Hétvégén Székelyudvarhelyen lezajlott a XIV. Országos Diákszínjátszó Fesztivál, melyet a Vitéz Lelkek Kulturális Egyesület és a Tamási Áron Gimnázium szervezett. Mintegy négyszáz diák fordult meg a helyszínen. Tizennyolc csapat mérte össze tehetségét, kettőt az anyaországból fogadtak. Az első díjat megosztva a kolozsvári Angyalkák és a székelyhídi Griffiti vitte el. /Barabás Blanka: ODIF: Akiknek sikerült. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 16./

Székelyudvarhelyen április 12–14. között rendezték meg a 14. Országos Diákszínjátszó Fesztivált (ODIF), amelyen tizennyolc iskola négyszáz diákja szerepelt. A Tamási Áron Gimnázium színjátszó csoportja, a Vitéz Lelkek hatodik alkalommal volt házigazdája a fesztiválnak, amelyről Szász Mihálykó Mária, a Vitéz Lelkek vezetője elmondta, klasszikus irodalmi színpad, pszichodráma, mesejáték és Shakespeare-előadás is szerepelt. A tematikai változatosság nem hiba, de a diákok életkorának nem megfelelő darabot megsínyli a szerep is. 16-17 éves szereplő nemigen tud a színpadon III. Richárdként hitelesen értekezni az élet nagy dolgairól. Az idei ODIF azonban nem erről szólt, nagyon sok jó egyéni teljesítményt, jó alakítást, testreszabott szerepet láthattak. Négy egyéni alakítást díjazott a zsűri, de sokkal többet lehetett volna. Két éve a Bolyai Nyári Egyetemen sincs drámapedagógiai továbbképzés. Nem kellett volna megszüntetni. A diákszínjátszás nem színész-utánpótlásképzés, hanem személyiségfejlesztés. /Kovács Csaba: Az informális intézmény. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

Csáth Géza Janika című drámáját mutatja be április 20-án Szatmárnémetiben az ottani Északi Színház Harag György Társulata Bérczes László rendezésében. Szabó Tibor A pincér dalai című egyéni előadóestje lesz április 20-án Sepsiszentgyörgyön, a Tamási Áron Színház kamaratermében. A pincér dalai szövegkönyvét Tompa Andrea és Fehér Csaba írta. /Márton Éva: A Janika Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Marosi Ildikó könyve (Az Erdélyi Helikon képeskönyve) ismételten és méltán fordítja az erdélyi irodalom ismerőinek és tisztelőinek figyelmét az egyetemes magyar szellemi élet e legendás fejezete felé, Erdély felé. 1944-et követően a két háború közti időszak erdélyi irodalmi termése csak részben vált hozzáférhetővé. Ami nem illett a szocreál irodalmi kánonjába, azt elhallgatták, indexre tették. Kántor Lajos és Láng Gusztáv irodalomtörténete az újraértékelés kezdetét a Kritikai Kiskönytár 1962-es megindulásától datálja. A sorozat azonban nem teljesedhetett ki. A későbbi években nem egy ízben alaposan megrostált módon – lehetett olvasni Kuncz Aladár, Markovits Rodion, Dsida Jenő, Karácsony Benő műveit, kézbe lehetett venni Makkai Sándor, Reményik Sándor, Bánffy Miklós egy-egy könyvét. De Nyírő József, Wass Albert neve és munkássága továbbra is tabutéma maradt. A két világháború közti irodalmi lapok néhány antológiája is megjelent. A hetvenes években, Kovács János szerkesztésében, a nagyváradi Magyar Szó és Tavasz 1919–1920, az aradi Genius – Új Genius 1924–1925, az ugyancsak aradi Periszkóp 1925–1926 antológia ismertette az indulás, az első próbálkozások irodalmi termését. 1967-ben Méliusz József gondozásában adták ki a Korunk költészete, hat évre rá pedig, Szemlér Ferenc válogatásában, az Erdélyi Helikon költői című kötetet. Az 1989-es fordulat után napvilágot látott Erdélyi Fiatalok, majd a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál 1998-ban megjelent Zord Idők 1919–1921, aztán a Kriterionnál a Napkelet (1920–1922), és A kolozsvári Vasárnap és Vasárnapi Újság (1921–1925) című antológia. Ugyancsak a korszak irodalmi megismerését szolgálta Gaál Gábor, Benedek Elek, Kuncz Aladár leveleinek közzététele. Marosi Ildikó irodalomtörténészi kutatómunkája indulására igen kedvező hatással volt az, hogy házassága révén a kiváló erdélyi író, Molter Károly családjába került – Marosi Barna író, újságíró felesége lett –, igen bensőséges kapcsolatba mindazokkal, akik a marosvásárhelyi vendégszerető házban az évtizedek során megfordultak. A Bolyai utcai tanári lakás e szempontból irodalomtörténeti zarándokhelynek is nevezhető. Ha erdélyi vagy magyarországi író arra vetődött, náluk mindenkor tiszteletét tette. Másik fontos momentuma az indulásnak, hogy a Sütő András vezette Új Élet című, kéthetente megjelenő folyóiratnál együtt dolgozhatott Kemény Jánossal, a marosvécsi Helikon-találkozók házigazdájával, a két háború közti erdélyi irodalmi és színházi élet bőkezű mecénásával. Marosi Ildikó életét az irodalom szolgálatának szentelte. Indokolt tehát 75. születésnapján életművének áttekintése. A Kriterion Könyvkiadónál 1973-ban jelent meg A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság levelesládája című kötet. A kötet kedvező fogadtatása buzdította a feltáró munka folytatására, az erdélyi irodalomtörténet további fehér foltjai eltűntetésére. Marosi Ildikó következő munkáját, A Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh levelesládája (1924–1944) két kötetét ugyancsak a Kriterion adta ki 1979-ben. A 400 dokumentum elénk tárja azt a hatalmas munkát, amelynek legfőbb mozgatói – Kós Károly, Kuncz Aladár, Kemény János, Makkai Sándor, Molter Károly, Bánffy Miklós, Kovács László, Tamási Áron és mások – végeztek a jó ügy szolgálatában. A nagyon fontos forráskiadványok közlése a Molter Károly levelezését felölelő kötetekkel – az első (1914–1926) 1995-ben, a második (1927–1932) 2001-ben – folytatódott, s remélhetőleg mihamar kiteljesedik. Marosi Ildikónak köszönhetjük a kolozsvári Polis Kiadónál megjelent Bánffy Miklós estéje című kötetet is. Megszülettek további munkái is. Az 1974-ben könyv alakban is megjelent húsz íróportré – Közelképek – a tanúk hiteles megszólaltatásával tette lehetővé. Tíz évvel ezelőtt indult Marosi Ildikó és a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó együttműködése. Az említett kiadónál megjelent kötetek mindenike az erdélyi irodalom tárgyköréhez tartozik: a Bonchidai Prospero Bánffy Miklósról, a Hittel a mélységek felett Olosz Lajosról, A fedélzetközi utas elsüllyedt világa Ligeti Ernőről, az Úz Bence esetei Nyírő Józsefről, a Versailles-i repkény a Helikon-találkozók házigazdáiról, Kemény Jánosról és feleségéről, az Emlékpróba pedig Harag Györgyről rajzol hiteles képet. Irodalomtörténeti áttekintés, dokumentumok, kortársak vallomásai teljesítik ki a választott portrékat. Ennek az együttműködésnek a szülötte Az Erdélyi Helikon képeskönyve. /Máriás József: Marosvécsi panteon. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. április/

Táncjáték premierjére várta közönségét a Nagyvárad Táncegyüttes, a Rendes feltámadás című előadás Tamási Áron azonos című novellája alapján készült. A Körös-parti város népi együttese a megalakulása óta eltelt öt évben a tematikus táncjátékokat részesítette előnyben. A saját zenekarral rendelkező csoport korábbi produkciói során is Dimény Leventével és László Csabával dolgozott együtt, és szintén az összeszokott rendező-koreográfus páros alkalmazta színpadra a Tamási-novellát. Az előadás díszleteit Albert Alpár tervezte, a zenét Lászlóffy Zsolt szerezte. A produkciót a nagyváradi közönség csak ősszel láthatja újra, mert a Nagyvárad Táncegyüttes május 10-én erdélyi körútra indul. /Gergely Gizella: Tamási-novella táncban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

Két erdélyi színművész jutott be a Versünnep szatmárnémeti döntőjébe. Zenéről a magyar költészetben témával hirdették meg idén a Kárpát-medence versmondóinak vetélkedőjét, a Versünnepet. A versennyel a szervezők Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója előtt kívánnak tisztelegni. A különböző magyarországi és határon túli helyszíneken tartott elődöntők, valamint a balatonfüredi középdöntő után 16 színművész és előadóművész jutott be az utolsó fordulóba, köztük a tavalyi győztes kaposvári Hunyadkürti György, valamint Ördög Miklós Levente, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja és Váta Loránd, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze, aki a tavaly második helyezést ért el a Versünnepen. A szervező Versünnep Alapítvány elnöke, Kolti Helga elmondta, az első, 2005-ös szavalóverseny témája József Attila költészete volt, tavaly pedig az ‘56-os forradalom állt a rendezvény középpontjában. A 117 középdöntős közül a zsűri 12 helyett 16 versmondót, éneklőt válogatott a döntőbe. /Babos Krisztina: Kodály szellemiségében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művét mutatják be Sepsiszentgyörgyön, a Tamási Áron Színházban, Vörösmarty Mihály művét Török Viola állította színpadra. Az előadás különlegessége az ének: Könczei Árpád nemcsak zeneszerzője, hanem koreográfusa is a produkciónak. /Költészet zenével. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Székelyudvarhelyen módszertani napot tartottak a tanároknak. A tanítók számára a Móra Ferenc Általános Iskolában a negyedik osztályosoknak készült tankönyvértékelés szerepelt a programban, a magyar, történelem és földrajz szakos oktatóknak a Tamási Áron Gimnáziumban folyt továbbképzés, módszertani megbeszélés. A tanintézmények vezetői is tanácskoztak, hasonlóan módszertani képzést tartottak a román ajkú tanárok és tanítók részére. /K. N. : Tanítást tanítottak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 5./

Május 12-én zajlott le Gyergyószentmiklóson a VII. Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumának díjátadó ünnepsége. Az oklevélosztást követően a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Diploma után című musicalje várta a megjelenteket, másrészt a közönség régi kedvenceinek tapsolhatott, a szentgyörgyi társulatban játszó régi figurásoknak. A marosvásárhelyi magyar társulat két rangos elismerést is besöpört: az Alexandre Colpacci rendezte Yvonne, burgundi hercegnő című előadás a nagydíjat, a legjobb női alakítás díját pedig a címszereplőt alakító Nagy Dorottya kapta. A legjobb rendezés díját a házigazda színház, gyergyószentmiklósi Figura rendező-igazgatója, Béres László nyerte el, a legjobb férfialakításért járó elismerést pedig az idén Uniter-díjra jelölt Hatházi Andrásnak, a kolozsvári magyar Színház művészének ítélték. /Rostás-Péter Emese: Diploma előtt és után. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Nincs pénz a Tamási Áron Gimnázium teljes körű tatarozására. Ipari alpinisták verték le a meglazult vakolatot a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium homlokzatáról, így próbálva elejét venni a baleseteknek. „A város legszebb épülete a város szégyene lesz” – kesereg Laczkó György igazgató. A három év híján százéves épületet 2004-ben kapta vissza a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye. Akkor megyei első volt a gimnázium a világbanki kölcsönből felújítandó iskolaépületek listáján. A visszaszolgáltatással azonban elesett ettől a lehetőségtől, és sem a helyi önkormányzattól, sem a minisztériumtól nem kaphatnak pénzt a felújításra. A tatarozási munkálatokat az egyháznak kellene állnia. Azonban a római katolikus egyház nem tudja ezt fedezni. Lehetséges anyagi forrást jelenthetne számukra az 2006/1884-es kormányhatározat. „Az állam 50 évig használta, lelakta az épületeket, tehát a felújítás költségeit is állnia kell. Ehhez azonban hosszú távú bérleti szerződést kell kötnie az egyháznak, a tanfelügyelőségnek és a városnak, és akkor a központi költségvetésből igényelhető pénz a felújításra” – állította Szász Jenő polgármester. A Katolikus Státus azonban ezt újabb államosításként értékeli, és elutasítja a hosszú távú bérleti szerződéseket. A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye a csíkszeredai Márton Áron, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes, valamint a marosvásárhelyi Unirea, a valamikori II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium épületét is visszakapta. Csíkszereda önkormányzata évi 150 ezer lejt fizet bérként, az új díjszabások szerint viszont 890 ezer lejt kellene fizetnie. Kézdivásárhelyen a visszaszolgáltatás előtt sikerült világbanki kölcsönből felújítani a Nagy Mózes Gimnázium épületét, ezért ott eddig nem fizetett bért az önkormányzat. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tavalyig pereskedett az Unirea épületének tulajdonjogáért, ezért nem fizetett bért. A katolikus egyház pert nyert, és az idéntől itt is bért fizet a város az épületért. /K. Cs. : Omladozik az iskola. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Zajlanak a Hargitai Megyenapok rendezvényei, grafikai, népi fafaragászati, illetve fotókiállítások nyíltak, színházi előadásokat és koncerteket láthatott, hallhatott a közönség. A gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában Örmény örökségünk Erdélyben címmel nyílt fotókiállítás. Szentegyházán a Tamási Áron Iskola népi fafaragásoknak, Székelykeresztúron a Molnár István Múzeum pedig az elmúlt évek fotótáboraiban készült fényképanyagból válogatott kiállításnak adott otthont. Ez utóbbi összeállítás Keresztény hitünk képekben címet kapta. Csíkszeredában negyedik alkalommal rajtolt a Kárpát-medencei Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Grafikai Biennáléra beérkezett munkákból álló kiállítás. Oroszhegyen és Székelyszentkirályon adta elő mesejátékát a Tomcsa Sándor Színház. Május 22-én Gyergyószentmiklóson koncertezett Zorán, ezután Székelyudvarhelyen, majd Csíkszeredában fog fellépni. /Antal Ildikó: VII. Hargitai Megyenapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

Kétezer művész érkezik a május 24-én kezdődő XIV. Nagyszebeni Nemzetközi Színházfesztiválra. A külföldi társulatok főként látvány-, mozgás-, tánc- és utcaszínházi produkciókkal érkeznek. A tizenegy napos szemlén 68 ország művészei lép fel. Az erdélyi magyar társulatok közül a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház lesz jelen a fesztiválon – Visky András Hosszú péntek című művét Tompa Gábor, John Millington Synge A nyugati világ bajnoka című drámáját Bocsárdi László rendezte. /Rostás-Péter Emese: Színház kinn és benn. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Bodó Levente szentegyházai szobrászművész vallja, hogy kőből, fémből, fából dolgozik. Bodó Levente egyik alkotása az Amerikai Egyesült Államokban, Princetonban 2004-ben került a helyére: a teljes életnagyságban készült Mária-szobor, égerfából készült. A stációk a Balatonlelle melletti Látrány településen sorakoznak, a tizennégy darab tölgyfa dombormű helyben készült el 1995–98 között. Szobrai hírességeket, személyiségeket örökítenek meg: Gábor Áron, II. Rákóczi Ferenc, Baróti Szabó Dávid, Gaál Mózes, Domokos Pál Péter, Márton Áron, Haáz Rezső, Báró Eötvös József, Majláth Gusztáv Károly, Apáczai Csere János, Kossuth Lajos, Wass Albert mellszoborban vagy egész alakosban. Emléktáblákon, domborműveken Tompa László, Nyirő József, Tamási Áron, Gellért püspök láthatóak, és portrésorozat József Attila, Ady, Zrínyi, Erkel, Bartók, Arany, Karinthy, Örkény, Petőfi stb. vonásait mintázta. A millecentenárium, a millennium ugyancsak számos lehetőséget kínált a szobrásznak. Műtermében most monumentális festmény az újdonság: Krisztus mennybemenetele vásznon, olajfestményen. Az oltárképet június 17-én szentelik fel Kecsetkisfaludban, ahol eddig nem volt római katolikus templom, a hetven körüli hívőnek a református közösség segítségével építették meg az új templomot. /Ferencz Imre: Kőből, fémből, fából... = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

Kertészeket képeznek a borsi Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Szakközépiskolában. Egyre nagyobb sikernek örvend a Nagyvárad melletti Borson három évvel ezelőtt beindított, magyar nyelvű szakközépiskola. Az iskolában jelenleg 75 tizenegyedikes diák tanul; az első tizenkettedik osztály jövő nyáron végez. /Gergely Gizella: Iskolások konkrét tervekkel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

A Támasz Klub szellemi fogyatékos fiatalokat foglalkoztató iskola Őrangyal délután című programjával, illetve Kovács László budapesti fotóművész tárlatnyitójával kezdődött június 22-én Gyergyószentmiklóson a háromnapos Gyergyói Nyári Napok. Az elhunyt gyergyóalfalvi Sövér Elek festőművész gyűjteményes kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. A város főterén parádés felvonulást tartottak: a sort a huszárok nyitották, majd a Step Dance menettáncosai, a Hóvirág néptáncosai, sportolók és a különféle civil szervezetek képviselői vonultak fel. Este az Echinox és a Mercedes Band együttes szórakoztatta a közönséget. A Tarisznyás Márton Múzeum kertjébe a kisgyerekes családokat várták. Balázs Miklós helyi fotóművész tárlata Gyergyószentmiklós száz évét mutatta be képekben. A gyerekek Vitéz László csodaládája című előadást nézhették meg a Tamási Áron Bábszínház előadásában. Látványos volt a Csabafiak lovas- és harcászati bemutatója. /Jánossy Alíz: Múzeumkert, a csodák birodalma. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház és a kassai Thália Színház lépett közönség és zsűri elé Kisvárdán, előbbi a Rókajáték, utóbbi pedig a Fösvény című produkciókkal. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadása zárta június 28-án a kisvárdai Határon Túli Színházak XIX. Fesztiváljának versenyprogramját. Június 29-én az újvidéki Művészeti Akadémia és a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem végzősei mutatkoznak be a Negyedik nővér, illetve a Bernarda Alba háza című darabokkal. A kolozsvári színinövendékek a Cabaret c. musicalt hozták el. /Köllő Katalin: Kisvárdai hangulatok (3). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Befejeződött Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiválja. A díjazottak a következők. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium díját, a kisvárdai fesztivál fődíját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című komédiája nyerte, a szakmai zsűri szerint ez volt a legjobb előadás. A szakmai zsűri úgy döntött, hogy a Szülőföld Alap díját megosztja két előadás között, a két nyertes a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának Yvonne burgundi hercegnő című tragi-groteszk komédiája és a Komáromi Jókai Színház Macskabaj című előadása. A szakmai zsűri döntése alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió nyerte el az Alvajáró románc című zenés, színpadi játék együttes teljesítményéért. A szakmai zsűri két színészi fődíjat osztott ki, melyet az Yvonne burgundi hercegnő című előadásában nyújtott játékáért Nagy Dorottya, a Csíkszeredai Csíki Játékszín Hegedűs a háztetőn című musicaljében nyújtott alakításáért pedig Fülöp Zoltán nyert elvehette át. A közönségzsűri döntése alapján Kisvárda város közönségdíját a Csíkszeredai Csíki Játékszín Hegedűs a háztetőn című előadása nyerte el. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium a bábművészet terén végzett, több mint öt évtizedes, nemzetközi hírű alkotómunkájáért Életmű díjat adományozott Kovács Ildikó rendezőnek, és több évtizedes színházi munkássága elismeréseképpen Kincses Elemér rendezőnek. A Duna Televízió különdíját, hogy portréfilmet készít a Kézjegy című sorozatban a szakmai zsűri által legjobbnak tartott színészről, Karna Margit nyerte. A szakmai zsűri döntése alapján dr. Oláh Albert, Kisvárda város polgármesterének díját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadásának a fesztivál mezőnyéből kiemelkedő díszletéért Bartha József kapta. A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza díjait – a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Különös történet című előadásában nyújtott egyéni teljesítményéért Nagy Csongor Zsolt kapta; – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Yvonne burgundi hercegnő, illetve a Tompa Miklós Társulat és a Yorrick Stúdió Alvajáró románc című előadásában nyújtott énekes, táncos, színészi teljesítményéért Szabadi Nóra kapta; – a Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Tangó előadásában és a Szabadkai Népszínház Molière előadásban nyújtott kiemelkedő színészi teljesítményéért Karna Margit vehette át; – a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadásában nyújtott átütő erejű játékáért Pálffy Tibor kapta; – a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jákobi és Lájdentál című előadásban nyújtott megható és mulatságos alakításáért Panek Kati kapta. A Várda Drink Zrt. díját a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jákobi és Lájdentál című előadásban nyújtott zongoraszólójáért a szakmai zsűri Bogdán Zsoltnak ítélte. A Kisvárdai Lapok Szerkesztősége által felajánlott díjat Karna Margit színművésznő kapta. /A Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiváljának díjazottjai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Június 30-án helyezték végső nyugalomra Domokos Gézát. Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház előcsarnokában felállított ravatalnál Incze Sándor református esperes búcsúztatta a jeles írót, politikust. Dávid Gyula beszédében megemlítette, hogy Domokos fiatalkori riportkötete után eltemette írói ambícióit, életét a könyvkiadásnak szentelte, a Kriterion létrehozásával és működtetésével szolgálta a közösségét. Domokos Géza jelentős építőmunkát végzett mind a Kriterion Kiadónál, mind pedig az RMDSZ élén – jelentette ki Markó Béla, a szövetség elnöke. Gémesi Ferenc államtitkár a magyar kormány nevében úgy fogalmazott: „Bár mindannak, aminek Domokos Géza kezdeményezője, részese, szenvedője volt, ma még nem mérhető le a hatása, hiszen közelmúltunkban még túl sok a homály, a bizonytalanság vagy szándékos ferdítés és elhallgatás, de az ő több évtizedes tevékenységének értéke már ma is mindnyájunk számára nyilvánvaló. ” A színház elől indult a hosszú autós temetési menet Zágonba, itt temették el Domokos Gézát. /B. B. : Domokos Géza nemzeti közösséget építő érdemeit méltatták temetésén. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ „Főembert temetünk ma” – mondta Markó Béla /Mihály László: Főembert temettek a magyarok Zágonban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Augusztus 20-án Kalotaszentkirályra érkeztek az Együtt Határok Nélkül Szent Imre Millenniumi Emléktúra résztvevői: a lovasok augusztus elsején kezdték meg az egy hónapon át tartó 500 kilométeres túrájukat, amelyből eddig már több mint 300 kilométert tettek meg lóháton Erdélyben. Csontos János magyar országgyűlési képviselő, a túra szervezőjének tájékoztatása szerint a rendezvénnyel Szent István király fiának, az ezer évvel ezelőtt született Szent Imre hercegnek állítanak emléket. A túra ötnapos kiképzéssel kezdődött Szentegyházán, az ottani huszárbandérium vendégszeretetében. Ez idő alatt megkoszorúzták a csíkszeredai Petőfi-szobrot, és a székelyek szent hegyére, az 1801 méter magas Madarasi Hargitára is felmentek lovaikkal. Útjuk során a helyi huszárbandériumok is csatlakoztak hozzájuk. A túra ünnepélyes indulása augusztus 6-án volt Csíkszentimre-Büdösfürdőn, ahol többek között Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke indította el a csapatot. Ünnepségen vettek részt Zetelakán, Farkaslakán megkoszorúzták Tamási Áron sírhelyét, majd Korondon és Parajdon is tiszteletünket tették. Szovátán részt vettek a helyi huszárok zászlóavató ünnepségén, majd Sóvárad, Nyárádszentimre, Marossárpatak, Mezőpanit, Kolozs, Tordaszentlászló érintésével Kalotaszentkirályra érkeztek, ahol részt vettek az augusztus 20-i ünnepségen, majd a Szilágyságba indultak tovább. Augusztus végén érkeznek Szentjobb településre, ahol 31-én az I. Partiumi Huszártalálkozóra egész napos programmal és huszárbállal várják az érdeklődőket a határ mindkét oldaláról. Imre herceg a legenda szerint Hegyközszentimrén vesztette életét: 1031. szeptember 2-án egy vadkan áldozata lett – szeptember elsején egész napos ünnepi programmal ott ér véget az emléktúra. /Lovas huszárok Kalotaszegen. 500 kilométeres erdélyi túra Szent Imre herceg emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Október 5-én lesz 90 éves Szabó Magda. A szatmári Harag György Társulat az évforduló alkalmából mutatja be az Ajtó című regénye Bereményi Géza által színpadra átdolgozott változatát. Az előadást Bereményi rendezi, s az ünnepélyes alkalom fővendége pedig maga Szabó Magda lesz. Szabó Magda műve után Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabja következik, Parászka Miklós rendezésében, amit Michel André–Fényes Szabolcs– Szenes Iván trió közös szerzeménye, a Lulu zenés vígjáték követ. Kolozsváron Andrei Serban rendező Csehov Ványa bácsi című műsorát állítja színpadra szeptemberben. A nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata első előadása Kincses Elemér Csatorna című, az elmúlt években játszott darabjának felújított változata lesz. A Csíki Játékszín első premierje a La Mancha lovagja című musical lesz. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata komoly anyagi problémákkal küzd, amelyek az idei évadkezdést is veszélyeztetik. A színházfelújítási munkálatok három hónapja állnak, az állam még nem adott pénzt sem a munkálatok kifizetésére, sem új előadásokra. Friedrich Dürenmatt A csendestárs című darabjával indul a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház új évadja október 5-én, ezt Zakariás Zalán rendezi. Öt darab bemutatóját tervezik. A Temesvári Csíky Gergely Állami Magyar Színház augusztus 31-én tartja évadnyitó szabadtéri előadását: magyar nóta est lesz, Fall Ilona rendezésében. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház júliusban a Figaro házasságát szabadtéri színpadon mutatta be, szeptemberben a darab beltéri változatán fognak dolgozni. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata 7 új színésszel bővült – tájékoztatott Nagy Pál színházigazgató. /Évadnyitó színházkörkép. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Az 1920–30-as évtized fordulóján induló fiatal írónemzedék tagjaiban Magyarország trianoni tragédiája és kétségbeejtő szociális állapota ébresztette föl a nemzeti és szociális felelősségtudatot. Végveszélyben látták az országot nemzeti és társadalmi szempontból egyaránt. Ezért azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy társadalmi egyenlőségen és nemzeti függetlenségen alapuló új magyar nemzetet teremtsenek. A népi mozgalom tagjai a demokratikus átalakulást halaszthatatlannak ítélték a magyarság megmaradása szempontjából. A nemzetből korábban kihagyott néposztályok felszabadítása útján akartak demokratikus magyar nemzetet formálni. A népi írók legfontosabb törekvése az új, európai mintájú nemzettudat megteremtése volt. Ez a program fogta egységbe a különféle származású, különféle műveltségű, különféle esztétikai ízlésű írókat. Származásukat tekintve a népi írók közül legtöbben a parasztságból jöttek. Ezek egy része magasabb iskolái révén már fiatalon értelmiségivé és városivá lett, mint Erdélyi József, Illyés Gyula, Tamási Áron, Kovács Imre, Darvas József vagy Juhász Géza. Másik része pedig magasabb iskolák nélkül, önművelés révén vált íróvá, mint Veres Péter, Sinka István, Szabó Pál, Nagy Imre és Sértő Kálmán. És voltak, akik a középosztályból, többnyire vidéki értelmiségi családból származtak, értelmiségiként mégis szívügyüknek tekintették az alulsó Magyarország felszabadítását, nemzetbe emelését: ilyen volt Németh László, Kodolányi János, Féja Géza, Gombos Gyula, Gulyás Pál, valamint a budapesti születésű Szabó Zoltán. A népi írók ideológiai tekintetben is meglehetősen heterogén csoportot alkottak. A közös célt eltérő utakon, módokon keresték. Ebből következett az is, hogy egymás között is éles vitáik voltak sok-sok kérdésben. Az akkori fogalmak szerint baloldali, középen lévő és jobboldali egyaránt volt köztük. A népi írók számára a nép az egész nemzetet jelentette, nemcsak a parasztságot. A nép fogalmának ezt a tág, a nemzetével azonos értelmezését a népi írók világosan kifejtették. Németh László számára Homérosz, Dante, Shakespeare, Goethe, Petőfi volt a példa arra, hogy az irodalom a nép legmélyebb megnyilatkozása. Illyés Gyula szerint a népi irodalomban az egész magyar irodalom érkezett el fejlődésének egy régóta esedékes szakaszába, hogy azonosuljon az egész nemzettel. A népi írók a magyar társadalmat úgy akarták megváltoztatni, szociálisan igazságossá tenni, hogy közben nem feledkeztek meg a magyarság súlyos nemzeti problémáiról. Ezért volt a népi irodalomnak az erős társadalmi érdeklődése mellett határozott nemzeti jellege. A népi írók a magyar nemzet boldogulását a kelet-közép-európai népek közösségében keresték. Illyés a maga patriotizmusát is az egyetemes emberi értékekhez és jogokhoz való mély kapcsolódásával magyarázta. Valamennyien úgy érezték, hogy az író felelős népe sorsáért. Nyíltan megvallották, hogy irodalmi munkásságukkal a nemzet megújulását, igazságosabb életét akarják szolgálni. Tamási Áron szerint „nemzet- és sorstársaival egyetemben az író nemcsak azért felelős, amit írásban és szóban hirdet, hanem azért is, amit mások az ő hallgatása fölött a népével cselekednek. ” A népben-nemzetben gondolkodó Veres Péter is a cselekvő történelmi jelenlétet tekintette az író küldetésének. A népi író elnevezés Németh Lászlótól származik. A népi irodalom és a nyomában kibontakozó népi mozgalom jellegadó vonása az volt, hogy összekapcsolta a társadalmi és a nemzeti szempontokat. A nemzet felemelkedése érdekében akarta megszüntetni a társadalmi igazságtalanságokat. Éppen ez különböztette meg a népi írókat a baloldali radikalizmus képviselőitől. Ez volt a gyökere a népi-urbánus ellentétnek. A népiek is alapvető társadalmi változásokat sürgettek, de nem fogadták el a baloldali radikalizmusnak a nemzeti szempontokat mellőző ideológiáját. A népi-urbánus vitában a baloldali radikalizmus és a nemzeti radikalizmus ellentéte nyilatkozott meg. Később azonban sokféle ellentétnek lett fedőneve a népi-urbánus szembeállítás. A népi írók történelemszemléletének fontos eleme volt az a felismerés, hogy történelmünk során valamely külső és idegen hatalomra való támaszkodás sohasem segítette elő a nemzeti fejlődést. Ez a történelmi tapasztalat vezette a népi írókat, mindenekelőtt Németh Lászlót arra, hogy a magyarság saját útját keressék. Ezt a saját utat nevezte Németh László a harmadik útnak. A harmadik út a magyar radikalizmus igénye és programja volt. Németh László a fasizmussal és a szovjet rendszerrel egyformán szemben állva megfogalmazta a harmadik út programját. Ezt hirdette meg 1943-ban a második szárszói konferencián elmondott előadásában is. A reálpolitikus Bibó István is a harmadik út lehetőségéhez fellebbezett, amikor 1945-ben nagy tanulmányban mérte fel a magyar demokrácia válságát: „aki Magyarországból szovjet tagállamot akar csinálni, az hazaáruló, aki Magyarországon Habsburgot akar restaurálni, az is hazaáruló, aki pedig Magyarországot az elé a hamis alternatíva elé próbálja állítani, hogy csak e kettő között választhat, az kétszeresen hazaáruló, mert e kettő között ott van a harmadik, egyedül helyes út, a belsőleg egyensúlyozott, de radikális reformpolitikát folytató, demokratikus, független, szabad Magyarország lehetősége”. Az adott történelmi körülmények között a harmadik út eszméje nem juthatott többre, minthogy megfogalmazza egy független, szabad Magyarország igényét, melynek gyakorlati megvalósítására azonban akkor a történelem semmiféle lehetőséget nem adott. Mint eszmény mégis megmaradt a magyarságban. (A Mindentudás Egyetemén elhangzott előadás részlete/szerkesztett változata) /Görömbei András: A magyar népi irodalom. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban véglegesítették a műsortervet. Négy nagyszínpadi és egy kamara-előadást tervez a társulat, emellett három egyéni produkcióval is készülnek, és a múlt évadból is műsoron hagynak néhány előadást. A nagyszínpad négy előadása: Friedrich Dürrenmatt: A csendestárs, a frissen végzett, sepsiszentgyörgyi Zakariás Zalán rendezésében; John Steinbeck: Egerek és emberek a mindig visszatérő Barabás Olga rendezésében; John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago, musical Keresztes Attila rendezésében, és végül Ion Luca Caragiale Farsang című, az új fordításban Karnebál címet nyert előadása. A kamaratermi előadást Bocsárdi László rendezi, Witold Gombrowicznak az Yvonne, burgundi hercegnő című darabját viszi színre. Egyéni műsort készít Ruszuly Éva, a társulathoz tavaly szegődött színművész Visky András Júlia című drámáját adja elő; szintén egyéni műsorral készül Kolcsár József J. D. Salinger Zabhegyező című regénye alapján és Magyarosi Imola Émile Ajar Előttem az élet című regénye alapján Momo címmel. És végül a múlt évad műsoron maradó előadásai: John Millington Synge: A nyugati világ bajnoka; William Shakespeare: Lear király; Harold Pinter: A gondnok; Pozsgai–Pinczés–Apostolache: Diploma után; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Apokrif (Bicskei Zsuzsanna táncestje); A pincér dalai (Szabó Tibor egyéni előadása). /Váry O. Péter: Izgalmasnak ígérkező évad (Tamási Áron Színház) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

A Gyergyó Területi Ifjúsági Tanácsnak közel ötven tagszervezete van. Közülük most a Progym Junior Vipers Sportklub, a Fábián Ferenc Színtársulat illetve a „Tolvajos” Remetei Ifjúsági Szervezet mutatkozik be. A Progym Junior Vipers Sportklub a Gyergyói-medencében versenyszinten jégkorongozó gyerekek, fiatalok szüleinek illetve azon hokibarátoknak a szövetsége, akik támogatni szeretnék az utánpótlás-jégkorongot. Az egyesületet 2006 decemberében hozták létre, és 2007 májusában jegyeztették be. A Fábián Ferenc Színtársulat 1978-ban alakult Gyergyószentmiklóson. A színtársulat fennállása óta közel háromszázan fordultak meg, álltak színpadra az évek során, ma tizenkét tagja van a Fábián Ferenc Színtársulatnak – mondta el Danaliszyn József. A lelkes fiatal csapat 1979 novemberében Méhes György Dupla Kanyar című háromfelvonásos vígjátékával debütált, majd következett Tamási Áron Boldog nyárfalevél, Sombori Sándor Gábor Áron, Carlo Goldoni Különös történet, Csíki Gergely A Cigány – ezek a közel 30 éves tevékenység legreprezentatívabb előadásai. A társulat keretében humor- és pantomimcsoport is tevékenykedik. Részt vettek a Romániai Magyar Műkedvelő Színjátszó Társaság (JÁDZÓ) tevékenységében, a Concordia fesztiválokon, 13-szor rendezték meg a Gyergyói Műkedvelő Színjátszók Találkozóját (MÜSZIT). Már 14 alkalommal vendégei voltak az erdőszentgyörgyi Színpad Műkedvelő Színjátszók Találkozójának. A „Tolvajos” Remetei Ifjúsági Szervezet 2002. április 22-én alakult, huszonnyolc alapító taggal, ez a szám az évek során bővült, illetve a tagok cserélődtek. A szervezet rendezvényeinek főtársszervezője a helyi művelődési ház. Idén részt vettek a megyei, helyi, illetve a gyergyóditrói farsangbúcsúztató rendezvényeken, márciusban az 1848-as szabadságharc emlékünnepségeinek megszervezésében, áprilisban megszervezték a Remetei Ifjúsági Napokat, amely magába foglalta a III. Gyergyóvidéki Ifjúsági Néptánctalálkozót is. A 2007-es esztendőben megszervezik a gyergyóremetei gyerekek és ifjak néptáncoktatását. /Bemutatkoznak a fiatalok. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 30. – 35. sz. /

Kétnapos ünnepségen, a Szenes Napok keretében emlékeztek meg a hét végén Tamási Áronról az író szülőfalujában, Farkaslakán. Az ünnepség neve a falubeliek hagyományos foglalkozására, a szénégetésre utal, 2000 óta ezen a néven rendezik meg a község ünnepét. A rendezvénysorozat középpontjában minden esztendőben az író emlékének ápolása áll. Szeptember 2-án megkoszorúzták Tamási Áron sírját, könyvbemutatót és ünnepi műsort szerveztek. /Tamási Áron munkássága előtt tisztelegtek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

Kovács Ildikó bábrendező /sz. Sepsiszentgyörgy, 1927/ Kolozsváron koreográfiát tanult. 1949-ben szegődött a kolozsvári Bábszínházhoz, ahol három évi marosvásárhelyi megszakítás után, nyugdíjazásáig dolgozott. Számos bábdarabot és nagyszínházi előadást rendezett. Kisvárdán a Határon Túli Színházak Fesztiválján ez évben életműdíjat kapott. Kovács Ildikó 1951-ben vett részt Bukarestben az első szervezett bábszínházi képzésen, és a következő években már rendezett is. Létrehozta a kolozsvári MIM7 pantomimcsoportot. Évekig tartó tanulás, önfejlesztés eredményeként valódi profi-csapattá váltak. Közben pedig nemzedékek nőttek fel a kolozsvári Király utcai bábszínház paravánja előtt. A Kolozsváron eltöltött közel harminc év alatt az anderseni és hoffmanni klasszikus gyermekmeséktől a népmese-feldolgozásokig, a magyar irodalom klasszikusaitól Petőfitől, a móriczi Állatmeséktől Tamási Áronig és Weöres Sándorig, no, meg Micimackóig sok mindent játszottak. 1990-ig itthon nem rendezhetett, de rendezett Magyarországon hét színházban, beleértve a budapesti Állami Bábszínházat. Kovács Ildikónak emellett elméleti munkássága is jelentős, a bábművészetről cikkeket, tanulmányokat írt, könyvet ír a színész-báb-ember, illetve gyermek viszonyáról. A szakmabeliek Kovács Ildikót az erdélyi bábművészet iskolateremtő egyéniségeként tartják számon, munkásságát számos díjjal ismerték el. /Jakab Márta: A beszélő kéz. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

A hét végén Szucságon Györffy György emlékére a református egyházközség, a helybéli RMDSZ, valamint a Randevú Színjátszó Kör közös rendezésében közösségi napokat tartottak, többen Magyarországról és Ausztriából is hazatértek. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési főosztályának alelnöke megjegyezte: nem véletlen, hogy Györffy Györgyről nevezték el ezt a rendezvényt, mivel ő, mint tudós és akadémikus talán a legnevesebb szülötte e helynek. Kötő József, az EMKE elnöke az erdélyi magyarság jövőképéről szóló borúlátó demográfiai válsággal szemben Tamási Áron szavaival „rendes feltámadásnak” nevezte ezt, és minden ehhez hasonló közösség-összetartó rendezvényt. Györffy Györgyről Bogdándy Zsolt történész tartott előadást, majd bemutatták Antalné Szép Ildikó Szucság monográfiáját. Az előadás-sorozatot a Tarisznyás együttes zenés-dalos előadása zárta. Fellépett Randevú helyi színjátszó csoport. /Tötszegi Orsolya: Közösségi napok Szucságon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

„Mindegyik előadásunkat kortárs színházi nyelven igyekszünk megfogalmazni. Manapság már nem a címek a döntő fontosságúak, hanem a színpadra állítás módja” – mondta az új évadterv kapcsán Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója. Az október 5-én kezdődő évadot a műfaji változatosság jellemzi. Az első bemutató Friedrich Dürrenmatt A csendestárs című tragikomédiája Zakariás Zalán rendezésében. Az évad további előadásai: John Steinbeck regényeiből készül a George és Lennie című „drámai játék”, Barabás Olga rendezésében; Ion Luca Caragiale Karnebál című komédiája, amelyet Alexandru Dabija visz színre; Kellér Dezső, Paul Schönthan és Franz Schönthan A szabin nők elrablása című zenés vígjátéka, Keresztes Attila rendezésében. Stúdió-előadás készül Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című groteszk komédiájából, Bocsárdi László rendezésében, továbbá lesz három egyéni műsor is: Visky András Júliáját Ruszuly Éva, az Émile Ajar Előttem az élet című regénye nyomán készülő Momót Magyarosi Imola, Salinger Zabhegyezőjének adaptációját pedig Kolcsár József adja elő. A társulat a következő hónapokban Brüsszelben vendégszerepel a tavalyi nagy sikerű előadással, A nyugati világ bajnokával, továbbá részt vesz a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színházi Fesztiválon. A bábtagozat Tamási Áron-meséből készülő előadás, a Tűzálló Pál premierjére várja a gyerekeket. /Rostás-Péter Emese: Kortárs nyelven. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Száztíz éve született Tamási Áron Farkaslakán, az író szülőfalujában minden évben megemlékeznek az évfordulóról. Az emlékezésen a farkaslaki gyökerekkel rendelkező budapesti professzor, Sipos Lajos Tamási Áronról írt monográfiájával ismerkedhettek meg az egybegyűltek. A neves irodalomtörténész hiteles élet- és pályarajzával új adatokkal gazdagította a Tamási-irodalmat. Amint könyvében írja, 1961-ben pártutasításra Tamási munkásságát ki akarták iktatni az irodalmi hagyományból. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött dokumentumok szerint Tamási Áron a tíz leginkább megfigyelt személy egyike volt, maga Kádár János szorgalmazta ezt. Az MSZMP Politikai Bizottságának 1959. június 30-i ülésén mondotta Kádár: „A választmány (ti. A létrehozandó Írószövetségé) rendben van, én egy nevet kifogásolok. Tamási Áronnal kapcsolatban amellett voltam, tárgyaljunk vele, vállalja, vagy nem. Most mégis felvetem, szabad-e neki itt lenni? Mégis ez az ember írta a Gond és Hitvallást. (Az 56-os forradalom eszmeiségét vállaló kiáltványt) Azokat a csepeli munkásokat, akik ezt terjesztették, börtönbe zárták, ő maga még ki sem nyögte, hogy megbánta... ” Sipos Lajos könyvének nagy érdeme, hogy feltárja Tamási életének ezeket a kevésbé ismert mozzanatait. A lap a könyv két részletével érzékeltette, hogy Tamási Áron az állandó zaklatások közepette is megmaradt egyenes derekú, tisztességes embernek. Az egyik részlet Déry Tibor és társai ellen indított íróperrel foglalkozik. Az íróperben 1957. október 30-án tanúnak beidézték Tamási Áront is, akit vallomástételre akartak kényszeríteni Déry ellen. Tamási belépett és mélyen meghajolt a vádlottak, az írók előtt. Ezt tette távozásakor is. Kádár János, a párt vezetője a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1958. október 13-i ülésén kifejtette: „említem ezeket a csodabogarakat, mi szubjektíven meglennénk egészen jól Tamási Áron, Veres (Péter) meg még Szabó Pál nélkül is, aki – ugye – már a jelöltek közé van számítva. ” „…érdemes az ilyen személyek kérdésén gondolkodni, mert én abban nem látok semmi borzasztót, ha 20 olyan félellenzéki van a parlamentben. Beszélni sajnos nem mernek (...), de már szemrehányó pofájuk [sic!] figyelmeztet minket bizonyos dolgokra (...). „Egyébként lehetséges (...) – tette hozzá Kádár–, hogy a közeljövőben le kell tartóztatni újra embereket, akik nem hallgatták meg a tanácsainkat, hogy rakják le a fegyvert, és még ma is motoszkálnak a sötétben. Nem fogja senki félreérteni, hogy ha valami író vagy újságíró, akkor szabad neki a népi hatalom ellen cselekedni. ” /(Borbély László): Száztíz éve született Tamási Áron. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./

Kitűnő előadásokat láthat négy napon át a magyar és román nyelvű közönség, a TAMper2-t szervező sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színház kezdeményezésére. A TAMper2 színházi projekt előítéleteket s kíván oldani a magyar többségű városban: a magyar és a román rendező „párbaja” és az előadásaik nyomán létrejövő „dialógus” célja, hogy a közösségben kíváncsiságot ébresszen egymás kultúrája iránt. A TAMper2 annak a fesztiválnak a hagyományát folytatja, amelyet nemzetközi részvétellel tíz alkalommal szervezett meg a szentgyörgyi román társulat. A budapesti Krétakör Színház alapítója, Schilling Árpád rendező két előadását hozta el. Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója együttműködést ajánlott: jövőben nagyszabású fesztivállal ünneplik a színház alapításának 60. évfordulóját. /Rostás-Péter Emese: TAMper2: párbaj, párbeszéd. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

Friedrich Dürrenmatt A csendestárs című tragikomédiájának bemutatásával kezdi október 5-én az új évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Az előadás Zakariás Zalán rendező első nagyszínpadi munkája a sepsiszentgyörgyi társulattal. Zakariás tavaly egyetlen magyar anyanyelvű hallgatóként végezte el a bukaresti Színház és Filmművészeti Egyetem rendező szakát. Kerezsi Nemere díszlettervezőnek is ez az előadás az első nagyszínpadi bemutatkozása. Kerezsi Nemere, a sepsiszentgyörgyi művész 2005-ben végezte el a Budapesten a Képzőművészeti Egyetem intermédia és szobrászat szakát. /Kovács Zsolt: Bizarr detektívtörténet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./