Nem működött együtt Tőkés László püspök a kommunista rendszer politikai rendőrségével – állapította meg november 6-án a Szekuritáté Archívumát Vizsgáló Bizottság (CNSAS). A püspök megírt ugyan egy együttműködési nyilatkozatot, de a dokumentumot nem írta alá. A nyilatkozatról – aminek másolata egyébként még a kilencvenes években már a sajtót is megjárta – hiányzik Tőkés kézjegye, szerepel rajta a kihallgatást folytató tiszt feljegyzése, amely szerint a református lelkész nem volt hajlandó aláírni a nyilatkozatot. A beszervezési kísérlet Brassóban történt 1975-ben, a püspököt Vasile Brasoveanul fedőnév alatt akarták a besúgói hálózatba bevonni. Tőkés püspökkel ellentétben a Szociáldemokrata Párt etikai bizottságának vezetőjéről, Doru Giuguláról megállapította a testület, hogy együttműködött a politikai rendőrséggel. /Isán István Csongor: CNSAS: Tőkés nem volt besúgó. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

Lokodi Imre, az Új Magyar Szó munkatársa a budapesti kormánypárti Népszavában megjelent cikkében élesen támadta Orbán Viktort és a Fideszt. A Fidesz Erdély-politikáját megosztó, írta. Orbánék a kilencvenes évek elején leginkább a Bálványosi Szabadegyetemmel írták be magukat Erdély történetébe. A fő rendező a Fidesz közeli Pro Minoritate Alapítvány volt és a pártot Bálványoson már 1990-ben is Orbán Viktor és Németh Zsolt képviselte. Németh Zsolt már 1993 márciusában megvédte az Antall-kormányt az SZDSZ-es Bauer Tamás azon (csakugyan alaptalan) vádjával szemben, mely szerint területi revízióra törekszik. A Fidesz később a státustörvényt szorgalmazta, de vétót emelt ellene Románia és Szlovákia. A cikkíró mentegette az MSZP-t: Kovács László 23 millió román munkavállalót emlegető érvelése szemben állt az MSZP hangsúlyozottan európai irányvonalával. /Kovács László akkor az MSZP elnöke volt. / A cikkíró szerint Orbán Viktor 2002-es választási veresége után állt ki teljes mellszélességgel a kettős állampolgárság mellett. „Ennél mélyebbre már nem lehet süllyedni” – mondta például 2003-ban, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök nem voltak hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a témát illetően fogadókészségét hangoztató szerb kormánnyal. 2004-ben a népszavazási kampányában a Fidesz az „igen” táborának legfőbb zászlóvivője volt – mindhiába. A kettős állampolgárság ügye nem kapott elegendő támogatást. A 2004-es Bálványosi Szabadegyetemen Orbán összekapcsolta a román EU-tagság kérdését az erdélyi magyarság autonómiájának ügyével. Végül a Fidesz a többi párttal együtt megszavazta Románia uniós felvételét. Orbán Viktor Erdélyben Tőkés László oldalán korteskedett az europarlamenti választási kampányban. A cikkíró megkérdezte Markó Béla RMDSZ-elnöktől, lát-e esélyt arra, hogy megjavuljon az RMDSZ viszonya a Fidesszel? Nekünk az az érdekünk, hogy a Fidesszel és más magyarországi pártokkal is jó viszonyban legyünk, felelte Markó. Tudomásul vette, hogy a Fidesz hozott egy nagyon rossz döntést. /Lokodi Imre (Marosvásárhely): Erdély és a Fidesz, avagy egy politika színeváltozásai – Orbán Viktor útja a be nem avatkozástól az aktív kampányolásig. = Népszava (Budapest), nov. 7./

Az EP-kampány során a Tőkés László püspök mellett részt vevő Orbán Viktort is támadássorozat érte. A napokban Frunda György a Népújságnak adott interjúban kijelentette: ,,Véleményem szerint felháborító, több mint cinikus kijelentés, nyájnak, hülyének nézi az erdélyi magyarságot. Kampányutunk során tapasztaltam, hogy mindenki, még azok is, akik a Fidesszel vagy Orbánnal szimpatizálnak, sértve érzik magukat. Amit Orbán csinál, erkölcstelen. Ne jöjjön ide, ne kampányoljon az RMDSZ ellen. Elítélem, és határozottan fellépek ellene. Én nem akarom, hogy Erdélyben a magyar a magyarral ne beszéljen miatta. A problémákat oldják meg otthon, ne hozzák ide a magyarországi viszályokat. Hagyják, hogy az erdélyi magyarság maga döntse el, mit akar. Kérdem én, mit tud Tőkés László az Európai Unióról? Ezért itt és most egy nyilvános tévévitára provokálom. ” Ezt a hangot évtizedekkel ezelőtt, a vészkorszakban hallhattuk, amikor ,,a más ügyeibe való be nem avatkozás” volt, írta Sylvester Lajos. A 2004. december 5-i népszavazás kudarca a világtörténelem szégyeneként rögzült. Akik a határokon kívüli magyarok ellen kampányoló és negatív népszavazást kikényszerítő erőkkel szövetkeznek, azok itthon maguk alatt vágják a fát, állapította meg a cikkíró, ugyanis a december 1-jei koccintások, a Dobolyi Alexandra-féle erdélyi ,,egyetemalapítók”, a határon túli magyarok magyarországi képviseletét tönkretevő és felszámoló társasághoz sorolják őket. Sógor Csaba szenátor kijelentette: ,,Nem értek egyet kollégáimmal. Velük ellentétben én nem találom cinikusnak vagy tisztességtelennek Orbán Viktor Erdélyben elhangzott kijelentéseit, és nem is aggódom amiatt, hogy Magyarország egykori miniszterelnöke a független jelöltnek kampányol. ” /Sylvester Lajos: Ki néz hülyének bennünket? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, független európai parlamenti képviselőjelölt háromszéki kampánykörútját Torján indította, ahol november 5-én a zsúfolásig telt templomban előbb istentiszteletet tartott, majd a Székely házban lakossági fórumon vett részt. A püspököt Torjára elkísérte többek között Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, Gazda József kovásznai közíró és Sánta Imre református lelkész, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. A püspök kifejtette, ha megválasztják, Brüsszelben a közösségi önrendelkezést, a Székelyföld területi autonómiáját fogja képviselni. Tőkés László kemény hangon ítélte el az RMDSZ csúcsvezetőségét, mely ma már nem annyira a magyarok, hanem inkább a román és saját politika érdekeit képviseli Bukarestben. Az RMDSZ-nek két-három éve már ott van Brüsszelben három képviselője, s nagyon kevesen mondanák meg, kik ők, és mit csinálnak. Ozsdolán helyi fiatalok műsorral, verssel és dallal köszöntötték a romániai forradalom fáklyáját – ahogy Kónya Ádám nevezte a püspököt. Tőkés arra emlékeztette a jelenlevőket, az RMDSZ szenátorai és képviselői 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomban a négy erdélyi magyar történelmi egyház képviselői előtt esküdtek meg, hogy hűségesek lesznek nemzetünkhöz, és megvalósítják a Székelyföld területi önrendelkezését. Esküjüket hamar elfelejtették – mondta Tőkés László. A nagy célok – az önálló magyar oktatási rendszer, a Bolyai Egyetem visszaállítása, a Székelyföld területi autonómiája – nem valósultak meg. A püspök közölte: Garda Dezső Hargita megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő felhatalmazta arra, hogy elmondja, nemrég felfedezte, négymillió köbméter fának kelt lába hatmillió euró értékben, s hiába jelenti az esetet, konkrét bizonyítékokat is felsorakoztatva, a politikai és gazdasági érdekek összefolyása miatt szinte tehetetlen. A fás maffia erősebbnek bizonyul, és ebben a nagy lopásban, sajnos, RMDSZ-es politikusok is benne vannak. Tőkés László még Csernátonban és Kézdivásárhelyen vett részt lakossági fórumon. /Iochom István: Tőkés László Torján és Odzsolán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

Kós András Apáczai Csere Jánost mintázó szobrát avatta fel Tőkés László királyhágómelléki református püspök október 30-án Nagyváradon. Hermann János előadótanácsos a felavatás előtt álló szobrot méltatta. Tőkés László püspök köszönetet mondott az alkotónak, előrebocsátva, hogy az egyházkerület méltó helyén lel hamarosan otthonra a szobor. Ezt követően a püspök Czeglédy György-díjat adott át a nagyváradi gyülekezetek megbecsült presbitereinek. A Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség és a Nagyváradi Református Presbiteri Szövetség hozta létre a Czeglédy György-díjat. A névadó Nagyvárad reformációjának kiemelkedő alakja, az itteni egyházi élet vezéralakja volt. A díjat minden évben a tíz nagyváradi gyülekezet egy-egy presbiterének osztják ki. Most volt az első díjátadás. A szoboravatás után Nagykárolyban ünnepelte a reformáció évfordulóját Tőkés László október 31-én. Az istentiszteleten a püspök a reformációra emlékezett. Az ünnepség keretében köszöntőbeszédet mondott Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök, aki régi barátjaként üdvözölte Tőkést. Székelyföldi körútra indult november 2-án Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelölt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Szászrégenben vett részt közéleti fórumon, majd marosszéki falvakba látogatott el, november 4-én pedig Udvarhelyszéken vett részt fórumon. Tőkést elkísérte Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is. Fodor azon véleményének adott hangot, hogy szemléletváltásra van szükség az erdélyi magyar politikában, ezt pedig csak Tőkés László indíthatja el. Nagyernyén Jánosi Ferenc RMDSZ-es polgármester megfenyegette Komáromit István helyi református lelkészt: ha nem mondja vissza a meghívást, bezáratja a templomot és elhelyezteti a lelkészt. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke november 2-án a Duna TV-ben beszélt. Szó esett arról, hogy az RMDSZ tiltakozik Orbán Viktor jelenléte ellen Tőkés kampányában. Szilágyi Zsolt természetesnek tartotta egy európai politikus jelenlétét az európai parlamenti választási kampányban, mint mondta, Wilfried Martens is tiszteletét tette Romániában. Az MSZP és az SZDSZ világossá tette, hogy az RMDSZ-t támogatják az europarlamenti választásokon. Tőkés László mellett állt ki a budapesti Összmagyar Testület elnöksége. Nyilatkozatukban arra kérték az erdélyi magyarokat, hogy az európai parlamenti képviselőválasztáson szavazatukkal Tőkés László támogassák. Budapesten újságírók megkérdezték Orbán Viktortól, nem tart-e attól, hogy Tőkés László támogatásával megoszlanak majd a szavazatok és végül az erdélyi magyarságnak nem lesz képviselete Brüsszelben. A Fidesz elnöke azt mondta, az EP-választás nem belpolitikai, hanem európai kérdésekről szól, ezért a be nem avatkozás gondolata a régi idő rossz reflexe. Hozzátette: a Fidesz erdélyi szerepvállalása is azt célozza, hogy minél több magyar menjen el választani és szavazzon politikai ízlése szerint. /Erdélyi körúton Tőkés László. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 7./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) becslése szerint Tőkés László független EP- jelölt 50 ezer szavazatra számíthat Maros megyében a november 25-én esedékes európai parlamenti választásokon, jelentette ki sajtótájékoztatóján Tőkés András, az MPSZ helyi elnöke. Szerinte félrevezető Frunda György kijelentése, miszerint Tőkés Lászlónak nincs esélye bejutni az európai törvényhozásba. Nem igaz, hogy 285 ezer szavazat kellene a független jelöltnek a mandátumszerzéshez, mert ha a választási részvétel nem haladja meg a 40%-ot, ami a korábban csatlakozott új tagállamokban a legutóbbi EP-választásokon jegyzett átlagos részvétel volt, akkor 200 ezer szavazat kell Tőkés László bejutásához. Ez elérhető eredmény. Csalástól viszont tart az MPSZ, mivel a polgáriaknak egyetlen képviselőjük és megfigyelőjük sem lesz az EP-választási körzetekben. Tőkés András félrevezetésnek minősítette Frunda György korábbi kijelentését is, miszerint Tőkés László lenne a hibás a közös EP-választási jelöltlista meghiúsulásáért. A választókkal való találkozók szervezésénél nehézségeket okoz az MPSZ-nek, hogy az RMDSZ-es polgármesterek miatt nem könnyű helyiséget találni a kampányrendezvények lebonyolítására. /(benedek): Az MPSZ 50 ezer szavazatra számít a megyében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./

Tőkés László Csernátonban és Kézdivásárhelyen folytatta kampánykörútját. Alsócsernátonban a Haszmann Pál Múzeumot látogatta meg, majd a zsúfolásig telt alsócsernátoni református templomban tartott istentiszteletet. A fórumot Sánta Imre bikfalvi református lelkész, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke vezette. Tőkés László püspök az 1998 szeptemberében tartott alsócsernátoni autonómiafórum főbb mozzanatairól, következményeiről szólt, amikor a négy magyar történelmi egyház képviselőinek jelenlétében a székelység kinyilvánította autonómiaigényét. Tőkés László Kézdivásárhelyen a Vigadó nagytermében tartott fórumot. Tőkés László párhuzamot vont az egykori Magyar Népi Szövetség és a mai RMDSZ vezetői között, akik a mindenkori román hatalom érdekeit képviselték, képviselik. A püspök a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszust említette, ahol Markó Béla egy sorban ült Medgyessy Péterrel és Andrian Nastaséval, az akkori magyar és román miniszterelnökkel. Az Új honfoglalás RMDSZ-es jelszó kapcsán kifejtette: valóban zajlik honfoglalás, de nem magyar, hanem román honfoglalás Erdély-szerte. Tőkés László két pártfogoltjáról, Tamás Sándor parlamenti képviselőről és Sógor Csaba szenátorról is szólt, akiknek karrierjét támogatta, s most köszönetképpen ellene fordultak. Tőkés László még Rétyen, Illyefalván, Málnásfürdőn és Málnáson találkozott a választópolgárokkal. /Iochom István: Tőkés László Csernátonban és Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

Régóta lappangó belső feszültségek törtek felszínre a Krónika-karaván nagyernyei állomásán. Korábban a Krónika beszámolt arról, hogy Nagyernyén Komáromi István lelkész Jánosi Ferenc polgármester fenyegetése miatt volt kénytelen lemondani Tőkés László fogadásáról. A polgármester tagadta a vádakat, de elismerte, régi vitája van a lelkésszel. A Krónika olvasótalálkozójára Jánosi Ferenc polgármester támogatói körével érkezett, akik hangerővel demonstrálták igazukat. Jánosi Ferenc felelősségre vonta a Krónikát, hogy miért nem kérdezték meg őt is a történtekről. Amikor felolvasták neki a Krónikának adott nyilatkozatát, ismerte el, hogy valóban válaszolt a kérdésekre. A polgármester és társai haragja azonban elsősorban Komáromi István lelkész ellen irányult, bomlasztónak, hazudozónak titulálta a tiszteletest. Komáromi István a hangzavarban be sem tudta fejezni mondatait. A Krónika-karaván Gyergyóalfaluban szervezett olvasótalálkozója kiegyensúlyozott, véget érni nem akaró vitafórummá alakult. A „Választunk vagy szavazunk?” vitaindító kérdés kapcsán az RMDSZ kampánystábja képviseletében fellépő Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke kifejtette: Székelyföldön 1996 óta biztosított az előválasztás lehetősége, ahol a vezetői funkciókra aspiráló magyar jelöltek egymás között megmérkőzhetnek. Most viszont a két tábor jelöltjei egyenlő mértékben mérettetnek meg a román jelöltekkel, ami azt is eredményezheti, hogy a két esedékes magyar képviselői helyre egy vagy két román képviselő juthat be. Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke szerint jót tett volna a székely közösségeknek a magyar–magyar megmérettetés már a 2004-es helyhatósági választásokon. Gyergyócsomafalván a Krónika-találkozón Petres Sándor kijelentette: a brüsszeli parlamenti vitákban csak ütőképes csapatmunkával lehet érdemben lobbizni a magyarság érdekében. Gyergyócsomafalván szó esett a kettős állampolgárság kérdéséről, a székelység saját képviseletéről és az autonómiáról is. /Krónika-karaván: Előtörtek a belső feszültségek Nagyernyén. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

Göncz Kinga külügyminiszter szerint nyitott, együttműködő és integrációpárti a magyar külpolitika, amely egy új stratégia keretében fenntartja és újragondolja a rendszerváltás idején kialakult hármas prioritást. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke viszont jellegtelennek, szürkének, kiszámíthatatlannak és megbízhatatlannak tartja a külpolitikát. A kormány és az ellenzéki Fidesz szakpolitikusa november 8-án folytatott vitát a budapesti Corvinus Egyetemen a Tárcatükör című rendezvényen. A két politikus között az Oroszország-politika, a határon túli magyarsághoz való viszony, illetve a Fidesz Tőkés László melletti romániai európai parlamenti választási kampányolása okozta a legnagyobb nézetkülönbséget. A külügyminiszter szerint a korábbi hármas prioritás (Magyarország európai és északatlanti integrációja, a jószomszédi kapcsolatok erősítése és a határon túli magyarokkal kapcsolatos felelősség érvényesítése) közül az európai uniós és a NATO-tagság már megvalósult, és tekintettel kell lenni a globalizálódó világ biztonsági kihívásaira. Németh Zsolt „katasztrófa sújtotta területnek” nevezte a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati politikát, azzal vádolva Göncz Kingát, hogy egyik vezetője volt a „demagógiakampánynak” a 2004. december 5-i népszavazás előtt, és akkori szociális miniszterként eltitkolta a közvélemény elől, hogy megszületett a magyar-román szerződés arra vonatkozóan, hogy az áttelepülők nyugdíját Románia fogja fizetni. Az ellenzéki külpolitikus ugyanakkor pozitívumként említette Sólyom László köztársasági elnöknek a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját, illetve Szili Katalin szocialista házelnököt, akinek vezetésével megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. Göncz Kinga szerint 2004-ben még távol állt a ratifikálástól az említett magyar-román szociális megállapodás. A külügyminiszter bírálta a Fidesz kampányolását Tőkés László királyhágó-melléki püspök mellett, ami álláspontja szerint azzal a következménnyel járhat, hogy a határon túli magyarság nem jut európai parlamenti képviselethez. Németh Zsolt – akinek véleménye szerint Tőkés László az összmagyarság egyik legkiválóbb képviselője és az Európai Parlamentben a helye – azzal érvelt, hogy Romániában több mint egymillió magyar nemzetiségű választópolgár van, és 400 ezer voks is elég ahhoz, hogy az RMDSZ és Tőkés László is mandátumhoz jusson. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ és belső ellenzéke nem tudott megegyezni a közös listaállításról. /Tőkés László támogatása és az Oroszország-politika vita tárgya Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Sógor Csaba Hargita megyei szenátor, az RMDSZ EP-jelöltje, aki az RMDSZ- karavánnal érkezett Temesvárra, leszögezte: ami jó a magyar közösségnek, ami jó Európának, az jó kell legyen Romániának is. Sógor Csaba derűlátóan nyilatkozott az RMDSZ választási kilátásairól: a részvételtől függően mintegy 350-500 ezer szavazatra lesz szüksége az RMDSZ-nek ahhoz, hogy legalább két képviselőt küldhessen az Európa Parlamentbe. Sógor Csaba a választások után szorgalmazni fogja a Tőkés Lászlóval és az RMDSZ ellenzékével megkezdett tárgyalások folytatását. /Pataki Zoltán: 350 ezer szavazat elég lehet a brüsszeli képviselethez. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./

Az EP-jelöltségtől való visszalépést kéri Sógor Csaba szenátortól a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészi értekezlete nyilatkozatában. „Annak utána, hogy Tőkés Lászlónak a választásokon való indulását egyházkerületünk határozati úton támogatta, Sógor Csaba rendelkezési állományban lévő lelkésznek – külügyi előadó-tanácsosnak – szolgálati kötelessége lett volna felettes egyházi hatóságának engedélyét kérnie az EP-képviselőjelöltség elfogadásához. Lelkészértekezlet felkéri Sógor Csaba rendelkezési állományban lévő lelkészt, hogy minden további nélkül lépjen vissza a jelöltetéstől” – áll a testület nyilatkozatában. Sógor Csaba elmondta, most már nem lehet visszalépni az EP-jelöltségtől. Sógor Csaba a 2000. őszi parlamenti választásokon szerzett először, majd 2004-ben másodszor szenátori mandátumot az RMDSZ jelöltlistáján. Ezt megelőzően a Hargita megyei Csíkcsicsó református egyházközségének volt a lelkésze. /Benkő Levente: Sógor: késő visszalépni. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

Tőkés László püspök november 8-án tartott sajtótájékoztatóján politikai célokra felhasznált gazdasági korrupciós esetnek minősítette a Szatmár megyei Gencs településen történt esetet, amellyel a református egyházat és az ő személyét próbálják diszkreditálni. A püspök ezzel reagált Radu Chis rendőrbiztos-helyettes november 4-i, vasárnapi nyilatkozatára, mely szerint Tőkés ellen bűnvádi eljárás indult bírósági végzés be nem tartására való felbujtás miatt, mivel nem engedte a gencsi református papot, Báthori Gyulát, hogy a református parókián lakjon, bár a lelkésznek megfellebbezhetetlen bírósági ítélete volt erről. Ami az ellene indított bűnvádi eljárást illeti, Tőkés László szerint ez a hír hamis: “Ha a nagykárolyi rendőrségre benyújtottak egy bűnvádi panaszt, még nem jelenti azt, hogy meg is kezdődött a bűnvádi eljárás” – mondta a református püspök. /Tőkés “a gencsi ügyről”. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./ Bűnvádi eljárás indult Tőkés László ellen, mert fellépett a sikkasztás, a korrupció ellen – jelentette be Szilágyi Zsolt kampányfőnök. Egy ortodox és egy református lelkész jelentette fel a püspököt. Az előbbi rongálás és illetéktelen behatolás címén tett korábban feljelentést, mert a reformátusok behatoltak a tőlük elorzott nagyváradi sportpályára, de a Legfelsőbb Ügyészség bűncselekmény hiányában úgy döntött, nem emel vádat – ezt támadta meg az ortodox pap. A református feljelentő Bátori Gyula lelkész, aki ellen sikkasztás és korrupció miatt folyik fegyelmi eljárás egyházi vagyon hűtlen kezelése miatt (melyért állásából fel is függesztették). A közlemény szerint ,,a két feljelentő az európai parlamenti választások kampányidőszakában tetőző, összehangolt akciósorozat bábfigurája”, melynek célja Tőkés László választási részvételének megakadályozása. /Megakadályoznák az indulását. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kovásznai szervezete tájékoztatatása szerint Kovásznán a hivatalosan kijelölt helyekről letépték Tőkés László püspök, független európai parlamenti jelölt választási plakátjait. A plakátokat november 5-én ragasztották ki a választási törvény által meghatározott kampánytáblákra. A plakátok három óra alatt még a polgármesteri hivatal előtti pannóról is eltűntek. A Tőkés püspök plakátjai előtt kiragasztott RMDSZ-es plakátok a pannókon épek és sértetlenek. /Bodor János: Kovásznán letépték Tőkés plakátjait. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./

Fordítani kell az erdélyi magyarság rossz irányba haladó szekerén, a hivatalos képviselet letért arról az útról, amelyen 1990-ben elindult. Erre lehetőség nyílik november 25-én, az európai parlamenti választások napján, hangzott el több ízben is Tőkés László sepsiszéki kampánykörútján. A püspök Komollón, Rétyen, Sepsiillyefalván és Málnáson találkozott az érdeklődőkkel. Olyan, mintha hazaérkeztem volna – mondotta Málnáson Tőkés László, ahol meglátogatta a nagyapja által építtetett és ma nevét viselő iskolát. Figyelmeztetett: rendkívül nagy a felelősség, mert hosszú időre eldől a magyarság sorsa, és ez a felelősség minden szavazót terhel. /Farkas Réka: Hiteles képviseletre van szükség (Tőkés László Sepsiszéken) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./

Tőkés István ny. professzor, Tőkés László apja nyílt levelet írt Cs. Gyimesi Évához. „A huszonegyedik század küszöbén a helyzetkép önmagáért beszél: népünk-nemzetünk sorvad, családjaiban, gyülekezeteiben és összességében. ” „A megújulás és megújító lelkiség-szellemiség hiánya aligha rejthető véka alá. ” A kölcsönös tiszteletadás szellemében kell keresni a megoldást. Megbotránkoztató Cs. Gyimesi Éva személyeskedő ítélkezése, királyi többesben írta, hogy a „türelmetlen, tárgyalóképtelen, kétes értékű támogatók által manipulált (T.) László nem alkalmas arra, hogy benne lássuk Isten akaratának a kiábrázolását”. Az eltérően gondolkozók csak vakok lehetnek. Cs. Gyimesi Éva szavai a gyűlöletkeltés rombolását hordozzák. Még a soviniszta-nacionalisták és kommunista-ateisták tollára sem illenek az idézett sorok. Tőkés István elfogadja Orbán Viktor állásfoglalását az „erdélyi magyarok” „novemberi” vizsgázása tekintetében. László fiától és az őt támogatóktól elfogadja, hogy keressék a gyógyítás tanácsát, erdélyi és európai kitekintéssel. Eközben nem átkozza ki a más természetű útkeresők tevékenységét. /Tőkés István – hajdani együttgondolkozója: Nyílt levél Cs. Gyimesi Évához. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Népes közönség fogadta a Krónika napilap karavánját Gyergyóditróban. Felvetődött, szívesen lapoznának egy könyv formában kiadott válogatást a lap hasábjain megjelent cikkekből. A „Választunk vagy szavazunk?” vita során Tőkés László kampánystábjának részéről Rokaly József nyugalmazott tanár, a Gyergyószentmiklósi Székely Tanács elnöke volt Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnökének vitapartnere. Petres hangsúlyozta, hogy az európai parlamenti képviselő-választáson „éles helyzetben markáns opciók ütköznek egymással”. Rokaly József érvelése indulatos volt, arrogánsnak és ostobának minősítette az RMDSZ „Új honfoglalás” szlogenjét. Marosludason nagyobbrészt a Krónikáról szólt a beszélgetés. /Krónika-karaván: Konstruktív ötletek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

Beidézték a bukaresti Legfelsőbb Bíróságra Tőkés László püspököt, független európai parlamenti képviselőjelöltet a Lorántffy Zsuzsánna Református Gimnázium sportpályája ügyében. A feljelentést a Szentháromság ortodox parókia lelkésze, Florian Puscas tette, amiért a reformátusok behatoltak a tőlük elorzott sportpályára. A tárgyaláson Tőkés László ügyvédje, Kolozsi Árpád jelent meg, aki elmondta: a tárgyalás lezajlott, a felperes jogi képviselője alpári módon viselkedett, olyasmiket állítva a püspökről, amik annak nem róhatók fel. Az ortodox egyház ügyvédje egyebek mellett közönséges bűnözőnek, notórius bajkeverőnek, antiszociális elemnek próbálta beállítani Tőkés Lászlót, az 1989-es román forradalom szikráját. Időközben a román sajtóban újabb és újabb Tőkés Lászlót mocskoló, őt politikai törtetőnek, feszültségszítónak, haza- és nemzetárulónak beállító cikkek jelennek meg, mintegy megrendelésre. /Beidézték és rágalmazták Tőkés Lászlót. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 10./

Tőkés László püspök az erdélyi magyarság európai képviseletét, az egységes uniós kisebbségvédelmi rendszer kialakítását, az autonómiatörekvések sikerre vitelét, valamint a keresztény értékrend helyreállítását tekinti fő célkitűzésének. A vele készült interjúban kifejtette, hogy a posztkommunista térségnek a felzárkóztatását az Európai Unióhoz, Románia demokratizálódásának és a tényleges rendszerváltozásnak az ügyét szeretné képviselni. Az erdélyi magyarság képviselője, ugyanakkor a Kárpát-medencei magyarság képviselője lenne. A püspök nagyfokú manipulációt érzékel a pártként működő RMDSZ részéről. Tőkés László jelszó jellegű célkitűzése: önvizsgálat-tisztulás-újulás. Ebben a szellemben tudja az átalakulást elképzelni. Kampánystábját Szilágyi vezeti. Arra nem volt lehetőségük, hogy kampányszakértőket megfizessenek, ezt csak az RMDSZ híresztelte. Azzal gyanúsították meg, hogy Bukarestben van egy cégszerű együttműködésük, de ez nem igaz. A kampányt önkéntes adományozók támogatják. Kolozsvár a jelenkori történelemben Erdély fővárosa. A funari évek után a püspök reméli, hogy Kolozsvár visszanyeri mind erdélyi fővárosi státusát, mind európaiságát. /Tibori Szabó Zoltán: Kártékony dolog volna feláldozni azt, ami kiépült. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12., lényegében ugyanez jelent meg a Népszabadságban is: /Tibori Szabó Zoltán: Következetes elvi alapon állok − Tőkés László püspök, független erdélyi EP-képviselő nyilatkozik lapunknak. = Népszabadság (Budapest), nov. 12./

Tőkés László független EP-képviselő-jelölt november 10-én Kolozs megyében folytatta kampánykörútját, amelyre ez alkalommal a Fidesz részéről Németh Zsolt kísérte el. A püspök Magyarfenesen és Aranyosegerbegyen találkozott a választókkal, az esti órákban Désen lakossági fórumon vett részt. Magyarfenesen a püspök az őt jelenlétükkel támogató értelmiségiek láttán megjegyezte: ezekből összeállhatna a brüsszeli nagykövetség, amelyet az EP-be való bejutása esetén kíván létrehozni. Juhász Tamás professzor az egyházi autonómiát testesíti meg, Csetri Elek történészprofesszor a hiteles erdélyi magyar történelmet és az egyetemi életet, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a határok feletti nemzetegyesítést, Csép Sándor televíziós szakember a magyar médiát, a püspököt fogadó Okos István lelkész és Bárdos Csaba volt alpolgármester a helyi érdekeket, a magyar közösséget jeleníti meg, Szilágyi Zsolt pedig a kigombolt ingű temesvári forradalmárokat juttatja eszébe, sorolta Tőkés László. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyarság az elmúlt másfél évtizedben nem folytatott önálló külpolitikát, ez viszont megszülethet most az EU-ban. Ha így lesz, az visszahat majd a közösség követeléseire – az autonómia, az egyetem vagy az egyházi ingatlanok visszaszerzése ügyére. Ezt a politikát olyannak kell művelni, aki eddig is ezt tette, aki a legalkalmasabb erre – mondta a magyarországi politikus. /Közéleti találkozó Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Az európai parlamenti jelöltségtől való visszalépésre szólította fel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) rendelkezési állományában lévő Sógor Csabát a KREK lelkészi értekezlete, az RMDSZ EP-jelöltje azonban jelezte: ezt nem teszi meg, hiszen az egyházi kánon alapján nem kérhetnek tőle ilyesmit. Hozzátette: Tőkés László sem léphetne vissza, hiszen mindenki nagyon jól tudja, hogy a szavazócédulákat már kinyomtatták. /Sógor Csaba nem lép vissza. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Nem az a kérdés, hogy mit tud Tőkés László az Európai Unióról (EU), hanem az, hogy az unió kit ismer, kinek a szavára figyel oda” – állapította meg Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Magyarfenesen a kultúrházban, Tőkés László kampányrendezvényén. Tőkés László elmondta, nem maga számára, hanem az általa képviselt ügynek kér támogatást a szavazóktól, az Európai Unió ugyanis „Isten után a legmagasabb fóruma az erdélyi magyarságnak. ” Szilágyi Zsolt kampányfőnök azt hangsúlyozta, Tőkés Lászlónak fele annyi szavazatot kell összegyűjtenie, mint az RMDSZ-nek, ezért arra buzdított: aki biztos akar lenni abban, hogy nem marad brüsszeli képviselet nélkül az erdélyi magyarság, az szavazzon Tőkésre. Az RMDSZ jelöltjei egy időben járták a szórványt és a Székelyföldet. Winkler Gyula a szászvárosi református és evangélikus egyházközösségei közös istentiszteletén szólalt fel, a restitúció ügyében tett erőfeszítéseket említvén. Maroshévizen Frunda György a felújított, magyar tannyelvű Kemény János Líceumot és az újonnan megépített tornatermet látogatta meg. „Ha nem lennénk jelen a kormányban, nem tudtunk volna támogatást juttatni a magyarlakta településeknek. Azért van szükség az önök támogatására, hogy ezt a munkát folytathassuk” – hangsúlyozta. Markó Béla udvarhelyszéki településeken találkozott a választókkal. /Winkler a templomban, Tőkés a kultúrházban kampányolt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

„Európának rossz a lelkiismerete” – hangzott el több ízben Brüsszelben azon a „társas kiránduláson”, melyre a búcsúzó EP-s képviselők a sajtót invitálták. Huszonhét romániai magyar újságíró és néhány végzős diák érkezett Brüsszelbe. „Védett, de kipusztulóban lévő faj” – írta Salamon Márton László főszerkesztő. Az erdélyi magyar látogatók beszélnek több magyar képviselővel. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es EP-képviselő a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos aláírásgyűjtési kezdeményezésével „igyekszik minél jobb fényben feltűnni. ” Brüsszelben az EP-képviselői felszólalások időben szigorúan korlátozottak: „egypercesek. Aztán levágják a mikrofont. Akkor is, ha az illetőt Tőkés Lászlónak hívják, és egy perc alatt még csak egyetlen zsoltárból sikerült idéznie egy fél szakaszt... ” /Salamon Márton László: EP-s megjegyzések Európa fővárosából. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

A Krónika 8. születésnapja alkalmával szervezett olvasótalálkozó gyergyószentmiklósi állomásán Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke kijelentette: a három héttel ezelőtti Tőkés László-találkozó helyszíne – eredetileg a Salamon Ernő Gimnázium díszterme – azért változott az utolsó percben, mert az RMDSZ részéről valaki „leszólt” az iskolaigazgatónak. Petres sajnálatosnak nevezte a történteket, annál is inkább, mivel az RMDSZ tarthatott a gimnáziumban kampányülést. Csíkdánfalván az olvasók javasolták, jobban figyeljenek a vidéki értelmiségre, az iskolákra. Csíkkarcfalván és Csíkszentkirályon elsősorban azt latolgatták hogyan lehetne mozgósítani az otthonmaradókat. /Krónika-karaván: Hazaépítésre van szükség. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

A Legfelsőbb Bíróság visszautasította a nagyváradi ortodox parókia lelkészének, Florian Puscasnak Tőkés László királyhágómelléki református püspök, független EP-képviselőjelölt ellen benyújtott panaszát. Az ortodox pópa rongálás és illetéktelen behatolás vádjával tett feljelentést a püspök ellen, mivel Tőkés híveivel behatolt a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumtól elkobzott sportpálya területére. A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint bűncselekmény hiányában nem emelnek vádat a püspök ellen. „Ez a döntés azt jelzi, hogy a bíróság nemcsak a jogi panaszt nem vette figyelembe, hanem azt a politikai hadjáratot sem, amit az ortodox egyház a püspök úr ellen folytat” – nyilatkozta Kolozsi Árpád, a püspök jogi képviselője. A Legfelsőbb Bíróság döntése nem végleges, tíz napon belül megfellebbezhető. Florian Puscas konzultál az ügyvédjükkel, és minden bizonnyal megfellebbezik az alapfokú döntést. Amennyiben a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezés nyomán az ortodoxok javára dönt, az ügyészségnek hivatalból eljárást kell indítania Tőkés püspök ellen. /Papp Melinda: Nem indul eljárás Tőkés László ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

A Krónika napilap karavánja Aranyosszéken és a Gyimesekben járt. A széthúzás az erdélyi magyarságot pusztítja, a marakodásból pedig csak a vesztünket akarók nyernek – ez volt Aranyosegerbegyen és Aranyosgyéresen a Krónika-karaván közönségtalálkozóinak vezérgondolata. Az erdélyi magyar politikusok elszakadtak a valóságtól, a négyévenkénti választási kampányokat leszámítva nem is érdekli őket, hogy milyen gondokkal küszködnek az emberek. Az is mondták, hogy Frunda Györggyel, az arrogáns politikussal már szóba sem lehet állni. Gyimesközéplokon a helyi problémákról beszélgettek. Csíkszeredában javasolták a csíkszeredai kulturális életre való fokozottabb odafigyelést, a Hivatalos Közlöny információinak tömör ismertetését. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke szerint még tovább oszlik a magyarság, amennyiben egyik fél sem lesz sikeres a választásokon. Papp Előd, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek képviseletében viszont úgy vélte: az irány csak a közeledés lehet, és csakis a másik oldal részéről. /Krónika-karaván: Félnek a széthúzástól. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

Dr. Kelemen Atilla európai parlamenti képviselő személyes meghívására került sor a múlt héten a romániai magyar sajtó képviselőinek és középiskolai diákok csoportjának brüsszeli látogatására. A csoport tagjai Szent-Iványi István magyarországi, Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád felvidéki EP- képviselőkkel is találkoztak. Szent-Iványi István SZDSZ-képviselő szerint fontos, hogy a romániai magyarságnak képviselete legyen az Európai Parlamentben. Bauer Edit felvidéki képviselő hangsúlyozta: fontos a kisebbségi képviselet európai szinten is. „Nem a mi dolgunk megmondani, kit válasszanak, a legfontosabb, hogy képviseletük legyen” – mondta. Nem jött el az ideje a magyar–magyar versengésnek, nekünk nem egymással, hanem a románokkal kell megküzdenünk – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a Kolozs megyei Széken. Szerinte Tőkés László hibázott, amikor nem fogadta el az RMDSZ által ajánlott közös listát. /Mózes Edith: Fontos az európai képviselet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

Szilágyi Zsolt, Tőkés László független jelölt választási kampányának irányítója, megállapította: biztató, hogy Tőkés Lászlót az elmúlt időszakban mindenhol telt ház fogadta. Az emberek örülnek annak, hogy a püspökre lehet szavazni. Sokak számára világos, hogy Tőkés László olyan értékrendet jelenít meg, amely régóta hiányzik az erdélyi magyar politikában. Nagyon szomorú, hogy Orbán Viktor október 6-i, nagyváradi látogatását a román politikai életből csak az RMDSZ támadta meg. Ezt a lejárató kampányt folytatják. A negatív kampány nemcsak a sajtóban folytatódik. Több visszajelzés szerint nagy nyomással próbálják megfélemlíteni és ellehetetleníteni a Tőkés László által képviselt ügy támogatóit. Nagyernyében az RMDSZ-es polgármester megfenyegette a helyi református lelkészt, hogy bezáratja a templomot, és áthelyezteti a papot. A másik megfélemlítési kísérlet Gencs ügye. Tőkés László püspök és az egyházkerület felléptek a helyi korrupció, a hűtlen vagyonkezelés és a sikkasztás ellen. Ez a lelkész politikai támogatást érezve bűnvádi eljárást próbál kieszközölni az erdélyi magyarok által támogatott jelölt ellen, a lelkész a gyanús háttérrel rendelkező Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártnak az egyik alelnöke, Toró T. Tibor törvénymódosítást terjesztett elő arról, hogy független jelölt is küldhessen megfigyelőket, urnabiztosokat a választásra. Ezt az RMDSZ-szel karöltve a pártok leszavazták. Szilágyi Zsolt közölte, az Európa Parlamenthez és az Európa Parlamentben működő politikai frakciókhoz fordultak, hogy felhívják a figyelmet: Romániában fennáll a választási csalás lehetősége. A romániai magyar sajtó igen jelentős része az RMDSZ által osztogatott pénzekből él. Ezért pártsajtónak tekinthető, csak részinformációk jelennek meg. /Makkay József: Szilágyi Zsolt: Diverziókeltés zajlik Tőkés László ellen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 14./

1989-ben a hallgatás falát döntötte le, azóta pedig a halogatás falait döntögeti Tőkés László – ezzel köszöntötték Backamadarason a független európai parlamenti képviselőjelöltet, aki Maros megyei falvakba látogatott el barátai és támogatói társaságában. Tisztában vagyunk azzal, hogy mit tud és mit nem tud Tőkés: nem tud hazudni, megalkudni és neptunos ,,magyar” politikát folytatni, és azzal is tisztában vagyunk, hogy kicsoda: az az ember, aki után az erdélyi magyarság elindulhat az EU-ba – hangzott el. Soltész Miklós KDNP-s képviselő szerint nemcsak Erdélynek van szüksége a püspökre, hanem Kis-Magyarországnak is, amint ez 2004. december 5-én nyilvánvaló lett. Magyar embereknek csak hiteles jelöltet szabad állítani, nem olyanokat, akik december 1-jén Erdély elcsatolására koccintottak a románokkal és Medgyessyvel – jelentette ki Gyulakután az egyik hozzászóló, Makfalván pedig a 90-ben elszalasztott, de most érvényesíthető lehetőségről beszélt Borbély Zsolt Attila politológus. Tőkés László Szovátán kifejtette: hamarosan eldől az EU-ban, hogy merre tart a magyar nemzet. A múlt század a magyar pusztulásé volt, legyen a mostani a magyar feltámadásé, ne utasítsuk el az újabb kegyelmi idő megragadását. A felszólalók között volt Deák Károly városi tanácstag is, aki számon kérte tőle ,,a magyarság megosztását”. Szavait hangos morajlás kísérte, végül Tőkés közbenjárásával befejezhette mondandóját. /A halogatás falait kívánja ledönteni Tőkés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

A Krónika-karaván magyarfenesi állomásán egyes olvasók leszögezték, az emberek megundorodtak politikától. Örömmel vennék, ha többet írnának a népszokásokról, a magyar kultúráról. Tordaszentlászlón a Krónika kiegyensúlyozottságát méltányolta Boldizsár Zeyk Zoltán. Szinte valamennyi jelenlévő amellett érvelt, hogy az egyháznak a közéleti kérdésekben is állást kell foglalnia. „Nem én szóltam közbe szeptember 6-án, tehát nem rajtam múlt, hogy a Tőkés Lászlót támogató polgári oldal és az RMDSZ közötti megállapodás elmaradt” – jelentette ki a Krónika baróti találkozóján Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Hozzátette: a megállapodás azon bukott el, hogy az RMDSZ képtelen volt elfogadni a Tőkés László által támasztott feltételeket. Szerinte azért sem jöhetett létre a megállapodás, mert míg Tőkés László egyértelműen rendszerváltást sürget az RMDSZ-ben, a szövetség megelégszik a pillanatnyi megoldáskereséssel. A kiábrándultság alátámasztásaként egy olvasó elmondta, hogy a baróti RMDSZ több mint kétezres tagságából hatan fizetnek tagsági díjat, a szervezet legutóbbi tisztújító közgyűlésén pedig mindössze huszonhárman vettek részt. /Krónika-karaván: Az újság tájékoztasson és szórakoztasson. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Eddigi is voltak jelek arra nézve, hogy van némi nézeteltérés az eredeti szervezők, illetve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület között Ady Endre emlékének ápolása terén, de ilyen szakadás, mint az idén, még nem volt: az egyházkerület délelőtt 10 órakor, az EMKE és a Szatmár Megyei Múzeum 11 órakor tiszteleg Ady emléke előtt. Ezt követően – azaz éppen akkor, amikor az EMKE által szervezett emlékünnepség zajlik – az érmindszenti református templomban tartanak istentiszteletet Tőkés László püspök igehirdetésével. A Szatmári Magyar Hírlap mindkét oldalról megkérdezte a szervezőket, mi a véleményük erről a helyzetről? Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese elmondta: az egyházi rendezvény többnapos, és nem csak megyei szintű, és az egyházkerületet, illetve az egyházmegyét a Szatmár megyei hatóságok részéről meg sem keresték. Így eshetett egybe a két emlékünnepség. Az érmindszenti egyházi rendezvényt különben Hadadon ünnepi igehirdetés, illetve a Tőkés László által tartott lakossági fórum követi. Érkávás község alpolgármestere, Csomai Antal szerint nem kellene megosztani az Ady–emlékünnepséget, hiszen 1990. óta minden évben megtartották ezt a rendezvényt. Muzsnay Árpád, az Ady–emlékünnepség kitalálója, és főszervezője először nem kívánt hozzászólni a témához. Végül a következőket nyilatkozta: – A tény, hogy egyesek külön ünnepelnek, azt hiszem, magáért beszél. Mi már egy évvel ezelőtt eldöntöttük, hogy ezen a napon szervezzük az Ady–ünnepséget. Muzsnay úgy gondolja, az elmúlt tizennyolc évben becsülettel megszervezték ezt a rendezvényt, és most a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rászervezett. /Fodor István: Most akkor melyik az igazi Ady–megemlékezés? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 15./