Tamás: a román pártok előbb-utóbb tudatosan próbálják meg elcsábítani a magyar szavazókat
Az összefogás olyan, mint a házasság, akarat kell mindkét fél részéről – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a II. Háromszéki Szabadegyetem péntek délelőtti előadásán, ahol Antal Árpád Andrással, Sepsiszentgyörgy polgármesterével és Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökével együtt a magyar összefogás jövőjéről beszélgettek.
Toró T. Tibor szerint olyan emberekkel is együtt kell működni, akiktől szakadék választ el, az erdélyi magyar közösség érdekében, ha különféle eszközökkel is, de közös cél mentén együtt kell dolgozni. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács bemutatása kapcsán Toró úgy vélte, az EMNT tulajdonképpen fából vaskarika, hiszen civil eszközökkel politikai célért, tételesen az autonómiáért küzd, viszont az elkövetkező időszakban azt is el kell dönteniük, milyen irányba viszik a szervezetet. Nemzetiségi választóvonal és az etnikai paktum fontosságáról beszélt Antal Árpád András, aki úgy vélte az erdélyi magyarok érdekeit képviselők nem az adott párttal, hanem a románokkal tárgyalnak, innen is adódik, hogy az RMDSZ ismételten vállalta a kormányzati szerepet. „Az elmúlt két évtized bebizonyította, hogy Székelyföldön csak akkor lehet infrastrukturális fejlesztéseket elindítani, ha a Szövetség kormányon van” – indokolta a kormányzati szerepvállalás fontosságát Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Tamás Sándor arra hívta fel a figyelmet, és abban mindhárom előadó egyetértett, hogy a román pártok előbb-utóbb tudatosan megpróbálják a magyar szavazókat elcsábítani, Háromszéken például Zágon és Kökös községekben magyar polgármester van, de a községben már a román nemzetiségűek vannak többségben, tehát a román politikai pártok térnyerése a Székelyföld szélén levő településéket is veszélyezteti. (hírszerk.) Transindex.ro

Előadások, bulik, rekorddöntések a II. Háromszéki Szabadegyetemen
Vasárnap zárult a II. Háromszéki Szabadegyetem, amely július 14.-18. között zajlott a HÁRIT szervezésében Zabolán, a Csipkés táborban. Szerdán még az eső uralta a tábort, azonban estére már elvonult, és a lassan szállingózó résztvevőket hamar összekovácsolták az ismerkedő játékok és az ezeket követő buli.
A csütörtöki programnak az Itthon Háromszéken! címet adták a szervezők. A délelőtti hivatalos megnyitón jelen volt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Tischler Ferenc, a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetője, Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, Kofity Zoltán a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács alelnöke és Grüman Róbert, a Háromszéki Ifjúsági Tanács elnöke.
A nap első előadásain a háromszéki fiatalok itthoni lehetőségeit boncolgatta Édler András RMDSZ parlamenti képviselő, Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, valamint Tischler Ferenc. Ezt követően az új oktatási törvénytervezetről és reformintézkedésekről beszélgettek a fiatalokkal Bokor Tibor Kovászna Megyei szenátor és Beján András, a Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatója.
Délután kétféle műhelyfoglalkozás közül választhattak a fiatalok. A Europe Direct iroda szervezésében, az Uniós Kávézóban interaktív kiscsoportos beszélgetésen vehettek részt, ahol az uniót érintő aktuális témákról esett szó. A fő sátorban Open Space címmel az Európai Unió ifjúsági programjáról, a Youth in Action-ról tudhattak meg részleteket játékos formában Kelemen Évától.
Az esti beszélgetés Zöld Háromszék címmel a környezetvédelem témája köré épült. Nagy József, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnöke és Incze Réka környezetvédelmi szakember a Háromszéket érintő környezetvédelmi problémákról, lehetőségekről tartottak előadást. Este táncházban rophatták a táborozók, a talpalávalót a kézdiszentléleki Perkő néptáncegyüttes húzta.
Pénteken Ifjúsági jövőkép Erdélyben mottóval Tamás Sándor, Antal Árpád és Toró T.Tibor a Magyar Összefogás jövőjérő beszélgetett. Késő délután Magyari Levente, Grünstein Szabolcs és Lőrincz Csilla MIÉRT alelnökök és ifjúsági vezetők osztották meg a hallgatósággal tapasztalataikat, akik a civil, ifjúsági szervezetben való tevékenykedésre biztatták a fiatalokat.
A szakmai előadások mellett zajlottak a műhelymunkák, valamint a csapatvetélkedő is. Este Zsók Levente és Kósa Csaba humoristák, valamint a Tone Troopers szórakoztatta a közönséget.
A szabadegyetem utolsó napján, szombaton a szórványban élő magyar ifjúság, valamint a tavasz folyamán létrejött Háromszék-Hunyad megyei kapcsolatról beszélgetett Babos Aranka vajdahunyadi RMDSZ elnök, Demeter László Kovászna megyei tanácsos, valamint Nemes Előd, Kovászna Megye Tanácsának szórványprogram-felelőse. Ezt követte a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács alelnöke, Kofity Zoltán és a Sport- és Ifjúsági Hatóság alelnöke, Széll Lőrinc beszélgetése arról, hogy milyen szórványban élő magyarnak lenni.
Délután Fazakas Szabolcs mutatta be interaktív módon az újonnan elkészült Székelyföldi legendatérképet. A szabadegyetemen rekorddöntés is történt: Erdély legnagyobb tömeges szalonnasütésének adott helyet a zabolai Csipkés tábor. Az eddigi 64 fős rekordot sikerült jóval túllépni: ez alkalommal 84 személy sütött szalonnát egyszerre, egy helyen.
A II. Háromszéki Szabadegyetem két háromszéki zenekar koncertjével, hatalmas tábortűzzel és reggelig tartó bulival zárult. A szervezők és a résztvevők egyaránt elégedettek az idei rendezvénnyel, és megállapodtak abban, hogy jövőre ismét találkoznak. (közlemény) Transindex.ro,

Századforduló Tusnádfürdőn (21. Tusványosi Szabadegyetem és Diáktábor)
Most múlik pontosan — csendült fel kedd este Tusnádfürdőn a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor nyitókoncertjén a Csík Zenekar előadásában az igen szép számban összegyűlt tömeg előtt — pedig valójában csak akkor, illetve hivatalosan másnap reggel kezdődött a rendezvény.
Az éjszakába nyúló zenei nyitány után másnap reggel ragyogó napsütésben nyitották meg jelképesen a szabadegyetem kapuit, és rajtoltak a programok a különféle sátrakban.
Sándor Krisztina főszervező, a Magyar Ifjúsági Tanács képviselője üdvözlőbeszédében a korábbi évekre utalt vissza — a résztvevők tapssal üdvözölték ezt. Répás Zsuzsanna, a KIM nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője a közös cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet, majd felolvasta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium képviselőjének levelét, aki a korábbi évektől eltérően a meghosszabbított parlamenti ülésszak miatt nem jutott el a megnyitóra. ,,Pechem van, mert szerencsések vagyunk” — utalt a Fidesz győzelmére és távolmaradására a tábor visszatérő vendége, majd Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke jelentette ki: a 21. század itt és most kezdődik. Felidézte egyúttal: tavaly azzal küldték el a Fidesz képviselőit, hogy nyerjék meg a választásokat. A párbeszéd mellett az azt követő együtt cselekvés fontosságát is hangsúlyozta Toró. Albert Tibor tusnádfürdői polgármester a fürdőváros turisztikai potenciálját emelte ki, felkérve az anyaországiakat, látogassanak oda, majd Deutsch Tamás — mint maga is tréfásan megjegyezte, Németh helyett Deutsch jött Tusnádra — fideszes EP-képviselő szögezte le, a bálványosi folyamathoz hozzátartozó párbeszéd, cselekvés nélkül a Fidesz sikere sem lett volna lehetséges. Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Számmisztika Tusványoson
A magyar–magyar és a magyar–román párbeszéd, összefogás és együttműködés jelentőségét egyaránt hangsúlyozta a Tusnádfürdőn zajló 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) tegnapi megnyitóján Deutsch Tamás. Az európai parlamenti képviselő Németh Zsolt külügyi államtitkárt helyettesítette a megnyitón.
Az Országgyűlés elhúzódott ülésszaka miatt távol maradt politikus levélben üzent a szabadegyetem résztvevőinek, amelyet Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője olvasott fel. A külügyi államtitkár üzenetében beszámolt az új kormány eddigi eredményeiről, emlékeztetve az állampolgársági törvényre és a nemzeti összetartozás napjának bevezetésére.
Jól végezte a házi feladatát a Fidesz – legalábbis ez derült ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnökének Tusványoson elhangzott megnyitóbeszédéből.
„Egy évvel ezelőtt, a huszadik, jubileumi diáktábor és szabadegyetem keretében azzal küldtük haza magyarországi barátainkat: nyerjétek meg a választásokat, és egy év múlva jelentkezzetek az elvégzett házi feladattal” – fogalmazott a politikus. Szerinte nem véletlen, hogy a huszonegyedik Tusványos egybeesik a Fidesz győzelmének évével, mert ezáltal a szabadegyetem is átléphet végre a huszonegyedik századba.
A huszonegyedik század 2010-ben kezdődött, folytatta a gondolatmenetet Toró, ennek szimbolikus napja július negyedike, amikor a Magyar Országgyűlés elfogadta a magyar összetartozás törvényét. Németh Zsolt távolmaradása poénra is alkalmat adott Torónak: szerinte az államtitkár úgy oldotta meg a helyettesítését, hogy német helyett egy „deutsch”-ot küldött.
A magyar jobboldal választási győzelme fontos témája volt a többi megnyitóbeszédnek is. Tusnádfürdő polgármestere, Albert Tibor szintén poénnal próbálkozott: mint mondta, medveveszély nincs, csak néha jár le a táborba medve, így nem árt az óvatosság. Deutsch Tamás azzal válaszolt, hogy a tusnádi medvék a szocialistákat juttatják eszébe. „Ne felejtsük el, hogy április óta nincs medveveszély, de mindig arra járnak a medvék” – fogalmazott az EP-képviselő.
Beszéde után Deutsch az ÚMSZ kérdésére kifejtette: néhány éve, éppen Tusványoson Orbán Viktor Fidesz-elnök mondta azt, hogy a szocialisták nem tudják annyira mélyre vinni Magyarországot, hogy abból ne lenne kiút. A politikus szerint ez nem lesz könnyű feladat, ugyanis egyelőre csak a kárfelmérésnél tartanak.
„Még mindig csak ott tartunk, hogy újabb és újabb nehézségekkel és problémákkal szembesülünk, és legalább még fél évnek, egy évnek kell eltelnie, hogy legalább egy pontos helyzetképet kaphassunk a rombolás mértékéről” – fogalmazott lapunknak Deutsch. Szerinte a következő négy év elég lesz arra, hogy a leszakadás, a leromlás állapotából a felemelkedés, a bővülés állapotába jusson az ország.
„Szeretnék, ha a meghívott politikusok elkezdenének közvetlenül és őszintén beszélni egymással azokról a kérdéskörökről, amelyeket a kényelmetlen mivoltuk miatt hajlamosak inkább kerülni” – magyarázta a Tusványos idei „Nyílt lapokkal” jelszavát Sándor Krisztina. „Mivel ez itt a párbeszéd helye, minden résztvevőtől, ha a vele politikailag szembenálló féllel ültetjük le egy asztalhoz, elvárjuk, hogy tényleg legyenek szókimondóak” – fogalmazott a tábor főszervezője.
Ma délután két órától máris egymással szembenálló politikusok beszélgetnek majd arról, hogy merre tart jelenleg a magyar összefogás. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor, az EMNT-t Tőkés László EP-alelnök és Toró T. Tibor képviseli az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum ülésén, amelyet ezúttal a táborban tartanak meg.
Az még mindig nem biztos, hogy egy asztalhoz ül-e majd Tusványoson a magyar kormányfő és Traian Băsescu. Sándor Krisztina bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök eljön a táborba. „Băsescu elnököt is várjuk” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a román államfő és a magyar kormányfő mindenképpen találkozik.
Horváth István. Új Magyar Szó (Bukarest)

Párbeszéd és összefogás Tusványoson
A magyar-magyar és a magyar-román párbeszéd, összefogás és együttműködés jelentőségét egyaránt hangsúlyozta a Tusnádfürdőn zajló 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) szerda délelőtti megnyitóján Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő.
Ezen a napon megkezdődött az érdemi munka a táborban, amely már az előző napon megnyitotta kapuit zenei rendezvénnyel. Szerdán már hivatalosan is kezdetét vette az előadások sorozata, ezt nyitotta meg Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina főszervező, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, Albert Tibor tusnádfürdői polgármester, valamint Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő.
Az előadók utaltak a tábor múltjára is, nevezetesen arra, hogy a Kovászna megyei Bálványoson kezdődött egykor az a – később minden esztendőben megrendezett találkozó sorozat, amely a román-magyar történelmi megbékélést kereső folyamat részeként indult. A kilencvenes évek végére a rendezvény a román-magyar politikai párbeszéd jelentős, nem hivatalos fórumává is vált. A tábor 1997-ben átköltözött a közeli Tusnádfürdőre, ezért a két település nevének összevonása révén nevezik ma rövidítve ezt a rendezvényt Tusványosnak.
Deutsch Tamás megállapította: a párbeszéd, az összefogás és az együttműködés Bálványoson megfogalmazott eszméi hozzájárultak a Fidesz kétharmados választási győzelméhez. Ezzel kapcsolatosan az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a két harmad valójában a három harmad érdekében dolgozik, de nem szabad megfeledkeznie a „negyedik harmadról” sem, folytatva a határokon átívelő nemzetpolitikát is.
Répás Zsuzsanna felolvasta Németh Zsoltnak a táborozókhoz intézett levelét, amelyben a külügyi államtitkár beszámolt az új kormány eddigi eredményeiről, emlékeztetve az állampolgársági törvényre és a nemzeti összetartozás napjának bevezetésére. Bíztatónak nevezte a román-magyar viszony alakulását.
Az első táborok szervezői nevében Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke beszélt a hallgatósághoz, hangsúlyozva, hogy a Fidesz győzelmével Tusványos is átlépett a XXI. századba. Az idei tábort a párbeszéd helyszínének nevezte, és bejelentette, hogy itt ülésezik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF), valamint a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács is.
Sándor Krisztina bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök eljön a táborba. „Basescu elnököt is várjuk” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a román államfő és a magyar kormányfő mindenképpen találkozik. Népújság (Marosvásárhely)

"Összefogás nélkül nem létezne politikai képviselet"
MTI) – Összefogás nélkül a romániai magyarság képtelen lenne szavatolni politikai képviseletét mind Romániában, mind Európában, ezért a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) a meglévő nézetkülönbségek ellenére is folytatnia kell az együttműködést – hangsúlyozta csütörtökön Tusnádfürdőn a két szervezet elnöke, Markó Béla és Tőkés László.
A 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) délelőtti pódiumbeszélgetésén a két politikus – Kelemen Hunorral, az RMDSZ-t képviselő kulturális miniszterrel és Toró T. Tiborral, az EMNT ügyvezető elnökével együtt – mérleget vont arról, hol tart jelenleg ez az összefogás. Ebből a szempontból elemezte a tavaly februárban alakult Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) eddigi munkáját.
Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a testületben ma olyan személyek foglalnak helyet, akik egykor közös szervezetben, az RMDSZ-ben együtt tevékenykedtek. A magyarságot képviselő különböző szervezetek bizonyos kérdésekben ma is eltérő álláspontot vallanak ugyan, de szükség volt egy olyan keretre, amelyben lehetségesnek tűnik a közös nevező megtalálása.
Markó szerint az RMDSZ és az EMNT stratégiai céljai azonosak, legfeljebb az eszközökben és módszerekben térnek el a vélemények.
Tőkés László – aki egyben az Európai Parlament alelnöke – maga is úgy vélte, hogy az EMEF születésekor "többre, jobbra" számított. Úgy vélte, hogy továbbra sem született meg a tényleges összefogás. Európa egyre inkább integrálódik, de éppen a romániai magyarság képtelen hasonló együttműködésre. "Ha nem egyeztetünk, ha nem hangoljuk össze nemzetpolitikánkat, akkor eljut-e bárhova is szavunk?" – tette fel a kérdést az EP alelnöke.
Részben bírálta az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, ami szerinte bizonyos fokig fékezte a két szervezet közötti párbeszéd folyamatát. Utalt arra is, hogy az RMDSZ-szel szembenálló Magyar Polgári Párt (MPP) nem vesz részt az EMEF munkájában. Népújság (Marosvásárhely)

Román pártok bírálják Tőkés Lászlót autonómiapárti kijelentései miatt
Tőkés Lászlónak az Európai Parlament alelnöki tisztségéből való visszahívását követelik ellenzéki román pártok amiatt, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egyazon kontextusban tett említést Koszovó függetlenségéről és a Székelyföld területi autonómiájáról.
Tőkés a Tusnádfürdőn lezajlott 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik panelbeszélgetésén állapította meg, hogy a Székelyföld és Koszovó nagyjából azonos régió, és ha a volt szerb tartomány albán lakosságának sikerült kiharcolnia függetlenségét, miért ne sikerülne a székelyeknek is kivívniuk a területi autonómiát. Ugyanazon a beszélgetésen Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a székelyföldi fejlesztési régió kialakításának fontosságát hangsúlyozta, ami szerinte a majdani közigazgatási-területi régió „előszobája” lehetne.
„Ha Bukarest nem hallja meg az egységes székelyföldi fejlesztési régió kialakítását célzó igényeket, akkor elengedhetetlen az erdélyi magyar politikai elit összefogása, a régió választott önkormányzati képviselői alkotta székelyföldi nagygyűlés ismételt megszervezése. És ha ez sem elég, akkor a székelyek békés eszközökkel tüntethetnek mindezért, ahogy azt tették nemrég a katalánok Barcelona utcáin” – hangoztatta a Tusványoson Toró, hozzátéve: a katalánok másfélmilliós tüntetéséhez hasonlóan Csíkszeredában egy-kétszázezer fős békés megmozdulásra lehetne példa.
A bukaresti média teljesen összemosta a két magyar politikus nyilatkozatát, amelyet úgy tálalt, hogy Tőkés László Koszovó függetlenedésének mintájára kívánja kiharcolni a Székelyföld önrendelkezését, és ennek érdekében utcára hívja az erdélyi magyarokat. A román sajtó hangulatkeltési szándékának az adott hátszelet, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) csütörtökön közzétett döntése megállapítja: Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal. Tőkés megpróbálta eloszlatni a félreértéseket, amikor a két vezető román hírtelevízió, a Realitatea és az Antena3 élőben kapcsolta Tusnádfürdőről, leszögezve: a Székelyföld nem függetlenséget, hanem autonómiát szeretne. Az EMNT elnöke azonban faképnél hagyta az élő kapcsolást, amikor a bukaresti szerkesztők azt szerették volna, hogy C. V. Tudor PRM-elnökkel és Gheorghe Funar főtitkárral vitatkozzék.
Titus Corlăţean, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt alelnöke bejelentette, a PSD ősszel kezdeményezni fogja Tőkésnek az EP alelnöki tisztségéből való visszahívását, az EMNT elnöke ugyanis szerinte „nemcsak Romániára, hanem egész Európára veszélyt jelent”. A PSD úgy véli, Tőkés „szeparatista” nyilatkozata durva támadás a román államiság ellen, hiszen „erőszakos cselekményekre bujtogatja” a romániai magyarokat. A szociáldemokraták bírálták Traian Băsescu államfőt és az őt támogató Demokrata-Liberális Pártot (PDL) is amiatt, hogy Brüsszelben támogatták Tőkés megválasztását az EP alelnöki tisztségébe. Corlăţean az alkotmányra hivatkozva leszögezte: sem az autonómiát, sem a függetlenséget nem lehet demokratikus eszközökkel megvalósítani, mivel Románia egységes és oszthatatlan, szuverén nemzetállam.
Mihai Voicu, a szintén ellenzéki román Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője szerint Tőkésnek a Székelyföld autonómiájára tett javaslata törvénytelen és alkotmányellenes, ezért elvárja, hogy a PDL jelentse be az Európai Néppárt frakciójában: megvonja a romániai EP-képviselőtől a politikai támogatást. Ennél is tovább ment Horea Uioreanu kolozsvári PNL-képviselő, aki tegnap hazaárulással egyenértékűnek nevezte az önrendelkezés követelését, amelynek ügyében szerinte az ügyészségnek vizsgálatot kellene indítania. Tőkés kijelentése kapcsán Emil Boc miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva mindössze annyit mondott: a román alkotmányt tiszteletben kell tartani, az alaptörvény nem válhat alku tárgyává.
Cristian Preda, az RMDSZ-hez és a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárthoz tartozó PDL európai parlamenti képviselője az ügyben elfogadhatatlannak nevezte Tőkés Lászlónak a Székelyföld autonómiájáról tett nyilatkozatát, amely szerinte nem szolgálja a román–magyar megbékélést. Preda szerint nem lehet párhuzamot vonni Koszovó és Székelyföld között. „Semmiféle hasonlóság nem létezik Koszovó és a Székelyföld között. Nem indokolt a székelyek utcai tüntetésre buzdítása. A hágai döntés semmiképpen nem legitimálja sem a székelyek, sem valamely más romániai etnikai csoport követeléseit. Súlyos tévedés, ha valaki ilyesféle párhuzamot erőltet” – fogalmazott Cristian Preda.
A román politikus kifejtette: a PDL nem a kisebbségekkel kapcsolatos álláspontja miatt támogatta, hogy Tőkés az EP alelnöke legyen, hanem az 1989-es forradalomban játszott szerepéért, valamint abbeli ígéretéért, hogy dolgozni fog a román–magyar megbékélésért. „Egy ilyen nyilatkozattal azonban nem hinném, hogy a megbékélést szolgálja” – mondta Preda. Raluca Turcan, a PDL alelnöke szerint Tőkés „aberrált”, amikor egy lapon emlegette Koszovó függetlenségét a székelyföldi autonómiával, és hozzátette: pártja helytelenül járt el, amikor támogatta, hogy az EMNT elnöke az EP alelnöke legyen.
Bukaresti hírügynökségeknek nyilatkozva különben RMDSZ-es politikusok nem értettek egyet azzal, hogy a székelyek utcai tüntetésekkel próbálják kivívni az autonómiát, Korodi Attila Hargita megyei honatya és Király András oktatásügyi államtitkár egyaránt a párbeszéd, a diplomácia eszközének fontosságát hangsúlyozta, sőt az Arad megyei RMDSZ-elnök populistának nevezte Tőkés autonómiapárti kiállását.
Eközben a bukaresti külügyminisztérium leszögezte: Románia nem változtat korábbi álláspontján, és továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, a tárca szerint a hágai Nemzetközi Bíróság korlátozott jelleggel elemezte az ügyet, de ennek jogi következményeiről, vagyis egy „állítólagos új állam” létrejöttének törvényességéről nem nyilvánított véleményt.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Bűnvádi feljelentés Tőkés László ellen
Az alkotmány megszegése és interetnikai konfliktusok szítása vádjával bűnvádi feljelentést tett tegnap a főügyészségen Tőkés László ellen Mircea Jorj, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt kolozsvári szervezetének elnöke. A politikus a székelyföldi autonómiával kapcsolatos kijelentései miatt támadja az Európai Parlament alelnökét. Ezzel egy időben a szintén ellenzéki liberálisok felszólították a kormányzó demokrata-liberálisokat, vonják meg politikai támogatásukat a magyar politikustól, Traian Băsescu államfőtől pedig azt kérik, vonja vissza a Románia Csillaga Érdemrendet Tőkés Lászlótól.
Tovább folytatódik a román politikusok hadjárata Tőkés László ellen az Európai Parlament alelnökének a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban elhangzott kijelentései miatt. Mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Tusványoson azt mondta: a Székelyföld és Koszovó nagyjából azonos régió, és ha a volt szerb tartomány albán lakosságának sikerült kiharcolnia függetlenségét, miért ne sikerülne a székelyeknek is kivívniuk a területi autonómiát.
A volt református püspököt a hét végén is élesen támadó ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) tegnap felszólította Traian Băsescu államfőt: vonja vissza a Románia Csillaga Érdemrendet Tőkés Lászlótól, aki szerintük „alkotmányellenes tettek elkövetése céljából az utcára hívja” az embereket. Emlékezetes, Tőkést az 1989. decemberi forradalomban játszott szerepéért tüntette ki a román államfő a Románia Csillaga Érdemrend lovagkeresztjével tavaly decemberben, a forradalom 20. évfordulóján.
„Álláspontunk szerint ezt a kitüntetést vissza kell vonni” – hangoztatta tegnap Mihai Voicu, a PNL szóvivője, aki szerint Tőkés olyan utcai megmozdulásokra buzdítja az embereket, amelyek célja „alkotmányellenes tettek elkövetése”. Voicu különben nyilvánvalóan csúsztat, Tőkés ugyanis nem hívta utcára az embereket; mint arról már beszámoltunk, a Tusványoson Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke beszélt arról, hogy a székelyek – a katalánok mintájára – békés eszközökkel tüntethetnek, ha Bukarest nem hallja meg az egységes székelyföldi fejlesztési régió kialakítását célzó igényeket.
A liberálisok ugyanakkor felszólították a PDL-t, vonja meg a támogatást az Európai Parlament alelnökétől. Theodor Stolojan, a PDL alelnöke azonban tegnap leszögezte, alakulata nem kezdeményez ilyesmit, szerinte ugyanis az EP nem úgy működik, hogy „ma megadod, holnap pedig visszaveszed” a politikai támogatást.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Új párt az erdélyi magyar láthatáron? - interjú Toró T. Tiborral
Testületi döntés még nem született erről, de nem zárható ki, hogy a 2012-es romániai önkormányzati és parlamenti választásokon új erdélyi magyar politikai szervezet, történetesen az EMNT, vagy a körülötte alakuló politikai alakulat is részt vegyen a megmérettetésen – nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezésében szerepet vállaló Bálványos Intézet igazgatója szerint Tusványos politikát formáló tényezővé vált, és egyre többen vallják magukénak a szabadegyetem képviselte értékrendet.
A 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor is szolgált precedenssel: először vett részt a táborban a hivatalban lévő magyar miniszterelnök, a román államfő és az Európai Parlament – erdélyi magyar – alelnöke. Mennyire vált politikát formáló tényezővé Tusványos? – A dolgok szerencsés kimenetelén múlt, hogy idén ugyanazok a politikusok tartották a Tusványos záróelőadásait, akik a tavalyi jubileumi rendezvényen is, csak többnyire más minőségben. Orbán Viktor Fidesz-elnökből, az ellenzék egykori vezéréből azóta Magyarország miniszterelnöke lett, Traian Băsescut újraválasztották Románia államelnökévé, Tőkés László pedig az Európai Parlament alelnöke lett. Túlzás lenne azt állítani, hogy mindez Tusványosnak az érdeme, hogy az itteni boszorkánykonyhában főztük ki azokat a stratégiákat, amelyek ilyen fényes eredményeket hoztak egy év alatt, de mindenképpen volt egy kis köze ehhez. Băsescu esetében például a számok is bizonyítják, hogy tavalyi tusványosi jelenléte számos magyar szavazatot hozott neki a konyhára, amelyek sokat nyomtak a latban decemberi újraválasztásakor. Viszont szeretném azt hinni, hogy a Fidesz nem akármilyen választási eredményéhez, Tőkés László EP-alelnökké választásához Tusványosnak is van köze, hiszen itt mindig jövőbe mutató tervek születnek, a háttérbeszélgetéseken és a nyílt fórumokon egyaránt olyan típusú üzenetek hangzanak el, amelyek aztán később politikát formálnak. Nem volt ez másképp az idén sem, hiszen a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács nyílt ülése, az azt övező tárgyalások szerintem meghatározzák a magyar nemzetstratégiát, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum nyílt ülése pedig talán átrajzolja kicsit a magyar összefogást, az erdélyi magyar politikát, a magyar–magyar kapcsolatokat. De azzal is elégedett vagyok, ahogyan a szabadegyetem egyre szélesebb körben közelebb kerül a fiatalokhoz, úgy látom, egyre többen vallják magukénak a tusványosi értékrendet.
Többször elhangzott az Olt-parti üdülővárosban, hogy Tusványos kormányra került. Mit tudnak kezdeni a hatalommal az alapítók a magyar–román és a magyar–magyar kapcsolatok elmélyítése érdekében, ami már húsz évvel ezelőtt prioritás volt? – Érzem Tusványos hatalomra kerülésének felelősségét, mert egyre többen látják: azok, akik fontos szerephez jutnak a Kárpát-medencei magyar politikában, részesei a tusványosi folyamatnak. Nagy felelősség nyomja a vállunkat, hogy meg tudjunk felelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket az emberek támasztanak velünk szemben. Jelentős felelősség például, hogyan rajzoljuk át a támogatáspolitikát, miként adjuk meg az öt évig Csipkerózsikaálmát alvó Magyar Állandó Értekezlet új arculatát, milyen módon adunk határozott karaktert a nemzetpolitikának, hogyan alakítunk ki olyan erdélyi magyar politikát, amely bele van ágyazva a magyar külpolitikába, és fontos eszköz a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseiben. De említhetném azt is, miként felelünk meg a kicsivel kisebb léptékű problémáknak: az állampolgárság, az egyetem ügyének, ágazati együttműködés szintjén a szociális, munkaügyi kihívásoknak. Meg kell teremtenünk a feladatmegoldás intézményi feltételeit, aminek egyik fontos eszköze lesz a Bálványos Intézet. Ez az intézmény azokat a tevékenységeket próbálja majd rendszerbe foglalni, amelyeket eddig különböző intézményekben végeztünk, egyfajta agytrösztnek szánjuk erdélyi magyar nemzetpolitikai szinten, és ennek keretében számítunk mindazoknak az együttműködésére, akik nemzetpolitikában gondolkodnak.
Az Orbán Viktor kormányfővel folytatott megbeszélések alapján várhatóan miként körvonalazódik a Fidesz és az erdélyi magyar szervezetek viszonya? – Az erdélyi magyar szervezeteknek el kell végezniük azt a mérleget, amely szükséges ahhoz, hogy úgymond tiszta lappal és felemelt fejjel álljanak az új magyar kormány elé. Például hogyan viszonyulnak az Orbán Viktor által meghirdetett nemzeti együttműködés programjához, és mit tettek ennek érdekében eddig. A mérlegvonás alapján a politikai közéletet az elmúlt években meghatározó civil-politikai szereplőknek – RMDSZ, EMNT, MPP, SZNT – meg kell fogalmazniuk, miként akarnak együttműködni az új magyar kormánnyal, amely a nemzetpolitika motorja, meghatározó eleme, de nem tud helyettünk döntéseket hozni Erdélyben. Az a szervezet, amely ezzel az igen erős legitimitású magyar kormánnyal és parlamenti többséggel nem tud együttműködni, annak igen nehéz lesz az élete a következő időszakban. Valamennyi szervezetnek magának kell döntenie a hogyan továbbról; a magyar kormány részéről nyitottság észlelhető, mindenkinek ott a helye, aki ebben a munkában részt kíván venni. A külhoni magyar érdekvédelmi szervezeteknek, pártoknak készülniük kell a valószínűleg szeptemberben új köntösben, új célokkal, prioritásokkal összeülő Máértre, ugyanakkor a széles merítésű nemzeti integrációs intézmény mellett mozgástere és feladata van a csak a határon túli magyar szervezetek alkotta KMAT-nak is, sőt adott esetben szélesebb mozgástere is lehet, mint a Máértnek, amelyben ott a magyar kormány is, amelyet kötnek bizonyos diplomáciai szabályok. Tehát a nemzetpolitika eredményes képviselete érdekében munkamegosztás lesz a két szervezet között. Ugyanez a munkamegosztás kellene hogy jellemezze a magyar összefogást is, csak sajnos partnereink ezt sokszor nem értik, az RMDSZ nem hajlandó a munkamegosztásra. Úgy gondolja, hogy amit nem tud elvégezni, az nem is szükséges. Hosszú évekig például az erdélyi magyar politika azért maradt eszköztelen, és nem kapott hangsúlyt az érdekérvényesítésben, mert az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, és a román külpolitika szekerét tolta, de arra már nem volt hajlandó, hogy helyzetbe hozza a szövetségen kívüli szervezeteket, erre vonatkozó javaslatunkat támadásnak vették és ellehetetlenítették. Az érdekérvényesítés megjelenítésének kerete lenne az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, amely megmutatta ugyan magát Tusványoson is, de a hogyan továbbról nem születtek megnyugtató megoldások.
Ön Tusnádfürdőn kijelentette, nagy nyomás nehezedik az EMNT-re, hogy politikai szereplővé váljék. Ezek szerint választási részvételt fontolgat a szervezet? – Valóban nagy a nyomás azokon, akik az EMNT-ben szerepet vállaltunk az elmúlt másfél évben, amióta más pályára helyeztük a szervezetet. Ez a civil-politikai mozgalom – amely területi szinten is kiépítette struktúráit, ugyanakkor bizottságain, szakmai műhelyein keresztül ágazati szinten is építkezik – kőkemény politikai célokért civil mozgalmi eszközökkel próbál tenni. Sokan éppen ezért jöttek a sorainkba, és nem azért, mert pártpolitikai célokat fogalmaztunk meg. Mások ugyanakkor éppen ilyen típusú célokat is várnak tőlünk, azt, hogy az érdekérvényesítésben ragadjuk meg az ilyen eszközöket is. Arra a dilemmára kell megoldást találnunk, hogy folytatjuk-e tovább az építkezést az EMNT bázisának kiszélesítése érdekében, civil-politikai mozgalomként, és nem élünk a pártpolitika eszközeivel, vagy pedig engedünk ennek a pozitív nyomásnak. Amely tulajdonképpen abból fakad, hogy a jelenleg rendelkezésre álló alternatívák mindegyike kívánnivalót hagy maga után. Hiszen a mi csapatunk akkor sem akarna visszamenni az RMDSZ-be, ha tudna. Ugyanakkor az MPP létrejöttét 2008-ig megelőző várakozás átfordult türelmetlenségbe, hiszen az akkori helyhatósági választásokon elért, a körülményekhez képest kielégítő eredményekhez viszonyítva se építkezni, se jövőképet felmutatni nem tudott a polgári párt. Az MPP nemigen tud mit kezdeni azzal a szereppel, amivel felruházta őt a választópolgárok egy része, ennek oka igazából a párt elnökében keresendő. Ne feledjük, az RMDSZ 2011 februárjában tisztújító kongresszust rendez, tehát bő fél év van arra, hogy változások induljanak el valamilyen irányba a szövetségben, az MPP jelenlegi helyzete pedig tarthatatlan, ezért elképzelhető, hogy ott is változások lesznek. Ha tehát az EMNT hangsúlyos politikai eszközökkel élni kívánó vonulata nem lesz elégedett azokkal a változásokkal, amelyek a következő időszakban bekövetkeznek az RMDSZ-ben és az MPP-ben, akkor a nemzeti tanács pártpolitikával kacérkodó emberei helyet találhatnak valamelyik szervezetben, amennyiben nem sikerül megoldást találni a jelenlegi struktúrákban. De igazából nekünk azt az alternatívát sem szabad elvetnünk, hogy létrehozzunk egy harmadik pártot, pontosabban a pártot, hiszen éppen a jelenlegi állapotokkal szemben szeretnénk alternatívát létrehozni. Én ez utóbbit látom a legvalószínűbb forgatókönyvnek, mindez azonban a személyes véleményem, mert az EMNT-ben még nem született testületi álláspont ebben az ügyben.
Tehát nem zárható ki, hogy a 2012-es romániai önkormányzati és parlamenti választásokon új erdélyi magyar politikai szervezet, történetesen az EMNT, vagy a körülötte alakuló politikai szervezet is részt vegyen a megmérettetésen? – Így igaz. Beszélgetések folytak erről az EMNT-ben, de hivatalosan nem tűztük napirendre a kérdést. Tény viszont, hogy erre nekünk a közeljövőben, még ebben az évben választ kell adnunk, ha komolyan vesszük azt a felelősséget, amellyel ránk tekintenek a bennünket támogató emberek.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Bűnvádi feljelentést tettek Tőkés László ellen
Bűnvádi feljelentést tett a román legfelsőbb bíróság mellett működő ügyészségen a román ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szervezetének elnöke, aki szerint az Európai Parlament (EP) alelnöke alkotmányellenes kijelentéseket tett – adta hírül kedden a romániai magyar sajtó.
Tőkés Tusnádfürdőn pénteken azt mondta, hogy miért ne sikerülne Székelyföldnek kivívni a területi autonómiát, ha egy olyan, nagyságrendileg Székelyföldhöz hasonló régió, mint Koszovó kivívta függetlenségét. A román média azt is jelentette, hogy Tőkés szerint a székelyek követhetik a katalán modellt, és utcára vonulhatnak, ha szükséges.
A Krónika szerint azonban nem Tőkés, hanem Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke beszélt arról, hogy a székelyek – a katalánok mintájára – békés eszközökkel tüntethetnek, ha Bukarest nem hallja meg az egységes székelyföldi fejlesztési régió kialakítását célzó igényeket. Mircea Jorj, a PSD kolozsvári szervezetének elnöke a Szabadság című kolozsvári napilap szerint bejelentette, hogy már iktatták az ügyészségen a Tőkés elleni bűnvádi feljelentést. Szerinte Tőkés kijelentéseivel vétett a Románia területi oszthatatlanságára vonatkozó, az alkotmányban és a büntető törvénykönyvben is szereplő cikkely ellen és etnikai konfliktusra bujtogatott.
A szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) Mihai Voicu pártszóvivő révén felszólította Traian Basescu román államfőt, hogy vonja vissza Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga Érdemrendet, mert a liberálisok szerint Tőkés alkotmányellenes tettek elkövetése céljából hívta utcára az embereket”. A román államfő az 1989-es romániai forradalomban játszott szerepéért tüntette ki tavaly decemberben, a rendszerváltás húszadik évfordulóján az EP alelnökét Románia Csillaga Érdemrendlovagkeresztjével.
(MTI)
erdon.ro

Toró: a bűnvádi feljelentés a legszélsőségesebb az összes állásfoglalás közül
Az EMNT alelnöke szerint Tőkést felhívta Băsescu, és megköszönte, hogy nem adott teret a nacionalista diskurzusnak a szabadegyetemen..
Sokféle reakció érkezett a román politikum részéről Tőkés László tusványosi kijelentéseit követően, azonban a Mircea Jorj által Tőkés László ellen beterjesztett bűnvádi feljelentés a lehető legszélsőségesebb az összes lehetséges politikai állásfoglalás közül – véli Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke. Kérdésünkre elmondta, elszomorítónak tartja azt, hogy a méltatlankodó politikusok zöme nincs tisztában olyan alapvető európai értékekkel, mint például a szólásszabadság, a politikai véleményformálás és a szabad gyülekezési jog. „Megpróbálják belpolitikai viszálykeltésre felhasználni Tőkés nevét. Tulajdonképpen az ellenzék Băsescun akar ütni azzal, hogy Tőkés ellen kirohan” – mondta Toró, és emlékeztetett, hogy Traian Băsescu Orbán Viktor és Tőkés László társaságában tartott beszédet múlt szombaton, a Tuványos zárónapján, a három politikus beszéde pedig eléggé konvergens volt.
Elmondta, szó sincs arról, hogy Tőkés interetnikai konfliktust szított volna. Emlékeztetett, az EP alelnöke azt mondta, hogy Koszovó és Székelyföld nagyjából azonos mérető régiók. Ha a koszovói albánoknak sikerül kivívniuk függetlenségüket, akkor Székelyföldnek is sikerülhet kivívnia az autonómiát. Toró tájékoztatott arról, hogy Tőkés az ő gondolatmenetét folytatta akkor, amikor az önrendelkezés kikövetelése módozatai kapcsán nyilatkozott. Elmondta, a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik előadásán ő maga arról beszélt, hogy az önálló székelyföldi fejlesztési régió kijelölése mellett kell kiállni. „A mi olvasatunkban ez a felosztás előszobobája a területi közigazgatási reformnak” – hangsúlyozta Toró. Tőkést tovább idézve Toró elmondta, az önkormányzati képviselők nagygyűlésén lehetne kinyilvánítani a területi autonómia iránti igényt. Ha Bukarest ezt sem hallaná meg, akkor békés módszerekkel, európai eszközökkel, például katalán mintára, 100 ezer ember utcára vonulásával lehetne felhívni a figyelmet a székely nép önrendelkezési akaratára. Toró rámutatott, néhány józan román politikus fel szerette volna hívni a figyelmet a csúsztatásokra, azonban a PNL és a PSD vezetőinek nem érdeke az igazság keresése. Az ellenzék mellett a PDL néhány politikusa is Tőkés ellen hangolta a közvéleményt ebben a kérdésben, de például ők azért tették, mert párton belüli mérkőzéseket folytattak
Toró még azt is elmondta, hogy Traian Băsescu államfő a szabadegyetem leteltével telefonon kereste meg Tőkést, és megköszönte neki, amiért nem adott teret a nacionalista diskurzusnak a szabadegyetemen. (az előbbi mondatban Toró T. Tibor kérésére helyesbítést eszközöltünk - szerk. megj., 21:31, 27.7.201)
Megkérdeztük Torótól, hogy nem gondolja-e azt, hogy a romániai magyar politikai vezetők is támadási felületet hagynak az autonómia-ellenes román politikusoknak azáltal, hogy a román közvéleményt nem tájékoztatják megfelelően az autonómiára vonatkozó elképzeléseik kapcsán?
Az EMNT alelnöke elmondta, biztos, hogy lehet jobban kommunikálni az autonómia ügyében a román közvélemény felé, sőt, az Erdélyi Magyar Egyeztető Tanácsnak (EMEF) is az a létjogosultsága, hogy az autonómia ügyében azonos álláspont kidolgozására kínáljon teret a romániai magyarság vezetőinek. Toró leginkább azt tekinti hiányosságnak, hogy nincs meg a megfelelő konszenzus az autonómia kérdésében, ilyen körülmények között pedig nehéz pontos és határozott üzeneteket megfogalmazni a románság felé. Ugyanakkor az RMDSZ középszintű vezetőit bírálta. Elmondta, néhány megyei vezetőnek le kellene arról szoknia, hogy elhatárolódik Tőkéstől. „Ha erről sikerül leszokni, és legfeljebb árnyalatbeli különbségekkel sikerül ugyanazt mondani, akkor hatékonyabbá válik a kifelé való kommunikáció. Transindex.ro

Tőkés László megerősítette pártalakítási szándékát
Tőkés László szerint ki kell alakítani a Kárpát-medencei magyar nemzeti együttműködés, s ennek egy ágaként a romániai magyar nemzeti együttműködés rendszerét. Ha ehhez szükség van egy új pártra, vagy új választási közszereplőre Romániában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kész elmenni addig – mondta az MTI-nek pénteken Nagyváradon Tőkés László, az EMNT elnöke, az Európai Parlament (EP) alelnöke. Hozzátette: szervezetük erről egyeztet az RMDSZ, a Magyar Polgári Párttal (MPP) és az összes romániai magyar közszereplővel.
Az EMNT elnöke ezáltal megerősítette Toró T. Tibor korábbi nyilatkozatát, miszerint a már létező két romániai magyar párt mellett egy harmadik magyar politikai erőt alapíthat a Tőkés vezette, magát civil szervezetként meghatározó EMNT. Az EMNT ügyvezető elnöke a Krónika című napilapban kedden megjelent interjúban elmondta: az EMNT-nek nem szabad elvetnie azt az alternatívát, hogy létrehozzon az RMDSZ és a Szász Jenő vezette MPP mellett egy harmadik magyar pártot.
Tőkés László pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján ugyanakkor közölte: az EMNT vállalja azt a felelősséget, hogy a Fidesz partnereként meghatározó szerepet játsszon a romániai magyar politika alakításában.
A 2012-ben esedékes romániai országos választásokra utalva Tőkés László kifejtette: plurális magyar egységre, a magyar pártok és civil szervezetek együttműködésére van szükség a romániai magyar demokratikus fejlődés érdekében.
A pártosodás nem cél, de ha az MPP nem tudja betölteni nemzetpolitikai hivatását, az alternatíva szerepét, akkor – többek véleménye szerint – az EMNT-nek hozzá kell járulnia egy új politikai párt létrehozásához. Erről már folynak az egyeztetések – mondta a politikus.
Tőkés László sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy éles támadások érték a székely autonómia kapcsán Tusnádfürdőn kifejtett álláspontja miatt. A Szociáldemokrata Párt bűnvádi feljelentést tett ellene, a Konzervatív Párt (PC) elnöke pedig levélben fordult az EP elnökéhez az ügyben.
Az EMNT elnöke ennek kapcsán megismételte: amennyiben Koszovót megilleti a függetlenség, Székelyföldet is megilleti az autonómia. Amennyiben Katalóniában másfélmillió ember tüntethet az autonómiáért, szükség esetén miért ne fordulhatnának e demokratikus joghoz Székelyföld érdekében is? – tette fel a kérdést az EP alelnöke.
Ugyanakkor türelemre intett, hozzátéve, hogy „addig kell mondani, ameddig eljutunk a demokratikus párbeszédig, a békés rendezésig”. „Mi mindig békés eszközökkel küzdöttünk a jogainkért” – tette hozzá.
A Királyhágó melléki Református Egyházkerület volt püspöke sajtótájékoztatóján sürgette egyháza megtisztulását, és ismételten szorgalmazta, hogy azok, akik a kommunista rendszerben együttműködtek a hatalommal, a Securitate titkosszolgálattal, semmilyen egyházi tisztségért ne indulhassanak. Szabadság (Kolozsvár)

Új magyar párt alakul
Erdélyi Erő néven új politikai pártot készül megalakítani egy csíkszeredai csoportosulás. A kezdeményezők – akiknek élén Éltes Zoltán, a hajdani Romániai Magyar Kisgazdapárt főtitkára áll – augusztus 17–19-ére, a csíkszeredai Fenyő Szállodába hívták össze az alakuló ülést.
Az Erdélyi Erő, mely számít a térségbeli román, német és cigány nemzetiségűekre is, 2012-ben – az RMDSZ-szel koalícióban – a parlamentbe és a kormányba is be szeretne kerülni, 2030-ra pedig Európa második Svájcává szeretné fejleszteni a régiót. Az erdélyi magyar politikai paletta jelenlegi szereplői többnyire komolytalan és amatőr kezdeményezésnek tartják a pártalapítási próbálkozást. „Mivel 1989-ben nem volt egy valódi rendszerváltás Erdélyre vonatkozóan, így most az Erdélyi Erő alakulat kemény munkával arra törekszik, hogy 2010. augusztus 17–19-én megszervezze az alakulat kongresszusát” – kezdi az egyelőre csak a világhálón közzétett felhívását az új erdélyi politikai pártot alapítani szándékozó csoportosulás.
kezdeményezők nemzetiségtől, kortól, vallástól, nemtől függetlenül minden olyan Erdélyért tenni akaró polgárt elvárnak az alakuló ülésre, aki hajlandó aláírni a világhálón megjelentetett belépési nyilatkozatot. Ennek alapján a leendő párttag lelkiismeretét nem terhelheti „Erdély nemzeteinek elárulása, a régió gazdasági javainak és az ott élő közösségek anyagi javainak elbitorlása, elkótyavetyélése vagy zsugorítása”. Ugyanakkor nem lehet volt besúgó, és nem használhatott diktatórikus, megtorló módszereket a tisztességes polgárok fizikai és szellemi épségének veszélyeztetésére vagy korlátozására.
Ez a párt nem az a párt
Kérdésünkre, hogy ennek a pártnak van-e köze a Tőkés László EP-képviselő által emlegetett esetleges harmadik erdélyi magyar párthoz, Éltes Zoltán nem adott egyértelmű választ. „Elképzelhető, hogy valahol majd kapcsolódik ahhoz az elképzeléshez. Tény, hogy egyelőre még nem egyeztettünk Tőkés Lászlóval” – ismerte el a csíkszeredai jogász. Éltes, aki valamikor a hajdani Romániai Magyar Kisgazdapárt főtitkára volt, nem rejtette véka alá, hogy ideológiailag az Erdélyi Erő közelebb áll a Székely Nemzeti Tanácshoz (SZNT), a Magyar Polgári Párthoz (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT), mint az RMDSZ-hez.
A felvetésre, hogy miért van szükség egy újabb politikai alakulatra, Éltes Zoltán elmondta, hogy a jelenlegi két párt bizonyos vezetőinek nevéhez számos törvénytelenség fűződik. „Úgy érzem, a ’89 előtti politikai rendőrséget a gazdasági rendőrség váltotta. A Világ proletárjai, egyesüljetek! jelszót húsz év maszatolás után a Villák proletárjai, egyesüljetek! felkiáltással lehetne helyettesíteni. Ezért is van szükség új, makulátlan emberekre, olyanokra, akik elfogadják a belépési nyilatkozatban felsoroltakat” – jelentette ki a Krónikának a kezdeményező.
Éltes Zoltán szerint az új alakulat hangsúlyozottan gazdasági programjával hódítana, de az autonómia kivívása is szerepelne céljai között. Az Erdélyi Erő elsődleges célja már 2012-ben – az RMDSZ oldalán – bekerülni a hazai törvényhozásba és a kormányba. Távlatilag, 2030-ig Erdélyt Európa második Svájcává szeretnék fejleszteni. Egyelőre nem tudni, hogy a kezdeményezők között akadnak-e ismert politikai vagy közéleti személyiségek. „Vannak, de hozzájárulásuk nélkül nem adhatok ki neveket” – mentegetőzött Éltes.
Nem örülnek a konkurenciának
A várakozásnak megfelelően fogadták az esetleges harmadik erdélyi magyar párt megalakulását a másik két politikai csoportosulás képviselői. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint már jó ideje nyilvánvaló, hogy egyre többen próbálják – jobbról is, balról is, itthonról meg az anyaországból – valamiként megtörni az RMDSZ egységét. „Úgy veszem észre, hogy egyre több embernek a politikában is evés közben jön meg az étvágya. Hogy szükség van egy harmadik erőre vagy nincs, ezt majd a választópolgárok döntik el. Szerintem az erdélyi magyarság legerősebb ütőkártyája az utóbbi húsz évben az egységes, erős politikai fellépés volt. Az is igaz, hogy nagyon sokak számára kellemetlen ellenfélnek számít az RMDSZ. De hát demokrácia és pluralizmus van, így mindenkinek megvan a pártalapítási joga” – szögezte le lapunk érdeklődésére Takács.
Éltesék ötletétől Kiss István, a Magyar Polgári Párt alelnöke sem lelkesedett. Az RMDSZ ügyvezető elnökétől eltérően, Kiss bizonyos bírálatokat is megfogalmazott az új alakulat kapcsán. „Csak a világhálón közzétett felhívást ismerem. Beleolvastam, de az ott megjelent információk alapján egyáltalán nem tűnt komoly kezdeményezésnek. Egy magára adó politikai alakulat előbb a programjával rukkol elő, és csak utána kezd tagságtoborzásba” – vélekedett Kiss István. Ugyanakkor hozzátette: az erdélyi magyarságnak nincs szüksége a további osztódásra, illetve egy harmadik pártra.
Felvetésünkre, hogy a polgári oldal annak idején elvetette az osztódás vádjait, Kiss elmondta: az RMDSZ a baloldalt, az MPP a jobboldalt képviseli. „Ilyen körülmények között nem tudom, hogy az Erdélyi Erő kiket akar megnyerni magának” – fejtette ki az MPP országos alelnöke. Kiss nem tart attól, hogy amennyiben valóban megalakul, az Erdélyi Erő az MPP tagságából faragna le. „Aki át akart nyergelni valahová, megtette eddig. Ráadásul ez a csoportosulás vagy párt, vagy minek nevezzem, nem feltétlenül csak a magyarokat célozza meg” – tette hozzá Kiss.
Az egyébként szintén a párttá válás gondolatával foglalkozó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői szerint nem szabad komolyan venni Éltes Zoltán és a köréje tömörülők kezdeményezését. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke egyenesen „diverziónak vagy amatőrködésnek” nevezte a párt esetleges létrejöttét. „Az utóbbi húsz esztendőben még voltak hasonló próbálkozások, de sorra elbuktak. Az Erdélyi Erő néhány napig, legfeljebb hétig beszédtéma lesz, utána azonban lecseng” – vélekedett Toró T. Tibor.
Szkeptikus politológus
Szász Alpár Zoltán politológust arról kérdeztük, hogy a romániai magyarság elbír-e egy harmadik pártot, illetve hogy szükség van-e erre. A kolozsvári szakember szerint egy 1,4 milliós közösség akár többet is elbírna, csakhogy a politikai alakulatoknak minden egyes választás előtt meg kellene találniuk a módját annak, hogy egyikük – akár koalíció árán is – elérje az ötszázalékos bejutási küszöböt. „Hogy szükség van-e rá, erre sokkal nehezebb válaszolni, hisz ez nagyon sok tényezőtől függ. Én viszont feltennék egy harmadik, költői kérdést is: van-e annyira bölcs az erdélyi magyar politikai elit, illetve választóközönség, hogy tudjon mit kezdeni egy esetleges harmadik párttal? Ezt már a jövő válaszolja meg” – vélte Szász Alpár Zoltán.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Erdélyi Erő: új magyar párt?
Új politikai párt a láthatáron: Erdélyi Erő néven kívánja létrehozni egy csíkszeredai kezdeményező csoport, amelynek élén Éltes Zoltán, a hajdani Romániai Magyar Kisgazdapárt főtitkára áll. Az alakuló ülést augusztus 17—19-re hívták össze.
Az Erdélyi Erő számít a térségbeli román, német és cigány nemzetiségűekre is, 2012-ben — az RMDSZ-szel koalícióban — a parlamentbe és a kormányba is be szeretne kerülni, 2030-ra pedig Európa második Svájcává szeretné fejleszteni a régiót, értesült a Krónika napilap. Az új erdélyi politikai pártot alapítani szándékozó csoportosulás egyelőre csak a világhálón tette közzé felhívását. Nemzetiségtől, kortól, vallástól, nemtől függetlenül minden Erdélyért tenni akaró polgárt várnak az alakuló ülésre, aki hajlandó aláírni a világhálón lévő belépési nyilatkozatot, de nem volt besúgó, és nem alkalmazott diktatórikus, megtorló módszereket a tisztességes polgárok fizikai és szellemi épségének veszélyeztetésére vagy korlátozására.
A csoport egyik vezetője, Éltes Zoltán csíkszeredai jogász a Krónikának elmondta: elképzelhető, hogy pártjuk kapcsolódik az EMNT pártosodási elképzeléseihez, de még nem egyeztettek Tőkés Lászlóval. Nem titkolta azonban, hogy ideológiailag az Erdélyi Erő közelebb áll a Székely Nemzeti Tanácshoz (SZNT), a Magyar Polgári Párthoz (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT), mint az RMDSZ-hez. A tervek szerint az új alakulat hangsúlyozottan gazdasági programjával hódítana, de az autonómia kivívása is szerepelne céljai között. Az Erdélyi Erő elsődleges célja már 2012-ben — az RMDSZ oldalán — bekerülni a hazai törvényhozásba és a kormányba, távlatilag, 2030-ig pedig Erdélyt Európa második Svájcává szeretnék fejleszteni.
A magyar pártok vezetői nem örülnek a potenciális konkurenciának. ,,Hogy szükség van egy harmadik erőre vagy nincs, majd a választópolgárok eldöntik — mondta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. — Szerintem az erdélyi magyarság legerősebb ütőkártyája az utóbbi húsz évben az egységes, erős politikai fellépés volt. Az is igaz, hogy nagyon sokak számára kellemetlen ellenfélnek számít az RMDSZ. De hát demokrácia és pluralizmus van, így mindenkinek megvan a pártalapítási joga.” A Magyar Polgári Párt alelnöke, Kiss István szerint a világhálón közzétett felhívás alapján nem tűnik komolynak a kezdeményezés. ,,Egy magára adó politikai alakulat előbb a programjával rukkol elő, és csak utána kezd tagságtoborzásba” — fogalmazott Kiss István, aki úgy tartja, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége további osztódásra. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke egyenesen diverziónak vagy amatőrködésnek nevezte a párt esetleges létrejöttét. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

EMNT: az erdélyi magyar kérdés nem lehet a román állam belügye
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nagyra értékeli az ENSZ Faji Megkülönböztetés Elleni Bizottságának genfi ülésén ismertetett árnyékjelentés elkészítésében részt vevő partnerszervezetek vezetőinek munkáját, de nehezményezi, hogy a román kormányküldöttség RMDSZ-szes tagjai bagatellizálni próbálták a felvetett kérdéseket.
A Toró T. Tibor ügyvezető elnök, valamint Szilágyi Zsolt külpolitikai alelnök által aláírt, csütörtökön kiadott közlemény szerint az EMNT „megelégedéssel nyugtázza”, hogy az ENSZ-bizottság „érdemben foglalkozott” a Bolyai Kezdeményező Bizottsággal (BKB) és a sepsiszentgyörgyi székhelyű Pro Regio Siculorum (PRS) Egyesülettel közösen benyújtott árnyékjelentéssel is.
„Az EMNT nagyra értékeli azt a szakmai hozzáállást és elkötelezettséget, amelyet partnerszervezeteinek vezetői, dr. Hantz Péter és Cunnold-Benkő Erika tanúsított a dokumentum összeállítása és a bizottság előtti képviselete során”, a Romániára vonatkozó országjelentés vitája keretében.
A Tőkés László európai parlamenti képviselő által vezetett szervezet ugyanakkor „ nehezményezi és elítéli azt az igyekezetet, ahogyan a hivatalos román kormányküldöttség RMDSZ-es tagjai – különösen Asztalos Csaba delegációvezető, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke és Markó Attila etnikumközi ügyekért felelős államtitkár – próbálták elbagatellizálni az árnyékjelentésben felvetett kérdéseket”.
Az EMNT szerint Asztalos és Markó a kormányzati hűség kedvéért felrúgtak egy már korábban elfogadott, megalapozott magyar közösségi álláspontot. „A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés résztvevői, Székelyföld választott magyar önkormányzati tisztségviselői által az elmúlt év szeptemberében elfogadott Memorandum – erre alapoz az árnyékjelentésünk is – ugyanis egyértelműen megfogalmazza: az erdélyi magyarokat hátrányosan érinti, és kimeríti az etnikai diszkrimináció fogalmát a jelenlegi kisebbségi közösségekre vonatkozó törvényi keret és hatósági gyakorlat.”
Az EMNT elítéli, hogy Asztalos Csaba szerint „a magyar kisebbséget illető problémák belföldi szinten kezelhetőek, nem jelentenek olyan gondokat, melyekhez nemzetközi segítségre lenne szükség”, valamint Markó Attilának azt az álláspontját is, hogy az ENSZ nem akarja megoldani a magyar kérdést. „Vajon az RMDSZ csúcsvezetői – akik az erdélyi magyar választópolgár akaratából a fentnevezett tisztségviselők kinevezéséről dönthettek – akarják-e?” – olvasható a közleményben.
„Megalapozottnak tűnik a feltételezés, hogy nem. A többségi hatalom elvárásainak eleget tenni és annak morzsáiból részesedni viszont igen, hiszen már 15 éve rendelik alá az önálló erdélyi magyar külpolitikát az egységes nemzetállami érdeket megjelenítő román nemzetpolitikának és jobb esetben elbagatellizálják, de inkább ellehetetlenítik azok munkáját, akik – helyettük – próbálják megragadni a nemzetközi intézmények kínálta lehetőségeket értékeink védelmében és érdekeink érvényesítésében” – áll a közleményben.
Az EMNT szerint a konszenzus kialakítása az erdélyi magyar ügy külpolitikai képviseletében tovább már nem odázható, ennek érdekében pedig kezdeményezik a kérdés megvitatását az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum soron következő ülésén. Krónika (Kolozsvár)

„Az erdélyi magyar ügy” külképviseletének konszenzusát sürgetik
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) „az erdélyi magyar ügy” külképviseletének konszenzusát sürgeti, és kéri, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum minél hamarabb vitassa meg az ENSZ faji megkülönböztetés elleni bizottságában történteket – olvasható az EMNT csütörtöki közleményében.
A nemzetközi testület előtt ugyanis három erdélyi magyar civil szervezet képviselői, valamint a román kormányt képviselő magyar nemzetiségű tisztségviselők eltérő álláspontot képviseltek a romániai magyarság kisebbségi közösségi jogai kapcsán.
Az EMNT elnöksége nevében Toró T. Tibor ügyvezető elnök és Szilágyi Zsolt külpolitikai alelnök által aláírt közlemény szerint megelégedéssel nyugtázzák, hogy az ENSZ faji megkülönböztetés elleni bizottsága a romániai kisebbségek helyzetéről rendezett tanácskozásán érdemben foglalkozott a Székelyföld területi autonómiáját és az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgető árnyékjelentéssel, amelyet az EMNT másik két erdélyi magyar civil szervezettel együtt terjesztett elő.
A Tőkés László által vezetett civil szervezet elnöksége nehezményezi és elítéli azt az igyekezetet, ahogyan a román kormányküldöttségnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeit képviselő tagjai – különösen Asztalos Csaba delegációvezető, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke és Markó Attila, az etnikumközi ügyekért felelős államtitkár – próbálták „bagatellizálni” az árnyékjelentésben felvetett kérdéseket. Az EMNT szerint ezzel felrúgtak egy korábban elfogadott magyar közösségi álláspontot, miszerint az erdélyi magyarokat hátrányosan érinti, és kimeríti az etnikai diszkrimináció fogalmát a jelenlegi romániai kisebbségi közösségekre vonatkozó törvényi keret és hatósági gyakorlat.
Toró és Szilágyi szerint az autonómiát „nem tudja kiváltani semmilyen konjunkturálisan kormányzati szerepet vállaló, és ezáltal a román nemzetállami gyakorlat foglyává váló pártpolitikai képviselet”. Ezért szerintük a konszenzus kialakítása az erdélyi magyar ügy külpolitikai képviseletében tovább már nem odázható, és kezdeményezik a kérdés megvitatását az RMDSZ és az EMNT által közösen alapított Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum soron következő ülésén – olvasható a közleményben. Népújság (Marosvásárhely)

Az erdélyi magyar kérdés nem lehet a román állam belügye
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöksége megelégedéssel nyugtázza, hogy az ENSZ Faji Megkülönböztetés Elleni Bizottsága (CERD – Committee on the Elimination of Racial Discrimination) legutóbbi, Genfben zajló ülésén, a Romániára vonatkozó országjelentés vitája során érdemben foglalkozott azzal az árnyékjelentéssel is, amelyet szervezetünk a Bolyai Kezdeményező Bizottsággal (BKB) és a sepsiszentgyörgyi székhelyű Pro Regio Siculorum (PRS) Egyesülettel közösen nyújtott be.
Az EMNT nagyra értékeli azt a szakmai hozzáállást és elkötelezettséget, amelyet partnerszervezeteinek vezetői, dr. Hantz Péter és Cunnold-Benkő Erika tanúsított a dokumentum összeállítása és a bizottság előtti képviselete során.
Ugyanakkor nehezményezi és elítéli azt az igyekezetet, ahogyan a hivatalos román kormányküldöttség RMDSZ-es tagjai – különösen Asztalos Csaba delegációvezető, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke és Markó Attila etnikumközi ügyekért felelős államtitkár – próbálták elbagatellizálni az árnyékjelentésben felvetett kérdéseket.
Tettük súlyosságát növeli, hogy egy már korábban elfogadott, megalapozott magyar közösségi álláspontot rúgtak fel a kormányzati hűség kedvéért. A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés résztvevői, Székelyföld választott magyar önkormányzati tisztségviselői által az elmúlt év szeptemberében elfogadott Memorandum – erre alapoz az árnyékjelentésünk is – ugyanis egyértelműen megfogalmazza: az erdélyi magyarokat hátrányosan érinti, és kimeríti az etnikai diszkrimináció fogalmát a jelenlegi kisebbségi közösségekre vonatkozó törvényi keret és hatósági gyakorlat.
Az EMNT egyértelmű álláspontja, hogy ennek igazi ellenszere a közösségi – kulturális és területi – autonómiák közjogi keretének megteremtése, az autonómiák intézményes rendszerének létrehozása és működtetése. Ezt pedig nem tudja kiváltani semmilyen konjunkturálisan kormányzati szerepet vállaló és ezáltal a nemzetállami gyakorlat foglyává váló pártpolitikai képviselet – ahogyan azt a román kormánydelegációban helyet foglaló magyar tisztségviselők a minap Genfben állították.
„A magyar kisebbséget illető problémák belföldi szinten kezelhetőek, nem jelentenek olyan gondokat, melyekhez nemzetközi segítségre lenne szükség” – fogalmazza meg ismételten és egyértelműen a „neptuni” doktrínát a delegációvezető, ismételten – ki tudja, hányadszor – visszaigazolva a modellértékű romániai kisebbségvédelmi rendszer hamis mítoszát.
„Az ENSZ nem akarja megoldani a magyar kérdést” – teszi hozzá hasonló logika mentén a kisebbségi ügyekkel megbízott államtitkár.
Vajon az RMDSZ csúcsvezetői – akik az erdélyi magyar választópolgár akaratából a fentnevezett tisztségviselők kinevezéséről dönthettek – akarják-e?
Megalapozottnak tűnik a feltételezés, hogy nem. A többségi hatalom elvárásainak eleget tenni és annak morzsáiból részesedni viszont igen, hiszenmár 15 éve rendelik alá az önálló erdélyi magyar külpolitikát az egységes nemzetállami érdeket megjelenítő román nemzetpolitikának és jobb esetben elbagatellizálják, de inkább ellehetetlenítik azok munkáját, akik – helyettük – próbálják megragadni a nemzetközi intézmények kínálta lehetőségeket értékeink védelmében és érdekeink érvényesítésében.
Kezdeményezésünk sorsa ismételten rávilágít arra, hogya konszenzus kialakítása az erdélyi magyar ügy külpolitikai képviseletében tovább már nem odázható. Ennek érdekében kezdeményezzük a kérdés megvitatását az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum soron következő ülésén.
Közösségünk jogosan várja el elöljárói egyértelmű kiállását és az egyenes beszédet: inkább a „hazaárulást” a szolgálatos többségi nemzetféltők minősítésében, mint a nemzetárulást.
Az EMNT Elnöksége nevében
Toró T. Tibor, ügyvezető elnök
Szilágyi Zsolt, külpolitikai alelnök. Nyugati Jelen (Arad)

Tőkés: „Az RMDSZ az egységes, homogén nemzetállam doktrínájára alapozott politika foglya”
Tőkés László EMNT-elnök bírálja az RMDSZ-t, amiért nem támogatta az ENSZ faji megkülönböztetést és diszkriminációt vizsgáló bizottságának genfi konferenciája elé terjesztett árnyékjelentést, és úgy véli, a képviselői „az egységes, homogén nemzetállam doktrínájára alapozott politika rabjai”.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Tőkés László kedden, nagyváradi sajtótájékoztatóján ismertetett egy dokumentumot Az erdélyi magyar kérdés nem lehet a román állam belügye címmel, amelyet Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Szilágyi Zsolt, a külpolitikáért felelős alelnök írt alá.
A dokumentum szerint az EMNT „nehezményezi és elítéli azt az igyekezetet, ahogyan a hivatalos román kormányküldöttség RMDSZ-es tagjai – különösen Asztalos Csaba delegációvezető, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke és Markó Attila etnikumközi ügyekért felelős államtitkár – próbálták elbagatellizálni az árnyékjelentésben felvetett kérdéseket”.
A dokumentum aláírói elítélik az RMDSZ képviselőinek „lojalitását” a kormánypárttal szemben, melynek köszönhetően semmibe vették az erdélyi magyarság érdekeit.
„Tettük súlyosságát növeli, hogy egy már korábban elfogadott, megalapozott magyar közösségi álláspontot rúgtak fel a kormányzati hűség kedvéért. A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés résztvevői, Székelyföld választott magyar önkormányzati tisztségviselői által az elmúlt év szeptemberében elfogadott Memorandum – erre alapoz az árnyékjelentésünk is – ugyanis egyértelműen megfogalmazza: az erdélyi magyarokat hátrányosan érinti, és kimeríti az etnikai diszkrimináció fogalmát a jelenlegi kisebbségi közösségekre vonatkozó törvényi keret és hatósági gyakorlat“ – derül ki a Tőkés által ismertetett dokumentumból.
A szövegből kitűnik az RMDSZ egyértelmű álláspontja, ennek igazi ellenszere a közösségi – kulturális és területi – autonómiák közjogi keretének megteremtése, az autonómiák intézményes rendszerének létrehozása és működtetése.
A dokumentum szerint az RMDSZ képviselői a nemzetállami gyakorlat foglyaivá váltak, csak így magyarázható a román kormánydelegációban helyet foglaló magyar tisztségviselők szereplése.
„Az RMDSZ most is, akárcsak az elmúlt 15 évben az önálló erdélyi magyar külpolitikát az egységes nemzetállami érdeket megjelenítő román nemzetpolitikának rendeli alá, és jobb esetben elbagatellizálják, de inkább ellehetetlenítik azok munkáját, akik – helyettük – próbálják megragadni a nemzetközi intézmények kínálta lehetőségeket értékeink védelmében és érdekeink érvényesítésében” – áll a dokumentum végén.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)

Németh: autonómia nélkül nem beszélhetünk egyenjogúságról
Szent István napján lép életbe a magyar állampolgársági törvény
Augusztus 20. kettős ünnep a külhoni magyarság számára, hiszen egyrészt államalapító Szent István királyra emlékezik, másrészt pedig ezen a napon lép életbe a kettős állampolgárságról szóló jogszabály, amelynek alkalmazását 2011. január 1-jétől kezdik el. Kolozsváron, a szerdán elkezdődött Magyar Napok keretében színes programokkal ünneplik a magyar államalapítást, amely az István, a király című rockopera mai levetítésével csúcsosodik ki. Úgyszintén a nemzeti összetartozás fontosságát erősítették meg tegnap, Az egymásra találás nemzetpolitikája című fórumon résztvevő magyar és erdélyi politikusok. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szerint világos nemzetpolitikai jövőképre van szükség, amelynek középpontjába a magyar közösségeket befogadó országok esetében az egyenjogúságot kell állítani. A fideszes politikus azonban úgy véli, hogy ez csak az autonómia megteremtésével intézményesülhet.
A nemzetpolitikában bekövetkezett irányváltást, az elmúlt nyolc év gyakorlatával való szembefordulást leginkább a könnyített honosítás, vagyis az állampolgárság törvénye, illetőleg a nemzeti összetartozás tanúságtételéül szolgáló törvény egyértelműsíti – jelentette ki Répás Zsuzsanna magyar nemzetpolitikáért felelős helyettes-államtitkár a Kolozsvári Magyar Napok keretében rendezett Az egymásra találás a nemzetpolitikája című fórumon. Mindkét jogszabály a kilencven évvel ezelőtt kimondott trianoni békediktátum következményei orvoslásának elősegítését célozza – tette hozzá.
Átlátható támogatási rendszert ígérnek
Új tartalomhoz új formát kell adnunk, hiszen az elmúlt nyolc évben a nemzetpolitikai intézményrendszer folyamatos leépülésének voltunk tanúi: a szocialista kormányzat felszámolta a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH), 2004 óta nem hívták össze a magyar–magyar párbeszéd fórumát, a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), a nemzetpolitikai kormányrészleg pedig egy eldugott kis főosztályként működött. Formailag is magasabb szintre emeltük a nemzetpolitikát, hiszen a főosztály államtitkársággá vált, amelynek felelős politikai vezetője Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – folytatta Répás Zsuzsanna.
Az államtitkárság jelenleg az új szerkezet kiépítésén, a területi képviseletek megerősítésén, a támogatásrendszer átgondolásán dolgozik. Az átláthatatlanul szövevényes intézmények sorába tartozik a Szülőföld Alap is, amelynek folyamatban van az egységes, mindenki számára érthető és átlátható pályázati rendszer létrehozását megelőlegező átvilágítása – magyarázta Répás Zsuzsanna. Valószínűsítette, hogy jövőre már új költségvetéssel és teljesen új struktúrával folytathatja tevékenységét. Ősz elején a MÁÉRT-et és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát egyaránt összehívják, hogy ne egy budapesti íróasztal mögött szülessenek a közös ügyeket érintő döntések – tette hozzá. Elmondta: az állampolgársági törvényt megelőlegező státustörvényt is módosítják ősszel, hogy az előbbi méltó kiegészítése lehessen.
Répás Zsuzsanna kiemelt szerepet tulajdonított a nemzetpolitikai államtitkárság koordinációs funkciójának is: minden szaktárca foglalkozik a Kárpát-medencei magyarságot érintő ügyekkel, ezért az egyeztetés céljainak szolgálatában létrejött a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság is – magyarázta.
Hatszintű nemzetpolitikai stratégia
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke előadásában elmondta: az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által meghirdetett összmagyar nemzeti integrációs programot az EMNT kezdettől fogva magáénak érezte, és első perctől annak cselekvő részese kívánt lenni. Kifejtette: a programnak hat fontos szintjét határozták meg, közjogi téren a kezdeti lépést a magyar állampolgárság könnyített eljárással való megadása jelenti. Toró szerint ugyanilyen fontos rendezni a külhoni magyar közösségeket befogadó államokkal is a közjogi viszonyt „Ezt sehol nem sikerült megoldani a Kárpát-medencében, ilyen téren talán a vajdaságiak állnak a legjobban, nekünk még egy kisebbségi törvényünk sincsen” – fejtette ki az EMNT ügyvezető elnöke. Az erdélyi magyar politikus a fent említett területek közé sorolta még a politikai, kulturális, civil társadalmi és a gazdasági szintet, illetve az egyházi integráció fontosságát emelte ki.
Páva Zsolt, Pécs városának polgármestere a nemzetpolitikai kérdések önkormányzati-szintű megközelítéseit taglalta: egy város szempontjából kézenfekvő megoldás a testvérvárosi kapcsolatok kiépítése, és ezek oly módon való gyarapítása, hogy a gazdasági és kulturális együttműködésen túlmenően a nemzetpolitikai szempontot is megtestesítsék. – Napjainkban több uniós projekt feltételül szabja a városok társulását a sikeres pályázás érdekében, illetőleg államközi együttműködést feltételező gazdasági csoportosulások is kezdenek teret hódítani az unióban – említette az elöljáró. Hangsúlyozta: a regionalizmus elvének érvényesülése az önkormányzati gyakorlatban, a szellemi gúzsbakötöttség feloldása, a kulturális sokszínűség elfogadása a nemzetpolitikai célok érvényesülését is elősegítheti.
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára előadásában elégedettséggel nyugtázta, hogy a kolozsvári magyarság kezdi megtalálni önmagát Erdélyben és az összmagyarságon belül. „Kolozsvárra nagy szüksége van Erdélynek és az összmagyarságnak is” – fogalmazott a fideszes politikus. Németh Zsolt kiemelte: alig tizenegy órával a magyar állampolgársági törvény hatályba lépése előtt kerülhet sor erre az eseményre. Felhívta a figyelmet, hogy hiteles nemzetpolitikára van szükség, de ez csak úgy valósítható meg, ha olyan intézmények jönnek létre, mint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amellyel szemben viszont az elmúlt nyolc évben a magyar kormány „ellenséges magatartást tanúsított”.
Világos jövőképre van szükség
A magyarországi politikus elmondta: nagyon fontosnak tartja nemzetpolitikai téren a világos jövőkép felvázolását. Hangsúlyozta: a külhoni magyar közösségeknek az anyaországhoz való kapcsolatát az egyenrangúság követelményének kell meghatároznia. Ez nem merülhet ki csupán a kettős állampolgárság könnyített eljárással való megadásában, hanem a nemzeti együttműködésnek ki kell terjednie a határon túli nemzetrészek egészére, vélekedett. Németh Zsolt ugyanakkor kiemelte: nagyon fontos a magyar államigazgatás egészének átitatása a nemzetpolitikai szemlélettel, ezért bír különös jelentőséggel a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság létrehozása.
Ami a magyar nemzeti közösségek befogadó államokhoz való viszonyát illeti, azt az egyenjogúság megteremtésének kell meghatároznia – vélte Németh Zsolt, hozzátéve: ezért dolgozta ki a külhoni magyarság autonómiakoncepcióját. „Egy közösség nem lehet egyenjogú az autonómia biztosítása nélkül” – mondta a magyar politikus. Úgy vélte: ez nem csupán egy „mantra”, amelyet „izzó szemű székelyek hajtanak”, hanem vannak eredményei is az autonómia-küzdelemnek, hiszen Szerbiában a vajdasági magyarok megalakították a kulturális autonómiájukat szavatoló magyar nemzeti tanácsot.
A magyar külügyi államtitkár kiemelte: az Európai Unió (EU) több mint gazdasági közösség, hiszen egzisztenciális fontosságú a nemzeti közösségek számára. Németh Zsolt szerint a közép-európai térségnek ismét monarchikus fejlődési dimenziói vannak. „Nagyon fontos, hogy egyensúlyba tudjuk hozni a szomszédságpolitikai szempontokat a nemzetpolitikai törekvésekkel. Most úgy tűnik, hogy a kettő egyensúlyba hozható” – mondta Németh Zsolt.
Kifejtette: Magyarország fogja adni 2011-ben az EU elnökségét, s amennyiben képes megfelelnie jól a feladatnak, ez nagymértékben megnövelheti az összmagyar érdekérvényesítés lehetőségét. A politikus kiemelte továbbá az infrastrukturális együttműködés, illetve a határmenti térségek fejlesztésének fontosságát, hiszen a kisebbségi magyarság mintegy 60–70 százaléka ebben a térségben él.
Csökkenteni a húsz százalékos küszöböt
Németh Zsolt a résztvevők kérdéseire válaszolva elmondta: a nemzetpolitikai együttműködés rendszerében a határon túli magyar közösségek gazdasági és kulturális közvetítő felületként szerepelnek majd az anyaország és a vele szomszédos országok között, hiszen világszinten egyedülálló adottságnak minősül az, hogy a Kárpát-medencei magyar közösség egyharmada beszéli a magyar állam szomszédainak nyelvét. Az államtitkár egyetértését fejezte ki a húsz százalékos nyelvi küszöb lecsökkentésének szükségességét felvető Markó Béla RMDSZ-elnök ez irányú kijelentésével: – Nonszensz, hogy a második legnagyobb magyar lélekszámú romániai városban nem lehet a magyar nyelvet hivatalosan használni, ezért világos anyanyelv-használati stratégiát kell kiépíteni – jelentette ki Németh Zsolt.
Megtudtuk továbbá, hogy a magyar alkotmányozó szakbizottság a határon túli magyarok koncepcióit is figyelembe veszi az alaptörvény módosításakor. Az erdélyi munkacsoport szeptemberben ül össze – közölte Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke
P. A.M., Z. É. Szabadság (Kolozsvár)

„Az autonómia nem csak mantra”
Nem beszélhetünk a határon túli magyar közösségeket befogadó országokban a magyarok egyenjogúságáról autonómia nélkül – jelentette ki tegnap Kolozsváron Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára. Az államtitkár a Kolozsvári Magyar Napok keretében rendezett Az egymásra találás nemzetpolitikája című fórumon vett részt.
Nem beszélhetünk a határon túli magyar közösségeket befogadó országokban a magyarok egyenjogúságáról autonómia nélkül – jelentette ki tegnap Kolozsváron Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára. Az államtitkár a Kolozsvári Magyar Napok keretében rendezett Az egymásra találás nemzetpolitikája című fórumon vett részt.
Előadásában kifejtette, hogy a nemzetpolitikai jövőkép központjába kell állítani a magyar közösségeket befogadó országokkal szemben az egyenjogúságot, amely azonban csak az autonómia megteremtésével intézményesülhet.
Mint mondta, ma már az autonómia nem csak „mantra”, amit „átszellemült, izzószemű székelyek hajtanak” pusztán, hanem vannak eredményei is az autonómia-küzdelemnek. Példaként Szerbiát említette, ahol a vajdasági magyarok megalakíthatták a kulturális autonómiájukat szavatoló magyar nemzeti tanácsot.
A nemzetpolitika kapcsán kiemelte: fontos, hogy a nemzetpolitika hiteles legyen, de a hitelességét csak az adhatja meg, ha olyan intézmények jönnek létre, mint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amellyel szemben viszont az elmúlt nyolc évben a magyar kormány „ellenséges magatartást tanúsított”.
A hallgatóság egyik kérdésére válaszolva az államtitkár kijelentette: a magyar külügyminisztériumot át kell hatnia a nemzetpolitikának, a magyar diplomatákat alapos kiképzésben kell részesíteni, hogy alapvető magyar érdekeket tudjanak képviselni a diplomácia eszközeivel.
Németh Zsolt a Magyarország által januártól betöltendő soros európai uniós elnökség kapcsán kijelentette: fontos, hogy Budapest az EU szempontjából hatékonyan végezze el ezt a feladatot, mert nagymértékben megnövelheti a magyar érdekérvényesítő képességet. Az államtitkár hangsúlyozta a határmenti együttműködések fejlesztésének jelentőségét, hiszen a külhoni magyarság 75 százaléka határtérségben él.
Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes-államtitkár előadásában az új magyar kormánynak a nemzetpolitikához kapcsolódó eddigi intézkedéseit ismertette. Elmondta: most már a nemzetpolitika is ugyanolyan súllyal van képviselve a kormányban, mint bármely más terület. Hozzátette: az ősz folyamán alakítják ki az új támogatáspolitikát, és szintén ősszel hívják össze a Magyar Állandó Értekezletet, valamint a Kárpát-Medencei Magyar Képviselők Fórumát.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke az összmagyar nemzeti integráció különböző szintjeiről tartott előadást, Páva Zsolt, Pécs polgármestere pedig a kolozsvári és a pécsi egyetemi kapcsolatok fejlesztését, valamint Magyarországot és a külhoni magyarságot befogadó országokat összekötő közlekedési infrastruktúra megerősítését szorgalmazta. Új Magyar Szó (Bukarest)

Nicoară kirohant Tőkésék ellen
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) betiltása érdekében kíván lépéseket tenni Marius Nicoară, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei szenátora. A politikus szerint a Tőkés László vezette szervezet nem tartja tiszteletben a nemzeti szuverenitás, a területi egység, a jogrend és a demokrácia alapelveit.
Nicoară közölte: javasolni fogja egy parlamenti bizottság felállítását, amely az EMNT és Tőkés László elnök tevékenységének az elemzésével foglalkozna. „Az EMNT-elnök etnikai alapú autonómiával kapcsolatos kijelentései támadások a nemzetállam és az Alkotmány ellen: arra uszítja a székelyföldi lakosságot, hogy vonuljanak az utcára és tegyenek meg »bármit« annak érdekében, hogy kivívják az úgynevezett Székelyföld önrendelkezését. Nézeteit minden bizonnyal az EP-elnök által vezetett szervezet tagjai is osztják, ezért az EMNT betiltását fogom követelni Bukarestben” – jelentette ki a politikus.
Marius Nicoară nem első alkalommal rohan ki Tőkés László ellen: két héttel korábban bejelentette, levélben fordult Traian Băsescuhoz, melyben önmaga és az erdélyi románok nevében arra kérte az elnököt, hogy sürgősen hívja össze a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), a testület pedig szenteljen kiemelt figyelmet a magas rangú magyar hivatalosságok etnikai alapú autonómiával kapcsolatos kijelentéseinek. A PNL-szenátor meggyőződése szerint az autonómia kérdése nem csupán Erdélyben, hanem egész Romániában ugyanazt az elutasító reakciót váltja ki, ezt pedig a Cotroceni-palotától is elvárja.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, úgy tűnik, Marius Nicoară is a liberális párton belül megerősödni látszó nacionalista vonalat erősíti, és véleménye szerint hamis pályára terelődik majd a szervezetet, s ezáltal elveszíthetik támogatóik jelentős részét. „Nevetséges, hogy egy személyt vagy egy szervezetet olyan nyilatkozatok miatt zaklatnak, melyek tiszteletben tartják a törvényeket és az európai normatívákat. Sok sikert Marius Nicoarának az EMNT betiltására irányuló törekvéseihez, azt kívánom, tegye magát nevetségessé ilyen jellegű kezdeményezésekkel a bukaresti fórumok előtt.”
Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)

Árnyaltabban az egymásra találás nemzetpolitikáról
A Sapientia-EMTE Rektorátusának dísztermében tartották meg a Kolozsvári Napok egyik legfontosabb megbeszélését Az egymásra találás nemzetpolitikája címmel.
Részt vevők Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. Moderátor Székely István
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a 2010. áprilisi választások után Magyarországon korszakváltás következett be. Ennek érdekében fontos volt elfogadni két olyan törvényt, mely egyértelműen kifejezi azt, hogy a nemzetpolitikánk megváltozott. A könnyített honosításról szóló törvény, és nemzeti hovatartozásról szóló törvényt. A trianoni sebek gyógyítása a célja mindkettőnek. Az új tartalomhoz új formát is kellett találni.
Az elmúlt 8 évben tudatosan építették le a nemzet politika intézmény rendszerét. Felszámolták a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a közalapítványi rendszert, Magyar – Magyar párbeszéd fórumát mind a mai napig nem hívták össze.
2004 novembere óta Gyurcsány Ferenc ellenszegült az állampolgárságról szóló vitában. Ezért újra kell építeni mindent. A nemzetpolitikával foglalkozó kormányhivatal egy eldugott kis főosztály volt a miniszteri hivatalon belül.
Az új rendszerben államtitkárság lett. Sokan kérdezik, miért nem állítottuk vissza a Határon Túli Magyarok Hivatalát? Az új rendszerben magasabb szintre emeltük a nemzetpolitikát. Gyakorlatilag ugyan olyan súllyal van jelen az új rendszerben, mint bármely más terület.
Újra alakítják a támogatási politikát is. Szeretnék látni honnan, milyen forrásból mentek át a pénzek, kikhez és hova kerültek. Most folyik ezeknek az átvilágítása. Célunk a világos áttekinthetőség. A nemzetpolitika olyan, hogy nem lehet kis területre építeni. Az élet minden területét át kell fognunk, és a Kárpát- Medencére ki kell terjesztenünk-hangsúlyozta Répás Zsuzsanna. Megerősítik a területi képviseleteket, és az ősz folyamán kiépítik az új támogatási rendszert, ami kihat a Kárpát- Medencei magyarságra is. Létrehoztuk a Nemzet Politikai Tárcaközi Bizottságot. Összesen három Tárcaközi Bizottság lesz a kormányban: Felzárkóztatási Roma Bizottság, az Európai Integrációval összefüggő Tárcaközi Bizottság. A Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság.
A Magyar-Magyar párbeszéd, együttműködés, a Kárpát medencei magyar képviselők fóruma nagyon jelentős. A közel jövőben össze hívjuk a Magyar Állandó Értekezletet, valamint a Kárpát- Medencei Magyar Képviselők Fórumát. Mind két fórum azt fogja szolgálni, hogy az egész Kárpát-medencei magyarság képviselői össze tudjanak ülni, megbeszélni a magyar ügyeket. Ne Budapesten találja ki valaki, mit is akarnának a külhoni magyarok.
Toró T. Tibor a bálványosi gondolkodás egyik elindítója.
2010-ben a II. Orbán kormány az összmagyar nemzeti integrációs programot hirdette meg, mely több szinten valósul meg.
A közjogi szint, mely az állampolgárság megadását jelenti könnyített formában. Az EMNT kész lesz a törvény végrehajtására. Nekünk külhoni magyar közösségeket befogadó állammal jó lenne tisztázni a viszonyt az állampolgárság kérdésében. Aki akarja, az a magyar állampolgárságot is megkapja. Ami természetes dolog lesz, annak mindenféle következményével együtt. A Kárpát medencében nincsenek rendezve a közjogi viszonyok, ami a magyarság életét érinti. Politikai szinten azokkal az államokkal, melyek területein magyarok is laknak, a magyar kormány részéről lépni kell. Erre jó lehetőség nyílik a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság munkája által. Kulturális, gazdasági, civil és egyházi integrációra szükség van. A külhoni magyarok különböző szervezeteinek munkásságát még jobban össze kellene hangolni. Ebben Orbán Viktor tekintélye nagy erőt jelentene. A politikai integráció szükséges. A kisebbségi kulturális intézmények megfelelő támogatása eredményt kell, hozzon. Ez szép feladat volna, és ehhez van megfelelő potencia is. Ezt bizonyítja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tevékenysége.
Székely István kiemelte, hogy létezik önkormányzati szint is. Hiszen a mindennapi élet problémái az önkormányzat szintjén oldódnak meg. Sokat tettek, az utóbbi két évtizedben, hogy az országok közötti Vasfüggöny leomoljon. A nemzet egymásra találásában az önkormányzatoknak fontos szerepük van.
Dr. Páva Zsolt Pécs polgármestere az önkormányzat szempontjából elemezte az egymásra találás politikáját. Pécsen él a legtöbb nemzetiség. Pécs és Kolozsvár között jó a civil szervezetek kapcsolata. Mint kulturális főváros programjában kiemelt szerepet kapott az, hogyan tudják a régió kapcsolatait erősíteni, a kulturális sokszínűséget bemutatni. Véleménye szerint az önkormányzat ne csak lokálisan, hanem igyekezzen a határon túli közösségekre is gondolni. Ebben fontos szerepet kap Pécs városának a geopolitikai helyzete. Melyhez közel van a Trianoni horvát határ és lakóinak egy része, nem csak horvát, de a határ túlsó felén sok a magyar is.
Kolozsvárral testvérvárosi kapcsolat köti össze. A nemzetiségi kapcsolatokat közösen kell megközelíteni. Itt dominálhat a kulturális és gazdasági kapcsolatok erősítése. Szakmai értekezleten a fiatalok tudjanak egymással értekezni, kapcsolatokat kiépíteni. A kultúrát és gazdasági életet a határon túli magyarsághoz is el kell juttatni. Ezek a gondolatok nagyon jó fogadtatásban részesültek pozitív értékei miatt. Amikor arról beszélünk, hogy nemzet politika és határon túli magyarság a közjogi és politikai megoldásokon túl érvényesül, felvetődik az, milyen lehetőségeink vannak, hogy az azonosság tudatot megfelelő módon tudjuk erősíteni. Ebben a vonatkozásban fontosnak tartom, hogy az önkormányzatok ne csak lokálisan gondolkozzanak, hanem nézzenek a határon túlra is. És igyekezzenek olyan szolgáltatást nyújtani, mely befogadó kézséget tartalmaz. Nagyon fontos a közlekedés biztonságának megerősítése. Azok, akik beülnek az autójukba, könnyen eljussanak Magyarországon, olyan helyekre, melyeken őket érdeklő események történnek. Az autópályák ebben a gondolatsorban fontos szerephez jutnak. Van még egy nagyon fontos lehetőség, melynek most még csak az elején járunk, de perspektívája sokkal nagyobb, mint amennyit most egyesek kihasználnak. Ez nem más, mint az Európai gazdasági tér és együttműködésnek a kihasználása. Ez olyan lehetőség, amely nem rég nyílott meg. Néhány helyen már megalapították Európában. Lényege olyan jogi személyiséggel bíró, kimondottan gazdaságfejlesztő társulatot, céget hoznak létre, amelyek határ menti régió kiépülését szolgálja. Nagy előnye, ha két EU- s ország ezt kiépíti, lehet csatlakoznia a harmadik országnak is.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Kárpát- medencei magyar összefogás politikáját helyezte egy tágabb nemzetközi környezetbe. Melyhez segítséget adott a Kettős állampolgársági törvény hatályba lépésének bejelentése.
Nemzetpolitikai jövőképünkben különösen fontos az, hogy világos legyen, mit akarunk elérni. Ennek a jövőképnek a funkciója az, hogy alapvetően világossá tegye azt, mit szeretnénk csinálni, és világossá tegye, mit nem szeretnénk tenni. Amikor nemzetpolitikáról beszélünk, akkor általában nagyon sokszor félreértés, adódik. Megfogalmazódnak gyanakvások. Mi van e mögött? Mit akarunk mi végső soron ezekkel a magyar napokkal? Megfogalmazódnak olyan szkeptikus vélemények is, hogy igazán veszett fejsze nyele. Ez már csak egy lecsengő történet. De gyakorlatilag itt más, sok esélye a magyar jövőnek nincs.
Egy nemzeti jövőkép megfogalmazása nagyon fontos. Ezáltal tudunk egyrészt bizalmat kelteni. Illetőleg gyanakvást oszlatni, a környezetünkben. De meg tudjuk erősíteni a reményt, az illúziót, a cselekvési vágyat fiainkban, akik ebben a nemzetpolitikában próbálják leélni életüket, megvalósítani önmagukat.
Három dimenziója van ennek a jövőképnek. Egy adott nemzeti kisebbségnek nyilvánvaló viszonyulnia kell az anyaországhoz. Az anyaországhoz való viszonyulás az erdélyi magyarság számára nem lehet más, mint az egyenrangúság követelménye, megfogalmazása az anyaország irányába. Akkor, amikor másodrangú állampolgárároknak érezték magukat az elmúlt években, akkor most nem fölösleges hangsúlyozni, az egyenrangúságot az anyaországgal.
Ez az egyenrangúság nem merülhet ki a kettős állampolgárságban. A kettős állampolgárság az egyenrangúságnak kiemelkedő összetevője. Az egyenrangúság nyilvánvalóan többet jelent. Azt jelenti, hogy egyenrangúak az egyes nemzetrészek, és nemzeti együttműködés rendszere kiterjed a határon túli magyar nemzetrészekre is. Nem lehet olyan magyar tárca, olyan magyar közintézmény, amely ne összmagyar dimenziókban működne.
Létrejött a Tárcaközi Bizottság, amely megpróbálja az egyes tárcáknak a nemzetpolitikai feladatait összehangolni. A magyarországi kapcsolat mellett nyilvánvaló második összetevője az, hogy milyen jövőképet fogalmazunk meg, az állampolgárság szerinti állam viszonylatában. Nem annyira az egyenrangúsági, mint az egyenjogúságnak a fogalmát kellene középpontba állítani. Az egyenjogúság megteremtésére dolgozta ki, az elmúlt években, a külhoni magyarság az autonómia koncepcióját. Az autonómia az egyenjogúság megteremtésének az intézménye.
Az autonómiának számos formája létezik. De egy közösség nem lehet egyenjogú az autonómia biztosítása nélkül. Az autonómia egy gyűjtőfogalom, de világos közjogi tartalma van. Ahol sikerült megteremteni a sikeres együttélésnek a feltételeit a nyugati demokráciának, az az autonómia segítségével történt. Vannak eredményei az autonómiai küzdelemnek. A Vajdaságban létrejött a kulturális autonómia intézménye. Megtörtént júniusban a választás után, az első autonóm testületnek a felállítása. Létrejött Szerbiában a Magyar Nemzeti Tanács. A választáson a vajdasági magyarság hetven százaléka a Magyar Összefogás listáján választott. A Vajdaságban további pozitív küzdelmekre lehet számítani. Ezt a küzdelmet más helyeken is követni fogják. Nem csak kulturális, hanem területi autonómia is létrejöhet.
A jövőképnek a harmadik fontos dimenziója nem pusztán az anyaország, nem pusztán az állampolgárság szerinti államviszony határozza meg egy kisebbségi közösség helyzetét, hanem az is, hogy benne vagyunk az Európai Unióban. Az EU számunkra több mint egy gazdasági közösség. Kinek lenne fontosabb az EU, mint éppen a kisebbségben élő magyar közösségeknek. Egyfajta egzisztenciális európaiság jellemzi a magyar nemzetpolitikának az európai dimenzióját, az európai elkötelezettségét. Számos európai kisebbségi közösség látványosan demonstrálta az elmúlt években, hogy nehéz erre az Európai Unió lovára tenni. Kérdezzük meg a Dél tiroliakat, a katalánokat, vagy bármelyik jelentős sikeres európai kisebbségi közösséget.
Ami a közép- európai vonatkozásokat illeti, van egy pár geopolitikai kihívás ma, ami az Európai Unió globális pozíciójából származik. Fakad abból, hogy a közvetlen környezetében, milyen kapcsolatot akar kiépíteni különösen az orosz, illetve a balkáni szférákra való tekintettel.
Nagyon fontos, hogy létre tudjuk hozni azt, amit az elmúlt 20 esztendőben magyar külpolitika nem tudott megteremteni. Egyensúlyba tudjuk hozni a szomszédság politikai szempontokat a nemzet politikai szempontokkal. Hol itt, hol ott billegett, borult fel az elmúlt években ez a fajta törekvés. Talán, most úgy tűnik a kettő egyensúlyba hozható. Lehet egy gyakorlatias együttműködést kialakítani, és lehet erőteljesen képviselni a nemzetpolitikai érdekeinket.
Az a fontos, hogy ez a közép-európai intézkedés változó geometriájú, együttműködési formákból fog felépülni. Nem utolsó sorban Visegrádi együttműködés. Formálódik egy egészen újszerű Magyar- Román kooperáció. Van egy déli kitekintés. Nyugati dimenzió. Duna stratégia. Jelentős infrastrukturális megvalósítás lesz Közép Európában. Ezáltal a monarchikus fejlődési dimenzió megvalósulhat. Jelentős közlekedési infrastruktúrát kell kiépíteni. Közép Európában legyen egy gyorsvasút hálózat. Arra is ügyelni kell, hogy Közép- Európában a hagyományos vasúti hálózat feljavuljon. Jelentős szerepe van a közlekedésnek is. De jelentős szerepe van a vízi közlekedésnek is. Az infrastruktúra létrehozásában különös jelentősége van az energia infrastruktúrájának. Hamarosan átadásra kerülhet a magyar- román gázvezeték. Tárgyalunk a Nabuco-ról, az együttműködés lehetőségéről. Ezek azt jelzik, valami történik ezen a területen is.
Kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a Magyar- Román határ menti kapcsolatok átláthatóvá váljanak.
A magyar külpolitikának van egy egzisztenciális európai jellege, ami nem igényel különösebb magyarázatot. Hiszen a mi XX. századi nyomorúságunkra azt gondoljuk, hogy az európai integráció nagyon fontos válaszokat hordoz. Felhívja a figyelmet arra, hogy 2011. január 1. az Európai Unió elnökségét Magyarország fogja adni. Ha sikerül Magyarországnak jó eredménnyel levezényelnie féléven keresztül az EU elnökséget, akkor Magyarország ezzel az Európai Uniónak valóban egyenrangú és méltó tagjává válhat. Ha sikeresen menedzseltük az EU elnökséget, akkor Magyarország az elkövetkező években fölkerülhet úgy az Európai Unió térképére, hogy az, nagymértékben megnövelheti a magyar nemzeti érdekvédelmi képességet.
Csomafáy Ferenc. erdon.ro

Autonómia-fórum, emlékműavatás
Szeptember 19-én délelőtt Nagykárolyban, a Károli Gáspár református templom kertjében Trianon-emlékművet avattak „Összetartozunk. A kő megmarad.” felirattal. Az ünnepség szónoka dr. Raffay Ernő történész volt. Délután autonómia-fórumot tartottak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében. Mivel az érdeklődők a Belvárosi Református Egyházközség gyülekezeti termében nem fértek el, a rendezvény a templomban kapott helyet. Az egybegyűlteket az EMNT Szatmár megyei szervezetének elnöke, Veres-Kupán Enikő, a fórum házigazdája köszöntötte. Rózsa Albert és Csobot Adél szavalata után a Károli Gáspár Kórus lépett fel, majd Csobot Adél énekelt egy népdalt. Ezt követően Tőkés László, az Európai Parlament alenöke, az EMNT elnöke tartott beszédet, kifejtve, hogy a fórumsorozat (melyet néhány hónappal ezelőtt Érmihályfalván kezdtek) egyik fő célja az, hogy a partiumi régió magyar nemzetiségű lakóiban is felébresszék az autonómia iránti igényt. Tőkés szerint az önrendelkezést a románokkal való megegyezés révén, nemzetközi segítséggel, a törvények tiszteletben tartásával kell megvalósítani.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta: az autonómia semmiképp nem jelentene hátrányt a régióban élő románság számára, hiszen az önrendelkezés soha nem kizárólagos, mindig integratív jellegű, és a többségével azonos jogokat biztosít a kisebbségek számára. Ezt Dél-Tirol és Katalónia példájával támasztotta alá. Ugyanis Dél-Tirolban az ott élő olaszok számára is előnyöket biztosít az autonómia, a spanyolok pedig előszeretettel vándorolnak be a Katalán Autonóm Tartományba, hisz ez számít az ország legfejlettebb régiójának. Tőkés László figyelmeztetett: az idő sürget, hisz a romániai magyarság beolvadása az utóbbi húsz évben is folytatódott, és ugyanez várható a jövőben is, ha nem harcoljuk ki magunknak az önrendelkezést. Beszédét követően az EP-alelnök elnézést kért és távozott, ugyanis még a tegnapi nap során el kellett érnie Budapestre, ahol mára a dalai lámával egyeztetett találkozót. A következő szónok Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke volt, aki kifejtette: a kisebbségben élő magyarságnak két országgal kell közjogi viszonyát rendeznie – Magyarországgal, illetve azzal az országgal, melynek önhibájukon kívül váltak polgáraivá. Mindezt az utóbbi 90 év során nem sikerült kielégítő módon megoldani. Toró szerint Magyarországgal való viszonyunk rendezésének tekintetében a kettős állampolgárság intézménye nagy megvalósítást jelent, hisz lehetőséget ad arra, hogy szülőföldünkön maradva válhassunk az ország polgáraivá. Romániával való viszonyunk pedig az autonómia révén válhatna kielégítővé, mely a szóban forgó (Szatmárnémeti, Zilah és Nagyvárad által közrefogott) partiumi régióban egy eléggé összetett kérdés. A Székelyfölddel ellentétben ugyanis itt a magyar lakosság aránya nem mutat egyenletes eloszlást, ezért „egy sajátos autonómia-konstrukciót” kell kidolgozni és elfogadtatni a térségben. A partiumi autonómia-tervezetről Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa tartott előadást, Csomortányi István pedig a nyelvi jogokról beszélt. Előbbi az Érmihályfalván tartott fórum keretében megválasztott autonómia-munkacsoport elnöke, utóbbi pedig a testület alelnöke.
Babos Krisztina. Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti)

Központ a szórványért
A szórványtelepülések lakóinak életbevágóan fontos, hogy legyen megbízható, minőségi, anyanyelvű oktatási központ a térségben – mondta lapunknak Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke a szamosújvári Kemény Zsigmond Oktatási Központ ünnepélyes alapkőletételét követően. A szombati alapkőletételen a magyar kormány számos politikussal képviseltette magát, de jelen voltak az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezető politikusai is. Eközben a Tordán megrendezett szórványkonferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a szórványközösségek életét meghatározó kedvezőtlen folyamatokat csakis erős, önálló magyar tanintézetek, kulturális, közösségi központok létrehozásával lehet megállítani.
A vegyes házasságokból származó gyerekeket is magyar iskolába terelheti a Mezőségi Szórvány Oktatási Központ, azért van szükség egy korszerű oktatási intézmény felépítésére. A szamosújvári magyar általános iskola ugyanis a legrosszabb állapotban van, így sok magyar szülő inkább adja a modern és jól felszerelt román iskolákba a gyerekét – nyilatkozta lapunknak Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke szombaton, a szamosújvári Kemény Zsigmond Oktatási Központ ünnepélyes alapkőletételét követően. Hozzáfűzte, különösen az olyan szórványtelepülések lakóinak életbevágóan fontos, hogy legyen megbízható, minőségi, anyanyelvű oktatási központjuk a térségben, ahol településenként csak egy-két magyar család él.
Hivatalosságok felvonulása
Szombat délelőtt az őszi napsütéses, de csípős, hideg időben több mint száz meghívott és érdeklődő sétált a Teleki Alapítvány székhelyétől a mezőségi szórvány magyarságot kiszolgálni hivatott leendő – bölcsődét, óvodát és iskolát egyesítő – oktatási központ udvarára. Hogy nem mindennapi eseményről volt szó, jól mutatja a tény, hogy szép számmal képviseltették magukat magyarországi tisztségviselők államtitkároktól miniszterelnöki tanácsosig. Rajtuk kívül jelen voltak a közalapítványok vezetői, a Kolozs megyei RMDSZ vezető politikusai, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselői. Egyik újságíró kolléga meg is jegyezte: ritkán lehet ennyi hivatalosságot a gödör szélén látni. Az alapkő letételét megelőzően számtalan magyarországi és hazai elöljáró mondott beszédet, az esemény ünnepélyességét a szamosújvári fiatalok népdalok éneklésével és versek szavalásával teremtették meg.
Az összefogás ereje
Elsőként Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke köszöntötte az alapkőletétel ünneplő közönségét, majd Gönczi István, a beruházás kivitelezője ismertette a Szervácziusz László műépítész készítette műszaki tervet. „Vállaljuk, hogy a lehető leghamarabb át fogjuk adni az épületeket” – jelentette ki a kivitelező. Ovidiu Drăgan, Szamosújvár polgármestere is üdvözölte a Mezőség felé nyitó és a hagyományt és kultúrát megőrző iskolaépítő programot. „Meg vagyok győződve róla, hogy sikeres lesz” – fejezte ki optimizmusát a polgármester. Ezt követően szinte valamennyi hivatalos vendég mondott hosszabb-rövidebb ünnepi beszédet. Révész Máriusz magyarországi parlamenti képviselő, Orbán Viktor miniszterelnök gyermek- és családügyi tanácsadója az összefogás és az egyetértés fontosságát hangsúlyozta. „Ott épül egy-egy csoda, ahol ember van és mögötte erős közösség van” – dicsérte Révész Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány és a szamosújváriak vállalását. A fideszes politikus azzal a pokolban játszódó viccel szemléltette az összefogás jelentőségét, amelyből kiderül, hogy az oroszokat az ördögöknek nagyon kell őrizniük, mert mind ki akarnak mászni az üstből, amelyben főnek, a németeknek ki kell tenni egy táblát, hogy kilépni tilos, a magyarokat meg nyugodtan őrizetlenül hagyhatják, mert azok úgyis egymást húzzák vissza.
Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja beszédében kifejtette, stratégiai cél a szórvány iskolaközpont kiépítése. „A jelenlegi helyzetben nem tehetem meg, hogy ne emlékezzek meg az erdélyi magyar pedagógusok áldozatvállalásáról – mondta a főkonzul. Egységes cselekvést, konszenzust, ezt kérjük az erdélyi magyarságtól, mert Magyarország így tud hatékonyan fellépni a külhoni magyarok érdekében” – fogalmazta meg elvárásait Szilágyi Mátyás. „A bátor emberek földjén vagyunk, most” – jelentette ki Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke arra utalva, hogy olyan helyen sikerül oktatási központot létrehozni ahol korábban leírták a magyarságot. „A szórványkérdést depolitizálni kell, nem válhat pártpolitikai csatározások áldozatává” – szögezte le Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke.
Folyamatosan kell lobbizni
A Kemény Zsigmond Oktatási Központ várhatóan 650–700 magyarul tanuló kisdiákot fogad be majd. Balázs-Bécsi Attila elmondta, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont modelljét kívánják követni, ami azt jelenti, hogy az iskolaközpont közös román–magyar állami és alapítványi forrásokból finanszíroznák. A teljes beruházás értéke mintegy 3 millió euró, lejben kifejezve 12,63 millióba kerül. Jelenleg elkészült a teljes tervezési dokumentáció, megszerezték a szükséges építkezési engedélyt, a magyar kormány a Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok keretében 40 millió forintnyi támogatást nyújtott, így október elejétől elkezdődtek a munkálatok a szamosújvári önkormányzat 8000 négyzetméteres belvárosi telkén.
Szamosújváron jelenleg a magyar gyerekek vegyes tannyelvű intézetben tanulnak, nincs önálló magyar nyelvű iskola. Az új oktatási központ része annak a hosszú távú oktatási programnak, amelyet a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány és a szamosújvári Téka Alapítvány tíz éve indított útjára. A mezőségi szórványoktatási program vállalt célja, hogy megoldja a szórványban élő magyarok anyanyelvű oktatását. Eddig a program keretében már felépítettek egy korszerű kollégiumot Válaszúton az 1–4. osztályos elemisták számára, Szamosújváron az 5–12. osztályos általános és középiskolások tanulhatnak majd.
Az új intézmény a tervek szerint egyaránt kiszolgálja Szamosújvárt, a Kis-Szamos mentét, Észak-Mezőséget, Belső-Mezőséget és a Szamos menti dombságot, azaz a háromezer négyzetkilométeren található több mint harminc szórványtelepülést. Balázs-Bécsi Attila ugyanakkor kérdésünkre elmondta, folyamatosan kell lobbizniuk a különböző finanszírozási formák elnyeréséért, az építkezés különböző szakaszait ugyanis egyenként hajtják végre, ráadásul a kisebbségi oktatást nem kezeli kiemelt fontosságúnak az Európai Unió, ezért strukturális alapok sincsenek rá. A kivitelező szerint, ha lesz pénz, akár egy év alatt is be lehet fejezni az oktatási központ felépítését, reálisan számolva azonban örülni kell annak is, ha négy-öt év alatt elkészül az iskolaközpont – fogalmazta meg várakozásait Balázs-Bécsi Attila.
Kiss Előd-Gergely, Krónika (Kolozsvár),

(MTI) - Tőkés: le kell zárni a posztkommunista átmenet korszakát
Le kell zárnunk a XX. század terhes örökségét, a rendszerváltozást megakasztó posztkommunista átmenet korszakát, és az egyesülő Európában végre el kell kezdenünk a XXI. századot - fejtette ki Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának kétnapos nagyváradi ülését követő vasárnapi sajtótájékoztatóján.
Az erről szóló közlemény szerint Tőkés László, aki egyben az EMNT elnöke, emlékeztetett: húsz éve kezdődött el a rendszerváltozás, amely idén áprilisban újabb lendületet kapott Magyarországon. Abbéli reményének adott hangot, hogy a magyarországi önkormányzati választások eredményeképpen kiteljesedhet az anyaországi folyamat. Magyarország ilyen szempontból modellértékű lehet Románia számára is - fogalmazott az EP-képviselő, aki szerint mind a román nagypolitikában, mind az erdélyi magyar belpolitikában szükség volna változásra.
- Le kell zárnunk a XX. század terhes örökségét, a rendszerváltozást megakasztó posztkommunista átmenet korszakát, és az egyesülő Európában végre el kell kezdenünk a XXI. századot, ki kell építenünk a valódi jogállamiságot és demokráciát. Ehhez soha vissza nem térő alkalmat jelent az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt Nemzeti Együttműködés Rendszere - jelentette ki Tőkés László.
Mint a közlemény fogalmaz, az EMNT a Fidesz-KDNP és az általuk felállított kormány stratégiai partnereként a közéleti és a nemzetpolitikai rendszerváltozás jegyében tartotta meg kétnapos ülését. A nemzeti együttműködésből az EMNT ki akarja venni a részét - hangsúlyozta Tőkés László. Hozzáfűzte: ebben a munkában mindenkire számítanak, a civil szférára, az egyházakra, a különböző politikai szervezetekre, mindenkire, aki a határok fölötti nemzetegyesítés érdekében, s egyben a külhoni magyar közösségek számára létfontosságú nemzeti autonómiák rendszerének felépítéséért dolgozik.
Toró T. Tibor ügyvezető elnök röviden beszámolt arról, hogy az EMNT elnöksége az új magyar kormány felállása után több ízben is találkozott az anyaországi vezetőkkel. Ezeken a találkozókon áttekintették, hogy az EMNT milyen konkrét formában és mértékben járulhat hozzá a nemzeti együttműködéshez.
Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet: a magyar nemzetegyesítés folyamatában leginkább információkra, ismeretekre, tudásra és hálózatépítésre van szükség. Ennek jegyében az EMNT olyan regionális központok létrehozását kezdeményezi, amelyek biztosítani tudják az információ- és tudáscserét a romániai és a magyarországi - intézményi és személyi - elit, illetve a magyar közösség tagjai és csoportjai között. Bukarest

Új hazai magyar párt alakulhat (Tőkés László alternatívát javasol)
A Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Nagyváradon zajlott választmányi ülésén egy új párt alapításának ötlete is felvetődött. Az új alakulatot a Tőkés László által megjelenített, és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre.
A szervezet tegnapi közleménye szerint az autonómia iránt valóban elkötelezett alakulat létrehozására vonatkozó javaslatot az EMNT vezetői a tanács közgyűlése elé terjesztik. Ez nem azt jelenti, hogy az EMNT párttá alakul, de a jelenlegi két párt — az MPP és az RMDSZ — tevékenységével szemben egyre nagyobb a választói elégedetlenség, hiszen egyikük a ,,jóra való restség”, a másik a ,,hatalom öncélú akarása” bűnébe esett. Ezért igény mutatkozik az erdélyi magyarság érdekeit, valamint az autonómiatörekvéseket nem csupán szóban és kampányalkalmakkor felvállaló politikai erő létrehozására — vélik a kezdeményezők.
Tőkés László — aki egyébként kijelentette, hogy az új politikai alakulat elnökségét nem vállalja, mivel ő nem pártkatona — az új szerveződés lehetséges integráló szerepét emelte ki. Mint fogalmazott: számítanak mindenkire, aki önös érdekein túllépve a nemzeti autonómiákért és a magyar nemzetegyesítésért akar dolgozni. Ugyanígy meg fogják keresni annak a lehetőségét is, hogy mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel, továbbá az SZNT-vel és más politikai-közéleti szereplővel is megtalálják a közös hangot ezen célok elérése érdekében — de a valós összefogásnak előfeltétele az erdélyi magyar belpolitikán belüli változások érdemi véghezvitele. Az EP-alelnök emlékeztetett: 2007-ben már eleve egy ,,rendszerváltó csomaggal” érkeztek az akkor elkezdődött tárgyalássorozatra, amelynek egyik közbülső állomása a 2009-es EP-választásokon megvalósult csonka összefogás, illetve az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozása volt, ám ezt a folyamatot ki kell teljesíteni. Az összefogás, az együttműködés továbbra is alapkövetelmény — jelentette ki Tőkés László, de nem bármi áron. ,,A nemzetstratégiai prioritásainkból — úgymint a háromszintű autonómia, a teljes értékű állampolgárság, a kisebbségben élő magyar közösségek kollektív jogai — nem engedhetünk” — fogalmazta meg újságírói kérdésre az ,,erdélyi nemzeti minimumot” az EMNT elnöke. Az EMNT közleménye szerint a kétnapos választmányi ülésen szó esett a magyarországi alkotmányozási folyamatról — ennek kapcsán egy munkadokumentumot fogadtak el —, a MÁÉRT összehívásának szükségességéről, az integrált médiastratégiáról, a támogatáspolitika lehetséges új fejezetéről, az erdélyi magyar felsőoktatás jelen állapotáról is. A gazdasági szakbizottság ismertette az erdélyi, kiemelten a székelyföldi elképzeléseit, illetve a hungarikum-törvény kapcsán a ,,transzszilvanikumok” kérdését is felvetették. Tőkés László leszögezte: a valódi rendszerváltozáshoz soha vissza nem térő alkalmat jelent az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által javasolt nemzeti együttműködés rendszere. Ebből az EMNT ki akarja venni a részét, és ebben a munkában mindenkire számítanak — a civil szférára, az egyházakra, a különböző politikai szervezetekre —, aki az állampolgársági törvény kiterjesztése által megvalósítható határok fölötti nemzetegyesítés érdekében, ugyanakkor a külhoni magyar közösségek számára létfontosságú nemzeti autonómiák rendszerének felépítéséért dolgozik. A választmányi ülés után kiadott tájékoztató szerint demokráciaközpont-hálózatokat hoznak létre. Ezek alaptevékenységei közé sorolta Toró T. Tibor ügyvezető elnök a többirányú információáramlás biztosítását (pályázati figyelés, tanácsadás, tartalomszolgáltatás), a Kárpát-medencei hálózatépítést (találkozók szervezése, kulturális cserekapcsolatok közvetítése, gazdasági kapcsolatok építése), tudásbevitelt (kulturális menedzsment, ,,Magyarnak lenni jó!”-kampány a 2011-es népszámlálás kapcsán, a magyar identitás vállalásáért). Az irodahálózatot még ebben az évben fel szeretnék állítani.
Kelemen Hunor: hiba egy újabb alakulat létrehozása
Tévedés, hiba még egy magyar pártot alapítani Erdélyben, mert nem az egységet szolgálja; demagóg és populista, aki azt mondja, az egység szaporodással oldható meg — jelentette ki tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor RMDSZ-es kulturális miniszter arra reagálva, hogy Tőkés László és Toró T. Tibor bejelentette, kezdeményezik egy új magyar párt alapítását. Előre megfontolt szándékú politikai cselekvés, melyet azonban anélkül hoztak, hogy sokat gondoltak volna hosszú távú következményeire — véli a miniszter. Az erdélyi magyarság megmaradásához oly szükséges egységet nem új pártok alapításával lehet szolgálni, mondta Kelemen, hozzátéve, az RMDSZ nem tart attól, hogy 2012-ben nem jut be a parlamentbe, mint indokolta, a legutóbbi országos választásokon is az erdélyi magyarság bebizonyította, okosabb a széthúzó politikusoknál. Arra a felvetésre, hogy a Tőkés-párt azért lesz sikeres, mert azt ígérik, hamarabb megvalósítják az autonómiát, Kelemen kifejtette, az autonómia megvalósíthatatlan azok számára, akik nem vesznek részt a döntéshozatalban. Másrészről az RMDSZ és Tőkés ez utáni viszonyán nem ront a pártalakítás, állítja Kelemen, ,,a fontos kérdésekről ezután is ugyanúgy gondolkodunk, mint eddig, Tőkés Lászlót úgy kezeljük, mint olyan politikust, akinek van mondanivalója, bár nem mindig értünk egyet vele”.
(vop) Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Lesz új párt, de nem az EMNT-ből
Nem alakul párttá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), de katalizátora kíván lenni egy olyan párt létrejöttének, amely a Tőkés László által képviselt értékrendek mentén vívja ki Erdély és a Partium egyes részeinek autonómiáit – jelentette be tegnap Nagyváradon Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke.
A szervezet a hétvégén a partiumi városban tartotta kihelyezett elnökségi ülését. Tőkés László EMNT-elnök leszögezte: nem kíván pártelnök lenni. Toró T. Tibor elmondta: az EMNT jelenlegi fontos célkitűzése, hogy minél aktívabban kivegye a részét abból a munkából, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemzeti együttműködésnek nevez.
Ennek érdekében a magyar kormány több tagjával is tárgyaltak már, akik szerepet vállaltak az új magyar nemzetpolitikában, illetve az elmúlt két kormányzati mandátumban különböző helyekre juttatott pénzbeli támogatások rendszerének átvilágításában. Az EMNT november 27-ére közgyűlését is összehívja, addig azonban minden területi szervezetnek meg kell tartania soros tisztújítását. A tanács úgynevezett erdélyi demokráciaközpontok létrehozását is tervezi: ezek elsősorban információs központokként működnek majd, pályázatfigyeléssel foglalkoznak, de azzal a monitoringtevékenységgel is, amelynek során az önkormányzatokat, a politikumot és a közéletet figyelik majd.
Toró azt mondja, az EMNT részt kíván venni a magyarországi alkotmányozási folyamatban is, jó lenne ugyanis, ha az új magyar alaptörvény nem csupán egy mondatban tartalmazná az anyaország határon túliak iránti felelősségét. Megújulásra, a 20 évvel ezelőtt elkezdődött rendszerváltás beteljesedésére van szükség Romániában is, éppúgy, ahogyan Magyarországon történt a parlamenti választások alkalmával – mondta Tőkés László. Az EMNT-elnök szerint az autonómiatörekvések megvalósításához politikai szereplőre van szükség – azt azonban mindketten leszögezték, hogy az EMNT nem akar párt, Tőkés pedig nem akar pártelnök lenni.
A készülő új alakulathoz partnerül szeretnék megnyerni az „eltérített” Magyar Polgári Pártot, melyben csalódtak, a Székely Nemzeti Tanácsot, az Erdélyi Magyar Ifjakat, sőt, az RMDSZ-t is – utóbbit azonban csak akkor, ha megújul. Toró leszögezte: bármi is lesz az új párt neve, azt szeretnék, hogy a Tőkés László által gyakorolt értékrend mentén, úgymond Tőkés-pártként működne, miközben az EMNT megmarad a civil módszerek mellett.
„Tévedés, hibás döntés egy új erdélyi magyar párt bejegyeztetése, mert az nem az egységet szolgálja” – jelentette ki a pártalapítási tervre reagálva tegnap Sepsiszentgyörgyön Kelemen Hunor. A művelődési miniszterré való kinevezésekor az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségéből felfüggesztett Kelemen szerint a romániai magyarság érdekeit parlamenti és europarlamenti szinten csak egységgel lehet képviselni.
„Olcsó populizmus, demagógia az autonómiával takarózni egy új párt alapításakor, hiszen a hivatali ügyeket sem úgy rendezzük, hogy nem járunk be a hivatalba, az autonómiáért sem lehet úgy harcolni, hogy nem veszünk részt a jogalkotásban” – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, Tőkés olyan politikus, akinek van mondanivalója, és akivel nem mindig értenek egyet, ezen azonban az új párt bejegyzése sem változtat. Krónika (Kolozsvár),

Kicsit több a szükséges – Váradon tanácskozott az EMNT választmánya
Elkezdődött a határok feletti nemzetegyesítés egy új fejezete, a második – jelentette ki az európai parlament alelnöke, Tőkés László, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. A hétvégén a politikai célokért civil eszközökkel küzdő szervezet kibővített elnökségi gyűlését tartotta Nagyváradon. Tegnap – még a konferencia befejezése előtt – Toró T. Tibor ügyvezető elnökkel közösen tájékoztatták a sajtó képviselőit.
A tanácskozáson az elnökség az elmúlt hónapokban végzett munkájáról számolt be a huszonnégyfős választmánynak. Értelemszerűen elsősorban azokról a nemzetpolitikai jelentőségű tárgyalásokról referáltak, amelyeket az Orbán Viktor vezette magyar kormánnyal folytattak. Az EMNT-nek – mint a kétharmados többségű országgyűlési frakció, a Fidesz–KDNP nemzetpolitikai erdélyi szövetségesének – a feladatait kellett megtalálnia, hogy beilleszkedhessen a nemzeti együttműködés rendszerébe. Döntöttek ugyanakkor az EMNT közgyűlésének összehívásáról, hiszen a jelenlegi elnökség egy évre kapott mandátumot. Ennek értelmében a területi szervezeteknek még e hónap folyamán meg kell ejteniük a tisztújításokat, illetőleg küldöttjelölő-gyűléseiket, hogy november 27-én – előreláthatóan Székelyudvarhelyen – megtarthassák az országos közgyűlést.
Újságírói kérdésre felelve Tőkés László és Toró T. Tibor elmondta: az elnökség javasolni fogja egy párt létrehozását, mivel sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, sem a Magyar Polgári Párt nem képviseli kellő módon a romániai magyar önrendelkezés ügyét. A pártnak az EMNT katalizátora lesz, s nem maga alakul majd át politikai szervezetté – hangoztatták.
Demokráciaközpontokat fog az év végéig létrehozni az EMNT – számoltak be egy másik határozatukról. Mindegyik szűkebben vett erdélyi régióban létesítenek egy-egy ilyen centrumot, amelyekben egyebek mellett az uniós pályázatoknál való segítségnyújtást végzik majd.
A jelenleginél „kicsit többre”, egyértelműbb megfogalmazásra lenne szükség az új magyarországi alkotmányban az anyaország határain túli magyarság viszonylatában – mondták el annak kapcsán, hogy felkérték az EMNT-t javaslatai megfogalmazására.
M. T. R. Reggeli Újság (Nagyvárad),

Tőkés-párt alakul?
„Alapos megfontolás után úgy döntöttünk, hogy a következő Országos Közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogjuk egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását” – jelentették be tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának nagyváradi ülése után.
„Alapos megfontolás után úgy döntöttünk, hogy a következő Országos Közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogjuk egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását” – jelentették be tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának nagyváradi ülése után.
Toró T. Tibor ügyvezető elnök igyekezett leszögezni: az EMNT nem alakul párttá, hiszen a szervezetre ebben a formában továbbra is szükség van. „De a jelenlegi két párt – az MPP és az RMDSZ – tevékenységével szemben egyre inkább megfogalmazódik a választói elégedetlenség – egyikük a ’jóra való restség’, a másik ’a hatalom öncélú akarása’ bűnébe esett” – fogalmazott Toró.
Meglátása szerint ez lenne az igazi „Tőkés-párt”, ami azt jelenti, hogy a Tőkés László EMNT-elnök által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre. A „névadó” Tőkés László kijelentette, az új politikai párt elnökségét nem vállalja, mivel ő nem pártkatona. Hozzátette: meg fogják keresni annak a lehetőségét is, hogy mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel, továbbá az SZNT-vel és más politikai-közéleti szereplővel is megtalálják a közös hangot.
„Populista és demagóg azoknak a szemlélete, akik szerint az egység szaporodással oldható meg” – reagált az EMNT pártalapítási szándékára tegnap Kelemen Hunor. Az RMDSZ-es kulturális miniszter úgy véli, a szövetségben minden feltétel adott ahhoz, hogy az egységet megteremtsék, de ezt nem új magyar politikai párt létrehozásával lehet megvalósítani.
„A felvidéki példa kell a szeme előtt lebegjen azoknak, akik 2010-ben új pártot alapítanak” – fejtette ki Kelemen, aki ugyanakkor meg van győződve arról, hogy az RMDSZ 2012-ben is bekerül a parlamentbe, még akkor is, ha az új párt alapítása veszélyt is jelent.

Demokráciaközpontok és Tőkés-párt
Kétnapos ülést tartott az EMNT választmánya
A hét végén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának kétnapos ülését tartották Nagyváradon. A tanácskozás végén Tőkés László, az EMNT elnöke és Toró T. Tibor ügyvezeto elnök sajtótájékoztató keretében ismertették a fontosabb napirendi pontokat. A szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből kiderül:
Tőkés László szerint mind a román nagypolitikában, mind pedig az erdélyi magyar belpolitikában szükség volna a változásra. Le kell zárnunk a 20. század terhes örökségét, a rendszerváltozást megakasztó posztkommunista átmenet korszakát, és az egyesülő Európában végre el kell kezdenünk a 21. századot, ki kell építenünk a valódi jogállamiságot és demokráciát. Ehhez soha vissza nem térő alkalmat jelent az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt Nemzeti Együttműködés Rendszere, jelentette ki Tőkés.
Toró T. Tibor ügyvezető elnök röviden beszámolt arról, hogy az EMNT elnöksége az új magyar kormány felállása után több ízben is találkozott az anyaországi vezetőkkel, így többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, Répás Zsuzsannával, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetőjével, Ulicsák Szilárddal, a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő költségvetési forrásokkal foglalkozó miniszteri biztossal, valamint Wetzel Tamás miniszteri biztossal, aki az állampolgársági törvény végrehajtását felügyeli, illetve valamennyi olyan államtitkárral, akiknek a munkaköre valamilyen formában érinti a külhoni magyar közösségek életét is. Ezeknek a találkozóknak a lényege abban állt, foglalta össze Toró, hogy konkretizálták: az EMNT milyen formában és milyen mértékben tud cselekvő módon hozzájárulni a nemzeti együttműködéshez.
Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet: a magyar nemzetegyesítés folyamatában leginkább információkra, ismeretekre, tudásra és hálózatépítésre van szükség. Ennek jegyében az EMNT olyan regionális központok létrehozását kezdeményezi – az „Unió Erdéllyel!” jelszó szellemében –, amelyek biztosítani tudják az információ- és tudáscserét a hazai és magyarországi – intézményi és személyi – elit, illetve a magyar közösség tagjai és csoportjai között. A – munkanéven – Demokráciaközpontok hálózata az EMNT Országos Elnökségének, illetve regionális testületeinek felügyelete alatt működik majd. Az irodák tevékenységének konkrét koordinációját egy központi iroda, illetve az azt vezető személy végzi. A Demokráciaközpontok alaptevékenységei közé Toró a következőket sorolta: többirányú információáramlás biztosítása (pályázati figyelés, pályázati tanácsadás elősegítése, önkormányzati monitoring, tartalomszolgáltatás), Kárpát-medencei hálózatépítés (szakmai szervezetek összefűzése, interregionális találkozók szervezése, kulturális cserekapcsolatok kiközvetítése, gazdasági kapcsolatok építése), tudásbevitel és nemzetpolitika (tudásbeviteli programok koordinációja, kulturális menedzsment, „Magyarnak lenni jó!” kampány a 2011-es népszámlálás kapcsán, a magyar identitás vállalásáért) stb. Az irodahálózatot Toró bejelentése szerint még ebben az évben fel szeretnék állítani.
Újságírói kérdésre az EMNT vezetői elmondták: a választmányi ülésen is felvetődött egy új párt alapításának ötlete. Alapos megfontolás után úgy döntöttek, hogy a következő országos közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogják az EMNT küldötteinek egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását. Ami nem jelenti azt, jelezte Toró, hogy az EMNT párttá alakulna, hiszen az EMNT-re ebben a formában továbbra is szükség van.
Toró meglátása szerint ez lenne az igazi „Tőkés-párt”, ami azt jelenti, hogy a Tőkés László által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre a formációt. Népújság (Marosvásárhely)