Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Szép Gyula
173 tétel
2010. június 10.
Soros uniós elnökség a szórványmagyarokért
„Együtt kell maradni, mert különben baj lesz” – idézte Markó Béla RMDSZ-elnök szavait Csutak István, a szövetség szakpolitikusa egy Budapesten megrendezett fórumon. A fő téma az új magyar kormány programjának „néhány kérdése” volt, de alapvetően a jövő év január 1-jétől esedékes európai uniós soros magyar elnökségről és a Kárpát-medencében élő magyarság helyzetéről esett a legtöbb szó.
Markó Béla idézett szavai akkor hangzottak el, amikor az RMDSZ-elnök Felvidéken a Magyar Koalíció Pártjának kampányolt. Ezzel kapcsolatban Csutak István még egy epizódot felelevenített: amikor a magyarok egyidejűleg Romániában és Szlovákiában is kormánytényező voltak, a pozsonyi kormányfőhelyettes Bukarestbe látogatott, és ebből az sült ki, hogy a végig magyarul folyó megbeszéléseket a tárgyaló felek fordították le – a tolmácsoknak, akik hivatalból voltak jelen.
A Közép-Európai Club Pannonia (KEP) rendezvényén – amelyen jelen volt Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke is – Szabó András nyugalmazott nagykövet felvázolta azokat a várakozásokat, amelyek a soros magyar elnökséget előzik meg. Jóllehet az irányító szerepet betöltő országra rendszerint olyan feladatok várnak, amelyek vagy az előző elnökségből (jelen esetben a belgából) öröklődnek át, vagy az új rendszerben együttműködő – az előző és a következő elnökséggel közösen alkotott – trió munkatervéből adódnak, így is nyílik elegendő mozgástér.
Elhangzott: nagy valószínűség szerint a jövő év első felében írják alá Horvátországgal a csatlakozási szerződést, ami azt mutatja, hogy a magyar külpolitika prioritásai elmozdulnak a Nyugat-Balkán irányába. Megkezdődhetnek a tárgyalások Szerbiával, ami Budapestnek nem egyszerűen a szomszédság okán érdeke, hanem azért is, mert Vajdaságban negyedmilliós magyarság él.
„Az Uniónak nincs ugyan kisebbségi kérdésekben egységes állásfoglalása – ismertette a nagykövet –, és ennek egyebek mellett az is az oka, hogy vannak saját nemzetiségi problémái, a soros magyar elnökség mégis megragadhatja a lehetőséget a térséget feszítő gondok enyhítésére.”
Erre a kijelentésre rímelt Csutak azon megállapítása, hogy amikor Románia EU-tagsága szóba került, az itteni magyarság számára nem volt kérdéses, hogy az ügy mellé kell állni. Mert az egységes állásfoglalás dacára a közösségben léteznek olyan mechanizmusok, amelyek garantálhatják a jogok kiteljesedését.
„A budapesti diplomácia is támogatta Bukarest felvételét, de – tette hozzá az RMDSZ szakpolitikusa – nem önzetlenül, hanem azért, hogy ezzel is segítse, támogassa a szórványban élő nemzettársait”. Mivel a KEP egyike a soros elnökséggel kapcsolatban a magyar külügyminisztériummal együttműködő civil szervezeteknek, felvetette, hogy javítani kell a brüsszeli adminisztrációban és diplomáciai karban dolgozók arányain: ha sikerül több romániai alkalmazottat elhelyezni, az azt jelenti, hogy több magyar is lesz közöttük.
Gyulay Zoltán, Budapest
Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. augusztus 19.
Korszak-váltó biciklitúra Kolozsváron
A Kolozsvári Magyar Napok keretében szerdán délután a Magyar Opera előtti parkolóban kerékpár-bemutatóra került sor. Az előadás része volt a Korszak-váltó Budapest–Csíksomlyó biciklitúrának. Ennek a kifejezett célja az, hogy új szolidaritást teremtsen az anyaországi és a határon túl élő magyarok között. A mostani menet magyarországi és erdélyi civil szervezetek összefogásának következtében született meg.
A túrázok érkezése előtt szabadstílusú biciklis bemutatót szerveztek az egybegyűlteknek. A nagyszámú közönség vastapssal díjazta az előadást, a parkolóban létesített lejtőn látványos szaltóknak tapsoltak, hat kerékpáros szórakoztatta a jelenlévőket.
A több mint 100 túrázót Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja, valamint Szép Gyula, az RMDSZ művelődési alelnöke fogadta
(Riti József Attila) Szabadság (Kolozsvár)
2010. augusztus 23.
Emlékoszlopot állítottak Györffy Györgynek
A falu nagy szülöttjére, a magának nagy szakmai elismertséget kivívott, elszármazott történészre emlékeztek Szucságban az augusztus 21–22-én megrendezett IV. Györffy György Közösségi Napokon. Az első Kolozsvári Magyar Napok keretében lebonyolított eseménysorozat fénypontját a szombat délután a református imateremben elhangzott előadások és kiállításmegnyitó, valamint a református templomkertben az emlékoszlop felavatása jelentette.
Az eseményen több erdélyi és magyarországi szervezet, intézmény és a kolozsvári magyar főkonzulátus képviselői, a tudós családja és sok lelkes helybeli vett részt. A megemlékező ünnepséget, amelyet a Zúgóberek Kulturális Egyesület szervezett, a Communitas Alapítvány, az Erdélyi Szövetség és a Magyar Tudományos Akadémia támogatta.
A zsúfolásig megtelt imaterem közönségét a szervező egyesület elnöke, Mihály Vitályos Edit, és Deák Ferenc, a kisbácsi RMDSZ elnöke köszöntötte. A tíz éve elhunyt történésztudós lányának, a nagyrészt Szentendrén élt és alkotott F. Györffy Anna grafikusművész életrajzát, életművét keresztfia, Györffy Miklós mutatta be. A gyermekrajzok és diafilmek terén ismertté vált művész húsz alkotását állították ki a szucsági imateremben.
Egyed Ákos akadémikus, történész Szent István királyunk életműve Györffy György történetírásában címmel tartott előadást. Ebből megtudhattuk, hogy a Magyar Örökség-díjas történész összefoglaló munkája a honfoglalásról kiemeli Géza és István, apa és fia életművének összefonódását. István a magyarság megmaradásának egyetlen útját választotta a nyugati kereszténységre való térítéssel, amelyből nem lehetett visszaút. Művéből Európa is nyert, mert ezzel a földrész középső részén véget ért a politikai bizonytalanság, kezdetét vette a gazdasági-társadalmi fejlődés.
Előadásában Györffy János (ELTE), a tudós legidősebb fia édesapja emberi megnyilvánulásaiba engedett bepillantást. A történészt mindig foglalkoztatta a magyarság sorsa, de azt sosem engedte, hogy befolyásolja munkáját. Maximalista volt, szeretett utazni, több nyelvet ismert, és hetvenéves korában tanulta meg a szövegszerkesztést a számítógépen. Sokan nem tudják, hogy az István, a király rockopera megalkotásához őt kérték fel szaktanácsadónak. Az imatermi műsort egy, a Magyar Rádió szalagtárából bejátszott Györffy György-beszélgetés részlete, szavalatok (Versényi György verseiből Cserei Lóránd, Mihály Vitályos Réka és Pap Ferenc adott elő) és ének (Felházi Zs. Lenke Bartók és Kodály népdalfeldolgozásokat tolmácsolt) zárta.
A templomkertben Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul és Szép Gyula, az RMDSZ művelődési alelnöke leleplezte a Kolozsi Tibor szobrászművész bronzdomborművét magán viselő emlékoszlopot. Koszorút helyezett el a főkonzulátus, az RMDSZ, az EME, a szucsági református közösség, a kisbácsi önkormányzat és a Zúgóberek egyesület. Szép Gyula beszédében az ezerévnyi megpróbáltatás után a magára találás jegyeit hordozó helyi közösségről beszélt. Tóth Gábor (Magyar Tudományos Akadémia) Györffy Györgynek azt a törekvését hangsúlyozta, hogy mindig a történelmet alakító, nem feltétlenül az első vonalban szereplő emberrel foglalkozott. Szilágyi Mátyás főkonzul a „szétesett mozaik összerakását” szorgalmazta, kiemelve, hogy az innen elszármazottaknak erkölcsi kötelességük visszajárni és segíteni. Az ünnepi ceremónia végén Tamás Ernő református lelkipásztor mondott áldást, majd nemzeti imánk hangzott el
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)
2010. szeptember 16.
Erkel-évet nyit Kolozsvár
„A Kolozsvári Magyar Opera régi hagyománya, hogy minden évadot egy Erkel Ferenc művel nyit meg. Úgy gondoljuk, hogy szép és méltó hagyománya ez a kolozsvári operának, hisz egy olyan nagy magyar zeneszerzőről van szó, aki Kolozsvárról indult el pályafutásán, egészen fiatalon itt kötelezte el magát a történelmi tematikájú magyar opera mellett. Idén ennek a hagyománynak különös aktualitása van, a zeneszerző születésének 200. évfordulóját ünnepeljük”
Az idei Erkel-év alkalmából a Kolozsvári Magyar Opera Erkel Ferenc Sarolta című kétfelvonásos vígoperájával nyitja meg a 2010–2011-es operaházi évadot. „A Kolozsvári Magyar Opera régi hagyománya, hogy minden évadot egy Erkel Ferenc művel nyit meg. Úgy gondoljuk, hogy szép és méltó hagyománya ez a kolozsvári operának, hisz egy olyan nagy magyar zeneszerzőről van szó, aki Kolozsvárról indult el pályafutásán, egészen fiatalon itt kötelezte el magát a történelmi tematikájú magyar opera mellett. Idén ennek a hagyománynak különös aktualitása van, a zeneszerző születésének 200. évfordulóját ünnepeljük” – mondta el Szép Gyula intézményigazgató a tegnap tartott évadkezdő sajtótájékoztatón.
Ebből az alkalomból mutatja be Erkel Sarolta című vígoperáját a kolozsvári intézmény. Nehéz méltóságot visel a Kolozsvári Magyar Opera, hiszen az ország egyetlen magyar nyelvű operája, ezért a műsoralakításra annál inkább oda kell figyelniük, tudtuk meg a sajtótájékoztatón. Az erkeli vígoperát Demény Attila rendezésében már korábban előkészítette a társulat, 2010 júniusában Miskolcon vendégszerepelt, ahol nagy sikert aratott. A kolozsvári bemutatóra szeptember 18-án kerül sor.
Kiemelkedő eseménynek számít egy újabb ősbemutató, október 5-én kerül sor Moravetz Levente – Venczel Péter szerzőpáros által szignált Ali Baba című musical. „Azt hiszem, hogy az Ali Baba az Ezeregyéjszaka meséi közül a legcsodálatosabb történet” – vélekedik Moravetz Levente, az előadás rendezője, aki szerint a felnőttek akár vállalják azt, akár nem, nagyon szeretik a meséket.
Az új zenedarabnak azonban van egy másik vonatkozása is, festette ki a szerzőpáros, ugyanis „a színházi körökben van egy olyan bevett szokás, hogy egy-egy előadás vagy gyerekeknek, vagy az ifjúságnak vagy pedig a felnőtt korosztálynak szól, mi szakítottunk ezzel a hagyománnyal, és egy olyan produkciót hozunk létre, amelyet az egész család élvezni tud. Azt hiszem ennek a kísérletnek fontos pedagógiai szerepe is van, hisz egyik módja a gyerekeket és a fiatal korosztályt közelebb hozzuk a színházhoz.”
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. október 1.
Központ a szórványért
A szórványtelepülések lakóinak életbevágóan fontos, hogy legyen megbízható, minőségi, anyanyelvű oktatási központ a térségben – mondta lapunknak Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke a szamosújvári Kemény Zsigmond Oktatási Központ ünnepélyes alapkőletételét követően. A szombati alapkőletételen a magyar kormány számos politikussal képviseltette magát, de jelen voltak az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezető politikusai is. Eközben a Tordán megrendezett szórványkonferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a szórványközösségek életét meghatározó kedvezőtlen folyamatokat csakis erős, önálló magyar tanintézetek, kulturális, közösségi központok létrehozásával lehet megállítani.
A vegyes házasságokból származó gyerekeket is magyar iskolába terelheti a Mezőségi Szórvány Oktatási Központ, azért van szükség egy korszerű oktatási intézmény felépítésére. A szamosújvári magyar általános iskola ugyanis a legrosszabb állapotban van, így sok magyar szülő inkább adja a modern és jól felszerelt román iskolákba a gyerekét – nyilatkozta lapunknak Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke szombaton, a szamosújvári Kemény Zsigmond Oktatási Központ ünnepélyes alapkőletételét követően. Hozzáfűzte, különösen az olyan szórványtelepülések lakóinak életbevágóan fontos, hogy legyen megbízható, minőségi, anyanyelvű oktatási központjuk a térségben, ahol településenként csak egy-két magyar család él.
Hivatalosságok felvonulása
Szombat délelőtt az őszi napsütéses, de csípős, hideg időben több mint száz meghívott és érdeklődő sétált a Teleki Alapítvány székhelyétől a mezőségi szórvány magyarságot kiszolgálni hivatott leendő – bölcsődét, óvodát és iskolát egyesítő – oktatási központ udvarára. Hogy nem mindennapi eseményről volt szó, jól mutatja a tény, hogy szép számmal képviseltették magukat magyarországi tisztségviselők államtitkároktól miniszterelnöki tanácsosig. Rajtuk kívül jelen voltak a közalapítványok vezetői, a Kolozs megyei RMDSZ vezető politikusai, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselői. Egyik újságíró kolléga meg is jegyezte: ritkán lehet ennyi hivatalosságot a gödör szélén látni. Az alapkő letételét megelőzően számtalan magyarországi és hazai elöljáró mondott beszédet, az esemény ünnepélyességét a szamosújvári fiatalok népdalok éneklésével és versek szavalásával teremtették meg.
Az összefogás ereje
Elsőként Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke köszöntötte az alapkőletétel ünneplő közönségét, majd Gönczi István, a beruházás kivitelezője ismertette a Szervácziusz László műépítész készítette műszaki tervet. „Vállaljuk, hogy a lehető leghamarabb át fogjuk adni az épületeket” – jelentette ki a kivitelező. Ovidiu Drăgan, Szamosújvár polgármestere is üdvözölte a Mezőség felé nyitó és a hagyományt és kultúrát megőrző iskolaépítő programot. „Meg vagyok győződve róla, hogy sikeres lesz” – fejezte ki optimizmusát a polgármester. Ezt követően szinte valamennyi hivatalos vendég mondott hosszabb-rövidebb ünnepi beszédet. Révész Máriusz magyarországi parlamenti képviselő, Orbán Viktor miniszterelnök gyermek- és családügyi tanácsadója az összefogás és az egyetértés fontosságát hangsúlyozta. „Ott épül egy-egy csoda, ahol ember van és mögötte erős közösség van” – dicsérte Révész Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány és a szamosújváriak vállalását. A fideszes politikus azzal a pokolban játszódó viccel szemléltette az összefogás jelentőségét, amelyből kiderül, hogy az oroszokat az ördögöknek nagyon kell őrizniük, mert mind ki akarnak mászni az üstből, amelyben főnek, a németeknek ki kell tenni egy táblát, hogy kilépni tilos, a magyarokat meg nyugodtan őrizetlenül hagyhatják, mert azok úgyis egymást húzzák vissza.
Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja beszédében kifejtette, stratégiai cél a szórvány iskolaközpont kiépítése. „A jelenlegi helyzetben nem tehetem meg, hogy ne emlékezzek meg az erdélyi magyar pedagógusok áldozatvállalásáról – mondta a főkonzul. Egységes cselekvést, konszenzust, ezt kérjük az erdélyi magyarságtól, mert Magyarország így tud hatékonyan fellépni a külhoni magyarok érdekében” – fogalmazta meg elvárásait Szilágyi Mátyás. „A bátor emberek földjén vagyunk, most” – jelentette ki Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke arra utalva, hogy olyan helyen sikerül oktatási központot létrehozni ahol korábban leírták a magyarságot. „A szórványkérdést depolitizálni kell, nem válhat pártpolitikai csatározások áldozatává” – szögezte le Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke.
Folyamatosan kell lobbizni
A Kemény Zsigmond Oktatási Központ várhatóan 650–700 magyarul tanuló kisdiákot fogad be majd. Balázs-Bécsi Attila elmondta, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont modelljét kívánják követni, ami azt jelenti, hogy az iskolaközpont közös román–magyar állami és alapítványi forrásokból finanszíroznák. A teljes beruházás értéke mintegy 3 millió euró, lejben kifejezve 12,63 millióba kerül. Jelenleg elkészült a teljes tervezési dokumentáció, megszerezték a szükséges építkezési engedélyt, a magyar kormány a Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok keretében 40 millió forintnyi támogatást nyújtott, így október elejétől elkezdődtek a munkálatok a szamosújvári önkormányzat 8000 négyzetméteres belvárosi telkén.
Szamosújváron jelenleg a magyar gyerekek vegyes tannyelvű intézetben tanulnak, nincs önálló magyar nyelvű iskola. Az új oktatási központ része annak a hosszú távú oktatási programnak, amelyet a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány és a szamosújvári Téka Alapítvány tíz éve indított útjára. A mezőségi szórványoktatási program vállalt célja, hogy megoldja a szórványban élő magyarok anyanyelvű oktatását. Eddig a program keretében már felépítettek egy korszerű kollégiumot Válaszúton az 1–4. osztályos elemisták számára, Szamosújváron az 5–12. osztályos általános és középiskolások tanulhatnak majd.
Az új intézmény a tervek szerint egyaránt kiszolgálja Szamosújvárt, a Kis-Szamos mentét, Észak-Mezőséget, Belső-Mezőséget és a Szamos menti dombságot, azaz a háromezer négyzetkilométeren található több mint harminc szórványtelepülést. Balázs-Bécsi Attila ugyanakkor kérdésünkre elmondta, folyamatosan kell lobbizniuk a különböző finanszírozási formák elnyeréséért, az építkezés különböző szakaszait ugyanis egyenként hajtják végre, ráadásul a kisebbségi oktatást nem kezeli kiemelt fontosságúnak az Európai Unió, ezért strukturális alapok sincsenek rá. A kivitelező szerint, ha lesz pénz, akár egy év alatt is be lehet fejezni az oktatási központ felépítését, reálisan számolva azonban örülni kell annak is, ha négy-öt év alatt elkészül az iskolaközpont – fogalmazta meg várakozásait Balázs-Bécsi Attila.
Kiss Előd-Gergely, Krónika (Kolozsvár),
2010. október 11.
Már 2014-ben megnyílhat a szamosújvári magyar iskola – Több száz mezőségi gyermek tanulhat magyarul a szórványintézményben
Önálló magyar iskola alapkövét – a jövőnek szánt üzeneteket tartalmazó időkapszulával – helyezték el szombaton Szamosújváron, remények szerint már 2014-ben megkezdheti első tanévét több mint 30 mezőségi szórványtelepülés ifjúsága. A Kemény Zsigmond Mezőségi Magyar Oktatási Központ a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány 12, és a szamosújvári Téka Alapítvány 10 éve indított szórványoktatási programját teljesíti ki, amellyel hosszú távon biztosítanák a szórványközösség minőségi magyar nyelvű oktatását. Ezt segítik Válaszúton az 1–4., Szamosújváron az 5–12. osztályosok számára épített kollégiumok, ahol eddig mintegy 300 gyermek számára biztosítottak szállást és ellátást, lehetővé téve számukra az anyanyelven történő tanulást. Nem szokványos módon a Szamosújvári Helyi Tanács egyöntetűen szavazta meg a magyar iskola megépítésére szánt 8000 négyzetméteres telek kiutalásáról rendelkező határozattervezetet.
Az alapkőletételt megelőzően Szamosújvár épített örökségéből, a város életének mozzanataiból és történetéből kínált ízelítőt a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem diákjainak a Téka Alapítvány székhelyén megnyitott tárlata.
„A Téka húsz éve épít, többek között fiatal, lelkes és erős közösséget is, de eddig az iskolaközpont a legfontosabb projekt. Az ötlet négy évvel ezelőtt született meg a helyi pedagógusok és döntéshozók jóvoltából” – hangzott el Balázs–Bécsi Attila köszöntő beszédében, majd a kivitelező Arcon cég igazgatója, Gönczi István bemutatta a Szervácziusz László által tervezett épületet. „A beton- és téglaszerkezetű épület egyik ágának földszintjén és emeletén osztálytermeket, a másik ágában bölcsődét és óvodát, elülső részében pedig még egy osztálytermes részt építünk. A főbejárat fölött a Tékát és Szamosújvárt jelképező elemeket tartalmazó tornyos szerkezetet létesítünk” – részletezte Gönczi.
„Pénzzel a bolond is tud építeni, de pénz nélkül csak az, akinek hite van” – mondotta Orbán Viktor magyar kormányfő gyermek- és családügyi tanácsadója, Révész Máriusz, aki kiemelte: „Ott épülnek csodák, ahol ember és ember mögött közösség van.” Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja szintén értékelte a Szamosújváron „önerőből és összefogásból létrejövő intézményt”. A magyarországi Apáczai Közalapítvány igazgatója, Csete Örs a magyarság házának nevezte az épülendő központot. „Be kell gyűjteni mindent, még a szavakat is” – idézte Kányádi Sándor szavait az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Toró T. Tibor hozzátéve: be kell gyűjteni a szórványgyerekeket is. Az eseményen Nagy Bercel, a Szülőföld Alap Oktatási Kollégiumának elnöke Répás Zsuzsanna, Magyarország nemzetpolitikájáért felelős helyettes államtitkár üzenetét tolmácsolta, az Oktatási Államtitkárság főosztályvezetője részéről pedig Varga Attila köszöntötte a jelenlévőket. Felszólalt továbbá az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Szép Gyula, Románia elnökének tanácsosa, Eckstein–Kovács Péter, Veres Valér tanácsos, Markó Béla miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke, Nagy Zoltán és László Attila kolozsvári alpolgármester is. A helyi döntéshozók közül Török Bálint alpolgármester és Ovidiu Drăgan polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Az ünnepély után a felszólalók egy része segédkezett az alapkövet jelképező időkapszula betonba öntésében.
Az időkapszula az iskolaalapítók jövőnek szánt üzenetét tartalmazza. Elhelyezték benne a telekkiutalásról szóló tanácsi határozat szövegét, az iskolaalapító okiratot, az iskolaalapító felhívást és azok névsorát, akik 2006 decemberétől 2007 közepéig aláírásukkal támogatták ezt a törekvést, Az én iskolám témában I–XII. osztályosok számára meghirdetett vetélkedő legjobbnak ítélt rajzait, verseit, prózai írásait, a Téka Alapítvány, a válaszúti Kallós Alapítvány és a szamosújvári Czetz János cserkészcsapat ismertetőjét, valamint Juhos Kiss János széki származású költő versét. Az időkapszula a majdani iskola bejáratának bal oldalán helyezkedik el, pontos helyét emléktáblával jelzik majd.
A 650–700 gyermek befogadására alkalmas bölcsődét, óvodát, általános iskolát, líceumot és szakiskolát is magába foglaló beruházás összértéke, az iskola felszerelésével együtt 12 630 000 lej. A projektet a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont példájára kiviteleznék, az építkezést a magyar és román kormány, illetve alapítványok fedeznék, egyelőre meghatározatlan arányban.
A 60 ezer euró értékű tervezés költségeit az RMDSZ és a magyar kormány segítségével fedezhettük. Az építkezés elkezdését a magyar fél eddig 40 millió forinttal támogatta. Ígéretet kaptunk, hogy 2014-ig az iskolaépítés benne marad a finanszírozást lehetővé tevő, Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok projektben – mondotta Balázs–Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke. – A kivitelezés során megtörténhet, hogy a tervezettnél nagyobb összeget kell befektetni, de remélem, hogy a dévai iskolához hasonlóan megtaláljuk a forrást, és sikerül megépítenünk a központot. Az alap elkészítése 2011 áprilisáig tartana, reális elvárásaink szerint, ha minden a megfelelő ütemben halad, a központ négy-öt év múlva készülne el – tájékoztatott az alapítvány elnöke, akitől azt is megtudtuk, hogy az oktatási központ létrehozása után a helyi polgármesteri hivatallal kötött szerződés szerint a Téka Alapítvány célkitűzése a projektbe foglaltak alapján kialakítani a központ intézményes hátterét is.
Balázs–Bécsi Attila alapvető célnak tartja kiemelni a magyar diákokat a vegyes tannyelvű oktatási környezetből, továbbá anyanyelvű szellemiségű nevelést és oktatást biztosítani számukra egy önálló magyar iskolában. A válaszúti kollégiumban lakó kisdiákok a válaszúti iskolában tanulnak, majd onnan a szamosújvári kollégiumba kerülve, jelenleg a város négy különféle iskolájában folytatják tanulmányaikat, magyar nyelven. „Szamosújváron jelenleg a magyar gyermekek négy intézményben tanulnak öt épületben, van olyan tanár, aki három épületben tartja óráit. Ilyen körülmények között nem alakulhat ki egy összetartó, igényes magyar tanulói közösség. A jelenlegi helyzetben veszélyt jelent továbbá, hogy a szülők a minőség miatt eltekintenek az anyanyelvű oktatástól, és az egyre korszerűbb román iskolákba íratják gyermekeiket” – magyarázta Balázs–Bécsi Attila.
Nem szokványos jelenet, amikor egy román többségű helyi tanács tekintélyes méretű belvárosi telket utal ki önálló magyar iskola megépítéséhez. Balázs–Bécsi Attila ezt csak részben magyarázta a pártok közti koalíciós egyezséggel, hiszen a határozattervezetet mindenki egyöntetűen megszavazta. Az alapítvány elnöke úgy értékelte, a városban húsz év alatt megszületett egy olyan hangulat, miszerint a magyarokat megilleti egy önálló iskola. Kiderült, a szamosújvári iskolák vezetősége sem fél attól, hogy „elveszítené” a magyar osztályokat, néha inkább mintha szívesen „szabadulnának” az azokkal együtt járó plusz gondoktól. Balázs–Bécsi Attila elmondta, hogy miután a Petru Maior-líceumban három éven át sikerült két magyar kilencedik osztályt indítani, az idén a második kilencediket már az Ana Ipătescu iskolában kellett beindítani. A majdani szórványiskola a város négy intézményében szétszórtan tanuló gyerekeket gyűjtené egyetlen iskolába: a Válaszútról bekerülő kisdiá­kok 5. osztálytól a szamosújvári kollégiumtól öt percre, a távolsági autóbuszállomás közelében, a Fermei utcában megépülő intézményben tanulnának érettségiig. Az oktatási központ létrehozása egyébként nem vezet egyetlen magyar iskola vagy osztály megszűnéséhez sem, jó eséllyel megszüntetné vagy lényegesen visszaszorítaná viszont azt a jelenlegi gyakorlatot, miszerint a szórványtelepüléseken a magyar szülők jelentős része más lehetőség híján román nyelven taníttatják gyermekeiket.
SALLAI ANDRÁS LORÁND , Szabadság (Kolozsvár)
2010. október 16.
Beszélgetés az egyházi levéltárak restituciójáról
Az elmúlt társadalmi rendszerben elkobzott egyházi levéltári anyagok visszaszerzéséről folytatott megbeszélést tegnap Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének székhelyén Szép Gyula, az RMDSZ művelődési és egyházügyekért felelős alelnöke, Nagy Mihály Zoltán, az Országos Levéltár főigazgató-helyettese, Márton Árpád, Máté András és Kötő József parlamenti képviselők, valamint az erdélyi, partiumi és bánsági történelmi egyházkerületek küldöttei.
A tanácskozás után röviden tájékoztatták a sajtót a megbeszélésen elhangzottakról. Szép Gyula emlékeztetett arra, hogy az elkobzott egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatása régóta vajúdó kérdés. Igazi megoldás a tulajdonjog megváltoztatása lenne, ami lehetővé tenné a történészek számára a kutatómunkát ezekben az okmányokban.
Márton Árpád utalt arra, hogy az RMDSZ részéről a képviselőházban már benyújtottak egy törvénytervezetet, most pedig a szenátusban kerül terítékre a téma.
Nagy Mihály Zoltán intézménye álláspontját képviselte: annak idején a levéltári iratokat törvényes úton vették el az egyházaktól, ezért az erre vonatkozó jogszabályokat kell hatályon kívül helyezni. Szerinte a tulajdonjogon nem kellene változtatni, mert időközben az országos és megyei levéltárak olyan jó kapcsolatokat építettek ki az egyházakkal, hogy ez lehetővé teszi a kutatómunkát. Megoldás lenne még ezen anyagok mikrofilmes, digitalizált másolatainak az elkészítése és átadása korábbi tulajdonosaiknak. Ha azonban az egyházak ragaszkodnak a visszaszolgáltatáshoz, azt jogi úton tehetik meg.
Az egyházak képviselői szerint ideális megoldás a visszaszolgáltatás lehetne, ami korlátlan hozzáférést biztosíthat. Előbb azonban leltárt kellene készíteni az okmányokról, mert senki sem tudja pontosan, mi és hol található. Nagy Mihály emlékeztetett arra, hogy a szocialista rendszerben nem készült semmiféle kimutatás az iratokról, mert a cél egyszerűen az volt, hogy azok sose kerüljenek más kezekbe. Most elkészíthető egy leltár, ami viszont nagyon hosszadalmas munkát igényel – mondta a szakember.
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)
2010. október 18.
Kérik az egyházi iratokat
Az elkobzott egyházi levéltári anyagok, iratok visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezetről tanácskoztak a hétvégén az RMDSZ képviselői, a történelmi magyar egyházak szakértői és levéltárosai Kolozsváron. Nagy Mihály, az Állami Levéltár igazgató-helyettese arra figyelmeztetett a hétvégi egyeztetésen, hogy az elkobzott dokumentumok jogszerűen kerültek állami tulajdonba, ezért visszaszolgáltatásuk csak törvénymódosítás révén lehetséges.
„Az Állami Levéltár a rendszerváltást követően megpróbált együttműködni a történelmi egyházakkal, ami azt jelentette, hogy kutathatóvá tette ezeket az iratokat, amelyek máig hozzáférhetőek. Az intézmény igényt tart ezekre a dokumentumokra, amelyeknek a másolatát megkaphatják az egyházak” – tett ígéretet az intézményvezető.
„Ezzel a kérdéssel már többször foglalkozott a román törvényhozás: az lenne a kívánatos, ha ezek a dokumentumok minél szélesebb körben kutathatóvá válnának” – mutatott rá a lapunknak nyilatkozó Szép Gyula, az RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke. Márton Árpád képviselő a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta: 2003-ban egyszer már előterjesztett az RMDSZ egy törvénytervezetet, ezt a szövetség képviselői a következő napokban ismét benyújtják a parlamentbe, az alapdokumentumot pedig kiegészítik a hétvégi tanácskozáson elhangzott észrevételekkel.
A visszaszolgáltatással kapcsolatban az egyházak eltérő állásponton vannak, de a hétvégén kompromisszum születet: ha az eredeti levéltári anyagok visszaszolgáltatása nem lehetséges, akkor az egyházak a lehető legszélesebb körű hozzáférés lehetővé tételét kérik. „Én azt javasoltam a tanácskozáson, hogy a jogszabályba minél több kiskaput iktassunk be, amelyek lehetővé teszik az egyházak számára elengedhetetlenül fontos dokumentumok minél szélesebb körű kutathatóságát” – mondta el a sajtónak Emődi András, a nagyváradi Római Katolikus Püspökség egyházmegyei levéltárosa.
Sipos M. Zoltán, Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. november 15.
Húszéves az RMDSZ: hitet ad ez a nap
Szatmár megye – Szombaton és vasárnap ünnepi rendezvényeken emlékeztek meg az RMDSZ szatmárnémeti szervezete megalakulásának huszadik évfordulójáról. Megkoszorúzták az elhunyt szervezők sírját, díszoklevelet és emlékplaketteket adtak át a legaktívabb szervezőknek.
Szombaton az RMDSZ szatmárnémeti szervezete megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi esemény kezdetén egy perc néma csenddel emlékeztek azokra, akik a kezdeti időszakban sokat tettek a szervezetért, de már nem lehetnek közöttünk. Dr. Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti szervezet jelenlegi elnöke köszöntötte a megjelent egyházi méltóságokat, a politikai pártok képviselőit, valamint a szervezet régi és mai aktív tagjait. Miért is fontos a városi szervezet húsz éves évfordulójának a megünneplése – tette fel a kérdést Kereskényi? Már megalakuláskor ott volt az a háttérben maradt, de mindenki által elfogadott érv, hogy a város magyar közösségének szüksége van egy önálló arculattal rendelkező érdekvédelmi szervezetre. 1990-ben még távol voltunk a majd később, keservesen és máig sem teljesen megszervezett helyi autonómiától, de már ekkor világos volt, hogy boldogulásunk a helyi közösség céljainak pontos megfogalmazásán és azok megfelelő képviseletén múlik. Ekkor született újjá a szatmárnémeti magyarság, a régió legnagyobb lélekszámú magyarságának érdekvédelmi szervezete. Számos eredményt fel tudunk mutatni, de nem állunk meg, tovább kell mennünk a megkezdett úton, ha azt akarjuk, hogy legyen magyar jövő Szatmárnémetiben.
Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke köszöntőjében elmondta: Az a tény, hogy az elmúlt évtizedek során a szatmári magyarság és a más nemzetiségek képviselői is felismerték, hogy ezek a célok nem önös célok, hanem a közjó érdekében hozott, illetve a megmaradásunkat biztosító vállalások, rendkívüli eredménynek számít. Szatmárnémeti egyedüli azon százezer lakos feletti romániai nagyvárosok között, ahol RMDSZ-es magyar polgármester, alpolgármester igazgatja a közügyeket, erős tanácsi frakció támogatásával. Továbbra is megfelelő lendülettel és tiszta fejjel kell felvállalni minden olyan tevékenység támogatását és kezdeményezését, amely megmaradásunkat, szatmári értékeinket hivatott megőrizni.
Barabás János, a Magyar Köztársaság vezető konzulja elmondta, hogy a magyarságtudat erősítéséért küzdött a szervezet. Majd ismertette, hogy milyen előnyökkel jár a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság.
Kósa Tímea, Nyíregyháza alpolgármestere, aki Szatmárnémetiben született nagy megtiszteltetésnek vette, hogy ő képviselheti Nyíregyházát ezen az ünnepi eseményen. Tíz éve alakult ki testvérvárosi kapcsolat a két település között, közösen sok jó dolgot végeztek tíz év alatt, de legfontosabb a nemzeti összetartozás erősítése volt.
Szép Gyula, az RMDSZ országos szervezetének ügyvezető alelnöke azon töprengett, hogy hosszú vagy kevés volt ez a húsz év. Ha a magyarságnak a Kárpát-medencében eltöltött éveihez viszonyítjuk, akkor kevés, ha a 89-es változásoktól számítjuk, akkor sok. Tény az, hogy a romániai magyarlakta megyék közül Szatmár a legeredményesebb. Sok minden elértünk már, de még sok mindenért meg kell küzdeni.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere mérlegelt és leltározott. Könyvnyi terjedelmű szöveget lehetne leírni az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének eltelt húsz évéről – mondta –, erről a nehéz, de szép időszakról, erről a közösségünket alakító, összefogó és újrateremtő két évtizedről. Egyházi és világi javaink visszaszerzéséről, nagy elődeink félretett, eltörölt emlékeinek visszaállításáról, mint a közösségépítés alapköveinek visszahelyezéséről. De lehetne írni a szervezeten belüli emberekről, érdekek, vélemények ütközéséről, különböző áramlatokról, hatásokról és befolyásokról, a mindennapi változások által kicsikart kényszerekről, tagolva egyik-másik vezető erősségeit vagy éppenséggel gyengeségeit, korszakokat évek közé behatárolva és mandátumok kockáiba rakva. Erdélyi nemzeti közösségünk erős, de csak együtt és nem megosztva erős. Hiszem, hogy az elvégzett munkánk szolgálja fejlődésünket, sokkal inkább, mint vágyaink vélt vagy valós jogainak, esetleg sérelmeinek hangoztatása. A valóságban élünk, tehát a valósággal kell szembenéznünk állandóan. Az est folyamán díszoklevelet és emlékplakettet vehetett át az az ötven személy, aki önkéntes munkájával vett részt a szervezet munkájában. Az esemény színvonalát erősítette, Nagy Norbert operett és opera előadása, valamint a Szabolcs Néptáncegyüttes színvonalas műsora.
erdon.ro
2010. december 7.
Kattintható az emmk.ro
Ezentúl nagyobb sikerrel mutatkozhatnak be az erdélyi magyar kulturális élet szereplői – jelentették ki az Erdélyi Magyar Művészeti Kalauz megvalósítói a honlap indítása alkalmából tegnap tartott sajtótájékoztatón. A honlap célja, hogy egy helyen mutassa be mindazokat az erdélyi művészeket, akik nagyobb nyilvánosságot szeretnének.
„Általános tapasztalat a művészet világában, hogy az erdélyi alkotók sokszor kiszorulnak a nagyobb nemzetközi eseményekről, kiállításokról. Ha mégis sikerül egy-két erdélyi magyar művésznek kijutni egy ilyen eseményre, akkor azt kizárólag személyes kapcsolatainak köszönheti. A most induló honlappal elsősorban azt szeretnénk elősegíteni, hogy a sokszor háttérbe szorult alkotóink nagyobb nyilvánosságot kapjanak” – mondta el a honlapot bemutató sajtótájékoztatón Szép Gyula, az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának vezetője. Hozzátette: a képzőművészeti honlap beindításával egy régi álom vált valóra
„Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány évek óta foglalkozik tehetséggondozással, tehetségápolással: példaként említhetjük a Médiabefutó országos tehetségkutató versenyt, vagy azt is, hogy a Communitas Alapítvány 2003 óta 249 erdélyi magyar alkotóművészt részesített ösztöndíjban” – fogalmazott Szép Gyula.
Szántó Szilárd, a honlap szerkesztője és webdesignere a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a portál működtetésében a következő lépés az alkotók által beküldött adatok feltöltése lesz. „A honlap adatok nélkül startol, mindenkinek egyenlő esélyt biztosít a csatlakozáshoz. A tartalommal való feltöltéshez szükség van az alkotók által beküldött adatokra, portfóliókra.
Halmágyi Erika, az RMDSZ művelődési főosztályának munkatársa, a honlap adminisztrátoraként hozzátette: a portálon kategóriák szerint megtalálható, hogy milyen adatokra van szükség ahhoz, hogy egy művész jelen legyen az Erdélyi Magyar Művészeti Kalauzban.
S. M. Z. Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. december 23.
Hazudott lapunknak Répás?
Cáfolta tegnap lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában az RMDSZ ügyvezető elnöksége Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a magyarországi nemzetpolitikai államtitkárság vezetőjének korábbi állítását, miszerint az RMDSZ még nem kereste meg a budapesti kormány illetékeseit azzal a kéréssel, hogy partner legyen a könnyített honosítási eljárásról szóló tájékoztatásban.
Mint ismert, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által létrehozott demokrácia-központok kolozsvári irodájának december 16-i avató-ünnepségén lapunk kérdésére azt nyilatkozta: az EMNT-hez hasonló ajánlattal egyetlen szervezet sem kereste meg őket, ám „nyitottak minden megállapodásra”.
Az RMDSZ tájékoztatása szerint Takács Csaba ügyvezető elnök 2010. november 29-én, 116/K/2010 iktatási számmal küldött levelet a nemzetpolitikai államtitkárságra, amelyben felkínálják az RMDSZ irodahálózatát a honosításról történő tájékoztatásra.
„Az RMDSZ területi szervezetei, valamint az Ügyvezető Elnökség már november elején elindította a tájékoztatást, és elkezdte több mint 100.000 kiadvány eljuttatását a magyar családokhoz. Ugyanakkor létezik a közösségünk tagjai által folyamatosan igénybe vett irodahálózatunk, mely tevékenysége minden szempontból (adatvédelem, területi lefedettség, felszereltség, képzett humán erőforrás) rendelkezik eme nemzeti törekvésünk megvalósításához szükséges feltételekkel, ezért hasznosnak tartjuk, hogy a kettős állampolgárság igénylésével járó feladatokat is ellássa. (...) Kérem, fontolják meg javaslatunkat, mely értelmében irodahálózatunk koordinációjával látható el a legmegfelelőbb módon a kettős állampolgársággal kapcsolatos tájékoztató tevékenység is” – olvasható az RMDSZ ügyvezető elnökségének levelében. A levél tartalmáról Szép Gyula ügyvezető alelnök és Székely István irodavezető 2010. december 1-jén, Budapesten személyesen is tájékoztatta a helyettes államtitkárt.
Tegnap lapunk megkereste a budapesti nemzetpolitikai államtitkárságot is ez ügyben, Répás Zsuzsannát azonban nem tudtuk elérni. Lukács Bence tájékoztatási osztályvezető mára ígért választ az RMDSZ állásfoglalására.
Mint korábban beszámoltunk róla, Gergely Balázs, a demokrácia-központok igazgatója azt nyilatkozta lapunknak: úgy tudja, az RMDSZ is megkereste a magyar kormány illetékeseit ebben az ügyben. Kifejtette, az EMNT nem törekszik kizárólagosságra a honosítási eljárásról szóló tájékoztatásban. Kovács Péter ügyvezető alelnök azt nyilatkozta az ÚMSZ-nek, „természetszerű”, hogy az RMDSZ támogassa az erdélyi magyar közösség tagjait az állampolgárság kérvényezésével kapcsolatos tudnivalókkal.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. december 24.
Továbbra is hallgat Répás
Továbbra sem tudjuk, miért hallgatta el lapunknak Répás Zsuzsanna, a budapesti nemzetpolitikai államtitkárság vezetője azt, hogy korábban az RMDSZ is felajánlotta a magyar kormány illetékeseinek: irodahálózata révén tájékoztatna Erdélyben a honosítási eljárásról.
Továbbra sem tudjuk, miért hallgatta el lapunknak Répás Zsuzsanna, a budapesti nemzetpolitikai államtitkárság vezetője azt, hogy korábban az RMDSZ is felajánlotta a magyar kormány illetékeseinek: irodahálózata révén tájékoztatna Erdélyben a honosítási eljárásról. A helyettes államtitkár december 16-án az ÚMSZ kérdésére válaszolva azt nyilatkozta: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz hasonló ajánlattal egyetlen szervezet sem kereste meg őket.
Amint tegnapi lapszámunkban megírtuk, az RMDSZ ügyvezető elnöksége cáfolta Répás Zsuzsanna kijelentését. Állásfoglalásuk szerint Takács Csaba ügyvezető elnök 2010. november 29-én, 116/K/2010 iktatási számmal küldött levelet a nemzetpolitikai államtitkárságra, amelyben felkínálják az RMDSZ irodahálózatát a honosításról történő tájékoztatásra. A levél tartalmáról Szép Gyula ügyvezető alelnök és Székely István irodavezető 2010. december 1-jén, Budapesten személyesen is tájékoztatta a helyettes államtitkárt.
„Létezik a közösségünk tagjai által folyamatosan igénybe vett irodahálózatunk, mely tevékenysége minden szempontból (adatvédelem, területi lefedettség, felszereltség, képzett humán erőforrás) rendelkezik eme nemzeti törekvésünk megvalósításához szükséges feltételekkel, ezért hasznosnak tartjuk, hogy a kettős állampolgárság igénylésével járó feladatokat is ellássa” – hangzott az RMDSZ ajánlata.
Lapunk már szerdán szerette volna megtudni Répás Zsuzsanna álláspontját ebben az ügyben. Akkori megkeresésünkkor a helyettes államtitkár sajtósa, Lukács Bence Ákos csütörtökre ígért választ. Kérésére lapunk eljuttatta az államtitkársághoz az RMDSZ ügyvezető elnökségének cáfolatát is. Az ígéret ellenére a nemzetpolitikai államtitkárság tegnap sem reagált az RMDSZ állásfoglalására, lapunk a nap folyamán sem Lukács Bence Ákost, sem Répás Zsuzsannát nem tudta – többszöri próbálkozása ellenére – elérni.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. december 24.
Politikai vita a tanácsadásért
Cáfolja Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Wetzel Tamásnak, a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkárságát vezető helyettes államtitkárnak az Új Magyar Szónak tett nyilatkozatát.
Az RMDSZ még nem kereste meg a budapesti kormány illetékeseit azzal, hogy az EMNT-hez hasonlóan partner legyen a könnyített honosítási eljárásról szóló tájékoztatásban, ám a magyar állam nem zárkózik el ettől a lehetőségtől” – fogalmazott december 16-án Wetzel.
„Ezzel szemben – mutat rá az RMDSZ közleménye – Takács Csaba ügyvezető elnök 2010. november 29-én, 116/K/2010 iktatási számmal küldött levelet a nemzetpolitikai államtitkárságra. Minderről Szép Gyula ügyvezető alelnök és Székely István irodavezető december 1-jén személyesen tájékoztatta a helyettes államtitkárt. A levélben egyébként arról tájékoztatták az államtitkárságot, hogy az RMDSZ már november elején elindította a tájékoztatást, s felajánlották a már kiépített irodahálózatukat a tájékoztató kampány lebonyolítására.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár ugyanakkor válaszában közölte: legelőször, még szeptemberben Tőkés László fordult a magyar kormányhoz, hogy a demokrácia-központok az EMNT irodahálózatán keresztül segítenek az egyszerűsített honosítással kapcsolatos tájékoztatásban, az iratok összeállításában. „Azt szeretnénk, ha az erdélyi politikai élet szereplői egymással tudnának megegyezni, s megtalálnák a párbeszéd és az együttműködés fórumait” – fogalmazott. Hozzátette: az RMDSZ képviselőjének felvetette, hogy keressék meg az EMNT-t, de tudomása szerint ez nem történt meg. Krónika (Kolozsvár),
2010. december 28.
Répás: honosítás-ügyben keressék az EMNT-t!
A Magyar Távirati Irodán (MTI) keresztül reagált a budapesti nemzetpolitikai államtitkárság vezetője Hazudott Répás az ÚMSZ-nek? című múlt heti írásunkra. A cikkben azt feszegettük, hogy Répás Zsuzsanna korábban elhallgatta: az RMDSZ is felajánlotta irodahálózatát a magyar kormánynak a honosítási eljárásról történő tájékoztatáshoz.
A Magyar Távirati Irodán (MTI) keresztül reagált a budapesti nemzetpolitikai államtitkárság vezetője Hazudott Répás az ÚMSZ-nek? című múlt heti írásunkra. A cikkben azt feszegettük, hogy Répás Zsuzsanna korábban elhallgatta: az RMDSZ is felajánlotta irodahálózatát a magyar kormánynak a honosítási eljárásról történő tájékoztatáshoz.
A helyettes államtitkár ugyanis december 16-án az ÚMSZ kérdésére válaszolva azt nyilatkozta: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT) hasonló ajánlattal egyetlen más szervezet sem kereste meg őket; ezt azonban néhány nappal később az RMDSZ hivatalos állásfoglalásban cáfolta.
Az ügyvezető elnökség részleteket juttatott el a sajtónak abból az iktatószámmal ellátott, november 29-én keltezett levélből, amely az ajánlatukat tartalmazza. A levél tartalmáról Szép Gyula ügyvezető alelnök és Székely István irodavezető utóbb személyesen is tárgyalt a helyettes államtitkárral – tudatta az RMDSZ. Lapunk szembesíteni szerette volna Répás Zsuzsannát (képünkön) az RMDSZ állásfoglalásával, ám a helyettes államtitkárt nem sikerült elérnünk. Utóbb az államtitkárság sajtósa választ ígért, ám ez sem érkezett meg.
Ehelyett Répás Zsuzsanna az MTI-nek nyilatkozott a cikkünk kapcsán. A távirati irodának elismerte, valóban érkezett az államtitkárságra hivatalos levél az RMDSZ részéről, és utóbb személyesen is tárgyalt a szervezet képviselőivel, ám nem a honosítási eljárásról. „Ezeken a megbeszéléseken az RMDSZ által működtetett, a magyarigazolványokkal és az oktatási-nevelési támogatás folyósításával foglalkozó irodahálózatokról, működésük felülvizsgálatáról volt szó. Az egyszerűsített honosítás ügyéről csak érintőlegesen esett szó” – mondta az MTI-nek Répás Zsuzsanna, aki, mivel informális módon történtek, további részletekkel nem szolgált az RMDSZ képviselőivel folytatott tárgyalásokról.
Annyit azonban mégis elárult: azt mondta az RMDSZ képviselőinek, hogy nyitottak minden megkeresésre, de a kizárólagosságot nem tudják elfogadni. Tárgyalópartnereinek felvetette, hogy keressék meg a honosítási eljárás ügyében az EMNT-t. A helyettes államtitkár az MTI-nek adott nyilatkozatában emlékeztetett: legelőször Tőkés László fordult a magyar kormányhoz, és ajánlotta fel, hogy a demokrácia-központok az EMNT irodahálózatán keresztül segítenek az egyszerűsített honosítással kapcsolatos tájékoztatásban, az iratok összeállításában.
Úgy fogalmazott: a honosítás ügyét nem akarják alávetni a pártpolitikai csatározásoknak, ezért nem politikai párttal, hanem civil szervezettel kötötték meg a szerződést, és ehhez az elvhez a továbbiakban is szeretnének ragaszkodni.
„Az erdélyi magyar politikai élet minden szereplőjének tudomásul kell vennie, hogy a magyar kormánynak az erdélyi magyar politikai és közélettel való kapcsolattartása nem egycsatornás” – jegyezte meg nyilatkozata végén a helyettes államtitkár.
Lapunk egyébként továbbra is szerette volna tisztázni, mi volt az oka annak, hogy az ÚMSZ-nek adott nyilatkozatában Répás Zsuzsanna hallgatott az RMDSZ honosítási eljárással kapcsolatos ajánlatáról. Sajtósa, Lukács Bence Ákos kérésünket azzal hárította el: az MTI által közölt nyilatkozat „az államtitkárság hivatalos álláspontjának tekinthető”.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. január 24.
Isten éltesse a Magyar Himnuszt, a magyar kultúrát!
A Magyar Himnusz kivételes Európában és talán az egész világban, mert számunkra a Himnusz több politikai üzenetnél: a Himnuszban a teljes magyar kultúra, a teljes magyar történelemszemlélet benne van – jelentette ki szombaton Kolozsváron Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepi eseményen.
A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház, az RMDSZ, a Kolozsvári Magyar Opera és a Járosi Andor Keresztény Kulturális Műhely által szervezett rendezvényen a szövetségi elnök kifejtette: ennek a sajátos ünnepnek az a legfőbb üzenete, hogy a magyar nemzet számára mindennél fontosabb a kultúra, mert ez magába foglal minden mást, legyen szó politikáról vagy közéletről. Rámutatott: Himnuszunk mondandója az, hogy értékeinkhez és hagyományainkhoz ragaszkodó nemzet vagyunk. Nem a politika éltette a magyarságot történelmi fordulópontról történelmi fordulópontra, hanem a kultúra – mondta Markó Béla. – Himnuszunk más, mint más nemzetek himnuszai: nem lehet díszlépésben menetelni rá és énekelni, ez a Himnusz többet jelent számunkra ennél. Azt üzeni, hogy értékeinkhez, hagyományainkhoz ragaszkodó nemzet vagyunk, amely nem dobja el értékeit. Ez a himnusz töprengő, önmagunkba néző, önkritikára képes nemzetnek mutat föl, amely nem más nemzetekben keresi a hibát, hanem önmagában. Olyan nemzet vagyunk, amely képes önmagába nézni, képes újra és újra végiggondolni saját történelmét. Isten éltesse a Magyar Himnuszt és a magyar kultúrát! – zárta beszédét a miniszterelnök-helyettes.
A rendezvényt megelőzően ökumenikus istentiszteletet tartottak, amelyet Adorjáni Dezső Zoltán, Dr. Pap Géza és Bálint Benczédi Ferenc püspökök, valamint Kovács Sándor főesperes cerebrált.
Az ünnepségen többek között jelen volt Lukács Tamás magyarországi kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, Dr. Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, valamint Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke is. A magyar kultúrát 1989 óta ünneplik annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon véglegesítette a Himnusz szövegét. Nyugati Jelen (Arad)
2011. január 31.
A Szociáldemokrata Tömörülés Eckstein Kovács Péterre szavazott
Szombaton Marosvásárhelyen tisztújító országos tanácskozáson döntött az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének platformja arról, hogy melyik elnökjelöltet támogatja az RMDSZ februári kongresszusán.
Az ülésen meghallgatták és elfogadták az elnökség beszámolóját, elfogadták a platform alapszabályzatát, szavaztak arról, hogy melyik elnökjelöltet támogatják az RMDSZ februári kongresszusán és a kongresszusi küldöttekről.
A beszámolóban Kira Miklós emlékeztetett, hogy a Szociáldemokrata Tömörülés jelenlegi formájában és felépítésében 2007. december elejétől létezik, a Demokratikus Újbaloldali Fórum és a Szociáldemokrata Tömörülés egybeolvadása nyomán. A platform a szociális kérdések reális felmérését, a gazdasági nehézségek szülte helyzet méltányos megoldásainak keresését tűzte ki céljául.
Az alapszabályzat elfogadása után került sor a tisztújításra. Titkos szavazással választották meg az elnököt és a négy alelnököt. Elnök: Gál Éva, alelnökök: Kira Miklós (ügyvezető alelnök), Bánhegyesi József (gazdasági alelnök), Gulácsi Pál (szervezési alelnök), György Ilona (kommunikációs alelnök).
A szavazást követően Gál Éva megköszönte a bizalmat, és ígérte, hogy minden erejével igyekszik majd rászolgálni erre.
A tanácskozáson jelen volt Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki rámutatott: az RMDSZ februári kongresszusa más lesz, mint az eddigiek, amikor Markó Bélának gyakorlatilag nem volt kihívója. A három jelölt komoly kihívást jelent, s reményét fejezte ki, hogy a következő szövetségi elnök legalább annyira egyben tudja tartani az RMDSZ-t, mint Markó Béla.
Az RMDSZ-elnökjelöltekről titkos szavazással döntöttek. A szavazás eredménye: 26 leadott szavazatból 25 érvényes, 1 érvénytelen. Eckstein Kovács Péter 17, Kelemen Hunor 8, Olosz Gergely 0 szavazatot kapott.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)
2011. június 26.
Évadzáró gálaest
Kolozsvári Magyar Opera 2010-2011 évadjának Évadzáró gálaestje sok tekintetből példaadó. Az újonnan kinevezett igazgató, Szép Gyula a médiának nyilatkozva, elmondta, ez volt az első olyan évad, melyet már előtte egy évvel, megterveztek és a terveket a lehetőségek szerint (betegségek, indiszpozíció ellenére) betartották. Visszatekintve az elmúlt évadra, a Kolozsvári Magyar Opera bizonyítottan jó évadot zárt. Köszönhetően annak a gárdának, amely az elmúlt húsz év tudatos építkezése következtében kiépült.
Ma már nemcsak az intézményen múlik a művészi teljesítmény megcsillantása. Ha az intézmény megkapja azokat a lehetőségeket, melyeket a világ valamennyi operaháza jobb helyeken megkap, akkor a teljesítményük felnőhet arra a színvonalra, mely méltán Kolozsvár hírnevének további növekedését eredményezheti.
 Az intézmény múltja becsülni való. Ezzel a múlttal sáfárkodni érdem. Ezt érezte meg az intézmény vezetősége, amikor lehetővé tette, hogy ennek az évadnak a záró előadása „Vissi d’arte- a művészetért éltem” címmel megvalósuljon. De ehhez sok mindennek össze kellett jönnie, amivel egyébként az operaház rendelkezett, rendelkezik.
Szükség volt egy olyan személyiségre, aki munkásságával bizonyította, mindazok a belső adottságok léteznek, és ennek következtében az intézményt, megfelelő formában, bárhova ahova meghívják, kellő módon helyt áll. Ez a művész Kirkósa Júlia volt.
 Akiről a hajdani korrepetitor Debreceni Éva (ma Tel-Avivban él) a következőket nyilatkozta:„A lélegzetem is elállt, amikor egy próbán, meghallottam Kirkósa Júlia gyönyörű drámai szoprán hangját, melyet egy csomó szabadon szárnyaló felhang díszített. Évek során ez a hang nemzetközi rangúvá fejlődött, megállta volna helyét bármely nagyvilági színpadon. Rendkívüli szorgalom, a szereptanulásban a legmélyebbre történő behatolás- úgy zeneileg, mint pszichológiailag- ezek jellemezték munkáját.”
Az elmondottakból kiderül, a tehetségen kívül nagyon komoly munka is szükséges ahhoz, hogy a benned levő értékek felszínre jöjjenek, és a szerencse is. A szerencséről talán annyit, Kirkósa Júlia nagyhírű komoly anyagiakkal rendelkező örmény családból származik. Ami abban az időben (1960-1980-as években) nem volt erény. Szerintem ennek is köszönhető, pályája nem volt mentes a zökkenőktől sem, de az a kivételes igyekezet, mely nélkül valódi művész nincs, minden alkalommal a színpadon, de az életben is, segítségére sietett. Ennek volt köszönhető, minden helyzetben meg tudta találni azt az utat, mely számára a helyzet megoldásában a legjobb volt.
A 1989-es események után kialakult helyzet nagy hozama volt az, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Opera felfedezte Kürthy András Budapesten élő rendezőt, aki igényességéről is híres volt. Kolozsváron több darabot állított színpadra, melyeknek szoprán szólamát Kirkósa Júlia szólaltatta meg.
Erről maga Kürthy András a következőkben így emlékezik meg: „Az engem hosszú időre Kolozsvárhoz kötő találkozások között az egyik legmegragadóbb volt egy a hangjával, megjelenésével, szuggesztív színpadi személyiségével kitűnő szoprán. Noha egy operett előadásban találkoztam vele, rögtön nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nem mindennapi talentumok birtokosa par excellence operai hősnő, született Verdi-heroina, akivel feltétlenül szeretnék együtt dolgozni.”
 A gondolatokat tett követte, és az események a Kolozsvári Magyar Opera aranykönyvében az utókor számára, rögzítődtek.
Ezek után érthető az, hogy a 2010-2011 évadjának Évadzáró gálaestjének megrendezésére Kürthy Adrást kérték fel. Kevés magyar operarendezőről-, menedzserről lehet elmondani, Kínától-Amerikáig minden jobb helyen megfordult. Akinek hatalmas tapasztalat áll ma a háta mögött. Egyike azoknak, aki nem engedheti meg magának az igénytelenséget. Ez alkalommal is a Kolozsvári Magyar Opera lehető legjavával dolgozott, bevonva olyanokat is, akik szívesen kollaborálnak az intézménnyel.
Így állt össze ez a zeneileg is jól átgondolt előadás, melynek karmesterei: Petre Sbârcea, Horváth József, Jankó Zsolt, Kulcsár Szabolcs. A nevek önmagukért beszélnek. Díszlettervező: Venczel Attila. Karigazgató Kulcsár Szabolcs.
Kirkósa Júlián kívül az előadók névsor szerinti felsorolása: Ádám János, Balla Sándor, Bardon Tony, Marius Budoiu, Covacinschi Yolanda, Egyed Apollónia, Florin Estefan, Fülöp Márton, Carmen Gurban, Hary Judit, Hercz Péter, Kele Brigitta, Kerekes Mária, Mányoki László, Mányoki Mária, Molnár Mária, Pataki Adorján, Rigmányi István, Sándor Árpád, Szeibert István, Székely Zsejke, Szilágyi János, Veress Orsolya és Vigh Ibolya.
 Közreműködött az operaház ének-, zene- és balettkara.
A műsorvezetői teendőket Salat Lehel látta el, aki valamikor állandó meghívottja volt az operaháznak.
Hangversenymesterek: Barabás Sándor, Ferenczi Endre. Korrepetitor: Nagy Ibolya. Koreográfus Adrian Mureşan. Ügyelő: Gálffy Erzsébet. Rendező munkatársa: Gombár Annamária.
 Kürthy András, de Szép Gyula is pontosan tudja, a produkciót, el kell adni. Ehhez föltétlenül szükséges a csomagolási technika minél magasabb szintű alkalmazása. Ennek volt köszönhető a műsor összeállításának minősége. Amit biztosítottak az örök ifjú Johann Strauss, Amilcare Ponchielli, U. Giordano, F. Cilea, valamint a legnagyobbak közé tartozó Giacomo Puccini és Giuseppe Verdi halhatatlan áriái.
A zenét fűszerezte a balettkar maximális teljesítménye, amit a vetített képes háttér jól meg választott képsora kellő képen fokozott. A hang és mozgás látvány keverése mesteri volt az est folyamán.
A förgeteges siker bizonyítja, a Kolozsvári Magyar Opera társulata jó úton halad, mert közönségét meg tudta tartani, sőt a sok fiatal a nézőtéren azt is jelzi, a jövő biztató.
De ehhez mindazok kellenek, melyek egy ilyen intézményt képesek anyagilag is életben tartani.
Az alapanyag megvan, de ezzel az anyaggal csínján kell bánni, mert érzékeny, és ha nincs kellő képen óvva- támogatva, akkor könnyen sérülékeny.
A Gálaest bizonyította, a közönség, ha megkapja azt, amit elvár egy ilyen intézménytől, akkor nagyon példásan hálás tud lenni.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro
2011. szeptember 21.
Évadnyitó
Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera (KMO) kinevezett igazgatója a 2011- 2012-es évaddal kapcsolatos sajtótájékoztatóján elmondta: minden idők egyik legsikeresebb évadját zárták a tavaly, ami a premierek sokaságát, külföldi megjelenések színességének sokaságát jelenti.
Ami a múlt évadot illeti, Venczel Péter által komponált Ali Baba és a negyven rabló- előadása 8 teltházat ért meg, ami a mai körülmények között nem lebecsülendő. Az évad végén bemutatták Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia, Ruggero Leoncavallo: Bajazzók, majd a Giacomo Puccini Gianni Schicchi, Vajda János Mario és a varázsló opera-alkotásokat. Mindenik bemutató méltó volt a KMO hagyományaihoz.
A következő 2011-2012-es évad sem adja alább elképzeléseit.
Évadnyitó előadás Kálmán Imre Csárdáskirálynő operett, három felvonásban. Sok új szereplővel, akik bizonyíthatják, Kolozsvárnak megvan a tiszteletet érdemlő operett hagyománya. Vezényel Incze G. Katalin, Kulcsár Szabolcs. Rendező Selmeczi György. Az előadás időpontja 2011. szeptember 22, 18.30 óra.
Bemutatók a 2011-2012-es évadra a következők: Szentek és démonok. Színpadi fantázia Liszt Ferenc életéről és műveiről. A szöveget Egyed Emese gondozza. Rendező Selmeczi György.
Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő. Rendező Szabó Emese.
Szilveszteri előadás, rendező Gombár Annamária.
Gaeteano Donizetti: Szerelmi bájital. Rendező Kürthy András.
Tavaszi áldozat, balettelőadás, rendező Jakab Melinda.
Sok előadáson kettős szereposztással találkozhatunk, ami azt is jelenti, a kolozsvári operát és operettet kedvelő közönség még színesebb előadásban láthatja, akár többször is, az előadásokat. Lehetőséget adva azoknak a fiataloknak, akik tagadhatatlanul megérdemlik, hogy egy jól átgondolt vezetéssel, tehetségük a nagyközönség elé kerüljön.
Az évad egyik kivételesen érdekes eseménye, hosszú évtizedek kihagyása után, a KMO meghívást kapott Óromániai vendégszereplésre. A Krajovai (Craiova) Operafesztiválon vesznek részt.
A társulat Szép Gyula tudomása szerint a Kárpátokon túl 1871-ben szerepelt Bukarestben. Az elmúlt években többször provokálták a bukaresti Operaházat, sajnos sikertelenül. Most úgy néz ki, szerintem Krajova jobb hallással, rendelkezik, amiben benne lehet a visszahívás lehetősége is. Nem beszélve a szólista felkérésekről.
Október 6. -17. között zajlik a Nemzetközi Liszt Ferenc Fesztivál, melynek eseményeiről egy későbbi sajtótájékoztatón Horváth István karmester a médiát bővebben fogja felvilágosítani.
Az idén körülbelül harminc művet fognak játszani, köztük olyanokat is, melyeket eddig kevésszer játszottak.
A Marosvásárhelyi Színház felkérte a Kolozsvári Magyar Operát, hogy vegyenek részt az ők bérletrendszerükben. Ez most van kialakulóban. Egyelőre most csak egy előadást ígértek, de ha a visszajelzések megfelelőek, akkor a kört bővíteni lehet.
Csomafáy Ferenc. erdon.ro
2011. október 24.
World Liszt Day: emléktáblát kapott a zeneszerző Kolozsváron
Igazi multikulturalizmus jöhet létre annak köszönhetően, hogy Kolozsváron hosszú idő után először helyezik ki egy világhírű magyar személyiség emléktábláját – hangsúlyozta Szilágyi Mátyás, Magyarország kincses városi főkonzulja a Liszt Ferenc-emléktábla avató ünnepségén szombaton. A Kolozsi Tibor szobrászművész által készített plakettet az Erdélyi Néprajzi Múzeumnak otthont adó épület falán helyezték el, az elismert zeneszerző ugyanis két alkalommal – 1846-ban és 1849-ben – koncertezett itt.
Szilágyi Mátyás kifejtette: a többnyelvű táblák kihelyezése elengedhetetlen ahhoz, hogy a kincses város elnyerje és méltán betölthesse az Európa kulturális fővárosa címet 2020-ban. László Attila alpolgármester szintén a multikulturalizmus fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét. „Szándékosan szólok előbb magyarul, hiszen egy olyan városban élünk, ahol normálisnak tartjuk a magyar feliratok jelenlétét. Kolozsi Tibor munkájára büszkék lehetünk, gyönyörű alkotásról van szó” – mutatott rá az elöljáró.
Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke kifejtette, a napokban zajló Liszt Ferenc Nemzetközi Fesztiválnak köszönhetően Kolozsvár is bekapcsolódhatott a világ számos városában a nagy zeneszerző tiszteletére szervezett megemlékezéssorozatba, részese lehetett a körforgásnak. „Arra törekszünk, hogy a megyei önkormányzathoz tartozó szépművészeti és néprajzi múzeum gazdag anyagtárát feltárjuk önök előtt, bemutassuk az intézményeknek otthont adó épületekben történt eseményeket” – hangsúlyozta Fekete Emőke, aki tolmácsolta Alin Tişe megyei tanácselnök üdvözletét is. „A sors kegyeltjeinek mondhatjuk magunkat, mivel lehetőségünk volt megszervezni a kincses városban a Liszt Ferenc Nemzetközi Fesztivált” – hangsúlyozta köszöntőjében Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója.
Hozzátette: az október 27-éig tartó rendezvény nagyfokú művészi értéket hordoz magában, civilizáltan, a tervezett minőségi szinten valósult meg. Az igazgató már az emléktábla leleplezése előtt megelőlegezett tapsra szólította fel a közönséget, hiszen – mint mondta – „Kolozsi Tibor műve nagyon szép munka”. Kötő József RMDSZ-es képviselő, a kulturális minisztérium egykori államtitkára, akit Szép Gyula operaigazgató meglepetésszerűen kért felszólalásra, elmondta: fejet hajt a Kolozsváron tapasztalt „normalitás” és kulturális hagyomány előtt.
„Bárhová lépünk, érezni az erdélyi kultúra fuvallatát, amely úgy tudott mindig magyar lenni, hogy közben egyetemes is volt. A mai rendkívüli eseményen is ezt a kettősséget ünnepeljük” – vélekedett Kötő József, aki egyúttal arra biztatta a fiatal generációt, hogy legyen részese ennek a hagyománynak, a kincses városnak, ugyanis Erdély és az ország büszkeségévé kell válnia. Szombaton, október 22-én egyébként világszerte megemlékeztek Liszt Ferencről a zeneszerző születésének 200. évfordulóján. A nemzetközi World Liszt Day keretében a zeneszerző egyik legjelentősebb műve, a Krisztus oratórium a világ több helyszínen is felcsendült.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)
2011. október 25.
Liszt Ferenc emléktábla Kolozsváron
Az egyetemes zeneirodalom legnagyobb klasszikusai között kitörölhetetlenül ott van Liszt Ferenc, aki kétszáz évvel ezelőtt Doborján, 1811. október 22-én született.
2011-ben a kétszáz éves születésnapját az egész világon megünneplik.
Kolozsváron, lévén az egyetlen határon túli magyar operaház vezetősége, méltóképpen felkészült erre a nem mindennapi eseményre, melyet világviszonylatban is megünnepelnek.
Liszt Ferenc első magyar származású világpolgárt Kolozsváron, hírnevéhez méltó módon, 2011. október 6–27. között Nemzetközi Liszt Fesztivállal ünnepelték meg, melynek minden előadása, a Liszti alkotást méltó módon tárta a XXI. század zeneszerető közönsége elé. Érzékletessé téve azt a zenei kincset, melyet Liszt Ferenc a zenei világnak megteremtett.
Minden idők egyik legnagyobb zongoristája, aki jóformán megszámlálhatatlan helyen játszott, és komponált. Kolozsváron kétszer is tartózkodott. Először, fiatalon 1846-ban, majd később érett, hírneves művészként 1879-ben, mikor „fáklyás menet követte minden lépését” (korabeli feljegyzés).
Mind két alkalommal a belső Monostori utcában levő Redut (francia „redoute” szó, vígadót, báltermet jelent) a város zenekedvelő közönségének játszott Liszt Ferenc.
A tények hatására határozta el a kolozsvári értelmiség, emléktáblát helyez el az épület falán.
Ami október 22-én délután 18 órakor ünnepélyes keretek között meg is történt.
Jelenleg az Erdélyi Néprajzi Múzeum székhelye. Az épület belső udvarában gyűltek össze azok, akik úgy érezték ezen az eseményen jelen, kell lenniük. Az intézmény igazgatója Tudor Sălăgean román nyelven köszöntötte a szépszámú megjelenteket, méltatván az esemény fontosságát.
Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, kétnyelvű beszédében elmondta, a Liszt Fesztivál minden előadása civilizált környezetben történik, méltóan a művész nagyságához. A sors kegyeltjeinek tartotta azt a művészi sorozatot, melyet ez alkalommal megrendeztek, mert a Transilvania Filharmónia igazgatója, a Zene Akadémia Rektorátusa és a Kolozsvári Magyar Opera vezetősége az eseményt a művész hírnevéhez méltóan ünnepli meg.
A születésnap alkalmával elhelyezett emléktábla is bizonyítja, minden úgy zajlott le, ahogyan azt eddig eltervezték.
Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, aki funkciójából kifolyólag, tulajdonosa az épületnek, tolmácsolta a Megyei Tanács elnökének Alin Tisének üdvözletét. Magát az intézményt anyagilag a Megyei Tanács tartja, fenn. Az ünnepi sorozatnak köszönhetően Kolozsvár városa is bekapcsolódott abba a világ számos városában megrendezésre kerülő ünnepség- sorozatba, amely a művészre emlékezik. Együtt ünnepelhetünk a világ számos nagytelepülésének zeneszerető közösségével. Annak az örömének is hangot adott, hogy a Megyei Tanács adhatott otthont ennek a rendezvénynek, amely multikulturális, és a többnyelvűséget is lehetővé teszi.
László Attila Kolozsvár alpolgármestere, amint mondta, szándékosan szól először magyarul, mert egy olyan városban élünk, ahol normálisnak tartják, és nem kell félnie azért, mert este fél tízkor, miért volt kikészítve az a koszorú, melyet a Kolozsvári Városi Tanács nevében az 1956 emlékműnél, a Sétatéren letettek a koszorúzás alkalmából.
Most is egy jelentős eseményen veszünk részt, mellyel hozzájárulunk ahhoz, hogy a többnyelvű tábla állítson emléket a nagy előadó és zeneszerző kolozsvári tartózkodásának. Örömét fejezte ki afelett, hogy ezen a rangos eseményen a maga módján hozzájárulhatott az események támogatásához. A jelenlevőknek kívánta, élvezzék a hátramaradott napok előadásait.
Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság Főkonzulja a jelenlevők köszöntése után elmondta, örvendett annak, hogy a világ által is ismert és tisztelt hírneves zeneszerző Liszt Ferenc többnyelvű emléktáblája meghatározza azt, hogy egy város az igazi multikulturalitás jegyében indulhat el, ezzel a lépéssel. A többnyelvűség, a magyar nyelvű táblák kihelyezése a különböző épületeken, azok történelem jeles múltjának megjelenítése, magyar nyelven, román nyelven, valamint világnyelven. Ez nagyon fontos folyamat. Ehhez gratulál, és kíván sok sikert.
Amikor az ember bejön a Szamosfalvi repülőtérről, egy nagy tábla hirdethetné méltón, és örülhetne a demokrácia sikerének, ha azon magyar nyelvű szöveg is lenne. A kolozsvári magyarok szívében „Szeretlek Kolozsvár” fel van írva. A normalitás útja az, ha ezt az érzést anyanyelvű tábla is hirdetné. Kolozsvár fontos lépéseket tett ilyen irányba, mely általunk is támogatott cél. Ahhoz, hogy Kolozsvár Európa Kulturális Főváros státust elnyerje, és méltán betöltse Európa és a világ dicsőségére, a valódi Kolozsvárt kell megismertetni a világgal.
Kötő József, RMDSZ parlamenti képviselő szerint az emléktábla felállítása ünnepi pillanat, melynek szimbolikus értéke van. Az a szellemi hagyomány, mely jellemzi a város múltját, amely úgy tudott erdélyi lenni, úgy tudott magyar lenni, hogy egyetemes tudott lenni. Ma tiszteleg azelőtt a kulturális hagyomány előtt, mely Kolozsvárt, Erdélyt jellemezte, amely értéket tudott nyújtani Európának és a világnak.
A Kolozsi Tibor rendkívüli művészi értéket hordozó Liszt Ferenc domborművet Fekete Emőke, László Attila és Szép Gyula leplezte le. A felcsattanó taps, az elragadtatás jelét jelezte, amely az Unió utca mindennapi zajos, rohanó életét nem zavarta.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro
2011. október 27.
Véget ért a Liszt 200 Kolozsváron
Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumával ér véget ma este a Kolozsvári Magyar Operában a háromhetes Nemzetközi Liszt Ferenc Fesztivál.
A nagyszabású produkció a Kolozsvári Magyar Opera zenekara, a Bukaresti Rádió énekkara, a kolozsvári VIP gyerekkórus, valamint Nagy Zoltán, Balla Sándor, Kele Brigitta, Estefan Florin és Veress Orsolya szólisták közreműködésével csendül fel.
„A háromhetes programsorozat zökkenőmentesen zajlott le, úgy, ahogy azt elterveztük. Minden bizonnyal komolyzene kedvelői is elégedettek voltak a bőséges kínálattal, szinte minden előadást és hangversenyt telt ház fogadott” – értékelte az Új Magyar Szónak a fesztivált Szép Gyula. A fesztiváligazgató hangsúlyozta, a fiatal zongoristák hangversenyére abban az épületben került sor, ahol hajdanán maga Liszt Ferenc is fellépett, nagyon sokan eljöttek. Elmondása szerint a sok jó mellett negatívum is említhető, a három hét alatt volt olyan esemény, amely nem váltotta be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket, például a Szentek és Démonok című színpadi fantáziaként emlegetett összművészeti produkció.
„Amint a neve, illetve a stílusmegnevezése is elárulja, kísérleti előadásról van szó, amely a könnyedebb hangversenyekkel szemben nehezebben emészthető, filozofikus problémát boncolgató előadás, amely ugyan tetszett a nézőknek, viszont nem jelent töretlen sikert. Nem az az előadás, amely esetében a csilláron is nézők ücsörögnének” – fogalmazott Szép Gyula.
Az igazgató a Nemzetközi Liszt Ferenc Fesztivál egyik nagy sikerének a Liszt-emlékplakett felavatását tartja. „Kolozsváron a tábláknak külön történetük van, nézeteltéréseknek, feszültségeknek a kiindulópontjai. A Liszt- emlékplakett elhelyezésével azt gondolom, hogy a fennálló helyzet kezd normalizálódni. A hatóságnak sem volt ellenvetése, hogy egy olyan nagyságrendű zeneszerzőről, mint Liszt Ferenc, megemlékezzünk” – hangsúlyozta a fesztiváligazgató.
Kérdésünkre kifejtette, a magyar opera minden olyan zeneszerzőről, akinek valamilyen köze volt a kincses városhoz évfordulós ünnepségen emlékezik meg, kisebb-nagyobb rendezvénysorozatok keretében, de ezeket nem kívánják évenként ismétlődő fesztiválokká alakítani.
Erdély.ma
2012. április 18.
Kelemen Hunor: az erdélyi magyar közélet elképzelhetetlen az EMKE nélkül
Közgyűlés, tisztújítás és díjátadás a közművelődési egyesületnél
Évi közgyűlést, vezetőségválasztást és díjátadást szervezett szombaton az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. A köszöntő beszédek után a jelenlévő EMKE-tagok elfogadták Dáné Tibor Kálmán elnök beszámolóját, a pénzügyi és a cenzori jelentést. Dávid Gyula tiszteletbeli elnök bonyolította le rendkívül gyorsan az új elnökség megválasztási eljárását. Kevés kivételtől eltekintve az eddigi EMKE-elnökség tagjainak szavazott bizalmat a közgyűlés. Kora délután kezdődött a már szokásos díjosztási ünnepség, amelynek keretében 13 díjat és díszokleveleket adtak át.
Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök köszöntő szavai után Hegedüs Csilla, Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter tanácsosa a tárcavezető üzenetét olvasta fel. A miniszteri beszéd alapgondolata az erdélyi magyar értelmiségnek a közös jövő kialakításában játszott szerepe volt. Hangsúlyozta: az erdélyi magyar közélet mindennapjai elképzelhetetlenek az 1885-ben létesült EMKE nélkül.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár szavait Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja tolmácsolta. – Az EMKE alapítói 127 évvel ezelőtt az anyanyelvi oktatás és a műveltség, a magyar nyelv és öntudat erősítése, közös örökségünk iránti felelősség mellett tettek hitet. Ugyanezt valljuk ma is – hangzott az üzenet. A főkonzul arról is biztosította a jelenlevőket, hogy az EMKE, mint nemzeti jelentőségű intézmény, továbbra is számíthat a magyar kormány támogatására.
Dáné Tibor beszámolt a kulturális autonómia-szigetként működő romániai Magyar Házak Hálózatának (MHH) kiépítéséről, amely 2009-ben kezdődött. A kezdeményezést mind az RMDSZ, mind a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztériuma támogatta. Megtudtuk: Erdélyben az elmúlt években több mint harminc magyar házat hozott létre az EMKE. Példaként említette a Balázsfalva melletti Tűr településen a kö­zeljövőben létesítendő Magyar Házat, amely Kémenes Lóránt plébános lelkiismeretes munkájának köszönhető. A romániai MHH kialakításában 2010 óta szakmai segítséget kapnak a sárospataki művelődési szakemberektől, Csatlósné Komáromi Katalintól és Bordás Istvántól, a Sárospataki Képtár vezetőjétől. Az EMKE-elnök beszámolt arról is, hogy új, a Magyar Házak állapotára vonatkozó felmérést kezdeményeznének. Idén, szeptember végén pedig Kolozsváron rendeznék meg a Magyar Házak második találkozóját.
Dáné Tibor Kálmán beszámolt arról is, hogy EMKE-elnökként meghívták a Magyarországon a közelmúltban létesült Civil Egyeztető Tanács (CET) ülésére, amelynek keretében részt vett a kulturális és honismereti szekció programjának kidolgozásában. Zárszóként Dáné Tibor Kálmán megköszönte a bel- és külföldi támogatóknak az anyagi segítséget, a sajtónak – és ezen belül elsősorban lapunknak, a Szabadságnak – az EMKE-eseményeken való jelenlétet és érdeklődést. Ács Zsolt, az EMKE munkatársa a pénzügyi, míg László Edit a cenzori jelentést olvasta fel, amelyet a közgyűlés el is fogadott.
Egyed Péter egyetemi oktató, filozófus az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság és az EMKE közötti harmonikus együttműködésről, Guttman Mihály elnökségi tag a zenei anyanyelv fontosságáról értekezett. Csatlósné Komáromi Katalin, a sárospataki Művelődési Ház igazgatója az EMKÉ-vel közös programok fontosságát ecsetelte. Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási-ház helyzetéről számolt be. Tamási Áron lánytestvérének, Ágnes asszonynak a háza eredetileg az EMKE tulajdonát képezte, ám tavaly átkerült az önkormányzat tulajdonába, így elkezdődhettek a leromlott állagú ingatlan felújítási munkálatai
Dávid Gyula tiszteletbeli elnök az elnökségi választás lebonyolítása előtt kifejtette: még ha a mostani romániai magyar politikai élet „szét is veri a magyarságot”, az új elnökségnek továbbra is a magyarság egységéért, a megmaradásért kell munkálkodnia.
Az EMKE új vezetősége: Dáné Tibor Kálmán (elnök), Kötő József (főtanácsos). Régiós alelnökök: Matekovits Mária (Bánság), Széman Péter (Partium), Ábrám Zoltán (Közép-Erdély). Társadalmi kapcsolatokért felelős alelnök: Szép Gyula. További elnökségi tagok: Guttman Mihály (Kolozsvár), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Házy Bakó Eszter (Brassó), Beder Tibor (Csíkszereda), Ferencz Angéla (Hargita megye), Imreh-Marton István (Kovászna megye).
A választásokat követően Bordás István, a sárospataki képtár vezetője, azaz az EMKE Észak-magyarországi Képviseletének vezetője elmondta: arra törekszik, hogy a magyarországi kulturális élet munkatársai közül minél többen megismerhessék az erdélyi kultúrát. Ezért kidolgozott egy továbbképzési programot, amely a magyar szaktárca által megtörtént akkreditálás után újabb lehetőséget biztosít a fentebbi célkitűzés eléréséhez. A további hozzászólók között volt Dumitriu Anna, aki az Aranyos-vidéki Népfőiskola tevékenységéről számolt be; Kerekes Hajnal, a nagyenyedi dr. Szász Pál Egyesület alelnökeként, illetve a Magyar Közösségi Ház vezetőjeként a Fehér megyei kulturális tevékenységeket ismertette. Ferencz Angéla a Hargita megyei, míg Imreh-Marton István a Kovászna megyei Kulturális Központ és az EMKE közötti lehetséges együttműködésről értekezett, megköszönve, hogy bekerültek az elnökség tagjai közé. Deák Gyula, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke a közeljövőben a pedagógusok számára megszervezendő néptánctanfolyamra, Boldizsár Zeyk Imre, az RMDSZ tordaszentlászlói szervezetének elnöke pedig a június végi Szent László napi énektalálkozóra hívta fel a jelenlevők figyelmét.
Délután 2 órakor kezdődött az EMKE-díjak és díszoklevelek átadása. A 13 szobor Venczel Árpád, a díszoklevelek pedig Venczel Attila alkotása.
Életműdíjat kapott a marosvásárhelyi Marosi Ildikó irodalomtörténész, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Horváth Andor egyetemi oktató szerint Marosi Ildikó érdeme, hogy évtizedeken át gyűjtötte majdani köteteinek anyagát, hogy aztán az 1989-es rendszerváltás után megvalósíthassa álmait, és a „felkutatott kincsek jó gondozójává vált”. Spectator-díjban részesült Cseke Péter Tamás újságíró (Bukarest). Kós Katalin, a Györkös Mányi Albert Emlékház ügyvezetője olvasta fel Kántor Lajos laudációját, amelyben Cseke Péter Tamás publicisztikai tevékenységét kiegyensúlyozottnak, higgadtnak és körültekintőnek nevezte.
Kacsó András-díjat kapott Both Zsuzsa és Both József (Kolozsvár). Dáné Tibor Kálmán méltatásában kiemelte: a Both-házaspár a népi kultúra áthagyományozását jelentős empátiával végzi. Bányai János-díjban részesült Vajda András (Marosvásárhely) néprajzkutató, akit a laudáló Keszeg Vilmos egyetemi oktató elkötelezett, bölcs, megfontolt kutatónak nevezett. Kun Kocsárd-díjat adományoztak Fülöp Júliának (Szászváros). Winkler Gyula európai parlamenti képviselő videóüzenetben laudálta a közösségszervezés aktív résztvevőjét, aki sokat tett a szászvárosi magyarságért. Fülöp Júlia megjegyezte: Kun Kocsárd emléke még mindig elevenen él a szászvárosi magyarok között. Nagy István-díjat kapott Dulányi B. Aladár (Sepsiszentgyörgy). László Attila karnagy laudációjában arra összpontosított, hogy a díjazott három évtizeden át kitartó szervezője, irányítója volt a város művelődési életének.
Bánffy Miklós-díjban részesült Dukász Péter színész (Temesvár), aki egyéb elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen az eseményen. Szekernyés János laudációja alapján gazdag színészi pálya bontakozott ki. A díjat Kövesdy István rendező vette át.
Poór Lili-díjat kapott Albert Júlia színművész (Kolozsvár). Laudált Köllő Katalin színikritikus, szerkesztő, aki szerint a sikeres művészi és oktatói pálya mögött lélek, tehetség és kitartás lakozik. Kovács György-díjban részesült Bányai Kelemen Barna (Marosvásárhely). Kövesdy István a fiatal, sokoldalú színész ötéves pályafutását értékelte. Tompa Miklós-díjjal tüntették ki Uray Pétert. (Sepsiszentgyörgy–Budapest). Kötő József színháztörténész laudációját Vincze László, az EMKE munkatársa olvasta fel. Megtudtuk: Uray honosította meg Erdélyben a mozgásszínházat, de ezt megelőzően több művészi ágban (például a zenében) is bizonyított. Szolnay Sándor-díjat kapott Köllő Margit (Marosvásárhely), aki egészségügyi okok miatt nem lehetett jelen. Laudált Németh Júlia műkritikus, aki a művész kitűnő rajzkészségét, színérzékét méltatta. A díjat Wiesler Zsuzsa vette át.
Monoki István-díjat adományoztak Kosz Orsolyának (Csíkszereda). Kopacz Katalin laudációjából lelkiismeretes, megalapozott szakmai tudással rendelkező több évtizedes könyvtárosi tevékenység rajzolódott ki. Kőváry László-díjban részesült Zsigmond Ilka középiskolai tanár és az általa irányított műemlékpedagógiai kiadványsorozat szerkesztőbizottsága. Vincze Zoltán nyugalmazott tanár laudációjában azt értékelte, hogy a fentebbi kiadványok épp a serdülő korosztály számára íródtak, akiktől „a Guttenberg-galaxis egyre jobban távolodik”. Gróf Mikó Imre-díjat adományoztak Bartha Bálint (Kolozsvár) vállalkozónak. Székely Tibor laudációjában a díjazott szerénységét és nagylelkűségét emelte ki.
Tiszteletbeli taggá nevezték ki Hajnal Jenőt, a vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatóját és a kolozsvári származású, ám évek óta Németországban élő Kelemen Péter koncerttechnikust.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
2012. május 16.
Hazahozzák” Végh Sándort szülővárosába
Centenáriumi ünnepség a világhírű hegedűművész emlékére
Születésének századik évfordulóján, május 17-én ünnepi hangversennyel és szoboravatással tisztelegnek Végh Sándor hegedűművész, kamarazenész, karmester és tanár munkássága előtt a Kolozsvári Magyar Operában. A budapesti székhelyű Végh Sándor Kamarazene Központ által idén januárban meghirdetett szoborpályázat nyertes alkotását, Makkai István marosvásárhelyi szobrász munkáját csütörtökön este fél 7-kor leplezik le az intézmény emeleti előcsarnokában, majd az opera zenekarának műsora keretében Mozart-, Bartók-, Schubert- és Szabó Csaba-művei hangzanak el, vezényel Jankó Zsolt, szólistaként közreműködik Béres Melinda hegedűművész.
A zenei szakma és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) összefogásának eredményeként tavaly februárban alakult meg Budapesten a Végh Sándor Kamarazene Központ, amelynek célkitűzése a magyar kamarazene-kultúra felélesztése és ápolása, amely a 20. században kamarazenészek és együttesek kiemelkedő sorát adta az európai zenei életnek, magyarázta a Kolozsvári Magyar Opera emeleti előcsarnokában tegnap délben tartott sajtótájékoztatón Gyenge Enikő zenetörténész, a Végh projekt koordinátora. Példaként a Budapest Vonósnégyest, a Waldbauer-Kerpely Vonósnégyest, a Léner-kvartettet, a Magyar Vonósnégyest, a Végh Kvartettet és a Roth Kvartettet említette, hangsúlyozva: az ő jelenlétük révén a vonósnégyes, és tágabb értelemben véve a kamarazene bekerült a pódiumműfajok közé, a koncerttermekben is sztárokként üdvözölték ezeket az együtteseket. A magyar kamarazene- és vonósnégyes-hagyomány legismertebb nemzetközi letéteményese Végh Sándor hegedűművész, kamarazenész és tanár volt, akire munkásságának népszerűsítésével emlékeznek születésének századik évfordulóján. A hangversenyek és nemzetközi vonósnégyes versenyek mellett, amelyeket ebben az időszakban bonyolítanak le, a mostani kolozsvári ünnepség is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy Végh Sándort újra „hazahozzák” szülővárosába.
A Kolozsvári Magyar Operában csütörtökön este zajló esemény első mozzanataként leleplezik Makkai István marosvásárhelyi szobrász Végh Sándor-mellszobrát, amelynek elkészítésére idén januárban írt ki pályázatot a Végh Sándor Kamarazene Központ. Gyenge Enikő kiemelte: a felhívásra negyven képzőművész jelentkezett – köztük a kolozsvári Lőrincz Lehel, Kolozsi Tibor és Starmüller Géza is –, a beérkezett pályamunkák közül pedig öttagú zsűri választotta ki a legjobbat. A Végh projekt koordinátora utalt arra is, hogy nem volt könnyű dolguk, hiszen számos remek alkotás közül kellett egyet megnevezniük. A sajtótájékoztatón jelenlévő nyertes, Makkai István elárulta: a Szárhegyi Alkotótábor művészeti csereprogramja keretében a Budapest Galéria vendége volt idén februárban, már ott hozzálátott a mellszobor elkészítéséhez.
A szoborpályázat terveiből különleges fotóalbumot jelentettek meg Végh Sándor 28 arca címmel, amely az aradi Concord Media Jelen gondozásában látott napvilágot, ezt a csütörtöki ünnepség résztvevői is fellapozhatják. Az érdeklődők megvásárolhatják továbbá Löwenberg Dániel Végh Sándor emlékére című monográfiáját, valamint a Végh Sándor Magyarországon címmel kiadott, a mester koncertfelvételeit tartalmazó CD-ket is, részletezte Gyenge Enikő.
Szép Gyula operaigazgató ezután Szőcs Géza magyarországi kulturális államtitkár üzenetét olvasta fel. Elhangzott: „Végh Sándor szellemi hagyatékának be kell épülnie minden magyar kultúrember tudatába, művészetről való ismeretei fundamentumába. Elfogadhatatlan, hogy Erdélyben, Kolozsváron a magyar gyerekek úgy nőjenek fel, hogy ne tudják: városukban nemcsak Mátyás király és Bolyai János született, hanem Végh Sándor, a hegedűművészet állócsillaga is”.
Az ünnepi hangversenyről szólva Jankó Zsolt karmester elmondta: igyekeztek úgy összeállítani a programot, hogy a Végh Sándor által különösen kedvelt zeneszerzők műveit játsszák. Eszerint az opera zenekara Mozart Figaro házasságának nyitányát, Bartók hegedűre és zenekarra írt 1. rapszódiáját, valamint Schubert 5., B-dúr szimfóniáját adják elő, továbbá Szabó Csaba Kis erdélyi szvitjét, amelyet szerzője a művésznek ajánlott. Szólistaként közreműködik Béres Melinda hegedűművész, aki 1993 nyarán megkapta a Végh család által fiatal erdélyi muzsikusok számára létrehozott Végh Sándor Díjat, s az év őszén, amikor egy külföldi ösztöndíj révén a prágai Mozart Akadémián tanulhatott, a hegedűművésszel is volt alkalma találkozni. – Ami a zenekari kurzusait illeti, nem csak együttesként dolgozott velünk, hanem külön-külön mindenkire odafigyelt, hogy a zenekar jobban szóljon – idézte fel Végh Sándorhoz fűződő élményeit Béres Melinda. Hozzátette: a művész számára különösen fontos szerepet játszott a kamarazenélés a zenekaron belül. – Emlékszem, a próbákon és a koncerten is ülve, és a lehető legkevesebbet vezényelt. Arra ösztönzött bennünket, hogy a zenekarban is egymást hallgassuk, s csak olyankor lépett közbe, amikor azt feltétlenül szükségesnek érezte – magyarázta a hegedűművész, aki a hangszeres kurzusokon is sok mindent elsajátított Végh Sándortól, s még egy vonót is kapott tőle ajándékba. – Úgy emlékszem rá, mint egy nagyon kedves öregúrra, akitől rengeteget lehetett tanulni, és aki ugyanakkor nagyon egyenesen, köntörfalazás nélkül megmondta a véleményét. Művészien beszélt, a metaforáira pedig, amelyekkel magyarázott, mostanában is hivatkozom a hegedűórákon – összegezte Béres Melinda.
FERENCZ ZSOLT. Szabadság (Kolozsvár)
2012. június 8.
Kiknek áll majd a zászló?
Vasárnap reggeltől urnákhoz várják a szavazókat a helyhatósági választásokon
A holnapi kampánycsend után vasárnap reggel héttől az urnákhoz várják a szavazókat a helyhatósági választásokon, melyeken eldől, kik kapnak négy évre polgármesteri, helyi tanácsosi, megyei tanácselnöki és megyei tanácsosi mandátumokat. Újdonság, hogy több településen már nem két, hanem három magyar politikai szervezet jelöltjei szállnak harcba tisztségért.
„Ahogy szétnézek, úgy látom, már győztünk, de óriási kihívás előtt állunk: meg kell őriznünk mindazt, amit eddig elértünk” – jelentette ki tegnap este Kelemen Hunor az RMDSZ Maros megyei kampányzáró rendezvényén. A szövetségi elnök arra utalt, hogy több ezres tömeg gyűlt össze a Maros partra meghallgatni a jelöltek – elsősorban Frunda György és Lokodi Edit Emőke – kortesbeszédeit, majd a szabadtéri színpadon fellépő együtteseket. A rendezvénybe videotelefonon bekapcsolódott a legendás labdarúgó, Bölöni László is, aki azt üzente a résztvevőknek: Frunda Györgyben látja a garanciáját annak, hogy szülővárosában rendben mennek majd a dolgok.
Erős, feszes kampány
Egy nappal előtte, szerda este Kelemen Hunor a csíkszeredai kampányzáró rendezvényen vett részt, amelyen feszesnek és erősnek nevezte a vasárnap sorra kerülő helyhatósági választások ma záruló kampányát. Hozzátéve: a szövetség hiteles emberekre és az eddigi eredményekre épített. A csíkszeredai kampányzárón Kelemen elmondta, a választási kampányból azt lehet leszűrni, hogy az emberek azokra a megoldásokra kíváncsiak, amelyeket a politikusok a lakosság problémáinak orvoslására kínálnak. Nem az egymásra mutogatás, valamint a sárdobolás érdekli őket – fűzte hozzá –, hiszen abból soha nem származik eredmény a közösség számára.
A szövetség csík- és gyergyószéki szervezetének kampányzáró rendezvényén Kelemen Hunor az önkormányzatokban való erős magyar képviselet fontosságát hangsúlyozta. A helyi sportcsarnokban összegyűlt többezres tömeg előtt mondott beszédében az RMDSZ elnöke kifejtette, azért fontos, hogy erős magyar képviselet legyen az önkormányzatokban, mert ott lehet megvédeni az eddig megszerzett jogokat. „Nagy nap ez a mai, több ezren gyűltünk össze azért, hogy megerősítsük: ez az önkormányzati csapat a közösséget, Székelyföldet, Erdélyt építi. Erre vállalkozott országszerte a szövetség több mint tízezer jelöltje” – fogalmazott az RMDSZ-elnök.
Borboly Csaba: lapátoljunk együtt
Borboly Csaba, Hargita megyei tanácselnökjelölt kortesbeszédében elmondta, a közösségépítésben a székelység csak magára számíthat. „Az elmúlt négy évben a három térség Csík, Udvarhely és Gyergyó együttműködve dolgozott. Azonban van még tennivaló, hiszen az elmúlt időszakban láthattuk, csak magunkra számíthatunk. Ezt a munkát szeretnénk folytatni, ehhez kérjük támogatásukat” – fogalmazott Borboly. Majd a kampányzáróra meghívott Neoton Família dalszövegét is idézte: „Nem szállunk ki a hajóból./ A kedvező szél nem ér mindig el./ Sajnos gyakran lapátolni kell”. Majd arra kérte a hallgatóságot, hogy folytassák együtt a lapátolást, azaz a kemény kitartó munkát.
Eckstein „hada”
Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje támogatói hadát sorakoztatta fel tegnapi kampányzáró sajtótájékoztatóján. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök szerint Eckstein kellőképpen támogatja az egyházakat, Boros János volt alpolgármester szerint, ha minden magyar az RMDSZ jelöltjére voksolna, győzhetne is, László Attila alpolgármester úgy vélte, Eckstein ötleteit sokan fogják még felhasználni útvezetőként, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója szerint egy jó polgármester – mint amilyen Eckstein-Kovács Péter – nyugodttá, kiegyensúlyozottá tehetné a magyar hivatásos, a civil és az egyházi szféra működését. Marius Tabacu filmrendező azt emelte ki, nem az a fontos, hogy milyen nemzetiségű a jelölt, hanem az, hogy jól tenné-e a dolgát, véleménye szerint pedig az RMDSZ jelöltje egy megbízható ember. A polgármesterjelölt utolsó vallomásként megjegyezte, akkor határozta el indulását, amikor Sorin Apostu korábbi polgármester lemondott, hiszen úgy érzi, ezzel komoly lehetőség nyílt arra, hogy megnyerhesse a választásokat.
Családbarát Szentgyörgy
Családbarát Önkormányzat díjban részesítette Sepsiszentgyörgy önkormányzatát az RMDSZ. A díjat Kovács Péter főtitkár adta át Antal Árpád polgármesternek. A szövetség főtitkára emlékeztetett, az RMDSZ azokat az önkormányzatokat részesíti e kitüntetésben, akik jó példát mutattak a gyermekes családok életfeltételeinek javítását szolgáló intézkedéseikkel, a gyermekeket és fiatalokat támogató programjaikkal, ezek kivitelezésében pedig együttműködnek a civil, ifjúsági és egyházi szervezetekkel. „Elég átutazni a városon, és látszik a látványos fejlődés. Az elmúlt négy év alatt több új játszótér jött létre, mint amennyi összesen addig volt a városban. A közlekedés biztonságossá tétele érdekében az önkormányzat a járdafelújítási munkálatoknál figyelembe vette a babakocsival közlekedő szülők igényeit is” – sorolta Kovács. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. augusztus 2.
Harmadszorra szervezik meg a Kolozsvári Magyar Napokat
Tűzijáték az önkormányzattól, pezsgő a Törleytől
A Kolozsvári Magyar Napokat (KMN) szervező Kincses Kolozsvár Egyesület (KKE) képviselői tegnap a sajtó nyilvánossága előtt számoltak be az augusztus 13-a és 20-a közötti rendezvényről. Gergely Balázs főszervező szerint az eddigi két rendezvényen a város magyarságának 50 százaléka, azaz legalább 25 ezer ember vett részt. Szép Gyula, a KKE alapító tagja a komolyzenei programokat ismertette, majd Szabó Lilla programigazgatótól megtudtuk: 8 nap alatt 220 programot szerveznek 40 helyszínen. Sánta Levente fesztiváligazgató azt hangsúlyozta: 4 napon át a Farkas utca egészét lefoglalják. Kinizsi Zoltán, a KMN önkormányzati kapcsolatokért felelős szervezője elmondta: idén a kolozsvári városházi vezetőség ígéretet tett, hogy jövőre kiemelt rendezvényként támogatják a KMN-t. Augusztus 19-én, a város „születésnapján” a híres Törley pezsgőgyár jóvoltából több mint félezer pezsgősüveget nyitnak ki, a záró estén pedig tűzijátékot szervez a városháza.
Sajtótájékoztatón számolt be a Kolozsvári Magyar Napokat (KMN) szervező Kincses Kolozsvár Egyesület (KKE) az idei nyolcnapos rendezvénysorozatról, amelyre augusztus 13-a és 20-a között kerül sor. Gergely Balázs főszervező, KKE-elnök elmondta: az általa vezetett egyesületben idén döntés született arról, hogy a rendezvénysorozat szervezését a KKE egyedül vállalja fel. Örvendetesnek tartotta, hogy tavalyhoz képest a városi önkormányzat hozzájárulása jóval nagyobb, ám azt nem árulta el, hogy mekkora összeggel járul hozzá a városháza a költségekhez. – A Kolozs Megyei Tanács eddig is jelentős összeggel támogatta a rendezvényt. Ám most úgy tűnik: a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal is átérezte a rendezvény fontosságát” – magyarázta Gergely.
Van, aki még nem hallott róla
– Eddigi közvélemény-kutatásaink alapján elmondhatjuk: a város magyarságának 73–75 százaléka hallott a rendezvényről, és 50 százaléka el is jött legalább egy programpontra. Ez pedig azt jelenti, hogy az eddigi Kolozsvári Magyar Napokon legalább 25 ezer kolozsvári vett részt. Értesüléseink szerint sokan jöttek vidékről is, és sok külföldre elszármazott kolozsvári tér vissza a rendezvény kedvéért. A nyitógálára meghívtuk L. Simon Lászlót, a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának elnökét, két-két RMDSZ-s és EMNP-s politikust, továbbá Emil Boc polgármestert és Horea Uioreanut, a Kolozs Megyei Tanács elnökét. A Szent István-napi néptánc-találkozóra pedig Németh Zsoltot, a magyar külügyminisztérium államtitkárát várjuk – összegzett Gergely Balázs.
Azt is megtudtuk, hogy a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatát a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma nemrég beiktatta a kiemelt fontosságú nemzeti intézmények sorába. Gergely Balázs ugyanakkor értékelte, hogy a helyi vállalkozók is nagyobb mértékben támogatták idén a rendezvényt.
Kinizsi Zoltán, KMN önkormányzati kapcsolatokért felelős szervezője hozzátette: idén a kolozsvári városháza is nagyobb érdeklődést tanúsított a rendezvény iránt, és ígéretet tettek, hogy jövőre kiemelt rendezvényként kezelik és támogatják a KMN-t. A rendezvénysorozat záró estéjén 10 perces tűzijátékot szerveznek, amelynek költségeit a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal állja – árulta el.
Programokról, kultúráról…
Szép Gyula, a KKE alapító tagja, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója elmondta: az augusztus 13-i nyitógálát a magyar operában tartják meg, amelynek keretében főleg szimfonikus művek (Kodály-, Liszt-, Bartók- és Erkel-művek) hangzanak el. A komolyzene kedvelői a rendezvény során még kamarazene-koncertre, orgonamuzsikára és egy marosvásárhelyi fúvósötös fellépésére is számíthatnak. Szép Gyula ugyanakkor értékelte azt, hogy az eddigi KMN-rendezvényeken nem történt rendbontás, és a programpontok után a helyszínek tisztán maradtak. – A KMN-nel olyan modellt állítottunk fel, amelyre büszkék lehetünk – összegzett.
Sánta Levente, a KMN fesztiváligazgatója elmondta: idén 4 napon át (csütörtöktől vasárnapig) a Farkas utca egészében zajlanak majd a rendezvények. A szervezők rendelkeznek mind a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, mind a Rendőrség, mind a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségének a beleegyezésével. Az utcában egy színpadot is felállítanak az egyetem főbejáratának közelében, az utcában pedig sportrendezvényeket is lebonyolítanak.
8 nap, 220 program, 40 helyszín
Szabó Lilla, a KMN programigazgatója szerint 8 nap alatt 220 programpontot szerveznek 40 helyszínen. Idén is gazdag gyermek- és ifjúsági programmal várják a résztvevőket, az esti koncertek alatt pedig „babaparkolót” működtetnek, ahol szakképzett pedagógusok ügyelnek majd fel a gyerekekre. A gyerekprogramokra most is a Romkertben és a Református Kollégium tornakertjében kerül sor. Idén is lesz jurtaépítés, kézműves foglalkozás, bábszínházi előadás, filmvetítés. Szent István napján, augusztus 20-án történelmi játszóházat szerveznek. Több mint húsz kiállítás-megnyitóra kerül sor a Bánffy-palotában, a Szabók bástyájában és a belvárosi galériákban, az Akadémiai Könyvtárban pedig XVI–XVIII. századi könyveket állítanak ki. Szerveznek továbbá városnézést, vezetett látogatást az Egyetemi Könyvtárban, és újra megtekinthetjük Kolozsvárt a Szent Mihály-templom tornyából. A Népművészeti Múzeumban kóstolókkal „fűszerezett” Hóstáti Napot rendez a múzeum és a Kriza János Néprajzi Társaság.
Az irodalmi programok többsége a Bulgakov kávéházban zajlik. Újdonságképpen megtartják a Magyar Egészség Napját, ahol alternatív és népi gyógymódokról szerezhetünk tudomást. Román nyelven is szerveznek városnézést, a kiállítások is kétnyelvűek lesznek, és az sem kizárt, hogy a gyerekfilmeket román nyelvű felirattal látják el.
Külön „ínyencség”, hogy augusztus 19-én, amikor megünnepelhetjük azt, hogy 1316-ban Károly Róbert városi rangot adományozott a településnek, a Törley pezsgőgyár ajándékaként több mint félezer pezsgősüveget nyitnak ki a Magyar Napok keretében.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2012. szeptember 13.
Ősbemutatóval indul az opera 2012/2013-as évada
Erdélyi ősbemutatóval startol a Kolozsvári Magyar Opera 2012/2013-as évada szeptember 15-én: a Szomor György–Pejtsik Péter–Miklós Tibor szerzőhármas darabját, a Báthory Erzsébet című musical-operát (rendező: Bagó Bertalan, koreográfus: Novák Péter, vezényel: Kulcsár Szabolcs) szombaton este 7 órától tekintheti meg a közönség a sétatéri színpadon. Kodály Zoltán születésének 130. évfordulója alkalmából ünnepségsorozat zajlik december 15-e és 18-a között, amelynek keretében bemutatják Kodály egyfelvonásosát, a Székely fonót, Demény Attila rendezésében. Ezekről számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Szép Gyula operaigazgató, utalva ugyanakkor arra is, hogy az évad második felében magyarországi meghívásoknak kell eleget tenniük, emiatt egyelőre képlékenyen terveznek.
– Több magyarországi intézmény jelezte, hogy vendégül látna bennünket a 2013-as esztendőben: az eddigi egyeztetések értelmében, úgy tűnik, jelen leszünk a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, emellett Giuseppe Verdi Attila című háromfelvonásos operáját a budapesti Művészetek Palotájában, Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjét pedig az Operettszínházban láthatja majd a közönség – magyarázta Szép Gyula. Mint mondta, idén ősszel két jelentős kiszállás várható: az opera zenekara önálló szimfonikus hangversenyt ad a Művészetek Palotájában, az Örkény Színházban pedig Örkény-emlékestet tartanak, Demény Attila rendezésében.
Gioacchino Rossini kétfelvonásos operáját, az Ory grófját tűzi műsorra az intézmény az évad második felében, és a tervek szerint egy gyerekdarabot is bemutatnak, ezzel kapcsolatban a magyarországi Novák Péter rendező-koreográfussal tárgyalnak. Egyelőre még távlati cél ugyan, de úgy tűnik, a Verdi-év keretében a Művészetek Palotájában jövő ősszel zajló rendezvénysorozaton is jelen lesz a magyar opera társulata, ott a tervek szerint Verdi- és Schiller-műveket, valamint egy új Orbán György-darabot mutatnak be.
A tavalyi évad sikereiről szólva Szép Gyula a 2011 októberében megtartott Nemzetközi Liszt Fesztivált, a Cirkuszhercegnő, a BÚÉK 2012 és a Szerelmi bájital című bemutatókat emelte ki, valamint a társulatnak a Nemzeti Operák Fesztiválján való részvételét is, amelyen nagy sikerrel mutatkozott be a Kolozsvári Magyar Opera. Hozzáfűzte: nagyszerű fogadtatás övezte a Margitszigeten a budapesti Szabad Tér Színház és a magyar opera együttműködésében létrejött Báthory Erzsébet című musical-operát, ugyanakkor a Kolozsvári Magyar Napokon is eredményesnek bizonyult a filharmóniával közösen adott koncertjük. Az igazgató kitért arra is, hogy a nyár folyamán három kortárs opera (Orbán György: Pikkó herceg, Selmeczi György: A szirén, Vajda János: Leonce és Léna) hangfelvételét sikerült elkészíteniük.
F. ZS.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. december 14.
Koncert, cédé, album – ünnep a magyar operában
Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét adja elő Bardon Tony és az opera énekkara december 16-án, vasárnap 18 órától a Kolozsvári Magyar Operában; a 130 évvel ezelőtt született magyar zeneszerző és népzenekutató, Kodály munkássága előtt tisztelgő, egyben a hivatásos kolozsvári zenés színház 220. évfordulójának apropóján szervezett ünnepi gálakoncerten Selmeczi György vezényel. Bemutatják a Kodály-évfordulóra megjelentetett három cédét, amelyeken kortárs magyar operák – Orbán György: Pikkó Herczeg, Vajda János: Leonce és Léna, Selmeczi György: Szirén – felvétele szerepel, és részletek hangzanak el az elmúlt időszakban rögzített zeneművekből – tájékoztatott tegnap Szép Gyula operaigazgató, Simon Gábor, az intézmény korábbi vezetője pedig A Kolozsvári Magyar Opera 220 év után című kötetet ismertette.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár)
2012. december 17.
XXI. századi Kolozsvári Magyar Opera
A Kolozsvári Magyar Opera, lehetőségeivel élve, műsorában igyekszik azt a tradicionális vonalat követni, melyet az intézet 220 éves fennállása alkalmával minden időkben követett.
 Jelenlegi igazgatója, Szép Gyula sajtótájékoztatóján elmondta Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. – Budapest, 1967) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja. Születésének a 130. évfordulóját ünneplik meg a Székely fonó egy felvonásos daljátékával, amely a szerző egyik legzseniálisabb színpadi alkotása. Az alkotás felújított bemutatásával az operaház tiszteleg az alkotó előtt.
Az is nagyon fontos, hogy a színházzal együtt ünnepeljék a kolozsvári hivatalos színjátszás, és ezen belül a zenés színjátszás 220. évfordulóját. Ez szintén egy olyan évforduló, mellyel büszkélkedhetnek. Erről sokat írtak, és könyvek is jelentek meg.
Számunkra ez azért fontos, mert itt írták és mutatták be először magyarnyelven, megírt, előadott operát Ruzitska József: Béla futása- címmel, 1822-ben.
Tavasszal, 2012-ben, Kolozsváron a Nemzeti Operák Fesztiválját tartották meg, melyen a Bukaresti Operaház igazgatója annak örvendhetett, hogy végre a Bukaresti Opera eljött Kolozsvárra, ahol az első Romániai Operaház megkezdhette működését 1919-ben. Akkor Szép Gyula elmondta, hogy a Kolozsvári Magyar Opera 1860-ban volt Bukarestbe először? Több előadással, amiről az akkori román sajtó nagy ovációval írt, mint például Nicolae Filimon, a kor elismert publicistája. A legpozitívabb méltatást éppen Erkel Ferenc: Hunyadi László című művéről írta.
Tiszteletben tartva az operajátszás hagyományait, mind a magyar operajátszás, mind az egyetemest ’90 után lehetőség van bármit játszani. Tehát az opera vezetősége maga állíthatja össze repertoárját. Folyamatosan, következetesen foglalkoztak a kortárs magyar operajátszással is.
Nem volt olyan évad, bemutató, felújítás, hogy ne lett volna műsoron ma élő vagy nemrég elhunyt erdélyi vagy magyarországi kortárs zeneszerzőnek valamelyik műve.
Az idén e szándékot megkoronázták azzal, hogy sikerült a Magyar Nemzeti Kulturális Alaptól egy összeget megpályázni, mely által lehetővé vált három kortárs operánk hangfelvételét rögzíteni, professzionális módon. Egy DVD hanglemez sorozatot hoztak ki, ami szintén jelzi, a Kolozsvári Magyar Opera él. A mai és a jövő zenéjével, operájával is méltó módon foglalkozik.
A Magyar Operabarátok Körének kiadásában megjelent egy igen figyelemre méltó könyv, melynek érdeklődés felkeltő címe: A KOLOZSVÁRI MAGYAR OPERA 220 ÉV UTÁN
Összeállították: Simon Gábor, Szép Gyula és Fekete Adél.
Idéznék az ajánlásból: „Nem történelemkönyvet tart kezében az olvasó: képeskönyv kíván lenni ez a kiadvány, amolyan színes kalendárium, amely olykor visszapillant ugyan a múltba, de fő szándéka az intézmény jelenének, az 1989-es politikai változások utáni életének többirányú megvilágítása, annak a társulatnak az életében kutakodva , amely 220 év után is egyértelműen bizonyítja a műfaj és önmaga létjogosultságát.”
Az 50 oldalas „kalendárium” felsorjázza mindazon helységek felvételeit, melyben az intézet valaha is működött. Majd a Kolozsvári Magyar Opera 1948-tól napjainkig igazgatóinak fényképeit közli. Harmadik rész: A Társulat összetétele 1990 után: Karmesterek, karigazgatók. Rendezők. Korrepetitorok. Díszlettervezők, jelmeztervezők. Koreográfusok, balettmesterek. Ügyelők. Művészeti titkárság. Magánénekesek (1990- 2012). A zenekar, hangversenymesterek táronkénti felsorolása. Az énekkar névsora. A balettkar. Műszak, gyártás és adminisztráció.
Az opera rendszerváltás utáni tevékenységének fontos mozzanatait mutatja be. Az elmúlt két évtized repertoárjáról alkothatunk képet. Összesítve közlik a Kolozsvári Magyar Opera bemutatóit, 1990-2012 között.
Külön fejezetben jelenik meg: Rólunk írták… Nekünk írták. A szöveget képek sokasága követi.
A kiadvány a maga nemében igyekezett minden jelentős eseményről méltó módon tájékozatni. Amint Szép Gyula írja: „ A felgyűlt értékeket, őseink hagyatékát féltve őrizzük, és ugyanakkor átmentjük a következő nemzedékek számára, de természetszerűen tudatosan ápoljuk a XX-XXI. század magyar operaszerzőinek alkotásait is. Meggyőződésünk, hogy így válik teljessé és jogosulttá létünk és küldetésünk 220 év után is.”
Csomafáy Ferenc
erdon.ro
2013. április 5.
Prospero-könyv Kovács Attila operaénekesről
Több mint egyéves szünet után újra Prospero-könyvet mutattak be a Györkös Mányi Albert Emlékházban.
A több mint harminc éve Németországban élő és ott fényes karriert befutó kolozsvári operaénekesről, Kovács Attiláról a Kolozsvári Magyar Opera egykori karnagya, Laskay Adrienne készített beszélgetőkönyvet, amelyet ezúttal is Demény Péter író szerkesztett, és a Korunk Komp-Press Kiadónál jelent meg. A kolozsvári születésű Kovács Attila az 1960-as évek közepén, a zeneakadémia elvégzése után került a magyar opera jogelődjéhez (akkor: Kolozsvári Állami Magyar Opera). Az itt töltött másfél évtized alatt már körvonalazódott az ígéretes karrier, ami végül a Kieli Operaházban (Németország) teljesedett ki. Az eseményen a szerző és az interjúalany mellett a könyv előszavának írója, Angi István zeneesztéta, Szép Gyula operaigazgató és Demény Péter osztotta meg gondolatait.
(N.-H. D.)
Szabadság (Kolozsvár).
2013. június 3.
„Segesvárra visszatért a költő” – Új helyen avatták fel Petőfi Sándor mellszobrát
Hatévnyi várakozás után Segesváron méltó helyre, a várbeli Petőfi parkba került vissza Petőfi Sándor forradalmár-költő mellszobra. A segesvári magyar közösség ismét ünnepelt, a magyar nemzet egyik szellemi vezetője, a magyar forradalom vezéregyénisége műemléke előtt tisztelegve. Az ünnepi rendezvényt jelenlétével megtisztelte Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke, Kerekes Károly és Antal István parlamenti képviselők, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja, dr. Zsigmond Barna Pál és Szarka Gábor konzul, a testvérváros, Kiskunfélegyháza polgármestere, Kapus Krisztián, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Brassai Zsombor, Csép Andrea, Balogh József és Bán Mózes megyei tanácsosok, a Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány kuratóriumi elnöke, Tóth Gyuláné, a Communitas Alapítvány alelnöke, Szép Gyula, és jelen volt Dăneşan Dorin, Segesvár polgármestere, Dan Bandea alpolgármester, valamint a történelmi egyházak képviselői.
Az ünnepség, amelyen a Romulus Ladea szobrászművész által készített Petőfi-mellszobrot új helyén, a középkori várerődben kialakított Petőfi parkban avatták fel, Máthé Lóránd szavalatával, Reményik Sándor Petőfihez című versével indult, majd Gál Ernő, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke köszöntötte az ünneplőket, emlékezett a Petőfi-mellszobor eltávolításának körülményeire, a visszaállítással kapcsolatos nehézségekre. „Azt szokták mondani, miként a könyveknek, a szobroknak is megvan a maguk sorsa. Költőóriásunk mellszobra az ötvenes években került annak a ragyogó, Köllő Miklós által készített szobornak a helyére, mely jelenleg testvérvárosunk, Kiskunfélegyháza főterét ékesíti.
A szobor régi helyén minden március 15-én összegyűlt ünnepelni a segesvári magyarság, megemlékezni nemzetünk hőseiről és a szabadságharcról. Hat évvel ezelőtt a segesvári vár fala beomlott, a talajomlás elérte a szobor talapzatát. Akkor egyetlen megoldás körvonalazódott: a szobor, az azt körülvevő láncok eltávolítása, a talapzat szétszedése. Végignéztem – furcsa érzés volt – a teljes bontást, a láncok eltávolítását, a szobor leemelését. Nehéz napok következtek, hirtelen a leemelt szobor lett a segesvári magyarság központi ügye. Egymást követték a gúnyos megjegyzések, a támadások, a felelősségre vonások. A polgármester megígérte, a várfal kijavítása után azonnal helyreállítják a szobrot, de ugyanakkor felajánlotta ezt a helyet Petőfi park kialakítására, ahol a szobrot is el lehet helyezni.
A várbeli munkálatok után következett a jóváhagyások megszerzése, és végül a helyi képviselőtestület döntése alapján sikerült kialakítani a Petőfi parkot, ahol a költő szobra is helyet kapott”. Köszönetet mondott Dorin Dăneşan polgármesternek, a volt és jelenlegi képviselőtestületnek, Bandea Dan alpolgármesternek, kiemelten Borbély László parlamenti képviselőnek, akinek minisztersége alatt jelentős összegeket utaltak ki parkrendezésre Segesvárnak, mindazoknak, akik anyagilag támogatták a szoborállítást: az RMDSZ országos és megyei vezetésének, a Communitas Alapítványnak, Balogh József megyei tanácsosnak, Palló Zoltán építésznek, a talapzat kivitelezőjének, Mihály Ferenc restaurátornak valamint megemlékezett a Petőfi-szobor ügyét támogató Ficsór Józsefről, Kiskunfélegyháza időközben elhunyt polgármesteréről.
– Az ünnep nemcsak a magyaroké, hanem az egész városé. A szabadság emlékműve a Petőfi-szobor, megkoszorúzásakor határozzuk el mélyen a szívünkben, hogy mindig méltók leszünk hozzá – tette hozzá Gál Ernő.
Dăneşan Dorin polgármester fontos eseménynek nevezte a szoboravatást, hangsúlyozva, Segesvár multikulturális város, és olyan szellemi-kulturális-történelmi örökséggel rendelkezik, amelyet meg kell őrizni a jövő nemzedéknek. A szobrot Kelemen Hunor, Kapus Krisztián, Dăneşan Dorin, Gál Ernő leplezték le, a történelmi egyházak képviselői pedig az összefogás, közösség- és nemzetszolgálat jegyében áldották meg az emlékművet, arra biztatva, hogy „emlékezésünkből erő, hatalom, kegyelem, reménység áradjon”. Petőfi Sándor Sors, nyiss nekem tért című versét román, magyar és német nyelven Fodor Lilla, Lokodi Alíz, Kristofoletti Klára szavalták el, majd Kelemen Hunor köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozva, Petőfi Sándorra és az ő nemzedékére teljes egészében illik a hegeli megállapítás, miszerint „csak annak a nemzetnek van joga a történelmi létre, amely meg tud újulni”. „A megújulást Petőfi Sándor magában hordozta, része a megújuló nemzeti öntudatnak, a mai értelemben vett nemzetté válás egyik úttörője. Társadalmi szerepvállalása és áldozatvállalása, a szabadság iránti feltétel nélküli elkötelezettsége utat és irányt mutatott nemcsak 1848–49-ben, hanem az azt követő nemzedékek számára is.
A nemzeti megújulás, újjászületés egyik nagy és immár örök példája ő. Az irodalomban is forradalmi, őnála egymásra talál a költő és a forradalmár, a literátus és a szabadságharcos. Emlékét és örökségét mindenhol őrzik, ahol csak magyar ember él, ahol a szabadságot szeretik és magyar kollektív memória létezik. Segesvár és Fehéregyháza kiemelt helyszín ilyen szempontból is. Úgy tudjuk, Segesvártól nem messze vesztette életét, mítoszok keringenek halála körülményeiről. A mi emlékezetünkben, abban a szellemi térben, amely mindenhol jelen van, ahol csak művelt magyar emberek élnek, Petőfi Sándor emléke, öröksége mindig élni fog, versei, a róla szóló történetek, a szobrok, múzeumok életben tartják. Örök életű marad, és e szobor Segesváron ezt bizonyítja, ehhez kell nekünk hűnek, méltónak lennünk” – mondta az RMDSZ elnöke. Magyarország csíkszeredai főkonzulja, dr. Zsigmond Barna Pál szerint Petőfi felismerte az idők szavát, és konokul kitartott mellette. „1848-ban forradalomra, forradalmi tettekre volt szükség a nemzet felemelkedéséért. Ma az idők szava nem forradalmi tetteket követel tőlünk, de ugyanolyan konok kitartást közösségünk megmaradásáért. Ma is érzékeljük, hogy sorsfordító helyzet előtt áll a magyar közösség, hogy a jelen legfontosabb gondolatainak megvalósulásán áll vagy bukik a jövő, és az ehhez a gondolathoz való ragaszkodásra, kitartásra van szükség. A magyarság megmaradása sorskérdés, és látnunk kell benne unokáink, közösségünk jövőjét. A Petőfi-szoborban ne a múlt köztéri műemlékét lássuk, hanem a jelen mindannyiunkat érintő gondolatait, feladatait” – jelentette ki a főkonzul.
Wass Albert A bujdosó imáját szavalta el Kovács Ferenc, kiskunfélegyházi X. osztályos tanuló, majd Kapus Krisztián, Kiskunfélegyháza polgármestere elevenítette fel a 164 évvel ezelőtti fehéregyházi csatát, hangsúlyozva: arra szövetkeztünk, hogy Petőfi szellemi örökségét éltetni fogjuk. „Közös ünnepünk tovább szilárdítja bennünk az együvé tartozás érzését. Legyünk hűek szabadságharcos eleink és Petőfi Sándor örökségéhez!” – tette hozzá.
Brassai Zsombor megyei RMDSZ-elnök szerint „a szó szoros értelmében visszatért a nemzet költője”. „Bár csak egy mellszoborban és egy park nevében, de ezek maradandó emléket állítanak az adott történelmi kor határait túllépő alkotó szellemnek. A szobrok küldetésszerűen múltat idéznek, emlékeztetnek szellemi értékekre, bölcsességekre, erkölcsökre, melyek történelmet írtak, örök érvényű igazságokat fogalmaztak meg, és ilyenként élni tanítanak, biztatnak, a zsákutcákból visszatérőknek az újrakezdéshez biztos kiindulópontot mutatnak. Petőfi Sándor szobránál, a róla elnevezett parkban újragondolható az ember küldetése, létének értelme, a természet szépsége, a haza és nemzet értéke, a szabadság sokszor megfogalmazhatatlannak tűnő bölcsessége és erkölcse. Segesvárra, hol ember él, hol ember fél, visszatért a költő, és vele együtt a szabadság, szerelem bátor és szép, embert cizelláló szelleme. Remélhetőleg idén Maros-szentgyörgyre és Marosludasra is visszatér Petőfi” – mondta Brassai Zsombor.
A Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány kuratóriumának elnöke, Tóth Gyuláné kijelentette, „hiszünk abban, tartozzunk bármely nemzethez, országhoz, városhoz, emlékbizottsághoz, intézményhez, hogy egy ország, egy nemzet, egy kis közösség addig él, amíg vállalható értékekkel tudja felvértezni a majdani visszaemlékezőket, míg az anyagi szegénységgel szembe tudja állítani a hit és az együvé tartozás gazdagságát. Ez ma a segesváriaknak itt a várban, a Petőfi parkban újra sikerült”.
Nagy Ferenc nyugalmazott unitárius lelkész versét Fodor Gyöngyi szavalta el, ezt követően a Segesvári Pedagógusszövetség női kórusa énekelt, végül a szobornál a kegyelet koszorúit helyezte el a Segesvári Polgármesteri Hivatal, az RMDSZ országos valamint a megyei, a segesvári, fehéregyházi szervezetei, a kiskunfélegyházi önkormányzat, a Csíkszeredai Magyar Főkonzulátus, a Fehéregyházi Petőfi Egyesület, a Communitas Alapítvány, a Magyar Kultúráért Határok Nélkül Alapítvány 2001, a segesvári Gaudeamus Alapítvány, a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola, a segesvári Mircea Eliade Líceum, a segesvári Bajor utcai és Vasút Környéki Egylet, a segesvári református egyházközség, a Kikerics kulturális egyesület, valamint az ausztriai magyarok képviselője.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)