Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1992. január 21.
Magyar értelmiségiek nyílt levelet intéztek Iliescu elnökhöz, melyben Tőkés László püspök elleni fenyegetések veszélyességére figyelmeztettek. A levelet 42-en írták alá, köztük Faludy György és Radnóti Sándor. /Magyar Nemzet, jan. 21./
1992. január 22.
Tőkés László püspök sajtótájékoztatón szólt az Erdélyben élők otthonmaradását elősegítő Nemzetközi Transsylvania Alapítványról, majd elmondta, hogy február elsejei határidővel a nagyváradi püspöki palota elhagyására szólították fel a hatóságok az egyházat. A püspök kijelentette, hogy csak erőszak árán hagyja el az épületet. / (botlik): Újabb kilakoltatás előtt Tőkés püspök? = Magyar Nemzet, jan. 22./
1992. január 23.
A magyar parlament külügyi bizottsága jan. 22-én tiltakozott a Tőkés László református püspököt ért súlyos fenyegetések ellen. Szaporodnak Romániában a magyarság hátrányos megkülönböztetéséről tanúskodó jelek. A magyar kifogásokról - a helyzet mélyebb elemzése után - levélben tájékoztatják a román törvényhozás külügyi bizottságát. /Pesti Hírlap, jan. 23./
1992. január 24.
Tőkés László püspök bejelentette, hogy tiltakozásul a népszámlálás súlyos fogyatékosságai ellen, amelyek a kérdőívek megszerkesztésére, a megszámlálásra és az adatfeldolgozásra vonatkoznak, családjával együtt nem vetette alá magát a népszámlálásnak. /A megkülönböztetés ellen. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 24./
1992. január 27.
Tőkés László püspök jan. 27-én sajtóértekezletet tartott. Kifejtette, hogy felszólítást kapott a püspökség, miszerint a református egyház hagyja el a székházat. A püspök hangsúlyozta, hogy a székházat semmiképpen nem adják át a hatóságnak. Elmondta, hogy Szőcs Géza szenátor javaslatára megegyeztek egy ökumenikus egyetem szükségességében, továbbá alternatív népszámlálás megtartását javasolták az egyházak és az RMDSZ égisze alatt. Tőkés László felemelte szavát az erdőcsinádi letartóztatások ellen, ahol most vettek őrizetbe három fiatalembert a két évvel ezelőtti marosvásárhelyi események miatt, felháborodását fejezte ki az ellen, hogy lehetetlenné tették Káli Király István polgármesteri jelölését Marosvásárhelyen. /Sz. A.: Püspöki sajtóértekezleten. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./Kolozsváron, jan. 16-án az RMDSZ néhány tagja és több RMDSZ-es országgyűlési képviselő megalakította az erdélyi magyar egyetem /Universitas Oecumenica Transilvaniensis/ létrehozását kezdeményező bizottságot. Felekezetközi egyetemet terveznek. Az egyetem magvát a két meglevő hittudományi főiskola alkotja, a gyulafehérvári Katolikus Teológiai Intézet és a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet. Célszerű egyes tanszékek létrehozása Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron stb. A bizottság ideiglenes elnöke Szőcs Géza.
1992. január 31.
Reményik Sándor halálának ötvenedik évfordulója alkalmából Kolozsvárott megkoszorúzták a költő sírját a Házsongárdi temetőben, majd az Állami Magyar Színházban a költő tiszteletére összeállított műsorát mutatta be a vendégszereplő egri Gárdonyi Géza Színház együttese. Az előadást Sütő András és Tőkés László nyitotta meg. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21., Sütő András beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
1992. február 4.
Febr. 2-án Margittán, a református templom kertjében felavatták Petőfi Sándor szobrát, Balogh Péter szobrászművész alkotását. Az ökumenikus istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. /Gittai István: Petőfi-szobor Margittán. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 4./
1992. február 10.
"Febr. 8-án az európai tiszteletbeli szenátus tagjává választották Antwerpenben Tőkés László püspököt. Székfoglaló beszédében elmondta: "Hittem abban, és elszántan imádkoztam azért, ami végül is lavinaszerűen bekövetkezett nemsokára: omlani kezdtek a falak..." Romániában két év alatt még a vasfüggöny romjait sem sikerült egészen eltakarítani. A bizalmatlanságot, a megfélemlítettséget kell legyőzni. /Tőkés László az európai tiszteletbeli szenátus tagja. = Új Magyarország, febr. 10./"
1992. február 11.
Fabiola belga királyné fogadta Tőkés László püspököt abból az alkalomból, hogy Tőkés Lászlót az európai tiszteletbeli szenátus tagjává választották. /Tőkés László Belgiumban. = Új Magyarország, febr. 11./
1992. február 12.
Abszolút védelemről soha sem beszélhetünk, felelte Tőkés László püspök arra a kérdésre, hogy az életveszélyes fenyegetésekkel szemben biztosítják-e a védelmét. Romániában még nem alakult ki az intézményes védelem és önvédelem. A Securitate pedig tovább dolgozik. Az egyetlen eszköz a nyilvánosság. A diktatúra idején Tőkés Lászlót üldöző Radu Tinu mint elítélt, a börtönből megtehette, hogy felolvassa a levelét a televízióban, melyben a püspököt hazaárulással vádolta. Radu Tinut azóta szabadon engedték. /Toldi Éva. A nyilvánosság: védelem. = Új Magyarország, febr. 12./
1992. február 18.
A helyhatósági választások első fordulója a kormánypárt, a Nemzeti Megmentési Front nagyarányú győzelmét hozta. Ötezer lej pénzbírságra ítélték Tőkés László püspököt, mivel nem volt hajlandó részt venni a januári népszámlálásban. Tőkés László ugyanis bírálta a kérdések megfogalmazását, melyeket úgy tettek fel, mintha az országban csak románok és ortodoxok élnének. /Kormánypárti fölény a választások első fordulója után. = Magyar Nemzet, febr. 18./
1992. február 19.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Belgiumban járt, ahol a Tiszteletbeli Európai Szenátus tagjai közé választotta őt. Tőkés László elmondta, hogy Belgiumban részletes tájékoztatást adott az erdélyi magyarság és az egyházak helyzetéről. Több interjút is adott Belgiumban. /Barabás Zoltán: Exkluzív interjú Tőkés László püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
1992. február 21.
"A szenátusban Vasile Vacaru szenátor újból kirohant Tőkés László püspök ellen, megkérdezve, milyen minőségben ad interjúkat külföldi lapoknak, milyen alapon avatkozik Románia politikai életébe, meddig lehet még tűrni "az ő Messiás-Sátán ügyleteit, buzdításait törvényeink lábbal tiprására." Meddig tűrik a román nép elleni durva támadásokat? - tette fel a kérdést. Romulus Vulpescu szenátor megjegyezte: még tavaly figyelmeztetett, hogy Tőkés László polgárháborút szít az országban, de nem hallgattak rá. Gheorghe Dumitrascu szintén felszólalt, az ország függetlensége jegyében tiltakozott az ellen, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Csíkszeredán távoktatást kezdett. /Béres Katalin: A szenátusban "napirendi pont". Tőkés László, Gödöllő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ "
1992. március 5.
Az RMDSZ vezető testülete, az Országos Elnökség és a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ febr. 28-29-én Nagyváradon ülésezett. Elhatározták, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusát máj. 29-31-e között tartják, Brassóban. A megfelelő előkészítés érdekében létrehoztak egy program- és egy alapszabály-módosító bizottságot Béres András, illetve Kolumbán Gábor vezetésével. Az RMDSZ javasolja a népfőiskolai hálózat kialakítását, együttműködik az EMKÉ-vel, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel. Az Országos Elnökség elemezte a helyhatósági választásokat. Megállapították, hogy a második fordulót érzékenyen érintette: a parlament diszkriminatív határozata a Hargita-Kovászna jelentés ügyében, Vacaru szenátor Tőkés László püspök, illetve az RMDSZ elleni gyalázkodó támadása és a román Külügyminisztérium magyarellenes uszításra alkalmas jegyzéke. Emiatt a választási harc több helyen etnikai harccá fajult. Ebben együttműködött a Románok Nemzeti Egységpártja és a kormányzó párt, a Nemzeti Megmentési Front. Az Országos Elnökség ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a kétmilliós romániai magyar kisebbség több mint ezer éve él ezen a tájon és meghatározó tényezője az ország politikai, gazdasági és társadalmi életének. Az EBEÉ 1990. jún. 20-án elfogadott okmánya szerint a nemzeti kisebbségek egymással, valamint más államok azon polgáraival, akikkel közös etnikai vagy nemzeti származásuk, illetve azonos kultúrájuk vagy vallásuk, korlátok nélküli kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn. Az Országos Elnökség felkéri a magyar kormányt, hogy támogassa azokat a román állampolgárságú magyar diákokat, akik tanulmányaik befejezése után visszatérnek szülőföldjükre. /Az RMDSZ Országos Elnökségének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1992. március 5.
"Tőkés László püspök nagyban vétkezik Isten és a román nép ellen, amikor azt mondja, hogy a romániai magyar kisebbség meg van fosztva az emberi jogoktól. "A kisebbségi jogok biztosítása ürügyén Tőkés püspök Erdély autonómiáját és Romániától való elszakadását szorgalmazza. Ő áll a magyar szélsőséges és revizionista elemek élén." Ez áll többek között Ion M. Angel, Románia hágai nagykövetének két holland párt parlamenti frakciója vezetőihez írt levelében. A nagykövet biztosította a holland képviselőket, hogy nem jelent életveszélyt a Tőkés püspököt ért névtelen fenyegetés. /A hágai román nagykövet levele. = Új Magyarország, márc. 5./"
1992. március 5.
Eddig az RMDSZ nem állt szorosabb kapcsolatban a Magyarok Világszövetségével. Ennek oka talán a túlzott óvatosság volt, értékelte Szőcs Géza szenátor, az RMDSZ alelnöke. Most úgy látják, hogy az RMDSZ-nek a világszövetségi tagságot kell kérnie. Szőcs Géza elmondta, hogy az RMDSZ külképviselete alkalomszerű, elsősorban személyes kapcsolaton alapul. Elsősorban Tőkés László püspököt kell említeni, akinek véleményét számos helyen kikérik. /Nyitás a világszövetség felé. = Új Magyarország (Budapest), márc. 5./
1992. március 6.
Sütő András a vele készült beszélgetésben kifejtette. Hogy munkaképessége teljesen összeomlott az ellene elkövetett gyilkossági kísérlet folytán. Napi kísérleteket folytat, hogy visszatérjen a munka világába. A népszámlálásnál sok csalás történt, mert a népszámlálás egyik célja, hogy a valóságosnál kevesebb magyart mutassanak ki. A Katona Ádám kezdeményezte Székelyföldi Csoport által szorgalmazott székelyföldi autonómiával kapcsolatban leszögezte: a jövő lehetőségei közül nem szabad kirekeszteni az autonómiát. Az autonómia szóval már mindenütt a világon megbékéltek, így Romániában is eljön ennek az ideje. Közben folyik a kútmérgezés: mi mindent kiötlenek, hogy elriasszák a romániai magyarságot. Vérdíjat tűznek ki Tőkés László fejére és mindig kitalálnak valami újat, hogy jelét adják: ragaszkodnak a romániai magyarság elűzésének vágyához. Azonban a magyarság jó része megmarad Romániában. Sütő Andrást jelölték a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöki pozíciójára, de ő ezt nem fogadta el. Keserűen tapasztalta, fejtette ki, hogy levelét több helyen meghamisítva magyarázták. Azt próbálták elhitetni, hogy Sütő konfliktusba keveredett Csoóri Sándorral. Erről szó sincs, hangsúlyozta. /Győrffy László: Sütő András az indulatokról, az elvándorlásról és a félrehúzódásról. = Magyar Nemzet (Budapest), márc. 6./
1992. március 6.
"Nagyszalontán ünnepélyesen felavatták Arany János szobrát, a költő születésének 175. évfordulója alkalmából. A szobor a nagyszalontai születésű, Budapesten élő Kiss István alkotása. A református templomban az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. A szobrot a város leköszönő polgármestere leplezte le, beszédet mondott Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere, a román művelődési minisztérium részéről Horváth Andor államtitkár, továbbá Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési miniszter, Radu Enescu a Román Írószövetség részéről, aki pár szóban magyarul is köszöntötte az egybegyűlt többezer embert, Kiss János, Nagykőrös polgármestere, Ioan Ardelean, a Familia főszerkesztője, Kiss István szobrászművész, aki beszédét románul is megismételte, valamint Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Arany János életműve, szelleme kettévághatatlan, mondta Csoóri Sándor, ez az egységes szellem kössön össze bennünket, magyarokat továbbra is, bárhol élünk a világon. Az ünnepség az "Arany János portánál" folytatódott, ahol márványtábla hirdeti: "Ezen a telken állott a bogárhátú öreg ház, amelyben Arany János született 1817. március 2-án." Itt Jókai Anna a Magyar Írószövetség képviseletében szólalt fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4., Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 5., Részletek az elhangzott beszédekből: Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./ "
1992. március 9.
"Ceausescu szelleme tovább él a rendszer kiváltságosaiban, szerkezetében, írta Tőkés László püspök. Dr. Ion M. Anghel hágai román nagykövet ugyanazt állítja a püspökről, mint amit Ceausescu titkosrendőrsége. Vulpescu szenátor a parlamentben sürgős intézkedéseket követelt a "neo-horthysta" magyarok ellen, továbbá hadiállapot esetére internáló táborok szervezését követelte a "renitens romániai magyarok számára". /Új Magyarország, márc. 9./"
1992. március 10.
Richard von Weizsäcker német elnök Bonnban fogadta Tőkés László püspököt, akivel egyórás megbeszélést folytatott. Tőkés László az MTI tudósítójának elmondta, hogy hivatalos személyként jószolgálati küldetés keretében járt e német államelnöknél, akit tájékoztatott az ország, valamint a kisebbségek helyzetéről. A nemzetiségi kérdés megoldatlansága a régió demokratizálásának legnagyobb akadálya, mutatott rá a püspök. /Tőkés László Németországban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
1992. március 18.
"Tőkés László püspök több példát hozott fel a közelmúltból annak bizonyítására, amit írásának címe így összegez: A diktátor és a Securitate szelleme kísért. Ceausescu bukása napján, dec. 22-én jelent meg Papp László nagyváradi református püspök nyilatkozata. A kollaboráns püspök maga denunciálta papját /Tőkés Lászlót/, Azután jött a szabadulás. - Ceausescu azonban tovább él - híveiben, a rendszer kiváltságosaiban, szerkezetében és szellemében. Példának okáért Vacaru szenátorban, aki az uralkodó párt, a Nemzeti Megmentési Front parlamenti frakcióvezetője, aki többszöri és legutóbb február 17-i szenátusi kirohanásában azt állította, hogy "magyar veszély" fenyegeti Erdélyt. Az állami hatóságoktól - ki tudja hányadszor - szigorú intézkedéseket követel Tőkés László és általában a magyarság képviselői ellen, akik "regionalizálni" akarják az országot. Ezzel párhuzamosan Ceausescu módszereire emlékeztető lépéseket tesz a román külpolitika. Febr. 21-én a román külügyminisztérium tiltakozó nyilatkozatot tett közzé a magyar kormányzat címére, amelyben "destabilizáló, revizionista" megnyilvánulásokban marasztalta el annak képviselőit. Dr. Ion M. Anghel hágai román nagykövet levelében azt állította Tőkés Lászlóról, hogy "Erdély autonómiájáért és Romániától való elszakításáért harcol", mint "vezető személyisége a magyar szélsőségesek és revizionisták élcsoportjainak". Romulus Vulpescu Vatra-szenátor pedig febr. 25-i parlament interpellációjában "sürgős intézkedéseket" követelt a "neo-horthysta" magyarok ellen, és sürgette a "közismert gyújtogatók internálását". Kérdése így hangzott: "Tudni akarom hogy egy hadiállapot esetére történtek-e intézkedések internáló táborok megszervezésére, a renitens romániai magyarok számára?" /Tőkés László: A diktátor és a Securitate szelleme kísért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./"
1992. március 21-22.
Tőkés László püspök sajtóértekezletet tartott Bukarestben. Az egyházi tisztséget és a politizálást feszegető kérdésre a román papságnak az Erdélyi Iskolában betöltött szerepével válaszolt. Hangsúlyozta a kollektív jogok fontosságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21-22./
1992. március 23.
Tőkés László püspök felhívásában a maradásra, a helytállásra szólított fel. Majdnem ezerötszáz erdélyi magyar orvos kivándorolt. A magyar nyelvű oktatásban egyharmad a szakképzetlen oktatók aránya. Százezer romániai magyarra jut egy magyar nemzetiségű ügyvéd. A kivándorlók között sok a református pap is. A püspök hazatérésre szólította fel az erdélyieket. /Tőkés a kivándorlás ellen. = Népszabadság, márc. 17./ Tőkés László drámai hangú felhívásának teljes szövege: Erdély megingott földjén? = Magyar Nemzet, márc. 23./
1992. március 23.
Katona Ádám az autonómiáról vallott felfogása alapján nem szélsőséges, állapította meg Tőkés László püspök. Katona Ádám személye körül túl nagy volt a felhajtás, az egészet felfújták. Domokos Géza egészségügyi okokból lemond, ki lehet az utóda, kérdezte az újságíró. Tőkés László közölte: demokratikus választást tartanak. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Tőkés László sajtótájékoztatója. = Pesti Hírlap, márc. 23./
1992. március 23.
"Tőkés László ellen a legsötétebb balkáni jellegű román rágalomhadjárat és parlamenti uszítás zajlik állapította meg Sütő András. "Ami pedig engem illet: ugyanazok fenekednek ellenem is, akik Tőkés ellen." Az író elmondta, hogy uszító cikkeket közölnek ellene. Jelenleg a legfőbb veszély nem az asszimiláció, hanem a romániai magyarság teljes megsemmisülése, az elvándorlás. Erről nem készül statisztika. Az RMDSZ vezetésében pedig "doktriner jellegű platformok és személyi ambíciók vitatásával jelzi, hogy számos tagja a magyarországi politikai körökből ihletődik, nem pedig az itthoni valóság követelményeiből." Föltűntek Erdélyben a szalonpolitikusok arrogáns csoportjai is, akik nem mernek szembeszállni a román nacionalizmussal, mondván: "A nacionalizmus dolgában ki-ki seperjen a maga háza előtt." Sütő András reméli, hogy az RMDSZ félmilliós tagsága rájön az egységes fellépés szükségességére. /Frigyesy Ágnes: Találkozás Sütő Andrással. = Új Magyarország, márc. 23./ "
1992. március 26.
Gyulafehérvárt érseki rangra emelték, de minket nem csatoltak hozzá, állapította meg Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Ezért Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel közösen kérték, hogy ne a bukaresti érsekséghez tartozzanak, hanem Gyulafehérvárhoz. A Szentszék még nem válaszolt, de a hívek és a papok véleménye szerint addig nem lesz itt békesség, amíg ezeket az egyházmegyéket nem csatolják Gyulafehérvárhoz. - Tempfli József elmondta, hogy Tőkés László püspökkel közösen szervezik meg Nagyvárad ünnepségeit, a Varadinum-ünnepségeket, máj. 10-17-e között. Ebből az alkalomból megjelenik a városról és Szent Lászlóról több könyv. - Fülöp Dénes marosvásárhelyi református püspök elmondta, hogy a betegek, a szegények gondozására diakóniai szolgálatot szerveztek. - Megalakították az EKLA Kft-t, az Erdélyi Keresztény Lelkigondozó Alapot. Ezen belül egyik tevékenységük a városba érkezett amerikai és angol misszionárius nyelvtanárok segítségével intenzív nyelvtanfolyam elindítása. A súlyos tanárhiány pótlására indították el a kántortanító-képzést. Törvényes engedélyt még nem kaptak, ennek ellenére elindították a főiskolai jellegű oktatási rendszerbe tartozó teológiai és egyházzenei intézményt. Ebben harminckét tanár egy éven át ingyenesen oktatott kilencven tanulót, a jövendő tanítókat. Ez a főiskola ökumenikus jellegű, hiszen római katolikusok és unitáriusok is készülnek ebben a főiskolában a tanítói pályára. Állami támogatást nem kapnak. /Egyházi élet Nagyváradon és Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, márc. 26./
1992. március 27.
Tőkés László püspök Debrecenben találkozott a vállalkozók képviselőivel, bejelentve, hogy a közeljövőben 50-50 százalékos részesedéssel magyar-román vegyesvállalatot hoznak létre, amelynek egyik alapítója a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. /Új Magyarország, márc. 27./
1992. március 28.
Az Európai Protestáns Nagygyűlés Budapesten megtartott konferenciáján Tőkés László püspök indítványozta, hogy alakítsanak ki határozott álláspontot a kollektív kisebbségi jogok kérdésében. A sajtóértekezleten elmondta, hogy Tatu ortodox püspök a protestáns egyházak betiltására szólított fel, Vulpescu szenátor pedig lágerek felállítását indítványozta. Románia vezetőinek egy szavuk sincs az ilyen megnyilvánulásokkal szemben. /Tőkés a kisebbségi egyházakért. = Magyar Nemzet, márc. 28./ Tőkés László indítványát az Európai Protestáns Nagygyűlés egyhangúan elfogadta és csatolta a Nemzet, nacionalizmus és kisebbség bizottság záródokumentumához. /Közlöny (Nagyvárad), ápr./
1992. március 28.
Tőkés László püspök elmondta, hogy még a Polgári Szövetség is engedményeket tesz a nacionalizmusnak. Egy szűk értelmiségi réteg jelenthet egyedül biztos szövetségest az RMDSZ-nek. Véleménye szerint még nem érett meg az idő az RMDSZ-en belüli platformosodásra. /Népszabadság, márc. 28./
1992. április 6.
"Az amerikai képviselőház száznál több tagja határozati javaslatban igényelte, hogy a román kormány tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait. A képviselők felhívták George Bush elnököt és James Baker külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarság emberi, kulturális és önrendelkezési jogait a román és más érintett kormányokkal, valamint az EBEÉ-vel. Az amerikai képviselőház emberjogi bizottsága a bizottság társelnökei, Tom Lantos és John Porter által aláírt levelet köröz a képviselők között, amelyet később elküldenek Iliescu elnöknek. A képviselők "legmélyebb aggodalmuknak" adnak kifejezést Tőkés László püspök és családja sorsa miatt. A román parlament jobboldali tagjai azt követelték, hogy a titkosszolgálat vizsgálja ki Tőkés László tevékenységét, s a püspököt utasítsák ki az országból. Az amerikai képviselők elítélik ezt az akciót. /Levélféle a román elnökhöz. = Új Magyarország, ápr. 6./"