Az EMNP Szilágyi Zsolt alelnököt indítja a romániai elnökválasztáson
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) saját jelöltjét, Szilágyi Zsoltot, a párt alelnökét indítja a novemberi romániai elnökválasztáson – jelentették be az EMNP vezetői vasárnap csíkszeredai sajtótájékoztatójukon.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke elmondta, a párt választmánya úgy értékelte, hogy a közelgő választási kampányban is meg kell jeleníteni azokat az értékeket, amelyek képviseletére a párt megalakult. Az egyik kiemelt témakörként jelölte meg, hogy az erdélyi magyarok mit várnak el a román államtól, a másikként pedig a román államszerkezeti reformot említette.
„Arra szeretnénk a kampányt felhasználni, hogy végre érdemi vita induljon el a többség és a kisebbség között” – jelentette ki Toró T. Tibor. A pártelnök hozzátette, „nem látja”, hogy ki képviselné a kampányban a magyarság számára fontos témákat, ha az EMNP nem vesz részt saját jelölttel a versenyben.
Toró úgy vélte, Szilágyi Zsolt pályája és személye garanciát jelent a cél elérésére. A jelöltről elmondta, 1990-ben a román parlament legfiatalabb képviselője volt. 14 évet töltött el a román törvényhozásban, ahol többnyire a külügyi bizottságban tevékenykedett. 2004-től három évig a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen tanított politológiát, 2007 óta Tőkés László európai parlamenti képviselő kabinetfőnöke. Szilágyi Zsolt egyik alapítója az Erdélyi Magyar Néppártnak, amelynek megalakulása óta az egyik alelnöki tisztségét tölti be. A választási részvétel előfeltétele, hogy a párt szeptember 23-ig 200 ezer támogató aláírást gyűjtsön össze.
Szilágyi Zsolt elmondta, örömmel tapasztalta, hogy a párt megyei szervezeteinek az elnöke és régióigazgatói értelmét látják a feladatnak, és dolgozni akarnak az aláírásgyűjtés során.
„Az EMNP azt tűzte ki célul, hogy az Európában már bevált autonómiaformák romániai megvalósítása által intézményes keretet biztosítson az erdélyi magyar önrendelkezésnek, a Székelyföld területi autonómiájának” – jelentette ki az elnökjelölt. Hozzátette, folyamatban van a kampánycsapat összeállítása, és rövidesen a nyilvánosság elé állnak az államelnök-jelölti programmal.
„Az a dolgunk, hogy mozgósítsuk az erdélyi magyarokat, érezzék, hogy a politika róluk is szól, és hogy a programunk megoldást kínál a gondjaikra” – hangoztatta az elnökjelölt.
Az erdélyi magyarság többségének a támogatását élvező Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábban bejelentette, Kelemen Hunort, a szövetség elnökét indítja el a választáson.
Székelyhon.ro

Erdélyi magyar politikai vezetők az államfőválasztásról
Először fordulhat elő, hogy két magyar jelölt indul a romániai államfőválasztásokon, ugyanis Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egyik alelnöke személyében kihívója akadt Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének.
Amennyiben mindkét jelöltnek sikerül összegyűjteni az induláshoz szükséges 200 ezer aláírást, magyar-magyar viszonylatban újrarajzolódhatnak az erővonalak, vagy legalábbis reális kép alakulhat ki az erdélyi magyar pártok támogatottságáról. Ugyanakkor a két irányba leadott magyar szavazatok kevésnek bizonyulhatnak egy esetleges román-magyar alkuhelyzetben.
Szilágyi Szabolcs előbb Szilágyi Zsoltot, az EMNP alelnökét kérdezte. Szilágyi Zsolt szerint a két magyar jelölt ugyanazzal az eséllyel, illetve ugyanazzal az esélytelenséggel indul a választáson, hiszen nincs az 5 százalékos „görcs”, nincs olyan tét, amely megfoszthatná a magyarságot valamitől, ebből a kampányból az erdélyi magyarok csak nyerhetnek. Hozzátette: az a feladatunk, hogy lebontsuk az autonómia kapcsán létező gátakat, félelmeket.
Az EMNP alelnöke úgy véli elhibázott az elmúlt 25 év romániai magyar politikája, mert keményebben, és következetesebben kellett volna fellépni, az a tény pedig nagyon sokat elmond, hogy az autonómia tervezetét csak néhány képviselő adta be – 10 évvel ezelőtt – és a az elmúlt 25 évben a hivatalos magyar képviselet egyetlen autonómiatervezetet sem nyújtott be a bukaresti parlamentbe. Szilágyi Zsolt azt mondta: ők azt szeretnék, ha az erdélyi magyar közösségen belül meglenne a politikai sokszínűség mellett az összefogás esélye is, ez a választás pedig a nemes verseny lehetőségét adná.
A Kossuth Rádió munkatársa ezután Kovács Péterrel, az RMDSZ kampányfőnökével beszélgetett, aki szerint korai még két magyar jelölt indulásáról beszélni, mert szerinte kétséges, hogy az EMNP-nek sikerül összegyűjteni a Szilágy Zsolt indulásához szükséges 200 ezer támogató aláírását. A kampányfőnök azonban egészen biztos abban, hogy az RMDSZ a rutinjával, az országos struktúrájával, és szervezettségével 2-3 hét alatt sikerül összegyűjtse a Kelemen Hunor indulásához szükséges szavazatszámot.
Kovács azt is elmondta: ő nem tudja elképzelni, hogy Tőkés László asszisztense hitelesen felléphet ebben a kampányban, ez a próbálkozás azonban megossza az erdélyi magyar közösséget, felaprózza a közösség erejét.
Kelemen Hunor egy komoly, és kiegyensúlyozott vezető, aki jól ismeri a közösségünk értékeit és gondjait, a magyarok ismerik és bíznak benne, a román politikusok pedig tisztelik, és meghallgatják őt, ezért van szükség egy ilyen jelöltre – hangsúlyozta Kovács Péter.
Benkei Ildikóval beszélgetve, Toró T. Tibor, az EMNP elnöke azt mondta: még nem jött el ideje annak, hogy Romániának magyar államelnöke legyen, viszont a választási kampányban érdemes majd megnyitni a néppárt által 2012-ben elindított vitát a föderális államról, mert ebben minden benne van: az erdélyi magyarság sorsa, a jövőképe, és a tervei.
Ugyancsak Benkei Ildikónak, Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke így nyilatkozott: az MPP mindegyik államfőjelölttel párbeszédet kezdeményez, hogy megtudja, miként viszonyulnak a Székelyföld autonómiájának kérdéséhez, mindegyiknek elküldi az öt pontos alkotmánymódosító csomagját, ettől teszik függővé, melyik jelöltet fogják támogatni.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Benkei Ildikónak azt mondta, hogy bár az elmúlt államfőválasztásokon is volt magyar jelölt, az semmit nem hozott az autonómiaküzdelemnek. Viszont most amennyiben lesz rá esély, hogy a magyar jelölt, vagy jelöltek megjelenítsék az autonómia ügyét, annak kifejezetten örülni fognak, mert ez egy jó lehetőség elmagyarázni a románoknak mi is az autonómia.
Kossuth Rádió, Erdély.ma

Két jelölt, egy kockázat
Két államelnökjelöltje is lehet az erdélyi magyarságnak az őszi választásokon, úgy tűnik, az RMDSZ és az EMNP egyaránt beszáll a nagy téttel bíró román belpolitikai hadakozásba. Naiv, ki azt képzeli, hogy a sikerben bíznak a magyar pártok, sokkal inkább a lehetőséget kívánják kihasználni, hogy gondjainkat, bajainkat, vágyainkat megismertessék a többségi nemzettel.
Az RMDSZ már több ízben indított államfőjelöltet, hozta a magyarok százaléka okán becsült arányt. Legutóbb is Kelemen Hunor szövetségi elnök szállt versenybe, s őrá ruházták most is e feladatot. Csakhogy kényes helyzetben indul csatába, hisz a kormánykoalíció tagjaként partnerének, Victor Pontának közvetlen vetélytársa, érvrendszerét azzal szemben kell felépítenie, kire – mint nyilatkozta – maga is szívesen szavazna, s erre biztatja támogatóit is. Nagy kérdés, a hatalom részeseként miként tud majd szót emelni annak visszaélései ellen, hogyan beszél autonómiáról, a közösségi jogok bővítéséről, mikor ez ma államellenes cselekedetnek számít Romániában. Terítékre kerülhetnek-e az igazán fontos kérdések, hisz maga is azt mondta indulása bejelentésekor, hogy ez lenne a cél.
Az Erdélyi Magyar Néppárt korábban bejelentette szándékát, hétvégén nevesítette is jelöltjét, Szilágyi Zsoltot. Célja megjeleníteni, mit vár a magyar közösség a román államtól, de az is, hogy végre érdemi vita induljon el többség-kisebbség viszonyáról, és minden bizonnyal népszerűsíteni kívánja a pártja által kidolgozott, Románia regionális átszervezéséről, Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvényeket. Ellenzékben lévén, nyíltabban, merészebben sorjázhatja bajainkat, ám kevésbé ismert, mint Kelemen Hunor, így kérdés, mily messzire hallatszik majd hangja. S bár a bejelentések szerint mindkét jelölt elsősorban a román közvélemény felé igyekszik majd kommunikálni, megtörténhet, mégis magyar versenyhelyzet alakul ki, s ugyan valós tétje nincs, de fontosabbá válik, melyikük hány magyar szavazatot szerez. Veszélyes helyzet jöhet létre, ha ez válik a romániai magyar kampány vezérmotívumává, ha nem egymást kiegészítve, akár egyeztetve próbálnak üzeneteket megfogalmazni, egyértelműsítve az erdélyi magyarság autonómiaigényének üzenetét. Megtörténhet, az egymással szembeforduló kétféle retorika nem erősíti, hanem kioltja egymást, és még zavarosabbá válik a románság számára, hogy mit is akarunk mi, magyarok. A belső háborúskodásban a jó szándékú, nemes célú jelöltállítás csúfos kudarccá válhat.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés László felhívásban kérte államelnökjelölt támogatását
Tőkés László európai parlamenti képviselő felhívásban kérte Erdély magyar választópolgárait és a magyarság „transzilván felfogású román, német és más nemzetiségű szövetségeseit", hogy aláírásukkal támogassák az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által jelölt Szilágyi Zsolt államelnök-jelöltségét. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét betöltő Tőkés László az MTI-hez eljuttatott szerdai nyilatkozatában abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy „kellő elkötelezettséggel és mozgósítással" az „erdélyi magyar autonomista oldal" képes lesz összegyűjteni a 200 ezer aláírást, amely ahhoz szükséges, hogy Szilágyi Zsoltot benevezzék a választási versenybe. Arra emlékeztetett, hogy 2007-ben „a nemzeti oldalnak" szervezeti háttér nélkül sikerült közel 150 ezer aláírást összegyűjtenie az európai parlamenti választások előtt.
Tőkés László megjegyezte, ha nincs is valós esélye annak, hogy az erdélyi magyarság saját jelöltjét juttassa a román államfői székbe, a novemberi választáson való céltudatos részvétellel meghatározó szereplőjévé válhat a romániai belpolitikának, és új irányt szabhat a romániai magyar politikának.
Úgy vélte, a romániai Német Demokrata Fórumtól a román Nemzeti Liberális Párthoz (PNL) átigazolt Klaus Johannis, és „a román Szociáldemokrata Párt (PSD) kormánykoalíciójának a foglyaként Kelemen Hunor" a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke egyaránt alkalmatlanná váltak arra, hogy elnökjelöltként hitelesen képviseljék az erdélyi magyarok és németek érdekeit.
Kelemen Hunor közelmúltban tett nyilatkozatára hivatkozva – amely szerint a jelenlegi alkotmányos keretek között nincs realitása az RMDSZ által elkészített autonómia-statútumnak – megállapította, hogy az RMDSZ ismét csak „szavazatvadászatra kívánja használni az autonómiát".
Tőkés László szerint Szilágyi Zsolt választási részvétele azért indokolt, mert az EMNT, az EMNP és szövetségesei „továbbra is megalkuvás nélkül kiállnak Románia regionális önrendelkezésen alapuló átszervezése, az erdélyi magyarság több szintű autonómiája, ezen belül pedig Székelyföld és Partium területi önrendelkezése mellett".
Romániában novemberben tartják az elnökválasztást, amelyen az RMDSZ Kelemen Hunornak, a szövetség elnökének, az EMNP pedig Szilágyi Zsoltnak, a párt alelnökének az elindítását jelentette be. A román választójogi törvény értelmében a jelöltek akkor vehetnek részt a választási versenyben, ha szeptember 23-ig 200 ezer támogató aláírást gyűjtenek.
MTI, Erdély.ma

Aláírásokat gyűjt a Néppárt (Államfőválasztás)
Egyes lelkes néppártosok már a bejelentés után, vasárnap elkezdték gyűjteni a Szilágyi Zsolt államfőjelöltségéhez szükséges aláírásokat, a folyamatot azonban kedden indították el teljes erőbedobással, szerda reggelre pedig már Erdély-szerte több ezer, Háromszéken közel száz önkéntes járt házról házra, hogy meglegyen a szükséges 200 ezer kézjegy – jelentette be tegnap sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Benedek Erika, az Erdélyi Magyar Néppárt háromszéki elnöke és Papp Előd országos alelnök. Szilágyi Zsolt reményét fejezte ki: a nemes verseny megmozgatja a magyarokat, és ha többen mennek el voksolni, a magyarságnak nagyobb lesz a beleszólása a döntésekbe.
Papp Előd felidézte: az EMNP már születésekor az autonómia képviseletét tűzte ki célul, azért indítanak jelöltet az államfőválasztáson, hogy ezt képviselje. Szilágyi Zsolt a legjobb jelölt, aki ezt az ügyet felvállalhatja – jelentette ki, hangsúlyozva: indulását támogatja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is. Felmerült az ötlet, hogy Izsák Balázs szálljon versenybe, fel is kérték erre az SZNT elnökét, aki köszönettel, de elutasította az ajánlatot – erről szóló levelét Papp Előd átadta a sajtó képviselőinek.
Az augusztus 8-án kelt levélben Izsák kifejti: fontos és hasznos, hogy egy olyan pillanatban, amikor a román közvélemény egésze az államelnökjelöltre figyel, legyen közöttünk olyan, aki az alkalmat arra használja, hogy a székely autonómia ügyét megértesse a románsággal. Ugyanakkor kifejti: ezt a hivatást nem a Székely Nemzeti Tanács elnökének kell betöltenie. Reményét fejezi ki, hogy megtalálják a megfelelő embert, aki a kampányban megérteti: a globális gazdasági, társadalmi kihívásokon túl Romániának a székely kérdést is meg kell oldania. Azt is felidézi: az elmúlt elnökválasztásokon ezt a kérdést egyik magyar jelölt sem vállalta fel, de az idei év áttörést hozhat, akár két magyar jelölt is esélyt kaphat, hogy egymás érveit erősítve a székelyek ügyének szószólója legyen a kampányban.
Benedek Erika arról számolt be: Háromszéken mindenütt elkezdték gyűjteni az aláírásokat, a fogadtatás kedvező, sokan örülnek annak, hogy az EMNP megteremtette a választás lehetőségét – több olyan visszajelzést is kaptak, hogy az EP-választásokon is indulniuk kellett volna –, Szilágyi Zsolt pedig hitelesen képviseli a székelyföldi autonómia ügyét. Háromszéken legalább 30 ezer aláírást szeretnének összegyűjteni, önkénteseik falvakon házról házra járnak, városokban a támogatók az EMNT-irodákban, a Demokrácia Központokban is aláírhatják a támogatóíveket, tervezik továbbá standok felállítását is, hogy eljussanak az emberekhez. Nagy kihívás a 200 ezer aláírás összegyűjtése, de nem számolnak azzal a lehetőséggel, hogy ez ne sikerülne – szögezte le újságírói kérdésre a Néppárt háromszéki vezetője. Arra is felhívta a figyelmet: egy személy csak egyetlen jelöltet támogathat aláírásával.
Szilágyi Zsolt megtiszteltetésnek nevezte, hogy Háromszéken jelentik be az aláírásgyűjtés indítását, hiszen a térség az elmúlt időszakban többször is színtere volt az autonómiaharc különböző mozzanatainak, többek között itt alakult az SZNT, itt tartották a székelyek nagy menetelését. Nemes versenyre számítunk, arra, hogy a magyarok legyőzik a közönyt – magyarázta. Reményét fejezte ki, hogy az erdélyi magyarság nyer abból, ha két magyar jelölt is versenybe száll – kettő, több mint egy, két magyar jelöltnek ugyanannyi esélye van bejutni a második fordulóba, mint egynek, jegyezte meg –, hiszen ha többen mennek el szavazni, a magyarság politikai súlya is nagyobb lehet. Ráadásul ezúttal nincs bejutási küszöb, nem lehet ezzel riogatni az embereket, s minthogy az ország egésze egyetlen választókörzet, olyan magyarokat is meg lehet szólítani, akiket önkormányzati vagy parlamenti választásokon kevésbé. Programja tulajdonképpen a Néppárt által 2012 decemberében elfogadott elveken alapszik: megoldásként Románia számára az autonómiát, az ország föderalizálását javasolják a történelmi régiók mentén, sikeres nyugati államok – Svájc, Németország stb. – mintájára. A kampányt arra használná ki, hogy ezeket az elképzeléseket ismertesse, illetve érdemi párbeszédet kezdeményezzen a román elittel, hiszen érdekeink ugyanazok, a központosított, korrupt államigazgatás pedig nem alkalmas az ország vezetésére. Erdélyiségünk nem veszély Romániára nézve, nem nemzetbiztonsági kockázat vagyunk, hanem éppenséggel gazdagítjuk Romániát – magyarázta Szilágyi. Azt is elmondta: az MPP több helyi vezetője jelezte, hogy támogatják, ez megtiszteltetés számára, és jóllehet a párt központi vezetése még nem hozott ilyen döntést, természetesnek veszi, hogy az MPP szavazói az autonomista erők mellé állnak. Azokra az újságírói kérdésekre, amelyek azt firtatták, kit támogathat az EMNP az elnökválasztás második fordulójában, illetve hogy az RMDSZ-szel közösen próbálnak-e majd tárgyalni, a Néppárt képviselői azt mondták, erről majd az első forduló után beszélnek, Szilágyi Zsolt azonban annyit megjegyzett: ők nem fogják Victor Pontát a Nyergestetőre hívni.
Kézdiszéken is gyűjtik az aláírásokat
Augusztus 12-én az Erdélyi Magyar Néppárt kézdivásárhelyi tagjai, önkéntesei és szimpatizánsai megkezdték az államelnökjelöltjük, Szilágyi Zsolt indulását támogató aláírások gyűjtését – jelentette be Balázs Attila, az EMNP helyi elnöke. A szükséges kétszázezer aláírásból a párt kézdiszéki szervezete tíz-tizenötezer összegyűjtését vállalta. A támogató ívet a megye városaiban a Demokrácia Központokban lehet aláírni, Kézdivásárhelyen a 44. Udvartér 1. szám alatt várják az érdeklődőket. Az elnök arra kéri a lakosságot, hogy bizalommal nyissanak ajtót a Néppárt ifjúsági szervezete, a Minta önkénteseinek, és támogassák aláírásukkal Szilágyi Zsolt indulását. A tervek szerint az aláírásgyűjtést szeptember 20-án fejezik be. (iochom)
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

"A kulturális autonómia tervezetének sincs realitása"
Nem csak a székelyföldi autonómia tervezete, hanem a parlamentbe korábban beterjesztett, kulturális autonómiáról szóló törvény sem állná ki az alkotmányosság próbáját a jelenlegi román alkotmány keretei között – jelentette ki a maszol.ro-nak adott interjúban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, akit a közvitára váró autonómia-statútumról kérdeztünk.
Lezárta munkáját a Székelyföld autonómiatervezetét kidolgozó RMDSZ-MPP szakértői munkacsoport. Biró Zsolt MPP-elnök egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az RMDSZ ígérete szerint augusztus 15-ig nyilvánosságra kerül Székelyföld autonómia-statútumának tervezete. Mikor kezdődhet el a közvita?
Jelenleg még készül a tervezet magyar fordítása, és természetesen szeretnénk minél hamarabb nyilvánosságra hozni a szövegét. Előtte azonban összehívnám az RMDSZ elnökségét. A testület tagjainak egy része szabadságon van, de remélem, augusztus 15-20. között valamikor ülésezni tudunk, és utána nyilvánosságra kerül a szöveg. A tervezet magyar nyelvű változata kapcsán még néhány – elsősorban terminológiai – kérdést tisztázni kell. A jogszabályon dolgozó kollégák románul fogalmazták meg a szöveget, egyrészt mert így kerülhet majd a parlamentbe, másrészt a közvitát románul is le szeretnénk folytatni. Én láttam a fordítást, még kell dolgoznunk egy kicsit rajta.
Hogyan zajlik majd a tervezet közvitája?
A közvita nem abból áll majd csak, hogy közzétesszük az RMDSZ honlapján a szöveget, és várjuk a hozzászólásokat. Mint korábban is jeleztük, szakmai beszélgetéseket, konferenciákat is szerveznénk.
Meglehetős visszhangja volt a múlt hét végi kijelentésének, miszerint a mai alkotmányos keretek között nincs realitása az elkészült autonómia-statútumnak. Az EMNT elnöke, Tőkés László az EMNP államfőjelöltje, Szilágyi Zsolt támogatását kérő szerdai állásfoglalásában megállapította, hogy az RMDSZ az őszi elnökválasztási kampányban ismét csak szavazatvadászatra kívánja használni az autonómiát. Erre mi a válasza?
A SIC Festen tartott előadásomban nem mondtam semmi újat, csupán őszintén beszéltem. Tőkés Lászlóról pedig annyit, hogy nyilván a saját titkárnője, bocsánat, titkára számára kéri a szavazatokat. Hazakiabál a távoli Brüsszelből, és butaságokat beszél. Ez azonban a legkevesebb, hiszen ehhez hozzászoktunk 25 év alatt. Tőkés Lászlónak inkább azt kellett volna megmondania, hogy miként lehet a mostani alkotmányos keretek közé beilleszteni azt a fajta autonómiatervezetet, amelyet még az RMDSZ-ből kikopott EMNP-s politikusok is nagy mértékben helyesnek tartanak. Tervezetünknek nincsen semmiféle propagandisztikus üzenete, ez csak Tőkés László megtévelyedett megközelítésében látszik így. Az RMDSZ tavaly, a módosított alkotmány tervezetének megszövegezésekor benyújtott olyan javaslatokat, amelyek lehetővé tették volna a kulturális autonómia intézményének az alkotmányban való rögzítését, illetve alrégiók létrehozását a közigazgatási régiókon belül. Indítványaink lehetővé tették volna azt is, hogy államalkotó tényezőként ismerjék el a kisebbségi őshonos közösségeket és a romániai nemzeti közösségek használhassák a szimbólumaikat. Ezeket a javaslatainkat az alkotmánybíróság mind alkotmányellenesnek nyilvánította. Ismerve az alkotmánybíróság döntését és indoklását meggyőződésem, hogy sajnos még a parlamentben lévő, kulturális autonómiáról szóló törvénytervezetünk sem állná ki az alkotmányosság próbáját. Ez a területi autonómiáról szóló tervezetről is egyértelműen kimondható. A jelenlegi alkotmány szerint a román állam közigazgatási egységei a falvak, községek, városok, municípiumok és megyék. Ám az autonómia megvalósítása is egy közigazgatási egység létrehozását feltételezi, amit azonban az alkotmány már nem tartalmaz. Ezért mondom azt, hogy új alkotmányra van szüksége Romániának, és az új alaptörvénynek kell megteremtenie az autonómia jogi kereteit. Ez nem propaganda, ez őszinte beszéd. Aki nem ezt mondja, az hazudik, vagy nem ismeri az autonómia román alkotmányjogi akadályait. Vagy mindkettő egyszerre.
Az RMDSZ 1993-ban foglalta be a programjába célkitűzésként az autonómiát. Nem lehetett volna már jóval korábban, évekkel ezelőtt úgy kommunikálni az autonómiáról, hogy „dolgozunk a tervezetén, de a román alkotmány korlátai miatt egyelőre nincs realitása”?
Korábban az alkotmánybíróságnak nem volt olyan döntése, amely egyértelműsítette volna az autonómia alkotmányos akadályait. Az RMDSZ nem csak tavaly, hanem a 2003-as alkotmánymódosításkor is megpróbálkozott az alkotmányos keretek tágításával. De nem volt olyan alkotmánybírósági döntés, amely számomra egyértelműen, meggyőzően azt üzeni, hogy a jelenlegi román alaptörvény foltozgatásával nincs miért foglalkozni. A közösségi jogok bővítésére irányuló valamennyi törekvésünket az alkotmánybíróság a jelenlegi alkotmányhoz viszonyítja és alkotmányellenesnek tartja. És mint mondtam, ez a kulturális, illetve a területi autonómiáról szóló tervezetünkre egyaránt érvényes.
Ha ad absurdum tavaly az alkotmánybíróság elfogadta volna az RMDSZ javaslatait, és most Romániának ezeknek megfelelően módosított alkotmánya lenne, akkor lenne alkotmányjogi akadálya a most közvitára váró autonómiatervezetnek?
Nem lenne. Az RMDSZ javaslatai szerint módosított alkotmány kereteibe ez a tervezet belefér volna. Korábban azon dilemmáztunk, hogy olyan tervezetet készítsünk, amely belekényszeríthető a mostani alkotmány kereteibe, de amelyről mi is tudjuk, hogy számunkra túl kevés. Rájöttünk azonban, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek között nem dolgozható ki olyan jogszabály, amely legalább megközelíti azt, amit mi az autonómiáról gondolunk. Ezért azt a megoldást választottuk, hogy felvázoljuk elképzeléseinket az autonómiáról, és ehhez hozzátesszük, hogy érvényesítésükhöz alkotmánymódosításra van szükség. Ezért a tervezetünket alkotmánymódosító csomaggal együtt terjesztjük a parlament elé. Szerintem jó megoldást választottunk. Egyébként nagyon szívesen meghallgatnám a 25 éve hihetetlenül rugalmasan politizáló Tőkés Lászlónak azokat az érveit is, hogy a mostani alkotmányos keretek közé miként lehet beilleszteni nem csak az RMDSZ tervezetét, hanem az általa képviselt autonómiakoncepciót, amelyet papíron még csak nem is ismerünk.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

Orbán–Kelemen-egyeztetés az elnökválasztásról
Sok sikert kívánt Orbán Viktor kormányfő Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek a romániai államfőválasztáson való részvételéhez kettejük csütörtöki budapesti egyeztetésén.
rbán Viktor arra számít, hogy megerősödik a magyar közösség súlya a román belpolitikában, valamint ésszerűbb alapokra lehet helyezni a magyar–román kapcsolatokat.
„Ebben az időszakban egész Románia figyel, éppen ezért szélesebb körben mutathatjuk meg az erdélyi magyar közösség törekvéseit, érdekeit. Ez a legjobb alkalom arra, hogy elmondjuk, kik vagyunk, és mit akarunk – mondta Kelemen Hunor az RMDSZ tájékoztatása szerint. – El kell mondanunk a román többségnek, hogy mi, magyarok dolgozó, adózó, értékteremtő polgárai vagyunk ennek az országnak, de saját hagyományaink, értékeink és érdekeink vannak. Azért is fontos, hogy jelöltet állítsunk, mert a román politikusok, pártok között egy sincs, amely az erdélyi magyarok specifikus kérdéseire megfelelő választ adna.”
A szövetségi elnök a találkozón elmondta, az erdélyi magyar embereknek meg kell mutatniuk, hogy egy erős közösséget jelentenek, „hogy minket nem lehet megkerülni, amikor az ország jövőjéről döntenek.”
Az RMDSZ elnöke szerint ezért nem lehetséges az, hogy a választások első fordulójában román jelöltet támogassanak az erdélyi magyarok. „Egységes fellépésünkkel akár azt is eldönthetjük a második fordulóban, hogy ki lesz Románia elnöke, és hogyan fogunk élni a következő öt évben. Az elnökválasztás tehát jó alkalom arra is, hogy megmutassuk közösségünk erejét” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az Országházban zajlott tárgyaláson az RMDSZ elnöke és a magyar miniszterelnök általánosságban is áttekintette az aktuális nemzetpolitikai kérdéseket, valamint megállapodtak abban, hogy tovább erősítik a Fidesz és az RMDSZ kapcsolatait.
Mint ismeretes, idén először fordul elő a rendszerváltás óta, hogy két magyar jelölt is el szeretne indulni a romániai elnökválasztáson: Kelemen Hunor mellett Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke is rajthoz állna.
A választójogi törvény értelmében a jelöltek akkor indulhatnak a novemberi választáson, ha szeptember 23-ig 200 ezer támogató aláírást gyűjtenek. Az RMDSZ és a néppárt is elkezdte már az aláírásgyűjtést, utóbbi munkáját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is segíti.
Székelyhon.ro

Szilágyi Zsolt az erdélyi magyarok igényeit tolmácsolja
Az Erdélyi Magyar Néppárt romániai államfőjelöltje, Szilágyi Zsolt augusztus 14-én Marosvásárhelyen ismertette: azért vállalta a novemberi megmérettetést, hogy mozgósítsa az erdélyi magyarságot és képviselje igényeiket.
„Marosvásárhely nélkül nincs erdélyi magyar politika, nincs megmaradás, ez egy olyan bástyája az erdélyi magyarságnak, amely nélkül nincs jövő a szülőföldön” – fogalmazott a marosvásárhelyi Klastrom (Mihai Viteazul) utcai honosítási irodában tartott sajtótájékoztatón az EMNP alelnöke és államfőjelöltje, Szilágyi Zsolt, aki már gyerekként megismerkedett a várossal, a víkendteleppel, a bulevárddal, a Somostetővel, később egyetemistaként időzött többször a településen.
A politikus indulását a novemberi megmérettetésen felelősségnek, közösségszolgálatnak nevezte, annál is inkább, mivel 1996 óta – amikor az erdélyi magyarság először állított romániai államfőjelöltet – először fordul elő, hogy két magyar nemzetiségű személy is részt vesz a választásokon. „Ilyenkor lehetőség nyílik intenzív politikai kommunikációra, amikor az erdélyi magyarság elvárásait ismertetni lehet. Mindeddig Székelyföld autonómia-igényét nem sikerült országos szintre emelni, államfői kampányba bevinni, most ezt teszem. 2012 decemberében vázoltuk elképzelésünket Románia átszervezéséről, föderalizálásáról. Kétségtelen, hogy szövetségi államként Erdély és az ország is sikeresebb lenne, a magyarságnak élhetőbb otthona lehetne. Ha Svájc, Ausztria, Németország vagy az Amerikai Egyesült Államok elégedettek a föderális államszerkezettel, akkor valószínűleg Románia is nyerne az átalakítással. Erdély sokkal jobban teljesítene egy szövetségi államban, ahol a német minta alapján az adók, illetékek egyharmada maradna helyben, egyharmada a tartományban és egyharmada menne a szövetségi kasszába. Érvényesülne az aki többet dolgozik, az éljen kicsit jobban elv, és a korrupcióra is hathatós válasz lenne a fiskális föderalizmus” – fogalmazott Szilágyi Zsolt.
Szerinte két magyar jelöltnek is annyi esélye van, mint egy magyar indulónak az államelnök-választásokon, de a kettő több mint egy alapon több szavazatot tudnak megmozgatni, és amennyiben több magyar megy el választani, akkor nő a magyarság szavazati súlya, és kérésére felfigyelnek akár külföldön is. Most nincs 5 százalékos küszöb, az egész ország egyetlen választókerület, tehát tényleg minden szavazat ugyanannyit ér. „Jelöltségem nem egyéni és nem pártügy, hanem azoknak az ügye, akik hisznek abban, hogy Erdély többet érdemel, hisznek Székelyföld autonómiájában, ahol meg lehet maradni magyarnak, és hisznek a jobb életben. Nem valaki ellen, hanem a magyar közösségért indulok” – ismertette a néppárti alelnök, aki elmondta: az elmúlt néhány napban, amióta gyűjtik az aláírásokat, sokan biztosították támogatásukról kézjegyükkel, és a szeptember 23-ai határidő előtt meglesz az induláshoz szükséges 200 ezer aláírás, amelyeket több ezer önkéntes gyűlt.
„Ha nem most, akkor mikor? Ha nem mi, akkor ki?” – mondta az indokról egyik kollegáját idézve Szilágyi, aki Cseh Gábor Maros megyei EMNT-elnök szerint minden idők legjobb államelnök-jelöltje. Szilágyi Zsolt indulását az államfőválasztáson a Klastrom utcai irodában naponta 9 és 17 óra között lehet aláírni, az önkéntesek pedig már utcákon, illetve lakásokon kopogtatva és falvakon is gyűjtik a támogatásokat – ismertette Portik Vilmos megyei Néppárt-elnök.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro

Ideje a megmérettetésnek
A párt országos választmányának múlt vasárnap ismertetett szándéka szerint az Erdélyi Magyar Néppárt saját jelöltet indít a novemberi államelnök-választáson.
Tudjuk, az RMDSZ 1996 óta – aktuálpolitikai megfontolásokból – minden egyes alkalommal saját jelöltet állított. A mindenáron kormányzásra törő „szövetség” alkupozícióinak erősítését remélte ezáltal, s reméli ezúttal is. Az, hogy 1996 és 2009 között a felére csökkent a jelöltjére leadott szavazatok száma, a jelek szerint senkit nem aggaszt az RMDSZ-ben.
A Néppárt nyilván nem a fenti megfontolásokból döntött a jelöltállítás mellett. Talán az EP-választásokról való – komoly presztízsveszteséggel járó – távolmaradását próbálja valamiképpen feledtetni. Egyben pedig egyértelművé tenni, hogy a távolmaradás oka nem az attól való félelem volt, hogy nem lennének képesek a szükséges 200 ezer támogató aláírást összegyűjteni. Milyen lehetséges érvek szólnak a jelöltállítás mellett? Elsősorban azok a médiaszereplési lehetőségek, amelyek által a jelölt és az őt támogató erők ismertethetik – ebben az esetben elsősorban a román választópolgárok előtt, de a magyar közösség felé is – az általuk szorgalmazott különböző autonómiaformákra, illetve a többség-kisebbség, azaz a román–magyar viszony rendezésére vonatkozó elképzeléseiket.
Nem mellékes az sem, hogy nyílt színvallásra kényszeríthetik az utóbbi időben az RMDSZ-szel önfeladó módon kollaboráló Magyar Polgári Pártot, amely nem térhet ki a döntés elől: megmarad végérvényesen – és kiszolgáltatottan! – a „Nagy Testvér” árnyékában, amelynek alternatívájaként képzelték el megalakítói, vagy rendezi viszonyát a vele – legalábbis nyíltan ezt még senki sem cáfolta – azonos értékeket valló és célokat követő Néppárttal.
Tusványoson megtörtént az első, igaz, tétova, de nagy lelkierőt követelő lépés: a Néppárt elnöke elismerte, hogy elhamarkodott, kellően át nem gondolt lépés volt a pártalapítás. Azóta az MPP térfelén pattog a labda… Még az MPP vezetői előtt is evidenciának kell lennie – amíg ezt nem ismerik el, addig inkább az RMDSZ felé navigálnak –, hogy az erdélyi magyar politikában igenis meglévő törésvonal az autonomisták és a kollaboránsok, az elvi politikát követők és a román hatalomba beépülők között húzódik, s ezért minél hamarabb tiszta vizet kell önteni a pohárba. Mindenesetre komoly erőpróba már a jelöltállításhoz szükséges támogató aláírások összegyűjtése is. Ha erre képes lesz a Néppárt, már az erkölcsi győzelemnek számít. Magán a választáson pedig, ha annyi voksot gyűjt majd, mint ahány aláírást, már bizonyíthatja, helye van az erdélyi magyar politikai porondon.
És végül néhány szót a jelölt személyéről. Szilágyi Zsolt egyike a rendszerváltás utáni időszak legtehetségesebb, legfelkészültebb politikusainak. 1990-től 2004-ig tagja a román törvényhozásnak, 1996-tól az RMDSZ Reform Tömörülés nevű belső ellenzéki csoportosulásának meghatározó egyénisége. A Magyar Polgári Szövetség és a belőle kinövő párt alelnöke, majd az Erdélyi Magyar Néppárt alapítója és alelnöke. Egy sikeres választási szereplés után személye körül szerveződhet újra az erdélyi magyar nemzeti, konzervatív, polgári oldal.
Szentgyörgyi László, Székelyhon.ro

Az SZNT nem döntötte el, melyik államfőjelöltet támogatja
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) még nem döntötte el, hogy az RMDSZ jelöltjét, Kelemen Hunort, vagy EMNP jelöltjét, Szilágyi Zsoltot támogatja a novemberi romániai elnökválasztáson.
Ezt Izsák Balázs jelentette ki a maszol.ro-nak pénteken, a Szilágy Zolttal tartott talákozója után. Lapunk azért kereste meg az SZNT elnökét, mert a tárgyalásaikról kiadott néppártos közlemény szerint Izsák támogatásáról biztosította az EMNP államfőjelöltjét.
Mint ismert, korábban az EMNP Izsák Balázst felkérte, hogy legyen a párt államfőjelöltje. Ezt a kérést Izsák elhárította. „Arra hivatkozva, hogy az SZNT kizárólag az autonómia-törekvésekkel kíván foglalkozni, Izsák nem fogadta el a Néppárt ajánlatát, de támogatásáról biztosította Szilágyi Zsoltot” – olvasható a kettejük találkozójáról szóló EMNP-közleményben.
Izsák Balázs a maszol.ro-nak elmondta, Szilágyi Zsolt kérésére találkozott a Néppárt jelöltével. Tájékoztatása szerint az EMNP közleményét nem olvasta, de a tárgyaláson az nem hangzott el, hogy az SZNT az EMNP politikusa mellé állna az elnökválasztáson. „Csak azt mondtam el neki, hogy melyek lesznek a székelyföldi autonómia népszerűsítésével kapcsolatos elvárásaink a két magyar államfőjelölttel szemben” – magyarázta.
Izsák közlése szerint az SZNT hétfőig levélben hozza nyilvánosságra elvárásait. „Ha ezeknek mindkét jelölt megfelel, akár mindkettőt támogatjuk. Akkor még azt is vállalom, hogy mindkettejük kampányára elmenjek” – fogalmazott.
Kérdésünkre, hogy ezek szerint az EMNP valótlanságot állított a közleményében, az SZNT elnöke kijelentette: „Mivel felsoroltam neki az elvárásaimat, Szilágyi Zsolt úgy gondolta, hogy ezeknek megfelel. Ezért a közlemény megelőlegezi a válaszát annak a levélnek, amelyet hivatalosa még nem írtunk meg”.
Cs. P. T.
maszol.ro

Először játszott hazai pályán a székely labdarúgó válogatott
Először játszott hazai pályán a székely labdarúgó-válogatott, ellenfele a kárpátaljai Beregszász labdarúgócsapata volt. A székelyföldi válogatott legfontosabb célkitűzése, hogy nemzetközi szinten is elismerjék őket, de ugyanakkor a székely autonómiára is szeretnék felhívni a világ figyelmét.
A Székelyföld Labdarúgó Egyesület februárban nyert felvételt a nemzetközi Nouvelle Federation-Board szervezetbe, amely tartományokat, autonóm területeket, illetve el nem ismert országokat támogat. „Úgy gondolom, hogy mindenkinek joga van az önrendelkezéshez, ez egy alapvető jog és az ilyen és ehhez hasonló események nagyon jó alkalmak arra, hogy egy nép a kultúráját, a nyelvét, vagy akár a sportbeli teljesítményeit is megismertesse a nagyvilággal” – fogalmazott Jean Luc Kit, a nemzetközi szervezet főtitkára.
A székely labdarúgó-válogatott létrejöttét már több ízben nehezményezték Romániában. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke úgy véli, a román politikusokat azért zavarja a focicsapat, mert ők már a közelgő székely autonómiának a hírvivői. „Sokan minket itt egy nemzetbiztonsági kockázatként kezelnek, ez azonban nagyon torz prizma, amit meg kell változtatni, és hogyha megszokják, hogy a székelyek nemcsak a zászlójukra és a kürtöskalácsra, hanem a sportteljesítményeikre is büszkék, akkor jobban el fognak bennünket fogadni. Én azt hiszem, hogy a székely autonómia a politikusoknak ugyanolyan cél, mint a székely válogatottnak a gól berúgása. Úgyhogy: Hajrá Székelyföld!” – mondta Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke.
A két labdarúgócsapat tagjai úgy fogalmaztak, őket leginkább a teljesítmény, illetve az összetartozás ösztönzi a mérkőzéseken, de büszkék arra, hogy a sport által külföldön is megismertethetik a magyarság legfontosabb célkitűzéseit. „A foci amúgy is az embereket összehozza és ha nem más, akkor legalább ez tartsa össze a magyarokat, mert ilyen időkben nagyon nehéz összetartó népnek lenni” – fogalmazott Sárközi István, az FC Beregszász játékosa. „Örvendünk, hogy megalakult ez a csapat, reméljük, hogy minél több mérkőzésünk lesz és valahol még hivatalos meccseket is fogunk tudni játszani” – mondta Szőcs Lóránd, a székelyföldi válogatott csapatkapitánya. A Székelyudvarhelyen rendezett találkozón a székely labdarúgó-válogatott 5–0-ra győzte le a kárpátaljai csapatot.
mno.hu / Hír Tv, Erdély.ma

Aláírásgyűjtés: egymásra mutogat az RMDSZ és az EMNP
Több olyan panasz is érkezett az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetéhez, amelyek alapján az EMNP által aláírásokra megbízottak becsapják a választópolgárokat – áll az RMDSZ közleményében, amelyet az EMNP kézdiszéki elnöke aljas támadásnak minősít.
Miután az RMDSZ mellett az EMNP is jelöltet indítana az államelnöki választáson, Háromszéken úgy gyűjtenek aláírásokat, hogy nem teszik nyilvánvalóvá, Szilágyi Zsolt EMNP-s államelnök-jelöltnek kérik a támogatást – áll az RMDSZ közleményében.
Grüman Róbert, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke felháborítónak és szégyenletesnek minősítette az esetet. „Az EMNP már számos alkalommal bebizonyította, hogy képtelen tisztességes szándékkal és módszerrel érvényesülni, de ez már több a soknál. Lehet, hogy pár nap alatt csalással több aláírást gyűjtöttek, de abba nem gondolnak bele, hogy ezzel csak még alább ássák magukat, illetve még több ember bizalmát veszítik el” – fogalmazott az ügyvezető elnök, aki hozzátette, hogy Felsőrákoson, Kézdivásárhelyen és Kisbaconban is többen panaszkodtak, hogy az EMNP megbízottjai azt hangoztatták: „Egyetlen magyar jelölt indul a közelgő államelnöki választáson”.
Mint ismeretes, már hétfőtől mind az RMDSZ, mind pedig az EMNP önkéntesei házról-házra járnak a Kelemen Hunor (RMDSZ), valamint Szilágyi Zsolt államelnök-jelöltet (EMNP) támogató aláírásokért Háromszéken, ugyanakkor a pártok irodáiban is megtalálhatók és aláírhatók az ívek. Ezen felül az RMDSZ jelöltjét támogatók a polgármesteri hivatalokban, tanácsosoknál és falufelelősöknél, továbbá a párt tisztségviselőinél is kérhetik az ívet. Az Erdélyi Magyar Néppárt pedig az elkövetkezendőkben standokat állít ki a háromszéki városokban, ott gyűjtve az aláírásokat Szilágyi Zsolt államelnök-jelöltnek.
Benedek Erika: ez az egész az RMDSZ diverziója
Benedek Erika, az EMNP Kovászna megyei elnöke az RMDSZ háromszéki szervezete által kiadott közleményre reagálva portálunknak azt mondta, hogy az aláírásokat gyűjtő önkénteseik azt kapták feladatul, hogy Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje számára gyűjtsenek támogató aláírásokat, és egyetlen feladat-megbeszélésen sem szerepelt az az útbaigazítás, hogy valótlanságot állítsanak akár az államelnök-választást illetően, akár az induló magyar jelöltek számának tekintetében.
Benedek Erika leszögezte: nyilvánvalóan kampány van, de a politikában, a kampányban is kellene tartani egy etikai mércét. „Feltételezem, hogy az RMDSZ aláírásai nem gyűlhetnek megfelelő számban, mert nagyon pánikhangulatot érzek. Tamás Sándortól is folyamatosan kapjuk a félrevezető szőnyegbombázásos sms-üzeneteket, látom Grüman Róbert is ezt teszi. Az EMNP etikája alatti ez, mert azt gondolom, hogy ez manipuláció és félrevezetés. Mi ezekkel az eszközökkel nem élünk. Viszont azt gondolom, az RMDSZ-től ez természetesnek vehető, hogy megvezeti az embereket, hiszen huszonöt éve ezt teszi” – fejtette ki.
Aljas, rosszindulatú támadásnak minősítjük az RMDSZ háromszéki szervezete által kiadott sajtónyilatkozatot az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban – nyilatkozta portálunknak Johann Taierling. Az Erdélyi Magyar Néppárt kézdiszéki elnöke elmondta: „az EMNP önkéntesei tudják, hogy két jelölt indul. Az aláírási ívre fel van tüntetve a párt neve és logója, valamint a jelölt neve is. Az aláírónak így szembeszökő, hogy kinek ír alá. A személyek önkéntesen írják alá az ívet, senki nem győzködi, vagy kényszeríti az aláírásra” – mutatott rá.
Taierling az RMDSZ háromszéki szervezetének és Grüman Róbertnek megfogalmazott üzenetében úgy véli: „bőven jut elég aláírás mindkét párt részére, hiszen még mindig él Erdély-szerte 1,2 millió magyar. Ugyanakkor megértjük frusztráltságukat, hogy közel 25 év monopólium után versenyhelyzetben kerültek, és így nehezebb megtartani a biztos fölényüket. De megkérjük, tartózkodjanak a rágalmaktól. Az RMDSZ jelen pillanatban nincs olyan erkölcsi helyzetben, hogy erkölcsösségre, becsületességre intsen egy másik pártot, miután több politikusát korrupció vádjával vizsgálja a DNA és némelyik esetében vádat is emeltek. Kezdetben saját »udvarukon« illene rendet rakni és aztán meginteni a konkurens felet”.
Bencze Melinda, Szabó Enikő
Székelyhon.ro

Vita az aláírásgyűjtés körül
Félrevezeti az embereket az Erdélyi Magyar Néppárt, a Szilágyi Zsolt jelöltségéhez szükséges aláírásokat gyűjtő önkénteseik azt állítják, egyetlen magyar jelölt indul az őszi államfőválasztáson – állítja szombaton kiadott közleményében az RMDSZ háromszéki területi szervezete. A Néppárt megyei vezetői cáfolták az RMDSZ állításait, és hangsúlyozták: tiszteletben tartják a választópolgárok opcióit.
Az RMDSZ közleménye szerint több panasz érkezett hozzájuk, hogy az EMNP aláírásgyűjtői nem teszik nyilvánvalóvá: Szilágyi Zsolt támogatását kérik, így becsapják a politikában kevésbé jártas személyeket. Grüman Róbert, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke felháborítónak tartja a történteket. „Szégyenletes, hogy egy magyar politikai párt odáig süllyedjen, hogy hazugsággal, átjátszva az embereket próbál érvényesülni” – idézi szavait a közlemény. Példaként Kézdivásárhelyt, Felsőrákost, Kisbacont említi, ahol a Kelemen Hunor részére aláírást gyűjtő személyeknek többen panaszkodtak, hogy ők az RMDSZ-t akarják támogatni, alá is írtak egy ívet abban a hiszemben, hogy a szándékuknak megfelelő személyt támogattak, de mint kiderült, a másik párt jelöltjének írtak alá.
Benedek Erika, az EMNP háromszéki elnöke közleményben szögezte le: önkénteseik azt kapták feladatul, hogy Szilágyi Zsolt számára gyűjtsenek támogató aláírásokat, és egyetlen feladat-megbeszélésen sem szerepelt az az útbaigazítás, hogy valótlanságot állítsanak az államelnök-választást illetően, akár az induló magyar jelöltek számának tekintetében. „Az ilyen esetektől teljes mértékben elhatárolódunk. Mi a választópolgárok politikai opcióit tiszteletben tartjuk, sem önkénteseink által, sem pedig SMS-ekben elküldött szőnyegbombázással nem kívánjuk őket manipulálni” – áll a dokumentumban. Kifejti még: nem arra alapoztak, hogy az RMDSZ-hez 25 éve hű választók támogató aláírásait és szavazatát bármilyen fondorlattal is megpróbálják megszerezni. „Mi azokra alapozunk, akik a Néppárt célkitűzéseivel értenek egyet, valamint azokra, akik kiábrándultak az RMDSZ két és fél évtizedes »érdekérvényesítő« politizálásából” – írta. Johann Taierling, az Erdélyi Magyar Néppárt kézdiszéki elnöke aljas, rosszindulatú támadásnak minősítette az RMDSZ állításait. Hangsúlyozza: az aláírási íveken szerepel a párt neve és logója, valamint a jelölt neve is. Arra kéri az RMDSZ-t, tartózkodjék a rágalmaktól.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ha Svájcnak jó, nekünk se lenne rossz
Ha Svájc, Ausztria vagy épp az Amerikai Egyesült Államok elégedett a föderális államszerkezettel, akkor valószínűleg Románia is nyerne az átalakítással – mondta Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államelnökjelöltje csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Néppárt és Cseh Gábor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei elnökei, valamint Kirsch Attila honosításért felelős irodavezető társaságában tartott sajtótájékoztatót Szilágyi Zsolt államelnökjelölt Marosvásárhelyen. A Néppárt jelöltje elmondta: a kampány alatt tapasztalható intenzív kommunikációs időszakot arra szeretnék felhasználni, hogy elmondhassák az autonómiáról és a föderalizmusról alkotott véleményüket. Utóbbiról Szilágyi úgy vélekedik, hogy ami a világ számos pontján – Svájctól az Amerikai Egyesült Államokig – már egy kipróbált és sikeresen működő államszerkezeti modell, az Romániában is éreztetné pozitív hatásait. Szilágyi Zsolt jelöltségét nem tekinti pártügynek, és kihangsúlyozta, hogy nem egy másik államelnökjelölt ellenében, hanem az erdélyi magyarság érdekében indul a választáson. Azáltal, hogy a Néppárt a pluralizmus szellemében megteremtette a választás lehetőségét, Szilágyi nagyobb esélyt lát arra, hogy a novemberi voksoláson a korábbiakhoz képest több magyar választópolgár járul az urnákhoz. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az induláshoz szükséges 200 ezer aláírást több ezer önkéntes gyűjti Erdély-szerte. Az első visszajelzések bizakodásra adnak okot, de továbbra is várják az önkéntesek jelentkezését, akik munkájukkal segítenének az aláírásgyűjtésben.
Cseh Gábor minden idők legjobb államelnökjelöltjének nevezte Szilágyit, kihangsúlyozva, hogy a Néppárt jelöltjét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is támogatja. Az EMNT Maros megyei elnöke ugyanakkor elmondta: szeretettel várnak mindenkit az augusztus 20-án megszervezésre kerülő Szent István-napi ünnepségre.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
Népújság (Marosvásárhely)

Izsák: a mi álláspontunk a mi közleményünkből kellene eljusson a közvéleményhez
Annak örvendenénk, ha a mi álláspontjaink a mi közleményeinkből jutnának el a közvéleményhez, reagált a Transindex megkeresésére Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Az SZNT elnökét annak a kapcsán kérdeztük, hogy a hétvégén az EMNP közleményben állította, hogy Izsák Balázs támogatja Szilágyi Zsolt EMNP alelnök államfőjelöltségét, amit az SZNT elnöke később cáfolt.
„A mi hozzáállásunk az államelnök-választással kapcsolatban világosan meg van fogalmazva és nyilvános. Az állásfoglalásunk címe: Egymillió szavazatot az autonómiára. Szerintem nem teljesíthetetlen és remélem, hogy mindkét jelölt teljesíti is azt. Mi tíz esztendő alatt egyszer sem támogattunk jelölteket, mi célokat támogatunk, ugyanis mi nem párttámogatásra jöttünk létre” – mondta.
Izsák elmondta, hogy azt szeretnék, ha minden közéleti eseményből az autonómia gondolata jönne ki győztesen. „Mi nem változtunk, ugyanúgy gondolkodunk most is, mint a Székelyek Nagy Menetelésének a megszervezésekor. Akkor is szükség volt arra, hogy mindenkivel tárgyaljunk, ha úgy tetszik, támogassuk a részvételüket, ahhoz, hogy eljussanak oda az emberek és a pártvezetők is. Nagy szükség van arra, hogy a román közvélemény megérthesse, hogy az autonómia nem ellentétes a románság érdekeivel. Egy államelnök-választási kampány kiváló lehetőség erre, mert arra odafigyel a közvélemény és a román sajtó is. Senki nem mondhatja egyik magyar jelöltnek sem, hogy ne lenne jogosult vagy kevésbé lenne jogosult az indulása, mint a másik. Azonban szerintünk fontos, hogy mindkettő megértse, hogy milyen nagyszerű lehetőség rejlik ebben és akár egymás érveit segítve, kiegészítve tudják az autonómia ügyét szolgálni. Egyben azt is el lehetne érteni, hogy a magyar szavazókat minden eddiginél nagyobb mértékben lehessen mozgósítani” – magyarázta Izsák. Hozzátette, hogy nagyon szeretnék, ha a jelöltek is megértenék ezt és ennek megfelelően tudnának együttműködni kampányban, valamint annak a megszervezésében is. (hírszerk.)
Transindex.ro

Szilágyi Zsolt: Az autonómia megvalósítható
Az EMNP felvállalja az SZNT autonómiastatútumának képviseletét – közölte Szilágyi Zsolt néppárti államelnökjelölt Izsák Balázs SZNT-elnökhöz írott válaszában, egyetértéséről és támogatásáról biztosítva az autonómiaküzdelemben.
Ugyanakkor segítséget is kért a jelöltállításhoz szükséges 200 ezer támogató aláírás begyűjtésére, „hogy a novemberi választásokon és az azt megelőző kampányban legyen végre olyan jelölt, aki képviseli az SZNT autonómiatervezetét”. Az EMNP-s politikus arra a levélre válaszolt, amelyben Izsák Balázs azt kérte a romániai államelnök-választáson induló magyar jelöltektől: fogadják el közös alapként a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútumát. Szilágyi emlékeztetett arra, hogy az SZNT tervezetét Toró T. Tibor néppárti elnökkel és négy másik képviselővel együtt (akkor még az RMDSZ-frakció tagjaiként – szerk. megj.) már 2004-ben a bukaresti törvényhozás elé vitték, és továbbra is úgy gondolják, hogy az autonómia a jelenlegi alkotmányos keretek között megvalósítható. Tavaly októberben a Székelyek nagy menetelésén példás egység szerveződött az autonómia körül, és ezt az egységet az EMNP messzemenően támogatja – írja Szilágyi, hangsúlyozva: ahogy az elmúlt években is tették, továbbra is vállalják az SZNT autonómiastatútumának képviseletét, és a kampány során mindent megtesznek az erdélyi magyarság jogos autonómiaigényének megjelenítéséért. Megemlíti, hogy „vannak olyanok, akik pártstratégiai szempontokat követve megpróbálják megbontani az autonómia körül kialakult egységet”, de bízik abban, hogy az EMNP és az SZNT együttműködése előremozdítja az önrendelkezés ügyét.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Forrásmegvonással sújthatják a Néppártot
Annyira ellenezte egy EMNP-s államelnökjelölt indítását az idei választásokon Orbán Viktor, hogy forrásmegvonással fenyegette meg a pártot – közli bizalmas értesülésekre hivatkozva a Transindex.
A portál szerint a néppárti jelöltállításról a magyar miniszterelnök a tusványosi szabadegyetemen szerzett tudomást, de hiába fenyegetőzött anyagi szankciókkal. Tusványoson Toró T. Tibor EMNP-elnök úgy nyilatkozott: nem Budapest fogja eldönteni, hogy állíthat-e államelnökjelöltet a Néppárt, amelyet a Fideszhez régi kapcsolat fűz, de ezt stratégiai célok határozzák meg, és nem feltétlenül az aktuális politikai konjunktúra. Arra a kérdésre azonban kitérő választ adott, hogy akár szembe is lehet menni a Fidesszel. A Néppárt később nevesített államfőjelöltje némely források szerint találkozót kért Orbán Viktortól, miután a magyar kormányfő múlt héten találkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel (megállapodtak, hogy tovább erősítik a Fidesz és az RMDSZ kapcsolatait), és bár korábban a Fidesz az EMNP-t nevezte meg stratégiai partnerének, Szilágyi Zsolt fogadását Budapestről elutasították. A Néppárt cáfolja, hogy találkozót kért volna.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szilágyi Zsolt: magyar a magyarnak szövetségese kell legyen
Az őszi államfőválasztáson két magyar párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is indít jelöltet, akiknek, ahogy a többi jelöltnek is 200 ezer aláírást kell összegyűjteni, ahhoz, hogy induljanak a választáson.
Már az aláírásgyűjtés körül is vita van, de a felröppenő hírek szerint a magyar kormányfő nem támogatja az EMNP részvételét az államfőválasztáson.
A kialakult helyzetről Ionescu Nikolett, a Kossuth Rádió munkatársa Szilágyi Zsoltot, az EMNP államfőjelöltjét kérdezte.
Szilágyi Zsolt szerint azzal mindenki tisztában van, hogy nem lehet egy erdélyi magyar Románia államfője, viszont a kampány során a magyar jelölt megjelenítheti az erdélyi magyarok igényeit, az autonómiaprogramot, és azt, hogy mit várnak el az erdélyi magyarok a román államtól. Az EMNP jelöltje egy őszinte párbeszédben reménykedik a román társadalommal az autonómiaprogramról, illetve Románia föderalizálásáról.
Arra a kérdésre, hogy miért jó az, az erdélyi magyarság számára, ha két magyar államfőjelölt van, Szilágyi azt mondta: két hang erősebb, mint egy hang, ez a helyzet egy nemes versenyt eredményezhet, ebből csak nyerhetnek a magyarok.
Az indulásához szükséges aláírásgyűjtésről Szilágyi bizakodóan azt mondta, hogy visszajelzések alapján már a határidő előtt sikerül összegyűjteni a törvény által kért 200 ezer aláírást.
Arra a kérdésfelvetésre, miszerint az erdélyi magyar sajtó szerint a magyar miniszterelnök nem támogatja, hogy az EMNP jelöltet indítson az államfőválasztásra, és, hogy Orbán Viktor nem is fogadta Szilágyi Zsoltot, az EMPN jelöltje azt mondta: ő többször találkozott a miniszterelnökkel, közöttük egy korrekt partneri viszony van és nem érdemes foglalkozni az RMDSZ tulajdonában levő sajtó méregkeverésével.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének kezdeményezéséről, miszerint a két magyar jelöltnek, az autonómia hirdetésének jegyében össze kellene fognia. Szilágyi Zsolt azt mondta: az SZNT autonómia-tervezete az EMNP teljes támogatását élvezi, az SZNT nélkül nagyon nehéz lenne az autonómiaharc, az aláírásokat pedig az ők segítőikkel gyűjtik. Magyar a magyarral össze kell fogjon, magyar a magyarnak szövetségese kell legyen a székely autonómiáért, ennek pedig az a feltétele, hogy mindegyik egyformán akarja az autonómiát, és inkább a magyar politikus társát tekintse partnernek, mintsem a bukaresti pártokat – fogalmazott az EMNP államfőjelöltje.
Kossuth Rádió, Erdély.ma

Kolozsvár, az apolitikus
Politikamentes legyen a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozata, vagy sem? A kérdés így, vagylagosan megfogalmazva, belátom, nem életszerű.
A politikusok ugyanis köztünk járnak, s ha valaki összefut Kelemen Hunorral vagy Szilágyi Zsolttal a Farkas utcai vásársoron, aligha arra gondol elsősorban, hogy milyen érdeklődve nézi a portékát ez a két szimpatikus férfi. Már persze, aki ismeri és felismeri őket. Hiába, így van ez kódolva, s legalább annyira keresgélhetjük a hibát magunkban, mint amennyire haragszunk ilyenkor a politikusok imázsformálóira. A kampányidőszakok emelt szintű „mérgezettségi” fokáról nem is beszélve.
Más kérdés persze, ha az esti rockbanda frontembere két szám között arra buzdít, hogy tapsoljuk meg a háttérben szolidan bulizó elnökjelöltet. Ilyenkor ugyanis még kevésbé hiszi el bárki is, hogy az illető diszkrét elvegyülési szándékkal ácsorog a decibelek között. A frontembernek persze két gyémántkemény gitárfutam között is jogában áll kifejezni politikai preferenciáit, egyebet nem kockáztat vele, mint a beskatulyázást, illetve azt, hogy jövőre nem hívják meg a szervezők.
De ez is csak részben lehet igaz, hála istennek leáldozóban a politikai korrektség sehová nem vezető trendje, legyen csak nyugodtan véleményünk, arcunk, karakterünk. Alaposan meggondolandó kérdés viszont, hogy ildomos-e meggyőződéseinket valamennyi jelenlévő arcába vágni egy olyan rendezvényen, ahol a többség a legkevésbé sem erre vágyik. Ilyenkor talán valóban többet jelent a kevesebb, a visszafogottság, a másik tisztelete, csupa olyan humán-erőforrási befektetés, amely nem hoz azonnali, melegházi termést.
Kolozsvár bámulatoson kivirágzó magyar napjai igazából csak most kezdődnek. Kedden még épültek a standok, eddig elsősorban a falak mögött kaphatták be az első kultúrfalatokat az arra vágyók. Mától azonban utcára vonul a város, s mellette fél Erdély. Kétségtelenül remek terep politikai tőkekovácsoláshoz. De leginkább ahhoz, hogy jól érezzük magunkat egymás, valamint Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt társaságában.
Csinta Samu,Krónika (Kolozsvár)

„Aki Kelemenre szavaz, az Pontára szavaz”
Optimista hangvételű sajtótájékoztatón ismertette terveit tegnap Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államelnökjelöltje egy tegnap, nagyváradon megtartott sajtótájékoztatón, melyen részt vett Csomortányi István az EMNP Bihar megyei elnöke is. Szilágyi elmondta, első ízben adatik meg az erdélyi magyarságnak, hogy valóban választhasson, hiszen első alkalommal alakult úgy az államelnök-jelölti lista, hogy azon két erdélyi magyar is szerepel. Persze felvetődik a kérdés, mit is keres, egy, vagy éppenséggel két magyar a román elnöki posztért való versengésben, azonban mindenki számára világos, a jelöltek ez esetben arra fektetik a hangsúlyt, hogy tabuk nélküli dialógusban ismertessék Erdély jövőjével, az itteni magyarság sorsával kapcsolatos terveiket. Az EMNP-nek 200 ezer aláírást kell összegyűjtenie, hogy Szilágyi indulhasson az államelnöki választáson, s mint azt Csomortányi elmondta, eddig a vártnál jobb eredményt, azaz több aláírást értek máris el, csak Biharban tegnapig 10 ezer aláírás gyűlt össze. Az EMNP jelöltje elmondta, tisztában vannak azzal, az RMDSZ kisebbségellenes politikája nagyon sok erdélyi magyarnak vette el a kedvét a szavazástól, a tulipános pártapparátus pedig szinte automatikus szavazásra szoktatta szavazótáborát, de ha a polgárok nyitott, tabuktól mentes terveket ismernek meg az autonómiáról, a kisebbségi jövőről, remélhetőleg ismét hajlandóak lesznek szavazatokkal is irányítani sorsukat és jövőjüket. Arra kérdésre, igaz az, amit az RMDSZ-közeli Transidex hírportál tegnapelőtt nyilvánosságra hozott, miszerint a Fidesz és maga Orbán Viktor magyar kormányfő „támogatásmegvonással fenyegette” meg a néppártot, ha önálló jelöltet indít, Szilágyi azt felelte, ez az egész olcsó spekuláció, ami azt bizonyítja, hogy az RMDSZ tisztában van azzal, hogy nem jól áll a szénája az erdélyi szavazók előtt. Az, hogy Kelemen Hunor a múlt heti Orbán Viktorral való találkozójával is igyekszik kampányolni, nem más, mint kétségbeesett kampányfogás, hiszen a Bálványosi Nyári Egyetemen az RMDSZ vezetőjének nem sikerült a magyar miniszterelnökkel találkozzon. Egy legyen világos, sommázott Szilágyi, aki most Kelemen Hunorra adja a voksát, az a szociáldemokrata Victor Pontát támogatja.
Szőke Mária, Reggeli Újság (Nagyvárad)

Belföldi hírek
A Kárpát-medence kenyere Kolozsváron
Kolozsváron a Magyar Napok keretében szelték meg és osztották ki tegnap a Kárpát-medence kenyerét, amelyet kunsági búza, vajdasági kovász, erdélyi só, kárpátaljai forrásvíz, valamint felvidéki és erdélyi burgonya felhasználásával sütöttek Szolnokon.
A nemzetiszín szalagokkal átkötött, kétszáz kilós kenyeret tíz önkéntes vitte fel a Kolozsvár főterén felállított színpadra. A kenyeret az erdélyi történelmi magyar egyházak képviselői szentelték meg. A kolozsvári kenyérszegés kezdeményezője, Kovács Sándor, Jász-Nagykun-Szolnok megye közgyűlésének elnöke ünnepi beszédében úgy vélekedett: a kenyér azt jelképezi, hogy a magyarok, ha összefognak, nagy dolgokra képesek. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a kenyér legfontosabb üzenetének tartja a nemzet önmagába vetett hitét, amely által valamennyi Kárpát-medencei régió álmai megvalósulnak. Az EMNP elnöke, Toró T. Tibor a marosvásárhelyi Új Kenyér Ünnepén vett részt, Szilágyi Zsolt, a párt államfőjelöltje a Szent István-napi néptánctalálkozón mondott ünnepi beszédet.
Új művelődési minisztert javasol az RMDSZ
Az RMDSZ „az elkövetkező napokban” javasol új művelődési minisztert, mivel a szövetség sok vezetője nem tartózkodott itthon az elmúlt időszakban – közölte Borbély László politikai alelnök, hangsúlyozva, hogy az államelnök szubjektív okokból utasította el Bíró Rozália kinevezését. Leszögezte: „második javaslatunkat az alkotmány értelmében nem is lehet már visszautasítani, de olyan jelöltünk lesz, aki reményeim szerint – az eddigi művelődési minisztereinkhez hasonlóan – becsülettel fogja képviselni mind a többség, mind a kisebbségek kultúráját”. A közismertséget Borbély nem tartja a jelölés elengedhetetlen kritériumának. „Elemezni fogjuk a helyzetet. Én úgy gondolom, hogy jó miniszter kell legyen. Van némi tapasztalatom, és tudom, hogy annak, aki egy minisztérium élére kerül, elsősorban jó szervezőkészsége kell hogy legyen, jó menedzsernek kell lennie, kevésbé politikusnak. Biztosan megfelelő javaslatunk lesz” – vélekedett. A művelődési miniszteri teendőket még mindig a tisztségből leköszönt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök látja el, mert Traian Băsescu államelnök két héttel ezelőtt – a román nyelv nem megfelelő ismeretére hivatkozva – elutasította Bíró Rozália RMDSZ-es szenátor kinevezését a tárca élére.
Minden visszafizetésre nincs amnesztia
A kormány nem minden jogtalanul felvett öregségi vagy gyermeknevelési járulékot enged el az érintetteknek a héten elfogadott törvénytervezetével, csupán azokat a különbözeteket törli el, amelyeket az érintetteknek a törvény életbe lépése után kellett volna visszafizetniük – figyelmeztetett tegnap Borbély László, aki szerint az RMDSZ többször is jelezte, hogy nem a nyugdíjasokat kellene terhelni a különböző nyugdíjtörvények és minisztériumi utasítások alkalmazása nyomán rosszul kiszámított járulékok visszafizetésével.
Kifütyülték a kormányfőhelyettest
Kifütyülte tegnap Liviu Dragnea kormányfőhelyettest Piteşti-en az Arpechim kőolaj-finomító néhány volt alkalmazottja, akiket arra köteleztek, hogy visszafizessék az OMV olajtársaságnak a több évvel azelőtt felvett bérpótlékokat. Dragnea – aki néhány iskolabusz átadására utazott Argeş megyébe – megígérte, hogy tárgyalni fog az adósságok újraütemezéséről, és megpróbál több éves törlesztést kialkudni a cégtől. Az elégedetlen munkavállalói csoport a megyeháza előtt várta. Érdekeiket egy civil szervezet védi, de mindeddig nem jártak sikerrel. Az OMV Petrom társaság a már 2009-ben bezárásra ítélt Arpechim több száz volt és jelenlegi alkalmazottjától peres úton követelte vissza a karácsonyi, húsvéti, szakmai ünnepeken az akkor érvényes kollektív munkaszerződés szerint kiosztott pénzeket, és mivel a bíróság a vállalatnak adott igazat, a dolgozók öt- és húszezer lej közötti összegeket kötelesek visszafizetni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyar–magyar verseny az elnökválasztáson?
Tizennyolc esztendővel ezelőtt, amikor az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa úgy döntött, hogy a magyar érdekképviseleti szervezet jelöltet indít az államelnök-választáson, sokan felkapták a fejüket. E lépést azon frissiben is sokan kritizálták, akár a jelöltet, hiszen Frunda György – aki jól vitatkozik románul, összehasonlíthatatlanul jobban, mint magyarul – neptuni múltjával és autonómiaellenes fellépéseinek sorozatával alkalmatlan arra, hogy maximalizálja az erdélyi magyarság szavazatait. Arra viszont kiválóan alkalmas volt, hogy 1996-ban megágyazzon a kormányzati szerepvállalásnak, hogy a választói bázis számára elfogadhatóvá tegye e lépést, amivel sikerült az RMDSZ-t máig ható érvénnyel eltéríteni az 1993-ban, Brassóban megfogalmazott autonómiaprogramtól.
Frunda, az ellenjelölt
Egy év telt csak el az 1999-es csíkszeredai Markó-Kincses párharc után, amikor sokak meglepetésére Kincses Elődnek sikerült Markót megszorítania, annak dacára, hogy a küldöttek többsége hivatalból volt jelen, azaz közvetlenül érdekelt volt a Markó-Neptun egységfront politikájának folytatásában. Ismét Frundát indították, ezzel is növelve a szervezeten belüli polarizálódást, valamint a Neptun-lobbi ismertségét és erejét.
2004-ben Markó Béla volt a jelölt, akiről feltételezhető, hogy nagyobb támogatottságot élvez a maga látszólag egyensúlyozó politikájával, mint a labanc oldalon látványosan elkötelezett Frunda. (Látszólag, mondom, mert az elmúlt húsz esztendőben Markó a gyakorlati politika síkján egyáltalán nem egyensúlyozott, hanem a Neptun-lobbit támogatta. A „sokszínűség egysége”, a „belső pluralizmus” legfeljebb szólamok szintjén jelent meg az általa elnökölt szervezetben.)
Ugyanabban az esztendőben alakult meg a Magyar Polgári Szövetség, amelynek az önkormányzati választásokon való indulását sikerült elgáncsolni, de Székelyföldön a parlamenti választásokon elindult a Népi Akció színeiben, nem kis pánikot okozva az RMDSZ soraiban. Mint később kiderült, nem volt miért izgulni, de az RMDSZ vezetői úgy érezhették, nem kockáztathatnak: ők is az autonómiát és a kettős állampolgárságot tűzték zászlajukra, amit elég nehezen lehetett volna Frundával az élen meghirdetni. Kelemen Hunor 2009-es jelölése a politikus ismertség-indexének növelését szolgálta, nem sokat számított, hogy sokkal kevesebb szavazatot sikerült összegyűjtenie, mint elődeinek.
Új műsor, új férfi
Idén új helyzet látszik kialakulni azzal, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt is ringbe száll – egyelőre aláírásgyűjtési szinten. Ha a pártnak sikerül összegyűjtenie a 200 ezer támogató szignót, akkor Szilágyi Zsolt személyében Kelemennek komoly ellenfele lesz. Az autonomista politikus pályáján nincs törés, „kényes ügyei” sincsenek, remekül verbalizál, több nyelven is kommunikál, kiváló debattőr. Ráadásul az RMDSZ ebben a helyzetben nem alapozhatja arra az EMNP hiteltelenítését célzó kampányát, hogy a magyar szavazatok megoszlásával veszélybe kerül a parlamenti képviselet. (Kedvenc szólamukról persze aligha fognak lemondani, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára már első vonatkozó nyilatkozatában a magyar közösség megosztásától és a magyar szavazóerő felaprózásától óvott. Ugyanakkor a komolyan vétel igényével ez nem lehet az RMDSZ kampány fő üzenete, mint volt 2012-ben.) Mindkét jelölt egyformán esély nélkül indul, s mindkét jelölt indulásának mögöttes célja van. A második fordulóba való bekerüléssel egyikőjüknek sem kell számolnia, arról nem is szólva, hogy magyar ember a belátható jövőben aligha fogja elnyerni a román államelnöki tisztséget.
Kelemen célja vélhetően a választói bázis egyben tartása, a magyar szavazatok felmutatása és az azokkal való sáfárkodás. Szilágyi Zsolt tényleges célja pedig alighanem az, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt programját megismertesse a választókkal. Az elnökválasztási küzdelem kiváló alkalom arra, hogy a párt Románia föderalizálásáról szóló elképzelése minél több emberhez eljusson, beleértve a román választókat is. Arra is jó lehetőség, hogy ésszerű érvekkel lebontsunk valamennyit az autonómiával kapcsolatos román aggályokból. Erre mutatott rá Izsák Balázs, az SZNT elnöke is, aki szerint eddig az elnökválasztási kampányok annak ellenére „nem hoztak semmit az autonómiaküzdelemnek”, hogy 1996 óta minden alkalommal volt magyar jelölt.
Pólusok találkozása
Az államelnök választás arra is jó lehetőség lett volna, hogy a két, magát autonomistának valló erő, az EMNP és az MPP összefogjon és külön pólust alkosson. Erre azonban az MPP továbbra sem mutat hajlandóságot. Az a pártvezetés, amely oly harsányan bírálta a 2009-es EMNT-RMDSZ magyar összefogást, 2012-től az autonomista EMNP-vel szemben az RMDSZ-t nevezi a kisebbik rossznak, s következetesen e komprádor szervezettel kokettál. Most is azt hallhattuk tőlük, hogy a magyarság számára tét nélküli ez a mérkőzés, s hogy az EMNP nem fogja tudni összegyűjteni a szükséges aláírásokat. Azt is látni kell azonban, hogy az MPP ma sokkal inkább egy „brand”, egy felfuttatott és a választók egy részének tudatában rögzült márkanév, mintsem élő és működő szervezet. Ami érthető: e közösség arra szerveződött, hogy az erdélyi magyar politikai palettán az önálló magyar érdekeket, egy jövőt ígérő politikai programot, a háromszintű autonómiát képviselje. Két éve viszont a pártvezetés – nehezen behatárolható motivációk által vezérelten – ahhoz az RMDSZ-hez dörgölőzik, amely az autonómia-programot tizennyolc esztendeje jó mélyre elásta, s kizárólag konjunkturális célokkal, a választói bázis mozgósítását katalizálandó vette elő időnként. Ahhoz az RMDSZ-hez, mely 1993-ban vette kétéves határidővel programba az autonómiastatútumok megfogalmazását, de most, több mint húsz esztendővel a brassói kongresszus után is adós vele. Érthető, hogy a párton belül zavarodottság uralkodik, hiszen a pártvezetés a talán legfontosabb motiváló erőt tagadja meg a középgárdától: hogy büszkék lehessenek szervezetükre, következetességükre, hajlíthatatlanságukra, kérlelhetetlen autonómiapártiságukra.
Úgy áll hát a helyzet, hogy a néppárt ismét csak saját magára számíthat, partnerszervezetei, az EMNT és az SZNT mellett. Ezzel együtt helyes lépés volt, hogy a párt nem hagyta ki az alkalmat programjának ismertebbé tételére és elfogadtatására. A román elnökválasztás lehetőséget biztosít a „nemes küzdelemre”, ahogy Szilágyi Zsolt fogalmazott, arra, hogy minden magyar lelkiismerete szerint, nyugodt lélekkel választhasson a helyzetelfogadó és a helyzetteremtő, a követő és a céltételező politika, a tüneti kezelés és a gyökeres megoldás között.
Borbély Zsolt Attila , Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Szilágyi Zsolt az autonómiáért indul (Az EMNP jelöltje Sepsiszentgyörgyön)
Szilágyi Zsolt néppárti elnökjelölt támogatására buzdítja a háromszéki választópolgárokat Sánta Imre bikfalvi református lelkész, az EMNT nemrég lemondott sepsiszéki elnöke. Tegnap délben tartott sajtótájékoztatójukon mindketten a székelyföldi autonómia népszerűsítését nevezték céljuknak. Tíz évvel ezelőtt – öt képviselőtársával együtt – Szilágyi Zsolt volt az, aki felvállalta az SZNT autonómiastatútumának támogatását a román parlamentben, és azóta is a székelyföldi autonómia, illetve az erdélyi önrendelkezés ügye iránt elkötelezett politikus – nyilatkozta tegnap Sánta Imre. Elmondta: nem fog valamilyen képzeletbeli elefántcsonttoronyba visszavonulni, továbbra is fontosnak tartja az erdélyi magyarságot érintő ügyekben való megnyilvánulást, ezért is áll ki nyilvánosan – emberként, barátként – az EMNP elnökjelöltje mellett. Sánta Imre Szilágyi Zsolt személyében garanciát lát arra, hogy komolyan gondolja az autonómiát, miközben „a másik oldalon”, ahol eddig is lett volna alkalom a cselekvésre, az autonómiatervezet még mindig csak kampánycélokat szolgáló ígéret. Szilágyi emlékeztetett arra, hogy 2002–2003-ban kezdtek együtt gondolkozni Sánta Imrével, akivel ma is „egy csapatban játszanak”, a közösség jövőjében és Székelyföld önrendelkezésében bízva. Ez nem csupán erdélyi, hanem összmagyar ügy, bizonyíték rá a Székelyek nagy menetelésén világszerte kialakult egység; ez jó alap arra, hogy az elnökválasztási kampány során új lendületet kapjon az a követelés, amely az SZNT autonómiatervezetével először 2004-ben került a román parlament napirendjére. Ha ez a népakarat, kötelességünk felvállani és pártpolitikai céloktól függetlenül képviselni – szögezte le, és hangsúlyozta: a maga részéről mindent megtesz, hogy a stratégiai fontosságú kérdéseket – mint az autonómia vagy a föderalizmus – a lehető legszélesebb körben ismertesse a román közvéleménnyel is. Az indulásához szükséges aláírásgyűjtésről elmondta: folyamatosan érkeznek támogató ívek, pontosabb adatokat később közölnek. Most az elnökválasztási kampány a legfontosabb – válaszolta az EMNP választmányának elnöke, Zakariás Zoltán arra a kérdésre, hogy mennyiben teremt új helyzetet Sánta Imre és Fadgyas Egmond kilépése az EMNT, illetve az EMNP kötelékéből, és hogy valóban alárendelték-e a civil szervezetet a pártnak. Az EMNP-t az EMNT hozta létre, de mindkét szervezetnek megvannak a saját tevékenységi körei: előbbi főként a honosításban segít a Demokrácia Központok működtetésével, autonómiacéljainak politikai megjelenítője a néppárt – magyarázta. Szilágyi Zsolt hozzátette: az a tény, hogy nyílt vita, „őszinte, tiszta párbeszéd” folyik egy szervezetben, annak az erejét is jelzi, bizonyos fokig a belső demokrácia fokmérője, és javára is válhat.
Demeter J. Ildikó, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Pert indít Tőkés László a váradi zászlóügyben
Tőkés László is pert indít zászlóügyben: az európai parlamenti képviselő a közigazgatási bíróságtól kéri annak a szabálysértési jegyzőkönyvnek az érvénytelenítését, amelyben a nagyváradi irodájának a homlokzatára két hónappal ezelőtt kitűzött székely zászló eltávolítására szólította fel a helyi önkormányzat.
„Természetesen nem vesszük le. Európai országban élünk, semmilyen kifogásuk nem lehet ellene, hiszen az irodám nem állami intézmény. Arra időt se vesztegetek, hogy cáfoljam a zászló reklámjellegét. Ez egy mondvacsinált ok” – szögezte le az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke keddi sajtótájékoztatóján.
Tőkés emlékeztetett arra, hogy júniusban egy, az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetei által összehívott utcai villámcsődület alkalmával tűzte ki a lobogót, mintegy szolidaritást vállalva ezáltal a székelyföldi zászlóügyek meghurcoltjaival, és tiltakozva a romániai kisebbségeket érő jogsértések ellen.
Noha ugyanaznap lobogót tűztek ki a váradi demokrácia-központ székhelyére is, valamint Partium több más településén is hasonló megmozdulást tartottak, felszólítást a lobogó eltávolítására egyedül Tőkés László kapott.
Az augusztus 20-án kiállított, majd másnap a helyi rendőrség által kézbesített jegyzőkönyv Tőkést, mint magánszemélyt szólítja fel arra, hogy egy héten belül „semmisítse meg” az irodájára kitűzött „reklámzászlót”, mivel annak kihelyezésére nem kért és kapott engedélyt a polgármesteri hivataltól, megsértve ezáltal a hirdetési eszközök engedélyeztetését és kihelyezését szabályozó 2013/185-ös törvényt.
A székely lobogó reklámzászlóként való meghatározása, mint ismert, Marosvásárhelyről származik, ahol Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség parancsnoka ugyanezen indokkal büntette a néppártosokat a székházaikra kitűzött jelkép miatt. Ahogyan ugyanis azt a váradi polgármester, Ilie Bolojan és a főépítész, Adriana Lipoveanu nevében kiállított jegyzőkönyv is leszögezi: amennyiben a kihágás miatti figyelmeztetés kevésnek bizonyul, úgy a hatóság 30 és 50 ezer lej közötti bírságot róhat ki.
„Találgattam, hogy milyen indokot fognak kitalálni, de az számomra is meglepetés volt, hogy ennyi idő elteltével épp ebbe kapaszkodnak bele. A pénzbüntetés viszont komoly fenyegetést jelenthet minden civil személy számára” – mutatott rá lapunknak Tőkés. A hatóságok szerint állampolgári bejelentés nyomán indítottak eljárást, és bár a többi helyszínen elhelyezett székely zászlók egyelőre még zavartalanul loboghatnak, Csomortányi István, a néppárt megyei vezetője szerint ezek után már bármi megtörténhet.
Szilágyi Zsolt, az EMNP országos alelnöke és államfőjelöltje az ügy kapcsán nehezményezi, hogy nem tapasztal kisebbségvédelmi szándékot a kormánypártok részéről. „Huszonöt évvel a rendszerváltás után, a 2014-es államelnök-választás küszöbén ugyanúgy alázzák jelképeinket, mint a ’90-es évek elején. A zászlóügynek országos képviselője nincs, nem láttuk azt, hogy az RMDSZ kihasználta volna a kormányzati szerepkörét a kisebbségek megvédése érdekében” – mutatott rá. Meggyőződése, hogy a közszereplőknek a közösséget kell szolgálniuk, államelnöki jelöltségével pedig következetes képviselője lehet a „magyar ügynek”.
Vásárhelyi-Nyemec Réka, Székelyhon.ro

Szilágyi a történelmi régiók önrendelkezéséről
Elsősorban intenzív kommunikációs lehetőségnek tekinti az államfőválasztáson való részvételt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltje.
Szatmárnémeti sajtótájékoztatóján elmondta, azáltal, hogy vállalta a megmérettetést, elkezdődhet az Erdélyben élő nemzetiségek közötti érdemi párbeszéd annak érdekében, hogy létrejöjjön egy konszenzus, és stratégiai partnerekként közösen álljanak ki a történelmi régiók önrendelkezéséért.
Szilágyi Zsolt rámutatott, az erdélyi magyar szavazók folyamatosan elfordultak a politikától, majd példaként említette: míg az első elnökválasztáskor 1996-ban Frunda György 760 ezer voksot kapott, 2009-re az RMDSZ-színekben induló Kelemen Hunorra mindössze 370 ezren szavaztak.
Úgy vélte, novemberben a két magyar jelölt jóval magasabb számú voksot gyűjthet, mely által növekedhet a romániai magyar közösség súlya az országos politikában.
Elmondta: a modern, 21. századi Romániát az autonóm történelmi régiók szövetségeként képzeli el, hisz – svájci, német és osztrák mintára – nemcsak Erdély fejlődése szempontjából lenne kívánatos a helyi önrendelkezési jogok kivívása, de Moldvának, Olténiának vagy Dobrudzsának is szüksége volna az önállósulásra.
Úgy vélte, Bukarestnek mindössze a védelmi, a monetáris és a külpolitikával kapcsolatos döntési jogköröket kellene meghagyni, minden egyéb kérdésben helyi szintű döntésekre lenne szükség.
„Míg Európa többi országában 3 millió euróból épül egy kilométernyi autópálya, nálunk 28 millióba került, ezért Erdélyben 400 kilométer helyett mindössze 55 kilométernyi sztráda épült meg annyi pénzből, amennyi elegendő lett volna a Brassótól az országhatárig vezető út megépítéséhez” – érvelt Szilágyi Zsolt, aki biztosra vette, hogy ha „erdélyi kezekben” lett volna a pénz, megoldották volna belőle a gazdasági fejlődést leginkább fékező szállítási és közlekedési problémákat.
Újságírói kérdésre kifejtette, azokra a román szavazókra is számít, akik erdélyi identitással bírnak, és belátják, hogy a jelenlegi ultracentralizált román államszervezés nem jó. Hozzátette: nem tartja lehetetlennek az Erdélyben élő nemzetiségek közös fellépését a közigazgatási-gazdasági autonómiáért vívott harcban, mivel románok, magyarok és németek ugyanazokat az utakat használják, ugyanannak a rosszul szervezett oktatási és egészségügyi rendszernek a hátrányait kénytelenek tűrni, így több dolog köti össze a különb
Babos Krisztina, Székelyhon.ro

Toró: közel 100 000 aláírást sikerült összegyűjtenie a néppártnak
Gyűlnek Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökjelöltségét támogató aláírások.
Az induláshoz szükséges 200 000 aláírást szeptember 23-ig kell összegyűjteni – közölte a sajtóval Toró T. Tibor, az EMNP országos elnöke. A néppárti politikus elmondta azt is: feltehetőleg Klaus Johannist, a „kisebbik rosszat” támogatják az államelnök-választás második fordulójában. Az RMDSZ autonómiatervezetéről úgy vélekedett: „van is, nincs is”.
NAGY-HINTÓS DIANA, Szabadság (Kolozsvár)

Toró: egymást kiegészítve indulhat az elnökválasztáson a két magyar jelölt
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettessel tárgyalt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Semjén reményét fejezte ki, hogy mind Szilágyi Zsolt, a Néppárt jelöltje, mind Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje teljesíti az induláshoz szükséges 200 ezer támogató aláírás összegyűjtését, amely a magyar közösség nagyobb arányú mozgósításához vezetne. Toró kiemelte: nem egymás ellen, hanem egymást kiegészítve indulhat a két magyar elnökjelölt. Konstruktív kampányt ígért, amely során a magyar autonómiatörekvésekről, illetve a Néppárt föderális államreformjáról szóló társadalmi vitát szeretnék elmélyíteni. (közlemény)
Transindex.ro

Semjén–Toró-találkozó Budapesten
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel tárgyalt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke Budapesten. A tanácskozáson áttekintették a romániai politikai helyzet alakulását az államelnök-választási kampány nyomán, különös tekintettel annak magyar–magyar vonatkozásaira.
Semjén reményét fejezte ki, hogy mind Szilágyi Zsolt, a néppárt jelöltje, mind Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje teljesíti az induláshoz szükséges 200 ezer támogató aláírás összegyűjtését, amely a magyar közösség nagyobb arányú mozgósításához vezetne.
Toró kiemelte: nem egymás ellen, hanem egymást kiegészítve indulhat a két magyar elnökjelölt. Konstruktív kampányt ígért, amely során a magyar autonómiatörekvésekről, illetve a néppárt föderális államreformjáról szóló társadalmi vitát szeretnék elmélyíteni.
A miniszterelnök-helyettes további támogatásáról biztosította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács demokráciaközpontjait, amelyektől a kedvezményes honosítás folyamatában nyújtott segítség folytatását várja, ugyanakkor az autonómiatörekvések egységének megőrzésére biztatta az erdélyi magyar politikai szereplőket, kiemelve az SZNT és az EMNT integráló szerepét.
Székelyhon.ro

Az autonómiáról is egyeztetett erdélyi magyar pártokkal Kövér
Az erdélyi magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos együttműködési szándékukról és a román alkotmánymódosítást célzó javaslataikról is tájékoztatta Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét Bíró Zsolt, a romániai Magyar Polgári Párt elnöke.
Az Országgyűlés Sajtóirodájának az MTI-hez szombaton eljuttatott közleménye szerint a házelnök hivatalában fogadta a Magyar Polgári Párt elnökét.
Széles együttműködés a cél
Bíró Zsolt tájékoztatta az Országgyűlés elnökét a Magyar Polgári Párt azon szándékáról, hogy az erdélyi magyar autonómiatörekvések számára a romániai magyar politikában a lehető legszélesebb együttműködést teremtsen, valamint a pártnak a román alkotmánymódosítást célzó javaslatairól.
„A felek a Kárpát-medencei magyarság közös sikereként értékelték és nemzetközi vonatkozásban is példaértékűnek tartják az elmúlt négy esztendő magyar nemzetpolitikáját, amely egyaránt erősítette a magyar emberek nemzeti összetartozását, valamint a térség biztonságát és politikai stabilitását” – áll a közleményben.
Az Országgyűlés Sajtóirodája hozzátette: e felelős nemzetpolitika folytatásának érdekében Kövér László házelnök további támogatásáról biztosította a Magyar Polgári Párt elnökét.
Toróék is jártak Kövérnél
A sajtóiroda előzőleg azt közölte, hogy a házelnök fogadta az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőit, Toró T. Tibor pártelnököt és Szilágyi Zsolt alelnököt, a néppárt államfőjelöltjét, akik a romániai elnökválasztás fejleményeiről, a támogató aláírások összegyűjtésének üteméről, az erdélyi magyar–magyar kapcsolatok alakulásáról és az autonómiatörekvések helyzetéről tájékoztatták.
Bura László /Szatmárnémeti, 1932. március 31. − Szatmárnémeti, 2014. augusztus 31./
MNO

EMNP: „félnek az alternatívától”
Akadályozzák az RMDSZ-esek az EMNP államfőjelöltjét támogató aláírások gyűjtését Biharban is. Több ilyen esetről számoltak be hétfőn a néppártiak tájékoztatójukon.
„Mindenképp meglesz a szükséges 200 ezer támogató aláírás ahhoz, hogy indulhassak az államfőválasztáson, sőt többet is akarunk gyűjteni” – válaszolta kérdésünkre Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államelnök-jelöltje hétfői váradi tájékoztatóján. Hozzátette, hogy bár akadályozzák a kézjegyek összegyűjtését, most bele fognak húzni: „Tiszta, szabályos, törvényes gyűjtést végzünk és tisztában vagyunk azzal, hogy ellenfeleink majd töröltetni akarnak sok kézjegyet, ezért a kötelezőmél is többet gyűjtünk össze. Például arról értesültünk, hogy Csíkszeredában az RMDSZ-esek arról győzködik az embereket, hogy nekik és nekünk is aláírhatnak, holott ezzel érvényteleníthetik utólag a kettős kézjegyeket”.
Helyzetkép nálunk
Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke kifejtette: megyénkben jól halad az aláírásgyűjtés, „bár sok a félelemkeltés, zsarolás, az RMDSZ a magyar lakossággal is szembekerül már több helyen”. Szerinte azért próblják akadályozni a munkát, mert félnek az alternatívától. Példákat is mondott. „Mihályfalván már nem telik el hét úgy, hogy a polgármester ne adjon ki valami hazug közleményt az EMNP-ről, és már az aláírásgyűjtőinket is zaklatják. Ennek ellenére a mintegy 8000 magyar lakosból 2000-nél is több már aláírt nekünk, ami jó támogatottságot mutat. Monospetriben ugyanakkor a gyűjtőink előtt biciklin, robogón mennek RMDSZ-esek, bekiabálva a portákra, hogy ne merjenek nekünk aláírni, mert baj lesz. A Berettyó mentén azzal gyűjtenek Kelemen Hunornak aláírásokat, hogy például azt állítják, a szimpatikusabb Cseke Attilának gyűjtik azokat. Csatárban meg azt állítják a Kelemen Hunor RMDSZ-es jelölt aláírásgyűjtői, hogy valójában a település csatornázására kérnek aláírásokat” – mondta Csomortányi István. Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke úgy fogalmazott: „A Szilágyi Zsoltot támogató aláírások gyűjtése közben lépten-nyomon érezzük, milyen fontos lenne az RMDSZ jelöltjének, hogy mi ne tudjunk elindulni az államfőválasztáson. Mióta Kelemen Hunor kormányfőhelyettes lett, a román kormány fogjává váltak, olyan, mint egy béna kacsa, és semmit sem tudnak felmutatni. Fennáll a gyanú, hogy a háttérben alku van a PSD és az RMDSZ között. Mi vagyunk az alternatíva, és ezt akarják ők legyűrni”. Csomortányi hozzátette: az EMNP mozgósításának az egyik további eredménye, hogy olyanok is megkeresték őket, akikre nem is számítottak, és ennek nyomán olyan helyen is alakul szervezetük, ahol eddig nem tervezték. Szilágyi Zsolt államfőjelölt jelezte: tisztában van vele, hogy magyar jelölt nem jut az államfőválasztás második fordulójába, de fontos, hogy ne csak egyfelé lehezzen kanalizálni a magyar voksokat. Hogy kit támogatnak majd a második fordulóban, arról azt mondta, „olyan államfőjelöltet biztosan nem, aki üldözi a székely zászló használatát, tagadja az autonómia létjogosultságát, bár vannak közben hétvégi grillpartnerei a magyar politikusok soraiból is”. Ami az RMDSZ régóta ígért autonómia tervezetét illeti, arról azt mondták az EMNP-sek, „egy ideje van egy úgymond számlálónk, hogy hányszor kampányol ezzel az RMDSZ és hányszor halogatja aztán az önrendelkezést: egy év alatt 45-ödször ígérték, majd halasztották a tervezetet, ez is beszédes.”
Szeghalmi Örs, erdon.ro