Biró Zsolt: a koalíció híve vagyok
A Magyar Polgári Párt Szász Jenő leköszönése után is a jobboldali nemzeti alternatíva megteremtését, a keresztény értékrend képviseletét tartja legfontosabb prioritásának, a szervezet azonban a közeljövőben közelebb akar kerülni választóihoz – jelenti ki a Krónikának adott interjúban Biró Zsolt, az alakulat új elnöke. A politikus leszögezi: elkötelezett híve az összefogásnak, és reméli, hogy a három magyar politikai szervezet alkotta koalíciót életre lehet hívni a közeljövőben. „A közvélemény ezt várja el tőlünk” – szögezi le a polgári párt elnöke.
– Előnyt vagy hátrányt jelent az Ön számára, hogy szinte civilként érkezett a Magyar Polgári Pártba, ahova a helyhatósági választások előtt iratkozott be?
– Inkább előnynek érzem, hisz senki nem köthet a párton belüli esetleges csoportosulások egyikéhez sem, noha az MPP-n belül – nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem – nincsenek komoly törésvonalak. Ugyanakkor ennek kifele is jó üzenete lehet. Másrészt azért sem hátrány, mivel az én civilségem mindig is közel állt a politikához. Újságíróként és a Székely Nemzeti Tanács egyik vezetőjeként széles rálátásom volt a közéletre és a pártpolitikára.
– Mi késztette a befutott rádiós és tévés újságírót arra, hogy politizálásra adja a fejét? Annál is inkább, mivel aligha létezik innen visszaút.
– Egyesek mégis próbálkoztak ezzel. Egyébként én sem tartom szerencsésnek azt, ha egy parlamenti képviselő vagy államtitkár egyik napról a másikra belecsöppen a bukaresti közmédiába. Döntésem meghozatalában éppen ez volt a meghatározó: egy olyan közszolgálati médiumból érkezem, ahol bizonyos vezetők igencsak megpróbálták érvényesíteni a politikai nyomást. Gyakorlatilag ez ellen lázadva, mintegy önvédelmi reflexként kezdtem el politizálni.
– Szász Jenő alapító elnök távozásával új korszak kezdődik az MPP életében. Miben fog különbözni az eddigitől?
– Fog is különbözni, meg nem is. Továbbra is követnünk kell a Magyar Polgári Szövetség idején megfogalmazott célokat, gondolok a jobboldali nemzeti alternatíva megteremtésére, a keresztény értékrend képviseletére. Ugyanakkor olyan pártépítést kell folytatnunk, hogy négy év múlva elmondhassuk: a választás szabadsága nem csupán kampányfogás, egy jelszó. Amit másként szeretnék csinálni, mint elődöm, az a párt láthatóbbá tétele.
Ki kell mondanunk, hogy az évek során sokasodó sárdobálásra az MPP vezetősége nem mindig reagált, vagy ha megtette, nem tette megfelelőképpen. Pedig ez az össztűz, amelyet olykor több irányból is ránk zúdítottak, sokat ártott a szervezet arculatának. A jövőben folyamatossá és világosan érthetővé kell tennünk a potenciális szavazótáborral való kommunikációt. Meg kell ismertetnünk a közvéleménnyel a Magyar Polgári Párt igazi arculatát, mégpedig úgy, hogy az emberek emlékezetébe az MPP név hallatán ne az évek során ránk aggatott klisék ugorjanak be.
– Abból, hogy arról beszél, hova szeretné juttatni a polgári pártot négy év múlva, azt olvasom ki, hogy az idei, december 9-i választásokat szinte elúszottnak tekinti.
– Nem mentségként hozom fel, de egy olyan időszakban veszem át a párt irányítását, amikor a jelöltlisták benyújtásáig alig két-három hét maradt. Gyors cselekvésre van szükség, hisz azt látom, hogy az MPP által szorgalmazott összefogás süket fülekre talált. Pedig a Magyar Szövetség életre hívásának ötletével mi már júliusban megkerestük az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőit. A konkrétan kidolgozott tervünk ugyan elnyerte a közvélemény tetszését, a politikai pártok viszont elutasítóan nyilatkoztak róla.
– Holott ebben lett volna a lényeg, főként, ami a nagyobbik erdélyi magyar párt álláspontját illeti. Magyarán: ez a hajó elúszni látszik.
– Valóban elúszni látszik, de még a láthatáron van. Ha eléggé ügyesek vagyunk, egy gyors csónakkal még utána tudunk evezni, fel tudnánk kapaszkodni a fedélzetre. Félreértés ne essék: nem akarom a Magyar Polgári Pártot visszairányítani az RMDSZ-be, hisz a hétvégi kongresszuson is az MPP identitásának megőrzését hangsúlyoztuk. Mi nem azért jöttünk létre, hogy valakivel fuzionáljunk. A polgári párt az alternatív 6:3-as küszöbben és a koalícióban gondolkodik. Ha például bejegyeztük volna a választási szövetséget, esetünkben az 5 százalékos küszöb lett volna érvényes.
– De hát a napnál is világosabb, hogy most már más hajó után kell úszni, kapálózni.
– Kelemen Hunor legutóbbi nyilatkozataiból valóban kitűnik, hogy a kapitány kiadta a parancsot, és a horgonyt felvonták. De azt is mondta az RMDSZ elnöke, hogy ha a parlamenti választások alkalmával magyar–magyar versenyhelyzet alakul ki, akkor pártja két-három helyet is veszíthet. Kérdem én, nem lenne bölcsebb ezt a két-három helyet a nyári helyhatósági választásokon kialakult erőviszonyok tükrében a nemzeti oldalnak adni? Még most sem késő kidolgozni egy olyan szerződést, amely garanciát nyújt arra, hogy az RMDSZ listájára felkerülő, más pártbeli jelöltek a parlamentbe jutásuk után továbbra is a nemzeti vonalat képviselő pártok tagjai maradnak.
Ha van kellő bölcsesség a legnagyobb erdélyi magyar pártban – hisz egy 80 százalékos alakulatnak a felelősége is jóval nagyobb, mint a miénk vagy a néppárté –, akkor a veszni látszó két-három helyet inkább átadják. Sőt, úgy érzem, egy ilyen összefogással az erdélyi magyar pártok nem mindössze két-három helyet nyernének, hanem sokkal többet. Óriási felhajtóereje lenne a valós partneri viszony kialakításának, hisz a közvélemény ezt várja el tőlünk.
– Mi lesz az alternatíva alternatívájával, a jobboldali összefogással?
– Mindenre gondolni kell. Úgy véljük, ha nem jön össze a nemzeti válogatott, a néppárt fele kell lépnünk, hisz ideológiában mégiscsak ez az alakulat áll közelebb hozzánk. Mindenképpen szükség van arra az erkölcsi és tartalmi korrekcióra, amit a romániai magyar politizálásban a nemzeti oldal tud eszközölni. Úgy tudom, az EMNP a 6:3-as küszöböt készül megcélozni, amit egymaga nehezen tudna megvalósítani, de együtt talán sikerülhet. Ehhez az összefogáshoz viszont a néppártnak el kellene ismernie, hogy a jobboldal júniusi háziversenyét mégiscsak mi nyertük. Ez azt feltételezné, hogy a közös jelöltek a mi listáinkon indulnának, de nem olyan alapon, hogy mi júniusban hét polgármesteri széket, ők meg csak kettőt szereztek. Ebben az esetben én a paritásos elvnek lennék a híve.
– Az anyaországi jobboldali hátszél egyértelműen a néppártnak és nem a polgári alakulatnak kedvez. Ilyen körülmények között még elvárható, hogy egy esetleges egyezség megszületése esetén Toró T. Tiborék beálljanak a fenyő árnyékába? Félretéve a hétvégén elhangzott függetlenségi nyilatkozataikat, távlatilag nem tartanak attól, hogy a néppárt bedarálja a Magyar Polgári Pártot?
– Miért ne az MPP darálná be az EMNP-t? Ez csak vicc, hisz mi nem akarunk bedarálni senkit. Ami meg az anyaországi hátszelet illeti, én ezt nem érzem épp olyan erősnek. Inkább a baloldali politikusok hangoztatták, hogy a Fidesz így beavatkozik az erdélyi közéletbe, meg úgy beleszól a kampányba. Persze nekünk sem lehet mindegy, hogy kik ülnek az Országházban és milyen kormánya van az anyaországnak.
– Ha senki nem akar bedarálni senkit, létrejöhet egy természetes fúzió is a sokat emlegetett nemzeti oldalon? Annál is inkább, mivel a legutóbbi helyhatósági választásokon is kiderült: ugyanazon tortaszelet fölött osztozkodnak.
– Ezt az ötletet sem én, sem az MPP nem támogatjuk. A polgári pártot annak idején a kényszer hozta létre. Hiányzott a jobboldal, nem volt választási lehetőség, az RMDSZ letért az eredeti, helyes útról. Mondhatnám: kár, hogy azok, akik szintén ráébredtek arra, hogy a szövetségen kívül is létezik élet, ahelyett, hogy az MPP-be jöttek volna, létrehoztak egy újabb pártot. De nem mondom, hisz mi is a választás szabadságát hirdetjük. Én továbbra is a koalíció híve vagyok, a pártszövetségben hiszek. Jó példa erre a Fidesz és Kereszténydemokrata Néppárt közötti, hosszú időre visszanyúló kapcsolat. Két önálló párt maradt, a maga vezetőségével, struktúrájával, arculatával. Nekünk ez miért ne lenne jó?
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

XXI. Kongresszusát megelőzően és azzal párhuzamosan, az ENP európai parlamenti frakciója is tanulmányi napokat rendezett Bukarestben, a román parlamentben. Európai parlamenti képviselőként, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnökének minőségében Tőkés László mindkét rendezvényen részt vett. A kongresszusra meghívást nyertek továbbá Toró T. Tibor, az EMNP elnöke és Szilágyi Zsolt alelnök.
Az első tanulmányi napon Marian-Jean Marinescu, az EP néppárti politikai csoportjának alelnöke moderálta a Regionális fejlődés és szociális kohézió tárgyában tartott kerekasztalt, melynek előadói voltak – többek között – Johannes Hahn, a regionális politika európai biztosa és Dacian Cioloş mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos.
Felszólalásában Tőkés László angolul, románul és magyarul köszöntötte a vendégeket: „Welcome! Bine aţi venit! Isten hozott!” Szimbolikus jelentésűnek nevezte, hogy „az európai kohézió barátai”, valamint az európai regionalizmus támogatói a Nép Házának (Casa Poporului) nevezett, azon épületben találkozhatnak és tanácskozhatnak a demokratikus Európa jövőjéről, melyet egykori – időközben megbukott – építtetője, Nicolae Ceauşescu saját dicsőségére, a nacionál-kommunista diktatúra „bástyájaként” emelt.
A túlcentralizált, régi önkényuralmi rezsimmel szöges ellentétben erdélyi képviselőnk az európai régiók, a regionalizmus fontosságára hívta fel a figyelmet – különös tekintettel a gazdaságilag elmaradott (1), valamint az őshonos nemzeti kisebbségek által lakott (2) térségek kohéziójának és társadalmi felemelésének szükségességére. Henrik Lax finn anyanyelvű, svédországi politikust, volt EP-képviselőt idézte, aki szerint: „Európa nem lehet képes gazdaságilag hatékony lenni, amennyiben – egyebek mellett – nem oldja meg a hagyományos kisebbségek problémáit. Ennek az ügynek a helyes kezelése nélkül, a társadalmi kohézió aligha valósítható meg.” Hasonlóképpen a hátrányos helyzetű régiók bevonására – ezenképpen a társadalmilag leszakadt cigányság felkarolására – is ki kell terjednie az európai kohéziós politikának, mondotta képviselőnk, majd így folytatta: A regionalizmus egy olyan egyetemleges európai ügy, mely ugyanakkor egész Kelet- és Közép-Európának, ezen belül pedig Romániának is egy sajátlagosan fontos kérdése. Ez különösképpen élesen vetődik fel országunk küszöbön álló területi-adminisztratív átszervezése, illetve Székelyföld és más erdélyi térségek természetes területi egységének, továbbá az új európai fejlesztési régiók kialakításának viszonylatában. Európai képviselőnk a jól működő német föderalista modellt ajánlotta a néppárti fórum figyelmébe, mely Románia számára is politikai „inspirációs forrásként” szolgálhat – a szubszidiaritás, a regionális fejlődés, a helyi autonómia és az önrendelkezés Európában honos formái összefüggésében.
A délelőtti szemináriumot követően, illetve a néppárti kongresszus elkezdését megelőzően Tőkés László az EMNP elnökének és alelnökének társaságában tartott rögtönzött sajtóértekezletet a parlament előcsarnokában. Az Európai Unió Béke Nobel-Díjjal való kitüntetését méltatva, az ENP, valamint az európai nemzeti kisebbségek ebben szerzett érdemeit is kiemelte, azt javasolva, hogy a magas kitüntetéssel járó – inkább jelképesnek mondható – pénzösszeget az Unió az európai kisebbségek támogatására fordítsa.
A kongresszus megszervezése, valamint az annak napirendjén szereplő programmódosítás vonatkozásában erdélyi képviselőnk gratulált az RMDSZ-nek, elégtétellel üdvözölve, hogy európai parlamenti együttműködésüknek köszönhetően néhány kisebbségvédelmi cikkely is bekerült a módosító javaslatok közé. Idehaza, Erdélyben is a brüsszelihez hasonló magyar együttműködés volna kívánatos és szükséges – hangsúlyozta Tőkés László a közelgő parlamenti választásokra való tekintettel.
Délután Vasile Blaga, a Demokrata-Liberális Párt elnökének, Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, valamint Wilfried Martens, az ENP elnökének megnyitó beszédeivel vette kezdetét kontinensünk legnagyobb politikai pártcsaládjának programalkotó és tisztújító kongresszusa.
Bukarest, 2012. október 17.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
K Ö Z L E M É N Y
Az Európai Néppárt (ENP)

Toró T. Tibor megbeszélésre hívja Kelemen Hunort és Biró Zsoltot
„Együttgondolkodásra”, az erdélyi magyar nemzeti minimum kidolgozására hívja Kelemen Hunort és Biró Zsoltot Toró T. Tibor, a EMNP elnöke, aki nyílt levélben fordult az RMDSZ, illetve az MPP elnökéhez.
„Tisztelettel hívom Önöket együttgondolkodásra közös dolgainkról, mert hiszem, hogy vannak ilyenek. Ahogyan felvidéki nemzettársaink politikai szervezetei ki tudtak munkálni egy közös dokumentumot stratégiai céljaikról, amit aztán közösen próbálnak képviselni, hasonlóan mi is képesek vagyunk az erdélyi magyar nemzeti minimum kidolgozására” – írja nyílt levelében Toró T. Tibor.
Az EMNP elnöke úgy véli: „Lennie kell egy szintnek, amiből már nem szabad engedniük a bukaresti parlamentbe készülő erdélyi politikusoknak, induljanak bármelyik magyar párt jele alatt”.
Toró amiatt látja szükségesnek a nemzeti minimum elfogadását, mivel „a választások előtt élesedik a közbeszéd és a pártérdekek sokszor felülírják a közösségi érdeket”, és „az sem mellékes, ahogyan a „magyar kártya” kijátszása érinti a közösségi érdekérvényesítés hatékonyságát”.
Emellett – írja Toró – a három magyar párt a találkozón közös álláspontot alakíthatna ki az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum új tartalommal való feltöltéséről.
A megbeszélés helyszínéül az EMNP elnöke Kolozsvárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Jókai utca 4 szám alatti tanácstermét javasolja. A találkozót Toró szerint október 25-én, „a húsz évvel ezelőtt ellenszavazat nélkül elfogadott és az autonómia-törekvéseink szempontjából referenciának számító Kolozsvári Nyilatkozat” napján kellene megtartani.
Krónika (Kolozsvár)

Kis erdélyi magyar komédia!
Csoda lett volna, ha tegnap valamiféle egyezségre jut az EMNP és az MPP, hisz a napok óta csurranó-cseppenő információkból már kiderülni látszott, a polgári pártosoknak eszük ágában sincs tárgyalóasztalhoz ülni, csak hajtogatják a nemzeti minimum mentén kötendő összefogás szükségességét, de mint az ázott macskát, úgy vágták ki soraikból azt az egyetlen embert, ki az összefogás szükségességéről mert nyilatkozni a sajtónak.
Pedig jó ideje a könnyű népszerűség és közérthetőség kedvéért a focinyelven ismételgeti Szász Jenő, majd utódja, Bíró Zsolt, hogy a hazai parlamenti választásokon „erdélyi magyar válogatottat” kell indítani, azaz a legjobbaknál is jobbakat. Majd bejelentették, ők majd a független jelölteket támogatják. Nem lenne igazán kimagasló személyiség soraikban? Múlt héten azért mégis kicsit tárgyalgattak, igaz, sokra nem juthattak, csak bejelentették: néhány nap múlva ismét találkoznak. Közben a válogatott edzője lelépett, s távirányított csapata tegnap már annyi fáradságot sem vett, hogy megjelenjék Marosvásárhelyen. Megüzenték, hogy „okafogyottá” vált az újabb egyeztetés, és sajnálattal vették tudomásul, hogy az „EMNP a függetlenséget garantáló garanciák esetén is mereven elzárkózik az MPP színeiben való indulás gondolatától, és csak az önálló indulást tartja elfogadhatónak”. Mi több, hirtelen arra is ráébredtek: „három politikai párt versengése veszélybe sodorja a magyar parlamenti jelenlétet”, és kijelentették: „az MPP a magyar közélet minőségi és erkölcsi korrekciójának rendeli alá politikai cselekvését.” Közhely. Ráadásul a közlemény nagyfokú nyelvi szegénységről árulkodik, s nem leplezi, hogy az MPP, akár edzője, sikeresebb csapathoz csatlakozna.
Toró T. Tibor látván, hogy hoppon maradt, gyorsan, ki tudja hányadszor már, újabb egyeztetést ajánl, s ez alkalommal már nemcsak az MPP-vel, hanem az RMDSZ-szel is tárgyalna, mert mint írja: „lennie kell egy minimumnak, amiből már nem szabad engedniük a bukaresti parlamentbe készülő erdélyi politikusoknak, induljanak bármelyik magyar párt jele alatt”. Elindult a nyilatkozatháború. Papp Előd, a Néppárt alelnöke szerint a polgáriak „nemzeti válogatottját” „bundázó sztárjátékosai” miatt utasítják vissza, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára ugyancsak idegesen hárította a nemzeti minimumra hívó egyeztetést: az RMDSZ úgymond maximalista, minimumról tehát nem tárgyal.
Így folyik mifelénk a szép kis erdélyi magyar komédia.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Új utat mutat az EMNP
Három jelöltjének nevét ismertette tegnap az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), már bizonyos, hogy a Sepsiszentgyörgy–Sepsiszék–Erdővidék körzetben Toró T. Tibor, a párt elnöke pályázik a szenátori székre, az erdővidéki–sepsiszéki képviselőjelöltjük Derzsi Sámuel vállalkozó, aki tavasszal függetlenként méretkezett meg a baróti polgármesteri tisztségért, Kézdiszéken pedig Johann Taierling indul néppárti színekben képviselői mandátumért.
Az EMNP azt hirdeti, hogy van alternatívája az RMDSZ által meghonosított bratyizós balkáni politizálásnak, lehet értékelvű, következetes politizálást folytatni, és hiszik, meg tudják érteni az emberekkel, ezúttal nem vagy-vagy a döntésük következménye, de lehet is-is, ha az EMNP-re ütik a pecsétet, az RMDSZ mellett a 6–3-as alternatív küszöbnek köszönhetően a néppárti szenátorok és képviselők is bejuthatnak a parlamentbe – derült ki Toró T. Tibor elnök és Papp Előd székelyföldi alelnök sepsiszentgyörgyi tájékoztatóján.
Az MPP országos elnökségével befejezték a tárgyalásokat, megyei szinten azonban még keresik a kompromisszum lehetőségét, nem zárják ki, hogy színeikben induljon egy-egy jó polgári jelölt, de azt sem, hogy átengedjenek körzeteket, és felsorakozzanak megfelelő függetlenek mögé – jelentették be tegnap a néppárti vezetők. Továbbra is politikai szövetségben gondolkodnak az MPP-vel, együttműködési ajánlatuk nemcsak a választásokra vonatkozott, utána is érvényes – erősítette meg Toró T. Tibor.
Az EMNP programja elkészült, és megszületett a döntés: negyven képviselő- és negyven szenátorjelöltjük lesz Erdély-szerte, elsősorban Székelyföldön, de Bihar, Szatmár megyében is vannak körzetek, ahol erősek. Az elmúlt hetekben, de a következő napokban is egyik legfontosabb feladatuknak tekintik a 6:3-as alternatív küszöb elmagyarázást, meg akarják értetni a polgárokkal, hogy nem helytálló a riogatás, a romániai magyarság semmiképpen nem marad parlamenti képviselet nélkül, de most reális esély van arra, hogy a biztos befutónak számító RMDSZ mellett az EMNP is mandátumokat nyerjen, és akkor jelentősen javítható lenne a magyarság bukaresti érdekképviseletének minősége – fejtette ki Toró T. Tibor. „A tavaszi választás egy fénykép volt arról, hogyan gondolkodnak az emberek az erdélyi magyar politikáról, és ez a pillanatfelvétel azt mutatja, hogy az erdélyi magyarság körülbelül 80 százaléka azt gondolja – ezért nem hibás, ezt tömték a fejébe több mint két évtizeden keresztül –, a politika abból áll, hogy Bukarestben meg kell kötni minden lehető és lehetetlen kompromisszumot, bele kell merülni a bukaresti politikai élet sűrűjébe, azonosulni velük, kicsi pénzeket, engedménymorzsákat megszerezni, hazahozni, és ezekkel az eredményekkel elnyerhető a következő mandátum. Ez Romániában szokásos politikai gondolkodás” – fejtette ki Toró. Hangsúlyozta, a néppárt hosszú távú építkezésében azt a célt tűzte ki, hogy ezt a gondolkodásmódot megváltoztassa, esélye csak akkor van az egyensúly megteremtésére, ha e mellé a balkáni politizálás mellé odateszi a maga „értékelvű, következetes, autonómiát célzó, nagyobb rendszerben és jövőképben gondolkozó politizálását”. Az EMNP vezetői elmondták, bíznak benne, hogy sikerül teljesíteniük az alternatív küszöböt, de még fontosabbnak tartják a már említett hosszabb távú célt, remélik, hogy sikerül mind több és több polgárral megértetni üzenetüket, elhitetni, hogy az általuk választott út az, amelyen érdemes haladni. Mi a 6:3-as alternatív küszöb?
A 2008-ban elfogadott választási törvény értelmében, ha egy párt, szervezet nem éri el az 5 százalékos bejutási küszöböt, de képviselőjelöltjei hat, szenátorjelöltjei pedig legalább három körzetben első helyen végeznek (nincs szükség 50 százalék fölötti abszolút többségre, elég a relatív többség is), akkor részt vehetnek az országos elosztásban. Ez nem azt jelenti, hogy minden többséggel elnyert helyet megszerezhetnek, de egészen bizonyos, hogy lesz néhány szenátoruk és képviselőjük. A legalább 6:3-as arány teljesítése kötelező, nem elegendő öt képviselő és három szenátor vagy hét képviselő és két szenátor. Az RMDSZ a jelenlegi mérések szerint 5 százalék körül mozog, ha véletlenül csak 4,8–4,9 százalékot ér el, akkor érvénybe lép az alternatív küszöb, és elnyer majdnem ugyanannyi mandátumot, mint az 5 százalékkal. Ezért nevezi az EMNP kettős esélynek a lehetőséget, hisz ilyen formában mód van arra, hogy az RMDSZ mellett ők is teljesítsék az alternatív küszöböt.
Farkas Réka
Háromszék
Erdély.ma

Az RMDSZ elnök ellenzi az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását - Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke értelmetlennek tartja az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) választások előtti összehívását.
Kelemen Hunor egy szerda délután Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy kedd este informális beszélgetést folytatott Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével, és közölte vele, egyelőre nem áll módjában az EMEF újraélesztéséről egyeztetni.
Toró T. Tibor hétfőn kérte nyílt levélben az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét, hogy csütörtökön üljenek tárgyalóasztalhoz, fogalmazzák meg azt a nemzeti minimumot, amelyet valamennyien képviselnek majd a román parlamentben, és alakítsanak ki közös álláspontot az EMEF új tartalommal való megtöltéséről is. A találkozó apropóját az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kinyilvánító Kolozsvári nyilatkozat elfogadásának 20. évfordulója adta volna.
Kelemen Hunor elmondta: értelmetlennek tartja az EMEF összehívását a decemberi választások előtt. "A választások után ez esetleg lehetséges" - tette hozzá. Az RMDSZ elnöke szerint "mérhetetlen cinizmusra vagy mérhetetlen amatőrizmusra" vall, hogy az EMNP saját kampányrendezvényére hívja a versenytársait. Toró T. Tibor csütörtökre hívta tárgyalásra a másik két párt vezetőit, pártja pedig szombaton mutatja be jelöltjeit. Mindkét esemény apropója a Kolozsvári nyilatkozat huszadik évfordulója.
Az RMDSZ elnöke megismételte álláspontját: az EMNP zavart kelt a választókban a hat képviselői és három szenátori választókerületben szerzett elsőséggel átléphető alternatív küszöb emlegetésével. Úgy vélte, az EMNP számára az alternatív küszöb is teljesíthetetlen, így a pártra leadott szavazatok azt eredményezik majd, hogy néhány RMDSZ-es jelölt helyett román képviselők jutnak a parlamentbe.
Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot 2009 áprilisában hozták létre az egymással versengő erdélyi magyar politikai szervezetek, a testület azonban 2010 nyara óta nem ülésezett.
Gazda Árpád
(MTI)

Erdélyi autonomista pólus létrehozását tervezik
Politikai szövetséget, az erdélyi autonomista pólus létrehozását ajánlja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a Magyar Polgári Pártnak (MPP) – jelentette be Sepsiszentgyörgyön Toró T. Tibor, a néppárt elnöke, aki szerint már kevés az esély arra, hogy a két szervezet a választásokig megegyezzen.
„Úgy látszik, hogy az MPP korszakváltása még nem zárult le, de bízunk benne, hogy útjaink találkoznak. A néppárt a Partiumban építette ki állásait, az MPP inkább a Székelyföldön van jelen, közösen lehetne kiegyensúlyozni az erdélyi magyar politika jelenleg kiegyensúlyozatlan helyzetét” – mondta a pártelnök.
Toró hangsúlyozta, arra még mindig van lehetőség, hogy a polgári párt megyei szervezeteivel helyi szinten egyezségeket kössenek.
„A tavaszi választások eredményei alapján az erdélyi magyarok 80 százaléka azt gondolja, amit húsz éve sulykolnak, hogy az erdélyi magyar politikusnak el kell mennie Bukarestbe, ott meg kell kötnie minden lehetséges kompromisszumot, meg kell szereznie  a kicsi pénzeket és engedménymorzsákat, majd azokat felmutatva megszerezheti a következő mandátumot. Ezt a gondolkodást akarja a néppárt megváltoztatni” – fogalmazott Toró. Papp Előd, a néppárt országos alelnöke kifejtette, szombaton, a kolozsvári nyilatkozat 20 éves évfordulóján minden jelöltjük nevét nyilvánosságra hozzák.
Az RMDSZ főtitkára, Kovács Péter egyébként cinikusnak nevezte, hogy az EMNP elnöke, Toró T. Tibor épp a párt kampányrendezvényére hívta az RMDSZ elnökét. Kovács tegnap válaszolt Toró T. Tibor nyílt levelére, amelyben az EMNP elnöke azt javasolja a másik két párt elnökének, hogy október 25-én, az erdélyi magyarság autonómiaigényét először megfogalmazó kolozsvári nyilatkozat elfogadásásának 20. évfordulóján „az erdélyi magyar nemzeti minimum” létrehozásáról is döntsenek - írja a Krónika.
Toró a felvidéki példa alapján kérte egy olyan minimális követeléslista rögzítését, amelyből nem szabad engedniük a bukaresti parlamentben az erdélyi politikusoknak, bármelyik magyar párt jele alatt szerezzenek is mandátumot. Kovács Péter válaszában kijelentette: az RMDSZ nem tűz ki maga elé minimalista célokat csak azért, mert egy magyar párt elnöke ezt kéri tőle. A főtitkár hozzátette: az RMDSZ programja nyilvános, és közép-, illetve hosszú távra megfogalmazza a magyar közösség érdekeit, és a szövetség által elfogadott célokat. Toró válaszában hangsúlyozta: a néppárt továbbra is fenntartja meghívását a kolozsvári nyilatkozat 20. évfordulóján tartandó találkozóra, hiszen a nemzeti minimum nem a minimális célokat jelenti, ahogyan azt Kovács Péter érti, hanem az a közös nevező, amely azokat az alapelveket, stratégiai célokat foglalja magában, amelyekből egyetlen magyar parlamenti képviselő sem engedhet Románia parlamentjében, akármilyen párt színeiben is választották oda.
Az EMNP bejelentette továbbá, 40 szenátor- és 40 képviselőjelöltet indít a decemberi választásokon, de még mindig fenntartja ajánlatát, hogy néhány magyar többségű körzetben felzárkózik az MPP független jelöltje mögé. A sajtótájékoztatón bemutatták három háromszéki jelöltjüket: az Erdővidék–Alsóháromszék szenátori körzetben Toró T. Tibor indul, az Erdővidék–Sepsiszék képviselői körzetben Derzsi Sámuel vállalkozó, míg Felsőháromszéken Johann Taierling vállakozó pályázik képviselői mandátumra.
Krónika (Kolozsvár)

Kolozsvári Nyilatkozat: a húszéves autonómiaadósság
Miután az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának ülésén 1992. október 25-én elfogadták a Nyilatkozat a nemzeti kérdésről című dokumentumot, a szövetség képviselői és szenátorai ünnepélyes keretek között a Szent Mihály-templomban esküdtek fel a Kolozsvári Nyilatkozatra. Az erdélyi magyar autonómiatörekvések motorjaként elfogadott dokumentumra napjainkban ki-ki a maga módján emlékezik. A nyilatkozat megalkotói már nincsenek az RMDSZ soraiban, a szövetség politikusai szerint ugyanakkor minden a tervek szerint alakult.
Borbély Imre, a nyilatkozat kezdeményezője
A Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása, valamint az azt követő eskü a Szent Mihály-templomban az eszmék, elvek, politikai értékek és célkitűzések síkján zajló másfél éves belső küzdelem eredménye volt, eredettörténete a Marosvásárhelyen tartott második RMDSZ-kongresszusig nyúlik vissza. E kongresszuson kiosztott tanulmányomban és felszólalásomban politikai célként az autonómia legmagasabb szintjét, a belga modellnek megfelelő társnemzeti státuszt neveztem meg, s ennek meghatározása – az erdélyi magyarság „politikai alanyként államalkotó tényező, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társa” – bekerült a programba, majd a Kolozsvári Nyilatkozatba is. A társnemzeti gondolat sikere minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy a kongresszus politikai-ideológiai kérdésekkel megbízott elnökségi tagnak választott. Az a körülmény, hogy az akkor létrejött testület, az Országos Elnökség valamennyi tagját a kongresszus választotta közvetlenül, és ennek megfelelően a következő kongresszusig eltávolíthatatlan volt, kulcsfontosságúnak bizonyult a továbbiakban. Az elnökség egyfajta mikroparlamentként működött, melyben az autonómiaellenes elnök, Domokos Géza csak primus inter pares volt, így válhatott a testület az autonómia gondolatát kihordó politikai műhellyé.
Az elnökségi testület soraiban két jövőkép ütközött: a többségi hatalomtól alkalmi kegyeket várók, kisebbségpolitikai eredményeként a másodrangúság állandósulását szorgalmazók szemlélete állt szemben az emberi jogok, valamint a népek önrendelkezési jogának elvi alapján álló nemzeti emancipáció jövőképével. A szembenállás már az első elnökségi gyűlésen megmutatkozott, amikor az autonómia tervének megtárgyalását indítványoztam. Domokos Géza felszisszent: „Arról szó sem lehet soha, éppen ezzel vádolnak minket a románok!” Szőcs Géza, Kolumbán Gábor, Patrubány Miklós és Toró T. Tibor mellém álltak, az ellentábort Domokos Géza, Tokay György és Béres András képviselte. A többi elnökségi tag – Tőkés László, Csapó József, Beder Tibor, Takács Csaba – hozzáállása akkor még nem volt egyértelmű. Többórás ügyrendi vita után elfogadtuk az elvi polémia jogosultságát, de azt elnapoltuk. Barátaimmal, szövetségeseimmel sikerült minden elnökségi gyűlésen – majd a két parlamenti frakcióval bővített vezetőtestületi tanácskozásokon is – napirenden tartanunk az ügyet. Több interjúban és újságcikkben, valamint a Küldöttek Országos Tanácsának (KOT) ülésén kiosztott és bemutatott Keresztény és Nemzeti-Liberális Egységkeret című tanulmánnyal igyekeztem közös, minden érintett számára elfogadható elvi alapot létrehozni az autonómiaelvű önépítkezés megvalósítására. Az autonómiát pártoló tábor egyre nőtt. A harc a kolozsvári KOT-gyűlésen dőlt el, ahol meghatározó szerepe volt Tőkés Lászlónak. Az 1992-es jelöltállítás során a Verestóy Attila, Domokos Géza, illetve Takács Csaba nevével fémjelezhető klikk által levezényelt Hargita megyei listahamisítás kapcsán megbizonyosodhatott a kollaboránsok gátlástalanságáról, s így a két tábor közötti kiegyensúlyozó szerepének tarthatatlanságáról. Ezt felismerve Tőkés László teljes mellszélességgel állt ki az autonómia célkitűzését első ízben megfogalmazó nyilatkozat elfogadása mellett.
A vita során – amikor a „mérsékeltek” tábora Nagy Benedektől Domokos Gézán át Tokay Györgyig igyekezett hisztérikus hangulatot kelteni, az autonomisták pedig módszeresen zúzták szét az ellenérveket – sikerült eljutni oda, hogy a nyilatkozat valamennyi ellenzője nemzetárulónak érezze magát. A KOT bővített ülése egyetlen tartózkodástól eltekintve egyöntetűen elfogadta a nyilatkozatot. Két hónappal később, a brassói kongresszuson a szövetség az – erdélyi magyarság katasztere alapján általános, titkos és közvetlen választások útján létrehozott – erdélyi magyar parlament megteremtését foglalta programjába, az RMDSZ belső felépítését pedig a nemzeti önkormányzat elve mentén szabták át. Az autonómia tervének belső fejlődését Markó Béla másodszori elnökké választása gátolta meg: a kongresszus úgy adott Markónak újabb mandátumot 1995-ben Kolozsváron, hogy a pártvezér nem teljesítette az autonomista önépítkezés azon feladatait, amelyek nem ütköznek a román jogi szabályozásba, s amelyeknek a kongresszus által megszabott határideje a választás pillanatában már több hónapja lejárt.
Bodó Barna, a nyilatkozat megszövegezője
Az alakuló romániai magyar politikai szféra számára 1992 a nagy megrázkódtatások éve volt. Az aradi KOT-gyűlésen világossá vált, hogy a Domokos Géza fémjelezte régi vezetőség ellenében az autonómia nyílt követelői teret nyertek, s ez a folyamat az akkori Brassai Sámuel Gimnázium dísztermében tartott kolozsvári küldöttgyűlésig vezetett. Ez utóbbi esemény a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadásával vált történelmi jelentőségűvé.
A kolozsvári küldöttgyűlésen két RMDSZ-tömörülés feszült egymásnak. A Domokos Géza mögött felsorakozók álláspontját legegyértelműbben talán Tokay György képviselő fogalmazta meg, amikor a román alkotmány füzetecskéjét a pulpitushoz csapkodva azt hangoztatta: ha – akár egy nyilatkozatban is – nyíltan autonómiát követelünk, az olyan reakciókat válthat ki a többségi nemzetből, melyeknek következtében akár vér is folyhat. A Szőcs Géza mellé tömörülő autonomisták álláspontja egyértelmű volt: világosan meg kell fogalmazni, mi az, amit a magyarság érdekében nem csak elvárunk, de követelünk. Ez az autonómia. Létezett egy harmadik pólus is: az RMDSZ kezdeti éveiben Tőkés László volt az a személyiség, aki fel tudta oldani a feszültségeket, gyakran egymást tagadó álláspontokat békített össze. Ő is az autonómia pártján állt, ám a két tábor tusakodásába közvetlen módon nem avatkozott be.
Amikor a KOT késő este úgy határozott, hogy lesz nyilatkozat, a három meghatározó személyiség egy-egy személyt jelölt a nyilatkozatot megszövegezendő bizottságba. Domokos Géza jelöltje Tokay György volt, Szőcs Gézáé Borbély Imre, Tőkés László pedig engem kért fel. Másnap reggelre szöveget kellett előterjeszteni, ezért abban állapodtunk meg, hogy a gyűlés végeztével találkozunk, és azonnal nekifogunk a munkának. Borbély Imrével kettesben vonultunk félre egy osztályterembe, Tokay György nem jött el nyilatkozatot írni. Imrével átbeszéltük az elvi kérdéseket – melyek a lényeges elemek, milyen hivatkozásokra van szükség, milyen hosszú legyen, miként fogalmazzunk –, s mivel Tokay még mindig nem érkezett meg, nélküle kezdtük el a szövegezést. Az első két vagy három bekezdést közösen írtuk meg, utána Borbély megkérdezte, tudom-e folytatni, mert nincs értelme ketten szövegezni azt, amiben lényegében egyetértünk. A szövegezést egyedül fejeztem be valamikor éjfél után.
Kora reggel juttattuk el a szövegjavaslatot Tőkés Lászlónak, Domokos Gézának és Szőcs Gézának. Emlékezetem szerint szinte javítás nélkül fogadták el a szöveget. Tokay György egy élesebb félmondat kihúzását kérte, amit Tőkés Lászlóval való egyeztetés nyomán elfogadtunk. Ekkor jött számomra a meglepetés. Még a nyilatkozat elfogadása előtt valaki a sajtó elé állt a tervezettel: nem más, mint Tokay György, aki a szövegező bizottság tagjaként nyilatkozott. Ugyan vitathatatlanul tagja volt a bizottságnak, de a mai napig nem tudom elfogadni, hogy a szöveget épp ő terjesztette a sajtó elé, aki semmivel sem járult hozzá a megírásához. Két évtized elteltével talán már nem illő a nyilatkozat jelentőségéről értekeznem. A tízéves évfordulón értékelő-helyzetfelmérő tanácskozás keretében már kifejtettem véleményemet a helyzetről és a nyilatkozatról, mint politikai tettről. Most elérkezettnek láttam az időt, hogy arról is szóljak, ami kimaradt a nyilatkozat megszületését tárgyaló krónikákból, hiszen ez is fontos része annak, amit erdélyi magyar politikának nevezünk.
Tokay György, a nyilatkozat ellenzője
Téves a feltételezés, hogy húsz évvel ezelőtt nem értettem egyet a Kolozsvári Nyilatkozat mondandójával, üzenetével. Aki ismer, jól tudja: hűséges pártkatona voltam, az RMDSZ-testületek közös döntéseit mindig támogattam. Nem a nyilatkozat üzenetével volt gondom, azt a tényt kifogásoltam, hogy szinte minden elnökségi ülés után nyilatkozatokat fogadtunk el, miközben az aktív politizálás híveként én a cselekvés útját szerettem volna járni. Az autonómiatörekvések megítélésében véleményem egyezik az RMDSZ álláspontjával. Az RMDSZ rendszerváltást követő megalakulása óta a szövetség képviselői, szenátorai és egyéb tisztségviselői mindig az autonómia elkötelezettjei voltak. Azért dolgoztak, hogy mindennapjainkban megélhessük az autonómiatörekvések tucatnyi részeredményét. Az autonómia építése hosszú folyamat, amely apró eredményekből áll össze. Székelyföld területi autonómiáját leszámítva minden területen jelentős előrelépéseket értünk el – elsősorban az oktatás és az anyanyelvhasználat terén.
Hogy miért nem sikerült előrelépni Székelyföld autonómiájának ügyében? Egyszerű: csak akkor lesz áttörés, amikor a román politikusok, illetve a többségi román társadalom elfogadja ennek fontosságát és szükségszerűségét. Az RMDSZ a parlamentáris demokrácia eszközeivel harcol az erdélyi magyarság jogainak érvényesítéséért. Amit a román parlamentben és szenátusban elérhettünk az utóbbi két évtizedben, el is értük. Az eredményeket nem tartom csekélynek, sok területen látványos az áttörés. Nem az RMDSZ-politika vereségét érdemes keresni abban, hogy a rendelkezésre álló igen rövid idő alatt Székelyföld területi autonómiájának ügyében nem jártunk sikerrel. Ez hosszú út, sok munkát és kitartást igényel. Meggyőződésem, hogy az RMDSZ-politikusokban megvan a kellő elszántság és tisztánlátás ahhoz, hogy kitűzött céljaikat sikerre vigyék. Kelemen Hunor: a Kolozsvári Nyilatkozat szellemében
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ-t ma is kötelezi a húsz évvel ezelőtt elfogadott Kolozsvári Nyilatkozat szelleme. A szövetségi elnök úgy véli, hogy a nyilatkozatba foglalt célok jó része megvalósult, a szövetség áttörést ért el a kisebbségi érdekek alkotmányos és jogi kereteinek megteremtésében, és sikerült jelentősen visszaszorítania az elvándorlás mértékét. Az RMDSZ a romániai magyar közösségekkel karöltve „sikerekben gazdag és nehézségekkel teli” utat tett meg, melyet folytatni kell. Az önálló erdélyi politizálás kialakítása, a legnagyobb európai jobboldali pártszövetséghez való tartozás, az önkormányzati, parlamenti és kormányzati szintű felelősségvállalás egyetlen céllal történik: a Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott belső önrendelkezés, az autonómia elérése céljával – fogalmaz Kelemen, aki szerint a szövetség parlamenti képviselői és szenátorai számára mindenkor kötelező érvényű a Kolozsvári Nyilatkozat szellemiségének és betűjének képviselete.
Toró T. Tibor: a megalkotókat kilökte magából az RMDSZ
Akkori egyetlen politikai érdekvédelmi ernyőszervezetünk, az RMDSZ belső fórumain húsz esztendővel ezelőtt hihetetlen intenzitással folyt a vita az útkeresésről. Sokszor személyeskedésbe torkolló, alapjában véve azonban termékeny elvi vita zajlott a szövetség stratégiai céljairól, saját szervezeti megújulásáról, a belső demokráciáról, a román politikumhoz való viszonyáról, illetve minden aktuálpolitikai kérdésről.
1992 őszén már elillant a gyors román–magyar megbékélés illúziója, az erdélyi magyarság pedig a békés eszközökkel vívott, ám tartós nemzeti szabadságharcra készült berendezkedni. Ehhez kereste az akkori politikai-közéleti elit a legalkalmasabb stratégiát és szervezeti keretet. A belső törésvonalak már világosan kirajzolódtak, bár még mindenki egységes szervezetben tervezte a jövőt. Az egyik oldalon a kisebbségi-nyelvi jogokban gondolkodó, román politikumba beépülni készülő „mérsékelt” tábor állt, a másik oldalon pedig az önrendelkezési jog, a társnemzeti státus, a párhuzamos erdélyi magyar társadalom fogalmaiban gondolkodó „radikálisok” sorakoztak fel. A „mérsékelt” és „radikális” címkéket a korabeli román politikai sajtó nyilvánvalóan nyelvpolitikai megfontolásokból használta, ám e kifejezések – sajnálatos módon – átkerültek a magyar közbeszédbe is. A tisztújítás előtt álló szövetségben 1992 októberében a „Gézák háborúja” dúlt. A visszavonulni készülő Domokos Géza hívei a trónkövetelő politikai alelnök, Szőcs Géza lejáratásával voltak elfoglalva, akinek személye körül a „radikális” oldal képviselői sorakoztak fel. Közben nem figyeltek eléggé a Tőkés László tiszteletbeli elnök körül gyűrűző csapatra, akik stratégiai áttörést készítettek elő. Elképzelésük az volt, hogy bárki is legyen később a szövetség elnöke, olyan programdokumentumra van szükség, amely meghatározza az erdélyi magyar politika irányelveit. Így született meg a Kolozsvári Nyilatkozat a nemzeti kérdésről, benne a mindmáig egyetlen működőképesnek tartott politikai jövőkép, cél és eszköz: a belső önrendelkezés elvén alapuló közösségi autonómiák közjogi rendszere.
A Küldöttek Országos Tanácsa, a KOT, a mai SZKT jogelődje 1992. október 25-i ülésén a Tőkés-tábor – soraikban a MISZSZ fiatal politikuscsapatával – kiütéses győzelmet aratott, hiszen ellenszavazat nélkül tudta elfogadtatni a mindmáig referenciaként számon tartott manifesztumot. A folytatás azonban nem alakult ilyen jól. Az 1993 januárjában tartott vízválasztó brassói kongresszuson a két tábor még ki tudott egyezni: a Domokos Géza által kiszemelt utód, Markó Béla támogatása fejében az autonomisták elérték, hogy a Kolozsvári Nyilatkozat szelleme és betűje határozza meg a háromszintű autonómiát is magába foglaló programot, illetve a közösségi önkormányzati modell alapján végrehajtott szervezeti reformot. Cserébe viszont lemondtak Tőkés László jelöléséről – ő maga jelentette be, hogy csupán tiszteletbeli elnök kíván maradni –, így a szerkezetében, illetve hosszú távú céljait tekintve egyaránt megújult szövetség vezetése a „mérsékeltek” kezébe került.
E kompromisszum végzetes tévedésnek bizonyult. Azóta ugyanis bebizonyosodott, hogy bármely demokratikus szerkezet önmaga karikatúrájába fordítható – ez történt az egykor erdélyi magyar miniparlamentként működő Szövetségi Képviselők Tanácsával –, és bármely nemes program (például autonómiaprogramunk) üres demagógiává fajulhat, ha nem a közösség ügyét hivatott szolgálni, hanem obskúrus pártérdekeket. A Kolozsvári Nyilatkozat megalkotóit rég kilökte soraiból a parlamenti képviselet monopóliumát máig birtokló szövetség: húsz évvel a dokumentum megjelenése után az autonómiastatútumok törvénytervezeteinek kimunkálói közül senki sincs a román parlamentben. Nem csoda hát, hogy amikor az napirendre kerül, az ott ülők a magyarság nevében gyáván hallgatnak, vagy taktikusan távoznak. Frunda György: megkérdőjelezhetetlen területi autonómia
A Kolozsvári Nyilatkozat szellemében 1992-ben tett eskü számomra ma is aktuális, akár az orvosnak a hippokratészi eskü vagy jogászesküm, miszerint mindig segítek a rászorultakon. A nyilatkozat nem csak az én pályámat kísérte végig, hanem számos kollégámét is. Húsz év alatt az RMDSZ sok autonómiaépítő törvényt fogadtatott el a román parlamentben, kezdve az anyanyelvhasználatra vonatkozóktól a tanügyi jogszabályokig, de az egyházi és közbirtokossági javak visszaszolgáltatásának ügyét is jelentősen előremozdította. Az autonómia olyan folyamat, amelyet csak kitartó munkával lehet szolgálni. Naivitás azt feltételezni, hogy az autonómiát ki lehet kiáltani, vagy rövid időn belül el lehet fogadtatni. Ahhoz, hogy az autonómiát építeni tudjuk, ott kell lennünk a bukaresti parlamentben.
Vitába szállnék azzal a nézettel, miszerint nem sikerült kiharcolnunk a területi autonómiát. A területi autonómia tudniillik arról szól, hogy az önkormányzatok dönthetnek a saját hatáskörükbe tartozó kérdésekben, amelyek mindennapi életünket befolyásolják. Azokban a térségekben, ahol a magyarok többségben vannak, önkormányzataink révén megkérdőjelezhetetlen területi autonómiát élvezünk. Nem értünk el eredményeket e jogkörök törvénybe foglalása terén, ám a kisebbségi törvényben tételesen szerepel a kulturális és a területi autonómia. Ezt Románia parlamentje még nem fogadta el, de ne feledjük, a román törvényhozásban csak hét százalékos arányban vagyunk jelen! Ennek ellenére a gyakorlatban már élhetünk a területi autonómia előnyeivel, az önkormányzati testületek ülésein magyarul beszélhetünk. De a területi autonómia vetületeként tekintendő az is, hogy visszakaptuk tulajdonjogainkat: erdők, házak, iskolák, kórházak kerültek vissza jogos tulajdonosaikhoz.
Ahhoz, hogy a területi autonómia jogi kereteit is szabályozó kisebbségi törvény megszülessen, az RMDSZ-nek mindenekelőtt a parlamentbe, és ha lehetséges, kormánypozícióba kell kerülnie. Kisebbségi jogokat akkor sikerült elfogadtatnunk, amikor kormánykoalícióban voltunk, vagy a parlamentből támogattunk egy kormányt. Az RMDSZ számára a hatalom nem cél, hanem eszköz. Fontos a külföldi lobbi is. Az általam javasolt európai emberjogi mellékletben – amelyet az Európa Tanács közgyűlése elfogadott – a kontinens hagyományaira, illetve modellértékű megvalósításaira alapozva tételesen szerepel a kulturális és a területi autonómia. Ha ezt az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága is elfogadja, kötelező jogi eszközzé válik. Fontos tehát, hogy kollégáink, Winkler Gyula és Sógor Csaba továbbra is ott legyenek az unió intézményeiben, hiszen ők sokat tettek közös ügyeink érdekében.
Nyilatkozat a nemzeti kérdésről
„Igényeljük a romániai magyarság önkormányzatát, amelyhez való jogunkat az erdélyi románságnak saját elhatározásában született Gyulafehérvári Határozataira alapítjuk.” Tamási Áron: Hitvallás, Vásárhelyi Találkozó, 1937. október
„...Az új román állam megalakításának alapelveiként, a Nemzetgyűlés kinyilvánítja a következőket: 1. A teljes nemzeti szabadság az összes együttélő népek számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által, saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában.
2. Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezeteinek.” (III. 1-2)
Gyulafehérvár, 1918. december 1.
Románia politikai életének egyik legsúlyosabb megoldásra váró politikai-társadalmi problémája a nemzeti kérdés. Keserves tapasztalataink, a tragikus események arról győztek meg bennünket, a romániai magyarságot és annak legitim képviselőjét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy mind a mai napig sem a politikai akarat, sem a politikai gyakorlat nem kínál elfogadható megoldást számunkra. Vállalva nemzeti entitásunkat nem akarunk sem elszakadni, sem elvándorolni, szülőföldünket otthonunknak valljuk. De a román nemzetbe beolvadni sem akarunk. A romániai magyarság politikai alanyként államalkotó tényező, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társa. Épp olyan felelősséggel tartozunk jövőjéért, mint bármely más állampolgár, s mikor látnunk kell a magyarság körében eluralkodó kiábrándultságot, az ennek okán jelentkező elvándorlást, kötelességünk cselekedni.
Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút ebből a válságból. Az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as Gyulafehérvári Kiáltványban.
Állítjuk, hogy ez az út a belső önrendelkezés útja. A belső önrendelkezési elv ugyanakkor egyetemlegesen is előre mutat, hiszen számos, már létrejött vagy most alakuló közösségi önkormányzat utal arra: Európa működő demokráciáiban ez a gyakorlat sikeres. A romániai magyarság közösségként való betagolódása a hazai társadalomba része az ország európai közösségekbe való integrációjának.
Tudatában vagyunk annak, hogy a nemzetiségi kérdés az emberjogi vonatkozásokon túlmenően új dimenziókat nyert, és ma már az európai biztonság és stabilitás fontos tényezője. Meggyőződésünk, hogy a közösségek önkormányzata hozzájárul a jogállam és a civil társadalmi struktúrák megerősödéséhez és ugyanakkor szerves része a demokratizálódás folyamatának. A nemzeti kérdés megoldása általános érdek, számítunk az ország demokratikus erőinek a közreműködésére abban a fáradságos munkában, amely megteremti e megoldás alkotmányos és jogi kereteit. Kolozsvár, 1992. október 25.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

RMDSZ- EMNP levélváltás a szórványmagyarság parlamenti képviseletéről - Nyílt levélben hárította el csütörtökön Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke Winkler Gyula európai parlamenti képviselőnek, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szórvány frakciója elnökének kérését, hogy az EMNP ne indítson jelölteket a "szórványmegyékben" a romániai parlamenti választásokon.
Az RMDSZ politikusa szerdán ugyancsak nyílt levélben szorgalmazta az EMNP visszalépését azokban a megyékben, amelyekben a magyarság aránya tíz százalék alatt van, mert szerinte magyar ellenjelölt indulása tovább csökkentené a magyar mandátumszerzés amúgy is csekély esélyét.
"Véleményem szerint az EMNP jelöltindítása Erdély-szerte a román politikai pártok választási érdekeit szolgálja. Ez hatványozottan igaz a szórvány megyék esetében, ahol a jelenleg érvényben lévő választási törvény amúgy is csekély lehetőséget ad magyar mandátum szerzésére, ellenjelölt indulásával pedig a meglévő esélyek tovább csökkennek" - írta Toró T. Tibornak címzett levelében Winkler Gyula.
Az EMNP elnöke szerint a szórványmagyarság iránti aggodalom akkor lett volna hiteles, ha az RMDSZ nem utasítja el a magyar pártok együttműködését.
"Aggodalma hitelesebb lett volna, ha nyílt levelét e tárgyban néhány hónappal ezelőtt írja és nem csak nekem címezi, hanem saját pártja elnökének is, megegyezést sürgetve a magyar politikai szervezetek között, a Minden magyar számít választási jelmondat jegyében" - írta válaszában Toró T. Tibor.
Az EMNP elnöke kifejezte meggyőződését, hogy az EMNP indulása nem a román pártoknak kedvez, hanem ellenkezőleg, alternatívát jelent az RMDSZ teljesítményével elégedetlen magyar polgároknak és összegyűjti azokat a szavazatokat, amelyek magyar alternatíva hiányában román pártok jelöltjei felé irányulhatnak.
(MTI)

Belföldi hírek
Egynyelvűség Marosvásárhelyen
Nem szavazta meg a marosvásárhelyi tanács a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről szóló határozattervezetet. Habár az RMDSZ–SZLSZ koalíciónak többsége van a testületben, csak egyetlen román tanácstag szavazott igennel, három nemmel, a többiek tartózkodtak. Ionela Ciotlăuş alpolgármester szerint nem két, hanem többnyelvű táblákra van szükség, turisztikai célokból.
Toró nem hátrál
Tévedés az a feltételezés, hogy az EMNP indulása a parlamenti választásokon a szórványvidékeken a román pártoknak kedvez – állítja az ENMP elnöke nyílt levélben, amelyben Winkler Gyula EP-képviselőnek, az RMDSZ szórványfrakció-elnökének válaszolt. Winkler Gyula nyílt levélben kérte fel Toró T. Tibort, hogy az EMNP ne indítson saját jelölteket azokban a megyékben, ahol a magyarság aránya tíz százaléknál alacsonyabb.
Magyar alprefektus
Koss Gabriellát, a szászrégeni polgármesteri hivatal volt jegyzőjét nevezték ki Maros megye új alprefektusának, miután Manuel Butiulcă lemondott, mert képviselői mandátumért indul a parlamenti választásokon.
Vasúti bűnbanda
Kommandósokkal állíttatta elő az ügyészség tegnap az állami vasúttársaság több mint nyolcvan ellenőrét és igazgatóját, akiket azzal gyanúsítanak, hogy szervezett bűnözői csoportot alkotva osztoztak a menetjegy nélkül utazóktól elfogadott csúszópénzeken. A gyanúsítottakat kisbuszokkal szállították kihallgatásra Kolozsvárról, Craiováról és a bukaresti közlekedési minisztériumból a brassói ügyészségre. Az intézmény szóvivője szerint csaknem egy éve nyomoznak az ügyben, a társaság több mint kétszáz alkalmazottja ellen folyik vizsgálat, hivatalos becslések szerint ugyanis az utasok 30 százaléka utazik menetjegy nélkül, s ez évente 100–150 millió lejes veszteséget okoz.
Hazazsuppolták, de nem maradnak
Százhetvenkilenc Franciaországból hazatelepített roma nemzetiségű román állampolgár érkezett tegnap a temesvári repülőtérre. A romák elmondták: vissza fognak menni, csak az ünnepekre jöttek. A charterjáratot, amellyel utaztak, a francia hatóságok bocsátották rendelkezésre. A kitoloncolt felnőttek egyenként 300 eurót kaptak a hazatérésért, a gyerekek pedig 100–100 eurót. A repülőtérről a csoportot a temesvári közszállítási vállalat által rendelkezésre bocsátott buszokkal az északi pályaudvarra szállították rendőri és csendőri kísérettel. Onnan a romák visszatérnek lakhelyeikre, többségük Kolozs és Bihar megyei.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ-EMNP-levélváltás a szórványmagyarság parlamenti képviseletéről
 Nyílt levélben hárította el csütörtökön Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke Winkler Gyula európai parlamenti képviselőnek, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szórvány frakciója elnökének kérését, hogy az EMNP ne indítson jelölteket a “szórványmegyékben” a romániai parlamenti választásokon.
Az RMDSZ politikusa szerdán ugyancsak nyílt levélben szorgalmazta az EMNP visszalépését azokban a megyékben, amelyekben a magyarság aránya tíz százalék alatt van, mert szerinte magyar ellenjelölt indulása tovább csökkentené a magyar mandátumszerzés amúgy is csekély esélyét.
“Véleményem szerint az EMNP jelöltindítása Erdély-szerte a román politikai pártok választási érdekeit szolgálja. Ez hatványozottan igaz a szórvány megyék esetében, ahol a jelenleg érvényben lévő választási törvény amúgy is csekély lehetőséget ad magyar mandátum szerzésére, ellenjelölt indulásával pedig a meglévő esélyek tovább csökkennek” – írta Toró T. Tibornak címzett levelében Winkler Gyula.
Az EMNP elnöke szerint a szórványmagyarság iránti aggodalom akkor lett volna hiteles, ha az RMDSZ nem utasítja el a magyar pártok együttműködését.
“Aggodalma hitelesebb lett volna, ha nyílt levelét e tárgyban néhány hónappal ezelőtt írja és nem csak nekem címezi, hanem saját pártja elnökének is, megegyezést sürgetve a magyar politikai szervezetek között, a Minden magyar számít választási jelmondat jegyében” – írta válaszában Toró T. Tibor.
Az EMNP elnöke kifejezte meggyőződését, hogy az EMNP indulása nem a román pártoknak kedvez, hanem ellenkezőleg, alternatívát jelent az RMDSZ teljesítményével elégedetlen magyar polgároknak és összegyűjti azokat a szavazatokat, amelyek magyar alternatíva hiányában román pártok jelöltjei felé irányulhatnak.
erdon.ro

Szórványban vitatott az ellenjelölt – Az EMNP visszavonulását kérik
Kilenc megye RMDSZ-szervezeteinek elnökei kérik a szórványban indított EMNP-jelöltek visszahívását egy Toró T. Tiborhoz intézett nyílt levélben. Az EMNP elnöke Winkler Gyulának küldött válaszlevelében elzárkózott ettől, és a Szeben, Krassó-Szörény, Máramaros, Arad, Beszterce-Naszód, Temes, Brassó, Fehér megyei, illetve Nagybánya körzeti RMDSZ-vezetők úgy vélik, Toró „sajnálatos módon a pártérdeket a szórványban élő magyar közösségek érdeke fölé helyezte”, mert „minden józanul gondolkodó és számolni tudó személy számára egyértelmű: a 6:3-as alternatív küszöb elérése az EMNP által csak akkor volna lehetséges, ha az RMDSZ nem indítana jelölteket. „Az óriásplakátokon reklámozott alternatív küszöb igazából a román pártoknak jelent mandátumot. A tét nem az, hogy az EMNP bejut vagy sem a parlamentbe, hanem hogy az RMDSZ vagy valamelyik román párt jelöltje szerez mandátumot” – áll a nyílt levélben. Az aláírók kijelentik: a jelöltlisták iktatásának törvényes határideje október 30., addig még meggondolhatják magukat az EMNP vezetői.
Ugyanezt szorgalmazza az RMDSZ politikai alelnöke is. Borbély László tegnap kijelentette: fennáll annak a lehetősége, hogy az MPP ne induljon „az RMDSZ ellen” a parlamenti választásokon, és az EMNP képviselőinek is „meg kellene gondolniuk kétszer-háromszor ezt a dolgot”, „nem beszélve egyesekről, akik most arra ébredtek, hogy függetlenként akarnak indulni, ellenünkben”. Borbély szerint semmi esélyük sincs a magyar pártoknak, amelyek indulnának a parlamenti választásokon, és ezt ők is tudják, de az indulásuk rossz szolgálatot tesz a magyar közösség érdekeinek. „Az önkormányzati választások bebizonyították, hogy mi vagyunk a romániai magyarság legitim képviselői, és ez továbbra is így lesz. Mi felhívjuk azoknak a figyelmét, akik ellenünk szándékoznak indulni, hogy semmi esélyük sincs. Ők is tudják ezt. Sajnálatos módon azonban elveszíthetünk néhány szavazatot, mely nagyon sokat jelent akkor, amikor el kell jutnod az 50 százalékig vagy az újrafelosztásig, hogy bejuss a parlamentbe.”
Demeter J. Ildikó
Háromszék
Erdély.ma

Áthidalhatatlan akadályok a megegyezés útjában?
Az erdélyi magyar pártok közötti viszony alakulásáról, a parlamenti választásokon való együttműködés elmaradásának okairól, a három politikai alakulatot megosztó tényezőkről kérdeztük Kovács Pétert, az RMDSZ főtitkárát, Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és Bíró Zsoltot, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét. Kovács Péter elmondta: a magyar választók júniusban bizalmat szavaztak a szövetségnek, az igazi összefogás tehát a választókkal való együttműködést jelenti. Toró T. Tibor szerint örvendetes, hogy az MPP és az RMDSZ közelít egymáshoz, ez megkönnyítheti a hárompárti együttműködés megvalósulását. Bíró Zsolt szerint a nemzeti érdek felülír minden nézeteltérést, ezzel magyarázza az MPP és RMDSZ közötti együttműködési tárgyalásokat, ugyanakkor kifogásolja a néppárt „sportszerűtlen” megnyilvánulásait.
Kovács: Az RMDSZ csak a választókkal működik együtt
– Együttműködni csak azzal lehet, aki erre hajlandó. Aki saját kudarcait az együttműködési szándék álcájával leplezi, inkább maradjon magára! – jelentette ki Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Emlékeztetett: a szövetség az elmúlt években igenis tett lépéseket az összefogásért, így lett Tőkés László az Európai Parlament tagja.
Az RMDSZ főtitkára szerint a júniusi önkormányzati választások eredményei azt igazolják, a magyar politikai képviselet megosztására nincs szükség; a választók az RMDSZ önálló indulását elfogadták, a szövetséget hitelesnek tekintik. – Hibáinkból tanulva azon vagyunk, hogy azoknak a magyaroknak az érdekeit is képviseljük, akik most más pártokat támogatnak – hangsúlyozta Kovács. Hozzátette, az RMDSZ nem pártokkal, hanem a választókkal működik együtt: ez az igazi összefogás.
Az RMDSZ politikusa szerint az EMNP-nek az alternatív választási küszöbre vonatkozó kampánya a magyar szavazók átverése. – Aki józanul gondolkodik, beláthatja, hogy a 6:3-as küszöb az EMNP által csak akkor érhető el, ha az RMDSZ ebben a kilenc választókerületben nem indít jelöltet, erről viszont nincs szó! – magyarázta. A főtitkár szerint amíg az EMNP egyedüli célja, hogy az RMDSZ-nek kevesebb parlamenti képviselője legyen, addig elképzelhetetlen bármiféle együttműködés.
Ami pedig az MPP-t illeti, Kovács szerint a polgári párt felismerte, hogy nincs lehetősége bejutni a parlamentbe. Ha indul, szavazatokat vesz el ugyan az RMDSZ-től, ezek viszont nem elegendőek a mandátumszerzéshez. – Az MPP-vel tudunk egyeztetni ilyen vonatkozásban, az EMNP-vel viszont nem, a néppárt így nem a magyar, hanem a román érdekeket képviseli – állapította meg.
Toró: jó hír az MPP-RMDSZ megegyezés
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke nyílt levélben fordult a másik két párt elnökéhez, felszólítva őket, fogalmazzák meg a nemzeti minimumot, amelyet valamennyien képviselnek majd a parlamentben. A találkozó apropóját a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadásának 20. évfordulója adta volna. Toró szerint Kelemen Hunor azzal utasította vissza a meghívást, hogy az EMNP tulajdonképpen saját kampányrendezvényére hívta vetélytársait. Toró szerint ez is azt bizonyítja, hogy az RMDSZ számára az autonómia és a kampány fogalma összekapcsolódik. Mindemellett úgy vélte, vannak olyanok az RMDSZ aktív tagságában, akik „komolyan gondolkodnak az autonómiáról”, és akikkel meg lehet egyezni a célkitűzések rendszeréről, amelyek a politikai megállapodások alapjául szolgálhatnak.
Toró szerint az EMNP-nek a 6:3 minden magyar nyer kampánya nem megosztó jellegű. Köztudott: az a párt is képviseletet nyerhet, amely legalább 6 képviselői, és 3 szenátori mandátumot szerez. A politikus szerint pártja teljesítheti ezt a küszöböt a biztos bejutó RMDSZ mellett. Úgy vélte, ehhez az szükséges, hogy a két szervezet ne egymás ellen folytasson kampányt.
A néppárt elnöke kifejtette: az EMNP örül annak, hogy az MPP és az RMDSZ megpróbál közös nevezőre jutni, ez csak megkönnyíti a jövőbeni három-párti egyeztetéseket.
Ami pedig a polgári párttal való viszonyt illeti: az EMNP és MPP együttműködése kiteljesedhet. Mint mondta, a két politikai alakulat megyei és regionális vezetőségei között egyre jobb az együttműködés, a jelöltállítás letisztulását követően országos szinten is létrejön a párbeszéd. Az EMNP hosszú távú partnerséget alakítana ki az MPP-vel. A hiteles, a nemzeti, autonomista vonal megalapozása szerves fejlődés eredményeként jöhet létre – fejtette ki Toró.
Bíró: Nem lehet szó az MPP önfeladásáról
– Az MPP azért jött létre, mert új utakat keresett. Amikor néppártos barátaink megalapították pártjukat, az MPP törekvését igazolták vissza, pontosabban azt, hogy az RMDSZ-en kívül is van élet. Ezek után minket azzal vádolni, hogy az RMDSZ irányába mozdulunk el, velük akarunk szoros kapcsolatot kialakítani, nem felel meg a valóságnak. Mi évek óta következetesen azt valljuk, hogy a választás szabadságát biztosítani kell. Elsősorban az önkormányzati választásokról van szó, a magyar–magyar versenynek itt van létjogosultsága, és akkor is a tömbmagyar részeken, a nemzeti érdeket nem írhatja felül semmilyen pártérdek, csoportérdek – vélekedik Bíró Zsolt.
Az MPP elnöke szerint pártja emiatt döntött úgy, hogy tárgyalni kell mindkét politikai párttal. – Kezdeményezésünket júliustól ismeri mind a közvélemény, mind a partnereink. Az RMDSZ azonban a maga 80 – az ő olvasatukban 86 százalékos – támogatottságának tudatában időhúzásra játszott, egy választási szövetség bejegyezése ugyanis időigényes dolog. Mi ennek ellenére továbbra is azt mondjuk: nem jó a megosztás. Az MPP nem szétverni, hanem megerősíteni akarja az erdélyi magyar közösséget. Ez viszont csak úgy jöhet létre, ha együtt gondolkodunk, együtt lépünk. A választói akarattal szembe menni nem lehet. Az pedig nagyon is világos: a választók egyértelműen az összefogás fele hajlanak, az együttműködést szorgalmazzák. Másrészt: a júniusi önkormányzati választások eredményeitől sem a 10 százalékos MPP, sem a 8 százalékos néppárt nem tekinthet el – magyarázta.
– Nyitottak vagyunk a párbeszédre az EMNP-vel, úgy vélem, nincsenek köztünk áthidalhatatlan akadályok. De olyan szövetségbe nem tudunk belemenni, ami az MPP önfeladását, identitása elvesztését jelenti. Néppártos barátaink folyamatosan fúzióról beszélnek, és eléggé sportszerűtlen módon próbálják embereinket „levadászni”. Olyan eszközöket vetnek be, amelyekkel szemben komoly fenntartásaink vannak – vélekedett.
SZ. K. – Z. É.
Szabadság (Kolozsvár)

Újabb eskütétel az autonómiáért
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) politikatörténeti konferenciával emlékezik arra az 1992. október 25-i eseményre, amikor az RMDSZ akkori vezetői a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküt tettek az autonómia kivívásáért, illetve az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának (KOT) ülésén elfogadták a Kolozsvári Nyilatkozat néven ismertté vált dokumentumot.
A tervek szerint a konferencián előadást tart többek között Tőkés László EP-képviselő, Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára, és videóüzenetben szólal fel Gál Kinga magyarországi EP-képviselő.
A kolozsvári nyilatkozatról értekezik továbbá Borbély Zsolt Attila, az EMNP alelnöke, Bodó Barna és Bakk Miklós politológusok, valamint Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke.
Az autonomista erők önálló politikai szerveződéséről Toró T. Tibor EMNP-elnök értekezik. A konferencia végén a zárónyilatkozat elfogadása után az EMNP képviselő- és szenátorjelöltjei újabb esküt tesznek az autonómiáért, majd megkoszorúzzák Márton Áron szobrát.
Szabadság (Kolozsvár)

Az erdélyi önrendelkezési küzdelem állomásai (Autonómiát!) – dokumentum
1989. december 25.
A december 25-i Kiáltvány „egy új nemzetiségi Statútum” kidolgozását szorgalmazta, ugyanakkor megfogalmazódik benne a „kollektív jogok” alkotmányos szavatolása iránti igény, valamint az, hogy az RMDSZ „az önrendelkezési jog elvi alapján” áll, vagyis a dokumentum tartalmaz az autonómiatervezetek irányába mutató megfogalmazásokat.
1990. április 21–22.
Az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusán elfogadott program általános utalást tartalmaz az önrendelkezésre nézve, azaz célként olyan jogi keretek kialakítását jelöli meg, „amelyek szavatolják nemzetiségi viszonyaink rendezését az európai demokráciában megvalósult legjobb modellek szerint, biztosítják az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok szabad érvényesítését, az önrendelkezést”. A program ezen elvi kijelentését a 13. pont konkretizálja: „különféle személyi és kollektív kisebbségi jogok gyakorlásának legmegfelelőbb biztosítéka a helyi önkormányzati rendszer kialakítása.” 1991. május 24–26.
Az RMDSZ II. (marosvásárhelyi) kongresszusán Szőcs Géza bemutatja Nemzetiségi törvénytervezet-csomagját, amely definiálja az autonómiaformákat is. A tervezet nem vált az RMDSZ hivatalos dokumentumává. 1992. október 25.
Az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának (KOT) ülésén elfogadják a Nyilatkozat a nemzeti kérdésről című dokumentumot, amely az úgynevezett Kolozsvári Nyilatkozatként lett ismert. A határozat a „belső önrendelkezés” koncepciójára alapozó autonómiastratégia felülkerekedését jelentette a kisebbségjogi és a helyi önkormányzatokra alapozó felfogással szemben. 1992. december 31.
December 31-i dátummal teszi közzé Csapó József a Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség önrendelkezéséről című tervezetét, amely bár a Kolozsvári Nyilatkozatra alapoz, még nem vált az RMDSZ hivatalos dokumentumává. E tervezet a „belső önrendelkezés” koncepciójának első megalapozási kísérleteként megpróbálta összefoglalni és hasznosítani a legfontosabb nemzetközi dokumentumokat. 1993. november 14.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elfogadta a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetet, amelyet a román parlamentben törvényjavaslatként iktattak. A tervezet mind a kisebbségi jogokat, mind a közösségi autonómia három formáját (személyi elvű autonómia, a sajátos státusú önkormányzatok autonómiája és a regionális autonómia) megjelöli, azonban – kerettörvényként – nem kodifikálja azt. 1994. március
Szilágyi N. Sándor a Korunkban közzéteszi Törvény a nemzeti identitással kapcsolatos jogokról és a nemzeti közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről című törvényjavaslatát. A tervezet inkább nyelvi rezsimet szabályoz, de bevezeti „az önadminisztráló nemzeti közösségek” fogalmát is. 1994. május 13–14.
Román–magyar szakmai tanácskozás a közösségi jogokról és az autonómiáról Tusnádfürdőn. Résztvevői: Gabriel Andreescu, Renate Weber, Valentin Stan, Smaranda Enache, Biró Annamária, Kolumbán Gábor, Bakk Miklós, Bodó Barna, Fábián Ernő, Varga Attila, Balázs Sándor, Horváth István, Eckstein-Kovács Péter és Nagy György. 1994. szeptember 28.
Csapó József az Erdélyi Naplóban közzéteszi javaslatát a három autonómiaforma kodifikálásáról. Ezek címei: A sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma; A Romániai magyar nemzeti közösség személyi autonómiájának statútuma és A sajátos státusú helyi önkormányzatok regionális társulásának autonómia-statútuma. 1994. november
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának határozata alapján szakbizottság jön létre az autonómiastatútumok véglegesítésére. Tagjai: Csapó József, Tokay György, Varga Attila, Béres András, Bodó Barna, Balázs Sándor, Bakk Miklós, Papp Előd, Hajdú Gábor, Katona Ádám, Madaras Lázár, Markó Attila, Szabó István, Szilágyi N. Sándor. A bizottság Csapó József tervezeteit vette alapul.
1995. április
Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Főosztálya két tervezetet bocsát belső vitára: A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútuma (kidolgozói: Bodó Barna, Bakk Miklós, Szász Alpár Zoltán); Törvénytervezet a személyi elvű önkormányzatokról (kidolgozója: Bakk Miklós). 1995. április 7–8.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülése a szakbizottság javaslatai alapján megvitatta az alternatív tervezeteket, de nem hozott döntést róluk. Csupán az a határozat született, hogy az autonómiavita eredményeit bele kell foglalni a közelgő kongresszus programtervezetébe. 1995. május 26–28.
Az RMDSZ negyedik, kolozsvári kongresszusa programba foglalt néhány elvi tézist az autonómiáról (ezek szerint az autonómia egyaránt jelent elvet a jogállam kiépítésében, a nemzeti közösség jogát, melyet identitása megőrzése érdekében gyakorol, eszközt a romániai magyarság gazdasági és kulturális fennmaradásának megalapozásához és stratégiai célt, melyet az RMDSZ politikai tevékenységében és a civil társadalom szervezeteivel kialakított kapcsolataiban követ), és rögzítette azt a három autonómia-formát, amelynek jogi megfogalmazására és a törvényhozás útján való érvényesítésére az RMDSZ törekedni fog. E három autonómia-forma: a személyi elvű autonómia, a sajátos státusú helyi önkormányzatok, valamint a területi autonómia, mely „a helyi önkormányzatok társulásával érdekszövetségként jön létre”. 1995. szeptember
Csapó József közzéteszi a Magyar Kisebbségben (1995/2. szám) Székelyföld autonómia-statútuma című tervezetét, mely Székelyföld autonómiájának megfogalmazására irányul, a belső önrendelkezés elvére alapozva. Ez a koncepció később a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tervezetének alapjául szolgált. 2003. április 23.
Megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, amely az RMDSZ programjában is szereplő autonómiaformák megvalósítását tűzi ki célul. A Tőkés László püspök és Fejes Anzelm premontrei főapát elnökletével megalakult testületnek 31 tagja volt, köztük parlamenti és önkormányzati képviselők, polgármesterek, RMDSZ-tisztségviselők, vállalkozók, civil társadalmi szervezetek vezetői.
2003. július 7.
Gyergyócsomafalván megalakul az EMNT KT székelyföldi tagjainak részvételével, önálló testületként a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete azzal a céllal, hogy Székelyföld autonómiaigényének közképviseletére, illetve megvalósítására létrehozza a Székely Nemzeti Tanácsot. A kezdeményező testület tagjai nyilatkozatban üdvözlik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334-es számú, Andreas Gross jelentése alapján elfogadott határozatát. 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében megalakul a Székely Nemzeti Tanács. Elnökké egyhangúlag dr. Csapó Józsefet választják. Alakulásakor meghirdetett célja, hogy a Székelyföld autonómiáját a jog és a demokrácia eszközével vívja ki, alkalmazva a nemzetközi jog kínálta lehetőségeket. 2003. október 29-én a román parlament felsőházának jogi bizottságában Antonie Iorgovan kormánypárti szenátor Románia alkotmánya elleni támadásnak nevezi a Székely Nemzeti Tanács megalakulását, kérve, hogy a testület forduljon az ország legfőbb ügyészéhez „a Székely Nemzeti Tanács akcióival kapcsolatban”. A szenátus ülésén megjelent Ilie Botos, Románia legfőbb ügyésze, és biztosította a testület tagjait, hogy az általa vezetett intézmény az ügyben „már teljesíti kötelességét” – közölte a román közszolgálati rádió. 2003. november 13-án a Székely Nemzeti Tanács elnöke, dr. Csapó József közzétette a Székely Nemzeti Tanács által közvitára bocsátott Székelyföld-statútum román nyelvű változatát, és kijelentette, hogy a román változat alapján konszenzusra szeretnének jutni a székelyföldi románsággal. 2003. november
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által felkért szakértői csoport (koordinátora: Bakk Miklós, tagjai: Bodó Barna, Borbély Imre, Biró Gáspár, Komlóssy József, Kovács Péter) elkészíti az ún. Autonómia-csomagtervet (mely három összefüggő tervezetet tartalmaz a regionális autonómiára vonatkozóan: Kerettörvény a régiókról, Törvénytervezet Székelyföld különleges jogállású régió létrehozásáról, Székelyföld különleges jogállású régió autonómiájának statútuma). Később a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vitatta e tervezet legitimitását, ezért nem vált az EMNT hivatalos dokumentumává. 2003. december 10.
Miután az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága a román és a magyar parlamenti pártok frakcióvezetőitől személyes találkozót kért, hogy tájékoztassa őket a Székely Nemzeti Tanács célkitűzéseiről, Ioan Solcanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt szenátusi frakcióvezetője fogadta az SZNT küldöttségét. A találkozó után Solcanu újságíróknak kijelentette: elfogadhatatlannak tartja a székelyföldi autonómiatervét. 2004. január 17.
Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Székely Nemzeti Tanács, véglegesítette és elfogadta a Csapó József tervezetén alapuló Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét. A tanács arról is döntött, hogy a statútumtervezettel Románia parlamentjéhez fordul. 2004. február 25.
Birtalan Ákos, valamint az RMDSZ-frakció polgári szárnyának képviselői, Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt Bihar, Pécsi Ferenc Szatmár, Toró T. Tibor Temes és Vekov Károly Kolozs megyei képviselő Románia parlamentje elé terjesztette Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét. 2004. március 30.
A Képviselőház elutasítja Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét. 2004. június 18.
Négy magyar képviselő és egy szenátor aláírásával iktatták a képviselőház állandó bizottságában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kidolgozott személyi elvű autonómia kerettörvényét, valamint a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának statútumát, melyet Bakk Miklós és Toró T. Tibor dolgozott ki. 2004. június 29.
A szenátus elutasítja Székelyföld autonómiájának statútumát. 2004. szeptember 9.
Alkotmányellenességre hivatkozva a képviselőház közigazgatási bizottsága elutasította a romániai nemzeti kisebbségek személyi elvű autonómiáját szabályozó kerettörvényt, valamint a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának statútumát, melyet június 18-án nyújtott be négy magyar képviselő és egy szenátor. 2004. december 23.
Az új kormány megalakításáról szóló parlamenti megbeszéléseken az RMDSZ a kisebbségek jogait magában foglaló és biztosító törvény megalkotását javasolta. 2005. január 18.
A Magyar Rádiónak adott interjúban Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök megállapította: a határon túl már van kulturális autonómia. 2005. február 8.
Az RMDSZ sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a többi kisebbség képviselőivel közösen dolgoznak a kisebbségi törvényen, mely kerettörvény jellegű lesz, és azt közvitára bocsátják. 2005. február 18.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a kisebbségi törvény megalkotása aláássa az autonómiát. 2005. március 17.
Toró T. Tibor Temes megyei képviselő bírálta a tervezetet, mert az a kisebbségi szervezetek létrehozására vonatkozóan ugyanazokat a diszkriminatív kritériumokat tartalmazza, amelyeket a romániai választási törvényben több nemzetközi szervezet is kifogásolt. 2005. március 18.
Nyilvánosságra hozták az RMDSZ által kezdeményezett kisebbségi törvény tervezetének szövegét. 2005. március 21.
A Magyar Polgári Szövetség háromszéki egyeztető tanácsa bírálta a nemzeti kisebbségekről szóló törvény tervezetét, és széleskörű konzultációsorozat beindítását kezdeményezte az autonómiáról. 2005. március 22–25.
Toró T. Tibor képviselő benyújtotta a kisebbségi törvény tervezetéhez készített módosító csomagot, mely 15 indítványt tartalmaz, és az EMNT 2004-ben iktatott személyi elvű kerettörvény-tervezetéből indul ki.
2005. március 30.
Az erdélyi protestáns egyházfők Markó Bélához intézett nyílt levelükben kifejtik: nem célszerű jelen formájában a parlament elé terjeszteni a tervezetet, mert azt nem előzte meg széles körű szakmai és társadalmi vita.
2005. április 9.
A Székely Nemzeti Tanács ismét az igazságügyi minisztériumhoz fordult a népszavazásról szóló törvény módosításáért annak érdekében, hogy a székelyföldi helyi önkormányzatok által az autonómia kérdésében kiírt népszavazások ne legyenek megtámadhatóak a közigazgatási bíróságon. 2005. április 15.
Puskás Bálint szenátor bejelentette: az RMDSZ háromszéki törvényhozói népszavazási törvényt módosító tervezetet nyújtottak be a parlamentben annak érdekében, hogy váljon lehetővé a Székelyföld autonómiájáról szóló referendum kiírása. 2005. április 21.
A kormány úgy döntött, a kisebbségi törvény tervezetéről kéri a Velencei Bizottság és az EBESZ kisebbségi főbiztosának véleményét. 2005. április 23.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács közös nyilatkozatban bírálja a kisebbségi törvényt, mely „a magyar autonómia kijátszására és letörésére szolgál”. 2005. május 19.
Többszöri halasztást követően a kormány elfogadta az RMDSZ kisebbségitörvény-javaslatát. 2005. június 2.
A kisebbségi törvény tervezete eljutott a szenátus emberjogi, illetve közigazgatási bizottságának asztalára. 2005. június 3.
A kisebbségi törvénytervezet támogatását kérte az Európai Néppárttól Markó Béla. 2005. június 8.
Az RMDSZ frakciói úgy döntöttek, nem támogatják a Székely Nemzeti Tanács parlament elé terjesztett autonómiastatútumát. 2005. június 9.
Negatívan véleményezte a szenátus kulturális bizottsága a kisebbségi törvénytervezetet. 2005. június 30.
A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét másodszor is a parlament elé terjesztik; ezúttal a beterjesztők: Sógor Csaba szenátor és Becsek Garda Dezső képviselő. A tervezet a 2004. március 1-jén benyújtott változathoz képest módosításokat tartalmaz, többek között a parlament törvényhozási bizottságának észrevételei alapján. A tervezetet a képviselőház 2005. október 12-én elutasította. 2005. július 7.
A szenátus közigazgatási és területrendezési bizottsága kedvezően véleményezte a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet. 2005. október 8.
A Székely Nemzeti Tanács összegzése szerint a tanács felkérésére 11 helyi önkormányzat határozott a helyi népszavazás megszervezéséről Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásának tárgyában. A közigazgatási bíróságokon megsemmisítették a tanácsi határozatokat. 2005. október 12.
A képviselőház 188–16 arányban elutasítja a Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiájára vonatkozó, másodszor is a parlament elé terjesztett törvénytervezetét. 2005. október 14.
A Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútuma felvállalhatatlan – jelentette ki sajtótájékoztatón Márton Árpád parlamenti képviselő. Arra a kérdésre válaszolva, hogy ha az RMDSZ felvállalhatatlannak tartja az SZNT tervezetét, akkor miért nem nyújtotta eddig be saját javaslatát, Márton Árpád azt válaszolta: az RMDSZ nem tartja jónak a mostani időpontot. 2005. október 21.
A Velencei Bizottság soros ülésén úgy értékelte a kisebbségi törvénytervezetet, hogy az lehetőséget teremt majd Romániában a kisebbségi jogok megerősítésére és kiszélesítésére. Ugyanakkor a jelentés bírálta a tervezet kisebbségi szervezetek bejegyzésére és választási részvételére vonatkozó, korlátozó előírásait. 2005. október 24.
A szenátus elutasította a kisebbségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot. 2005. október 26.
A képviselőház házbizottságában leszavazták a kormánykoalíció azon kérését, hogy az alsóház sürgősségi eljárással tárgyalja meg a kisebbségi törvényjavaslatot. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) közleményben kérte az RMDSZ csúcsvezetőinek lemondását, a kisebbségi törvénytervezet visszavonását és egy másik, az autonómiáról szóló tervezet előkészítését. 2005. november 2.
A székelyföldi román civil szervezetek memorandumot tettek közzé, amelyben az európai követelményekkel ellentétesnek nevezik a kisebbségi törvényt. 2005. november 30.
Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök kolozsvári sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a kisebbségi törvénytervezet „nem tartalmaz túlzásokat”. Mint mondta, nem hiszi, hogy félni kellene a kulturális autonómiától vagy a kisebbségeknek biztosított jogoktól. 2005. december 4.
Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke kijelentette: pártja jelenlegi formájában nem támogatja a kisebbségi törvényt. 2005. december 7.
A képviselőház szakbizottságaiban megkezdődött a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitája. 2005. december 12.
Eugen Nicolăescu, az NLP–DP (D. A.) pártszövetség szóvivője bejelentette, hogy a két párt vezetői megállapodtak, kiiktatják a kisebbségi törvényből a kulturális autonómia-tanácsokra vonatkozó cikkelyeket. Az autonómiatanácsok hatáskörét, javaslatuk szerint, a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) venné át. Markó Béla RMDSZ-elnök szószegőknek nevezte a román kormánypártok azon politikusait, akik nem támogatják, vagy ki akarják üresíteni a kisebbségi törvénytervezetet. 2005. december 13.
Az RMDSZ frakciója megszavazta, hogy Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő vonja vissza módosító indítványait. Toró a szavazás után is megerősítette a Szabadságnak, hogy ennek a kérésnek nem fog eleget tenni. 2005. december 15.Az EP megszavazta a Romániáról szóló jelentést. A Pierre Moscovici francia EP-képviselő által készített dokumentumban az áll, hogy az EP „elégedetlenségét fejezi ki a kisebbségi törvény folyamatos késése miatt”. 2006. január 12.
A Ziua című lap révén ismertté vált Valeriu Tabără kisebbségi törvénytervezete. 2006. március 21.
A képviselőház jogi, emberjogi és tanügyi szakbizottsága folytatta a kisebbségi törvénytervezet vitáját; a vita a harmadik cikkelyig jutott. 2006. április 20.
Tabajdi Csaba (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ) EP-képviselő közös levélben hívta fel Olli Rehn figyelmét, hogy Románia többszöri ígérete ellenére a mai napig nem fogadta el a kisebbségekről szóló törvényt. 2006. május 17.
A kisebbségek jogállásáról és a pártfinanszírozásról szóló törvények elfogadását szorgalmazta Bukarestben José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Olli Rehn bővítési biztos. 2006. június 7.
Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke kijelentette: fontosnak tartja, hogy a román parlament elfogadja a kisebbségi törvényt, és hogy a romániai pártok támogassák ezt az ügyet. 2006. július 5.
A képviselőház plénuma elutasította az RMDSZ javaslatát, hogy tűzzék napirendre a kisebbségi törvénytervezetet. 2006. augusztus 2.
Antal Árpád Kovászna megyei RMDSZ-képviselő a Háromszék című lapnak nyilatkozva kifejtette, jobb lett volna, ha egy évvel korábban az RMDSZ azt kéri a kormánytól, vállaljon felelősséget a jogszabályért. Akkor frakció-kollégái nem támogatták ötletét. Meglátása szerint azért is kedvezőbb lett volna a másik utat választani, mert elutasítás vagy siker esetén az RMDSZ más fontos célkitűzésekre – például az önálló magyar egyetem létrehozására – összpontosíthatott volna. 2006. augusztus 31.
Frunda György Maros megyei szenátor kifejtette, nem hiszi, hogy a parlament a kormány által benyújtott formában elfogadja a kisebbségi törvénytervezetet. Emiatt viszont a magyar érdekvédelmi szervezetnek nem kell kilépnie a kormányból. 2006. november 3.
Az erdélyi magyar egyházak vezetői közös nyilatkozatban álltak ki az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, kinyilvánítva, hogy támogatják az autonómia kialakítására irányuló jogos igényét, beleértve „Székelyföld területi önrendelkezésének ügyét” is. 2006. november 23.
Az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, a román csatlakozás helyzetéről készült állásfoglalásában a kisebbségi törvény mielőbbi elfogadását szorgalmazta. 2006. december 10.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) fel kívánja gyorsítani a kisebbségi törvény parlamenti elfogadását. Markó Béla RMDSZ-elnök szkeptikusan fogadta ezt, kijelentvén: „Cinikusan úgy is lehetne fogalmazni, hogy miután kisebbségbe került a kormány a parlamentben, az RMDSZ partnerei megkönnyebbülten eldöntötték, hogy támogatják a kisebbségi törvényt.” 2006. december–2007. március
Az SZNT  kezdeményezésére Székelyföld számos településén nemhivatalos népszavazást szerveztek Székelyföld autonómiájáról. A nemhivatalos népszavazást annak nyomán szervezték meg, hogy a helyi népszavazási határozatokat a hatóságok (prefektúrák) jogi úton érvénytelenítették. 2008. február 21.
Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere, a Német Demokrata Fórum elnöke kijelentette, hogy az erdélyi szászok nem kérnek autonómiát. 2009. június–2010. január
A 2009 áprilisában megalakult Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében 2009 júniusában létrejött az EMEF autonómia-munkacsoportja (két társelnöke Márton Árpád képviselő és Bakk Miklós politológus). A munkacsoport 2009 júniusa és 2010 januárja között háromszor ülésezett, azonban határozatai nem valósultak meg. 2009. július 18.
Traian Băsescu román államfő megismételte a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közönsége, Tőkés László és Orbán Viktor előtt korábbi, számtalanszor már hangoztatott álláspontját, miszerint az autonómia minden közösséget egyformán megillet Romániában, és ugyanolyan mértékű önrendelkezés képzelhető el Székelyudvarhelyen, mint például Caracalban vagy Tulceában. 2012. szeptember 25.
A román szenátus elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben terjesztett a törvényhozás elé Sógor Csaba és Garda Dezső. Az SZNT által megfogalmazott, Székelyföld autonómia-statútuma című tervezetet 2005. október 12-én a román képviselőházban 188–16 arányban leszavazták. A szenátusban érdemi vitát nem tartottak, 54 szenátor a jogszabály ellen szavazott, öten mellette, ketten tartózkodtak. Az RMDSZ-esek közül jelen volt, és igennel szavazott Albert Álmos, Cseke Attila, Fekete Szabó András, Günthner Tibor, de egyikük sem szólalt fel a tervezet mellett, ugyanakkor igennel szavazott Marcu Gheorghe SZDP-s honatya is. Hiányzott: Markó Béla, Frunda György, Verestóy Attila.
(Bakk Miklós politológus összeállítása alapján)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Miért maradt el a magyar pártok közötti szövetség?
Az erdélyi magyar pártok közötti szövetség egyelőre nem fog összejönni, mert nincs hogyan; azzal egyetértek, hogy beszélő viszonyban kell lenni mindenkivel, de itt elsősorban nem az RMDSZ-nek, hanem a szövetségen kívüli csoportosulásoknak kell keresni az együttműködés lehetőségét velünk, és ennek a végcélja az kell legyen, hogy az RMDSZ-en kívüli pártok fogadják el az egységes politikai képviselet gondolatát, más szóval azt, hogy közös ernyő alatt dolgozzunk – jelentette ki Markó Béla szenátor pénteken, az Erdélyi Magyar Televízió Többszemközt című műsorában. Az RMDSZ volt elnöke úgy értékelte, a magyar szervezeteknek Bukarestben, de Budapesten és Brüsszelben is egységes véleményt kell képviselniük, és ehhez egységes ernyő szükséges.
– Ezen belül lehet veszekedni, vitatkozni, kialakítani a közös véleményt, erről szólt és szól ma is az RMDSZ – szögezte le.
Markó Béla úgy fogalmazott, egyes magyarországi politikai pártok is le akarják gyúrni a torkunkon a többpártrendszert, ami nagyon szép, mert a demokrácia többpártrendszer alapján működik, de épp azok mondják nekünk ezt, akik már-már az egypártrendszer felé nyomják a dolgokat, hiszen az a sok dicsekvés a kétharmaddal nem biztos, hogy a többpártrendszerről szól, hanem lehet, hogy valami másról. Markó Béla nagy butaságnak nevezte azt az érvelést, miszerint esély lenne arra, hogy két magyar szervezet is bejusson a román parlamentbe. – Az rendben van, hogy beszélő viszony, párbeszéd van, de ha valaki azt hiszi, hogy kitör a többpártrendszeri boldogság, az nagyon téved, vagy lehet, hogy kitör, de akkor ez azt jelenti, hogy a magyarság nem jut be a parlamentbe. Most is hallom azokat a spekulációkat, hogy két magyar szervezet is bejuthat. Én ennél nagyobb butaságot rég nem hallottam. Egy szervezet is csak akkor jut be, ha megszerzi a romániai magyar szavazatok elsöprő többségét, arról szó sincs, hogy két szervezet is bejusson. Toró T. Tibor annyi mindent állított az elmúlt huszonvalahány évben, hogy ez is elfér az állításai között, de erről nincsen szó – tette hozzá Markó Béla. A volt szövetségi elnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, nemcsak a szórványmegyékben, hanem a tömbmagyar vidékeken való párhuzamos jelöltállítás is veszélyes a magyar képviseletre nézve. „Azzal is probléma van, ha a tömbmegyékben, a Székelyföldön az RMDSZ-szel szemben ezek a pártok indítanak jelölteket, hiszen lehet, hogy Maros, Kovászna vagy Hargita megyében nem tudnak annyi szavazatot elvinni, hogy az RMDSZ-t ott megfosszák mandátumoktól, de összességében így kevesebb szavazata lesz az RMDSZ-nek, és a szórványban nem jut a visszaosztásból. Winkler Gyuláéknak abban nincs igazuk, hogy ők csak arra hívták fel a figyelmet: a szórványban való párhuzamos jelöltállítás veszélyes. Nem. Minden ellenjelölt-indítás veszélyes, és különösen a szórványra nézve. A tömbmagyar vidékeken az ellenjelöltek elvihetnek néhány száz vagy ezer szavazatot, és ezzel pontosan egyik szórványmegyében, Hunyad vagy akár Kolozs megyében ütik ki a magyar jelöltet. A dolgok összefüggenek – mondta.
A politikus egyértelművé tette: a pártok közötti együttműködés tekintetében az RMDSZ-ben megvolt a szándék, az akarat és a cselekvés is. – Annak idején az európai parlamenti választásokon összefogtunk, és így lett Tőkés László RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. És utána mit csinált? Utána az volt a legfőbb dolga, hogy ott ütötte-verte az RMDSZ-t, ahol csak tudta, és többniyre csak ezzel foglalkozott. Teljes tisztelettel mondom, nem tudom, hogy egyebet kivívott volna nekünk, mint azt, hogy most úgy néznek ránk Brüsszelben: ezek csak hárman vannak, és ők sem tudnak egyetérteni. Jöjjenek tehát az RMDSZ-be, egyénileg vagy csoportosan, platformként, áramlatként ajánlják fel a hozzájárulásukat. Ilyen összefogásra van szükség! – hangsúlyozta Markó Béla az ETV-ben. e-nepujsag.ro;
Erdély.ma

Húsz év után ismét felesküdtek az autonómiatörekvésekre
Emlékezés az 1992-ben elfogadott Kolozsvári Nyilatkozatra
Politikatörténeti konferenciával emlékezett október 27-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az 1992. október 25-én elfogadott és közzétett Kolozsvári Nyilatkozatra, illetve az akkori RMDSZ-es képviselő- és szenátorjelöltek által a kolozsvári Szent Mihály-templomban az autonómia kivívásáért tett esküre. Jelen volt többek között Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete és Magdó János kolozsvári magyar főkonzul. A jelenlevő EMNP szenátor- és képviselőjelöltek megesküdtek arra, hogy esetleges parlamenti tagként a magyar közösség javáért és az autonómia megvalósításáért tevékenykednek. Az eskütétel után a néppárti jelöltek koszorút helyeztek el Márton Áron római katolikus püspöknek a Szent Mihály-templom kertjében felállított szobránál. Toró T. Tibor pártelnöktől megtudtuk: az EMNP 40 szenátor- és 39 képviselőjelöltet indít az idei parlamenti választáson.
NAGY-HINTÓS DIANA, ZAY ÉVA 
Szabadság (Kolozsvár)

Közös jelölteket indít Maros megyében az EMNP és az MPP
Közös jelölteket indít Maros megyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP). A néppárt közleménye szerint a két szervezet hosszú egyeztetések eredményeképpen biztosítani kívánja a nemzeti oldal egységes fellépését, ennek érdekében pedig az EMNP színeiben fele-fele arányban közösen indítanak jelölteket a parlamenti választásokon.
A tájékoztatás szerint az 1-es szenátori körzetben Marosvásárhelyen Jakab István üzleti menedzser; a 2-es körzetben, Nyárád- és Felső-Küküllő mente térségében Tőkés András tanár; a 3-asban, Dicsőszentmárton, Marosludas, Radnót, Balavásár és Segesvár környékén Máté János vegyészmérnök; a 4-es egyéni választókörzetben, Nagysármás, Szászrégen és Felső-Maros mente térségében Varga Lóránd közgazdász indul szenátorjelöltként.
Marosvásárhelyen, az 1-es képviselői körzetben Portik Vilmos kommunikációs szakember, a 2-esben Boros Zoltán filmrendező, a Román Televízió Magyar adásának főszerkesztője, a 3-as körzetben Marosvásárhely környékén, Székely-Mezőségen, Alsó-Maros mentén, valamint Alsó-Nyárád mentén Bereczki Ferenc építészmérnök, a 4-es egyéni választókörzetben, Dicsőszentmárton, Marosludas, Radnót térségében dr. Pálosi Csaba állatorvos, a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi elnöke; az 5-ösben, Szováta, Erdőszentgyörgy és Nyárádszereda térségében László György építésztechnikus, a Magyar Polgári Párt Maros megyei elnöke; a 6-osban, a Segesvár és Balavásár közti térségben Ölvedi Zsolt gyógyszerész; a 8-as körzetben a Görgény völgyében és Szászrégen környékén Barabás Tibor gépészmérnök indul képviselői mandátumért.
A jelöltek hétfő délután nyújtják be a jelöltlistákat a Megyei Választási Irodánál.
Néhány napja Toró T. Tibor, az EMNP elnöke politikai szövetséget, az erdélyi autonomista pólus létrehozását ajánlja az MPP-nek, miután a választásokon való közös indulásban nem tudtak megegyezni. Toró ekkor úgy fogalmazott: arra még mindig van lehetőség, hogy a polgári párt megyei szervezeteivel helyi szinten egyezségeket kössenek.
Krónika (Kolozsvár)

Választási esélylatolgató
Nem kockáztathatunk!
Toró T. Tibor EMNP-elnök a minap kijelentette, miszerint az EMNP és az MPP közösen indulva a december 9-i parlamenti választásokon, az alternatív lehetőséggel 3 szenátori, továbbá 6 képviselői körzetben győzve, az RMDSZ mellett bejuthat a törvényhozásba, két párt is képviselheti az erdélyi magyarságot. 
A rompol.ro legújabb felmérése szerint az RMDSZ 5,4% szavazatot kaphat első körben, de a töredékszavazatok visszaosztása után sem jutna neki több 5,84%-nál. Tehát az RMDSZ éppen csak bejutna a parlamentbe, de ezen kívül hogyan juthatna további 3 szenátori, illetve 6 képviselői hely a másik magyar pártszövetségnek? A fentiek fényében Faragó Péter parlamenti képviselővel próbáljuk latolgatni az esélyeket.
– Képviselő úr, mi a véleménye a magyarság kettős képviseletének a fent vázolt lehetőségéről?
– Nagyon érdekes hozzáállás Toró T. Tibor részéről, csakhogy számolt-e azzal, hogy mi, magyarok a szavazásra jogosult polgároknak hozzávetőleg a 6%-át képezzük? Ha a jelzett létszámot elkezdjük százalékra vagy 3/6 arányokra bontogatni, azzal mindenképp rosszul fog járni minden erdélyi magyar, illetve magyar párt. Egy ilyen esélylatolgatást legalább képzelet szintjén meg lehetne tenni akkor, ha mi legkevesebb 10%-ot tennénk ki az országban. Ebben az esetben, a jó részvételt is beszámítva lehetséges lenne, hogy 2 magyar párt is képviselőket küldhessen a parlamentbe, de amint a szlovákiai példa bizonyította, ez sem működik igazán. A józan számítások viszont azt igazolják, hogy ezt a 6-6,5% magyarságot két szervezetre bontani, a siker hiú ábrándjaival kecsegtetni, óriási tévedés. Ennek csakis mi, erdélyi magyarok ihatjuk meg a levét. Véleményem szerint, Romániában egyedül az RMDSZ képes arra, hogy az 5%-os küszöböt vagy a 3 szenátor és 6 képviselő által jelentett alternatív bejutási lehetőséget megvalósítsa. Úgy gondolom, hogy 2012. december 9-én, aki magyar létére nem az RMDSZ-re szavaz, az tulajdonképpen azt támogatja, hogy a román parlamentben az erdélyi magyarságnak a jelenléte, az ereje csökkenjen. Mivel az RMDSZ-en kívül más magyar szervezet képviselője nem tud bejutni, az ő szavazata elvesz, azzal támogatni fogja a visszaosztásból bejutó román pártokat. Véleményem szerint, a 3/6-ba kapaszkodva felelőtlen kijelentéseket téve, megpróbál kampányolni a maga pártjának, amelyik amúgy sem érvényesülhet. Nem hiszem, hogy a jelzett 5,4% RMDSZ-támogatottság mellett még bármilyen hazai magyar tömörülés még képes lenne 3 szenátori és 6 képviselői körzet megnyerésére. Ez matematikailag is lehetetlen, számomra viszont érthetetlen a számolásuknak a logikája. Ez csakis egy olyan kampányfogás lehet, hogy a hezitáló magyar választópolgárokat megnyerje, csakhogy Toró T. Tibor e kijelentésével arra ösztönzi a bizonytalan magyarokat, hogy az RMDSZ úgyis bejut a parlamentbe, tehát minket támogassatok, mert mi is bejuthatunk. Ez viszont nem igaz, nem szabad ilyen ábrándokban ringatni a magyar választókat, mert ha sokan elhiszik, úgy üthet vissza, hogy egyik sem jut be. Ez viszont óriási érvágás lehet az erdélyi magyarságnak.
– Tegyük fel, hogy az a bizonyos 3/6 alternatív lehetőség jóvoltából mindenképp bejut az RMDSZ.
– Igen, de mi lesz a szórványmagyarsággal? Hazabeszélve, ha az Arad megyei magyarságnak 22 év után nem lesz parlamenti képviselője, az beláthatatlan következményekkel járhat. Mi ugyanis annyira kevesen vagyunk, hogy egyetlen választási körzetben sem tudunk összegyűjteni egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot, csakis a töredék-szavazatok visszaosztásából juthat be valaki. Ehhez viszont arra is szükség van, hogy az RMDSZ országos szinten is jól szerepeljen, 6% körül teljesítsen. Ha nincs meg a jelzett arány, az olyan szórványmegyék, mint Arad, Brassó vagy Máramaros, a visszaosztáskor nem jutnak mandátumhoz Ha ezt elveszítjük. olyan fokú lemorzsolódás indul be megyékben, hogy már nagyon rövid távon is érezhető következményekkel jár. Mindez azért következhet be, mert más versenypártok indulásával a tömbben élő magyarokat megosztva, gyengébb eredményt gerjesztettek. Meglehet, hogy a negatív hatás a tömbvidéken nem fog azonnal érződni, mert a Székelyföldön 55% vagy 75% megszerzése esetén is mandátumot nyerhet valaki, csakhogy a többlet szavazatok jóvoltából országos szinten fontos pozíciókat veszíthetünk.
– Megyei szinten hogyan tud közvetlenül segíteni egy RMDSZ-es parlamenti képviselő?
– Akik a politikában nincsenek annál az asztalnál, ahol a döntéseket meghozzák, igen alacsony szinten tudják érvényesíteni a maguk érdekeit. Tehát ha a szórványban nincs RMDSZ-es parlamenti képviselő, az országos szervezet sokkal alacsonyabb hatékonysággal tudja a jelzett közösség érdekeit szolgálni. Ha viszont az RMDSZ jól szerepel, kormánytényezővé válhat, a fejlesztések alkalmával olyan területek felé orientálódik, ahol jelen vagyunk az önkormányzatokban. Helyi parlamenti képviselő nélkül viszont a figyelem lankadhat, mert nincs, aki a megfelelő helyen és időben szóljon. Erre sok példát lehetne felhozni a törvényalkotások terén is, hiszen más érdeke van egy aradi, mint egy udvarhelyi magyarnak. Ha nem vagyunk ott, a mi érdekeink sokkal alacsonyabb szinten érvényesülhetnek. Mert mindenképp szükséges, hogy Arad megyei képviselő az RMDSZ frakcióban elmondhassa, mit szeretnénk, illetve követni az igényeknek a megvalósulást. Ugyanakkor követni kell a kisebb helyi érdekeknek az előmozdítását is, amelyek kellő támogatás nélkül semmiképp sem haladnak a megfelelő ütemben. Mert a helyi tisztségviselőink szinte naponta kapcsolatba kerülhetnek az RMDSZ szövetségi elnökével, csakhogy a Bukarestben kialakított személyes kapcsolatok, a döntésekben való részvétel, biztonságot, más megítélést biztosít a megyei magyarság számára. Tehát egy szórványmegye e lehetőségéből nem engedhet, ez nem képezheti alku tárgyát, semmiféle csalóka ígéretért nem szabad kockára tenni. Állítom ezt abban a tudatban, hogy előre nem lehet kiszámolni, hogy a visszaosztás következtében melyik választókörzetben induló juthat a törvényhozásba, te hát nem haza beszélek.
– Köszönöm a véleményét.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

„Együttműködés csak az RMDSZ ernyője alatt!”
Az erdélyi magyar pártok közötti szövetség egyelőre nem fog összejönni, mert nincsen hogyan.
„Azzal egyetértek, hogy beszélő viszonyban kell lenni mindenkivel, de itt elsősorban nem az RMDSZ-nek, hanem a Szövetségen kívüli csoportosulásoknak kell keresniük az együttműködés lehetőségét velünk, és ennek a végcélja az kell hogy legyen: az RMDSZ-en kívüli pártok fogadják el az egységes politikai képviselet gondolatát, más szóval azt, hogy közös ernyő alatt dolgozzunk – jelentette ki Markó Béla szenátor az Erdélyi Magyar Televízió Többszemközt című műsorában.
Az RMDSZ volt szövetségi elnöke úgy értékelte, a magyar szervezeteknek nemcsak Bukarestben, hanem Budapesten és Brüsszelben is egységes véleményt kell képviselniük, és ehhez egységes ernyő szükséges. Ezen belül lehet veszekedni, vitatkozni, kialakítani a közös véleményt, erről szólt és szól ma is az RMDSZ – szögezte le.
Markó Béla úgy fogalmazott, egyes magyarországi politikai pártok is le akarják gyúrni a torkunkon a többpártrendszert, ami nagyon szép, mert a demokrácia többpártrendszer alapján működik, de épp azok mondják nekünk ezt, akik már-már az egypártrendszer felé nyomják a dolgokat, hiszen az a sok dicsekvés a kétharmaddal nem biztos, hogy a többpártrendszerről szól, hanem lehet, hogy valami másról – mondta.
Markó Béla nagy butaságnak nevezte azt az érvelést, miszerint esély lenne arra, hogy két magyar szervezet is bejusson a román parlamentbe. Az rendben van, hogy beszélő viszony, párbeszéd van, de ha valaki azt hiszi, hogy kitör a többpártrendszeri boldogság, az nagyon téved, vagy lehet, hogy kitör, de akkor ez azt jelenti, hogy a magyarság nem jut be a parlamentbe. Most is hallom azokat a spekulációkat, hogy két magyar szervezet is bejuthat. Én ennél nagyobb butaságot rég nem hallottam. Egy szervezet is csak akkor jut be, ha megszerzi a romániai magyar szavazatok elsöprő többségét, arról szó sincs, hogy két szervezet is bejusson. Toró T. Tibor annyi mindent állított az elmúlt huszonvalahány évben, hogy ez is elfér az állításai között, de erről nincsen szó – tette hozzá Markó Béla.
Markó Béla ugyanakkor arra figyelmeztetett, nemcsak a szórványmegyékben, hanem a tömbmagyar vidékeken való párhuzamos jelöltállítás is veszélyes a magyar parlamenti képviseletre nézve.
„Azzal is probléma van, ha a tömbmegyékben, a Székelyföldön az RMDSZ-szel szemben ezek a pártok indítanak jelölteket, hiszen lehet, hogy Maros, Kovászna vagy Hargita megyében nem tudnak annyi szavazatot elvinni, hogy az RMDSZ-t ott megfosszák mandátumoktól, de összességében így kevesebb szavazata lesz az RMDSZ-nek, és a szórványban nem jut a visszaosztásból. Winkler Gyuláéknak abban nincsen igazuk, hogy ők csak arra hívták fel a figyelmet, a szórványban való párhuzamos jelöltállítás veszélyes. Nem! Minden ellenjelölt-indítás veszélyes, és különösen a szórványra nézve. A tömbmagyar vidékeken az ellenjelöltek elvihetnek néhány száz vagy ezer szavazatot, ezzel pontosan egyik szórványmegyében, Hunyad vagy akár Kolozs megyében ütik ki a magyar jelöltet. A dolgok összefüggenek – mondta.
Markó Béla egyértelművé tette: a pártok közötti együttműködés tekintetében az RMDSZ-ben megvolt a szándék, az akarat és a cselekvés is. „Annak idején az európai parlamenti választásokon összefogtunk, és így lett Tőkés László RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. És utána mit csinált? Utána az volt a legfőbb dolga, hogy ott ütötte-verte az RMDSZ-t, ahol csak tudta, és többnyire csak ezzel foglalkozott. Teljes tisztelettel mondom, nem tudom, hogy egyebet kivívott volna nekünk, mint azt, hogy most úgy néznek ránk Brüsszelben: ezek csak hárman vannak, és ők sem tudnak egyetérteni. Jöjjenek tehát az RMDSZ-be, egyénileg vagy csoportosan, platformként, áramlatként ajánlják fel a hozzájárulásukat. Ilyen összefogásra van szükség!” – hangsúlyozta Markó Béla az ETV-ben.
(Transindex)
Nyugati Jelen (Arad)

Toró T. Tibor cáfolja Kelemen Hunor állításait
Nincs esélyük bejutni a parlamentbe a december 9-i választásokon az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjeinek – jelentette ki tegnap újságírói kérdésre Kelemen Hunor. Toró T. Tibor a Krónika megkeresésére a Jereváni Rádióhoz hasonlította az RMDSZ-elnök nyilatkozatát.
Nincs esélyük bejutni a parlamentbe a december 9-i választásokon az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjeinek – jelentette ki tegnap újságírói kérdésre Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke Hargita megyei képviselő- és szenátorjelölt társaival együtt benyújtotta a szövetségi jelöltlistát a Hargita megyei választási irodában.
„Természetesen mindazok, akik az EMNP színeiben indulnak a választásokon, nem tesznek mást, mint megpróbálnak ellopni néhány szavazatot, amelyeket valójában nem kellene elvenni, mivel 6 százalékból nem lehet két parlamenti politikai alakulatot csinálni. Tudják, hogy nincs esélyük. A múlt héten röviden, informálisan beszélgettem Toróval (Toró T. Tibor, az EMNP elnöke – szerk. megj.) egy fogadáson, s ő beismerte, tudatában van annak, hogy az EMNP nem fog bejutni a parlamentbe, de erőlteti ezt a jelöltséget, hogy nekünk rosszat tegyen, nem az RMDSZ-nek, hanem a magyar közösségnek” – idézi Kelemen Hunort az Agerpres hírügynökség.
Toró T. Tibor a Krónika megkeresésére a Jereváni Rádióhoz hasonlította az RMDSZ-elnök nyilatkozatát. „Mindebből csupán annyi igaz, hogy valóban találkoztunk. Az azonban nem tűnt fel, hogy Kelemen Hunor valaminek a befolyása alatt állna” – fogalmazott a néppárt elnöke. Szerinte a szövetségi elnök nyilatkozatából „süt az arrogancia”. „Azt gondolják, hogy az erdélyi magyar szavazatok csak az RMDSZ-nek járnak. Értem, hogy fél attól, hogy nem csak ők nyernek” – mondta Toró. Hozzátette: az alternatív küszöb révén esély van arra, hogy két párt is képviselje a magyarságot a parlamentben. „Két párt több mint egy, többet tud tenni az erdélyi magyarságért, azért, hogy minden magyar nyerjen” – szögezte le Toró T. Tibor.
Kelemen Hunor egyébként tegnap abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a szövetség bejut a parlamentbe, erős képviselete lesz, s bele tud majd szólni a reformokba. „Mind a 452 egyéni választókerületben indítunk jelölteket, mert minden, az RMDSZ-re leadott szavazat magyar mandátumot jelent, így minden egyes magyar szavazat számít” – fogalmazott a szövetség elnöke. Az erdélyi magyar politikai pártokkal való összefogás kapcsán Kelemen úgy vélekedett, az EMNP részéről nem fogalmazódott meg őszinte szándék az összefogásra.
„A pártalapítás, és annak a logikája – minden híreszteléssel ellentétben – az első pillanattól kezdve számunkra világossá tette, hogy ők nem együttműködni, hanem versenyezni akarnak. Az RMDSZ azonban továbbra is az összes romániai magyar embert képviseli. Akkor is, ha ránk szavaztak, de akkor is, ha nem. Mert mi nem a pártokkal, hanem a magyar emberekkel fogunk össze” – szögezte le az RMDSZ elnöke. Mint ismert, a néppárt 79 jelölttel száll versenybe.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)

Kidőlt a fenyőfa: nem indul a parlamenti választásokon az MPP
Nem állít jelölteket a decemberi parlamenti választásokon a Magyar Polgári Párt (MPP) – jelentette be hétfőn a szervezet elnöke.
Nem indul a december 9-i parlamenti választásokon a Magyar Polgári Párt (MPP) – jelentette be tegnap a szervezet elnöksége. Viszont ha lesznek olyan független jelöltek, akiknek támogatását a párt is érdemesnek tartja, a vezetőség nem zárkózik el ettől.
Azokban a választókerületekben, ahol nem indul MPP által támogatott független jelölt, a választók bölcsességére bízzák, hogy a magyar jelöltek közül kit támogassanak. A párt egyébként bejegyzése óta a második parlamenti választást hagyja ki. Amint arról a Krónika is beszámolt, a párt elnöksége 2008 szeptemberében úgy döntött, nem indul a november 30-i parlamenti választásokon, azonban öt független jelöltet támogat Hargita, Kovászna és Maros megyében.
Annak ellenére, hogy a párttörvény lehetővé teszi az egymás után két választást kihagyó politikai szervezetek felszámolását, Biró Zsolt, a polgáriak két héttel ezelőtt megválasztott elnöke nem tart az általa vezetett politikai szervezetet sújtó intézkedés lehetséges következményeitől. Biró úgy tudja, Romániában több mint harminc kisebb párt van ebben a helyzetben, és eddig még egyik ellen sem indult felszámolási akció.
„Miért pont a polgári párt lenne az első, amelynek a felszámolását kérnék? Ha mégis megteszik és sikerül is, mi is vagyunk annyira erősek, hogy újból összegyűjtsük a 25 ezer aláírást, és ismét bejegyeztessük magunkat” – fejtette ki a Krónikának Biró Zsolt. Felvetésünkre, hogy döntésük összefüggésben áll-e a hétvégi RMDSZ–MPP-egyeztetéssel, Szász Jenő utódja nemmel válaszolt. „A néppártosok híresztelik azt, hogy az RMDSZ vezetői győztek meg, hogy ne induljunk. Ez nem igaz; mi annak tudatában mondtunk le a választásokon való részvételről, hogy ne veszélyeztessük a magyar képviseletet. Nem tolódtunk az RMDSZ felé, de nem is akarjuk megosztani a magyarságot” – szögezte le Biró, aki megválasztása után még elképzelhetetlennek tartotta, hogy a polgári alakulat valamilyen formában ne vegyen részt a december eleji megmérettetésen.
Biró Zsolt: kizárják az átigazolókat
Biró Zsolt elnök lapunknak kijelentette továbbá, azzal, hogy valaki felkerül egy másik párt listájára, megszűnik az MPP-tagsága. Kérdésünkre, hogy amennyiben az „átigazoltak” bejutnának a parlamentbe, a polgári alakulat visszafogadná-e őket, Biró két kérdéssel válaszolt: „Bejutnak a parlamentbe? Egyáltalán vissza akarnak jönni?” Vass Imre, a Magyar Polgári Párt új, ideiglenes Maros megyei elnöke szerint is azok a polgáriak, akik felkerültek a néppárt listájára, csakis magánemberként tehették meg a lépést, hisz a párttörvény értelmében elveszítik MPP-tagságukat.
„Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Maros megyei szervezetei között semmilyen hivatalos választási együttműködés nem jött létre. Véleményünk szerint ezt valótlanságokat tartalmazó közleményekkel kikényszeríteni nem lehet, és az ilyen lépések csakis a további együttműködési lehetőségek elé gördíthetnek akadályt” – szögezi le tegnap kiadott közleményében Vass Imre, aki a néppárt listájára felkerült László György helyébe került a megyei szervezet élére.
Elszánt polgári néppártosok
A néppárt listájára felkerült MPP-sek nem tartanak Biró Zsolt vagy Vass Imre haragjától. Valamennyien úgy értékelik, hogy ha az országos vezetőség kizárja őket a pártból, megtalálják a helyüket a másik jobboldali alakulatban. Egyébként ahhoz, hogy az EMNP színeiben indulhassanak, formailag ki kellett lépniük a polgári pártból, és be kellett iratkozniuk a néppártba. „Mi választói parancsot teljesítettünk. A választók pedig a két alakulat szoros együttműködését szorgalmazzák” – érvelt döntése mellett a Krónikának nyilatkozó Pálosi Csaba.
Az MPP marosvásárhelyi elnöke hozzátette: tudatában van cselekedetének és vállalja annak következményeit. Hasonlóan közelített a kérdéshez Ölvedi Zsolt is, aki kijelentette: akkor is indul a választásokon, ha az MPP országos vezetősége a kizárásáról dönt. „Ha a polgári párt eddig a jobboldal együttműködését szorgalmazta, akkor számomra természetes ez az egyezség. Ugyanakkor egy dolog, amit az országos vezetőség mond, és más, amit mi, Maros megyeiek vagy marosvásárhelyiek akarunk. Annak idején azért lett elegünk az RMDSZ-ből, mert a felső vezetést nem érdekelte a helyi szervezetek döntése. Az MPP-nek épen ezt kellene elkerülnie” – hangoztatta Ölvedi. Tőkés Andrást sem érdekli, ha az országos vezetők visszavonják a megyei tiszteletbeli elnöki címét, amit azok után is megőrizhetett, miután az MPP-ből az EMNP-be igazolt. „Nekünk most az a legfontosabb, hogy ne osszuk meg a jobboldalt, és legyen közös listánk” – fejtette ki Tőkés.
Kérdésünkre, hogy a választások után mi lesz a polgári oldalról átigazolt személyek sorsa abban az esetben, ha a pártjuk nem fogadja vissza, Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei elnöke úgy vélekedett, a kampány közeledtével pártját most nem az efféle kérdések kell hogy foglalkoztassák. „Semmi esetre nem rúgjuk ki őket, hisz ez nem az MPP. Ha nálunk szeretnének maradni, megtehetik, és akár a tisztújításon is részt vehetnek” – nyilatkozta Portik.
Toró: a közös munka nem a pártelnökön múlik
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, pártelnöki dekrétummal nem lehet a helyi szintű együttműködést megtiltani. Az, hogy Biró Zsolt, az MPP elnöke kiad egy cáfolatot, nem jelenti azt, hogy Maros megyében a helyi és a megyei szervezetek nem fognak együttműködni a néppárttal, mint ahogy Sepsiszentgyörgyön is valószínűleg azon fognak dolgozni a polgáriak, hogy Sánta Imre, az EMNP képviselőjelöltje minél több szavazatot kapjon. „Ebben a kampányban az EMNP és az MPP ugyanabba az irányba fogják tolni a szekeret, azt a vonalat támogatják, amely egyformán közel áll hozzájuk” – fogalmazott Toró.
Az EMNP elnöke az EMNP–MPP-együttműködésről leszögezte, a jelöltállítás törvényes határidejének lejártával, október 30-án „pontot tesznek az ügy végére”. Közölte továbbá, a néppárt a szórványmegyékben csak szenátorjelölteket indít, képviselőjelölteket nem, mivel nem akarja gyengíteni a magyar képviselet esélyét. „Szórványban az igazi veszélyt az jelenti, hogy 22 év alatt nem sikerült lelassítani, visszafordítani az asszimilációt, szórványban is a határozott nemzeti-autonomista törekvéseket kell felvállalni” – mondta Toró T. Tibor.
(Kolozs megye: nincs közösködés
Az önkormányzati választásoktól eltérően nem lesz megállapodás az EMNP és az MPP között Kolozs megyében sem – közölték lapunkkal a pártok megyei szervezeteinek vezetői. Keizer Róbert, az MPP Kolozs megyei elnöke a Krónikának csupán annyit mondott, a helyi szervezet álláspontját egy későbbi sajtótájékoztatón fogják ismertetni. Szász Péter, az EMNP Kolozs megyei elnöke ugyanakkor megkeresésünkre elmondta: a két párt országos vezetősége tárgyalt egymással, a Kolozs megyeiek pedig elfogadták a döntést.)
Krónika (Kolozsvár)

Sánta Imre versenybe száll (Bemutatkoztak a néppárti jelöltek)
Sánta Imre lelkész, az Erdélyi Magyar Néppárt sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje Derzsi Sámuellel, aki az erdővidéki–sepsiszéki körzetben indul és Toró Tiborral, a térség szenátori székét megpályázó pártelnökkel közösen mutatkozott be tegnap délelőtt a háromszéki megyeközpontban. Az EMNP jelöltjei tegnap benyújtották jelentkezési iratcsomójukat a megyei választási irodánál. Felső-Háromszéken Johann Taierling a Néppárt képviselőjelöltje, az Orbaiszék–Bodza-vidéki körzetben pedig Szakács Zoltán, az Ady Endre Iskola igazgatója. Szenátori székre abban a körzetben Kovács István állatorvos pályázik.
Ne legyen kampánytéma a Mikó-ügy
Sánta Imre bikfalvi református lelkész elsősorban a Mikó melletti kiállása miatt vált ismertté, ő volt az, aki a nyáron 57 napig minden délután kivonult, és az időközben hozzá csatlakozókkal közösen imádkozott a nagynevű iskola visszaállamosítása ellen, ő hívta fel elsőként a figyelmet, hogy itt sokkal többről van szó, nem pusztán a Mikó tulajdonjogáról. Következetesen harcolt az autonómiáért, az elmúlt tíz esztendőben részt vett a legfontosabb ilyen irányba mutató kezdeményezésekben, jelen volt a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd a Magyar Polgári Szövetség megalapításánál. Hosszas gondolkodás után tett eleget a Néppárt felkérésének – mondotta –, és ebben az is szerepet játszott, hogy a nyáron a Mikó-ügy kapcsán megtapasztalta: az RMDSZ mind jobban próbálta elszigetelni, egész kampányt igyekezett, igyekszik ráépíteni a nagynevű iskola miatti tiltakozásra. Továbbra is fenntartja, a Székely Mikó Kollégium ügyét nem szabad elpolitizálni, „éppen ezért ebben a kampányban most először és utoljára” beszél erről – ígérte. Sánta Imre azért is vállalta az indulást, mert úgy értékeli, szükség van a román parlamentben a székelyföldi autonómia ügyének hiteles képviseletére. Elmondta: tősgyökeres szentgyörgyi, ősei több generáció óta itt élnek, és kérdésre válaszolva kiemelte: a református egyház nem ellenzi, hogy lelkészei induljanak a választásokon, egyetlen megkötés, hogy megválasztás esetén, képviselői mandátuma idejére le kell mondania papi hivatása gyakorlásáról. Elfogadta a Néppárt által felkínált keretet és segítséget, de viszonylagos függetlenséget meg kíván őrizni, nem akar pártpolitikussá válni, és bízik benne, polgári pártos barátai is támogatják majd megválasztását – mondotta. Nemcsak képviselni, szolgálni
Derzsi Sámuel baróti vállalkozó elsősorban a közösségért való tenni akarás miatt vállalta, hogy indul a választásokon, 22 éve tevékeny közéleti ember, de távol tartotta magát a politikától, most úgy érzi, eljött az ideje, hogy többet tegyen, s hisz benne: a Néppárt kínál erre lehetőséget, közösen olyan erős szervezetet építhetnek ki, „amely népi mozgalommá tud fejlődni, és tényleg az emberekről szól”. Tavasszal független polgármesterjelöltként indult Baróton, s bár nem nyert, nem tartja magát bukott politikusnak, hisz ötletei közül többet átvett a nyertes csapat. „Iskolát építünk, és mindjárt nincsenek gyermekek benne, beszélünk az autonómiáról, de szép lassan kivásárolják a földet a lábunk alól, nemzetről beszélünk, és fiataljaink elmennek. Azt látom, mindenütt a világon a föld azé, aki benépesíti, mi meg egyre fogyunk, és nincsenek politikai elképzelések mindennek megváltoztatására” – fejtette ki. „Én azt hiszem, dolgainkat nem lehet Bukarestben balkáni politizálással megoldani, de megoldást jelenthet, ha a paraszt nem a tejet adja el, hanem a tejterméket, ha a húst feldolgozva értékesíti, ha például Brassóban létrehozunk egy üzletet, ahol a székely termékek értékesíthetőek. Nem látom, hogy arra ösztönöznék az embereket, a földeket ne nadrágszíjparcellákban műveljék, hanem társuljanak, hogy erőt képviseljenek. Nem látok közösségépítést” – hangsúlyozta Derzsi Sámuel, aki leszögezte, nem az RMDSZ ellen indul, ő egy ügyért száll harcba, alternatívát kínálnak, másképp gondolkodást, más eszközöket. Nem azon vannak, hogy az RMDSZ ne kerüljön be a parlamentbe, hanem azon, hogy ők is bejussanak, s ráébresszék a szövetséget is: „nemcsak képviselni kellene, de szolgálni is”. Háromszék kötelez
Temesváron született, élt, de erősek a székelyföldi kötődései – mondta el Toró T. Tibor, az EMNP alsó-háromszéki szenátorjelöltje. Nagyszülei Magyarhermányban tanítóskodtak, így közvetlen a kapcsolata Erdővidékkel, de egyébként „a tisztesség, becsület és az emberség nem szülőhely kérdése”. Háromszék mindig zászlóshajója volt az autonómiaküzdelemnek, és ’89 után neki is ez hatotta át politikusi útját, közéleti tevékenységét, éppen ezért érzi úgy, itt a helye. A Néppárt az autonómia hiteles képviselője szeretne lenni a román parlamentben, s ezt tartja saját feladatának is, nem az RMDSZ ellenében indulnak jelöltjeik, s szerencsés helyzetet teremtett az alternatív küszöb, mert esélyt nyújt mindkét szervezet számára, hogy képviselőket, szenátorokat juttasson a román törvényhozásba. Rengeteg a félretájékoztatás az alternatív küszöbbel kapcsolatosan, nincs igazuk, akik azt állítják, hogy rontja a magyar esélyeket, szórványban például nem ezen múlik a majdani képviselet sorsa, a demográfiai mutatók váltak olyan rosszá, a népességfogyás, beolvadás oly mértékű, hogy veszélybe sodródott több képviselői hely – hangsúlyozta Toró T. Tibor, aki elmondta, ennek az is oka, hogy 22 év alatt nem sikerült megfelelő jövőképet felmutatniuk, az erős autonóm Székelyföld vagy Érmellék a szórvány számára is biztos belső anyaországot jelentene. „Visszautasítjuk a megosztás vádját, kampányunk éppen arról szól, hogy a kettő több, mint egy” – fejtette ki Toró T. Tibor.
Az EMNP kampányjelszava: Minden magyar nyer!, és nem ellopták az RMDSZ arculatát, hanem ily módon akarnak tükröt tartani, ez a válaszuk a Minden magyar számít! jelszóra. „Nem elloptuk, kölcsönvettük pedagógiai célzattal” – válaszolt Kelemen Hunor vádjaira Toró T. Tibor. Választási kampányuk lényege: hiteles embereket indítani, eredményük titka: sikerül-e meggyőzni minél szélesebb tömegeket arról, hogy az EMNP-re leadott szavazatuk nem elveszett voks. Derzsi Sámuel üzenetet is megfogalmazott a választópolgároknak: „Ne féljenek elfogadni az új hangot, gondolatokat, mert ha félnek, soha nem lehetnek igazán önmaguk. Egy nemzet akkor válik igazán naggyá, ha nem fél.”
Markó Attila nem törődik ellenfeleivel
Markó Attila nem akar foglalkozni azzal, hogy kikkel kell megmérkőznie a választási versenyben, a kampánya pedig mindenképpen az emberek gondjairól szól majd – nyilatkozta az RMDSZ képviselőjelöltje. Az Etnikumközi Hivatalt vezető államtitkár úgy vélekedett: árt a Mikó-ügynek, hogy egyáltalán felmerül: legyen-e kampánytéma. Hozzátette: nem tudja megígérni, hogy mellőzi a témát, hiszen folyamatban a kollégiumépület visszaszolgáltatói elleni büntetőper, mely az érdeklődés középpontjában áll.(MTI)
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sakkbábuk
A parlamenti választások közeledtével egyre élénkebb a közélet. A politikum szereplői eljátsszák az egyéni vagy csoportos hatalomjátékukat, az „indulni vagy nem indulni” zsarolásos stratégiájukat. A párton belüli és -kívüli erőviszonyokat az jelzi a legjobban, hogy ki kerül bejutásra esélyes körzetbe és ki holtvágányra. A sokszor érthetetlen döntések arra utalnak, hogy a politikai szereplők úgy viselkednek, mint a bábuk a sakktáblán.
Mi is a sakknak a lényege? „A játékosok felváltva lépnek, és valamennyiük célja az, hogy a másik fél király nevű figuráját a játékszabályoknak megfelelően bemattolják.(...) A király a játék elején általában passzív és védelemre szorul, de a végjátékban, ahogy fogynak a bábuk a tábláról, többnyire aktivizálódik és támadóbbá válik.” Az egyik „királyunk” Markó Béla, a másik pedig Tőkés László. A harmadik király Szász Jenő lehetett volna, ha a tisztjeivel és a gyalogjaival együtt nem játszodták volna el a lehetőségeiket. A nemrég lezajlott MPP-s elnökcserének viszont már nem volt tétje, hiszen Biró Zsolt mindössze a magára maradt és matthelyzetbe szorult vesztes figurának a szerepét vehette át.
A sakktáblán a király mellett megtaláljuk a nehéztiszteket (a vezért és a bástyákat), a könnyűtiszteket (a huszárokat és a futókat) valamint a gyalogokat. „A vezér bármely irányban léphet, bármennyi mezőt, mindaddig, amíg a tábla széléhez nem ér, vagy egy másik figura nem kerül az útjába. Tág mozgáslehetőségéből adódóan a vezér a sakkjáték legerősebb figurája.” Az említett királyok „vezérei” Kelemen Hunor és Toró T. Tibor. Ha a pártok játékosállományát vizsgáljuk, akkor az RMDSZ-nél egy erős és népes, az EMNP-nél pedig egy kis létszámú, hiányos sereget figyelhetünk meg.
A parlamenti választások közeledtével egyre élénkebb a közélet. A politikum szereplői eljátsszák az egyéni vagy csoportos hatalomjátékukat, az „indulni vagy nem indulni” zsarolásos stratégiájukat. A párton belüli és -kívüli erőviszonyokat az jelzi a legjobban, hogy ki kerül bejutásra esélyes körzetbe és ki holtvágányra. A sokszor érthetetlen döntések arra utalnak, hogy a politikai szereplők úgy viselkednek, mint a bábuk a sakktáblán.
Mi is a sakknak a lényege? „A játékosok felváltva lépnek, és valamennyiük célja az, hogy a másik fél király nevű figuráját a játékszabályoknak megfelelően bemattolják.(...) A király a játék elején általában passzív és védelemre szorul, de a végjátékban, ahogy fogynak a bábuk a tábláról, többnyire aktivizálódik és támadóbbá válik.” Az egyik „királyunk” Markó Béla, a másik pedig Tőkés László. A harmadik király Szász Jenő lehetett volna, ha a tisztjeivel és a gyalogjaival együtt nem játszodták volna el a lehetőségeiket. A nemrég lezajlott MPP-s elnökcserének viszont már nem volt tétje, hiszen Biró Zsolt mindössze a magára maradt és matthelyzetbe szorult vesztes figurának a szerepét vehette át.
A sakktáblán a király mellett megtaláljuk a nehéztiszteket (a vezért és a bástyákat), a könnyűtiszteket (a huszárokat és a futókat) valamint a gyalogokat. „A vezér bármely irányban léphet, bármennyi mezőt, mindaddig, amíg a tábla széléhez nem ér, vagy egy másik figura nem kerül az útjába. Tág mozgáslehetőségéből adódóan a vezér a sakkjáték legerősebb figurája.” Az említett királyok „vezérei” Kelemen Hunor és Toró T. Tibor. Ha a pártok játékosállományát vizsgáljuk, akkor az RMDSZ-nél egy erős és népes, az EMNP-nél pedig egy kis létszámú, hiányos sereget figyelhetünk meg.
Erdély.ma

„Jaj nekünk, ha elveszítjük érdekeink egységes képviseletét!”
Ha a magyarok elveszítik „érdekeik egységes képviseletét”, „jaj lesz nekik” – fejtette ki egy újabb szenátori mandátumra pályázó Markó Béla volt RMDSZ-elnök hétfőn, a Szövetség Maros megyei jelöltjeinek a bemutatásán.
Markó Béla kifejtette, léteznek „olyan értékek, melyek nem változnak”, és olyan fogalmak, melyeket az RMDSZ képviselői 22 éve használnak, mert „fontosak, változatlanok, a romániai magyarok számára örök értéket jelentenek”, és ezek között van „az egység parancsa is”, vagyis a szolidaritásé, amely hozzásegíti a magyarok képviselőit, hogy elérjék célkitűzéseiket.
„22 év alatt több jó dolog valósult meg az RMDSZ konzekvens politikai harca eredményeként, mint ami negatív dolog volt” – tette hozzá.
„Ha eltűnik egy párt, jön a következő. Ha azonban mi elveszítjük érdekeink egységes képviseletét, jaj nekünk. Folyton hallom, hogy az RMDSZ mellett megjelentek más pártok is a versenyben. Irritál ez a kifejezés, autók, versenykerékpárok jutnak eszembe. Nem mondhatom azt, hogy nagyon jó dolgokat jelentenek az RMDSZ mellett megjelent pártok. Egy lyukas kerekű versenybicikliről van szó, melyet Toró vezet, és Tőkés a csomagtartón ül. Majd megjelenik egy másik kerékpár, és a csomagtartón ugyanaz az úr ül. Mi nem vagyunk versenyben egymással, nincs szükségünk versenytárs pártokra” – mondta Markó Béla.
Annak ellenére, hogy ezek a kijelentések „antidemokratikusnak tűnnek”, meg kell érteni, hogy az úgynevezett „versenypártok” csupán egy „pusztító brigádot” alkotnak, mely minden választáson tönkre akarja tenni a magyarok egységét – magyarázta Markó.
„Mi nem vagyunk versenyben egymással. Nincs szükség erre, nem folyik magyar magyar elleni versengés. Egyedül állunk a versenyben (…), a román alakulatokkal versenyzünk, és, ha nem jutunk egyezségre, legyőznek minket. Erről szól a verseny. Egyesek csökkenteni akarják képviseleti esélyeinket, azt akarják, ne legyen képviseletünk Bukarestben. Nem hiszem, hogy tudják, mi következik, ha nem egyesülünk, ha a nép nem megy el szavazni, ha nem küldünk embereket Bukarestbe” – fejtette ki Markó Béla.
A következő mandátumban olyan kérdések megvitatására kerül majd sor, mint, például, az alkotmány módosítása, vagy a területi-adminisztratív átszervezés, amely, „ha nélkülünk megy végbe, akkor ellenünk fog irányulni” – mutatott még rá Markó.
„Dolgunk van tehát, felelősségeink vannak, feladataink vannak. Ezek teljesítéséhez kérünk bizalmat. Komoly kampányt szeretnék, hogy előre tolhassuk e közösség sorsát” – szögezte le Markó Béla.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Az EMNP képviselőit fogadta Jakubinyi György érsek
Jakubinyi György római katolikus érsek csütörtökön Gyulafehérváron fogadta Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökét és Tankó Lászlót, a párt székelyudvarhelyi önkormányzati képviselőjét, a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye gazdasági tanácsának tagját.
Toró T. Tibor elmondta: a megbeszélésen egyetértettek abban, hogy szükség van a magyar politikai és civil szervezetek, valamint a történelmi egyházak együttműködésére annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság ügyeit hitelesen és hatékonyan lehessen képviselni. A találkozón az EMNP vezetői tájékoztatták az érseket a szervezet hosszú távú terveiről és választási programjáról. Ezt követően a felek a magyar történelmi egyházak nemzetpolitikai szerepvállalásának jelentőségéről tárgyaltak.
Krónika (Kolozsvár)

Eltérően nyilatkozik Toró és Antal Árpád a találkozójukról
Pénteken tárgyalóasztalhoz ült Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Alsó-Háromszék szenátorjelöltje és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere - számolt be az EMNP. Az EMNP sajtóközleményében beszámol, Antal Árpád területi RMDSZ-elnök azon véleményének adott hangot, hogy a Mikó-ügy kapcsán ismertté vált Sánta Imre református lelkész személyével és programjával egyetért, illetve indulását is támogatta volna, de csak akkor, ha nem a sepsiszentgyörgyi választókerületben indul, ahol Markó Attila, a Székely Mikó Kollégium épületével foglalkozó restitúciós bizottság volt tagja is megméretkezik. Az EMNP a dokumentumban kiemelte: noha a polgármester nem indul a választáson, a háromszéki képviselő- és szenátorjelöltek nevében tisztességes kampányt ígért. UPDATE: A maszol.ro megkeresésére Antal Árpád elmondta: a Toróval folytatott találkozó informális volt, nem számított arra, hogy sajtóhír lesz belőle. Határozottan cáfolta, hogy egyetértett volna Sánta indulásával. „Torónak azt mondtam erről, amit a sajtótájékoztatómon is: demokrata vagyok, nem tilthatom meg senkinek a jelölését, de nem tartom szerencsésnek, hogy az EMNP a bikfalvi lelkészt indította Sepsiszentgyörgyön” - idézi a maszol.ro Sepsiszentgyörgy polgármesterét. Antal azt állítja: nem hogy egyetértett volna Toróval abban, hogy az RMDSZ-nek is érdeke, hogy magyar szövetségese legyen a román törvényhozásban, hanem elmondta neki: „egyetlen szervezetnek kellene képviselni a magyarok érdekeit a parlamentben, és ez az RMDSZ.”
(maszol.ro, hírszerk.)
Transindex.ro

Föderális Románia, autonóm Székelyföld (Bemutatták az EMNP programját)
Jövőt Erdélyben! – ez a címe az Erdélyi Magyar Néppárt 2012-es választási programjának, melyben egy föderális berendezkedésű Romániát, ezen belül önálló Erdélyt képzelnek el autonóm közigazgatási régióként működő Székelyfölddel – mondta el Toró T. Tibor, az EMNP elnöke, erdővidéki-sepsiszéki szenátorjelöltje.
Az Erdélyi Magyar Néppárt hiszi, hogy élve az alternatív küszöb nyújtotta lehetőséggel bejut a parlamentbe, készen állnak arra, hogy a programjukba foglaltakat elvigyék Bukarestbe, és ott következetesen, határozottan képviseljék – fogalmazott Totó T. Tibor a sepsiszentgyörgyi parkban, a ’48-as emlékműnél tartott kampánynyitó sajtótájékoztatón. Programjuk ismertetőjében elmondta: eurotranszilván szellemben gondolkodnak, hisznek Erdélyben, és abban, hogy Erdély helye Európában, hogy az erdélyi szellemiség modell lehet az újraszerveződő Európában is. Szerepel benne elképzelésük arról, milyen államberendezkedést szeretnének. „Nem titok, az Erdélyi Magyar Néppártnak nem a magyar pártok, egyáltalán nem az RMDSZ, még csak nem is román pártok az ellenfelei, hanem a központosított, homogenizáló román nemzetállami szemlélet. Ezért akarunk Bukarestbe menni, hogy ezt a szemléletet lebontsuk, tudjuk, ezt egyedül nem lehet megtenni, ebben első számú szövetségesünk az RMDSZ, vele közösen tehetünk legtöbbet ez ügyben” – fejtette ki Toró. A föderalizmus elvei, módszertana mentén lehet lebontani az egységes, homogenizáló román nemzetállamot, leszögezte: ez nem magyar ügy és nem is kimondottan magyar törekvés, hanem mindazok célja, „akik megelégelték, hogy központosított, korrupciótól átszőtt, rosszul működő államban éljenek”. Ezt nem puccsszerű döntéssel képzelik el, nem is kamarillapolitikával akarják érvényesíteni, egy folyamat része, amelynek ez a kampány a kiindulópontja, s remélik, a következő években sikerül támogatókat szerezniük elképzelésükhöz. Toró szerint ez lenne Románia nagy esélye, és a XIX. századi első nagy reformfolyamat után (amikor éppen az akkortájt modernnek számító centralizált nemzetállamot építették ki) megvalósítsák a második nagy modernizációs reformot. Románia történelmi nagyrégióinak szövetségét kívánják létrehozni, ennek egyike lenne Erdély, amely így a magyarok hazájává is válhatna. Ezen belül sajátos jogállást, területi autonómiát akarnak a magyar többségű régióknak, Székelyföldnek is, a két törekvés – föderalizmus és autonómia – harmonikusan összeegyeztethető – hangsúlyozta. Toró T. Tibor szerint elképzelésük nem egyedi, Európa pontosan a föderális gondolat mentén készül újraszerveződni, ez a hullám nem állhat meg Románia határainál. Székelyföld döntéshozóinak hatáskörébe kell utalni mindama kérdéseket, amelyek miatt ma ez az egyik legszegényebb régiója Romániának – zárta rövid programismertetőjét az elnök.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kiélezett kampányverseny: küzdelmes időszak vár az erdélyi magyarságra
A romániai magyarság szempontjából a korábbiaknál jóval küzdelmesebbnek ígérkező parlamenti választási kampány rajtolt el a hétvégén. A magyar–magyar versenyben folytatódik a kampányrajt előtt már beindult nyilatkozatháború. Sepsiszentgyörgyön kisebb szóváltás követte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) háromszéki kampányrajtját, miután Toró T. Tibor pártelnök pénteken közleményben számolt be arról, hogy találkozott Antal Árpáddal, a megyeszékhely RMDSZ-es polgármesterével. A néppárti közlemény szerint a két politikus a magyar mandátumokért folyó verseny lehetséges forgatókönyveiről és következményeiről tárgyalt.
A néppárt elnöke leszögezte: nem osztja Antal Árpád véleményét arról, hogy a néppárt indulása veszélyeztetné a magyar képviseletet, meglátása szerint egyszerűen arról van szó, hogy erdélyi viszonylatban a magyar közösség december 9-én újraosztja az EMNP és az RMDSZ között a parlamenti helyeket.
„Abban mindketten egyetértettek, hogy az RMDSZ-nek is érdeke, hogy magyar szövetségese legyen a román törvényhozásban. A magyar pártok közötti parlamenti együttműködés kibővítené a közösség politikai mozgásterét, hatékonyabb érdekképviseletet eredményezne” – olvasható a közleményben, mint ahogy az is, hogy Antal Árpád azt mondta, Sánta Imre EMNP-s képviselőjelölt személyével és programjával egyetért, illetve indulását is támogatta volna, de csak akkor, ha nem a sepsiszentgyörgyi választókerületben állt volna csatasorba.
Válaszképpen Antal Árpád is közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmaz: szokatlan eljárásnak tartja, hogy Toró T. Tibor a vele folytatott magánbeszélgetésről sajtóközleményt adott ki. Antal leszögezte: a megbeszélésen ugyanazt mondta, mint korábban a nyilvánosság előtt, hogy matematikailag egyetlen szervezetnek, az RMDSZ-nek van esélye, hogy bejusson a parlamentbe, és hogy, bár mindenkinek jogában áll indulni a választásokon, nem tartja szerencsésnek Sánta Imre sepsiszentgyörgyi megméretkezését.
Toró T. Tibor pártelnök továbbá Sepsiszentgyörgyön kijelentette: az EMNP programjának az alapját az eurotranszszilvanizmus modern értékrendje adja – jelentette ki, a szervezet választási programjának a bemutatóján. Mint mondotta, az EMNP ellenfele ebben az erőfeszítésben nem az RMDSZ és nem is a román pártok, hanem a centralizált, nemzeti alapon homogenizáló román államszemlélet.
„Európában a föderális gondolat hódít, a kontinens ennek mentén szerveződik most újra, és ennek a nyugati eszmének nem szabad megtörnie Románia határainál. Az ország föderalizálása, a történelmi régiók szövetsége jelenti a kiutat Románia gazdasági és szociális politikájának kudarcsorozatából, amit a központosított államszervezetet átitató korrupció okoz” – mutatott rá Toró, aki szerint  „ez nem csak magyar ügy, hanem mindenkié, aki megelégelte ezt az állapotot”.
Sánta Imre szerint a Székelyföld nagy lehetőségét, boldogulásának kulcsát az autonómia nyújtotta külön jogosítványok jelentik. „Ez egy átfogó államreformmal valósulhat meg, ami érinti a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a rendészet, de az oktatás és a kultúra területét is” – mondta Sánta.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Tiltakoznak a kihallgatások ellen
A belügyminiszterhez küldött átiratban is tiltakozik az EMNP amiatt, hogy a rendőrség a párttagok csoportos kihallgatásához folyamodott. A visszaszolgáltatások ügyében is fellépnek.
Feltételezhetően az RMDSZ, nevezetesen Budai Richárd és Novák Levente áll a mögött a fővárosi feljelentés mögött, amely miatt több megyében a rendőrség és az ügyészség valósággal üldözőbe vette az EMNP-tagjait – mondta Szilágyi Zsolt szenátorjelölt a hétfői, nagyváradi sajtótájékoztatón. Tény, hogy ugyanazt a Drăghici nevű ügyvédet vonták be ezekbe az ügyekbe, akinek segítségével egy évvel ezelőtt megpróbálták lehetetlenné tenni az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyeztetését, mondta a szenátorjelölt. Míg például Bihar megyében nem lett semmilyen visszhangja a feljelentésnek, addig Szatmár, Hunyad, Beszterce-Naszód és Szeben megyében nagyon sok pártaktivistát rendeltek be kihallgatásra az ügyészségre, illetve a rendőrségre, annak kivizsgálása okán, hogy az aláírásgyűjtők lefizették-e az aláírókat. „Tudattuk, hogy szerintünk e mögött az RMDSZ áll és legalábbis sokatmondó, hogy bár egyértelmű állásfoglalást igényeltünk tőlük, mostanáig nem válaszoltak semmit” – mondta Szilágyi Zsolt.
Kérdések
Mindezek miatt Toró T. Tibor elnök átiratot küldött a napokban a belügyminiszternek, melyben több kérdést is felvet – például, hogy elemezték-e a feljelentés rágalmazó mivoltát, mielőtt nagyszabású eljáráshoz folyamodtak, elemezték-e az eljárás anyagi vonzatait, illetve azt, hogy a intézkedések arányosak-e a feltételezett szabálytalansággal, hogy minden párt esetében ellenőrzik-e a megalakuláshoz szükséges aláírásokat, vagy csak az EMNP-t vizsgálják, illetve hogy tudatában vannak-e akciójuk politikai hatásának, tekintettel arra, hogy a választási kampány alatt zajlik. „Egyúttal nyomatékosan kérjük, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket a párttagok, szimpatizánosk és önkéntesek megfélemlítésének és meghurcoltatásának leállításáért, hiszen tisztes polgárokról van szó, akiknek nincs más vétkük, mint az, hogy kifejezték politikai opciójukat, alkotmányos joguk szerint” – áll az átiratban.
A restitúcióért
„Kérjük, hogy a rendőrséget ne vonják be politikai akciókba, s ellenőrizzék az említett megyék rendőrfőnökeit, hogy nem-e jártak el túlbuzgóan” – mondta Szilágyi Zsolt, aki arról is beszámolt: az a két szatmári kollégája, akiket szerdán rendeltek be az ügyészségre, sajtótájékoztatót fog tartani mihelyt elhagyja az ügyészség épületét.
Csomortányi István partiumi szervezési igazgató a restitúcióért szervezett akcióikról számolt be: holnap (szerdán) 18 órától a Premontrei Főgimnázium előtt tartanak gyertyás, néma tüntetést (erről már olvashattak), pénteken a Fő utcai volt járványkórház épülete előtt tiltakoznak, s hasonló akciójuk lesz Borson, ahol a Zöld Arany Közbirtokossági Egyesület vissza nem szolgáltatott területeiért lépnek fel hasonló módon, továbbá Szentmártonban. Amint a szervezési igazgató hozzátette, Romániának másfél év állt rendelkezésére, hogy új visszaszolgáltatási törvényt dolgozzon ki, ám a határidő letelt és minden maradt a régiben…
Erdon.ro