Dec. 23-án a kormány jóváhagyta több megye prefektusát és alprefektusát. Az RMDSZ-jelöltek közül eddig három alprefektus nyerte el a végső jóváhagyást: Kovászna megyében Gazda László, Maros megyében Burkhardt Árpád, Szilágy megyében pedig Csóka Tibor kap kinevezést az alprefektusi székbe. Dec. 24-én délelőtt folytatódtak a koalíciós tárgyalások a kormánynál. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Verestóy Attila szenátor vett részt a koalíciós tárgyalásokon, amelyeken véglegesítették a prefektusi, alprefektusi és prefektúrai igazgatói tisztségek nagy többségét. A dec. 24-i ülésén sor kerül a legtöbb megye prefektusának és alprefektusának a jóváhagyására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 24., 937. sz./

"A kolozsvári Szabadság január 8-i számában közölt nyilatkozatában Takács Csaba ügyvezető elnök megerősítette Kiss János Botond és Molnár B. Géza államtitkári kinevezését a környezetvédelmi, illetve az egészségügyi tárcához, és kijelentette, hogy másik két államtitkári tisztséget illetően is lezárultnak tekinthetők az egyeztetések. Ennek értelmében Béres András, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola filozófiatanára, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke az oktatásügyi államtitkári, Kovács Adorján, a Fehér megyei Szőlészeti és Borászati Kísérleti Állomás főkutatója pedig a mezőgazdasági államtitkári kinevezésre vár. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 8., 940. sz./"

"Takács Csaba ügyvezető elnök jan. 12-ére az RMDSZ kolozsvári Pavlov utca 21. sz. alatti székházába összehívta a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát. A tanácskozáson, amelyen részt vesz Markó Béla szövetségi elnök is, napirenden szerepelnek: 1. A kormánykoalíciós tárgyalások ? helyzetértékelés, tájékoztatás országos és helyi szinten; 2. Szervezési, tájékoztatási és önkormányzati kérdések; 3. Az idei első félév RMDSZ-munkaprogramja (belső választások, kongresszus) ütemterv, javaslatok megtárgyalása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 10., 942. sz./"

"Jan. 12-én Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Markó Béla és Takács Csaba tájékoztatott az országos szintű koalíciós egyeztetésekről, a területi elnökök pedig beszámoltak a megyékben folyó hasonló tárgyalások menetéről és eddigi eredményeiről. A beszámolókból kialakult kép azt mutatja, hogy a szövetség által a különböző megyei tisztségek betöltésére ajánlott személyek kiválasztása széleskörű társadalmi konzultációval történik, amelynek alapvető szempontja a jelöltek kiváló szakmai felkészültsége és politikai elkötelezettsége. - Javasolták, hogy ott, ahol ez még nem történt meg, az RMDSZ kezdeményezze, illetve szorgalmazza a koalíciós partnerek helyi képviselőiből álló politikai egyeztető-tanácskozó állandó bizottságok létrehozását, amelyek célja a koalíciós megegyezésből, illetve a kormányzási programból következő tennivalók megvalósításának követése helyi szinten. - A részvevők véleményezték az 1997-es RMDSZ-tevékenység ütemtervét is. A idei év két legjelentősebb eseménye lesz a belső választások és a kongresszus megtartása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 13., 943. sz./"

"Jan. 14-én tartotta első idei sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése Bukarestben. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy a parlamenti vakáció dacára az RMDSZ nem vakációzott, mind központi, mind területi, megyei szinten élénk tevékenységet folytatott, hiszen a kormányzásban való részvétel újabb kihívást és több feladatot, felelősséget jelent a szövetség számára. Megemlítette, hogy a tegnapi koalíciós tárgyalások során az RMDSZ négy jelöltjét véglegesítették az államtitkári tisztségekben, akiket a kormány a mai napon nevez ki. Jelesen: Béres András, Borbély László Kovács Adorján és Bara Gyula kap államtitkári kinevezést. - Vida Gyula, a Képviselőház privatizációs bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a költségvetési, pénzügyi és privatizációs bizottságban fokozott ütemű munka folyik, a volt kormánypárt azonban az információszolgáltatás késleltetésével próbálja akadályozni az új kormánykoalíció munkáját. Példaként említette, hogy a Képviselőház privatizációs bizottságához csak most jutott el az Állami Vagyon Alap 1995-ös tevékenységéről szóló jelentés, valamint az 1996. évi (!) privatizációs program. A benzin- és energiaárak emelésével kapcsolatban is súlyos mulasztással vádolta a volt kormányt, hiszen az áremelést már tavaly júniusban meg kellett volna ejteni, de a Vacaroiu-adminisztráció választási érdekekből halogatta, illetve az új kormányra hárította a népszerűtlen, de elkerülhetetlen intézkedést. Hasonlóképpen hamis információkat adott a volt kormány a gazdaság helyzetéről, a kereskedelmi mérleg valós hiányáról. A szociális védelem terén hozandó intézkedésekkel szembeni türelmetlenség természetesen indokolt a közvélemény és a sajtó részéről, mondotta Vida Gyula, de meg kell érteni, hogy a szociális védőháló kidolgozása hosszabb folyamatot igényel, mert összetett programot, inflációmentes, a gazdasági hatékonyságra épülő kompenzációs és szociális segélyrendszert kell kidolgozni, amelyet csak alapos elemzésre lehet építeni. - Verestóy Attila a Szenátus rendkívüli ülésszakának szükségessége mellett érvelt, amely arra hivatott, hogy a megfelelő előkészítéssel elősegítse a sürgős törvények gyorsabb elfogadását. A Kolozsváron újra megnyitandó magyar konzulátus ügyében a kolozsvári városi tanács ellenzéki tanácsosai által közzétett állásfoglalással kapcsolatban Takács Csaba leszögezte: a kérdésben semmiképpen nem illetékes a városi tanács, a döntés kizárólag a kormány hatáskörébe tartozik, és nyilvánvaló, hogy az RNEP-tanácsosok csupán Funar pártjának legitimizálására és újabb politikai feszültségkeltésre törekednek. Egyébként Kolozsvárt gazdasági és kulturális jelentősége és földrajzi fekvése is alkalmassá teszi arra, hogy otthont adjon egy olyan magyar konzulátusnak, amely a debreceni román konzulátussal együtt egyformán hasznára lesz mindkét ország állampolgárainak, és hatékony szerepet tölthet be a kétoldalú gazdasági, kulturális és személyes kapcsolatok bővítésében. - Markó Béla cáfolta, hogy Ion Caramitru művelődési miniszter arra kérte az RMDSZ-t, jelölje Szőcs Gézát az államtitkári funkcióra."

"A múlt év végén jelent meg a Romániai Magyar Ki Kicsoda a nagyváradi Scripta és az RMDSZ gondozásában. Jan. 16-án Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ szervezésében a Kossuth Klubban a magyarországi közönségnek is bemutatták a könyvet. A bemutatón jelen voltak a kötet romániai kiadói és szerkesztői, továbbá Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök. Markó Béla kifejtette: a kiadvány hozzájárulhat annak a szemléletnek a megváltoztatásához, hogy Erdély "mindössze" a balladák, a havasok és a magyar hagyományok földje. Az ott élő magyarok - a nagy magyar közösség részeként - jelentős szellemi értéket is hordoznak. Stanik István, a Scripta igazgatója elmondta: a kiadványban azok a meghatározó személyiségek kaptak helyet, akik jelentős közösségi feladatokat vállaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./ "

"1996. január 21-én ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a testületet a kormánykoalíciós tárgyalások jelenlegi szakaszáról. Megállapították, hogy az RMDSZ-nek mint koalíciós partnernek érdeke az átalakítási folyamat minél gyorsabb lezárása, a kormányzati felelősségek országos és helyi szintű véglegesítése, ami szükséges feltétele az állami közigazgatástól elvárt hatékony működésnek, a gazdasági és szociális kérdések megoldását célzó intézkedések mielőbbi meghozatalának, az államapparátus és a költségvetési intézmények tevékenységét biztosító költségvetési törvény elfogadásának, a kormányprogram érvényesítésének. - Megvizsgálták a koalíciós tárgyalások során az RMDSZ-nek leosztott, de még be nem töltött tisztségek kérdését. Kötő József ügyvezető alelnök bejelentette, hogy visszalép a művelődési államtitkári jelöltségtől, mivel többszöri egyeztetés után sem alakultak ki a jó személyes együttműködés feltételei a minisztérium vezetőjével. Bár az Ügyvezető Elnökség ezt a jelölést továbbra is megfelelőnek tartja, a bejelentést tudomásul vette. A szövetségi elnök felkérte az Ügyvezető Elnökséget, hogy sürgősen folytassák le a szükséges konzultációkat, és még a hét folyamán tegyenek új javaslatokat a szóbanforgó tisztségre. A Szövetségi Képviselők Tanácsa következő ülésével kapcsolatban az Ügyvezető Elnökség döntött arról, hogy február 1-ig eljuttatja az SZKT-tagoknak a főosztályok beszámolóit féléves tevékenységükről, továbbá elkészíti féléves jelentését a szövetség állapotáról, amely átfogja a választások előtti és az azokat követő időszakot. - Az Ügyvezető Elnökség kidolgozta tervezetét az idén megtartandó RMDSZ-kongresszus előkészítésének naptári tervéről, amelyet elfogadásra javasol az SZKT-nak. A februári SZKT-üléstől az ÜE döntést vár pályázat meghirdetéséről a helyszínre, a pályázatokat elbíráló testületekre, a program-, illetve a szabályzat-módosító bizottság képviseleti normáira és a személyi javaslatokat tevő RMDSZ-testületekre vonatkozóan. A javasolt ütemterv értelmében a Szövetségi Képviselők Tanácsának soron következő második ülésén ismertetik a pályázatok elbírálását, megalakulnak a bizottságok, amelyek azonnal megkezdik munkájukat. Ugyanez az SZKT-ülés dönt a szervező bizottság összetételéről is, és javaslatot tesz Markó Béla szövetségi elnöknek a kongresszus összehívásának időpontjára vonatkozóan. Ezt a javaslatcsomagot véleményezésre a Szövetségi Egyeztető Tanács február 2-i ülésén is bemutatják. - Az Ügyvezető Elnökség határozatokat hozott szervezési, ügyviteli és ellenőrzési kérdésekben, megbízta Náznán Jenő gazdasági alelnököt és Birtalan József gazdasági igazgatót, hogy február 15-ig tegyék meg a költségvetési év lezárásához szükséges intézkedéseket, beleértve az RMDSZ kintlevőségeinek rendezését és a tagdíjbefizetések helyzetének tisztázását. - Takács Csaba ügyvezető elnök, tekintettel Béres András államtitkári kinevezésére, 1997. január 17-én felmentette őt ügyvezető alelnöki tisztségéből, és konzultációkat folytat az Oktatási Főosztályt vezető alelnök tisztségének betöltése érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 21 /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 21., 949. sz./"

"Jan. 27-én Markó Béla az RMDSZ más vezetőivel együtt a szövetség bukaresti székházában találkozott az RMDSZ minisztereivel és államtitkáraival. Az RMDSZ országos vezetése és kormányzati tisztségviselői közötti kölcsönös tájékozódást és a kormányzati feladatok ellátásában felmerülő kérdések politikai megközelítését szolgáló heti megbeszélésen Markó Béla tájékoztatott a kormánykoalíciós tárgyalások menetéről, és rövid helyzetfelmérő beszámolót tartott, majd az RMDSZ kormányzati tisztségviselői számoltak be munkájukról és a munkájuk során felmerülő problémákról. A fölvetett kérdésekre Markó Béla szövetségi elnök válaszolt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 28., 954. sz./A beszámolót követő tisztújításon három jelölt (Bálint Kelemen Attila, Boros János és Molnos Lajos) közül a közgyűlés Boros János eddigi önkormányzati alelnököt, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének főelőadóját választotta meg elnöknek. Az új elnök első felszólalásában kifejtette, javítani fogja a megyei RMDSZ kapcsolatát a sajtóval, valamint a kormánykoalíció pártjaival, és az eddigi tevékenységek folytatása mellett nagy figyelmet fog szentelni az ifjúság problémáinak. Az ülésen részt vevő Takács Csaba ügyvezető elnök megköszönte Molnos Lajosnak a megyei szervezet élén kifejtett munkáját, és leszögezte: a tisztújító választásokat nem a régi elnök vesztette el, hanem Boros János nyerte meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 27., 953. sz./"

"Febr. 1-jén tisztújító küldöttgyűlést tartott az RMDSZ Maros megyei szervezete. A küldöttközgyűlésen részt vett Markó Béla Maros megyei szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az ülésen élénk vita zajlott az RMDSZ Maros megyei vezetésének munkájáról, majd a küldöttgyűlés többségi szavazattal újraválasztotta a megyei RMDSZ elnökévé Zonda Attilát. Ugyancsak febr. 1-jén tisztújító küldöttközgyűlést tartott az RMDSZ Szatmár megyei szervezete is. A tanácskozáson az RMDSZ országos vezetősége képviseletében jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök. A közgyűlés Varga Attila képviselőt választotta a Szatmár megyei RMDSZ új elnökévé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./"

"A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel szervezett megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Köre jan. 31-én. Az egyetemi diákokból és érdeklődőkből álló közönség előtt Cs. Gyimesi Éva, Magyari Vincze Enikő, Egyed Péter és Magyari Nándor László olvasott fel vitaindító tanulmányt. Az előadók szerint önjelölt illetékesek nem képesek a korszerűségi követelményeket felismerni, a hajdani Bolyai Egyetemből mítoszt csináltak, a négy előadást tartó szerint időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastrukúra most kezdődő kiépítése. Egyelőre egy önálló, de a megerősödött egyetemi kört el nem hagyó magyar tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyimesi Éva beszélt önjelölt illetékesekről, akik sohasem dolgoztak egyetemeken vagy főiskolákon: "Politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők." - minősített. Dezső Gábor, a Bolyai Társaság titkára felolvasta a Bolyai Társaság nyilatkozatát: kiállnak az önálló állami magyar egyetem mellett, és tolmácsolta Horváth Andornak, a társaság elnökének a részvevőkhöz intézett levelét, melyben ő is a magyar egyetem mellett tett hitet. A tanácskozás második részében Béres András oktatásügyi államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ Ügyvezető elnöke ismertették az RMDSZ álláspontját a magyar nyelvű egyetemi oktatás kérdésében, majd válaszoltak a jelenlevők kérdéseire. A vitában felszólalók szerint az erdélyi magyar diákok és egyetemi oktatók továbbra is kitartanak a külön, magyar nyelven működő állami egyetem létrehozása mellett, melynek székhelye gyakorlati és szakmai meggondolások miatt csak Kolozsváron lehet. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális lehet-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. A tanácskozáson meghívottként jelen volt Egyed Albert, a magyarországi Közoktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője. /Horváth Anikó: Önálló magyar egyetem a megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./"

"Febr. 2-án Kolozsváron, a Szent Mihály Plébánia üléstermében ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/. Megvitatták Markó Béla szövetségi elnök beszámolóját az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásainak eredményeiről és a kormányzati helyzetben való tennivalókról. A felszólalók ajánlásokat tettek a koalícióban alkalmazandó stratégiákra, a szövetségi politizálás prioritásaira vonatkozóan. A vita után a testület határozatot fogadott el, melyben kifejezte egyetértését a szövetségi elnök tájékoztatójában ismertetett politikai döntésekkel és a megfogalmazott célkitűzésekkel. Takács Csaba ügyvezető elnök előterjesztette az RMDSZ-kongresszus előkészítésének ütemtervét; a SZET egyetértőleg tudomásul vette a tervet és ajánlásokat fogadott el a program- és alapszabályzat-módosító bizottság létszámára vonatkozóan. A tanácskozáson az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei 1996-os tevékenységéről és az 1997-es év támogatási stratégiáiról szóló beszámoló is szerepelt. A testület tudomásul vette az előre írásban kiküldött anyagot, majd idő hiányában az érdemi vitát a Közalapítvány képviselete, az alkuratórium, a SZET munkabizottságainak elnökei, a szaktestületi elnökök és tagok grémiuma elé utalta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./"

"A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel szervezett megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Köre jan. 31-én. Az egyetemi diákokból és érdeklődőkből álló közönség előtt Cs. Gyimesi Éva, Magyari Vincze Enikő, Egyed Péter és Magyari Nándor László olvasott fel vitaindító tanulmányt. Az előadók szerint önjelölt illetékesek nem képesek a korszerűségi követelményeket felismerni, a hajdani Bolyai Egyetemből mítoszt csináltak, a négy előadást tartó szerint időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastruktúra most kezdődő kiépítése. Egyelőre egy önálló, de a megerősödött egyetemi kört el nem hagyó magyar tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyimesi Éva beszélt önjelölt illetékesekről, akik sohasem dolgoztak egyetemeken vagy főiskolákon: "Politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők." - minősített. Dezső Gábor, a Bolyai Társaság titkára felolvasta a Bolyai Társaság nyilatkozatát: kiállnak az önálló állami magyar egyetem mellett, és tolmácsolta Horváth Andornak, a társaság elnökének a részvevőkhöz intézett levelét, melyben ő is a magyar egyetem mellett tett hitet. A tanácskozás második részében Béres András oktatásügyi államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ Ügyvezető elnöke ismertették az RMDSZ álláspontját a magyar nyelvű egyetemi oktatás kérdésében, majd válaszoltak a jelenlevők kérdéseire. A vitában felszólalók szerint az erdélyi magyar diákok és egyetemi oktatók továbbra is kitartanak a külön, magyar nyelven működő állami egyetem létrehozása mellett, melynek székhelye gyakorlati és szakmai meggondolások miatt csak Kolozsváron lehet. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális lehet-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. A tanácskozáson meghívottként jelen volt Egyed Albert, a magyarországi Közoktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője. /Horváth Anikó: Önálló magyar egyetem a megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A Bolyai Társaság Elnökségének nyilatkozata: jan. 23/ Magyari Nándor László a Szabadelvű Kör ülésén elhangzott előadásában arról szólt, hogy eddig senki sem vállalkozott a Bolyai Egyetem tevékenységének kritikai feldolgozására. Szerinte kritizálni tilos, így azután "az egész egyetem-tradíció: mítosz és szent tehén". Ironikusan megjegyezte, hogy a Bolyai Társaság hozzánőtt a "megemésztetlen tradícióhoz", ténykedése pedig felszívódik a sűrű ködben. Magyari László Nándor szerint az egyetem ügyével foglalkozó kultúrpolitikusok "nem bírnak kiszabadulni egy rosszul felfogott tradíció fogságából", ez akadálya a korszerű intézmény tervének kidolgozásának. Anakronisztikus a hagyományba merevedés. "A nemzeti hagyományba, a múltba való bezárkózás" járhatatlan. Elitcserére van szükség, állapította meg. Olyan elit kell, amely "mer a korral haladni". - "Az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik" hangsúlyozta, "az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is." /Magyari Nándor László: Universitas és környezete. A magyar egyetem-eszme beágyazottsága a kisebbségi elitek diszkurzusába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ Magyari-Vincze Enikő jan. 31-i előadásában /Intézményfejlesztési törekvések és dilemmák/ arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemen oktatóknak ki kell vonniuk magukat a politikai döntéshozatal mechanizmusai alól és szakmai érdekeltségeik szerint kell vélemény mondaniuk az egyetem fejlesztéséről. Az európai integráció megköveteli a "többnyelvűségben, a multikulturális környezetben való mozgást." Magyari-Vincze Enikő szerint a járható út a Babes-Bolyai Egyetem közös keretében való intézményfejlesztés. /Magyari-Vincze Enikő: A magyar nyelvű oktatás - megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Egyed Péter nem fogadta el a kolozsvári egyetemi centrum rovására kiépítendő székelyföldi egyetemi hálózat elképzelését. Szerinte a magyar nyelvű egyetem végiggondolásra szorul, mert a román államiságban való részvétel a román nyelviséghez is kapcsol. /Gál Mária: Egyetemvita. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./ Hozzászólások: Kása Zoltán egyetemi tanár kétségbe vonta Horváth Anikó beszámolóját, aki szerint a hozzászólók mérlegelték, hogy mi volna optimális. Valójában a felszólalók többsége kiállt az önálló Bolyai Egyetem mellett. Kása Zoltán vitába szállt azzal, hogy a Bolyai Egyetemet "önjelölt illetékesek, egyetemi tanári pályára hívatlanul törekvők" szorgalmazzák és felidézte a Bolyai Tudományegyetem újramegnyitását követelők listáját, melyet a Szabadság 1990. jan. 7-i száma közölt. A névsorban szinte az összes egyetemi tanár szerepel, köztük az önálló magyar egyetemet most ellenző Cs. Gyimesi Éva is. /Kása Zoltán: Tényleg erről volt szó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Szabadelvű Kör az egyetem jövőjéről szóló vitára nem hívta meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget /KMDSZ/, ez azt jelenti, hogy rólunk, nélkülünk. /Kiss Olivér, a KMDSZ elnöke. Rólunk. Nélkülünk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Bolyai Tudományegyetem visszaállítása nem vitatéma, nemcsak a liberálisok ügye, hanem az egész erdélyi magyarságé. Nagyon kell az önálló magyar egyetem. /Nagy-Tóth Ferenc: A diverzitástól az Univerzitás ürügyén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Emlékeztető: A Bolyai Társaság képviselői 1991. aug. 8-án tárgyaltak Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt, hangsúlyozták, hogy a magyar egyetem iránti igényt, 220 ezer magyar írta alá. /Szabadság (Kolozsvár), 1991. aug. 16./

"Olyan hírek érkeztek a szerkesztőségbe, írta a nyers hangjáról ismert Európai Időben a főszerkesztő, hogy Stanik István, az Ady Endre Sajtókollégium volt igazgatója ellen kivizsgálás folyik 40 ezer dolláros sikkasztás ügyében. Stanik István a mindenkori sajtótámogatásokat odaítélő kuratóriumnak is tagja, tette hozzá Horváth Alpár főszerkesztő, majd kemény vádakat fogalmazott meg: a magyarság megsegítésére érkező pénzek ilyen-olyan zsebekben elsüllyedt. Hiába fordult az Európai Idő támogatásért a MÚRE-hoz /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/, nem kapott. Horváth Alpár Kántor Lajost is támadta. Lapja nevében követeli, hogy a MÚRE vezetősége, a Spectator Alapítvány hozza nyilvánosságra az előző években támogatott kapok névsorát, a kuratóriumok tagjainak névsorát, a támogatások összegét, Markó Béla nevezzen ki egy független bizottságot, amely kivizsgálja a sajtótámogatások ügyét. Követeli továbbá Stanik István felmentését, a jelenlegi MÚRE-vezetés felmentését, Kántor Lajossal és Gáspár Sándorral az élen, mert nem elveszerűséggel vezették az ügyeket. Megkérdezi Takács Csabát, mivel indokolja, hogy a közpénzekre alapozott magyar napilap vezetését arra akarja bízni, aki Soros-pénzekkel valló ellátottsága ellenére már jeleskedett egy-két lap tönkretételében. Netán működik az Erdélyi Magyar Szabadkőmíves Nagypáholy és inasait bármilyen körülmények között megóvja a nagymester? /Horváth Alpár: Romániai magyar sors panamai vagy sziciliai módra? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 8-21./ A lapban körkérdést tesznek fel Stanik István állítólagos sikkasztására vonatkozóan. A megkérdezettek nem tudnak a sikkasztásról. Arra a kérdésre, hogy taníthat-e felsőoktatási intézményben az, akinek nincs ilyen végzettsége, mint Staniknak például, Kántor Lajos azt válaszolta, hogy sajtógyakorlat vezetésében nem a diploma a meghatározó. - Végül a hetilap az olvasókhoz fordult: bárki bármilyen visszaélésről tud, esetleg RMDSZ-vezetőkkel kapcsolatban, beleértve a megfélemlítéseket, írja meg az Európai Időnek. /"Ingyenes győzelem". = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 8-21./"

"Febr. 8-9-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában összeült a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A tanácskozást az Egyeztető Kerekasztal ülése előzi meg. Csapó József felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ választási programja lényeges pontokban /kisebbségi jogok garanciája, autonómia/ eltér az RMDSZ-nek a kongresszuson elfogadott programjától. Hasonlóképpen kritikus hangot ütött meg Katona Ádám, majd Tőkés László tiszteletbeli elnök is. Lényegében sikeres kampányt tud az RMDSZ maga mögött, állapították meg az SZKT-n, sikerült az 1996 nyári helyhatósági választásokon tapasztalt negatív folyamatot megállítani, illetve megfordítani. Tőkés László hangsúlyozta, hogy az RMDSZ választási sikere a romániai magyarok józanságának és nem a kampánynak, illetve Frunda György jelölésének köszönhető. Takács Csaba visszautasította az utólagos számonkérést, hozzátéve, hogy az RMDSZ 1996-ban több voksot kapott, mint négy évvel ezelőtt.Ugyanakkor vannak rendezendő kérdések is, például a jelölésekkel kapcsolatosan megengedhetetlen, hogy a jövőben olyan helyzetek álljanak elő, mint amilyenek 1996-ban több helyen előálltak. Szükségesnek mutatkozik ? nem csupán az RMDSZ szempontjából ? az általános választási törvény felülvizsgálása, hogy ne állhasson elő olyan eset, amikor pár száz szavazat is elég lehet egyik megyében egy mandátumhoz, miközben egy másikban a közel harmincezer sem elegendő. Frunda György tiltakozott az ellen, hogy kampánya során nem képviselte volna az RMDSZ programját. A kormánykoalícióban való részvétellel kapcsolatosan Markó Béla szövetségi elnök megfogalmazta ? többek között ?, hogy ez a politikai eszköztár teljes újragondolására készteti az RMDSZ-t. Felmerül a kérdés, mennyiben lehet még érdekvédelmi szövetség az RMDSZ, és mennyiben válik pártjellegűvé éppen a kormányzati szerepvállalása okán. Markó Béla elmondta: elégedetlen, amiért a kormánykoalíció a kelleténél nehezebben lendül működésbe. Nincs semmiféle "moratórium" az egyházi javak visszaszolgálatását, sem más kérdéseket illetően. Markó Béla Borbély Zsolt Attila kérdésére elismerte, hogy a szövetség egyelőre nem kötött koalíciós szerződést a kormányzó partnerekkel, de az erre vonatkozó RMDSZ-tervezetet már továbbították. A szövetségi elnök és a tiszteletbeli elnök közötti nézetkülönbségek megmutatkoztak az SZKT ülésén. Markó Béla elmondta, hogy a Tőkés Lászlót az elmúlt hét évben megvédték a különböző sajtónyilatkozatai miatt és kérte a püspököt, nyújtson be ellene bizalmatlansági indítványt. - Az SZKT szükségesnek tartja egy koalíciós szerződés kidolgozását és aláírását a kormányzó erők között, amely nem csupán a legmagasabb szinten szabályozná az együttműködést, de lefelé, a megyei, helyi szinteket illetően is. Szintén jövőbeni feladat a kormányzati szerepet vállaló RMDSZ-képviselők és a szövetség közötti kommunikáció intézményes csatornáinak a kiépítése, betagolása az RMDSZ struktúráiba. Tőkés László püspök csatlakozott azokhoz, akik felháborítónak, veszélyes manipulációnak minősítik a Bolyai Egyetem létjogosultságát megkérdőjelező közvélemény-"

"A kormánykoalíciós tárgyalások során egyetértés született a Babes-Bolyai Egyetem magyar tagozatának önállósulására. A koalíciós partnerek semmiféle olyan kötelezettségvállalásra az RMDSZ-t, hogy lemondjon az önálló magyar egyetemről" ? nyilatkozta a Szabadságnak Takács Csaba ügyvezető elnök. A magyar egyetemmel kapcsolatban kirobbant vitákkal kapcsolatban az ügyvezető elnök kifejtette, nem vonja kétségbe a közvélemény-kutatás eredményeit, de nem tartja helyénvalónak azt, hogy olyasmiről kérték ki a tanulók véleményét, amiről legfeljebb csak hallomásból tudhatnak. Óvatosnak kell lennünk, mondta, "elég néhány hang, markánsabb ellenvélemény, amely megkérdőjelezi a Bolyai Egyetem létjogosultságát és máris kellemetlen visszhangra találnak e vélemények." Nem lehet vita tárgya a Kolozsvár központú magyar felsőoktatás feltételeinek megteremtése, de számolni kell azzal, hogy máshol is igényelnek különböző főiskolai oktatási formákat. Két hónapon belül ki kell dolgozni a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos stratégiát. /Takács Csaba nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./"

"Erdélyi nem hivatalos körútja során a Fidesz-Magyar Polgári Párt Németh Zsolt országgyűlési képviselő vezette küldöttsége Kolozsváron lakossági fórumon vett részt. Az euroatlanti csatlakozás kérdésével kapcsolatban Németh Zsolt ismeri azt a vélekedést, hogy Magyarországnak a nemzetrészek eltávolodása miatt nem szabad megelőzni szomszédait, de ezt öngyilkosságnak tartja. Fel kell kapaszkodni a vonatra, majd felsegíteni a szomszédokat is.- A jelenlegi magyar kormány nincs ráhangolva az új stílusú román külpolitikára. - A Fidesz nagy fontosságot tulajdonít a magyar-magyar párbeszédnek, hangsúlyozták, jelezve, hogy a pártjuknak van távlati összmagyar elképzelése. - A Fidesz küldöttei a kolozsvári fórum előtt találkoztak Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, valamint Verestóy Attila szenátusi és Varga Attila képviselőházi frakcióvezetővel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./"

"A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ kezdeményezésére febr. 19-én kerekasztal-megbeszélést folytattak az önálló magyar egyetemről. A vitán megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető alelnök is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - mivel a vita idején külföldön volt - levélben állt ki az önálló magyar egyetem mellett, kifejtve, hogy azelőtt a hatalom tiltotta be az egyetemet, most pedig belülről akadályozzák az újraindítását. A tiszteletbeli elnök javasolta a felsőoktatás ügyében egy reprezentatív összmagyar erdélyi találkozó összehívását, továbbá "egyetemes magyar összefogással" gyűjtés indítását az önálló egyetem megteremtésére. Balázs Sándor professzor történelmi analógiáról beszélt: 1945-ben azért hozták létre a Bolyai Egyetemet, hogy a párizsi békeszerződés előtt gesztust tegyenek, majd a békeszerződés aláírása után, bizonyos idő elteltével, megszüntessék. Most az euroatlanti beilleszkedés a cél, tehát figyelmet kell fordítani a jogi garanciákra. Juhász Tamás teológiai tanár a Protestáns Teológiai Intézet tapasztalatára hivatkozott: a kezdeti szerény eszközökkel is fel lehet nőni a kor színvonalára. Selinger Sándor a budapesti Gábor Dénes Műszaki Egyetem távoktatási hálózatát ismertette: öt erdélyi városban van központjuk. Ezek eredményes működése bizonyítja, hogy a Bolyai mellett más intézmény is elképzelhető. Kötő József az RMDSZ programjára hivatkozott, amely határozottan kiáll az óvodától a főiskoláig terjedő anyanyelvi oktatási rendszer mellett. Kötő József alelnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ programjában szerepel a Bolyai Egyetem. Dobai István jogász az állam felelősségét emelte ki, az állampolgári jogegyenlőség alapjára kell hivatkozni az egyetem esetében. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rossz szájízzel követte az elmúlt hetek vitáját, nem gondolta volna, hogy egyesek vitatni fogják az önálló magyar egyetem szükségességét. Első lépés lenne a tiltások felszámolása, ilyen tiltás például az, hogy a felsőoktatásban csak csoportok és tagozatok lehetnek magyar nyelven. A koalíciós partnerek az önálló magyar egyetemet lépcsőzetesen tudják elképzelni. Kolumbán József egyetemi tanár közbeiktatott lépésként a magyar nyelvű tanszékek létrehozását tartotta szükségesnek, mert a román tanszékvezetők nem törődnek a magyar csoportokkal. A magyar tagozatok léte sem jelent garanciát, hiszen a színvonalas magyar nyelvű matematika tagozat beszüntetésére is történt már kísérlet, mondta Szeghő Katalin. Molnos Lajos arra figyelmeztetett, hogy a magyar tagozatok létrehozása kijátszható az önálló magyar egyetem ellen. A teremben jelen voltak a Bolyai Egyetem visszaállítását szakmai okokkal megkérdőjelezők képviselői is, de nem szólaltak fel."

"Márc. 3-án Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Jelen volt Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila, Varga Attila és Kötő József. A tanácskozás napirendjén a kormányzati munka során felmerülő kérdések megvitatása, a további teendők megjelölése szerepelt. Az Operatív Tanács úgy döntött, hogy a jan. 31-i kormányrendelettel létrehozott és ezután megalakuló új konzultatív testületben, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában az RMDSZ részt vesz. Az új testület létrehozásában, a rendelet megalkotásában fontos szerepelt játszott Tokay György. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa nem a kormánnyal, hanem a Kisebbségvédelmi Hivatallal áll kapcsolatban, együttműködik a kisebbségi szervezetek tevékenységének összehangolásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./"

"Gajdos Balogh Attila emlékeztetett arra, hogy a Szabadelvű Kör jan. 31-i vitáján a négy előadó fő következtetése meglepően egybecsengett, melyet már az általuk adott összefoglaló cím jelzett: A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben, tehát nem önálló magyar egyetemről van szó, és végérvényesen megváltozott helyzetről kívántak meggyőzni. Az RMDSZ részvétele a kormányzásban nem jelenti, hogy előre ihatunk a medve bőrére. Gajdos hangsúlyozta, hogy a rendezvény előadói részéről "történelminek nevezhető hiba, hogy naiv hitükben eleve lemondanak az önálló és különálló magyar egyetemről". Szerinte a közös egyetemen való maradással inkább egyes egyéni érdekeket elégíthetnek ki. Gajdos szerint ebben a "kegyelmi időben", amely nem adatik meg minden emberöltőben és tartalma véges, ki kell mondani a különválást és a teljes önállóságot, ennek minden lehetséges jogi garanciájával együtt. Felelőtlennek és hatalmi elbizakodottságnak minősíti Takács Csaba kijelentését, melyet az ügyvezető elnök a KMDSZ által szervezett kerekasztal után tett, miszerint lehet, hogy a Bolyai egyetemért a harcot "nem egy kormányzati ciklusban kell majd megvívnunk". Gajdos úgy értékeli, hogy a jelenlegi hatalom a NATO-csatlakozás érdekében változtatott az RMDSZ-szel szembeni magatartásán. Magyari Nándor László szabadelvű érvei "már-már gátlástalan érvényesülési vágyának kifejeződései." Mindent globalizálni akar. Országokat, népeket, nyelveket, és természetesen egyetemet. Ez része az egyoldalú, egyneműsítő globális szemléletnek, amely minden helyinek, "kisebbnek" az ellenzője. / Gajdos Balogh Attila: Az önálló magyar nyelvű egyetem eszméje és sorsa a változásnak indult helyzetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./"

"Márc. 9-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, melyen megtárgyalták a koalíció megyei szinten való működését. Takács Csaba sajtótájékoztatójában elmondta, hogy általános benyomás, hogy a megyékben a kinevezések folyamata a megyei vezetői tisztségekbe megengedhetetlenül lassú, ez pedig megnehezíti a kormányprogram életbeültetését helyi szinten. - Napirenden szerepelt a minisztériumok decentralizált, megyei szerveinek átszervezésével kapcsolatos folyamat kiértékelése, az RMDSZ államtitkáraival és prefektusaival tartott tanácskozások konklúzióiból fakadó operatív feladatok megbeszélése, az SZKT áprilisi ülésének előkészítése, az Országos Önkormányzati Tanáccsal kapcsolatosan felmerült feladatok megvitatása, a belső választások kérdése, valamint más, aktuális gyakorlati kérdések megbeszélése: beszámoló a költségvetésről és a március 15-i ünnepségek előkészítése. Az ülés bevezetőjeként elhangzott Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatója az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételének kül- és belpolitikai vetületeiről, valamint a szövetség szerepéről Románia NATO-hoz való csatlakozásának előmozdításában. Az ügyvezető elnök szólt a tanügyi törvény áprilisban várható módosításáról, amely figyelembe veszi az RMDSZ kisebbségi törvénykezdeményezéseit. Amint a területi elnökök beszámolóiból kitűnt, a minisztériumok megyei kirendeltségei élén történő személyi változtatások országszerte lassú ütemben mennek végbe. Egyes megyékben még egyáltalán nem került sor személycserékre, ami megnehezíti a kormánykoalíció programjának valóra váltását. Gátló tényezőként hatnak némely megyében a koalíciós pártok helyi szervezetei közötti nézeteltérések. Birtalan József gazdasági igazgató ismertette a szervezet költségvetését, megoldásokat javasolt a finanszírozás leosztására a területi, valamint helyi igények és költségek figyelembevételével. Ismertette a szubvenció struktúráját és szorgalmazta a megyei szervezetek nagyobb felelősségvállalását a szövetség anyagi forrásainak biztosítására. A tanácskozás részvevői megállapították, hogy az önálló anyanyelvi oktatás feltételeinek biztosítása érdekében elemezni kell egyes adott helyzeteket, és konkrét gyakorlati megoldási javaslatokat kell kidolgozni. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 10., 983. sz./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének azon állításaira, melyeket a püspök valótlannak, becsületsértőnek és tiszteletbeli elnöki minőségében korlátozónak érzett. Markó Béla a Cronica Romana febr. 14-i számában kijelentette, hogy a tiszteletbeli elnöki funkciónak nincs operatív jellege. Markó Béla más lapok szerint hangsúlyozta, hogy Tőkés László 25 pontos indítványa "szigorúan magánjellegű" kezdeményezés. A püspök visszautasította az intoleráns megnevezést, mondván, nem minősülhet "intoleranciának az, ha Bolyai Tudományegyetem ellenzőit - az RMDSZ programja értelmében - jogos bírálattal illetjük." Az viszont intoleráns volt, hogy Markó Béla megtiltotta, hogy Tőkés László sajtótájékoztatóval egybekötötten mutassa be Temesvár szellemében című, a magyar-román megbékélésről szóló könyvét. Végül kizárólag a könyvbemutatót engedélyezte. - Markó Béla a Medifaxnak és az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy Tőkés László 25 pontos indítványáról csak a sajtóból értesült, a román-magyar kerekasztal gondolata pedig túlhaladott, mivel az RMDSZ a kormányban van. Valójában Tőkés László 25 pontját az RMDSZ Bihar megyei, febr. 15-i küldöttgyűlésén előterjesztette. Érthetetlen, hogy az ülésen elnöklő Takács Csaba nem hozta Markó Béla tudomására ezt a dokumentumot. Tőkés László 1996. novembere óta szorgalmazta a kormányba lépés feltételeinek megfogalmazását. A magyar-román kerekasztal indítványa az RMDSZ kongresszusától származik, azt a szövetségi elnök nem bírálhatja felül. - Tőkés László többször figyelmeztetett: nehogy az autonómia feláldozása árán jusson az RMDSZ kormányzati, konjukturális előnyökhöz. /Tőkés László: Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

"A Bolyai Egyetem létesítésével kapcsolatos kijelentésekről, állásfoglalásokról a kolozsvári helyi lapok tájékoztatnak a legrészletesebben. A Mesagerul Transilvan ismerteti Markó Béla márc. 10-én Kolozsváron tett kijelentését, miszerint a magyar egyetem létrehozása egy többlépcsős folyamat. Szerinte az első lépést képezné egy magyar alstruktúra létrehozása a Babes-Bolyai Egyetem keretén belül, mely idővel egyetemmé fejlődne. Takács Csaba úgy értékeli, hogy ebben a kérdésben megfelelőbb a mérsékelt álláspont, egy olyan radikálisnál, melyet a Kolozsvári Magyar Diákszövetség képvisel. Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a tanügyi törvény megváltoztatása és a magyar egyetem létrehozásának terve képeznék az első lépést. A lap beszámolójának címében úgy véli, hogy nem lehajtott fejjel kell belépni Európába, majd főcímként kiemeli, hogy Ciorbea Budapestnek tálcán ajánlja fel a kolozsvári magyar egyetemet. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./"

"Az Adevarul de Cluj jelentős teret a magyar egyetem kérdésének. A lap szerint a Ciorbea-kormány elhalasztja a reformintézkedéseket, de talál időt a kétnyelvű feliratokkal, valamint a magyar egyetemmel foglalkozni, és az RMDSZ követeléseit előnyben részesíti. A lap emlékeztet Ciorbea nemrég tett kijelentésére, miszerint a törvényeket úgy fogják módosítani, hogy lehetőség nyíljon a Bolyai Egyetem újraindítására, illetve a kétnyelvű feliratok használatára. Ezek után a lap úgy véli, hogy e két ponttal szinte teljesültek a magyarság elmúlt hat évi összes követelései. Újságoldalnyi összeállításban közölték Simion Simon prorektor cikkét, aki szerint a magyar egyetem létrehozása "gyilkos csapás az etnikai és vallási ökumenizmus eszméjére." Egy másik cikknek már a címe is azt mondja, hogy csak Boros János helyi RMDSZ-elnök szerint nem fognak etnikumközi feszültségeket teremteni Kolozsváron a Bolyai Egyetem, valamint a kétnyelvű feliratok. Alexandru Farcas prefektus szerint nem kell komolyan venni Victor Ciorbea miniszterelnöknek a magyaroknak tett ígéretét, mert úgysincs pénz az egyetemre. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Az Adevarul de Cluj szerint Takács Csaba kerülte a válaszadást arra a kérdésre, vajon a magyarok követelései megállnak ennél a pontnál. A lap úgy véli, hogy 1990-ben a Vatra Romaneasca megalakulásának egyik oka az volt, hogy a magyar tanárok létre akarván hozni a magyar egyetemet, követelték a BBTE jelenlegi épületét. Egy másik cikkben Alexandru Farcas prefektus kételyeit fejezte ki az egyetem létrehozásának, valamint a kétnyelvű feliratok bevezetésének célszerűségével kapcsolatban. Farcas fél attól, hogy meggyőző érvek hiányában zavargásokhoz vezethetnek a románok elégedetlenségei. Szerinte először magyar tagozatot kell létrehozni, mely 10-15 év alatt egyetemmé fejlődhet. Õ is úgy véli, hogy hiányoznak az anyagi keretek egy magyar egyetem indításához. A lap ismerteti a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökének kijelentését is, miszerint a magyar diákok támogatják a Bolyai Egyetem létesítésének gondolatát. Kiss Olivér szerint a közvélemény-kutatást, mely szerint a magyar diákság 56%-a ellenzi a magyar egyetemet, olyan magyar tanárok szervezték, akik féltik állásukat és ezért ellenzik a Bolyai Egyetem létrehozását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./"

"Az Adevarul de Cluj jelentős teret a magyar egyetem kérdésének. A lap szerint a Ciorbea-kormány elhalasztja a reformintézkedéseket, de talál időt a kétnyelvű feliratokkal, valamint a magyar egyetemmel foglalkozni, és az RMDSZ követeléseit előnyben részesíti. A lap emlékeztet Ciorbea nemrég tett kijelentésére, miszerint a törvényeket úgy fogják módosítani, hogy lehetőség nyíljon a Bolyai Egyetem újraindítására, illetve a kétnyelvű feliratok használatára. Ezek után a lap úgy véli, hogy e két ponttal szinte teljesültek a magyarság elmúlt hat évi összes követelései. Újságoldalnyi összeállításban közölték Simion Simon prorektor cikkét, aki szerint a magyar egyetem létrehozása "gyilkos csapás az etnikai és vallási ökumenizmus eszméjére." Egy másik cikknek már a címe is azt mondja, hogy csak Boros János helyi RMDSZ-elnök szerint nem fognak etnikumközi feszültségeket teremteni Kolozsváron a Bolyai Egyetem, valamint a kétnyelvű feliratok. Alexandru Farcas prefektus szerint nem kell komolyan venni Victor Ciorbea miniszterelnöknek a magyaroknak tett ígéretét, mert úgysincs pénz az egyetemre. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Az Adevarul de Cluj szerint Takács Csaba kerülte a válaszadást arra a kérdésre, vajon a magyarok követelései megállnak ennél a pontnál. A lap úgy véli, hogy 1990-ben a Vatra Romaneasca megalakulásának egyik oka az volt, hogy a magyar tanárok létre akarván hozni a magyar egyetemet, követelték a BBTE jelenlegi épületét. Egy másik cikkben Alexandru Farcas prefektus kételyeit fejezte ki az egyetem létrehozásának, valamint a kétnyelvű feliratok bevezetésének célszerűségével kapcsolatban. Farcas fél attól, hogy meggyőző érvek hiányában zavargásokhoz vezethetnek a románok elégedetlenségei. Szerinte először magyar tagozatot kell létrehozni, mely 10-15 év alatt egyetemmé fejlődhet. Ő is úgy véli, hogy hiányoznak az anyagi keretek egy magyar egyetem indításához. A lap ismerteti a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökének kijelentését is, miszerint a magyar diákok támogatják a Bolyai Egyetem létesítésének gondolatát. Kiss Olivér szerint a közvélemény-kutatást, mely szerint a magyar diákság 56%-a ellenzi a magyar egyetemet, olyan magyar tanárok szervezték, akik féltik állásukat és ezért ellenzik a Bolyai Egyetem létrehozását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./

"Március 14-én és 15-én több erdélyi városban és településen kerül sor ünnepi megemlékezésre az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 149. évfordulója alkalmából. Az egyetemes magyarság legnagyobb ünnepét a múlt tanulságainak és a jelen feladatainak tudatosítása jegyében ünnepeljük egy, a demokratikus kibontakozás útján elindult Romániában, első ízben úgy, hogy a kormány, a hatalom nem tekint sanda szemmel ünnepi megemlékezéseinkre, a népek szabadságáért életüket áldozók emléke előtt tisztelgők összejöveteleire. Ellenkezőleg: az 1996. novemberi választások után a román és magyar nép között kibontakozó történelmi megbékélés biztató jeleként tarthatjuk számon, hogy maga Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából ünnepi üzenettel fordult a romániai magyarsághoz és az ország egész népéhez. A sajtóban is közzétett üzenet román és magyar szövegét a kormányfő szétküldette a megyei prefektúrákra is. Az RMDSZ és a helyi tanácsok közös szervezésében március 14-én Brassóban, a Drámai Színházban lesz ünnepi megemlékezés, amelyen Takács Csaba ügyvezető elnök képviseli az RMDSZ országos vezetését. Március 15-én Székelyudvarhelyen Markó Béla szövetségi elnök vesz részt és mond ünnepi beszédet az 1848-as szabadságharc 149. évfordulója alkalmából rendezett nagy népgyűlésen. Ugyanaznap délelőtt Máramarosszigeten Kötő József oktatási, művelődés- és egyházügyi alelnök, Nagyváradon Székely István önkormányzati, Aradon, a vesztőhely koszorúzási ünnepségén Nagy Zsolt ifjúságügyi alelnök vesz részt a megemlékezéseken. Ugyancsak március 15-én, este 19 órakor, Kolozsváron, az Állami Magyar Operában a Kodály Zoltán Emléknapok záróhangversenyén, amely szerencsésen egybeesik március 15-e megünneplésével, jelen lesznek az RMDSZ országos vezetői, köztük Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József, Székely István, Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, továbbá szenátorok, képviselők, önkormányzati tisztségviselők. Hasonló ünnepségekre kerül sor Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Bukarestben (a Petőfi Sándor Művelődési Házban), Déván, Csernakeresztúron, továbbá a csíki régió több településén: Balánbányán, a Nyerges-tetőn, Csíkszépvízen és Csíkdelnén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 987. sz./"

"Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"Márc. 19-én tartották az RMDSZ vezetői szokásos sajtóértekezletüket a szövetség bukaresti székházában , amelyen Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vettek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, Vida Gyula, a Képviselőház gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottságának elnöke, valamint Kelemen Hunor, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára. Markó Béla elmondta, hogy halaszthatatlan a gazdasági reform megvalósításához szükséges törvények elfogadása. El kell fogadni az állami költségvetésről szóló törvényt, ebben az esetben az ellenzék obstrukciós kísérlete ? "a parlamenti sztrájk" ? nem minősíthető másként, mint mélyen antidemokratikus aktusként. - A március 15-i ünnepségek mindenütt rendben és nagyarányú részvétel mellett zajlottak le. Külön kiemelte, hogy az évfordulós rendezvények részvevői mindenütt igen pozitív fogadtatásban részesítették, olyan tapssal fogadták a kormányfő március 15-i üzenetét, amilyet némelyik ünnepi szónok sem kapott. Victor Ciorbea miniszterelnök üzenete nemcsak a román-magyar megbékélés jelképes gesztusa, hanem igen világos jelzés a történelmi megbékélés megvalósítására irányuló politikai akaratról - hangoztatta Markó Béla. "

"Kovács Csaba képviselőházi frakcióalelnök az ún. parlamenti válság kapcsán a mentelmi jog kérdésének jogi vonatkozásait világította meg az európai gyakorlat tükrében, míg Szabó Károly szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfőbb ellenzéki párt nem talált komolyabb ürügyet a törvényhozási munka megakadályozására, késleltetésére, és teljesen esélytelennek nevezte az SZDRP kísérletét az előrehozott választások kiprovokálására. A dolognak ? mondotta ? pozitív vetülete, hogy a kormánykoalíciónak ebben a helyzetben bizalmi szavazást kell kérnie, azaz vállalnia kell a kormányzati felelősséget. Vida Gyula a Képviselőházban legutóbb elfogadott, a külföldi beruházók jogait bővítő törvénycikkelyt határozott előrelépésnek nevezte, amely vonzóvá teszi a romániai beruházásokat a külföldi tőke számára, bátorítja a külföldi befektetőket egy olyan helyzetben, amikor Romániának nincsenek pénzügyi erőforrásai a beruházásokra, a gazdaság korszerűsítésére. - A kolozsvári utcanév-változtatásokra vonatkozó tervről szólva Takács Csaba elmondotta, hogy tulajdonképpen csak a városi tanács egységpárti tanácsosainak javaslatáról van szó, és nem határozatról, mint azt a sajtó egy része (többek között az Evenimentul Zilei) közölte, a javaslat határozattá válásához a megyei tanács jóváhagyása kell, amire nincs esély, Funarnak ugyanis már nincs elegendő hatalma az utcanevek megváltoztatására, bárhogyan is csomagolná magyarellenes mesterkedéseit. Nem az RMDSZ-t sérti ezzel, hanem a demokratikus államrendet, olyan állampolgárok kultúráját, történelmi hagyományait, akik évszázadok óta élnek a térségben. Takács Csaba hozzátette, hogy az RMDSZ kérni fogja a jeles magyar személyiségek nevét viselő egykori utcanevek visszaállítását. Markó Béla Funar újabb magyarellenes mesterkedéseiről szólva megállapította: puszta politikai ambíciókról van itt szó, amelyek nem az RMDSZ-t érintik, hanem az RNEP meggyengült helyzetére vetnek fényt. Akkor, amikor a román kormányzat az európai dokumentumokkal összhangban az anyanyelvhasználat, a többnyelvű feliratok kérdésének megoldására törekszik, ezek a kísérletek nemcsak anakronsztikusak, hanem rövidesen nevetségesekké is válnak ? mondotta Markó Béla. A kolozsvári állítólagos zászlókitűzés és -bevonás kapcsán egyes lapokban közzétett híradásokat illetően a szövetségi elnök úgy fogalmazott, hogy ezek a március 15-i ünnepségek megzavarását célozták. Arra a kérdésre, történt-e előrelépés, vagy ellenkezőleg, visszalépés a Babes-Bolyai Egyetem kérdésében, Markó Béla elmondotta, az önálló magyar egyetem kérdésében sem előre, sem hátra nem történt elmozdulás az utóbbi hetekben, ezután kell majd előre lépni. Még a tavasz folyamán intézkedéseket kell tenni, hogy az ősztől bővüljön a magyar nyelvű egyetemi oktatás köre, és ebben a tekintetben nincs semmiféle ellentét, nézetkülönbség a szövetség és kormánykoalíciós partnerei között, mint ahogy abban sincs, hogy magyar nyelvű egyetem ? vagy egyetemek ? létesüljenek, csupán a Babes-Bolyai Egyetem jövőbeni esetleges kettéválása kérdésében vannak eltérő vélemények. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 990. sz./"

"Márc. 22-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT). A konferencián részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Seres Dénes szenátor, a Szenátus közigazgatási bizottságának elnöke, Kovács Csaba Tibor brassói képviselő, a Képviselőház közigazgatási bizottságának tagja, Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke, továbbá jelen voltak a koalíciós pártok Kolozs megyei és Kolozsvár városi tanácsosai. Takács Csaba ügyvezető elnök kiemelte az RMDSZ felelősségvállalását a kormánykoalícióban és hangsúlyozta az önkormányzatok szerepét az új szemléletmód kialakításában. Sántha Pál Vilmos, az OÖT leköszönő elnöke ismertette az OÖT tevékenységét az 1995-1996-os időszakban. Beszámolóját hozzászólások követték. A kormányprogram végrehajtásának meghatározó része az önkormányzatokra hárul, de a helyi tanácsok az elmúlt időszakban háttérbe szorultak ? derült ki a tanácsosok beszámolóiból. Seres Dénes szenátor a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt, és kiemelte az OÖT jelentős szerepét a 69-es Törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Kovács Csaba Tibor képviselő hiányolta az önkormányzati tisztviselők kellő megbecsülését, anyagi javadalmazásának alacsony szintjét, ami maga után vonja a szakemberek hiányát a közigazgatás vezető pozícióiban. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte, hogy csökkenteni kell az államhatalom helyi képviselőinek, a prefektusoknak a hatáskörét a decentralizáció, a reális önkormányzati reform megvalósításának érdekében. Székely István ügyvezető alelnök javasolta egy önkormányzati hírlevél létrehozását, amely biztosítaná az információ áramoltatását, és kommunikációs lehetőséget jelentene a helyi önkormányzatok között. - Megválasztották az OÖT Elnökségét. Az Elnökség új összetétele: Demeter János - elnök; Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor - titkárok. Az alelnököket területi felosztás szerint választották meg: Málnási László Levente - Háromszék, Brassó; Zsombori Vilmos - Hargita; Szedilek Lenke - Kolozs, Fehér; Jakabffy László - Bihar, Szilágy; Fodor Imre - Maros, Szeben, Beszterce; Murvai Miklós - Arad, Temes, Krassó-Szörény, Hunyad, valamint Székely István ügyvezető alelnök, az RMDSZ Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályának vezetője, aki az alapszabályzat értelmében mint az illetékes főosztály vezetője hivatalból tagja az OÖT Elnökségének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 993. sz./"

"A magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/ ápr. 4-én, Kolozsváron tartotta soros ülését. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt, a SZET-tel való kapcsolatért felelős ügyvezető alelnök. Napirenden szerepelt: 1. Az RMDSZ V. Kongresszusát előkészítő Alapszabályzat- és Programbizottság SZET-képviselőinek kijelölése (2-2 személy); 2. Tájékoztató az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei tevékenységéről; 3. Hozzászólások, különfélék. - Az első napirendi pont keretében az Alapszabályzatot kidolgozó bizottságba Káli Király Istvánt és Gálfalvi Zsoltot jelölte a SZET, míg a Programbizottságban D. dr. Szabó Árpád unitárius püspök és Balázs Sándor egyetemi tanár fogja képviselni a SZET-et. A ásodik napirendi pont keretében Somai József, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma titkárának jelentése hangzott el. Somai József bemutatta az RMDSZ kezdeményezésére immár egy éve létesült Iskola Alapítványt, amely a hátrányos helyzetű diákok támogatására ösztöndíj-rendszert létesít, a támogatási összeg felét pedig intézményfejlesztésre, ingázó egyetemi tanárok szálláshelyének megteremtésére kívánja fordítani. A jelentés után a kérdésekre Markó Béla szövetségi elnök, az Alkuratórium elnöke válaszolt. A harmadik napirendi pont keretében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatója hangzott el a koalíciós kormányzást illető időszerű politikai kérdésekről. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitát is érintette: a kormánykoalíció csakis folyamatosan tudja elképzelni a kisebbségi kérdés rendezését. A koalícióban egyetértés van a romániai magyar nemzeti közösségnek a felsőfokú oktatáshoz való jogáról, de a vita tárgya az, hogy ez az önálló magyar egyetem hogyan viszonyuljon a Babes-Bolyai Tudományegyetemhez. Elmondta, hogy számára is a legfontosabb a magyar egyetem megvalósulása. Markó Béla nem lát ellentmondást az önálló magyar egyetem és a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében tovább élő magyar tagozat, avagy a fenntartással kezelt székelyföldi egyetemi hálózat között. - A testület megerősítette Jakab Gábort a Magyar Rádió Közalapítvány, valamint Vetési Lászlót, Gálfalvi Györgyöt és Benkő Samut a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi tagságában. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"