Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa december 8-i ülésén hangsúlyozta, párbeszédet kell folytatni az erdélyi magyarságnak azzal az egyharmadával, amely valamilyen okból elégedetlen volt az RMDSZ-szel. Emellett a politikai csoportosulásoktól sem szabad elzárkózni, tudomásul kell venni, hogy az RMDSZ-en kívül is van élet, „de a lényeg az, hogy azzal az egyharmaddal próbáljanak együttműködni. ” Lakatos Péter képviselő szerint „könnyebb kivédeni a román nacionalisták támadásait, mint a pluralizmus és sokszínűség álarca mögött megbúvó diverziót. Választási kampányban a magyarok számára csak a három szín – piros-fehér-zöld – lehet a nyerő, a kétszínűséget nem díjazzák”. Mint mondta, „Basescu Románia teljhatalmú vezetője akar lenni. Célja eléréséért többek között az egységes magyar parlamenti képviselettől is meg kell szabadulnia, erre Szász Jenő és Tőkés László a megfelelő eszköz”. Markó Béla kijelentette, soha nem fog kettős mércével mérni, és sem Tőkés Lászlót, sem Orbán Viktort nem hajlandó Jupiternek vagy prófétának tekinteni. Orbán Viktor „ha szétveri az erdélyi magyarságot, akkor oldja meg a problémáit, s akkor majd beszélhetünk arról, mit kell az RMDSZ-nek megoldania. ” Markó arra kérte a magyarságot, bízzon az RMDSZ-ben, a józan észben és „ne bízzák prófétákra ennek a közösségnek a sorsát”. Frunda György Toró T. Tibor kizárását követelte, mert „gerinctelen az, aki az RMDSZ erőforrásait használva a szövetség ellen kampányol”. Toró visszautasította, hogy Frunda megleckéztesse, aki becsapta a választókat, „lelépett, miután megválasztották”. /Mózes Edith: Markó Béla: Ne bízzuk prófétákra a magyar közösség sorsát! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

Felértékelődhet a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szerepe az elkövetkező időszakban – jelentette ki Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő a lapnak adott interjújában. Meg kell teremteni az együttműködés feltételeit a Magyar Polgári Párttal (MPP), és az RMDSZ-szel is, elsősorban a szórványvidéken. A cél az, hogy minél több „autonomista” kerüljön a magyarság számára kulcsfontosságú tisztségekbe. Az RMDSZ SZKT ülésén egyelőre semmilyen tárgyalási készség nem mutatkozott, a polgári oldalon is egyre gyakoribb az olyan hang, hogy a helyhatósági választások előtt nem kellene megegyezni. Toró szerint viszont a helyhatósági választások előtt el kell kezdeni a tárgyalást, sőt egyezségre is lehet jutni mindkét választásról. /Felértékelődhet az EMNT szerepe az erdélyi magyar–magyar egyeztetésekben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Az 1989-ben Temesváron kirobbant forradalmi események óta folyamatosan napirenden van a forradalmár igazolványok ügye. Az egyik abszurdum ebben a tekintetben, hogy éppen az akkori történések középpontjában álló Tőkés László az, aki nem élvezi az igazolvány biztosította előnyöket, ő maga ugyanis „hivatalosan” nem forradalmár. Erre hívta fel Traian Basescu államfő figyelmét nemrégiben a Cotroceni-palotába látogató Tőkés László és az őt oda elkísérő Szilágyi Zsolt kampányfőnök, valamint Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő. „Azt a választ kaptuk, hogy – mint bárki másnak – Tőkés Lászlónak is kérvényeznie kell forradalmárrá nyilvánítását. Ezt mi megalázónak tartjuk” – fejtette ki Toró. A képviselő elmondta, a Temes megyei honatyák közös kezdeményezéseként törvénytervezetet terjesztenek elő Tőkés László soron kívüli, alanyi jogú forradalmárrá nyilvánításában, Traian Basescu államelnök ezt a kezdeményezést támogatásáról biztosította. Több mint három év telt el a forradalmárok érdemeit elismerő törvény elfogadása óta, és a forradalmárok ügyéért felelős államtitkárhoz közel 25 ezer kérvény érkezett, amelyek aláírói el akarják ismertetni forradalmári minőségüket. A hivatalosan elismert forradalmárnak joga van többek között havi juttatásra, ez legkevesebb fele az átlagbérnek, de elérheti ennek 200 százalékát is. Ugyanakkor előnyt élveznek az állami lakások megszerzésében, ha banki kölcsönhöz folyamodnak, az állam fizeti vissza a kamat felét, valamint öt évvel hamarabb kérhetik nyugdíjaztatásukat. 1996-ban, amikor a forradalmár kifejezést azokra is vonatkoztatták, akik harcoltak, nemcsak azokra, akik megsebesültek vagy elestek ‘89 decemberében, egy csapásra 18 ezer új „forradalmár” lépett színre. /Isán István Csongor: Alanyi jogon lenne forradalmár Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Az RMDSZ Temes megyei szervezetének évzáró sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Halász Ferenc megyei elnök és Szabadai Zoltán szervezési alelnök vonták meg a 2007-es esztendő teljesítményének mérlegét. Toró pozitívan értékelte a magyarság EP-választási részvételét, amely 40%-kal felülmúlta a román választókét, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarságnak meg kell egyeznie a közös listákról a következő választások előtt. A képviselő kudarcként könyvelte el a független Ótelek ügyének megtorpanását, a kisebbségi törvény vitájának elakadását és az RMDSZ Basescu-ellenes kampányát. Halász Ferenc kifejtette, helyi szinten remélhetőleg nem lesznek magyar–magyar ellentétek. /Pataki Z. : A Temes megyei RMDSZ évértékelője. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

Nem csak csatározásokból, veszekedésből áll a parlamenti munka. Van a román törvényhozásnak egy másik arca is. Hihetetlen hatékonysággal, békés egyetértésben tudnak elfogadni bizonyos jogszabályokat a honatyák. Többnyire abban az esetben, amikor saját maguknak szavaznak meg különféle kiváltságokat, nyugdíjat. Ugyanez az egyetértés, bámulatos összhang nyilvánul meg azokban az esetekben is, amikor a kisebbségi kérdés kerül napirendre, vagy amikor a székely megyékben kisebbségben élő románok helyzetét kell azonnal megoldani. A román pártok különféle kifogásokra hivatkozva immár három éve folyamatosan akadályozzák a kisebbségi törvény elfogadását. Ehhez képest pedig könnyedén ment át a képviselőházban a tanügyi törvényt módosító, a Konzervatív Párt által benyújtott javaslat, miszerint a magyar gyermekeknek kötelezően románul kellene elvégezniük az óvodai előkészítő csoportot. Legutóbb december végén szavazta meg a szenátus azt a törvénytervezetet, amely hivatalból biztosítana parlamenti képviseletet a magyar többségű megyékben élő románok számára. Ha a székelyföldi románok számára hivatalból biztosítják a parlamenti képviseletet, miért ne történne ugyanez az erdélyi magyarság és valamennyi más kisebbség esetében is? Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor már kidolgozott egy olyan módosító javaslatot, hogy valamennyi kisebbségnek biztosítsanak számarányának megfelelő parlamenti helyet. /Farcádi Botond: A törvényhozás másik arca. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

Nem tudtak még közös nevezőre jutni a Tőkés Lászlót püspököt támogató szervezetek abban, milyen formában folytatják idén az együttműködést. Az ellenzék egy része azt szeretné, ha a bejegyzésre kerülő Magyar Polgári Párt élén Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester helyett Tőkés László állna, közölte Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke. Ez a javaslat a hat szervezet – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), Székely Nemzeti Tanács (SZNT), Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), Magyar Polgári Egyesület (MPE), Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) – legutóbbi decemberi egyeztető tárgyalásán is elhangzott, többek között éppen a Szász vezette MPSZ sepsiszéki szervezete részéről. Ennél jóval burkoltabban „üzent Szász Jenőnek” múlt év végén Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke, aki Tőkés Lászlóval együtt tartott bukaresti sajtótájékoztatóján többször hangoztatta: „Tőkés pártját” képviseli a román parlamentben. „Ha a megszületendő Magyar Polgári Párt nem kívánja a püspök által képviselt értékrendet maradéktalanul magáévá tenni, akkor meglepetésben részesül a helyhatósági választásokon” – magyarázta Toró. A decemberi egyeztető tárgyaláson Toró egy másik forgatókönyvet is javasolt: a Tőkés László elnökölte EMNT, nem pedig az MPP lenne az a politikai erő, amely integrálná a „nemzeti-polgári oldalt”. Ezt a javaslatot azonban az MPSZ nem véli szerencsésnek. „Nem tartjuk igazán jónak Toró felvetését, mert ha az EMNT nem tudta önmagát alaposan megszervezni ennyi év alatt, akkor hogyan tudná a hat támogató szervezetet egy kalap alá venni. Nem bízunk annyira az EMNT erejében, hogy ezt a feladatkört be tudná tölteni” – mondta Gazda Zoltán. Tőkés László kabinetfőnöke, Szilágyi Zsolt szerint még korai a találgatás arról, ki legyen majd az MPP vezetője. Egyben nehezményezi, hogy még nem ismeri a polgári párt programját és alapszabályzatát. A Tőkést támogató hat szervezet decemberi tárgyalásán Szász Jenő nem vett részt. /Cseke Péter Tamás: Megosztott az RMDSZ politikai ellenzéke. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

A tisztségviselők vagyonbevallásának eredményéről számolt be a lap. Arad megyében a politikusok közül a leggyümölcsözőbb esztendőt Bognár Levente alpolgármester zárta, aki évi 31 374 lejes alpolgármesteri fizetése mellé három belterületi telek eladásából összesen 645 200 lejt tett még a családi kasszába, de a felesége által örökölt és az ő nevén is szereplő, korábban sok vihart kavart belvárosi bérház is 95 ezer lejt hozott. Bognár folyószámláján az OTP-nél 64 ezer euró van, egy évvel korábban a Raiffeisennél nyitott folyószámlát 100 ezer euróval. Király András képviselő, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke nem gyarapodott tavaly, maradt az örökölt házzal, a civil szervezeteknél betöltött tisztségeiért nem jár fizetés. Horváth Levente alprefektus nem gyarapodott ingatlanokkal, gépkocsikkal. A legszegényebb Búza Gábor, akinek alelnöki fizetésén kívül semmije sincs. A Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjének, Juhász Editnek már nem sikerült megismételnie a 2006-os esztendőt, amikor férjével együtt telket vásároltak Borosjenőben, és a férje örökölt még egy aradi lakást. A Temes megyei politikusok, önkormányzati és köztisztviselők többsége még nem frissítette fel tavalyi vagyonbevallását. Toró T. Tibor parlamenti képviselő elmondta, hogy 2007-ben semmilyen jelentős üzletet nem kötött, nem vásárolt és nem adott el nagy értékű ingatlanokat, tavalyi vagyonbevallása nem módosul jelentős mértékben. Feleségével közösen birtokolnak egy 68 négyzetméteres tömbházlakást és egy Skoda Fabia márkájú személygépkocsit. Toró T. Tibor vagyoni szempontból a képviselőház sereghajtói között található. Marossy Zoltán alprefektus elmondta: nagy befektetést hajtott végre tavaly. Leadta 1991-ben vásárolt Oltcit Club személygépkocsiját és vásárolt egy új Fiat Panda gépkocsit. Van ezenkívül egy 2006-ban vásárolt Renault Clio típusú gépkocsija, amelyet részletre vett és egy 1995-ben vásárolt, 85 négyzetméteres temesvári tömbházlakása, valamint egy 399 négyzetméteres visszakapott ingatlanja az Arad megyei Szemlakon. /Pataki Zoltán: Mattüveg zsebek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./ Hunyad megyében Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke vagyona tavaly egy 467 négyzetméteres, 16 000 lej értékű vajdahunyadi telekkel gyarapodott. Ezenkívül egy 2000-ben vásárolt, 13 000 lejre becsült panellakással és egy 2003-ban szerzett, 28 000 lejre becsült üdülővel rendelkezik, illetve a családi ház felével. Winkler Gyula egy 2006-os gyártmányú Volkswagen Passat személygépkocsival és két, egyenként 30 000 lejes bankbetéttel rendelkezik. Jövedelemként a miniszteri fizetés mellett a volt miniszter az Eximbank igazgatótanácsának alelnökeként majdnem 80 000 lejes éves többletre számított. /Chirmiciu András: Hunyad. Telekre utaznak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./

A román hatóságok a mai napig megbüntethetik azokat az uniós állampolgárokat, akik tizenöt nap elteltével „bejelentetlenül” tartózkodnak Románia területén. A rendelkezésről az országba látogató turisták sem tudnak, mert eddig nem értesültek róla a szomszédos uniós tagállamok – így például Magyarország – illetékesei sem. Az előírást a 2005. évi 102-es sürgősségi kormányrendelet tartalmazza. Az előírás megszegése 2,5 millió lej (65 euró) büntetéssel jár. Múlt év január elsejétől az uniós állampolgárok esetében határátlépéskor sem az útlevélbe, sem a személyi igazolványokba nem ütnek be pecsétet a határrendészeti szervek. Az ellenőrzésnek egyetlen módja, ha a szabálysértő bevallja, hogy több mint két hete tartózkodik az országban. „Nagyon meglep ez a rendelkezés, hiszen megszeg mindenféle uniós szabályt” – közölte az újság kérdésére Odze György külügyi szóvivő. „Ez egy stupid rendelkezés, amely ellenkezik az EU-s normákkal” – mondta Cseh Áron kolozsvári főkonzul, aki – akárcsak Hodicska Tibor bukaresti főkonzul – az ÚMSZ-től értesült a rendeletről. Magyarországon, de az Unió más tagállamaiban sincsenek érvényben hasonló követelmények. „Ezt a paragrafust az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelvének 5. cikkelye alapján vezettük be” – közölte Vasile Dragoi, a Román Bevándorlási Hatóság (ORI) parancsnoka. A cikkely szerint a tagállam megkövetelheti az érintett személytől, hogy ésszerű és megkülönböztetés-mentes határidőn belül jelentse be a területén való jelenlétét. Vasile Dragoi elismerte, az előírás betartásának ellenőrzése lehetetlen. Ezért egy tárcaközi bizottság már dolgozik a módosításon, hogy ezt eltöröljék. Amennyiben nem törlik a cikkelyt, Toró T. Tibornak szándékában áll interpellálni a parlamentben az ügyben. /Cseke Péter Tamás: „Megfigyelt” külföldiek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

A 2007. november 25-i EP-választásokon részt vevő erdélyi magyar szavazók az 1989-es rendszerváltás óta először élhettek országos szinten a választás szabadságával, ugyanis az eddigi szavazatukat nemcsak az RMDSZ jelöltlistájára adhatták le. A Tőkés-csapat szép sikert aratott, és az RMDSZ sem veszített. Kevesen gondolták, hogy a több tekintetben (hálózati infrastruktúra, költségvetés stb.) nagyságrenddel nagyobb helyzeti előnnyel induló RMDSZ-től a püspök ennyi szavazatot képes elhódítani. A sikert meghatározó tényezők között említette Toró T. Tibor képviselő az RMDSZ vezetői iránti bizalom csökkenését, a független jelölt, Tőkés László emberi és politikai kvalitását, karizmáját, valamint következetes kiállását az autonómia ügye mellett, a polgári-nemzeti tábor egységbe tömörülését, nem utolsósorban a Fidesz-MPSZ és kiemelten annak elnöke Orbán Viktor cselekvő támogatását. Az RMDSZ részéről nem látszik a tárgyalások újrakezdésének igénye, a csúcsvezetés szerint az ellenzéki siker egyedi és megismételhetetlen. Az ellenzékkel folytatott tárgyalásokat csak az önkormányzati választások után, akarják elkezdeni. A soraikat rendező táborok – egyfelől az RMDSZ, másfelől az EMNT-MPP választási szimbiózisban konszolidált „Tőkés-párt” – reprezentatív képviselői megalakítják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, Tőkés László és Markó Béla társelnökletével. /Toró T. Tibor: 2008 – a rendszerváltás vagy a restauráció éve? = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./ A szerző az RMDSZ parlamenti képviselője.

Január 26-án Marosvásárhelyen tartotta ülését az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa, melyen elfogadták az önkormányzati választásokon alkalmazandó jelöltállítási és rangsorolási kritériumokat. A helyi RMDSZ-szervezetekre bízzák, hogy titkos (álló- avagy mozgóurnás) szavazással vagy pedig küldöttgyűlésen rangsorolják a helyi és a megyei tanácsosjelölteket. A jelölteknek nyilatkozniuk kell múltjukról, vállalniuk kell, hogy az RMDSZ-előválasztások után, a helyhatósági választásokon, sem függetlenként, sem pedig más párt vagy szervezet színeiben nem indulnak, RMDSZ-ellenes tevékenységet nem folytatnak, jövedelmük egy részét a szövetség kasszájába befizetik. Az SZKT jóváhagyta a Szövetség Állandó Tanácsának (SZÁT) november 30-i határozatát, amelynek értelmében Toró T. Tibor képviselőtől a politikai bizalmat megvonják. Az SZKT-ülés kezdetén adta át Markó Béla a szervezeti és közösségi tevékenységet elismerő Ezüstfenyő-díjakat. A hatodik éve kiosztott díjat az idén huszonöten kapták meg, köztük Borsos K. László, a szövetség bethleni szervezetének ügyvezető alelnöke, Józsa Miklós nagyenyedi nyugalmazott tanár és Molnos Lajos kolozsvári városi tanácsos. Eckstein-Kovács Péter szenátor javasolta, hogy a 2008–2013 időszakra vonatkozó RMDSZ önkormányzati stratégia megvitatását és elfogadását a testület halassza el más alkalomra, mert a néhány nappal korábban kézhez kapott tervezetet a képviselőknek nem volt idejük alaposan tanulmányozni. A javaslatot elvetették. A fórum elfogadta az SZKT módosított működési szabályzatát, majd megválasztotta az SZKT Állandó Bizottságának a tagjait. Az SZKT alelnökei lettek Birtalan József, Olosz Gergely, Erdei István, Péter Ferenc. A testület két titkári posztjára Bölöni György és Budai Richárd került, a szövetségi szabályzat-felügyelő bizottság tagjai pedig Dósa Szilárd, Biró Enikő és Botházi Nándor lettek. A megalakult SZKT-szakbizottságoknak a közeljövőben kell vezetőiket megválasztaniuk. Markó Béla elnök kijelentette, a legfontosabb politikai feladat az idei két választáson (helyhatósági és parlamenti) való minél sikeresebb részvétel. Elmondta: az RMDSZ két EP-képviselője már dolgozik, fontos feladatokat kaptak az Európai Néppárt (EPP) frakciójában és az EP szakbizottságaiban. Winkler Gyula felvetette a bizottságában a romániai gazdasági fejlesztési régiók kérdését, és jelezte, hogy ezt a problémát az RMDSZ mielőbb meg szeretné oldani. Miközben tehát az RMDSZ EP-képviselői dolgoznak, a másik EP-képviselő, Tőkés László „egyelőre harcol”. Egyelőre azért, hogy tagja lehessen az EPP-frakciónak. Markó szerint tanulságos, hogy Tőkés László a román állam elnökéhez és a demokratákhoz fordul támogatásért. Markó úgy vélte, tragikomikus, hogy a romániai politikai elit micsoda rövidlátásban szenved, amikor az ország prioritásai helyett vakon egymással harcol. A kisebbségi törvényről nem esik szó, de a többségi lakosság problémáiról sem. Ilyen körülmények között az RMDSZ-nek szem előtt tartania a közösség valós prioritásait. A szövetségi elnök értékelte, hogy közvita bontakozott ki fontos kérdésekről, például a Székelyföld jövőjéről, a tanügyi törvénycsomagról. A frakciók nevében Lakatos Péter (Partium), Magyari Nándor László (Liberális Koalíció), Kereskényi Gábor (Tulipán), Tánczos Barna (Székelyföld), László Attila (Közép-Erdély) szólalt fel. Bakk László (Kézdivásárhely) ezúttal is élesen bírálta a szövetség vezetőségét, akik szerinte „tévútra terelték az RMDSZ-t”, súlyos belső válságot idéztek elő. Szabó Ödön (Nagyvárad) azért bírálta Markó Bélát, mert szerinte beszámolójában az elnök elhallgatta, hogy Tőkés László január elején kijelentette: az államfő kérésére lemondott az autonómia képviseletéről Brüsszelben, viszont folyamatosan támadja az RMDSZ-t, miközben most azzal érvel, azért illeti őt meg az EPP-frakciótagság, mert ő RMDSZ-tag. Az SZKT leszavazta a nők és a 35 éven aluli fiatalok kötelező 15 százalékos részarányára vonatkozó javaslatot. Vita volt arról is, hogy bukás esetén a szövetségi elnöknek, az ügyvezető elnökségnek vagy esetleg az egész SZKT-nak is le kellene mondania. Markó Béla leszögezte: ahol gyengék lesznek az eredmények, ott vállalni kell majd a felelősséget, s ebben a szövetség vezetőinek is lesz majd részük. Felszólította a székelyföldi képviselőket, hogy mielőtt a szövetségi vezetők menesztését követelnék, „nézzenek mélyen magukba”. Vita volt Toró T. Tibor képviselő elmarasztalása ügyében. Többen javasolták, hogy az ügy megtárgyalását a testület ismét napolja el, mert Torónak feltörték a gépkocsiját, és ezért nem lehetett jelen az ülésen. A halasztásra vonatkozó javaslatot elutasították. Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozta, Toró T. Tibor az RMDSZ ellen dolgozott, ezért meg kell vonni tőle a politikai bizalmat. Ez az RMDSZ „szövetségi filozófiája” szerint elfogadható – magyarázta. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a képviselőházi frakció próbálta Torót „jobb belátásra bírni”, de nem sikerült. Bárányi Ferenc is úgy vélte, hogy Toró elárulta az RMDSZ-t. A testület végül 6 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett elfogadta, Toró T. Tibortól megvonják a politikai bizalmat. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-dilemmák választások után, választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Megszavazta az SZKT, hogy az RMDSZ helyhatósági jelöltjeinek ki kell tölteniük a felekezeti hovatartozást jelölő adatlapot, annak ellenére, hogy a liberális frakció tagjai ezt ellenezték. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke szerint „teljesen privát ügy”, hogy a kérdőívvel megszólított személy melyik egyház tagja. /Lokodi Imre: Vallás mint „kritérium” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ / „Az RMDSZ novemberben azért kampányolt, hogy a szövetség képviselői bejussanak az Európai Parlamentbe, Tőkés László pedig ne jusson be” – jelentette ki Markó Béla elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa január 26-i ülésén. Az elnök azt kérte az SZKT-tól, hogy vonja meg a politikai bizalmat Toró T. Tibor képviselőtől, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökétől. A képviselők padsoraiban tapasztalható ellenérzések miatt Markó kétszer is kiment a szónoki pulpitushoz, elismételve, a feladat kellemetlen, de nem halasztható el. A bizalommegvonás ellen csak Antal Árpád képviselő érvelt. Bárányi Ferenc, Kelemen Hunor és Lokodi Emőke voltaképpen Markó Béla érveit ismételték meg. „Azt jelzi, hogy a szövetség konfrontatív stratégiával kíván nekivágni a helyhatósági választásoknak” – értelmezte a döntést Toró. /Gazda Árpád: SZKT: kipipált feladatok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./ / Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem hagyják abba a tárgyalásokat az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal, hozzátéve: ,,amíg ezek a szerveződések a konfrontáción kívül egyebet nem tudnak elképzelni az erdélyi magyar politikai életben, nehéz velük párbeszédet folytatni”. Az elnök beszámolóját ezúttal nem követte vita. Az ülésen célként határozták meg: a 2004-es választási eredményeknél jobbat kell elérni. Az előzetes napirenden nem szerepelt, és sokakat váratlanul ért, hogy vitára került Toró T. Tibor képviselő decemberben elhalasztott megrovása. Markó Béla ragaszkodott a politikai bizalom megvonásához, láthatóan idegesen követelte ,,egy minimális politikai és morális kritériumrendszer” alkalmazását. Az SZKT-n bemutatták az RMDSZ következő öt évre szóló önkormányzati stratégiáját, módosították a testület alapszabályzatát, és megválasztották az állandó bizottságot. /Farkas Réka: Döntöttek a jelöltállítás módjáról (Ülésezett az SZKT). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Toró T. Tibor elmondta: többet ér neki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és ezen belül az erdélyi magyar polgári oldal bizalma, mint az SZKT tagjainak vagy az RMDSZ vezetőségének támogatása. A politikus azután nyilatkozott, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa megvonta tőle a politikai bizalmat, mert az európai parlamenti választások előtt az RMDSZ ellen, Tőkés László mellett kampányolt.,,Én a polgári oldal létrehozásán szeretnék dolgozni, még RMDSZ-képviselőként is, de mindenképpen a Tőkés László által megjelentetett értékrend iránt elkötelezettként. Ez nem titok, és azt gondolom, akkor adtam volna fel az elveimet, ha szembefordulok Tőkés Lászlóval” – jelentette ki Toró T. Tibor. /Toró T. Tibor kitart Tőkés László mellett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Visszautasítja Kelemen Hunor, RMDSZ ügyvezető elnöke, azt a vádat, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) múlt hét végi ülésén Toró T. Tibor tudta nélkül tűzte volna napirendre a Temes megyei képviselő ügyét, és döntött távollétében a politikai bizalom megvonásáról. Kelemen ugyanis azt állítja: Toró T. Tibort „objektívnek korántsem nevezhető okok tartóztatták fel, (...) az ülés ideje alatt Nagyváradon tartózkodott, ahol Tőkés László független európai parlamenti képviselővel közös rendezvényen vett részt”. A január 26-án délelőtt 10 órakor kezdődő SZKT-ra a Temesvárról aznap hajnalban indulni szándékozó Toró azért nem tudott eljutni, mert induláskor észrevette, hogy feltörték az autóját, és meg kellett várnia, míg a nyomozók a helyszínre érkeznek. A Tőkés László tartotta rendezvény viszont 17 órakor kezdődött Nagyváradon, amelyre el tudott jutni. /M. L. : Kelemen–Toró óravita. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa megvonta a politikai bizalmat Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselőtől, amiért a tavaly őszi európai parlamenti választások előtt Tőkés László független jelöltnek kampányolt. Toró T. Tibor kifejtette, két hónappal az EP-választások után okafogyottnak látja ezt. Vannak fontosabb prioritások az RMDSZ-ben, minthogy megvonják a politikai bizalmat. Ráadásul a nyitottság és a barátság jegyében szervezték meg az SZKT-t és a helyhatósági választásokra való felkészülést. Ez a döntés konfrontációt vonhat maga után. Toró T. Tibor nem lép ki az RMDSZ-ből, arra összpontosít, hogy létrejöjjön a tárgyalás az RMDSZ és a polgári oldalt képviselő szervezetek között. /Pataky Lehel Zsolt: Toró T. Tibor szerint választási kudarchoz vezethet az SZKT döntése. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

Január 29-én jóváhagyta a bukaresti törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzési kérelmét. Öt napon belül fellebbezni lehet. A bíró, bár korábban kifogásokat fogalmazott meg a párt nevében szereplő magyar megnevezés ellen, most ellenvetés nélkül hirdette ki az ítéletet. A pártot a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) alapította. Az MPP 18 megyéből és Bukarestből közel 27 000 támogató aláírást szerzett. „Az MPP bejegyzésével valósággá vált a romániai magyarság számára a politikai pluralizmus. Ez a döntés megteremti az ehhez szükséges jogi és intézményesített keretet, valamint alternatívát jelent az RMDSZ eddigi monopol helyzetével szemben. Most már biztosított mind a helyhatósági, mind az általános választások szabadsága”, közölte Szász Jenő, az MPP elnöke, majd hozzátette: „Jelenleg arra várok, hogy Markó Béla gratuláljon. ”A Magyar Polgári Párt (MPP) elnevezése kétnyelvű: román és magyar. A politikai alakulat legfontosabb célkitűzése Székelyföld autonómiájának kivívása lesz. Az MPP Erdélyben 12 területi szervezettel rendelkezik, de a vezetők további új szervezetek létrehozását kezdeményezik Erdély magyarok lakta településein. Markó Béla – gratuláció helyett – kijelentette: „nehézkes” lesz az együttműködés az MPP-vel, amennyiben ez a politikai alakulat az RMDSZ alternatívájaként jött létre. „Örülök, hogy bejegyezték az MPP-t, számítottam is erre”, nyilatkozta Toró T. Tibor Temes megyei képviselő. „Úgy néz ki, hogy az MPP olyan kiegyensúlyozott képviseletet biztosít, amelynek keretében a magyar közösség tagjai megtalálják azt az opciót, amely nem volt lehetséges az RMDSZ-en belül”, hangsúlyozta Toró. Arra a kérdésre, hogy átiratkozik-e az MPP-be, Toró T. Tibor a következőket válaszolta: „Mandátumom végéig a bánsági magyarság érdekeit képviselem. Most nem tudok határozott igennel vagy nemmel válaszolni erre a kérdésre. Én abban a politikai értékrendben hiszek, amit Tőkés László jelenített meg a legtisztábban. Amennyiben az MPP átveszi ezt az értékrendet, jó viszonyom lesz ezzel a párttal”, mondta a képviselő. „Kíváncsian várom, hogy mit akar az MPP”, nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki szerint az RMDSZ-en belül több platform kapott helyet, ezért nem volt feltétlenül szükséges az új párt bejegyzése. /Nagy-Hintós Diana: Bejegyezték az MPP-t. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ Bejegyezték az MPP-t, Szász Jenőék pártját. „A párt bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése jövő hónapban elkezdődik, várhatóan őszre sikerül a bejegyzést lebonyolítani” – mondta még 2005 januárjában Szász Jenő, az akkor még Magyar Polgári Szövetség elnöke. /Mihály László: Bejegyezték az MPP-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Hosszas huzavona után bejegyezték a Magyar Polgári Pártot. A Magyar Polgári Szövetség – amely azt követően alakult meg, hogy a Reform Tömörülés Platform 2002-ben kivált az RMDSZ-ből és több részre szakadt – 2005-ben kezdte gyűjteni a bejegyzéshez szükséges szignókat, de csak 2007 augusztusában sikerült elegendő számú aláírást csatolni a bejegyzéshez szükséges iratokhoz. Az MPP az RMDSZ alternatívájaként kíván szerepelni a helyhatósági és a törvényhozási választásokon. Elődje, az MPSZ 2004-ben is indított jelölteket – függetlenként, illetve román pártszínekben –, de értékelhetetlen eredményt ért el. Előzőleg nyilatkozatháború folyt Szász Jenő MPSZ-elnök, illetve Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke között arról, hogy ki legyen az alakulófélben levő politikai párt vezetője. Gazda szerint erre a funkcióra – és egyben az RMDSZ ellenzékének összekovácsolására – Tőkés László a legalkalmasabb. Szász Jenő ellenben úgy nyilatkozott, hogy az EP-képviselői mandátumot nyert püspök számára „lealacsonyító” lenne egy párt ügyvezetői tisztsége. Toró T. Tibor képviselő arra figyelmeztetett, hogy egyelőre nem világos, milyen programmal és milyen csapattal vesz majd részt az MPP a választásokon. Szerinte a Tőkés-féle politikai filozófiára kell majd építeni. 1991-ben megjelent a magyar politikai palettán a Magyar Független Párt, de esélytelenül indult az RMDSZ ellenében. Az 1996-os választások előtt ugyanaz a Kiss Kálmán vezette alakulat a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártként (RMSZDP) jelent meg az erdélyi magyar politikai palettán, nem több eséllyel, mint korábban. Az akkori sajtó szerint az alakulat a román kormánypárt segítségével „éledt újra”, és az RMDSZ „szavazóinak elhódítását” fogalmazta meg célként saját jelöltek állításával. A 2000-es helyhatósági választásokon nyolcszáz szavazatot szerzett Marosvásárhelyen, amennyi „éppen elég” volt ahhoz, hogy az RMDSZ ne nyerje meg a polgármester-választást. 2004-ben, már nem RMDSZP, hanem az MPSZ által elvitt szavazatok miatt nem lett magyar polgármester Marosvásárhelynek. /Simon Judit: MPP: új párt, sokadik próbálkozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ Megjegyzés: Simon Judit állításával szemben 2004-ben Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester a 85. 892 leadott érvényes szavazatból 48. 556-ot szerzett meg. Kelemen Atillára 34. 625-ön szavaztak. /(antalfi): Marosvásárhelyi polgármester-választás. = Népújság (Marosvásárhely), 2004. jún. 8./ Az MPSZ nem indított jelöltet.

Bejegyezték a Magyar Polgári Pártot (MPP). Szász Jenő, az MPP elnöke elégtétellel vette tudomásul a kedvező ítéletet. „Nem volt hiábavaló a munkánk, bár 2000-ben és 2004-ben is sikeresen elgáncsolt az RMDSZ” – mondta. Az RMDSZ-szel folytatott esetleges párbeszéd kapcsán kifejtette, az önkormányzati választásokon elsődleges a verseny. Üdvözölte az MPP bejegyzését Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke: „Az MPP bejegyzése esélyt biztosít arra, hogy a magyar társadalomban is érvényesüljön a demokrácia, a választás szabadsága” – nyilatkozta. Tőkés elmondta, nem kíván tisztséget betölteni az új pártban, amiként annak idején a számára felkínált RMDSZ-elnökséget sem vállalta. Az EMNT elnökeként ugyanis a magyar nemzeti közösség egysége iránt elkötelezett. Ezt az egységet azonban sokszínű egységként fogja fel. Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, az EMNT alelnöke szerint csak akkor lehet sikeres az MPP, ha ugyanolyan közösségi integráló erővé képes válni, mint Tőkés László az európai parlamenti választásokkor. Gazda Zoltán, az MPP bejegyzését kezdeményező Magyar Polgári Szövetség alsó-háromszéki vezetője szerint fontos, hogy az MPP vezetői leüljenek tárgyalni az RMDSZ-szel. /Megnyíló magyar vokspiac. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Február 11-én adja át Bukarestben Traian Basescu államfőnek azt az iratcsomót az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), amelyről a decemberi találkozón állapodott meg Tőkés László az államelnökkel. Az EMNT által összeállított dokumentumokat Toró T. Tibor, a szervezet alelnöke viszi az államfőnek. A most átadott dokumentumok között szerepelnek majd a választási reformmal kapcsolatos magyar félelmek is, azaz, hogy az egyéni körzetes, kétfordulós rendszer hátrányt jelent a kisebbségek számára. Megoldásként Szilágyi Zsolt a szerb és a horvát modellt javasolná, ahol arányuknak megfelelő, fenntartott helyekre versenyeznek a nemzeti közösségek képviselői. Szilágyi Zsolt kifejtette, egy tervezet is helyet kapott a csomagban, a kommunizmus rémtetteit számba vevő Tismaneanu-jelentésben ugyan szerepeltek magyar vonatkozású részek is, de szükség lenne az ilyen irányú kutatások elmélyítésére, ezért külön kutatócsoport felállítását kérik, és nem hiányoznak a romániai magyar oktatással, a magyar egyetemek akkreditációjával kapcsolatos gondokról szóló beszámolók sem. /Farkas Réka: Javaslatcsomag Basescunak (Tőkés folytatná a párbeszédet az elnökkel). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

Toró T. Tibor február 12-én adja át Traian Basescu államfő munkatársának azt az iratcsomót, amelyről tavaly decemberben állapodott meg Tőkés László az államfővel. Hat dokumentumból álló iratcsomóról van szó, jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. Ebben – többek között – román–magyar kerekasztal összehívását, valamint kisebbségi elnöki tanácsosi tisztség létrehozását javasolják, amelyet Smaradna Enache, a Pro Europa Liga elnöke töltene be. Ezen kívül a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációs gondjainak a megoldását sürgetik, ismertetik továbbá a választási törvény módosításával, illetve az autonómiával kapcsolatos elképzeléseiket, a Tismaneanu-jelentésben foglaltaknak megfelelően pedig a kommunizmus magyar vonatkozásainak elmélyültebb vizsgálatára kutatócsoport felállítását javasolják. /Kisebbségi elnöki tanácsos lesz Smaranda Enache? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Toró T. Tibor képviselő február 12-én hivatalosan átadta a román államelnöki hivatalnak azt a dokumentumcsomagot, amelynek összeállításáról Tőkés László európai parlamenti képviselő Traian Basescu államfővel állapodott meg decemberben. A dokumentumcsomag a romániai magyar közösség – Tőkésék által megfogalmazott – főbb célkitűzéseit tartalmazza. Toró elmondta: a csomag készítői hat pontban foglalják össze, szerintük mire van szüksége az erdélyi magyarságnak. Szorgalmazzák egy román–magyar reprezentatív kerekasztal összehívását az államfő védnöksége alatt. Politikai támogatást kérnek a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációs törvényének parlamenti elfogadásához. Kérik a magyarság és a kommunista rendszer viszonyának kutatását. Szeretnék azt is, ha a választási törvény módosítása körül zajló vitában a kisebbségek szempontja érvényesülne. Sürgetik a kisebbségi ügyekkel foglalkozó államelnöki tanácsadói intézmény létrehozását, ennek vezetőjéül Smaranda Enache asszonyt, a Pro Europa Liga emberi jogi szervezet társelnökét javasolják. „Kirakat-kezdeményezésnek“ nevezte a csomagot Markó Béla. Az RMDSZ elnöke elmondta: Basescuval annak idején a szövetség már megegyezett a kisebbségi törvényről, az államfő azonban később elállt e jogszabály támogatásától. /Cs. P. T. : Toró átadta Tőkés csomagját. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ A Toró által benyújtott dokumentum összefoglalta a magyar közösség autonómiaigényével kapcsolatos álláspontját, az autonómiát egy, az állam és a nyelvi, kulturális vagy kisebbségi közösségek közötti lojalitási szerződésként bemutatva. Az önkormányzatiság a gazdasági kibontakozásra is lehetőséget teremt. Erre példaként Dél-Tirol esetét hozták fel, mely Olaszország egyik legelmaradottabb régiója volt autonómiája törvénybe iktatásakor, mára viszont az egész Európai Unió egyik legfejlettebb régiójává vált. A román–magyar kerekasztal-megbeszélésekre vonatkozó fejezet felsorolta azokat a dokumentumokat, amelyekben Tőkés László kezdeményezésére az RMDSZ, illetve az erdélyi magyar történelmi egyházak javasoltak. Kevesellették, hogy a kommunizmus elítélését szolgáló, úgynevezett Tismaneanu-jelentés mindössze 18 oldalon foglalkozik a magyar üggyel. /Basescunál a Tőkés-csomag. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, az EMNT alelnöke a vele készült beszélgetésben rámutatott, két okra vezethető vissza Traian Basescu államfő székelyföldi látogatása. Közvetlenül Koszovó függetlenségének kikiáltása utáni nyilatkozatában székelyföldi etnikai tisztogatásról beszélt Basescu, szerinte a magyarok diszkriminálják az ott élő románokat. Ezért találkozott azzal a székelyföldi románokat tömörítő civil szervezettel, amely köztudottan az egykori szekusok, pártaktivisták gyülekezete. Szóba állt velük, az egyféle üzenet a választók felé, hogy azért jó román, védelmébe veszi a magyar többségű megyékben kisebbségben élő románokat. Az államfő ugyanakkor azt akarta kideríteni, milyen súlyú az autonómia-követelés. Toró szerint ez a legnagyobb eredmény, hogy a legmagasabb közjogi méltóság kezdi komolyan venni az autonómiatörekvéseket. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Ki kell használni a Koszovó-ügy teremtette új helyzetet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

Ettől az évtől a Magyar Ifjúsági Tanácsra (MIT) bízzák a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor néven közismert, hagyományos tusnádfürdői rendezvény szervezését. A Tusványos szervezési feladatkörét nyolc éve vállaló ErGo Egyesület elnöke, Ilyés Szabolcs úgy nyilatkozott, hogy az általuk felvázolt programkoncepcióval kapcsolatos nézeteltérések miatt nem kíván a továbbiakban szerepet vállalni az ifjúsági rendezvény szervezésében. Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szerint bővíteni kell a szervezők körét. Nem akarták lecserélni az ErGo Egyesületet, csupán azt szerették volna, ha a MIT-tel együtt végzik a szervezési munkát. A feladat megosztásától azonban mind a MIT, mind az ErGo képviselői ódzkodtak. Többen kifogásolták, hogy az eddigi szervező ErGo Egyesület az elmúlt években túlzottan liberális szemléletmódot képviselt. Ilyés Szabolcs, az ErGo Egyesület ügyvezető igazgatója cáfolta, hogy a szervezőváltásnak a Tőkés-kampányhoz is köze volna. „Mi nem plakátoltunk ugyan, de aláírásokat mi is gyűjtöttünk, ezzel tehát nem lehet gond” – jegyezte meg Ilyés. Tizennyolc évvel ezelőtt Németh Zsolt, Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt ötlete alapján szervezték meg az első nyári szabadegyetemet a Kovászna megyei Bálványosfürdőn. Németh Zsolt és Orbán Viktor mellett az évek során olyan neves romániai és magyarországi személyiségek szerepeltek, mint Emil Constantinescu, Mádl Ferenc, Adrian Nastase, Martonyi János, Markó Béla, Smaranda Enache és Adrian Severin. A nyolcadik szabadegyetem fordulópontot jelentett: helyszínt váltott a tábor. Már nem a nehezen megközelíthető bálványosfürdői kempingbe, hanem Tusnádfürdőn várták a résztvevőket. Ekkor kapta a „Tusványos” ragadványnevet. /Gazda Árpád, Gyergyai Csaba: Ki viseli a rövidnadrágot? = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

Kollektív közösségi jogok megadásával biztosítható a Balkán-félsziget térségében a stabilitás – állította Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő. Elmondta, a kollektív közösségi jogok megadását a NATO biztosíthatja egy területi és kulturális autonómia-rendszer bevezetésével. Jonathal Eyal, Nagy-Britannia védelmi és biztonsági nemzetközi intézetének igazgatója szerint a NATO-nak nem kellene beavatkoznia az autonómia problematikájába. Eyal úgy véli, a Balkánon kudarcot vallott az autonómia megoldása, ugyanakkor az autonómia-kérdés nem a NATO hatáskörébe, hanem az érintett országok belügyéhez tartozik. /Autonómia-ügyben NATO-segítséget kér Toró T. Tibor. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

Átrajzolhatja a politikai erőviszonyokat az új választási törvény, amely az egyéni választókerületek bevezetéséről rendelkezik. Az egyéni választókerületes rendszer bonyolult, kiszámíthatatlan. Az RMDSZ azt kifogásolta az elfogadott törvénnyel kapcsolatban, hogy a jogszabályban nincsenek rögzítve az egyéni választókerületek határai. Az RMDSZ-vezetők számára nem vitás, hogy a romániai magyarságnak meg kellene őriznie egységét, ha ugyanis több magyar szervezet indul a parlamenti választáson, és jó esetben az egyik esetleg bejut, akkor elvesznek a parlamenten kívül rekedt párt szavazatai. Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke szerint ez a törvény megegyezésre kényszeríti a szembenálló erdélyi magyar politikai feleket. /Székely Kriszta: Egyéni választókerületek – fokozódik-e az „együttműködési kényszer” az erdélyi magyar politikai alakulatok között? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Alacsony a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek aránya a rendőrségnél – állította Toró T. Tibor. Az RMDSZ-képviselő szerint Romániában összesen ötszáz nemzeti kisebbségi rendőr tevékenykedik, ez az alkalmazottak mindössze egy százalékát teszi ki, holott az ország összlakosságának tíz százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik. /Kevés a kisebbségi rendőr. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

Váratlanul meghalt Lőrincz Csaba /Sepsiszentgyörgy, 1959. – Budapest, 2008. márc. 14./ Kiemelkedő szellemi képességeit a politikai döntések stratégiai előkészítésének szentelte, ezt művelte hivatásszerűen. Nem sokan tudják, hogy ő volt a magyarországi kisebbségeknek kulturális autonómiát biztosító kisebbségi törvény egyik kimunkálója, de életművének talán legfontosabb része az anyaország és a tőle elszakított kisebbségi közösségek közötti közjogi viszonyt megalapozó státustörvény koncepciójának megalkotása. Ide sorolható a Magyar Állandó Értekezlet életre hívása is, melynek előkészítésében komoly szerepe volt. Lőrincz Csabát március 29-én temetik a sepsiszentgyörgyi köztemetőben. /Toró T. Tibor: In memoriam Lőrincz Csaba 1959–2008. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./ Rendszeresen járt Bálványosra, azután Tusványosra, a szabad egyetemi tanácskozásokra, a nemzetstratégiáról szóló vitákon vett részt. Nemzet- és biztonságpolitikai munkássága nélkül nehéz lesz értelmezni az ezredforduló magyar közéleti és politikai történéseit, írta róla Ferencz Csaba. – Most immár itthon pihenhet meg. /Ferencz Csaba: Búcsú Lőrincz Csabától. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./ Lőrincz Csaba az erdélyi ellenzéki Limes Kör tagja volt. A Külügyminisztérium államtitkára (1999-2002), az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának főtanácsadója volt az Orbán-kormány idején.

Leleplezték Wass Albert erdélyi magyar író és költő közadakozásból készült mellszobrát, Sárossy Tibor faszobrász munkáját április 11-én Budapesten, a csepeli, királyerdei Szeplőtelen Szív katolikus templom kertjében. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke felidézte, hogy Wass Albert – akit 1946-ban háborús bűnösként halálra ítélt a román népbíróság – azonosult az erdélyi magyarság helyzetével, és éppen az erdélyi magyarság kérdése az oka annak a meghurcoltatásnak. Toró T. Tibor képviselő úgy vélekedett, Wass Albert méltó arra, hogy szobra legyen, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan köztéren is helyet kaphat az emlékműve. /Wass Albert-szobrot avattak Csepelen. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

Erdélyben, a Vajdaságban, Magyarországon, Ausztriában, Hollandiában és más európai országokban élő nemzeti kisebbségek ifjúsági szervezeteinek képviselői részvételével zajlott május 14. –18. között Temesváron az Ifjúsági konferencia a kisebbségi jogokról című rendezvény. Előadások hangzottak el az európai kisebbségi közösségek helyzetéről, autonómia-törekvésekről és autonómia-modellekről, a romániai magyarság gazdasági és kulturális helyzetéről, az erdélyi magyar ifjúsági szervezeti életről. A romániai kisebbségi törvény tervezetét Toró T. Tibor parlamenti képviselő mutatta be. /Pataki Zoltán: Kerekasztal-beszélgetés a kisebbségi törvényről. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

Kicsinyek bizonyult Nagyváradon a református püspöki palota terme azon május 23-án tartott fórumon, melyen a többpártrendszer fontosságáról és az erdélyi magyar társadalom problémáiról beszéltek. A meghívott vendégek, Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökei, utóbbi egyben RMDSZ-es parlamenti képviselő, próbálták elemezni a romániai magyarság helyzetét. A rendezvény házigazdája Orbán Mihály, a Magyar Polgári Párt (MPP) országos alelnöke, megköszönte a közönségnek, hogy segítették a nemrég bejegyzett párt munkáját. Aki az MPP-re szavaz, az az erdélyi magyar érdekekre szavaz, sommázott Toró Tibor. A politikai képviselet monopólium-korszaka véget ért, jelentette ki Szilágyi Zsolt. Tőkés László érthetetlennek nevezte az RMDSZ és Markó Béla szövetségi elnök „demokráciaiszonyát”. Markó ugyanis – miután Budapesten Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat – határozottan elítélte, hogy az erdélyi politikusokat anyaországiak támogassák. Markóék szerint az nem baj, ha az RMDSZ-t a Gyurcsány-kormány támogatja vagy ha Európa más pártszövetségeitől, sőt magától a román államtól kap támogatást és a román állami költségvetésből kampányol, de az elítélendő, ha Orbán Viktor Fidesz-elnök részt vesz az MPP rendezvényein. Véget kell vetni annak, hogy a nemzetérdekek ellen munkálkodó politikusok a magyarság álcája alatt visszahúzzák az erdélyi közösséget! – jelentette ki. Németh Zsolt rámutatott, a Fidesz – Magyar Polgári Párt nem politikai pártokat akar támogatni, hanem a magyar nemzetet, határoktól és érdekeltségektől függetlenül. /Szőke Mária: A Fidesz nem politikai pártokat akar támogatni, hanem a magyar nemzetet. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 24./

Sírokat takarított május 23-án Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője és Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő a Házsongárdi temetőben. A két politikus, és a temető-látogatást kezdeményező Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezete a műemlék-jellegű sírkert jelentőségére akarta felhívni így a figyelmet. A Házsongárdi temető válságos állapotának rendezése kiemelt helyen szerepel az MPP Kolozs megyei szervezetének programjában. Németh Zsolt megkereste egyik őse, Kriza János unitárius püspök, balladagyűjtő sírját is. /Séta a Házsongárdi temetőben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Új arculattal jelentkezik idén július 15–20. között a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Már a rendezvény címe (Tusványos 2008. Más kép.) is ezt sejteti. Az egyik szervező, a Magyar Ifjúsági Tanács nevében Sándor Krisztina elmondta: a régi célt, a magyar–román és a magyar–magyar párbeszédet a „felfrissülés” jegyében igyekeznek megvalósítani. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a bálványosi folyamat egyik meghatározó alakja szerint továbbra is maximális nyitottságot kívánnak biztosítani az értékrendek párbeszédének. Olyan kérdések kerülnek majd terítékre, mint a magyar és román EU-integráció, biztonságpolitikai kérdések, az erdélyi magyarok helyzete két választás között, emberi jogok és kisebbségvédelem Európában, energiapolitika stb. Nagy érdeklődésre számíthat a többi sátor is (EFES, Médiaműhely, Jakabffy műhely, MISZSZ, Corvina, MIT, Sapientia-PKE, Metrion művész-sátor, Csángó falu, Keskeny út ökuménikus fesztiválmisszió, borsátor, sportcsarnoki színházi előadások és filmvetítések, sportprogramok). Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a szabadegyetem másik főszervezője bejelentette: a bálványosi folyamatot a felfrissülésre való képesség jellemzi. /Ö. I. B. Tusványos 2008 – Más kép. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./