Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform, a Katona Ádám nevével fémjelzett keresztény-nemzeti csoport marosvásárhelyi tagjai nov. 22-én zárt ajtók mögött rendeztek tanácskozást, mintegy 40 fő részvételével. A meghívottak közül távol maradt Tőkés László, Király Károly, Szőcs Géza, Csapó József – és Jakabffy Attila szervező szerint a "baráti alapon" összehívott tanácskozásra, amelyre az alternatívakeresés jegyében került sor, nem is hívták meg Markó Béla szövetségi elnököt és Frunda Györgyöt, az RMDSZ két marosvásárhelyi szenátorát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ Az Adevarul szerint a megvitatott témák között szerepelt egy autonóm erdélyi magyar oktatási rendszer, a székelyföldi közigazgatási autonómia kérdése, a kettős - román és magyar - állampolgárság a romániai magyarok számára. A résztvevők továbbá bírálták azt, hogy az RMDSZ vezetése "kész engedményeket tenni a kormányban maradásért". /MTI/

Kolozsváron tartotta dec. 11-13-án a Szövetségi Képviselők Tanácsa és az erdélyi magyar egyházak, a romániai-magyar értelmiség és civil társadalom képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács nagy fontosságú együttes ülését, amely dönteni hivatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla szövetségi elnök beszédével megkezdődött a tanácskozás, aki a kormányzati részvétel kérdésében meghozandó döntésének alapos mérlegelésére, az alternatívák megfontolt, felelős elemzésére szólította fel az RMDSZ szövetségi képviselőit és az erdélyi magyar társadalom reprezentánsait. Markó Béla két időszakot különböztetett meg a koalíció működésében: az elsőt "viszonylag harmonikus együttlét" jellemezte, beleértve a kisebbségi kérdés megoldására tett lépéseket. Ekkor született a két sürgősségi kormányrendelet az oktatás és a helyi közigazgatás kérdésében, amelyek most parlamenti jóváhagyásra várnak. A második időszakra, amely a madridi NATO-döntés utáni hónapokra esik, az első periódusban, többek között a két sürgősségi kormányrendelet előírásai révén megfogalmazott eredmények megkérdőjelezése, a nacionalizmus felerősödése a jellemző. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az elemzésben egyaránt figyelembe kell venni belső és külső tényezőket. . Az ellenzék számára jelenleg semmilyen más hatékony eszköz nem áll rendelkezésre a koalíció ellen, mint a magyar kérdés, és ugyanakkor ez a téma a koalíció legérzékenyebb pontja is. Szintén belső tényezőként jelentkeznek igények a jelenlegi koalíció olyan átrendezésére, hogy abból kimaradjon az RMDSZ. Ezekre a kísérletekre a koalíciós partnerek egy része is fogékony. Bár a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSZ-szel - mondta Markó - a pártokban vannak olyan személyiségek és csoportok, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. A koalíció ellen irányuló külső érdekekről szólva a szövetségi elnök kifejtette: léteznek olyan erők, amelyek a térség euroatlanti integrációját lassítani, akadályozni akarják. Markó Béla a továbbiakban értékelő megjegyzések kíséretében összefoglalta az utóbbi időszak eseményeit két témában, az oktatási vita és a csereháti ügy tekintetében. Az előbbivel kapcsolatban kiemelte, hogy már a sürgősségi kormányrendelet is kompromisszum eredménye volt, de annak szövege biztosította a kisebbségekre vonatkozó korábbi korlátozások feloldását. Ezt torpedózta meg Pruteanu parasztpárti politikus a szenátusi szakbizottságban. - A csereháti ügyről szólva súlyos politikai hibának nevezte Markó Remus Opris kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. - A mindezek következtében kialakult koalíciós válság - mondta Markó Béla - mindeddig nem oldódott fel. Az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai részvételét a kormányban, de ezt követően is folytatta a megoldás keresését, és több ígéretet kapott mind a koalíciós pártoktól, mind az államfőtől, akik a további törvényhozási folyamatban a sürgősségi kormányrendelet legutóbb megszavazott formájának megváltoztatását ígérték, bizonyos garanciákat kínáltak a vitás kérdésekben. A szövetségi elnök beszéde után a rendkívüli közös tanácskozás zárt ajtók mögött folytatódott. A zárt ajtók mögött folyó tanácskozáson a kiszivárgott hírek szerint felelősségteljes légkörben tekintették át az elmúlt időszak eseményeit. A vita e szakaszában nem hangzottak el olyan értelmű javaslatok, hogy az RMDSZ azonnal lépjen ki a koalícióból, viszont többen is hangsúlyozták, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László püspök a tanácskozás egyik szünetében a sajtónak azt mondotta, hogy a "nagy baj összebékíti az embereket". Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése zárt ajtók mögött tanácskozott, időközben több politikus is nyilatkozott a sajtónak. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: a résztvevők általában egyetértettek abban, hogy még nem lehet megítélni tartósan milyen irányban alakul a román politika, pillanatnyi hullámvölgy-e a nacionalista kampány, vagy tartós változást jelez. Ezért a kialakulóban lévő konszenzus elsősorban az elvárások pontos meghatározására vonatkozik. Tőkés László tiszteletbeli elnök jelezte ugyan, hogy elvárta volna, hogy 44 SZKT-tag által támogatott javaslatának megfelelően a képviselő tanács előbb, és rendkívüli ülést tartson, előre leszögezve a tanügyi követelményeket, a jelenleg kialakult kész helyzetben szerinte is hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalista erőknek tenne szívességet. A püspök szerint gyakorlati lépésekkel kellene szaván fogni a partnereket, például meg kellene kezdeni egy önálló magyar egyetem szervezését. Még Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője a kormányzati részvétel rendszeres bírálója is úgy vélekedett, hogy a "kormányból kihátrálni is nehéz" és nem a mostani a megfelelő pillanat. Balázs Sándor, a Szövetségi Egyeztető Tanács tagja, a Bolyai Társaság alelnöke, annak fontosságát emelte ki, hogy a meglehetősen korlátozott hatáskörű Szövetségi Egyeztető Tanács ezúttal az összevont ülés teljes jogú résztvevőjeként hallathatja hangját egy alapvető kérdésben. Markó Béla, az RMDSZ elnöke dec. 14-én, vasárnap reggel sajtóértekezleten jelentette be, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kolozsvári tanácskozása nagy többséggel olyan határozatot fogadott el, amely a további koalíciós együttműködés feltételeit fogalmazza meg. Széles körű egyetértés alakult ki. Ennek lényege az - mint Markó Béla megfogalmazta -, hogy az RMDSZ kilépése a koalícióból sem az RMDSZ, sem a romániai magyarság, sem a román társadalom egésze számára nem lenne hasznos a jelenlegi helyzetben, amikor az egész romániai társadalomnak össze kell fognia az európai és euroatlanti integrálódás érdekében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke visszautasította azt a román sajtóban gyakran olvasható beállítást, hogy az RMDSZ zsarolja partnereit. Dec. 14-én Kolozsváron - az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa (SZKT) és az Egyeztető Tanács dec. 13-i együttes ülése után - az SZKT külön folytatta munkáját, majd kora délután ez a tanácskozás is befejeződött. A szervezeti élettel kapcsolatos kérdések szerepeltek napirenden. A testület a két hónapja lezajlott marosvásárhelyi kongresszus határozatainak teljesítését áttekintve többek között elfogadta Kónya Hamar Sándor képviselő javaslatát, és határozatban szögezte le, hogy az 1996 nyarán elkezdett magyar-magyar csúcstalálkozó folytatását az új körülmények között is, amikor az RMDSZ kormányzati felelősséget vállalt, fontosnak tartja. Az SZKT az ügyvezető elnökséget bízta meg az újabb csúcstalálkozó előkészítéséhez szükséges konkrét lépések megtételével. Takács Csaba ügyvezető elnök ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyarországi választások előtti időszak nem tekinthető alkalmasnak egy ilyen csúcstalálkozó megtartására, ezért a magyarországi választásokig az ügyvezető elnökség csak az előkészítésen kíván dolgozni. Borbély Zsolt Attila szövetségi képviselő ezzel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy mivel az RMDSZ az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő EDU és a kereszténydemokrata EUCD tagja, éppenséggel szorgalmaznia kellene a csúcs megtartását még a választások előtt, mert ez a választási kampányban az MDF pozícióit erősítené anélkül, hogy beavatkozást jelentene. Ezt a megközelítést Markó Béla szövetségi elnök visszautasította. Az RMDSZ vezetője megerősítette, hogy a szövetség "az egyenlő közelség" elvét kívánja követni a magyarországi politikai erők irányában. Az, hogy a keretében ideológiai alapon szerveződött politikai platformok eredője, súlya alapján az RMDSZ közép vagy jobbközép minősítést kaphat, még nem jelenti, hogy a magyar politikai pártok között ennek alapján kívánnak különbséget tenni. A szövetség egészét mint a romániai magyarság képviseletét, az anyaországgal a nyelv, a kultúra, a hagyományok, a történelem, a kölcsönös érdekek közössége fűzi össze, a politikai-ideológiai meggondolások az ilyen szempontok alapján szerveződő RMDSZ-platformok magyarországi partnereinek megválasztásában játszhatnak csak szerepet. Ugyanígy az RMDSZ a mindenkori magyar kormánnyal is együtt kíván működni - mutatott rá Markó Béla, és megjegyezte, hogy a magyarországi politikai erőktől hasonló megközelítést igényel az RMDSZ iránti viszonyban. A kérdésről nem folyt további vita. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta az SZKT-t, hogy a kongresszus határozata alapján az RMDSZ ellenőrző testülete jelentést készített a Szőcs Géza volt politikai alelnök által kezelt adományokkal kapcsolatos vizsgálat megállapításairól. Az ügyvezető elnök közölte, hogy a jelentést elfogadta, és ezzel a vizsgálatot lezártnak tekinti. Takács nem közölt konkrét számot, csak annyit jegyzett meg, hogy a kérdéssel kapcsolatban egy korábbi RMDSZ-tanácskozásról kiszivárgott adatok eltúlzottak voltak. Szőcs Géza a két hónappal ezelőtti kongresszuson úgy nyilatkozott, hogy az általa benyújtott új adatok nyomán a vita már "csak" mintegy 6,5 millió forintról folyik. Takács Csaba felolvasta a főügyészhez írt levelét, amelyben az 1946 utáni politikai elítéltek vagyonelkobzásáról szóló rendelet megsemmisítését kérte. A tanácskozás záróepizódjaként Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés keresztény nemzeti platform vezetője módosító javaslatokat terjesztett elő az előző este az SZKT és SZET által közösen elfogadott határozatokhoz, és ezekről pontonkénti szavazást követelt. Javaslatainak értelmében az RMDSZ-nek például a belső önrendelkezés alapján megvalósuló autonómia biztosítása, vagy az ortodox egyház "államvallási" szerepének megszüntetése, illetve más radikális követelések teljesítése igényével újra kellene tárgyalnia koalíciós részvételének feltételeit. A javaslatot Dézsi Zoltán, a Képviselő Tanács elnöke nem bocsátotta szavazásra. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Dénes László, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője reagált arra, hogy a Budapesten tanuló 22 éves újságíró, Németh Tünde A jéghegy magyar-magyar csúcsa című könyve az Erdélyi Naplóban megjelent riportjait tartalmazza. Dénes László nem ismeri a könyvet. Az 1991 ősze óta megjelenő Erdélyi Naplóról viszont elmondta, hogy menet közben cserélődtek a felelős vezetők és munkatársak. Szőcs Géza neve csak 1994-1996 között fémjelezte a lapot, "de ez szinte végzetesnek bizonyult, ugyanis a politikai pályára tévedt kiváló költő a magyarországi kormányváltás után kiesett mind az új balliberális hatalom, mind az annak uszályában vergődő Markó-féle RMDSZ-vezetés kegyeiből, s egyszerre minden tönkrement, amihez az ő neve fűződött. Az Erdélyi Napló Németh Tünde által említett szétverése nem az idén, hanem már 1995-ben megkezdődött és 1996-ra be is fejeződött - volna, ha néhány lelkes ember pusztán szakmai kihívásból nem próbálja meg szinten tartani a léket kapott hajót." /Dénes László: Rólunk volt szó? = Szabad Hét Nap (Szabadka), dec. 25./

Kétnyelvű kötet jelent meg Csíkszeredán: Maradok - I remain /Pro Print/, alcíme pedig Magyar költők hangja Erdélyből - Voices of the Hungarian Poets from Transylvania. A 430 oldalas kiadvány Farkas Árpád, Ferenczes István, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Király László, Lászlóffy Aladár, Magyari Lajos, Markó Béla, Szilágyi Domokos és Szőcs Géza verseiből nyújt válogatást az Erdélyből Amerikába kivándorolt Harkó Gyöngyvér szerkesztésében. A költeményeket Sohár Pál /Székesfehérvár/ ültette át angolra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

"Legutóbb az oktatás kérdésével foglalkoztak, és olyan sok anyag jött össze, hogy dupla számot készítettek, nyilatkozott Tamás Sándor képviselő, a Magyar Kisebbség főszerkesztője. A folyóirat munkatársai /Borbély Zsolt, Székely István, Toró T. Tibor/ a Kárpát-medence több sarkában laknak, így ritkán tudnak összejönni. Az erdélyi kérdésben például Molnár Gusztávot kérték fel vitaindító megírására. Írását románra fordítva elküldték a demokratikus román értelmiségieknek is. Nem valamilyen politikai ideológia alapján szerveztek szekértábort a folyóirat köré, hanem "elsősorban az értékek mentén kialakult vonalak összecsiszolását" óhajtják elősegíteni. Bevonták a szerkesztőbizottságba a délvidéki, a felvidéki, a kárpátaljai magyarság egy-egy képviselőjét. A könyvtárakba /a középiskolákéba is/ elküldik az egyes számokat. Tanulmányaikat egyelőre csak magyarul tudják kiadni, de terveik között szerepel az eddigi számokban megjelent írásokból román és angol nyelvű válogatás. A Magyar Kisebbség ezer példányban jelenik meg, a folyóiratnak nincs stabil irodája, nincs egyetlen állandó, fizetett alkalmazottja. A kiadó, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága vállalta a terjesztést. Régen szeretnének könyvsorozatot kiadni, az első már napvilágot látott: Balogh Artúr: A kisebbségek nemzetközi védelme a kisebbségi szerződések és a békeszerződések alapján /Kájoni Kiadó, Csíkszereda, 1997/. Az 1928-ban megjelent kötet újrakiadását a Jakabffy Elemér Alapítvány és az EMKE támogatta. Nagyon sokrétű a kiadási tervük. /Román Győző: A képviselő folyóirata. Beszélgetés Tamás Sándorral, a Magyar Kisebbség főszerkesztőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 17./ Magyar Kisebbség (Kolozsvár) főszerkesztője: Tamás Sándor, szerkesztők: Borbély Zsolt, Székely István, Toró T. Tibor, külső munkatárs Vincze Gábor /Szeged/. A szerkesztőbizottság tagjai: Bakk Miklós /Lugos/, Balázs Sándor /Kolozsvár/, Bíró Gáspár /Budapest/, Duray Miklós /Pozsony/, Fábián Ernő /Kovászna/, Hódi Sándor /Ada/, Kovács Miklós /Ungvár/, Markó Attila /Brassó/, Molnár Gusztáv /Budapest/, Szőcs Géza /Kolozsvár, a szerkesztőbizottság elnöke, Takács Imre /Budapest/, Varga Attila /Szatmárnémeti/, Zsigmond Barna /Marosvásárhely-Budapest/."

"Az Erdélyi Naplónak sikerült magát visszatornázni 24 oldalassá. Most már jövögetnek üzenetek, figyelmeztetések. A politikai bennfentesek azt mondják, nem kellene a sorból kilógni. Az Erdélyi Naplóra szükség van, de nem így, nem ennyire...Van olyan is, aki szerint a hetilap hajszát indít a "mi" RMDSZ-ünk ellen. Az egyik jeles kultúrembert pedig kijelentette: ő bizony kezébe sem vesz olyan kiadványt, amelyhez Szőcs Gézának köze van. Valójában Szőcs Gézának nincs köze a laphoz, írta Dénes László főszerkesztő. A kijelölt érdekképviselők lebeszélik az Erdélyi Naplóról a terjesztőket, a hirdetőket, az előfizetőket és a tagságot. /Dénes László: Leszóltak fentről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 21./"

"A Romániai Magyar Szóban Szász János úgy értékelte, lehetséges, hogy a kolozsvári televízió magyar adásában Szőcs István tagadta a kontinuitás elméletének valós mivoltát Erdély földjén, vagy "olyasmiket koholt, hogy Mihai Viteazul Rudolf császár biztosa lett volna, Szent György szobrának arcáról pedig az erdélyi arcok tipológiáját olvasta le és ezt szembe, sőt fölé helyezte a bizánciaknak". Kifejezi azonban értetlenségét a Ziua tegnapi számában megjelent cikkel szemben, hogy az mindezekért miért nem vitatkozik Szőcs Istvánnal, és miért kell tromfként hangoztatni, hogy SZ.I. Szőcs Géza volt RMDSZ-szenátornak az apja, néhány vitatható kommentárból arra következtet, hogy a Magyarokat a románok ellen uszítja a kolozsvári televízió, vagy azt állítja, hogy "A célegyenesben, a madridi NATO-csúcs előtt a Bukarest és Budapest közötti viszonyt övön aluli ütés érte. Szász János kifogásolja, hogy a Ziua történettudományi kérdésekből súlyos aktuálpolitikai kérdéseket von le. A Ziua tájékoztat, hogy május 7-én a kolozsvári televízióban Ioan Aurel Pop az Erdélyi Tanulmányok Központjának igazgatója "helyre fogja hozni a magyar adásban elhangzott aberrációkat". A lap szerint az április 30-i műsorban olyan kijelentéseket tettek, melyek sértik az erdélyi román szellemiséget. Az Adevarul de Cluj szerint Szőcs István az irredentista adás végén egy olyan kijelentést tett, melyek szuggerálták, hogy a jövő teljesíteni fogja az erdélyi magyarok azon vágyát, hogy a magyar nemzet tagjai legyenek. A kolozsvári televízió igazgatója Ioan Muslea egy közleményben kifejtette, megígéri, hogy az intézmény vezetősége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. A lap szerint ez azt jelenti, hogy meg fogják szigorítani a magyar adás felügyeletét. Úgy véli, hogy a televízió vezetősége nem hagyja figyelmen kívül az eset politikai összetevőjét sem, mivel az RMDSZ egy külön magyar szerkesztőséget javasol, és "Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy hitelesek Szőcs feltételezései". Victor Romulus Constantinescu a Kolozs megyei tanács elnöke kijelentette, hogy az adás irredentista törekvések létezéséről tanúskodik. A szólásszabadság alapján vonakodik attól, hogy a szerkesztők megbüntetését kérje, de javasolja az adások anyagainak olyanszerű összeválogatását, hogy azok a harmonikus együttélést szolgálják. Az RTDP kolozsvári szervezetének elnöke szerint meneszteni kéne a kolozsvári televízió igazgatóját, Szőcs Istvántól pedig meg kellene vonni a román állampolgárságot. Grigore Zanc úgy véli, hogy a közölt adás mutatja, hogy a jelenlegi hatalom sokkal többet ígért az RMDSZ-nek, mint amennyit észlelni engedett. Zanc nem zárja ki, hogy probléma lesz Erdély Romániához való tartozása a közeljövőben. Az RTDP-s politikus azzal vádolja a jelenlegi hatalmat - jegyzi meg a lap - amivel az előző ellenzék is vádolta az előző hatalmat, azzal, hogy etnikai nézeteltérésekkel akarja elterelni a figyelmet az ország nehéz gazdasági helyzetéről. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 6./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tudott elmenni az Operatív Tanács ülésére, viszont közzétette a szövetségi elnökhöz az üggyel kapcsolatban intézett levelét. Ez mintegy elvi álláspontját is tartalmazza azt követően, hogy Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke pénteki sajtóértekezletén ismét felelevenítette a Tőkés által a Securitaténak - szintén nyomás hatására - tett deklarációk ügyét, bemutatva egy ezzel kapcsolatos iratot. (A püspök, aki közismerten a román kommunista hatalom ellenfele és fellépésével bukásának előmozdítója is volt, 1994-ben már kommentálta az ügyet, kifejtve, semmi olyat nem írt le, ami bárkinek ártott volna.) Tőkés László időzített és célzatos, a törékeny kormánykoalíció további gyengítésére irányuló akciónak tekintette az egészségügyi minisztert terhelő titkosszolgálati irat váratlan nyilvánosságra hozatalát. "Országunkban megváltozott formában tovább működik a hírhedt Securitate" - hangsúlyozta, ezért szükségesnek tartja a kommunista múlt káros örökségének felszámolására irányuló összpontosított kormányzati, parlamenti, össztársadalmi fellépést. Dr. Bárányi Ferenc védelmében Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az orvos annakidején döntő szerepet játszott a Securitate által hajszolt Szőcs Géza elrejtésében, illetve megmentésében, és utalt az 1989 decemberi eseményekben családjával együtt játszott szerepére is. Hozzáfűzte, hogy ettől függetlenül és ennek ellenére a kíméletlen politikai játékszabályok szerint az ügy következtében a miniszter súlyosan kompromittálódott, még akkor is, ha a volt diktatúra természetszerű következményeként az egész kormányra, parlamentre és a politikai-társadalmi közéletre az egykori román titkosszolgálattal való együttműködés gyanújának árnyéka vetül. Dr. Bárányi Ferenc fájdalmas esete különösképpen időszerűvé teszi társadalmunk és közéletünk megtisztítását - írja Tőkés, hangsúlyozva, hogy a történtek fényében az eddigieknél is nagyobb fontosságot kell tulajdonítani a Ticu Dumitrescu szenátor által kidolgozott, a "szekus" dossziék hozzáférhetőségére vonatkozó törvény kezdeményezésének. Politikai téren elengedhetetlenül fontos és halaszthatatlanul sürgős a társadalmi és politikai közélet szereplőinek intézményes átvilágítása. Az RMDSZ-en belül Tőkés javasolta, hogy a szövetség valamennyi felelős beosztású vezetője és képviselője azonnali hatállyal tegyen politikai múltjára vonatkozó írásbeli nyilatkozatot. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Szőcs Géza az átvilágítás követelményét hangsúlyozta írásában. A közvélemény arra kíváncsi, ki volt a Securitate embere. De miért a múlt idő, tette fel a kérdést Szőcs Géza. "Ki az, aki úgy gondolja. hogy az RMDSZ - az első számú politikai ellenség - nincs ma is keresztül-kasul átszőve informátorokkal, sőt annál is többel: máshol hozott döntések végrehajtóival, nemegyszer ítéletvégrehajtóival?!" Nem véletlen, hogy most kerülnek elő azok az iratok. Bárányi nem hagyta zsarolni magát, hanem vállalta: szekus volt. Szőcs Géza összefoglalta Bárányi múltját, kitérve arra, hogy 1982-ben őt rejtegette, nem kis kockázattal. 1989-ben Tőkés László mellé állt, nem kis kockázattal. 1989 őszétől - Szőcs Gézán keresztül - a Szabad Európa rádió titkos temesvári tudósítójaként működött. Ezért "mérlegelni vagyunk kötelesek", hangsúlyozta Szőcs Géza, ki mit követett el ténylegesen. - A múltfeltárás úgy lenne teljes, ha nemcsak a besúgók neve lenne ismert, hanem a megbízóké, a beszervezőké is. Szőcs Géza arra is emlékeztetett, hogy a Securitate a régi időkben minden kihallgatáson kötelező módon jelentést írt. Az ilyen kihallgatási jegyzőkönyveket próbálják meg mostanában ügynöki tevékenység bizonyítékaként felmutatni. A cél a hiteles politikusok lejáratása vagy megbüntetése. Mindezek miatt az RMDSZ-nek az elmúlt évtizedek történelmének őszinte feltárását kell szorgalmaznia, nyújtson be az RMDSZ egy ilyen törvényjavaslatot. Addig is az RMDSZ - javasolta Szőcs Géza - végezze el saját közszereplőinek átvilágítását. /Szőcs Géza: Átvilágítást!, avagy közszereplőink múltjának átvilágítása, mint imperatívusz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./

"Miként, milyen formában lehetne megvalósítani a határon túli magyarság anyaországi képviseletét? - tette fel a kérdést a Magyar Nemzet munkatársa, Botlik József. Négyen válaszoltak. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke a kétkamarás parlament híve. A második kamarában ülnének a magyarországi kisebbségek képviselői, továbbá a Magyarország határain kívül élő, de a Szent Korona által reprezentált területeken élő magyarság képviselői. Egy elképzelés szerint a határon túli magyarok képviseletére konzultatív tanácsot kellene felállítani, ez a parlament mellett működne. A kormány struktúrájához viszont nem egy tanácsnak, hanem a határon túli magyarokkal foglalkozó minisztériumnak kellene kapcsolódnia. Szőcs Géza szerint évszázados hagyományai vannak a felsőháznak. A kisebbségi magyarok képviselői nem döntései, hanem konzultatív, esetleg vétójoggal rendelkeznének az őket érdeklő kérdésekben. Egyetért a második kamara felállításával. Bihari Mihály politológus elvileg egyetért a második kamara felállításával. Aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy ez kamara vagy felsőház legyen. Inkább konzultatív tanácsot lát célszerűnek, amelynek mellérendelt közjogi státusa lenne a parlament mellett, ez több lenne, mint a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/. Funkciója hasonló lenne a Zsidó Világkongresszushoz. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese nem tartja megfelelőnek a felsőházat. A kétkamarás parlament - szerinte - feltehetően előidézné a magyarok tömeges méretű Magyarországra költözését. /Magyar Nemzet, aug. 5./"

A Népújság (Marosvásárhely) márc. 4-i számában Sütő András és Ábrahám Dezső írt a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ügyéről, ebben egybehangzóan állították, hogy Szőcs Géza nem számolt el a kuratórium által kiutalt 13 millió forinttal. A felvett pénzek miatt 1993 nyarán, majd 1994-ben indult offenzíva Szőcs Géza ellen, aki minden alkalommal elmondta: egyrészt elszámolt a pénzzel, csak bizonylatait Ábrahám Dezső elsüllyesztette, másrészt elszámolási kötelezettsége nem volt a NTA-val szemben, csak a céladományt folyósító szervvel szemben. Szőcs Géza rámutatott a kampány lejárató jellegére. 1996 februárjában megfenyegették: ha nem lép vissza a jelöléstől, tönkreteszik. Az ügyet felkapta a román sajtó is, ami felveti a támadást megindítók felelősségét, írta dr. Borbély Zsolt Temesvárról. /Kacsa Magazin (Budapest), aug. 13./

Az Erdélyt pusztító árvíz kárvallottjainak támogatására szervezte meg az RMDSZ és a Duna Televízió a szept. 19-i Gálaestet Marosvásárhelyen. A közönség soraiban helyet foglalt Szőcs Ferenc, Magyarország Romániai nagykövete, Soltész Levente kolozsvári magyar konzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalát Szabó Tibor képviselte, jelen volt Marosvásárhely polgármestere s az alprefektus is. Aki bajban van, annak nagy szüksége van a közösségre - hangsúlyozta köszöntőjében Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az összefogás, a közösségi szolidaritás szelleméről szólva. Többórás műsor következett, zene, tánc, szavalatok, vidám jelenetek, este hat órától majd éjfélig. Sebő Ferencz, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, aki évek óta járja Erdélyt, hogy népzenénk utolsó darabjait is "betakarítsa", tekerőlant- majd gitárkísérettel Weöres Sándor-műveket és egy Szőcs Géza-verset adott elő. A fellépők között volt Bodrogi Gyula, a Kormorán együttes és Vikidál Gyula is. – Az 50. születésnapját ünneplő Sepsiszentgyörgyi Színházat Nemes Levente igazgató képviselte, aki Sütő András-szöveget adott elő a zenei anyanyelvüket kereső pusztakamarásiakról. Panek Kati két keservest adott elő, Bíró József Székely János és Farkas Árpád-verset szavalt. Nagy tetszést aratott ifj. Csíky Boldizsár zongorajátéka, a 200 éves nagyváradi színház ünnepi előadásán fellépő kolozsvári Sebesi Karen Attila Kányádi-verset szavalt. Illyés Kinga Wass Albert verseiből szavalt, Kilyén Ilka színművésznő Tompa Miklós-verset adott elő, majd Bocskai István végrendeletét idézte arról, hogy az összetartozás a megmaradást jelentheti egy közösség számára. A Kultúrpalota orgonáját Molnár Tünde szólaltatta meg, s a Kovács András vezette Nagy István Kórus és a Maros Művészegyüttes is sikert aratott. - Az RMDSZ májusban meghirdetett felhívására az elmúlt időszakban sokan adakoztak az árvízkárosultak megsegítésére, köztük Határon Túli Magyarok Hivatala /Budapest/ 60 millió lej; RMDSZ Ügyvezető Elnökség 10 millió lej; a gálaest tiszta bevétele 9 millió lej; A bukaresti magyar nagykövetség 5 millió lej; Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 3,5 millió lej; Magyar Evangélikus Püspökség, Kolozsvár 2,5 millió lej; Markó Béla 2,5 millió Frunda György 2 millió lej; Takács Csaba 1,5 millió lej, stb. /Gálaest az árvízkárosultakért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

Nov. 3-án ünnepélyesen leleplezték Temesváron Bolyai János kőből készült mellszobrát. melyet ifjabb Toró Tibor és Jecza Péter szobrászművész hozzájárulásával állítottak fel a városban levő Nyugati Egyetem belső udvarában. Az avatással egyidőben az egyetemen Bolyai-szimpóziumot tartottak, Toró Tibor atomfizikus professzor elemezte a Bolyai-féle nem euklideszi geometriát. A szobor leleplezésekor Toró Tibor ismertette a szobor hányatott történetét: a néhány éve elhunyt, Temesváron született, Kolozsváron élt és alkotott Vetró Artúr szobrászművész még életében szülővárosának adományozta a szobrot. Akkor azonban nem volt mód a szobor fölállítására. Vetró Artúr munkásságát Jecza Péter szobrászművész ismertette. A Bolyai-ünnepség a Bolyai-utca sarokházánál folytatódott, ahol a résztvevők megkoszorúzták az 1993-ban felállított ötnyelvű Bolyai-emléktáblát. Az ünnepség a temesvári Csiky Gergely Színház stúdiótermében ért véget, ahol a színészek költők Bolyairól szóló verseit idézték fel, majd Szőcs Géza készülő Bolyai-drámájából mutattak be egy részletet. /Szoboravatás Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6., Pataki Zoltán: Felavatták Bolyai János mellszobrát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Nov. 14-én tartotta közgyűlését a Magyar Írószövetség Budapesten, a Vigadóban, melynek jelenleg 1005 tagja van. Pomogáts Béla elnök beszámolójában kitért arra, hogy bár az utóbbi időben több, különböző csoportosulásokat tömörítő szövetség alakult, ez nem jelentett tömeges kilépést a Magyar Írószövetségből, így a szövetség maradt a Kárpát-medence írótársadalmának átfogó érdekszövetsége. A tagság megszavazta azt a határozatot, hogy kiáll a határon túli magyar kultúra megmaradása mellett, a szlovákiai magyar iskolák megerősítése és a kolozsvári állami magyar egyetem újraindítása, valamint az egyházi és egyéb magyar intézmények visszaadása mellett. Fölrótták a média egyoldalúságát, hogy csak bizonyos írócsoportot szerepeltet. Megválasztották a választmányt, a legtöbb szavazatot Pomogáts Béla kapta, őt Jókai Anna követte, a harmadik az erdélyi Lászlóffy Aladár. A 71 tagú választmányban további erdélyi vagy Erdélyből áttelepült írók: Csíki László, Kántor Lajos, Szilágyi István, Szőcs Géza, Gálfalvi György, Bálint Tibor, Farkas Árpád, Beke György és Kocsis István. /Gál Éva Emese: A Magyar írószövetség közgyűléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

A nemzedéke vezéregyéniségeként számon tartott fiatal költő, a 25 éves Orbán János Dénes merő virtuskodásból fénymásolatot készített egy százezer lejes bankjegyről és bevásárolt vele egy önkiszolgáló boltban. A pénztáros feljelentést tett a rendőrségen. A tettével hencegő költőt letartóztatták. Orbánt el is ítélhetik, kettőtől tizenkét évig terjedő börtönre. Különösen, hogy máris politikai felhangot kapott a dolog, ugyanis Orbán János Dénes a másoláshoz a Szőcs Géza ex-szenátor, volt RMDSZ-főtitkár vezette Erdélyi Híradó Kiadó (Kolozsvár) eszközeit használta. Orbán János Dénes ugyanis az alkalmanként megjelenő Előretolt Helyőrség (Kolozsvár) című irodalmi lap főszerkesztője. /Előretolt hülyeség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1./

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Markó Béla szövetségi elnöknek szóló nyílt levelében leszögezte: az RMDSZ-platform saját meghívottjaiként Szőcs Géza írót és Hegyi Sándor református lekészt jelölte az RMDSZ VI. kongresszusára. Mindkét meghívott jelölését visszautasították, arra való hivatkozással, hogy határidő után érkezett a választási biztoshoz, az EMK tiltakozik a hátrányos megkülönböztetés ellen, hiszen mások még később letett jelöléseit elfogadták. A népi-nemzeti platform azért fordult a szövetségi elnökhöz, hogy saját meghívottjaiként kérje föl Hegyi Sándort és Szőcs Gézát a részvételre. A levélben emlékeztettek az SZKT-ülésen elhangzott interpellációra, mely szerint a csendőrség újabban, tehát mióta az RMDSZ kormányon van, utasítást kapott az ún. szeparatisták megfigyelésére. /Az EMK nyílt levelet küldött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

"Szőcs Géza nyílt levelet intézett az RMDSZ kongresszusához. " Kedves RMDSZ! Én most kilépek belőled. Vagy, ha úgy tetszik: kilépek Önből. Kilépek Önök közül." - kezdte a sértődött hangon. "Mint ismeretes, az RMDSZ nem akarja, hogy jelen legyek a szövetség csíkszeredai kongresszusán: sem küldöttként, sem meghívottként, sehogyan." "Az RMDSZ tehát - mellőzésemből ezt olvasom ki - csapást mért a kommunista diktatúrával való nyílt szembenállás értékére mint előzményre." "Már itt szeretném jelezni, hogy az RMDSZ-től - szemben a későbbi vezetők által követett gyakorlattal - soha egyetlen lej fizetést, honoráriumot, költségtérítést nem vettem fel." Szőcs Géza rátért a pénzügyekre: Az RMDSZ ellenőrző bizottsága "engem mintegy 25 millió forint kezelésében elmarasztaló jelentését az SZKT egyszeri hallásra elhadart, paródiaszerű felolvasás után elfogadta. Ez ellen a határozat ellen fellebbeztem az RMDSZ legutóbbi, marosvásárhelyi kongresszusához. A kongresszus második napján az ellenőrző bizottság közel húszmillió forintnyi, velem szembeni követelésről elismerte, hogy megalapozatlan, következésképp tarthatatlan vádakra épül. Ám ahelyett, hogy a meghurcolásért bocsánatot kért volna, a fennmaradó, mintegy 7 millió forintnyi összegről továbbra is vitatta, hogy jogszerűen kezeltem-e ezeket a - hangsúlyozom: nem az RMDSZ-nek szóló - pénzeket. Ekkor, mint ismeretes, azt kértem az RMDSZ-től: ha úgy ítéli meg, hogy követelése van velem szemben, indítson jogi úton eljárást ellenem." /Szőcs Géza: A kunostinca. Levél az RMDSZ csíkszeredai kongresszusához. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

Júl. 14-én Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban Jakab Gábor katolikus plébános Mindannyiunk hitvallása /Gloria Kiadó, Kolozsvár/ című könyvét mutatta be Hoch Sándor, a kiadó igazgatója. Ezután Fodor Sándor szólt a könyvbe foglalt eszmékről. Az esemény méltó befejezése a Demény Attila Csontváry és Kafka találkozása című, Szőcs Géza szövege nyomán írt szerzeményének bemutatója volt. /Forrai Szerénke: Mindannyiunk hitvallása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Júl. 23-án a bálványosi szabadegyetemen a dél-kelet-európai térség stabilitásáról folyt a vita. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő előadásában hangsúlyozta, hogy a román-magyar biztonságpolitikai együttműködés nagy fontossággal bír a térség stabilitása szempontjából. Kiemelte, hogy a Kárpát-medence kisebbségben élő magyar közössége, a koszovói albánokkal ellentétben, elfogadja a különböző országokba való integrálódást, ugyanakkor egyre hangsúlyozottabb az autonómia iránti igényük. Valentin Stan politikai elemző szerint ma Magyarország többet tesz Románia euroatlanti csatlakozásáért, mint maguk a román politikusok. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár előadásában kijelentette, hogy Délkelet-Európa megérett a konszolidációra. Ehhez azonban tudomásul kell venniük a térség országainak, hogy a nemzetállam szuverenitás fogalma viszonylagossá válik a folyamatban. Tőkés László püspök a román-magyar közeledést emelte ki, és elmondta, hogy mind a kisebbségi, mind a román-magyar államközi kapcsolatokban az itt élő magyar közösséget nem lehet megkerülni. Mircea Horea Rusu elmondta, hogy minden szabadon gondolkodó ember ma Romániában kisebbségben van, és arra az időre vár, amikor a liberális gondolkodásúak már többségben emlékeznek vissza a bálványosi kezdetekre. Németh Zsolt a bálványosi kezdeményezésben, a rendezvény három fő erényét emelte ki: a stratégiai szemléletet, az értékelkötelezettséget, valamint a kezdeményezőkészséget. Este megérkezett Orbán Viktor miniszterelnök, részt vett a Mircea Dinescu és Szőcs Géza közös irodalmi estjén. Orbán Viktor júl. 23-án érkezett Romániába, és Marosvásárhelyen találkozott Radu Vasile román kormányfővel. A megbeszélések után Orbán Viktor Tusnádfürdőre indult. A gépkocsival Tusnádfürdőre tartó magyar miniszterelnököt Hargita megye határán Dézsi Zoltán prefektus és Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke köszöntötte. Az út során Orbán Viktor rövid időre megállt Szentegyházán, és a város főterén beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetközi megbecsülése megnőtt, s mint mondta, bízik abban, hogy a jobb nemzetközi megítélés, valamint az ország gazdasági megerősödése előbb-utóbb érezhető pozitív hatással lesz a határon túli magyarokra, így a Székelyföldön élőkre is. /X. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Tusnádfürdőn. Jubileumi fórum a bálványosi folyamatról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./

"Bertha Zoltán /Debrecen/ irodalomtörténész állapította meg: "egy történelmi, pozíciójában megrendült, identitásában és önbecsülésében sorvadó, eszmei tájékozottságában elbizonytalanodó nemzettársadalom - mint amilyen a Kárpát-medencei etnikai térvesztését, demográfiai fogyatkozását és elerőtlenedését folyamatosan átélő magyarság - sem csorbul attól, ha fenntartja az eszményállító írásművészet sorskifejező akaratába vetett bizalmát, vagyis ideálképző értéktudatának önmegtartó energiáit." Bertha Zoltán ennek alátámasztásául idézett határon túli magyar íróktól, Sütő Andrástól, a vajdasági Tari Istvántól, a kárpátaljai Füzesi Magdától, az erdélyi Szőcs Gézától, Kovács András Ferenctől, Demény Pétertől és Orbán János Dénestől. /Bertha Zoltán: Irodalom és nemzet. = A Hét (Bukarest), szept. 2./"

"Egy héten át Magyarországra, pontosabban a magyar irodalomra figyelt a nemzetközi könyvpiac, mialatt zajlott az 51. majna-frankfurti nemzetközi vásár. A magyar állam 610 millió forintot áldozott a németországi jelenlétre, 250 szerző könyvének megjelenését támogatta erre az eseményre. A vásáron 94 magyar kiadó vett részt, összesen 10 ezer kötet és 600 magyar író, költő, művész fordult meg a városban. A nagyszabású eseményt Magyarországon éles kulturális és politikai viták előzték meg és kísérték. A kultúrharcot az váltotta ki, hogy a frankfurti magyar részvétel paramétereit az előző, balliberális magyar kormány határozta meg, kirívó aránytalanságokkal a nemzeti oldal rovására. A Horn-Kuncze-kabinet örökébe lépett polgári kormánynak már csupán apró kiegészítéseket állt módjában eszközölni, a magyar jobboldal ennek ellenére mindvégig nehezményezte, hogy Frankfurtban a magyar irodalmat, kultúrát 70 százalékban zsidó származású alkotók, művészek képviselik, ezenfelül elsöprő többségben baloldali érzelműek. A kultusztárca illetékes államtitkára kénytelen volt elismerni: az Orbán-kormánynak már nem volt módjában elődjének minden rafinált húzását kompenzálni. Olyan magyar művek is szerepeltek például a vásáron, amelyeket nyugati, esetenként kommunista gyökerű zugkiadók jelentettek meg, ismeretlen eredetű pénzen. A kiutazó "alkotók" között pedig szép számmal voltak nevesincs-művesincs írópalánták, bértollnokok és háziszerzők, pályázatírók és katedraművészek, újdondászok és veterán kultúrharcosok. A 125 meghívott között csupán hét erdélyi - többé-kevésbé itthon is élő - író volt: Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Lászlóffy Aladár, Sütő András, Szilágyi István, Szőcs Géza... /Magyar Frankfurt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./"

Okt. 21-én Kézdivásárhely utolsó névtelen iskolája felvette Petőfi Sándor nevét. A névadó ünnepség a régi posta épülete falán levő Petőfi-domborműves emléktáblánál kezdődött. Incze László tanár, a kézdivásárhelyi múzeum igazgatója mondott beszédet. Ebben az iskolában 939 - 785 magyar és 154 román anyanyelvű - iskolás tanul 58 tanerő irányítása alatt. Dr. Szőcs Géza egyetemi tanár, a Siculus rádió főszerkesztője gratulált az ünneplő iskolának. /(Iochom): Az iskola neve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./

"Okt. 30-án Kolozsváron rendezett irodalmi esten Szőcs Gézával beszélgetett Orbán János Dénes és Bréda Ferenc. Szőcs Géza otthonosan mozgott a pinceklubban, mintha hazaérkezett volna. Elmondta: itt nőtt fel, édesapjának, Szőcs Istvánnak, a "magyar irodalom legnagyobb misztifikátorának" lakása még mindig abban az épületben található. Szőcs Gézának 1992-ben megjelent kötetének borítóján ez olvasható: "Sz. G. utolsó verseskönyve". Ennek ellenére továbbra is ír verseket. Szőcs Géza olyan, eddig még nem publikált és kevesek által ismert Radnóti-kéziratok birtokában van, melyek a költő ifjúkori verseit tartalmazzák. Ezeket továbbra sem kívánja megismertetni a nyilvánossággal. A költő felolvasta néhány versét magyarul, románul (Mircea Dinescu fordításában) és németül. Ez utóbbi azért érdekes, mert nemrégiben jelent meg német fordításban egy verskötete, melyet a híres frankfurti könyvvásáron nagyon pozitívan fogadott a német kritika. /Erdei Róbert: "Ezt majd megtudjátok az emlékirataimból" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

Varsóban a Magyar Kulturális Intézet a határokon túli magyar írókat bemutató új sorozata keretében nov. 29-én tartották Szőcs Géza romániai magyar költő szerzői estjét. Az est házigazdája Jerzy Snopek irodalomtudós, műfordító volt. Szőcs Géza, aki hat év után másodszor volt a kultúrintézet vendége, egyebek között egykori ellenzéki múltjáról, kényszerű svájci emigrációjáról, majd a RMDSZ szenátoraként, főtitkáraként a kisebbségi jogokért folytatott politikai tevékenységéről beszélt. Szőcs Géza verseinek lengyel nyelvű kiadása várhatóan a jövő évi millenniumi rendezvények keretében lát napvilágot. /Szőcs Géza szerzői estje Varsóban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az SZKT ülésén felszólalásában elmondta: "feltűnő egybeesést" tapasztalt az RMDSZ-delegáció november végi budapesti látogatása és a Népszabadság egyik cikkének megjelenési időpontja között, amely az RMDSZ mai hivatalos irányvonalával szembehelyezkedő, ún. radikális szárnyhoz tartozó közéleti személyiségeket járatott le. Az Elszámolatlan pénzek Erdélyben? című írásból (Népszabadság, dec. 1.) kiderült: az Illyés Alapítvány 1992-ben már adott 2,5 millió forintot erdélyi magyar egyetemalapításra egy alapító bizottság számára, amely a lap információi szerint azóta sem számolt el a pénzzel. A bizottság tagjai közül a lap Szőcs Gézát, Tőkés Lászlót, Patrubány Miklóst, Borbély Imrét, Toró T. Tibort, és Szilágyi Zsoltot nevezte meg. A Népszabadság szerint az Illyés Alapítvány kuratóriumának akkori titkára, dr. Entz Géza több alkalommal is felszólította a kedvezményezetteket, hogy a kapott összeg felhasználásáról az alapítványnak számoljanak be. Próbálkozása sikertelen volt. Szőcs Géza a Népszabadságnak elmondta: az összeget sokszor ellenőrizték. A pénz nem tűnt el: az Illyés Alapítvány vezetőivel folytatott konzultációk után ingatlant vásárolt az egyetem szükségleteire. Szőcs szerint a vele kapcsolatos problémák mindig akkor merülnek fel, amikor egyéb gond van az RMDSZ-ben. Ott most az a gond - idézte a lap Szőcsöt - hogy a magyar kormány nem nekik, hanem egy vallási jellegű magánegyetem alapítására adta a kétmilliárd forintot. Tőkés László a Szabadság szerkesztőségébe eljuttatott sajtónyilatkozatában kifejtette: tudomására jutott, hogy a Népszabadság "leleplező" cikket szándékszik közzétenni, amelyben az ő személye is érintett. Ezért felkérte a lap főszerkesztőjét, hogy tegyék lehetővé az ügy előzetes tisztázását, és csak abban az esetben vigyék nyilvánosság elé az ügyet, amennyiben ez a tisztázás sikertelennek bizonyulna. A főszerkesztő erre ígéretet tett, a cikk mégis megjelent, anélkül, hogy Tőkés Lászlónak vagy az Illyés Alapítványnak az álláspontját ismertették volna. Tőkés szerint az írás politikai célzata egyértelmű: lejáratni azokat a közéleti személyiségeket, akik 1992-ben, az RMDSZ akkori országos vezetőségének tagjaiként magyar ökumenikus egyetemet kíséreltek meg létrehozni, és ezáltal az erdélyi magyar egyházfők egyetemalapítási kezdeményezését hitelteleníteni. Tőkés László püspök sajtónyilatkozatában kifejtette: az Illyés Alapítvány 2,5 millió forintos pályázati támogatásáról csak most, a Népszabadságból értesült. A Szőcs Géza által jegyzett pályázat sorsáról mind ez ideig semmiféle információval nem rendelkezett, annak felhasználásához semmi köze nem volt. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata mellékelte azt a nyilatkozatot is, amely az erdélyi magyar egyházak elöljáróinak 1992. január 17-i tanácskozásán született. Ebből kiderült: az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői egyetértettek Szőcs Géza szenátornak egy felekezetközi erdélyi egyetem létrehozásáról szóló javaslatával, amelyet az állami egyetemként létrejövő magyar nyelvű Bolyai egyetem előkészítésének tekintettek, és támogatták az egyetem létrehozása célját szolgáló alapítvány létrehozását. - Az érintettek közül Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke a Szabadság kérdésére kifejtette: tudomása szerint semmilyen alapító bizottság nem alakult. Arról sincs tudomása, hogy valaki valamiféle pályázatot nyújtott volna be egyetem kapcsán az Illyés Alapítványhoz, és hogy erre 2,5 millió forintot vett volna fel. 1992-ben, az RMDSZ akkori 15 tagú elnökségében valóban szó esett egy ökumenikus magyar egyetem létrehozásáról, az ötletet pedig többen támogatták, de semmilyen konkrét lépésre nem került sor - nyilatkozta Patrubány. Szilágyi Zsolt képviselő a Szabadságnak kijelentette: a sajtóból értesült a hírről, és neki sincs tudomása arról, hogy az Illyés Alapítvány milliókat adott volna ökumenikus erdélyi egyetemre. A képviselő ugyanakkor elmondta: semmilyen egyetemalapító bizottságban nem volt benne, a budapesti lap pedig ellenőrizhetné hírforrásait. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Erdélyi Ökumenikus Magyar Egyetem - már 1992-ben Az ökumenikus egyetem céljaira felvett két és fél millió forint elsikkasztásával vádolják az egykori alapító bizottság tagjait. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"

1992-ben Erdélyben már kezdeményezték egy erdélyi felekezetközi egyetem létrehozását, erre az Illyés Közalapítvány akkor 2,5 millió forintot utalt ki, a pénznek azonban nyoma veszett. A Népszabadság kérdésére a legtöbben már nem emlékeznek pontosan, arról pedig, hogy erre a célra különböző pénzeket utalt volna az Illyés Közalapítvány, csak az említett lapból értesültek. A nyolc évvel ezelőtti egyetemalapításra kiutalt összegről egyedül Szőcs Géza tudott részletekkel szolgálni, aki nyolc évvel ezelőtt az RMDSZ főtitkári tisztségét töltötte be. Elmondta: a pénz megvan, az Illyés-alapítvány vezetőivel folytatott konzultáció után úgy döntött, hogy a felekezetközi egyetemre kiutalt összeget ingatlanvásárlásba fekteti. A Szabadság kérdésére Szőcs Géza nem volt hajlandó megnevezni, hogy melyik is az a kolozsvári ingatlan, amelybe a pénz befolyt, kinek a tulajdonában van jelen pillanatban, és mi lett azóta az épület sorsa. Szőcs mindaddig nem kíván az ügyben részletesebben állást foglalni, amíg az Illyés Közalapítvány nem nyilatkozik: valóban adósa-e a két és fél millióval, vagy sem. Szőcs Géza elmondta: tájékoztatta az Illyés Közalapítványt az egyetem számára kiszemelt ingatlan áráról, amely meghaladja a 2,5 millió forintot, a kiutalt összeg ezért csak az épülettel kapcsolatos felmérésekre, a restaurálási terv elvégzésére volt elegendő, amiről számlák készültek. - Szőcs Géza, aki tagja mind a Duna Tv, mind pedig a Civitas Alapítvány kuratóriumának, a Duna Tv integrálásáról-beolvasztásáról készített tanulmányról kifejtette: nincs szó a Duna tv-t megszüntetéséről, csupán arról: hogyan lehet a két, sőt három televízió potenciálját egyesíteni. A hétmilliós összeget nem tartja túlzottnak. /Székely Kriszta: Szőcs Géza: Mivel 1992-ben nem volt felekezeti konszenzus egyetemügyben, a kiutalt pénzt másra fordították. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

A forradalom 10. évfordulója alkalmából dec. 10-én kezdődő nagyszabású temesvári megemlékezések előtt a szervezők a sajtó előtt ismertették a végleges programot. A HIT ÉS HÛSÉG ÚTJA című rendezvénysorozat menetrendjében szerepel a kerekasztal beszélgetés, melyen részt vesz Eva Maria Barki (Ausztria) is. Toró T. Tibor helyi RMDSZ-elnök, a megemlékezések főszervezője elmondta, hogy meghívták az RMDSZ-csúcsvezetését, személyesen Markó Bélát is. Volt egy olyan elképzelés is, hogy a decemberi SZKT-t a forradalom tizedik évfordulója tiszteletére Temesváron tartják meg. azonban ez mégis Marosvásárhelyen történt, Toró elmondta: csak annyit sikerült kiharcolniuk, hogy nem december 10-11-én tartották az SZKT-t, mint ahogy eredetileg kitűzték, hanem egy héttel korábban, hogy ne konkuráljon a temesvári megemlékezésekkel. Négy év alatt még egyetlen SZKT-t sem tartottak Temesváron, bár a temesváriak négy alkalommal kérték a megrendezés jogát. Toró szerint biztosan itt lesz Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Alois Mock, Molnár Gusztáv, Szőcs Géza és más neves személyiségek. Lemondta a részvételt Mircea Dinescu azzal, hogy egyetlen forradalmi megemlékezésre se megy el, mert elege van az egészből, Doina Cornea (betegségére hivatkozva), Andrei Plesu (sűrű diplomáciai programjára hivatkozva), Paul Goma nem is válaszolt. Orbán Viktor miniszterelnök eljönne a megemlékezésekre, ha a román fél is ezen a szinten képviseltetné magát. Radu Vasile kormányfőtől azonban semmilyen visszajelzés nem érkezett. /(Pataki Zoltán): A magyar kormányfő jönne Temesvárra, ha... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Torkig vagyok Romániával! címmel, a kolozsvári Erdélyi Híradó Könyvkiadó gondozásában megjelent román nyelven a Sabin Gherman-jelenséggel kapcsolatos interjúkötet, amely a Pro Transilvania Alapítvány elnökével kapcsolatos újságcikkeket, interjúkat tartalmazza. A könyvben olvasható interjú, melyet Szőcs Géza készített Ghermannal, Gherman híres kiáltványának szövege /melyet a Monitorul de Cluj 1998. szept. 16-i száma közölt először/, majd a sajtó reakciói. - Minden tisztelet kijár e könyv kiadásáért a Szőcs Géza vezette Erdélyi Híradó Könyvkiadónak. /Szabó Csaba: Torkig vagyok Romániával! Megjelent a Sabin Gherman interjúkötet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

"Tibori Szabó Zoltán Szavak és tettek című írásában /Szabadság, december 22./ az önálló erdélyi magyar egyetem alapítására elkülönített magyar költségvetési pénz feltételezett felhasználásáról több súlyos vádat, rágalmat állított. Székely István válaszolt erre, aki részt vett az egyetemtelepítési program budapesti tárgyalásán. Tibori cikke szerint a magyar költségvetésből megítélt támogatás felett nem az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott alapítvány, nem a szakmát képviselő Bolyai Társaság, hanem a budapesti és a kolozsvári egyetemtelepítési programiroda rendelkezik, amelynek célja a támogatás eltérítésével az RMDSZ-en belüli politikai arányok megváltoztatásának finanszírozása, a "politikai klientúra pénzelése". Valójában a szakmai kérdésekben egyetemi tanárokból, tudósokból álló kuratóriumok az illetékesek. Az Erdélyi Szakmai Tanács összetételére vonatkozóan Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára a december 17-i, az egyházfőkkel való találkozón javaslatokat kért. A szakmai testületek létrehozásáról dr. Szabó Árpád unitárius püspök tett említést a Szabadságban december 21-én megjelent számában. Az adomány felhasználása és ennek ellenőrzése a magyarországi költségvetési intézmények eljárási rendje, valamint a romániai pénzügyi jogszabályok szerint történik, az ezzel járó felelősség egyértelműen behatárolható. Tibori egy személyben a Népszabadság romániai tudósítója is. - Az elmúlt egy-másfél hónapban a magyarországi sajtóban valóságos sajtókampány indult a határon túli pénzalapok ellen, beleértve a magánegyetem létrehozására szánt összeget is. Ennek kiindulópontja a Magyar Állandó Értekezlet november 11-12-én megtartott második ülése, amelyen a magyar kormány bejelentette, hogy a határon túli magyarok magyarországi jogállását törvényben kívánja szabályozni. A magyarországi ellenzéki pártok a kezdeményezést nem támogatták, Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő az úgynevezett "státustörvény" elfogadásában annak veszélyét vélte felfedezni, hogy a határon túli magyarság kérdése "üzleti üggyé" válik, mondván, "kedvezőbb helyzetben lesz határaink mentén az, aki magát magyarnak vallja" (HVG, 1999. november 20.). - A kampány zászlóvivője a Tibori Szabó tudósította Népszabadság, ahol november 29. és december 13. között közvetve-közvetlenül csak az egyetemmel kapcsolatban hat írás jelent meg. Az első írások megpróbálják szembeállítani az RMDSZ és a magyar kormány egyetemmel kapcsolatos álláspontját, a következők pedig előveszik az 1992-ben Szőcs Géza által - állítólag - egyetemalapításra megpályázott, azóta el nem számolt 2,5 millió forintos adomány ügyét. - A cikksorozat lényege, a "2,5 millió forintos ügy" előbányászásának értelme Aczél Endre Kétmillió és kétmilliárd című, december 8-án közölt írásából válik érthetővé. Arról a kétmilliárdról van szó, amiről addig megtudtuk, hogy a magyar kormány az RMDSZ véleményével ellentétesen akarja felhasználni, nem is tudni, mire; és arról a kétmillióról, amit Szőcs Gézának Tőkés László támogatásával ítéltek meg, és amivel nem számolt el. A szerző írásában a két egyetemre adott támogatást a politikai mezőben összekapcsolja, és úgy gondolja, ha bebizonyosodik, hogy a kétmillió nincs elszámolva, a "Szőcs-Tőkés-féle korábbi RMDSZ" diszkreditálódik, és nem tudja a kétmilliárd forintot általa támogatott nagyváradi "partiumi keresztény egyetem" részére megszerezni. Írja mindezt azután, hogy a nyilvánosság előtt a novemberi MÁÉRT óta mindenki számára egyértelmű: a kétmilliárd forint a Kolozsvár központú, több helyszínt magába foglaló magánegyetemé. - Tibori Szabó cikkében lényegében átveszi Aczél Endre írásának politikai vonalvezetését, és konkrétan kimondja az ebben rejlő sejtetéseket: a magyar kormány meg akarja változtatni az RMDSZ-en belüli politikai arányokat. - A szerző szándékosan éket ver a püspökök, egyetemi tanárok és a Bolyai Társaság, valamint a magyar kormány közé. - A magyar kormány valóban olyan "akcióba" kezdett, amire elődei nem vállalkoztak: a felsőoktatás területén egy olyan nagyságrendű revitalizációs programot indított el, amire az 1940-43-as időszak óta nem volt példa. A magyar kormányzati szándék hosszabb időre és több pénzre szól - mondja Misovicz Tibor egy erdélyi napilapban. Ugyanakkor hozzáteszi: ha júniusban kiderül, hogy a 2000. évre szánt kétmilliárd forintból nem sikerült konkrét eredményeket felmutatni, és a támogatás vitákat és széthúzást szít, nagyon nehéz lesz a következő költségvetési vitában az Országgyűlést újabb összegek megszavazásáról meggyőzni. /Székely István: Szavak és tények. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Székely István helyreigazítást kért, mert cikkét értelemzavaró módon rövidítették meg. Érvelése így szerepelt eredetileg: Tibori Szabó Zoltánnak nem kellett volna egyebet tennie, mint egy másik napilap újságírója, aki a magyarországi költségvetési vita parlamenti végszavazása után felhívta Misovicz Tibort, a HTMH gazdasági elnökhelyettesét, és érdeklődött az egyetemtelepítéssel kapcsolatos részletek felől. Azért akkor, és nem hamarabb, mivel a magyar kormány a nyáron nem a támogatás megítéléséről döntött, hanem arról, hogy annak összegét a 2000. évi költségvetés tervezetébe foglalja. A parlament végszavazásáig a támogatásról beszélni csak a "reménybeli vétel" kitételével lehet. Igaz, Tibori Szabó úr rágalmait - költségvetési támogatás eltérítése bűntettének vádját - hamarabb is megfogalmazhatja... /Székely István: Helyreigazítás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./"