"Az igazságtételről mondta el véleményét a temesvári Igazságtétel és megbékélés konferencia három résztvevő főpapja. Nicolae Corneanu metropolita a jogi igazságtétel mellett van. A magyar népnek üzenve a békéről és a szeretetről beszélt. Tőkés László a jogi és etikai igazságtételt is szorgalmazza, Neumann Ernő temesvári főrabbi szerint a bűnt büntetésnek kell követni, de ne szenvedjen csorbát a szeretet parancsa sem. A romániai zsidóság hatalmas véráldozatot szenvedett a második világháború alatt. 280 ezer zsidót a román hatóságok hurcoltak el, akik a Dnyeszteren túli táborokban lelték halálukat. 1941-ben szörnyű pogromok zajlottak le Bukarestben, Iasiban ugyanekkor 16-17 ezer zsidót öltek meg. 150 ezer zsidót pedig Észak-Erdélyből hurcoltak el. A háború után a romániai zsidóságot fejkvóta ellenében "adták el" Izraelnek. /Magyar Hírlap, dec. 24./ Temesvári konferencia: dec. 16-i jegyzet."

"Tőkés László püspök annak a "kétes kiválóságnak" örvend, hogy Románia egyik legtöbbet támadott polgára. Az utóbbi időben az ellenséges külső propagandát belülről jövő támadások egészítik ki. A Szabadság dec. 22-i számában megjelent cikk szerint a "minket képviselők" lesüllyednek a balkáni mocsárba. Ezt Tőkés László magatartásával illusztrálta a cikk szerzője: a püspök hevesen támadta Eckstein-Kovács Péter cikkét, majd a vitát megelőzendően távozott. Tőkés László tisztázta, mi is történt. A pusztaújlaki templom felszentelésére kellett sietnie, ezt a küldöttgyűlésen közölte. Eckstein-Kovács Péter cikkéből mint valótlanságot elutasította azt, hogy a szobor-ügy kapcsán az egész román társadalmat tették volna felelőssé. Ezzel szemben tárgyaltak a román demokratákkal, akik vállalták a Mátyás-szobor miatti tüntetésben való részvételt. A dec. 6-i tüntetés a legnagyobb közösségi megnyilvánulása volt a megalázott romániai magyarságnak. /Tőkés László: Nem hagyhatom szó nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./ A jelzett cikkek: Király András: A tyúk és a tojás vitája avagy a december 6-i KOT. = Szabadság, 1992. dec. 22., Eckstein-Kovács Péter: A tüntetés szervezőihez. = Szabadság, 1992. dec. 5."

"Fey László szerint Tőkés László püspök nem alkalmas az RMDSZ vezetésére, mert a "hősre és politikusra jellemző személyiségjegyek nem fedik egymást teljesen." A cikkíró Tőkés László 1990-es /!/ nyilatkozatát hozza fel, amikor a Corriere della Serában félreérthetően nyilatkozott, az 1991-es egri tanácskozáson "végveszélyről" beszélve túlzásokra ragadtatta magát. Fey szerint Tőkés László éhségsztrájkja "mindenkit meglepett, mégpedig kellemetlenül, mert nem egyeztette az elképzelését sem az RMDSZ vezetőségével, sem a Demokratikus Konvencióval..." És tovább sorolja vádpontjait Tőkés ellen: nem jó munkatársakat gyűjt maga köré, óriási tekintélye "jócskán erodálódott", ha ő lenne az elnök, az RMDSZ-t újból keményen támadnák... /Fey László: Kongresszus előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./"

"A vita folytatódik: Cs. Gyimesi Éva fontosnak tartja, hogy újra és újra elismételje: az RMDSZ vezetőségének egy "szűk csoportja" indokolatlan döntéseket hozott, nem figyeltek másra. Fel is sorolja őket: Borbély Imre, Csapó József, Partubány Miklós, Szőcs Géza, Tőkés László. December elején közzétett Felhívás nyílt párbeszédre című írásukra nem érkezett válasz. Cs. Gyimesi Éva szerint a kongresszuson is egy olyan új programot akarnak elfogadtatni, amelyet a tagság, a küldöttek még nem láttak. /Interjú Cs. Gyímesi Évával. Ismét: felhívás nyílt párbeszédre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Cs. Gyimesi Éva az RMDSZ radikális vezetőit támadta. Csutak István összefoglalta, szerinte mi is ez a vita. A román médiumok félnek attól, hogy esetleg Tőkés László lesz az RMDSZ elnöke. Ezért le kell járatni a püspököt, belülről is támadni kell őt: Bányai Péter a román médiumokban egyszerre marasztalta el a kolozsvári szoborgyalázás ürügyén Tőkés Lászlót, Szőcs Gézát és Csapó Józsefet. Cs. Gyimesi Éva Félszárnyú madár című tanulmányában a Tőkéshez közel álló Borbély Imrét marasztalta el, az autonómia-progam egyoldalúságát taglalva. Cs. Gyimesi Éva a nagyváradi kongresszuson még Szőcs Géza mellett röpcédulázott, majd támadta a kommunistákat, végül - a kongresszuson - homlokon csókolta Domokos Gézát. Az RMDSZ kongresszusa előtt Fey László cikkében megmagyarázta, miért nem lenne jó, ha Tőkés László elnök lenne. Az RMDSZ-nek három elnökjelöltke van. Tőkés László, Markó Béla és Mina László. Csutak ismertette Mina László /Brassó/ múltját. Mina László fegyvergyári pártmunkás volt. Legfőbb támogatója Madaras Lázár, a hajdani Magyar Nemzetiségű Dolgozók Brassó megyei Tanácsának volt aelnöke. Domokos Géza pedig kiállt amellett, hogy Markó Béla legyen az utóda. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./"

"Sokan támadják az RMDSZ-t, sok a vita, felbukkantak a karrieristák is, abcúg Kós Károly csődstratégiája, abcúg Domokos Géza megalkuvása... Meglobogtatják Tőkés László nevét. A püspök nem szólal meg, a cikkíró Marosi Barna szerint ez okozhatta Tőkés László népszerűségének csökkenését. Eközben "az erdélyi magyarságra szakadatlan propaganda pergőtűz zúdul." S tévében és a lapokban Vadim Tudor és Adrian Paunescu, ezek a félig kommunisták, félig fasiszták jelentkeznek. "Valahányszor egymást gáncsoljuk, a legnagyobb szolgálatot tesszük Ceausescu örököseinek." /Marosi Barna: Erdélyi aknamezők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./"

"Tőkés László püspök nyilatkozott a brassói RMDSZ-kongresszus előtt. A mind nehezebb körülmények miatt kiéleződtek a szervezeten belüli ellentétek. Ez természetes velejárója a helyzetnek. Az ellentétek másik forrása egyszerűen diverziónak nevezhető. - Az RMDSZ jelenléte evidencia. - A pluralizmus, a platformosodás az egység javára van. "A baj inkább az, hogy hiányoznak a platformokat hordozó társadalmi erők." Nincs mögöttük valós tömegigény. - Az önrendelkezési elv alapján álló távlati program a "romániai magyarság kibontakozását és talpraállítását szolgálná", ebben látja az RMDSZ-kongresszus célját. /Barabás Zoltán: Tőkés László: Ne szakadjon az RMDSZ! = Magyar Nemzet, jan. 13./"

"Tőkés László püspök válaszolt Ágoston Vilmos írására: nem igaz, hogy ő Budapesten az autonómia gáncsolója, Kolozsváron viszont a kezdeményezője lett volna. A püspök mindig is elkötelezett híve volt az önrendelkezésnek, a kisebbségi autonómiának. Visszautasította Ágoston Vilmos állítását, hogy Magyarországon kormánypárti tévét követelt, továbbá, hogy értelmetlen kifejezés az RMDSZ belső autonómia-megfogalmazása, végül azt, hogy Ágoston Vilmos szerint "az autonómia-törekvések fegyveres konfliktushoz vezettek. Ennek oka a kisebbségek türelmetlensége...". Tőkés László leszögezte, hogy Románia alkotmánya nem tiltja az autonómiát. Bántó, hogy erdélyi származású anyaországi a "kisebbségek türelmetlenségéről" példálózik, "nekünk, türelmes megalázatosítottaknak."- írta Tőkés László. Ezt egy vatrás is írhatta volna. Ismerős motívum. Legutóbb Iliescu elnök Párizsban nyilatkozta, hogy Funar polgármester és társai intoleráns nacionalizmusa csupán válasz a szélsőséges kisebbségi megnyilvánulásokra. /Tőkés László: Helyesbítés és hozzászólás. Cs. Gyimesi Évának és körének. = Erdélyi Híradó (Nagyvárad), jan. 7./ Ágoston Vilmos cikke: Köztársaság (Budapest), 1992. nov. 27. - 29. sz. 104. p./ Mindkét írást /Tőkés Lászlóét és Ágoston Vilmosét/ egymás mellett közölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9-10. 5. p. A Köztársaság is közölte Tőkés László írását "Tőkés László hozzánkszólása" című rövid kommentárral. Nem értik, hogy Tőkés László miért közölte a "hozzánk írt levelét előzetesen máshol" és miért ajánlotta Cs. Gyímesi Évának és körének? "Egyesek úgy vélik, hogy ezzel szeretné megfenyegetni az RMDSZ-választások előtt az irányítható egységtől eltérő "máskéntgondolkozókat". /Köztársaság (Budapest), jan. 15./"

"Tőkés László összegezte az RMDSZ általános politikája és vezetői egy része ellen indított támadó-akciót, amelyet Cs. Gyimesi Éva indított el. A lehető legszélesebb területen, helyi és magyarországi sajtóban, a Szabad Európa román adásában és párbeszédre szóló felhívásokkal végzik akciózásukat. A román ultranacionalisták és a hatalom autonómia-ellenes kampányt indított, Iliescu elnök megbélyegezte a magyar önrendelkezési törekvéseket. A román ellenzék viszont megértést tanúsított. Corneliu Coposu egyenesen a "demokratizálódási folyamat szerves részének" tekintette az RMDSZ Kolozsvári Nyilatkozatát. És ekkor érkezett az akciózó "liberális közép", rálicitálva a soviniszták ellenséges hangjára. Szilágyi N. Sándor nemzeti kizárólagossággal vádolta meg a "radikálisokat". Bányai Péter megdicsérte Fey Lászlót, aki a "románokkal való állandó együttműködés" híveként "határozottan szembeszáll a radikális felfogással". Fey László is kirohant a radikálisok, Tőkés László ellen. Cs. Gyimesi Éva és kolozsvári köre folytatja támadásait. Bányai Péter nacionalistáknak nevezte a radikálisokat a Romania Libera 1992. dec. 22-i számában. Amennyiben Vadim Tudor és társai le akarnak számolni az RMDSZ-szel, "bízvást ajánlhatjuk nekik liberális barátaink dúsan tenyésző akció-irodalmát." /Tőkés László: Össztűz avagy akciózás és "feyezés" kolozsvári módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15. - újraközölte: Magyar Fórum, márc. 4./"

"Bíró Béla a mérsékeltek egyik képviselője /individualistáknak nevezi csoportját/ írta, hogy máig emlegetik Tőkés László: Össztűz című vitacikkét, mely Cs. Gyimesi Éva, Bányai Péter, Szilágy N. Sándor álláspontját "tipikus politikai asszimiláns gondolkodásnak, /?/ másodrendű állampolgárok álbölcsességen alapuló életfilozófiájának" titulálta, és figyelmeztetéseit hajtóvadászatnak, lejáratókampánynak állította be. Az RMDSZ kongresszusán a mérsékeltek alternatívája nyert. Bíró Béla elismerte, hogy Katona Ádám, Borbély Imre, Tőkés László vagy Szőcs Géza gyakorta magános kezdeményezései nélkül az autonómiakérdés nem került volna be a román köztudatba, hozzátette, hogy a román ellenzékkel való együttműködés /Domokos Géza, Kolumbán György, Bányai Péter, Cs. Gyimesi Éva, Szilágy N. Sándor/ nélkül "nem tehettünk volna szert arra a közösségi hitelre, mely végül még az autonómia gondolatát is a racionálisan mérlegelhető lehetőségek szférájába emelte." /Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/: "Tipikus asszimiláns gondolkodás?" = Beszélő (Budapest), febr. 27./ A jelzett vitairat: Tőkés László: Össztűz avagy akciózás és "feyezés" kolozsvári módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15."

"Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ országos tanácsának elnöke kijelentette, hogy heves sajtóvitában szembekerültek egymással a romániai magyarság kiemelkedő személyiségei, így Szőcs Géza, Tőkés László és Cs. Gyimesi Éva. "Ez egyben azt is jelenti, hogy egykori piedesztáljaikról leléptek az arénába, többé már nem érintethetetlenek." Ez "természetszerű folyamat". /Magyar Hírlap, jan. 18./"

"A kongresszus második napján a küldöttek elfogadták a szervezeti szabályzatot és a programot. Az RMDSZ program-tervezetét 240 igennel, 5 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadták. Nagy vita után fogadták el önmeghatározásképpen a "romániai magyar nemzeti kisebbség" kifejezést. Ugyancsak vita volt a belső önrendelkezésről is, az elfogadott meghatározás: "a helyi és regionális önigazgatást, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi autonómia kiterjed identitása megőrzése céljából a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az információáramlásra." Tőkés László bejelentette, nem kíván indulni az elnöki tisztért. Visszalépését azzal indokolta, hogy vele jelölői nem konzultáltak, ő pedig nem látja értelmét az elnökség megszerzésének. Az RMDSZ elnökének Markó Bélát választották /252 küldöttből 226-an szavaztak rá/, tiszteletbeli elnöknek pedig - közfelkiáltással -Tőkés Lászlót. Felszólalt Emil Constantinescu, a Demokrata Konvenció elnöke, megköszönte a romániai magyarságnak az elnökválasztáson kapott támogatást. Tőkés László nyolc javaslatot terjesztett a kongresszus elé, amely azokat egyöntetűen megszavazta. Ezek között szerepelt: az RMDSZ elkötelezi magát az 1989-ben elindult rendszerváltozás mellett, a Demokratikus Konvencióval követeli a temesvári nyilatkoztat nyolcadik pontja érvényesülését, kezdeményezi egy gazdasági tanács létrehozását, a legnagyobb kedvezmény megadását, az utódállamokban élő magyarság szervezetei Strasbourgban hívjanak össze magyar fórumot, ahol ismertetnék helyzetüket és kérnék az európai demokratikus szervezetektől országaik támogatását, a kisebbségi kérdés rendezését, végül kéri a román kormányt, írja alá a regionális és kisebbségi nyelvhasználat európai chartáját. A kongresszuson felvetették, hogy az RMDSZ csatlakozzon-e a Magyarok Világszövetségéhez. A javaslatot végül nem szavazták meg, a kifogások egyike az volt, hogy az RMDSZ ez esetben köteles lenne minden alkalommal alávetni magát a testület határozatainak. Az RMDSZ új programjának meghatározása szerint az RMDSZ a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezetinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A testület elismeri a demokratikus platformok szabad szerveződését. Mint a magyar nemzet szerves része, célja szabadon ápolni kapcsolatait az anyanemzettel. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Népszabadság, Pesti Hírlap, Új Magyarország, jan. 18./ A személyi viták élessé váltak. A kongresszuson terjesztették Szőcs Géza füzetformában megjelent Politikai napló című jegyzetét, melyben Tokay György képviselőnek a Ceausescu-rendszerben megjelent írásait idézte. /Akadozott a brassói kongresszus gépezete. = Pesti Hírlap, jan. 18./ Tokay azonnal reagált, végül a vita nem hozta meg Tokay elvetését, Tokay továbbra is az RMDSZ egyik vezető tagja maradt. /Szőcs Géza kontra Tokay György. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./"

Az RMDSZ kongresszusa alkalmából az Orbán Viktor vezette Fidesz-delegáció megbeszélést folytatott Tőkés Lászlóval. A Fidesz képviselői kifejtették, hogy az RMDSZ vezetőinek a magyarországi belpolitikai életről szóló megnyilatkozásai a magyar pártok csatározásainak eszközévé válhatnak. Ugyanilyen veszélyes, amikor magyarországi pártok próbálnak beavatkozni az RMDSZ belső ügyeibe. /F. A.: Fidesz-vezetők Tőkés Lászlónál. = Magyar Hírlap, jan. 20./

"Tőkés László püspök a vele készült interjúban hangsúlyozta, hogy "létkérdés a belső önrendelkezés megvalósítása. Ha nem sikerül ennek a jogi, szervezeti formáit megteremteni, kiépíteni, akkor a beolvadás és szétesés folyamata fel fog gyorsulni." /Rais István: Létkérdés a belső önrendelkezés megteremtése. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 21./"

"Az első nap legnagyobb része a vendégek üdvözlő beszédeivel telt el. Tőkés László bevezetőjében kemény szavakkal ítélte el a romániai visszarendeződést, az egész országra kiterjedő intoleranciát, idegengyűlöletet, kisebbség-, illetve magyarellenességet és az antiszemitizmust. Az RMDSZ közösséget vállal a román ellenzékkel, " a románsággal együtt kívánja kivívni emberi, polgári és nemzetiségi jogait." Javaslatot tett a román nemzet és a romániai magyarság képviselőiből álló kerekasztal-konferenciára. A romániai magyarság a belső autonómiát meghirdető kolozsvári nyilatkozat valóra váltásával találja meg a kivezető utat a jelenlegi válságból. Domokos Géza, megerősítve, hogy visszavonul, elnöki felszólalásában rámutatott arra, hogy "nem lehetünk szabadok", ha a román nemzet diktatúrában él. A szövetségre leselkedő csapdákat a kifáradásban, a lemondásban, a beletörődésben és a valóságtól elszakadásban jelölte meg. Súlyos gond az RMDSZ vezetésében a személyeskedés, a szervezet gyenge pontja a gazdasági tevékenység. Sütő András betegsége miatt levéllel fordult a kongresszushoz. Ebben arra szólított fel mindenkit, hogy szabaduljon meg félelmeitől, ne tartson az egységért folytatott küzdelemtől. Kidolgozatlan a szövetség stratégiai programja. Helytelen Tőkés Lászlót voluntarizmussal vádolni. Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke hangsúlyozta, hogy pártja a nemzetközi dokumentumok szellemében viszonyul a kisebbségekhez, jogaik szavatolásához, mert ez nem irányul Románia szuverenitása ellen. Coposuhoz hasonló hangnemben beszélt a kongresszuson megjelent több román politikus is: Gheorghe Fulga, Brassó megye prefektusa, Vintila Bratianu, a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció elnöke, Stelian Tanase a Polgári Szövetség nevében. Felszólaltak a szomszédos országok magyar szervezeteinek képviselői is, így Bálint Antal /Zenta, VMDK/, Kovács Miklós /KMKSZ/, Duray Miklós /Együttélés/. Entz Géza elmondta, hogy a magyar kormány szerint csak az új politikai mozgástérben létrejött magyar érdekvédelmi szervezetek hivatottak arra, hogy a határokon túli nemzetrészek legitim képviselői legyenek. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Pesti Hírlap, Népszabadság, Új Magyarország, jan. 16./ /Entz Géza beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16-17. - Kodolányi Gyula beszéde: Új Magyarország, jan. 19. - Sütő András levele: Új Ezred (Kolozsvár), jan. 15., Tőkés László beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19., Domokos Géza beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19., Szőcs Géza beszéde: Orient Expressz (Bukarest), jan. 22., Tokay György beszéde: Orient Expressz (Bukarest), jan. 22./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: normális dolog, hogy különféle irányzatok léteznek az RMDSZ-ben. Együtt kell dolgozni minden tisztességes irányzattal. Az autonómia kérdésében a kongresszuson kialakult "egy majdnem konszenzusos álláspont." A szövetség döntéseiben "jelen kell lenni Tőkés Lászlónak is, az ő egyéniségére, politikai gondolkozására nagy szüksége van a szövetségnek." Jobb munkamegosztás szükséges, új struktúrákat kell létrehozni. Sok a tennivaló. Megalakítják a Szövetségi Képviselők Tanácsát, továbbá megalakítják a hivatalokat. /Marosi Barna: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./"

"Borbély Imre, az RMDSZ Országos Elnökségének tagja nyilatkozatában értékelte a kongresszus munkáját. A Kolozsvári Nyilatkozat nagy előrelépést jelentett, mert az autonómia kérdésében nem volt konszenzus az RMDSZ-en belül, ezt az elnökkel az élen egy nagy tábor ellenezte. Több ilyen terv született /Szőcs Géza törvénytervezete, Csapó József három változatú memorandumtervezete, Balázs Sándor önrendelkezési statútuma/, de ezek között még nem történt egyeztetés. A konszenzushoz csakis olyan elnök szükséges, aki élvezi a tagság bizalmát. Tőkés László tiszteletbeli elnöki funkciójában megmaradt politikai erőterek fölött állónak, Markó Béla elnököt az erdélyi magyar politikai paletta minden színárnyalata Verestóy Attilától Katona Ádámig elfogadja, ő tehát a mérleg nyelvét jelenti. - A Szabadelvű Kör egyes politikusai nehezen fogadták el az autonómia tervét és részt vettek a Borbély Imre elleni lejáratási kampányban, személyét összekapcsolták egy hipotetikus székely fegyverkezéssel. A személye iránti ellenérzés annak köszönhető, mondta Borbély Imre, hogy liberális gondolkodása dacára fenntartás nélkül vállalja magyarságát. - A kongresszus előtt több cikk megjelent, hangoztatva, hogy létezik egy csoport, amelynek hangadói Tőkés László, Csapó József, Szőcs Géza és Kolumbán Gábor. "Azt hiszem, sokan sok esetben mechanikusan átveszik a magyarországi, késhegyre menő megosztott helyzetet, az MDF-SZDSZ szembenállást, és keresve kutatják, nálunk ki is az a hatalmat kisajátító politikus, akit ezzel a váddal meg lehet bélyegezni." "Ezen cikkek jelentősége bomlasztó és kártékony a romániai magyarságra nézve, de konstruktív vitára érdemes állásfoglalást tükröznek. A populizmus annyira kiizzik belőlük, mint egyes magyarországi szélsőjobb pamfletekből." Az RMDSZ vezetőtestületei legitim, választott szervezetek, nem fogadható el tehát az, hogy a KOT nem kérte ki az autonómia kérdésében a szakértők véleményét. Az ilyen cikkek azt sugallják, hogy nyissunk vitát eldöntött kérdésekről. Ez a csoport tehát politikai felülvizsgálati igénnyel lép fel az RMDSZ vezető szerveivel szemben. /Kozma Szilárd, Brassó: Inetrjú Borbély Imrével, az RMDSZ Országos Elnökségének tagjával. = Pesti Hírlap, jan. 27./"

Tőkés László püspök nagyváradi sajtóértekezletén elmondta: megdöbbentő volt a román lapok negatív hozzáállása az RMDSZ kongresszusával kapcsolatban, a már-már hisztérikus megnyilvánulás a kormánypárti és jobboldali sajtóban. Tiszteletbeli elnökként továbbra sem kíván lemondani az RMDSZ-ben az egységteremtő politikai kezdeményezésekről. /(kinde): Egységteremtő törekvések. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28. /

"Szatmárnémetiben több lakás postaládájába dobtak be Tőkés Lászlót, Sütő Andrást gyalázó, román nyelvű "röplapot". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./"

"Adrian Paunescu lapjában, a Vremeában Hajdu Győző dühödt kirohanását olvashatjuk a tévé magyar adása ellen. Már a címe is jellemző: Aici emisiunea UDMR a Televiziuni Romane /Itt az Román Televízió RMDSZ-adása/. A magyar adás az RMDSZ kiszolgálója, így "felháborítóan szélsőséges". Példa erre az RMDSZ brassói kongresszusának minden szereplője, elsősorban Markó Béla, Tőkés László, Csoóri Sándor és Éva Mária Barki, akik az "ördögi magyar irredentizmus hirdetői". Hajdu Győző minden rossz kútfejének az adás főszerkesztőjét, Boros Zoltánt tartja. Hajdu Győző Ceausescu rendszerének gátlástalan kiszolgálója volt, feljelentéseiben, jelentéseiben támadta a magyar írókat, támadta a marosvásárhelyi magyar színház nacionalizmusát. 1989 decemberében Hajdu Győző elmenekült Marosvásárhelyről, hónapokig rejtőzködött, majd Adrian Paunescu védőszárnyai alatt visszatért. Azóta a szélsőséges román lapokban közlik a romániai magyar értelmiségiek elleni kirohanásait. /Vremea (Bukarest), jan. 27. - ismertette: Barabás István: A paranoia édes álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30-31./"

Tőkés László 1989-es küzdelmét segítette a sajtónyilvánosság. Ennek megszervezését a budapesti Kovács Miklós /egykor katolikus teológus-hallgató, 1989-ben taxisofőr, jelenleg munkanélküli/ végezte. Kovács Miklós egyike volt az Erdélybe könyvet, gyógyszert vivő fiataloknak. Kovács Miklós 1989 márciusában készítette az első anyagot a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsora részére, Győri Béla főszerkesztőnek adta át az anyagot. Filmet is készítettek Tőkés Lászlóról temesvári református templomban, ezt csak júliusban sugározta a Panoráma a tévében. Kovács megszervezte, hogy minden héten felkereste valaki Tőkés Lászlót, közel 40 ember volt ebben a csoportban. Minden veszélyt vállalva jutottak be ezek az emberek az akkor már rendőrökkel őrzött parókiára. /Gazda Árpád: Az elnyomottak szolgálatában. Beszélgetés Kovács Miklóssal, egy önkéntes hírügynökség vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30-31./

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. A kongresszuson "konszenzusteremtő szándékot lehetett tapasztalni minden áramlat platformképviselőitől"- állapította meg. Kétségtelenül létezik radikális és mérsékelt irányzat, de egyik címkét sem akarja felvállalni. Hisz abban, hogy a célok világosabb megfogalmazásával sikerül a mérsékelt és radikális szembenállást kiküszöbölni. Az autonómia tekintetében konszenzus van. - Továbbra is szükség van Tőkés László hangsúlyos jelenlétére az RMDSZ-ben, ő "a forradalom, egy nemzeti kisebbség szimbóluma." A döntések meghozatalában együtt dolgozik Tőkés László püspökkel.- Az elfogadott meghatározás: romániai magyar nemzeti kisebbség a jogászok körében vitatott, valószínűleg változik majd a meghatározás a mindennapi gyakorlatban. - Továbbra is az állami oktatás dominál, ezen a területen nem tudtak előrelépni, a magánszférában pedig nem használták ki a lehetőségeket. - Nem szabad engedni, hogy általános kiábrándultság verjen gyökeret, ez az elvándorlást segíti. - El kell készíteni a magunk fehér könyveit, kezdeményezőnek kell lenni. Arra a kérdésre, hogy hiányzik a Képviselők Tanácsából Szőcs Géza és Borbély Imre, Markó Béla azt válaszolta, hogy a tapasztalt emberekre továbbra is szükség van. Tófalvi Zoltán megjegyezte, hogy Ioan Gavra kijelentette: az RMDSZ Románia Aids-betegsége. Várható a jövőben is a hasonló RMDSZ-ellenes kirohanás? A szélsőséges román nacionalizmus további éles támadásaira számítani lehet, felelte Markó Béla. /Tófalvi Zoltán: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ új elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./ "

Tőkés László az Egyesült Államokba utazott. Több városban tart igehirdetést, a televízióban fog beszélni, felkeres magyar és román egyesületeket. /Új Magyarország, febr. 6./

Tőkés László püspök az amerikai egyházak meghívására az Egyesült Államokba utazott. /Transinfo: Tőkés László Amerikában. = Új Magyarország, febr. 6./

Febr. 6-7-én Marosvásárhelyen tartotta II. kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. A párt elnökévé Varga László tiszteletest választották. A kongresszuson határozatokat fogadtak el. A határozatok értelmében az RMKDP egyetért Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az RMDSZ brassói harmadik kongresszusán elfogadott indítványával. Az RMKDP javasolja, hogy a strassbourgi fórumon vitassák meg az erdélyi magyarság önmeghatározását, az önrendelkezésre és autonómiára vonatkozó jogait. A párt javasolja a nemzetközi kerekasztal megrendezését az önrendelkezés, önkormányzatok, autonómiák témakörében. A párt követeli, hogy a román televízió vonja vissza a magyar nyelvű adásban az aktuálpolitikai kérdések közlésének letiltását. /Kongresszusi határozatok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

"A Süddeutsche Zeitung febr. 19-i száma egyik oldalát a magyar kisebbségeknek szentelte. Tőkés László püspököt idézte, aki a magyar kisebbségek helyzetét a zsidók harmincas évekbeli helyzetével hasonlította össze. Az állítólagos magyar területi igények cáfolatául Entz Géza államtitkárt idézte a lap: "Minden egyes érintett kormánynak egyértelműen tudtára adtuk, hogy Magyarországnak nincs semmiféle területi igénye más országokkal szemben nincs." Amit viszont Budapest mindenképpen el akar érni a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatban: önrendelkezés, az anyanyelv használatához való jog és kulturális autonómia. /Új Magyarország lapszemle. = Új Magyarország, febr. 20./"

"Tőkés László 1991-ben a nagyváradi ügyészséghez fordult, panaszt téve a Phoenix /Nagyvárad/ hetilap több cikke ellen, melyekben őt fasisztának, romángyűlöletre nevelőnek minősítették, ezek kimerítik a rágalmazás ismérveit. Az ügyészség 1993. jan. 11-i végzése szerint a Phoenixben szereplő "kedvezőtlen jellemzéseket" Tőkés László különböző, ellentmondásos állításai váltották ki, melyeket nem cáfolt meg, ezért az ügyészség az eljárást a lap ellen visszautasítja. /Tőkés László beadványát és az elutasítás szövegét közölte: Közlöny (Nagyvárad), febr. 20./ "

Tőkés László amerikai útján gyülekezeteket keres fel, a napokban Washingtonban a külügyminisztériumban fogadják. Az amerikai protestáns egyházak tartós támogatására számíthatnak az erdélyi magyar református iskolák. /Tőkés László Amerikában. = Új Magyarország, febr. 22./

"Tőkés László püspök febr. 23-án Washingtonban a külügyminisztériumban és a törvényhozásban folytatott megbeszéléseket, majd sajtóértekezletet tartott, amelyet a romániai kommunista rezsim helyreállítását felvázoló előadásával kezdett /A visszarendeződés tényei Romániában címmel/. A kialakult helyzetet "demokratikus arcú kommunizmusnak" nevezhetjük, mondta. 1990-ben eljárást kezdeményezett a nacionalista, antiszemita Phoenix lap ellen. Két év után kapott választ az ügyészségtől, gyakorlatilag igazat adtak Phoenix uszító, magyarellenes rágalmainak. Védik, átmentik, támogatják a régi rezsim exponenseit, a Securitate képviselőit. A tömeggyilkossággal vádolt Nicu Ceausescu, a diktátor fia is elhagyhatta börtönét. A tévében "rehabilitálják" a volt diktátor udvaroncait. A román parlament bővelkedik szélsőséges nacionál-kommunista párt-emberekben. Utcákat neveznek el a háborús bűnösként kivégzett Antonescuról, folyik a történelemhamisítás, fokozódik a kisebbségek elleni ultranacionalista támadás. Tőkés László felidézte a magyar emlékek meggyalázását, összetörését, a Mátyás-szobor esetét, mindezek az akciók a hatóság nyílt vagy burkolt támogatásával zajlanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./ Az etnikai tisztogatás nemcsak Jugoszláviában folyik - jelentette ki a püspök. /Tőkés püspök a romániai rezsim restaurálásáról. = Magyar Nemzet, febr. 24./"

"Febr. 26-án Budapestre érkezett az RMDSZ küldöttsége /Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba/, tárgyaltak Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével és Antall József miniszterelnökkel. Antall József megerősítette, hogy az alkotmány alapján Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért. Az RMDSZ vezetői elmondták, hogy eddigi kapcsolataik esetlegesek voltak, és érdekeltek a folyamatos, érdemi párbeszédben az anyaországgal. Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hasznosnak mondta a találkozót. /RMDSZ-küldöttség hazánkban. = Új Magyarország, febr. 27./ Tőkés László püspök leszögezte: "mi nemcsak román állampolgárok vagyunk, hanem magyarok is. A brassói RMDSZ-kongresszus után kifejezésre akartuk juttatni, hogy ez a kötődés minden eddiginél elevenebben él, és ezt szeretnénk hangsúlyozni." /(tamasi): Tőkés: a kötődés elevenen él. = Új Magyarország, febr. 27./"

"A The Washington Post febr. 26-i száma Tőkés Lászlóval készített interjút közölt. A lap arról írt, hogy a környező országokbeli magyar kisebbség időzített etnikai bomba, s hogy a csaknem 2 millió romániai, a 700 ezer szlovákiai magyar éppúgy autonómiát akar, mint a vajdasági magyarok. Adrew Borovie szerint "egyes magyarok a trianoni határok kiigazításáról beszélnek." /Amerikai lap az etnikai bombáról. = Magyar Hírlap, febr. 27./ "