Összegyűlt a Tőkés Lászlót támogató százezer aláírás, hiába volt a megfélemlítő kampány, melynek eredetét érdemes lenne kivizsgálni. Sokan elmondták, főleg a falvakból: nem kapnak oktatási támogatást, ha aláírnak Tőkésnek, nem kapnak fűtéspótlékot, ha nem írnak alá az RMDSZ-nek. Egy ember külön azért bejött Csíkszeredába, hogy húzassa ki a Tőkés László támogatására tett aláírását, mert a faluban megmondták, különben elveszíti a veteránnyugdíját. /Szondy Zoltán: Mégsem féltünk elegen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./

Gergely István csíksomlyói plébános áthelyezési ügye kisebb-nagyobb intenzitással hetek óta téma főleg a csíki közéletben. Az önmagukat keresztény-demokratának címkézők megpróbálták az elvi síkon mozgó vitát sárdobálásra váltani s az érveket ocsmánykodással helyettesíteni. Eddig csak azt lehetett tudni, hogy kik akarják Gergely István maradását, most már az is kiderült, kik akarják eltakarítani őt a Székelyföldről. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom gyakorlatilag nem létezik – az RMDSZ ernyője alatt megbúvó csoportocska tagjai ismerős arcok. A Tisztit durván letegező levelükről elegáns véleményt mondott maga Potyó Ferenc pápai káplán, a Gyulafehérvári Érseki Hivatal irodaigazgatója: – „Sem keresztényinek, sem demokratának nem nevezhető ez a hangvétel, elhatárolódunk tőle, még akkor is, ha úgy tűnik, minket véd”. A két aláíróból az egyikről köztudott, hogy a Ceausescu-rendszerben beszervezési nyilatkozatot írt alá a Szekuritáténak. Ugyanezen körből pattant ki az a hírhedt s szintén botrányt kiváltó levél, mely Tőkés Lászlót vádolta besúgással, s a püspököt igazi keresztény-demokrata hévvel a következő címkékkel látta el: „ördög szolgája”, „gátlástalan puhány” és „hűtlen kezelő”. A platformocska csíki tagjai szerényen elbújtak az állásfoglalás távoli aláírói mögé. /Szondy Zoltán: Ismerős árnyak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./; Előzmény: Kovács Csaba: Apasággal vádolják Tisztit. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./; Borbély Imre elmondta, hogy képviselőtársa, Nagy Benedek Tőkés László-ellenes írását terjeszti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. dec. 30./

Tőkés László püspök független jelöltként történő fellépése az európai parlamenti választásokon elindított egy tárgyalássorozatot, amely sokak reményei szerint pluralizmushoz, egyfajta rendszerváltáshoz vezethet. Szász Jenő, az MPSZ elnöke, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, az aláírásgyűjtésen túl vannak, most folyik az utolsó megyék ellenőrzése. Szeretnék kiszűrni az esetleges tévedéseket. Augusztusban törvényszéki vakáció van, szeptemberben fognak jelentkezni pártbejegyzésre. Szász Jenő a bejegyzés akadályát már csak az RMDSZ-ben látja. Európa legszigorúbb párttörvénye Romániában van, szögezte le Szász Jenő, a törvény Bukarestből és még 18 megyéből legalább 25 000 aláírást követel. Magyarok 10–12 megyében élnek nagyobb számban. Tőkés László Romániában az egyetlen, aki független jelöltként el tud indulni, senki másnak nem sikerült az aláírások összegyűjtése. Kiábrándultak az emberek és újra meg kell szólítani őket. 1989 decemberében az erdélyi magyar közösség létszáma 1,8–2 millió fő között volt. 2002-re derült ki, hogy másfél millióan vannak. Szász szerint az RMDSZ látta el az elmúlt 17 évben a politikai közélet valamennyi feladatát, ez összefügg a lélekszám csökkenésével. Nem érdekelne senkit, a Polgári Szövetség munkatársait sem, hogy Verestóy Attila szenátornak éppen hány millió eurós magánvagyona van, ha már túl lennének az autonómia kérdésén, megoldódott volna az állami magyar egyetem ügye, jó utakon járhatnának. Szász szerint bizonyos vezetők a közösségi célokat cserélték ki magánvagyonaik javára. Történelmi lehetőségek szaladtak el az elmúlt 17 évben, a NATO-csatlakozás, az EU-csatlakozás. Markó Béla miniszterelnök-helyettesként három éven át három területért felelt: az oktatás, a kultúra és az európai integráció. Mivel javult az elmúlt három évben a magyar oktatást? A 140 000 ember azért írt alá Tőkés László püspök európai parlamenti jelölését, mert az RMDSZ rosszul politizált. Szász nem fogadja el az RMDSZ magas rangú vezetőinek állítását, hogy autonónia esetén csődbe mennének, mert a Székelyföld több pénzt kap, mint amennyit ad. Egy példát mondott: 2005-ben Székelyudvarhely város teljes költségvetése 334 milliárd régi lej volt. A városban csupán egyetlen vállalat a román állami költségvetésbe 300 milliárd lejt fizetett be! Emellett a 334 milliárd lejes költségvetés nagyobb hányada saját bevétel volt, tehát ez az egy vállalat több pénzt fizetett Bukarestbe, mint amennyit a teljes város visszakapott. /Szondy Zoltán: Nagyon nehéz előírásoknak tettünk eleget. Beszélgetés Szász Jenő MPSZ-elnökkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

Markó Béla RMDSZ-elnök bemutatta az önálló közigazgatási egységet alkotó Székelyföld tervét. A terv elfogadásához a parlamentben kell lenni, kormányon kell lenni, RMDSZ-polgármesterek és tanácsosok százai, ezrei kellenek. Lehetne mondani, miért nem mondták ezt előbb, hiszen a szinte-szinte magyarellenes jelenlegi felosztást a kormányon levő RMDSZ támogatásával követték el 1998-ban. Ugyancsak lehetne kérdezni, miért nem állt ki ezzel az RMDSZ tavaly, miért a választási kampányban? Szondy Zoltán emlékeztetett: négy éve az autonómia, majd a kulturális autonómia volt a népszédítő s hol van az most? Ugyanaz az RMDSZ ígérte… /Szondy Zoltán: Régióznak szemrebbenés nélkül... = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

Rosszak, mint a Szekuritáté és gonoszok, mint a Gestapo, állította Csíkszereda vezetősége az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályról /DNA/, mert azok vizsgálódni merészeltek Szőke Domokos alpolgármester ügyében. Szőke Domokos Szondy Zoltánnak és a Csíki Hírlap egyik újságírójának megtagadta a válaszadást, mondván, „nem tetszik” neki, ahogy írnak. Ezt nem Csíkszereda alpolgármestere találta ki, politikusok, tisztviselők sokasága viselkedett hasonló módon. Szondy Zoltán most írásban kérdezi meg Szőke Domokostól: igaz-e, hogy az autópiac első működtetője halállal fenyegette őt s a polgármesteri hivatal egy irodavezetőjét? Igaz-e, hogy Szőke az adófizetők pénzén 8000 új lejért olyan megfigyelő-szoftvert vásároltatott, amely lehetővé teszi neki, hogy kövesse, mit művelnek az alkalmazottak számítógépeiken? /Szondy Zoltán: Gestapósdit játszani. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./

Hargita megyében Csíkban különösképpen nagyok az ellentétek az RMDSZ-ben, a tét is nagy: választások lesznek jövőre. Borboly Csaba, az RMDSZ területi elnöke, a megyei tanács alelnöke a kampány során megjelent mindenhol, vitázott, dolgozott, sokat szerepelt. A jövő évi választásokon szükség lesz egy elnökre a megyei tanácsnál, s „jólértesült források” szerint Borboly Csaba el tudná képzelni önmagát is ebben a szerepkörben. Az EU-kampány végén elmondták, Csík győzött, Csík megmentette az RMDSZ becsületét. Borboly Csaba volt ennek a győztese. /Szondy Zoltán: Az igazi győztes. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

Az olaszországi gyilkosság nyomán viták kezdődtek arról, hogy mi legyen a romákkal Romániában, majd maradt minden, ahogyan volt. A Kászonokban az egyik fő problémát jelenti a roma közösség, mely terjeszkedik. András Zoltán, Kászonaltíz község polgármestere nem tud pontos számokat: „Hozzávetőleg 340 roma él községünkben, örökké ingáznak, így nehéz pontosabbat mondani. Elmennek Magyarországra, más helységekbe, visszajönnek. Háromezer lakosunk van, ennek úgy tíz százaléka roma. És ez a tíz százalék okozza a problémák nyolcvan százalékát. ” Italozás utáni verekedés, lopások, mezei lopások…A Kászonokban 1991-ben felgyújtotta a romák telepeit a felháborodott lakosság. Kisebb-nagyobb súrlódások azóta is vannak, a kiváltó ok: a romák lopnak. „Több mint száz lovuk van, földjük viszont semmi. Próbáltunk segíteni, felajánlottuk, kaszáljanak a sáncok mellett s vigyék el a szénát, de arra sem voltak képesek. ” – így a polgármester. A legtöbb roma a szociális segélyt várja. Az egyik roma elmondta: nincs munkalehetőség. Egy rendőr, aki kérte, nevét ne írják le, elmondta, a romák bíznak büntetlenségükben, az apró lopások, más kihágások, verekedések nyomán semmi bajuk sem lesz. A pénzbírságokat nem fizetik ki, a szociális segélyből, gyerekpénzből tilos levonni a tartozást. András Zoltán polgármester elmondta, egy éve jelzi, hogy baj van. Felajánlotta, hogy jöjjön ide a romák parlamenti képviselete, találjanak közösen megoldást. Nem jöttek. /Szondy Zoltán: Terjeszkedő romák a Kászonokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5 . /

A romákkal Csekefalván is vannak gondok, jelezték az olvasók. Egy, a faluba épphogy beköltözött házaspárnak a romák rendszeresen ledöntötték kerítését, majd a reklamáló gazdát megfenyegették, hogy elintézik őt is, családját is. Van két gyerek, egy daganatos betegségéből éppen kilábalni akaró 28 éves asszony. És egy aggódó férj, apa. Volt. Aki elmondta, megverték, elment a rendőrségre, de az ügyvéd mondta, hogy nincs tanú, nincs mit tenni. /Szondy Zoltán: Csekefalván nincs remény? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11 . /

A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumot sikeresen felépítették, felavatták, a kivitelező viszont mai napig várja, hogy megtérítsék munkája ellenértékét. Szász István, a Tectum Impex építőipari kft. vezetője elmondta, az ügy 2002 óta húzódik. Végül perre is sor került, és a bíróság kötelezte a Szent Erzsébet Alapítványt az adósság rendezésére. A kényszervégrehajtást azonban nem kezdeményezték, mert abban az iskolában 378 gyerek tanul. 2005-ben megjelent erről egy cikk, akkor a Magyarországon még működő Kulturális Örökség Minisztériuma átutalt 13 millió forintot a tartozásokra. Nem volt elég, de segített ez is. Gyimesfelsőlokon járva látható, hogy az épület nincsen teljesen befejezve, a tetőtér beépítése elmaradt, a pincék vakolatlanok, sőt: az épület külső vakolása sem teljes. Az épületegyüttes amúgy gyönyörű, az iskolában a szokásos zsongás. Moldvai csángó gyerekek is tanulnak itt. Az iskola költségeit (havi 20–30 millió régi lej villanyszámla, fűtés, egyebek) adakozásból fedezik, a helyi polgármesteri hivatal nem segít, Hargita megye tanácsa pénz helyett kifogásokkal hozakodik elő. Az RMDSZ nem tud előteremteni négymilliárd régi lejt egy csángóknak épült, őket tanító gimnázium számára? /Szondy Zoltán: Amikor a szentek sem segítenek... = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./

Kisebb felháborodást váltott ki Csíkszeredában az, hogy sorra „váltottak nyelvet” a magyar nyelvű rádiócskák. Talán nem lenne szabad ilyen könnyen feladni. /Szondy Zoltán: Szóljon a rádió? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

Jelenleg minden erdélyi magyar politikai, érdekvédelmi alakulat „felvállalja” a Székelyföld autonómiájának ügyét. Ugyanakkor nemhogy közelednénk a cél felé – távolodunk tőle, írta Szondy Zoltán. Harcolni kell azért, hogy a Székelyföldön területi autonómia legyen. A harc már elkezdődött, „ellenfeleink, a Székelyföld elrománosításának, a magyar elem kiszorításának hívei évek óta ott vannak”. Az autonómia ellen küzdenek azok a pénzintézetek, melyek személyzetük zömét nem a helyi magyar lakosság köréből toborozzák, az állami vállalatok, melyek szintén román munkaerővel duzzasztják fel soraikat. Csendőrség, rendőrség, pénzügyőrség, tűzoltóság, satöbbi: nem a többségi lakosság, hanem egy ki nem mondott gyarmatosító eszme képviselői. Mikor fogják elkényeztetett politikusaink megbélyegezni azt a bankot, mely Csíkszereda központjában csak román feliratokkal operál? – kérdezte a cikkíró. Harc folyik, és vesztésre állunk, a vezetők zöme fél a megtorlástól. Így marad a pótcselekvés, a szájalás. Szájhősök sosem nyertek háborút. /Szondy Zoltán: Az autonómia szájhősei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

Csík újjáalakult községei közül Csíkszentlélek az egyik leglátványosabban fejlődő település, s mivel Csíkszereda tőszomszédságában fekszik, a helyet pár éve „felkapta” a megyeszékhely lakossága, tucatjával épülnek itt a szebb környezetre várók lakóházai. Az önállóságát 2004 után visszanyerő község látványos eredményekkel dicsekedhet több téren is. Csíkszentlélek községet négy település alkotja: Csíkszentlélek, Fitód, Csíkmindszent és Hosszúaszó. Régen volt községközpontja Csíkmindszent, majd Csíkszentlélek, 1968 után meg Csíkszentkirályhoz került a négy falu, melyből egyet – Hosszúaszót – halálra ítélt a kommunista rendszer. A falucskába nem vezették be a villanyt, a munkalehetőség nélküli emberek átköltöztek a szomszédos Csíkmindszentre. Hosszúaszó évekig egy lakossal szerepelt a nyilvántartásban, ő tavaly elhunyt, így jelenleg hivatalosan lakatlan a falu. A hétvégi házakban azonban van élet. A község összlakossága 1759 fő, Csíkmindszenten 1032, Csíkszentléleken 283, Fitódon 444 ember lakik. Mindszent a község vezető ereje, a polgármesteri hivatal mégis Szentléleken van, ezt a falu központi fekvésének köszönhető. Az elöregedés veszélye nem áll fenn. Elvándorlás nincs. Csíkmindszent közbirtokosságának vagyona 1600 hektár, ebből 800 hektár erdő. Csíkszentlélek közbirtokosságának 900 hektár területe van, ebből 600 hektár erdő. 2004-ben lett független a község, a középületek romokban, az utak járhatatlanok, polgármesteri hivatalnak székháza nem volt. Mindent menet közben kellett megtanulniuk. Csíkszeredából vezetékes víz jut el minden házhoz, a beruházás értéke 1 millió dollár volt. Csíkmindszenten kiépült a gázhálózat, ez hamarosan elér a többi faluba is. Az országút most tökéletesen járható. Az iskola épületét felújították. A fejlődés jelképe a Mindszent központjában felépített multifunkcionális csarnok. /Szondy Zoltán: Csíkszentléleken jó lakni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 31./

A Romania Libera bukaresti napilapban titkot, rejtélyt üzenő írás jelent meg „Az ompolygyepűi földhalom titka" és „Rejtett sír az Erdélyi Szigethegységben" címmel. 1848 egyik csatájának többszáz halott katonája fekszik egy autóbuszmegálló melletti földhalom alatt – írta Dorin Timonea. A cikkíró történészekre hivatkozva állította, „nehéz harcok" voltak itt 1848-ban magyarok és románok között. Szerinte azok vannak itt eltemetve, akik az 1848. október 23-i „rajtaütéskor" vesztették életüket. Egyesek szerint magyarok, mások szerint románok. Itt van a magyarok által épített emlékmű, holott az újságíró szerint Ompolygyepű volt „az 1848-as forradalom egyik legfontosabb román győzelmének helyszíne. " A helyi polgármester szerint a sírban magyarok nyugszanak, mert a románokat hazavitték. A gyulafehérvári múzeum igazgatója szerint itt a zalatnai magyar nemzetőrség és a románok csaptak össze, mert a „magyarok nem tartották be a fegyverszünetet. " A fegyverszünet arról szólt, hogy „a magyarok hagyják el teljesen a zónát". A cikk taglalta, miként szegték meg a magyarok és németek és örmények a fegyverszünetet, és hogyan győzedelmeskedtek fölöttük a hős román seregek. Valójában ami itt történt, zalatnai mészárlás, avagy zalatnai vérfürdő névvel vonult be a magyar történelembe. Dél-Erdélyben több ilyen „győzelmet" arattak a románok. Zalatna város magyar polgárai egyezséget kötöttek a román csapatokkal: leteszik fegyvereiket, cserébe szabadon elvonulhatnak családjaikkal, vagyonukkal. Az alkut megszegték a románok, megtámadták a védteleneket és 640 embert mészároltak le, az akkori Zalatna teljes értelmiségét, nőket, aggokat, gyerekeket. A „hőstettektől", a válogatott kínzásoktól, az apróságok, csecsemők kivégzésétől még a cinkos osztrák tisztek is elborzadtak. Voltak túlélők. Köztük egy történelmi személyiség, Lukács Béla, aki egyéves volt, és román dajkája csak úgy tudta megmenteni, hogy azt hazudta: saját gyereke. Édesapja, édesanyja és öt testvére elpusztult a mészárlásban. Lukács Béla felnőtt, író, politikus lett, a tragédiát sosem tudta kiheverni. Miniszterként, a MÁV igazgatójaként megépíttette a Gyulafehérvár–Zalatna kisvasutat, valamint az egykori román dajkájának szülőotthona felé vezető almásvölgyi utat. Lukács Béla 1904-ben Zalatnán szobrot kapott, ezt később, Trianon után lerombolták. Az Avram Iancu „kulturális-hazafias" társaság lépéseket kíván tenni azért, hogy elismertessék: Ompolygyepűn románok is nyugszanak. /!/ /Szondy Zoltán: Sajtószűrő. Ompolygyepű titka. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./Emlékeztető: Valójában Ompolygyepűn is vérengzés volt, magyar lakosokat gyilkoltak meg. Alsó-Fehér vármegyében a vérengzésnek 4250 ártatlan magyar áldozata volt /Papp Gy. Attila: Az 1849-es áldozatokra emlékeztek. A béke koszorúit helyezték el a tömegsírt jelölő emlékműre. = Nyugati Jelen (Arad), 2003. jan. 13./

Sokkolta az RMDSZ vezetőségét az, hogy Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt vezetője Bölöni Lászlót kérte fel: legyen Marosvásárhely polgármester-jelöltje. Bölöni népszerűbb, mint az RMDSZ két jelöltje (Borbély László és Csegzi Sándor) együttvéve, alkalmas a magyar szavazótábor egyesítésére. A népszerű sportember minden szervezet nevében kíván fellépni. Az RMDSZ reakciói komédiába illők: először letagadták a tényt, majd a csúcsvezetés egyik része támogatásáról biztosította Bölönit, másik része pedig megerősítette Borbély László jelöltségét. A párt szócsöve, az Új Magyar Szó már nekilátott az olvasók meggyőzésének: Bölöni Lászlónak nincs esélye. /Szondy Zoltán: Bölöni példája. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./

Hiányérzete van, írta Szondy Zoltán, amióta megtudta: Kedves Imrét, a Hargita megyei pénzügy igazgatóját ezer (tíz millió régi) lejre büntette a Diszkrimináció-ellenes Tanács (ennek: elnöke Asztalos Csaba), mert egy versenyvizsgán azt merészelte feltételként szabni, hogy ismerje a magyar nyelvet is a közpénzügyezni akaró munkavállaló. Az RMDSZ, mely a magyarság érdekében kormányzati szerepet „vállal" és ennek köszönhetően magyar igazgatókkal és elnökökkel szórja meg az intézményeket. Az egyik RMDSZ-főnök megbünteti a másik RMDSZ-főnököt. Mert Kedves Imre azt szeretné, hogy alkalmazottai beszéljenek magyarul. Történik mindez 2008-ban, a magyarság érdekének védelmében. Asztalos Csaba elnök kedvenc vadászterülete a Székelyföld, ezen belül Csíkszereda. Többször megbüntette Ráduly Róbert polgármestert, a magyar nyelv okán. /Szondy Zoltán: Hiányérzet. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

Gyurcsány Ferenc kormányfő őszödi „hazugságbeszéde” utáni össznépi felháborodás, valamint a nem átgondolt kormánypolitika iránti ellenszenv miatt volt ilyen elsöprő a népszavazás eredménye. Lemond ezek után az a kormányfő, az a kormány, melynek politikáját ekkora arányban utasította el Magyarország? Gyurcsányék hallani sem akarnak erről. Magyarországon a nép sem utcai tüntetésekkel, sem népszavazással nem tud megszabadulni tőlük. Nem más a helyzet Romániában sem. /Szondy Zoltán: Mennyit ér a nép hatalma? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

A Gandul című bukaresti lap kikürtölte: az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt csendes ünnepet ígér. Az „Új Jobboldal” nevet viselő fantomszervezet március 15-én a magyarság ünnepségével egyidőben tüntetni fog Kolozsváron ezzel a címmel: „a kolozsvári fiatalok nemet mondanak a szeparatizmusnak”. A szervezet honlapja a szokásos legionárius, vasgárdista hőbörgés, a honlap szerint a Hargita és Kovászna megyei románokért bizonyos Cristian Grigorasi (csak nem Gergely Krisztián?) felel és aggódik, egyenesen Brassóból. /Szondy Zoltán: Pontok között tévelyegve. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

Nyergestetőn a március 15-i megemlékezés viharos szélben, néhány perces hóviharban zajlott. Korodi Attila miniszter és Ferencz Csaba, a csíkszéki Székely Nemzeti Tanács elnöke mondott beszédet, a legnagyobb tetszést az utóbbi beszéde érdemelte ki. A műsor, főleg a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes összeállítása, megragadó volt. /Szondy Zoltán: Nyergestető. Viharos szél, megragadó előadás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

Csíkszeredában a városnevet mutató tábla egyik feliratát lefújták valakik. Szokatlan, hogy ezúttal nem a magyar felirat zavart valakiket, hanem a román, azaz „Miercurea Ciuc” fölé került festék. Az elmúlt évtizedekben az esetek 99 százalékában a magyar feliratokat mázolták össze, törték szét, verték le olyan tettesek, akik kilétére nem derült fény. Amennyiben megvalósul Székelyföld területi autonómiája, a megyeszékhely román kisebbségének akkor is járnak majd a román feliratok, olyan jogok, melyeket például Kolozsvár magyar lakosságától megtagadnak. /Szondy Zoltán: Összemázolt Csíkszereda-táblák. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./

Csíkmindszent leghíresebb szülöttjének, Nagy István festőművésznek /Csíkmindszent, 1873. – Baja, 1936/ emlékháza lesz a faluban. Jurecskó László művészettörténész, a Mission Art Galéria vezetője felajánlotta támogatását, megígérte, hogy Nagy István-kiállítást szervez Budapesten, és adományokat fog gyűjteni erre a célra. A tavaly novemberben megtartott kiállítás sikeres volt, több mint 900 ezer forint gyűlt össze. A emlékház felújítása jól halad. A felújítási munkálatokat Tövissi Zsolt műépítész felügyeli. /Szondy Zoltán: Nagy István-emlékház készül. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Az RMDSZ Borboly Csabát, az MPP Szász Jenőt indítja a Hargita megyei tanács elnöki tisztségéért. Borboly Csaba nyújtotta be a Hargita megyei önkormányzati 38 jelöltet tartalmazó RMDSZ listáját, kifejtette, a jelöltlistán felkészült, tenni akaró emberek vannak, akik jobb életet szeretnének biztosítani a közösség számára, amelyben élnek. Szász Jenő MPP-elnök bejelentette, hogy indul a választáson Hargita megye tanácsa elnöki tisztségéért, állandó kapcsolatot kíván fenntartani a megye román közösséggel is. Ismertették az MPP Hargita megyei tanácsosi jelöltlistát, az első helyeken Szász Jenő, Sebestyén Csaba, Beder Tibor, Árus Zsolt, Thamó Csaba, Papp Kincses Emese és Vajna Imre neve olvasható. Bemutatták a párt csíkszeredai jelöltjeit is. A polgármesteri székért Papp Előd száll versenybe, a tanácsosi lista első helyein pedig Szondy Zoltán, Papp Előd, Soós Szabó Klára, Szikszay László és Bíró Dénes szerepel. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ és az MPP polgármesterjelöltjei mellett három független jelölt is ringbe száll. Kontesveller József, tisztségben lévő RMDSZ-es alpolgármester bejelentette, függetlenként indul az önkormányzati választáson. /Éjfélkor lejárt a jelöltállítási határidő. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 23./

Az elmúlt években megszokták Csíkszeredában, hogy zászló, a magyar nemzet lobogója leng a NagySomlyó-hegyi kilátón. Pár napja román zászló került a magyar helyébe, de az hamar eltűnt. Május 16-án újabb román zászló jelent meg a kilátón, ezúttal hatalmas. Mondták, kolozsvári rendszámú autóval mentek ki valakik, kommandóruhások voltak, azóta bőrdzsekis civilek őrzik a kilátót. Valóban több gyanúsan rendőr-csendőr kinézetű civil álldogált ott. A Csíkszéki Székely Nemzeti Tanács felhívására sokan kirándultak a kilátóhoz. Csíki magyar terepmotorosok egy csoportja is eljött, erre civil ruhás csendőrök jelentek meg, akik érdeklődtek, hogy nem a román zászlót akarják-e levenni, mert ha igen, akkor nagy baj lesz. Megérkeztek a felfegyverzett fekete egyenruhások, élükön magával Mircea Olaru csendőrparancsnokkal, aki azonnal igazoltatni kezdte az embereket és közölte: a kilátó nem a somlyói közbirtokosság tulajdona (ezt a helyszínen jelenlevő közbirtokossági alelnök másként tudja), hanem geodéziai pont, s aki onnan zászlót vesz le, börtönbe kerül. Újabb vita alakult ki, a jelenlevőket nem félemlítette meg az egyenruhások kordonja, végül megállapodtak abban, hogy a román zászló marad, de melléje kerül a székely zászló is. Kiknek áll érdekében a választási kampány közepén etnikai feszültséget szítani Csíkszeredában? Kik azok, akik a Mária-kegyhely békéjének megzavarásával konfliktust akarnak kirobbantani? /Szondy Zoltán: Zászlóháború a szent hegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

A két magyar polgármesterjelölt, Ráduly Róbert jelenlegi polgármester, az RMDSZ jelöltje és Papp Előd, az MPP jelöltje között dől el valószínűleg a június 1-jei választásokon, hogy ki vezeti az elkövetkező négy évben Csíkszeredát. Ráduly Róbert magabiztosan hiszi, bizonyító erejű eddigi tevékenysége. A polgármester az elmúlt négy év során követett városvezetési koncepció szerint kíván tovább dolgozni. Papp Előd – aki 2000–2004 között a város alpolgármestere volt – változtatásokra készül, amennyiben megnyeri a választásokat. „Visszaadná” a városházát a polgároknak, mivel úgy gondolja, a városvezetésnek mindig a polgárok rendelkezésére kell állnia. Munkahelyteremtő programja keretében ipari parkot létesítene, emellett Csíkszereda kertvárossá alakítása is prioritás a programjában. Függetlenként száll versenybe a polgármesteri székért Tamás Sándor János, aki jelenleg helyi tanácsosként tevékenykedik. A városi tanácsosi helyekre az RMDSZ és az MPP is teljes listát állított. Az MPP tanácsosjelölt-listájának élén Szondy Zoltán újságíró, Papp Előd polgármesterjelölt és Soós Szabó Klára háziorvos áll. Az RMDSZ önkormányzati tanácsosi listáján Antal Attila alpolgármester, Xántus Attila helyi tanácsos és Orbán Zsolt tanár vannak az élen. /Székely Zita: Kétesélyes csata. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

Sajtótájékoztatón hívta fel Ráduly Róbert polgármester figyelmét Szondy Zoltán, az MPP Hargita megyei elnökhelyettese, hogy több alkalma is lett volna a Pro Urbe-díjat átadni Orbán Viktor Fidesz-elnöknek, ezt mégis a választási kampány utolsó hétvégéjére időzítette. Szondy azt is nehezményezte, hogy Ráduly a díjátadásról nem értesítette sem a Fidesz elnökét, sem az MPP-t. Szondy szerint Rádulynak a „Pro Urbe-díj kapcsán kifejtett erőfeszítését” Bayer Zsolt Hol a pofátlanság határa? című könyvével „jutalmazzák”. „Bayer Zsolt könyve valóban tanulságos Szondy Zoltán számára” – reagált erre Ráduly Róbert. /H. I. : Bayer-könyv Rádulynak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Június 19-től ismét működőképes tanácsa van Székelyudvarhelynek. A testület alakuló ülésén meglepetésre az RMDSZ-es tanácsosok nem saját jelöltjükre, hanem a Zöld Pártéra szavaztak, így Zilahi Imre ülhetett az alpolgármesteri székbe. Eddig a várost tanács és alpolgármester nélkül Szász Jenő polgármester igazgatta. „Köszönöm a bizalmat, és remélem, az Úristen is ad erőt ahhoz, hogy a város jövőjét, lakóinak érdekeit szolgáljam” – mondta Bunta Levente polgármester eskütétele után. A helyi tanácsnak 9 RMDSZ-es, 8 MPP-s és két zöld párti tagja van. Sepsiszentgyörgyön az MPP ismét azt kérte, hogy az egyik polgármestert ők javasolhassák. Az általuk javasolt Gazda Zoltán színművészt Antal Árpád polgármester nem tartja megfelelőnek az alpolgármesteri feladatok ellátására. Csíkszeredában várhatóan Antal Attila marad a város egyik alpolgármestere. Az MPP bejelentette: Szondy Zoltánt, a párt megyei alelnökét javasolják alpolgármesternek. Június 19-én Bukarestben elfoglalta főpolgármesteri székét Sorin Oprescu. /Zöldre váltott Székelyudvarhely. /Zöldre váltott Székelyudvarhely. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

Rendőrségi feljelentést tett bántalmazás miatt Szondy Zoltán csíkszeredai városi tanácsos, a Magyar Polgári Párt Hargita megyei alelnöke Fábián László csíkszentsimoni RMDSZ-s polgármester ellen. A panaszt Szondy azért tette, mert Fábiánnal egy csíkszeredai bárban szóváltásba keveredett, a polgármester megpróbált Szondyba rúgni, mire utóbbi önvédelemből orrba verte az elöljárót. Fábián azt állította, hogy Szondy Csibi István pénzéből él. /Horváth István: Verekedő csíki politikusok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Szondy Zoltán újságíró elmondta, hogyan történt az összetűzése Fábián László, Csíkszentsimon újraválasztott polgármesterével. Fény derül arra is, hogy Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának frissen beiktatott elnöke, valamint a polgármester hazug emberek. Szondy Zoltán barátjával beült egy bárba meginni egy sört. Megjelent Fábián László polgármester, kötekedő hangon elmondta, hogy ő hetvenvalahány százalékkal nyerte a választást falujában, de ő olyan, mint Krisztus, mert „megbocsát” Szondynk, mire az újságíró a kezét nyújtotta. Összeszólalkoztak, a polgármester önuralmát veszítve s ordítani kezdte, hogy Szondy Csibi István pénzéből él, maffiózó. Ez a vád rosszul esett Szondynak, elküldte a polgármestert melegebb éghajlatra. Erre a polgármester belerúgott, ő meg az arcára vágott, ezzel a verekedés végetért. Szondy tárcsázta a 112-es gyorsszámot. Pár perc múlva a polgármester Borboly Csabát, a megyei tanács elnökét hívta, elmondva neki, hogy megverték. Borboly Csaba nem nézett utána a valós tényállásnak, hanem kiadott egy politikai nyilatkozatot és három SMS-t küldött szét, helyesírási hibákkal:15. 33: Ertesuleseink szerint alig 5 perccel ezelott a csikszeredai Daradics barba Szondy Zoltan MPP alelnok brutalisan orba verte Fabian Laszlo, Csikszentsimoni polgarmestert. 17. 41: A polgarmester ur orcsontja eltorott. Orvosi megyei korhazba megfigyeles alat tartjak meg. 21. 38: A 2meter 120 kg hokista Fabian Laszlo, SztSimon polgarmestere vita soran turte, hogy a 170cm, 60 kg Szondi Zoltan a szeredai MPP elnok, ugy usse meg, hogy az orrat eltorte, s nem utott vissza. Ez a Szovetseg-MPP viszony. A sajtó RMDSZ-befolyás alatt álló része átvette és leadta a hazugságot: Szondy Zoltán vadul rátámad egy ártatlan, két méter magas polgármesterre, az áldozat nem ütött vissza. Szondy feljelentést tett a rendőrségen, a polgármester megrúgta, a rúgás 7–9 napon belül gyógyuló zúzódásokat okozott, ezt törvényszéki orvosi bizonylat igazolja. Szondy Borboly Csabától elvárja, kérjen tőle nyilvánosan elnézést. /Szondy Zoltán: Pár sor egy balegyenesről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke reagált Szondy Zoltán írására, elítélve, hogy a Hargita Népét Szondy saját tulajdonaként kezeli, melyben „korcsmai verekedése után önkényesen tisztára moshatja magát. ” Borboly szerint Szondy Zoltán visszaélt újságírói mivoltával. Az eset tisztázása a rendőrségre, az ügyészségre és a bíróságra tartozik, szögezte le Borboly, felhívta az újságíró figyelmét, hogy ne terhelje a lapot „magánéleti cselekedeteinek kimagyarázásával” – ezt kérte a Hargita Népétől is. Borboly azt tanácsolta, hogy Szondy menjen el Fábián Lászlóhoz, kérjen tőle elnézést. /Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke: Újságírás, politizálás, majd korcsmai verekedés? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

Ahogy telnek az évek, egyre kevesebben kérdezik meg, hogy mi a helyzet Budapesten, Magyarországon? Volt egy időszak, a nagy magyar egyet nem értés, a 2004. december ötödiki nem, majd a gyurcsányi sokk által fémjelzett évek. A kérdezők száma nem csappant azóta sem, csak a kérdések lettek mások. Azok a kérdések, hogy mi lesz a magyar igazolvánnyal, s lesznek-e erdélyi kisvállalkozókat támogató pályázati kiírások, mindezen témák elhalványultak, majd eltűntek. Az anyaország, a magyar társadalom válsága állandósult, már mi is beleuntunk, írta Szondy Zoltán. Belefásultak az emberek a várakozásba. Így távolodik az anyaország. – Magyarországon csak nem akar jó világ lenni. A többség lelkében azért még ott van az anyaország – csak pár lépéssel távolabb. /Szondy Zoltán: Egy távolodó ország. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

Szondy Zoltánnak a lap július 12. számában megjelent íráshoz szólt hozzá olvasói levelében Kercsó Alpár. Szondy szerint apad az érdeklődés az anyaország történései és sorsa iránt, hiába várnak a dolgok jóra fordulása iránt. Magyarország nemcsak az erdélyi, felvidéki, vajdasági vagy éppen kárpátaljai nemzetrészektől távolodik lejtmenetben, hanem saját magától is. Attól, ami volt és attól, ami lehetett volna. Közigazgatási egységgé aszott, ahol szitokszó és szörnyű szélsőség nemzetet emlegetni. Ahol a hatalomba visszajutott elvtársak az emberek pénzét harácsolták össze. „Pártunk és kormányunk megmagyarázta, hogy a tüntetések csupán huligán randalírozások, hogy a határon túliak támogatása” a nyugdíjasok havi járandóságát veszélyezteti, olvasható a levélben. Már a vicclapokat is állami pénzből jutalmazott pártkatonák szerkesztik. Az ellenzék csendben van. A határ menti magyar települések ingatlanjait Romániából érkezett vásárlók birtokolják. /Kercsó Alpár, Békéscsaba: Echo egy távolodó országból. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./ Előzmény: Szondy Zoltán: Egy távolodó ország. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./