteivel”! – int bennünket az Apostol (Ef 5,11).
Illesse őszinte elismerés azokat a fellebbezőket, akik a sötétség erői ellenében védik az Egyház becsületét!
Az Egyházkerületi Közgyűlés sem mehet el szótlanul a történtek mellett – és egyházkerületi különbizottságot kell megbíznia az EVB működésének és döntéseinek a felülvizsgálatával.
Az egyházmegyei választógyűléseken az óriási – lelkiismereti és erkölcsi – felelősség, hogy 2010. augusztus 27-i üléseiken saját szavazataikkal bírálják felül a szakmai és erkölcsi mélypontra süllyedt EVB munkáját és határozatait!
Tőkés László. Erdély.ma

Szent István-búcsú a Perkőn
A perkői kápolnánál a Szent István-búcsús szentmise augusztus 20-án, pénteken 12 órakor kezdődik. A hívő katolikusok és zászlóaljakkal érkező zarándokok templomi zászlókkal az élen 11 órakor indulnak a kézdiszentléleki kerített templom elől a szent hegyre.
Első alkalommal vesz részt a perkői búcsún Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament alelnöke, rövid beszédet mond, majd koszorút helyez el a Szent István-szobornál, és ott lesz a perkői ünnepi szentmisén, melyet Drócsa László, a kézdikővári római katolikus templom plébánosa celebrál. 16 órakor a perkői szabadtéri színpadon fellép a budapesti Eötvös Kórus, majd az immár hagyományos néptáncfesztivál következik, 20.30 órakor pedig a Kormorán Memory Band koncertezik. A perkői őrtűzgyújtásra 22 órakor kerül sor.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Besúgó egyházi jelöltek?
Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) volt püspöke szerint a kommunista uralom idején a Szekuritáté titkosszolgálattal együttműködő besúgók is vannak azon jelöltek között, akik közül augusztus végén megválasztják az egyházkerület különféle szintű vezetőit.
Erről a jelenlegi európai parlamenti képviselő „Fellebbezés utáni fellebbezés” címmel tartott tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján beszélt.
Tőkés értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az Egyházkerületi Választási Bizottságnál (EVB) tíz jelölt indulását óvták meg, ám a fellebbezéseket a testület megalapozatlannak ítélte és elutasította. A vitatott személyek között két esperesjelölt is található. A két esperesjelölt Tőkés szerint 1989 előtt együttműködött a Szekuritátéval, és az EVB figyelmen kívül hagyta az erre vonatkozó bizonyítékokat.
„A testület nem vette figyelembe a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) dokumentumait, valamint az egyházmegye szabályzatát, amely kimondja és meghatározza, hogy bizonyos személyek egyházi tisztségre nem jelölhetőek vagy jelölésük nem ajánlott” – állapította meg a volt püspök, aki felhívást intézett a leendő választói közgyűlések résztvevőihez, hogy az augusztus 27-i üléseken saját szavazataikkal bírálják felül „a szakmai és erkölcsi mélypontra süllyedt EVB” munkáját és határozatait.
„A rendszerváltozás után nem azért küzdöttünk a retrográd posztkommunista erőkkel, hogy húsz év után a volt rendszer kiszolgálói most cinikus módon egyházi tisztségeket foglaljanak el” – adott hangot felháborodásának Tőkés.
A tájékoztatón a sajtó munkatársainak kiosztották az EVB óvásokat elbíráló gyűlésének jegyzőkönyvi anyagát és a CNSAS dokumentumait az egyes jelöltek szekus kollaborációjáról.
Totka László. Új Magyar Szó (Bukarest)

Tőkés: „Az RMDSZ az egységes, homogén nemzetállam doktrínájára alapozott politika foglya”
Tőkés László EMNT-elnök bírálja az RMDSZ-t, amiért nem támogatta az ENSZ faji megkülönböztetést és diszkriminációt vizsgáló bizottságának genfi konferenciája elé terjesztett árnyékjelentést, és úgy véli, a képviselői „az egységes, homogén nemzetállam doktrínájára alapozott politika rabjai”.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Tőkés László kedden, nagyváradi sajtótájékoztatóján ismertetett egy dokumentumot Az erdélyi magyar kérdés nem lehet a román állam belügye címmel, amelyet Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Szilágyi Zsolt, a külpolitikáért felelős alelnök írt alá.
A dokumentum szerint az EMNT „nehezményezi és elítéli azt az igyekezetet, ahogyan a hivatalos román kormányküldöttség RMDSZ-es tagjai – különösen Asztalos Csaba delegációvezető, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke és Markó Attila etnikumközi ügyekért felelős államtitkár – próbálták elbagatellizálni az árnyékjelentésben felvetett kérdéseket”.
A dokumentum aláírói elítélik az RMDSZ képviselőinek „lojalitását” a kormánypárttal szemben, melynek köszönhetően semmibe vették az erdélyi magyarság érdekeit.
„Tettük súlyosságát növeli, hogy egy már korábban elfogadott, megalapozott magyar közösségi álláspontot rúgtak fel a kormányzati hűség kedvéért. A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés résztvevői, Székelyföld választott magyar önkormányzati tisztségviselői által az elmúlt év szeptemberében elfogadott Memorandum – erre alapoz az árnyékjelentésünk is – ugyanis egyértelműen megfogalmazza: az erdélyi magyarokat hátrányosan érinti, és kimeríti az etnikai diszkrimináció fogalmát a jelenlegi kisebbségi közösségekre vonatkozó törvényi keret és hatósági gyakorlat“ – derül ki a Tőkés által ismertetett dokumentumból.
A szövegből kitűnik az RMDSZ egyértelmű álláspontja, ennek igazi ellenszere a közösségi – kulturális és területi – autonómiák közjogi keretének megteremtése, az autonómiák intézményes rendszerének létrehozása és működtetése.
A dokumentum szerint az RMDSZ képviselői a nemzetállami gyakorlat foglyaivá váltak, csak így magyarázható a román kormánydelegációban helyet foglaló magyar tisztségviselők szereplése.
„Az RMDSZ most is, akárcsak az elmúlt 15 évben az önálló erdélyi magyar külpolitikát az egységes nemzetállami érdeket megjelenítő román nemzetpolitikának rendeli alá, és jobb esetben elbagatellizálják, de inkább ellehetetlenítik azok munkáját, akik – helyettük – próbálják megragadni a nemzetközi intézmények kínálta lehetőségeket értékeink védelmében és érdekeink érvényesítésében” – áll a dokumentum végén.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)