"Az Illyés Közalapítvány értesítette a lap és a kiadó tulajdonosát, a Székelyudvarhelyen bejegyzett Pro Média Alapítványt, hogy az Erdélyi Napló megjelenését nem támogatja. A pályázatot első körben a romániai alkuratórium Sajtó Szaktestülete bírálta el, ennek tagjai: Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője (a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének javaslatára), Baranyai Attila, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke (az Alkuratórium javaslatára), Bartha Csaba, a temesvári rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára), Csép Sándor, a MÚRE elnöke (a MÚRE javaslatára), Fekete Vince, a Székelyföld és a Helikon szerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Hecser Zoltán, a Hargita Népe felelős kiadója (a MÚRE javaslatára), Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke (a MÚRE javaslatára), László Ferenc zeneszakíró (az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa szakbizottságának javaslatára), Makkai János, a Népújság főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Márton Árpád képviselő (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Vincze Lóránd, a bukaresti rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára). A szaktestület után az IKA Romániai Alkuratóriumát járta meg a pályázat, ennek összetétele: Markó Béla (RMDSZ-elnök, alkuratóriumi elnök), Béres András (rektor, volt RMDSZ-államtikár), Frunda György (RMDSZ-szenátor, SZKT-elnök), Kelemen Hunor (RMDSZ-képviselő, SZET-elnök), Kovács Péter (az RMDSZ ügyvezető alelnöke, MIÉRT-elnök), Kötő József (EMKE-főtitkár, volt RMDSZ-államtitkár), Takács Csaba (az RMDSZ ügyvezető elnöke). Utolsó körben a közalapítvány budapesti kuratóriuma döntött a lap támogatásának elutasításáról, a következő összetételben: (elnök), (titkár), Illyés Mária, Bátai Tibor, Bretter Zoltán, Géczi József Alajos, Herényi Károly, Jászkuti László, Lakatos Mihály, Potápi Árpád, Szarka László. Az IKA kuratóriumának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész megválasztása és beiktatás előtt, közben és után többször kijelentette: a közalapítványhoz benyújtott pályázatok elbírálásakor minden politikai ingerenciát, ideológiai szempontot, pártos hátsó szándékot kiküszöbölnek, erre az ő személye a garancia... Kíváncsian várják a magyarországi közpénzből támogatásra ítélt romániai magyar sajtóorgánumok listájának közzétételét, egyelőre nagy a titkolózás ezen a téren. /Kik nem szeretnek minket? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./"

"Az RMDSZ és a kormánypárt közti együttműködési megállapodásban foglaltak megvalósításának üteméről, az alkotmánymódosítás szenátusi vitájáról, a kettős állampolgárság kérdéséről és az Ügyvezető Elnökség legutóbbi üléséről, tájékoztatta a sajtó képviselőit aug. 29-én Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök. Sikerült megállapodniuk abban, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül kormányhatározattal hozzák létre a szövetség által kért két magyar fakultást, miután megkapták az egyetem szenátusa erre vonatkozó véleményezését. Hasonlóképpen járnának el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem beiskolázási számának ügyében is. Idén is - mint minden évben - gondot jelent a magyar nyelvű tankönyvek hiánya, az RMDSZ a lehetőségekhez mérten mindent megtesz a probléma orvoslása érdekében. A kettős állampolgárságról Markó Béla elmondta: szakértőkből - jogászokból és politikusokból - álló bizottságot hoznak létre az elkövetkezőkben, amelynek feladata a kérdés körül kialakult helyzet elemzése lesz. /P. A. M.: Szakértők elemzik a kettős állampolgárság kérdését. Markó Béla és Takács Csaba kolozsvári sajtótájékoztatón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"Eckstein-Kovács Péter szenátor és Vekov Károly képviselő is javasolta szept. 19-én, hogy tekintettel a kormánypártnak az aradi Szabadság-szobor ügyében tanúsított magatartására, az RMDSZ bontsa fel a PSD-vel kötött egyezséget. Eckstein és Vekov álláspontjára reagálva Takács Csaba kijelentette: a PSD-RMDSZ protokollum felbontása egyelőre nem kerülhet szóba. "Megértem egyes kollégáim felháborodását, de amíg nem merítjük ki a konfliktus összes megoldási lehetőségét, nem szánjuk magunkat ilyen drasztikus lépésre" - mondta az RMDSZ ügyvezető elnöke. /Eckstein: fecni az egyezség. Takács Csaba szerint nem időszerű a protokollum felbontása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./"

"Szept. 21-én Aradra érkezett Razvan Theodorescu művelődési miniszter és bukaresti kísérete. Szakértői csapatában volt Bolborea Ioan, Marius Marcu Lepadat és Vida György szobrászművész. A szoborcsoporton dolgozó művészek közül Kolozsi Tibort és Kocsis Rudolfot is bevették a "csapatba". Az RMDSZ képviseletében jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Tokay György képviselő és a megyei szervezet vezetői. A küldöttség helyszíni szemlére indult. A minorita templom udvarán a restaurált szoborcsoport előtt a művészettörténész miniszter immár nem hozakodhatott elő azzal, amivel két héttel ezelőtt, amikor jobb ötlet híján esztétikai kifogásokra hivatkozott. Most azt hajtogatta, hogy a jövőbe kell néznünk, a közös múltat kell keresnünk, nem azt, ami elválaszt. Márpedig 1848-ban a román és a magyar nép nem a barikád azonos oldalán állt. A Nyugati Jelennek arra a kérdésére, hogy műemléknek tartja-e a szobrot, hiszen felállításában a minisztérium megvétózta a helyi önkormányzat döntését, kitérő választ adott. A templomudvarból a Tűzoltó térre hajtottak pár perces terepszemlére. Itt Tokay György képviselő arról próbálta meggyőzni a minisztert, hogy a térség akár a másik műemlék, a víztorony felé is terjeszkedhetne. Razvan Theodorescu a vársánc előtti fasor mellett példálózott ideális helynek tartva a közös park számára, ahol a Szabadság szobor is "méltó" és jelképes környezetbe kerülhetne. Ezután a sajtó kizárásával a szakértők a prefektúrán tartottak zártkörű megbeszélést. Ezt megelőzően Takács Csaba foglalta össze a zártkörű szakmai megbeszélés konklúzióját: Jegyzéket fogadtak el, amelyben az RMDSZ képviseletében szilárdan kitartottak Tokay Györggyel együtt a Tűzoltó tér mellett, azzal a kompromisszummal, hogy ott más szobrok is helyet kaphatnak. Theodorescu miniszter úr a váralja mellett kardoskodott. Ezt a két javaslatot fogja az RMDSZ csúcsvezetőségével a kormány megvitatni. /Puskel Péter: Razvan Theodorescu ragaszkodik a szoborparkhoz. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./"

"Razvan Theodorescu művelődési miniszter román és magyar szakemberekből álló bizottsággal együtt szept. 21-én, vasárnap számba vette a megbékélési park lehetséges színhelyeit. A látogatás után a miniszter a Duna TV-nek úgy nyilatkozott, hogy az aradi vár falán kívül eső közterületet tartaná megfelelőnek a román-magyar megbékélési park kialakítására, ahol a tervek szerint a Szabadság-szobor is helyet kapna. A szaktárca vezetője szerint a megbékélési park jövőre készülhet el. Ion Solcanu, a kormánypárt szenátusi frakciójának vezetője úgy nyilatkozott tegnap, hogy a megbékélési parkban a Szabadság-szobor elemei mellett más szoborcsoportok kapnak helyet, amelyek az 1848-as szabadságharc személyiségeinek emlékét idézik. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke Solcanu nyilatkozatára reagálva rámutatott: a szövetség határozottan elutasítja a Brüsszelben is díjazott szobor szétdarabolását. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke - aki maga is ott volt Aradon - kijelentette: a szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy a Szabadság-szobrot a Tűzoltó téren még idén felállítsák. /B. T.: Nincs végleges döntés az aradi szobor ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./"

"A máramarosszigeti RMDSZ-szervezet az országban másodikként alakult meg 1989 karácsonyán. Kihasználva a kezdeti lehetőségeket, impozáns székházat kapott. Sikerült visszaállítani a megszüntetett magyar osztályokat a líceumban, az általános iskolában párhuzamos osztályok indultak annak köszönhetően, hogy nagyon sok román tagozatra járó tanulót magyar tagozatra írattak át. A Tanügyminisztérium engedélyezte az önálló magyar iskola visszaállítását (de az okiratot májusban a főtanfelügyelő mindenki szeme láttára összetépte). Máramarosszigeti Napló címmel hetilap indult, szigeti képviselőt sikerült bejuttatni a parlamentbe Zonda Attila személyében, magyar alpolgármestere lett a városnak. A kezdeti lelkesedés azonban lassan lelohadt, a MADISZ tagjai, akiket magyarországi továbbképzésre, táborokba küldtek, nem tértek haza, de a cserkészmozgalom beindításával megbízott fiatalok sem, az újság anyagiak híján megszűnt. Az első nagy csapást a közösségre a Tulipán Kft. mérte, amikor befektetésre, magas kamatokat ígérve pénzt szedett össze, pedig a csőd szélén állott, így rengeteg nyugdíjas megtakarított pénzecskéje úszott el. 1992-ben Szigeti Turmix néven új hetilap indult, amely ma is él, annak ellenére, hogy a Communitas Alapítvány rendszertelenül folyósította a támogatást, egy időre pedig meg is vonta, úgymond RMDSZ-ellenes cikkek közlése miatt. A Hollóssy Simon Művelődési Egyletszékházat vásárolt az Illyés Közalapítvány segítségével. Létrejött az önálló magyar iskola, a Löevey Klára Líceum. Ma a volt székházban már a kolozsvári egyetem turisztikai kollégiuma működik, a Fő téren, a Vízművek irodaépületében kapott székhelyről az RMDSZ most leváltott elnöke önként vonult ki. Aki a Reform Tömörülés tagja lett, ellenségnek lett nyilvánítva, megkezdődött a politikai kiszorítósdit. A tagság elfordult a vezetőségtől. A Történelmi Máramaros RMDSZ-szervezete választmányi gyűlései sorra határozatképtelenségbe fulladtak, kvórum hiányában. A városi RMDSZ-elnök nincs beiktatva, mert az új választmány zöme lemondott. Takács Csaba ügyvezető elnök utazott le, hogy megpróbáljon rendet teremteni a máramarosi szervezetben. Az augusztus 30-ai küldöttgyűlésen a három jelölt közül Béres István erdőmérnök került ki győztesen. /Román János: Egy szervezet tündöklése és hanyatlása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./"

"Szept. 24-én Bukarestben ülésezett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Operatív Tanácsa. Az ülésen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt, ügyvezető elnökhelyettes, Frunda György, az SZKT elnöke, Verestóy Attila, a szövetség szenátusi frakciójának elnöke, Kelemen Hunor, a SZET elnöke, Demeter János az OÖT elnöke, Puskás Bálint, az SZKT alelnöke, Kovács Péter az ifjúsági szervezetek képviselőjeként, meghívottként Varga Attila képviselő, az alkotmánymódosító bizottság tagja, valamint Borbély László, a kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnök. Az Operatív Tanács határozatban mondta ki: az RMDSZ támogatja a parlament által elfogadott alkotmánymódosító törvényt, mert a módosítások jobbítják az ország alaptörvényét, fontos előrelépést jelentenek az emberi és kisebbségi jogok területén. A testület felhívást bocsátott ki, amelyben felszólította a romániai magyar közösség tagjait, hogy okt. 19-én vegyenek részt mindannyian az alkotmányt módosító jogszabályról szóló népszavazáson, és voksoljanak igennel. Az RMDSZ vezetése országos kampányt indít az alkotmánymódosító törvény támogatására. Az ügyvezető elnök javaslatára az Operatív Tanács Nagy Zsoltot nevezte ki kampányfőnöknek. A módosító törvény eredményeként Romániában nemcsak állami és magániskolák, hanem külön felekezeti oktatási intézmények is működhetnek ezután, amiért több mint egy évtizede küzdenek az erdélyi magyar történelmi egyházak, az RMDSZ-szel együtt. A módosítások nyomán Romániában nem lesz kötelező a katonai szolgálat, az állam pedig szavatolni fogja a magántulajdont, nem lehet visszaállamosítani a földeket, az erdőket, az ingatlanokat. /Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./"

"Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, hogy a polgári mozgalmak rászervezték saját eseményüket az RMDSZ aradi emlékezésére. "Ez a magyarságra és a helyi RMDSZ-re nézve megalázó. Nincs szükségünk hasonló politikai parazitákra. Nekünk nem a magyar-magyar, hanem a románokkal szembeni vitában kell erősnek lennünk, és abban, hogy nem alázzuk meg az aradi RMDSZ-t úgy, ahogy azt ma a szószékről és amellől próbálták megtenni. Kötve hiszem, hogy az erdélyi magyarság jövőjét olyan emberekre lehet bízni, akik hazudnak, becsapják a közösséget és megpróbálják lejáratni azokat, akik a legtöbbet tették a Szabadság-szobor visszaállításáért. Tőkés László akkor fedezte föl az aradi szobrot, amikor megtudta, hogy cirkusz van. De nekünk nem a cirkuszban van szükségünk segítségre, mi a munkához keresünk társakat" Ezzel ellentétben Tőkés László püspök úgy vélte: "Itt nem egyszerű szoborügyről van szó; nem szeretem, amikor Nastase úr érzékenységről, Markó Béla pedig a magyarok méltóságáról szól csupán. Ez a szoborháború a 89 óta tartó politikai helyzetet jeleníti meg. Amíg nem lesz áttörés a magyar kisebbségpolitikában, addig egyik zsákutcából a másikba jutunk." A Szabadság-szobor visszaállításával kapcsolatban Tőkés azt mondta: "Most már csak azt találgathatjuk, mi volt a döntő politikai szándék, amely egy ilyen előrehaladott munkát derékba tört. Nem szabad meghátrálni. Ha tudtunk 80 esztendőt várni, még tudunk várni négy-öt évet. Úgyis fölállítjuk a szobrot." Németh Zsolt elutasította a rossz kompromisszumokat és a román fél által hangoztatott érveket: "Addig nem lehet számítani a szoborcsoport fölállítására, amíg a magyar diplomácia a hivatalos román érdekeket képviseli. Néhány nappal ezelőtt a külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy ez a szoborcsoport Nagy Magyarországnak állít emléket. Ez a nézet alapvető változás Magyarország hivatalos álláspontjában. Bízom benne, hogy ez a helyzet hamarosan megváltozik." Marosvásárhelyen az esti megemlékezés azonban sokak számára kellemetlen meglepetéssel kezdődött. A nézők jelentős része nem készült arra, hogy a színház bejáratánál 500 ezer lejes belépőjegyet kell vásárolnia. Egyesek váltottak belépőt, mások visszafordultak, mondván, pénzért nem hajlandók meghallgatni Markó Béla beszédét. Az ünnepségen az RMDSZ elnöke az elmúlt hetek leszámolt illúzióiról szólt. "A romániai magyar politikusoknak el kell gondolkozniuk azon, hogy az elmúlt 13 évet tekintve nem értékeltük-e túl az eredményeket. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, az alkotmánymódosítási törvény megszavazása és az észak-erdélyi autópálya terve valóban arról tanúskodik, hogy valami változott Romániában. A Szabadság-szobor helyzete viszont arra vall, hogy nemcsak a jelenben, hanem a múltban sem vagyunk egyenlőek" - mondta el ünnepi beszédében Markó, aki a Megbékélés parkjának kérdését megemlítve arra is kitért, hogy a román hősök szobra mellé sem szokás egy-egy magyar hősét állítani. Temesváron Klapka György honvédtábornok emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődtek meg okt. 4-én a hagyományos október 6-i megemlékezések. Halász Ferenc történelemtanár, a Temes megyei RMDSZ elnöke szólalt fel, majd Somogyi Attila MISZSZ-elnök köszöntötte az egybegyűlteket. A Temesvári Magyar Nőszövetség rendezvénye este a Kós Károly Közösségi Központ ezúttal átadott kiállítótermében folytatódott, ahol Szekeres Bernadett és Dobolyi Tamás fiatal képzőművészeknek a negyvennyolcas forradalom ihlette alkotásaiból nyílt tárlat./Megosztott gyászünnep. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./"

"Botrányosan ért véget a Háromszéki Képviselők Tanácsának (HKT) legutóbbi ülése. Tulit Attila a testület támogatását kérte a települési tanácsok létrehozásához, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatörekvéséhez. Felkérték Tulitot, ismertesse elképzeléseit, ám a rövid beszámoló nem elégítette ki a jelenlévők kíváncsiságát. Demeter János háromszéki tanácselnök cinikusnak nevezte a kezdeményezést, és hiányolta, hogy mindeddig senki nem indítványozott tárgyalást a témában. Demeter hangsúlyozta: a Csapó-féle autonómiatervezettel nem érthetnek egyet, elavultnak tartják. Ugyanakkor javasolta, az SZNT legyen az RMDSZ társult tagja, és akkor mindenki támogatni fogja. Puskás Bálint szenátor javaslatára végül köztes megoldás született: megbízták a területi elnökséget, tanulmányozza a törekvéseket, tárgyaljon az SZNT kezdeményezőivel, hogy a tájékoztatás után a HKT kialakíthassa álláspontját. Tulit Attila az elodázó megoldást nem tartotta kielégítőnek, úgy vélte, a testület tulajdonképpen elutasította a támogatásra vonatkozó kérést, és a gyűlés végén benyújtotta a HKT-tagságról való lemondását. Ezt követően elszabadultak az indulatok, heves szóváltásra került sor, Márton Árpád képviselő, a HKT elnöke élesen és hangosan bírálta Tulitot és a sajtót. "Nem maradhatok olyan testület tagja, amely nem támogatja az általam legfontosabbnak tartott kezdeményezést, az autonómia kiharcolását" - indokolta döntését a Krónikának Tulit Attila. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke érthetetlennek nevezte a Háromszéken kialakult RMDSZ-ellenes hangulatot. A HKT tiltakozást fogalmazott meg Horia Grama Kovászna megyei prefektus magyar- és közösségellenes tevékenységével kapcsolatosan. Felkérték Adrian Nastase miniszterelnököt, vizsgáltassa ki az ügyet. /Farkas Réka: Autonómiavita után kilépés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./"

"Lakatos Péter, a Partium platform nevében és az aradi Szabadság-szobor kapcsán mondotta, hogy a román nacionalisták nem várt segítséget kaptak attól az Erdélyi Nemzeti Tanács nevét lejárató, farizeus ügyvivő asztaltársaságától, mely a Medgyessy-Nastase találkozó előestéjén nyílt levelet írt. Kónya-Hamar Sándor így fogalmazott: a protokollum mindig azok között köttetik, akik nem hajlandók egymást vállalni. Ilyen vagy olyan megfogalmazások bekerülnek a papírba, melyekből megvalósul valami, aztán azt keservesen védeni is kell. A Székely Nemzeti Tanács plakát-ügyében, sokkal keményebben föl kellett volna lépni, nem elég rendőri túlkapásról beszélni. Borboly Csaba, az Új Erő Platform képviseletében kérdezett: azok, akik úgy hiszik, hogy nincs helyük a mostani RMDSZ-ben, megtagadják a szatmári kongresszus határozatait? Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata platform elnöke arról szólt, hogy az RMDSZ-ben egyesek szeretnének tulipán-bárók, tulipán-hercegek lenni. Évek óta folyik és sokan türelmesen tűrték azt a kettőséget és azoknak a kettőségét, akik belül úgy játszottak, mintha kívül lennének, kívül úgy, mintha belül lennének, és megint egy harmadik változatra gondoltak. A kérdés az, hogy a Nemzeti Tanács szervezők rendelkeznek-e olyan elszántsággal, mint annak idején a román memorandisták? Ha igen, a történelemben nincs megtiltva senkinek, hogy vértanúvá váljék. Verestóy Attila a Székelyföld platform nevében leszögezte: az egységbe nem lehet mindenkit belezsúfolni. Aki nincs ellenünk, az még velünk lehet, de fogjuk fel, hogy aki ellenünk van, az nincs velünk. Kelemen Atilla, Novum Forum platformvezető, aki szeptember első napjaiban részt vett az Európa Tanács ülésén, elmondta, hogy ott Nastase az első kérdést Eörsi Mátyás liberális képviselőtől kapta, s az ez volt: Miért nem állhat a Szabadság-szobor? Szerinte az RMDSZ ezt a kérdést is meg fogja oldani. Winkler Gyula, a Szórvány platform nevében úgy vélekedett, el kell érni, hogy a jövő évre is minél többet bevihessenek a költségvetésbe azokból az igényekből, melyeket a helyi önkormányzatok az RMDSZ felé megfogalmaztak. Takács Csaba ügyvezető elnök kérte: azokkal az RMDSZ tisztségviselőkkel szemben, akik kétkulacsos politikát folytatnak, a szövetség határozottan alkalmazza saját alapszabályzatát. Rengeteg hozzászóló volt.Nagy Benedek: Cinikus, piszkos játék folyik a Székelyföldön és a székelységgel, visszaélnek temperamentumával, politikai tájékozottsági szintjével. /(Bögözi Attila): SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./"

"Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián vehette át a Richter Gedeon Alapítvány Magyar Kémiaoktatásért díját Horváth Gabriella, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatóhelyettese. A kémia szakos tanár az első határon túli pedagógus, aki a kitüntetésben részesül. Az alapítvány 1999 óta évente négy pedagógus kiemelkedő munkáját jutalmazza a díjjal. Horváth Gabriella kilenc éve a Curie Környezetvédelmi Emlékverseny erdélyi szakaszának irányítója, a Takács Csaba Kémiai Emlékverseny kezdeményezője, a Bolyai Nyári Akadémia keretében zajló szakmai továbbképző szervezője. 1990-től négy szakkönyve jelent meg Erdélyben és Magyarországon. /Sz. E.: Díj a kémiaoktatásért. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"

"Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Nagy Zsolt kampányfőnök aláírásával közleményt adott ki az RMDSZ, amelyben egyebek között ez áll: "A Romániai Magyar Demokrata Szövetség úgy értékeli, hogy a sikeres alkotmánymódosító népszavazás egyértelműen bizonyítja a romániai választópolgárok akaratát a jogállamiság kiteljesítésére, a jogegyenlőség megteremtésére, a demokratikus intézmények reformjára, az ország integrációjának felgyorsítására." "A mi szavazataink nélkül nem lett volna érvényes a népszavazás, és ezt a tényt senki sem hagyhatja figyelmen kívül a jövőben. Ahhoz, hogy az ország sorsán változtatni lehessen, ezután is szükség van a romániai magyar nemzeti közösség hozzájárulására. Fontos üzenet a népszavazáson való részvétel és az elsöprő többségű igen szavazat azok felé is, akik távol akarták tartani vagy tagadó szavazatra szólították fel a magyarokat: íme, közösségünk újból kinyilvánította akaratát az egységes politikai fellépésre, és nemet mondott a megosztó szándékokra." - fogalmaz a dokumentum. /Köszönet a magyarságnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

"Mostani tanácskozásunkat egy olyan statisztika tette megalapozottá, mely a romániai magyar óvodások, iskolások arányát vizsgálta az 1992-es és a 2003-as adatok tükrében - mondta Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke nov. 7-én, Kolozsvárott ama találkozón, melynek célja a szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megvizsgálása, az erdélyi magyar kistérségek iskolaközpontjai hálózati tervének előkészítése volt. A megbeszélésen a szövetség területi szervezeteinek oktatási alelnökei mellett ott volt Takács Csaba ügyvezető elnök, eljöttek a történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek képviselői is. Meghívott előadóként Vetési László református lelkész, Erdei Ildikó temesvári pedagógus és Papik Péter, a magyarországi Régió és Kistérség a Pedagógiai Szolgáltatásban projekt igazgatója vett részt. Míg az 1992/1993-as tanévben, amikor a magyarság Románia összlakosságának 7,1%-át képezte, 209.077 magyar óvodás, általános és középfokú iskolás diák járt magyar tannyelvű intézménybe (országos szinten 5,3%), addig a 2002/2003-as tanévben, amikor a 2002-es népszámlálás adatai szerint a magyar nemzetiségűek részaránya országos szinten 6,6%-os, 176.610 magyar óvodást és diákot tartanak számon (az országos szinten beiskolázottak 4,8%-a). S nem hagyható figyelmen kívül, hogy közel 50 ezer magyar anyanyelvű diák román nyelven tanul - tájékozatta Kötő József a tanácskozás résztvevőit. Takács Csaba szerint nem lehet mindenhol fenntartani a meglévő I-VIII. osztályt, de meg lehet tartani az I-IV. osztályokat működtető iskolákat. A szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megoldására egy többlépcsős terv kidolgozása van folyamatban - tájékoztatott Kötő József. Ennek egyik, igen fontos szakasza kistérségi oktatási központok kialakítását célozza, melyek nyitottak a bentlakásos rendszerre. Kijelölésüknél elsősorban megközelítési, vagyis a kistérség természetes vonzási törvényeit kell figyelembe venni. Ez feltételezi az erdélyi magyar iskolahálózat térképének elkészítését. (RMDSZ- tájékoztató) /Többlépcsős terv a szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megoldására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./"

"Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nov. 15-én Kolozsváron Alkotmánymódosítás után címmel szakmai konferencián tartott. A rendezvényen az RMDSZ szövetségi szintű vezetői, parlamenti képviselői és szenátorai, területi elnökei voltak jelen. - A romániai magyaroknak arra kell törekedniük, hogy részt vehessenek az őket érintő döntések meghozatalában, a csak rájuk vonatkozó ügyekben viszont kizárólag nekik legyen joguk határozni - jelentette ki a konferencián Markó Béla, az RMDSZ elnöke, mert ez jelenti az autonómiát. A szövetségből kiváló és új szervezeteket létrehozó személyekre utalva elmondta, hogy azok, akik politikai alternatívát kínálnak az erdélyi magyarságnak, valójában tönkre akarják tenni azt a politikai erőt, amelyet a szövetség tizenhárom év alatt kialakított. Előrelépésnek minősítette, hogy az alaptörvény módosítása révén sikerült pontosabban lefektetni az anyanyelv használatával, a felekezeti oktatással és a magántulajdon szavatolásával összefüggő jogokat. Ugyanakkor kedvezőtlennek tartotta, hogy nem sikerült kiiktatni a román alaptörvényből a "nemzetállam" meghatározást. A népszavazás alkalmával a romániai magyarok 58 százaléka járult az urnák elé, 95 százalékuk igennel voksolt. A politikus szerint ez arról tanúskodik, hogy a magyarság egyetért az RMDSZ politikájával, s ez az egységes fellépés erejét bizonyítja. A szövetségi elnök beszédében a kettős állampolgárság kérdését is érintette, demagógiával vádolva azokat, akik azt állítják, hogy a szövetség nem tett semmit ebben az ügyben. Példaként említette Románia alkotmányából annak a megszorító passzusnak a törlését, amely a kettős állampolgársággal rendelkező személyeknek tiltotta, hogy köztisztviselői funkciót töltsenek be. Varga Attila parlamenti képviselő elmondta: a felekezeti oktatás tekintetében a vallásügyi és oktatási törvényt kell módosítani, de az anyanyelvhasználat terén szerzett többletjogok megvalósítása a helyi közigazgatást szabályzó törvény változtatását is szükségessé teszi. Emellett ki kell dolgozniuk a romániai nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvénytervezetet is. Varga Attila korszerűtlennek, és bűnösen dilettánsnak nevezte Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke által kidolgozott autonómiatervezetet. Úgy vélte, hogy az ortodox és balkáni Romániában ezeket nem lehet sablonszerűen alkalmazni. Az RMDSZ politikusa szerint a tervezet által sugallt etnikai behatárolódás bántóan közel áll a román nemzetállam-koncepcióhoz, amellyel a romániai magyarság politikai irányultságtól függetlenül nem ért egyet. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke bejelentette, hogy hasonló szakmai fórum keretében fogják megvitatni az autonómia kérdését. /Borbély Tamás: Korszerűtlen a Csapó-féle autonómiatervezet. Szakmai fórum az alkotmánymódosításról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Módosul a tanügyi törvény is, mivel az új alkotmányban megjelenik a felekezeti oktatás mint önálló oktatási forma. Kötő József ügyvezető alelnök úgy vélte, e téren sikerült megelőzni Európát. A Krónika kérdésére, hogy hol vannak azok a korszerű autonómiatervezetek, amelyek az elmúlt nyolc évben az RMDSZ műhelyeiben készültek, Varga Attila képviselő kijelentette, nem ártana, ha lennének ilyenek, de az elméleteknél fontosabb a cselekvés. Varga Attila meglátása szerint a jelenlegi alkotmány is lehetőséget nyújt arra, hogy a nemzeti kisebbségek jogállásáról megalkotandó törvényben az autonómiát is rögzítsék. /Új helyzetben új teendők ígérkeznek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./"

"Még egyszer sem ült össze, de dolgozik az RMDSZ állampolgárság-bizottsága - derült ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatából. A hivatalban jelenleg az elvándorlás kérdéseit is vizsgáló korábbi szociológiai felmérések összegzése zajlik.Aug. 29-én jelentette be Markó Béla, az RMDSZ elnöke, hogy bizottságot hoznak létre a kettős állampolgárság lehetséges hatásainak felmérésére, a koordinációt pedig az ügyvezető elnökségre bízta. Takács Csaba kifejtette, az RMDSZ-nél zajlik ez a szociológiai munka, például a népszámlálás eredményeinek összesítésével. Magyari Nándorék, Veres Valérék, Horváth Istvánék munkáiban markánsan jelen vannak az identitás vállalása, megőrzése és a migráció kérdései is. Takács szerint nem baj, hogy nem üléseztek, neki koordinációs szerepe van ebben a kérdésben, és a szükséges lépéseket megtette. /Gazda Árpád: "Levelező" tagozat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./"

"Nov. 29-én tartották Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáját. A romániai magyarok erős, hatékony önkormányzati képviselete csak egységes politikai képviselet által valósítható meg - szögezték le a résztvevők. Az elfogadott dokumentum szerint az RMDSZ a helyi autonómiát értékként kezeli, és döntő jelentőséget tulajdonít az önkormányzatok szerepének a gazdasági, szociális, oktatási és kulturális kérdések megfelelő megoldásában, az életminőség javításában. Markó Béla szövetségi elnök hangoztatta: a romániai magyarságnak erős önkormányzati és parlamenti képviseletre, erős RMDSZ-re van szüksége, hogy autonómiát tudjon teremteni magának. Takács Csaba ügyvezető elnök számba vette, milyen feladatokat kell megoldani a választási kampányra való felkészülés jegyében. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke felsorolta azokat az eredményeket, amelyek az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt közötti megállapodás nyomán születtek. Varga Attila parlamenti képviselő sajnálattal állapította meg, hogy az RMDSZ-nek nem sikerült elérnie a kormányt helyi szinten képviselő prefektus intézményének megszüntetését. Az új alkotmány azonban már pontosítja e funkció hatáskörét, amennyiben kimondja, hogy nincs alá- és fölérendeltségi viszony a prefektus és az önkormányzatok között. Két dokumentum született. Az egyik a helyhatósági választások előkészítéséről szól, szükségesnek tartja a helyi szintű tervezést, a jelöltek képzését. A másik dokumentum a regionális fejlesztés jövőjével foglalkozik. /Hatékony önkormányzathoz egységre van szükség. RMDSZ Országos Önkormányzati Konferencia Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"Elégedettséggel nyugtázták a Vajdaságban és Erdélyben Mádl Ferenc köztársasági elnök állásfoglalását a magyar állampolgárság megszerzésének leegyszerűsítése kérdésében. Csapody Miklós képviselő szerint Mádl álláspontjában az MDF a saját nézeteit ismerte fel.Miután a Mádl Ferenc által felkért szakértői testület megállapította: nem ütközik kényszerítő jogi akadályba sem a magyar alkotmány, sem a nemzetközi és az európai jog alapján a magyar állampolgárság megszerzésének leegyszerűsítése, a törvényhozásnak kell módosítania az állampolgársági törvényt ahhoz, hogy magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül szerezhessenek magyar állampolgárságot azon személyek, akiknek felmenője magyar állampolgár volt. Az RMDSZ támogatja azt az elképzelést, hogy a határon túli magyarok könnyebben juthassanak magyar állampolgársághoz, mint ahogy azt a jelenlegi állampolgársági törvény lehetővé teszi. "Ezt a javaslatot annak idején az RMDSZ is aláírta" - emlékeztetett Markó. Az RMDSZ-elnök elmondta, léteznek már olyan felmérések, melyek a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztésének a lehetséges hatásait vizsgálják, és ezek eredményeit hamarosan nyilvánosságra is hozza az RMDSZ. A szövetség vezetői augusztus végén jelentették be, hogy az ügyvezető elnökség irányítása alatt szakértői bizottságot hoztak létre a kettős állampolgárság lehetséges hatásainak a kivizsgálására. E bizottság azóta sem ült össze, de a mulasztásra figyelmeztető, két héttel ezelőtt közölt Krónika-interjú után Takács Csaba ügyvezető elnök a bizottság valamennyi tagját a kérdés elemzésére kérte fel. Az RMDSZ egyébként a 2000-es választási kampányban hirdetett aláírásgyűjtést a külhoni magyar állampolgárság támogatására, az aláírási íveket azonban máig sem összesítette a szövetség. Markó Béla korábban a Krónikának azt nyilatkozta, az akkor megfogalmazott igényt ma is érvényesnek tekinti. Az Erdélybe látogató Mádl Ferenc államfő viszont októberben a Krónikának kijelentette, a romániai magyarság képviselői nem kérték, ezért Magyarország nem foglalkozik az erdélyi magyarok kettős állampolgárságának kérdésével. Csapody elmondta, az MDF új javaslatot készül beterjeszteni az állampolgársági törvény módosítására azzal a céllal, hogy megkönnyítsék azokat a feltételeket, amelyekkel a határon túli magyarok magyar állampolgársághoz juthatnak. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) mérföldkőnek tekinti Mádl Ferenc nyilatkozatát. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) szintén üdvözölte a nyilatkozatot. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Az Országgyűlés térfelén a labda. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./"

"Nem tartották be a nov. 30-i határidőt a Szabadság-szobor helyzetét rendező megoldás kidolgozására. A Dorel Popa aradi polgármester által említett újabb, decemberi terminus Razvan Theodorescu miniszter és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke számára is ismeretlen.Razvan Theodorescu művelődési miniszter őszi aradi látogatását követően nov. 30-át jelölték meg a román és a magyar fél számára is elfogadható megoldás kidolgozására a Szabadság-szobor ügyében, a határidőt azonban nem tartották be. Razvan Theodorescu a Krónikának úgy nyilatkozott, a határidőt nem a minisztérium szabta meg, így sem annak betartása, sem újabb terminus megállapítása nem a minisztérium feladata. "Mi november 15-e körül adtuk át a PSD-nek meg az RMDSZ-nek a Szabadság-szobor helyzetének rendezésére vonatkozó javaslatainkat, a többi már a két politikai alakulat közötti egyeztetés során dől el" - közölte a miniszter. Mintegy két hónappal ezelőtt a PSD és az RMDSZ vezetősége három-három szobrászművészből álló szakbizottságot kért fel a Szabadság-szobor felállításához szükséges újabb térrendezési terv elkészítésére. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt nyilatkozta, a művészek még dolgoznak a tervezeten, az RMDSZ egyelőre csak a művelődési minisztérium javaslatait kapta meg. "A művészek még dolgoznak a terveken, nem zavarhatjuk őket minden félórában" - jelentette ki Takács, aki ezzel indokolta a határidő csúszását is. Hozzátette, folyamatosan tárgyalnak a kérdésről a kormánypárttal. Az RMDSZ ragaszkodik a Szabadság-szobornak a Tűzoltó téren történő elhelyezéséhez. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szintén úgy tudja, hogy a Szabadság-szobor sorsának rendezéséről szóló terv már elkészült, részletei azonban még nem hozhatók nyilvánosságra. /Gujdár Gabriella, Lukács János: Tovább késik a rendezési terv. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./"

"A magyarországi Új Kézfogás Alapítvány Fordulóponton - szándékok, lehetőségek és korlátok a határon túli magyarság gazdasági tevékenységének erősítésében címmel szakmai tanácskozást szervezett dec. 5-6-án, Budapesten. A tanácskozáson a romániai magyarság részéről jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátor, Kerekes Gábor gazdasági ügyvezető alelnök és Erdei Dolóczki István képviselő. A tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök egy olyan külön pénzalap létrehozását javasolta az Új Kézfogás Közalapítványnak, amely elsősorban a fiatal határon túli magyarok vállalkozásait célozza meg támogatásával. Borbély László ügyvezető alelnök javaslatot tett egy olyan támogatási rendszer létrehozására is, amely lehetővé tenné egy földalap létrehozását, hiszen a közeljövőben megnő a föld értéke, és fontos lenne, hogy a földek a magyarok kezébe is kerüljenek. A mikrohitelek rendszerével kapcsolatban a területi jelenlét tovább való terjesztését javasolta, hogy a támogatás minél több magyarlakta megyében eljusson az érintett kisvállalkozókhoz. /RMDSZ-javaslatok az erdélyi magyar vállalkozók támogatására. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./ Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte az Új Kézfogás Közalapítvány kétnapos konferenciával, Budapesten. Lábody László elnök szerint fordulóponthoz érkezett az általa elnökölt testület. "Az alapítvány számos, határon túli magyarságot támogató intézmény és szervezet közül az egyetlen, amely közvetlenül nyújt anyagi segítséget a szomszédos országokban élő magyarok szülőföldön maradásának elősegítéséhez" - jelentette ki. Az elmúlt négy esztendőben az alapítványhoz beérkezett 1992 pályázat mintegy 4,6 milliárd forintos igényt összesített. Az 1463 pozitív elbírálás alá esett projekt több mint 2,3 milliárd forintnyi támogatási összeget jelentett. Az Új Kézfogás tízéves tevékenysége sikeres volt, de a magyar állami költségvetésből származó anyagi segítség korántsem elégíti ki az igényeket. "Tudatában vagyunk annak, hogy az Új Kézfogás által biztosított pénz nem elegendő valamennyi általunk elképzelt tevékenység finanszírozására, arra viszont elégséges, hogy terveket dolgozzunk ki annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság megtalálja a szülőföldön való boldogulás eszközeit - fejtette ki a Krónika kérdésére Markó Béla RMDSZ-elnök. - Az általunk megfogalmazott jövőbeli prioritások közül a sikeresnek mondható mikrohitel-gyakorlat folytatását emelném ki." Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elsősorban a szerbiai privatizációban való részvétel elősegítését várja az Új Kézfogás közalapítványtól, Gajdos József, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke szerint Kárpátalján szabad a pálya, az alapítvány eddigi tevékenysége ugyanis arrafelé eddig csak az ottani magyarok földhöz juttatásában érződött. /Csinta Samu, Budapest: Fordulóponton a Kézfogás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./"

"A RMDSZ előzetes hatástanulmánya szerint határozottan tetten érhető a kitelepedési szándék a kettős állampolgárság biztosításának esetében - közölte dec. 8-án Kolozsváron Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökével folytatott találkozót követő sajtómegbeszélésen. A HTMH elnöke közölte, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) következő ülését várhatóan jövő év elején tartják. A tanácskozás a kettős állampolgárságról szól majd, ezt megelőzően a határon túli magyar szervezeteknek a dec. 17-i szakbizottsági ülésen lehetőségük lesz kifejteni álláspontjukat a kérdéssel kapcsolatban. Takács Csaba közölte, hogy az RMDSZ álláspontja nem változott a kettős állampolgárság ügyében. Az erdélyi magyarság továbbra is igényli ezt a jogot. Bejelentette, hogy a szakemberekből álló kutatócsoport által végzett tanulmány részleges adatai szerint a romániai magyarok 19-24 év közötti korosztályának 10-14 százaléka a kitelepedést megkönnyítő eszköznek tekintené a kettős állampolgárság megadását. A hivatalos találkozón a két politikus egyebek között az elmúlt év megvalósításait, valamint a kedvezménytörvény alkalmazása körüli teendőket tekintette át. Bálint-Pataki örömét fejezte ki, hogy a jogszabály egyik legfontosabb kitétele, az oktatási-nevelési támogatás maradéktalanul megvalósulhat. A magyar kormány a múlt tanévben beérkezett, de az Illyés Közalapítvány körüli jogi hercehurca miatt még ki nem fizetett pályázatokra szeptemberben 4 millió eurót utalt át Erdélybe, az összeg szétosztása folyamatban van. Bálint-Pataki József az elfogadás előtt álló jövő évi magyar költségvetés határon túli magyarokra vonatkozó tételeiről, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) támogatásáról is tájékoztatta a szövetség ügyvezető elnökét. Mint mondta, a HTMH vezetője elégedett a költségvetésben a hivatal számára megállapított összeggel, hiszen ez elegendő az intézmény feladatköreinek ellátására. Takács Csaba az EMTE támogatása kapcsán megjegyezte: fontosnak tartják, hogy az intézmény fennállása óta jövőre kap majd a legtöbbet a magyar költségvetésből. A HTMH-n keresztül évi kétmilliárd forinttal támogatott egyetem költségvetését a jövő évi büdzséből 150 millió forinttal növelték. /Borbély Tamás: Fokozná a kivándorlást a kettős állampolgárság? Előzetes hatástanulmányról számolt be az Ügyvezető Elnökség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ A Magyar Állandó Értekezlet ülésein minden bizonnyal terítékre kerül a magyar állampolgárság kiterjesztése is - nyilatkozta dec. 8-án Kolozsváron Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője. Elmondta, a magyar kormány nem zárkózik el az ezzel kapcsolatos vitától. Az elfogadás előtt álló magyar költségvetési törvényben megszabott pénzügyi keretek elegendőek mindazoknak a feladatoknak az ellátására, amelyekben a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) szerepe van - jelentette ki Bálint-Pataki József. Bejelentette, reményei szerint már a jövő év első hónapjában közzétehetik a mostani tanévre vonatkozó pályázati kiírást, és már az év első felében elkezdődhet a támogatások kifizetése is. A Krónika feltette a kérdést, miért nem tárgyal a magyar kormány az állampolgárság kiterjesztéséről a vajdasági magyarok képviseletein kívül az RMDSZ-szel is, hiszen a szövetség vezetői kifejezték az erre vonatkozó igényüket. Bálint-Pataki József valószínűnek tartotta, hogy a téma napirendre kerül a Máért ülésein. /Gazda Árpád: Felelősen kell kérni. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./ Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke dec. 8-án Kolozsváron megbeszélést folytatott a szövetség vezetőivel. Számba vették az együttműködő, a támogatott és támogató civil szerveződéseket. Bálint-Pataki József szerint a HTMH és az RMDSZ között nagyon jó az együttműködés. Véleménye szerint ideje lenne megvizsgálni, vajon a MÁÉRT ugyanaz a konzultációs fórum-e még, amilyennek elindítói elképzelték, vagy egyre jobban beszűrődik az aktuálpolitika, mely csak árthat a közös munkának. Feltevődött a kérdés: mért nem folyik az erdélyi magyarság képviselőivel is hasonló konzultáció, mint a vajdaságiakkal, a magyar állampolgárság helyzetéről? A HTMH semmilyen konzultáció elől sem zárkózik el. /(Csomafáy Ferenc): Egy sajtóbeszélgetés margójára. Év végi HTMH-RMDSZ konzultációk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./"

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) dec. 14-én tartotta ülését Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzése után Takács Csaba ügyvezető elnök számolt be a Szövetség állapotáról, majd Nagy Zsolt, az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök a 2004-es helyhatósági választások előkészítésére vonatkozó határozattervezetet ismertette. Módosították az SZKT működési szabályzatát, s nyilatkozatot fogadtak el a választási rendszert módosító törvénytervezetekkel kapcsolatban. Sültgalamb vagy balkáni gerle? című politikai helyzetelemzésében Markó Béla emlékeztetett arra, hogy mindazt, amit az erdélyi magyarság mostanáig elért, a deáki mérsékletnek köszönhető. - Az alkotmánymódosítás az összefogásra volt fontos alkalom, mondotta. Markó Béla hangsúlyozta: befogadó, de egységes RMDSZ-re van szükség ahhoz. Szembe kell nézni azzal, hogy egyrészt román oldalról, akár a választási törvény módosításával is megpróbálják a romániai magyarság parlamenti képviseletét felszámolni, vagy meggyengíteni, másrészt pedig "mindenféle fórumok, szövetségek, egyesületek, tanácsok próbálnak megosztani minket, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Pártnak gyűjtve ezáltal szavazatokat". A kormánypárttal kötött protokollumról szólva Markó Béla elmondta: két teljesítetlen egyezség maradt még hátra: a Szabadság-szobor és a két kolozsvári magyar egyetemi kar létrehozása. A Szabadság-szoborral kapcsolatban körvonalazódik egy kompromisszumos megoldás. A magyar karok megvalósítását nem könnyű létrehozni. Szabó Károly (Szatmár megye) szenátor kifejtette: nincs különösebb súlya a megalakult "képződményeknek", de jó óvatosnak lenni, mert könnyen veszélybe kerülhet az RMDSZ parlamenti képviselete. Kónya-Hamar Sándor (Kolozs megye) képviselő szerint nem lehet elítélni a másképpen gondolkodókat, inkább a kiegyezésre kell törekedni. Kelemen Attila képviselő úgy vélte, sokkal veszélyesebb a Budapestről, mint a Bukarestből jövő megosztottság, s meg kell próbálni kormánypolitikától mentesen kezelni az erdélyi kérdést. Eckstein-Kovács Péter (Kolozs megye) szenátor szerint azon kell munkálkodni, hogy az RMDSZ vonalával egyet nem értő ellenfelek minél nagyobb számban harcostárssá váljanak, akik azonban szervezetten az RMDSZ ellen fognak fellépni, ellenfélből ellenségek lesznek. Az SZKT elnöke, Frunda György (Maros megye) szenátor szerint mind az EMNT, mind a SZNT az RMDSZ ellen munkálkodik, ezekben olyan opportunista politikusok tevékenykednek, akik kiszorultak az RMDSZ-ből, s ezért szükségük volt egy párhuzamos politikai szervezet létrehozására. Vekov Károly (Kolozs megye) elmondta, elsősorban egységteremtésre van szükség, minden magyar felelős minden magyarért, csak olaj a tűzre, ha kizárunk sorainkból embereket. Eckstein-Kovács Péter szenátor javasolta, hogy tegyék lehetővé az RMDSZ színeiben való jelölést azoknak, akik eddig függetlenként vagy más pártok képviselőjeként indultak a helyhatósági választásokon. A szenátor indítványát elfogadták. Indítványozta, hogy a helyhatósági választásokon a befutó helyek harminc százalékát biztosítsák a nők számára. Ezt a javaslatot viszont nem fogadta el az SZKT. /Papp Annamária: Minden magyar felelős minden magyarért. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Markó Béla kijelentette: amennyiben az egységes politikai képviseletet gyengítik, egy már megszerzett jogot gyengíthetnek. Azért van aggodalom benne, mondta, mert a mérleg másik tányérján az ostobaság van. Iszlay Árpád kijelentette: akiknek az SZKT-n kellene ülniük, s ehelyett "Kolozsváron nagyokat mondanak", azokat nem minősíti. Háry Jánoshoz hasonlította őket, hozzátéve, hogy Háry csak a kocsmában mondott nagyokat, nem a fórumokon, és az a különbség ezen "gittegyletek" között, és közötte, hogy Háry János nem ártott senkinek. Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Budapestről jön a megosztás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./"

"Nem őszinte, nem erdélyi, nem fogalmaz meg alternatívát - így foglalható össze Takács Csaba álláspontja a dec. 13-án megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról /EMNT/. Az RMNT kezdeményezői hangsúlyozták: nem kívánnak az RMDSZ ellenpártjaként indulni a választásokon, hanem olyan nemzetpolitikai testület létrehozását tervezik, amelynek célja nem ellentétes az RMDSZ programjában megfogalmazott célokkal. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: Az EMNT és az RMDSZ közti viszonyt a viszonynélküliség jellemzi, mert szerinte ez a mozgalom nem őszinte. Nyilatkozataival ellentétben az EMNT igenis készül a helyhatósági választásokra. Mivel nem tudják megkérdőjelezni az RMDSZ eredményeit, az erdélyi magyarok számára a legérzékenyebb, legnépszerűbb témával hozakodnak elő, az autonómiával. Dél-Tirol is 34 év után kapta meg ezt a státust. Takács bizonygatta az RMDSZ útjának helyességét. Elkészítettek egy autonómia-tervezetet. Ezeknek a tervezeteknek a vitáját viszont azok akadályozták meg az évek során, akik most számon kérték az RMDSZ-től. Takács szerint az EMNT bölcsője Budapesten van. Ezek a politikai erők megosztják az erdélyi magyarságot, az RMDSZ felszámolását célozzák. Takács ezt Kárpát-medencei kominternnek nevezi. Köszönettel fogadták a státustörvényt, amely tagadhatatlanul a Fidesz-kormány érdeme, de az a határon azért tudott "átjönni", mert az RMDSZ Romániában rendelkezett azzal a politikai súllyal, hogy azt alkalmazhatóvá tegye. A Sapientia is a magyar kormány és az erdélyi magyar történelmi egyházak jó szándékú elképzelései szintjén maradt volna, ha engedélyeztetését az RMDSZ nem viszi-gyűri át a nacionalista román politika obstrukcióin. Takács hangsúlyozta, hogy az EMNT kezdeményezője, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyon szigorú politikai pártként működő szervezet. A más véleményen levő egyházi személyeket folyamatosan kiszorították, mert "politikai meggyőződésük nem esett egybe a Vezér véleményével." /Székely Kriszta: Megosztani a magyarságot, ez az EMNT célja - véli Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

"Tizennegyedik születésnapját ünnepelte az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. A tulajdonképpeni évfordulótól még jó három hét választ el. Mindazokat, akik az elmúlt 14 esztendő során munkájukkal hozzájárultak a szervezet mai arculatának kialakulásához, a jelenlegi vezetőség oklevéllel és emlékplakettel tüntette ki. Az ünnepélyes átadásra, Dévára, a polgármesteri hivatal dísztermébe több mint hatvanan jöttek el. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ első Hunyad megyei képviselője, Márton Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselő, aki 1996 és 2000 között felvállalta Hunyad megye képviseletét is, illetve Orbán Mária, az RMDSZ dévai szervezetének volt elnöke és kisebbségi tanfelügyelő levélben üdvözölték a jelenlévőket. Az ünnepséget Eőry László, a Hunyad megyei szervezet tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. A szórványban való összefogás fontosságát emelte ki beszédében Borbély Márton, a megyei szervezet kétszeres elnöke. Winkler Gyula parlamenti képviselő, jelenlegi megyei elnök kifejtette: az autonómia azt jelenti a Hunyad megyei magyarok számára, akik a lakosságnak alig 6 százalékát teszik ki, hogy az őket érintő kérdésekben dönthessenek, illetve részt vehessenek a térséget érintő döntések meghozatalában. Winkler szerint ebben a vonatkozásban már számtalan lépés történt a Hunyad megyei magyarság életében az önállósodás felé, hiszen Déva, Vajdahunyad, Petrozsény, illetve a megye önkormányzatában létszámból fakadó lehetőségeknél nagyobb arányban képviseltetik érdekeiket. A civil szerveződés terén eredmény például a csernakeresztúri Tájház, a bővülő vajdahunyadi Magyar Ház, a kialakulóban lévő dévai Magyar Ház, a petrozsényi oktatási és művelődési központ stb. Segesvári Miklós Pál hajdani alprefektus, Hauer Erich volt vajdahunyadi tanácsos és a helyi szervezet volt elnöke, illetve id. Nemes József, a dévai szervezet alapító tagja és hajdani elnöke post mortem kitüntetésben részesültek, a jelenlévők egy perces csenddel adóztak emléküknek. /Gáspár-Barra Réka: "Nagykorú" az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./"

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke január 15-i sajtótájékoztatóján kijelentette: kisebbségpolitikai és magyar szempontból áttörésre számít, és szerinte a tavalyi behódolás után az idei esztendő az autonómia éve lesz. Ezért kezdeményeztek dialógust a megosztottság leküzdésére. "Az erdélyi magyarság sorsa és jövője iránti aggodalomtól és felelősségtől indíttatva az EMNT Állandó Bizottsága párbeszédet kezdeményezett az RMDSZ vezetőségével. Megítélésünk szerint a romániai magyarság képviseletét egyoldalúan kisajátító, totalitárius párttá torzult szövetségünk kudarcpolitikájából egyedül az 1992. évi Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott közösségi önrendelkezés jelenthetne kiutat."– állapította meg az EMNT elnöke. A három szintű autonómia része az RMDSZ-programnak. Tőkés László sajnálatosnak tartja azt, hogy Markó Béla visszautasította a párbeszédet /Péter I. Zoltán (Bihari Napló): EMNT: 2004 az autonómia éve lesz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ Tőkés László emlékeztetett, egyik nyilatkozatában Takács Csaba ügyvezető elnök kijelentette, hogy: "Csak robbantásokkal lehet egyik napról a másikra autonómiát kivívni!" Markó Béla elnök a szerbiai választások rémképével igyekszik sokkolni az erdélyi magyarságot, nem kevesebbet állítva, mint azt, hogy "az ottani magyarság elsősorban azért veszítette el parlamenti képviseletét, mert nem lépett fel egységesen a választásokon". A valóság az, hogy a szerbiai választások elvesztése a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség hatalombarát politikájának a csődjét jelenti. Tőkés László kiemelte: elfogadhatatlan, hogy az RMDSZ vezetősége jobban szót ért és inkább hajlandó tárgyalni az utódkommunista román Szociáldemokrata Párttal, mint saját nemzettársaival – az EMNT-vel. Hozzátette: érthetetlen, hogy az MSZMP jogutódjának, az MSZP-nek a pártelnöke, Kovács László miért fogja vissza a párbeszédtől az RMDSZ-t. Tőkés László kérte a magyar kormányt, hogy az RMDSZ-t ne tekintse a romániai magyarság "egyedüli legitim képviselőjének", hanem az EMNT képviseletét is hívja meg a Magyar Állandó Értekezlet rövidesen sorra kerülő tanácskozására. /Az EMNT nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./ Az erdélyi magyar–magyar párbeszéd és összefogás megvalósulására szólította fel Tőkés László püspök, az EMNT elnöke az RMDSZ tagságát és választóit, valamint a helyi és területi RMDSZ-szervezeteket január 15-i sajtónyilatkozatában. Erre azt követően került sor, hogy Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: csakis az RMDSZ-en belül képzeli el a párbeszédet. /Papp Annamária: Egyedüli megoldás: az RMDSZ keretében párbeszédet folytatni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

A Temes megyei RMDSZ elnöksége, a történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek képviselői Takács Csabával, az RMDSZ országos ügyvezető elnökével és Porcsalmi Bálint szórványkérdésekért felelős alelnökkel folytattak megbeszélést január 14-én Temesváron. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő, az EMNT egyik alelnöke szerint az RMDSZ elvesztette monopolhelyzetét, és nem képviseli kellő eréllyel az autonómiát. Ugyanakkor kollégáival együtt biztosította Takácsot, hogy Temes megyében az önkormányzati elveket szem előtt tartva építkeznek, s nincs szükség alternatív listákra. Fórika Éva és Szász Enikő elmondták: RMDSZ-es tisztségviselőkként, városi, illetve megyei tanácsosként képviselik a magyarságot, de nem találják “összeférhetetlenségnek”, ha tagjai az EMNT-nek, ugyanis mindketten csakis az autonómiát tartják a romániai magyarság megmaradási esélyének. Bodó Barna és Marossy Zoltán megyei tanácsosok nehezményezték, hogy a szövetség gyakorlatilag egy szavazógépezet, a döntéseket ráerőszakolja a más véleményen lévőkre. /Pataky Lehel Zsolt: Takács: leleményesség és politikai helyzetfelismerés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./

Január 23-án ünnepelte Szatmárnémetiben a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont "új épületbe" költözését, az eseményen jelen volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Ádámkó István iskolaigazgató rövid történeti áttekintést tett: felidézte az iskola indulását, 1991–ben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban kapott helyet a felekezeti iskola, majd 1994–ben új épületbe költözött, ekkor vette fel Hám János szatmári püspök nevét. Az iskolának 323 diákja van, a líceumi osztályok mellett gimnáziumi ötödik–nyolcadik osztály is működik, a tanári kar pedig 20 pedagógusból áll. "Örülök, hogy ez az év is jól kezdődik" – indította felszólalását Schönberger Jenő megyés püspök. Azzal, hogy a római katolikus iskola a püspökség melletti épületrészbe került, Reizer Pál püspök álma vált valóra. /(anikó): Az új épületbe költözést ünnepelte meg a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 24./

Noha törvény írja elő a közpénzeket kezelő intézmények tájékoztatási kötelezettségét, tovább tart a titkolózás a Communitas Alapítványnál. Az alapítvány immár negyedik éve kezeli a romániai magyarság számára nyújtott bukaresti költségvetési támogatást, ám azt is csak sejteni lehet, hogy kuratóriuma az RMDSZ vezérkarával azonos. A Krónika adatai szerint a Communitas által kezelt támogatási összeg egyre nőtt, ennek azonban évről évre kisebb hányadát osztották nyilvános pályázaton. Kurátorai a 2004-es évben 50 milliárd lej sorsáról döntenek. A közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító törvényre hivatkozva a Krónika hivatalos formában volt kénytelen információkat kérni az RMDSZ Ügyvezető Elnökségétől és a Communitas Alapítvány titkárságától az alapítvány működésére, gazdálkodására vonatkozóan. A hivatalos fellépést az tette szükségessé, hogy az alapítvány titkárságától korábban még a kuratórium összetételét sem sikerült megtudni. A törvény előírja, hogy a hasonló intézmények kötelesek évente beszámolni tevékenységükről, ezt a Communitas Alapítvány eddig csak egy esetben tette meg, a 2002 októberében bemutatott adatok is csak részben nyújtanak eligazítást a pénzek elköltéséről. A Krónika megkérdezte, hogy melyek voltak azok a keretösszegek, amelyeket 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban nyilvános pályázatokon osztott ki az alapítvány, mire ment el a támogatás nem nyilvánosan kiosztott része, és mennyit költött az alapítvány ebben az időszakban a saját működésére. Farkas András, az alapítvány irodavezetője az újság munkatársát Takács Csabához irányította, az RMDSZ ügyvezető elnöke viszont azt mondta, az alapítványi irodában adnak tájékoztatást. Az irodavezető drótpostán átküldött levélből azonban lényegében nem kaptak választ kérdésükre. A pénzügyminisztériumi adatbázisból az alapítványnak csak az 1999-es és a 2000-es mérlegét lehet lehívni. A Transindex internetes újság Disputa fórumán 2002 tavaszán-nyarán lángolt fel az alapítvány rejtelmeit kutató jeligés levelezés, melyből a Krónika 2002. augusztus 10-én közölt összeállítást. Akkor Takács Csaba vállalta, hogy a következő ülésen részletes tájékoztatást nyújt az alapítvány pénzügyeiről. E következő ülésre 2002. október 26-án került sor. Az ülésen Frunda György SZKT-elnök eredetileg öt percet engedélyezett a Communitas pénzügyeiről szóló fejezetet megtárgyalására, Takács Csaba ügyvezető elnök ezt az időt is főleg arra szánta, hogy elmondja, miért döntöttek korábban úgy, hogy nem válaszolnak az itt-ott megjelent gyanúsítgatásokra. Az összegző adatokat tartalmazó jelentést az ügyvezető elnök csak a hozzászólások után olvasta fel. Az SZKT és a SZET 2002. októberi ülésén felolvasott háromoldalas jelentés máig az egyetlen dokumentum, amelyben az RMDSZ vezetősége beszámolt a magyar közösség előtt arról, hogy mire is ment a magyarságnak szánt román költségvetési támogatás. 1997-től már az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elestek volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. A dokumentum szerint az EMKE maga kérte a pénzosztás feladatának átadását. Az RMDSZ az 1998. márc. 30-án bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. Azóta a Communitas kizárólag a román költségvetésből származó pénzalapokkal gazdálkodik. A sajtó, a könyvkiadási, a művelődési, az ifjúsági és a szórvány szaktestület mellett egy ösztöndíjakat megítélő szaktestület is alakult. Míg 2001-ben a kilencvenmilliárdos keretből a magyarságnak 13,385 milliárd jutott, a 2004-es költségvetési törvényben a keretösszeg 240 milliárdra, a magyarság részesedése pedig – a kormány jóváhagyására váró tervezet szerint – 50 milliárdra emelkedett. Az RMDSZ vezetői korábban 2003 őszére ígérték annak az internetes honlapnak a létrehozását, melyen bárki tájékozódhat a támogatottakról és a számukra megítélt összegszerű támogatásokról. Év Össz támogatási Ebből a romániai A keretösszeg Nyílt pályázaton A teljes összeg keret magyarságnak jutott százaléka kiosztott összeg százaléka (milliárd lej) (milliárd lej) (milliárd lej) 2001 90 13,385 14,87 5,78 43,18 2002 126,498 18,612 14,71 6,4* 34,38 2003 190 37,3 19,63 10,1* 27,07 2004 240 50 20,83*-al jelölték a becsült, illetve számított adatokat /Gazda Árpád: Tovább tart a titkolózás a magyar közösség támogatásait kezelő Communitas Alapítványnál. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

- A magyarországi politikai erők nem mérik fel, mekkora történelmi hibát követnek el azáltal, hogy Erdélyt a magyarországi belpolitika színterévé változtatják – jelentette ki február 8-án Újhelyi István országgyűlési képviselő, a Fiatal Baloldal Ifjú Szocialisták (FIBISZ) elnöke Kolozsváron. Újhelyi a FIBISZ vezetősége és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke között lezajlott megbeszélés után rendezett sajtótájékoztatón nyilatkozott, amelyen Zuschlag János országgyűlési képviselő, a FIBISZ alelnöke is részt vett. Takács Csaba elmondta: örvend annak, hogy a magyarországi baloldal markánsabban jelenik meg Erdélyben, mert ez bizonyítja azt, hogy ők is ugyanúgy érdeklődnek Erdély iránt, mint mások. Hozzátette: Erdély mindenkié, és minden magyarországi vendéget szívesen látnak. Takács Csaba arról biztosította a Magyar Ifjúsági Értekezlettel /MIÉRT-tel/ együttműködő FIBISZ-t, hogy az RMDSZ logisztikai segítséget is biztosít majd a romániai ifjúsági szervezet által támogatott jelölteknek. Az ifjú jelölteket a FIBI

Interneten hirdette meg idei első pályázatait az erdélyi magyarság költségvetési támogatását kezelő Communitas Alapítvány. Noha a törvényben megszabott határidő lejárt, az alapítvány még nem küldte el a Krónika szerkesztőségébe a korábbi években kiosztott támogatásokról kért adatokat. Az alapítvány, mely 2001 óta kezeli az erdélyi magyarság számára juttatott bukaresti költségvetési támogatásokat, idén 50 milliárd lejt oszthat szét a pályázók között. A Communitas Alapítvány nem válaszolt a Krónika kérdésére, hogy kikből áll az erdélyi magyarság pénzét osztó kuratórium. A támogatások elosztásáról eddig csak egyszer, 2002 októberében számolt be az RMDSZ ügyvezető elnöke. A Krónika január végi írásának hatására az RMDSZ honlapján megjelent a kuratórium összetétele. Az ott közölt adatok lényegében igazolták azt a korábbi feltételezést, hogy a testületet az RMDSZ vezető politikusai alkotják. Tagjai: Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Nagy F. István volt ügyvezető alelnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Winkler Gyula képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. /Gazda Árpád: Meghirdették a 2004-es pályázatokat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Az erdélyi magyar televíziót működtető Janovics Jenő Alapítvány bejegyzése folyamatban van. A Krónika értesülései szerint az alapítók között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televíziótársaság igazgatótanácsának aligazgatója, Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke, valamint Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke szerepel. Az öttagú alapítói testület mellett az alapítvány munkájában – információk szerint – egy 13 tagú kuratórium vesz részt. Az operatív döntéseket hozó kuratórium tagjai közül eddig csak Jakab Gábor kolozsvári római katolikus pápai káplán és Vetési László református szórványmissziói előadó neve került nyilvánosságra. A magyar állami pénzekből létrehozott erdélyi intézmények közül a státusirodák esetében három pillérre – RMDSZ, egyházak, civil szféra – helyezték a döntéshozatalt, míg a Sapientia Tudományegyetem alapítói között kizárólag az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői szerepelnek. /Lukács János: Egyházi igény... = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./