Az RMDSZ számára az idei év kihívásai közül a legnagyobbak közé tartozik a tárgyalópartner megtalálása a helyi és – főleg – parlamenti választások előtt. A feladatot nehezíti a Magyar Polgári Párt bejegyzésének késleltetése, illetve a jövendő alakulat vezetése körül kibontakozó hatalmi harc. Kevesen vették komolyan, amikor tavaly az RMDSZ vezetői többször kijelentették: nem akarják megakadályozni a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzését. „Valóban el kell fogadni: az RMDSZ-en kívül is van élet, és mostantól fogva ki kell alakítani valamiféle együttműködést az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal” – mondta Markó Béla. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke fogalmazta meg a javaslatot, miszerint Tőkés Lászlónak kellene a megalakuló párt élére állnia. Szász Jenő határozottan ellenzi ezt a javaslatot. /Magyar–magyar párbeszéd: ismét elkésnek? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

„Az autonómia és a kisebbségi jogok kérdését fel lehet, és fel kell vetni Brüsszelben, amikor az etnikumközi kapcsolatokról tárgyalnak – jelentette ki sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-képviselője szerint Tőkés László azon törekvése, hogy az európai fórumok elé vigye az autonómia ügyét, alkotmányellenes, és a PSD képviselői ellenezni fogják. Markó erre reagálva úgy vélte, hogy az autonómia felvetése azért is szükséges, mivel a kisebbségekre vonatkozóan az EU szintjén csak „szép elvek” és egyezmények léteznek. Mint mondta, az RMDSZ konkrét szabályozás kidolgozását szorgalmazza, ellenben úgy vélte, az autonómia kérdését itthon, Romániában kell megoldani a többséggel való egyeztetés révén. /Pap Melinda, Incze Vanda: Markó európai autonómiaszabályozást sürget. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Lehoczky Attila történelemtanár 2006 végén közölt írásában összegezte az aradi magyarság közelmúltját, feltárva problémáit és ezekből vont le következtetéseket. Most elkészítette a folytatást, témája az elmúlt év. Az aradi magyarság számszerűleg a lejtőn van. A tendencia általános az erdélyi magyarság körében, sőt a többségi nemzet is hasonló gondokkal küszködik. Arad város lakossága évente közel ezer fővel csökken. A magyar lakosság körében: 1992-ben Aradon 29 414-en vallották magukat magyarnak, 2002-ben a kivándorlás miatt csak 22 492-en, számunk 2002 óta majdnem 1000 fővel csökkent. Arad mára felszámolta a munkanélküliséget, sőt munkaerőhiány jelentkezett. Ezt hosszú távon csak betelepítésekkel lehet megoldani, a leendő új lakosok a többségi nemzet soraiból kerülnek ki. Amennyiben végbemegy a schengeni övezethez való bekapcsolódás, talán kezelhető lesz a 88 éves Trianon-szindróma, hiszen a határmelléki magyarság gyakorlatilag ismét rákapcsolódik a magyar állami területekre. Mindez biztosíthat hosszú távú túlélést is. Egy nemzet túléléséhez elsődlegesen az oktatás kérdését kell rendeznie. Arad megyében folynak próbálkozások a magyar oktatás fenntartásáért és fejlesztéséért. Majdnem lefedettnek mondható az iskolahálózat, de Fehér-Körös-völgy még meglévő magyar diákjainak iskolaközpontot kell létrehozni Kisjenőn vagy Borosjenőn. Majdnem megoldott a fakultatív magyar oktatás kérdése, így sikerül olyan gyerekeknek is magyar kultúrát adni, ahol nincs lehetőség magyar iskola fenntartására. A magyar iskolák többsége 2007-ben nagyon sok kormánytámogatást kapott, az épületek szépültek, az intézmények gyarapodtak anyagilag. Csak a Csiky Gergely Iskolacsoport annyi támogatást kapott, mint az azt megelőző tíz évben összesen. Sok helyen keservesen oldották meg a beiskolázást, a magyar szülők egy része gyermekét román iskolába küldi. 2007-ben a megyében több mint 170 magyar gyerek lett elsősosztályos, 206-an végezték el nyolcadikat, három líceumi és két szakosztályba összesen több mint száz diákot sikerült beiskolázni a Csiky Gergelybe. A diáklétszám folyamatos csökkenése miatt újabb leépülések következhetnek be. Gondot fog okozni, hogy a jelenlegi diákság egy részében nincs egészséges nemzeti öntudat. A magyar nemzeti öntudat kiépítése elsősorban a történelem- és magyartanárok feladata. A cikkíró szerint a politikai megosztottság politikai halált hozhat a magyarság számára. Az RMDSZ nem tulajdonított Tőkés Lászlónak nagy jelentőséget. Tőkés a magyar lélek felé próbált hatni, ezt az RMDSZ nem veszi észre. Az egyetlen terület, ahol jó eredmények születtek, az a kulturális élet. A 2007-es konjunktúra kedvezett a helyi magyar művelődési életnek. 2006/2007-ben hosszú idő után először évadot tartott Aradon a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. A színház legtöbb esetben megtelt, a darabok változatosak voltak, az István, a király-t háromszor is bemutatták. A nagyváradi Szigligeti Társulat is több esetben fellépett. Előrelépés, hogy létrehozták az Aradi Magyar Kamaraszínházat. A kulturális sajtó sem lépett előre. A cikkíró szerint a Szövétnek folyóiratnak le kell vetkőznie túlzott aradiságát ahhoz, hogy értékes legyen. Jelentős a magyar könyvkiadás prosperálása, 2007-ben több mint tíz kötet jelent meg magyar nyelven Aradon. Jól működik kulturális szervezetek jelentős része. Továbbra sincs a városban olyan hely, ahol a magyar fiatalok nagy számban találkozhatnak. A fiatalok többnyire passzívak. /Lehoczky Attila: Újabb gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./ Előzmény: Lehoczky Attila: Gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), 2006. dec. 30.

Három szekusügynök fedőnevét hozta nyilvánosságra nemrég Tőkés László: a Bibliotecarul fedőnév alatt jelentő Gálfy Zoltán nyugalmazott teológiai professzort, a Farkas, majd Petrescu fedőnevű Bányai Ferenc temesvári lelkészt, illetve saját húga férjét, a Stelian fedőnéven jelentő dr. Barta Tibor volt kolozsvári, jelenleg Budapesten élő orvost, orgonaművészt vélte felismerni. A jelentések tanúsága szerint dr. Barta Tibor nem csak őt, édesapját, dr. Tőkés István teológiai professzort és püspök-helyettest, hanem saját feleségét, Tőkés Eszter fogorvost is rendszeresen besúgta. Tőkés László dossziéjának iratanyagából – amelynek egyes részeit a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület honlapján is közzétettek – kiderül, hogy Stelian többek között a következő témakörökben jelentett Oprea Florian szekusezredesnek:1. Adatgyűjtés és memorandum készítése az 1985 novemberében Budapesten megrendezett Európai Együttműködési és Biztonsági Értekezletre, valamint az értekezletre készített írásbeli anyag határon túlra csempészése. A dokumentumból kiderül, hogy Tőkés László az adatgyűjtés tekintetében a forrás („sursa”), azaz Stelian segítségét is kikérte. Az Oprea Florian által jegyzett kiegészítésből pedig megtudható: Tőkés Eszter fivérének, Lászlónak bizonyos anyagait őrizte, hogy azokat kicsempéssze külföldre; 2. Tájékoztatás arról, hogy a Tőkés-család a Szabad Európa Rádiót hallgatja, és hogy Tőkés István Kanadába szeretne utazni. (1985. IX. 25.); 3. Jelentés Haraszti Miklós magyarországi író, Király Károly, Tőkés István és Tőkés András találkozásairól; 4. Tőkés László „rendszerellenes” írásai, amelyeket külföldre próbált csempészni, illetve azok átadása Stelian által a Szekuritáténak, tanulmányozás végett (1985. X. 26.) 5. Tőkés István, Tőkés Eszter és Cseke Éva (Cs. Gyimesi Éva), illetve Doina Cornea és Cseke Éva kapcsolatai; 6. Dátum nélküli dokumentum arról, hogy „stimulálás” végett az illetékes államvédelmi hatóság 5000 lejt irányoz elő Steliannak; 7. Tőkés László kézzel írott, a Szekuritáté kezébe került, 1986. április 28-án keltezett levele, amelyet – Tőkés Eszter állítása szerint – Barta Tibor sógorához intéz, és a püspök szekusdossziéjából került elő. Tőkés Eszter: soha nem hittem volna, hogy egy olyan nagy magyar, mint ő, képes ilyesmit tenni – jelentette ki dr. Barta Tibor volt felesége. Alapos a gyanú, hogy férje azonos a Stelian fedőnevű ügynökkel. Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor mély megdöbbenésének adott hangot. Gyimesi Éva szerint a Stelian név fedheti a lehallgatást magát. A Stelian, mint „sursa” egyszerűen lehet a lehallgatás fedőneve, aminek alapján a magyar szöveget valaki a kazettáról lefordította románra, és vagy szó szerint, vagy kivonattal csatolta. Cs. Gyimesi nem gyanúsítja Barta Tibort, sőt, kizárja, hogy ő lenne ez a személy. Barta Tibor a Szabadságnak telefonon határozottan kijelentette: Az a személy, akit a püspök úr említ, nem én vagyok. „Engem soha az életben sem civil, sem katonai, sem más hírszerzői szervezet nem keresett meg, titkosszolgálati emberrel semmilyen kapcsolatban nem voltam, és nem is óhajtok lenni. ” Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnöke a Szabadságnak megerősítette: Tőkés László hivatalosan is kérte a dossziéjában előforduló besúgok fedőnévének a leleplezését. – Az ügy folyamatban van. /Papp Annamária: Ember vagy lehallgatókészülék volt-e Stelian? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

„Szép és megbecsülendő kitüntetést kapott az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete”, nyilatkozta Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének elnöke. A január 13-án, vasárnap tartott szokásos újévi egyházi-közéleti fogadásán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Tőkés László EP-képviselő az EMI-nek nyújtotta át az egyházkerület Közjó Szolgálatában nevű díját, amellyel a kiemelkedő tevékenységet folytató szervezeteket tüntetik ki minden évben. /A Közjó Szolgálatában díj a nagyváradi EMI-nek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 16./

Méltatlan, ami Tőkés Lászlóval megválasztása után történik az Európai Parlamentben (EP) – állapította meg Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője közleményében. „Az Európai Néppárt immár egy hónapja hezitál azon, hogy tagjai közé fogadja-e az erdélyi református egyházi vezetőt, de január 9-én ismét elhalasztották a döntést” – írta. Tabajdi szerint „a Fidesz célja kizárólag az erdélyi magyarság megosztása, az RMDSZ ellehetetlenítése volt”. Válasznyilatkozatában Tőkés László úgy fogalmazott, hogy Tabajdi valótlanságot állít, és arra kérte őt, ha már segíteni nem tud, akkor legalább ne ártson neki „és az általa képviselt határon túli magyarok ügyének”. „Európai néppárti tagfelvételem eljárása folyamatban van. Orbán Viktor nem hagyott cserben, Traian Basescu támogatására pedig nagy valószínűséggel továbbra is számítani lehet” – olvasható Tőkés közleményében. Tőkés úgy vélekedett, hogy Tabajdi megnyilatkozása „kizárólag azt a kicsinyes belpolitikai célt szolgálja, hogy ütést mérjen a Fideszre, illetve annak elnökére, Orbán Viktorra”. Wilfried Martens EPP-elnök a választási kampány során támogatóan nyilatkozott Tőkés Lászlóról és arról, hogy várják őt a néppárti EP-képviselők soraiba. /Brüsszeli vita Tőkés László helyzete körül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Különös jelentősége volt az Európai Parlament (EP) kisebbségi munkacsoportjának (Intergroup) január 17-i ülése Strasbourgban, mert a kisebbségvédelem két fontos egyezményének, a Kisebbségi Keretegyezménynek és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának tízéves évfordulója alkalmából értékelte az eredményeket – szögezték le Gál Kinga és Tőkés László EP-képviselők közleményükben. Gál Kinga hangsúlyozta: a két dokumentum nagyban hozzájárult a kisebbségvédelem és a nyelvi jogok európai elfogadtatásához. Tőkés László felhívta a figyelmet a moldvai csángók helyzetére, amely hasonlít a Timok-völgyi románok, valamint a görögországi és a bulgáriai macedónok helyzetére. Külön is kitért az egyházak ezen nemzeti közösségekhez való viszonyára, és példaként hozta fel a moldvai román katolikus egyház negatív magatartását. Javasolta, hogy a Balkán országaiban tapasztalható kisebbségellenes gyakorlattal átfogó keretben, külön foglalkozzon a munkacsoport. Az ülés végén az elnök bejelentette, hogy a munkacsoport hamarosan napirendre tűzi a moldvai csángók ügyét. Sógor Csaba szerint „hasznos dolog, ha az Intergroupban nemcsak a magyar problémákról esik szó, hanem a többi európai kisebbségről is, úgy mint a görögországi macedónokról, szerbiai timokvölgyi románokról és koszovói albánokról, finnországi svédekről”. /Kisebbségvédelemről az Intergroup munkacsoportjában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Ebben az évben sorra nyitja erdélyi irodáit Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es, illetve Tőkés László független európai parlamenti képviselő. A liberális Csibi Magor még Chisinauban, a Moldovai Köztársaságban is berendez egyet. Winkler Gyula már irodát nyitott Déván, de további irodák megnyitását tervezi. Tőkés László sepsiszentgyörgyi képviseleti irodáját várhatóan február elején nyitja meg. /Lokodi Imre: Sorra nyílnak az EP-irodák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ügyvezető püspöke nemrégiben vette át hivatalát Tőkés Lászlótól. Kifejtette, hogy a legsürgetőbb teendő a KREK egyházközségeinek dolgát rendbe tenni. Meg kell keresni azon egyházközségeket, amelyekben a lelkipásztor nem érzi jól magát, és gondjai vannak. Csűry folytatni szeretné az egyházközségek látogatását. Hamarosan leülnek tárgyalni Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével a két egyházkerületet érintő kérdésekről. Csűry szeretné, ha a gencsi ügy minél hamarabb lezárulna. Emellett továbbra is nyitottak a Krisztusért és Egyházért /CE/ Szövetséggel szemben. Zilahon a Református Wesselényi Kollégium ingatlanügyeit kell rendezni. Az iskolaépület szintén a református egyház tulajdonában volt, de az 1990-es évek eleje óta sikertelenül igényelték vissza. A nagyváradi Lorántffy-gimnázium épületét szeretnék felújítani, Szatmárnémetiben pedig rendezni kell a Kölcsey Ferenc Főgimnáziummal a felmerült gondokat. Tavaly augusztusban a KREK visszakapta azt az épületet, amelyben jelenleg a gimnázium működik, és egy másik, egykori egyházi tulajdonú ingatlant a Láncos-templom mögött. A Szatmári Református Gimnázium néhány osztálya jelenleg a Kölcsey épületében tanul, s voltak kísérletek arra, hogy összeugrasszák a két magyar tanintézetet. /Fried Noémi Lujza: Szolgálat a szeretet jegyében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

Markó Béla előrevetítve a január 26-i marosvásárhelyi SZKT-gyűlésen döntésszintre kerülő, helyhatósági választásokra jelölő kritériumrendszert, máris behatárolta a döntés megszületésének két lehetséges módját: előválasztással, avagy küldöttgyűlésen. Puskás Attila szerint előre lehet tudni, hogy a testület döntése: küldöttgyűlésen történjen választás. Az elhibázott döntéslehetőségnek a megelőzésére írta: ismeri az RMDSZ-küldöttgyűléseket, cédulaosztogatással kezdődnek, és a cédulán szereplők megválasztásával végződnek. Többnyire három ún. frakció a legtevékenyebb: a kereszténydemokrata, a liberális és a polgári. Persze, mind a három a saját kebléből jelöl. Ez sógorság-komaság, semmi köze sincs a minőséghez. Az lenne jó, hogy ne az SZKT döntse el, Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön s máshol hogyan történjék a jelölés, hanem a helyi, illetve területi RMDSZ-tagság, sőt, a civil szervezetekbe tömörült magyarság. S ebben nem az RMDSZ-hez tartozás az elsődleges szempont, hanem az, hogy múltbéli hasznos tevékenységével hogyan szolgálta a helyi magyarság érdekeit. Az is megoldás, amit Gazda Zoltán vetett fel: egyeztetni azokkal a politikai erőkkel, amelyek Sepsiszentgyörgyön és több helyen a megyében Tőkés Lászlóra szavaztak. /Puskás Attila: Ki dönt, és miért? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18.

Tőkés László a mai napig nem tagja egyetlen bizottságnak sem, a néppárti frakció pedig egyelőre hallani sem akar róla. Irházi János újságíró szerint az erdélyi autonómiára a Fidesz sem fogékony. A püspöknek az egy hónapos ausztráliai egyházi turné helyett inkább Brüsszelben kellett volna forgolódnia. Mennyire erős a Fidesz az Európai Néppártban, ha néhány román képviselő eléri Tőkés kiszorítását? /Hétfőzet Irházi János módra. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./

Lehoczky Attila vitairatának mindenik fejezetében találhatók hasznos megállapítások, azonban a leírtak fontos pontosításokat is követelnek. Nagyon veszélyes, hogy a magyarországi kormány és az RMDSZ-vezetők által kedvelt EU-tagság a “fényes jövő” délibábjával áltatta az erdélyi magyarságot, s ezzel a fél világot félrevezették a kisebbségek helyzetét illetően. A Trianon-szindróma feloldását nem hozta meg az EU-tagság, és nem fogja meghozni a schengeni csatlakozás sem. Az egyik megoldás a teljes asszimiláció, amely a legoptimistább számítások szerint is eltart két-három évszázadot. A második a trianoni szerződés összes cikkelyeinek megsemmisítése és az I. világháború előtti status quo visszaállítása, amelyre viszont semmi esély. A nemzeti kisebbségek széles körű önrendelkezésének és az anyanemzetekkel való egészséges kapcsolattartás biztosítása talán az egyetlen járható út a szindróma feloldására. Ez az út azonban járhatatlan, ha autonómia ügyekben megrekednek a kinyilatkoztatások (új honfoglalás) és a választási propaganda (együtt az autonómiáért) szintjén, Olyan vezetőkre van szükség, akik hajlandók szembefordulni a többségi politika nacionalista törekvéseivel, akik szót mernek emelni a közösséget sújtó bármilyen természetű jogfosztó törekvés ellen. Választ kell találni arra, hogy mi okozza a szembenállást, mivel magyarázható, hogy három és fél év alatt a magyar szavazótábor egyharmaddal, az RMDSZ-é pedig 64%-kal csökkent? Mivel magyarázható, hogy Tőkés László elvitte a szavazatok majd 40%-át a korteskedésre nehéz százmilliókat pazaroló RMDSZ elől? /Murvai Miklós: Járható és járhatatlan utak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./ Előzmény: Lehoczky Attila: Újabb gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14.

Lehoczky Attila örömmel tapasztalta, hogy szemben a tavalyi (tavalyelőtti) írásaival, az idei nagyobb mértékben buzdította véleménynyilvánításra Arad megye magyar értelmiségének egy részét. Nagy István és Murvai Miklós írásainak közös pontja a Schengenből adódó lehetőségek megkérdőjelezése volt. Lehoczky Attila ezzel nem ért egyet. A Kárpát-medence egy gazdasági egység. Az a nép, amely bírja a térség központi területeit, dominálhatja azt gazdasági és politikai téren. Ha a magyar gazdaság véghezviszi a reformokat, és megfelelő szakemberekkel tölti fel tisztségeit, megkísérelheti a dominanciát. Romániában a román nemzetpolitika dominál, de messze áll attól, hogy megfordítsa a statisztika könyörtelen adatait. Magyarországon mai napig nem találták meg a fogyás megállításának megfelelő módszerét. Lehoczky pontosított: nem Tőkés Lászlót hasonlította az ördöghöz, azt állította, hogy a romániai magyar politika a megosztottság, és ezáltal a megszűnés szélére ért. Tőkés László kezében van a lehetőség a konszenzusépítésre. Az RMDSZ-nek bátrabb fellépésre van szüksége, mivel kevés stratégiai megvalósítást mutathat fel az elmúlt négy évben /önálló magyar állami egyetem, kulturális és területi autonómia stb. / Meg kellene szervezni a tavaly elmaradt Arad Megyei Magyar Ifjúsági Találkozót. Megdöbbentő ugyanis, hogy a magyar középiskolában pár diák románul beszél egymással. Ez a vég kezdete? /Vitafórum – Lehoczky Attila válaszol. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./ Előzmény: Lehoczky Attila: Újabb gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), 2008. jan. 14. Nagy István: Vitafórum. Az Arad megyei magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21. Albert László AMISZ-alelnök: Az újabb gondolatok margójára. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22. Murvai Miklós: Járható és járhatatlan utak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23.

Közös nevezőre kell jutniuk az RMDSZ és az erdélyi magyar ellenzéki szervezetek vezetőinek – Szili Katalin szerint – a romániai magyar közösség szavazatainak megszerzése érdekében. Minderről Nagyváradon foglalt állást az Országgyűlés elnöke, miután megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel és Tőkés Lászlóval. Szili elmondta: Markóval áttekintették a romániai európai parlamenti választások tapasztalatait, és napirendre kerültek az idén rendezendő helyhatósági és parlamenti választások is. A Tőkés Lászlóval folytatott megbeszélésen Szili felkérte az EP-képviselőt, vegyen részt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkálatain. Tőkés elismeréssel szólt a Szili által kezdeményezett nemzetpolitikai stratégiáról. /Fried Noémi Lujza: Szili békítő szándéka. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./ A Tőkéssel való megbeszélést megelőzően Szili Katalin a Bihar megyei Szentimrén megkoszorúzta Szent Imre szobrát, majd Szalárdon emlékplakettet és emléklapot nyújtott át azon települések polgármestereinek, akik részt vettek a Szentjobbi Hagyományőrző Huszáregyesület és Csontos János magyarországi képviselő által szervezett Szent Imre emléktúrán. A huszárok tíz nap alatt lóháton ötszáz kilométert tettek meg, hogy felkeressék az Erdélyben található összes Szentimre nevű települést. /Both Abigél: Markóval, Tőkéssel egyeztetett Szili. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ Nagyváradon a találkozó előtt feltűntek az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének tagjai, akik tiltakozni akartak Szili Katalin váradi látogatása ellen, mivel ő a határon túli magyar nemzetrészekhez mostohán viszonyuló Magyar Szocialista Párt egyik vezéregyénisége. A helyi lapokban közzétett kritikus hangvételű állásfoglalás helyett azonban csupán a Himnusz kinyomtatott szövegét hozták magukkal. Mint azt Nagy József Barna, az EMI váradi elnöke elmondta, úgy vélték, a magyar kultúra napján nem kell élőbb, aktuálisabb üzenet, mint nemzeti imádságunk szövege. Az érkező RMDSZ-szimpatizánsok azonban nem ismerték ezt az új EMI-s álláspontot, s többen azt hitték, az ifjak a Szili- és MSZP-ellenes nyilatkozat szövegét osztogatják. Ezért a politikusokat szállító konvoj megérkezésekor kisebb botrány keletkezett, egy vérmes pártaktivista ugyanis nekitámadt Nagynak, leköpte őt és nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illette. Kis híján tettlegességgé fajult a dolog, a román biztonsági emberek elterelték az RMDSZ-es köpködőt, aki ezután tisztes távolságból becsmérelte a fiatalokat. A gálaműsorra érkező emberek közül azonban – noha jórészt az RMDSZ-es tisztségviselők voltak – nagyon sokan az EMI pártjára álltak, s többen mentek oda a fiatalokhoz s kérték tőlük a színes címerrel díszített nyomtatványt, a magyar himnusz teljes szövegét. Az incidens szemet szúrt a bevonulóknak is, pár perc múlva ugyanis Szili Katalin kabinetfőnöke visszatért, s megkérte az EMI-seket, fáradjanak be a kultúrház protokolltermébe, az elnöknő ugyanis személyesen akarja megköszönni, hogy neki is adtak a himnusz szövegéből s meg szeretné ismerni Nagy József Barnáékat. Szili Katalin diplomatikusan fogadta Nagyot, aki miután kezet fogott az Országgyűlés elnökével, felháborodottan mutatott rá, hogy az RMDSZ-esek azért köpték le, mert a magyar himnuszt osztogatta. /Szőke Mária: Egy közösség sokszínűsége: hatalom! = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 24./

Nagyváradon Szili Katalin házelnök beszédében úgy fogalmazott: „A különböző nemzetek egymás ellen táplált előítéleteit a leghatékonyabban a kultúrák közötti párbeszéd révén lehet felszámolni, e párbeszédben minden téma felvethető, így az európai autonómiaformák sem lehetnek tabutémák. ” Az előítéleteket, a gyűlölködést az esetek többségében kultúremberek táplálták, táplálják – nemzetiségtől függetlenül, írta Szűcs László főmunkatárs. Annak a lehetőségét kellene felvetni, hogy milyen esélyei lehetnek egy-egy adott közösségen belül a politikum és a szellemi elit közötti hídverésnek. Szili Katalin újabb váradi vizitje a magyar–magyar kapcsolatok vonatkozásában is figyelmet érdemlő, a kormánypárti politikus természetesnek mondható partnerei mellett Tőkés László EP-képviselőt is felkereste hivatalában. /Szűcs László: Tabutémák és hídverők. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Brüsszelben tovább húzódik a Tőkés László európai néppárti frakciótagságával kapcsolatos eljárás. A Demokrata Liberális Párt néppárti képviselői minden lehetőt megtesznek azért, hogy felvételét megakadályozzák. „Ellenséges törekvésükben alantas eszközök alkalmazásától sem riadnak vissza, ezáltal tulajdonképpen jogos közösségi követeléseink, nevezetesen az autonómia iránti igényünk európai szintű érvényesülését próbálják tűzzel-vassal megakadályozni – alkotmányellenességet, területi elszakadást emlegetve, bármely alap nélkül, ebben a vonatkozásban”, hagzott el Tőkés nagyváradi sajtótájékoztatóján. /Húzódik Tőkés felvétele az EP néppárti frakciójába. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Folyamatban van Tőkés László európai parlamenti képviselő felvétele az Európai Parlament (EP) kulturális bizottságába. A jelenleg független képviselői státussal rendelkező Tőkés maga kérte felvételét a bizottságba, s kérését jóváhagyták, noha a testületekbe általában a frakciók jelölik a képviselőket. Az Európai Néppárt (EPP) még nem döntött, hogy felveszi-e soraiba a püspököt, aki tovább tárgyalna a frakció román képviselőivel. Tőkés levélben fordult az EPP-frakció Sorin Frunzaverde vezette román képviselőcsoportjához, melyben azt kéri, hogy ne sodorják bele mesterségesen kreált magyar–román konfliktusba. /Fried Noémi Lujza: Függőben a EPP-tagság. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

A november 25-i európai parlamenti választások nyomán, amely közel 60–40 százalékos szavazatmegoszlást eredményezett az RMDSZ–Tőkés László választási párharcban, véget ért egy korszak az erdélyi magyarság politikatörténetében. E korszakot az RMDSZ sikeres integrációs, majd hegemóniaépítő politikája jellemezte. Az egységparadigma lebomlása súlyos dilemmák elé állította az erdélyi magyar politikai elitet: mostani döntéseik akár egy évtizedre is meghatározhatják a politizálás irányát. Az RMDSZ megalakulását követően elsősorban szubkulturális pártként építkezett. Az RMDSZ-en belül megerősödött a kormányzásban részt vevő csoport (Markó Béla, Borbély László, Kelemen Hunor, Verestóy Attila), ez a csoport nem engedett újabb versenytársakat a „körön belülre”, így például a választási törvény diszkriminatív előírásai ennek is köszönhetőek. Az RMDSZ-szel való szembefordulásban Székelyföld, azon belül a városok és a magasabban képzett rétegek vezettek, az RMDSZ szavazói inkább a vidéki, inkább az alacsonyabban képzett rétegek közül kerültek ki. Az átalakuló RMDSZ-nek baloldalibb a karaktere, a vezető RMDSZ-politikusoknak jobb személyes kapcsolatai vannak a román és magyar baloldallal. Az RMDSZ sok kérdést helyi román–magyar kérdésként, „feszültségként” exponált, ezzel egyben tartotta, integrálta a magyar kisebbségi társadalom helyi szerveződéseit. Székelyföldön más volt a helyzet: az RMDSZ maga volt az adminisztratív hatalom. A magyarság parlamenti képviseletének felszámolását következetesen követelte a Nagy-Románia Párt (PRM). Amennyiben kétpólusú új politikai szerkezet, „magyar kétpártrendszer” alakul ki, az felváltja az RMDSZ jó másfél évtizedes egységparadigmáját. Ehhez az RMDSZ-nek újfajta pártszervezeti struktúrát kell kialakítania, másrészt a Tőkés László eredményei nyomán körvonalazódó másik pólusnak politikai kreativitásról kell tanúbizonyságot tennie. A két pólus tisztázódása után jöhet létre az a konszenzusos demokráciára emlékeztető politikai szerkezet, amely e két pólust összekapcsolja. A két szemben álló tábor stabil párttá válása szavatolhatja a megegyezést. /Bakk Miklós: Gondolatok egy lebomlástörténetről. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./ A szerző politológus, egyetemi oktató.

A 2007. november 25-i EP-választásokon részt vevő erdélyi magyar szavazók az 1989-es rendszerváltás óta először élhettek országos szinten a választás szabadságával, ugyanis az eddigi szavazatukat nemcsak az RMDSZ jelöltlistájára adhatták le. A Tőkés-csapat szép sikert aratott, és az RMDSZ sem veszített. Kevesen gondolták, hogy a több tekintetben (hálózati infrastruktúra, költségvetés stb.) nagyságrenddel nagyobb helyzeti előnnyel induló RMDSZ-től a püspök ennyi szavazatot képes elhódítani. A sikert meghatározó tényezők között említette Toró T. Tibor képviselő az RMDSZ vezetői iránti bizalom csökkenését, a független jelölt, Tőkés László emberi és politikai kvalitását, karizmáját, valamint következetes kiállását az autonómia ügye mellett, a polgári-nemzeti tábor egységbe tömörülését, nem utolsósorban a Fidesz-MPSZ és kiemelten annak elnöke Orbán Viktor cselekvő támogatását. Az RMDSZ részéről nem látszik a tárgyalások újrakezdésének igénye, a csúcsvezetés szerint az ellenzéki siker egyedi és megismételhetetlen. Az ellenzékkel folytatott tárgyalásokat csak az önkormányzati választások után, akarják elkezdeni. A soraikat rendező táborok – egyfelől az RMDSZ, másfelől az EMNT-MPP választási szimbiózisban konszolidált „Tőkés-párt” – reprezentatív képviselői megalakítják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, Tőkés László és Markó Béla társelnökletével. /Toró T. Tibor: 2008 – a rendszerváltás vagy a restauráció éve? = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./ A szerző az RMDSZ parlamenti képviselője.

Január 26-án Marosvásárhelyen tartotta ülését az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa, melyen elfogadták az önkormányzati választásokon alkalmazandó jelöltállítási és rangsorolási kritériumokat. A helyi RMDSZ-szervezetekre bízzák, hogy titkos (álló- avagy mozgóurnás) szavazással vagy pedig küldöttgyűlésen rangsorolják a helyi és a megyei tanácsosjelölteket. A jelölteknek nyilatkozniuk kell múltjukról, vállalniuk kell, hogy az RMDSZ-előválasztások után, a helyhatósági választásokon, sem függetlenként, sem pedig más párt vagy szervezet színeiben nem indulnak, RMDSZ-ellenes tevékenységet nem folytatnak, jövedelmük egy részét a szövetség kasszájába befizetik. Az SZKT jóváhagyta a Szövetség Állandó Tanácsának (SZÁT) november 30-i határozatát, amelynek értelmében Toró T. Tibor képviselőtől a politikai bizalmat megvonják. Az SZKT-ülés kezdetén adta át Markó Béla a szervezeti és közösségi tevékenységet elismerő Ezüstfenyő-díjakat. A hatodik éve kiosztott díjat az idén huszonöten kapták meg, köztük Borsos K. László, a szövetség bethleni szervezetének ügyvezető alelnöke, Józsa Miklós nagyenyedi nyugalmazott tanár és Molnos Lajos kolozsvári városi tanácsos. Eckstein-Kovács Péter szenátor javasolta, hogy a 2008–2013 időszakra vonatkozó RMDSZ önkormányzati stratégia megvitatását és elfogadását a testület halassza el más alkalomra, mert a néhány nappal korábban kézhez kapott tervezetet a képviselőknek nem volt idejük alaposan tanulmányozni. A javaslatot elvetették. A fórum elfogadta az SZKT módosított működési szabályzatát, majd megválasztotta az SZKT Állandó Bizottságának a tagjait. Az SZKT alelnökei lettek Birtalan József, Olosz Gergely, Erdei István, Péter Ferenc. A testület két titkári posztjára Bölöni György és Budai Richárd került, a szövetségi szabályzat-felügyelő bizottság tagjai pedig Dósa Szilárd, Biró Enikő és Botházi Nándor lettek. A megalakult SZKT-szakbizottságoknak a közeljövőben kell vezetőiket megválasztaniuk. Markó Béla elnök kijelentette, a legfontosabb politikai feladat az idei két választáson (helyhatósági és parlamenti) való minél sikeresebb részvétel. Elmondta: az RMDSZ két EP-képviselője már dolgozik, fontos feladatokat kaptak az Európai Néppárt (EPP) frakciójában és az EP szakbizottságaiban. Winkler Gyula felvetette a bizottságában a romániai gazdasági fejlesztési régiók kérdését, és jelezte, hogy ezt a problémát az RMDSZ mielőbb meg szeretné oldani. Miközben tehát az RMDSZ EP-képviselői dolgoznak, a másik EP-képviselő, Tőkés László „egyelőre harcol”. Egyelőre azért, hogy tagja lehessen az EPP-frakciónak. Markó szerint tanulságos, hogy Tőkés László a román állam elnökéhez és a demokratákhoz fordul támogatásért. Markó úgy vélte, tragikomikus, hogy a romániai politikai elit micsoda rövidlátásban szenved, amikor az ország prioritásai helyett vakon egymással harcol. A kisebbségi törvényről nem esik szó, de a többségi lakosság problémáiról sem. Ilyen körülmények között az RMDSZ-nek szem előtt tartania a közösség valós prioritásait. A szövetségi elnök értékelte, hogy közvita bontakozott ki fontos kérdésekről, például a Székelyföld jövőjéről, a tanügyi törvénycsomagról. A frakciók nevében Lakatos Péter (Partium), Magyari Nándor László (Liberális Koalíció), Kereskényi Gábor (Tulipán), Tánczos Barna (Székelyföld), László Attila (Közép-Erdély) szólalt fel. Bakk László (Kézdivásárhely) ezúttal is élesen bírálta a szövetség vezetőségét, akik szerinte „tévútra terelték az RMDSZ-t”, súlyos belső válságot idéztek elő. Szabó Ödön (Nagyvárad) azért bírálta Markó Bélát, mert szerinte beszámolójában az elnök elhallgatta, hogy Tőkés László január elején kijelentette: az államfő kérésére lemondott az autonómia képviseletéről Brüsszelben, viszont folyamatosan támadja az RMDSZ-t, miközben most azzal érvel, azért illeti őt meg az EPP-frakciótagság, mert ő RMDSZ-tag. Az SZKT leszavazta a nők és a 35 éven aluli fiatalok kötelező 15 százalékos részarányára vonatkozó javaslatot. Vita volt arról is, hogy bukás esetén a szövetségi elnöknek, az ügyvezető elnökségnek vagy esetleg az egész SZKT-nak is le kellene mondania. Markó Béla leszögezte: ahol gyengék lesznek az eredmények, ott vállalni kell majd a felelősséget, s ebben a szövetség vezetőinek is lesz majd részük. Felszólította a székelyföldi képviselőket, hogy mielőtt a szövetségi vezetők menesztését követelnék, „nézzenek mélyen magukba”. Vita volt Toró T. Tibor képviselő elmarasztalása ügyében. Többen javasolták, hogy az ügy megtárgyalását a testület ismét napolja el, mert Torónak feltörték a gépkocsiját, és ezért nem lehetett jelen az ülésen. A halasztásra vonatkozó javaslatot elutasították. Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozta, Toró T. Tibor az RMDSZ ellen dolgozott, ezért meg kell vonni tőle a politikai bizalmat. Ez az RMDSZ „szövetségi filozófiája” szerint elfogadható – magyarázta. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a képviselőházi frakció próbálta Torót „jobb belátásra bírni”, de nem sikerült. Bárányi Ferenc is úgy vélte, hogy Toró elárulta az RMDSZ-t. A testület végül 6 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett elfogadta, Toró T. Tibortól megvonják a politikai bizalmat. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-dilemmák választások után, választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Megszavazta az SZKT, hogy az RMDSZ helyhatósági jelöltjeinek ki kell tölteniük a felekezeti hovatartozást jelölő adatlapot, annak ellenére, hogy a liberális frakció tagjai ezt ellenezték. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke szerint „teljesen privát ügy”, hogy a kérdőívvel megszólított személy melyik egyház tagja. /Lokodi Imre: Vallás mint „kritérium” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ / „Az RMDSZ novemberben azért kampányolt, hogy a szövetség képviselői bejussanak az Európai Parlamentbe, Tőkés László pedig ne jusson be” – jelentette ki Markó Béla elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa január 26-i ülésén. Az elnök azt kérte az SZKT-tól, hogy vonja meg a politikai bizalmat Toró T. Tibor képviselőtől, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökétől. A képviselők padsoraiban tapasztalható ellenérzések miatt Markó kétszer is kiment a szónoki pulpitushoz, elismételve, a feladat kellemetlen, de nem halasztható el. A bizalommegvonás ellen csak Antal Árpád képviselő érvelt. Bárányi Ferenc, Kelemen Hunor és Lokodi Emőke voltaképpen Markó Béla érveit ismételték meg. „Azt jelzi, hogy a szövetség konfrontatív stratégiával kíván nekivágni a helyhatósági választásoknak” – értelmezte a döntést Toró. /Gazda Árpád: SZKT: kipipált feladatok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./ / Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem hagyják abba a tárgyalásokat az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal, hozzátéve: ,,amíg ezek a szerveződések a konfrontáción kívül egyebet nem tudnak elképzelni az erdélyi magyar politikai életben, nehéz velük párbeszédet folytatni”. Az elnök beszámolóját ezúttal nem követte vita. Az ülésen célként határozták meg: a 2004-es választási eredményeknél jobbat kell elérni. Az előzetes napirenden nem szerepelt, és sokakat váratlanul ért, hogy vitára került Toró T. Tibor képviselő decemberben elhalasztott megrovása. Markó Béla ragaszkodott a politikai bizalom megvonásához, láthatóan idegesen követelte ,,egy minimális politikai és morális kritériumrendszer” alkalmazását. Az SZKT-n bemutatták az RMDSZ következő öt évre szóló önkormányzati stratégiáját, módosították a testület alapszabályzatát, és megválasztották az állandó bizottságot. /Farkas Réka: Döntöttek a jelöltállítás módjáról (Ülésezett az SZKT). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Toró T. Tibor elmondta: többet ér neki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és ezen belül az erdélyi magyar polgári oldal bizalma, mint az SZKT tagjainak vagy az RMDSZ vezetőségének támogatása. A politikus azután nyilatkozott, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa megvonta tőle a politikai bizalmat, mert az európai parlamenti választások előtt az RMDSZ ellen, Tőkés László mellett kampányolt.,,Én a polgári oldal létrehozásán szeretnék dolgozni, még RMDSZ-képviselőként is, de mindenképpen a Tőkés László által megjelentetett értékrend iránt elkötelezettként. Ez nem titok, és azt gondolom, akkor adtam volna fel az elveimet, ha szembefordulok Tőkés Lászlóval” – jelentette ki Toró T. Tibor. /Toró T. Tibor kitart Tőkés László mellett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Visszautasítja Kelemen Hunor, RMDSZ ügyvezető elnöke, azt a vádat, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) múlt hét végi ülésén Toró T. Tibor tudta nélkül tűzte volna napirendre a Temes megyei képviselő ügyét, és döntött távollétében a politikai bizalom megvonásáról. Kelemen ugyanis azt állítja: Toró T. Tibort „objektívnek korántsem nevezhető okok tartóztatták fel, (...) az ülés ideje alatt Nagyváradon tartózkodott, ahol Tőkés László független európai parlamenti képviselővel közös rendezvényen vett részt”. A január 26-án délelőtt 10 órakor kezdődő SZKT-ra a Temesvárról aznap hajnalban indulni szándékozó Toró azért nem tudott eljutni, mert induláskor észrevette, hogy feltörték az autóját, és meg kellett várnia, míg a nyomozók a helyszínre érkeznek. A Tőkés László tartotta rendezvény viszont 17 órakor kezdődött Nagyváradon, amelyre el tudott jutni. /M. L. : Kelemen–Toró óravita. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa megvonta a politikai bizalmat Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselőtől, amiért a tavaly őszi európai parlamenti választások előtt Tőkés László független jelöltnek kampányolt. Toró T. Tibor kifejtette, két hónappal az EP-választások után okafogyottnak látja ezt. Vannak fontosabb prioritások az RMDSZ-ben, minthogy megvonják a politikai bizalmat. Ráadásul a nyitottság és a barátság jegyében szervezték meg az SZKT-t és a helyhatósági választásokra való felkészülést. Ez a döntés konfrontációt vonhat maga után. Toró T. Tibor nem lép ki az RMDSZ-ből, arra összpontosít, hogy létrejöjjön a tárgyalás az RMDSZ és a polgári oldalt képviselő szervezetek között. /Pataky Lehel Zsolt: Toró T. Tibor szerint választási kudarchoz vezethet az SZKT döntése. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

Január 29-én jóváhagyta a bukaresti törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzési kérelmét. Öt napon belül fellebbezni lehet. A bíró, bár korábban kifogásokat fogalmazott meg a párt nevében szereplő magyar megnevezés ellen, most ellenvetés nélkül hirdette ki az ítéletet. A pártot a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) alapította. Az MPP 18 megyéből és Bukarestből közel 27 000 támogató aláírást szerzett. „Az MPP bejegyzésével valósággá vált a romániai magyarság számára a politikai pluralizmus. Ez a döntés megteremti az ehhez szükséges jogi és intézményesített keretet, valamint alternatívát jelent az RMDSZ eddigi monopol helyzetével szemben. Most már biztosított mind a helyhatósági, mind az általános választások szabadsága”, közölte Szász Jenő, az MPP elnöke, majd hozzátette: „Jelenleg arra várok, hogy Markó Béla gratuláljon. ”A Magyar Polgári Párt (MPP) elnevezése kétnyelvű: román és magyar. A politikai alakulat legfontosabb célkitűzése Székelyföld autonómiájának kivívása lesz. Az MPP Erdélyben 12 területi szervezettel rendelkezik, de a vezetők további új szervezetek létrehozását kezdeményezik Erdély magyarok lakta településein. Markó Béla – gratuláció helyett – kijelentette: „nehézkes” lesz az együttműködés az MPP-vel, amennyiben ez a politikai alakulat az RMDSZ alternatívájaként jött létre. „Örülök, hogy bejegyezték az MPP-t, számítottam is erre”, nyilatkozta Toró T. Tibor Temes megyei képviselő. „Úgy néz ki, hogy az MPP olyan kiegyensúlyozott képviseletet biztosít, amelynek keretében a magyar közösség tagjai megtalálják azt az opciót, amely nem volt lehetséges az RMDSZ-en belül”, hangsúlyozta Toró. Arra a kérdésre, hogy átiratkozik-e az MPP-be, Toró T. Tibor a következőket válaszolta: „Mandátumom végéig a bánsági magyarság érdekeit képviselem. Most nem tudok határozott igennel vagy nemmel válaszolni erre a kérdésre. Én abban a politikai értékrendben hiszek, amit Tőkés László jelenített meg a legtisztábban. Amennyiben az MPP átveszi ezt az értékrendet, jó viszonyom lesz ezzel a párttal”, mondta a képviselő. „Kíváncsian várom, hogy mit akar az MPP”, nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki szerint az RMDSZ-en belül több platform kapott helyet, ezért nem volt feltétlenül szükséges az új párt bejegyzése. /Nagy-Hintós Diana: Bejegyezték az MPP-t. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ Bejegyezték az MPP-t, Szász Jenőék pártját. „A párt bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése jövő hónapban elkezdődik, várhatóan őszre sikerül a bejegyzést lebonyolítani” – mondta még 2005 januárjában Szász Jenő, az akkor még Magyar Polgári Szövetség elnöke. /Mihály László: Bejegyezték az MPP-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Föl fogjuk állítani a programalkotó csapatot, nyilatkozta Szász Jenő. Az MPP-nek jelenleg 28 ezer alapító tagja van. Erdély sok megyéjében jelen vannak. Bevonják-e a jelöltállítási folyamatba a Tőkés Lászlót támogató szervezeteket. Az Erdélyi Magyar Ifjak például Kolozs megyében volt erősebb. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács el tudott jutni olyan helyekre, ahol szórványban él a magyarság, és a Magyar Polgári Szövetségnek még nincsenek meg az alapsejtjei. Szász Jenő bízik benne, hogy a magyar kérdésekben kialakul az a magyar–magyar párbeszéd, amire mindenképpen szükség van. Elképzelhető, hogy adott esetben egymás jelöltjeit kölcsönösen támogatják az RMDSZ-szel. /Cs. P. T. : Szász: az öröm ízét csócsálgatjuk. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: „Az RMDSZ önmaga vetélytársa. Mi akkor érünk el eredményeket a választásokon, ha képesek vagyunk megújulni, megoldásokat kínálni a saját közösségünknek. ” Az RMDSZ-szel szemben magyar ellenpárt indult már 1990-ben is, akkor úgy hívták, hogy Független Magyar Párt, aztán rá néhány évre megváltoztatta a nevét. Markó hangsúlyozta: „minden választáson szembesülünk a próbálkozással, hogy azok, akik az RMDSZ-ben nem tudtak boldogulni, megpróbáltak egy alternatívát létrehozni. ” Hozzátette, Tőkés László támogatottsága és az MPSZ támogatottsága között óriási különbség van. Tőkés László hiteles személyiség, akkor is, ha Markó vele számos kérdésben nem ért egyet. /S. M. L. : Markó Béla: az RMDSZ önmaga vetélytársa. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Hosszas huzavona után bejegyezték a Magyar Polgári Pártot. A Magyar Polgári Szövetség – amely azt követően alakult meg, hogy a Reform Tömörülés Platform 2002-ben kivált az RMDSZ-ből és több részre szakadt – 2005-ben kezdte gyűjteni a bejegyzéshez szükséges szignókat, de csak 2007 augusztusában sikerült elegendő számú aláírást csatolni a bejegyzéshez szükséges iratokhoz. Az MPP az RMDSZ alternatívájaként kíván szerepelni a helyhatósági és a törvényhozási választásokon. Elődje, az MPSZ 2004-ben is indított jelölteket – függetlenként, illetve román pártszínekben –, de értékelhetetlen eredményt ért el. Előzőleg nyilatkozatháború folyt Szász Jenő MPSZ-elnök, illetve Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke között arról, hogy ki legyen az alakulófélben levő politikai párt vezetője. Gazda szerint erre a funkcióra – és egyben az RMDSZ ellenzékének összekovácsolására – Tőkés László a legalkalmasabb. Szász Jenő ellenben úgy nyilatkozott, hogy az EP-képviselői mandátumot nyert püspök számára „lealacsonyító” lenne egy párt ügyvezetői tisztsége. Toró T. Tibor képviselő arra figyelmeztetett, hogy egyelőre nem világos, milyen programmal és milyen csapattal vesz majd részt az MPP a választásokon. Szerinte a Tőkés-féle politikai filozófiára kell majd építeni. 1991-ben megjelent a magyar politikai palettán a Magyar Független Párt, de esélytelenül indult az RMDSZ ellenében. Az 1996-os választások előtt ugyanaz a Kiss Kálmán vezette alakulat a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártként (RMSZDP) jelent meg az erdélyi magyar politikai palettán, nem több eséllyel, mint korábban. Az akkori sajtó szerint az alakulat a román kormánypárt segítségével „éledt újra”, és az RMDSZ „szavazóinak elhódítását” fogalmazta meg célként saját jelöltek állításával. A 2000-es helyhatósági választásokon nyolcszáz szavazatot szerzett Marosvásárhelyen, amennyi „éppen elég” volt ahhoz, hogy az RMDSZ ne nyerje meg a polgármester-választást. 2004-ben, már nem RMDSZP, hanem az MPSZ által elvitt szavazatok miatt nem lett magyar polgármester Marosvásárhelynek. /Simon Judit: MPP: új párt, sokadik próbálkozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ Megjegyzés: Simon Judit állításával szemben 2004-ben Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester a 85. 892 leadott érvényes szavazatból 48. 556-ot szerzett meg. Kelemen Atillára 34. 625-ön szavaztak. /(antalfi): Marosvásárhelyi polgármester-választás. = Népújság (Marosvásárhely), 2004. jún. 8./ Az MPSZ nem indított jelöltet.

Bejegyezték a Magyar Polgári Pártot (MPP). Szász Jenő, az MPP elnöke elégtétellel vette tudomásul a kedvező ítéletet. „Nem volt hiábavaló a munkánk, bár 2000-ben és 2004-ben is sikeresen elgáncsolt az RMDSZ” – mondta. Az RMDSZ-szel folytatott esetleges párbeszéd kapcsán kifejtette, az önkormányzati választásokon elsődleges a verseny. Üdvözölte az MPP bejegyzését Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke: „Az MPP bejegyzése esélyt biztosít arra, hogy a magyar társadalomban is érvényesüljön a demokrácia, a választás szabadsága” – nyilatkozta. Tőkés elmondta, nem kíván tisztséget betölteni az új pártban, amiként annak idején a számára felkínált RMDSZ-elnökséget sem vállalta. Az EMNT elnökeként ugyanis a magyar nemzeti közösség egysége iránt elkötelezett. Ezt az egységet azonban sokszínű egységként fogja fel. Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, az EMNT alelnöke szerint csak akkor lehet sikeres az MPP, ha ugyanolyan közösségi integráló erővé képes válni, mint Tőkés László az európai parlamenti választásokkor. Gazda Zoltán, az MPP bejegyzését kezdeményező Magyar Polgári Szövetség alsó-háromszéki vezetője szerint fontos, hogy az MPP vezetői leüljenek tárgyalni az RMDSZ-szel. /Megnyíló magyar vokspiac. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

A tömbnek fel kell ismernie, hogy amikor magára hagyta a szórványt, önmagára szabadította a bajt. Az EP-választáson az RMDSZ szórványban győzött, Tőkés László püspök, a független jelölt pedig a tömbmagyarság bizalmát nyerte el, ebből arra a következtetnek, hogy az RMDSZ szórványpolitikája jó, a tömbmagyarság autonómiatörekvéseit pedig nem képviseli. Ambrus Attila újságíró nem fogadja el ezt. Domokos Pál Péter már a harmincas években figyelmeztetett: a csángók sorsa vár a székelységre és az egész romániai magyarságra is. A legavatottabb szórványszakértő, Vetési László a már felszámolódott zárványfalvakra mutatott: „Mi, az anyaország és a tömbmagyarság, annak árán maradtunk meg, hogy ők, a szórvány felszámolódtak. ” Azonban Déva és Kőhalom példája bizonyítja, hogy az elszórványosodással szemben parterősítő ellenfolyamatot lehet elindítani. A szórvány a hűség példaképe. A tömbnek fel kell ismernie, hogy amikor magára hagyta a szórványt, önmagára szabadította a bajt. Korszerű nemzetstratégiára van szükség. /Ambrus Attila: Partszélről pártszélre? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Az Európai Parlament plenáris ülése január 20-án leszavazta azt, hogy Tőkés László független EP-képviselő tagja lehessen az EP dél-kelet európai országokkal való kapcsolattartásért felelős interparlamentáris delegációjának. A szavazáson a jelenlévő magyar fideszes és MSZP-s képviselők támogatták Tőkés László tagságát. /Leszavazták Tőkést az EP-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./