Odafigyel a megye a bakancsos turizmusra
Érték az Erdélyi Kárpát-Egyesület
Rövid, közép és hosszú távú partnerséget ajánlott a Háromszéki Erdélyi Kárpát-Egyesületnek Tamás Sándor abból az alkalomból, hogy a szervezet idén ünnepli megalakulásának 125. évfordulóját. Ebben az évben nemcsak a 26. vándortábor szervezését támogatja a megyei önkormányzat kiemelten, hanem önálló székház biztosítására is ígéretet tett a megyetanácselnök.
Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület Háromszék megyei osztályának alakuló közgyűlésére Potsa József, Háromszék megye főispánjának kezdeményezésére pontosan 125 évvel ezelőtt, 1892. április 3-án került sor a Vármegyeháza nagytermében, nem véletlen tehát, hogy hétfőre hívták össze a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termébe az EKE-tagokat megemlékezni a jubileumi évfordulóra, és megbeszélni a nyár vándortábor szervezési kérdéseit. – Háromszéken idén a turizmus éve van. Ez nemcsak azt jelenti, hogy ilyenkor a négycsillagos szállodákra, mofettákra kell gondolni, hanem érdemes a bakancsos turizmusra is odafigyelni. Kiemelten támogatjuk az EKE vándortáborát, ami idén a Rétyi Nyírben lesz, hiszen az a cél, hogy a táborba érkező 1300 vendég érezze jól magát nálunk, vigye jó hírét Háromszéknek, mert akkor visszatérnek barátaikkal, családjaikkal, más alkalommal is – hangsúlyozta Tamás Sándor tanácselnök, aki ígéretet tett arra, hogy segítenek a háromszéki EKE székházgondjának megoldásában is.
– A múlt adóssága az is, hogy a hetven évvel ezelőtt a Bodoki-havasokra tervezett menedékházat vagy kilátót megépítsük, a folyamat elindult, elkezdtük az egyeztetést a bodoki önkormányzattal és a közbirtokossággal, amelynek területén van – számolt be Tamás. Dr. Kovács Lehel, az EKE országos elnöke kiemelte, már 125 évvel ezelőtt is érték volt az Erdélyi Kárpát-Egyesület, megalakulását követően hamar 35-re nőtt a tagszervezetek száma, ezek között volt a háromszéki szakosztály is. Az EKÉ-nek ma 15 tagszervezete van Erdély-szerte. Az EKE elnöke felszólalásában arról is beszélt, hogy 13 megyei önkormányzathoz fordultak beadvánnyal, hogy többnyelvű turistajelzéseket helyezzenek ki, két helyről kaptak választ: Arad megye elutasította a kérést, a Kolozs megyeiek minisztériumi szakvéleményt kértek. Ma mindössze Hargita és Kovászna megyékben találhatóak többnyelvű turistajelzések, elszórtan pedig Maros és Bihar megyékben is találni. Dukrét Lajos, a Háromszéki EKE elnöke a szervezet 1990 utáni újraalakulás éveiről beszélt, felidézve, hogy az elmúlt 25 év alatt számtalan túrán vettek részt, rendszeresen tartottak előadásokat a természetjáráshoz kötődően, túravezetői tanfolyamot szerveztek, több mint kétezer kilométernyi turistautat festettek újra, jelöltek ki, pár éve pedig kezdeményezték a kisgyerekes családokhoz szóló kisbakancsos mozgalmat, hogy ezáltal is tudják biztosítani a természetjárók szervezetének utánpótlását.
Az EKE 26. vándortáborát idén a Rétyi Nyírben szervezik július 25–30. között, a rendezvény ideje alatt 30 túrát szerveznek, ugyanakkor a napi programot számos kulturális esemény is gazdagítja. A táborba megközelítőleg 1300 vendéget várnak. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Elkezdődtek a Csoma-napok
Koszorúzás és díjátadó
Tegnap elkezdődtek az immár 28. alkalommal megrendezett Kőrösi Csoma Sándor Napok. Az április 8-ig tartó kulturális rendezvénysorozat az Őzike szállóban tudományos konferenciával, míg a Kőrösi Csoma Sándor Líceumban koszorúzással rajtolt.
A nagy keletkutató nevét viselő iskola udvarán Becsek Éva igazgató és Șerban Daniela aligazgató köszöntötték az egybegyűlteket. Tamás Sándor megyetanács elnök pedig arra buzdította a fiatalokat, hogy kövessék Kőrösi Csoma Sándor példáját, mert „élete bizonyítja, hogy Kovásznáról is vezet út a legmagasabb hegy tetejére.”
A KCSS Diákszínpad előadással, a diákok szavalatokkal, valamint a Tiszta szív és Magnificat kórusok énekekkel tették szebbé az ünnepséget, mely az iskola udvarán levő Csoma-szobor koszorúzásával zárult.
Délután a Kovásznai Művelődési Központban zajlott a diákgála, ahol a Pro Csoma Sándor Egyesület kiosztotta a Pro Csoma Sándor-díjakat. Idén Fülöp Véda (4. oszt.), Gyerő József (4. oszt.), Luka Katalin, Szabó Kamilla (8. osztályosok), Zaharia Ana-Maria, Papp Tas László és Szántó Annamária (12. osztályosok) diákokat díjazták kimagasló eredményeikért. A pedagógusoknak járó elismerést Molnár János informatikatanár, a diákszínpad vezetője kapta a több mint 30 évtizedes munkájáért.
Nagy Szabolcs Attila / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Az orvostudomány magyar nyelvű műveléséért (Erdélyi Múzeum-Egyesület)
Közel hatszáz résztvevő, négy plenáris előadás, százhuszonhét tudományos dolgozat, tizenkilenc továbbképző előadás, kiosztott díjak és sok-sok óra kötetlen beszélgetés – összegezhető számadatokban a Kovásznán szombaton zárult háromnapos orvostudományi ülésszak, amelyet huszonhetedik alkalommal szervezett meg az Erdélyi Múzeum Egyesület orvos- és gyógyszerésztudományi szakosztálya. A szervezők úgy vélik, az eredmény ellenben nem a számokban rejlik, hanem abban a tudásban, amelyet a résztvevők magukkal visznek, illetve az emberi kapcsolatokban, amelyeknek nemcsak a szakma művelői a haszonélvezői, hanem a betegek is.
A csütörtöki megnyitón Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke üdvözlőbeszédében az orvosok aktív részvételét kérte a háromszéki gyógyturizmus szakmai megalapozásában és népszerűsítésében, ismertette, hogy az idei esztendő a Turizmus éve Háromszéken, és megköszönte azt az egységes kiállást, amelyet 2015 áprilisában megtapasztaltak, amikor tíz nap alatt több mint harmincezer ember írta alá a beadványt a kovásznai Dr. Benedek Géza Szívkórház nevének visszaállítása érdekében. A megyei önkormányzat elöljárója szerint Székelyföld akkor tud fejlődni, ha a szakmai elit itthon vállal munkát, köztük az orvosok is. Az alkalommal Tamás Sándor elismerő oklevelet adott át dr. Szabó Béla marosvásárhelyi szülész-nőgyógyász professzornak, az EME ülésszakot szervező szakosztálya elnökének a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyének bátor, határozott képviseletéért, az erdélyi magyar orvosképzésben kifejtett oktatói és tudományos tevékenységéért. A résztvevőket köszöntötte dr. Albert István belgyógyász-kardiológus, az idei ülésszak főszervezője és Gyerő József, Kovászna polgármestere, majd megkezdődött a kétnapos maratoni előadás-sorozat.
Dr. Szabó Béla professzor lapunk érdeklődésére elmondta, mindig örvendenek, ha Marosvásárhelyen kívül is van jelentkező az évente tartott ülésszak megrendezésére, és szerinte a sepsiszentgyörgyiek idei kínálata igazán megfelelt az elvárásoknak. „Az EME célkitűzésének megfelelően megvalósul itt a tudomány magyar nyelvű művelése, egymást jobban megismerjük, és a kialakult kapcsolatok hasznosak számunkra és a betegek számára is” – hangsúlyozta az orvos- és gyógyszerésztudományi szakosztály elnöke. A rendezvényen ezúttal is osztottak ki díjakat: a Csőgör Lajos-díjat dr. Balla Árpád székelyudvarhelyi gyermekgyógyász főorvosnak ítélték gazdag szakmai, tudományos és szervezői munkásságáért, a Lencsés György-díjat dr. Süveges Ildikó budapesti szemész, egyetemi tanár, akadémikus kapta, a Dr. Kopp Elemér-díjban Bába László István, Bálint Hajnalka Zsófia és Ferencz Adél gyógyszerészhallgatók részesültek, előadásdíjat Pálosi Tímea kapott a kísérletes orvostudomány kategóriában.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újjászületik a székelyek szimbolikus intézménye
Korszerű, 21. századi, interaktív tevékenységekre is alkalmas létesítménnyé alakítják át a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot, a felújításról szóló pályázat költségvetését elfogadták a Kovászna megyei tanácsosok.
Közel 22 millió lejből újítják fel a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot: a renoválásról szóló pályázat költségvetéséről is döntöttek a Kovászna megyei tanácsosok a szerdai rendkívüli gyűlésen. Elfogadták a múzeum épületegyüttesének felújításáról szóló európai uniós pályázat költségvetését, amely a kiértékelési és kiválasztási szakasz után kis mértékben módosult.
Kovászna megye a Központi Regionális Ügynökséghez nyújtotta be pályázatát, melyet várhatóan a 2014-2020-as Regionális Operatív Programon keresztül támogatnak. A beruházás során felújítják a múzeum főépületét, a két hajdani múzeumőri lakást, amelyből az egyik jelenleg adminisztratív irodáknak ad helyet, a másik raktárként működik. „Nagyon rossz állapotban van a múzeum épülete, több mint százéves műemléképületről van szó, gond van a tetővel, villanyhálózattal, víz- és csatornarendszerrel, elavult a fűtésrendszer. Erre is fókuszál a pályázat elsősorban, hogy ezeket a nagy problémákat oldjuk meg" – mondta el Vargha Mihály múzeumigazgató.
Ugyanakkor a múzeum parkjában tájépítészeti munkálatokat végeznek el, részlegesen átalakítják a múzeumi látogatói útvonalat is, a kiállításokat elérhetővé teszik a fogyatékkal élők számára. Az elkövetkezőkben nagyobb teret kívánnak biztosítani a múzeumpedagógiai foglalkozásoknak, interaktív tevékenységekre alkalmas helyiségeket alakítanak ki a múzeum főépülete mögött található adminisztratív épületben, tudtuk meg az igazgatótól.
„Fontos a megyei önkormányzatnak ez a pályázat, hiszen közösségünk számára a Székely Nemzeti Múzeum szimbolikus intézmény. Első lépésben az épület felújítását végezzük el európai forrásokból, majd további beruházásaink célja, hogy 21. századi, modern múzeumi létesítményt alakítsunk ki belőle" – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A pályázat összértéke: 21,8 millió lej, az önrész 2 százalék.
A Székely Nemzeti Múzeum 1875 óta látogatható, a jelentős tudományos intézmény a székelység és a székelyföldi regionális örökség kutatását, bemutatását vállalta fel. A pecsétjében szereplő 1879-es évszám annak az emlékét őrzi, hogy ekkor került a székelység közös tulajdonába. Jelenleg a legnagyobb határon túli magyar közgyűjtemény, egyben Kovászna megye és a Székelyföld egyik fontos turisztikai látványossága. A romániai múzeumi hálózatban regionális besorolású, fenntartója Kovászna Megye Tanácsa. Munkáját segíti a kilencvenes években bejegyzett Székely Nemzeti Múzeum Alapítvány is.
A Kós Károly által tervezett sepsiszentgyörgyi épületegyüttesben jelenleg könyvtár, természettudományi, régészet-történelem és néprajzi osztály működik. Az intézményhez tartozik ezenkívül a sepsiszentgyörgyi képtár, az erdélyi művészeti központ, valamint a kézdivásárhelyi, a csernátoni, a baróti és a zabolai külső múzeumi egység is. Krónika (Kolozsvár)

Régi idők hangulatában (Kőrösi Csoma Sándor-emlékház)
Az 1997-ben Csomakőrösön felépített zsindelytetős emlékházban a fotókat, Kőrösi Csoma Sándor életéről és munkásságáról szóló dokumentumokat felváltották 19. század eleji bútorok, ládák, edények, a hagyományos tárló különböző darabjai, amelyek olyan érzést kölcsönöznek a látogatónak, mintha a nagy keletkutató nemrég innen indult volna útjára. Az új alapkiállítás törzsanyaga a zabolai helytörténeti és néprajzi múzeum gyűjteményéből származik, de környékbeli családok is hozzájárultak tárgyadományokkal, mesterek meg munkával. A megújult emlékházat a múlt héten tartott 28. Kőrösi Csoma Sándor Napokon nyitották meg.
Tekintettel arra, hogy Csoma Sándor elszegényedett katonacsaládból származott, a hagyományos beosztású középereszes ház korábbi tárlatát váltó új kiállítás a háromszéki katonarendi székelyek lakáskultúráját idézi. Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) korból kevés bútor, szőttes és használati tárgy maradt fenn a térség néprajzi gyűjteményeiben, ezért a kiállítás szervezői – Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár és Kinda István néprajzkutató, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum munkatársa – a korabeli lakások hangulatát az eredeti darabok mellett korhű rekonstrukciók által idézték fel. Az épület három belső teréből a hátsó helyiségben konyhát/lakószobát, az utca frontján lévő teremben tisztaszobát, a kettő közötti szűk helyiségben pedig gabonást/éléskamrát alakítottak ki. A kiállítók munkáját Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának vezetője szakmai tanácsadóként segítette, de a kiállításhoz számos magánszemély és intézmény is hozzájárult. Kinda István lapunknak elmondta, a legrégebbi darabok a 18. századból származó óntányér, ónfedeles habán kancsó, hutában készült üvegtárgyak, a tisztaszobában felépített kandallós tüzelőszerkezet zöld mázas csempemásolatai pedig szintén 18. századi eredetiek alapján készültek László Károly kézdivásárhelyi keramikus műhelyében. A tűzhely fából készült, faragott szerkezeti elemeit az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeum mellett működő népfőiskola műhelyében készítette Bagoly Zoltán, Haszmann Lajos és Haszmann László. Felépítése Hegyeli Győző és Hegyeli Huba zabolai kályharakó mesterek munkája. A lakószoba kemence-rekonstrukciójának fából készült elemeit Kosztándi Árpád csomakőrösi asztalosmester készítette el. Tárgyadományokkal és hosszú távú kölcsönzésekkel dr. Bíró Gábor, Biszak Mária, Bogdán Zoltán és Debreczi Tamás segített, a kiállításra kerülő műtárgyak tisztítását és állagvédelmét a zabolai múzeum munkatársa, Gál Judit végezte el, az emlékházat gondozó Teleki Gabriella, Magyari Mária Márta és Teleki Attila tárgyadománnyal és kétkezi munkával is hozzájárult a megvalósításhoz. A megnyitó napjára a papolci református egyházközség kölcsönadta a tulajdonában lévő 1798-as datálású festékes úrasztali terítőt. Bende Tamás csomakőrösi református lelkipásztor a munkálatok összehangolásától kezdve a berendezésig mindenből derekasan kivette a részét – hangsúlyozta Kinda István. A Kőrösi Csoma Sándor szülőházának feltételezett helyén álló emlékház új berendezése hűen idézi a kor lakáskultúráját, de a közeli emlékszobával – amit szintén a Csoma-rendezvényre újítottak fel – együtt sem helyettesíthet egy Csoma-múzeumot, amelynek alapítását már az 1990-es évek első felében kezdeményezte Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke. A múzeumalapítás mindeddig eredménytelen története ellenben nem kedvetlenítette el Gazda Józsefet, tovább lobbizik azért, hogy a Makovecz Imre-tanítvány Csernyus Lőrinc által készített eredeti terv alapján a múzeum felépüljön. Tapasztalva az eddigieket, azt is elfogadhatónak tartja, hogy a terv egyszerűsített változata valósuljon meg. Több ízben kapott ígéretet a kovásznai önkormányzattól, a múzeum ugyanis a helyi református egyház telkén épülne, Tamás Sándor megyeitanács-elnök is támogatásáról biztosította, egy időben gyűjtés is indult a célra, de előrelépés nem történt – mondotta. Gazda József mégis hisz a múzeumépítésben, amely egyben Kőrösi Csoma Sándor dokumentációs központ is lenne, ahol a nagy keletkutató munkái egy helyen összegyűjtve közkinccsé válhatnak.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Erdélyi kastélyokról értekeztek Árkoson
Az erdélyi kastélyok fenntartható fejlesztési modelljeiről értekeztek a szakemberek szombaton a háromszéki Árkoson tartott konferencián.
Helyi hagyományokra építő élményközpont vagy a felelősségteljes turizmus jelenthet fenntartható fejlesztési modellt a háromszéki vargyasi Daniel-kastély és a Brassó megyei alsórákosi Sükösd-Bethlen várkastély revitalizációjára – fogalmazták meg a szakértők a szombaton Árkoson megtartott Kastély Erdélyben konferencián.
A Szentkereszty-kastélyban a kolozsvári PONT Csoport és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület a Turizmus Éve Háromszéken tematikus év keretében szervezte meg a Meeting Kastély Erdélyben konferenciát, amelynek keretében előadások hangzottak el a kastélyok gazdasági és társadalmi szerepéről, és az alsórákosi és vargyasi kastélyra kidolgozott fejlesztési modelleket is bemutatták. Ezek alapjául azok az ötletek szolgáltak, melyeket tavaly decemberben a Kastély formula táborban résztvevő 37 fiatal dolgozott ki.
Az alsórákosi Sükösd-Bethlen várkastélyban olyan élményközpontot képzelnek el, ahol hagyományos kézműves műhelyek működnek, és nemcsak mesterségbemutatókat, hanem interaktív foglakozásokat is tartanának, ugyanakkor szabadtéri színház, gyógynövénykonyha, mézeskalács-műhely létrehozását javasolják. A vargyasi Daniel kastélyban üdülőhelyet alakítanának ki, ahol tech-free silent zone (technológiamentes, csendes övezet), a helyi termékekkel való önellátás, vagy például a „rent-a-néni”, vagyis helyi házvezetők foglakoztatása jelenthetné a vonzerőt.
A program következő fázisaként sor kerül ennek a stratégiának a gyakorlati alkalmazására – részletezte köszöntőbeszédében Balázsi-Pál Ágnes, a PONT Csoport ügyvezető igazgatója. Bánffy Farkas, a Kastély Erdélyben program szakértője a konferencián kiemelte, a tavaly szeptembertől működő Kastély Erdélyben Koalíciót jelenleg 18 erdélyi kastély és kúria tulajdonosa, illetve működtetője alkotja, koordinálását pedig a PONT Csoport bonyolítja szakértők együttműködésével. A kezdeményezők április végéig bővíteni szeretnék a koalíciót.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke azt javasolta a szakembereknek, hogy az eddigi tapasztalataikat összegyűjtve készítsenek gyakorlati útmutatót a kastély és udvarház tulajdonosoknak, elsősorban a magánszemélyeknek jelentene segítséget, ha eligazítást kapnának az épített örökségek felújításával és kihasználásával kapcsolatban.
Erwin Șimșenshon, a kulturális minisztérium államtitkára elmondta, tavaly 26,5 millió eurót fordítottak a kulturális örökségek revitalizációjára és konzerválására, igaz, hogy az összeg nagy részét népszerűsítésre, és különböző kapcsolatépítésre fordították. Irina Iămăndescu, az Országos Örökségvédelmi Intézet vezetője rámutatott, 1948-ban 4500 kastélyt, udvarházat, vadászlakot államosítottak, beszámolt arról, hogy ebből a különböző civil szervezetek, mint amilyen a PONT csoport, mennyit mértek fel, ám hogy konkrétan mit tesz az intézet, arra nem derült fény.
A konferencián több előadás is elhangzott, a második felében szekcióbeszélgetéseket tartottak az erdélyi kastélyok gazdasági fejlesztési modelljeiről és a kulturális örökség turisztikai vonatkozásairól.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro

Változásokra számít a magyar–román viszonyban Németh Zsolt
Óvatos optimizmussal nyilatkozott a magyar–román kapcsolatokról sepsiszentgyörgyi könyvbemutatóján Németh Zsolt, a magyarországi Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
A Tein Teaházban ismertették pénteken a magyarországi politikus Hitünkből értékek következnek című, tavaly megjelent, több mint ezer oldalas könyvét, amely a 2002 és 2016 közötti nemzetpolitikáról szól.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke az eseményen rámutatott: Németh Zsolt akkor is barát maradt, amikor a Fidesz és az RMDSZ viszonya hullámzó volt, támogatta az Erdélyi Magyar Művészeti Központ létrehozását és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi karának beindítását. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester – aki a könyvbemutatón a szerző beszélgetőtársa volt – arról értekezett, hogy Németh Zsolt egyike azoknak a magyarországi politikai személyiségeknek, akik a külhoni magyarokban nem gazdasági humánerőforrást vagy demográfiai utánpótlást vélnek felfedezni, hanem értéket, illetve a szülőföldön maradást is támogatja.
A beszélgetés során az aktuálpolitika több vetülete is szóba került. Németh Zsolt úgy vélte: eddig valóban „hűvös” volt a magyar–román államközi viszony, de már mutatkoznak az „olvadás jelei”, változásokra lehet számítani e téren. Meglátása szerint az RMDSZ-nek parlamenti szinten a szociálliberális koalícióval (PSD–ALDE) kötött megállapodása jól tükrözi a kapcsolat „hőfokát”: a szövetség nem kormányzati szereplő, de nem is ellenzék, hanem ellenzékből támogat. Hozzátette: ennek a megállapodásnak az eredményeként jött létre az egészségügyi és szociális intézményekben a kisebbségek anyanyelvhasználatát szavatoló törvény. Németh Zsolt ugyanakkor óvatosságra intett az ellenzéki román pártok által az alkotmánybírósághoz benyújtott óvás miatt.
Alkotmányossági kifogást emeltek az ellenzéki pártok az anyanyelvhasználatot biztosító törvénymódosítás ellen Alkotmányossági kifogást emelt a PNL, az USR és a PMP azon törvénymódosítás ellen, amely biztosítja az anyanyelvhasználatot az egészségügyben és a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményekben. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke arról is beszélt: az önálló erdélyi magyar külpolitika megszületésének vagyunk tanúi. Szerinte az erdélyi politikusok a magyar államot is segítik, ha a célokat világosan megfogalmazzák külföld felé, mert így Magyarországnak van, ami mögé beállnia.
Ugyanakkor hangsúlyozta: az erdélyi magyar és az anyaországi politizálásban is oda kell figyelni, hogy az apró lépések politikája ne jelentse a stratégiai célok, köztük az autonómiáért folytatott küzdelem feladását.
Bíró Blanka
/Németh Zsolt: Hitünkből értékek következnek, Mery Ratio Kiadó, 2016/ Székelyhon.ro

Az erdélyi magyarság esélyei (Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyön)
Könyvbemutató ürügyén tartottak találkozót Németh Zsolttal, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével péntek délelőtt Sepsiszentgyörgyön, de a beszélgetés tágabb dimenziókat ölelt fel, szó volt barátságról, az erdélyi magyarságról, a román–magyar viszonyról, Európáról, a Fideszről és világpolitikai kérdésekről is.
Barátjaként mutatta be a magyarországi politikust Tamás Sándor megyeitanács-elnök, akivel kapcsolatuk akkor is töretlen volt, amikor pártjaik, az RMDSZ és Fidesz viszonya hullámzott. Az idő őket igazolta, az emberi kapcsolatok erősebbek, mint a politikaiak, és ez a jövőben is iránymutató lehet – mondotta. Felidézte Németh Zsolt szerepét a tusványosi folyamat elindításában, fejlődésében, kiemelte következetes kiállását nemzeti ügyekben. Felsorolta azokat az intézményeket – az EMŰK, a Sapientia sepsiszentgyörgyi kara –, melyek létrehozatala nevéhez is fűződik. „Németh Zsolt azon kevés magyarországi politikus közé tartozik, aki a határon túli magyarokban nem gazdasági vagy humánerőforrás-utánpótlást vél felfedezni, hanem értéket. Mindig azt támogatta, hogy szülőföldünkön boldoguljunk” – ezekkel a szavakkal kezdte a beszélgetést Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Németh Zsolt elmondta, egy nappal korábban Bukarestben a román politikai élet teljes spektrumának képviselőivel találkozott, és irányultságtól függetlenül elsősorban az foglalkoztatja őket, miért nem lehet Románia tagja a schengeni övezetnek, mi ennek az oka. Németh Zsolt szerint több törésvonal tetten érhető ma az EU-ban, egyiket a brexit okozza, másik a Kelet és Nyugat közötti nézetkülönbségek, de létezik egy észak–déli ellentét is. A kelet–nyugati törésvonal kapcsán elmondta, nemcsak nyugati előítéletek vannak, de közép-európaiak is, „mi elsősorban önzőnek tartjuk a nyugat-európaiakat”. Nagyon fontos kérdés, hogy feladjuk-e reményünket a valós integrációban, és Magyarország, amikor azt mondja: állítsuk meg Brüsszelt, akkor tulajdonképpen a mellékvágányról szeretné visszaterelni a valós, igazi útra az uniót, hogy betölthesse küldetését, hosszú távon fenntartható legyen, és kiteljesedhessenek számunkra létfontosságú céljai – fejtette ki. Elmagyarázta azt is, hogy Magyarország, amikor a nemzetállamok Európájáért harcol, akkor nem az etnokratikus, homogén nemzetállamokra gondol, hanem a tagállami jogosítványok fontosságára. Brüsszel szerint az igazi európaiak már maguk mögött hagyták a nemzetben gondolkodás maradiságát, de Németh Zsolt véleménye szerint ez vakvágány, amely megkérdőjelezi az EU hosszú távú fenntarthatóságát, az identitások sokszínűségét szerinte nem szabad feladni. A magyar–román kapcsolatok elmúlt öt esztendejét hűvösnek nevezte, nemzetpolitikai tartalmát pedig meglehetősen marginálisnak. Meglátása szerint olvad, jön a tavasz, változásra lehet számítani ezen a fronton is, ám nem valószínű, hogy ez olyan gyors lesz, mint az időjárás alakulása. E kapcsolatrendszer hőfokát az RMDSZ parlamenti megállapodása tükrözi: nem kormánytagság, de nem is ellenzéki pozíció, hanem egy külső támogató megállapodás. A különböző államok Magyarországhoz való viszonyulása kapcsán beszélt az Amerikai Egyesült Államok szerepéről, hogy ez akár az erdélyi magyarság számára is pozitív lehet. Erőteljes támogatásnak nevezte, hogy az amerikai emberjogi jelentés tételesen tartalmazza az erdélyi magyarság legsúlyosabb problémáit, és meglátása szerint az EU-ban, illetve az Európa Tanácsban is számos lehetőség adott az erdélyi magyarság stratégiai céljai elérésére. Példaként említette, hogy igaz, csak az Európai Bíróság nyomására, de az Európai Bizottság kénytelen volt elfogadni az RMDSZ által beterjesztett Minority Safe Packet. Megszületőben az önálló erdélyi magyar külpolitizálás, és ezt csak bátorítani tudja, „meg kell fogalmazni a célkitűzéseket, hogy legyen mi mögé beállnia a magyar államnak” – mondatta. Szerbiában és a Szlovákiában még csak alakuló helyzet példáival alátámasztva fejtette ki, hogy a magyar nemzetpolitika és a jószomszédi viszony összeegyeztethető, de arra is figyelmeztetett: nagyon fontos az, hogy az erdélyi magyar politikában az apró lépések taktikája ne jelentse a stratégiai célok, az autonómia feladását.
Hitünkből értékek következnek című könyve azoknak szól, akik szeretnék megfogni, megérteni az elmúlt 28 esztendőt – mondta el a találkozón Németh Zsolt. Politikai detoxikálásra mindenkinek szüksége van, számára ezeknek a könyveknek az összeállítása jelentette ezt. A 2002–2012 közötti beszédek, cikkek, írások gyűjteménye ez a kötet, elrendezi, tisztázza, hogy mit miért csinálnak. Korábban már két ilyen összefoglaló könyve jelent meg: a Nemzetpolitika című, az 1988–1998 közötti időszakról (ennek társszerzője), a Magyar kibontakozás című a mostanihoz hasonlóan az 1998–2002 közötti időszak leglényegét foglalja össze – hangzott el a sepsiszentgyörgyi beszélgetésen.
Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Várkastélyból élményközpont – konferenciát tartottak Árkoson
Az erdélyi kastélyok fenntartható fejlesztési modelljeiről értekeztek a szakemberek szombaton a háromszéki Árkoson tartott konferencián.
Helyi hagyományokra építő élményközpont vagy a felelősségteljes turizmus jelenthet fenntartható fejlesztési modellt a háromszéki vargyasi Daniel-kastély és a Brassó megyei alsórákosi Sükösd–Bethlen-várkastély revitalizációjára – fogalmazták meg a szakértők a szombaton Árkoson megtartott konferencián.
A Szentkereszty-kastélyban a kolozsvári PONT Csoport és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület a Turizmus Éve Háromszéken tematikus év keretében szervezte meg a Meeting Kastély Erdélyben konferenciát, amelynek keretében előadások hangzottak el a kastélyok gazdasági és társadalmi szerepéről, és az alsórákosi és vargyasi kastélyra kidolgozott fejlesztési modelleket is bemutatták. Ezek alapjául azok az ötletek szolgáltak, melyeket tavaly decemberben a Kastély formula táborban résztvevő 37 fiatal dolgozott ki.
Az alsórákosi Sükösd–Bethlen-várkastélyban olyan élményközpontot képzelnek el, ahol hagyományos kézműves műhelyek működnek, és nemcsak mesterségbemutatókat, hanem interaktív foglakozásokat is tartanának, ugyanakkor szabadtéri színház, gyógynövénykonyha, mézeskalács-műhely létrehozását javasolják. A vargyasi Daniel-kastélyban üdülőhelyet alakítanának ki, ahol tech-free silent zone (technológiamentes, csendes övezet), a helyi termékekkel való önellátás, vagy például a „rent-a-néni", vagyis helyi házvezetők foglakoztatása jelenthetné a vonzerőt.
A program következő fázisaként sor kerül ennek a stratégiának a gyakorlati alkalmazására – részletezte köszöntőbeszédében Balázsi-Pál Ágnes, a PONT Csoport ügyvezető igazgatója. Bánffy Farkas, a Kastély Erdélyben program szakértője a konferencián kiemelte, a tavaly szeptembertől működő Kastély Erdélyben Koalíciót jelenleg 18 erdélyi kastély és kúria tulajdonosa, illetve működtetője alkotja, koordinálását pedig a PONT Csoport bonyolítja szakértők együttműködésével. A kezdeményezők április végéig bővíteni szeretnék a koalíciót.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke azt javasolta a szakembereknek, hogy az eddigi tapasztalataikat összegyűjtve készítsenek gyakorlati útmutatót a kastély- és udvarház-tulajdonosoknak, elsősorban a magánszemélyeknek jelentene segítséget, ha eligazítást kapnának az épített örökségek felújításával és kihasználásával kapcsolatban. Erwin Șimșenshon, a kulturális minisztérium államtitkára elmondta, tavaly 26,5 millió eurót fordítottak a kulturális örökségek revitalizációjára és konzerválására – igaz, hogy az összeg nagy részét népszerűsítésre, és különböző kapcsolatépítésre fordították.
Irina Iămăndescu, az Országos Örökségvédelmi Intézet vezetője rámutatott, 1948-ban 4500 kastélyt, udvarházat, vadászlakot államosítottak. Beszámolt arról, hogy ebből a különböző civil szervezetek, mint amilyen a PONT Csoport, mennyit mértek fel, ám hogy konkrétan mit tesz az intézet, arra nem derült fény. A konferencián több előadás is elhangzott, a második felében szekcióbeszélgetéseket tartottak az erdélyi kastélyok gazdasági fejlesztési modelljeiről és a kulturális örökség turisztikai vonatkozásairól.
Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)

Mikóújfalut is elérte a székelyzászló-üldözés
Április végéig kell eltávolítania a székely zászlót a mikóújfalusi községháza előtti emlékműről. A polgármester azt tervezi, hogy helyette a templomkertben két székely lobogót húznak fel.
A mikóújfalusi községháza előtti emlékműre felhúzott székely zászló eltávolítására szólította fel az önkormányzatot a Kovászna megyei prefektúra. Demeter Ferenc, a háromszéki község polgármestere a Krónikának elmondta: a kormányhivatal alkalmazottai rutinellenőrzést tartottak az önkormányzatnál, ennek során tűnt fel nekik a székely lobogó, amelyet a községháza előtt álló, az I. és a II. világháborús hősök emlékművére tűztek ki.
A prefektúra azzal érvelt, hogy az emlékmű közterületen van, így ott nem loboghat a székely zászló, és felszólították a községvezetőt, hogy április 30-áig távolítsa el a kifogásolt szimbólumot. A mikóújfalusi elöljáró közölte: még egyeztet az önkormányzattal és a hivatal jogászával, de valószínűnek tartja, hogy – több más székelyföldi településhez hasonlóan – eleget tesznek a prefektúra felszólításának, eltávolítják a közterületről a székely zászlót, és a templomudvarban, tehát az egyház területén húznak fel nem is egy, hanem két lobogót.
A Kovászna megyei önkormányzat nemrég összesítést készített, amely szerint a háromszéki prefektusok az elmúlt öt év során 104 esetben 96 eljárást kezdeményeztek anyanyelv- és szimbólumhasználat miatt. Tamás Sándor megyei tanácselnök korábban elmondta: az öt év alatt a tisztségben lévő négy kormánymegbízott három különböző típusú eljárást indított. Egyrészt kiállítottak két büntetőjogi jegyzőkönyvet, ugyanakkor 44 felszólítást küldtek az önkormányzatoknak, amelyek egy része eleget tett az utasításnak, többen azonban megtagadták azt, ennek nyomán a prefektúra bírósághoz fordult.
A szimbólumhasználat kapcsán indított bírósági eljárásokat többnyire elveszítik az önkormányzatok – mint ahogyan az Hargita megyében is jellemzően történik, ahol azonban többnyire nem a prefektúra, hanem a magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tanasă, illetve az általa vezetett egyesület kezdeményezi a székely zászlók és magyar feliratok eltávolítását.
Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)

Kastély Erdélyben – megnyílt a Kálnoky-kastély
Kúriák a felhők felett
Elsősorban kastélytulajdonosoknak és -működtetőknek szólt a Kastély Erdélyben-konferencia, amelyet szombaton tartottak Árkoson – természetesen a Szentkereszty-kastélyban. A népes hallgatóságot arról próbálták eligazítani a szakemberek, miként lehet egy kastélyt, udvarházat fenntarthatóan működtetni. Ugyanakkor április 22-e nagybetűs napként kerül be Miklósvár történetébe, miután szombaton a nagyközönség számára megnyitották az itt található Kálnoky-kastélyt.
A PONT Csoport azért indította a Kastély Erdélyben programot, hogy egy olyan stratégiát és hálózatot alakítson ki, amely az erdélyi kastélyok és kúriák hosszú távú gazdasági és társadalmi fenntartható hasznosítását szolgálja – fogalmazta meg Balázsi-Pál Ágnes, a konferenciát szervező PONT Csoport ügyvezető igazgatója. A program első mérföldkövének nevezte, hogy 2015-re elkészítették a www.kastelyerdelyben.ro nevű magyar, román és angol nyelvű honlapot és mobilapplikációt, amely 300 erdélyi kastélyról és kúriáról tartalmaz releváns információkat. Ezt követte a Kastély Erdélyben stratégia, amely az erdélyi kastélyok és kúriák revitalizációjára kínál fenntartható fejlesztési modelleket és megoldásokat. A stratégia elkészítésében művészettörténeti, építészeti, tájépítészeti, gazdasági, jogi, turisztikai, kulturális menedzsment és uniós pályázati szakértők segédkeztek. A feltérképezett 300 ingatlanból a legtöbb, 65 Kovászna megyében található – mondta el az ügyvezető igazgató.
A megkerült kérdés
A konferenciát köszöntő Tamás Sándor „további munkára” ösztönözte a szakembereket, annál is inkább, mert az ő nyilvántartása szerint nem 65, hanem 165 kastélyrűl és kúriáról tud Háromszéken. A PONT Csoport részéről az előadásokat moderáló Farkas András „komoly problémának” nevezte, hogy valójában nem tudjuk, hány olyan épület van Erdélyben, Romániában, amely védelemre szorul, illetve védelmet érdemel, s ezt a kérdést neki is szegezte Erwin Şimşenshonnak, a kulturális minisztérium államtitkárának.
Az államtitkár messze elkerülte a választ, ehelyett arról beszélt, hogy a minisztérium 26,5 millió eurót (ennek 85 százaléka európai uniós alap) költött a kulturális örökségek revitalizációjára és konzerválására, de azt is elmondta, hogy ennek a pénznek nagyobbik része partneri kapcsolatok kialakítására ment el.
Bánffy Farkas, a Kastély Erdélyben program szakértője „visszalépett” kastélytulajdonosnak, és kifejtette: a PONT Csoport éppen azt csinálja, amit az egykori arisztokrácia hazatért képviselői 26 éve mondanak, hogy csinálni kell – csak éppen képtelenek végrehajtani.
A kitörési pont
Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke a társszervező Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület nevében is szólva ismertette a statisztikai adatokat (egy év alatt mintegy 92 ezer turista látogatott Háromszékre, ennek nagyjából fele a gyakorlatilag pénzt nem hozó kovásznai „szociális turizmus” része). Grüman a kúriákat nevezte meg egyik kitörési pontnak.
Irina Iămăndescu, az Országos Örökségvédelmi Intézet képviseletében a kulturális örökség felmérésének jelenlegi állapotáról és perspektíváiról beszélt. Összeszámolták, hogy a kommunista hatóságok hetven évvel ezelőtt 4500 műemlék értékű ingatlant vettek el, ám úgy tűnik, a megmaradtak feltérképezését külső civil szervezetektől és szakértői csoportoktól várják.
Rácz Lilla turisztikai és marketingszakértő, az olaszteleki Daniel-kastély „sikergyárosa” azt bizonygatta, hogy a stílszerűen Woodlandnek nevezett Erdővidék igenis érdekes turisztikai célpont lehet. „Az élményközpontú turizmus, az aktív kalandvakáció a belföldi tömegturizmus abszolút hiánycikke” – mondta.
Constantinescu Krisztina ügyvéd a háromszéki kúriák fenntarthatóságára a tulajdonmegosztást ajánlotta megoldásnak. Fehér János művészettörténész az alsórákosi Sükösd-Bethlen és a vargyasi Daniel-kastély művészeti értékeit mutatta be, Kádár Petra, a PONT Csoport munkatársa a héten induló Kastély Erdélyben webshopot (www.shop.castelintransylvania.ro) ismertette.
Erdővidék újabb gyöngyszeme – a Kálnoky-kastély
Szombaton nyitották meg Miklósváron a nagyközönség előtt a Kálnoky-kastélyt, miután az csaknem két éven át felújítás alatt állt. Akik már a délelőtti órákban a helyszínre érkeztek, azok a Kálnoky Alapítvány muzeológusának, Lakatos Csillának az idegenvezetése mellett járhatták végig a kastély szobáit, termeit. Ezek legnagyobbika, melybe a főbejárat is nyílik, hajdanán a Nagypalota nevet viselte, ebédlőként és díszteremként szolgált.
Falán ma a kastély egykori tulajdonosának, az 1640-ben született gróf Kálnoky Sámuelnek a tablója díszeleg, a kép előtt pedig egy 17. századi csembalónak a másolata található. Itt kapott helyet az a konyhai kredenc is, melyet gróf Kálnoky Tibor– a kastélyt a baróti önkormányzattól 2004-ben haszonbérbe átvevő Kálnoky Alapítvány elnöke – egy sepsikőröspataki háznál talált meg, s mely valamikor az ottani Kálnoky-kastély tulajdonát képezte. Egy másik, 18. századi szekrényben ónedények találhatók, a cserépkályha is hű rekonstrukciója 17. századi eredetijének. A falakat török és arab perzsaszőnyegek díszítik.
A Nagypalota mellett van a Biedermeier-szalon, melyből korabeli bútorokkal berendezett hálószoba nyílik, és ugyancsak a Nagypalotából léphetünk át, de a másik irányba, az úgynevezett Asszony Házába, vagyis abba a terembe, melyben, hacsak nem akadt a kastélykertben tennivaló, egykor a kastély nagyasszonyának, lányainak élete zajlott. Itt varrósarok tekinthető meg. Az Úr Házában elsősorban a férfiemberek találtak maguknak hajdanán foglalatosságot, ennek megfelelően ivósarokkal volt ellátva, hasonlóképpen régi kardokat, fegyvereket is megcsodálhat ma itt a szemlélő. Az Ónémet Szalonból, mely színesebb, mutatósabb tárgyakkal van berendezve, újabb hálószoba nyílik a kastélyvendégek számára.
A nap folyamán a kastély lodzsájában miklósvári gyermekek rajzkiállítást lehetett megtekinteni, okleveleket adtak át a felújításban résztvevő építőmunkásoknak. Kora délután gróf Kálnoky Tibor, továbbá Erwin Șimșensohn államtitkár, Diana Săcărea, Norvégia bukaresti nagykövetségének munkatársa, Ionuț Țața projektmenedzser és Monica Drăgan, a kulturális minisztérium projektmenedzsment egységének munkatársa tartott sajtótájékoztatót. Elhangzott, hogy a miklósvári kastély felújítását az Európai Gazdasági Térséghez tartozó nem uniós államok – Norvégia, Izland és Liechtenstein – támogatták, összesen 1,148 millió euróba került, az összeg 85%-át biztosította a már említett három állam, a többi kiadást a román állam fedezte saját büdzséjéből.
Kálnoky gróf szerencsésnek nevezte, hogy az adódott pályázati lehetőséget kihasználhatták a kastély felújítására, hiszen korábban évekig keresték hiába a támogatókat. Mint mondta, a berendezett múzeum ezentúl mindenki számára elérhető lesz. Hangsúlyozta, céljuk egyebek mellett az is, hogy Erdővidék bekapcsolódjon az országos turizmus „nagy körforgásába”: „A nagy turizmus kapujában vagyunk, éppen csak ki kell nyitanunk ezt az ajtót” – fogalmazott.
A sajtótájékoztató után a Nagypalotában bemutatók, értekezletek kezdődtek, melyeken az előadók a székelyföldi turizmus, ezen belül is a kastélyturizmus helyzetét taglalták; szó esett a miklósvári kastély történetéről is. Kálnoky Tibor gróf két ajándékot is átvehetett: egyet Domokos Pétertől, Domokos Géza fiától, elismerésképp az elvégzett munkáért, egy másikat pedig a norvég Lene Oernhoft-tól, aki a Károly herceg védnöksége alatt működő, a tradicionális építészetért síkra szálló és a kastélyfelújításban is partnerszerepet vállaló INTBAU Alapítványt képviselte.
Böjte Ferenc, Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A prefektus ismét beintett (Pályázni csak románul)
Kizárólag román nyelvű formanyomtatvány kitöltésével nyújthatnak be pályázatot a háromszéki civil szervezetek, sportegyesületek és egyházak. A prefektus ugyanis erre szólította fel Kovászna Megye Tanácsát.
Harmadik nekifutásra sikerült a megyeházának meghirdetnie a kulturális, ifjúsági, tudományos, oktatási és sporttevékenységek, valamint az egyházak támogatására szóló pályázatát. Eddig a Hivatalos Közlöny akadékoskodott, miután pedig a hirdetés megjelent a lapban, a prefektus emelt kifogást. Sebastian Cucu levelében leszögezi, ha nem módosítják a beadványt úgy, hogy kizárólag román nyelvű legyen, megtámadja a határozatot a közigazgatási bíróságon. Tamás Sándor tanácselnök a megyei önkormányzat tegnapi soros ülésén ismertette a helyzetet. Közölte, két szempont ütközik: az egyik elvi kérdés, hogy nem engedünk jogainkból, a másik gyakorlati. Utóbbi szerint, ha a tanács nem módosítja a kiírás mellékletét, a prefektus megtámadja a határozatot, ezáltal felfüggesztik annak hatályát, és hiába van igazuk, mintegy 550–600 civil szervezet elesik a pályázattól. Ezért vitára bocsátotta a kérdést. Az elnök mutatta a formanyomtatványt, amelyen előbb románul szerepelnek a kért adatok, alatta zárójelben magyarul. Ez éveken keresztül megfelelt, soha senki nem kötött bele, csak éppen most a prefektus.
Fazakas Péter néppárti tanácstag egyszerűen zsarolásnak nevezte a kormánymegbízott intézkedését. Benedek Erika EMNP-s képviselő szerint mindenképpen kell szervezni valamilyen tiltakozást. A vita során a román tanácstagok egyértelműen a gyakorlati megfontolást támogatták, Sabin Calinic úgy fogalmazott, nincs értelme lángra lobbantani a nemzetiségi kérdést. Klárik Attila RMDSZ-es tanácstag rákérdezett az ügyvéd-tanácstagra: jogilag miként értelmezi, hogy a törvény értelmében az állampolgároknak joguk van anyanyelvükön fordulni a hivatalokhoz ott, ahol számarányuk meghaladja a 20 százalékot, a prefektus mégis támad? Sabin Calinic megkerülte a választ, s hozzátette, szerinte ez olyan parányi ügy, hogy el lehet tőle tekinteni. Tamás Sándor válaszában azt mondta, éppen ilyen apró jogsérelmek halmozódnak immár 99 éve, nem egyszerű leseperni az asztalról. Különben a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája épp 25 éves, Románia tíz éve írta alá. A tanácsülésen végül az a megoldás született, hogy a civil szervezetek és egyházak ne essenek el a támogatástól, elfogadták a módosítást, de tájékoztatni fogják az Európai Unió illetékes intézményeit a jogsértésről.
A pályázatok leadási határideje maradt: május 10-én 14 óra.
Szekeres Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Cél: a magyar is legyen hivatalos nyelv Székelyföldön
Csütörtökön kifüggesztette Kovászna megye tanácsa az áprilisi soros ülésen kétnyelvűről egynyelvűre módosított pályázati űrlap magyar fordítását is, azzal a céllal, hogy a megyei önkormányzathoz pályázni szándékozó civil és egyházi szervezetek képviselői anyanyelvükön is elérhessék a legfontosabb információkat.
Mint ismeretes, Kovászna Megye Tanácsa a sport, egyházi, kulturális, ifjúsági és szabadidős pályázatokra vonatkozó önkormányzati határozat mellékletében szereplő pályázat beadásához és az elszámoláshoz szükséges űrlapot eredetileg kétnyelvű dokumentumként fogadta el. Azonban a prefektúra átiratban jelezte, hogy ellenzi a kétnyelvű űrlapok használatát, jelezve, amennyiben így hagyják, megtámadja a határozatot.
„Szeretnénk minél szélesebb körben népszerűsíteni pályázati lehetőségeinket, és ez azt is jelenti, hogy magyarul is hozzáférhetővé tesszük. Nem értünk egyet a prefektus szándékával, hiszen jogunk van az anyanyelvhasználathoz, és ezzel a jogunkkal élni is fogunk, még akkor is, ha a prefektúra mindig megpróbál elgáncsolni ebben a kérdésben. Az a célunk, hogy Székelyföldön a magyar is hivatalos nyelv legyen a román mellett, és a mindennapok normalitásához tartozzon például egy kétnyelvű pályázati űrlap" – fogalmazott az ügy kapcsán Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Az önkormányzat csütörtöki közleménye szerint Kovászna Megye Tanácsához évente közel hatszáz pályázatot adnak le, idén közel 3 millió lejes keret áll a sport, egyházi, kulturális, ifjúsági és szabadidős projektek megpályázására. Krónika (Kolozsvár)

Kerekasztal-beszélgetés az új alaptörvényről
„Magyarország ... felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”
Talán még nagyobb érdeklődést érdemelt volna a temesvári Új Ezredév Református Központban csütörtök este megtartott Jogállami kerekasztal című rendezvény, amelynek résztvevői a magyar alkotmányosság 1000 éves történetéről és a 2011-ben elfogadott új alaptörvényről, illetve az eseményt szervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesületről hallgathattak meg érdekfeszítő előadásokat. A Jogállami kerekasztal előadói voltak Tordáné dr. Petneházy Judit, a MPEE elnökhelyettese és dr. Juhász Imre alkotmánybíró, a moderátor szerepét Takács Péter kolozsvári konzul látta el.
A Jogállami kerekasztal kiváló előadóit és résztvevőit Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja köszöntötte. A magyar kormányfő évértékelőit szervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesület sokrétű tevékenységéről Tordáné dr. Petneházy Judit beszélt, kiemelve, hogy az 1995-ben alakult egyesület első elnöke Mádl Ferenc későbbi köztársasági elnök volt. Az új magyar alaptörvény széleskörű megismertetését célzó Jogállami kerekasztal rendezvénysorozat 2013-ban indult és 2015 óta már több határon túli helyszínre is ellátogatott.
Takács Péter kolozsvári konzul felkérésére Szász Enikő, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze felolvasta az új magyar alkotmány preambulumát, a Nemzeti Hitvallást. „Sugalmazott gondolatok ezek – mondta a Hitvallásról Takács Péter –, én a Credóhoz, a Hiszek egyhez hasonlítanám, ha zsinórmértéknek tekintjük ezeket a gondolatokat, nem kell féljünk a magyar jövőtől, mert LESZ MAGYAR JOVŐ”.
„Alkotmánytörténetünk több mint 1000 éves múltra vetíthető vissza – mondta izgalmas előadása bevezetőjében dr. Juhász Imre alkotmánybíró –, a mai európai államok többségében ezzel nem találkozhatunk.” Dr. Juhász Imre szerint fontos tudni, hogy a magyar alkotmányosság a történeti alkotmányon nyugszik. Ez azt jelenti, hogy nem készült egy összefoglaló szöveg, hanem az évszázadok során olyan jogforrások keletkeztek Szent Istvántól kezdve az Aranybullán és Werbőczy Hármaskönyvén keresztül egészen 1949-ig, amelyek beépültek ebbe a történeti alkotmányba. A törést ebben a folyamatban az 1949-es 20-as törvény, a szovjet mintára megalkotott kommunista alkotmány okozta, és ezt a folytonosságot próbálja helyreállítani a 2011-es alaptörvény. Dr. Juhász Imre külön hangsúlyozta az új alkotmány D. cikkének jelentőségét, amelynek az alábbiakban idézzük a teljes szövegét:
„Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”
1989–90-ben már módosították a kommunista alkotmány szövegét, és ebbe az is belekerült, hogy „a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon kívül élő magyarok sorsáért”. Gondolom nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy érezzük a különbséget a „felelősséget érez” és a „felelősséget visel” megfogalmazások között” – hangsúlyozta dr. Juhász Imre. Az alkotmánybíró előadását izgalmas beszélgetés követte, amelynek részleteire egyik későbbi lapszámunkban visszatérünk. A rendezvény keretében a nagyszentmiklósi Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke klasszikus gitáron előadott népszerű zeneművekkel örvendeztette meg a hallgatóságot.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)

Nemzetpolitikai fontosságú intézmény született
Oktatás nélkül nincs jövő
Szombaton Kató Béla református püspök, Antal Árpád András polgármester, Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Török Áron tervező és népes közönség jelenlétében avatták fel Sepsiszentgyörgyön a Fidelitas Református Egyetemi Kollégiumot és Szállót. Az épület egyik fele egyetemi bentlakásként, a másik szállóként fog működni, hogy a bentlakást fenn lehessen tartani.
Kató Béla püspök köszöntő beszédében arra emlékeztetett, hogy amikor az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei megalapították a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, arra kötelezték el magukat, hogy minden erejükkel támogatni fogják az erdélyi magyar felsőoktatást. Így a Sepsiszentgyörgyön átadott kollégium is a Sapientia munkáját hívatott segíteni.
Azt sem rejtette véka alá, hogy amióta a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégiumot elvették az egyházától úgy érzik, hogy ebben az országban csak a saját területükön és épületeikben lehetnek viszonylagos biztonságban. Éppen ezért a gazdasági tevékenységeket bonyolító Fidelitas cégük vásárolta meg és újította fel az épületet, melynek egyik szárnyában egyetemi kollégium kapott otthont. A másikat szállodaként fogják működtetni, de csak a kellő diáklétszám eléréséig. Létrehozásának fő célja ugyanis az oktatás elősegítése volt és maradt. Azé az oktatásé „amely nélkül nincs jövő, nincs egyház, és nincs közösség” – jelentette ki végezetül Erdély református püspöke. Dávid László rektor a Kárpát-medence-szerte fontos szerepet játszó kollégiumok szükségességére hívta fel a hallgatóság figyelmét. Véleménye szerint ugyanis az innen kikerülő értelmiségiek már egyetemista korukban egy közösség tagjaivá válva, megtapasztalván annak összetartó és felhajtó erejét, később is közösségben fognak gondolkozni, valamint érte fognak cselekedni. Elszigetelődéstől fertőzött világunkban pedig az a legfontosabb, hogy gyermekeink már fiatal korban belekóstoljanak a közösségi lét édes gyümölcsébe. Ugyanakkor nem titkolt büszkeséggel említette, hogy eddig elért eredményeinek köszönhetően a Kárpát-medence legjobb határon kívüli magyar felsőoktatási intézményévé nőtte ki magát a Sapientia EMTE.
Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere az általa vezetett hivatal és a lakosság nevében is köszönetet mondott a református egyháznak, hogy jóvoltából a város egy újabb, nemzetpolitikai szempontból is nagyon fontos intézménnyel gyarapodhatott. Ugyanakkor kijelentette: „ez az átadás azt üzeni azoknak, akik igen-igen gyakran ellenünk dolgoznak, hogy nem tudnak annyit rombolni, nem tudnak annyit elvenni tőlünk, mint amennyit mi építeni tudunk akkor, hogyha összefogunk.”
Az egykori „leányblokk” történetét, valamint felújításának részleteit ennek egyik megtervezője, Török Áron építész ismertette az egybegyűltekkel. Miután Kántor Csaba püspökhelyettes megáldotta és Kató Béla püspök, Dávid László rektor, valamint Antal Árpád András polgármester elvágta a nemzeti színű avatószalagot, az újonnan létrejött intézményt belülről is meg lehetett tekinteni. Ennek során pedig meggyőződhettünk, hogy itt valóban átlagon felüli körülményeket biztosítanak a diákoknak.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Világörökség részévé tennék a háromszéki Bikfalvát
A Kovászna megyei és a helyi önkormányzat is lépéseket tesz annak érdekében, hogy a kúriáiról híres Bikfalva felkerülhessen az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Az UNESCO védelme alá helyeznék Bikfalvát, a kúriáiról híres háromszéki falut – jelentette be Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, aki azt is elmondta, hogy a háromszéki turizmus évében különösen nagy hangsúly fektetnek a település népszerűsítésére. Hosszú távú céljuk, hogy Bikfalva felkerüljön az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, a törekvés „előszobájaként” már elkészült a falu értékvédelmi terve. Az ügyben megkezdték a tárgyalást a kulturális minisztériummal is. Ráduly István, a Bikfalvát is magában foglaló Uzon község polgármestere évek óta szorgalmazza a világörökségi listára való felvétel kezdeményezését, az önkormányzat pedig korábban egy olyan településrendezési tervet is elfogadott, amely kifejezetten az épített örökséget védi. Arra törekszenek, hogy ne rontsák, sőt ha egy mód van rá, javítsák Bikfalva értékképét, ennek megfelelően például az utcákat nem aszfaltozzák, hanem kockakövekkel rakják ki. Az elöljáró elmondta, arról is tárgyalnak, hogy a föld alá rejtsék az áramkábeleket. Bikfalván – amelynek nevét 1332-ben, a pápai tizedlajstromban említik először – 34, hivatalosan nyilvántartott kúria áll, ezek közül több megőrizte a 18. századi formáját. Némelyiket a hatvanas években újravakolták és kicserélték az ablakait, de kis befektetéssel ezek is visszakaphatják eredeti külalakjukat. Esetenként örökösök vagy tehetős vásárlók újították fel az udvarházakat, és nem mindig tartották be a műemlék épületekre vonatkozó szabályokat. Előfordult, hogy a régi zsindelytetőt bádogra cserélték, vagy a boltíves szoba mennyezetébe lépcsőfeljárót vágtak. Ugyanakkor több példa van a szakszerű, példaértékű felújításra is. A 350 lakosú Bikfalván 1994–1996-ban az akkori Orbán-kormány által életre hívott nemzeti örökség program keretében térképezték fel az udvarházakat. Várallyay Réka művészettörténész vezetésével egyetemisták és középiskolások egyhetes táborozás során kiegészítették a dokumentumot. Akkor hat épületet mértek fel, illetve minden jelentős kúriát és népi lakóházat térképen rögzítettek.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro

A nyelvi jogokról tájékozódott Háromszéken az Európa Tanács raportőre
Letakart községháza felirat, kizárólag román nyelvű pályázati űrlap, csak románul kommunikáló szolgáltatók, ilyen és hasonló konkrét példákkal mutatták be Háromszéken a kisebbségi nyelvhasználat hiányosságait Magyar Annának az Európa Tanács raportőrének.
Magyar Anna az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által készített Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról készít jelentést, a charta kiadásának 25 éves évfordulóján, és hétfőn Kovászna Megye Tanácsának meghívására érkezett Sepsiszentgyörgyre. Sajtótájékoztatón számolt be tapasztalatairól, elmondta, már reggel meglepetés erejével hatott rá, hogy Gidófalván jogerős bírósági döntés értelmében kénytelenek voltak letakarni a községháza feliratot.
Délelőtt civil szervezetek képviselőivel találkozott, akik elé tárták, hogy a megyei önkormányzat a prefektus fenyegetőzése miatt a korábbi évektől eltérően idén kénytelen volt csak román nyelven kiadni a pályázati űrlapját. Átadtak egy memorandumot, melyet 147 háromszéki civil szervezet képviselője írt alá, felhívják a figyelmet, hogy a prefektus nem biztosítja a Románia által is ratifikált, a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában megfogalmazott elvárásokat, amikor azt követeli, hogy kizárólag román nyelvű pályázati űrlapot adjanak ki. Kérik az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusát, hogy küldjön jelentéstevőket a helyet kivizsgálására. A jelentéstevő megállapította, hogy Romániában nincs olyan veszélyben a magyar nyelv, mint például a számi Skandináviában, ám a magyar feliratok megjelenése reális probléma, hiszen például az egészségügyi szolgáltató sem várhatja el egy ötéves magyar nemzetiségű gyerektől, hogy beszéljen románul, ugyanakkor a különböző szolgáltatók sem szavatolják az anyanyelvi jogokat, riasztó egy hét- nyolc oldalas fenyegető- felszólító levél, különösen ha a címzett nem is érti pontosan, mit tartalmaz. Hozzátette, a jogértelmezés körüli bizonytalanság, az eltérő értelmezések nehézségeket okoznak. Európa-szerte gondot okoz, hogy a kétnyelvűség pénzügyi hátterét nem egységes módon biztosítják, erre egyértelmű normákat kellene elfogadni. A kiegyensúlyozottság jegyében a raportőr Sebastian Cucu prefektussal is találkozott, aki szerinte kiválóan védte a kormányzati álláspontot, minden konkrét eset mögé odatette a jogi érvelést.
Kiváló diplomata, mondta a prefektusról Magyar Anna. Egy román újságíró felvetette a sajtótájékoztatón, hogy miért nem hívták meg a román civil szervezeteket, és hogy ötévesen egy magyar gyerek már nem kellene-e ismerje az állam nyelvét. Tamás Sándor a háromszéki önkormányzat elnöke rámutatott, a Charta a kisebbségi nyelvekkel foglalkozik, ezért nem hívták meg a román civileket. Magyar Anna hangsúlyozta, az egymásnak ellentmondó szempontok között az egészségügyi ellátáshoz való jog élvez elsőbbséget.
A nyelvi jogokkal kapcsolatos problémákat az oldja meg, a magyar regionális hivatalos nyelv lesz Romániában, nem a román nyelv ellenében, hanem mellette – szögezte le Tamás Sándor. A jelentés októberben kerül az Európa Tanács plenáris ülése elé, majd ajánlásokat fogalmaznak meg, melyeket általában alkalmaznak a tagországok, bár szankció nincs hozzárendelve – mondta a raportőr.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro

Az Európa Tanács raportőre vizsgálta a nyelvi jogok érvényesülését Háromszéken
Romániában problémás a 19 kisebbség anyanyelvi jogainak érvényre juttatása, mutatott rá hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Magyar Anna. Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által megbízott raportőr a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról készít jelentést az uniós fórum számára.
A raportőr, aki a Csongrád megyei közgyűlés és az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának az alelnöke, hétfő délelőtt a háromszéki önkormányzat vezetőségével, Kovászna megye prefektusával és civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélést Sepsiszentgyörgyön.
Az ezt követő sajtótájékoztatón Tamás Sándor háromszéki tanácselnök emlékeztetett, hogy nemrég újra célkeresztbe kerültek a nyelvi jogok, amikor a prefektus kifogásolta a megyei tanács által kibocsájtott kétnyelvű – román és magyar – pályázati űrlapokat. Ez pár nappal azután történt, hogy három román párt megkérdőjelezte egy már megszavazott törvény alkotmányosságát, amely biztosította volna a kisebbségek számára az anyanyelv használatát az egészségügyi ellátásban.
A prefektus „törvényes mezbe bújtatott támadása” miatt az önkormányzat úgy döntött módosítja a pályázati űrlapot, hogy ne kerüljön veszélybe mintegy 600 civil program megvalósulása. „Volt, aki azt mondta, hogy az önkormányzat döntése egy lépés hátra, de már akkor megígértük, hogy teszünk két lépést előre”, mondta Tamás Sándor, aki átadott Magyar Annának egy civil memorandumot, melyet 147 civil szervezet képviselője írt alá. A tanácselnök szerint azért hívták meg Háromszékre az uniós fórum raportőrét mivel 25 éve fogadták el Strasbourgban a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyhez tíz éve csatlakozott Románia.
Hétfőn reggel a háromszéki Gidófalván jártak és ismertették a jelentéstevővel a „községháza” felírat esetét, amelyet bírósági döntés következtében kellett letakarni. Ezt követően Magyar Anna találkozott Sebastian Cucu prefektussal és végül egyeztetett a magyar civil szervezetek képviselőivel. Tamás Sándor hangsúlyozta, hogy nyelvhasználati kérdésekben az önkormányzatok heti szinten ütköznek a kormány megyei képviselőivel. „Nincs ez rendben, mert nem két egyenlő fél, hanem az állam és az állampolgárok közti vita zajlik, ahol az állampolgárok érdekeit kellene szem előtt tartani. Még mindig vannak, akik a ‘89 előtti totalitárius állam eszméit próbálják fenntartani”, fejtette ki a háromszéki elöljáró, aki emlékeztetett, hogy a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma „fölösleges luxusnak” és visszataszítónak nevezte az egészségügyben anyanyelv-használatot szavatoló törvényt.
Az eltérő értelmezések okoznak problémát
Magyar Anna sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón elmondta: fontosnak tartja, hogy első kézből tapasztalhatott meg konkrét tényeket. Számára meglepetés erejével hatott a gidófalvi községháza feliratának szomorú története. Hozzátette, hogy a civil szervezetekkel való kerekasztal beszélgetésen, több szempontból is körüljárták a nyelvi jogokat. Konkrét példaként merült fel, hogy a Kovászna megyei tanács pályázati adatlapja korábban kétnyelvű volt, ma már csak román nyelvű lehet. Szerinte a jogi értelmezés körüli bizonytalanság és az eltérő értelmezések okoznak nehézségeket.
Újságírói kérdésre válaszolva Magyar Anna azt mondta, a háromszéki prefektus kiváló diplomata és jól védte a saját és kormányzati álláspontot, minden felvetett probléma mellé felsorakoztatta a megfelelő jogi érvelést.
Sebastian Cucu prefektus a találkozót követően közleményben tájékoztatta lapunkat. Ebben kifejti, hogy a regionális és kisebbségi nyelvek chartája leszögezi, hogy egy kisebbség nyelvét nem lehet az állam hivatalos nyelve ellenében használni. A prefektus közleménye szerint Kovászna megyében a magyar nyelv túlzott használata sok esetben a román nyelv ellenében történt, ami ellentmond a hazai törvénykezésnek és a nyelvi chartának is. Sebastian Cucu közleményéből ugyanakkor nem derül ki, hogy pontosan mire utal.
A többletforrás is probléma
Magyar Anna szerint Európa szerte problémát okoz, hogy a többnyelvűség alkalmazása többletforrást igényel, mert a kormányok gyakran elfeledkeznek arról, hogy anyagi hátteret biztosítsanak a többnyelvűség érvényesítésének. A Kovászna megyei önkormányzatoknál meg van a szándék a kétnyelvűség biztosítására, de probléma a magyar feliratok megjelenítése. Az is visszás, hogy az egészségügyi szolgáltató elvárná egy 5 éves magyar gyerektől, hogy beszéljen románul. Különböző szolgáltatók pedig többoldalas felszólító leveleket küldenek az állam nyelvén, ami még fenyegetőbb, ha a címzett nem érti meg annak tartalmát. A raportőr szerint kis empátiával ezeket a problémákat meg lehetne oldani.
A sajtótájékoztatón egy román újságíró felvette, hogy miért nem hívtak román civil szervezeteket a találkozóra, illetve azt kérdezte a jelentéstevőtől, hogy nem-e gondolja, hogy egy 5 éves magyar gyermeknek már ismernie kellene az állam hivatalos nyelvét. Válaszul Tamás Sándor kifejtette: a nyelvi charta a kisebbségi nyelvekkel foglalkozik, ezért hívták meg a kisebbségi nyelveket beszélő civil szervezeti képviselőket. Magyar Anna pedig rámutatott, hogy az egymásnak ellentmondó szempontok közül is elsőbbséget kellene élveznie az egészségügyi ellátáshoz való jognak. A háromszéki tanácselnök szerint nyelvi kérdésekben az lenne a probléma megoldása, ha a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvé válna a román nyelv mellett, és nem a román ellenében, mint ahogyan azt sokan gondolják.
A raportőr elmondta, hogy jelentése októberben került az Európa Tanács plenáris ülése elé, majd a miniszterek tanácsa fogadja azt el. A jelentésben ország-specifikusan lesznek megfogalmazva a javaslatok. Tapasztalatok szerint ezeknek a javaslatoknak van fegyelmező ereje, a tagországok szoktak azokhoz alkalmazkodni, bár gyengesége, hogy nincs szankció hozzárendelve.
Kovács Zsolt / Transindex.ro

Európai jelentéstevő Sepsiszentgyörgyön: a többnyelvűség pénzbe kerül
Magyar Anna, az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöke szerint pénzbe kerül a többnyelvűség, és az Európa Tanács (ET) készülő jelentése és ajánlása minden bizonnyal azt fogja kérni a tagállamoktól, hogy világos szabályokat alakítsanak ki a többnyelvűség költségeinek a biztosítására. A Csongrád megyei közgyűlés alelnöke - aki az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának az alelnöki tisztségét is betölti - annak a jelentésnek a raportőreként érkezett Székelyföldre, amelyet az Európa Tanács (ET) készít az európai regionális és kisebbségi nyelvek chartája elfogadásának a 25. évfordulója alkalmából. Székelyföldi tapasztalatairól Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón számolt be hétfőn Sepsiszentgyörgyön. Magyar Anna a sajtótájékoztatón elmondta: úgy érzékelte, hogy a Kovászna megyei önkormányzat törekszik a magyar nyelv használatára, de lehetőségei korlátozottak, és "mintha gúzsba kötve táncolna". A raportőr korábban a Kovászna megyei Gidófalván járt - ahol egy jogerős bírósági ítélet következtében el kellett takarni a polgármesteri hivatal homlokzatán a községháza feliratot -, magyar civil szervezetek képviselőivel találkozott, és Sebastian Cucu prefektusnál is látogatást tett. Utóbbiról azt mondta, hogy a prefektus jól képviselte a kormány álláspontját, és valamennyi konkrét kérdésére jogi érvekkel alátámasztott választ adott. A raportőr úgy vélte: Románia csak az első lépést tette meg a kisebbségi nyelvhasználat biztosítása terén azzal, hogy ratifikálta, és ezzel jogrendje részévé tette a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját. Szerinte további lépések szükségesek a kisebbségi nyelvek védelmében. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke elmondta: 149 civil szervezet és egyházközség közös petícióját adta át a raportőrnek. Ennek aláírói azt kifogásolták, hogy idén csak egynyelvű, román pályázati űrlapon folyamodhattak önkormányzati támogatásért. A 75 százalékban magyarok által lakott megye önkormányzatának a prefektus felszólítása nyomán kellett lemondania a több éve használt kétnyelvű pályázati ívekről. Tamás Sándor kijelentette: Romániában a nyelvhasználati viták nem egyenrangú felek között folynak. Az egyik oldalon az állam képviselői, a másikon az állampolgárok állnak, és az utóbbiak lehetőségei korlátozottak. Kijelentette: akkor oldódnának meg a nyelvi viták, ha a magyar nyelvet is regionális hivatalos nyelvnek ismernék el. Hozzátette: az Európai Unió egyes tagállamaiban több évtizede meghozták a hasonló döntéseket, Románia azonban adós maradt ezzel. Tamás Sándor úgy vélte: a többnyelvűség költségeit nem a megyei és helyi önkormányzatoknak kellene kigazdálkodniuk, hanem az államnak kellene átvállalnia. MTI; Transindex.ro

Gyergyószék a díszvendég Székelyföld és Budapest „randiján”
MTI – Gyergyószék települései a díszvendégei az idei Székely Fesztiválnak, amelyet a hétvégén rendeznek meg a budapesti Millenáris parkban, ahol péntektől vasárnapig kulturális programokkal, székely ételekkel, italokkal, kézműves termékekkel várják a látogatókat.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a fesztivál fővédnöke a rendezvény hétfői budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a kormány mindig is a Kárpát-medencei magyarságban gondolkodott, és felelősséget érzett nemcsak a magyarországi népességért, hanem azokért is, akik határon túl vallják magukat magyarnak. Hangsúlyozta: az első, 2015-ös fesztivál megszervezése jelentette az igazi kihívást. Felidézte, hogy amikor az azóta elhunyt Bajcsi István felkereste a rendezvény ötletével, még bizonytalan volt abban, hogy érdemes-e ebbe belevágni, de meggyőzte őt erről, a siker záloga a szervezők hite, komoly munkája volt. Arról beszélt, hogy az első évi 20 ezres, majd a tavalyi 30 ezres látogatószám után az idén tovább nőhet az érdeklődés, bár lassan a helyszín befogadóképességének határait feszegetik. Ez a rendezvény Székelyföld találkozása Budapesttel” – fogalmazott, hozzátéve: a fesztiválon a budapestiek és az ország más részéről ide érkezők megismerhetik Székelyföldet, hagyományait, termékeit, áruit, kultúráját, idegenforgalmi lehetőségeit és vállalkozóit, akik képesek egyre inkább versenyképes termékeket gyártani. Olyan gazdasági rendszert kell kialakítanunk, amibe természetesen illeszkedik bele egy székelyföldi, egy vajdasági vagy éppen egy kárpátaljai vállalkozó, vállalkozás – mondta Varga Mihály.
Domokos István, a fesztivál szervezője elmondta: a rendezvény gasztrokulturális jellege az idén sem változik, a három nap alatt kulturális, gasztronómiai és kézműves kiállítók jelennek meg, ők mutatják be Székelyföldet minden értékével, szépségével együtt. A kulturális programokról elmondta: minden nap egy-egy megye – Hargita, Kovászna, Maros megye – mutatja be kulturális értékeit, folyamatos programokkal jelentkezve a Millenáris park több helyszínén. Elmondta: több mint száz kézműves termelőt hívtak meg, akik mintegy 1300 terméket hoznak el a fesztiválra és a rendezvényen maguk a termelők állnak a pultok mögött. A fesztivál vendégei megismerkedhetnek a székely gasztronómia kínálatával, meg lehet kóstolni többek között a székely töltelékes káposztát, az ordás palacsintát, sajtokat, kolbászokat és a kürtős kalácsot is. Elviszik Budapestre azokat a pálinkákat is, amelyek ezer méter feletti magasságban termő vadgyümölcsökből, áfonyából, galagonyából, csipkebogyóból készültek. Kiemelte: az idén a turisztikai szempontból fontos székelyföldi helyszíneket is bemutatják a rendezvényen. Láng Zsolt II. kerületi polgármester, a fesztivál védnöke hangsúlyozta: a Millenáris park harmadszorra házigazdája a rendezvénynek, amellyel immár hagyományt teremtettek. „Bízom benne, hogy minden egyes évben még nagyobb, még szebb lesz ez a fesztivál és még szorosabbá teszi azt az együttélést, amire kárhoztatva vagyunk a Kárpát-medencében” – fogalmazott. A rendezvény védnöke még Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke és Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke. A fesztiválról további információ a rendezvény honlapján érhető el. Krónika (Kolozsvár)

Kovászna megyei civil szervezetek memorandumot intéztek az Európa Tanácshoz a kétnyelvűség ügyében
Csaknem 150 Kovászna megyei civil szervezet és a történelmi magyar egyházak képviselői memorandumot intéztek hétfőn a kétnyelvűség ügyében az Európa Tanácshoz. Az aláírók elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a Kovászna megyei prefektúra azt kérte a Kovászna megyei tanácstól, hogy a civil szervezetek pályáztatásához használt űrlapot kizárólag román nyelven nyomtassa ki és ne két nyelven, mint a korábbi években. "Mélységes felháborodásunkat és tiltakozásunkat fejezzük ki a prefektus álláspontja miatt, aki megakadályozza a kisebbséghez tartozó egyéneket abban, hogy szabadon használják anyanyelvüket a hatóságokkal való kommunikációban. Azt gondoljuk, hogy ezzel a prefektus megszegte a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartáját, amelyet Románia éppen tíz évvel ezelőtt, május 10-én írt alá, s amely a 2007/282-es törvénnyel a belső jogrend részévé vált" - írja a dokumentumban. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke az AGERPRES hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy előfordulhat, hogy egyes civil szerveztek a kétnyelvű dokumentáció megszűntetése miatt elessenek az idei támogatástól. A Kovászna megyei tanács képviselői átadták a memorandumot Magyar Annának, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által készített Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról szóló jelentés raportőrének, aki hétfőn tájékozódó látogatást tett Kovászna megyében. Sebastian Cucu ezzel kapcsolatban az nyilatkozta, hogy ő csak azt kérte a Kovászna megyei tanács képviselőitől, hogy tartsák be a törvényt, amely kimondja, hogy minden hivatalos okiratot az ország hivatalos nyelvén kell kiállítani, nem kétnyelvűen, és ezt követően lehet lefordítani a kisebbség nyelvére. "Szó sincs a kisebbségek jogainak semmiféle megszegéséről, mindössze a törvény betartását kértem. A 215-ös törvény világosan leszögezi, hogy minden hivatalos okiratot, tehát a helyi és a megyei tanácsok határozatait is, az ország hivatalos nyelvén, azaz románul kell kiállítani, és ezt követően lehet lefordítani a kisebbség nyelvére, jelen esetben magyarra. Mi csak azt kértük, hogy tartsák be a törvényt, mert a függelékek a határozat szerves részét képezik" - nyilatkozta az AGERPRES hírügynökségnek Sebastian Cucu prefektus. Hozzátette: a megyei tanács által használt kétnyelvű formanyomtatványok tavaly zavart okoztak a civil szervezetek körében, intézkedéseivel ennek megismétlődését akarta megakadályozni. (agerpres)
Transindex.ro

Kovászna megyei prefektus: túlzott a magyar nyelv használata
Erről a prefektusi hivatal közleményben értekezik. Hogy mi minősül „túlzott” használatnak, és milyen kritériumok, esetleg törvények alapján, arra a közlemény nem tér kis, csak általánosságokat fogalmaz meg.
A Kovászna megyei prefektus, Sebastian Cucu hivatala az ET raportőrével folytatott hétfői megbeszélés után közleményben tudatta: a prefektus arra hívta fel a raportőr, Magyar Anna figyelmét, hogy a nyelvi chartának nemcsak a kisebbségi nyelvek védelmére vonatkozó részeit kell ellenőrizni. Szerinte a charta azon alapelve tiszteletben tartását is vizsgálni kell, hogy a kisebbségi nyelvek védelme, használatuk bátorítása nem történhet a hivatalos nyelv kárára.
„A raportőr asszony tájékoztatást kapott arról, hogy a Kovászna megye prefektusa által foganatosított intézkedések éppen azokra az esetekre vonatkoztak, amikor a kisebbségi nyelv túlzott használata a hivatalos nyelv kárára történt. Ez ugyanis nyilvánvalóan ellentmond mind a nemzeti törvényeknek, mind pedig a nyelvi charta alapelveinek" – áll a prefektusi hivatal közleményében.
A hivatal kizárólag román nyelvű honlapján közzétett dokumentum szerint mind a prefektus, mind a raportőr hasznosnak, és tisztázó jellegűnek találta a hétfői megbeszélést.
Mint megírtuk, Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke - aki az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának az alelnöki tisztségét is betölti - annak a jelentésnek a raportőreként érkezett a Székelyföldre, amelyet az Európa Tanács (ET) készít az európai regionális és kisebbségi nyelvek chartája elfogadásának a 25. évfordulója alkalmából. Székelyföldi tapasztalatairól Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón számolt be hétfőn Sepsiszentgyörgyön.
foter.ro; itthon.ma/erdelyorszag

Otthonról haza: megnyílt a 3. Székely Fesztivál Budapesten
MTI - Péntektől vasárnapig hagyományos kézműves termékekkel, népművészeti bemutatókkal, turisztikai kínálattal és sokszínű gyermekprogramokkal várja a látogatókat a 3. Székely Fesztivál a budapesti Millenáris parkban.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a fesztivál fővédnöke a rendezvény pénteki megnyitóján elmondta, lassan annyian akarnak kiállítani a rendezvényen, hogy felmerült a tavaszi alkalom mellett egy őszi fesztivál lehetősége is. Az elmúlt három évben kiderült, Székelyföld sokkal gazdagabb annál, minthogy három nap elég legyen minden értékének bemutatására - tette hozzá. A székely fesztiválon egyszerre három dolog, a hagyomány, a termék és a kultúra kapcsolódik össze - vélte a nemzetgazdasági miniszter. A kulturális programokról elmondta: minden nap egy-egy megye - Hargita, Kovászna, Maros megye - mutatja be kulturális értékeit a Millenáris park több helyszínén. Láng Zsolt II. kerületi polgármester, a fesztivál védnöke elmondta, hogy idén harmadszor rendezik meg a székely fesztivált, három napig tart, 300 kiállítónak ad helyt 30 ezer négyzetméteren. Egyúttal örömét fejezte ki, hogy a fesztivál hagyománnyá vált és rengeteg érdekességet tud mutatni Székelyföld szépségeiből. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke arról beszélt, hogy a fesztiválra vezető út többek között azt szimbolizálja: "otthonról jövünk és haza megyünk". Az otthon ott van, ahol az ember jól érzi magát, családot alapít, jövőt képzel el magának, a haza viszont ott van, ahová a szívünk is húz – fogalmazott. Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke úgy vélte, hogy a fesztivál lehetőséget teremt gazdasági kapcsolatok teremtésére is, míg Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke beszédében Székelyföld kettősségéről szólt, ahol jelen vannak a hagyományok és a modernitás is, kézművesek és feltalálók egyaránt. A fesztiválról további információ a http://www.szekelyfesztival.com oldalon érhető el. Krónika (Kolozsvár)

Négy napig Kolozsvár az európai kisebbségek fővárosa
Horváth Anna: az európai kisebbségvédelem zászlóvivőjévé is váltunk
Kisebbségi hagyományőrző műsorral kezdődött el tegnap este Kolozsváron, a Grand Hotel Napocában az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusa. Az európai őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek legnagyobb ernyőszervezetének vasárnapig tartó kongresszusára több mint kétszáz küldött érkezik Európa számos országából. A tanácskozás legfontosabb feladata az Európai Bizottság által márciusban bejegyzett Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének a megszervezése, amely – ha egy év alatt sikerül egymillió polgár aláírását összegyűjteni – lehetővé teszi, hogy uniós jogalkotás kezdődjön az európai kisebbségvédelemről. Emellett kiemelt téma lesz az őshonos nemzeti kisebbségek hozzájárulása az európai kulturális hagyatékhoz, a nemzeti-kulturális autonómiák gyakorlata és kihívásai Közép- és Kelet-Európában, valamint a modernitás és innováció a kisebbségi közösségekben.
A kongresszusi küldötteket szerdán este az RMDSZ öt megyei tanácselnöke, Tamás Sándor, Borboly Csaba, Péter Ferenc, Pásztor Sándor és Pataki Csaba fogadta, és mutatta be számukra Erdélyt a kisebbségek vásárán, amelynek Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke a házigazdája.
„És bár az elmúlt száz esztendő várostörténete több olyan sötét korszakot is magába foglalt, amelyet szeretnénk minél előbb elfeledni, őszintén örvendek annak, hogy mégiscsak sikerült méltó házigazdáiként elébe állni ennek a rangos eseménynek – a FUEN 17. Kongresszusának – azáltal is, hogy több évtizedes huzavona után, kedden végre kihelyezték az első hivatalos többnyelvű városnévtáblákat – Kolozsvár–Klausenburg magyar és német elnevezéseivel – a város bejáratánál” – mondta Horváth Anna köszöntő beszédében.
„Partiumtól Székelyföldig, Bánságtól Máramarosig, bátran elmondhatjuk, hogy ma is a közélet aktív alakítói, a kultúra, a gazdaság, a tudományok fejlődésének ösztönzői vagyunk mindenütt. De ennél több is: Európa legnagyobb őshonos kisebbségeként, csak természetes dolog, hogy az európai kisebbségvédelem ügyének zászlóvivőjévé is váltunk” – hangsúlyozta Kolozsvár volt alpolgármestere, hozzáfűzve: azt szeretnék, hogy jobban megismerjenek bennünket: honnan jövünk, kik vagyunk, miért gondoljuk azt, hogy az etnikai sokszínűség bármely ország számára egyedülálló erőforrás.
„Azt szeretnénk, hogy ma mindenki maga is megtapasztalja, milyen nagyszerű élmény székely falatokat kóstolni, szatmári pálinkát iszogatva, majd hazatérve, a legfinomabb bihari mézzel megajándékozni szeretteinket” – összegzett Horváth Anna.
A kongresszus tényleges munkálatai csütörtökön Vincze Loránt FUEN-elnök üdvözlő beszédével kezdődnek, majd a FUEN romániai tagszervezetei közül elsőként Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint a helyi és országos romániai, illetve magyarországi közméltóságok köszöntik a résztvevőket. Ezt követően az európai őshonos kisebbségek uniós védelmét szorgalmazó Minority SafePack európai polgári kezdeményezést indítványozó bizottság tagjai ülnek asztalhoz. Délután Az őshonos nemzeti kisebbségek hozzájárulása az európai kulturális hagyatékhoz címmel panelbeszélgetésre kerül sor, amelynek főelőadója Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.
Pénteken a Glasgow-i Egyetemmel együttműködésben tartják A nemzeti-kulturális autonómiák gyakorlata és kihívásai Közép- és Kelet-Európában című kerekasztal-beszélgetést, amelyen Stéphanie Marsal, az EBESZ Kisebbségügyi Főbiztosának tanácsadója is részt vesz. Ezt követően az őshonos nemzetiségek által felvetett legfontosabb problémákat ismerteti Petra Roter, az Európai Nemzeti Kisebbségi Keretegyezmény tanácsadó testületének elnöke, illetve Laczikó Enikő helyettes államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától. Délután a Modernitás és innováció a kisebbségi közösségekben című panelbeszélgetésen katalán, németországi szorb és román előadók mellett Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve Csáky Pál, a felvidéki MKP EP képviselője is jelen lesz.
Pénteken este a bonchidai Bánffy-kastélynál tartandó ünnepi rendezvényen indul el hivatalosan a Minority SafePack aláírásgyűjtési kampánya. Az európai polgári kezdeményezés támogatására egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjteni legalább hét uniós országból, elsőként a Polgári Kezdeményező Bizottság tagjai – köztük Kelemen Hunor RMDSZ-elnök – látják el aláírásukkal a petíciót.
Szombaton a FUEN közgyűlésével és kalotaszegi kulturális programmal zárulnak a kongresszus munkálatai.
„A FUEN legfontosabb politikai projektje, a Minority SafePack innen, Erdélyből indult, az RMDSZ kezdeményezésére. Azt szeretnénk, hogy négy nap után a kongresszus minden résztvevője Erdély nagyköveteként induljon haza. Aki már tudni fogja, hol van a kolozsvári Szent György-szobor, milyen a háromszéki sajt, a csíki kolbász, a szilágysági pálinka, hallott már Maros menti dallamokat, mulatott a Kalotaszegen, és örökre emlékezni fog a bonchidai Bánffy-kastélyra, mert ünnepélyes keretek között ott írta alá a Minority SafePack aláírásgyűjtési ívet. Hallani fog a bennünket ért jogsértésekről, tudni fog a kulturális hagyaték megőrzését célzó erőfeszítésekről, az autonómia-harc kihívásairól, és magáénak érzi majd az anyanyelvhasználatért vívott harcunkat, mert otthon ő is hasonló problémákkal küzd. Ezért zajlik Kolozsváron a FUEN kongresszusa” – idézte az RMDSZ hírlevele Vincze Lorántot, a FUEN tavaly megválasztott erdélyi magyar elnökét.
Az RMDSZ szombati, zilahi kongresszusán tartott beszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sérelmezte, hogy a román diplomácia megpróbálja hitelteleníteni az RMDSZ-nek a FUEN-ben vállalt szerepét. Úgy vélte: a román külügyminisztérium azt a nem titkolt célt követi, hogy a magyar közösség törekvéseit elakassza, és rossz színben tüntesse fel a magyarokat szerte a világban. Szabadság (Kolozsvár)

A háromszéki prefektusi visszaélésekről a FUEN kongresszusán
A Kovászna megyei prefektus visszaéléseire és az anyanyelv-használatért folytatott küzdelemre hívták fel a Kolozsváron zajló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusának figyelmét háromszéki poliitkusok. Tamás Sándor megyet tanácselnök átadta a FUEN vezetőinek azt a petíciót, amelyet több mint 150 háromszéki civil szervezet és egyházi képviselője írt alá.
Mint arról beszámoltunk, a háromszéki civilek és egyházak képviselői petíciójukban felháborodottságukat fejezték ki amiatt, hogy a prefektúra perrel fenyegette a háromszéki önkormányzatot a civil szervezetek pályáztatásához használt kétnyelvű – román és magyar – űrlap miatt, és kérte, hogy az előző évektől eltérően az kizárólag román nyelvű legyen.
„Minden alkalmat, minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy hazai és nemzetközi színtéren is felemeljük a hangunkat, hogy elmondjuk: az ilyen sorozatos visszaélések esetében az egyedüli megoldás, ha a román mellett a magyar is hivatalos nyelv lesz Székelyföldön. Nem a román nyelv használata ellen, hanem a magyar nyelv használata mellett kampányolunk, egy kétnyelvű űrlap pedig bevett európai gyakorlat, mi is ezt szeretnénk” – mutatott rá a tanácselnök.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke kifejtette: az általa vezetett szervezet minden lehetséges fórumon fel fogja vetni ezt a problémát, hiszen közös európai cél, hogy a kisebbségek szabadon használhassák anyanyelvüket az élet minden területén, így a közigazgatásban is.
Háromszéken tájékozódott egy dél-tiroli újságíró
A kolozsvári FUEN kongresszusra érkezett Hatto Schmidt dél-tiroli újságíró Háromszékre is ellátogatott, ahol a kisebbségi jogok helyzetéről beszélt helyi vezetőkkel és jogászokkal. Nem ismeretlen számára Erdély, hiszen édesapja Földvárról származik, így a kolozsvári kongresszus elkezdése előtt ellátogatott Gyergyószentmiklósra, Csíkszeredába és Sepsiszentgyörgyre is.
Az újságírót Sepsiszentgyörgyön Takács Kató Kata ügyvéd fogadta, aki mesélt a kisebbségi jogok elleni, sok esetben összehangolt támadásokról, a felirat- és zászlóperekről, a kisebbségi nyelvhasználat korlátozásairól az állami intézményekben és az igazságszolgáltatásban. Hatto Schmidt mesélt a dél-tiroli régió helyzetéről is, ahol német, olasz és ladin nyelvet beszélők élnek, de ahol, a helyi autonómiának köszönhetően, a kisebbségi jogok, a szimbólum- és nyelvhasználat, az anyanyelvi oktatás, a közfunkciók betöltése terén jó eredményeket értek el.
Kovács Zsolt / maszol.ro

Magyarügyek Székelyföldön: valaki túloz, de ki?
Egymásnak ellentmondó következtetésekre jutottak a magyarokkal foglalkozó képviselőházi albizottság román ajkú tagjai a sepsiszentgyörgyi munkaülésen. Míg a szociáldemokrata tag túlzottnak tartja a magyarok által felvetett problémák egy részét, a roma párti kollégája éppen a prefektus támadásait tartja soknak.
Sepsiszentgyörgyön tartotta munkaülését szerdán a román képviselőház emberjogi, egyházi és kisebbségi bizottságának magyarokkal foglalkozó albizottsága, melynek tagjai a három székely megye vezetőivel, civil szervezetek és egyházak képviselőivel, polgármesterekkel találkoztak. Kulcsár-Terza József, az albizottság megalakulásának kezdeményezője, illetve annak az elnöke elmondta, fontos, hogy létrejöjjön a magyar–román párbeszéd, mert eddig legtöbb esetben a magyar kérések „süket fülekre” találtak Bukarestben. Kulcsár-Terza szerint most a marosvásárhelyi katolikus iskola ügye az egyik legégetőbb kérdés, kezdeményezni fogja, hogy az emberjogi és az oktatási bizottságok együttes ülésén keressenek erre megoldást. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy kisebbségi ügyekben kialakult egy párhuzamos törvénykezés, a bírósági ítéletek rendszere, ezek gyakran felülírják a hatályos jogszabályokat. Kérte az albizottságot, hogy véleményezzék a hargitai önkormányzat által elfogadott, ám a prefektus által megtámadott román–magyar együttélési kódex törvényességét. Kocsis Róbert, Maros Megye Tanácsának képviselője kifejtette, ha a különböző intézmények közötti kilátástalan vitákat le lehetne zárni, több energia jutna például egy befektetőbarát környezet kialakítására. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke kifejtette, hivatalos nyelv kellene legyen a magyar is Székelyföldön, majd bemutatta a Vajdaságban kiállított szerb–román és szerb–magyar születési bizonyítványokat.
A sajtótájékoztató akkor vált igazán érdekessé, amikor újságírói kérdésre a két meghívott merőben ellentétesen értékelte a Sepsiszentgyörgyön tapasztaltakat. Mihăiță Vîrză szociáldemokrata párti képviselő úgy látta, a felvetett problémák egy része el van túlozva, például nem hiszi, hogy a prefektus visszaél a hatalmával, szerinte csak a törvényeket alkalmazza. Másrészt gyerekes frusztrációnak és irrelevánsnak nevezte, hogy zavarja a magyarokat, hogy a magyar felirat a román alá kell kerüljön. Ez nem jelenti azt, hogy a magyar „second hand” nyelv lenne – hangsúlyozta. Az sem diszkrimináció, ha az adóhatóság ellenőriz, az országban mindenhol megteszi. Vele ellentétben Daniel Vasile roma párti képviselő leszögezte, éppen azt tartja túlzásnak, hogy a prefektus megtámad egy magyar nyelven kiadott űrlapot, ezzel valójában megfosztja a lakosság egy részét a finanszírozás lehívásához való alapvető jogától, és hiábavaló konfliktusokat gerjeszt. Daniel Vasile rámutatott, tudomása volt a Székelyföld megnevezés, a székely zászló körüli vitákról, ám ezekről a vetületekről most értesült. Az albizottság tagjai a sajtótájékoztató után a nem RMDSZ-es Kovászna megyei polgármesterekkel találkoztak, majd csütörtökön Sebastian Cucu prefektus fogadja őket. A kétnapos munkaülés után jelentést készítenek.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro

Sepsiszentgyörgyön tájékozódott a román képviselőház magyarokkal foglalkozó albizottsága
Sepsiszentgyörgyön tartotta szerdán kihelyezett ülését a román képviselőház emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságán belül működő, a romániai magyarság ügyeivel foglalkozó albizottsága, amely alaposan tájékozódott a helyi problémákról.
Az albizottság tagjai a székelyföldi megyék tanácselnökeivel, valamint magyar civil szervezetek képviselőivel folytatott párbeszéd során ismerkedtek a székelyföldi magyar közösség problémáival.
A szerda esti sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Kulcsár Terza József albizottsági elnök elmondta: a testület tagjai alapos tájékoztatást kaptak a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium működésének az ellehetetlenítéséről, amelyet a magyar közösség egyik legégetőbb kérdésének nevezett, terítékre került ugyanakkor a székely zászló üldözése és a székelyföldi autonómiatörekvések kérdése is. Kulcsár Terza József elmondta: a látogatás részleteiről jelentés készül a román parlament számára.
Mihaita Virza kormánypárti képviselő a sajtótájékoztatón a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Daniel Vasile, a roma közösség képviselője elmondta, mind a magyar albizottságnak, mind az általa vezetett roma albizottságnak az a célja, hogy a bukaresti törvényhozás elé vigye a kisebbségek ügyeit.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke kijelentette: Székelyföldön a magyar közösségi ügyekben hozott bírósági ítéletek lassan egy "törvény fölötti törvényt" rajzolnak ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa ugyanakkor pozitív példaként említette a román-magyar együttélés kódexét, amelynek a kidolgozásáról Hargita megye önkormányzata határozott.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke kijelentette: Székelyföldön nap mind nap érzékelhető, hogy a román állam kettős mércét alkalmaz a magyar közösséggel szemben. Hozzátette: az RMDSZ a kettős nyelvhasználatot szeretné bevezetni a régióban a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvvé való minősítése által. Az öttagú albizottságból egyébként a Magyar Polgári Pártot (MPP) képviselő Kulcsár Terza József elnök mellett a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihaita Virza, valamint a roma kisebbség képviselője, Daniel Vasile vett részt a látogatáson. A testület tagjait csütörtökön fogadja Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa, majd Csíkszeredában és Homoródalmáson folytatják a tájékozódást. Utóbbi helyszín azért fontos, mert a székelyföldi faluban roma-magyar konfliktus alakult ki, és a képviselőházi emberjogi bizottságon belüli roma és magyar albizottságok a roma és a magyar képviselők kölcsönös támogatásával alakulhattak meg. Gazda Árpád / MTI

Kiemelten figyelnek az otthoni beteggondozásra (Kihirdették a szociális pályázat eredményeit)
Meggondolatlan és felelőtlen döntést hozott a kormány, amikor megvonta a törvény szerinti februári támogatást a szociális ágazatban tevékenykedő civil szervezetek egy részétől, majd márciusban a korábbi összegeknél 25 százalékkal kevesebbet fordított e célra – mondta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke tegnap az idei szociális pályázatok elbírásálását ismertető tájékoztatón. A kialakult helyzet miatt a megyei önkormányzat a tavalyi összeg kétszeresét osztotta szét a pályázó szervezetek között, amelyek képviselői az alkalomból beszámoltak tevékenységükről.
A szociális szolgáltatások közül Tamás Sándor az otthoi idősgondozást nevezte a legfontosabbnak, a 800 ezer lejes pályázati keretből ez a tevékenységi terület 500 ezer lejt kapott. A megyevezető azzal indokolta a pályázat késői kiírását, hogy amíg nem volt megyei költségvetés, az önkormányzat nem dönthetett az összegről, bár az érintett szervezetek éppen az év elején voltak a legnagyobb bajban az állami támogatás megvonása miatt. Vass Mária, a szociális gondozói és gyermekjogvédelmi igazgatóság vezetője ismertette a 2007-ben indult megyei támogatási programot, és kiemelte, míg az első évben 110 ezer lejre pályázhattak a civil szervezetek, idén közel nyolcszorosa ez az összeg. A május 5-i határidőig nyolc szervezet tizenhárom pályázatot nyújtott be, mindeniket pozitívan ítélte meg az elbíráló bizottság. A sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány 203 ezer lejt kapott az otthoni beteggondozói szolgálatra, amelyet jelenleg tizenhét önkormányzat területén ötvenkét településen működtet a szervezet. Tóth Anna, az ágazat vezetője elmondta, havonta több mint kilencszáz idős embert gondoznak, közülük közel ötszázat hetente többször, a többieket alkalomszerűen, havonta kétszer-háromszor látogatják. Júliustól bővítik a tevékenységet, Málnás és Uzon kilenc településén indítják be a szolgáltatást. A terepmunkát huszonnégy főállású asszisztens és ápoló végzi, nyolcan a programszervezésben, szakmai koordinálásban dolgoznak. A megyevezetők közbenjárásával sikerült egységesíteni a helyi önkormányzatok anyagi hozzájárulását a szolgáltatás finanszírozásához, a pályázati úton elnyert támogatás mellett ez is biztonságot nyújt a tevékenységük folytatásához – hangsúlyozta Tóth Anna. A Diakónia fogyatékkal élő fiatalok számára létesített nappali integrációs központja 63 ezer lejt nyert a pályázaton, amit Makkai Péter, a program vezetője megköszönt, és némi iróniával azt mondta, a támogatások megvonásával a kormány megtanítja a civil szervezeteket önállóan boldogulni. Kiemelte, tíz évvel ezelőtt még jelentős volt a külföldi szervezetektől kapott segítség, jelenleg ez a támogatás egyre kevesebb, mert a külföldi partnerek belátták, korábbi kedvezményezettjeik képesek autonóm módon megszervezni és fenntartani a tevékenységüket. A legnagyobb pályázati összeget, 220 ezer lejt a Gyulafehérvári Caritas háromszéki szervezete otthoni beteggondozói szolgálata kapta. Hubbes Kinga területi képviselő elmondta, több mint harminc településen hétszáz idős beteget látnak el, mottójuk: a szükség közelről látszik. Ezt azért hangsúlyozta, mert szerinte a megyei önkormányzat is eszerint járt el, amikor az anyagiak hiányával küszködő civil szervezetek segítségére sietett, hogy folytathassák a közösség érdekében végzett munkájukat. Ezenkívül a Caritas 39 ezer lejt nyert a nehéz helyzetben lévő családból származó gyermekek őrkői nappali központja működtetésére és 48 ezer lejt komplex szociális szolgáltatásokra, amelyekkel gyermekeket és nehéz sorsú családokat segítenek falvakban. A baróti Laura Házban tizenkilenc helyi és erdővidéki fogyatékkal élő gyermekkel és fiatallal foglalkoznak, a létesítményt működtető egyesület folyamatosan anyagi gondokkal küzd. Tevékenységüket idén 45 ezer lejjel támogatja a megyei önkormányzat. Cseresznyés Emília egyesületi elnök úgy véli, az iskolákban folytatott érzékenyítő programokkal és a különböző baróti eseményeken való részvétellel változtatni tudtak a helyiek viszonyulásán a fogyatékkal élő embertársaikhoz. Kiemelte a tavaly novemberi Fogadjunk, kibírod elnevezésű futóversenyüket, amelyen a Laura Ház javára gyűjtöttek, és a helyi közösség felkarolta akciójukat. A dévai Szent Ferenc Alapítvány a sepsibükszádi, kovásznai, esztelneki és kézdiszentléleki nappali központok javára kapott 66 ezer lejes támogatást, hogy folytathassa áldásos tevékenységét az elhanyagolt gyermekek körében. A Kovászna Megyei Vöröskereszt az otthoni betegápolásra kapott 55 ezer lejes támogatást, mely szolgáltatás által havonta átlagban száz idős számára nyújtanak segítséget. A szociomedikális ellátásban olyan egyedül élő idősek is részesülnek, akiknek senkijük nincs, ágyhoz kötöttek, esetenként naponta háromszor is el kell menni hozzájuk megetetni, megmosdatni. Szintén otthoni beteggondozásra pályázott az Izabella Alapítvány, idén 22 ezer lejes támogatást nyújt számára a megyei önkormányzat. Pap Adolf, a Vöröskereszt megyei igazgatója visszatért egy több mint másfél évtizedes javaslatára, hogy alakítsanak egy megyei testületet a szociális ágazat tevékenységének stratégiai megtervezése céljából. Minden változás a mi fejünkben történik – ezt a gondolatot népszerűsíti a sepsiszentgyörgyi Pro Nobis Egyesület, amely az általa létrehozott bölönpataki nappali központ működtetésére 39 ezer lejes támogatást nyert. Hetvenöt hátrányos helyzetű gyermek számára tavaly életvezetési tréninget tartottak, idén művészetterápiás foglalkozásokba vonják be a gyermekeket. Kernászt Huba, az egyesület ügyvezetője kiemelte, hogy programjukban nagy segítség a bölöni önkormányzat, és a helyi közösség is pozitívan fogadta a Pro Nobis jelenlétét. Az összegzésnél kiderült, az említett civil szervezetek több mint 1700 háromszéki beteget, idős embert ápolnak rendszeresen otthonaikban, és a más jellegű tevékenységeikkel együtt 340 alkalmazottat foglalkoztatnak. Többen hangsúlyozták, vannak nehéz időszakok a szervezetek életében, ilyen minden esztendő első néhány hónapja, amikor még nem tudják, miből fedezik a kiadásaikat, de bárhogy legyen, a rászoruló és a beteg ember megsegítését nem hagyják, nem hagyhatják abba.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Túlbuzgó prefektus vagy túlzó panaszok? (Sepsiszentgyörgyön a parlamenti albizottság)
Kulcsár-Terza József képviselő kezdeményezésére, a párbeszéd jegyében és egy folyamat elindításának reményében érkezett Sepsiszentgyörgyre tegnap a román parlament magyar közösséggel foglalkozó albizottsága. A három képviselő – ketten betegség miatt távol maradtak – a székelyföldi megyeitanács-elnökökkel, civil szervezetek szószólóival találkozott, este közös vacsorán vettek részt a háromszéki román polgármesterekkel, ma délelőtt pedig találkoznak Sebastian Cucu prefektussal. Szeretnék jobban megismerni az itt élő magyarok gondjait – fogalmazták meg, bár a sajtótájékoztatón az is kiderült, egyikük a felvetett panaszok némelyikét találja túlzónak, másikuk a kormány helyi megbízottjának egyes lépéseit véli konfliktusgerjesztőnek. A kiszállás tapasztalatairól dokumentum készül, igyekeznek elérni, hogy a parlament napirendjére kerüljön a magyarság gondjainak orvoslása – hangzott el.
A román parlament emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságán belül működő, a romániai magyarság ügyeivel foglalkozó albizottság Kulcsár-Terza József kezdeményezésére jött létre, és az ő ötlete volt a kétnapos székelyföldi terepszemle is. Mint fogalmazott, ez csak az első lépés, a közeljövőben Erdély más régióiba is ellátogatnak, szeretnék, ha még a nyári vakáció előtt elkészülne a magyar gondok leltára. Fontosnak tartotta, hogy kollégái a helyszínen tájékozódjanak, bizonyos ügyeket ismertek, de nagyon sok mindenről nem hallottak eddig. A civil szervezetekkel folytatott megbeszélésen – részt vett a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat, a Civilek a Katolikus Iskoláért, a LAM Alapítvány, a Székelyföld Megmaradásáért Mozgalom, a Sepsi Reform Egyesület, a MERT és a református egyházat képviselő Sántha Imre lelkész – mindenki elmondhatta gondját-baját, és megfogalmazódott, jelenleg a legnagyobb probléma a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyének rendezése, de szó volt a székely zászló körüli hercehurcáról és az autonómia kérdéséről is. A Szociáldemokrata Párt színeiben megválasztott Vîrză Mihăiţă felszólalásában óvatosan fogalmazott, még elemeznie kell a hallottakat – mondotta, empatikusabb volt viszont a romákat képviselő Vasile Daniel, aki elmondta: céljuk, hogy a parlament napirendjére kerüljenek egy-egy kisebbség, így a magyarság sajátos gondjai. Tartalmasnak, előremutatónak nevezte a megbeszéléséket, és bízik benne, eredménye is lesz tájékozódásuknak. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a sajtótájékoztatón az albizottság segítségét kérte, elmondta, a prefektus megtámadta egy román–magyar együttélési kódex létrehozására vonatkozó kezdeményezésüket, alapfokon pert nyertek ugyan, de hasznos lenne, ha a képviselők is véleményt fogalmaznának meg indítványukról, mely meglátása szerint segíthetné a vitás kérdések legalább kétharmadának rendezését. Maros megyét Kocsis Róbert megyeitanács-tag képviselte, aki példamutatónak nevezte a kezdeményezést, és úgy vélte, ha sikerülne kiiktatni a napi, heti rendszerességű intézmények közötti vitákat, az a régió javára válna, vonzóbb lehetne a befektetőknek, jobban fejlődhetne gazdasága, turizmusa. Tamás Sándor háromszéki megyeitanács-elnök a szerbiai példát ismertette, ahol valóság a kettős nyelvhasználat és a helyi autonómia, két nyelven állítják ki a hivatalos dokumentumokat, mégsem dől össze a világ. Kiemelte, nagyon fontos, hogy a képviselők eljöttek és a helyszínen tájékozódnak, hisz már több ízben kiderült, Bukarestből Székelyföld egészen másképpen látszik. Szűkszavú nyilatkozata után újságírói kérdésre válaszolva kicsit bőbeszédűbb lett Vîrză Mihăiţă, aki tapasztalatairól szólva elmondta, bizony egyes panaszokat túlzónak talált, majd ki is fejtette: a prefektus ellen megfogalmazott vádakra gondol, hisz a kormány helyi megbízottja nem tesz egyebet, csak a törvényeket alkalmazza, azok pedig ugyanazok az egész országban. Kollégája, Vasile Daniel pontosítani igyekezett, ő például éppen a prefektus akcióit véli túlkapásnak, abszurdnak nevezte, hogy kétnyelvűsége miatt megtámadja a pályázati űrlapokat, és ellehetetleníti az egész folyamatot. Véleménye szerint az ilyen lépések csak a konfliktushelyzet kiélezésére jók. Vîrză Mihăiţă még egyszer nekifutott a magyarázkodásnak, finoman igyekezett utalni a magyarok túlzott érzékenységére, „gyermekes frusztrációjára”, meglátása szerint éppen azért szükséges a párbeszéd, tárgyalás, hogy sikerüljön feloldani ezeket.
Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tamás Sándor: komolyabban kell venni a civileket
Úgy tűnik, a román kormány el akarja engedni a civil szervezetek kezét, nem veszi komolyan azt a szolgálatot, amit ezek a szervezetek végeznek, gyakran önkéntesen – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke azon a sajtótájékoztatón, melynek keretében a civilek által benyújtott támogatásokat ismertették.
„Az év elején áldatlan helyzet alakult ki, hiszen a kormány már tavaly szerződést kötött a nonprofit szervezetekkel a szociális szolgáltatások finanszírozására, a megígért pénzt januárban folyósította, majd februárban leállította a támogatást, és márciusban is csak 75 százalékban adta meg, amiatt főleg az otthoni beteggondozás került veszélybe” – emlékeztetett a tanácselnök, meggondolatlannak, felelőtlennek nevezve a kormány döntését.
Hangsúlyozta, akkor a megyei önkormányzat sem tudott segíteni, mert nem volt költségvetésük, ám megígérték, hogy idén megkétszerezik a tavalyi pályázati alapot.
Tavaly 400 ezer lejt különítettek el erre a célra, idén 800 ezret, az összeg nagy részével az otthoni beteggondozást támogatják.
Vass Mária, a programot lebonyolító szociális ellátási és gyermekvédelmi vezérigazgatóság vezetője elmondta, nyolc civil szervezet 13 pályázatot nyújtott be, ebből négy vonatkozik az otthoni beteggondozásra, hat nappali központ működtetésére, kettő fogyatékkal élők foglalkoztatására, és egy közösségekben végzett szociális szolgáltatások biztosítására.
A pályázó civil szervezetek 340 alkalmazottat foglalkoztatnak, és 1700 rászoruló, beteg otthoni gondozását biztosítják.
Példaként említette: az egészségbiztosítási pénztár havi kerete például három-négy beteg otthoni ellátására elég, és a pénz lehívása annyira bürokratikus, hogy nem is élnek vele. Makkai Péter, a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztény Alapítvány igazgatója kifejtette, szerinte a román kormány autonómiára szoktatja a civil szférát, de ma már külföldről is egyre kevesebb támogatást kapnak.
Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)