Olajos Csaba 1994. dec. 26-án hunyt el, jan. 5-én volt a temetése Budapesten, a Farkasréti temetőben, ahol dr. Hegedűs Loránt református püspök és Lezsák Sándor költő, MDF-országgyűlési képviselő búcsúztatta az elhunytat. Lezsák Sándor jóbarátjára emlékezett, felvázolva életútját. Olajos Csaba 1972 óta járt Erdélybe. Nekünk kötelességünk minden elszakított területet megismerni, mondta. 1981-ben stencilgépet csempészett Erdélybe, ezzel sokszorosították az Ellenpontokat. Demszky Gáboréknak is hozott stencilgépet Bécsből. 1983-ban kitiltották Erdélyből. Amikor a szlovákiai Duray Miklóst letartóztatták, akkor az Olajos-házaspár ment a feleségéhez, szervezni a tiltakozást. 1984-ben kitiltották őket Csehszlovákiából. Ekkortájt naponta 10-15 vendégük volt. Sokan jöttek hozzájuk. Így állított be lakásukra Hosszú István, a Zsil-völgyi bányászsztrájk vezetője, amikor 24 óra alatt családjával együtt el kellett hagyni Romániát. Olajos Csaba egyszer eljött Lakitelekre. Menjünk el horgászni, ott nem hallgatnak bennünket, mondta. Rengeteg a dolgunk, meg kell beszélni. Szőcs Géza is felbukkant, hármasban folytatták a beszélgetést. Aznap a rendőr is megjelent a Tisza-parton, igazoltatott... Az MDF szervezésében is tevékeny volt Olajos Csaba. Erősítette a kapcsolatokat a határon túli magyar vállalkozókkal. /Új Magyarország, jan. 6./

"Tőkés László a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig pusztán azáltal, hogy hivatását komolyan vette, közösségét becsülettel szolgálta, az ebből következő törvényszerű konfliktusok láncolatán keresztül eljutott a Ceausescu-rezsimmel való totális konfrontálódásig. - írja Szőcs Géza a Beszélőben Üttött-e Tőkés László órája? címmel. Nem csinált semmi különöset. Nem akart hős lenni. A "történelem ment utána és emelte a magasba." "Hogy is ne hinne ezek után önmaga kiválasztottságában" "Tőkés László hatalmas, alapvető hibát követett el, amikor állást foglalt magyarországi belpolitikai kérdésekben." Emiatt "Tőkés László viszonylag rövid idő alatt elveszítette az anyaországi közvélemény szimpátiáját."- véli Szőcs Géza. Nézete szerint az "RMDSZ recseg-ropog", Tőkés Lászlót a perifériára szorították, "csak idő kérdésének tűnik, hogy a romániai ragadozók segítségével mikor fogják teljesen megsemmisíteni." /Beszélő, jan. 12./"

Sütő András bejelentette, hogy hamarosan közzéteszi a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ törvényes elszámoltatása érdekében kifejtett - sikertelen - kísérleteit. Sütő András az NTA tiszteletbeli elnöke volt. Ábrahám Dezső, az NTA volt főtitkára elmondta a Népszava munkatársának, hogy a céltámogatások felhasználása iránt érdeklődő leveleire alig kapott választ. Ábrahám Dezső az ügyészség alapítványokat felügyelő illetékeseihez fordult. A volt főtitkár a tisztázatlan céltámogatások között említette az RMDSZ-nek - Szőcs Géza közreműködésével átutalt - 8 millió forintot, egy kolozsvári épület megvásárlására átutalt 800 ezer forintot és a Tőkés László könyvei után befolyt 9 millió lejjel nem számolt el hiánytalanul a püspöki hivatal. /Népszava, jan. 13./

Kovács László külügyminisztert meglepte, hogy Szőcs Géza a televízióban lekicsinyelte a romániai helyzetet. /Az RMDSZ ellen folyó jelenlegi kampánynak nagyobb a füstje, mint a lángja, jelentette ki./ Kovács László nem ért egyet Szőcs Gézával, a helyzet ennél rosszabb. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy e kampány hogyan hat az ott élő magyarok közérzetére. /Népszava, jan. 26./

Az Adevarul de Cluj november eleji száma a budapesti Kurír cikke alapján cikksorozatot írt Szőcs Gézáról, azt állítva, hogy az erdélyi magyarságnak szánt pénzekkel kapcsolatban ügyészségi eljárást készítenek elő ellene Magyarországon. Szőcs Géza cáfolta mindezeket a vele készült interjúban. Akinek erkölcsi hitele és politikai befolyása van, az ellen lejárati kampány indul Romániában. Nem folyik ellene vizsgálat, ellenkezőleg, éppen Tőkés Lászlóval kérték, hogy indítsanak vizsgálatot a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzkezelésének ellenőrzésére. Ábrahám Dezső beférkőzött Tőkés László bizalmába. Nem igaz, hogy áttelepül Magyarországra. Kolozsvár főterének közelében vásárolt ingatlan az Erdélyi Híradó Lap- és Könyvkiadó tulajdona. A nagyváradi Analóg Kiadó főrészvényese lett és sikerült megmenteni a lapokat. Szeretett volna napilapot indítani Kolozsváron Új Ezred címen, de a szükséges anyagi támogatást nem kapta meg hozzá. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Visegrádon rendezett Média Közép-Kelet-Európában címen háromnapos /jan. 26-28./ tanácskozást a Friedrich Naumann Alapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és a Magyar Televízió. Az alkotóműhelyek között akarnak szorosabb kapcsolatot teremteni. A vitaindítót Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese tartotta, aki a Kurír kérdésére elmondta, hogy ebben a témakörben ez a második rendezvényük, az első Székelyudvarhelyen volt 1994. nov. 26-28-án. A mostanin minden közép-kelet-európai magyar médium képviselője részt vesz. - A HTMH koordináló tevékenységet akar folytatni. /Kurír, jan. 26./ A résztvevők megállapították, hogy az alapszerződés megkötése nem kötelező feltétele az Európai Unióba való belépésnek. Szőcs Géza szerint ahhoz, hogy ne ismétlődhessen meg az 1990-es marosvásárhelyi tragédia, információk szükségesek. /Népszabadság, jan. 27./ Szent-Iványi István államtitkár elmondta, hogy a kormány egymással egyenrangú kérdésként kezeli az európai integrációs törekvést és a határon túli magyar kisebbség helyzetét. - Törzsök Erika kifejtette, hogy a határon túli médiák mind Budapestre függesztik szemüket, azonban nincs elegendő pénz. Fontos lenne, hogy bizonyos európai /pl. Phare-program/ pénzekhez is hozzájussanak a médiák, jelentette ki. /Magyar Nemzet, jan. 30./

"Ezekben a napokban új lap látott napvilágot: Előretolt Helyőrség /Kolozsvár/ címen, alcíme: irodalmi kéthetilap. I. évf. "előretolt szám", "előretolt szerkesztő": Orbán János Dénes, felelős szerkesztő: Sántha Attila, felelős kiadó: Szőcs Géza. Az első szám tizenhat oldalas, láthatóan modern, avantgarde szemle. "

"Tőkés László nyilatkozatában bejelentette, hogy mindaddig tartózkodni kíván a közszerepléstől, amíg az RMDSZ nem talál megnyugtató megoldást a képviselőcsoportban történtekre. Tőkés László összefüggésbe hozta az eseményeket az RMDSZ elleni, "kívülről jövő, előre eltervelt és jól összehangolt nacionalista-soviniszta hadjárattal", rámutatva arra, hogy miután különböző eszközökkel kiszorították Sütő Andrást, Kincses Elődöt, Király Károlyt és Szőcs Gézát a politikai életből, most a maradék magyar személyiségek erkölcsi, politikai megsemmisítése van napirenden. Mindezért és a jelenlegi belső megoszlásért felelősség terhel egyes képviselőket. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./ Tőkés László panaszt nyújtott be "Tokay György és ismeretlen elkövető, illetve elkövetők ellen, akik magatartásukkal fedezték" a belső diverziót. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke panaszt tett a Magyar Rádiónál a Kossuth Rádió 1994. dec. 15-i, 1995. jan. 7-i és 11-i "durva félretájékoztatás miatt". - Az RMDSZ etikai bizottsága febr. 7-én ül össze. /Gyarmath János bukaresti tudósítása, Magyar Nemzet, febr. 3./ "Szomorúsággal vegyes meglepetéssel és értetlenséggel vettem hírét a tiszteletbeli elnök lépésének" - mondta Tokay György, az RMDSZ képviselőcsoportjának frakcióvezetője. /Új Magyarország, jan. 4./ Markó Béla kijelentette, hogy nem tud az RMDSZ-en belül a nyilatkozatban említett kiszorító szándékról. "Nagyon elkeserítő lenne, ha ilyen szándék létezne" - mondta. /Új Magyarország, febr. 4./"

Szőcs Géza szerint hiába támadják annyian Tőkés Lászlót, népszerűsége töretlen az erdélyi magyar közösségben. Az erdélyi magyar politikai folyamatokat hordozó közegben más a helyzet, itt Tőkés László híveinek az aránya kb. 50-56 %. A püspök belső ellenségei azt hitték, hogy agresszív módszerekkel ez a támogatás 50 % alá csökkenhet. /Új Magyarország, febr. 8./

"A közeljövőben működni fog Nagyváradon a Dialog nyomda, ott készülnek majd az Analóg Kiadó lapjai, jelentette be az Erdélyi Naplóban Szőcs Géza. Az új lapkoncepció szerint a hetilap új 16 oldalas melléklettel egészül ki. A négyheti sorrend: Előtertolt Helyőrség, If, Előretolt Helyőrség, Cápa. Az első kettő a most pályára lépő nemzedék bekapcsolódását biztosítja a transszilván kultúra érték- és intézményrendszerébe. A Cápa regényújság és rejtvénykiadás keveréke. "A független magyar média megerősödése sokakat ingerel." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./Kisbereki boszorkányok című tragikomédiájának megjelenése alkalmából nyilatkozott Szőcs Géza. Az aktív politikát felcserélte más tevékenységgel: "egy Erdélyen belüli független magyar médiakomplexum megteremetésén" munkálkodik. /Népszava, febr. 15./"

Öt évvel ezelőtt alakult újjá az Erdélyi Szépmíves Céh. A nagyszabású tervekből kevés valósult meg, mindössze két könyvet és három füzetet adtak ki. Idén Kiss Jenő, az ESZC tiszteltbeli elnökének és Szőcs Géza elnöknek a megbízásából Tar Károly vállalta az ügyintézői feladatokat, az ESZC újbóli fellendítését. Minden nagyobb központban szeretnének fiókszervezetet létrehozni, ehhez kérik, hogy jelentkezzenek az alapító és pártoló tagok, iskolák, könyvtárak Tar Károly kolozsvári címén. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

"Szőcs Géza fejti gondolatait A szorongás összetartó ereje. A posz-RMDSZ-korszak küszöbén címmel. Romániában kitűnően sikerült az ellenzék megosztása, lejáratása. A hatalmi propagandának "egyik biztos pillére az RMDSZ-ellenesség." Ezért nem kell tartani az RMDSZ betiltásától. Felül kell vizsgálni az RMDSZ-nek az ellenzékkel való intézményes együttműködését. - Az RMDSz strukturáltsága jelentős változás előtt áll. Az RMDSZ-en belüli általános és titkos választás után új érdekképviseleti formák jönnek létre. - Érdemes felkészülni rá: hogy olyan választási rendszert fogadnak el a román parlamentben, amely az RMDSZ számarányának drámai, akár 50 százalékos csökkenését is eredményezheti az előzőhöz képest, ugyanannyi szavazat esetén, mint 1990-ben. /Beszélő, febr. 23./ "

"A Kelet-Nyugat első száma 1990. febr. 9-én jelent meg. Nagyváradnak a fordulat utáni első irodalmi-művészeti lapja népszerű lett, a "hőskorban" elérte a 24-26 ezres példányszámot, felelős szerkesztője Tőke Csaba volt. Neves hazai és külföldi írógárda gyűlt a lap köré, emlékezik a kezdetre Indig Ottó. Az infláció azonban egyre nagyobb lett, míg azután 1991. nov. 23-án /a II. évfolyam 33. számában/ Fábián Imre főszerkesztő kénytelen volt bejelenteni, hogy a lap szünetelteti megjelenését. Nyolc hónap múlva Fábián Imre megkísérelte újraéleszteni - kéthetenkénti megjelenéssel - a lapot, 1992. aug. 6-án, 27-én, majd szeptemberben napvilágot látott három szám, de több nem ment az anyagi gondok miatt. 1993 májusától folyóiratként újra megjelent a Kelet-Nyugat, Horváth Andor egyetemi tanár lett a főszerkesztő. Újra veszélybe került a lap 1995 elején. Szőcs Géza segítségével utcára kerülhetett az újabb, összevont szám. Horváth Andor kivált a lapból, a felelős szerkesztő Indig Ottó. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), jan.-febr./"

"A marosvásárhelyi tragikus események ötödik évfordulóján a Por Europa Liga Interkulturális Központja, a németországi Heinrich Böll Alapítvány támogatásával márc. 19-e és 25-e között rendezvények sorozatát szervezte Marosvásárhelyen a Tolerancia hete címen. A "Tolerancia háromszöge" kerekasztal-beszélgetésen az ismert román ellenzéki személyiségek megjelentek /Doina Cornea, Gabriel Andreescu, Horia Rusu/, továbbá Markó Béla, Cs. Gyimesi Éva. Márc. 21-én a Kriterion Könyvkiadó fennállásának 25. évfordulójára emlékeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ Több rendezvény volt még a Tolerancia hete keretében, így a Hit és tolerancia című összejövetel, Mircea Dinescu és Szőcs Géza költői estje, ahol az Ellenpontok szamizdatról is szó volt, majd a Barátság Platformjára emlékeztek, a kezdetben, 1990-ben indult kezdeményezésre, utána jöttek a márciusi események. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

"Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője, egyúttal a Magyar Nemzet bukaresti tudósítója kommentálta a történteket. Az SZKT legutóbbi ülésén nem tudta véglegesíteni a legfontosabb dokumentumokat. A különböző csoportosulások között ellentétek vannak. Borbély Imre levelében éles támadást intézett Markó Béla elnök ellen és visszalépésre szólította fel az elnököt. "A nyílt levél tovább gazdagítja azt a politikai irodalmat, amelynek kiemelkedő csúcsai Tőkés Lászlónak a Neptun-konfliktust kirobbantó írása, Szőcs Gézának a Tokay György ellen írt, közvetlenül a brassói kongresszus előestéjén terjesztett pamfletje, vagy az újabb keletű, szintén a nagyváradi püspök nevéhez fűződő, a Nagy Benedek csíkszeredai képviselőt "kiátkozó" közleménye. Ezeknek a címzettje valójában nem egy-egy személy volt, hanem az RMDSZ más véleményen levő, egyesek által mérsékeltnek vélt szárnya", akiket a magyar érdekeket elárulóknak neveztek. /Magyar Nemzet, máj. 11./"

Szatmárnémetiben a helyi magyar társulat, a zalaegerszegi színház és más fórumok szervezésében rendezték meg a négynapos Nyílt Fórumot. A megbeszéléseken, szakmai vitákon a kolozsvári, temesvári magyar színtársulat vezetői is részt vettek, valamint több erdélyi színikritikus, lapszerkesztő, egyetemi oktató és irodalomszakos hallgató. Erdélyi szerzők új műveit elemezték, máj. 5-én Visky András Vércseh című darabját, máj. 6-án pedig Szőcs Géza A kisbereki böszörmények című tragikomédiáját. Könyvbemutatók is voltak, a megjelentek három előadást láthattak. /Magyar Hírlap, máj. 11./

Íróközpontú a könyvkiadás, holott kétmillió olvasóban kell gondolkozni a megmaradáson, írta Tar Károly. Mostanában nem beszélnek népszolgálatról, népnevelésről, elkoptatatott kifejezések ezek. Mégis szükségesek a tudnivalókat tartalmazó sorozatok, ilyen az Erdélyi Kiskönyvtár, amelynek ő az egyik szerkesztője. Az Analog Kiadó, Szőcs Géza segítségével akarnak több kötetet megjelentetni, ezek egyike az Erdélyi Történeti Adattár lesz. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Máj. 20-án Kolozsváron megalakult az Erdélyi Szépmíves Céh kolozsvári irodalompártoló fiókszervezete Szőcs Géza elnök és Tar Károly intéző jelenlétében. A fiókszervezet elnöke Pillich László. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Nemzetállam és etnikai autonómia címmel kétnapos /máj. 12-13./ magyar-román értelmiségi konferenciát rendezett Gyulán a Fidesz Pro Minoritate Alapítványa, a Friedrich Naumann Alapítvány és a marosvásárhelyi Pro Europa Liga. A konferencián elhangzottakról dr. Tamás Sándor kisebbségi szakértő, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselők adtak tájékoztatást. Egyetlen, a kormánykörökhöz közel álló román politikus sem vett részt a tanácskozáson. A konferencián a felszólalások a romániai Helsinki Bizottság tagjai - Gabriel Andreescu, Valentin Stan, Renate Weber - által írott, az RMDSZ autonómiaelképzeléseit ízekre szedő tanulmánya köré csoportosultak. A tanulmány szerzői próbálták bizonyítani, hogy az alaptörvényben a nemzetállam nem nemzeti kizárólagosságot jelent, hanem állampolgári nemzetállamról van szó. Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete a nemzeti közösségeket próbálja felruházni törvényes jogokkal, Andreescuék tervezete viszont egy klasszikus nyelvtörvény. A román szakértők a kollektív jogokat nem tekintették megvalósíthatónak. Németh Zsolt Fidesz-képviselő felvetette a pozitív diszkrimináció fogalmát, amely heves vitát kavart. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Az alternatív kisebbségi törvénytervezetről, amelyet a romániai Helsinki Bizottság vezetői készítettek, Smaranda Enache polgárjogi harcos elmondta, hogy azt egyetlen román párt sem vállalta fel, ezért esély sincs arra, hogy a parlament elé kerüljön. Gabriel Andreescu, az alternatív tervezet egyik kidolgozója szerint nem az autonómia oldaná meg a magyar kisebbség helyzetét, hanem a hatékony helyi önkormányzat. Németh Zsolt a Népszabadság tudósítójának elmondta, hogy nem tapasztalt együttműködési készséget román részről az alapszerződés megkötésében és hangsúlyozta, hogy a Horn-kormány az euroatlanti integrációt szembeállította a határokon túli magyarság ügyével. /Népszabadság, Magyar Hírlap, máj. 15./ Szőcs Géza a résztvevőkhöz írt levelet, arról tájékoztatva, mi lett volna hozzászólása, ha ott lehetett volna. A román állampolgár végtelenül kiszolgáltatott, de ez a kiszolgáltatottság a magyarokra nézve súlyosabb következményekkel jár. A román politikai-államigazgatási gondolkodás a legszélsőségesebben centralizált. Nincs jele annak, hogy a cigánykérdésre odafigyeltek volna. Rendelkezik-e a román társadalom azzal az értékmegjelenítő képességgel, amely egy parlamentáris demokrácia alapfeltétele? A középosztály alulfejlettsége lehetségessé teszi a civil társadalom létrejöttét? Ezekre kell válaszolni, hogy egy nemzetiségi törvény realitásáról beszélni lehessen. /Békés Megyei Hírlap (Békéscsaba, máj. 29./

Az 1990 novembere óta megjelenő, rendszeresen 20-30 ezres példányszámú Szemfüles gyermekmagazin anyagilag nehéz helyzetbe került, az Analóg Kft /felelős kiadója Szőcs Géza/ akadozva biztosítja a munkához szükséges minimális feltételeket, nem tudták kiadni az idei májusi és júniusi számokat. Molnár Anikó főszerkesztő a felelősséget az Analógra hárítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

"Nagy változás ment végbe. "A magyar költő és a magyar költészet megváltó erejébe és megváltó lehetőségeibe vetett hit tűnt el a magyar társadalomból" - állapította meg Szőcs Géza a vele készített interjúban. "...gyökeresen új helyzet van kialakulóban. És ebben az addigi konvenciók, megegyezések értelmüket fogják veszteni." "Talán ez magyarázza, hogy ebből az országból hiányzik a felszabadultság érzése." "...mintha hihetetlen mennyiségű sérelem és frusztráció gyűlt volna fel, ami miatt degenerálódtak az emberi viszonyok, a tervek, az álmok." A magyar irodalmat szerves egységben látja. Az erdélyi magyar irodalmat az is befolyásolta, hogy "az anyaországból bizonyos elvárásokat támasztottak feléje. Ennek az elvárásnak bizonyos írók meg is próbáltak eleget tenni, és emiatt megjelent egy hamis hang." /Magyar Narancs, júl. 27./"

"Júl. 29-30-án zajlott le Székesfehérváron egy kétnapos konferencia, amelynek szervezői a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör /SMIKK/, a temesvári Interconfessio Társaság és a székesfehérvári Vörösmarty Társaság. B. Szabó Péter, a SMIKK elnöke megnyitó beszédében jelezte, hogy ez tanácskozás a tavaly Kolozsváron "Magyar paradigma és a posztmodern jövőkép" című eszmecsere folytatása. Egy lehetséges, dinamikus magyar paradigma körvonalait szeretnék megfogalmazni. Borbély Imre, az Interconfessio elnöke vitaindítójában hangsúlyozta, hogy az új magyar paradigma /léthelyzetfelfogás/ kidolgozása politikusok feladata. Borbély Imre reális célként a tudásközpontú - de a jelenlegi "hatalmi elit" által nem az államprioritás szintjére emelt - nemzetfejlesztést jelölte meg a magyarság felemelkedésének útjaként. A nemzetnek tudástöbbletre kell törekednie, s igazodnia kell az informatikus robbanás követelményeihez. Duray Miklós előadásában sűrűn előfordult a nemzethalál gondolata. Hegedűs Lóránt református püspök az agónia népének nevezte a magyart. Szőcs Géza a megmaradás módozatait vizsgálta. Dr. Lázár Imre budapesti pszichológus szerint az elmúlt ötven esztendő kommunista családpolitikája mind emberileg, mind társadalmilag olyan károsodást okozott, amely nemzedékek sorát tette tönkre. Ferencz Szabolcs szociológus szerint a kommunikáció nemcsupán nemzettestek között szükséges, hanem ház és ház, család és család között. / /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Az eszmecsere jelentőségét jelzi, hogy Csoóri Sándor vállalt védnökséget a konferencia rendezése felett, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének /KMKSZ/ elnöke is megjelent az eszmecserén. B. Szabó Péter bejelentette, hogy az eszmecserét folytatják, szeptemberben a Vajdaságban, jövőre Zürichben, illetve Szlovákiában, azt követően ismét Székesfehérváron. /MTI/ Előzmény: 1994. nov. 19-én tartották Kolozsváron a tanácskozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 26-27./ "

"Kántor Lajos kritizálta Szőcs Gézának a Sokszemközt (Stockholm) című írását, amelyben Hajdu Győzőt védelmébe vette. Hajdu Győző a marosvásárhelyi Igaz Szó főszerkesztőjeként kiszolgálta a Ceausescu-rendszert, jelenleg pedig évek óta a szélsőséges magyarellenes román lapokba ír, emellett az Együtt-Impreuna főszerkesztője. Szőcs Géza megkérdezte: "Vajon miért kellett szegény H. Gy-nek elvinnie a romániai magyar balhét? Vajon miért ő lett a bűnbak? Vajon miért az ő sorsa lett a sarokba szoríttatás, ahonnan már csak egy reménytelen helyzetbe menekülve vélt kiutat találni? Rosszabb volt-e másoknál, esetleg mai RMDSZ-csúcspolitikusoknál?" Kántor ezután megjegyezte: "most már - sajnos - nem szólhatok úgy H. Gy-ről, hogy hallgassak Szőcs Géza mai értékeléséről. Évtizedes információk keverednek maiakkal." /Magyar Nemzet, aug. 26./ "

"Szőcs Géza válaszolt Kántor Lajos írására, aki értetlenkedett, miért veszi védelmébe Szőcs Géza Hajdu Győzőt. Romániában nem történt meg a történelmi félmúlt feldolgozása. Az erdélyi magyarság tabuvá tette önmaga történelmének megismerését, ehelyett kinevezett egy bűnbakot, akit bírálni lehet múltbeli és jelenlegi szerepvállalásáért. "Innen kezdve fölöttébb egyszerű az önfelmentés..." Kik voltak a társtettesek? Kik voltak a feljelentők? Egy kétmilliós közösség lemond történelme félévszázados megismerésétől. A múltelhallgatásban érdekelt személyek meggyőzték az embereket arról, hogy minden baj forrása egyedül Hajdu Győző. /Magyar Nemzet, szept. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Kántor Lajos írása: Magyar Nemzet, aug. 26.

"Okt. 6-7-én Székelyudvarhelyen találkoztak a romániai magyar írók, folytatva a nyáron, Marosvécsen tartott összejövetelt. Jelen volt Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke, Szőcs Géza költő, lapkiadó, továbbá a romániai magyar irodalmi kiadványok főszerkesztői. Sütő András Japánban tett útja miatt nem tudott részt venni a tanácskozáson. Ferenczy Ferenc polgármester megnyitója után Kántor Lajos, Cs. Gyimesi Éva, Visky András és Dávid Gyula tartott előadást. Az előadásokat vita követte, amelyen felvázolták az erdélyi magyar irodalom helyzetét és gondjait. A felszólalók rámutattak a könyvkiadás nehéz helyzetére, a közlési lehetőségek szűkülésére. A megjelentek "Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány" létrehozását határozták el, továbbá "Tiltakozás és kéznyújtás" címmel állásfoglalást fogadtak el a Közép-Európában, illetve Romániában folyó nyelvi háború ügyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./ Kántor Lajos előadásában /Irodalom és politika/ arról szólt, hogy a politika és az irodalom egymástól függetlenül is létrehozhat maradandó értékeket. Egy biztos, hogy adott időszakban az Írószövetség politikai jelentőséggel bír. Cs. Gyimesi Éva azt hangsúlyozta Az irodalom mint önérték című előadásában, hogy az irodalom nem közösséggé kovácsoló szerszám, hanem a személyes létezés kifejezésének lehetősége. A kisebbségi sors ábrázolása csak egy, és nem is a legcsábítóbb írói kötelesség. Szerinte az irodalom tehát nem feladat, hanem találkozás a kimondhatatlannal. Legfontosabb tennivalók egyike: visszatalálni az irodalom lényegéhez. Visky András azt fejtegette, hogy az erdélyi magyar irodalom nem egységes /Egységes-e az erdélyi magyar irodalom, s ha nem, miért nem?/, végül Dávid Gyula Irodalmunk és közössége témával foglalkozó előadása hangzott el. Az irodalom létkérdése az író és olvasó közötti kapcsolat, állapította meg, amikor ez megromlik, annak az irodalom és az olvasó egyaránt kárát látja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./ Létezik már Romániai Magyar Könyves Céh, a kiadók érdekvédelmi szervezete, szólt hozzá Káli Király István. A fiókokban találhatók kéziratok, neki is négy van, fűzte hozzá Pusztai János. - Számítógépes nyilvántartásba veszik az utóbbi három év Erdélyben megjelent magyar nyelvű könyveit, hangzott el a tanácskozáson. - Lőrincz György /Székelyudvarhely/ ismertette az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány tervét, amely segítené a magyar írókat. Tőzsér József egymillió lejes támogatás ajánlott föl a Pallas-Akadémia Kiadó részéről, amennyiben idén bejegyzik ezt az alapítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ Nagy visszaesés tapasztalható a könyvkiadásban, annak ellenére, hogy mintegy 60 magyar kiadó vehető számba. Kántor Lajos jelezte, hogy erőteljesen jelentkezik egy fiatal nemzedék, velük együtt másfélszázra becsülhető a romániai magyar írók tábora, az irodalom művelői súlyos anyagi gondokkal küszködnek, mivel a honoráriumlehetőségek igen szűkösek. A román művelődési minisztérium 50 %-kal csökkenti a jövőben az irodalmi folyóiratok támogatását. /Új Magyarország, okt. 9./ "

"Kántor Lajos folytatta a Szőcs Gézával való vitát, hangoztatva, hogy nem helyi érdekű magánvita körvonalazódik, hanem "politika és erkölcs nagyon is egyetemes és nagyon is konkrét megvilágítása." Szőcs Géza álláspontja az, hogy szembe kell nézni a múlttal, a bűnökkel. Ezt Szőcs Gézának is meg kell tennie, ő is felel lapokért, emberekért, írta Kántor Lajos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 11./ Előzmény: 1699, 1839. sz. jegyzet."

"Szentimrei Krisztina Törésvonalak az erdélyi magyar politikai mezőben címmel írt összefoglalásában először a "radikális-mérsékelt" ellentétet vette számba, amely visszanyúlik az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusáig /1990. ápr. 21-22./, amelyen jelen voltak az előző rendszer kontraszelektált "hivatalos magyarjai", a mérsékletre intők. A mérsékeltek vezéralakja Domokos Géza volt, Iliescu, akkor még ideiglenes elnök barátja, a radikálisoké pedig Szőcs Géza, az Ellenpontok szamizdat kiadvány szerzője. Tőkés László akkor még nem foglalt állást a kettejük harcában. Domokos Géza hatására a képviselők tartózkodtak az alkotmány azon cikkelyének megszavazásakor, amely kimondta, hogy Románia egységes nemzetállam. Szentimrei Krisztina szerint Domokos Géza elnökségének talán legszégyenletesebb eseménye, hogy Szőcs Géza kénytelen volt saját nevében benyújtani a kisebbségekről szóló törvénytervezetét, melyet Domokos Géza hatására az RMDSZ nem vállalt fel. Ez a tervezet hangsúlyos előképe az SZKT által 1994 decemberében elfogadott törvénytervezetnek. 1992-ben Hargita megyében a képviselő- és szenátorjelöltek kiválasztásakor a küldöttgyűlésen kimaradtak a "mérsékeltek", ekkor elnöki jóváhagyással új gyűlést hívtak össze, amely a Domokos-vonal híveit szavazta meg. 1992 nyarán az RMDSZ vezetősége titkosította Csapó József autonómia-statútumát a közelgő választásokra hivatkozással. Az RMDSZ frakcióvezetői elhatárolták magukat Tőkés László tiszteletbeli elnök etnikai tisztogatásra vonatkozó kijelentésétől, a mérsékeltek prominensei pedig mandátum nélkül tárgyaltak Neptunon a román kormányzattal. Két tanulmány /Borbély Imre: Neptun, Romániai Magyar Szó, 1993. szept., Tamás Sándor: Valahol mi is utat vesztettünk, Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. máj. 17./ taglalta a radikális-mérsékelt ellentétet. A másik a nemzeti/nemzetietlen törésvonal: a/ A nemzet iránt elkötelezett politikai irányzat lefedi a hajdan Szőcs Géza körül csoportosuló tábort, legfőbb szerveződései a Reform Tömörülés és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. Az irányzat legfőbb prominense Tőkés László. b/ A nemzet iránt elkötelezett, de baráti kötődései vagy megtéveszthetősége folytán hatalomorientált vonalat erősítő irányzat a Szórvány csoport, a Partium frakció nagy része, de ide sorolható a tanulmány írója szerint Markó Béla és az Ügyvezető Elnökség zöme. c/ A nemzet iránt közömbös, hatalomorientált káderpolitikusok csoportja, reprezentánsaik a neptunisták, így Borbély László. Jellemző, hogy az 1994-es választást követően Magyar Demokrata Frakcióról Szociálliberális Frakcióra változtatta a csoport a nevét. d/ A nemzeti problematika iránt közömbös, gyakran ellenséges doktriner baloldali liberális irányzat, csoportjuk a Szabadelvű Kör és az Ügyvezető Elnökség. Magyari László Nándor például, továbbá Cs. Gyímesi Éva, aki a nemzetellenes liberalizmus mellett áll ki. Egyik vezetője volt az önrendelkezés-ellenes sajtókampánynak és több, a nemzet és nemzet-szeretet fogalmát darabokra szedni igyekvő tanulmány szerzője. Az Ügyvezető Elnökség titkára Kós Anna, aki felelős szerkesztőként jegyezte az RMDSZ IV. kongresszusán megjelenő vicclapnak álcázott kampánykiadványt, melynek legfőbb célpontja Tőkés László az RMDSZ tiszteletbeli elnöke volt. /Kapu, 9. sz. (októberben jelent meg)/ A vicclap címe: Új Helyszín, Új Ezred."

"A Bethlen Gábor Alapítvány nov. 2-án tizedik alkalommal ítélte oda jeles közép-európai személyiségeknek a Bethlen Gábor-díjat, melyet ezúttal Kiss Ferenc budapesti irodalomtörténésznek, Lászlóffy Aladár kolozsvári költőnek és a Dél-Tirolban, Bozenben élő dr. Christoph Pan professzornak, a FUEV elnökének adományoztak. A Bethlen Gábor Alapítvány gondolatát Illyés Gyula vetette fel 1979-ben, amikor Magyarországban jogi személyként még egyetlen alapítvány sem létezett, emlékezett a kezdetre Márton János, az alapítvány kuratóriumának elnöke. 1979-ben Illyés kezdeményezésére hatvanöt író, tudós, művész, orvos, mezőgazdász határozta el az alapítvány létrehozását, amelyhez hamarosan huszonegy közéleti személyiség csatlakozott. A jóváhagyásra azonban évekig kellett várni, az engedély csak 1985-ben született meg, ekkor megalakult a kuratórium, tagjai voltak: Juhász Gyula történész, Király Tibor jogász, Kiss Ferenc irodalomtörténész, Szabó Sándor orvos, Vekerdi József tudománytörténész, az elnöki tisztet Márton János töltötte be. Később bővült a kuratórium többek között Für Lajossal, Kodolányi Gyulával, az alapítvány titkára Nagy Gáspár. Az induláskor az alapító összeget Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Kodály Zoltánné és Németh Lászlóné ajánlotta fel. Az alapító levél szerint azokat az vállalkozásokat akarták támogatni, "melyek a magyarság történelme során felhalmozott értékeit tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapítják, s amelyek e térség népeinek megbékélését elősegíthetik." Az eddig díjazott harmincnégy személyből mindössze hat magyar állampolgár. A külföldi díjazottak kétharmada határokon kívül élő magyar kisebbségi. Az első díjat 1986-ban Domokos Pál Péter kapta, aki a moldvai csángók kutatásában alkotott maradandót, Szabó T. Attila kolozsvári nyelvészprofesszor, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár összeállítója posztumusz díjazott. Díjazott volt még többek között Sütő András marosvásárhelyi, Dobos László, Turczel Lajos, Koncsol László pozsonyi, Borbándi Gyula németországi író, Szőcs Géza kolozsvári és Sulyok Vince oslói költő. A határon túli magyar politikusok közül megkapta a díjat az erdélyi Király Károly, a felvidéki Duray Miklós és Janics Kálmán, a könyvkiadók közül Püski Sándor, illetve a németországi Molnár János. A nem magyar díjazottak között van Marius Tabacu kolozsvári román műfordító. - Az alapítvány más díjakat is kiad, így a Márton Áron-díjat, melyet eddig 23 személy, illetve 24 szervezet vehetett át. 1990 óta létezik a Tamási Áron-díj, ezt eddig többek között Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, a vajdasági hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Egyesület, Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész vehette át. A dr. Menzel Katalin orvosi ösztöndíjat eddig közel száz, határokon túlról érkezett magyar orvostanhallgató kapta, akik továbbképzésre érkeznek. /Magyar Nemzet, nov. 3./ "

A Bihari Napló okt. 30-tól a hétfői napon is megjelenik Hétfői Napló néven. Ebben az első számban beszámolnak arról, hogy az Erdélyi Naplónál (Nagyvárad) 1995-ben több változás történt, előbb az egyik főszerkesztő-helyettes, Dénes László mondott le, most pedig Stanik István főszerkesztő és Adonyi Nagy Mária, a másik főszerkesztő-helyettes. Nyugdíjazását kérte Mihálka Zoltán és Sólyom László. Novembertől az Erdélyi Naplót nem a nagyváradi Analog, hanem a kolozsvári Erdélyi Híradó adja ki. A főszerkesztő a felelős kiadó, Szőcs Géza költő lesz, helyettese Sorbán Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./

Az Erdélyi Naplónál bekövetkezett vezetőváltásról Sorbán Attila számolt be. A lapot eddig kiadó Analog Kft. gazdasági tevékenységét szakemberekkel átvilágíttatták és akik hiányosságokat tapasztaltak, ezért november hónaptól a hetilapot a kolozsvári Erdélyi Híradó Kft. adja ki. A szerkesztőség továbbra is Nagyváradon működik. Az Erdélyi Napló főszerkesztője /Stanik István/ és helyettese /Adonyi Nagy Mária/ lemondott, ezért a lap többségi tulajdonosa, Szőcs Géza maga vállalta a főszerkesztői posztot, helyettesévé /főszerkesztői joggal felruházva/ Sorbán Attilát tette meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 8./ Stanik István, az eddigi főszerkesztő reagált erre a bejelentésre a következő számban: azért távozott a laptól, mert ott nem történtek megfelelő változások. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./