„Létre fogunk hozni egy országos természetvédelmi hálózatot, brassói központtal, egy erdészeti hivataloktól független intézményrendszert, ahol az ügykezelést saját kezünkben tartjuk” – tájékoztatott Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Az Antal Árpád és Tamás Sándor háromszéki képviselők kezdeményezésére létrejött, Milyen székelyföldet akarunk? című konzultációsorozat negyedik része zajlott október 15-én Sepsiszentgyörgyön. A fórum résztvevői zömmel Hargita és Kovászna megye erdőgazdálkodással foglalkozó szakemberei, valamint a környező falvak polgármesteri hivatalainak képviselői voltak. /Illyés Judit: Milyen Székelyföldet akarunk? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

Magyarország és Erdély feltérképezésének szükségessége a XVI. századra ért meg, noha Nicolaus Cusanus (1401–1464) püspök 1458-ban megjelent Magna Germania térképének 1491 évi kiadása az első, amelyen Erdélyt Transylvania néven jelölte meg. A magyar kartográfia büszkesége, Lázár diák térképe 1528-ban jelent meg. A korabeli leírásokból tudjuk, hogy már a Dózsa György vezette felkelés idején Lázár diák és segítői dolgoztak az ország felmérésén. Erdély első önálló térképe Johannes Honterus (1498–1549) brassói tudós reformátor kiadásában jelent meg Bázelben, 1533-ban. Lázár deák és Honterus térképei egyedülállóak az egyetemes kartográfiatörténet kezdetén. Abraham Ortelius 1570-ben megjelent kötete 53 térképe közül 3 a magyar királyság területét ábrázolja. Közülük egy lap Zsámboky János Transilvania térképe volt. A székelykeresztúri Molnár István Múzeum és a Magyar Köztársaság Sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja közös szervezésében nyitották meg Székelykeresztúron a Tamás Sándor gyűjteményéből származó régi erdélyi térképek kiállítását. Ezekből legelőször Sepsiszentgyörgyön, majd Székelyudvarhelyen szerveztek kiállítást. /László Miklós: Régi erdélyi térképek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

Tőkés László Csernátonban és Kézdivásárhelyen folytatta kampánykörútját. Alsócsernátonban a Haszmann Pál Múzeumot látogatta meg, majd a zsúfolásig telt alsócsernátoni református templomban tartott istentiszteletet. A fórumot Sánta Imre bikfalvi református lelkész, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke vezette. Tőkés László püspök az 1998 szeptemberében tartott alsócsernátoni autonómiafórum főbb mozzanatairól, következményeiről szólt, amikor a négy magyar történelmi egyház képviselőinek jelenlétében a székelység kinyilvánította autonómiaigényét. Tőkés László Kézdivásárhelyen a Vigadó nagytermében tartott fórumot. Tőkés László párhuzamot vont az egykori Magyar Népi Szövetség és a mai RMDSZ vezetői között, akik a mindenkori román hatalom érdekeit képviselték, képviselik. A püspök a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszust említette, ahol Markó Béla egy sorban ült Medgyessy Péterrel és Andrian Nastaséval, az akkori magyar és román miniszterelnökkel. Az Új honfoglalás RMDSZ-es jelszó kapcsán kifejtette: valóban zajlik honfoglalás, de nem magyar, hanem román honfoglalás Erdély-szerte. Tőkés László két pártfogoltjáról, Tamás Sándor parlamenti képviselőről és Sógor Csaba szenátorról is szólt, akiknek karrierjét támogatta, s most köszönetképpen ellene fordultak. Tőkés László még Rétyen, Illyefalván, Málnásfürdőn és Málnáson találkozott a választópolgárokkal. /Iochom István: Tőkés László Csernátonban és Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

Minden bizonnyal elszámoltatásra számíthatnak azok az RMDSZ-es képviselők, akik részt vállaltak Tőkés László választási kampányában, jelezte Kovács Péter kampányfőnök-helyettes, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, hozzátéve, ez csak a saját véleménye. A püspök egyes kampányrendezvényein Toró T. Tibor, Antal Árpád András, Tamás Sándor és Garda Dezső képviselő vett részt. Toró T. Tibor, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki tisztségét is betölti, székelyudvarhelyi kampánybeszédében kijelentette, számára természetes és magától értetődő a Tőkés László melletti kiállás. Nem az RMDSZ ellen, hanem Tőkés László mellett szólalt fel Székelyudvarhelyen. Valószínűnek tartja, hogy az RMDSZ kizárja soraiból azokat, akik nem követik a párt irányvonalát. „Állok elébe – jelentette ki Toró. – De én abban reménykedem, hogy a választások után lesz tér azoknak is, akik a megegyezést sürgetik. ” Sajtótájékoztatón magyarázta el Antal Árpád András képviselő is, hogy miért kísérte végig Tőkés Lászlót és a vele tartó Orbán Viktort a háromszéki kampánykörútján. Kijelentette, ha a magyarok az országos átlagnál nagyobb arányban mennek el szavazni, van esély arra, hogy mind az RMDSZ-lista, mind Tőkés László bejusson. Tamás Sándor képviselő Tőkés László kézdivásárhelyi kampányrendezvényén vett részt. Garda Dezső Gyergyószentmiklóson volt jelen Tőkés László fórumán. Jelenléte nem értelmezhető úgy, hogy az RMDSZ ellen kampányolt volna. Márton Árpád frakcióvezetőtől megkérdezte a Krónika, hogyan ítéli meg frakciótársai részvételét a Tőkés-kampányban, és készül-e szankciókat alkalmazni a renitensek ellen. „Provokatív kérdésekre nem válaszolok” – jött a szűkszavú válasz. Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese inkább elítélte ezt. /Gazda Árpád: Elszámoltatják Toróékat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Tamás Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke november 26-án bejelentette lemondási szándékát Baka Mátyás területi elnöknek. Az operatív tanács nem fogadta el Tamás Sándor lemondását a városi szervezet éléről. Azt is eldöntötték, hogy egyelőre Baka Mátyás és Molnár Endre, a kézdiszéki területi szervezet elnöke, illetve ügyvezető elnöke is tisztségben marad. Ami a megyei RMDSZ-be való beleolvadást illeti, az operatív tanács tagjai határozottan kiálltak a tíz éve eredményesen működő területi szervezet fenntartása mellett. /Iochom István: Tamás Sándor marad az RMDSZ kézdivásárhelyi elnöke. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

A nagyszebeni magyar-román kormányülés eredményeként végre megalósulhat a Bartók-központ a bánsági Nagyszentmiklóson. A zeneszerző szülőfalujában Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke állt a kezdeményezés élére. Fuchs Sándor helyi amatőr szobrász Bartók-mellszobra áll Nagyszentmiklóson, a Nákó-kastélyban berendezett emlékszobában Tamás Sándor elmondta, Demeter András kulturális minisztériumi államtitkár javasolta, hogy a Pro Bartók Társaságot alakítsák át közhasznú társasággá, és miután ez megtörtént, nyújtsanak be pályázatokat a két kormány által létrehozott kulturális alapítványokhoz. Ő beindította a közhasznú társasággá való alakulás folyamatát. Felújították és bővítették a Nákó-kastélyban 1969-ben berendezett Bartók-emlékkiállítást, anyaországi támogatással beszereztek egy koncertzongorát és Bartók Béla összes műveinek gyűjteményét digitális formában. Post mortem Nagyszentmiklós díszpolgárává avatták Bartók Bélát; szülőháza falán emléktábla, a város központjában Jecza Péter 1993-ban leleplezett mellszobra állít emléket a város legnagyobb szülöttjének. /Pataki Zoltán: Valóvá lett Bartók-álmok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Antal Árpád és Tamás Sándor parlamenti képviselők közösen reagáltak Csutak István vitacikkére. Végre valaki kimondta, hogy egységes székelyföldi jövőkép, összehangolt akcióterv nincs. Vitaindítónak kiválóan alkalmas az írás, a válaszokkal azonban adós marad. A képviselők nem értenek egyet azzal, miszerint Székelyföld összes problémája a székek szerinti szerveződésére vezethető vissza. Milyen Székelyföldet akarunk? témában több rendezvényt is szerveztek. 2007 elején Ojtozban faluturizmussal foglalkoztak, májusban a környezetvédő civil szervezetekkel, majd Bodokon az önkormányzatokkal tanácskoztak, Alsó-Lemhényben a mezőgazdaságból élők problémáiról, szeptemberben Sugásfürdőn vállalkozókról volt szó, októberben az erdőtulajdonosokkal szerveztek szakmai találkozót, novemberben a nyugdíjasokkal, decemberben közbirtokosságokkal foglalkoztak. Építeni kell Székelyföld sajátosságaira, ki kell emelni eredményeit. Új szemléletre van szükség, amely a vállalkozó szellemen és nem a szociális támogatáson alapul. Felmérés szerint Székelyföld lakóinak 85 százaléka részesül a szociális segély valamelyik formájából. Az egységes Székelyföld elsősorban együttműködés és szervezés kérdése. A két megye tanácsa időnként együttes üléseket tarthat. – Székelyföldön a turizmus tűnik az egyik legígéretesebb, legjövedelmezőbb ágazatnak. /Antal Árpád parlamenti képviselő – Sepsiszentgyörgy, Tamás Sándor parlamenti képviselő – Kézdivásárhely: Milyen Székelyföldet akarunk? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., ugyanezt közölte: Szabadság (Kolozsvár), jan. 16., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16., Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8., ugyanezt közölte: Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8., Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

„Milyen Székelyföldet akarunk?” – ezt a kérdést ma sokaknak meg kell válaszolniuk! A Csutak István vitaindítójában fölvetett kérdésekre (Hargita Népe, 2008. január 8.) Tamás Sándor és Antal Árpád képviselők több választ is adtak, ezek a válaszok egyértelműek és határozottak. Zsombori Vilmos szenátor úgy véli, hogy az erős székelyföldi régió alapja csak az erős háztartás, az erős család lehet. A piacgazdaság, a szerkezeti átalakulás az elmúlt 18 esztendőben hatalmas terhet rakott a családok vállára. Sokak számára nehéz a lakást fenntartani, a közköltséget kifizetni. Olyan Székelyföld szükséges, ahol erős, gyarapodni tudó családok vannak. Ehhez csökkenteni kell a családok terheit a jogszabályok megváltoztatásával, fejlesztési és segélyprogramok kiterjesztésével, az életkörülmények és a szolgáltatások javításával. A közéleti–politikai elit ma nem mutat társadalmi érzékenységet, nem figyel a bérből élőkre. Olyan Székelyföld szükséges, ahol nem mondanak le egyetlen magyar településről sem. A kis települések nehéz helyzetben vannak. Nincsenek utak, nincsen működő iskola, kultúrotthon, s nincsenek munkahelyek sem. Zsombori nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, hogy ezeket a településeket nem érdemes fejleszteni, hanem le kell írni őket. Székelyföld működéséhez szükségesek a saját intézmények. A térséget átszövő hálózatok, szervezetek kellenek. Jó példát jelentenek a kistérségi együttműködések. Az egyházi támogatással létrejött karitatív és más szolgáltató intézmények sok szerveződés számára példaértékűek lehetnének. Erős családok – erős falvak és helyi közösségek –, erős régió, ez az a három pillér, amely a jövőbeli Székelyföldet kialakítja. /Zsombori Vilmos szenátor: Székelyföld-vita. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

Az RMDSZ néhány ismert és aktív képviselője számolt azzal, hogy a parlamenti választásokon az RMDSZ szerényebb eredményeket ér el, kevesebb képviselője, szenátora lesz, ezért visszahúzódnak eredeti szállásterületeikre, Borbély László például Marosvásárhely polgármestere szeretne lenni, Tamás Sándor Háromszék tanácselnöke, esetleg alelnöke, Antal Árpád Sepsiszentgyörgy városvezetője. Azonban a jelenleg helyben funkcióban lévők sem hagyják magukat, maradni akarnak, mintha összenőttek volna székeikkel. Az egység fontos lenne, de már az RMDSZ sem erre törekszik, pusztán győztes párt szeretne lenni. /Simó Erzsébet: Múltidéző latolgatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

Az őszi parlamenti választások előtt elengedhetetlennek tartja a Magyar Polgári Párttal való együttműködést Tamás Sándor képviselő. Az RMDSZ felső-háromszéki szervezetének küldöttgyűlésén kihangsúlyozta, az önkormányzati választásokon mind az RMDSZ-nek, mind az MPP-nek úgy kell majd kampányolnia, hogy ne csorbuljon a két szervezet közötti kiegyezés lehetősége. Tamás Sándor elmondta, a helyhatósági választásokon Torja és Gelence kivételével valamennyi felső-háromszéki településen állóurnás előválasztást szerveznek, a jelöltlistákra az alapszabályzat értelmében kizárólag RMDSZ-tagok iratkozhatnak fel. /Gyergyai Csaba: Tamás Sándor: elengedhetetlen a kiegyezés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Tamás Sándor képviselő bejelentette, indul a megyeitanács-elnöki tisztségért az RMDSZ-előválasztáson. Demeter János, aki nyolc éve vezeti a megyét, újabb mandátumot szeretne elnyerni. Az RMDSZ megyei egyeztetőtanácsa dönt a módszerről: állóurnás szavazás, közvélemény-kutatás, ha nem sikerül kiegyezniük, átruházzák a döntés jogát az RMDSZ csúcsvezetésére, az Állandó Tanácsra (ÁT). /Farkas Réka: Harc a megyeitanács-elnöki székért (Halogatja a döntést az RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

Tamás Sándor képviselő is indulna Háromszék megyei tanácselnöki tisztségért az RMDSZ szervezte előválasztáson. Demeter János – aki nyolc éve vezeti a megyét –bejelentette, hogy újabb mandátumot szeretne nyerni. A Székely Hírmondó hetilap szerint a megyei tanácselnöki tisztségre Vajda Lajos jelenlegi alelnök és Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester pályázik még. /Gyergyai Csaba: Tanácselnök lenne Tamás Sándor. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Az alsó-háromszéki települések többségében állóurnás előválasztásokon döntenek arról, ki kerüljön fel az RMDSZ önkormányzati jelöltlistájára, döntött február 8-án a HKT. Kézdivásárhelyen városi, és nem csupán RMDSZ-előválasztásokat kívánnak tartani – tájékoztatott Tamás Sándor parlamenti képviselő, azaz a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács képviselőit is meg szeretnék szólítani, vegyenek részt az előválasztásokon, szervezzék meg azt közösen március 16-án. Tamás Sándor reménykedik abban, hogy a Magyar Polgári Párt nem utasítja vissza javaslatukat, és közösen szervezik meg az előválasztásokat. /(-kas, iochom): Főleg állóurnás előválasztásokat tartanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke Tamás Sándor képviselővel és Vajda Lajos alelnökkel közösen ismertették a megyei tanács RMDSZ-es elnök-, alelnökjelöltjeinek, illetve képviselőinek kiválasztási módját. Úgy határoztak, közvélemény-kutatással mérik fel, ki a legnépszerűbb, legesélyesebb jelölt. Vajda Lajos továbbra is alelnök kíván maradni, így az elnöki tisztségért Demeter János és Tamás Sándor verseng. Sepsiszék, Erdővidék és Orbaiszék régióban külön-külön, elektoros gyűlésen választják ki a jelölteket. /Farkas Réka: Harc nincs, verseny lesz a megyei tanács elnöki székéért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

Ismertető sorozatot indított az autonómiáról a román parlament alsóházában Antal Árpád és Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő. Az RMDSZ-es politikusok felváltva, keddenként napirend előtti felszólalásban ismertetnek egy-egy európai autonómiaformát, közölték sajtótájékoztatójukon. Mint mondták, az Európai Unió 27 tagállamából tizenegyben működik valamilyen önrendelkezési forma, ezeket sorra be szeretnék mutatni képviselőtársaiknak. A sorozat az elmúlt héten kezdődött, amikor Tamás Sándor a belgiumi német területi autonómiát ismertette, február 12-én pedig Antal Árpád beszél a baszkföldi autonómiáról. Több román politikus nem tartja európai szelleműnek az autonómiamodellt, ezért elsősorban őket szeretnék meggyőzni. A képviselők szerint az autonómiáról az iskolákban is szót kellene ejteni. Felkérik a pedagógusokat, hogy beszéljenek a témáról, és mutassák be a diákoknak a székely szimbólumokat. Antal Árpád javaslatára az RMDSZ román nyelven is kiadta Bognár Zoltán Kisebbségek autonómiái című tanulmányát, és márciusban megjelenik két autonómia-körútjáról írt dolgozata is. /Kovács Zsolt: Autonómia-tanórák. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Felső-Háromszéken a Magyar Polgári Párt külön jelölteket indít az önkormányzati választásokon, – közölte dr. Fekete Károly, a Magyar Polgári Szövetség kézdiszéki elnöke. Tamás Sándor parlamenti képviselő javaslatát illetően elmondta: az MPP nem venne részt az RMDSZ által szervezett előválasztásokon, hanem minden kézdiszéki községben és Kézdivásárhelyen saját polgármester- és tanácstagjelölt listát indítana. Az MPP elnöksége kidolgozott egy együttműködési javaslatot, melyet ha elfogad az RMDSZ felső vezetősége, új út nyílik a magyar–magyar együttműködés felé. /Iochom István: Kézdiszéken saját jelölteket állítanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

A közös előválasztások megszervezését a Magyar Polgári Szövetség elutasította, ellenben a Székely Tanács kézdiszéki vezetői elfogadták, így rajta lesz a listán Bakk Dávid László széki elnök és Laczkó Áron városi elnök neve is – közölte Tamás Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke. /Iochom István: Negyven jelölt (RMDSZ-előválasztások Kézdivásárhelyen) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./

Gheorghe Funar Nagy-Románia párti szenátor a múlt év végén benyújtott egy olyan törvénytervezetet, amely Románia és a románok nyugalmáért betiltana minden etnikai alapon szervezett politikai pártot és alakulatot, kisebbségi szervezetet – tájékoztatott Tamás Sándor képviselő, a képviselőház jogi bizottságának tagja. A tervezet szerint minden RMDSZ-tagnak meg kell tiltani, hogy kormányzati és megyei alárendeltségű tisztséget valamint köztisztséget betöltsön. A 2008-2009-es tanévtől be kell tiltani a nemzeti kisebbségi iskolákat, minden iskolában be kell vezetni a román osztályokat, akkor is, ha nincsenek román nemzetiségű gyerekek. Az iskolai és egyetemi tankönyvekben csak az állam hivatalos nyelvén szabad leírni a helységek nevét, a földrajzi neveket és a személyek nevét is. Be kell tiltani a magyar televízió- és rádióadásokat. Le kell szerelni a magyarul is megjelölt helységnévtáblákat, és sorjáznak tovább a legképtelenebb ötletek: a törvény esetleges hatályba lépésétől számított 30 napon belül minden magyar vonatkozású emlékművet, szobrot, plakettet, megjelölést azonnal le kellene bontani, aki nem tud vagy nem akar beszélni románul, az csak az általa fizetett fordító segítségével állhatna szóba az állami intézmények képviselőivel. /Elvetették Funar "törvénytervezetét" = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a Székelyföld fejlődéséről szóló vitával kapcsolatban kifejtette, Csutak Istvánnal régen együtt dolgoznak a regionális kérdéseken, véleménye megegyezik Csutakéval. A széki berendezkedés is egy szervezési, szervezeti forma. A gond az, hogy elveszünk a részletekben, hangsúlyozta. Székelyföld Romániában van, ezt tudatosítani kell. Mást javasol Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester: szerinte egyesíteni kellene Hargita és Kovászna megyét. Antal Árpád és Tamás Sándor pedig egy újabb testület alapítását javasolta. Demeter János egyik féllel sem ért egyet. Ebben a pillanatban is összefognak a közös érdekeinkért. Ilyen a Kovászna és Hargita megyei integrált hulladékmenedzsment közös projektje. Székelyföldnek meg kell adni a maga súlyát. A székelyföldi emberekben erős az autonómia utáni vágy. A Magyar Polgári Szövetség elindult aláírásokat gyűjteni arról, hogy szükség van-e a székelyföldi autonómiára. Demeter szerint ez félretájékoztatás. Elég tudás van az RMDSZ-ben, hogy meg is tudja valósítani autonómiaprogramját. /Simon Judit: Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke − Román érdek a szétforgácsolódás. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 21./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Tamás Sándor parlamenti képviselő sajtótájékoztatón számolt be az Agache-ügy újabb fejleményeiről. Elmondta: a perújrafelvételi tárgyalásokra az érintettek Szász Ferenc fiatal csíkszeredai ügyvédet fogadták fel. A strasbourgi döntés 2007. december 27-én vált hatályossá, ehhez megszületésétől számítva három hónapnak kell eltelnie. A strasbourgi döntés értelmében 4050 eurót kap Paizs Ottó, 3000 eurót Reiner Antal örököse, 1050 eurót Héjja Dezső és 2000 eurót ifj. Konrád János, további 1500 eurót pedig négyen együtt kapnak. /Iochom István: Perújrafelvétel (Az Agache-ügy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

„A Székely Nemzeti Tanács nem tud közvetlenül az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez fordulni” – jelentette ki Frunda György szenátor, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése romániai küldöttségének tagja. Az SZNT ugyanis elhatározta: kéri az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését, hogy nevezzen ki jelentéstevőt a székelyföldi őshonos, egy tömbben élő, magyar önazonosságú székely nemzeti közösség általános helyzetének a felmérésére, az autonómiaigény megvizsgálására. Továbbá sürgetik, az európai intézmény ajánlást fogalmazzon meg Románia számára, hogy érdemben foglalkozzon a székelyföldi lakosok „népszavazáson” kinyilvánított akaratával, miszerint a többség élni szeretne az önrendelkezés jogával. Frunda György elmondta: az Európa Tanácsnak saját szabályzata van, amely kimondja, hogy bármilyen határozattervezetről is legyen szó, azt több tagország képviselőjének alá kell írnia Tamás Sándor RMDSZ-es képviselő úgy vélekedett: az SZNT által választott utat érdemes kihasználni. Szerinte az ET az utóbbi 10–15 évben többször is a kisebbségeket érintő javaslatokat, határozatokat fogadott el. Traian Basescu államfő viszont kovásznai látogatása alkalmával kijelentette: nem hinné, hogy valamelyik európai intézmény komolyan venne egy ilyen kérést. Az SZNT által elfogadott dokumentumot Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke személyesen adta át a hét végén Kovásznán az államfőnek. /P. A. M. : Frunda György: Közvetlenül nem lehet az Európai Tanácshoz fordulni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

„Székelyföldnek is lehet olyan autonómiája, mint a calarasi-iaknak, ha nekik jó az a fajta önrendelkezés, amilyet mi akarunk magunknak” – jelentette ki Tamás Sándor képviselővel közösen tartott, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Antal Árpád RMDSZ-es képviselő. Traian Basescu államfő ugyanis leszögezte, ő is autonómiapárti, de az önrendelkezésnek egyformának kell lennie az egész országban, így Calarasi, Bihar vagy Konstanca megyében is. Tamás Sándor „arcpirítónak” nevezte Basescu véleményét, miszerint nincs szükség Európa tanácsi jelentéstevőre a székelyföldi magyarság helyzetével kapcsolatosan, mert az ország az uniós csatlakozás pillanatában teljesített minden kisebbségvédelmi követelményt. „Az lenne természetes, ha mi, magyarok mondanánk el, hogy meg vagyunk-e elégedve a helyzetünkkel, nem pedig annak a pártnak az „osztályfőnöke”, amely évek óta akadályozza a kisebbségi törvény elfogadását a parlamentben” – fejtette ki Tamás Sándor. Hozzátette: szerinte jó pályán járt a Székely Nemzeti Tanács, amikor az autonómiatörekvések ügyében az Európa Tanácshoz fordult. Hasonlóképpen jó döntésnek tartja az SZNT memorandumát Antal Árpád. /Kovács Zsolt: Bírálják Traian Basescut. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

Igyekezniük kellene az önállósodni óhajtó településeknek, mert egyre szigorúbbá válnak a szabályok, és csökken a politikai akarat – fejtette ki Tamás Sándor képviselő. Az elmúlt években hét új háromszéki község született, és bebizonyosodott, előnyös az önállósodás. Tamás Sándorhoz két jelzés érkezett: Kővár és Kézdiszárazpatak elválna Szentlélektől, és a Baróthoz tartozó öt település is önállósodna. Elsőként a helyieknek kell lépniük, meg kell szervezniük a népszavazást. /Farkas Réka: Lépni kell, ha önállósodni akarnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-es képviselő Tőkés László és Sógor Csaba EP-képviselők támogatását kérte a terület visszaszolgáltatások ügyében, amikor a múlt héten Brüsszelben találkozott velük. Kifejtette, hogy Románia 1968-as területi-adminisztratív átszervezése nyomán a Háromszéken telekkönyvezett területek egy része – több ezer hektár erdő és legelő – Vrancea és Bacau megyékhez került. A Kovászna megyeiek az elmúlt években visszakapták a Bacau megye területére került földjeiket, azonban a Vrancea megyei hatóságok akadályozzák a visszaszolgáltatást. Vrancea megyében politikai határozat született arról, hogy semmit nem adnak vissza Kovászna megyének, azaz megfogalmazásukban, „a magyaroknak”. Ez nem korrekt, mivel az ozsdolai, gelencei, zabolai, berecki közbirtokosságoknak, egyházaknak és magánszemélyeknek tulajdonjogukat igazoló irataik vannak abból az időszakból, amelyeket benyújtottak a Vrancea megyei önkormányzati és megyei bizottságoknak, de elutasították ezeket. A háromszékiek minden pert elveszítettek Vrancea megyében. /Mindent vissza! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

Katalónia területi autonómiáját mutatta be képviselőtársainak Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője annak a rendhagyó bemutatósorozatnak a keretében, mely az európai autonómia-modellekről szólt. Katalóniában az igazságszolgáltatástól kezdve a szimbólumrendszereken keresztül a munkaügyi kérdésekig, minden az autonóm régió törvényhozó és végrehajtó szerveire tartozik. Antal Árpád és Tamás Sándor képviselők év elején indították el a képviselőházban az autonómia-sorozatot. /A katalán autonómiát mutatta be Tamás Sándor a képviselőházban. = Transindex. ro, márc. 11./

Együtt ünnepelték a magyar szabadságharc kitörésének 160. évfordulóját a sepsiszentgyörgyiek. Megkoszorúzták az Erzsébet-parkbeli ’48-as emlékművet, majd a nemzeti zászlókat és a Székely Nemzeti Tanács lobogóit lengető háromezer résztvevő előtt mondott ünnepi beszédet Albert Álmos polgármester. Chladek Tibor, a budapesti Pongrátz Gergely Polgári Kör elnöke kiemelte, hogy a ’48-as eszmék diadala a nemzeti egységnek volt köszönhető. Kézdivásárhelyen, a ’48-as emlékhelyeknél lezajlott koszorúzások után a Gábor Áron térre a 15. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csapatai vonultak be, őket követte a felső-háromszéki települések ünneplőbe öltözött, zászlókat lengető, Kossuth-nótákat éneklő lovas, szekeres serege. Tamás Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselő ünnepi beszéde után a megemlékezések a Maksa melletti Óriáspince-tetőn zárult. A tavaly augusztusban felavatott Háromszéki Magyarok Emlékparkjában a Rétyi Kováts András fúvószenekar, a 15-ös Székely Határőr Gyalogezred, a gidófalvi hagyományőrző csoport, a dunántúli huszárok és a szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület kíséretében Háromszék magyar helységeiből több mint kétezren vonultak fel. /Kovács Zsolt: Háromszéken az összefogás mellett foglaltak állást. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./ Sepsiszentgyörgyön Chladek Tibor, a Pongrátz Gergely Polgári Kör elnöke a 12 pont követelései közül az utolsó jelentőségét emelte ki: mára megvalósult az anyaország uniója Erdéllyel az Európai Unión belül, a határok légiessé válásával. Mindezzel azonban még nem teljes az egyesülés, ez egy lehetőség, amelyet a magyarságnak kell tartalommal megtöltenie: ,,baráti kapcsolatokkal, egyesületek és városok közötti együttműködéssel lehet élettel megtölteni ezt a mostani Uniót”. Ő is az összefogás jelentőségére hívta fel a figyelmet. /Farkas Réka: A forradalom emlékét ünnepeltük Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

Újabb fejleményekkel folytatódott a március 15-én Kolozsváron megvert magyar fiatalember ügye. A törvényszéki orvosi vizsgálat a bántalmazott tinédzser testén és koponyáján hét–nyolc nap alatt gyógyuló sebeket állapított meg, a rendőrségen pedig ismét kihallgatták a tizenhét éves fiút. Közben Ionut Tene, a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület vezetője kijelentette: az általa irányított hazafias mozgalomnak semmi köze nincs Lészai Lehel megveréséhez. Másrészt az Új Jobboldal elnevezésű szélsőségesen nacionalista szervezettel szimpatizáló Tene azt kérte a csendőrségtől, büntessék meg a „Nagy-Magyarország címerével ellátott zászlóval kezében városunk utcáin sétáló fiatalokat”. Máté András képviselő elvállalta annak a két magyar fiatal ügyének a jogi képviseletét, akiket „obszén megnyilvánulással” vádoltak és büntettek meg. A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint a polgármesternek nem állt módjában visszautasítani az Új Jobboldalnak a Széchenyi téri tüntetés megszervezésére vonatkozó kérését. Alaptalannak ítélték az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének a Széchenyi téri tüntetés engedélyezésével kapcsolatos vádjait. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete sajtóközleményében László Attila megyei elnök ugyanis leszögezte: a kolozsvári magyarok ünnepsége mindig békés keretek között zajlott, ami nem mondható el a Széchenyi téri megmozdulásról, melyet a romániai magyar közösség ellen szervezték, s erőszakra és intoleranciára bujtogatott. „Az ilyen megmozdulások, akárcsak ezek engedélyezése, nem felelnek meg 2008 Romániája egészséges interkulturális szellemének. Reméljük, hogy az ehhez hasonló magyarellenes – és egyben románellenes – megmozdulásoknak nem lesz helye városunkban sem a választási kampányban, sem máskor” – fogalmazott a közlemény. A Széchenyi téren a rendőrség két magyar fiatalt előállított, mivel „obszcén megnyilvánulásaik voltak a tüntetőkkel szemben”. Mindkettőjüket fejenként 200 lejre bírságolták. A magyar fiatalok azt állítják, a tüntetők provokálták őket, a rendőrök viszont erről nem akartak tudomást venni. Emil Boc kolozsvári polgármestert bírálta Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, mivel az elöljáró március 15-re magyarellenes tüntetést engedélyezett. Rámutatott: fontos, hogy a rendőrség azonnal lépett, és azonosította a tetteseket. Nem térhetnek viszont afölött napirendre, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal és maga Emil Boc polgármester engedélyezte a román ellentüntetést. Emil Boc szerint éppen március 15-én elszabadulnak az indulatok, ha nem engedélyezi a román szervezet tüntetését. Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kijelentette: az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseinek is felhívja a figyelmét a kolozsvári incidensre. Antal Árpád és Tamás Sándor képviselők bejelentették, hogy parlamenti felszólalásaikban kérni fogják Cristian David belügyminisztertől az Új Jobboldal betiltását. Antal szerint ez a szervezet a két világháború közötti vasgárdista mozgalom szellemiségét képviseli. „Erdélyi magyarságunk mélységes megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári Széchenyi-téren megtartott fasisztoid jellegű magyarellenes tüntetésről, valamint a nemzeti ünnepünk, március 15-e 160. évfordulójával kapcsolatos, országszerte tapasztalható, többi román ultranacionalista megnyilatkozásról” – szögezte le sajtóközleményében Tőkés László EP-képviselő. Szerinte a polgári hatóságok hallgatólagos cinkossága, másfelől a rendfenntartó hatóságok passzivitása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a demonstráción meghirdetett önbíráskodás szelleme egy ártatlan magyar diák megveretésébe torkolljon. Tőkés László közölte, Traian Basescu államelnökhöz és az Európai Parlamenthez fordul jogorvoslásért. /Politikusaink kérik a szélsőséges szervezetek betiltását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Nagy várakozás előzi meg a két székely megyében az RMDSZ-es megyei tanácselnök-jelölt megnevezését. Hargita megyében három politikus közül kell kiválasztani a legmegfelelőbb személyt. A csíkszéki és a gyergyószéki után ugyanis az udvarhelyszéki szervezet is jelezte, hogy igényt tart a tisztségre. Az udvarhelyszékiek jelöltje Bunta Levente volt, aki azonban inkább a székelyudvarhelyi polgármesteri széket pályázza meg. Az új jelölt személyéről a napokban döntenek. Csíkszék jelöltje Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács egyik alelnöke, Gyergyószéké pedig várhatóan Petres Sándor, a másik alelnök lesz. A három jelölt közül a három területi szervezet közötti egyeztető tanács választja ki, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltjét. Kovászna megyében mindkét területi szervezet nevezne jelöltet: az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi megyei tanács-elnököt, a felső-háromszéki pedig Tamás Sándor parlamenti képviselőt. Maros megyében gyakorlatilag eldőlt, hogy Lokodi Editet indítja jelöltként az RMDSZ a megyei önkormányzati testület elnöki tisztségéért. Szatmár megyében hárman iratkoztak fel az RMDSZ megyei tanácselnök-jelölt listájára. Csehi Árpád közgazdász-jogász, megyei elnök, Günthner Tibor műépítész, a megyei önkormányzat alelnöke és Kovács Máté közigazgatási szakember, a megyei ifjúsági igazgatóság igazgatója. A hivatalos jelölt személyéről a jövő héten dönt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kolozs megyében szintén hárman mérkőznek meg a jelöltségért: Máté András Levente képviselő, Boros János kolozsvári alpolgármester és Mátis Jenő megyei tanácsos. A hivatalos jelöltről az MKT dönt, titkos szavazással. Szilágy megyében egyetlen politikus jelentkezett a jelöltségre. Csóka Tibor jelenlegi megyei tanácsi alelnök indítására várhatóan rábólint a 31-én ülésező MKT, jelezte Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében szintén egyetlen jelölt van, Kiss Sándor jelenlegi megyei tanácselnök. Kovács Péter úgy tudja, a szórványmegyék is indítanak jelölteket: Máramaros megye Bónis István képviselőt, Temes megye pedig várhatóan Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt. /Kelendő elnöki tisztség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Az RMDSZ megyei tanácsi listájára felkerülő alsó-háromszéki jelölteket rangsorolta március 28-án a Háromszéki Képviselők Tanácsa (HKT). Nem dolgozták még fel annak a közvélemény-kutatásnak az adatait, amely eldönti, hogy Demeter János vagy Tamás Sándor lesz az RMDSZ megyeitanácselnök-jelöltje. Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök megerősítette, amennyiben nem egyértelmű az eredmény, az RMDSZ felső döntéshozó szerve, az Állandó Tanács mondja ki a végső szót. A HKT rangsorolta, hogy a három, alelnöki tisztségre is jelentkező közül ki legyen a ,,biztos” alelnök. A legtöbb (39) szavazatot Demeter János kapta, Vajda Lajosra 32-en voksoltak, Klárik László a harmadik lett 19 szavazattal. /Farkas Réka: Továbbra is kérdés: ki lesz az elnökjelölt (rangsorolták a megyeitanácstag-jelölteket). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

Hat vitás megyehatára van jelen pillanatban is Hargita megyének, közölte Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, hangsúlyozva: ez sokkal inkább az érintett községek határvitája. A legismertebb határvita az Úz-völgyi, ahol a két település közötti határ, Csíkszentmárton és Dormánfalva (Darmanesti), illetve Bákó és Hargita megye határai képezik a vita tárgyát. Egy másik cifra helyzetű település Gyimesközéplok, ahol közel ötszáz ember közigazgatási hovatartozása felemás. A szóban forgó félezer embernek a személyi igazolványa Középlokra szól ugyan, de az adót már a Neamt megyei Danuc községbe fizetik. A Gyilkostó üdülőteleptől a Békási-szoros irányában fekvő terület tulajdonjoga mai napig kérdéses a gyergyószentmiklósi önkormányzat számára. Garda Dezső RMDSZ-es parlamenti képviselő több éve igyekszik tisztázni a helyzetet. A hivatalos román térképek szerint az egész Békási-sziklaszoros Neamt megyéhez tartozik. A gyergyószentmiklósi önkormányzat egy korábbi katonai térképpel tudja bizonyítani, hogy a terület megyésítés előtt a mai Hargita megye területéhez tartozott – ezt a kataszteri hivatal viszont nem fogadja el bizonyítéknak. A Gyilkostó-övezet mellett Hargita megyében a Gyimesek vidékén Csíkszék, Keresztúr mellett Háromszék folytat határvitákat. Tamás Sándor parlamenti képviselő nemrégiben jelezte, több ezer ozsdolai, gelencei, berecki, zabolai közbirtokosság, magánszemély, egyház, önkormányzat károsult az 1968-as megyésítések során. A Vrancea megyéhez csatolt területek visszaszerzésére irányuló követeléseket Tulnici település földosztó bizottsága eddig folyamatosan visszadobta. Az ozsdolai közbirtokosság ügye már Strasbourgba került jogorvoslásra. /Gergely Edit, Horváth István, Illyés Judit: Forró megyehatárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./