Wass Albert születésének (1908. január 8.) 100. évfordulója alkalmából a Kráter Műhely Egyesület által meghirdetett Wass Albert Emlékévet elindító ünnepséget november 15-én tartják Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. Az ünnepségen Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, a Wass Albert Emlékév fővédnöke, Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke és Szakács István Péter irodalomtörténész Wass Albertre emlékezik, majd kihirdetik a Wass Albert Védnöki Kör megalakulását. Az Üzenet haza CD-melléklettel ellátott kötetet, amely Wass Albert amerikai előadókörútjain elhangzott beszédeit, interjúit tartalmazza, Turcsány Péter mutatja be. /Wass Albert emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

Tőkés László királyhágómelléki református püspök, független EP-képviselőjelölt november 15-én kritikával illette a román–magyar együttes kormányülésen megvitatott témákat, kifejtve: az RMDSZ lemondott arról, hogy a romániai magyar közösség alapérdekeit képviselje. Kijelentette: az RMDSZ a felelős azért, hogy kihagyták a magyar közösséget foglalkoztató fontos problémákat, többek között a Székelyföld autonómiájának kérdését, a kulturális autonómiát, a csángók helyzetét, a Bolyai Egyetem ügyét, az egyházi javak visszaszolgáltatását, a Sapientia – EMTE akkreditálásának, illetve a román állam által való finanszírozásának kérdését. /Tőkés László bírált. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

Egy nappal a hivatalos kampánykezdés után látott napvilágot az a nyílt levél, amely akár a Magyar Tudományos Akadémia támogató nyilatkozata címet is viselhetné. A Temesvártól Brüsszelig című felhívás szinte minden második aláírója az MTA tagja. Az aláírók közt van még Csoóri Sándor, György Attila, Jókai Anna, Lohinszky Lóránd, Makovecz Imre, Neményi Ágnes, Péntek János és Szőcs Géza. A felhívás szerint „az erdélyi magyarok történelmi lehetőség előtt állnak”, ez a történelmi lehetőség pedig nem más, mint Tőkés László független jelölt bejuttatása az Európai Parlamentbe. Az érvek között említik azt, hogy a református püspök „világszerte ismert és megbecsült személyiség”, következésképp nála senki nem jeleníti meg hitelesebben Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját. A történelmi esély valóra váltása mellett szóló talán legerősebb érv, hogy Tőkés László már „alakított történelmet” 1989. decemberében – mutatnak rá az aláírók, akik egyúttal hangsúlyozzák, hogy a „nemzet iránti felelősség jegyében” állnak ki Tőkés László mellett, másfelől meggyőződésük, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének „európai parlamenti jelenlétével az erdélyi magyar összefogáshoz is közelebb kerülünk, amely nélkül a közösségi autonómiák közjogi kereteinek megteremtése elképzelhetetlen”. A Szabadság november 10-i számában megjelent nyilatkozat nem foglal állást egyik „fél” mellett sem. Az RMDSZ támogatása mellett szól, az abból derül ki, hogy nem „képviselőről”, hanem „képviselőkről” szól. Ágoston Hugó, Csíky Boldizsár, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, László Ferenc, Szilágyi István és Uray Zoltán felhívásában ez áll: „Még nem voltak a november 25-eihez fogható választások Romániában, nem voltak tehát a hazai magyarság történetében sem. Első ízben nyílik az erdélyi magyarságnak alkalma arra, hogy képviselőket válasszon az Európai Parlamentbe. Az eseménynek ezért nagy tétje van. Mindnyájunk számára kérdés: megfelelünk-e a pillanat követelményének? Élünk-e okosan a nekünk felkínált eséllyel? Képviselőink ott lesznek-e a többi ország delegálta választottak között, vagy kimaradunk az Európa sorsáról tanácskozók nagy testületéből?”A felhívás a „felelősség és józan mérlegelés” mellett azt hangsúlyozza: élnünk kell a joggal, hogy szavazhatunk. „Ami pedig a józan mérlegelést illeti: mindenki számoljon azzal, hogy a választás során esélyek változnak képviselői mandátummá vagy buknak el. Saját közös sikerünk vagy együttes kudarcunk között választunk. Szavazzunk arra, hogy ott legyünk az Európai Parlamentben, hogy érvényesüljön véleményünk európai színekben is!” – áll a felhívásban. Van egy újságírói kezdeményezés is. A Transindex internetes portál akciójához eddig 360-an csatlakoztak. Eszerint a november 25-i európai parlamenti választásokon, a kialakult belpolitikai helyzetben kérdésessé vált, hogy lesz-e a romániai magyaroknak képviselete az EP-ben. A tét – a felhívás szerint – „nem korlátozódik arra, hogy a napi politikai játékban ki kerekedik felül, mert az itt élők mindennapos egyéni boldogulására, sőt hosszú távú közösségi céljaik elérésére is új távlatokat nyithat a hathatós romániai magyar EP-képviselet – még hogyha ez nem is univerzális csodafegyver. Sokan lehetnek csalódottak azért, mert nem jött létre az egységes magyar EP-lista, ezért távolmaradásukat fontolgatják. Mások tanácstalanok, nem tudnak, nem akarnak választani a jelöltek között. Jó vagy rossz, hogy így alakult, egy biztos: már nem lehet kibúvó az sem, hogy nincs, akik közül választani. November 25-e a romániai magyarok politikai erejének, józanságának, tervezni tudásának tesztje is. (...) Felelős vagy magadért, felelős vagy azokért, akik fontosak számodra!” A felhívás a felelosvagy. transindex. ro címen olvasható és írható alá. /”Történelmi esélyek” harca. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Két eset lehetséges. Egyik: az erdélyi magyar választók megfelelő hányada alkalmasnak tartja Tőkés Lászlót arra, hogy képviselje (netán érvényesítse) az erdélyiek érdekeit. A másik eset: Tőkés nem rendelkezik számottevő támogatottsággal. Ha így áll a helyzet, az RMDSZ reálisan mérte fel a helyzetet. Mi lesz, ha mégis a püspök győz? Akkor, végre az RMDSZ vezetőinek szembe kell nézniük azzal, hogy a döntések következményekkel járnak. „Az a dölyf, az a gőg, az az elvakultság, az a hübrisz, az az arrogancia, az a vehemencia, az a hiperböszmeség, amellyel az RMDSZ lesöpörte Tőkés Lászlót a lehetséges jelöltek sakktáblájáról, lehetetlen, hogy ne bosszulja meg magát” – írta Szőcs Géza. Mert igaz ugyan, hogy a politikus is ember, s mint ilyent, őt is indulatok kormányozzák – de az a politikus, aki ellenfelét nem legyőzni, hanem megalázni akarja, holttestét harci szekeréhez kötve végigvonszolni a vár alatt, feltörölni vele a padlót és ketrecben mutogatni: az ilyen politikus nem jó politikus. Nem tudja, hogy mindezt nem lehet büntetlenül megcsinálni. Nem tudja, hogy nem szabad belerúgni a döglött oroszlánba. /Szőcs Géza: Hiperböszmeség: Kotródjon el a püspök a belgákhoz! (Álláspontok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

Fennáll annak veszélye, hogy az erdélyi magyarság képviselet nélkül marad Brüsszelben – figyelmeztetett sajtótájékoztatóján Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője, aki egyben felszólította a Fideszt, hogy ne törekedjen az erdélyi magyarság megosztására. Eörsi Mátyás kitért arra, hogy Tőkés László református püspöknek jogában áll indulni az európai parlamenti választásokon, de minden egyes rá leadott szavazattal romlik az esély, hogy az erdélyi magyarság képviselőt küldjön Brüsszelbe. A Fidesz továbbra is fenntartja véleményét, hogy a november 14-i magyar–román kormányülés kizárólag kampánycélokat szolgált. /Eörsi: politikai károkozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Megkezdődtek a diverziós akciók, és a kampány végéig ezek várhatóan szaporodni fognak – jelentette ki Márton Árpád képviselő. Az elmúlt napokban olyan, EP-képviselőknek címzett levelek jelentek meg, amelyekben ,,az RMDSZ vezetői” (így általánosan, nevek nélkül) gyalázzák Tőkés Lászlót, és felhívják az Európai Néppárt tagjainak figyelmét, hogy ne támogassák a független jelöltként induló református püspököt.,,A levél sem hangvételében, sem tartalmában nem jellemzi az RMDSZ-t” – fejtette ki Márton Árpád, aki azt gyanítja, a Traian Basescu által irányított titkosszolgálatok állnak a diverzió hátterében. Véleménye szerint egyetlen válasz lehet minderre: minél többen menjünk el szavazni. /Farkas Réka: Minél többen menjünk szavazni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

Több, az egykori Szekuritátéval együttműködő volt teológiai alkalmazott nevét hozták nyilvánosságra november 16-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendes őszi közgyűlésén. A Krasznán tartott gyűlés egyik napirendi pontjánál Tőkés László hivatalosan bejelentette: sikerült egy személyt azonosítania egykori besúgói közül, Gálfy Zoltán professzor, volt teológiai tanárt. Kezében dossziéjával a püspök elmondta: Gálfynak meghatározó szerepe volt 1990 és 2000 között az egyház életében, hiszen a zsinat szürke eminenciásának minősült. ‘89 előtt Gálfy – Tőkés édesapja és Kallós Zoltán néprajzkutató mellett – a diákjairól is jelentett. Tőkés szerint egész másként alakult volna az egyház története, ha még az elején le tudták volna leplezni a Szekuritáté valamennyi beszervezett emberét. Felszólalt Hermán M. János egyházkerületi tanácsos, aki két további teológiai alkalmazottat nevezett meg: az ő megfigyelési iratcsomójából Szőcs Endre volt teológiai tanárról és Izsák Vilmos volt teológiai titkárról derült ki egyértelműen, hogy jelentett. A 83 éves Gálfy Zoltán nyugdíjas professzor Kolozsváron él, Szőcs Endre és Izsák Vilmos elhunytak. /Egykori besúgókat lepleztek le. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

„Remélem, hogy Traian Basescu államelnök figyelemmel követi az eseményeket, és nem fogja megengedni, hogy valami baja történjék az egyetlen független EP- képviselő-jelöltnek” – mondta Tőkés László püspök, kijelentette, független jelöltként visszaéléseknek van kitéve az állami intézmények részéről. „A nagykárolyi rendőrségre ellenem benyújtott bűnvádi panasz provokáció, melyet felhasználnak ellenem a kampányban. A volt gencsi lelkész sötét politikai erők eszköze. Remélem, hogy ez a panasz nem hat negatívan az EP-jelölésemre” – mondta a püspök. Hozzátette, hogy egy olyan rangú egyházi méltóságot, mint ő, nem vizsgálhat a nagykárolyi rendőrség, hanem csak a fővárosi, emiatt nem is jelent meg az idézésen november 15-én. /Tőkés Basescu védelmére számít. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./

Aggodalmát fejezi ki Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere amiatt, hogy a helyi unitárius templom lesz a helyszíne Tőkés László sepsiszentgyörgyi kampányrendezvényének. A polgármesteri hivatal elfogadta a Tőkés Lászlót támogatók kérését, engedélyezte a rendezvényt. Azonban Albert Álmos unitárius hívő minőségében úgy vélte, hogy lelkipásztoruk „politikai talajra tévedve súlyos hibát követ el”, és megosztja a sepsiszentgyörgyi unitárius gyülekezetet. Kovács István unitárius lelkész szerint az egyházközség döntött a rendezvény megszervezéséről. „Örömmel fogadom Albert Álmos aggodalmát gyülekezetünk iránt. Sajnálom azonban, hogy nem tartja a kapcsolatot az egyházzal, nem jár még többet templomba, ahol kifejthetné véleményét, s részt vehetne a döntésekben. Mert akkor nem kellene személyeskedő közleményben vagy akár fizetett hirdetésben kifejtenie álláspontját” – fogalmazott a lelkész. A választási törvény egyébként csupán a közintézményekben történő kampányolást tiltja. A templom falai közötti kampányolást nem tiltja a kultusztörvény sem. /Templomban is kampányol Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Több RMDSZ-es tanácsos is egyértelmű hamisítványnak nevezte azt a dokumentumot, amely aláírásukkal kering az interneten. A hiányos angolsággal írt, az Európai Néppárthoz (EPP) címzett levél állítólagos szerzői többnyire önkormányzati tanácsosok. A megszólítás nélküli, nem protokoll-szerűen megírt, csupán egy RMDSZ-logóval ellátott dokumentumon, Magyarosi Erzsébet, Szabó Árpád, Veress Ádám, Kerekes Sándor, Székely István, Bunta Levente, Beder Tibor, Pállfy Domokos, Sófalvi László, Borbély Ernő, Szabó Ödön, Sárközi Alexandru, Derer Ferenc aláírása szerepel. A levél szerint segítséget kérnek az EPP-től, hogy ne engedje Orbán Viktort, az alakulat alelnökét és Gál Kinga EPP-képviselőt, hogy tovább támogassa a „szekusbesúgó Tőkés László püspök választási kampányát”. Az állásfoglalás szerint azért fordultak ebben a formában az Európai Néppárthoz, mivel az RMDSZ vezetése nem mert valós képet bemutatni a romániai magyarság helyzetéről, nem volt bátorságuk megelőzni az európai választások kudarcát, ezért úgy érzik, hogy kötelességük figyelmeztetni az erdélyi magyarság közelgő politikai szétszakadására. Sófalvi László, székelyudvarhelyi területi RMDSZ-elnök szerint a dokumentum és a rajta szereplő aláírások durva hamisítás. „Nem szövegeztem, nem írtam alá, és nem küldtem ilyesmit sehová” – mondta felháborodottan Sófalvi. Szabó Ödön Bihar megyei tanácsos kijelentette, amint megtudja, ki tette ezt, de bepereli az illetőt. Borbély Ernő Hargita megyei tanácsos is hamisítványnak tartja a levelet. /Székely Zita: Hamisított RMDSZ-levél kering az interneten. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

Az érmindszenti zarándoklatot is megosztotta az RMDSZ és Tőkés László közötti versengés. November 17-én Érmindszenten a hagyományos Ady-zarándoklatot két táborra szakadva tartották az emlékháznál. Délelőtt 10 órától a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében tisztelegtek Ady előtt, 11 órától pedig az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tartott koszorúzással egybekötött ünnepséget az RMDSZ vezetőinek részvételével. Tőkés László püspök sérelmezte, hogy őket a „hivatalosak” kihagyták a programjukból, az RMDSZ kampánycéljaira használva az eseményt, végül pedig a megyei múzeum egy nappal a rendezvény előtt írásban is visszavonta a 10 órai megemlékezésre vonatkozó engedélyüket. Muzsnay Árpád EMKE-alelnök, a 17 éve rendszeresen megtartott Ady-zarándoklatok elindítója és főszervezője közölte: ők már egy évvel ezelőtt leszögezték emlékünnepük idei dátumát, erre viszont az egyházkerület „rászervezett”. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület emlékezésén koszorúzott Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is. Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, országgyűlési képviselő beszédében hangsúlyozta, Tőkés László 1989-ben megélhetését, szabadságát és életét is kockára tette azért, hogy egy reményteljes karácsonyra ébressze nemcsak saját, kisebbségi sorban élő népét, hanem a többségi nemzetet is. „Tőkés akkor emelte fel szavát, amikor a kései bátrak íróasztaluk mellett vagy pártirodájukban lesték a fejleményeket – emlékeztetett Lázár János. – Most viszont a kései bátrak gyűjtenek és szórnak, ők osztanak és fosztanak. ” Kijelentette, olyan emberre kell szavazni, aki pártérdekek fölé magasodva, csak a lélek szavára hallgatva, az emberek ügyét viszi Brüsszelbe. „Időszerű helyzetjelentés, amit adok Érmindszentről: vértelen harc folyik a háttérben – jelentette ki Tőkés László. – Régebben még vigasztaló volt, hogy a román főhatalom korlátozta mozgásunkat, most már viszont oda jutottunk, hogy nincs is szükség a többségiekre, elvégzi ezt a munkát a magyar oldal. ” A püspök fölemelte szavát az Érmelléken és Érmindszenten uralkodó állapotok miatt, ahol szerinte most siralmasabb a helyzet, mint volt 130 évvel ezelőtt. „Szégyen, hogy ide járnak nagyuraink, évente megtartják beszédeiket, majd bevetik magukat autóikba és hazamennek, aztán megint nem történik itt egy évig semmi” – hangoztatta Tőkés. Hozzátette: néhány éve az egyházkerület már letette egy leendő Ady-zarándokhely alapkövét a költő szülőházának szomszédságában, amelynek felépítésére az Orbán-kormány támogatást ítélt meg, azonban a magyarországi hatalomváltás után az erre szánt pénzt mégis a nagyváradi katolikus püspökség kapta meg. Szerinte a pályázatukat az RMDSZ helyi hatalmasai térítették el. „Ilyen botrány dúl most Gencsen, Érkáváson és a környékbeli falvakban, ahol a magyarországi Új Kézfogás Közalapítványtól nyert támogatásból vett földeknek nyoma veszett, és a pénz sincs meg. Ennek ürügyén folyik a botránykeltés, a zaklatás, a hatósági visszaélések, a rendőrségi kivonulások, a bírósági részrehajlás. ”Az EMKE 11 órától megtartott ünnepségén Havas Judit magyarországi, illetve Czintos József szatmárnémeti színművészek szavalatai mellett Madarász Katalin népdalénekes is fellépett. Muzsnay Árpád főszervező reméli, jövőre mindenki közösen ünnepli majd Ady születésnapját. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, EP-választási kampányfőnök kifejtette, „a magyar irodalom számára a huszadik század 1906-ban Ady Endrével kezdődött, és valamikor 2000 után ért véget azzal a Nobel-díjjal, amit – először a magyar irodalom történetében – egy magyar író, Nádas Péter megkapott. ” (Valójában díjat 2002 októberében Kertész Imre kapta.) Kelemen az EP-választásokra utalt, Ady-szöveget idézve: „A bárány akármit tehet, mert ő bárány, a farkas semmit sem tehet, mert ő farkas. Amely bárány gyönge, izgága és ambiciózus, annak semmit sem kell tenni, mint nekirontani a farkasnak. Hiába lehet a farkas erős, komoly, becsületes, el kell vesznie annak, akinek egyszer veszett hírét költötték. ”Pomogáts Béla irodalomtörténész a széthúzás veszélyeire hívta fel a figyelmet. /Babos Krisztina: Külön emlékeztek Adyra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az RMDSZ-nek az európai parlamenti választási kampányban elsősorban a közönnyel kell megharcolnia, fejtette ki a vele készült interjúban. Bízik abban, hogy az RMDSZ-nek sikerül bejuttatnia az EP-be két képviselőt, ellenkező esetben a román ultranacionalizmus újabb heves támadására lehet számítani. Nincs esély arra, hogy független jelöltként össze lehessen gyűjteni a majdnem három százalékot. Minden szavazat, amelyet Tőkés Lászlóra fognak adni, elveszett szavazat lesz. Az RMDSZ Erdélyt, mint hont, mint szülőföldet hangsúlyozza, ennek van üzenete az erdélyi románok felé is. Ezt most Tőkés László is próbálja használni, de ezt az ő esetében Markó nem látja hitelesnek. Markó szerint az RMDSZ üzenete az együttműködés, Tőkés Lászlóé pedig a konfrontáció. Tőkés László nem fogalmazott a románokkal szemben semmiféle üzenetet, ő mindvégig az RMDSZ félreállításáról, a konfrontációról beszélt. Az RMDSZ-nek európai uniós programja van. Tőkés Lászlónak nincs programja. Született egy kölcsönös meg nem támadási egyezség szeptember elején az RMDSZ és Tőkés László püspök között. Ezt nem tartják be. Markó szerint a püspöknek kellene azt mondani, hogy ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel. „Egyelőre Tőkés László dobálja az RMDSZ-t kővel, s mi valljuk azt, hogy kenyérrel kell válaszolni” – nyilatkozta Markó. Tőkés László „a rombolás gondolatáig eljutott, de addig, hogy mit és hogyan kellene építeni, már nem” – vallja Markó, továbbá „Magyarországon ne avatkozzanak bele abba, hogy mi van velünk. ” /Tibori Szabó Zoltán: Ha itt megomlik valami, rövid idő alatt bomlik szét az, amit eddig felépítettünk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19., folyt. 20./

Markó Béla terjedelmes összegzését a budapesti Élet és Irodalom hozta, újraközölte a Népújság napilap. 1989 végén a romániai magyarság létfontosságú döntéseket hozott: egységes politikai szervezetet alakít, politikai eszközöket használnak programjuk megvalósítására. A program: az autonómia különböző formáinak megteremtése, az anyanyelvű oktatás visszaállítása, a magyar nyelv nyilvános használatának elismertetése. Markó szerint ezen döntések jegyében politizáltak Erdélyben mindmáig. Néhány nap alatt a frissen megalakult Romániai Magyar Demokrata Szövetségbe több mint hatszázezren iratkoztak be, és a kezdeti lelkesedés lelohadása, Marosvásárhely véres márciusa után is négyszázezer körül stabilizálódott az aktív tagok száma. Ez volt Kelet-Közép-Európa legnagyobb taglétszámú politikai szervezete. Markó tizenhét esztendeje hiszi, hogy életre kelt egy egységes, kiegyensúlyozott, következetes politikai szövetség az egyéni és kollektív jogok kivívásáért. Tizenhét év: a lassú előrehaladás története, de a megosztó vitáké is. Markó tizennégy éve elnöke az RMDSZ-nek, át kell gondolnia a maga felelősségét. 1996-ban az RMDSZ a kormányra lépésről döntött. Árulást kiáltottak egyesek, akik mindig csak a konfrontációért – végül is: a viszályért – szálltak síkra. Megkezdődött az elállamosított erdők, földek, épületek visszaadása. 1999-ben elfogadták az új oktatási törvényt, 2001-ben törvény született a kétnyelvű feliratok kötelező használatáról, 2003-ban a módosított alkotmányba bekerült az anyanyelvhasználat joga a dekoncentrált intézményekben és az igazságszolgáltatásban. Magyar állami támogatásból létrejött a Sapientia Egyetem, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen pedig már több mint tízezer diák tanul magyar nyelven. Markó sorolta a kedvező változásokat. Van eredmény, van kudarc is. Markó hisz a magyar-magyar egyetértésben. Kritikus szavakat fogalmazott meg Gyurcsánnyal szemben, de sietett Orbánt is keményen elmarasztalni: „Gyurcsány Ferencék kiábrándult távolságtartással, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta folyamatosan értetlenkedve szemlélik, hogy mi van a határokon túli magyarsággal, Orbán Viktorék pedig két elvesztett választás után ugyancsak befelé figyelnek, hogy amit rólunk mondanak, annak milyen hatása van odahaza, hány szavazat lesz vagy nem lesz belőle. Eszköz vagyunk, nem cél, ezt látom, és ezt ma világosan ki kell mondani. Az MSZP és az SZDSZ nem tud mit kezdeni velünk, a Fidesz pedig Erdélybe menekíti minden búját-baját, és legalább itt győzni szeretne. Legyőzni az egyetlen magyar szervezetet, amelynek csak egy bűne van: megtartotta az önállóságát baloldallal, jobboldallal szemben egyaránt. ” „Magyarország ma egymagában nem tudja megoldani a szomszédos országokban élő magyar közösségek helyzetét. ” Markó kikelt Tőkés László független jelölt ellen, nevét ugyan nem írta ki. „…magyarországi politikusok segédletével szétverjük azt, amit eddig jól-rosszul felépítettünk?” „Egyetlen ember messianizmusával akarunk behelyettesíteni egy hatalmas – és megengedem: egyáltalán nem tökéletes – szervezetet?” Markó támadta azt, aki „minden akar lenni, püspök is, európai parlamenti képviselő is, de legfőképpen azt szeretné, hogy „dögöljön meg a szomszéd kecskéje is. ”„ /Markó Béla: Felelőtlen felelősök (Válaszúton az erdélyi magyar politika). = Élet és Irodalom (Budapest), nov. 16., újraközölte: Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

Mind a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, mind az Erdélyi Unitárius Egyház a szabad lelkiismeretük szerinti szavazásra buzdította híveit, ennek ellenére november 19-én Tőkés László független EP-képviselőjelölt egy református, majd egy unitárius templomban kampányolt Háromszéken. Az ÚMSZ birtokába került bizalmas, február 23-án született körlevél szerint Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület /EREK/ püspöke azt „ajánlotta” lelkészeinek, gyűjtsenek aláírásokat Tőkésnek. Pap Géza püspöknek a Tőkés László melletti aktív kiállásra való buzdítása nem váltott ki egyértelmű tetszést az egyházkerület lelkészei részéről. 61 lelkipásztor ugyanis közös állásfoglalást adott ki. Az aláírók tiltakoznak az ellen, „hogy az egyházat bárki is eszközként használja politikai célok elérése érdekében”. Az EREK módosított álláspontján. A Pap Géza püspök és Tonk István főgondok által aláírt november 19-i körlevelében az egyház elnöksége „minden református egyháztagot és erdélyi magyart” szabad lelkiismerete alapján való választásra szólított fel. Az Erdélyi Unitárius Egyház elnökségének hivatalos álláspontja, hogy az egyháztagok szavazzanak lelkiismeretük szerint. Tőkés László püspök november 19-én Háromszéken találkozott szimpatizánsaival: Baróton és Kézdivásárhelyen népgyűlésen vett részt, majd Kovásznán és Sepsiszentgyörgy református, illetve unitárius templomában találkozott híveivel. A püspök kíséretében Kovásznára látogató, és beszédet is mondó Orbán Viktor Fidesz-elnök kifejtette: olyan emberre kell leadni a voksot, aki érzi is, amit mond, és aki bebizonyította, hogy kiáll azért, amit megígér. A püspök stábjával együtt érkezett Kovásznára Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, Toró Tibor RMDSZ-szenátor és Antal Árpád András RMDSZ-képviselő is. /Mihály László: Kampány a szószékről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Civil megfigyelőkkel és egyes román pártok színeiben állított urnabiztosokkal próbálja elejét venni az erdélyi magyar ellenzék annak, hogy csalások rontsák Tőkés László esélyeit az európai parlamenti választásokon, jelezte Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki elnöke. Megjegyezte, indokolt az aggodalmuk, mert az RMDSZ képviselőcsoportja is a helyzetet orvosolni kívánó Toró T. Tibor által beterjesztett kezdeményezés ellen szavazott. „A csalásnak több módozata is lehetséges elsősorban azokon a településeken, ahová a román pártok nem küldenek urnabiztosokat – nyilatkozta Árus Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség gyergyószéki szervezetének elnöke. – Ezek egyike az, hogy az urnabiztosok figyelik, ki nem szavazott, és amikor közeleg az urnazárás, szavaznak helyette. A másik módszer az, hogy a szavazatszámlálás során a nem kívánt jelöltre leadott szavazatok egy részét érvénytelenítik egy második pecséttel. Csalhatnak az urnabiztosok azzal is, hogy megmutatják a segítséget igénylő szavazóknak, hová kell ütni a pecsétet. ”Sikerült módosítani a Sepsireform Egyesület statútumát úgy, hogy immár a választások megfigyelése is az egyesület tevékenységi körei közé tartozzék, és ne csak Háromszékre korlátozódjék a működése. Hasonlóképpen járt el Biharban a Magyar Polgári Egyesület is. Beadták a Megyei Választási Bizottsághoz a kérésüket, hogy megfigyelőként jelen lehessenek az urnáknál. A bizottságban RMDSZ-es javaslatra a döntést elhalasztották. A Tőkés-kampánystáb levélben tájékoztatta Hans-Gert Pötteringet, az Európai Parlament (EP) elnökét arról, hogy súlyosan sérülhet a választás demokratikus jellege azáltal, hogy nem biztosított valamennyi jelölt számára az ellenőrzés joga. /Csalástól tart az ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést Borbély Ernő és Beder Tibor Hargita megyei tanácsos azon levél ügyében, amelyet november 8-án 25 EP-képviselőnek küldtek el. A levél arra kéri az Európai Néppárt (EPP) képviselőit, gyakoroljanak nyomást Orbán Viktorra, az alakulat alelnökére és Gál Kinga EP-képviselőre, hogy a továbbiakban ne támogassák Tőkés László püspököt. A két tanácsos kijelentette: nem vettek részt a levél szerkesztésében, nem értenek egyet annak tartalmával, és aláírásukat sem adták hozzá, a levél hamisítvány. /Székely Zita: Feljelentést tettek a tanácsosok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Nem foglal állást sem az európai parlamenti választásokon függetlenként induló Tőkés László református püspök, sem az RMDSZ mellett körlevelében az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK). Pap Géza püspök és Tonk István ügyvezető főgondnok kézjegyével ellátott dokumentum az egység fontosságára mutat rá. „Meggyőződésünkké vált, hogy erdélyi magyar népünk megmaradásának egyik esélye és feltétele az egységes fellépés a mindnyájunkat érintő kérdésekben. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy az általunk több ízben is szorgalmazott egység az európai parlamenti jelölések vonatkozásában nem jött létre” – fogalmaztak a levélírók. /Bálint B. Eszter: Nem foglal állást az EREK. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Kádas Ferenc, református presbiter nyílt levelet írt Tőkés László püspöknek, kifogásolva, hogy „politikai ambícióinak megvalósítását” püspöki minőségében végezte, ugyanis mint főpásztornak az lenne a kötelessége, hogy megőrizze nyája egységét. A püspök „hatalmi ambíciója néha diktatorikus eszközöktől sem riad vissza”. Kádas Ferenc elítélte, hogy a püspök a „templomot használja fel politikai kampány-célra, arra kötelezve a papokat, hogy felolvassák a templomban az Ön politikai tartalmú levelét”. /Kádas Ferenc, református presbiter, Halmi: Nyílt levél Tőkés László Királyhágómelléki Református Püspöknek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 20./

„Tőkés Lászlón kívül nincs még egy olyan ember a Kárpát-medencében – beleértve Kis-Magyarországot is –, aki e térség magyarságának egységét tudná képviselni” – jelentette ki november 19-én Baróton Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A volt magyarországi miniszterelnök elkísérte a november 25-i európai parlamenti választásokon független jelöltként induló református püspököt kampányzáró körútjára. Ennek első állomása a székelyföldi Barót volt. Délután Kovásznára mentek, majd Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön találkoztak a helyi lakosokkal. Orbán Viktorral a Székelyföldre érkezett Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, velük együtt részt vesz a körúton Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), valamint Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is. Baróton kétezer ember fogadta nagy ovációval és az Erdővidék népi táncegyüttes műsorával Tőkést és Orbánt. Az Erdővidékre először látogató Orbán Viktor megállapította: sohasem értette, hogy miért támadják őt azért, mert Tőkés mellett áll. „Miért kell félni Tőkés Lászlótól?” – tette fel a kérdést a hallgatóságnak. Valószínűleg nem is a püspöktől félnek ellenfelei, hanem attól, amit képvisel. „Az autonómia ügyéről van szó” – mondta. Szerinte ugyanis vannak, akik a kampány közeledtével azonnal az autonómia híveivé válnak, de amikor cselekedni kellene, nagy hirtelen ölükbe esik a kezük. Tőkés László kiemelte: Orbán Viktor volt az a vezető, aki évtizedek megalázottsága után visszaadta a hitet a romániai magyaroknak. Tőkés visszautasította azokat a támadásokat, amelyeket Orbán Viktor ellen intéznek „egyes fejüket vesztett és a földet talpuk alól kicsúszni érző, magyar nemzetiségű román vezetők”, és azt mondta: „A hallgatás falait ledöntöttük, most a hazugság falával állunk szemben, de nem hátrálhatunk meg”. /Orbán: Tőkés a magyarságot képviseli. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

„Biztosan vezet a választási versenyben Tőkés László” – jelentette be egy november 8–11. között, Erdély nyolc megyéjében készült közvélemény-kutatásra hivatkozva Szilágyi Zsolt, a független jelölt kampányfőnöke. A kérdőívre válaszolók 33 százaléka még nem tudta, hogy kire adná szavazatát, Tőkés Lászlóra a válaszolók 37,5 százaléka, az RMDSZ-re pedig 29 százalék adná a voksát. - Nem bűn, hanem erkölcs és kötelesség, hogy a lelkészek közéleti kérdésekben megszólaljanak – fejtette ki Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész arra a fizetett hirdetésre reagálva, amelyet Albert Álmos, a város polgármestere jelentetett meg. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke gyanítja, hogy lehallgatják telefonját, ugyanis a rendezvény végleges időpontjáról éjszaka telefonon keresztül értesítették, és másnap, amikor helyfoglalás ügyében felkereste az intézményeket, már elutasították kérését. „Azt mondták, foglalt a terem, azonban nem tudták pontosítani, hogy milyen rendezvényről van szó” – nyilatkozta Gazda. /K. Zs. : Tőkés népszerűbb? = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Toró T. Tibor szomorúan olvasta Markó Bélának egy kérdésre adott válaszát a Transindex internetes portálon, melyben őt hazugnak nevezte. Toró úgy érezte, hallgatásával részese lesz a propaganda-gépezetnek, amely a megegyezés kudarcának teljes felelősségét Tőkés Lászlóra és tárgyalócsapatára próbálja hárítani. A tárgyalásról Toró T. Tibor megírta beszámolóját /Krónika, szept. 21./, megjelent a Transindexen is. Eddig senki nem cáfolta meg az általa összefoglaltakat. Tény az, hogy az RMDSZ-vezérkar 2007 tavaszán nem mutatott hajlandóságot pártlista helyett olyan erdélyi magyar jelöltlistát állítani az EP-választásokra, amelyen Tőkés László helyet kapjon, bár erre javaslat született. Tény az, hogy az Operatív Tanács jelöltállítási döntését sem az SZKT, sem a kongresszus nem volt hajlandó felülbírálni, bár többen és több ízben erre felszólították. Tény az, hogy az ezután a Tőkés László jelöltségét támogató politikai és civil-politikai szerveződések néhány hét alatt közel 150 000 választópolgár egyetértő aláírását gyűjtötték össze. Az RMDSZ-vezérkar csak ezután mutatott hajlandóságot az érdemi párbeszédre, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek képviselőivel. Tőkés László tárgyalócsapata elsősorban a politikai rendszer gyökeres reformjáról szeretett volna tárgyalni, míg az RMDSZ vezetősége csupán a szemléletváltás szükségességét ismerte el. Toró szeretné remélni, hogy Markó egyik meghatározója lesz a választásokat követő tárgyalásoknak. /Toró T. Tibor: Nyílt válasz Markó Bélának. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön is közösen kampányolt Tőkés László és Orbán Viktor. Szűkösnek bizonyult november 20-án Marosvásárhelyen az Ifjúsági Ház Tőkés László kampányrendezvényén, ahová Orbán Viktor Fidesz-elnökkel érkezett. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd emlékeztetett, „tizennyolc évvel ezelőtt vállalta el a kilakoltatással fenyegetett temesvári lelkipásztor jogi képviseletét, amikor a vele egy irodában dolgozó Frunda György elutasította”. Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta: Tőkés László a teljes romániai magyarságot, sőt az ország és Európa többi kisebbségét is tisztességesen képviselné. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke szerint a választóknak kötelességük emlékezni arra, hogy 1989 decemberében miként nyilvánult meg Tőkés és miként Frunda. Az RMDSZ csúcsvezetőségének nyilatkozataira reagálva Orbán Viktor nevetségesnek tartotta, hogy beavatkozik az erdélyi magyarság belügyeibe. „Mindaddig, amíg célunk a magyar nemzet határokon átívelő egyesítése, egyfolytában be fogunk avatkozni egymás ügyeibe!” – mondta. Szerinte Tőkésnek nincs szüksége arra, hogy ő mellette kampányoljon – nem a püspök, hanem az általa képviselt ügy mellett emel szót. Sepsiszentgyörgyön a kampányrendezvényen közel 5000 érdeklődő gyűlt össze. A tömeg tapssal fogadta Tőkés Lászlót, Orbán Viktort és kíséretüket. Üdvrivalgás tört ki Szilágyi Zsolt kampányfőnök bejelentésére, miszerint a legutolsó belső közvélemény-kutatás szerint „a biztos szavazók körében Tőkés közel 10 százalékkal vezet a pártlistával szemben”. Kovács István házigazda unitárius lelkész Albert Álmos polgármestert bírálta. „Nem kis nyomás nehezedett rám, amikor a város polgármestere közpénzekből fizetett újsághirdetésekben személyeskedő, rágalmazó írást tett közzé” – mondta. Orbán Viktor és Tőkés László is az autonómia kivívásának szükségességéről szólt. A Fidesz-elnök kijelentette: „az erdélyi magyarság az autonómia nélkül nem tud boldogulni”, és felszólította a jelenlévőket: „olyan embert küldjenek Brüsszelbe, aki szívén hordozza az autonómia ügyét”. Tőkés az RMDSZ 12 pontos nyilatkozata kapcsán kijelentette: „Az RMDSZ pontosan annak megvalósítását mulasztotta el, amivel most választásokat akar nyerni”. A püspök a román választókhoz román nyelven szólt. /Kovács Zsolt, Szucher Ervin: Ökuménia és autonómia. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./ Tőkés László úgy véli, hogy a nagyszebeni közös kormányülésen Gyurcsány és Markó titkos paktumot kötött arról, hogy „nem piszkálják többé az autonómia ügyét”. Kifejtette, ha Brüsszelbe kerül, akkor Európa is tudomást vesz arról, hogy Erdélyben is több mint másfél millió magyar él. /Lokodi Imre: Orbán „közös magyar ügye“. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

A legfrissebb országos felmérések szerint az RMDSZ eléri majd az ötszázalékos küszöböt a választásokon, így két képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, Tőkés László kampánystábjának saját közvélemény-kutatása szerint a független jelölt népszerűsége nagyobb a szövetség jelöltjeinél. Az országos felmérések közül csak elvétve akad olyan, amelyik számol Tőkés László független jelölttel is. Tőkés László független jelölt is jelentkezett felméréssel: Szilágyi Zsolt kampányfőnök tájékoztatása szerint az adatfelvétel november 8–11. között történt, eszerint a válaszolók 33 százaléka még nem tudja, hogy kire adná szavazatát, Tőkés Lászlóra a válaszolók 37,5 százaléka, az RMDSZ-re pedig 29 százalék adná a voksát. /Lokodi Imre, Simon Judit: Felmérések harca: bizakodó RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Altorján Tőkés László független jelölt ötven kerítésekre rögzített plakátjából tizenkettőt-tizennégyet letéptek. Sorra tépték le a Tőkés-plakátokat, de az RMDSZ-eseket nem bántották. November 18-án Kézdivásárhelyre érkezett a plakáttépő brigád, Tőkés-plakátokat tépték le. Amikor észrevették, hogy valaki megpróbálja lefényképezni őket, pillanatok alatt autóba ültek, és elhajtottak. Az RMDSZ-es plakátok közül egyet sem téptek le. A plakáttépés éjszaka is folytatódott, Kédiszék több települését is felkereste a Tőkés-plakátok eltüntetésére szakosodott kommandó. Tőkés László és Orbán Viktor baróti látogatása előtti éjszaka ismeretlen tettesek Nagybaconban, Bibarcfalván és Baróton leszaggatták a független jelölt választási plakátjait, helyükre RMDSZ-es propagandaanyagot ragasztottak. Az erdővidéki MPSZ feljelentést tesz Nagyajta alpolgármestere, Barabás András ellen, aki Tőkés Lászlót népszerűsítő plakátokat szaggatott le. /(Hecser): Plakátháború megyeszerte. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

Az előzetes program szerint emlékeztek Ady Endre születésének 130. évfordulójára a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Pro Universitate Partium Alapítvány, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Írótábor Egyesület képviselői november 17-én Érmindszenten. Ady Endre szobránál Tőkés László püspök ismertette a helyzetet erős rendőri készültség mellett. Elmondta, eredetileg, ahogy eddig is, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel és az RMDSZ-szel együtt tervezték a megemlékezésen való részvételt, de idén kihagyták őket a programból, a párt saját kampányára használva a rendezvényt. – Régebb természetes volt, hogy a román főhatalom korlátozta mozgásunkat, ma ezt a magyar oldal végzi el, mondta Tőkés, 2007-es helyzetjelentésnek nevezve beszámolóját. Ezekből az állapotokból szeretnénk eljutni az „értől az óceánig”, Erdélyből Európába, ezért kell építkeznünk s így haladnunk Európa felé, zárta szavait a református püspök. Az ünnepségen részt vett és koszorúzott Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke is. A megemlékezés templomi istentisztelettel zárult. Este Hadadon közéleti fórumon vettek részt Tőkés László és vendégei. Hermán János egyházkerületi tanácsos Pro Partium díjat adott át a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Lázár Jánosnak a partiumi magyarságért végzett munkálkodása elismeréséül. Lezsák Sándor a magyarság jövőjéről értekezve a herderi jóslatot hozta fel példaként, aki 1791-ben a magyarság kétszáz éven belüli eltűnését jósolta. Nem lett igaza, mert nem volt tudomása olyan emberekről, mint Csokonai, Kazinczy, Széchenyi és Petőfi, akik mindent megtettek, hogy ne legyen igaza Herdernek. Mennyi mindent nem tudnak a mai Herderek! – tért át napjainkra Lezsák. Nem tudják, hogy itt a Kárpát-medencében a kis közösségek ereje össze kell, hogy fogjon, így lesz képes arra, hogy a brüsszeli képviselet maga mögött érezhesse az energiát és ma még elképzelhetetlen dolgokat műveljen. Tegyük a dolgunkat a mai Herderek ellen, egyesítsünk olyan erőt, amely megmutatja nekik, hogy van jövője, egészséges jövője a magyarságnak a Kárpát-medencében! – szólított fel az Országgyűlés alelnöke. /Lezsák Sándor a mai Herderekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 21./

Tőkés László az a közéleti személyiség, aki minden nemzetiség részére autonómiát biztosítana, aki azt szorgalmazza, hogy óvodától egyetemig állami pénzből finanszírozott oktatása legyen minden népnek. Ő az, akit emiatt legtöbbet támadnak. Cs. Gyimesi Éva a kolozsvári Szabadság című napilap hasábjain azt írta: „Az a keskeny út, amelyen Tőkés László jár, éppenséggel lefele vezet, a völgybe. A kétes értékű támogatók által manipulált mai László nem alkalmas arra, hogy benne lássuk Isten akaratának „kiábrázolását”. A cikkíró, dr. Újvári Ferenc üzeni Cs. Gyimesi Évának és eszmei rokonának, Fey Lászlónak, hogy feleslegesen kampányolnak az immár 17 éve a román nemzeti érdekeket kiszolgáló RMDSZ-nek. Vezetőik vagyoni állapota példátlanul gyarapodott. Frunda György szenátor mesés villát hozott össze, míg Tőkés László vagyona ma is ugyanannyi, mint 1989-ben. Az RMDSZ-kampány ma az egységféltés retorikájától hangos. Vajon ki vétett az egység ellen? Mi akadályozta meg az RMDSZ-t, hogy Tőkés László köré építsen ki egységet? Miért kellene ennek fordítva történnie? Oroszország elnöke, Vladimir Putyin októberben kijelentette: amennyiben Koszovó jövőjét Amerika javaslata szerint fogják rendezni, akkor Dobrudzsát vissza kell adni a bolgároknak, és Erdélyt a magyaroknak. A román sajtó szavait napokon át felháborodással elemezte, a magyarországi sajtó mélyen hallgatott. A jogbitorlók tele vannak félelemmel. A jogsértések ellen állandóan tiltakozni kell. A cikkíró szerint az első tiltakozás az lenne, ha Magyarország mindenkori elnökét az elcsatolt területek magyarsága is megválaszthatná. Ezzel bizonyíthatnánk, hogy a nemzet – Illyés Gyula szavaival élve – a magasban eszmeileg újra egyesül. Kárpát-medence népeinek jogvitás ügyeiben Erdély nagy püspöke, Márton Áron terjesztett be a bukaresti katonai törvényszéken rabruhában rendezési alternatívát: „Hogy Trianon miatt emlékirattal fordultam az ENSZ-hez, ez a vád megfelel a valóságnak, és ezért vállalom a felelősséget. Egy közös telekkönyvi tulajdont nem lehet csak úgy megosztani, hogy az egészet odaítélem az egyik társtulajdonosnak. ” A nagy püspök szavai mára semmit nem veszítettek érvényességükből. Kárpátalján az ukrán és a magyar, Felvidéken a szlovák és a magyar, Délvidéken a szerb és a magyar, Erdélyben, pedig a román és a magyar a társtulajdonos. Közöttük kell méltányos módon megosztani a közös vagyont. Az illető kormányok versenyezzenek abban, hogy saját ajkú lakosságuknak miként tudnak méltányosabb kulturális és területi autonómiát nyújtani. /Dr. Újvári Ferenc ügyvéd: Tőkés Lászlót kell az Európa Parlamentbe küldeni! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 21./

Az RMDSZ a közvélemény-kutatásokban előrevetített 5 százalékhoz közeli vagy valamivel jobb eredményt ér el a hétvégi európai parlamenti választásokon – jelentette be november 21-én tartott sajtótájékoztatóján Markó Béla, a szövetség elnöke. Markó nem aggódik a verseny miatt, a független jelölt támogatottsága nem éri el a bejutáshoz szükséges szavazatszámot. Az alkotmány módosítása mellett is síkra szállt, és egyben visszautasította az őt és az RMDSZ-t az elmúlt napokban több román politikus részéről ért vádakat. A több román politikus által hevesen bírált marosvásárhelyi nyilatkozat kapcsán Markó elmondta, azt nemcsak az RMDSZ, hanem az egész erdélyi magyar közösség fogadta el. A nyilatkozat területi autonómiára vonatkozó kitételével kapcsolatosan kijelentette, a magyar közösségnek jogában áll az őt érintő kérdésekben dönteni. „Az RMDSZ soha nem kötött titkos egyezményt sem a román, sem a magyar kormánnyal, sem a kettővel együtt – jelentette ki Markó. A szövetségi elnök Tőkés László Székelyudvarhelyen elhangzott nyilatkozatára reagált. A független EP-képviselőjelölt Székelyudvarhelyen hangot adott azon gyanújának, az RMDSZ titkos paktumot kötött a román hatalommal, melynek értelmében az autonómiát csupán választási szlogenként használja, de annak megvalósítására nem törekszik. Markó elmondta, a lehető legnagyobb súlyt helyezik az autonómia különböző formáinak mielőbbi megvalósítására, beleértve a területi autonómiát is. Markó szerint Tőkés máris megtanulta a legrosszabb román politikusoktól, hogy miként kell rágalmazni másokat. /Markó Béla derűlátó. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Tibori Szabó Zoltán nem fogadta el, hogy Tőkés László „az egész Kárpát-medencei magyarság egységének a megtestesítője”, leghitelesebb képviselője. Az újságíró mércéjén nem áll meg Tőkés László püspök, mert elkötelezte magát a politikai jobboldalon, „erkölcsi tőkéjét felaprózta”, „nem tűri az ellentmondást” stb. Az újságíró így módosította: Tőkés László az egész Kárpát-medencében élő Fidesz-szimpatizánsok egységének a megtestesítője. Tőkés László figyelmen kívül hagyta, hogy a szocialista, szociáldemokrata vagy pedig szabadelvű meggyőződésűek között is lehetnek értékes emberek, akik a megoldást nem a konfrontációban, a „nagymagyar gőg”-ben vélik felfedezni. Tibori szerint a tét „a pozíció és a pénz” megszerzése. Amennyiben Tőkés jut be csupán a brüsszeli testületbe, netán egyik fél sem, „akkor jogosan mondhatjuk majd el, hogy néhány gátlástalan, pozíció- és pénzéhes embernek sikerült legyőznie az erdélyi magyarságot. ” – így az újságíró. /Tibori Szabó Zoltán: Ki kit győzhet le vasárnap? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

A Marosvásárhelyen elfogadott kiáltványt az egész erdélyi magyar közösség fogadta el – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ elnök Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke vádjaira válaszolva. Markó Béla RMDSZ-elnök után Tőkés László független európai parlamenti jelölt ellen is szándékában áll bűnvádi panaszt emelni Dan Voiculescunak. Felszólította a bukaresti magyar nagykövetet, foglaljon állást a református püspök „autonomista” kijelentéseivel kapcsolatban. „Tőkés László az RMDSZ elnökével, Markó Bélával versenyezve próbálja meg átrajzolni Románia határait, ezért Tőkést is beperelem” – közölte Voiculescu. /Markó: nem csak RMDSZ-é a kiáltvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Megakadályozták a Magyar Polgári Egyesületet, hogy megfigyelőket akkreditáljon az EP-választásokra, annak ellenére, hogy a szervezet betartotta a törvény által előírt eljárást, jelentette be Tőkés László, aki szerint a Bihar Megyei Választási Iroda mindeddig megtagadta a megfigyelők akkreditálását, a képviselők “politikai affinitását” hozva fel indokul. Ionel Olah törvényszéki bíró, a Bihar Megyei Választási Iroda elnöke megerősítette: elhalasztották a Magyar Polgári Egyesület részéről érkezett akkreditálási kérést, kijelentve: az RMDSZ óvást nyújtott be az ügyben, és az iroda képviselői össze fognak ülni, hogy döntést hozzanak. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./