Győri Sándor, a Magyar Polgári Párt (MPP) széki szervezetének elnöke és Juhász Péter, az MPP Kolozs megyei kezdeményező csoportjának tagja közleményükben leszögezték: a Szabadság 2008. március 11-i számában László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökeként az MPP széki szervezetének megalakulásával kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „…az MPP átveri a székieket, kihasználja az itteni magyarok püspök iránti szimpátiáját, amikor »Tőkés pártjába« invitálja őket. ”Az idézett nyilatkozattal ellentétben az alakuló ülés szervezői Tőkés László rokonszenvezőit nem „Tőkés pártjába” hívták, hanem az MPP széki szervezetébe. „Reméljük, László Attila úr hajlandó változtatni a hangnemén, és az MPP megalakulására nem a politikai vetélytárs félelmével tekint a továbbiakban, hanem a két magyar politikai szervezet közösségszolgáló együttműködését segíti elő” – szögezték le az aláírók. /MPP-s válasz László Attilának. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

A provokáció nem szolgálja a románok és a magyarok békés együttélését, jelentette ki március 14-én sajtótájékoztatón a Nagy-Románia Párt Maros megyei képviselője, miközben egy központi lapot lobogtatott, amely szerinte a magyarok mára várható provokációira figyelmeztet. A lapban nincs szó provokációról, a Magyar Polgári Párt támogató aláírásait vitatta. Ezzel szemben, az egyik Marosvásárhelyen megjelenő román lap ugyanannak a képviselőnek a két nappal ezelőtt elhangzott politikai nyilatkozatát közölte. Ez a nyilatkozat valóban provokáció, hisztériakeltés. „E pillanatban a magyarok fő célja az autonómia kikiáltása. S nem is akármilyen autonómiáról van szó, hanem területiről”- mondta a képviselő, aki vég nélkül sorolta a magyarság „bűneit”: Markó Bélától, Horthy Miklós fehér lován át Tőkés Lászlóig és Kossuth Lajosig... /Mózes Edith: Hisztériakeltés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

Több nagyvárosban az RMDSZ együtt ünnepelt politikai ellenzékével. * Nagyváradon először Rulikowsky Kázmér emlékművét koszorúzták meg a lengyel szabadsághősről elnevezett városi köztemetőben, majd Balcescu szobrához mentek az ünneplők. Délután a várad–olaszi református templomban tartott ökumenikus istentiszteletet követően Szacsvay Imre szobránál immár több ezren vettek részt az ünnepségen. Tőkés László beszéde után Tempfli József katolikus megyés püspök szónokolt. * Közösen ünnepelt március 15-én a Nyergestetőn az RMDSZ Csík Területi Szervezete és a Csíkszéki Székely Nemzeti Tanács is. * Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közös ünnepi rendezvényén koszorúzással kezdődött a megemlékezés, majd a rétyi Kovács András Fúvószenekar indulóira a gidófalvi hagyományőrző lovasok, valamint uniós zászlólengető cserkészek vonultak fel. * Bukarestben az emlékezést a Herastrau parkban lévő Petőfi-szobor megkoszorúzásával kezdték március 14-én. A megemlékezés díszvendége Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt. Beszédében hangsúlyozta, a jelenleg is tartó rendszerváltás folyamata csak akkor lehet sikeres a többség számára, ha példát vesz a márciusi ifjakról, valamint az azt követő reformkor nagyjainak politikai stratégiájáról. „Amikor megkérdezik tőlem a tanítványaim, barátaim, hogy kiket is nevezek én magyaroknak, azt mondom, azokat, akik egyféleképpen gondolkodnak Szent Istvánról, a tatárjárásról, a mohácsi csata elvesztéséről, Dózsáról, ’48 márciusáról, Trianonról, december ötödikéről. Én remélem, hogy ez a közös gondolkodás egy pontra állít bennünket és képesek leszünk úgy alakítani a rendszerváltó folyamatot, hogy a többség győztes maradjon” – fogalmazott Lezsák, aki a bukaresti magyar középiskolában történelemórát is tartott. /Közös megemlékezések. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Újabb fejleményekkel folytatódott a március 15-én Kolozsváron megvert magyar fiatalember ügye. A törvényszéki orvosi vizsgálat a bántalmazott tinédzser testén és koponyáján hét–nyolc nap alatt gyógyuló sebeket állapított meg, a rendőrségen pedig ismét kihallgatták a tizenhét éves fiút. Közben Ionut Tene, a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület vezetője kijelentette: az általa irányított hazafias mozgalomnak semmi köze nincs Lészai Lehel megveréséhez. Másrészt az Új Jobboldal elnevezésű szélsőségesen nacionalista szervezettel szimpatizáló Tene azt kérte a csendőrségtől, büntessék meg a „Nagy-Magyarország címerével ellátott zászlóval kezében városunk utcáin sétáló fiatalokat”. Máté András képviselő elvállalta annak a két magyar fiatal ügyének a jogi képviseletét, akiket „obszén megnyilvánulással” vádoltak és büntettek meg. A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint a polgármesternek nem állt módjában visszautasítani az Új Jobboldalnak a Széchenyi téri tüntetés megszervezésére vonatkozó kérését. Alaptalannak ítélték az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének a Széchenyi téri tüntetés engedélyezésével kapcsolatos vádjait. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete sajtóközleményében László Attila megyei elnök ugyanis leszögezte: a kolozsvári magyarok ünnepsége mindig békés keretek között zajlott, ami nem mondható el a Széchenyi téri megmozdulásról, melyet a romániai magyar közösség ellen szervezték, s erőszakra és intoleranciára bujtogatott. „Az ilyen megmozdulások, akárcsak ezek engedélyezése, nem felelnek meg 2008 Romániája egészséges interkulturális szellemének. Reméljük, hogy az ehhez hasonló magyarellenes – és egyben románellenes – megmozdulásoknak nem lesz helye városunkban sem a választási kampányban, sem máskor” – fogalmazott a közlemény. A Széchenyi téren a rendőrség két magyar fiatalt előállított, mivel „obszcén megnyilvánulásaik voltak a tüntetőkkel szemben”. Mindkettőjüket fejenként 200 lejre bírságolták. A magyar fiatalok azt állítják, a tüntetők provokálták őket, a rendőrök viszont erről nem akartak tudomást venni. Emil Boc kolozsvári polgármestert bírálta Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, mivel az elöljáró március 15-re magyarellenes tüntetést engedélyezett. Rámutatott: fontos, hogy a rendőrség azonnal lépett, és azonosította a tetteseket. Nem térhetnek viszont afölött napirendre, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal és maga Emil Boc polgármester engedélyezte a román ellentüntetést. Emil Boc szerint éppen március 15-én elszabadulnak az indulatok, ha nem engedélyezi a román szervezet tüntetését. Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kijelentette: az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseinek is felhívja a figyelmét a kolozsvári incidensre. Antal Árpád és Tamás Sándor képviselők bejelentették, hogy parlamenti felszólalásaikban kérni fogják Cristian David belügyminisztertől az Új Jobboldal betiltását. Antal szerint ez a szervezet a két világháború közötti vasgárdista mozgalom szellemiségét képviseli. „Erdélyi magyarságunk mélységes megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári Széchenyi-téren megtartott fasisztoid jellegű magyarellenes tüntetésről, valamint a nemzeti ünnepünk, március 15-e 160. évfordulójával kapcsolatos, országszerte tapasztalható, többi román ultranacionalista megnyilatkozásról” – szögezte le sajtóközleményében Tőkés László EP-képviselő. Szerinte a polgári hatóságok hallgatólagos cinkossága, másfelől a rendfenntartó hatóságok passzivitása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a demonstráción meghirdetett önbíráskodás szelleme egy ártatlan magyar diák megveretésébe torkolljon. Tőkés László közölte, Traian Basescu államelnökhöz és az Európai Parlamenthez fordul jogorvoslásért. /Politikusaink kérik a szélsőséges szervezetek betiltását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Kolozsvárra is ellátogatott Markus Meckel, a német Bundestag külügyi bizottságának tagja, aki a Friedrich Ebert Alapítvány bukaresti szervezetének meghívására egyhetes körutat tesz Erdélyben. A volt német külügyminiszter Kolozsváron Sógor Csaba európai parlamenti képviselővel is találkozott. Sógor reményét fejezte ki, hogy sikerül Erdélyben újrakezdeni a magyar–magyar párbeszédet, hiszen ennek hiánya veszélybe sodorhatja az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét. A megbeszélésen felvetődött: fontos lenne, hogy az Európai Bizottságban a nemzeti kisebbségek ügyeivel külön biztos foglalkozzon. A német politikus a romániai magyarság helyzetéről tárgyalt Tőkés László EP-képviselővel is. „A nemzeti kisebbségek kérdésköre igen fontos Európában. S habár Romániának a kisebbségekhez való viszonya példaértékűnek mondható, a román parlamentnek mihamarabb el kellene fogadnia a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényt. ” „A román közvéleménynek nem kellene félnie a kulturális autonómiától, mivel ez nem az állam szétdarabolását hozza magával, hanem növeli a nemzeti kisebbségeknek az állammal szembeni lojalitását! Ugyanakkor nem értek egyet a populista és nacionalista jellegű megnyilatkoztatásokkal” – mondta Markus Meckel. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő kijelentette: szerinte a román parlamentnek meg kell majd szavaznia Székelyföld területi autonómiáját, hiszen ez egy európai modell. /Kisebbségügyi EB-biztost szorgalmaznak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Fakultásának dékánja, Buzogány Dezső elmondta, kezdetben két szakon folyt az oktatás: Valláspedagógia–Bölcsészet (Magyar, angol, német és francia nyelv és irodalom), illetve Valláspedagógia–Szociális munka. Az 1999–2000-es tanévben beindult a Valláspedagógia–Történelem szak, 2003-tól pedig a zenepedagógia, amellyel együtt új tanszékkel is bővült a kar. Jelenleg tehát három szak van (vallás- és zenepedagógia, illetve szociális asszisztencia). Az egyetem vezetősége átadta a Horea út 7. szám alatti ingatlan egy emeletét székhelyül, itt működnek. A székhely nemrég két új részleggel egészült ki, amelyek közül egyik épületszintet a zenepedagógiai tanszék foglalja el, gazdagon felszerelt zenegyakorlati laboratóriumával és könyvtárával, a másikban a könyvtár, a titkárság, a dékáni hivatal és a nemrég alapított egyháztörténeti kutatóintézet (a Pokoly József Társaság) kapott helyet. Főállású és betanító tanáraik összlétszáma meghaladja a húszat, a diáklétszám két és félszáz fölött van. A több szakos alapképzés mellett mester- és doktorképzés is van a karon. A több mint negyven doktorandus négy szakterületen készül. Buzogány Dezső úgy érzi, szerencsés helyzetben van, mert elődje, a volt dékán, Molnár János, tíz évig tartó szolgálata alatt jelentősen javult a kar infrastruktúrája. Az ő feladata a rendszeres publikálás és kutatás megszervezése. Február folyamán szerveztek még két kutatócsoportot a biblika-teológia és a pasztorál-pszichológia területén, pályázatukat leadták, gondolkodnak zeneelméleti kutatócsoport beindításán is, külön folyóirattal. Elindítottak két könyvsorozatot a karon működő tanárok írásainak publikálására. Nemrég sikerült támogatást szerezniük a Küküllői Református Egyházmegye vizitációs iratainak kutatására és publikálására. A nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem (PKE) vezetősége, Tőkés László elnök és Tolnay István alelnök levélben reményét fejezte ki, hogy a két intézmény együttműködése a jövőben normalizálódik. Buzogány üdvözli a kapcsolatfelvételre tett próbálkozást, mert a PKE-vel szinte semmi kapcsolatuk sincs. Együttműködésük egyéni: több tanár kölcsönösen áttanít, néhány tanárral több közös kutatási programot indítottak, továbbá közös kiadványaik vannak. /P. A. M. : Közösen az erdélyi református értelmiségi képzésért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Budapesten tartotta ülését a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). Ezen, többek között bejelentették, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének segítségét kérik Székelyföld területi autonómiájának elérése érdekében. A tanács ülésén az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségen kívül valamennyi jelentős határon túli politikai szervezet képviseltette magát. Tőkés László független európai parlamenti képviselő örömét fejezte ki amiatt, hogy egyre bővül a magyarság törekvéseiért küzdők köre, azaz a felvidéki után immár a délvidéki magyar szervezetek esetében is tapintható a nagyobb összefogás és jelenlét. A KMAT egyik leglényegesebb közös céljaként említették a nemzeti önazonosság megőrzését, és a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómiák rendszerének kiépítését. Tőkés László beszélt arról, hogy a magyarok által lakott országokban szinte mindenütt erősödik a magyarellenesség. Az utóbbi napokban ez már nem csak verbális agresszió, hanem tettlegesség formájában is megnyilvánul. Ennek kapcsán Tőkés László ismételten felhívta a figyelmet a csángókat érő, többféle módon megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetésre. A KMAT korábbi elnökének, Jakab Sándor mandátumának lejártával a tagok egyhangúan Tőkés Lászlót választották a szervezet új elnökévé Tőkés László lett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács elnöke. = Erdély. ma, márc. 20./ A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) a bukaresti NATO-csúcs alkalmából a tagországokhoz fordul azzal, tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus autonómiatörekvések támogatását – közölte Tőkés László, a határon túli magyar szervezeteket tömörítő szervezet március 19-én megválasztott elnöke budapesti sajtótájékoztatóján. Tőkés László EP-képviselő ismertette a KMAT frissen kiadott állásfoglalását, amely az említett kérésen túl tartalmazza azt is, hogy szorgalmazzák az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének kidolgozását, és ennek előmozdítására kérik az Európai Parlament magyar képviselőit. A négy éve alakult szervezet, a KMAT mostani, Budapesten tartott ülésén a résztvevők elhatározták, támogatják a Székely Nemzeti Tanácsnak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez intézett felkérését, és az ahhoz kapcsolódó, Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó Memorandumot. A KMAT a különböző autonómiakoncepciók egyeztetése és nemzetközi képviselete céljából egy szakmai munkacsoport létrehozásáról is megállapodott, valamint reményét fejezte ki aziránt, hogy a soron következő romániai és szerbiai választásokon az autonómia ügye iránt elkötelezett magyar színekben induló képviselők jutnak majd mandátumhoz. A tanács tagjai mindemellett elítélik a Kárpát-medencében egyre erősödő magyarellenességet, ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet a csángók hátrányos, és még mindig megoldatlan helyzetére. Ez ellen közös – magyar és nemzetközi – fellépést szorgalmaznak. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülésén az RMDSZ-t Szép Gyula ügyvezető alelnök képviselte. Jelen voltak az Erdélyi és a Székely Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Demokratikus Szövetség, a Vajdasági Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Horvátországi Magyar Demokratikus Szövetség képviselői is. „Az RMDSZ már több éve világosan megfogalmazta az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, amit az eltérő régiókban különbözőképpen lehet majd megvalósítani” – nyilatkozta a lapnak Szép Gyula. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: NATO-segítség az autonómiához. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Élesen bírálta Frunda György RMDSZ-szenátor a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) március 19-én Budapesten tartott ülésén elfogadott állásfoglalás több pontját, noha az ülésen az RMDSZ is képviseltette magát Szép Gyula ügyvezető alelnök személyében, aki a szövetség nevében aláírta a dokumentumot. Az állásfoglalás szerint a KMAT azt tervezi, hogy az április elején esedékes bukaresti NATO-csúcstalálkozó alkalmából a katonai szövetség tagállamaihoz fordul, hogy tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus eszközökkel történő kisebbségi autonómiatörekvések támogatását. Frunda György szerint választási célzata van „Tőkés nyilatkozatainak” a NATO-tagállamok segítségével kapcsolatban. „Véleményem szerint Tőkés úr kezdeményezése a romániai magyar választópolgárok figyelmének megszerzésére irányul, ami a választások közeledésével magyarázható. Aki újságot olvas, tudja, hogy a NATO-csúcsértekezlet rendje nem módosítható, a találkozón biztonsági kérdésekkel foglalkoznak, nem az autonómiával” – fejtette ki. Frunda bírálta a KMAT állásfoglalásának azon pontját is, amely szerint a dokumentumot aláíró szervezetek támogatják a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűléséhez intézett felkérését és az ahhoz kapcsolódó Memorandumot, amely a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó határozat elfogadását szorgalmazza. Frunda úgy vélekedett: az SZNT kezdeményezésének nincs „semmi esélye”, mivel nem tartották tiszteletben a procedurális előírásokat. Az ET Parlamenti Közgyűlésének szabályzata értelmében határozattervezetet a közgyűlés legalább öt országból származó legkevesebb tíz tagja kezdeményezhet, akik legalább két politikai frakciót képviselnek. Szép Gyula elmondta: „Mindez nem Tőkés László állásfoglalása volt, hanem mindannyian megállapodtunk abban, hogy természetes dolog elvben minden olyan lépést támogatni, amely a magyar közösségek autonómiatörekvéseit célozza”. A KMAT budapesti ülésén a vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar pártokon kívül képviseltette magát az EMNT, az SZNT, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt is. Az elfogadott állásfoglalás értelmében az aláíró pártok és szervezetek arról is döntöttek, hogy szakmai munkacsoportot hoznak létre a különböző autonómiakoncepciók egyeztetésére és nemzetközi képviselete céljából, szorgalmazzák az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének kidolgozását, és ennek előmozdítására felkérik az Európai Parlament magyar képviselőit, valamint támogatják az RMDSZ-nek az erdélyi magyarság kulturális autonómiája törvényi feltételeinek megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. /Fall Sándor: Széllel szemben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

Megalakult a Magyar Polgári Párt (MPP) tordaszentlászlói szervezete, Bárdos Csaba, lett az elnök. A magyarfenesi Bárdost két alelnök segíti a szervezésben: László Kőműves Béla Tordaszenlászlóról és Boros János Magyarlétáról. Az európarlamenti választások alkalmával Tordaszentlászló községben az RMDSZ-lista 410 szavazatot kapott, Tőkés László független jelöltre pedig 450-en voksoltak. /Sz. K. : Megalakult az MPP tordaszentlászlói szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Nagy horderejű kezdeményezés, hogy a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács a bukaresti csúcs alkalmából a NATO-tagországokhoz és a szervezethez fordul: tegyék megfontolás tárgyává az autonómiatörekvések támogatását. Tőkés László már ezzel az indítványával megszolgálta a bizalmat, vele ezentúl a nemzetközi színtéren is számolni kell, írta B. Kovács András, a lap munkatársa. /B. Kovács András: Ki a nemzetközi színtérre! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Érthetetlen az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseivel szembeni általános romániai visszautasítás, hiszen a közösségi önrendelkezés elfogadott gyakorlat Európában, másfelől az itteni magyarok autonómiája nem veszélyeztetné Románia területi épségét – közölte Tőkés László EP-képviselő Hans Gert Poetteringgel, az Európai Parlament elnökével március 26-án tartott megbeszélésükön. A két politikus egyetértett abban, hogy a kommunizmus bűneit tudatosító európai kezdeményezéseket folytatni kell. Az egységesülő Európának vállalnia kell keresztény értékeken alapuló identitását, továbbá a történelmi egyházakat be kell vonni az Unió megerősítésének folyamatába. /Poettering–Tőkés találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ A találkozón Pöttering elnök mély elismerését fejezte ki Tőkés László 1989 decemberében betöltött szerepe kapcsán, és „történelmi személyiségként” örömmel üdvözölte őt az Európai Parlament képviselői között. A megbeszélésen Tőkés dokumentumcsomagot adott át, amely – egyebek mellett – tartalmazta a „Keresztény Európát” rendezvénysorozatról szóló kezdeményezést, a kommunista múlttal való szembenézés dokumentumait, valamint a romániai magyarság helyzetével kapcsolatos állásfoglalásokat. A tárgyaláson egyetértés mutatkozott abban, hogy folytatni kell a kommunizmus bűneit tudatosító európai kezdeményezéseket, valamint arról, hogy az egységesülő Európának vállalnia kell keresztény értékeken alapuló identitását. Tőkés felhívta a figyelmet arra is, hogy Romániában a régi rendszer erői tovább folytatják a magyarellenes hangulatkeltést, a nacionalizmus a választási évre való tekintettel újból felerősödőben van. Érthetetlen az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseivel szembeni romániai visszautasítás, hiszen a közösségi önrendelkezés elfogadott gyakorlat Európában, másfelől a magyar autonómia Románia területi épségét nem veszélyezteti – fogalmazott Tőkés. /Tőkés-Pöttering találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Március 27-én tartja alakuló ülését Kolozsváron a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezete. Eddig három településen hozták létre a megyében a szervezetet. A Tőkés László püspök, EP-képviselő európai parlamenti kampányát Kolozs megyében szervező csapat február 14-én megalakította az MPP megyei kezdeményező csoportját. Március 25-én jött létre az MPP Kolozs megyei helyi szervezete Magyarszovát községben. Március 19-én alakult meg az MPP a három magyar falut is magába foglaló Tordaszentlászló községi szervezete. Szék községben március 9-én hozták létre az MPP helyi szervezetét Győri Sándor elnökletével. /P. A. M. : Ma megalakul az MPP kolozsvári szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Precedenst teremthet a szerbek koszovói autonómiája a határon túli magyarok szempontjából – jelentette ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Budapesten, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülése után. Az ülésnek két témája volt, tájékoztatott Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke: Koszovó függetlensége a vajdasági magyarok biztonsága szempontjából, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kulturális autonómiatervezete. Az MKP nem tagja a tanácsnak, Duray csak megfigyelőként vett részt rajta. „Az ülésre Csáky Pál kapott meghívót, de megegyeztünk, hogy én veszek rajta részt” – mondta Duray Miklós a pozsonyi Új Szónak. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács a közelgő bukaresti NATO-csúcs alkalmából a tagországokhoz fordul, kérve, tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus autonómiatörekvések támogatását, összhangban a koszovói helyzet rendezésének alapjául szolgáló Ahtisaari-tervvel – közölte Tőkés László, a határon túli magyar szervezeteket tömörítő tanács elnöke. /Székelyföld–Koszovó párhuzam. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Tőkés László szerint a KMAT tanácskozásának különös aktualitást adott a koszovói helyzet, amely „a maga módján a kollektív jogok fontosságára helyezi a hangsúlyt”. „A koszovói példa bizonyítja, hogy nemzetközi együttműködéssel érvényesíthetőek a közösségi jogok, ezért szeretnénk nemzetköziesíteni az autonómia-képviseletet” – szögezte le. A Vajdasági Magyar Szövetséget az ülésen vette fel tagjainak sorába a KMAT. „A vajdasági magyar politikai pártok ehhez a munkához értékes adalékokkal tudnak hozzájárulni, hiszen három pártnak éppen a közelmúltban sikerült összefésülnie az autonómiával kapcsolatos elképzeléseit” – hangsúlyozta Pásztor István a VMSZ elnöke. A KMAT állásfoglalást fogadott el, ennek értelmében a tagszervezetek szolidárisak egymással nemzetpolitikai küzdelmeikben, melyek közös célja a nemzeti önazonosság megőrzése és a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómiák rendszerének kiépítése. A Tanács úgy döntött, munkacsoportot hoz létre a különböző autonómiakoncepciók egyeztetése és nemzetközi képviselete céljából. /KMAT: a Magyar Koalíció is belépett. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Tőkés László független európai képviselő NATO támogatásától várja a Székelyföld autonómiájának megvalósulását, a lap szerint ez eléggé naiv gondolat. Tőkés a koszovói precedensre hivatkozik és „fenyegetőzik. ” Szőcs Levente a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsot gittegyletnek nevezte, Tőkés László felhívását pedig kampányfogásnak. Tőkés „az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét, vagyis éppen a békés jogkövetelés lehetőségét aknázza alá. Más szóval bort iszik, s vizet prédikál. ” /Szőcs Levente: NATO-tól autonómiát? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Romániai és szlovákiai magyar európai parlamenti képviselőket, valamint magyarországi EP-képviselőket fogadott Sólyom László magyar államfő március 28-án a Sándor-palotában. A megbeszélésen Romániából Tőkés László (független), az Európai Néppárt frakciójában ülő Winkler Gyula, Sógor Csaba (RMDSZ), Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád (szlovákiai Magyar Koalíció Pártja), Szájer József (Fidesz), valamint Tabajdi Csaba (MSZP), az európai szocialisták képviselőcsoportjának tagja vett részt. A közlemény szerint a találkozón áttekintették az Európai Parlamentben kialakult együttműködést és megvitatták, milyen lehetőségek vannak a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére, érdekeik képviseletére az Európai Unió keretein belül. /Magyar nemzetiségű EP-képviselőket fogadott Sólyom László. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

Tőkés László püspök, EP-képviselő, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács elnöke nyílt levelet intézett a NATO tagországainak vezetőihez a szervezet bukaresti csúcstalálkozója alkalmából. „A Magyarországgal szomszédos országokban számbeli kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek politikai érdekképviseleti szervezeteit – Romániából a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, a Magyar Polgári Pártot, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a Székely Nemzeti Tanácsot, Szlovákiából a Magyar Koalíció Pártját, Szerbiából a Vajdasági Magyar Szövetséget, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot és a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösséget, Ukrajnából a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget és Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét – tömörítő Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács megbízásából fordulok Önökhöz” – kezdődött levele. A 20. század geopolitikai átrendeződéseinek egyik sajátos következménye, hogy ebben a régióban a nemzetek és az államok határai nem esnek egybe. Ez azt jelenti, hogy számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek kollektív identitásmegőrző törekvései az elmúlt száz évben többször szembekerültek a többség homogén nemzetállam-építő politikájával. Erre a helyzetre sem a NATO, sem az Európai Unió mindeddig nem talált megnyugtató megoldást. A népek önrendelkezésének joga ugyanolyan alapelve a világrendnek, mint az államok területi sérthetetlensége. A múlt század világháborúit lezáró békeszerződések alapján Magyarország határain kívülre került, de szülőföldjükön megmaradni akaró őshonos magyar közösségek a megoldást a kulturális, sajátos jogállású települési és területi autonómiák közjogi rendszerében látják. Azt kérik a NATO csúcstalálkozó résztvevőitől, tegyék biztonságpolitikai elemzés és megfontolás tárgyává a kisebbségi kérdés megnyugtató rendezését. /Tőkés nyílt levele. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

Sorra alakulnak Kolozs megyében a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezetei. Gergely Balázst, az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum régészét választották az MPP kolozsvári szervezetének vezetőjévé. Gergely Balázs elmondta, Budapesten járt egyetemre, ott végezte el a régészet szakot, ugyanakkor a Századvég Politikai Iskolának volt a hallgatója, érdekelte őt a politológia, politika. Az RMDSZ ernyője, annak jobboldali fele „kilyukadt”, ezért szükség volt egy másikra, amely védelmet nyújt az erdélyi magyar jobboldal számára. Gergely Balázs közép felé húzó jobboldali helyi szervezetben gondolkozik. Sok embert megkerestek, és szinte mindenütt kitapintható volt az óvatosság. Örök visszatérő kérdés, hogy az MPP vagy Tőkés László megosztja az erdélyi magyarságot. Ez a másik fél hozzáállása. Valójában a magyarság kinőtte az „egypártrendszer ruháját”, szükség van politikai pluralizmusra. Gergely Balázs hangsúlyozta, „erdélyi magyar pártként legfontosabb stratégiai partnerünk és szövetségesünk az RMDSZ”. Megbeszéléseket kezdeményeztek az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviselőivel. Az RMDSZ felajánlotta, hogy a kolozsvári városi tanácsosi listájukon egy befutó helyet biztosítanak az MPP jelöltjének. Ezt nem fogadják el, mivel ez arctalanságba taszítaná a pártot. Az MPP saját önkormányzati jelöltlistát állít össze, azután akár egy esetleges választási koalícióról is tárgyalhatnak. Rengeteg megoldatlan kérdésük van, székhely-probléma, különböző anyagi fedezetek stb. Az emberek még mindig félnek attól, hogy eljöjjenek egy-egy alakuló ülésre. /Papp Annamária: „Gondolkodjunk, és felelős döntéseket hozzunk” = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Az utóbbi mintegy két évtizednyi időben az erdélyi magyarság nem egyszer, nem kétszer elment egy valóban demokratikus társadalom létrehozásának lehetősége mellett. El lehet gondolkodni azon, hogy hol állnánk, ha mondjuk az RMDSZ vezetőségében nem a bukaresti – tehát a román politikai pártokkal összekacsintó és már az elején megalkuvásra hajlamos – mag kerül a szövetség megalakulása után hatalomra, hanem igazi erdélyi politikusok – Tőkés László, Király Károly, Szőcs Géza, Borbély Ernő, Borbély Imre stb. – veszik át az irányítást – írta Román Győző, a lap munkatársa. Mert azon is el lehet gondolkodni, hogy egy Verestóy Attila, Tokay György, Frunda György, de még Markó Béla nélkül is merre, hol tartanánk, tette hozzá. /Román Győző: Esély!? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 2./

Új elnökséget választottak a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) élére április 2-án a Kolozsváron tartott tisztújító küldöttgyűlésen. A leköszönő Sándor Krisztina elnök, Tarr Margit titkár, illetve Bardócz Csaba és Hupka Félix alelnökök alkotta elnökségnek ugyanis lejárt az éves mandátuma. Sándor Krisztina és az elnökség több tagja 2003 óta látta el feladatát, közülük csupán Bardócz Csaba vállalta a további jelölést. Őt a MIT új elnökévé választották, az alelnöki feladatokat Bozsó Imre, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), Tőkés Lehel, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), valamint Vadász Szatmári Huba, a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) képviselője látja el. /Új elnökség a MIT élén. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

Az autonómiák rendszerének differenciált bevezetése nemcsak a kisebbségi magyarság, hanem a délkelet-európai térség stabilitása szempontjából is fontos lenne, fejtette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő az Európai Parlament délkelet-európai országokkal való kapcsolatokért felelős küldöttségének április 2-i ülésén. Tőkés László közleménye szerint az ülésen Becsey Zsolt néppárti EP-képviselő a délvidéki magyarok és a koszovói szerbek helyzetének azonos mérték szerinti rendezése mellett foglalt állást. Jean Marinescu román képviselő a kisebbségi autonómia „veszélyes” voltára hívta fel a figyelmet. Tőkés ismertette a tanácskozás résztvevőivel a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács nevében a Bukarestben zajló NATO-csúcsértekezlet alkalmából megfogalmazott nyílt levelet. Tőkés a kisebbségi kérdés meghatározó fontosságára mutatott rá a volt Jugoszlávia összeomlásában. A szerb nép újkori tragédiájának egyik legfőbb előidézője a kisebbségek és az együtt élő más nemzetek nacionalista elnyomása – mondta. Mint leszögezte, ugyanazokat a hibákat és vétkeket a mai Szerbiában és az egyesült Európában nem szabad megismételni. /Autonómiákat szorgalmaz Tőkés Délkelet-Európában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Nem tartja magát a románok első számú ellenségének, és elutasítja az ellene még az Európai Parlamentben is folytatott lejáratási kampányt Tőkés László europarlamenti képviselő. Április 6-án, vasárnap tartott sajtótájékoztatón bejelentette, nyílt levélben felkérte Traian Basescu államelnököt, Calin Popescu Tariceanu kormányfőt és Catalin Predoiu igazságügyi minisztert, hogy sürgősen lépjenek közbe annak érdekében, hogy megszüntessék az állam bizonyos intézményeinek a református egyház tevékenységébe való beavatkozását. Tőkés kifogásolta, hogy az ügyészség és a szatmárnémeti munkafelügyelőség visszahelyezte a gencsi parókiára a lelkészi közösségből négy évvel ezelőtt sikkasztás miatt kizárt Báthory Gyula volt gencsi református papot. Ez az ügy a református egyházra tartozott, a gencsi református egyházkerületre, és nem az említett intézményekre. Tőkés szerint a Szatmár megyei törvényszék döntése alkotmányellenes, megszegte az egyházi autonómiát. Tőkés azt is nehezményezte, hogy folytatódik a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája kapcsán ellene és három kollégája ellen irányuló eljárás, bár a legfelsőbb bíróság elutasította Florin Puscas ortodox pap vádjait és úgy döntött, nem indít eljárást Tőkés és társai ellen. Ennek ellenére Tőkés Lászlót április 14-re beidézte a bukaresti bíróság. Harmadsorban Tőkés azt is nehezményezte, hogy Rares Niculescu EP-képviselő rágalmazó körlevélben kommentálta Tőkés Lászlónak a március 15-i erdélyi magyarellenes megmozdulások kapcsán Brüsszelben elhangzott ismertetőjét. /Tőkés: Nem vagyok a románok fő ellensége! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Tőkés László református püspök bejelentette, nyílt levélben felkérte Traian Basescu államelnököt, Calin Popescu Tariceanu kormányfőt és Catalin Predoiu igazságügyi minisztert, hogy sürgősen lépjenek közbe annak érdekében, hogy megszüntessék az állam bizonyos intézményeinek a református egyház tevékenységébe való beavatkozást. Tőkés Báthory Gyula gencsi református lelkész ügye kapcsán küldte el a leveleket. Tőkés szerint a Szatmár megyei törvényszék áthágta az alkotmány előírásait, amely biztosítja az egyházaknak az autonómiát. /Báthory Gyula felfüggesztése. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület tiltakozik Tőkés László európai parlamenti képviselő szándékos és alaptalan lejáratása ellen. Egy román demokrata-liberális párti EP-képviselő Tőkés Lászlót a kolozsvári magyarverés áldozata melletti kiállása miatt támadta meg. Két bűnvádi eljárást a sikkasztással vádolt gencsi pap elbocsátása miatt indítottak ellene. Tőkés László levélben kérte a román államelnököt, a miniszterelnököt és az igazságügyi minisztert, vessenek véget a kirakatpereknek. (Duna TV) /Tőkés László tiltakozik a lejárató kampány ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

Tőkés László, EP-képviselő bejelentette, hogy az Európai Szabad Szövetség (EFA) európai parlamenti frakciójában folytatja képviselői tevékenységét. Az Európai Néppárt Parlamenti Csoportjába kérte felvételét, azonban a romániai néppárti delegáció obstrukciója ezt nem tette lehetővé. Köszönetet mondott mindazoknak, akik néppárti frakciótagságát készségesen támogatták, másfelől sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a romániai Demokrata Liberális Párt egyes képviselői, a nacionalista és kommunista politikai hagyományok folytatásaképpen magyarellenes előítéleteiket az Európai Parlamentbe is „exportálták”. Az Európai Szabad Szövetség frakciója az „ország nélküli nemzetek, a régiók és a hátrányos helyzetben élő nemzeti kisebbségek pártfogójának” vallja magát. A zöldekkel együtt alkotott parlamenti csoportjuk környezetvédelem iránti elkötelezettsége szintén szerves részét képezi a közös értékrendnek. /Tőkés László az „ország nélküli nemzetek” frakcióját választotta. = Erdély. ma, ápr. 9./

A bukaresti táblabíróság visszautasította az ügyészség fellebbezését, ezáltal jogerőre emelte az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzését a romániai politikai pártok lajstromába. Az MPP elnökének sokan szívesen látták volna magát Tőkés László püspököt. Tibori Szabó Zoltán, a lap kolozsvári tudósítója szerint ezt sugallja az, hogy például Marosvásárhelyen a pártot a püspök testvére, Tőkés András, Kolozsváron pedig unokaöccse, Gergely Balázs vezeti. Ha olyan településeken, ahol a magyarság kisebbségben él, az MPP-nek és az RMDSZ-nek nem sikerül egyezségre jutnia, a magyar jelöltek egymást üthetik ki az önkormányzati tisztségekből. /Tibori Szabó Zoltán: Erdélyben kiütheti egymás a két magyar párt. = Népszabadság, ápr. 9./

Az Erdélyi Gondolat (ErGo) Egyesület helyett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nyerte el a 2008-as Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezését. A fő támogató Pro Minoritate Alapítvány azt kifogásolta, hogy „az ErGo egyesület az elmúlt években túlzottan liberális szemléletmódot képviselt, és nem vett aktívan részt Tőkés László kampányában. ” Fancsali János cikkében vitatta ezt az érvelést. Ilyés Szabolcs, az ErGo egyesület ügyvezető igazgatója elmondta: ,,csupán annyit szerettünk volna, ha a Tusványos túlmutat a politikai jobb- és baloldali paradigmák állandó bemutatásán”. A MIT vezetősége szerint az idei tábor egyaránt épül hagyományokra és megújulásokra is. A román-magyar párbeszédnek is nagyobb teret biztosítanak. /Fancsali János: Tusványos és szerepcsere…= Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Tőkés László európai parlamenti képviselő a kisebbségi jogok erősítéséért fellépő Európai Szabad Szövetség (EFA) képviselőcsoportjának lett a tagja. Szájer József felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar néppárti EP-delegáció együttműködési megállapodást kötött Tőkés Lászlóval. /Egy padban a zöldekkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Ezelőtt egynéhány évvel, Tőkés László püspök a tusnádi szabadegyetemen, azt nyilatkozta, hogy Romániában módszeresen rombolják a magyar egyházakat. Nagy Attila közel három évig, 1992-1995 között volt Kökösön unitárius lelkész, akkori tapasztalatai alapján igazat ad Tőkés Lászlónak. Nagy Attila kezdetben nagy lendülettel fogott munkához, azután ez aláhagyott, később megvált a papságtól. Kökösben, a fiatalok szórakoztatására diszkókat szervezett lelkészi lakásán. Ezt felhasználta a titkosszolgálat, és helyi besúgókat küldött a diszkóba. Megdöbbentette „Bicegő” Gyula, kökösi elöljáró kijelentése. Hozzá fordult munkahely ügyben és a következő választ kapta: „Túl nagy magyar vagy ahhoz, hogy én tudjak neked segíteni munkahely ügyben. ” Nagy Attila álma az volt, hogy bejusson a levéltárba dolgozni, ezért fordult ehhez az elöljáróhoz, aki közölte vele: „Hát akkor be kell vezesselek SRI körökbe. ” Nagy Attila kijelentette, nem akar a titkosszolgálatnak /SRI/ dolgozni. „Na és mi van, ha a SRI-nek dolgozol! – volt a válasz. Nagy Attila szerint emellett ebben az időben őt lehallgatták. Kökösben, a kilencvenes évek elején kézi kapcsolású telefonok voltak. Valaki elárulta neki, hogy bizony hallgatóznak, azt is megtudta, hogy ki az, aki a SRI-nél a lelkészekért felel. A SRI-t ellenőrző bizottságnak, az RMDSZ is tagja, jegyezte meg a cikkíró. A Krónika napilapban a Nagy Attilát lejárató cikket az a „Bicegő” Gyula kökösi elöljárót írta, aki nem látott abban semmi különöset, hogy valaki a SRI-nek dolgozik. Nagy Attila megállapította, a kommunista múltért nem lehet elszámoltatni senkit, a hatalom birtokosai ugyanazok a titkosszolgálatok, terrorszervezetek, amelyek a kommunizmusban voltak. Milyen esélye van, az RMDSZ diplomáciai úton való autonómiaharcának, ilyen helyzetben? /Nagy Attila, Kökös: Emlékeimből – Tőkés László igaza, vagyis a r. titkosszolgálat általi lehallgatásomról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

Sok református lelkész jelöltette magát önkormányzati képviselőnek az RMDSZ listáin. Tőkés László püspök csak imádsággal segíthet, az anyagi támasz lehetősége a kormányzati szervek kezében van. Szatmár megyében az RMDSZ az elmúlt négy évben 248 egyházi épület, köztük sok templom felújításához szerzett kormánytámogatást. Nagy Sándor nagykárolyi református esperes, a Szatmár megyei tanács (befutó) RMDSZ-es képviselőjelöltje sorolta azokat a templomokat, amelyeket kormánytámogatást nélkül alig tudtak volna renoválni, dicsérte Erdei D. István parlamenti képviselőt, aki szívén viseli az ügyet. Szatmár megyében tizenöt-húsz református lelkész került az RMDSZ önkormányzati listáira. /Sike Lajos: Kapaszkodj is! = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./