MOGYE: kormányrendelet vagy bírói határozat dönthet
Az egyetem vezetői továbbra sem hajlandók létrehozni a magyar tagozatokat
Bár a tanügyi törvény multikulturális egyetemként egyértelműen kötelezővé teszi, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ( MOGYE) vezetői továbbra is elutasítják a magyar tagozat létrehozását az oktatási intézményen belül. Az oktatási tárca több ízben is elutasította a felsőoktatási intézmény alapokmányának elfogadását, mivel az nem rendelkezik a magyar struktúrák létrehozásáról. A MOGYE az érvénytelen charta ellenére új szenátust, sőt rektort is választott.
Február végén maga az oktatásügyi miniszter, Cătălin Baba és Király András oktatásügyi államtitkár ült közös tárgyalóasztalhoz a felekkel.
A hoszszúra nyúlt megbeszélés az álláspontok közeledése nélkül fejeződött be, ezért a minisztérium következő lépése a kormányhatározattal történő beavatkozás lehet. Mindeközben az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa előtt Markó Béla miniszterelnök-helyettes bejelentette: ha a MOGYE kérdése nem oldódik meg, a párt kiléphet a kormánykoalícióból. Ugyanakkor Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke nyílt levélben fordult Mihai-Răzvan Ungureanu kormányfőhöz, melyben arra figyelmezteti, hogy a MOGYE-ügy helyett foglalkozzon az „ország valós gondjaival”, majd emlékeztet, hogy a jelenlegi oktatásügyi miniszter – a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szóvivőjeként – a magyar intézmények ellen foglalt állást tíz évvel ezelőtt.
Szintén nyílt levélben fordultak a nyilvánossághoz és diáktársaikhoz a MOGYE román hallgatói. „Ha mi nem kellünk nektek, ti kellettek nekünk! Ha ti nem akartok utcára vonulni jogaitok védelmében, majd megtesszük mi helyettetek. Vegyétek már észre, hogy nemcsak ti veszítetek, hanem mi is. Mi elveszítünk benneteket! Mi továbbra is azt reméljük, hogy egységesek leszünk. Nem lehetünk egymás versenytársai: mi jelképezzük a jövőt ebben az országban” – fogalmaztak a román diákok.
Az oktatási tárca a marosvásárhelyi egyetem nemrégiben lezajlott választási eredményeit nem ismeri el, mivel azt olyan egyetemi charta alapján rendezték, melyet a szaktárca ebben a formájában nem tekint érvényesnek. A magyar oktatók túlnyomó többsége bojkottálta a választásokat.
Király András: pozícióharc és kormányrendelet
„A megbeszélésre az oktatási miniszter kérésére került sor – mondta el lapunknak Király András oktatásügyi államtitkár –, aki arra gondolt, hogy adni kell a két félnek egy esélyt, hogy még egyszer üljenek le a tárgyalóasztalhoz és próbáljanak megegyezni, illetve hogy ne kormányhatározattal kelljen rendet tenni. Az elképzelés mindenképpen az volt, hogy értessük meg a MOGYE régi és jelenlegi vezetésével azt, hogy az egyetem multikulturalitását nem elég csak beírni a chartába, hanem meg kell adni az összes lehetőséget, hogy az struktúrájában is megmutatkozzon. Viszont a felek álláspontja sajnos egyáltalán nem közeledett.”
A kilátásba helyezett kormányhatározatról Király András szakállamtitkár elmondta: „A tanügyi törvény értelmében a kormánynak lehetőségében áll létrehozni a szakot abban az esetben, ha a tanügyi törvény előírásai nem teljesülnek egy egyetem szervezési struktúrájában. A kormányhatározat törvényerejű rendelet, és csakis azt valósítja meg, amit a törvény előír. Ez a mi esetünkben a multikulturalitásnak olyan jellegű megvalósítását jelenti, ami a struktúrából is adódik, azaz a magyar vonal, vagy magyar tagozat létrehozását, magyar főintézetek alapítását, a gyakorlat lehetőségét azon a nyelven, amelyen az oktatás folyik. A törvény tulajdonképpen pótolja azt, amit nem volt hajlandó a szenátus a chartába foglalni. Meggyőződésünk szerint a kormányhatározat lesz a megoldás. Olyan még nem fordult elő – pedig ebben az országban a törvényeket inkább magyarázni, mintsem alkalmazni szeretik –, hogy egy kormányhatározatot ne alkalmazzanak”. Az oktatási államtitkár szerint a feltételek mindenképpen adottak ahhoz, hogy kormányhatározatot fogadjanak el, viszont minderről a kormánytagok döntenek majd. Adódik a kérdés: ha a MOGYE vezetősége sorozatos ellenkezése közepette tisztában volt azzal, hogy kormányhatározattal létrejöhetnek a magyar intézetek, mi értelme volt a kitartó elutasításnak? „Szerintem ezt megérteni nem, esetleg értelmezni lehet. Úgy vélem, hogy a többségiek a törvény betartásában pozíciók feladását látják. Olyan pozíciókét, amelyeket hosszú évtizedek alatt sikerült megszerezniük a törvényesség határán belül, és ami egyrészt a magyar oktatás visszaszorításával történt meg. A magyar tagozat nem kapott lehetőséget arra, hogy meghatározza például azt, hogy milyen új állásokat hirdethetnek meg, abból mennyi az övék. A térnyerés folytonos negatív diszkrimináció révén történt. Ismerjük azt a retorikát, hogy »milyen jól voltunk eddig mi együtt«. Ezt az »együtt«-képzetet nem tudják feladni, mert tudják, hogy az eddigi »együtt« nagyjából mindig 65:35 százalék felé billent el a román oldal részére. Egyebek mellett ennek a következménye az is, hogy a szenátus kétharmados többséggel a román tagozatot képviseli, miközben a diákok majdnem fele-fele arányban magyarok, illetve románok. Tehát pozícióharcokról van szó és arról, hogy nem szívük vágya, hogy a magyar tagozat megerősödjön.”
Egy bírói ítélet többet érne a kormányhatározatnál
Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd, aki a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) jogi képviseletét látja el, a MOGYE chartájának módosításáért indított per áthelyezését kérte. „Március 15-én dönt a Legfelsőbb Ítélőtábla és Semmítőszék arról, hogy a pert áthelyezi vagy sem más megyébe. Új határidőt állapítanak meg, hiszen a májusi – elfogadhatatlan – időpontot még tavaly novemberében tűzték ki” – nyilatkozta az Erdélyi Naplónak Kincses Előd. Ami a kilátásba helyezett kormányhatározatot illeti, az ügyvéd elmondta: érthetetlen, hogy Markó Béla miniszterelnök-helyettes nem akart tárgyalóasztalhoz ülni, és megtagadta azt, hogy az RMOGYKE oldalán beavatkozzon a perbe. A per beindításakor Kincses Előd levélben kérte a politikust, hogy lépjen közbe és sürgesse az igazságszolgáltatást, vagy a per áthelyezését, ilyen módon lehetőség adódott volna, hogy ma már előbbre tartsanak a MOGYE magyar tagozatának ügyében. „Sokkal üdvösebb lett volna egy bírói ítélettel kikényszeríteni a törvény alkalmazását, mint egy kormányhatározattal, hiszen amit a politika ad, azt a politika el is veheti. Ha viszont az igazságszolgáltatás dönt, egy jogerős ítéletet nem lehet megváltoztatni. Ugyanakkor egy bírói ítéletnek nem lehetnek politikai felhangjai sem” – vélekedik Kincses Előd. Az ügyvéd Kelemen Hunort is felszólította, hogy álljon az RMOGYKE mellé, de az RMDSZ-elnök elutasító magatartásról tett tanúbizonyságot. „Minden más magyar politikai alakulat vezetője – Tőkés László, Toró T. Tibor, Szász Jenő – gondolkodás nélkül aláírták a beavatkozási kérelmet, és az RMOGYKE oldalára álltak a perben. Az RMDSZ esetében viszont hiába hivatkoztam a nemzeti összefogásra, hiába küldtem hivatalos megkeresést az alakulat elnökéhez, válaszra sem méltattak” – hangsúlyozta lapunknak Kincses Előd, a per elindítója. A MOGYE román vezetőinek esetében felmerült plágiumgyanúról az ügyvéd a következőket mondta: jogilag üldözendő cselekmény a plágium, viszont a feljelentést azok kell megtegyék, akiket a szerzői jogokban megsértett a plagizáló. Az ügynek erkölcsi következményei is vannak, etikai bizottság kellene elmarasztalja a vétkeseket, és ki lehetne záratni Copotoiut, a volt a rektort és Clara Brinzaniuc rektorhelyettest a szenátusból. Kincses Előd szerint sajnálatos, hogy a nemzeti összefogás jegyében az RMDSZ volt és jelenlegi elnökei nem hajlandóak a per kezdeményezői mellé állni és a közös ügyet szolgálni. Kedden, lapzárta után egyeztettek a koalíciós pártok a MOGYE ügyében.
Dénes Ida, Nánó Csaba
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Semjén Zsolt az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőivel találkozott
Bemutatkozó látogatáson vesz részt hétfőn és kedden az EMNP elnöksége a magyarországi parlamenti pártoknál, Budapesten. Az erdélyi párt az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye szerint a budapesti bemutatkozó körút Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnél, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökénél kezdődött.
A kapcsolatfelvételről a párt február 25-i, csíkszeredai országos küldöttgyűlése döntött, az újonnan megválasztott vezetőség tagjai közül jelen volt: Toró T. Tibor elnök, valamint Gergely Balázs és Zatykó Gyula alelnökök.
Az Erdélyi Magyar Néppárt tájékoztatása szerint a Kereszténydemokrata Néppárt elnökével a Kárpát-medence magyar vonatkozású aktualitásait tekintették át, külön kitérve a szlovákiai választások nemzetpolitikai szempontból aggasztó eredményeire.
A továbbiakban Toró T. Tibor bemutatta és átadta az Erdélyi Magyar Néppárt politikai keretprogramját, majd a közelgő romániai önkormányzati választások kihívásairól, az Erdélyi Magyar Néppárt választási stratégiájáról tartott rövid összefoglalót – írták a közleményben, amelyben kitértek az ősszel esedékes parlamenti választásokra is.
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke külön felhívta a miniszterelnök-helyettes figyelmét arra, hogy a bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöb mellett a romániai választási törvény rendelkezik egy alternatív küszöbről is, mely szerint elegendő hat képviselői, valamint három szenátori választó körzetben egyszerű többséget szerezni ahhoz, hogy egy párt mandátumokhoz jusson.
A találkozón a közlés szerint elhangzott, hogy nincs alapja annak a riogatásnak, hogy az erdélyi magyarság kieshet a parlamentből, ahogyan az a felvidékiek esetében történt. A találkozó végén a jelenlévők megegyeztek, hogy a közelgő önkormányzati, valamint az azt követő parlamenti választásokra való tekintettel havi egyszeri, rendszeres találkozókra kerül majd sor az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői és a miniszterelnök-helyettes között.
MTI
Erdély.ma

Március 15-i rendezvények az EMNP szervezésében
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Erdély számos magyarlakta településén emlékezik ünnepségsorozattal az 1848-as szabadságharc kitörésének 164. évfordulójára. A Néppárt és az EMNT kiemelt ünnepi rendezvényei idén három helyszínen zajlanak:
I. Nagyvárad
A nagyváradi Szacsvay Imre szobornál délután három órakor kezdődő rendezvényen ünnepi beszédet mond Tőkés László, az EMNT elnöke, Zatykó Gyula, a Néppárt Partium régióért felelős országos alelnöke, valamint meghívott vendégünk, Csóti György, a Fidesz országgyűlési képviselője. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét Török Sándor, az EMNT Bihar megyei szervezetének elnöke olvassa fel. Ezt követően a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákkórusa, a Nagyváradi Asszonykórus, valamint a Váradi Dalnokok lépnek fel. Az eseménysorozat a nagyváradi-olaszi református templomban fél öt órakor kezdődő ökumenikus istentisztelettel zárul. II. Zilah
Zilahon, a Wesselényi-szobor előtt 18 órakor kezdődik a megemlékezés. A Néppárt részéről ünnepi beszédet mond Toró T. Tibor országos elnök, dr. Sándor József Szilágy megyei elnök, valamint Tunyogi Tímea helyi elnök. A megemlékezésen felszólal Varga Ferenc, az Erdélyi Magyar Ifjak szilágysági elnöke is. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét Lukács Levente, a Néppárt zilahi szervezetének alelnöke tolmácsolja. A rendezvényen Ady Endre és Juhász Gyula versek hangzanak el. A megemlékezés utolsó mozzanata a Wesselényi szobor megkoszorúzása lesz, ahol – többek között – Püsök Csaba, az EMNT egyházi és szociális ügyekért felelős alelnöke helyez el koszorút.
III. Marosvásárhely
Marosvásárhelyen március 14-én, szerdán délben a Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermében tartandó Rendhagyó 1848-as történelemórával veszi kezdetét az ünnepségsorozat. Délután 18 órakor a helyi Demokrácia Központban Spielmann Mihály író, történész nyitja meg a képeslap-kiállítást. Március 15-én délelőtt 10 órakor nyílik a Pilvax Kávéház, ahol kokárdakészítésre, valamint a 12 pont kinyomtatására régi nyomdagépen történő kinyomtatására is lehetőség lesz. Az EMNT által meghirdetett Az én szabadságharcom gyermekrajz-pályázat eredményeit fél kettőkor ismertetik a szervezők, majd ezt követően Sebestyén Aba és barátai előadását tekinthetik meg az érdeklődők. A kávézóban délután '48-as dalokat oktatnak, majd magyaros ruhák bemutatására kerül sor. A vár területén délben nyitja meg kapuit a kézműves vásár.
A 17 órakor a Petőfi-szobornál kezdődő ünnepi műsor keretében beszédet mond Portik Vilmos, a Néppárt Maros megyei szervezetének elnöke, Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke valamint a rendezvény díszvendége, Balogh Zoltán, a Magyar kormány társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára. A rendezvény az EMI fáklyás felvonulásával zárul. Az eseményen jelen lesz Papp Előd, a Néppárt Székelyföld régióért felelős országos alelnöke is.
A kiemelt ünnepi rendezvények mellett a Néppárt valamint az EMNT helyi szervezeteinek képviselői több helyszínen is részt vesznek az 1848-as megemlékezéseken.
Kolozsvár
A kolozsvári Biasini szállónál rendezett ünnepségen a Néppárt részéről Gergely Balázs, a közép-erdélyi régióért felelős országos alelnök tart beszédet.
Erdővidék
Az erdővidéki civil szervezetek által március 14-én rendezett bodvaji ünnepségen beszédet mond Nemes Előd, a Néppárt Kovászna megyei szervezetének elnöke.
Sepsiszentgyörgy
Március 15-én délelőtt 12 órától a Váradi József Iskolában díjazzák az EMNT Magyarnak lenni jó! gyermekrajz-pályázatának háromszéki nyerteseit. A Néppárt sepsiszentgyörgyi szervezetének részéről Nemes Előd, Kovács István, Bedő Zoltán és Váncsa Zsuzsanna helyeznek el koszorút a Kossuth-szobornál, majd a Szabadság téri 1848-as emlékműnél.
Barót
A Véczeri-emlékműnél szervezett ünnepségen beszédet mond Szép Béla, a Néppárt baróti szervezetének elnöke. Az EMNT erdővidéki szervezetének részéről Marián István elnök valamint Benkő Levente alelnök helyeznek el koszorút.
Orbaiszék
Az orbaiszéki EMNT elnöksége megkoszorúzza a kovásznai '48-as emlékművet, majd a Néppárt zabolai szervezetének vezetőségével közösen részt vesznek a Zabolán szervezett megemlékezéseken is.
Kézdivásárhely
A főtéri Gábor Áron-szobornál tartott megemlékezésen beszédet mond Johann Taierling, a Néppárt kézdivásárhelyi szervezetének alelnöke.
Csíkszék
Csíkszeredában két helyszínen, a Gál Sándor szobránál, illetve a Mikó-várnál is megemlékeznek az 1848-49-es márciusi eseményekről. A Néppárt részéről mindkét helyszínen jelen lesz és koszorút helyez el György László, a megyei szervezet elnöke, Tőke Ervin, a városi szervezet elnöke, valamint Tiboldi László, az EMNT csíkszéki elnöke.
A Néppárt helyi képviselői jelen lesznek más csíkszéki településeken szervezett rendezvényeken is, így a madéfalvi Siculicidium emlékműnél Szász Attila, a Néppárt csíkcsicsói elnöke, Csíkdánfalván Kajtár Edit, a Néppárt helyi szervezetének elnöke, Csíkszenttamáson a helyi szervezet részéről Bíró Ferenc, míg Csíkszentdomokoson Máthé Zoltán megyei elnökségi tag koszorúz. A nyergestetői emlékműnél a Néppárt részéről Bölöni Ferenc, a csíkszentimrei szervezet elnöke, Nemes Zoltán, a tusnádfürdői szervezet elnöke, Tőke Ervin, a csíkszeredai szervezet elnöke, valamint Sorbán Attila, a Csíkszékért felelős Hargita megyei alelnök helyez el koszorút.
Székelyudvarhely
A Márton Áron téren található Vasszékely szobornál szervezett ünnepi megemlékezésen jelen lesz László János, a Néppárt Udvarhelyszékért felelős Hargita megyei alelnöke és Zakariás Zoltán, a Néppárt udvarhelyi szervezetének elnöke. Az EMNT részéről koszorút helyez el Nagy Pál udvarhelyszéki elnök, valamint Bíró Edith és Szabó K. Attila helyi elnökségi tagok.
Gyergyószentmiklós
Kossuth Lajos és Petőfi Sándor szobránál koszorúznak a Néppárt és az EMNT gyergyószéki szervezeteinek képviselői: Bákai Magdolna, a Néppárt Gyergyószékért felelős Hargita megyei alelnöke, Szőcs Gábor, a gyergyószentmiklósi szervezet elnöke és Bicsak Péter alelnök. A gyergyószéki EMNT részéről Pázmán Attila alelnök tiszteleg a '48-as forradalom hősei előtt.
Brassó
A Brassó megyei EMNT – az eddigi hagyományokhoz híven – idén is körbejárja és megkoszorúzza a megye területén található '48-as emlékműveket.
Arad
A Néppárt Arad megyei szervezetének elnöke, dr. Burián Sándor valamint Endreffy Lajos alelnök a helyi Szabadság-szobornál tisztelegnek nagyjaink emléke előtt.
Beszterce-Naszód
A Néppárt és az EMNT Beszterce-Naszód megyei szervezeteinek képviselői a vicei Szent István szobrot koszorúzzák meg. A bethleni Demokrácia Központban 18 órától kezdődik a László Jolán tanárnő illetve ifj. Kerekes Zoltán, a Néppárt megyei szervezetének elnöke által tartott, vetítéssel egybekötött előadás, amelyen az 1848-49-es események felelevenítésével emlékeznek az egybegyűltek.
Erdély.ma

RMDSZ-reakciók Tőkés László kilépésének hírére
Tőkés László felmondta a három éve működő magyar összefogást, Tőkés távozása természetes, Tőkés kétszínű, Tőkés mondjon le EP-képviselői mandátumáról is – reakciók az EMNT elnökének RMDSZ-ből való kilépésére. Tőkés László a Krónikának azt nyilatkozta: nem az RMDSZ, hanem a választói juttatták az EP-be, ezért csak nekik tartozik elszámolással.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint „ha gerinces ember lenne”, Tőkésnek nem csak a szövetségből, hanem az Európai Parlamentből is ki kellene lépnie, mivel mandátumát az RMDSZ listáján szerezte.
„Tőkés úr lényegében már régóta nem tagja az RMDSZ-nek. Érvei határtalan kétszínűséget mutatnak, mivel ha valaki egy párt alapítójaként létrehoz egy másik pártot, többé nem lehet tagja az előző alakulatnak” – mondta hétfőn Kelemen Hunor.
Nem Verespatak miatt lépett ki Tőkés László az RMDSZ-ből, hanem amiatt, hogy úgyis kizárták volna, miután létrehozott egy új pártot – jelentette ki Markó Béla kormányfőhelyettes, aki szintén úgy gondolja, hogy Tőkésnek az EP-képviselői mandátumáról is le kellene mondania.
Tőkésnek „jelenleg új pártja van, és nagyon jól tudja, hogy ha nem lépett volna ki az RMDSZ-ből, kénytelenek lettünk volna kizárni őt, nem lett volna más választásunk, ő csak ennek ment elébe” – fogalmazott hétfőn Markó.
(Tőkés: nem az RMDSZ, hanem a választóim juttattak az EP-be. Nem mond le európai parlamenti mandátumáról Tőkés László, hiszen – mint mondja – a képviselői megbízatást nem az RMDSZ-nek, hanem a választóinak köszönheti.
„Az utóbbi időben egyre gyakrabban hangoztatták az RMDSZ mértékadó vezetői, hogy én az RMDSZ listáján jutottam be az Európai Parlamentbe. Elfelejtik, hogy valójában az erdélyi magyar összefogás keretében egy egyezség született az RMDSZ-listán felkínált első, kiemelt helyen való indulásról, tehát egyszerűen nem felel meg a valóságnak az a gyakran a szememre vetett hamis állítás, hogy én az RMDSZ-nek köszönhetném az európai parlamenti mandátumomat. Sőt, éppen ellenkezőleg: nem én kérezkedtem fel az RMDSZ szekerére, hanem ők igyekeztek megmenteni az RMDSZ EP-listájának süllyedő hajóját a reám leadandó szavazatok által” – nyilatkozta a Krónikának Tőkés László.
Az RMDSZ egykori tiszteletbeli elnöke kijelentette: „Mindent egybevetve, önálló, EMNT-jelöltként, a Magyar Összefogás keretében jutottam be az Európai Parlamentbe, és nem kegyelemkenyéren élek ott. Mandátumomat a választóimnak, és semmiképpen nem az RMDSZ-nek köszönhetem, és a választóimnak tartozom elszámolással európai parlamenti megbízatásomról. Az elnök úr válasza pedig arra vall, hogy mint annyi minden másban, ezen a téren is ki akarja sajátítani az RMDSZ-nek a magyarságot. A magyar politikának a magyarság nem az RMDSZ. Én nemzetpolitikát folytatok, és nem RMDSZ-politikát, és ebben a szellemben szeretném folytatni tevékenységemet a továbbiakban.”
Tőkés László ugyanakkor emlékeztetett: 2007-ben önálló jelöltként is bejutott az EP-be, ami meglátása szerint „fényes bizonyítéka annak, hogy nem RMDSZ-jogon, hanem demokratikus, nemzeti jogon lettem képviselő.” (Nagy Orsolya))
Az RMDSZ-ből való kilépési nyilatkozatával Tőkés László felmondta a három éve működő magyar összefogást – mondta hétfőn Kovács Péter, a szövetség főtitkára. „Egy írásos dokumentumot írásban felrúgott” – kommentálta az MTI-nek Kovács az RMDSZ egykori tiszteletbeli elnökének gesztusát. Hozzátette: „mi sokszor fogcsikorgatva, sokszor a nyilvánosság előtt is elégedetlenségünknek hangot adva, de mentünk előre ezzel a magyar összefogással, mert a szavunkat adtuk, mert tudtuk, hogy mintegy 80 százaléka a magyar embereknek igényeli az összefogást. Tőkés László ezt ma felrúgta, írásban”.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy feltétele-e az összefogásnak Tőkés László RMDSZ-tagsága, a szövetség főtitkára azt mondta: azáltal, hogy Tőkés László formailag is kilépett az RMDSZ-ből, egyértelmű, hogy felrúgta a korábban dokumentumban rögzített magyar összefogást.
Kovács Péter nem kommentálta azokat az okokat, amelyre Tőkés László kilépési nyilatkozatában hivatkozott. A volt tiszteletbeli elnök egyebek mellett vállalhatatlannak nevezte az RMDSZ „Verespatakkal kapcsolatos megengedő és a beruházást elősegítő álláspontját”, és szégyenletesnek tartja, hogy – állítása szerint – a magyar szövetség vezetői megpróbálják ellehetetleníteni a köztisztviselők vagyonosodását vizsgáló, illetve korrupcióellenes román szervek munkáját.
Az RMDSZ főtitkára szerint Tőkés kilépési nyilatkozatában semmi újat nem mondott.
Ironikusan megjegyezte: kimaradt a nyilatkozatból, hogy az RMDSZ „posztkommunista”, nem képes megújulni és megalkuvó politikát folytat.
Kovács Péter elhárította azt a kérdést, hogy az RMDSZ az esetleges választási együttműködést is kizártnak tartja-e, amennyiben Tőkés kilépési nyilatkozatát a magyar összefogás felrúgásának tekinti. Mint mondta, nem az RMDSZ-en kell számon kérni a közös fellépést akkor, amikor Tőkés László éppen bejelentette, hogy ennek vége.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint Tőkés kilépése túl későn érkezett, és az EMNT-elnök „kétszínűségét” bizonyítja. Borbély szerint Tőkésnek személyes érdeke volt az EP-képviselői mandátum megszerzése.
„E két év alatt a megosztáson kívül semmit nem tett. Már régebben kértük, hogy tisztázza helyzetét, mivel az tűrhetetlen, hogy egy politikai alakulat listáján mandátumot szerző személy másnap minden erejével támadja ugyanazt az alakulatot” – nyilatkozta hétfőn a Mediafax hírügynökségnek Borbély.
Szerinte Tőkés László azért hozta létre saját pártját, hogy gyengítse a magyarság erejét.
Természetesnek tartja Tőkés kilépését az RMDSZ-ből Márton Árpád. Az RMDSZ parlamenti képviselője, mivel az EP-képviselő létrehozott egy másik pártot.
„A román politikában is az a szokás, hogy mielőtt valaki belép egy másik pártba, kilép korábbi alakulatából” – fogalmazott Márton.
Korodi Attila, a képviselőház külügyi bizottságának RMDSZ-es elnöke szerint Tőkés már régóta nem az RMDSZ alapító tagjaként viselkedik.
Korodi úgy fogalmazott az Agerpresnek: Tőkés László az erdélyi út helyett inkább a szlovákiait választotta a magyar közösség számára.
A politikus ennek ellenére úgy véli, néhány településen vélhetően közös önkormányzati jelölteket állít az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt.
( EMNP: nélkülözi a törvényes alapot és erkölcstelen Kelemen Hunor felszólítása Tőkés EP-mandátumának visszaadásával kapcsolatban. Tőkés László, bár megtehette volna, 2009-ben nem vállalta fel annak ódiumát, hogy formailag függetlenként indulva, kiüsse az Európai Parlamentből az RMDSZ képviselőjelöltjeit – olvasható az EMNT hétfői közleményében, amelyet Toró T. Tibor pártelnök írt alá.
„Így született meg az RMDSZ és az EMNT közötti belső koalíciós megállapodás és a Magyar Összefogás Listája, amelynek élén az egykori temesvári lelkipásztor behúzta RMDSZ-es jelölttársait az Európai Parlamentbe. Akkori – a magyarság számarányát jóval meghaladó, közel kilenc százalékos – eredményünk azt tanúsítja, hogy a két szervezet közötti együttműködés és a közös jövő reményében választóink döntő többségét is sikerült az ügy mellé állítanunk. Ennek, a közösen remélt jövőnek az oktalan, cinikus és agresszív kisajátítására törekszik azóta is minden erejével az RMDSZ-nomenklatúra, és teszi ezt most is, amikor valótlan módon azt állítja, hogy a választásokon a közös fellépést lehetővé tevő megállapodás Tőkés László RMDSZ-tagságáról szól” – áll a közleményben
„Az RMDSZ elnökének felszólítása, hogy Tőkés László adja vissza EP-képviselői mandátumát, nemcsak minden törvényi alapot nélkülöz – a kiosztott mandátum személyre szóló – hanem mértéktelen arroganciáról tanúskodik és erkölcstelen is. (…) Az Erdélyi Magyar Néppárt tagjai és támogatói arra kérik védnöküket, folytassa legjobb tudása szerint azt, amire választóitól felhatalmazást kapott: a közösségi érdekképviseleti munkát mind itthon, Erdélyben és szerte a Kárpát-medencében, mind pedig az Európai Parlamentben és mindenhol, ahol csak az ő szavára figyel oda a dolgaink iránt sokszor közömbös nagyvilág” – olvasható az EMNP közleményében.)
Krónika (Kolozsvár)

Toró: Tőkés a választóktól kapta EP-mandátumát
„Tőkés László nem az RMDSZ-től, hanem a választóktól kapta európai parlamenti mandátumát és csak feléjük tartozik elszámolással” – közölte a Tőkés László védnökségével megalakult Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, Toró T. Tibor. Véleménye szerint a mandátum személyre szóló, így az RMDSZ-nek nincs jogi alapja, hogy az EP-mandátum visszaadását kérje Tőkés Lászlótól. Az RMDSZ vezetői úgy vélték, Tőkés Lászlónak nemcsak az RMDSZ-tagságáról, hanem európai parlamenti mandátumról is le kellett volna mondania, hiszen a szövetség listájáról jutott be a brüsszeli testületbe.
Toró emlékeztetett arra, hogy 2009-ben két egyenrangú fél, a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ között jött létre belső koalíciós megállapodás. A közösen kialakított magyar összefogás listájának élére került Tőkés László egykori temesvári lelkipásztor, aki szerinte „behúzta RMDSZ-es jelölttársait az Európai Parlamentbe”.
Az EMNP elnöke úgy vélekedett, az RMDSZ ürügyként akarja használni Tőkés László kilépését arra, hogy ne akarjon együttműködni az erdélyi magyarság többi politikai szervezetével. „Tőkés Lászlónak a döntését helyeseljük, nemzetpolitikai szolgálatát támogatjuk a továbbiakban is” – mondta Toró T. Tibor.
Szabadság (Kolozsvár)

A sunyiság lélektana
Vajon miért nem lett Tőkés László az EMNP elnöke? Miért lebeg ez az ember az erdélyi éterben, mint az eltévedt szentlélek? És miért nem értettük mindeddig, hogy mi az a Kárpát-medencei személyiség?
Évek óta megy a sumákolás arról, hogy miért nem Tőkés László áll az EMNP élén. Erről a legszebb, leghosszabb és leg semmibe veszőbb magyarázatokat Toró T. Tibor tudja megfogalmazni, akinek a mondatai egyenes arányban nyúlnak politikai karrierjével.
em lesz ennek így (jó) vége, már most előre szólunk, kedves Tibi. Megugrott ám az a lemez rendesen. (Ne búsulj, csak úgy jártál, mint a többi.)
Jó nagy neki
TTT szerint Tőkés azért nem penderült a neki, róla és általa teremtett EMNP élére, mert ő ennél több, mert ő egy Kárpát-medencei személyiség. Készséggel elhinnénk neki, hogy Tőkés Lászlónak igazán jó nagy a személyisége, eléggé hatalmas ahhoz, hogy ott lebegjen minden magyar vizek fölött, és még hinni is szeretnénk, hogy egyszer majd ő (vagy valaki más) alászáll, és végre megvált minket.
Ilyen az ember na, úgy szereti hinni, hogy jön már valami jó. Vagy valaki. És már annyian mondják, hogy Tőkés a jó, sőt a jobb, mit jobb, a legjobb, hát üsse kő, higgyük.
Némi ördögi bizalmatlanság azért megcsillan az ember gyarlóan gyanakvó elméjében, hogy pont TTT magyarázza a Tőkés bizonyítványát, miközben ő ült az EMNP élére. Nem kéne ezt így, olyan kitúrós íze van, mindenképpen gyanús.
Valami nem stimmel.
De hogy mi nem stimmel, hát arra csak most jöttünk rá. Amikor Tőkés László hirtelen felindulásból kilépett az RMDSZ-ből. Hát persze, hogy inkább a Kárpát-medencei lebegést választotta Tőkés éveken át, még a vadiúj szervezet mellett is, és nem az EMNP vezetését, merthogy egy seggel két pártot nagyon nehéz megülni. És ezt Tőkés, mert bölcs és belátó (nem úgy, mint mi, bamba naivak), nagyon pontosan felmérte.
Felmérhette volna bölcsen és belátóan hamarabb is, például amikor RMDSZ-színekben elindult az EP-választásokon. Vagy legalább akkor, amikor EP-alelnöki kinevezést kapott. De valamiért nem tudott, vagy nem akart az általa sötétnek nevezett és gyakran ostorozott RMDSZ-el (és az RMDSZ-en keresztül saját politikai énjének sötét oldalával) leszámolni.
Ki tudja, miért? Lehet, hogy valami közéleti pszichózis érte utol. Hogy Tőkés az erdélyi Dr. Jekyll és Mr. Hyde.
Nagyváradon és Budapesten RMDSZ ellenzéki,
Brüsszelben RMDSZ-es küldött volt. Ki tudja. Az is lehet, hogy mutyiban, esténként, a takaró alatt Markó Béla összes költeményeit nyálazza. Reggel pedig jó nagyot sercint a Kelemen Hunor asztalára. Fura dolgokra képes az emberi szellem. Főleg egy Kárpát-medence méretű szellem. Az akkorát tud ereszteni, hogy csak győzzük nyelni.
De most – túl a megbízatásokon, mandátumokon – figyeljük meg ezt az acélos jellemet: Tőkés végre leszámolt önmagával, és kivetette magából az RMDSZ-es eltévelyedést. És jól megmondta, hogy hol a gonosz mindabban, amit (ő is) csinált.
Most már semmin sem csodálkozunk.
Előfordulhat, hogy holnap vagy holnapután Frunda is kilép az RMDSZ-ből, vagy Markó. Végülis miért ne, ennyi erővel? Vagy kilép az RMDSZ önmagából, leszámol önmagával. Ez lesz ám a nagy öntisztulás.
Nem mondjuk, hogy veszélytelen, mert akkor ki a fenét lehet majd tiszta szívből, mennybe menősen utálni, szidni, ha az RMDSZ is megszabadul saját átkos és nehéz örökségétől. Ha belátja, beismeri és magától bekotródik a sarokba? Most már bármi lehetséges, TTT helyében egyáltalán nem lennénk nyugodtak, mert most már azzal a felszabadult egy (megtisztult) seggel akár az EMNP-t is meg lehet ülni.
Ott lehet majd elnökölni, tiszteletbeli elnökölni, mandátumot szerezni lelkiismeretfurdi nélkül. És onnan is lehet majd nagyot dobbantani még újabb és még tisztább pártok felé: hogy igazán megértsük az erdélyi párttörténelem logikáját.
Ennek a folyamatnak egy nagyon fontos haszna biztosan van: mindig lesz, akit utálni. És ez nálunk létkérdés. Szívbéli utálkozást minden kedves olvasónknak. Látens RMDSZ-eseknek, és nem csak.
Szigeti L. Péter
Manna.ro

Március 15. – ünnep a kampány jegyében
Többnyire külön emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésére csütörtökön az erdélyi magyar politikai alakulatok, a legtöbb városban két-három rendezvény is volt, egyedül Sepsiszentgyörgyön mellőzték a politikát az önkormányzat által szervezett ünnepségről. Kolozsváron kampányízűre sikeredett az amúgy közös ünnep, az ifjúsági szervezetek képviselőinek az ünnepi beszédét cenzúrázták. Csíkszeredában felvonták a székely zászlót, Marosvásárhelyen három ünnepi rendezvényt is tartottak.
Kolozsvári hagyomány. A kincses város magyarsága idén is felvonulással emlékezett meg az 1848–49-es szabadságharc kirobbanásáról
Kampányízű ünnep Kolozsváron
Kampányízűre sikeredett Kolozsváron a csütörtöki ünnepi megemlékezés, annak ellenére, hogy a romániai magyar pártok elöljárói látszólag nagy egyetértésben vettek részt a közös ünneplésen a különböző civil szervezetek képviselőivel és az egyszerűen ünnepelni akaró kolozsvári magyarokkal együtt. Míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) aktivistái kokárdákat osztogattak egy névjegykártya méretű papírlapra tűzve, amelyen az EMNP neve és jelképe szerepelt, addig az RMDSZ szimpatizánsai „tulipános” szórólapokat adtak át a résztvevőknek. Az egykori Biasini Szálloda előtt felállított színpadra a román és a magyar nemzeti lobogó mellé az RMDSZ zászlóját tűzték ki.
Noha a megemlékezést ezúttal semmi nem zavarta meg, az ünnepséget követően a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) képviselői a helyszínen rögtönzött sajtótájékoztató keretében közölték: az RMDSZ a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) révén cenzúrázta az eseményt szervező ifjúsági szervezetek közös ünnepi beszédének szövegét. Bozsó Imre Lehel, a MIT elnöke elmondta: a Kifor az utolsó pillanatban vétózta meg a többi ifjúsági szervezet által elfogadott szövegtervezetet, mivel egyes részleteit vállalhatatlannak tartották. Az eredeti szövegben szereplő két kifogásolt bekezdésben többek közt az „elegünk van a diktatúrában szocializálódott és kitanult politikusok korrupt magatartásából: rendet és tisztességes érdekképviseletet akarunk a közélet minden területén” mondat olvasható.
A KMDSZ a rendezvényt követően közleményt juttatott el a sajtóhoz, melyben a szervezet sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyesek továbbra is a politikai kommunikációra használják a nemzeti ünnepet. Közleményt adott ki később a cenzúrázással vádolt Kifor is, melyben a szervezet közli: szerdán az országos ifjúsági szervezetek képviselői együtt ültek tárgyalóasztalhoz, és egy közös szöveggel, az együtt ünneplés forgatókönyvével álltak fel onnan, az elképzelés azonban meghiúsult. „Mindannyian egyetértettünk az ünnep tiszteletben tartásában és politikamentesítésében, azonban ma délben, két órával a megemlékezés kezdete előtt arról értesítettek minket, hogy a megbeszéltek egy éjszaka alatt érvényüket veszítették. Az ünnepségen pedig a békés, közös gondolkodás helyett már vádakkal találtuk szemben magunkat. Minderre csak egy kérdés maradt megválaszolatlanul bennünk, melyet a meghiúsított közös tervek margójára fel kell tennünk az egyeztetéseken jelen levő ifjúsági vezetőkhöz: kinek az utasítására gondoltátok meg magatokat?” – teszi fel a kérdést a közleményében a Kifor.
Az ünnepi megemlékezés menete egyébként a korábbi években megszokott forgatókönyv szerint zajlott, az ünnepre készülő magyarok a Protestáns Teológiai Intézet előterében gyülekeztek, majd 1848-as forradalmi nótákat énekelve a Főtérre vonultak, hogy részt vegyenek a Szent Mihály- templomban az ökumenikus ünnepi istentiszteleten. A kezdetben néhány száz főt számláló, majd mintegy ezer főre duzzadt tömeg a volt Biasini Szállóhoz vonult, ahol a hivatalos ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját. Számos magyar és román elöljáró és hivatalosság szólalt fel.
Máté András, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke az egység és az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. „Egységesnek, okosnak és kitartónak kell lennie Gábor Áron népének” – fogalmazott.
Gergely Balázs, az EMNP alelnöke arról beszélt: ma csendes, nyugodt forradalmat élünk meg a sokkal kifinomultabb zsarnokság ellenében, ugyanakkor felszólította Radu Moisin ideiglenes polgármestert: mandátuma végéig helyezze ki a magyar helységnévtáblákat.
Kelemen Hunor: a válság nem kezdheti ki a hitünket
Jólétet, biztonságot, szabadságot, a törvények előtti egyenlőséget akar 2012-ben a magyar nemzet – mondta március 15-i ünnepi beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Szatmárnémetiben, a Petőfi-szobornál. „Meg kell őriznünk eddig elért eredményeinket, a jövőnkért viszont csakis mi magunk vagyunk felelősek” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a gazdasági válság nem szabad kikezdje a hitünket. „A változás szelei elé vitorlákat kell húznunk” – jelentette ki Kelemen, aki szerint van magyar jövő Erdélyben annak ellenére, hogy létszámunkban fogytunk, mivel arányaiban nem csökkent a romániai magyarság.
Szűcs Zoltán, a kolozsvári magyar külképviselet konzulja felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét.
Kereskényi Gábor, a szövetség szatmárnémeti szervezetének elnöke kifejtette: a széthúzás a reformkor óta jelen van társadalmunkban, mely hol a kuruc-labanc, hol a konzervatív-liberális ellentét formájában jelentkezett, és csak kivételes alkalmakkor volt egységes a nemzet, például az 1848-as szabadságharc idején. Megelőlegezte, hogy a Magyarországról támogatott ellenzék a kampányban uszítani fog a megosztásra törekedve, a szlovákiai választások eredményeit nem emlegeti majd, megoldási javaslatokkal azonban nem áll majd elő a magyarság problémáit illetően. A Magyar Polgári Párt megyei szervezete szintén az RMDSZ rendezvényén koszorúzott, míg az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei, illetve szatmárnémeti szervezete a megyeszékhely szomszédságában lévő Lázári község ünnepségén vett részt.
Felvonták a székely zászlót Csíkszeredában
A székely zászló felvonásával kezdődött a március 15-i rendezvény Csíkszeredában, a megyeháza előtti téren, a kék-arany lobogót harmadik alkalommal vonták fel. „A közösségi akarat érvényesítésének jelképe ez a zászló” – hangsúlyozta beszédében Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök.
Székelykeresztúron székely kaput avattak a Gyárfás-kúriánál, ahol Petőfi Sándor utolsó estéjét töltötte, majd megkoszorúzták a költő szobrát. Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil ügyekért felelős államtitkár elmondta: el kell érni, hogy minden magyarlakta településen érezhető legyen: Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. „Nagyon fontos a történelmi egyházaink kiállása, és az a nemzetmegtartó tevékenység, ami az erdélyi magyarság megmaradásának záloga: e szolgálatukról soha nem mondhatunk le” – mondta Szászfalvi László.
Három ünnepi rendezvényt is tartottak Vásárhelyen
Csalódottan távozhatott Marosvásárhelyről a bukaresti „sajtóhad”, amely a botrány reményében már napokkal ezelőtt ellepte a várost. A központi hírcsatornák tudósítói arra számítottak, hogy Vásárhely magyarsága válaszolni készül az orvosi egyetem „kettészakítása” ellen tüntető román diákoknak. Ehhez képest az ünneplő tömeg – függetlenül attól, hogy melyik emlékműnél és melyik párt rendezvényén rótta le kegyeletét – ezúttal is példamutatóan viselkedett. „Vásárhelyen nem kell etnikai zavargásoktól tartani, ezek csak egyesek fejében léteznek” – nyilatkozta lapunknak Valentin Bretfelean helyi rendőrfőnök, aki végigkísérte az eseményeket.
A legtöbben, mintegy háromezren, idén is az RMDSZ postaréti rendezvényén gyűltek össze, ahol többek között Markó Béla szólt az ünneplőkhöz. Beszédében nemcsak 1848-as szabadságharcot, hanem az orvosi egyetemért való küzdelmet is érintette. „Nem lehet minket elhallgattatni. Nem lehet belénk fojtani a szót. Nem lehet minket albérlőnek tekinteni saját városunkban, Marosvásárhelyen, saját szülőföldünkön, Erdélyben. Nem vagyunk albérlők, hanem teljes jogú társtulajdonosai vagyunk ma is ennek a földnek, együtt a románokkal, együtt mindazokkal, akik itt élnek. Kiharcoltuk, hogy a törvény a mi oldalunkon álljon, bármilyen nehezen is ment, de sikerült. Már az is nagy dolog lenne, ha minden ártó szándék dacára megmaradtunk volna, de ez nem elég, és nem is csak ennyi történt” – hangsúlyozta Markó. Emlékeztetett arra az időszakra, amikor a román társadalom a történelem és a földrajz anyanyelven való oktatása ellen hőbörgött, majd a Bolyai Farkas Gimnázium visszamagyarosítása ellen tiltakozott.
Míg a továbbiakban Markó a megosztottság és a többi magyar párt ellen emelt szót, a Székely vértanúk emlékoszlopánál megjelent magyar polgári pártiak egy hatalmas, „Előválasztást!” feliratú molinót függesztettek ki.
Ezt hangoztatta a Petőfi-szobor előtt Benedek Imre, a polgári alakulat polgármesterjelöltje is, illetve a szórólapokat osztogató önkéntesek. Ugyanitt ünnepelt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a néppárt is – egy későbbi időpontban.
Beszédében Balog Zoltán, Magyarország társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára Batthyány Lajos 1848-as, máig érvényes üzenetét olvasta fel, majd Papp Előd, az EMNP alelnökének javaslatára az RMDSZ csúcsvezetőinek is üzent. „Papp Előd szerint minden egyes magyar politikusnak részt kellene vennie legalább egy állampolgársági eskütételen. Ez így is van, de én azt mondom, hogy minden egyes erdélyi magyar politikusnak is részt kellene vennie a honosítási ünnepélyen. Akinek ilyenkor nem dobban meg a szíve, az nem alkalmas a magyarság hiteles érdekképviseletére” – mondta Balog Zoltán.
Március 15. idén nem csak a politikusokról szólt. Az EMNT a várban megnyitotta a Pilvax Kávéházat, ahol kokárdakészítésre, a 12 pontnak régi nyomdagépen történő kinyomtatására nyílt alkalom. Gyerekeknek rajzversenyt szerveztek, majd ’48-as dalokat oktattak, és magyaros ruhákat mutattak be. Sebestyén Aba színművész és barátai alkalomhoz illő előadással készültek. Este az Erdélyi Magyar Ifjak szerveztek fáklyás felvonulást Petőfi szobrától a Székely vértanúk emlékoszlopáig. Nyárádszeredában felavatták a helybéli ’48-as szabadságharcos Deák Farkas mellszobrát.
Toró T. Tibor kiállt az autonómiáért
A nemzeti ünnepen önvizsgálatot kell tartani: ment-e elébb az autonómia, a magyar szabadság ügye – jelentette ki Zilahon Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. A Wesselényi-szobor előtti ünnepségen Toró kijelentette, ma is érvényesek a 164 évvel ezelőtti jelszavak. Az „Esélyt és szabadságot Erdélynek!” jelszó kapcsán arra figyelmeztetett, ma Erdély esélye a régiók és a nemzeti közösségek Európájában van. „Erdély és népeinek szabadsága annak a függvénye, sikerül-e a tudatokban lebontani a homogén román nemzetállami szemléletet” – vélekedett.
Az „Esélyt és szabadságot az erdélyi magyaroknak!” jelszó kapcsán arra figyelmeztetett, a magyar szabadság ma Erdélyben a különböző autonómiaformákat jelenti. „Nem ülhetünk nyugton, amíg ennek közjogi kereteit nem teremtettük meg, nem fogadtattuk el a többséggel, nem építettük ki intézményeit, és nem választottuk meg közülünk elöljáróit” – mondta. Toró szerint a nemzeti ünnepen emlékeztetni kell az elöljárókat, hogy a mandátumot az autonómia kivívására „és nem saját kis ügyeik intézésére” kapták. „Ha nincs hitük és erejük a további csatákhoz, legalább ne állják el az utat a fiatalok, korunk márciusi ifjai előtt” – szögezte le.
Egymást hibáztatják Váradon
Az egység, az együtt ünneplés hiánya miatt emelte fel szavát a két különböző időpontban megtartott megemlékezésen Tőkés László, az EMNT elnöke, illetve Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke Nagyváradon, az 1848-as forradalom mártír jegyzőjének, Szacsvay Imrének a szobra előtt. Mindketten a politikai ellenfelet látták felelősnek a megosztottságért.
„Azokra az időkre emlékezteti a mai helyzet, amikor még nem volt szabad március 15-ét ünnepelni” – jelentette ki Tőkés László, arra utalva, hogy az országnak csak néhány városában ünnepel együtt az RMDSZ az EMNT-vel és az EMNP-vel. Az EMNT elnöke azt mondta, örül, hogy például Kolozsváron és a Székelyföldön nem jellemző a megosztottság a nemzeti ünnepen, ám azt érthetőnek tartja, hogy Magyarországon nem emlékezik közösen Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc – hiszen, mint mondja, egyikük forradalmár, a másik pedig ellenforradalmár. A Krónika cikkére hivatkozva megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy „a hivatalos érdekképviselet részéről hivatalos döntés született, hogy nem ünnepelnek együtt senkivel”.
Szabó Ödön az RMDSZ rendezvényén kijelentette: Nagyváradon nem az egység ünnepe március 15. „Miért akarják egyesek szétszakítani ezt az ünnepet? Ugyanaz az ember, aki 1989-ben egységet teremtett, később püspökként belehajszolta először egyházát, majd most politikai barátait a külön útba, a külön ünnepségbe” – fogalmazott az ügyvezető, nyilvánvalóan Tőkés Lászlóra célozva. Felháborodással kommentálta azt a tényt is, hogy a nemzeti ünnep előtti napon valakik a bihari RMDSZ-szervezet vezetőit ábrázoló, karikatúraszerű képeket szórtak szét a városban, a cetlik hátára pedig az érintettek vagyonáról szóló adatokat írtak. „Vajon azok a fiatalok, akik karikatúrás mocsokkal szórják tele a várost, ők méltók a márciusi ifjakhoz?” – tette fel a kérdést. Ironikusan megjegyezte: „biztos benne, hogy Tőkés László nem is tudott” a lejárató szórólapokról.
Felháborodott a szórólapokon Raed Arafat egészségügyi államtitkár is, akinek a neve a Cseke Attila bihari szenátorról, korábbi egészségügyi miniszterről szóló lap hátoldalán jelenik meg egy mondat erejéig. A szórólap szerint Cseke felelős egyebek közt a vizitdíjért, s „januárban ennek eredményeképpen rúgták ki Raed Arafatot, a romániai sürgősségi szolgálat megteremtőjét”. Arafat közleményben határolódott el mindenféle politikai játszmától.
Politikamentes ünnep Sepsiszentgyörgyön
Pozitív kicsengésű, politikamentes rendezvényen vett részt az a közel hatezer sepsiszentgyörgyi, aki a város főterén ünnepelte a magyar forradalom és szabadságharc 164. évfordulóját. Az ünnepség a rétyi Kováts András Fúvószenekar, a Kovács Sándor Cserkészcsapat zászlósai és a 11-es Székely Huszárezred hagyományőrzőinek felvonulásával kezdődött.
Antal Árpád polgármester Martin Luther King I have a dream – Van egy álmom című híres beszédére utalt ünnepi szónoklatában. „Nekem is van egy álmom: legyen egy erős, virágzó, gazdag Székelyföld, amely meg tud állni a lábán, mert megtartjuk mi, a lakói. Én egy olyan Székelyföldet álmodom, mely biztonságos otthon az itt élőknek, ahol őrizni tudjuk hagyományainkat, értékeinket, kultúránkat, mindent, ami minket magyarokat székelyekké tesz” – hangsúlyozta. Eljön az a nap, amikor a szétszabdalt Székelyföld egyesül, és beteljesül az évszázados álom, hogy újra együtt legyünk mindannyian, és ebben nem engedünk a ’48-ból, fogalmazott ünnepi beszédében az elöljáró. A polgármesteren kívül beszédet csak Albert-Nagy Ákos egyetemi hallgató, az ifjúsági szónokverseny győztese mondott, majd Füzes Oszkárné Bajtai Erzsébet, Magyarország bukaresti nagykövetének a felesége olvasta fel Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét.
Valamennyi magyar párt képviselője felszólalt Kézdivásárhelyen
Kézdivásárhelyen közel négyezer fős tömeg volt kíváncsi a Gábor Áron téri színpompás, hagyományos felvonulásra, az ünnepi szónoklatok alatt azonban megcsappant az érdeklődök száma, szinte kiürült a tér. A céhek városának főterén mindenik magyar párt és szervezet képviselője felszólalt, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt képviselői külön csoportokban álltak.
Az ünnepséget Rácz Károly polgármester nyitotta meg, aki az autonómia kiharcolását sürgette. Johann Taierling, az Erdély Magyar Néppárt kézdivásárhelyi alelnöke arról beszélt, az érdek mentén kötött szövetségek újabb érdeket szülnek, ezért inkább a közös értékeink mentén kellene összefogni.
Bokor Tibor kézdi-orbaiszéki RMDSZ-es szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ünneplés után álmodni és cselekedni kell.
Bíró Levente, a Székely Nemzeti Tanács helyi elnöke az erdélyi összefogás szükségességéről szólt.
Az ünnepségen a díszvendég, Szász Jenő MPP-elnök szólalt fel utolsónak, bemutatta a forradalmi idők árulóit, majd párhuzamot vont közöttük és a „bukaresti árulók, árulások” között.
Szucher Ervin, Nagy Orsolya, Kiss Előd-Gergely, Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Toró T. Tibor, az EMNP elnökének március 15-i üzenete
Esélyt és szabadságot a magyar nemzetnek! Esélyt és szabadságot Erdélynek! Esélyt és szabadságot az erdélyi magyaroknak! – Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökének Zilahon mondott március 15-i beszéde.
Tisztelt emlékező gyülekezet, kedves szilágysági magyarok!
Március 15-én szerte a nagyvilágban ünneplőbe öltözik minden magyarul érző lélek, egymáshoz igazodnak a szívdobbanások, összeérnek az imádságok: Isten, áldd meg a magyart!
Ezért vagyunk mi is együtt itt, a szilágysági magyarok – és az egész magyar nemzet – egyik legnapsugarasabb személyisége, báró Wesselényi Miklós szobránál. Ünnepelni a modern magyar nemzet születésnapját, fejet hajtani nagy elődeink teljesítménye előtt, példájukban erőt meríteni a jelen, a mindennapok harcaihoz, reményt és hitet erősíteni a jövőtervezéshez.
Hadd tegyük mi is azt most együtt, idézzük fel 164 év távlatából a márciusi ifjak példáját, keressük benne a mának, de főleg a jövőnek szóló üzenetet.
Első üzenet: esélyt és szabadságot az egységes magyar nemzetnek!
Mennyire igaz és időszerű ez ma is: Magyarország gazdasági és közjogi szabadságharcot folytat megújulásáért, talpra állásáért és teszi ezt úgy, hogy közben nem veszítheti szem elöl a határokon átívelő Kárpát-medencei összmagyar nemzetegyesítés nagyívű programját. Tudjuk ezt, érezzük, átéljük, nemcsak szellemi-kulturális-, hanem a naponta erősödő, most már százezres nagyságrendű egyéni szálból összeálló közjogi kötelékkel, amely a hazához köt. És tehetjük ezt úgy, hogy szülőföldünkön maradhatunk magyar állampolgárként. Így erősödik együtt a nemzet és az ország.
Második üzenet: esélyt és szabadságot Erdélynek!
1848-ban a márciusi ifjak és a reform-nemzedék Erdély és a Részek jövőjét az Unióban látta Magyarországgal. Ma, a XXI. század elején Erdély esélye a régiók és a nemzeti közösségek Európájában van. Erdély és népeinek szabadsága tehát annak függvénye, sikerül-e a tudatokban lebontani a homogén román nemzetállami szemléletet, felszámolni az erre épülő, ebből táplálkozó államszervezési gyakorlatot. Közös feladat ez minden erdélyinek, románnak, magyarnak, cigánynak, a még itthon maradt szásznak, zsidónak, mindenkinek, akinek Erdély több mint egy folt Románia térképén, aki nem gyarmatként, hanem otthonként és szülőföldként tekint rá.
Harmadik üzenet: esélyt és szabadságot az erdélyi magyaroknak!
A magyar szabadság ma Erdélyben a belső önrendelkezésen alapuló különböző autonómia-formákat jelenti. Mindaddig, amíg ennek közjogi kereteit nem teremtettük meg, nem fogadtattuk el a többséggel, nem építettük ki intézményeit és nem választottuk meg közülünk elöljáróit, addig nem ülhetünk nyugton, nem hallgathatunk. Nemzeti ünnepünkön tehát ez a dolgunk: megvizsgálni, ment-e általunk ügyünk, az autonómia – magyar szabadság – ügye elébb? Emlékeztetni elöljáróinkat arra, hogy a mandátumot ennek kivívására és nem saját kis ügyeik intézésére kapták. S ha nincs hitük és erejük a további csatákhoz, legalább ne állják el az utat a fiatalok, korunk márciusi ifjai előtt.
S végül, mert a hely szelleme kötelez, hadd idézzük fel báró Wesselényi Miklós személyiségét és példáját. Annak az embernek, aki tudta és gyakorolta a társadalmi csoportok közötti nemzeti szolidaritást. Aki tudta, hogy a magyarság felemelkedéséhez nem elég a nemzeti öntudat ébren tartása, hanem élhető körülmények és emberi méltóság is kell. Idézzük a székelyek nagy mesemondója, Benedek Elek szavait:
„Tisztább jellemű, becsületesebb szívű fia nem volt e hazának, mint Wesselényi Miklós. Nagy volt testben, lélekben, megvolt benne az igazi nagyságnak minden vonása. Örök bálványa maradt az ifjú szíveknek, s mindig tisztelettel adózik érdemeinek az emberi és hazafiúi érdemeket hidegen tapogató elme is. Az ő alakja a legnagyobbak sorában áll ma s fog állni mindörökké. Kevesen adták az önzetlen honszerelemnek oly sok és megható bizonyságát, mint Wesselényi Miklós. Soha, semmilyen körülmények közt nem félt szeretni a hazát, nem félt tenni a hazáért. A hősök hőse volt, kinek szíve nem ismert félelmet. S ez a szív meleg szív volt, a szenvedés, nyomorúság láttára oly könnyen ellágyuló. Keze, mely kettéroppantotta a kemény vasat, bársonynál puhább volt, mikor könnyet kellett letörölnie… Megindult lélekkel állunk meg emléke előtt, s mint ahogy szoboralakja magához emeli a szegény jobbágyot, úgy érezzük emelkedni lelkünket..”
Isten, áldd meg emlékét! Isten, áldd meg a magyart! Jókedvvel, bőséggel!
Hogy jókedvvel higgyen Erdélyben!
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés nem indul a romániai választásokon
Az RMDSZ hagyjon fel az érzelmi zsarolással – követeli Tőkés László EP-képviselő, aki egyben kijelentette azt is, hogy nem kíván jelöltként részt venni az idei romániai parlamenti választásokon.
Tőkés László nagyváradi EP-sajtóirodájában pénteken tartott tájékoztatón összegezte a március 15-iki ünnepi eseményeket Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke. Mindketten elmondták, hogy Erdélyszerte méltóságteljesen ünnepelte nemzeti ünnepét a magyarság, de sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy egyes helyeken nem sikerült együtt ünnepelni, ami az ő megítélésük szerint az RMDSZ hibájából történt. Kitértek a verespataki bányaberuházás ügyére is, jelképértékűnek nevezve azt, hogy környezetvédő aktivisták éppen március 15-én szerveztek tüntetést Bukarestben a Környezetvédelmi Minisztérium előtt a verespataki bányaberuházás ellen. Tőkés László tudatta, hogy levelet küldött Borbély László és Kelemen Hunor RMDSZ-es miniszterekhez, amelyben felhívja a figyelmüket arra, hogy a magyar kormány az európai parlament 2010. május 5-én elfogadott határozatával összhangban elfogadhatatlannak tartja a ciánalapú bányatechnológia alkalmazását Európában, így Verespatakon is. „Nekünk nincs szükségünk még egy természeti bombára” -foglalta össze a veresepataki tervvel kapcsolatos álláspontját Tőkés László.
Nincs precedens
A politikusok elárulták azt is, hogy Tőkés Lászlónak az RMDSZ-ből való kilépése nyomán a szövetség kezdeményezte azt, hogy a román európai néppárti delegáció távolítsa el soraiból a volt püspököt. Ebben a vonatkozásban Tőkés László levelet küldött Theodor Stolojanhoz, aki az Európai Parlament Néppárti Frakció romániai delegációjának a vezetője, amelyben felhívta a román politikus figyelmét arra, hogy az ő RMDSZ-ből való kiválása nem jelenti azt, hogy el kívánja hagyni a romániai néppárti delegációt. Továbbá jelezte, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt kérte felvételét az Európai Néppártba, és ebben az ügyben Theodor Stolojan támogatását kérte. Tőkés László néppárti tagságának ügyében tájékoztatták Wilfried Martenst az Európai Néppárt elnökét is.
„Nekem szabad mandátumom van, és nem diktálhat nekem az RMDSZ még akkor sem, ha bent maradtam volna, hát még így, hogy kiléptem” – fogalmazott Tőkés László, míg Toró T. Tibor felidézte az RMDSZ és az EMNT között kötött együttműködési megállapodás 15. pontját, mely kimondja, hogy a felek saját szervezetüknek tartoznak felelősséggel. Tőkés Lászlónak és Toró T. Tibornak nincs tudomásuk arról, hogy korábban bárkit kizártak volna az európai néppárti frakcióból. Helyes arány
A hazai politikai élet helyzetére áttérve Tőkés László kifejtette, hogy Romániában fenyeget az álliberálisokkal szövetkező posztkommunista PSD visszatérésének veszélye, ilyen körülmények között az erdélyi magyar politikai tényezők együttműködésére van szükség. Toró T. Tibor felvázolta, hogy az EMNP választási stratégiája megtalálni a verseny és az együttműködés helyes arányát. Azokon a területeken, ahol a magyarság többségben él, ott a magyar politikai erők közötti versenyt szorgalmazza az EMNP, ilyen térség a Székelyföld, vagy az Érmellék, fejtette ki Toró, aki így folytatta: a szórványban az EMNP elképzelhetőnek tartja az RMDSZ jelöltjeinek a támogatását, de csak a rátermett, korrupcióval nem gyanúsítható jelöltekét, míg azokban a román többségű régiókban, ahol jelentős számú magyar közösség van, együttműködésre van szükség. Ilyen helyeknek nevezte Toró a nagyvárosokat, Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, Szatmárt, Nagyváradot. Az EMNP javasolja, hogy élesszék fel az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, mondta Toró, hozzátéve, hogy a kisebbségi politizálásban hangsúlyosan kell képviselni az autonómia ügyét, a külpolitika tekintetében pedig az egész kárpát-medencei magyarság egységes álláspontot kellene képviseljen.
Erkölcsi zsarolás
Tőkés László kifejtette, hogy huszonkét év elmúltával az RMDSZ szavazótábora 400 ezerre csökkent, majd így folytatta: „az RMDSZ húsz éve az egységet szajkózza, kisajátította a nemzetet, de ha egy politikai eszköz nem adekvát, akkor új politikai eszközt kell létrehozni.” Toró T. Tibor felhívta a figyelmet arra is, hogy az RMDSZ azzal riogatja a hazai magyar közvéleményt, hogy a magyar pártok közötti verseny veszélybe sodorja a magyar politikai jelenlétet a román parlamentben. Toró aláhúzta, hogy a 2008-ban elfogadott alternatív választási küszöb intézménye szinte kizárja annak lehetőségét, hogy a magyar közösség képviselet nélkül maradjon a parlamentben. Az alternatív választási küszöb értelmében ha egy párt hat képviselői és három szenátori mandátumot nyer, akkor bejut a parlamentbe függetlenül attól, hogy országos szinten elérte-e vagy sem a bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt. „Törjünk ki az RMDSZ erkölcsi zsarolásából, szabadítsuk fel az erdélyi magyarságot ebből az érzelmi rabigából” – tette hozzá Tőkés László. Újságírói kérdésre válaszolva mindkét politikus azt válaszolta: nem tudják kik lehetnek azok, akik a Bihar megyei RMDSZ politikusokat kifigurázó röplapokat készítették és terjesztették Nagyváradon. „Én nyíltan elmondom, hogy az RMDSZ politikusok korruptak” – reagált Tőkés László a kérdésre, míg Toró T. Tibor hozzátette, hogy az effajta negatív kampányok nem tartoznak bele az EMNP eszköztárába. Végezetül az Erdély Online kérdésre, miszerint részt vesz-e jelöltként az idei romániai választásokon, Tőkés László a következő választ adta: „Nem, eszem ágában sincs!”
Pap István
erdon.ro
Erdély.ma

Eltávolítanák Tőkést az Európai Néppártból?
„Nem válik dicsőségére az RMDSZ-nek, hogy egész szöveggyűjteményt lehet összeállítani azokból az útszéli minősítgetésekből, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy bűnbakképzés útján lejárassák politikai ellenfelüket” – hangsúlyozta Tőkés László EP-képviselő. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke tegnap tudatta a sajtóval, hogy Kelemen Hunor levélben fordult az Európai Néppárthoz (EPP) – melyhez egyébként az EMNP csatlakozni szeretne –, illetve annak vezetőjéhez, Wilfried Martenshez, hogy vizsgálják meg Tőkés László néppárti tagságát. Szintén az RMDSZ kérésére ezt a román delegáció is napirendre tűzte – mutatott rá Toró.
Az ügy kapcsán Tőkés László kifejtette: az EP eljárási szabályzata szerint „az EP-képviselők megbízatásukat szabadon gyakorolják, a képviselőket semmiféle utasítás nem köti, és nem kapnak kötött mandátumot.” A román hírügynökségek szerint Tőkés László levélben közölte Theodor Stolojannal, az EPP román küldöttségének elnökével, hogy nem óhajt távozni sem a parlamenti csoportból, sem a küldöttségből, amint azt az RMDSZ vezetősége március 13-án kérte az EPP-frakció vezetőjétől.
– Rosszakarat, pártérdekek és a közelgő választások késztetik az RMDSZ-t arra, hogy az EPP parlamenti csoportjából való eltávolításomat kezdeményezze. Szerintem nem valósíthatják meg szándékukat, mivel a frakció tagjainak kétharmadát meg kellene nyerniük az ügy érdekében – fejtette ki Tőkés László. Hozzátette: arra kérte a román küldöttséget – amellyel szerinte pozitív szellemben együttműködnek –, hogy ne támogassák az ötletet.
Az EMNP elnöke, Toró T. Tibor úgy vélte: „végzetes hiba” lenne Tőkés Lászlót kizárni az EPP küldöttségéből, hiszen „van még mondanivalója, és a román választóközönséget képviseli”.
Szabadság (Kolozsvár)

Ha használni nem tudsz...
Az EMNP elmúlt heti nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László és Toró T. Tibor erkölcsi zsarolásnak minősítette az RMDSZ felvetését, miszerint ha a magyar pártok egymás ellenfeleiként indulnak a választásokon, akkor a magyarság elveszítheti parlamenti képviseletét. Tőkés azt szorgalmazta, hogy ki kell törni az erkölcsi zsarolásból, és fel kell szabadítani a romániai magyarságot az „érzelmi rabigából”. A nemes cselekedet mikéntjét Toró T. Tibor fogalmazta meg. A 2008-as választási törvény egy alternatív küszöböt is megállapít azon szervezetek számára, amelyek legalább három szenátori és hat képviselői választókörzetet megnyernek. Ez lenne tehát a közös jelöltlista alternatívája: kilenc szenátor helyett három, és huszonkét képviselő helyett hat magyar képviselje a közel másfél milliós romániai magyarságot az ország törvényhozásában.
Amennyiben ezeknek a kijelentéseknek nem taktikai céljuk van (nevezetesen az, hogy felsrófolják az EMNP-s jelöltek RMDSZ-listán való indulásának az árát), akkor napnál világosabb, hogy Tőkésék szempontjából a pártérdek (az RMDSZ-kiütése a törvényhozásból) fölülírja a nemzeti érdeket (a magyarság parlamenti képviselete folyamatosságának biztosítását). E tekintetben Tőkés kilépése az RMDSZ-ből, valamint az a korábbi nyilatkozata, hogy „nem lesz közös lista”, azt sejteti, hogy ezúttal komolyan gondolják a kenyértörést – „kerül, amibe kerül”.
Nehéz lenne azt vélelmezni, hogy az EMNP-nek ez a magatartása nélkülözi a vezető magyar kormánypárt, a Fidesz támogatását, tekintettel arra, hogy az egész EMNP a Fidesz által létrehozott és finanszírozott úgynevezett demokráciaközpontokon nyugszik. Orbánék ugyanazt a stratégiát alkalmazzák Erdélyben, ami két év alatt már kétszer megbukott a Felvidéken. Úgy tetszik, a Fidesz számára teljesen mindegy, hogy milyen szintű és erősségű a magyar érdekképviselet az utódállamokban. A lényeg az, hogy báb-pártjaik az ő utasításaikat kövessék.
Ennek a legalábbis különös nemzetpolitikának a következménye is lehet, hogy például Szlovákiában ismét felerősödhetett egy kisebbségellenes kormányzati gyakorlat. Ez Romániában még nem érzékelhető, azonban a MOGYE-kormányhatározat végleges formájának megszületése után számolni lehet azzal, hogy a közelgő választási kampány(ok) egyik legélesebb fegyvere a nacionalista retorika lesz. A PDL pedig nyilván nem akarja majd teljesen elveszíteni a legerősebb választói bázisát, az erdélyit, ezért kénytelen lesz gesztusokat tenni az olykor a szélsőségességet sem nélkülöző helyi román civil vagy politikai szervezeteknek.
Talán még ez is érthető vagy legalábbis magyarázható lenne, ha az Európai Unió Magyarország és az Orbán-kormány partitúrájára muzsikálna. Akkor némi konfliktusok árán ugyan, de el lehetne fogadtatni mind az utódállamokkal, mind az ott (még) honos magyar kisebbségekkel azt, hogy minden kisebbségeket érintő kérdésben a Szentkirályi utcából mondják meg a tutit (miután a Lendvay utcai székházát a Fidesz botrányos körülmények között eladta).
A helyzet azonban merőben más. Egyelőre ott tartunk, hogy Martonyi János külügyminiszter érkezik holnap némi támogatásért Bukarestbe, miután az Európai Bizottság többrendbeli kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, az EU külügyminisztereinek tanácsa pedig megvonja az országtól a kohéziós alapok egyharmadát (495 millió eurót), amennyiben a kormány nem hoz sürgős intézkedéseket a költségvetési hiány tartósan 3 százalék alá szorítása érdekében.
Ilyen priusszal Magyarország nem képviselheti hatékonyan a határon túli magyar kisebbség ügyét, és Martonyi János nyilatkozata, amelyet az Evenimentul Zileinek adott, miszerint támogatják a romániai magyarok autonómiatörekvéseit, nem egyéb fellengzős nagyotmondásnál. Épp Szlovákia esete bizonyítja, hogy a magyar kormány eszköztelen az utódállamok kisebbségellenes politikai gyakorlatával szemben. Ugyanakkor a magyar kormánynak nincs racionális nemzetstratégiája, nem tudja támogatni a határon túli magyar szervezetek egységes fellépését.
Ártani viszont tud nekik.
Székely Ervin
Új Magyar Szó (Bukarest)

Erdélyi Magyar Közszolgálati Szabadegyetemet indít EMNP és az EMNT
Erdélyi Magyar Közszolgálati Szabadegyetem keretében készíti fel az önkormányzati választásokra jelöltjeit az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
A hétvégeken tartandó képzéseken húsz helyszínen összesen mintegy ezer önkormányzati képviselőjelölt, polgármesterjelölt számára tartanak előadásokat a néppárti politikáról, az önkormányzati munkáról, a politikai kommunikációról. A pénteken kezdődő képzésről – mely a Bálványosi Intézet ernyője alatt folyik majd – Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke és Toró T. Tibor, az EMNP elnöke számolt be egy kolozsvári sajtótájékoztatón.
Toró T. Tibor elmondta, első lépésben a választásokra készítik fel az EMNP jelöltjeit, második szakaszban pedig az önkormányzati mandátumot szerzett képviselőknek és polgármestereknek szeretnének hasznos tudást nyújtani. Hosszabb távon azonban azt tervezik, hogy a közszolgálati szabadegyetem képzéseit valamennyi erdélyi magyar ember számára megnyitják, aki közszolgálati szerepet vállal, függetlenül attól, hogy az EMNP, a Magyar Polgári Párt (MPP) vagy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) keretében tevékenykedik.
Sándor Krisztina elmondta, a hétvégeken zajló képzések résztvevőit úgy próbálják összeválogatni, hogy valamennyi településről legyenek a hallgatók között, ahol az EMNP jelöltet állít. Így tudják biztosítani, hogy a képzés résztvevői hazatérvén azoknak is átadják a megszerzett tudást, akik esetleg nem vehettek részt az előadásokon. Az EMNT ügyvezető elnöke szerint a hétvégeken tartandó előadások kiegészítéseként a program résztvevői elektronikus anyagot is kapnak majd, amellyel otthon bővíthetik tudásukat. A képzésért nem kell fizetniük a résztvevőknek.
Az MTI kérdésére Toró T. Tibor elmondta, az oktatók elsősorban az EMNP vezető politikusai, szakértői lesznek, de magyarországi előadókat is várnak. “A Fidesz a legsikeresebb európai néppárt, tanulni szeretnénk tőle” – jelentette ki Toró.
Az EMNP elnöke arról is tájékoztatott, hogy a párt helyi szervezetei április elejéig nevezik meg jelöltjeiket a június 10-én tartandó önkormányzati választásokra. Hozzátette, a párt megyei, országos fórumai csak akkor kívánnak beleavatkozni a folyamatba, ha helyi szinten nézeteltérés támad. A választási törvény értelmében április 16. és 30. között lehet választási szövetségeket kötni. Toró megjegyezte, továbbra is verseny és az együttműködés helyes arányára törekszenek a többi magyar párttal, tömbmagyar vidékeken versenyeznek, máshol közösen állítanának jelölteket a többi magyar politikai szervezettel.
Gazda Árpád
MTI

Összefogás Erdélyben magyar módra
Hangolódnak a magyar pártok is az idei román helyhatósági és parlamenti választásokra. Bár mindenki az összefogást hangsúlyozza, egyelőre csak a széthúzás látszódik.
Bár méltó keretek között ünnepelték meg március 15-ét a határon túl is, Erdélyben kicsit kampányízűre sikeredtek a megemlékezések – figyelmeztetett a Krónika. Ahol sikerült is a három magyar politikai szervezetnek egy táborba gyűlni, ott sem maradtak el az egymást kritizáló kijelentések. Azóta pedig a helyzet egyre fokozódik: a médián keresztül üzengetnek egymásnak a pártok vezetői, sőt, a korrupt, hazug kifejezések sem maradnak el – pedig hol vannak még a júniusi, illetve novemberi választások...
Román összefogás...
Mint arról korábban beszámoltunk, a román pártok a biztos győzelem érdekében választási szövetségeket alkotnak. Sőt, Székelyföldön, ahol a románok „kisebbségben” vannak, a PSD az USL keretében a pártok lehető legszélesebb palettáját kívánja összefogni a biztos képviselet érdekben.
...magyar széthúzás
Mindeközben a magyar pártok körében is jellemző az együttműködés lebegtetése, noha a konkrét példák még nem túl meggyőzőek. Pedig tanulságok sora áll rendelkezésre: a legfrissebb „élmény” a szlovákiai voksolás eredménye, ahol a magyar etnikai párt, az MKP-nek immár másodszor sem sikerült átlépni a parlamentbe jutáshoz előírt 5 százalékos küszöböt. A Híd-Most relatív sikere ellenére Markó Béla nyilatkozatában leszögezte, hogy a jövő nem a vegyes pártoké. Erdélyben ugyanakkor az önálló és eredményes politizálással kerülhető el az MKP-éhez hasonló kudarc.
A matricák egyelőre még az asztalon (rmdsz.ro)Az elért eredményeket az RMDSZ – az önreklám jegyében – a Krónika beszámolója szerint nem is rejti véka alá: hamarosan elárasztják Erdélyt azok a matricák, amelyek a magyar kormánypárt eddigi sikereit hirdetik. Igaz, hogy köztéri plakátolás engedélyhez kötött, amit mindeddig nem szereztek be a párt szervezetei, már csak idő kérdése, hogy a megyei szervezetek hozzálássanak szétszórásukhoz.
Emellett az MPP szerint az RMDSZ nyomást gyakorol az erdélyi magyar sajtóra is. Bíró Zsolt a párt tanácselnök-jelöltje kijelentése alapján egyes esetekben pénzzel, másokban pedig családi összefonódások révén szerez befolyást az erdélyi sajtóorgánumokban, amiért az erdélyi magyarokat kiállásra buzdította szólás és sajtószabadságukért a Marosvásárhelyi Rádió fél éves fizetés nélküli szabadságán lévő munkatársa.
Beszáll a ringbe az Erdélyi Magyar Párt is
Az új magyar párt, az EMNP egyelőre saját szervezetei építgetésével van elfoglalva, de nem zárkózik el a néha már-már provokatívnak számító nyilatkozatoktól sem. Az együttműködés fontosságát Toró T. Tibor is kiemelte, noha kikötötte, hogy ez nem mehet mindenáron.
A Tőkés Lászlóval tartott közös sajtótájékoztatón a verseny mellett tették le voksukat – legalábbis azokon a területeken, ahol a magyarság többséget alkot. Ahol a románok vannak többségben, ott hajlandóak a közösen indított jelöltek támogatására, bár nem feltétel nélkül: a közös jelölt a marosvásárhelyi polgármester-állítás körüli vitából kiindulóan nem indulhat kizárólagosan egy párt színeiben, és nem lehet korrupt sem, ami nem ritka az RMDSZ soraiban.
A kölcsönös vádaskodások sem maradnak el: az EMNP szerint elsősorban az RMDSZ-t hibáztatja az együttműködés akadályozása végett, miközben Markó szerint pártja csak magára számíthat – szemben a Magyarországról „mesterségesen létrehozott párttal”.
Valószínűleg erre válaszolt Martonyi János a minap Bukarestben, Kelemen Hunorral történt egyeztetése után. A sajtótájékoztatón ugyanis felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország nem szól bele a versenyben. Ugyanakkor közös érdekként nevezte meg a megegyezés szükségességét, hiszen a romániai magyarság közös érdeke, hogy a lehető legtöbb képviseleti helyet szerezze majd meg.
Viharos szakítás
Végül, de nem utolsó sorban érdemes megemlíteni Tőkés László kilépését az RMDSZ-ből, ami tovább szította az indulatokat. Az európai parlamenti képviselő március 12-én jelentette be ezirányú szándékát, majd nem sokkal később közölte, hogy az RMDSZ levélben kérte a képviselő kizárását az Európai Néppárt soraiból. Kelemen Hunor viszont bejelentette, hogy a református püspök hazudott, mikor ezt a nyilatkozatot tette, ő mindössze arról tájékoztatta párt elnökét, hogy ezentúl Tőkés kijelentései nem tudhatóak be az RMDSZ álláspontjának.
Bár még hónapok vannak hátra a mindkét helyi, megyei és országos szintű választásokig, az összefogás reális esélye még távolibbnak tűnik. Míg minden megfigyelő arra figyelmeztet, hogy a magyar képviselők számát maximalizálni kell és nem ismétlődhet meg az MKP kudarca Erdélyben, a szereplők láthatóan nemcsak ezt a szempontot veszik figyelembe. Toró szerint ugyanis a 2008-ban elfogadott „alternatív küszöb szabálya” szerint elég, ha egy párt 6 képviselőt és 3 szenátort szerez, amivel automatikusan bejut a törvényhozásba. Na de elég ez a romániai magyaroknak?
Zsár Virág
kitekinto.hu
Erdély.ma

Toró: csakis választási koalíció képzelhető el Marosvásárhelyen
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor pénteken Marosvásárhelyen kijelentette: a Néppárt számára kizárólag a választási koalíció megkötése, és dr. Vass Levente koalíciós jelöltként való indulása az elképzelhető a marosvásárhelyi helyhatósági választások esetében. A mai tárgyalásokon az RMDSZ ugyanakkor újból megerősítette, hogy saját színeiben akarja indítani az urológus főorvost.
Toró T. Tibor először vett részt a Néppárt és az Erdélyi Magyar Néppárt, illetve az RMDSZ helyi vezetőinek egyeztető tárgyalásán, majd ezután sajtótájékoztatón közölte: az RMDSZ vezetői határozottan kijelentették, hogy a választási koalíció számukra nem elfogadható, dr. Vass Leventét RMDSZ-színekben akarják indítani, és azt szeretnék, hogy a Néppárt támogassa őt. Az elmúlt három választáson az RMDSZ-es jelölt elbukott – emlékeztetett Toró. „Csakis magyar összefogással van esély a polgármesteri szék visszaszerzésére Marosvásárhelyen. A választási koalíció nem politikai koalíció. Jogilag lehetséges, és nem is bonyolult, mert csak a helyi választási irodánál kell bejelenteni, április 16-30. között. Mi továbbra is azt szorgalmazzuk, hogy ezt a lehetőséget használjuk ki, dr. Vass Levente legyen közös magyar jelölt, mert egyetlen magyar párt színeiben sem lehet itt nyerni. A pártérdekeket félre kell tenni, a magyar közösség érdekeit kell szem előtt tartani” – fogalmazott a Néppárt elnöke.
December másodikán a felek még azzal álltak ki a sajtó elé, hogy megszületett a megállapodás, melynek értelmében választási koalíciót köt az RMDSZ és a Néppárt, illetve erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a Magyar Polgári Pártot is bevonják a politikai összefogásba.
Erdély.ma

Írásbeli figyelmeztetést kapott Brassai Attila, a MOGYE oktatója
Írásbeli figyelmeztetésben részesítette a MOGYE etikai bizottsága Brassai Attila tanárt, aki az Európai Parlament előtt ismertette a magyar nyelvű oktatás helyzetét. A testület – melynek mindössze egyetlen magyar tagja van – úgy vélte: a múlt év novemberében a Strasbourgba látogató Brassai professzor „rossz szolgálatot tett” az egyetemnek. Eközben a szenátus magyar tagjai levélben tiltakoztak a leköszönő rektor, Constantin Copotoiu alaptalan vádaskodásai ellen. Az aláírók szerint nem igaz, hogy egyes magyar tanárok nem hajlandók románul beszélni a román nemzetiségű diákokkal.
Továbbra sincs nyugalom a MOGYE háza táján
Továbbra sincs nyugalom a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) háza táján. Csütörtökön újabb közmeghallgatást szerveztek a magyar karok létrehozására vonatkozó kormányhatározat-tervezet kapcsán. Miután egy nappal korábban a szakszervezeti vezetők nevezték törvényellenesnek a kormány lépését, csütörtökön az egyetemen összegyűlt román oktatók és politikusok fejtették ki hasonló véleményüket.
Közben az etikai bizottság írásbeli figyelmeztetésben részesítette Brassai Attilát, aki az elmúlt év novemberében Strasbourgban, az Európai Parlament előtt ismertette a magyar nyelvű oktatás helyzetét. A testület – melynek mindössze egyetlen magyar tagja van – úgy vélte: a múlt év novemberében a Strasbourgba látogató Brassai professzor „rossz szolgálatot tett” az egyetemnek. Eközben a szenátus magyar tagjai levélben tiltakoztak a leköszönő rektor, Constantin Copotoiu alaptalan vádaskodásai ellen. Az aláírók szerint nem igaz, hogy egyes magyar tanárok nem hajlandók románul beszélni a román nemzetiségű diákokkal.
Mint ismeretes, Brassai Attila 2011. november 17-én, az Európai Parlamentben ismertette az erdélyi magyarság huszonkét éve tartó küzdelmét, amely a Ceauşescu-diktatúra idején megszüntetett önálló magyar állami egyetem, illetve a magyar nyelvű karok visszaállítását célozza. A professzor – aki egyben a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke is – elmondta, hogy a MOGYE román többségű vezetősége nem tartja be az érvényben lévő jogszabályokat, így önkényesen gátolja, hogy önálló magyar tagozat keretében, magyar nyelven folyhasson orvosképzés Erdélyben.
Brassait a múlt héten hallgatta meg az etikai bizottság, az egyetem vezetősége pedig szerdán közölte vele a döntést. „Ez előre megfontolt megtorlás volt, hisz a bizottság az én esetemben nem ismerte az ártatlanság vélelmét, arról nem is beszélve, hogy semmiféle bizonyíték nem állt a rendelkezésükre abból, amit én Strasbourgban tettem vagy mondtam. Olyasmikkel jöttek, hogy olvasták az egyik román újságban, hogy a magyar lapban megjelent, hogy egy francia politikus azt kérdezte tőlem, hogy…, és így tovább, és így tovább. Egyenesen nevetséges” – vélekedett lapunknak Brassai Attila a Constantin Copotoiu leköszönő rektor által aláírt figyelmeztetésről.
Alaptalanul vádol Copotoiu
A szenátus volt magyar tagjai, akiket az oktatói közösség a mai napig is a magyarság szószólóinak tart, tiltakozással fordultak az egyetem vezetőségéhez, cáfolva Constantin Copotoiu volt rektor legújabb vádjait. A leköszönő intézményvezető a hét elején azt állította a magyar oktatókról, hogy a gyakorlatokon némelyikük nem hajlandó románul megszólalni, és a magyar nyelv elsajátítására kötelezi a román nemzetiségű diákokat. Copotoiu szerint a magyar professzorok a diploma megszerzéséhez is feltételként szabták meg a magyar nyelv ismeretét.
„Veszélyesnek tartjuk az efféle alaptalan, bizonyítékok híján tett kijelentéseket. Etnikum közötti feszültséget kelthetnek, és befolyásolhatják a MOGYE gondjait megoldandó kormányrendeletre összpontosuló közvéleményt” – írják a magyar tanügyi káderek. A Benedek Imre vezette kardiológiai klinika munkatársai még a hét első felében reagáltak a volt rektor vádjaira. Valamennyi – magyar és román – munkatárs által aláírt levélben rámutatnak, hogy az ott dolgozó egyetemi oktatók minden egyes diákkal és beteggel a maga anyanyelvén beszélnek, a gyakorlati órákat pedig románul tartják.
A tiltakozó levél is arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a Copotoiu által emlegetett egyetemi klinikákon szinte nincs is magyar nemzetiségű orvosprofesszor, aki esetleg más nyelven szólhat a román diákhoz, mint az állam nyelvén. Egyik példaként éppen az exrektor által vezetett sebészetet hozzák fel, amelynek egyetlen magyar egyetemi oktató alkalmazottja sincs. „Mi románul is, magyarul is elmondjuk, főként, ha van erre igény. Nem értem, mi lenne ebben a kivetnivaló? Annál is inkább, mivel így tettek az én tanáraim is annak idején, a ’89 előtti időszakban” – mondta el a Krónikának a levél egyik aláírója, Sipos Emese egyetemi docens.
„Előre gyártott” közmeghallgatás
Szintén csütörtökön egy újabb közmeghallgatást szerveztek az egyetemen, amelyen zömében román oktatók és politikusok vettek részt. A magyar tanárok ezúttal is távol maradtak, ott volt és felszólalt viszont Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, Hollanda Dénes, a Sapientia EMTE korábbi marosvásárhelyi dékánja, Kincses Előd jogász és Peti András városi tanácsos. Ezzel a témával foglalkozott egyébként csütörtökön Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is, aki elítélte és „veszélyesnek” nevezte „az egyetem illegitim vezetőségének” a fellépését.
„Nem tudjuk a törvény betartása érdekében szót emelő emberek felelősségre vonását elfogadni, és ki fogunk állni mellettük, akár Brüsszelben is” – mondta a néppárt elnöke. Hozzátette: nem csoda, hogy a schengeni kapu nem nyílik ki Románia előtt, ha az ország képtelen saját törvényeit betartani.
A közmeghallgatáson felszólaló román politikusok többsége – az egyre magyarellenesebb hangot megütő – Cornel Brişcaru, Alexandru Petru Frătean és Ciprian Dobre azt próbálták bizonygatni, hogy mennyire káros következményei lehetnek a kormányhatározat életbelépésének. Ezúttal is törvénytelenséget, szeparatizmust, szegregációt és diszkriminációt kiáltottak. Őket már csak az egyetemi tanárok szárnyalták túl. Silvia Duşa, Vasile Boloş, Florin Buicu, Ioan Pascu, Ioan Rus, akik szerint a magyar kar létrejötte a román nemzeti vagyon elorzásával és az állam nyelvének a meggyalázásával egyenlő.
A megye korábbi prefektusa, a liberális Ciprian Dobre folytonos bekiáltásokkal próbálta megzavarni az RMDSZ nevében felszólaló Peti Andrást. Amikor a szövetség képviselője kijelentette, hogy ez a közvita is politikai síkon folyik, Dobre és társai nevetéssel, hangoskodással és tapssal szakították félbe.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Közszolgálati egyetem az EMNP-jelölteknek
Jövőtől bárki számára nyitott a részvétel – tájékoztatott Toró T. Tibor és Sándor Krisztina –
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke és Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke bejelentette: a hét végén kezdődik az Erdélyi Magyar Közszolgálati Egyetem, amelynek keretében az EMNT és a Bálványos Intézet ingyenes, másfél napos továbbképzésben részesíti a 2012. júniusi helyhatósági választásokon befutó helyen szereplő közel ezer EMNP-jelöltet. A képzés során az önkormányzati tevékenységre, a választási kampányra, illetve politikai kommunikációra vonatkozó alapismereteket szerezhetnek a résztvevők. Összesen 20 helyszínen, 5 hétvégén, egyenként 50 jelöltnek szervezik meg ezt a fajta képzést. A március 23-a és 25-e között megrendezendő szabadegyetem Nagyváradon, Nagykárolyban, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban rajtol.
Az EMNT és a Bálványos Intézet között már tavaly ősszel felvetődött a szabadegyetem megszervezésének gondolata. Egyelőre a 2012-es helyhatósági választásokra való felkészülés jegyében a befutó helyen szereplő jelöltjeinket képezzük ki, de szándékaink szerint idén ősztől vagy jövőtől bárki számára nyitott lesz a részvétel az Erdélyi Közszolgálati Szabadegyetemen. Ezen kívül majd a már bejutott tanácsosoknak, illetve az őszi parlamenti választások jelöltjeinek külön képzést szervezünk – nyilatkozták a politikusok. A Szabadság azon kérdésére, hogy mi történik akkor, ha a képzésen átesett jelölt mégsem vállalja a megmérettetést, Toró T. Tibor azt válaszolta: a bizalomra építenek, és remélik, hogy ilyesmi nem fordul elő. Amennyiben mégis, „felírják a veszteségi listára”.
Az előadók – akiknek nevét nem akarták elárulni – ingyenesen tartják a képzést. – Reméljük, hogy a képzésen lesznek magyarországi szakemberek is. Felvettük a kapcsolatot azokkal a személyekkel, akik a Fidesz-jelöltek képzésével foglalkoztak. Számítunk ezeknek a személyeknek a tudására, akik készek lennének azt átadni – közölte Toró T. Tibor. Megtudtuk: a tervek szerint Kolozsváron két alkalommal szerveznek képzést: április 13-a és 15-én, illetve 27-én és 28-án.
Toró T. Tibor kifejtette: mivel a választási törvény szerint április 16-a és 30-a között kell bejelenteni a helyhatósági választások alkalmával megkötött helyi és megyei együttműködéseket, ahol a magyar közösség érdeke ezt kívánja, készek az együttműködésre a másik két magyar párttal, ám országos szinten erre nagyon kevés esélyt lát. Kolozs megyében is a magyar pártokkal való együttműködést látják a legjobb megoldásnak. Toró T. Tibor szerint az EMNP nem utasítja el az előválasztás gondolatát sem, ám erre eddig nem lát semmi igényt. Toró felháborodottan jelentette be, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) etikai bizottsága írásos figyelmeztetésben részesítette Brassai Attila egyetemi oktatót, aki az Európai Parlament szakbizottságában ismertette a MOGYE ügyét. – Ne csodálkozzunk, ha ezek után a Schengen-kaput bezárják Románia előtt – tette hozzá Toró.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Az RMDSZ nem akar választási koalíciót kötni
Toró: Tegyék félre a pártérdekeket!
Tegnap délelőtt Marosvásárhelyen tanácskoztak az RMDSZ és az EMNP vezetői. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Jakab István, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke és Kali István, az EMNP marosvásárhelyi elnöke tájékoztatott a tárgyalások részleteiről.
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint Marosvásárhely polgármesteri székét csak úgy lehet visszaszerezni, ha a magyar politikai szervezetek között egy szélesebb körű együttműködést sikerül kialakítani, szoros együttműködésben az egyházakkal és a magyar közösséggel.
– Úgy jöttem, hogy ezzel talán pont kerül az ügy végére, hiszen december másodikán a tárgyaló felek azzal álltak fel az asztaltól, amelyen az EMNT és az Néppárt képviselői mellett Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke és Kelemen Atilla megyei elnök vett részt, hogy megszületett a megállapodás: választási koalíció lesz az RMDSZ és az EMNP között, amelybe be szeretnék vonni a Magyar Polgári Pártot is. Ezzel szemben a mai találkozón azzal kellett szembesülnünk, hogy az RMDSZ megyei vezetői, országos vezetőségi döntésre hivatkozva azt mondták, nem tartják lehetségesnek egy választási koalíció létrehozását, és úgy gondolják, hogy a megtalált közös jelölt, dr. Vass Levente az RMDSZ színeiben kell induljon, és elvárják a Néppárttól, hogy álljon mögé és tulajdonképpen feltétel nélkül támogassa.
Az EMNP úgy látja, hogy a választási koalíció lenne a jogi keret, amelynek az lenne a feladata, hogy közösen növeljék a jelölt ismertségét és az elfogadottságát.
– Ennek az együttműködésnek a döntő eleme szerintünk az, hogy a jelölt ne RMDSZ-színekben induljon. És ha valaki azzal vádolna minket, hogy ellenérzéseink vannak a tulipánnal kapcsolatban, azt kell mondanunk, hogy a viszonyítási alap a magyar közösség viszonyulása ehhez a jelhez. Abból indulunk ki, hogy az utóbbi három választáson Marosvásárhelyen a tulipán színeiben a jelölt nem tudott nyerni. 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban az RMDSZ a lehető legerősebb jelöltjeit indította, és sorra elbuktak. Ebből az adatsorból világosan levonható a következtetés, hogy most valami olyant kéne kitalálni, hogy a magyar jelölt tudjon nyerni. Az EMNP azt várja a többi szervezettől, hogy használja ezt a keretet a közös jelölt támogatására. Most azonban ott tartunk, hogy megtaláltuk a közös jelöltet, aki RMDSZ- tisztségeket visel, de a három politikai szereplő közül az egyik ki akarja sajátítani és a saját színeiben indítani, az MPP pedig saját jelöltet kíván indítani. Az EMNP csak áll és csodálkozik, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben, jelentette ki Toró.
Véleménye szerint az RMDSZ-nek és az MPP-nek is át kellene gondolnia az álláspontját:
– Tegyék félre a pártérdekeket. Mi úgy látjuk, egyik párt színeiben sem lehet igazából választást nyerni, csak egy ilyen választási koalícióban. És e köré a koalíció köré lehetne építeni azt a civil összefogást, amelyre komoly hajlandóság van a marosvásárhelyi civil társadalomban. Aki más alternatív megoldásban gondolkodik, az vagy a párt érdekeit tartja elsődlegesnek, vagy pedig olyan egyezségek, paktumok vannak mögötte, amelyeket nem akarnak kimondani.
A fentiekre reagálva dr. Kelemen Atilla megyei elnök kijelentette:
– Mi Vass Leventét közös jelöltnek tartjuk, de az természetes, hogy nem akarunk választási koalíciót kötni, mert akkor a listák is közösek kellene legyenek. Ezt elmagyaráztuk a tárgyalófeleknek is minden másfajta hátsó gondolat nélkül. Mi elfogadjuk, hogy a párt logója rajta legyen a plakátokon, de a választási cédulán természetesen az RMDSZ jele alatt lesz a neve, hiszen egy RMDSZ SZKT-tagról van szó.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

„Marosvásárhely elveszett!” – Nem lesz magyar koalíció, újrázhat Dorin Florea
Kérdésessé válhat Vass Levente marosvásárhelyi polgármester-jelölt néppárti támogatása. Az EMNP ugyanis a hét végén ismételten nyomatékosítani kívánta, hogy csakis abban az esetben állnak az egyébként általuk javasolt orvos-politikus mellé, ha az RMDSZ választási koalíciót köt velük, és közös jelöltként tünteti fel Vasst. A pénteken tartott kétoldalú tárgyalások során azonban az RMDSZ képviselői ismét elutasították a néppárti javaslatot. Székely István, a szövetség főtitkárhelyettese egyébként a felmérések tükrében azt mondja: „Marosvásárhely elveszett!”.
Florea marad az úr? A felmérések szerint nincs esélye magyar polgármesterjelöltnek Marosvásárhelyen „December másodikán az EMNT és az EMNP, valamint az RMDSZ képviselői bejelentették, hogy megszületett a megállapodás, amelynek értelmében választási koalíciót köt az RMDSZ és az EMNP, és megpróbálják bevonni az MPP-t is. Ehhez képest ma az RMDSZ Maros megyei vezetői határozottan közölték: ezt nem tartják járható útnak, Vass Leventét RMDSZ-színekben akarják indítani, és azt várják, hogy a néppárt támogassa. Márpedig az elmúlt három választáson az RMDSZ-színekben induló jelölt elbukott. Tehát olyasmit kell kitalálni, hogy nyerjen, vagyis kizárólag magyar összefogással van esély a polgármesteri szék visszaszerzésére. A választási koalíció nem politikai koalíció, jogilag lehetséges és csak a helyi választási irodánál kell bejelenteni, április 16. és 30. között” – fejtette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP országos elnöke, aki szerint felelőtlenség lenne Marosvásárhelyt nem kiemelt, erdélyi vagy akár Kárpát-medencei magyar ügyként kezelni.
Kierőszakolná az előválasztást az MPP
Toró hangsúlyozta: a néppárt ragaszkodik ahhoz, hogy az RMDSZ ne sajátítsa ki Vass Leventét, az MPP-t pedig arra kéri, jól gondolja végig, hogy indít-e saját jelöltet. Amint arról korábban lapunkban beszámoltunk, a polgáriak az RMDSZ-ből három évvel ezelőtt kizárt Benedek Imrét készülnek versenybe küldeni. Az egykori megyei önkormányzati képviselő csak abban az esetben lenne hajlandó visszalépni, ha egy esetleges előválasztás során alulmarad vetélytársával szemben. Az MPP továbbra is ragaszkodik az előmegmérettetéshez, ám ezt az RMDSZ határozottan visszautasítja.
„Az RMDSZ megyei vezetői nem akarják az előválasztást. Egyébként egy rádiós interjúban Frunda György szenátor azt nyilatkozta, hogy csak az előválasztás a jó út, tehát az RMDSZ-ben sincs összhang. Reméljük, végül beleegyeznek, de ha nem, akkor dr. Benedek Imre személyében saját jelölttel indulunk a választásokon a polgármesteri székért” – jelentette ki a hét végén László György, az alakulat megyei elnöke. Az előválasztások kierőszakolása érdekében az MPP szombattól egy héten keresztül utcai figyelemfelkeltő akciókat szervez. Az MPP-sek mától péntekig, naponta 12 és 14 óra között az RMDSZ székháza, a Dózsa György utcai Hangya-épület előtt tiltakoznak
Újrázhat Florea?
Székely István, az RMDSZ főtitkárhelyettese szerint három, a szövetség által tavaly megrendelt felmérés is arra utal, hogy Marosvásárhelyen sem összefogással, sem együttműködés nélkül nem nyerhet magyar polgármesterjelölt a júniusi helyhatósági választáson. Egyrészt a választókorú lakosság 44 százalékát kitevő magyarság szavazókedve tíz százalékkal alacsonyabb a román választópolgárokénál, másrészt a magyar fiatalok 15–17 százaléka a közvélemény-kutatások szerint átszavaz Dorin Florea jelenlegi elöljáróra. „Aki ráadásul egyik üzlettársát, Benedek Imrét indítja magyar polgármesterjelöltként a Magyar Polgári Párt által létrehozott Polgári Koalíciója keretében” – fogalmazott a hét végi kolozsvári Tájoló közéleti konferencián Székely István. A főtitkárhelyettes végül a felmérések tükrében leszögezte: „Marosvásárhely elveszett!”
Rostás Szabolcs, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Támogassa a román állam is közösségi egyetemeinket
Az Erdélyi Magyar Néppárt örömmel vette tudomásul, hogy a Képviselőház tegnapi ülésén elfogadta a SAPIENTIA – Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjára vonatkozó törvénytervezetet – áll Toró T. Tibor sajtóközleményében.
Az állami akkreditáció újabb fejlődés lehetőségét nyitja meg a Sapientia-EMTE előtt, a tegnap szavazás megelégedéssel tölthet el mindenkit, akinek szívügye a közösségünk jövője szempontjából kiemelt jelentőségű nemzeti intézményünk sorsa.
Üröm az örömben azonban, hogy a Parlament határozatára a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) jóváhagyó döntése után 2010 júliusától több mint másfél évet kellett várnunk. Sajnálatos módon a törvényhozási huzavona miatt fontos lehetőséget halasztott el közösségi egyetemünk: ha az akkreditációs jogszabály még az új tanügyi törvény érvénybe lépése előtt megszületik – és ennek a normális parlamenti ügymenet szerint meg is kellett volna történnie –, akkor a szakmai akkreditációt a legmagasabb osztályzattal teljesítő és a romániai magánegyetemek között piacvezető Sapientia-EMTE magasabb rangsorolásba kerül. Így, frissen elismert oktatási intézményként, közösségi egyetemünknek a legalacsonyabb kategória hátrányos helyzetéből indulva kell végigjárnia a mesterképzés és a doktori iskola indításának jogához vezető lépcsőfokokat, ami újabb elvesztegetett esztendőket jelent. Ám legyünk optimisták, és értékeljük a fejlődést. A „Tőkés egyetemeként” nyilvántartott Partiumi Keresztény Egyetem esetében a szakmai és a törvényi akkreditáció között teljes négy esztendőnek kellett eltelnie. Akkor is egy választási kampány kényszerítő közelsége hozta meg az áttörést. Most erre elegendő volt másfél esztendő. Gyorsuló időket élünk…
Miközben hálásan gondolunk az alapítókra, a magyar történelmi egyházak elöljáróira és az első polgári kormány illetékes döntéshozóira, továbbá az elmúlt évtizedben a kurátorság felelősségteljes munkáját felvállaló jeles közéleti személyiségeinkre, kívánjunk további erőt, hitet és kitartást a Sapientia-EMTE mindenkori vezetőinek és oktatóinak a további építkezéshez, megerősödéshez és fejlődéshez. Reménykedünk, hogy közösségi egyetemünk nem válik soha többé obskurus pártpolitikai csatározások szenvedő alanyává vagy olcsó választási propaganda eszközévé, hanem az erdélyi egyetemek közösségépítő hagyományait folytatva megőrzi vezető helyét kiemelt nemzeti jelentőségű intézményeink sorában.
Ugyanakkor emlékeztetünk mindenkit arra, hogy 2005. október 20-án Románia és Magyarország kormányainak együttes ülésén szándéknyilatkozat született közösségi egyetemeink – a Sapientia-EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem – paritásos alapon történő állami finanszírozásáról, amennyiben elnyerik törvényi akkreditációjukat. Elérkezett hát a pillanat, hogy a dicséretes szándékot tettek is kövessék. Amíg a magyar állam számára új alaptörvénye is előírja a határain kívül élő nemzetrészei iránti cselekvő felelősségviselést, addig a román államnak ez a felelőssége adófizető állampolgárai iránti kötelességéből fakad. Elvárjuk tehát, hogy a Răzvan Mihai Ungureanu mininiszterelnök és a Markó Béla miniszterelnök-helyettes által vezetett kormány mielőbb dolgozza ki és ültesse gyakorlatba közösségi egyetemeink állami finanszírozásának rendelkezéseit.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Elnöksége nevében
Toró T. Tibor
elnök
erdon.ro

Kelemen Hunor: egyszerre versenyezni és együttműködni nem lehet
Az RMDSZ elnöke nem tartja megvalósíthatónak a verseny és az együttműködés összehangolását a júniusi romániai helyhatósági választásokon.
Kelemen Hunor erről vasárnapi, marosvásárhelyi sajtóértekezletén fejtette ki álláspontját, az MTI azon kérdésére reagálva, hogy az RMDSZ, a marosvásárhelyi polgármester-választással kapcsolatban kizárja-e választási koalíció megkötését más magyar szervezetekkel.
„Én azt az üzenetet kaptam egy csíkszeredai kongresszusról (Csíkszeredában a Tőkés László védnökségével alakult Erdélyi Magyar Néppárt rendezte első országos küldöttgyűlését februárban – a szerk. megj.), hogy ők a versenyre készülnek, hogy föl akarják mutatni, föl akarják mérni a támogatottságukat. Akkor én nem értem: ezt akarják fölmutatni, vagy azt, hogy nincsenek jelöltjeik? Bármelyiket föl lehet mutatni, de egyszerre a kettőt nem" – mondta az RMDSZ elnöke.
Kifejtette: nem az RMDSZ döntött újabb magyar pártok létrehozásáról Erdélyben, arra hivatkozva, hogy legyen verseny. Ezt az RMDSZ kénytelen elviselni, de a verseny elől nem futamodik meg, áll elébe, abban a reményben, hogy a megmérettetés tisztességes lesz.
„Na képzeljék el azt a kapust, aki a futballpályán együtt akar működni azzal, aki gólt rúg neki: abból milyen eredmény lesz? Ha valaki versenyezni akar, az versenyezni akar. Ott, ahol nincs jelöltje, vagy nincs bátorsága, ott együtt akar működni? Ilyen nincs!" – érvelt Marosvásárhelyen Kelemen Hunor.
Kifejtette: az RMDSZ-nek van jelöltje, aki joggal tarthat igényt a marosvásárhelyi magyarok és románok bizalmára. Szerinte az RMDSZ jelöltjét kellene mindenkinek támogatnia, mert a maga részéről nem látja értelmét, miért kellene választási szövetséget kötni.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete Vass Leventét, az egészségügyi miniszter tanácsosát nevezte meg marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként. Az RMDSZ-ben politizáló Vasst az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács javasolta a magyarság közös jelöltjének, de az RMDSZ később elzárkózott attól, hogy koalíciós megállapodást kössön támogatásáról a többi magyar párttal. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) közölte, nem hajlandó felsorakozni az RMDSZ-jelölt mögé, ha a magyar pártok nem kötnek választási koalíciót Marosvásárhelyen.
Arra a kérdésre, hogy ezek szerint Vass Levente az RMDSZ jelöltje lesz-e és nem pedig koalíciós jelölt, Kelemen Hunor azt mondta: nem kíván a marosvásárhelyi dolgokról beszélni, ezt az RMDSZ városi és megyei szervezetének kell megtennie.
„Annyit tudok mondani, hogy Marosvásárhelynek lesz olyan RMDSZ-es polgármesterjelöltje, aki hiteles személyiség, hiteles programmal áll az emberek elé és képes ezt a város elvezetni jobban, mint ahogy most vezetik. Ha a magyar és román emberek ennek a személynek hitelt adnak, akkor megválasztják" – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
Februári alakuló országos küldöttgyűlésén az EMNP leszögezte, hogy a közélettől elfordult, az RMDSZ-ben csalódott magyarokat próbálja mozgósítani, de csak ott akar versenyezni, ahol ez nem veszélyezteti a magyarság képviseletét. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke úgy fogalmazott: „az értékek egyensúlyát kifejező verseny és az érdekérvényesítő együttműködés helyes arányát" próbáljuk megteremteni politikánkban.
MTI. Erdély.ma

Az EMNP még bízik az összefogásban az RMDSZ-szel
Visszautasítja Kelemen Hunor, „Lenin és Ceauşescu méltó utódjának” hadüzenetét az Erdélyi Magyar Néppárt – jelentette ki hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. Az EMNP és az EMNT hétfőn Nagyváradon tartott közös elnökségi ülést.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, Tőkés László és Toró T. Tibor a hétfői sajtótájékoztatónA pártelnök az RMDSZ elnökének hétvégi nyilatkozatára utalt, amelyben Kelemen úgy fogalmazott, hogy a két szervezet között nem jöhet létre egyszerre együttműködés és politikai versengés, ami a közelgő helyhatósági választásokat illeti. A szövetségi elnök ugyanakkor azt a kérdést is feltette, milyen lehet az a futballkapus, „aki a futballpályán együtt akar működni azzal, aki gólt rúg neki, abból milyen eredmény lesz?”
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke válaszképpen kijelentette: hidegzuhanyként érte ez a megfogalmazás, hiszen, mint mondta, az erdélyi magyar összefogás idején már azt hitte, megtört a jég, és a tisztújítást követően azt gondolta, újfajta, fiatalosabb, demokratikusabb politizálás kezdődik az RMDSZ-ben, de ennek nyomát sem látni.
„Ugyanaz a megcsontosodott egypártrendszeri felfogás uralkodik, mint azelőtt, ami itt, Erdélyben megengedhetetlen. A bolsevik típusú kirekesztő egységet hirdeti ez a felfogás” – utalt Tőkés Borbély László minapi kijelentésére, amely szerint „egységesnek kell lenni”. Ez az egység azonban Tőkés László szerint pusztán pártegység, holott Erdélyre mindig a sokszínű, befogadó típusú egység volt jellemző.
Toró T. Tibor bejelentette: az EMNP jelöltállítási folyamata április közepére ér véget, és ekkorra tisztulnak le az esetleges helyi megállapodások is. Kérdésünkre a pártelnök elmondta: Kézdivásárhelyen már be is mutatták jelöltjüket, Udvarhelyen is hamarosan sor kerül erre, Kolozsváron és Kolozs megyében pedig régóta körvonalazódik a közös jelöltállítás, s Toró a tárgyalásoktól eredményt vár.
Az elnök ugyanakkor kijelentette: az EMNP még mindig bízik benne, hogy Marosvásárhelyen is sikerül megegyezni az RMDSZ-szel, hiszen elmondása szerint az utóbbi három ciklusban világossá vált, hogy magyar pártjelölt nem tudja megnyerni a polgármesteri tisztséget az akár az autonóm Székelyföld fővárosa címre is jogot formálható, stratégiai fontosságú városban.
Toró T. Tibor ugyanakkor azt is kijelentette: pártja sem a többi politikai szereplőt, sem a román pártokat nem tekinti ellenségnek, csakis az egységes román nemzetállami szemléletet, és az ellen harcol. Ennek a harcnak lehet fontos állomása a helyhatósági választás. Hozzátette: azokon a településeken, ahol külön-külön listával mindhárom magyar pártnak sikerül bejutnia az önkormányzati testületekbe, a képviselőknek szövetkezniük kell egymással.
Újságírói kérdésre Tőkés László arra is reagált, hogy az RMDSZ szombaton bejelentette: Cseke Attila volt egészségügyi minisztert indítja a nagyváradi polgármesteri tisztségért. „A Bihar megyei RMDSZ jól tudhatta, hogy a különböző korrupciós ügyekbe keveredett, hitelét vesztett Biró Rozália helyett új embert kell jelöltként megneveznie” – mondta az EMNT elnöke. Toró szerint Biharban is biztosan külön listával indul majd a két párt, a polgármesteri és megyeitanács-elnöki tisztség esetében ezt még át kell gondolni.
Az EMNP hétfőn egy állásfoglalást is közzétett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétvégi kijelentésére reagálva. A párt úgy véli, hogy az RMDSZ tulajdonának tekinti az erdélyi magyar embereket; az elmúlt években folyamatosan felszámolta az erdélyi magyar demokráciát, végletesen megosztotta a magyarságot, és félmillió választót riasztott el a közügyekben való részvételtől.
„Kelemen Hunor hétvégi, marosvásárhelyi nyilatkozata azt mutatja, hogy Vlagyimir Iljics Lenin és Nicolae Ceaușescu méltó utódaként úgy gondolja, hogy aki nincs velük, az ellenük van: az RMDSZ tulajdonának tekint minden erdélyi magyar embert. A Néppárt ezzel szemben azt vallja, hogy gondolkodhatunk különböző módon, tevékenykedhetünk bármely szervezetben, mi mind együtt vagyunk, az erdélyi magyarság közös ügyét szolgáljuk” – áll az állásfoglalásban, amelyet Toró T. Tibor pártelnök írt alá.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)

Az EMNP a Hiszünk Erdélyben! jelszóval vág bele a helyhatósági választási kampányba
A „Hiszünk Erdélyben!" jelszóval vág bele a június 10-i helyhatósági választások kampányába az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – jelentette ki Toró T. Tibor pártelnök egy Kolozsváron tartott sajtótájékoztatón. A párt kampányfőnöke Gergely Balázs országos alelnök lesz, a szóvivői feladatokat Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke vállalta, a szóvivő helyettese Sándor Eszter, az EMNP kolozsvári szervezetének jegyzője lesz. Toró T. Tibor azért tartotta megfelelőnek a választott jelmondatot, mert – mint mondta – a néppárt az erdélyi magyar politikában új lendületet képvisel. Olyan fiatal jelöltekkel vág neki a kampánynak, akiket nem a funkciók és a honoráriumok érdekelnek, hanem „a szülőföldjük kedvéért munkára szerződtek." Toró a választási szerepléssel kapcsolatban azt tartotta a legfontosabbnak, hogy minél több fiatalt, feddhetetlen politikust juttassanak be az önkormányzatokba. Hozzátette, hosszú távon gondolkoznak, a közképviseleti munka révén egyelőre tapasztalatot akarnak gyűjteni, hogy 2015-2016-ra, a választási ciklus végére Erdély legeredményesebb és egyben legnépszerűbb magyar pártjává váljanak. Gergely Balázs kampányfőnök elmondta: a választási kampányra készülve az EMNP több mint ezer önkéntese április közepén Erdély-szerte mintegy százezer kézzel kitölthető véleménykártyát oszt szét. Hozzátette, hogy a kezdeményezés során a közösség javaslataira, a helyi szinten megoldható gondokra fókuszálnak. Toró T. Tibor pártelnök úgy fogalmazott: „a választási küzdelemre készülő néppárti jelöltek egyelőre ezekre a kérdésekre, és nem a megszerzendő tisztségekre figyelnek". MTI
Erdély.ma

Nem tudtak megegyezni az együttműködésről a magyar politikai szervezetek
Bár mindhárom magyar politikai szervezet folyamatosan hangoztatja az együttműködés fontosságát a június 10-ei helyhatósági választásokra készülve, az eddigi tárgyalások eredményei egyáltalán nem meggyőzőek: egyelőre úgy tűnik, egyetlen erdélyi és partiumi településen sem született elvi megállapodás az összefogásról. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján sajnálattal állapította meg, hogy mindeddig nem sikerült átfogó keretmegállapodást kötni országos szinten a másik két magyar párttal, és ez elsősorban az RMDSZ országos vezetőin múlott, akik elutasítottak minden országos és megyei együttműködést.
Három opció. A magyar szervezetek külön méretkezhetnek meg júniusbanMint mondta, helyhatósági választásokról lévén szó, az országos elvi megállapodásoknál jóval fontosabbak lennének a helyi választási koalíciók, de a néppárt tudomása szerint az RMDSZ házatáján a tárgyalásokat akadályozó országos szintű tiltás van érvényben. Az EMNP azonban felkészült egy esetleges együttműködésre: közös választási jelet is regisztrált a központi választási bizottságnál a Magyar Polgári Párttal (MPP), amelyen a fenyő és a csillag egyetlen négyszögben, egymás mellett jelenik meg.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a Krónikának úgy nyilatkozott, a szövetség álláspontja nem változott az együttműködést illetően. „Továbbra is azt tartjuk, amit Kelemen Hunor szövetségi elnök megfogalmazott: az RMDSZ kinyitotta a kaput, leszerelte a zárat, elhajította a kulcsot, és továbbra is teret biztosítunk az együttműködésnek” – mondta a főtitkár. Toró T. Tibor kijelentésére, miszerint az RMDSZ csúcsvezetése megtiltotta a helyi szervezeteinek, hogy tárgyaljanak a két magyar párt képviselővel, Kovács Péter úgy reagált: „Az EMNP elnöke valószínűleg nem olvasta az RMDSZ jelölési szabályzatát, amely teret biztosít a helyi koalíciók megkötésének is.”
Félreértelmezett jogszabály
Toró T. Tibor ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ nem volt hajlandó elfogadni a korábban nevesített marosvásárhelyi polgármesterjelölt, Vass Levente feltétételeit. „Az orvos politikus csupán annyit kért, hogy a magyar szervezetek közös jelöltjeként induljon a vásárhelyi megmérettetésen. Ezt az RMDSZ elutasította, mi több, most Vass Levente helyett Frunda Györgyöt fogja indítani, aki többször becsapta már a választókat, sok esetben visszaélt a közösség bizalmával” – fogalmazott a politikus, aki szerint ezzel a lépéssel szertefoszlani látszanak a magyar remények Marosvásárhelyen. Toró hangsúlyozta: a néppárt nem fog egy harmadik magyar polgármesterjelöltet indítani Marosvásárhelyen az RMDSZ-jelölt és a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megméretkező Benedek Imre ellenében.
Amint arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ azután „farolt ki” Vass Levente mögül, hogy a miniszteri tanácsos a múlt héten közölte: csak abban az esetben vállalja a polgármester-jelöltséget, ha a magyar pártok közösen támogatják. Az RMDSZ viszont elutasította, hogy Vass egy magyar koalíció jelöltjeként vegyen részt a választáson, ragaszkodva ahhoz, hogy csakis a szövetség választási jele alatt induljon. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke a napokban az MTI-nek elmondta, azért tartják elfogadhatatlannak a választási koalíció megkötését, mert a törvény nem teszi lehetővé, hogy az csak a polgármester személyére vonatkozzék.
Szerinte koalíció esetén az önkormányzati képviselőjelöltek listáját is közösen kellene összeállítaniuk a pártoknak, ezt pedig az RMDSZ nem tartja elfogadhatónak. Kelemen azonban rosszul tudja, ilyen kikötés nincs. A helyhatósági választásokat szabályozó törvény 6. cikkelye kimondja: egy választókerületben a pártszövetséget alkotó politikai alakulatok részt vehetnek önálló vagy a szövetség színeiben indított tanácsosjelölt-listával is. A közös lista csak a választási szövetség esetében kötelező. Ugyanakkor a 43. cikkely úgy fogalmaz: a pártok, pártszövetségek és választási szövetségek valamennyi választókerületben javasolhatnak helyi és megyei tanácsosjelölt-listát, valamint polgármesterjelöltet, vagyis a Kelemen által hivatkozott feltételnek nincs nyoma a jogszabályban.
Hármas verseny Szatmárnémetiben
Biztosra vehető, hogy nem indítanak közös polgármesterjelöltet a magyar pártok Szatmárnémetiben sem, sőt az RMDSZ-es jelöltet támogató koalíciós önkormányzati képviselőlista állítására sincs már esély: a tegnapra tervezett, utolsónak szánt egyeztetés ugyanis elmaradt. A néppárt sajtótájékoztatót tartott, melynek keretében Zatykó Gyula partiumi régióelnök bejelentette: nem lesz megegyezés, az RMDSZ-es tárgyalókat ugyanis – számtalan próbálkozásuk ellenére – telefonon sem sikerült elérniük.
A néppárt alelnöke emlékeztetett: március 28-án intéztek felhívást az RMDSZ és az MPP helyi szervezeteihez, melyben javasolták, hogy állítsanak közös jelöltet a magyar pártok a szatmári megyeszékhelyen, a nem egészen 40 százalékos magyarsággal rendelkező városban ugyanis kizárólag ily módon nyerhet magyar polgármesterjelölt. A Krónika beszámolt arról, hogy az MPP és az RMDSZ korábban már bejelentette indulóit – előbbi Zazula Béla helyi vállalkozót, a szövetség pedig a jelenleg második mandátumát töltő Ilyés Gyulát jelölte.
A néppárt a találkozó időpontjául április 4-ét javasolta, majd – az RMDSZ kérése nyomán – nagypénteken, azaz árpilis 6-án ültek le tárgyalni. Mivel a szövetség egyáltalán nem mutatott hajlandóságot a közös jelölt indítására, felmerült annak lehetősége, hogy maradjon egyedüli magyar jelöltként Ilyés, a három párt pedig induljon koalíciós listán. Zatykó Gyula szerint a helyi RMDSZ-szervezet képviselői tegnapig kértek haladékot arra, hogy egyeztessenek pártjuk országos vezetőségével a közös lista ügyében, azonban tegnap délutánig telefonon sem sikerült elérniük őket, így arra a következtetésre jutottak, hogy a szövetség semmiféle együttműködésre nem nyitott irányukban.
„Sajnáljuk, hogy így alakult, úgy véljük, összefogással szinte garantált lett volna a siker, most viszont ismét az a valószínű, hogy három jelölt között oszlanak majd meg a szatmárnémeti magyarok szavazatai” – szögezte le a régióelnök, hozzátéve, hogy a néppárt pénteken tartja jelöltállító gyűlését, és valószínűleg jövő hét elején hozzák nyilvánosságra, kit indítanak a polgármesteri székért. Hegedűs Pál Szatmár megyei MPP-elnök a Krónikának elmondta: sajnálja, hogy nem sikerült megegyezésre jutniuk, kilátásba helyezve, hogy a polgári párt is saját tanácsosi listával és saját polgármesterjelölttel vág neki a júniusi helyhatósági választásoknak.
Tegnapi lapzártánkig nem sikerült senkit sem elérnünk telefonon a helyi RMDSZ-es vezetők közül. Kereskényi Gábor, a szövetség városi szervezetének elnöke pár napja ezzel kapcsolatban egy helyi újságnak úgy nyilatkozott, hogy „az RMDSZ tudja, hogy kell megnyerni a választásokat Szatmárnémetiben, erős jelöltje van Ilyés Gyula személyében”.
Háromszék: marad a bizonytalanság
Úgy tűnik, Háromszéken nem jön létre az EMNP–MPP megyei szintű egyezség – mondta tegnap Kulcsár Terza József, a polgári párt megyei elnöke, aki szerint a néppárt azt kellene megértse, hogy együtt több önkormányzati képviselőt tudnak bejuttatni, mint külön. Az elmúlt négy év tapasztalata azt mutatja, hogy aki nincs többségben, csak véleményt nyilvánít, nem befolyásolhatja a döntéseket, szögezte le Kulcsár. „Az EMNP politikusai népszerűnek tartják magukat, sok pénzük van, és azt hiszik, ez elég arra, hogy önállóan megméretkezzenek. Ha az összefogás vonata elmegy, abból csak az RMDSZ nyer” – szögezte le a polgári párti politikus.
Ha nem lesz összefogás, az MPP a hétvégén kezdi bemutatni jelöltjeit, annyit elárultak, hogy ez esetben Kézdivásárhelyen Rácz Károly, Baróton Nagy István jelenlegi polgármestereiket indítják újra. Az EMNP sepsiszentgyörgyi közgyűlése tegnap este ült össze, a döntést csütörtökön hozzák nyilvánosságra.
Nagyváradon sincs megegyezés
Nagyváradon az RMDSZ mellett az EMNP is külön jelentkezett be a helyi magyarság szavazataiért. A néppárt tegnap be is mutatta polgármesterjelöltjét Zatykó Gyula partiumi régióelnök (képünkön) személyében. A párt nagyváradi szervezete kedden tartotta jelöltállító közgyűlését, amelyen a városi tanácsba indítandó jelöltek listáját is összeállították, ám azt egyelőre nem hozzák nyilvánosságra: ezzel megvárják a megyei szervezet hévégi közgyűlését, illetve az általuk összeállított megyei önkormányzati jelöltlista bemutatását.
Kristófi Kristóf, a városi szervezet elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: komolyan megfontolták, indítsanak-e saját jelöltet a polgármesteri címre, és végül azért döntöttek így, mert tudomásuk szerint a megyeszékhely jelenlegi, nemzeti liberális párti polgármestere, Ilie Bolojan annyira jól teljesít az előzetes felméréseken, hogy mellette már nem lenne esélye a magyar jelöltnek egy esetleges összefogás esetén sem.
Amint arról a Krónika is beszámolt, az RMDSZ már bejelentette, hogy a nagyváradi polgármesteri címre Cseke Attila szenátort jelöli, a megyei tanács elnöki posztjáért pedig nagy valószínűséggel Pásztor Sándor váradi önkormányzati képviselő, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetője mérkőzhet meg. Kristófi elmondta, mivel a felméréseken Bolojant ötven százalék körül mérik, ráadásul a magyarság aránya is drasztikusan, 27 százalékról 24-re csökkent az elmúlt tíz évben, a pártnak megéri, hogy saját jelöltjén keresztül megmutassa magát a lakosságnak, anélkül, hogy ezzel ártanának.
Azt azonban hozzátette, a megyei tanácselnöki tisztség esetében még megfontolás tárgyává teszi az RMDSZ jelöltjének támogatását az EMNP, arra ugyanis még esély mutatkozik, hogy a magyar jelölt elnyerje ezt a tisztséget. Krónika (Kolozsvár)

Gergely Balázs az EMNP kampányfőnöke
A „Hiszünk Erdélyben!” jelszóval vág bele a június 10-i helyhatósági választások kampányába az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – jelentette ki Toró T. Tibor pártelnök tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján. A párt kampányfőnöke Gergely Balázs országos alelnök lesz, a szóvivői feladatokat Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke vállalta, a szóvivő helyettese Sándor Eszter, az EMNP kolozsvári szervezetének jegyzője lesz.
Toró T. Tibor azért tartotta megfelelőnek a választott jelmondatot, mert – mint mondta – a néppárt az erdélyi magyar politikában új lendületet képvisel. Olyan fiatal jelöltekkel vág neki a kampánynak, akiket nem a tisztségek és a honoráriumok érdekelnek, hanem „a szülőföldjük kedvéért munkára szerződtek.”
Az EMNP elnöke a választási szerepléssel kapcsolatban azt tartotta a legfontosabbnak, hogy minél több fiatal, feddhetetlen politikust juttassanak be az önkormányzatokba. Hozzátette, hosszú távon gondolkoznak, a közképviseleti munka révén egyelőre tapasztalatot akarnak gyűjteni, hogy 2015-2016-ra, a választási ciklus végére Erdély legeredményesebb és egyben legnépszerűbb magyar pártjává váljanak.
Toró T. Tibor sajnálattal állapította meg, hogy mindeddig nem sikerült átfogó keretmegállapodást kötni országos szinten a másik két magyar párttal és ez elsősorban az RMDSZ országos vezetőin múlott, akik elutasítottak minden országos és megyei együttműködést. Mint mondta, helyhatósági választásokról lévén szó, az országos elvi megállapodásoknál jóval fontosabbak lennének a helyi koalíciók, de az EMNP tudomása szerint az RMDSZ-ben a tárgyalásokat akadályozó országos szintű tiltás van érvényben.
„Bízunk benne, hogy a helyi érdek végül kivájja a maga medrét, és az elkövetkező három hétben tisztábban fogunk látni. Mi minden esetre nem szégyelljük adott esetben más párt jelöltjét támogatni, ha az közmegelégedésre végezte a munkáját” – fogalmazott Toró.
A Néppárt választási menetrendjéről elmondta, április 16-ig befejezik a helyi listák és a polgármesterjelöltek nevesítését, április 17-én pedig a megyei jelölteket is véglegesítik, az esetleges helyi együttműködések feltételeiben pedig legkésőbb a hónap végéig kell megállapodni.
Gergely Balázs kampányfőnök elmondta: a választási kampányra készülve az EMNP több mint ezer önkéntese április közepén Erdély-szerte mintegy százezer kézzel kitölthető véleménykártyát oszt szét. Hozzátette, hogy a kezdeményezés során a közösség javaslataira, a helyi szinten megoldható gondokra összpontosítanak.
Szabadság (Kolozsvár)

Vége a marosvásárhelyi álegységnek
Húsvét előtt közzétett nyílt levélben Vass Levente marosvásárhelyi polgármesterjelölt tudatta: csak akkor vállalja a választásokon való részvételt, ha a magyar politikai szervezetek közösen támogatják indulását.
Az RMDSZ elutasítja az ultimátumot, és valószínűleg Frunda György szenátort indítja a Szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként a júniusi önkormányzati választásokon.
Vass Leventét először az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) marosvásárhelyi szervezete javasolta jelöltnek, majd kevéssel azután az RMDSZ a szövetség hivatalos jelöltjének nevezte ki az orvos-politikust.
Az egészségügyi miniszter tanácsadójaként dolgozó, sepsiszentgyörgyi származású orvos azt követően fogalmazta meg nyílt levelét, miután világossá vált számára: az erdélyi magyar pártok nem tudnak megegyezni a közös jelöltállításról. Noha személyét elvileg az RMDSZ és az EMNP is támogatta, a Szövetség elutasította, hogy Vass magyar koalíció jelöltjeként vegyen részt a választáson, és ragaszkodott ahhoz, hogy az RMDSZ választási jele alatt induljon.
Az RMDSZ Maros megyei Területi Állandó Tanácsának (TÁT) közleménye szerint az elmúlt hónapokban többször is tárgyalóasztalhoz ültek, a Magyar Polgári Párt (MPP) azonban elutasította, hogy RMDSZ-tagot támogasson, az EMNP pedig csak abban az esetben lenne hajlandó részt venni a közös kampányban, ha a szavazólapokon is megjelenítenénk pártjelképét. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta: azért tartják elfogadhatatlannak a választási koalíció megkötését, mert a törvény nem teszi lehetővé, hogy az csak a polgármester személyére vonatkozzék. Koalíció esetén az önkormányzati képviselőjelöltek listáját is közösen kellene összeállítaniuk a pártoknak, ezt pedig az RMDSZ nem tartja elfogadhatónak. Kelemen szerint várhatóan Frunda György szenátor lesz az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje. Az RMDSZ úgy véli, Vass a lehetetlent kérte. „Amikor Marosvásárhely jövője a tét, többről van szó, mint Vass Levente személyéről” – áll többek között az orvos-politikusnak címzett válaszban.
Az EMNP-nek viszont nem kell Frunda. „A napokban előbb az a szégyenletes esemény történt, hogy korrupció gyanúja miatt távoznia kellett miniszteri székéből Borbély Lászlónak, most pedig minden jel szerint Frunda György számára készítik elő hű csatlósai a menekülési utat Marosvásárhelyen át, semmibe véve civil szervezetek, értelmiségiek, egyházi vezetők – marosvásárhelyiek – akaratát, amikor kitúrják Vass Leventét a lehetséges közös polgármester-jelölti pozícióból” – fogalmaz a Toró T. Tibor elnök által aláírt közlemény. A néppártiak szerint Frunda esetleges jelölésének híre arconcsapásként érte a marosvásárhelyi magyar választókat. Frundát az autonómiaprogramot aprópénzre váltó neptuni paktum kimódolói egyikének tartják, továbbá azt is a szemére vetik, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a román küldöttség vezetőjeként tüntetőleg képviselte a román egységes nemzetállami szempontokat a Székely Nemzeti Tanács – több mint kétszázezer szavazattal megtámogatott – területi autonómiaigényével szemben. „Becsapta szavazóit 2007-ben is, amikor listavezetőként az Európai Parlamentbe küldték, ő pedig megválasztása után visszalépett. Egyike volt azon RMDSZ-politikusoknak, akik ellenezték a magyar állampolgárság egyszerűsített megadását az azt igénylő külhoni magyaroknak.
A román civil társadalom rokonszenvét azonban akkor veszítette el végleg, amikor megragadott minden alkalmat, hogy ellehetetlenítse a romániai hatóságok korrupcióellenes tevékenységét, szégyent hozva a magyar közösségre, és kárt okozva nemcsak a magyaroknak, hanem az egész országnak, amely többek között ezért várakozik még mindig Európa schengeni előszobájában” – rója fel az EMNP Frunda Györgynek.
A két jelölt egyébként nyílt konfliktusban áll egymással egy ideje. Vass szerint Frunda őt szinte valamennyi RMDSZ-rendezvényen rágalmazta, és a lejáratókampányt saját kereskedelmi rádióadójában is folytatta. Megítélésében azzal, hogy a szenátor nem a választott jelöltet támogatta, Frunda György felrúgta a szervezet belső szabályait. A marosvásárhelyi Rádió GaGa egyik műsorában az adó társtulajdonosa Gigi Becalihoz hasonlította Vass Leventét. A fiatal orvos-polgármesterjelölt szerint minderre Frunda felesége is rátett egy lapáttal. Dr. Mártha Orsolya, aki Vass felettese az urológiai klinikán, rendszeresen lejárató feljelentéseket küld ellene és az általa vezetett részleg ellen. Vass Levente egy Facebook-bejegyzésében azt írta Frunda Györgyről, hogy húsz év után illene, ha végre elszámolna szenátori tevékenységével. A Krónika című napilapnak nyilatkozva Frunda kijelentette: Vass hátat fordított a választóknak. „Az idő bebizonyította, hogy miféle ember Vass Levente. Én nem hagyom a vásárhelyieket a bajban, mert az emberek bennem bíznak” – mondta az RMDSZ-politikus. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

A magyar nemzetpolitika a konkrét programok kidolgozásának fázisába érkezett
A magyar nemzetpolitika a stratégiai keret elfogadása után a konkrét programok kidolgozásának fázisába érkezett – jelentette ki Szovátán, a Magyar Ifjúsági Konferencia tanácskozásán Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ifjúsági leképzésének is tekintett Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) szovátai ülésén Répás Zsuzsanna elmondta: a magyar nemzetpolitika stratégiai céljának tekinti, hogy a külhoni magyar közösségek mind számbelileg, mind szellemileg, mind gazdaságilag, mind pedig jogi értelemben gyarapodjanak. Hangsúlyozta, hogy ezt a célt rögzítette a magyar nemzetpolitikai stratégia kerete, amelyet egyhangúlag fogadott el a MÁÉRT.
Répás Zsuzsanna úgy vélte, most az a feladat, hogy konkrét programokkal segítsék elő a dokumentumban megfogalmazott célok elérését. Az intézményépítést tekinti az egyik legfontosabb feladatnak. Mint fogalmazott, „addig terjed a magyar nemzet határa, ameddig a magyar intézmények hatása elér".
Kiemelt szerepet tulajdonított az oktatási intézményeknek. Megjegyezte, ezért nyilvánították 2012-t a külhoni magyar óvodák évének, és ezért különítettek el százmillió forintot a Bethlen Gábor Alapnál a határon túli óvodák támogatására. Fontosnak tartotta a Határtalanul osztálykirándulási programot is, amelynek célja, hogy valamennyi magyarországi iskolás tanulmányai során legalább egyszer jusson el a határon túli magyar közösségek valamelyikéhez.
„A fiatalok egymásra találásának élményét szeretnénk általánossá tenni. Azt szeretnénk, hogy ha olyan barátságok alakulnának ki, amelyekre az összetartozásunkat tudjuk építeni a jövőben" – ecsetelte Répás Zsuzsanna.
A most szerveződő programok sorában elsőként a Kárpát-medencei jogsegélyszolgálatot említette. Elmondta, olyan fórumot szeretnének kialakítani, amely azt a biztonságérzetet nyújtja valamennyi külhoni magyar számára, hogy ha őt valami jogsérelem éri, akkor mögötte áll a magyar állam, és ha kell jogi, diplomáciai segítséget nyújt neki. Az elkövetkező időszak feladatának nevezte, hogy a magyarság házában egy tudományos, kiállítási, továbbképző centrumot hozzanak létre.
A MIK gyűlését Toró T. Tibor egykori ifjúsági vezető, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is köszöntötte. Toró úgy vélte, a fiataloknak is felelőssége, hogy átláthatósággal, őszinteséggel, nyíltsággal megpróbálják visszaadni a politika becsületét.
Téglássy Kristóf, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ifjúsági főosztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány erőforrásnak és nem problémának tekinti a fiatalokat. Úgy vélte, a szovátai tanácskozásnak az a feladata, hogy a MIK-et megfeleltesse az idők kihívásának.
MTI. Erdély.ma

Szovátán gyűlésezik az ifjúsági MÁÉRT-ként is emlegetett Magyar Ifjúsági Konferencia
A magyar nemzetpolitika a stratégiai keret elfogadása után a konkrét programok kidolgozásának fázisába érkezett - jelentette ki Szovátán, a Magyar Ifjúsági Konferencia tanácskozásán Répás Zsuzsanna, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ifjúsági leképzésének is tekintett Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) szovátai ülésén Répás Zsuzsanna elmondta: a magyar nemzetpolitika stratégiai céljának tekinti, hogy a külhoni magyar közösségek mind számbelileg, mind szellemileg, mind gazdaságilag, mind pedig jogi értelemben gyarapodjanak. Hangsúlyozta, hogy ezt a célt rögzítette a magyar nemzetpolitikai stratégia kerete, amelyet egyhangúlag fogadott el a MÁÉRT. Répás Zsuzsanna úgy vélte, most az a feladat, hogy konkrét programokkal segítsék elő a dokumentumban megfogalmazott célok elérését. Az intézményépítést tekinti az egyik legfontosabb feladatnak. Mint fogalmazott, "addig terjed a magyar nemzet határa, ameddig a magyar intézmények hatása elér". Kiemelt szerepet tulajdonított az oktatási intézményeknek. Megjegyezte, ezért nyilvánították 2012-t a külhoni magyar óvodák évének, és ezért különítettek el százmillió forintot a Bethlen Gábor Alapnál a határon túli óvodák támogatására. Fontosnak tartotta a Határtalanul osztálykirándulási programot is, amelynek célja, hogy valamennyi magyarországi iskolás tanulmányai során legalább egyszer jusson el a határon túli magyar közösségek valamelyikéhez. "A fiatalok egymásra találásának élményét szeretnénk általánossá tenni. Azt szeretnénk, hogy ha olyan barátságok alakulnának ki, amelyekre az összetartozásunkat tudjuk építeni a jövőben" - ecsetelte Répás Zsuzsanna. A most szerveződő programok sorában elsőként a Kárpát-medencei jogsegélyszolgálatot említette. Elmondta, olyan fórumot szeretnének kialakítani, amely azt a biztonságérzetet nyújtja valamennyi külhoni magyar számára, hogy ha őt valami jogsérelem éri, akkor mögötte áll a magyar állam, és ha kell jogi, diplomáciai segítséget nyújt neki. Az elkövetkező időszak feladatának nevezte, hogy a magyarság házában egy tudományos, kiállítási, továbbképző centrumot hozzanak létre. A MIK gyűlését Toró T. Tibor egykori ifjúsági vezető, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is köszöntötte. Toró úgy vélte, a fiataloknak is felelőssége, hogy átláthatósággal, őszinteséggel, nyíltsággal megpróbálják visszaadni a politika becsületét. Téglássy Kristóf, a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium ifjúsági főosztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány erőforrásnak és nem problémának tekinti a fiatalokat. Úgy vélte, a szovátai tanácskozásnak az a feladata, hogy a MIK-et megfeleltesse az idők kihívásának. (mti) Transindex.ro

Hargita megye: Szabó Soós Klára és Sorbán Attila méretkezik meg az EMNP színeiben
Szabó Soós Klára orvost, az MPP helyi önkormányzati képviselőjét indítja az EMNP a csíkszeredai polgármesteri székért folyó küzdelemben, a Hargita megyei tanácselnöki tisztségért pedig Sorbán Attila mérnök száll versenybe az alakulat színeiben. Mindezt tegnap jelentette be a párt helyi szervezete. A városi tanácsosjelölteket csak a hét második felében hozzák nyilvánosságra.
Eljött az ideje, hogy Csíkszeredát gyógyító kezekre bízzuk” – e szavakkal mutatta be Szabó Soós Klárát a néppárt csíkszeredai elnöke.
Tőke Ervin szerint Szabó Soós azért is ideális jelölt, mert mindig a „Tőkés-vonalat képviselte és nemzeti érzelmű személy”. „Olyan Csíkszeredát szeretnék, ami nem arról nevezetes, hogy itt a legmagasabbak az adók és illetékek, és a legalacsonyabbak az átlagjövedelmek. És mit érnek a felújított utak, illetve épített körforgalmak, ha az emberek nem érzik jól magukat saját városukban?” – indokolta indulási szándékát Szabó Soós Klára, aki várhatóan még a napokban lemond tanácsosi tisztségéről.
Toró T. Tibor, a néppárt országos elnöke a csíkszeredai eseményen arról beszélt, hogy jelöltállításkor többnyire olyan fiatalokat kerestek meg, akik büszkén vállalják magyarságukat, és nem rendelkeznek politikai tapasztalattal. „De persze a fiatalok mellett elkel a tapasztalat is. Szabó Soós Klára egyike az egykori reform tömörüléses politikusoknak” – érvelt a polgármesterjelöltjük személye mellett Toró.
Csíkszeredában az eddigi bejelentések alapján Ráduly Róbert jelenlegi RMDSZ-es polgármester, illetve Bokor Márton gyermekorvos száll még versenybe, míg sajtóinformációk szerint a Szociálliberális Unió (USL) Jean Adrian Andrei politikust indítja. A Iancu-bábu égetésével ismertté vált Csibi Barna eközben elállt szándékától, mivel nem sikerült összegyűjtenie a szükséges ezer aláírást.
„A politikában tapasztalatlan, teljesen új arc vagyok” – fejtette ki a tegnapi sajtótájékoztatón Sorbán Attila, az EMNP Hargita megyei tanácselnökjelöltje, akinek fő ellenfele Borboly Csaba jelenlegi RMDSZ-es közgyűléselnök lesz. A húszéves versenyszférai tapasztalatira építkező Sorbán szerint nem olyan politikusra van szükség, aki pár év alatt „fölépítette saját magát”, hanem olyanra, aki a nép közé megy, hogy lássa az ottani gondokat. „Nálunk a legkisebb az átlagbér, a korrupciót pedig megszoktuk, mint kutya a bolháját” – emelt ki Sorbán két olyan problémát, amin győzelem esetén változtatni szeretne.
Torda: levél az összefogásért Nyílt levélben fordult tegnap Józsa István Örs, az EMNP tordai szervezetének elnöke Ádámossy Klára helyi RMDSZ vezetőhöz annak érdekében, hogy fogjon össze a két alakulat a júniusi helyhatósági választásokon. „Tudván azt, hogy az RMDSZ csak két tanácsosi helyet tudott a legutóbbi választásokon szerezni, nem szeretnénk ezt veszélyeztetni, de annál inkább növelnénk. Ezért a Kolozsváron kialakult politikai együttműködés szellemében, az új egység jegyében és közös mozgósító erőnk tudatában a tárgyalási szándékunkról kívánunk tanúbizonyságot tenni” – fogalmazott Józsa.
Krónika (Kolozsvár)

EMNP: fenyegeti a Néppárt jelöltjeit az RMDSZ
Megfenyegették az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben induló Szilágy megyei, illetve zilahi önkormányzati képviselő-jelölteket és hozzátartozóikat az RMDSZ helyi vezetői, a jelenségre ugyanakkor más erdélyi megyékben is panaszkodtak az EMNP politikusai – jelentette be keddi rendkívüli kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. Tunyogi Timea, az alakulat zilahi polgármester-jelöltje és Rácz Lóránd megyei tanácsosjelölt azt állította, miután nyilvánosságra hozták a néppárt jelöltjeinek neveit, a szövetség megyei vezetői telefonon keresték és fenyegették őket, illetve családjukat.
Tunyogi Timea, Toró T. Tibor, Rácz Lóránd „Megfenyegették a szüleimet, hogy tönkreteszik a családi vállalkozásukat, ha nem lépek vissza. Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke és Sojka Attila, Zilah RMDSZ-es alpolgármestere telefonon zaklatják a listáinkon szereplő embereket és hozzátartozóikat, akiket állásuk elvesztésével vagy gazdasági ellehetetlenítésükkel próbálják megfélemlíteni” – nyilatkozta Tunyogi Timea, az EMNP zilahi szervezetének elnöke, polgármester-jelöltje.
A Magyarországon eltöltött tíz év után nemrég hazatelepült fiatal politikus hozzátette: megyeszerte számtalanszor felhívták az EMNP jelöltjeit, akiknek előbb RMDSZ-es politikai karriert ajánlottak, később azonban fenyegető üzeneteket kaptak.
Rácz Lóránd, az EMNP Szilágy megyei tanácsosjelölt-listájának második helyezettje arról számolt be, hogy Seres Dénes parlamenti képviselő több alakalommal személyesen felhívta telefonon. Azt kérte, ne induljon a választásokon az EMNP színeiben, majd az RMDSZ listájára való felvételt ajánlotta. Az elutasító választ követően Seres állítólag közölte, „gondoskodik róla”, hogy az EMNP-s jelölt munkanélküli felesége többé ne kapjon állást Zilahon, sőt azt is kilátásba helyzet, hogy a civilben a többnyire lakodalmakon fellépő Szinkópa együttesben zenélő Rácz zenekara egyetlen meghívást se kapjon esküvőkre vagy más rendezvényekre. „Ne indulj, mert három szavazattól nem leszel sztár” – idézte Rácz Seres Dénest.
Toró T. Tibor a sajtótájékoztatón elmondta, a zilahi eset csak az egyik példája a pártja jelöltjeit ért megfélemlítési kísérleteknek: a Székelyföldön, de Bihar és Szatmár megyében is hasonló incidensekről számoltak be a néppárti jelöltek. Elmondta, Sepsiszentgyörgytől Kolozsvárig a megfélemlítés volt a legnagyobb probléma, amellyel eddig találkozott, Székelyudvarhelyen a Magyar Polgári Párt próbálkozik hasonló módszerekkel. Toró T. Tibor egyúttal visszautasította a „félelemkampányt”, úgy fogalmazott, nem gondolta volna, hogy 22 évvel a kommunizmus bukása után ennyire markánsan jelenik meg a félelem és a fenyegetettség érzése, amiért az általános választójoggal élve a helyhatósági választásokon jelölteket állítanak.
„Az EMNP visszautasítja, hogy félelemben éljünk, minden ilyen próbálkozást elutasítunk és nyilvánosságra hozunk” – szögezte le Toró T. Tibor. Közölte: az RMDSZ-nek és személyesen Kelemen Hunornak, a szövetség elnökének kíván a sajtón keresztül üzenni a történtek nyomán.
„Az RMDSZ-esek hiába fenyegetnek, mert az új egység, amely létrehozásán a néppárt munkálkodik, előbb vagy utóbb úgyis létrejön. Ennek az egységnek a kötőszövete pedig nem a félelem, hanem a választópolgárok, a történelmi egyházak közösségei, a civil szervezetek és a különböző politikai pártok együttműködése” – szögezte le Toró.
Az EMNP elnöke ugyanakkor megerősítette pártja korábbi álláspontját, miszerint csak választási koalícióban tudja elképzelni az együttműködést a másik két magyar politikai párttal. Újságírói kérdésre Toró T. Tibor elmondta, a román politikai szervezetekkel sem zárja ki az együttműködés lehetőségét, ha az a magyar érdekeket szolgálja. Példaként említette, hogy Marosvásárhelyen a függetlenként induló Smaranda Enache lehetne a közös polgármester-jelölt, mert a magyar pártok jelöltjeinek külön-külön semmi esélye visszahódítani a városházát.
Az RMDSZ Zilah megyei elnökét kedden többszöri próbálkozásra sem sikerült elérnünk, a Transindex hírportálnak nyilatkozva azonban Seres Dénes hazugságnak nevezte, hogy az RMDSZ részéről bárki is megfenyegette volna az EMNP két jelöltjét, szerinte szó sem volt arról, hogy ő és az alpolgármester lebeszélték volna az indulásról a jelölteket. „Mi az EMNP módszerét kifogásoltuk: miután lecsengett az RMDSZ jelöltállítása, kimentek a falvakba és próbálták meggyőzni a jelölteinket arról, hogy álljanak át az EMNP-be. Tehát nincsenek embereik, ezért a mi embereinket próbálják elcsalogatni” – nyilatkozta Seres a portálnak.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

Toró intelmei a kolozsváriaknak
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem tartja elfogadhatónak az RMDSZ eddigi egyetlen ajánlatát sem a közös listaállítást illetően – szögezte le tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az alakulat országos elnöke.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem tartja elfogadhatónak az RMDSZ eddigi egyetlen ajánlatát sem a közös listaállítást illetően – szögezte le tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az alakulat országos elnöke. A Tőkés-párt vezetője figyelmeztette az EMNP Kolozs megyei szervezetét, súlyos ellentmondásba kerülne az országos vezetőséggel, amennyiben elfogadná az RMDSZ-nek azt az ajánlatát, amely lehetőséget biztosítana a néppártos jelölteknek arra, hogy a szövetség tanácsoslistáján induljanak a június 10-i helyhatósági választásokon.
„Eddig csak azt hallottam az RMDSZ-től, hogy a lakat le van verve, a kulcs el van hajítva, és mindenki számára nyitva áll a lista. Ezt egyszerűen elfogadhatatlannak tartom. A remény hal meg utoljára, így én még reménykedem abban, hogy a hátralévő két napban a megyei szervezeteknek sikerül dűlőre vinniük az ügyet, és reményeim szerint hárompárti lista készül Kolozsváron a helyhatósági mandátumokért” – fogalmazott Toró. Mint korábban írtuk, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében tartott nyílt tárgyaláson a három magyar alakulat kolozsvári vezetői hajlandóságot mutattak a megegyezésre. Lapunk információi szerint azóta többször egyeztettek telefonon, és várhatóan ma asztalhoz ülnek a fennmaradó nézeteltérések egyeztetése céljából. Az EMNP-elnök tegnapi állásfoglalása nehéz helyzetbe hozza Gergely Balázst, a párt közép-erdélyi régióelnökét és kolozsvári polgármesterjelöltjét.
Annak apropóján, hogy a demokrata liberálisok kolozsvári polgármesterjelöltje Emil Boc volt kormányfő lesz, Toró újságírói kérdésre leszögezte: a kolozsvári magyar közösség érdekeit szem előtt tartva az EMNP adott esetben akár a román pártokkal is hajlandó egyezséget kötni.
Toró T. Tibor kifejtette, a párt mindenhol, ahol csak teheti, saját listát indít, olyan helyeken is, mint Sepsiszentgyörgy vagy Gyergyószentmiklós, ahol a jelenlegi RMDSZ-es, illetve MPP-s városvezetőt támogatják. „Minden település esetében a magyar közösség érdekeit szem előtt tartva döntünk arról, hogy milyen színben induló városvezetőt támogatunk, de hangsúlyozom a helyi megmérettetés fontosságát” – mondta Toró T. Tibor.
EMNP-s vádak
A tegnapi sajtótájékoztatónak az adta a rendkívüli jellegét, hogy az EMNP zilahi szervezetének két képviselője elmondta, a helyi RMDSZ vezetősége burkoltan és nyíltan is megfenyegette az EMNP listavezetőit. „Naivan nyilvánosságra hoztuk a listáinkon szereplő neveket, és döbbenten tapasztaltuk, hogy az RMDSZ megyei, illetve helyi szervezetének vezetősége, Seres Dénes megyei RMDSZ-elnök személyesen is megfenyegette és megzsarolta jelöltjeinket, így próbálva rábírni őket arra, hogy lépjenek vissza. Ezt elfogadhatatlannak és felháborítónak tartjuk” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Tunyogi Tímea, az EMNP zilahi polgármesterjelöltje. „A sajtón és egyéb rendelkezésünkre álló csatornákon keresztül is felkérem Kelemen Hunor elnök urat – akinek a megválasztásához annak idején nagy reményeket fűztünk – arra, hogy teremtsen rendet az RMDSZ-ben, az efféle félelemkeltő akcióknak nincs helyük a politikai életben” – mondta Toró.
RMDSZ-es cáfolat
Lapunk megkeresésére Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke, parlamenti képviselő határozottan elutasította a vádakat. „Szemenszedett hazugság a néppárt állítása, mi nem félemlítettünk meg senkit. A listáinkat két hete lezártuk, jó képességű jelöltjeink vannak, jobbak, mint azok az emberek, akiket az EMNP fel tudott sorakoztatni. Ellenben tiltakozunk az ellen a gyakorlat ellen, hogy a néppártosok folyamatosan járják falvainkat és a listánkról lecsúszott, kimaradt RMDSZ-es magyar embereket megpróbálják átcsábítani a néppártba” – válaszolt Seres Dénes.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)