Folytatódnak a román karhatalmi erők megfélemlítési akciói Háromszéken
Folytatódnak a román karhatalmi erők megfélemlítési akciói, elmúlt pénteken Ütő Gusztávba kötöttek bele, aki Székelyföld – Ţinutul Secuiesc – Székely Land és Autonómia feliratú táblákkal kampányolt az Erdélyi Magyar Néppárt aláírásgyűjtői mellett.
Az Erzsébet parkkal szemben, a Mikó Imre utca sarkán lévő üzlet előtt gyűjtötték pénteken a Szilágyi Zsolt államelnök-jelöléséhez szükséges aláírásokat a néppártosok, és Ütő Gusztáv képzőművész is csatlakozott hozzájuk, hogy tábláival felhívja a figyelmet: az EMNP és jelöltje elkötelezett az autonómia mellett. A déli órákban mentek hozzá a rendőrök, és a táblák felől érdeklődtek. Ő elmagyarázta, hogy ezek 2011-ben és 2012-ben született műalkotások, az Autonómia feliratú festmény, a másik számítógépes grafika, ő pedig doktor Ütő Gusztáv, a Partiumi Keresztény Egyetem tanára. A rendőr erre igen arrogánsan válaszolt: ez vicc. Ütő sértőnek találta megnyilvánulását, és kikérte magának, ő sem Székelyfölddel, sem az autonómiával nem viccel.
Az egyre élesebb szóváltásra érkezett meg Bedő Zoltán, az EMNP sepsiszéki elnöke, újságíró, aki többször is megkérdezte a rendőröktől, hogy tulajdonképpen mi a kifogásuk, de választ nem kapott. Felhívta figyelmüket, hogy nincs joguk ilyen hangnemet használni, a gúnyos, kioktató szövegek ideje lejárt, ám csak akkor csendesedtek valamelyest a karhatalom képviselői, amikor kiderült, újságíró, és hogy engedéllyel, bérelt helyen gyűjtik az aláírásokat. A rendőrök végül autóba ültek, ott még telefonálgattak egy darabig, majd távoztak – mesélték az érintettek. Ütő Gusztáv kitért arra is, másnap ismét kiállt tábláival ugyanoda, ekkor már nem egyenruhások, hanem más „furcsa” alakok környékezték, brassói és helyi románok próbálták meggyőzni az autonómia káros voltáról.
Bedő és Ütő egyöntetűen hangsúlyozta, az ilyen és hasonló akciók azt bizonyítják, „valamit nagyon jól csinálunk, ha ennyire tartanak tőlünk, ennyire meg akarnak állítani”. Kiemelték: nem hátrálnak meg, folytatják, amit elkezdtek. Ütő Gusztáv ugyanakkor azt is elmondta, vele bakalódjanak azok, akiknek nem tetszik, mit tesz, ne nyolcvanéves édesanyját zaklassák éjszakai csengetésekkel. „Ahányszor kiállok a táblákkal, felkerül egy-egy ilyen kép a közösségi oldalra, éjszaka becsengetnek édesanyámhoz. Idén ez már ötször-hatszor megtörtént. Legyen férfi, aki ezt teszi, s velem álljon ki, ne édesanyámat riogassa” – mondotta Ütő Gusztáv.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Zaklatják az EMNP aláírásgyűjtőit
Több településen zaklatják és zsarolják az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) aláíróit Bihar és Kovászna megyében – állították hétfőn a szervezet képviselői.
Csomortányi István, a párt Bihar megyei szervezetének elnöke elmondta, Érmihályfalván a helyi RMDSZ-es polgármester, Nyakó József által megbízott személyek ott tesznek keresztbe a néppárt aláírásgyűjtőinek, ahol csak lehet. Monospetriben a néppárt aláírásgyűjtőinek megjelenésekor az RMDSZ helyi képviselői végigjárták a házakat, figyelmeztetve az embereket, hogy ne merjenek aláírni a néppártnak – mutatott rá Csomortányi, aki szerint az Érmellék több településén fenyegették meg a roma lakosságot azzal, hogy az önkormányzat megvonja tőlük a szociális segélyt, ha támogatják aláírásukkal Szilágyi Zsoltot, az EMNP államfőjelöltjét.
Bedő Zoltán, az EMNP sepsiszéki szervezetének elnöke rendőrségi zaklatásról számolt be hétfői sajtótájékoztatóján. Elmondta, Ütő Gusztáv képzőművész, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa pénteken a háromnyelvű „Székelyföld”, valamint az „Autonómia” feliratú táblával állt a belvárosban az aláírásgyűjtő stand mellett, amikor egy egyenruhás és egy civil rendőr felelősségre vonta, gúnyos, lekezelő hangnemben beszéltek vele.
„Mi egy autonomista párt vagyunk, az autonómia mint célkitűzés benne van az alapító okiratunkban, ezzel mozgósítunk. Ezt a rendőröknek is elmagyaráztuk”– mondta Bedő Zoltán. – Egyre inkább arra játszanak, hogy az autonómiáért küzdőket megfélemlítsék. De mi azt üzenjük, hogy minket nem lehet megfélemlíteni.”
Szilágyi Zsolt, a néppárt államfőjelöltje egyébként hétfőn Nagyváradon elmondta, nem született még döntés arról, hogy kit fog támogatni az EMNP a második fordulóban, de az bizonyos, hogy olyan jelöltet semmiképpen sem, aki tagadja Székelyföld létezését, és perekkel harcol nemzeti jelképeink ellen.
Szilágyi az RMDSZ kiszivárgott autonómiastatútumát Columbo feleségéhez hasonlította: mindenki tud róla, de még soha senki nem látta. „Miután folyamatosan hazudtak arról, hogy mikor készül el a törvénytervezet, most ködösítenek a kiszivárgott dokumentummal kapcsolatban. Hogyan várható el, hogy végigvigyék a parlamenten a statútumot, ha nem is merik felvállalni azt” – tette fel a kérdést az államfőjelölt.
Kovács Péter: jól halad az RMDSZ Az RMDSZ az előzetes terveknek megfelelően halad a Kelemen Hunor államelnök-jelöltségét támogató aláírások összegyűjtésével – jelentette ki Kovács Péter, a szövetség főtitkára. Elmondta, Háromszéken több mint 35 ezren, Udvarhelyszéken 22 ezren, Maros megyében több mint 40 ezren, Szilágy megyében 17 ezren, Bihar megyében pedig 32 ezren írtak alá Kelemen Hunor indulásáért. Rámutatott, az RMDSZ a leadási határidő, azaz szeptember 23. előtt több mint 200 ezer aláírást fog iktatni.
Bíró Blanka, Vásárhelyi-Nyemec Réka, Krónika (Kolozsvár)

Tamás József püspökkel találkozott Szilágyi Zsolt
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államelnökjelöltje Tamás József római katolikus püspökkel találkozott Csíkszeredában.
A beszélgetésen Szilágyi Zsolt elmondta: egy erdélyi politikus önzetlenül kell szolgálja a történelmi egyházakat. Véleménye szerint magától értetődő, hogy azokat a közösségeket, melyek évszázadok óta az erdélyi magyarság tartópillérei, segíteni kell munkájukban, és törekedni kell az azokkal való minél eredményesebb együttműködésre. Szilágyi ugyanakkor fontosnak tartja az egyházak autonómiáját, melynek köszönhetően önálló szervezetekként szolgálhatják az erdélyi magyarságot.
Tamás József a Néppárt jelöltjének azon kérdésére válaszolva, hogy mit vár el egy erdélyi politikustól, elmondta: a nemzeti ügyekben – amilyen az autonómia is – meg kell találni a közös nevezőt, hiszen csak úgy lehet eredményes az önrendelkezésért folytatott munka. A korábban államosított egyházi ingatlanok visszaszerzését Szilágyi Zsolt kulcsfontosságú ügynek nevezte, és meggyőződése, hogy a teljes körül restitutio záloga az életképes romániai demokráciának.
Tamás József a Néppárt jelöltjének azon kérdésére válaszolva, hogy mit vár el egy erdélyi politikustól, elmondta: a nemzeti ügyekben – amilyen az autonómia is – meg kell találni a közös nevezőt, hiszen csak úgy lehet eredményes az önrendelkezésért folytatott munka. A korábban államosított egyházi ingatlanok visszaszerzését Szilágyi Zsolt kulcsfontosságú ügynek nevezte, és meggyőződése, hogy a teljes körül restitutio záloga az életképes romániai demokráciának.
A Néppárt jelöltje a nap folyamán református és görög katolikus egyházi vezetőkkel és lelkészekkel is találkozott, ahol szóba kerültek az egyházi közösségeket érintő problémák is.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
Erdély.ma

Nagyernyében felavatták a Péter lakóotthont
Otthon, ahol szabadon és nagylelkűen megosztják a szeretetet
Igazi ünnep, nagy pillanat volt a tegnapi épületavató Nagyernyében: az Ügyes Kezek Alapítvány megnyitotta a Péter lakóotthont, amelyben 10 sérült, fogyatékkal élő felnőtt talál állandó otthonra. Az alapítvány október 1-jétől működteti a védett otthont, ahol egy kisebb "respiro" központot is kialakítanak.
A megyei szociális ellátást biztosító állami intézmények mellett alternatív szolgáltatásnak tekinthető a védett otthon létrehozása, ahol biztonságot nyújtó állandó szakemberi felügyelet mellett családi körülmények között önálló életet élhetnek a sérült személyek. Ilyen körülményeket nyújt a nagyernyei Péter lakóotthon, amelynek kilenc lakója szeptember folyamán költözik be, a védett otthon pedig október elsejétől működik majd. Nagy szükség van az ilyen típusú szociális ellátásra, hiszen sok, fogyatékkal élő személy esetében nem megoldott az állandó gondozás, ellátás az állami intézményekben. Amint a sérült fiatalokat, családjaikat támogató Ügyes Kezek Alapítvány igazgatója, Magdó Orsolya elmondta, a nappali központjukba járó fogyatékkal élő fiataljaik szülei egyre idősebbek, a sérült személyek pedig egy adott pillanatban magukra maradnak, sorsuk bizonytalanná válik. "A foglalkoztatónkba járó 45 fiatal közül ötnek már nem élnek a szülei, és többen vannak, akiknek csak egy szülőjük él. Nagy kérdése a szülőknek, mi történik majd a gyermekeikkel, amikor ők már nem lesznek? Erre jött válaszként a lakóotthon létrehozásának ötlete, amelyet egyik elhunyt gondozottról neveztünk el" – tette hozzá Magdó Orsolya. A Péter lakóotthont többéves, kitartó munka árán sikerült megépíteni, berendezni, széppé varázsolni, ahol végül 10 sérült személy számára biztosítanak otthont.
Felemelő érzés, öröm, a fogyatékkal élő személyek életében egy új kezdetet jelent a Péter lakóotthon, amelynek megépítésére a keresztény hit késztette az alapítványt, a szociális érzékenység a kevésbé szerencsés sorsú, hátrányos helyzetben élő embertársaink iránt – jelentette ki a tegnapi avatóünnepségen Jánosi Ferenc, Nagyernye polgármestere, közösségerősítőnek nevezve a szeretet jegyében végzett munkát. Dr. Schmidt Loránd, a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatója szerint a védett otthon létrehozása szociális szempontból fontos lépés mind a fogyatékkal élők, mind a helyi közösség számára. "Több ilyen lakóotthonra lenne szükség vidéken, hiszen itt olyan életet élhetnek a gondozottak, mint bárki más. Gazdasági szempontból is hasznos a kezdeményezés, hiszen költséghatékony, színvonalas szociális szolgáltatást nyújt" – jelentette ki Schmidt Loránd. Az elmúlt néhány évtized során számos külföldi humanitárius szervezet igyekezett segítséget nyújtani a Romániában élő fogyatékos személyeknek, ezeket az éveket elevenítette fel Kathy Todd, a JOY Egyesület vezetője, illetve Eva Von Kern, a Bistånd Östeuropa (Segítsétek Kelet-Európát) alapítvány képviselője, aki 15 éve dolgozik Romániában, hogy fogyatékos gyermekeket és felnőtteket, hátrányos helyzetű személyeket segítsen, az Ügyes Kezek Alapítvánnyal is évek óta együttműködik. Mérföldkőnek nevezte a Péter lakóotthon megépítését, szociális téren fontos, mentalitást is megváltoztató fejlesztési programnak, és hangsúlyozta, "ha összetartunk, ezt a világot egy kicsit jobbá tehetjük". "Bátor lépés volt elkezdeni a projektet, azért, hogy biztosíthassák a lehetőséget a sérült személyek önálló és biztonságos életviteléhez. Minden embernek szüksége van otthonra" – tette hozzá, köszönetet mondva mindazoknak, akik e célért dolgoztak. Botos Csaba kuratóriumi tag áhítata után Kántor Attila lelkész áldotta meg az építményt, amelybe belépve az egyik bentlakó, Szilágy Zsolt festményeit láthattuk, és első pillantásra nyilvánvaló volt: itt mindent az otthon lakóinak a kényelme, érdeke szerint alakítottak ki. Kopacz Imola pszichológus szerint: "otthonunkat olyan hellyé kell alakítani, ahol egymást táplálni tudjuk és segíteni a növekedésben, meleg és biztonságot adó menedékké, ahol az energiánkat megújíthatjuk, és felfrissíthetjük lelkünket, ahol az aggodalmak feloldódnak, a mosolyt megosztjuk, szabadon és nagylelkűen megosztjuk a szeretetet".
A védett otthont tíz személy ellátására tervezték, azok a fogyatékkal élő felnőttek költözhetnek be, akiknek családja hozzájárult a telek megvásárlásához. A tíz szoba mellett hét speciálisan kialakított fürdőszoba található az épületben, természetesen konyha, zöldségmosó és mosókonyha stb., egy kisebb – kétszobás – respiro központ, ahol, mint Magdó Orsolya elmondta, szálláslehetőséget biztosítanak a bentlakók hozzátartozóinak, vagy akár más sérültek ideiglenes elhelyezésére. Az ellátásért a bentlakóknak havi 750 lejt kell fizetniük, három hónap után az alapítvány vezetése elemzi a költségeket. A Péter lakóotthont Adorján Zsuzsánna gyógypedagógus vezeti, egészségügyi végzettségű személyt alkalmaznak és legalább egy önkéntest szeretnének hosszabb időre találni, ugyanakkor a szülők segítségére is számítanak esetenként. Az önkormányzati támogatáshoz szükséges akkreditáció megszerzését tervezik, és távlati terv egy újabb, mozgássérülteknek otthont adó központ megépítése.
Antalfi Imola, Népújság (Marosvásárhely)

EMNP: összegyűlt a szükséges aláírások háromnegyede
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) összegyűjtötte a szükséges aláírások háromnegyedét ahhoz, hogy államfőjelöltje, Szilágyi Zsolt részt vehessen a jövő hónap elején kezdődő elnökválasztási kampányban, és a román közvélemény előtt is nyíltan képviselhesse az autonómia ügyét – közölte csütörtökön Toró T. Tibor, a párt elnöke.
A politikus úgy értékelte: jó ütemben folyik a munka, a párt csaknem ezer önkéntesének a leadási határidőig hátralévő 12 napban sikerül majd összegyűjteni a még hiányzó 55 ezer aláírást. Romániában 200 ezer támogatóra van szüksége egy államfőjelöltnek ahhoz, hogy felkerüljön a szavazólapra.
Sajtóértekezletén Toró elmondta: az EMNP jelöltje nyíltan felvállalja a székely autonómia ügyét, nem kell obskúrus egyezségeket kötnie a román politikummal, vagy „itt a piros, hol a pirost játszania” az autonómiatervezettel, ahogyan azt szerinte az RMDSZ teszi.
„Kicsit olyan népmesei ez a dolog, hogy van is, meg nincs is” – kommentálta Toró T. Tibor azt, hogy a román sajtóban megjelent az RMDSZ-nek tulajdonított székelyföldi autonómiatervezet teljes szövege, de az RMDSZ azt jelezte, hogy csak a honlapján később megjelenő változatot vállalja fel. A politikus úgy vélte: maga az RMDSZ szivárogtatta ki a tervezetet, hogy a magyar közösség szimpátiáját elnyerje, anélkül, hogy az autonómiát a román vezetés előtt vállalná, szerinte azonban ezzel súlytalanná és nevetségessé teszik az autonómia-kezdeményezéseket.
Toró T. Tibor úgy vélekedett, hogy az államfői tisztségre pályázó Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt a román politikum igyekszik „béna kacsa” állapotban tartani, hogy beszűkítsék mozgásterét. Kifejtette, hogy ezt a fogalmat a politikai újságírásban azokra a tisztségviselőkre értik, akik egy közelgő mandátumváltás miatt még, vagy már nem rendelkeznek a tisztségüknek megfelelő politikai súllyal.
„Kelemen Hunor megpróbált lemondani, nem sikerült neki, megpróbált kinevezni valakit maga helyett, nem sikerült neki, ott van azóta is abban a tisztségben, amiről lemondott, és a saját pártján belül is egyre kevésbé veszik komolyan: megmondták neki, hogy ő távozhat a kormányból, de az RMDSZ marad” – ecsetelte az EMNP elnöke. Hozzátette: emiatt fontos egy olyan magyar jelölt részvétele a választási kampányban, akinek nem kell „itt a piros, hol a pirost” játszania az autonómiával, és nem kell „választási csárdást” járnia senkivel.
Toró T. Tibor szerint az ukrán válság fejleményei is azt bizonyítják, hogy az egyetlen megoldás az autonómia. „A mi jelöltünk ezt fogja legjobb tudása szerint képviselni a jövő hónap elején elkezdődő elnökválasztási kampányban” – jelentette ki az EMNP elnöke Szilágyi Zsoltra utalva.
MTI, Székelyhon.ro

Zászló és címer kerestetik (Partium Székelyföld nyomában)
Nagyváradon kiállítás nyílt azokból a partiumi zászló- és címertervekből, amelyeket a Partiumi Autonómia Tanács (PAT) által meghirdetett pályázatra küldtek be – közölte szombaton az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
A május végén kiírt pályázatra tizennyolc pályamunka érkezett, melyek közül egy heraldikusból, történészből, grafikusból és földrajztudósból álló szakértői bizottság választja ki Partium majdani jelképeit. A szélesebb közönség egy hónapig láthatja a terveket. A pályázat kiírásakor a szervezők közölték: az erdélyi országgyűlés 1659-ben Szászsebesen elfogadott határozata írja le az erdélyi nemzetek jelképeit, és rendelkezik azok elkészítéséről és használatáról. A pályázati kiíráshoz mellékelt, 355 évvel ezelőtti határozat a négy folyóvizet és a kettős keresztet jelöli meg „Magyarország Erdélyhez incorporáltatott része” jelképeként. A Partium pecsétnyomója és címere azonban a váradi vár török kézre jutása miatt sohasem készült el. A kiállítás pénteki megnyitóján Csomortányi István, a PAT elnöke elmondta, a Partium bő másfél évtizedes lemaradásban van a székelyföldi autonómiaküzdelemhez képest, amely szintén a székely jelképek elkészítésével kezdődött. Csomortányi hozzátette, jól tudják, a Partium leendő jelképeit ugyanolyan támadássorozat fogja érni, mint a székely szimbólumokat. Úgy vélte azonban, hogy az esetleges támadások akár hasznára is válhatnak az önrendelkezési mozgalomnak. A PAT elnöke hangsúlyozta, hogy a Partiumban élő 400 ezer magyart ugyanúgy megilleti a területi önrendelkezés joga, mint a Kárpát-medence más területein élő magyarokat.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntőjében kifejtette, talán nem is beszélnénk ma Partiumról, ha az első világháború végén nem kerül Romániához a terület. „Rajtunk a sor, hogy a regionális önazonosságtudatot minden eszközzel megerősítsük, és ezt nagymértékben szolgálja a saját zászló és címer” – hangsúlyozta.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államfőjelöltje szerint a partiumi identitás és a helyi közösségek érdekeinek felmutatása az európai normalitás része. Megjegyezte, ma még csak vágyálomnak tűnik, hogy például az Érmellék saját parlamenttel és kormánnyal rendelkező, virágzó kisrégió legyen a partiumi régió keretében, pedig néhány száz kilométerre, Európa számos országában ez a realitás.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kovács Péter. nincs miről vitázni – reagált az RMDSZ az EMNP kihívására
Szövetség jelöltje az államelnöki-kampányban is a romániai magyarok problémáit, elvárásait képviseli, kiáll közösségünk ügye mellett, ez pedig minden vitán felül áll – reagált ma reggel Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnöke Szilágyi Zsolt, az EMNP jelöltjének tegnapi nyilatkozatára, amelyben nyilvános vitára hívta ki az RMDSZ államelnök-jelöltjét.
„Nincs miről vitáznunk Szilágyi Zsolttal, a mi szempontunkból nincsenek közöttünk vitás kérdések”– jelentette ki Kovács Péter, majd hozzátette: nevetséges, ahogyan a Néppárt jelöltje kétségbeesetten próbálja elterelni a figyelmet arról, hogy kevesebb, mint egy héttel a hivatalos leadás előtt még mindig kritikusan állnak az összegyűjtött aláírások számával.
„Szilágyi Zsolt és csapata a gyenge politikai thrillerbe sorolható képtelen elmélet-gyártás és a primitív üzengetés helyett azzal kéne foglalkozzon, hogy megfelelő időben prezentálja a támogatói aláírásokat. Komolyan megkérdőjelezhető, ugyanis, hogy ha az általuk nyilvánosságra hozott ütemben haladnak, akkor törvényes módon összegyűlnek az aláírások” – hangsúlyozta a kampányfőnök. Közlemény
Erdély.ma

Közösen újraértelmezni Erdélyt – Interjú Szilágyi Zsolt államfőjelölttel
Jobb a pályán lenni, mint az öltözőben; szükség van arra, hogy az erdélyi magyarok és Erdély regionális érdekei megjelenjenek végre az államelnöki kampányban – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szilágyi Zsolt. Az EMNP államfőjelöltje szerint a novemberi választás tétje magyar szempontból az, hogy az Erdély-központú vagy a Bukarest-központú, az eddigi 25 évnek az autonómiaprogramot feladó politikája kap megerősítést. Szilágyi Zsolt úgy véli, az erdélyi magyar politika nagy hiányossága, hogy nem próbálta szövetségesként megszólítani az erdélyi románokat és azok politikai szerveződéseit.
– Az EMNP-ben mondhatni a kényszer szülte, hogy jelöltet állít az államfőválasztáson, miután nem vett részt az európai parlamenti megmérettetésen. Ugyanakkor a párt első körben Tőkés László és Izsák Balázs indítását tervezte, ezután esett a választás Önre. Ugródeszkának vagy esetleg nehéz tehernek tartja ezeket az előzményeket?
– Megtiszteltetés, hogy rám esett a választás, ugyanakkor sem én, sem pedig Toró T. Tibor EMNP-elnök nem éreztük, hogy hátrányos lenne, hogy több személy indulását elemeztük. Tudatos, hosszas elemzés alapján hozott döntésünk lényege, hogy jobb a pályán lenni, mint az öltözőben. Jobb mozgósítani, mint esetleg bojkottálni. Semmilyen kényszer nem volt, ugyanis világos, hogy ez a kampány, ez a választás egy esély.
A román államfőválasztáson egy magyar jelöltnek ugyanannyi az esélye, mint kettőnek, új politikai alakulatként viszont a néppártnak lehetőséget teremt arra, hogy bemutassa önmagát, programját, és jobban megismerjék. Ugyanakkor hasonló fontosságú az erdélyi románokkal folytatott párbeszéd és partnerség is, amely új lendületet kaphat az általunk képviselt témák révén.
– És az sem jelent hátrányt, hogy az elmúlt években Tőkés László kabinetfőnökeként jobbára Brüsszelben tevékenykedett, emiatt nem napi rendszerességgel vett részt az erdélyi magyar, illetve a romániai politikában?
– 1990 óta vagyok a politikában, és úgy érzem, kifejezetten előny, semmiképpen nem hátrány, hogy az elmúlt években Brüsszelben dolgozva megismerhettem a bukaresti és erdélyi mellett az uniós politika működését is. Még jobban kinyitotta a látóteremet, és egy uniós tagállam politikusa esetében előnyt jelent ismerni az EU működését. Kiegészítette a politikai ismereteimet, hogy 14 év Bukarest után Brüsszelben dolgozhattam, így nem érzem, hogy eltávolodtam volna a hazai közélettől, hiszen amikor tehetem, mindig itthon vagyok.
– Először történik meg a rendszerváltás óta, hogy a romániai választók két magyar államfőjelölt közül is válogathatnak. Miben rejlik a választás szabadságának előnye, miért érdemesebb Önre szavazni a rivális magyar alakulat jelöltjénél?
– Szükség van arra, hogy az erdélyi magyarok és Erdély regionális érdekei megjelenjenek végre az államelnöki kampányban. Fel kell mutassuk a megoldást, vagyis az autonómiát. Másrészt az emberek véleményt mondhatnak majd az elmúlt 25 év erdélyi magyar politikai vitáiról is. Épp ettől fél az RMDSZ. A jelenlegi helyzet is azt mutatja, hogy magatehetetlen bénultság jellemzi az RMDSZ-t: még ha képviselni szeretné is az autonómiát, nem teheti, mert amint láthattuk az elmúlt hetekben, szegény szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes még lemondani, kilépni sem tud a kormányból. Annyira nem ura a helyzetnek, hogy saját szervezete nem ért egyet a hatalomból való kivonulással. Vagyis nem a saját maguk urai.
Tulajdonképpen az elmúlt évek során is azt láttuk, hogy az Erdély-központú, az erdélyi magyar érdeket, az autonómiát képviselni akaró politikai tábor folyamatosan vitatkozott, versenyzett a Bukarest-központú politikai táborral, amelyik Bukarest politikai és pénzügyi támogatását élvezve mindig nyeregben volt. Tehát a választás tétje magyar szempontból az, hogy az Erdély-központú vagy a Bukarest központú, az eddigi 25 évnek az autonómiaprogramot feladó politikája kap megerősítést.
– Azaz a mostani megmérettetés az EMNP és az RMDSZ közötti egyfajta erőpróbaként is felfogható.
– Nyilván ez az olvasat is létezik, de ez nemcsak a két alakulat, nemcsak Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt versengése. A két személy az általa képviselt tábor, értékrend és politikai program révén tulajdonképpen az erdélyi magyarok eddigi dilemmáit, konfliktusait is megjeleníti. Nagyon jól tudom, hogy az RMDSZ tagjai és középvezetői között a legtöbben azt szeretnék, ha hangja, képviselete lenne az autonómiaprogramnak, és sokkal keményebb fellépést szorgalmaznának, azonban ők is kényszerben vannak, és fülüket-farkukat behúzva viszik az igát. Ám bízom abban, hogy a választófülke intimitásával élve őszintén a szívükre hallgatnak majd, és azt fogják támogatni, hogy az erdélyi magyarok végre emeljék fel a fejüket, és ne a bukaresti politika függelékeként, járulékos elemeként határozzák meg magukat, hanem egy önálló erdélyi, nem a román politikai többségnek kitett politikai egységként.
– Apropó, Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke többek között azzal kampányol, hogy őt Orbán Viktor is támogatja. Mi az igazság azokból a sajtóhírekből, miszerint a magyar miniszterelnök nem támogatta az EMNP részvételét az államfőválasztáson?
– Erről a Kelemen Hunor és az RMDSZ tulajdonában lévő médiaorgánumok újságíróit kell megkérdezni, akik bedobták ezt az álhírt. Nem túlzottan etikus, hogy egy miniszterelnöki találkozó után álhíreket próbálnak az eseményre utólag ráfűzni, de sajnos nem először történik. Lelkük rajta. Azt hiszem, a nemzet miniszterelnöke tapasztaltabb és bölcsebb annál, hogy egy ilyen helyzetben egy szocialista kormány miniszterelnök-helyettese mellett törjön lándzsát. Emlékeznek még, amikor 2007-ben, az európai választások alkalmával Orbán Viktor azt mondta: ne legyünk kishitűek, mindenkinek van hely a nap alatt, menjenek a magyarok szavazni, és mindenki be fog jutni? Mint annyiszor, neki lett igaza. Valamelyest hasonló a helyzet most is, sokkal jobban tesszük, ha a magyarok gondjaival és a mozgósítással törődünk, semmint az álhírekkel és azok terjesztőivel.
– Milyen mértékben lesz képes megszólítani a román nemzetiségű polgárokat a megmérettetésen? Különösen úgy, hogy kampányában kiemelt helyen szerepel az általuk idegenkedéssel fogadott autonómia és föderalizmus témája.
– Az erdélyi magyar politika nagy hiányossága, hogy nem próbálta szövetségesként megszólítani az erdélyi románokat és azok politikai szerveződéseit. Az elmúlt években változott az erdélyi románoknak a bukaresti nacionalizmushoz való hozzáállása, hiszen vendégmunkásként, turistaként sokan megfordultak Nyugaton, ahol rájöttek, hogy egy olyan gazdag ország, mint Románia, menedzselhető lenne jobban is. Mi Románia modernizációs programjaként egy olyan állammodelt tűztünk ki célul, amely a történelmi régiók szövetségén alapul, és ezáltal Erdélynek önálló adminisztratív, politikai és gazdasági intézményei lennének. Mindez ajánlat, hívó üzenet az erdélyi románok számára, ugyanis teljesen világos, hogy Erdélyt gazdaságilag, politikailag csakis az itt élő románokkal, németekkel, szlovákokkal, a többi nemzettel emelhetjük föl, és értelmezhetjük újra. Azt kell elérnünk, hogy Erdélynek önálló politikai intézményei lehessenek, ami adminisztratív, politikai és gazdasági önállóságot ad – nyilván egy modernizált Románia keretén belül.
Az erdélyi románokat is zavarja a korrupció, csakúgy, mint a magyarokat. Utóbbiak körében nagy visszatetszést kelt, hogy szinte nem múlik el hónap, hogy a tudósítások ne adnának hírt valamilyen RMDSZ-es korrupciós ügyről. De a politikától való elfordulás is nagyban tulajdonítható a korrupciónak. Úgy vélem, a történelmi régiók szövetségére alapozó szerkezeti reform eme jelenség ellen is hatékony választ adna, hiszen ha a közpénzeink nem vándorolnának messze attól a régiótól, ahol azokat befizetik, nagyobbak volnának az előrelépés esélyei.
– Nem nehéz úgy nekifutni az aláírás-gyűjtési, majd a választási kampánynak, hogy magyar jelöltként egyértelműen nincs esély bejutni a megmérettetés második fordulójába?
– Azok a magyarok, akikkel találkozok az utcán, azt mondják, hogy végre van választási lehetőség. Sokan közülük arra panaszkodnak, hogy megpróbálják őket megfélemlíteni, eltántorítani. Világosan látom, hogy az RMDSZ-nek az lesz az érdeke, hogy megakadályozza az indulásomat, megpróbálva gátolni az aláírásgyűjtést, majd a kézjegyek érvényesítését. Hiszen ha a romániai magyarok esélyt kapnak arra, hogy válasszanak egy ilyen megmérettetésen, akkor véleményt mondhatnak a regnáló kormány politikájáról, valamint az RMDSZ-ről mint ennek a kormánynak a foglyáról. Ennek tulajdonítható az aláírásgyűjtésünk kapcsán megnyilvánuló ellenkampány: egyesek félnek attól, hogy a romániai magyarok is választhatnak, és nagyon kényelmesnek tartják, hogy bírják a mindenkori politikai egyeduraság területét.
Másrészt, ha két magyar jelöltnek sikerül összegyűjteni külön-külön a 200 ezer aláírást, majd mindkettő elindul a választáson, akkor két jelöltnek lesz esélye elmondani, mi fáj nekünk. Ez tulajdonképpen kettős esély, ami nem elvesz valamit a közösből, hanem ellenkezőleg, hozzáad a közöshöz egy esélyt.
– De eljöhet majd az az idő, amikor egy német nemzetiségű politikushoz hasonlóan egy magyar is reális eséllyel pályázhat a legmagasabb romániai közméltósági tisztségre?
– Azon dolgozunk, hogy megváltoztassuk a románok általános gondolkodásmódját. Egyébként egy erdélyi magyar újságíró azt mondta: ha Klaus Johannis lehetett a Nemzeti Liberális Párt alelnöke, akkor Kelemen Hunor miért ne lehetne a Szociáldemokrata Párt alelnöke. Nem tudom, mennyire volt tájékozott, de nagyon lényeges kérdést vetett föl. Azt, hogy egy romániai német vagy egy romániai magyar mit képvisel, amikor lehetősége van elmondani közössége véleményét. Ahhoz, hogy a románok ezt elfogadják és tiszteljék, tiszta, világos beszéddel kell előálljunk, amelyből kitűnik, hogy Erdély nem Bukarest megtűrt kolóniája, hanem egy európai történelmi régió, amely gazdaságilag, politikailag, kulturálisan Románia gőzmozdonya lehetne, ha megkapná az önkormányzás lehetőségét.
Konkrét példával élve: a Székelyföld területi autonómiája jobbá, élhetőbbé, gazdagabbá tenné nemcsak a székelyek életét, de Románia helyzetét is. Megpróbáljuk ezt elmagyarázni Bukarestben? Vagy közösségünknek magyarázzuk, hogy mit miért nem lehet? Meggyőződésem, hogy egy erdélyi magyar politikusnak a magyar és az erdélyi érdeket kell képviselnie Bukarestben, és nem fordítva.
– Végezetül játszadozzunk el a gondolattal, és képzeljük el, hogy Szilágyi Zsoltot választják Románia államfőjévé. Mi lenne az első döntése vagy mandátuma legfontosabb célkitűzése?
– Jó kérdés. Románia az itt élő nemzetek közös hazája kell legyen. A keret, amely mindenkinek ugyanolyan esélyt ad, és ugyanúgy befogad. Az Unió nemcsak az államok, de a régiók Európája is. Ebben a keretben Erdély lehetne Kelet-Közép-Európa Svájca. Egy olyan modern államot kell teremtenünk, együtt a románokkal, amely nem a nemzeti kizárólagosságra, a többség diktatúrájára alapoz, hanem arra, hogy a társadalom, az állam az itt élő emberek, közösségek egyenrangú szövetsége legyen.
A Romániában létező nemzeti, nyelvi, vallási, regionális különbözőség nem az ország hátránya, hanem előnye kell legyen. Befogadó, mindenki számára élhető országot kell teremteni, amely biztosíthatja, hogy ne csak arra legyünk büszkék, hogy erdélyiek vagyunk, hanem esetleg arra is, hogy ennek a térségnek, ennek az országnak vagyunk a lakosai.
Tudom, hogy nagyon sok munka vár ránk, amíg ezt elérjük, de fontos látni a célt, ezért vállaltam a jelölést. Ezért kérek mindenkit, hogy támogassa az indulásomat, támogassa aláírásával, munkájával, hogy meglegyen a 200 ezer aláírás, és a kampány során fel tudjuk mutatni az erdélyi magyarok és Erdély érdekeit.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)

Az erdélyi politikának az erdélyi és a magyar érdeket kell érvényesítenie (Interjú Szilágyi Zsolttal az EMNP államelnökjelöltjével)
Két magyar jelölt is vállalná a megmérettetést az őszi államelnök-választáson. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szövetség színeiben szállna ringbe, Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Néppárt képviseletében. Kelemen Hunort nem kell bemutatni, Szilágyi pályáját, terveit, elképzeléseit azonban kevesebben ismerik. Hogyan lett politikus? Miért indul az elnökválasztáson? Miben képvisel mást, mint Kelemen Hunor? Káros vagy hasznos lehet a magyarság számára a versenyhelyzet? – ezekre a kérdésekre keresi a választ az alábbi interjú szűk egy héttel a választásokon való induláshoz szükséges 200 ezer aláírás leadásának határideje előtt.
— Hogyan indult el a politika felé?
— Temesváron ismerkedtem meg Tőkés Lászlóval a híressé vált Dsida-szavalóest kapcsán. 1988. október 25-én, a reformáció ünnepe alkalmával Tőkés László szervezte meg a szóban forgó szavalóestet, melyben én a Thália diákszínjátszó csoport tagjaként vettem részt. Műsorunk nagy port kavart a hatalom körében, aminek az lett a következménye, hogy a Securitate nyomására előbb a Tháliát betiltották, majd engedélyezték, de minket kizártak a színjátszó csoportból. Rá egy évre jött a rendszerváltás az erdélyi magyarság komoly részvételével, mi pedig elkezdtük szervezni az erdélyi magyar fiatalok első mozgalmát, a MISZSZ-t. 1990 májusában megtartották az első szabad választásokat, 22 évesen Románia történelmének legfiatalabb képviselője lettem. Így a sors felülírta eredeti terveimet, a Műszaki Egyetemet ott kellett hagynom. Végül az ELTE Állam- és Jogudományi Karán szereztem politológus diplomát a kilencvenes évek végén. Képviselőként a tanügyi majd a külügyi és az integrációs bizottságban dolgoztam. Különböző tanulmányi ösztöndíjakkal Strasbourgban, Londonban, Németországban, Dél-Tirolban, majd több ízben az Egyesült Államokban is jártam. A 14 és fél éves képviselői pályafutásom legemlékezetesebb kezdeményezései közül a Székely Nemzeti Tanács felkérésére benyújtott, a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet és a kulturális autonómia kerettörvényét említeném. Ezeket Toró T. Tiborral és öt másik képviselő kollégával kezdeményeztük úgy, hogy sajnos, párttársaink sem álltak mellénk. A Bolyai Egyetem újraindításáról szóló tervezettel ugyanez történt. 2004-ig voltam képviselő, ugyanis ezek után nem láttam más kiutat, mint hogy lemondjak RMDSZ-tagságomról. Ezt követően világos volt számunkra, hogy egy erős autonómiamozgalmat kell indítanunk, így lettem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egyik alapítója, később ügyvezető elnöke, majd alapító alelnöke az Erdélyi Magyar Néppártnak, mely funkciót azóta is betöltöm. — Mintha minden út a politika felé vezette volna.
— Valahogy mindig megtalált a munka és a feladat. Nem tagadom, már 1989 decemberének utolsó napjaiban is élveztem: akkor még sodort bennünket a hév és a szenvedély, később jóval racionálisabbnak kellett lennünk, a lelkesedés önmagában már nem volt elég. — És most?
— Egy elnökválasztási kampány remek eszköz lehet arra, hogy tudatosítsuk az erdélyi emberekben, magyarokban és románokban egyaránt, hogy az autonómia és Románia föderális átszervezése közös, erdélyi érdek. — Kivitelezhetőek ezek az elképzelések? Van-e közös akarat?
— Szerintem igen. A románok körében is egyre népszerűbb Erdély autonómiája és a föderális Románia gondolata. Ezt az érzést erősítenünk kell bennük, másokat pedig meg kell győznünk arról, hogy ezektől a gondolatoktól ne féljenek, ne fenyegetésként éljék meg, hanem álljanak mellé, mert legalább annyira érdekük, mint nekünk, magyaroknak. Erdélyt csakis az itt lakó népekkel együtt emelhetjük fel. Ha Svájc, Ausztria vagy Németország sikeres a föderális államszerkezettel, akkor Románia is nyerne az átalakítással. Egy központosított és korrupt állam sikertelen a nemzetközi viszonyokban is, nem képes például felhasználni a számára elérhető uniós alapokat. Éppen ezért Románia mély szerkezeti reformra szorul, ennek célja pedig a történelmi régiók szövetségén létrehozott, a regionalizmus minden előnyét hasznosítani tudó állam. Románia nyerne azáltal, ha az önmagukat kormányozni, igazgatni tudó közösségek autonóm módon élhetnének. Ezen túlmenően a nyugati példákhoz hasonlóan székelyföld területi autonómiája és a kulturális autonómiák rendszere egy élhetőbb, otthonosabb, biztonságosabb országot eredményezne. — Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is indul az államelnök-választáson.
— Romániában van egy Erdély-központú magyar politika és van egy Bukarest-központú magyar politika. Őszintén be kell vallanunk, hogy mind ez idáig a Bukarest-központúság fölényes túlsúlyban volt. Persze a mindenkori román kormányzatok hathatós pénzügyi és politikai támogatásával. Ezen változtatni kell! Az erdélyi magyar politikának az erdélyi és a magyar érdeket kell érvényesítenie a fővárosban, nem pedig fordítva. — Rivalizáló magyarok Romániában... érdekes helyzet.
— Én azonban nem valaki ellen, hanem valamiért indulok. Azért, hogy az erdélyi magyaroknak és az erdélyieknek legyen hangjuk. Persze, értem az utalás lényegét, ugyanis sokan úgy érzik, hogy a volt kommunista utódpárttal kormányzó RMDSZ már jó előre megegyezett Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnökkel a magyar szavazatok átirányításáról. A jelek szerint ez a sejtés megalapozott. Az emberek nem szeretik, ha azt látják, hogy előre eladják szavazataikat. Nem titok, akik támogatnak, abban bíznak, hogy az államelnöki versenyben lesz végre valaki, aki tisztán kimondja a magyarok és az erdélyiek akaratát. Másrészt a magyaroknak is jár a választás szabadsága. Több magyar fog elmenni szavazni, ha nem az egypártrendszer logikája szerint kell voksolnia. Két jelöltnek pedig nyilván erősebb lehet a hangja, mint egynek. — Milyen esélyei vannak?
— Teljesen világos, hogy egy magyar jelöltnek ugyanannyi esélye van elnöknek lenni, mint kettőnek... Ettől még kérdezhetné valaki, hogy nagyobb lesz-e az esélye egy magyar jelöltnek Románia elnökének lenni, ha a másik visszalép? A kérdés azonban költői. — Mikor lesz a választás?
— Az elnökválasztás első fordulójára idén november 2-án kerül sor. Ahhoz pedig, hogy a rajthoz tudjunk állni, szeptember 23-ig 200 ezer aláírást kell összegyűjtenünk. Nem mondom, hogy könnyű feladat, mikor még olyan román jelölt, mint a volt miniszterelnök, Călin Popescu Tăriceanu is küszködik az aláírások összegyűjtésével, de örömmel jelzem, hogy gyűlnek az aláírások. Bízom abban, hogy határidő előtt meglesz a szükséges számú támogató kézjegy. Egy olyan csapattal harcba indulni, amelyben ott van Tőkés László és Toró T. Tibor, komoly biztonságérzetet ad. De meg kell említenem Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét is, aki szintén biztosított támogatásáról.
Peleskei Bíró Juli (Magyar Demokrata)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„A forradalom azé, aki annak hiteles történetét megírja”
A temesvári forradalom 25. évfordulója tiszteletére megszervezett első rendezvénysorozatra került sor szeptember 14-én, vasárnap: a belvárosi református templomban istentisztelet keretében, majd az erzsébetvárosi temetőben koszorúzással emlékeztek meg Újvárossy Ernő építész, a forradalom első mártírja tragikus halálának évfordulójáról. Vasárnap délután a ’89-es Emlékbizottság az Újvárossy Ernő nevét viselő teremben előadásokat és beszélgetést szervezett a temesvári református gyülekezet 89-es ellenállása témakörében, amelynek előadói Tőkés László, Tolnai István és Balaton Zoltán voltak.
Tőkés László EP-képviselő, a gyülekezet akkori lelkipásztora felidézte Újvárossy Ernő 25 évvel ezelőtti titokzatos eltűnését és máig tisztázatlan halálát, hangsúlyozva: „amely ügynek hősi halottjai vannak, az megszentelődik”. Tőkés László szerint ez a nyilvánvalóan megfélemlítésnek szánt haláleset tudatosította a gyülekezetben, hogy élet-halál harc folyik, de ez a tudat nemhogy eltávolította, elrettentette volna az embereket, hanem egyre duzzadt, erősödött a gyülekezet ellenállása, összezártak Tőkés László körül és megvédték lelkipásztorukat. Ez a nehéz időszak nemcsak az ellenállás, de az építkezés ideje is volt – hiszen a templom akkoriban szűknek bizonyult a gyülekezet számára –, és ennek a folyamatnak volt a vezéralakja volt Újvárossy Ernő.
Tolnai István, aki 1989 előtt a temesvári gyülekezet tagja volt, hiteles dokumentumokkal idézte fel a temesvári református gyülekezet 1986–89 közötti történetét. Tolnai a nyolcvanas években egy szétzilált gyülekezetet talált Temesváron, amelynek lelkipásztora Ceauşescu-kép alatt prédikált a 10-15 templomba járó embernek. Az 1986-ban Désről Temesvárra érkezett Tőkés Lászlónak három év alatt sikerült újjáépíteni, megerősíteni a gyülekezetet, megtölteni a templomot több száz emberrel, a templomba vonzani az ifjúságot, reformátusokat és más vallásúakat. Tolnai István megemlékezett a sorsdöntő pillanatokról: a falurombolás elleni kiállásról, a Dsida-estről, a Tőkés Lászlót eltávolítani próbáló esperesek kiutasításáról, a presbitérium kiállásáról lelkipásztora mellett, a Panoráma műsorban bemutatott interjúról, Újvárossy Ernő eltűnéséről, a presbitériumi gyűlés meghiúsításáról és a testület megszüntetéséről, a Reformáció ünnepén történt eseményekről, a november 2-ai terrortámadásról. „Mindvégig a nyilvánosság, az igazság kimondása fegyverét használatuk, ami felkészületlenül érte a kommunista titkosrendőrséget. Így indult el a temesvári magyar református gyülekezetből a forradalom” – mondta befejezésül Tolnai István.
Balaton Zoltán egykori jó barátja, Újvárossy Ernő építész rendhagyó történetét idézte fel, aki jól szituált kolozsvári családból származott, majd 20 évig élt román környezetben és Temesvárra kerülvén magyarságát, kereszténységét keresve talált a gyülekezetre. „Újvárossy úgy érezte, hogy ennek a közösségnek szüksége van rá, végre hazatalált!” – mondta Balaton Zoltán, aki szerint bizonyos, hogy az építész közvetve vagy közvetlenül gyilkosság áldozata lett. Máig nem szabad tudni, hogyan is halt meg.
Az előadások után Borbély Zsolt politológus beszélt Tőkés László szerepéről, aki nemcsak 1989 előtt, de a rendszerváltás után is szálka volt a román hatalom és a magyarországi baloldal szemében. Az EMNP államelnökjelöltje, Szilágyi Zsolt, aki a Thália diáktársulat és az emlékezetes Dsida-est kapcsán került összeköttetésbe Tőkés Lászlóval, az 1988–89-ben a temesvári magyar diákság körében uralkodó hangulatot idézte fel. Szász Enikő színművésznő arra hívta fel a figyelmet, hogy a református gyülekezettől végleg „ellopják” a forradalmat, ha a többség nyelvén nem teszik közzé az 1989-es események valódi történetét. Tőkés László a Király Károlynak a Románia Csillaga kitüntetés kapcsán írt leveléből idézett, aki arra figyelmeztette a temesvári forradalom hősét: nem a Csillagot, hanem Temesvárt akarják elvenni Tőkés Lászlótól. A beszélgetés befejező részében a temesvári gyülekezet tagjai – Kabai József, Simon József, Gazsó János – idézték fel az 1989 előtti sorsdöntő eseményekkel kapcsolatos emlékeiket.
A Gyülekezeti ellenállás 89-ben című rendezvény végkövetkeztetését Balaton Zoltán fogalmazta meg: a temesvári forradalom azé, aki annak hiteles történetét megírja, ezért minden gyülekezeti tagot felkért, hogy vessék papírra az 1989-es eseményekkel kapcsolatos emlékeiket. Ezekből a visszaemlékezésekből összeállhat a temesvári forradalom igaz, hiteles története.
Pataki Zoltán, Nyugati Jelen (Arad)

Az autonómia népakarat
Izsák Balázs aláírta Szilágyi Zsolt EMNP-jelöltnek az államfőválasztásokon való indulását támogató kérdőívet. Az SZNT-elnök úgy vélte, ez az egyetlen helyes út az autonómiaügy érdekében, hiszen Kelemen Hunor a székelység önrendelkezését elutasító Victor Pontának kampányol.
A nap meglepetéseként említette az SZNT elnöke, Izsák Balázs (képünkön) az EMNP alelnökét és államfőjelöltjét, Szilágyi Zsoltot a szeptember 17-ei sajtótájékoztatón, és elmondta: augusztus 17-én felhívást tett közzé Egy millió szavazatot az autonómiára címmel, amelynek célja az volt, hogy a két magyarajkú romániai államfőjelölt a kampányban hozza szóba és kötelezze el magát nyilatkozatban Székelyföld autonómiája, illetve az SZNT autonómia-statútuma mellett, egységes kiállást tanúsítva a székelyek önrendelkezése ügyében.
Csak Szilágyi válaszolt
„A felhívás másnapján, augusztus 18-án Szilágyi Zsolt válaszolt, amelyben leírta, hogy többedmagával már 2004-ben a romániai parlament elé vitte az SZNT tervét, amelyről úgy gondolják, hogy megvalósítható a jelenlegi alkotmányos keretek között. Kelemen Hunortól máig nem kaptam választ, csak üzenetet gesztusok és nyilatkozatok formájában: szerinte Székelyföld autonómiája lehetetlen a jelenlegi helyzetben. Mi ezt az autonómia ellenzéseként értelmezzük” – fogalmazott Izsák Balázs a Deus Providebit Házban tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, úgy érti, hogy Kelemen Hunor az RMDSZ – amúgy hosszasan elhúzódó – autonómia-statútumának a kormánypartner PSD szimpatizánsai körében történő ellensúlyozására nyilatkozott eképpen.
Kelemen Pontának kampányol
„Kelemen Hunor annak a Victor Pontának kampányol, aki miniszterelnökségét a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ellehetetlenítésével kezdte. Ebben az ügyben szolidarizálok a MOGYE magyar oktatóival. Kelemen Hunor annak a Victor Pontának kampányol, aki kijelentette, hogy Romániában nem lesz magyar többségű régió. Ebben az ügyben perben állok az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanáccsal, Victor Pontával és Traian Băsescuval, a tárgyalás következő fordulója pedig holnap (szeptember 18-án – szerk. megj.) lesz. Nem tudok tapsolni a Victor Ponta melletti kampánynak azért sem, mert ismerem, hogy a bíróságon milyen érveket hozott fel az erdélyi magyarok, a székelyek jövője ellen. Kelemen Hunor annak a Victor Pontának kampányok, akinek miniszterelnöksége alatt megromlott a Románia és Magyarország közötti jó viszony, és a 60 ezres marosvásárhelyi magyarság óhajával ellentétben nem jöhet létre Marosvásárhelyen magyar konzuli iroda. Továbbá Victor Ponta az SZNT európai polgári kezdeményezése ellen perel, és ha jól tudom, Kelemen Hunor még mindig a kormány tagja miniszterelnök-helyettesként. Azt vártuk volna, hogy Kelemen Hunor az autonómia mellett, és ne ellene lépjen fel” – sorakoztatta érveit Izsák Balázs, hangsúlyozva, hogy ezek ismeretében az önrendelkezés mellett már hosszú ideje elkötelezett Szilágyi Zsoltot, a Néppárt államfőjelöltjét támogatja, és aláírta a kérdőívet.
Az RMDSZ tervezete Columbo felesége
Szilágyi Zsolt elmondta, rég „egy táborban” vannak, az SZNT és az EMNT kitartó, szívós, következetes és becsületes munkája miatt kapott új lendületet a székelyföldi autonómia-mozgalom. „Rég zajlik a vita az erdélyi magyar közéletben, hogy melyik a helyes út. 25 évvel a rendszerváltozás után látjuk, hol tartunk, erről leltárt kell készíteni. Az autonómiáról bebizonyosodott, hogy népakarat. Az eddigi politika arra sem képes, hogy a kommunizmusban létező intézményeinket, mint a MOGYE-t, megtartsa. 2004-ben 90 év után először kényszerült arra a bukaresti parlament, hogy tárgyaljon a székelyek autonómia-igényéről, akkor 10-15 perces vita zajlott. Most reméljük, több lesz, ezért indítottuk elnökjelöltet, hogy ne az öltözőből, hanem a pályáról szóljunk bele a dolgokba. 2003-ban az Európa Tanács jelentése arra kérte a tagországokat, hogy kövessék az önrendelkezés jó példáit, és előzzék meg a konfliktusokat, ezért a román alkotmány nem tiltja, hanem politikai akarat mellett lehetővé teszi az autonómiát” – fogalmazott Szilágyi Zsolt, hozzátéve, hogy támogatása nem személyének, hanem az autonómiaügynek szól. Az RMDSZ autonómia-tervezetéről elmondta, olyan mint Columbo nyomozó felesége: folyamatosan szó van róla, de még senki nem látta, és nem is biztos, hogy létezik.
Gáspár Botond, Székelyhon.ro

RMDSZ: az SZNT rossz célpontra lő
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke rossz célpontra lő, amikor autonómiaügyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) bírálja – véli Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
A szervezet szerdai tájékoztató hírlevele szerint Kovács Péter Izsák Balázs szerdai kijelentésére reagált. Az SZNT elnöke szerint a két romániai magyar elnökjelölt, Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt közül csak Szilágyi vállalta fel az SZNT autonómia-statútumát, míg Kelemen Hunor – Izsák Balázs szerint – Victor Ponta kormányfő kampányát segíti. „Nem az RMDSZ-t kell legyőzni, amikor autonómia-törekvésekről beszélünk, hanem azt a zsigerből eredő elutasítást kell lépésről lépésre lebontanunk, amely ebben a pillanatban a román közösség részéről érzékelhető" – mondta az RMDSZ főtitkára.
Kovács Péter emlékeztetett, hogy az RMDSZ az autonómia-tervezete kidolgozásakor a dél-tiroli modellt vette alapul, mert bebizonyosodott, hogy működőképes, így egyrészt gazdasági fejlődéshez vezetett, másrészt „a törvénykezés megnyugtatóan kezelte az ott élő kisebbség helyzetét".
Kiemelte, hogy az RMDSZ tervezete a magyar közösség jogos követelései mellett a román közösség számára is megoldásokat nyújt. Az RMDSZ főtitkára szerint az autonómia nem Izsák Balázsé, hanem a Székelyföldön élő magyar és román közösségé. „Az SZNT elnöke nem kell féltékeny legyen, amikor rajta kívül valaki más – ez esetben az RMDSZ – papírra vet egy törvénytervezetet, és konkrét lépéseket tesz, hogy a parlament asztalára kerüljön" – mondta a főtitkár. Kovács Péter szerint Izsák Balázs nem az RMDSZ autonómia-tervezetét, hanem államelnök-jelöltjét bírálta, amit úgy értelmez, hogy Izsák Balázsnak nincs kifogása a tervezettel kapcsolatban.
MTI, Erdély.ma

Kelemen Pontát segíti?
Az SZNT Szilágyi Zsoltot támogatja
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arra szólította fel az autonómia híveit, hogy a novemberi államfőválasztáson Szilágyi Zsoltra, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjére szavazzanak, előtte pedig aláírásukkal támogassák jelöltségét.
Izsák Balázs az EMNP államfőjelöltjével közösen tartott szerdai marosvásárhelyi sajtóértekezletén maga is aláírta a Szilágyi Zsolt jelöltségét támogató ívet. Emlékeztetett rá: augusztus 17-én felhívással fordult mindkét magyar államfőjelölthöz, hogy viták felett álló, közös alapként fogadják el az SZNT autonómia-statútumát, és közös jelképként Székelyföld zászlaját, illetve címerét. A két magyar jelölt közül csak Szilágyi vállalta fel az SZNT autonómia-statútumát, míg Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje szerinte Victor Ponta kormányfő kampányát segíti, aki szerint sosem lesz Romániában magyar többségű régió.
„Annak a Victor Pontának (segít), aki miniszterelnöki karrierjét a marosvásárhelyi magyar orvosképzés elleni támadásnak és az önálló magyar orvosi kar meghiúsításának köszönheti”– utalt Izsák Balázs az Ungureanu-kormányt megbuktató, a szociáldemokratákat hatalomra emelő 2012-es bizalmatlansági indítványra.
Izsák úgy értékelte, az RMDSZ elnöke az autonómia ellenzőinek szolgáltat érveket, amikor azt állítja, hogy Székelyföld belső önrendelkezése nem valósítható meg a hatályos alkotmány feltételei között – ezzel szemben Szilágyi Zsolt már tíz évvel ezelőtt azon képviselők között volt, akik első ízben terjesztették a román parlament elé Székelyföld autonómia-statútumát, most pedig az SZNT felhívására egyértelmű támogatásáról biztosította az SZNT által képviselt székelyföldi autonómiamozgalmat.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A régiók szövetségi államaként kell újjáépíteni Romániát
A rendszerváltás óta eltelt negyed században először fordul elő, hogy a romániai államelnök-választásokon két magyar párt is indít jelöltet. Az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Szilágyi Zsolt az egyetlen föderalista államfőjelöltként határozza meg magát. Az aláírásgyűjtés nehézségeiről, a pártot ért támadásokról és az autonómia, valamint a föderatív állammá válás esélyeiről beszélgettünk.
– Idei, abszolút újdonság, hogy az RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Néppárt is indít államelnökjelöltet a novemberi romániai államelnök-választáson. Mi késztette az EMNP-t erre a lépésre?
– Az Erdélyi Magyar Néppárt azért alakult, hogy az autonómiának és a regionalizmusnak legyen politikai képviselete. Helyzetünket hosszasan elemezve úgy döntöttünk, jobb a pályán lenni, mint az öltözőben. Ezeken a választásokon egy magyar jelöltnek ugyanannyi esélye van a második körbe jutni, mint két magyar jelöltnek. Két magyarnak viszont kétszer annyi esélye van, hogy képviselje ügyünket. Az elmúlt tizenöt évben az államelnök-választások alkalmával meredeken esett az urnákhoz járuló magyar választók száma. Vissza kell adnunk az emberek hitét. A nemtörődömség, a passzivitás legyőzése érdekében az embereknek érezniük kell: van jelölt, aki megjeleníti közös akaratunkat.
– Mennyire nehéz az EMNP-nek egész Erdélyből összegyűjteni az induláshoz szükséges kétszázezer aláírást? Hol tart ma ez a munka?
– Szeptember 10. körül már megvolt az aláírások háromnegyede, jól állunk tehát, ez a hét azonban döntő fontosságú. Arra kérem a csapatunkban dolgozó nagyon sok önkéntest, most, a hajrában erősítsenek rá, hogy az elmúlt időszakhoz hasonló iramban gyűljenek az aláírások. Nagyon sok aláírásgyűjtő ívet osztottunk ki, ezeket szeptember 19-ig várjuk a gyűjtőközpontokba, az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodáiba. Bízom benne, hogy összegyűl a szükséges mennyiségű aláírás, de ehhez még rá kell erősíteni.
– A néppárti sajtótájékoztatókon visszatérő téma a „nehéz terep”, azaz sok településen az RMDSZ igyekszik „keresztbe tenni” a néppárti aláírásgyűjtőknek. Milyen rendellenességekre utalt?
– Nagyon sok helyen akadályozzák gyűjtőinket. Megtörtént például, hogy megfenyegették az aláírókat vagy a helyi lakosokat. Vannak RMDSZ-es polgármesterek, akik a falut saját tulajdonukként kezelik, uralkodni akarnak, nem pedig szolgálni az embereket. Szégyen, hogy huszonöt év után egyetlen eszközük a megfélemlítés. Visszaélnek azzal, hogy az emberek kiszolgáltatottak és szegények. Ennek ellenére megyünk előre. A polgármestereknek is meg kell szokniuk, hogy más vélemény is létezik, nem csak az övék. A véleménynyilvánítás a polgárok szabad, alkotmányos joga.
– Kihívja-e nyilvános vitára az RMDSZ államfőjelöltjét, Kelemen Hunort? Terveznek valamilyen közös „tévémérkőzést”?
– Természetesen igen, ilyen helyzetben ez nagyon fontos lenne. Legutóbbi sajtótájékoztatónkon már jeleztem is, hogy nyilvános vitára hívom Kelemen Hunort, remélem, megtaláljuk a lehetőségét annak, hogy ez élőben legyen követhető.
– Az egyetlen föderalista államfőjelöltként határozza meg magát. Mit jelent ez valójában?
– Romániát meg kell újítani, a jelenlegi korrupt és központosított hatalmi szerkezetet le kell bontani. Az országot a történelmi régiók szövetségi államaként kell újraépíteni, ez ugyanis minden szempontból pozitív változást hozhat. Németország, Ausztria és Svájc példája is azt bizonyítja, hogy a szövetségi államok az adminisztráció és a pénzügyek tekintetében egyaránt jobban teljesítenek. Persze vannak hatáskörök, amelyeknek a központi hatalomnál kell maradniuk, mint a külügy, a honvédelem, a monetáris politika. A történelmi régióknak viszont autonómiát, politikai, adminisztratív és pénzügyi döntési jogokat kell biztosítani úgy, ahogyan az például Németországban működik. Tudom, hogy ez egyelőre nehéz téma a bukaresti elit számára, ezért fontos, hogy olyan jelölt is pályán legyen, aki tudatosan vállalja Erdély regionális érdekeinek képviseletét. Ezzel erdélyi román szövetségeseket is megszólíthatunk, őket is nagyon zavarja, hogy a korrupció és a központosítás ennyire visszahúzott minket, gátolta a normális fejlődésünket.
– Tervezi-e a románok megszólítását, és ha igen, milyen módon? Van-e erre vonatkozó kampánystratégia?
– Igen, a románokkal való kommunikáció kiemelt szerepet kap a választási kampányban. Erdélyt csakis az itt élő népekkel együtt emelhetjük fel. Bár halk még a szavuk, de azért már láthatók az erdélyi román regionalisták. Meg fogjuk értetni velük, hogy a magyarok autonómiája élhetőbb, stabilabb jövőt biztosítana közösségünknek, Erdély autonómiája pedig élhetőbb, stabilabb, gazdagabb Erdélyt hoz majd létre.
– A kampány egyik fontos eleme az autonómia gondolata. Ön szerint hol tart ma Erdélyben az autonómia ügye?
– Tíz évvel ezelőtt, amikor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács megalakult, az autonómia zászlaját emeltük magasba. Akkor is, ma is ugyanazt valljuk: az autonómia a megoldás. A Székelyek Nagy Menetelésén tavaly októberben mindenki láthatta: az autonómia Székelyföldön népakarat! Példás politikai egység állt össze 150 ezer székely és erdélyi összefogásával. Ha kitartóan küzdünk érte, belátható időn belül konkrét jogi előrelépésre is sor kerül. ’89 előtt sem gondolták sokan, hogy ilyen gyorsan történnek majd a dolgok... Fontos, hogy megőrizzük az autonómia körül tavaly októberben formálódott egységet. Ezt elsősorban Izsák Balázs SZNT-elnök kéri a politikusoktól, én pedig teljes mértékben egyetértek vele.
Makkay József, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Továbbra is támogatják a Demokrácia Központokat (Németh Zsolt Kézdivásárhelyen)
A kézdivásárhelyi EMNP vendége volt Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Zsigmond Barna Pál csíkszeredai magyar főkonzul és Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke társaságában érkezett a céhes városba.
Meglátogatták a helyi Demokrácia Központot (DK), a Beke Ernő-féle Gyűjtemények Házát, majd az EMNP székhelyén sajtótájékoztatón ismertették tapasztalataikat. Mindig megdobog a szíve, ha Kézdivásárhelyre érkezik, számára ez a legkedvesebb erdélyi város – vallotta be Németh Zsolt. Hosszasan értékelte a Demokrácia Központ tevékenységét: eredményesen működik, jelentős a hozzájárulásuk a honosítás megvalósításában, köszönet illeti egyedülálló munkájáért. Mint mondta, eddig 600 ezer friss állampolgára van Magyarországnak, folytatják a honosítást, fenntartják az anyagi forrásokat, el szeretnék érni, hogy ez a szám a következő négy évben elérje az egymilliót. Ehhez hatékony munkára van szükség, a Demokrácia Központok munkatársaival közösen kell megtalálniuk az utat a honosítás felpörgetéséhez. Kampányok jönnek, kampányok mennek, ezekben az időkben a politikumnak is ki kell nyilvánítania a konszenzust, az együvé tartozást – hangoztatta. Papp Előd az erdélyi magyarok legközelebbi barátjának nevezte Németh Zsoltot. A honosítás a nemzetegyesítést jelenti, ezentúl több időt kell ennek szentelni, hogy minél többen éljenek a lehetőséggel – szögezte le. Szilágyi Zsolt államelnök-jelöltségével kapcsolatban elmondta, jól haladnak az aláírások gyűjtésével, ma-holnap meglesz a kellő számú aláírás, a jelölt dossziéját kedden iktatják a bukaresti választási irodában. Kíváncsian várják az ezt követő eseményeket – fűzte hozzá. Az SZNT elnöke is támogatta aláírásával Szilágyi indulását, összeállt a közösség, mely elláthatja az erdélyi magyarság érdekképviseletét – hangoztatta. Johann Taierling felső-háromszéki EMNP-vezető elmondta, Kézdiszéken eddig hétezer személy kapott magyar állampolgárságot, de van, mit tenni, hiszen a kisrégióban hetvenezren élnek. Szombat estig gyűjtik a Szilágyi Zsolt indulását támogató aláírásokat, akit tudnak, személyesen keresnek fel, mások az EMNP székházában adhatják le kézjegyüket – számolt be. Újságírói kérdésre válaszolva Németh Zsolt elmondta: hamis az Index portál állítása, mely szerint tízezres nagyságrendben történtek volna visszaélések a honosítás kapcsán. Ha lett volna visszaélés, a magyar hatóságok felléptek volna ezek ellen – nyomatékosított. Kinek az érdeke a honosítás elleni támadás? – tette fel a kérdést. A feleletet a választási kampányban kell keresni, korábban a szocialista párt a „23 millió román” veszélyével próbált keresztbe tenni – mondta a politikus.
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Demény Péter: Egérfogó
Én elmennék a vitára, ha Szilágyi Zsolt kihívna.
Valamikor a kilencvenes évek elején Horváth Andornak volt egy műsora a Duna tévén. A leghajmeresztőbb alakokkal készített interjút Corneliu Vadim Tudortól Raoul Şorbanig és George Pruteanutól Adrian Păunescuig – olyanokkal, akikre rá sem mertem nézni. Ő azonban beszélgetett velük, és amennyire emlékszem, nem haszontalanul: a néző megértette, hogy tulajdonképpen bárkivel lehet beszélgetni; hogy a beszélgetés nagy erő a feszültség lebontásában.
A párhuzam több ponton sántít, most azonban azért az egyért mondtam el, amelyen szerintem nem: az ellenféllel illik, tanácsos, muszáj leülni.
„Nincs miről vitáznunk Szilágyi Zsolttal” – az ilyen jellegű nyilatkozatok erőt szeretnének mutatni, valójában mégis a gyengeséget mutatják. Vagy inkább a csapdahelyzetet. Az RMDSZ meg szeretné őrizni magát „az egyetlen igazi erdélyi magyar alakulat” pozíciójában, s ez politikailag nyilván érthető, de hát az egyediség már régen szertefoszlott. Az erdélyi magyarság (sokadszor mondom, ami számomra egyértelmű, csakhogy mintha lennének elegen, akik számára nem) megbomlott, több fő irányba tájékozódott és tagozódott. Megszűnt a diktatúra egységbe szorító ereje, és ma már még a szintagma is, „erdélyi magyarság”, szinte csupán a nyelv tehetetlenségi erejének köszönhetően létezik.
Én nagyon élvezem, amikor egy vitában reális érvek hangzanak el, személyeskedéstől és tahóságtól mentesen. Nagyon élvezem, amikor egy ember úgy építi fel az argumentációját, hogy a partnere alig talál rést rajta. Elsődlegesen nem politikusokra jellemző az ilyesmi, hiszen náluk sok minden a hatalomról szól (ez sem feltétlenül baj, a politika azt is jelenti, hogy a hatalom közelében legyünk), ám ettől még minden elnökválasztási kampányban rendeznek ilyen vitákat. Többnyire szomorú performanszok ezek, még szomorúbb lenne viszont, ha valamelyik jelölt visszamondaná a részvételt. Az Erdélyi Magyar Néppárt tagságában éppen úgy Romániában élő magyarok vannak, mint az RMDSZ-ében. A vita visszautasításával az RMDSZ úgy tesz, mintha Szilágyi Zsolt nem képviselne senkit, illetve akiket képvisel, azok nem számítanak.
Tisztában vagyok vele, hogy akadnak emberek, akiket már semmi nem győz meg, akik már „leírták” az RMDSZ-t és Kelemen Hunort. De egyrészt mindig vannak olyanok, akik meggyőzhetők; másrészt az RMDSZ-hez közel állók táborában is lehetnek, akik még közelebb kerülhetnének, ha a vita mégis megtörténne, és olyanok, akik eltávolodnak a fentebb idézetthez hasonló nyilatkozatok miatt.
maszol.ro

Kissé megkésve, de annál nagyobb szeretettel?
Bíró Zsolt szerint az MPP bizottságban kifejtett munkája nélkül ma nem ezzel a közvitára szánt változattal találkoznánk
Álszerénység nélkül kijelenthető, hogy a Magyar Polgári Párt bizottságban kifejtett munkája nélkül ma nem ezzel a közvitára szánt autonómiastatútum-változattal találkoznánk, és ugyanúgy kijelenthető, hogy a Székely Nemzeti Tanács tízéves kitartó és következetes munkája nélkül sem tartana ott az autonómiamozgalom, ahol tart – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Bíró Zsolt, az MPP elnöke.
Fontosnak nevezte, hogy a Kolozsváron két nappal ezelőtt bemutatott és közvitára bocsátott autonómiatervezetben 25 év után az RMDSZ is kimondja, hogy Székelyföld esetében területi autonómiát akar, nem elegendő a személyi elvű vagy kulturális autonóma. Székelyföld a romániai magyarság belső anyaországa, egy olyan terület, ahol az elmúlt negyedszázad exodusa ellenére a magyarság legalább részarányát őrzi. Olyan körülmények között, amikor naponta átlagosan 65 magyarral számlálunk kevesebbet Erdélyben, ezt szem előtt kell tartani.
Olyan egységre van szükség, mint a Nagy Menetelés alkalmával
Véleménye szerint a közvita során egyrészt meg kell győzni a román közvéleményt, hogy az autonómia nem ördögtől való, és semmilyen hátrányuk nem származik belőle; másrészt a magyar közösségen belül kell kialakítani a lehető legszélesebb konszenzust. Olyan egységre van szükség, mint a Nagy Menetelés alkalmával.
– Képletesen azt is mondhatom, hogy tovább menetelünk, és ezen menetelés állomásai a közvita, majd a tervezet parlament elé terjesztése. Bizakodva tekintek a közvita elé, és tartalmas, higgadt párbeszédre számítok, még akkor is, ha az előjelek nem túl kedvezőek sem román, sem magyar oldalon – mondta az MPP elnöke.
Elmondta, hogy az autonómiastatútum kolozsvári ismertetőjét, illetve közvitára bocsátását megelőzően Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és az MPP közösen végezte el az utolsó kiigazításokat.
– Erre azt szokták mondani, hogy kissé megkésve, de annál nagyobb szeretettel ajánljuk a közvélemény figyelmébe. A magunk részéről szerettük volna, hogy ha ez a tervezet hamarabb és az előre beütemezett terv szerint lát napvilágot, éppen azért, hogy a különböző félreértéseket el lehessen kerülni, hogy ne szülessenek különböző összeesküvés-elméletek, hogy tisztán és világosan ki legyen mondva: itt van egy tervezet, ehhez hozzá lehet szólni, sőt hozzá kell szólni, hogy ki tudjunk alakítani egy olyan törvénytervezetet, amely mögött a lehető legszélesebb konszenzus létezik.
Székelyföld esetében mindenki területi autonómiát akar
Az elnök a tervezet legnagyobb jelentőségét abban látja, hogy az erdélyi magyar politika minden közszereplője által kimondatott az, hogy Székelyföld esetében területi autonómiára van szükség. – Nem elegendő Székelyföld vonatkozásában kulturális vagy személyi elvű autonómiáról beszélni, ennél többet akarunk. Ez úgy tűnik, hogy az elmúlt 25 évben nem nagyon mondatott ki az RMDSZ részéről, ezért bíráltuk is éppen eleget, és örülünk, hogy ez a konszenzus végre megteremtődött. Innentől kezdve világos a képlet Bukarestben is, Brüsszelben is, és mondhatom, Budapesten is, hiszen sokszor szembesültünk azzal a problémával, hogy nem nagyon értették külföldi barátaink, de román barátaink sem, hogy lényegében mit akarunk, és miért akarunk többen többfélét.
Egy dolog most már világos: Székelyföld esetében területi autonómiát akar az RMDSZ-től a Magyar Polgári Párton, a Néppárton és a Székely Nemzeti Tanácson át mindenki, hogy hogyan nézzenek ki a hatáskörök, hogy mit veszük ennek alapjául, arról lehet, sőt kell is vitatkozni, de az alapelv egy, és innentől kezdve nem lehet ezt a dolgot megkerülni – hangsúlyozta Bíró Zsolt.
A tervezetről elmondta, hogy a dél-tiroli modellből indul ki, alapvető elemeit ebből meríti, "kissé fellágyítva a korzikai tervezet elemeivel", és "nem követi a best practice, azaz a legjobb gyakorlat elvét, amely elvhez való ragaszkodás természetes kellene legyen a 21. században.
Újságírói kérdésre válaszolva Biró Zsolt úgy fogalmazott, hogy a skót népszavazás jelentős előrelépés és hiva tkozási alap akkor, amikor a népek, nemzetek önrendelkezése kerül szóba.
– Számunkra az a legfontosabb üzenet, hogy ott békésen lezajlik egy ilyen referendum, a londoni egységpártiak nem letiltanak, ellenszegülnek, hanem kampányolni mennek, és mint az eredmény mutatja, nem is sikertelenül. Írjuk ki az autonómia- népszavazást, és szívesen látunk minden bukaresti politikust a kampányrendezvényekre – tette hozzá.
Izsák Balázs az eddig képviselt elvet egy mozdulattal felrúgta
Lapunk felvetésére, hogy Izsák Balázs, az SZNT elnöke Szilágyi Zsoltot támogatja, kijelentette: – Ez Izsák Balázs személyes döntése, aki magánemberként annak a román államelnökjelöltnek ír alá, akinek éppen akar, de ezt nem a sajtó előtt kellett volna megtennie, hiszen ez nem a Székely Nemzeti Tanács álláspontja, erről a kérdésről nem volt konzultáció sem a tanácsban, sem annak vezető testületében, sem az állandó bizottságban. Meggyőződésem, hogy ez nem szolgálja az autonómia ügyét. Egyrészt feladja azt az elvet, amit következetesen képviselt, s ezt most egy mozdulattal felrúgta. A másik veszélye pedig az, hogy mi történik akkor, ha a Szilágyi Zsolt által összegyűjtött néhány tízezernyi szavazat kerül csupán az autonómiatervezet mögé mint kvázi támogatott változat? Az SZNT elnökének volt egy korábbi felhívása – "egymillió szavazat az autonómiára" –, és ha csak pár tízezer szavazat gyűl össze, az nem hiszem, hogy használna az autonómia ügyének
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)

200 000 aláírás Szilágyi Zsoltnak
Tegnap délben kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke 200 ezredikként írta alá a Szilágyi Zsolt államfőjelölti indulásához szükséges támogatási ívet.
Toró gesztusa jelképes, ugyanis az EMNP még nem összesítette az aláírásokat: a „területekről” még 10-20 ezer aláírásnak kell beérkeznie, így egészen pontosan nem tudták megmondani, hány aláírást gyűjtöttek. Ez legkésőbb kedden fog kiderülni, amikor az Állandó Választási Bizottsághoz leadják az induláshoz szükséges csomagot.
„Ha már nem lehettem az első aláíró, akkor a kétszázezredik akartam lenni", monda a pártelnök, aki megköszönte az EMNP és a Minta önkénteseinek a munkáját, illetve Izsák Balázs SZNT-elnök és Tőkés László EMNT-elnök bizalmát. Toró szerint az MPP egyes helyi vezetői és szervezetei is segítettek az aláírásgyűjtésben, bár az országos vezetőség részéről nem érkezett támogató nyilatkozat.
Az elnök szerint meglepően sok román nemzetiségű állampolgár is aláírta a támogatói ívet, ő ezt annak tulajdonítja, hogy „meggyőzőnek tartják a föderális államra vonatkozó elképzelésüket”. (Transindex, Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Futócipőt húzott Tőkés László és Szilágyi Zsolt
Futócipőt húzott Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, illetve államfőjelöltje, akik péntek délután az Érmelléken csatlakoztak a Via Revolutiae emlékmaraton keretében útnak indult Juhos Gábor maratonfutóhoz.
Tőkés az érmihályfalvi református templom udvarán mondott útravaló beszédében a civil áldozatvállalás olyan mintapéldájának nevezte Juhos Gábor teljesítményét, amelyre méltán büszkék lehetünk.
„Fontos, hogy ne szoruljon háttérbe a határ menti magyarság ügye sem, ezért külön öröm, hogy a tavaly teljesített székelyföldi maraton mintájára, az önrendelkezés ügyét zászlajára tűzve, a Partiumot is végigfutja Juhos Gábor. Ez a régió hátrányosabb helyzetben van, mint a Székelyföld, mert betelepítéssel, megfélemlítéssel felőrölték a térség magyarságát” – fogalmazott az EP-képviselő. Hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a Székelyföldnek és a Partiumnak két erős hídfőállásként kell alátámasztania az erdélyi magyarság jövőjét.
Szilágyi Zsolt hangsúlyozta: Juhos Gábor példája arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak politikai eszközökkel, hanem a sporttal is lehet üzenni a kisebbségi és a többségi erdélyi közösségnek. „Ahhoz, hogy elérjünk az út végére, az utat is végig kell járnunk, mindeközben pedig tanulni kell, sohasem szabad lemondani a célról. Ilyen az autonómiaküzdelem is” – hangsúlyozta az EMNP államfőjelöltje.
A gondolat kapcsán Juhos Gábor egy tibeti tanítást idézett, miszerint az élet értelme nem a cél elérése, hanem maga az odáig vezető út. „A maratonfutás a kitartásról szól, és a szabadsághoz vezető úthoz is legfőképpen erre van szükség. Ennek a szimbolikus üzenetnek a továbbadásáért indultam útnak Temesvárról, ezzel akarom felrázni mindazokat, akikkel útközben találkozom” – fejtette ki a maratonfutó.
Juhos Gábor a Via Revolutiae keretében két napot töltött az Érmelléken. Biharon Biró Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (MPP) elnöke fogadta, Paptamásiban pedig helybeli fiatalokkal beszélgetett a 89-es temesvári eseményekről és az autonómiáról, majd a maratont szülővárosa, Székelyhíd irányába folytatta. Érmihályfalván Sas Kálmán vértanú lelkipásztor emléke előtt tisztelgett Tőkés Lászlóval, Szilágyi Zsolttal és a helyiekkel közösen.
Az EMNT által kezdeményezett Via Revolutiae maratonfutással a résztvevők a Romániában 25 évvel ezelőtt bekövetkezett rendszerváltás hőseire és áldozataira emlékeznek. A székelyhídi származású, Budapesten élő Juhos Gábor szeptember 14. és 25. között Temesvárról rajtolva Aradon át rója a kilométereket Nagyvárad irányába, hogy onnan szülőhelyére látogatva, Piskolton keresztül Szatmárnémetinek vegye az irányt.
Juhos már tavaly is felhívta a figyelmet az autonómia fontosságára, akkor a Székelyföld önrendelkezéséért 91 települést érintve, mintegy 500 kilométert megtéve szaladta körbe a Székelyföldet, de az idei nagy meneteléshez is csatlakozott a Bereck és Kökös közötti táv lefutásával.
Krónika (Kolozsvár)

Szilágyi Zsolt: össze kell fogni a magyarokat
Ha nem tudjuk a magyarokat összefogni, miért várjuk, hogy a románok megértsenek bennünket – mondta a Kossuth Rádióban Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, akinek javaslata szerint „a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is üljön az asztalhoz akkor, amikor a Székelyföld autonómiatervezetéről beszélünk”.
Nem a sokszínűséggel van a baj, hanem ha nem tudunk összefogni – hangsúlyozta a pártelnök, aki „összességében dicséretesnek” nevezte, hogy 25 év után az RMDSZ is bemutat egy autonómiatervezetet. Kiemelte ugyanakkor: politikai akarat megléte esetén alkotmánymódosítás nélkül is megvalósítható lenne a Székelyföld területi autonómiája. Szilágyi Zsolt szerint elhibázott az a politikai stratégia, amellyel az RMDSZ a román alkotmány módosításához köti a törvény sikerét. Megjegyezte: a Magyar Polgári Párt más véleményen van, „nem ártott volna, ha a kezdeményezők egységes véleményt alakítottak volna ki”. Hallgassa meg!
Szilágyi Zsolt kifejtette: a Székely Nemzeti Tanáccsal, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal és az Erdélyi Magyar Néppárttal is konzultálni kellene az autonómiatervezet kapcsán. Emlékeztetett: a már 2004-ben benyújtott tervezet jó referenciapont lehet, meg kell nézni, mi a jó benne, illetve mi az elképzelése az RDMSZ-nek és az MPP-nek, „és ha van közös tervezet, azt közösen képviseljük” – részletezte.
A felvetésre, hogy két magyar jelölt – rajta kívül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök – is indul a romániai elnökválasztáson, Szilágyi Zsolt kijelentette: a kampány célja, hogy bemutathassák a román közvélemény előtt követeléseiket, céljaikat és megmozgassák a magyarságot. „Két jelöltnek talán több esélye van erre, és hangsúlyosabban elmondhatja azt, ami nekünk fáj, ami megoldatlan. Ez esély, semmiképp nem buktató, vagy háború, ez inkább nemes verseny” – fogalmazott.
hirado.hu / Kossuth Rádió, 180 perc, Erdély.ma

Összenő, ami összetartozik?
Két-három éves kilengés után ismét tisztulni látszanak a vizek a romániai magyar politikában, a sokfelé szakadás, ellenségeskedés, acsargás után talán-talán kialakul a két pólus, és értelmetlen haragszomrádok helyett az érdemi vita is elkezdődhet.
Minden jel azt mutatja, hogy végre egyesülni próbál az úgynevezett nemzeti oldal, az RMDSZ ellenzéke. El kellett telnie jó pár évnek, számos kudarcra volt szükség ahhoz, hogy rájöjjenek, egymást legyúrni, a másikat felszámolni nem tudják, csak gyengítik a tábort, s a hasznot a nagy közös vetélytárs, az RMDSZ fölözi. Túl kellett lépni személyes sérelmeken, sértettségen, mely egy adott pillanatban odáig fajult, hogy sokkal inkább a hasonló elveket valló másikat látták ellenségnek, kivel szemben akár a kezdeti ellenféllel, az RMDSZ-szel is társulni lehetett. Csalódások, kudarcok egész sorára volt szükség, hogy végre valamiféle megvilágosodásként eljussanak a felekhez Tőkés szavai: „egy tőről fakadnak, összetartoznak”. Egyelőre még csak a szándék körvonalazódik, a Néppárt elnökének, Toró T. Tibornak nyári felhívására jó két hónapos késéssel érkezett a polgáriak válasza, nem is legfelső szinten – Bíró Zsolt egyelőre hallgat –, a két legerősebb, a Hargita és Kovászna megyei szerveztek elnökei fogalmazták meg. Mint mondották, a háttérben zajlottak azért egyeztetések, és ha a politikai akarat létezik – márpedig létezik, állítják –, akkor nem lehet akadálya a megállapodásnak. Erre utal az is, hogy a semlegességére mindeddig oly kényes Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke múlt héten nyíltan kiállt a Néppárt államelnökjelöltje, Szilágyi Zsolt mellett. Pedig mostanáig az SZNT az MPP-nek volt „stratégiai partnere”.
Ha hinni lehet a nyilatkozatoknak, egyértelmű jelzéseknek, hamarosan az erdélyi „nemzeti oldal” újraegyesülésének lehetünk tanúi. Kár az elvesztegetett évekért, a fölöslegesen eltékozolt energiáért, de jobb később, mint soha. Ha a közeljövőben megszületik az egyezség, és akár pártszövetségként, akár egyik vagy másik párt színeiben újraegyesül az EMNP és MPP, lesz idejük felkészülni az 2016-os önkormányzati választásokra, és ami még fontosabb, sokkal hathatósabban szállhatnak be az autonómiastatútumról szóló közvitába, akár súlya is lehet érveiknek, elképzeléseiknek. Ha nem sikerül megállapodniuk, néhányak önfejűségén ismét elbukik a megegyezés, akkor akár pártjaik temetésére is készülhetnek, évekre, akár évtizedekre ellehetetlenítik a képviselt elvek, eszmék érvényesülésének lehetőségét. Ez pedig több lenne mint hiba, ez már bűn. A megbocsáthatatlanok közül való.
Farkas Réka, v

Szilágyi Zsolt az Erdély-központúsággal kampányol
Leadta tegnap a Központi Választási Irodánál az államfőjelöltségét támogató aláírásokat Szilágyi Zsolt, aki az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben indul a novemberi elnökválasztáson. Szilágyi úgy értékelte, önmagában siker, hogy az EMNP-nek és partnereinek 217 ezer aláírást sikerült összegyűjteniük.
Szilágyi Zsolt szerint a magyar választók máris nyertek abból, hogy két magyar jelölt indul az elnökválasztáson, hiszen együttesen a magyar választók közel felét, csaknem félmillió támogatót sikerült az aláírásgyűjtésnél megmozgatniuk, jóval többet, mint ahány szavazatot kapott a 2009-es választáson az RMDSZ államfőjelöltje (Kelemen Hunorra öt éve 373 ezren voksoltak az elnökválasztás első fordulójában). Elmondta: kampányában olyan szerkezeti átszervezést javasol, amely a régiók Romániájának kialakítását célozza, államfői programjának kulcsszavai pedig a decentralizáció, szubszidiaritás, autonómia és föderalizmus. „Ennek a választásnak a tétje az, hogy az elmúlt huszonöt év Bukarest-központú politikája mellett az Erdély-központú politikát bemutassuk. Csakis úgy lehetünk sikeresek Erdélyben, ha Erdélyt képviseljük Bukarestben, és nem fordítva” – hangsúlyozta.
Arra a kérdésre, kit támogat az EMNP az elnökválasztás második fordulójában, Szilágyi Zsolt azt felelte, hogy erről nem született döntés, de kizártnak tartja, hogy a Néppárt Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt támogassa. Mint mondta: nem fog olyan jelöltet támogatni, aki tagadja Székelyföld létét, vagy aki a marosvásárhelyi magyar orvosképzés veszélyeztetésével került hatalomra. „Nagyon káros az, hogy a jelek szerint létezik egy Kelemen–Ponta-paktum, és hogy már a kampány előtt az erdélyi magyarok szavazatait a jelenlegi kormányfő irányába próbálják befolyásolni” – vélekedett az EMNP államfőjelöltje. A novemberi államfőválasztáson induló jelöltek tegnap éjfélig adhatták le a támogató aláírásokat, Szilágyi Zsolt tizenkettedikként kérte felvételét a szavazólapra.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Teljesített feladat
Háromszéken 31 418 aláírás Szilágyinak
Több mint 31 ezer aláírást gyűjtött Szilágyi Zsolt elnökjelölt támogatására az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) háromszéki szervezete. Az alakulat önkéntesei további nyolcezer támogatót vontak be Csángóföldről és Brassó megyéből.
Benedek Erika megbízott háromszéki elnök lapunknak elmondta: rendkívüli sikernek értékeli, hogy teljesítették az elvállalt feladatot. A háromszéki EMNP 30–32 ezer aláírás összegyűjtését tűzte ki célul. A 130 önkéntes egy része házról házra járt, mások köztereken szólították meg az embereket, hogy elnökjelöltjük támogatását kérjék.
– Az erdélyi magyar közéletben példátlan módon két magyar szervezet is támogatókat keresett és talált. Bebizonyítottuk, igenis vannak olyan emberek, akik megszólíthatók azokon kívül, akik az RMDSZ-szel szimpatizálnak – értékelt Benedek Erika.
A megbízott elnök szerint az EMNP Erdővidéken kapta a legnagyobb támogatást, de olyan településeken is szép számmal gyűlt aláírás, ahol gyakorlatilag nincs kiépített szervezetük. A párt önkéntesei Brassó és Bákó megyékbe is „besegítettek”: Barcaságban és Csángóföldön további, több mint nyolcezer aláírást gyűjtöttek. Ezt is hozzáadva, a háromszéki megbízottak a támogató aláírások csaknem húsz százalékát gyűjtötték össze.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Rajt előtt
Felsorakoztak immár az államfőjelöltek, a törvényes határidőig 14-en iktatták indulási szándékukat és a támogató aláírásokat a Központi Választási Irodánál.
Köztük a felmérések szerint a győzelemre leginkább esélyes szocialista Victor Ponta, a korábban miniszterelnökként sokkal következetesebbnek és megnyerőbbnek mutatkozó Călin Popescu Tăriceanu, illetve a jobboldalon a jelenlegi kormányfő legkomolyabb kihívójának tartott Klaus Johannis, az elnöki pártot képviselő Elena Udrea, az igencsak harcias volt igazságügy-miniszter, Monica Macovei. Jelentkeztek eddigelé jóformán ismeretlen aspiránsok ismeretlen pártok színeiben – például William Brânză vagy Constantin Rotaru –, de ott vannak a jól ismert örökös jelöltek, a habzó szájú nacionalisták, Gheorghe Funar és Corneliu Vadim Tudor is. S mert Romániában bármi megtörténhet, a határidő előtt egy nappal ringbe szállt Theodor Meleşcanu, aki hétfőn lemondott a Külügyi Hírszerző Szolgálat vezetői tisztségéről, kedden reggel pedig már 400 ezer támogató aláírással jelentkezett a választási hatóságnál. A sietség aligha véletlen, a napokban ugyanis kiderült: Klaus Johannis összeférhetetlenségi perét ma tárgyalja a legfelsőbb bíróság, ha pedig vétkesnek találják, Ponta legesélyesebb ellenfele már a rajt előtt kiesik a versenyből. Meleşcanura tehát afféle tartalékjelöltként tekint a román sajtó: ha minden kötél szakad, mögéje sorakozhat fel a jobboldal. De ami bennünket leginkább érdekel: abszolút újdonság, hogy a tizennégy jelentkező közül kettő magyar. E tekintetben tehát számarányához képest jócskán felülreprezentált a magyarság, a kampányban pedig immár ketten tolmácsolhatják az erdélyi, a székelyföldi magyarok igényeit, elvárásait. Azt is pozitívumként értékelhetjük, hogy Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt együttesen közel félmillió támogató aláírást nyújtott be – sikerült tehát olyanokat is megszólítani, akik az elmúlt voksoláskor távol maradtak. Az Erdélyi Magyar Néppárt ráadásul már a megmérettetés előtt győzelemként könyvelheti el, hogy össze tudta gyűjteni az induláshoz szükséges 200 ezer aláírást, és így ismét legitimálta létét, kiköszörülte az európai parlamenti választásokon való távolmaradása miatt esett csorbát, miközben nagyjából egy táborba terelte a nemzeti oldal erőit. Ahhoz azonban, hogy mindannyian nyertesek legyünk, a két magyar jelöltnek tisztán, bátran kell közvetítenie elvárásainkat – nekünk pedig minél nagyobb számban kell a szavazóurnákhoz járulnunk. Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tizennégy jelölt (Államelnöki választások)
Az államelnöki választásokra a kedd éjféli határidőig tizennégy jelölt adta le a törvény által megkövetelt, legalább 200 ezer támogató aláírást, és a központi választási iroda mindannyiuk pályázatát elfogadta – közölte tegnap délután Marian Muhuleţ, az intézmény szóvivője. Ennyi jelölt Románia elmúlt huszonöt évnyi történelmében egyetlen elnökválasztáson sem volt, a nagyszámú aspiráns mellett a legnagyobb újdonság a két magyar jelölt megméretkezése.
Elsőként Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt elnöke kérte felvételét a szavazólapra, a közvélemény-kutatások szerint neki van a legnagyobb esélye, hogy a következő államelnök legyen. A jobboldali jelöltek közül a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata-Liberális Párt alkotta Keresztény-liberális Szövetség színeiben induló Klaus Johannis liberális pártelnöknek van a legnagyobb esélye – Ponta mellett – bekerülni a második fordulóba: a jelöltek közül számára gyűjtötték a legtöbb (2,2 millió) támogató aláírást. A felmérések szerint Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, a kormány mellett maradó liberálisokat tömörítő Liberális Reformpárt elnökének támogatottsága is közelíti a tíz százalékot. Az elnökjelöltek között két nő van: Elena Udrea, a Traian Băsescu támogatását élvező Népi Mozgalom Párt vezetője, és a függetlenként induló Monica Macovei európai parlamenti képviselő, volt igazságügy-miniszter. Mindketten az elkötelezett jobboldali választók voksaira számítanak. Első ízben fordul elő, hogy két magyar jelölt is összegyűjtötte az induláshoz szükséges kétszázezer aláírást: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje. Az utolsó napon felbukkant meglepetésjelölt, Teodor Melescanu a Külügyi Hírszerző Szolgálat éléről mondott le, hogy indulhasson az elnökválasztáson. A korábbi liberális politikust a média a jobboldal „tartalékjelöltjének” tekinti arra az esetre, ha az igazságszolgáltatás megakadályozná az összeférhetetlenséggel vádolt Johannis részvételét az elnökválasztáson. A liberálisok elnöke egyébként ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta tegnap, örül, hogy ilyen korai időpontot szabtak ki a tárgyalásra ügyében, amelyet államelnökjelölt ellenlábasai felhasználnak ellene, de „feltétel nélkül” bízik az igazságszolgáltatásban, és hangsúlyozta, a bíróság bármilyen döntését tiszteletben kell tartani. Újra szerencsét próbál az elnökválasztáson több – immár hanyatló népszerűségű – populista politikus, így Gheorghe Funar (független), Corneliu Vadim Tudor (Nagyrománia Párt) és Dan Diaconescu (Dan Diaconescu Néppárt). A listát Constantin Rotaru, a Szocialista Alternatíva, William Brânză, a Román Ökológus Párt és Mirel Amaritei, a Prodemo Párt jelöltje egészíti ki. A központi választási irodának 48 órán belül kell határoznia, hogy a leadott iratok megfelelnek-e a törvényes feltételeknek, a jelöltek ellen azt követően 24 órán belül lehet óvást emelni az alkotmánybíróságon. A szavazólapra felkerülő államfőjelöltek, illetve a választási jelek listája az óvások elbírálása után, szeptember 28-án válik véglegessé. Az elnökválasztás első fordulóját november 2-án rendezik. Ha egyik jelölt sem kapja meg a névjegyzékben szereplő választópolgárok több mint felének (több mint 9 millió polgárnak) a támogatását, az államfői tisztség sorsa a két legjobban szereplő jelölt között dől el a november 16-án tartandó második fordulóban. A megválasztott elnök december 22-én kezdi meg ötéves mandátumát.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Soha ennyire érdekes”
Az államelnöki választások még soha nem voltak ennyire érdekesek, mint az idén, tekintve a jelöltek nagy számát, vélte Emil Boc volt kormányfő tegnapi sajtótájékoztatóján. „Soha nem volt még 14 jelöltünk az állam legmagasabb tisztségére, és ezek közül kettő nő” – mondta Boc.
Az államelnöki választások versenyébe 14 jelölt szállt be a törvény megszabta határidőig, azaz szeptember 23-án 24 óráig, benyújtva jelöltetését a Központi Választási Irodához.
A jelöltek a következők: Victor Viorel Ponta (PSD-UNPR-PC Választási Szövetség), Klaus-Werner Iohannis (PNL-PDL Keresztény-liberális Szövetség), Monica Luisa Macovei, Călin Popescu Tăriceanu és Teodor Meleşcanu független jelöltek, Elena Udrea (Népi Mozgalom Párt).
Benyújtották még jelöltetésüket Kelemen Hunor (RMDSZ), Szilágyi Zsolt (Erdélyi Magyar Néppárt), Dan Diaconescu (Dan Diaconescu féle Néppárt), Corneliu Vadim Tudor (PRM), Constantin Rotaru (Szocialista Alternatíva Párt), William Brânză (Román Ökologista Párt), Mirel Mircea Amariţei (Prodemo Párt) és Gheorghe Funar független jelölt.
A Központi Választási Irodának a jelöltetések benyújtását követő 48 órán belül kell iktatnia avagy elutasítani a jelöltetéseket.
A jelöltetések beiktatását vagy elutasítását követő 24 órában a jelöltek, politikai pártok és szövetségek és a választók megóvhatják a Központi Választási Iroda eme döntéseit.
Az óvásokat írásban kell benyújtani az Alkotmánybírósághoz.
Nyugati Jelen (Arad)

Gyónások és lemondások
Az egész román közvéleményt sokkolta az ismert televíziós szerkesztő-műsorvezető Robert Turcescu vallomása. A román újságíró a blogján tette közzé, hogy a román hírszerzés titkos ügynöke volt alezredesi rangban. Államelnök-választási helyzetkép a jelentkezés hajrájában.
Nem éltem meg felszabadítóbb érzést, nagyobb ünnepet, nem hallottam szebb dolgokat a lelkemben annál, mint miután megszabadultam ettől a tehertől. Rájöttem: becstelenséget művelek Istennel, önmagammal, a családommal – valamint mindannyiatokkal szemben. Nem tudok tovább hazudni, el kell mondanom, be kell vallanom, függetlenül attól, mivel kell fizetnem érte – írta blogbejegyzésében Robert Turcescu. Jelezte, aláveti magát az igazságszolgáltatás ítéletének, amire könnyen sor kerülhet, hiszen az új büntető törvénykönyv értelmében államtitoknak minősülő adatok nyilvánosságra hozataláért kettőtől hét évig tartó szabadságvesztéssel sújtható az önleleplező. Államtitoknak minősülő dokumentum nyilvánosságra hozataláért pedig három hónaptól két évig terjedő szabadságvesztés vagy bírság róható ki. Márpedig Turcescu nemcsak mesélt, blogján nyilvánosságra hozta katonakönyvének fénymásolatát, valamint néhány fizetési bizonylatot is annak igazolására, hogy valóban titkos ügynök volt.
Miután az önleleplezést követően néhány órán át elérhetetlen volt, az újságíró megjelent a B1 televízió egyik vasárnap esti adásában, ahol láthatóan zaklatott állapotban megerősítette a közzétett dokumentumok hitelességét, majd elmondta: azért leplezte le magát, mert elviselhetetlen terhet jelentett a titkolózás. Közölte: nem folytatja a Traian Băsescu államfőhöz, illetve a jobbközép ellenzékhez közel álló B1 hírtelevízión sugárzott műsora szerkesztését. Aztán az adás vége előtt elhagyta a stúdiót.
Az egyértelműnek látszó bizonyítékok ellenére a román sajtóban olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek megkérdőjelezik Turcescu állításait. A Hotnews portálnak nyilatkozó források szerint katonakönyvvel csak a tartalékos tisztek rendelkeznek, a tényleges egyenruhások szolgálati igazolványt kapnak, a hírszerzőknek pedig nincs katonakönyvük. Emellett a nyilvánosságra hozott katonakönyvben az újságíró blogján szereplő fénykép látható. A védelmi minisztérium egyelőre nem kommentálta érdemben a hírt, a kibocsátott kommünikében mindössze annyi szerepelt, hogy a hasonló üggyel ártanak a hadsereg presztízsének. Victor Ponta miniszterelnököt állítása szerint nem lepte meg a bejelentés, „aki szelet vet, vihart arat” fogalmazott, és ezt az állítását érvényesnek nevezte más, Traian Băsescu államelnökhöz közel álló személyek esetében is. Ugyanakkor ellenzéki oldalról szorgalmazták Mircea Dusa honvédelmi miniszter parlamenti meghallgatását az ügyben.
Félmilliós csomag
Az államelnök-választásra való jelentkezések benyújtásának folyamata kedden éjfélkor, lapzártánk után zárult. Előtte egy nappal Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is benyújtotta a Központi Választási Irodához az államelnök-választáson való indulásához szükséges iratokat, és a jelöltségét támogató csaknem 270 ezer aláírást. Az aláírások iktatása után Kelemen Hunor úgy nyilatkozott, hogy Romániának az oktatásra, kultúrára, kutatásra és infrastruktúrára kell kiemelt figyelmet fordítania, hogy megerősödjék és meghatározó szerepet játszhasson a térségben és az Európai Unióban. Hozzátette: a kampányban a romániai magyarság sajátságos érdekeit is fel akarja mutatni „Mindenhol az unióban, ahol a 20. század második felétől kezdődően stabil gazdaság, jólét, biztonság alakult ki, rendezték a többség és kisebbség viszonyát. Mindig a többség felelős a kisebbségért. A kisebbségnek képesnek kell lennie megmutatni, mit akar, hogyan akarja, ezt mi a párbeszéd útján, az érvek erejével kívánjuk megmutatni és kialakítani az előítéleteket lebontó párbeszédet” – jelentette ki Kelemen Hunor. A politikus ugyanakkor elhárította azt az újságírói kérdést, hogy kit támogat a választás második fordulójában. „Azt a kishitűséget kell legyőzni, hogy a második fordulóba az RMDSZ jelöltje nem juthat be. Ha mégsem sikerül, lesz időnk kialakítani az álláspontunkat a két forduló között” – fogalmazott az RMDSZ államfőjelöltje.
A határidő lejárta előtt néhány órával az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is benyújtotta a közel 220 ezer támogató aláírást tartalmazó csomagot annak érdekében, hogy Szilágyi Zsolt EMNP-alelnök is elindulhasson az elnökválasztáson. „Mi, magyarok máris nyertünk az összesen mintegy félmillió aláírás összegyűjtésével – mondta az Erdélyi Naplónak Szilágyi Zsolt elnökjelölt. – Ha nem is megy el ennyi ember választani, a támogatók félmilliós száma már Bukarestben is komoly tételnek számít. Az EMNP számára az elnökválasztás elsődleges tétje az Erdély-központú politika megjelenítése a kampányban. Ezért vállaltuk, s ezért örülünk az első sikernek, a szükséges számú aláírás összegyűjtésének.”
Ponta: Băsescu a Szekuritáté tisztje volt
Traian Băsescu államfő a Szekuritáté tisztje volt – vádolta meg az államelnököt Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltje. Ponta egy vasárnap esti televíziós műsorban azt mondta: azért nem szavazott Băsescura, mert tudta róla, hogy 1989 előtt a hírhedt kommunista titkosrendőrség tisztje volt. Mint ismeretes, Băsescu nemrég közölte, tudomása van arról, hogy az államfőjelöltek között egy jelenlegi vagy volt titkosügynök is szerepel. Az államfő sejteni engedte, hogy Pontára célzott. A kormányoldal nyomására elhalasztották az ellenzék által az ügy kivizsgálása céljából létrehozni kívánt bizottság megalakítását.
Bujkáló aláírások
A Băsescu által az elnökjelöltek hitelesítésének hajrájára jelzett látványos visszalépések és leleplezések sorába illeszthető Teodor Melescanu, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatójának tisztségből való lemondása. Meleşcanu 2012 februárja óta vezeti a SIE-t, amikor az államfő Mihai-Răzvan Ungureanu akkori igazgatót jelölte miniszterelnöknek. A 73 éves Meleşcanu 2012-ben az akkor ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátori tisztségéből került a külföldi hírszerzés élére, korábban védelmi és külügyminiszter is volt. 1995-ben a magyar–román alapszerződés előkészítése és aláírása idején ő vezette a román diplomáciát.
Bár Meleşcanu már nyár elején jelezte, hogy nem utasítaná el, ha felkérnék az elnökválasztáson való indulásra, a román média mégis váratlan fordulatként értékelte a bejelentést. Az is felmerült, hogy vajon nem törvénybe ütköző-e, ha egy kémfőnök egyik napról a másikra aktív politikai szerepet vállal. Azt is kíváncsian várják, honnan kerül majd elő az államfőjelöltséghez szükséges 200 ezer aláírás, hiszen eddig elvileg senki sem gyűjthetett Meleşcanut támogató aláírásokat, míg a jelölt a SIE igazgatója volt.
Az elnökválasztási kampányt már a SIE-igazgató lemondása előtt is ügynökbotrányok tarkították. A leköszönő államfő nemrég közölte, hogy az elnökjelöltek között korábbi titkosügynök is van, akit felszólított, hogy fedje fel magát, ellenkező esetben személyesen lesz kénytelen „kiegészíteni” az illető önéletrajzát.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Statútumok, választások, minőségek
Az elmúlt héten két jelentős bejelentés történt az erdélyi magyar közéletben. Mindkettő a közeljövőnek ugyanahhoz az eseményéhez kapcsolódik: az elnökválasztáshoz. Az RMDSZ közvitára bocsátotta a székelyföldi autonómiastatútumát, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke pedig bejelentette, hogy sikerült összegyűjteni a Szilágyi Zsolt elnökjelölti indulásához szükséges 200 ezer aláírást.
Geocentrikus világkép
Az autonómiastatútum – amellyel kapcsolatban már súlyos bírálatok is elhangzottak – minőségétől függetlenül a kampány része, bár ezt az illetékesek tagadják. Az RMDSZ az 1996-os kampány idején, amelyet a kormányzati szerepvállalás áldásos mivoltára hegyezett ki a választás várható győztesének kilététől függetlenül, teljes mértékben kiemelte kommunikációjából az autonómiát. Csak 2004-ben élt annak mozgósító erejével, amikor a Magyar Polgári Szövetség a Népi Akció színeiben indított vele szemben jelölteket.
A téma a kisebbségi törvényen keresztül még évekig a szövetség politikai propagandájának része volt, bár a törvény elbukott a román fél irracionális ellenállásán. Irracionális, mondom, hiszen az etnokratikus, homogenizáló, centralista, etatista román érdek is azt diktálta volna, hogy a látszatpolitizálás eme szemfényvesztő elemét az RMDSZ-szel közösen emeljék be a román közjogi rendszerbe, s arassák le annak presztízshasznát belföldön és külföldön egyaránt. A szólamokkal ellentétben ugyanis a jogszabály semmiféle közjogi jogosítvánnyal nem ruházta volna fel a Kulturális Autonómiatanácsot, lényegében az RMDSZ önbebetonozását szolgálta az erdélyi magyar társadalomban. Mivel a „kulturális autonómia” szerepelt benne címszóként (az érdemi szabályozást a beláthatatlan jövőbe tolva ki), sulykolással sikerült elhitetni a politika iránt érdeklődő magyar közvélemény tekintélyes részével – beleértve egyes konzervatív anyaországi politikusokat is –, hogy a jogszabály biztosítaná az erdélyi magyar nemzeti közösség kulturális autonómiáját.
Valamivel jobb a helyzet a tervbe vétel után 21 esztendővel, az 1993-ban megszabott kétéves határidő letelte után 19 esztendővel tető alá hozott statútum esetében. Nem mintha nem lennének vele koncepcionális gondok. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a tervezet szerint a Ceauşescu-féle 1968-as megyésítés által létrehozott területi egységek, Hargita, Kovászna és Maros megye képezi Székelyföldet, mely terület nem azonos a történelmi Székelyfölddel. Az is problematikus, hogy a nyelvoktatást feltétlenül az adott nyelvet anyanyelvként magukénak tudó tanárok által rendezné, vagyis a székelyföldi magyar anyanyelvű román tanároknak át kellene képezniük magukat, vagy mehetnének Erdély más részeibe tanítani. Az sem túl szerencsés szabályozás, hogy azokon a településeken, ahol a cigány lakosság eléri a lélekszám 20 százalékát, a cigány nyelv tanítását is kötelezővé tennék a magyar és a román iskolákban. Tény azonban, hogy a tervezet – a kisebbségi törvénnyel ellentétben – nem luftballon. A benne foglaltak megvalósulásának esetén kétségkívül előrébb tartanánk. Némi arroganciára vall viszont, hogy a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútumának alapul vétele helyett teljesen új tervezetet alkotott a szövetség. De ez része a sajátos RMDSZ-es gondolkodásnak, amely emlékeztet az évezredekig uralkodó geocentrikus világszemléletre. Eszerint az erdélyi magyarság azonos az RMDSZ-szel: aki az RMDSZ ellen indul, az erdélyi magyarság ellen indul, az RMDSZ maga az erdélyi magyar nemzeti közösség egysége, aki rá szavaz, az egységet erősíti. Ami ugyan fogalmi nonszensz, de választási szlogennek eddig mindig bevált.
Gellert kapott RMDSZ-elképzelés
És már ott is vagyunk a második bejelentésnél. Meglátjuk, elég lesz-e ennyi, ha a román hatóságok indulni engedik Szilágyi Zsoltot. Mert összegyűjtött aláírások ide vagy oda, Románia nem az a hely, ahol ne lehetne elgáncsolni egy jelöltet, aki az egységes nemzetállam tabuját a föderalizmus gondolatának népszerűsítésével döntögeti. Láttunk itt már olyat, hogy legitim, az önkormányzati választásokon demokratikus felhatalmazottságot nyerő szervezet bejegyzését szüntette meg a román állam egyik bírói fóruma egy másik bírói fórum mulasztása miatt, a megválasztott tanácsosokat pedig a szemben álló párt, történetesen az RMDSZ, kizárta a tanácsból.
De induljunk ki abból, hogy két magyar elnökjelölt áll majd a rajthoz. Kelemen Hunor felkötheti a felkötni valót, s aligha alapozhat arra, hogy az egységféltő retorika elég lesz az elsöprő győzelemhez. A nagy kérdés inkább az, hogy a választói bázis veszi-e magának a fáradságot, hogy végiggondolja a két jelölt programját, és voksát adja az egyikre, vagy otthon marad, netán valamelyik román jelöltre szavaz. Annyi biztos, hogy az RMDSZ elképzelése – miszerint Kelemen Hunor összegyűjti a magyar szavazatokat, majd azokat igyekszik átcsoportosítani a magyarellenességét számtalanszor bizonyított Victor Pontához, akivel látványosan együtt kampányol az utóbbi időben – gellert kapott. S az EMNP-nek már csak ezért is érdemes volt belevágni ebbe a kockázatos vállalkozásba.
De ha hozzávesszük ehhez annak a kéznyújtásnyira levő lehetőségét, hogy a rendszerváltás utáni erdélyi magyar történelemben első ízben kap jelentős médiafelületet egy olyan magyar jelölt, aki az autonómiát (és a föderalizmust) nemcsak a saját bázis mozgósítására használja, hanem megfelelő szakmai színvonalon a román fél irányába is artikulálja, nem kétséges, hogy ez volt a néppárt történetének egyik legjobb lépése.
Borbély Zsolt Attila, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Óvásözön a magyar államfőjelöltek ellen
Kelemen Hunor az első, Szilágyi Zsolt pedig a tizedik helyre került az államfőválasztáson induló tizennégy jelöltet tartalmazó szavazócédulán a Központi Választási Iroda (BEC) által kedden lebonyolított sorshúzás szerint. A jelöltek névsora azután lett végleges, hogy az alkotmánybíróság elutasította a részvételük ellen beterjesztett óvásokat, amelyek a két magyar politikus esetében többnyire a magyar közösség érdekében kifejtett „alkotmányellenes" tevékenységüket kifogásolta.
Több mint ötven óvást emeltek magánszemélyek és szervezetek az idei államfőválasztás november 2-i első fordulójában induló 14 jelölt ellen, a megmérettetésre bejelentkezett két magyar politikus esetében többnyire „alkotmányellenes" tevékenységüket kifogásolták. Az óvásokat az alkotmánybíróság vitatta meg, és kivétel nélkül valamennyit visszautasította, így a legfőbb közjogi méltósági címre pályázók listája már hétfőn véglegessé vált.
Puskás Bálint, a kilencfős bukaresti taláros testület egyetlen magyar tagja a Krónikának elmondta, az óvások mintegy kilencven százalékában felsorolt kifogásoknak semmilyen alapjuk nincs, túlnyomó többségük komolytalan, átgondolatlan érvet sorakoztat fel az államfőjelöltek ellen.
„Akadt, aki azért kezdeményezte valamelyik elnökjelölt indulásának elutasítását, mert korábban nem fogadta fogadóórán, egy másik esetében nem tetszett, mit mondott a televízióban. A jelöltek azonban ezekben az esetekben nem követtek el törvénytelenséget, így a kifogásokat kivétel nélkül visszautasítottuk" – magyarázta Puskás Bálint.
Egyébként a legtöbben (kilencen) a legesélyesebbnek tartott Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök indulásának jogosságát kérdőjelezték meg, a jobboldal legnagyobb népszerűségnek örvendő jelöltjének, Klaus Johannisnak a pályázata ellen csak ketten emeltek kifogást.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ellen hét, míg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje ellen négy óvás érkezett az alkotmánybírósághoz. A testület által közzétett határozatok – amelyek csak az óvó felek nevét tartalmazzák, a kifogások lényegét nem – Kelemen jelölését kizárólag magánszemélyek, közöttük a választáson ugyancsak résztvevő Gheorghe Funar kolozsvári expolgármester próbálta megakadályozni.
Szilágyi esetében óvást nyújtott be a Román Ökologista Párt (PER) és a Romák Kereszténydemokrata Egyesülete is; utóbbi szervezet egyébként valamennyi jelölt ellen kifogást emelt.
Puskás Bálinttól megtudtuk, a magyar jelöltek ellen beterjesztett óvások zöme a romániai magyar politikusokat általában ért vádakban merült ki. „Felrótták nekik, hogy annak idején nem szavazták meg az alkotmányt, hogy módosítani akarják az alaptörvény 1., Románia egységes nemzetállamiságát kimondó cikkelyét, továbbá hogy felvállalják a magyar közösség problémáit" – jelentette ki kérdésünkre az alkotmánybíróság RMDSZ által delegált tagja.
A Központi Választási Iroda (BEC) kedden sorshúzással alakította ki, hogy a jelöltek neve milyen sorrendben szerepel a szavazócédulákon. Ennek alapján Kelemen Hunor az első, Szilágyi Zsolt pedig a tizedik helyre került; Johannis a második, Ponta pedig a negyedik kockát foglalja el.
Rostás Szabolcs |
Krónika (Kolozsvár)

Üzenet az új államfőnek: tartsák be nagyapáik ígéretét
Ha a jelenlegi román politikai vezetők nagyapái önrendelkezést ígértek a magyarok nagyapáinak, akkor azt az unokák szinten tartsák be – fogalmazott az MPP elnöke, Biró Zsolt.
A Magyar Polgári Párt elnöke, Biró Zsolt október elsejei marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján ismételten elmondta: a romániai magyarság számára tét nélkülinek tartja az államfőválasztást, egyrészt azért, mert a november másodikai első fordulóban csak akkor hirdethetnek győztest, ha a tizennégy jelölt egyike megszerzi a választási névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgár felének plusz egy személynek a voksát, másrészt azért, mert a romániai társadalom nem érett meg arra, hogy magyar nemzetiségű államfőt válasszon.
„A választási részvétel pótcselekedet, hiszen a román társadalmat például az autonómiatervezet vagy az alkotmánymódosító javaslatok közvitája kapcsán is meg lehetne szólítani. Az MPP ötpontos alkotmánymódosító javaslatcsomagját tegnap (szeptember 30-án – szerk. megj.) elküldtük a két magyar jelöltnek, Szilágyi Zsoltnak és Kelemen Hunornak, és elküldjük a további tizenkét indulónak is. A következő Victor Ponta lesz, mert ő már elindította kampányát, és programjában a román egységről beszélt az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatra alpozva. Márpedig az MPP azt szeretné, hogy a 100 évvel ezelőtti ígéretek váljanak valóra” – mondta Biró Zsolt.
Hozzátette, Romániában 18 elismert nemzeti kisebbség létezik, közöttük a mintegy 1,2 milliós magyarság, így nem lehet kizárólag a románajkúak érdekeit képviselni. Elmondta, a tizennégy jelölt között nincs olyan, aki esélyes és a magyarság számára elfogadható lenne, hiszen sem Victor Ponta, sem Klaus Johannis programjában nem esik szó a kisebbségek ügyeiről. Továbbá az RMDSZ-szel kötött megállapodás a magyar ügyekre vonatkozik, az államfőválasztást pedig nem tartja ilyennek, ezért ez nem is szerepelt az egyeztetések napirendjén.
„Azt szeretnénk, ha a nemzeti közösségeket államalkotó tényezőként ismernék el az alkotmányban. Az RMDSZ is ezeket az elveket célozta meg, de a mi újításunk abban áll, hogy mi az ígéretekre hivatkozunk. És ha már Victor Ponta beszélt arról, hogy a családjában mekkora esemény volt 1918. december 1., említette erdélyi felmenőit, akkor a Ponta nagyapja által az én nagyapámnak tett ígéretet az unokák szintjén váltsák be” – fogalmazott a politikus, aki azt szeretné, hogy az alkotmánymódosítás és az ötpontos javaslatcsomag kerüljön az államfőválasztási kampány középpontjába.
Sepsiszentgyörgyre november végén
Ennek nyomatékosítására november utolsó hétvégéjén Sepsiszentgyörgyön szerveznek nagyméretű tiltakozást, hogy számonkérjék a be nem tartott ígéreteket. A rendezvény logisztikai kidolgozása még zajlik – mondta Biró –, és várják a civil szervezetek, az egyházak és az összes erdélyi magyar politikai párt képviselőit is, hogy továbbítsák az üzenetet: a december 1-jei nyilatkozat szellemében tartsák be a kisebbségek jogait az Európai Unió-tag Romániában. „Amit akkor a 20. század eleji politikai nyelven megfogalmaztak, az a 21. században azt jelenti: autonómia. Ha valaki tehát ma megkérdőjelezi az autonómiához való jogot, az a gyulafehérvári nyilatkozatot kérdőjelezi meg. November végére lesz új államfő, így neki is megmutathatjuk, hogy a magyar közösség nem tágít, ragaszkodik az önrendelkezéshez” – mondta az MPP elnöke.
Kikre voksolhatunk november 2-án?
A tizennégy államfő-jelölt a szavazólapon található sorrendben: Kelemen Hunor (RMDSZ), Klaus Johannis (Keresztényliberális Szövetség – ACL), Dan Diaconescu (Dan Diaconescu-féle Néppárt – PPDD), Victor Ponta (Szociáldemokrata Párt – PSD), William Brânză (Román Ökológus Párt – PER), Elena Udrea (Népi Mozgalom Pártja – PMP), Mirel Mircea Amariţei (Prodemo), Teodor Meleşcanu (független), Gheorghe Funar (független), Szilágyi Zsolt (EMNP), Monica Macovei (független), Constantin Rotaru (Szocialista Alternatíva Pártja – PAS), Călin Popescu Tăriceanu (a Liberális Reformpárt – PLR által támogatott független), Corneliu Vadim Tudor (Nagy Románia Pártja – PRM).
Gáspár Botond
Székelyhon.ro