Május 12-én Jakabovits Márta nagyváradi keramikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás Aradon, a Calina Galériában. A művésznő az Európai Kulturális Művészeti Akadémia egyik alapítója valamint a kelet- és közép-európai művészetek megjelenítésének és képviseletének felelőse, tavaly nyerte el a Romániai Képzőművészek Szövetségének évente kiadásra kerülő országos díját. /Szekernyés Irén: Jakabovits Márta keramikusművész kiállítása. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színház egykori és mai színművészei gálaműsorával lezárult a május 7-11. között megrendezett Eurorégiós Színházi Találkozó rendezvénysorozata. Ezekben a napokban ünnepelte a színház 1953-as alapításának 55. évfordulóját, színházi fesztivált is szerveztek. Néhány napig az erdélyi magyar sajtó érdeklődésének középpontjába került, a magyarországi média is felfigyelt az eseményre. Kötő József színháztörténész, az EMKE tb. elnöke kifejtette a régiós színházszemlélet és az ehhez igazodó új struktúra megteremtésének fontosságát, Saját színházuk eurorégiós együttműködési szándékáról nyilatkozott Urbán András a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, Fekete Péter a Békés megyei Jókai Színház igazgatója, és hasonló gondolatokat tartalmazott László Sándor, az Újvidéki Színház valamint Mezei Zoltán, a Szabadkai Népszínház igazgatójának írásban küldött üzenete. Eljött a fesztiválra Darvai Nagy Adrienn, több magyarországi színházi fesztivál művészeti vezetője és Demeter András István, a román művelődési minisztérium államtitkára. Részt vettek a rendezvényeken teatrológia szakos egyetemi hallgatók is. A színház 55 évéről szólt a színházi plakátokból, műsorfüzetekből, fesztiváldíjakból, színművészek kitüntetéseiből összeállított dokumentációs kiállítás, a nyomdából frissen kikerült Emlékalbum valamint a líceumi diákok színháztörténeti vetélkedője. A megjelentek közül öten: Kiss Erzsébet, Péterffy Lajos, Szélyes Imre színművészek, Kóra Ilona rendező valamint Cseresnyés Ildikó ügyelő több évtizedes, áldozatos munkájukért az örökös tagság oklevelével tértek vissza otthonaikba. /Szekernyés Irén: Véget ért az Eurorégiós Színházi Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

Megnyílt Temesváron Jakobovits Márta nagyváradi keramikusművész tárlatára a Calina Galériában. /Szekernyés Irén: Jakobovits Márta kerámia-kőzetei. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

Két könyvbemutató volt a hét végén Temesváron, a magyar nyugdíjasok klubjában. A rendkívül tevékeny tagság és vezetőjük Béres Margit a változatos szórakoztató programok közé művelődési rendezvényeket is befogad. Vámos-Gulyás Margit: Egy óvónő emlékei és riportok (Pardon Folyóirat Könyvkiadója, Temesvár, 2008) a nyugalmazott óvónő első könyve, egy küzdelmes életpálya tanulságait összegző írások fűzére. Kató Gizella jól ismert alkotója a városnak, mese- és elbeszéléskötetei, versei két nyelven is közkézen forognak. Legújabb könyve: Az ígéret (Eurostampa Könyvkiadó, Temesvár, 2008) eddigi műfajaiból többet is magába foglal. Először a rajzoló, zenélő édesapjára és költő férjére, Kató Sándorra emlékezett. /Szekernyés Irén: A tényektől a fikcióig. Két könyvbemutató a magyar nyugdíjasok klubjában. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

Május 26-án Aradon vendégszerepel a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Ödön von Horváth: Férfiak nélküli falu című előadásával, Török Viola rendezésében. /Szekernyés Irén: A Férfiak nélküli falu az aradi színházban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

Temesváron a városhoz kötődő két jeles személyiség születésének évfordulója kapcsán rendeztek művelődéstörténeti vetélkedőt május 30-án az általános iskolásoknak: Kós Károly műépítész, grafikus, író és politikus 125 éve született Temesváron, Geml József, a város első világháború alatti polgármestere pedig 150 éve született Temesrékáson. A vetélkedőt a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet és a Geml József Társaskör szervezte. A tanulókat a Kiss Ferenc tanfelügyelő (a társaskör elnöke), Bíró Anita rajztanár, Szekernyés Irén, a magyar színház irodalmi titkára és Marossy Lóránt (a TEMISZ részéről) alkotta zsűri pontozta. /Pataky Lehel Zsolt: Kós Károlyból és Geml Józsefből „vizsgáztak”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

Köteles Róbert fiatal festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Temesváron a Művészetek Háza Pygmalion Galériájában. Az ország nyugati régiójának kiállítótermeiben folyamatosan jelen levő alkotó festői pályája első évtizedét ünnepelte ezzel az egyéni tárlattal. A Nagyszalontán élő művész, aki a temesvári Nyugati Egyetem képzőművészeti és design karán végzett. Kísérletező művész, a figuratív és nonfiguratív határvonalára helyezhetők alkotásai. /Szekernyés Irén: Egy évtized a kiállítótermekben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

A kortárs erdélyi grafika és festészet különleges személyiségének, Xántus Gézának a festményeiből és grafikai alkotásaiból nyílt kiállítás Temesváron a Hélios Galériában. Xántus Géza grafikusként indult, beiratkozott a Pázmány Péter Egyetem Hittudományi Karára, ahonnan 1995-ben új világképpel került ki, amely szilárd kiindulópontja lett további alkotásainak. Ekkor már akvarellt, olajképet és freskót is festett. Oltárképekre, templomi freskókra kapott megrendeléseket. /Szekernyés Irén: Xántus Géza festményei és grafikái. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./

Pécsi művészek alkotásaiból nyílt kiállítás Temesváron a Héliosz Galériában. Temesváron 82 épület külső vagy belső díszítésében stílus-meghatározó szerepet töltenek be a Zsolnayak gyárából kikerült eozinmázas épületdíszek és más művészi termékek. A színházi fesztivál keretében megrendezett „Festők versenyének” pedig minden alkalommal van díjnyertes temesvári résztvevője. /Szekernyés Irén: Temesvár – Pécs az értékek mentén. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./

A bánsági etnikumok, magyarok, németek, bolgárok, szerbek, horvátok és romák vezető személyiségeivel illetve közösségeivel szervezett találkozón vett részt, valamint látogatta meg egyes oktatási vagy művelődési intézményeit az a 22 újságíró, akik a PER (Projekt on Ethnic Relation), Terv az Etnikai Kapcsolatokról ötnapos rendezvénysorozatára jött el tájainkra. A bukaresti székhelyű Közép-, Kelet-, Dél-Kelet Európai Régiós Központ valamint annak marosvásárhelyi irodája 2004 óta több alkalommal szervezett dokumentációs utakat etnikai közösségekbe a sajtó munkatársainak. Temesváron az újságírók találkoztak Marossy Zoltán alprefektussal és Halász Ferenc RMDSZ-elnökkel, rövid városnéző sétán vettek részt, majd Nagyszentmiklósra utaztak, ahol a helyhatóság vezetőivel találkoztak és tájékozódtak a vidék nagy szülötte, Bartók Béla emlékének ápolásáról. Óbesenyőn a bolgár közösséget keresték fel, ezután pedig találkoztak a német és a szerb etnikum képviselőivel. /Szekernyés Irén: Újságírók a toleranciáért. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

A Bánság történészeként tartja számon a köztudat dr. Kakucs Lajos kutatót, aki több mint két évtizede német állampolgárként forgatja múzeumok és levéltárak dokumentumait. Kakucs Lajos munkája, a Maros megyei Nyárádremete falumonográfiája 2008-ban jelent meg a Mentor Könyvkiadónál. A szerző hosszabb ideig a temesvári múzeum gazdaságtörténeti kutatója volt. Rövidesen napvilágot lát Szegeden Kakucs Lajos Mesterségek, céhek és iparfejlődés a Bánságban 1717-1918 között című munkája. A kétszáz évet felölelő szakkönyv hiánypótló és a jövőbeli kutatók számára alapvető munka, amelynek román nyelvű változata (Bresle, manufacturi si dezvoltarea industriala a Banatului intre 1717-1918. Timisoara, 2008) is elkészült, s rövidesen a Bánság Múzeuma és a temesvári Mirton Könyvkiadó jóvoltából a könyvpiacra is fog kerülni. A térség török uralom alóli felszabadulása (1716. október 18.) után a tartomány katonai és polgári kormányzója, Claudius Florimundus Mercy gróf a kézművesség és a gyáripar telepítését szorgalmazta. Ezen az alapon került Temesvár az iparfejlődés élvonalába. Méltán nevezték a 19. században „magyar Manchester”-nek. A megjelenés előtt álló könyvében a szerző nemcsak Temesvár, hanem az egész Temesköz ipartörténetét összegzi, értékes adatokat tesz közzé a nagyobb települések céheinek és ipartestületeinek munkásságáról is. A német, román és magyar nyelven publikáló kutató könyve azért is nyereség, mert dr. Kovách Géza aradi történész halála óta magyar nyelven elenyészően kevés kiadvány foglalkozik a térség gazdaságtörténetével. Kakucs Lajos további tervei: magyarul is kiadja a Bánság 18-19. századi mezőgazdasági fejlődéséről írott könyvét és átfogó tanulmányt ír a bánsági, a dél-magyarországi „sváb” telepítésekről. Terjedelmes monográfiáját Temesvár és a Temesköz a török hódoltság alóli felszabadulásának 300. évfordulója tiszteletére szeretné megjelentetni. /Szekernyés Irén: Könyv a térség iparának múltjáról. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

A magyar október Romániát is megrengette. A legnagyobb és legszervezettebb rokonszenv-megnyilvánulás a románság részéről a temesvári műegyetemen történt. Temesváron az egyetemi ifjúság gyűléseken és tüntetéseken fejezte ki szolidaritását a budapesti eseményekkel. A temesvári események leghitelesebb krónikása, Teodor Stanca, a diáktüntetések egyik szervezőjének emlékiratai alapján a következő történt. 1956. október 27-én Temesváron az egyetemi diákcsoportok bojkottálták azokat a gyűléseket, amelyen a Román Kommunista Párt körlevelét olvasták fel, amely ellenforradalomnak tüntette fel a magyarországi eseményeket. Október 28-29-én a temesvári műszaki egyetem diákjai koordináló csoportot alakítottak a kommunista rendszer megbuktatására irányuló megmozdulások szervezésére. A csoport eldöntötte, hogy másnapra, október 30-ra gyűlésre hívják a műszaki egyetemre a város diákságát és párbeszédet kezdeményeznek a felsőoktatási intézmények vezetőivel és a bukaresti pártvezetés Bánságban tartózkodó képviselőivel. A diákok nagygyűlésén mintegy 2000-en gyűltek össze, diákok, tanárok, polgárok. Megjelentek a megyéért felelős központi bizottsági tagok, Petre Lupu és Ilie Verdet is. A felszólaló diákok órákon át vádolták a kommunista rendszert és a szovjet megszállást, pontokba szedték követeléseiket. A személyi kultusz felszámolása, a szovjet csapatok kivonása, sajtó- és szólásszabadság biztosítása is szerepelt a diákság „12 pontjában. ” A gyűlés résztvevői „Szabadságot akarunk!”, „Ki az oroszokkal az országból!” jelszavakat skandálták. A Szekuritáté, a rendőrség és a katonaság egységei körülzárták a környéket. Nyolc diákot letartóztattak, a többieket teherautókkal egy katonai táborba vitték Kisbecskerekre. Másnap, 31-én tüntetésre került sor, a diákok követelték társaik szabadon bocsátását. A mintegy 800-1000 résztvevőt teherautókon ugyancsak elvitték. A diákotthonokat feldúlták, az egész várost blokád alá helyezték. Kezdetét vette a brutális megtorlás. A kisbecskereki táborban folytak a kihallgatások. Hét diákot és egy tanársegédet állítottak bíróság elé, 23 diák tárgyalása decemberben zajlott. A 31 vádlott hat hónap és nyolc év közötti börtönbüntetést kapott. Családjaik nem tudtak a bebörtönzöttek hollétéről, arról sem, hogy a fiatalokat megkínozták. A hivatalos adatok szerint 868 diákot tartóztattak le, az emlékezők szerint 48 óra leforgása alatt háromezrüket vitték a kisbecskereki táborba, 232 társukat kitették az egyetemről. A megtorlás ezzel nem ért véget, a letartóztatások, bebörtönzések, az egyetemről való eltávolítások 1957-1958-ban is folytatódtak. Olykor csapatosdit játszó vagy „röpcédulázó” tizenéves iskolások estek áldozatul a hatalom buzgó őreinek, mint az alig 14 éves Oberten János, a későbbi író. Két márványtábla emlékezteti a temesváriakat az 1956. október 30-31-i diákmegmozdulásokra. /Szekernyés Irén: Diákmegmozdulások 1956-ban Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./

A budapesti Erdélyi Gyülekezet a X. kerületben, nem messze az Örs vezér tértől több éve megkezdte a Reménység szigetének kialakítását, amelynek működő intézményei vannak. Összetartó erejével jelképes értelmű erdélyi panteont állítanak fel. Egy mesterséges dombra templomot terveztek, köréje pedig 16 félköríves emlékhelyet képeztek ki, ahova 16 régió nagy szülötteinek állítanak emléktáblát és bronzplakettet. Az Erdélyi Emlékkertet ökumenikus istentisztelet keretében szentelték fel Ötvös József református generális direktor (Marosvásárhely), Tempfli József római katolikus püspök (Nagyvárad) és dr. Zalatnay István az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze részvételével. Százhatvan hírességnek emeltek emlékplakettet, illetve bronz domborművet. Áll többek között Károli Gáspár, Pázmány Péter, Kölcsey Ferenc, Bethlen Gábor, Bocskai István, Dávid Ferenc, Kájoni János, Bolyai Farkas, Tamási Áron, Márton Áron, Mikes Kelemen, Körösi Csoma Sándor, Áprily Lajos, Dsida Jenő, Reményik Sándor és sok más példakép domborműve. A panteon-avatás figyelmeztetett arra is, hogy mennyi nagy emberünk van, erkölcsi kötelességünk felmutatni őket. Az egyes régiók 10-10 nagy szülöttüknek állíthatnak szöveges emléktáblát és plakettet. Az aradi kis panteonban Csíki Gergely a Bánát régióban Árkay Aladár építész, Bartók Béla zeneszerző, Kós Károly, író, építész, Hunyad-Fehér térségből Bethlen Gábor, Juhász István, Karácsony Benő és Makkai Sándor emléktáblája áll. Az emlékhely tovább épül a jövőben, még nincs kész. /Szekernyés Irén: Felszentelték az Erdélyi Emlékkertet Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./ Szatmárnémeti önkormányzata a város szülöttének, Dsida Jenő költőnek állíttatott s domborművet, Kaffka Margitnak pedig Nagykároly önkormányzata. /Erdélyi Emlékkert Pesten. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 3./ Százhatvan hírességnek emelnek bronz domborművet, közülük több már elkészült. A falakon szerepel mások mellett Bethlen Gábor és Bocskai István erdélyi fejedelem, Dávid Ferenc reformátor, Jósika Miklós író, Kőrösi Csoma Sándor nyelvész, tibetológus és Pázmány Péter esztergomi érsek domborművű arcképe. /Felszentelték az Erdélyi Emlékkertet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

Megnyílt Jakabházi Sándor tizedik egyéni tárlata Temesváron, a Héliosz Galériában az elmúlt hét végén, a grafikus 55. születésnapjának előestéjén. Jakabházi Sándor Désen született (1954), Kolozsváron végezte főiskolai tanulmányait, jelenleg a Temesvári Képzőművészeti Egyetem tanára. Grafikái művészeti múzeumok és magángyűjtemények megbecsült darabjai. /Szekernyés Irén: Jakabházi Sándor tizedik egyéni tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

A temesvári Nyugati Egyetem képző- és díszítőművészeti karán tanuló magyar egyetemisták XIV. közös tárlatával indította útjára Szász Enikő főszervező, a temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozatot a Héliosz Galériában. Április 16 és május 3. között változó helyszíneken 11 rendezvényen vehet részt a régió magyarsága. Bácska és Bánát történelméről szóló kiállítás, könyv- és folyóirat bemutató, több folklórműsor, magyar bál, színházi és bábszínházi előadás, filmbemutató, a hagyományos ópusztaszeri kirándulás s idén először anyák napi, bográcsos parti szerepel a BMN programjában. A fiatal képzőművészek tárlata kiemelkedő siker. Negyven egyetemista és mesterképzésen részt vevő grafikus, festő, szobrász, díszítőművész sokszínű, érdekes tárlatáról van szó. A megnyitón Szász Enikő színművész a magyar főiskolások kiállításainak rövid történetét tekintette át. /Szekernyés Irén: XIV. Bánsági Magyar Napok. Fiatalok tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./

Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő /Fidesz/ „A többnemzetűség laboratóriuma. A multikulturalizmus évszázadai a Bácskában és a Bánátban” című, eredetileg angol nyelven készült és Habsburg Ottó ajánlásával Brüsszelben bemutatott kiállítását láthatták az érdeklődők Temesváron a Kós Károly Közösségi Központban, a XIV. Bánsági Magyar Napok keretében. A tablók, térképek, dokumentumok, fényképfelvételek, portrék és szöveges magyarázatok mutatják be a két földrajzi egység etnikai arculatának alakulását a magyar királyság megalakulásától napjainkig. Fontos, hogy Közép-Kelet Európa és a Kárpát-medence etnikai viszonyait történetiségében is megismerjék az Európai Parlamentben, s ne a jelenlegi állapotokat vetítsék vissza a múltra, s különbséget tudjanak tenni az őshonos és a bevándorló kisebbségek között – fejtette ki Becsey Zsolt a kiállítás megnyitóján mondott beszédében. Ezt az anyagot eddig Nagyváradon, Szegeden, Békéscsabán mutatták be, a kiállítás útja folytatódik. /Szekernyés Irén: Kiállítás Bácska és Bánát etnikai múltjáról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

Temesváron éves beszámoló és tisztújító közgyűlését tartotta a Geml József Társaskör most, a józsefvárosi RMDSZ Házban, amely Geml székházként is működik. Kiss Ferenc elnök, tanfelügyelő megtartotta az előző évre vonatkozó beszámolót. A tisztújítás nem hozott lényeges változást: a régi vezetőséget (Marossy Zoltán, Kiss Ferenc, Szekernyés Irén, Venczel Hajnal, Welebny Erzsébet) erősítette meg tisztségében a tagság. Az elnöki teendők visszakerültek Marossy Zoltánhoz, aki alprefektusi elfoglaltsága miatt mondott le ezekről időlegesen. /Pataki Zoltán: A Geml Társaskör közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

Kaba Gábor polgármester volt a házigazdája Zsombolyán annak az egész napos rendezvénynek, amelynek keretében átadták a 2008-ban Temesváron alapított Pesty Frigyes Emlékdíjat. Az idei kitüntettek az aradi Ujj János és a temesvári Szekernyés János hely- és kultúrtörténészek. Városnéző sétával kezdték a napot, Kaba Gábor kalauzolta végig a városon a népes csoportot, bemutatva a helység nevezetességeit. A helyi sajtómúzeumban elenyészően kevés a helyi, vagy régiós magyar nyelvű kiadvány. A hat köztéri mellszobor közül a 2002-ben felállított Petőfi Sándorét a portrék alkotója, Soltész Teofil képzőművész társaságában fényképezhették le a találkozó résztvevői. Pesty Frigyes (1823–1889) történész, az első magyar nyelvű temesvári napilap, a Delejtű szerkesztője és kiadója emlékére 2008-ban a lap megjelenésének 150. évfordulóján alapítottak díjat a sajtó munkatársai és a magyar kultúra helyi mecénásai. A Pesty Frigyes Emlékdíj életműdíjként működik, olyan tollforgatók kapják, akik jelentőset alkottak a régió szórványmagyarsága értékeinek feltárásában, megőrzésében. A Varga Luigi István mintázta plakettet és a vele járó díszoklevelet a kuratórium döntése alapján a Heti Új Szó főszerkesztője Graur János adta át Ujj Jánosnak és Szekernyés Jánosnak a „magyar újságírás hűséges szolgálatáért”. A kitüntetetteket Vicze Károly tanár, illetve Delesega Gyula egyetemi tanár méltatták. /Szekernyés Irén: Két helytörténész kitüntetése. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

Megnyílt Bagyinszky Zoltán gyulai fotóművész Reneszánsz kővarázs című kiállítása Temesváron a Héliosz Galériában. A történelmi Magyarország építészeti örökségét kiválóan ismerő művész eddig több mint száz egyéni tárlaton mutatta fel a Kárpát-medence művészeti értékeit. Több országban mutatta be képeit, Erdélyben Aradon, Temesváron, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen és Nagybányán csodálhatták meg felvételeit. Szerzője vagy társszerzője több mint 25 könyvnek és albumnak, amelyek között előkelő helyet foglalnak el a kastélyok, várak, kastélyszállók stílusjellegzetességeit felmutató fénykép-gyűjtemények. Az Alföldi Szecesszió című, Gerle Jánossal közösen készített albuma közkedveltségnek örvend, az aradi, temesvári, nagyváradi és szatmárnémeti szecessziós épületek szépségeit is megörökítette benne. Mostani tárlatának felvételei a történelmi Magyarország máig fennmaradt reneszánsz építőművészete szépségének hódol. /Szekernyés Irén: Bagyinszky Zoltán fotóművész tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

Kertem dicsérete címmel Marosan-Micota Ildikó pasztellképeiből nyílt Temesváron a Júlia Galériában. A festőművész az utóbbi öt évben tűnt fel Temesvár kiállító termeiben, természet ihlette festményeivel. Marosan-Micota Ildikó Temesváron él, mérnök volt. Rajzolni, festeni kezdett, a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti karának mesterképzésén tökéletesítette tudását, már a harmadik egyéni tárlatánál tart. /Szekernyés Irén: Pasztellképek a művész kertjéről. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./

Alapos, tanulmánynak beillő összegzés olvasható a Magyar iskoláink sorvadása címmel. Ebben Ujj János Arad megye helyzetét mutatja be, Chirmiciu András és Szekernyés Irén pedig Hunyad és Temes megyét. /Chirmiciu András, Szekernyés Irén, Ujj János: Magyar iskoláink sorvadása. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

A magyar személyiségek szerepét, jelentőségét évtizedekig tudatosan elhallgatták, róluk manapság is szándékosan megfeledkeznek tudományos ülésszakokon. Ujj János Arad megye neves szülötteiről írt hézagpótló kisenciklopédiájában /Arad megye neves szülöttei. Összeállította Ujj János. Alma Mater Alapítvány, Arad, 2007/ találóan jegyezte meg: legalább félezer olyan személyiség látta meg a napvilágot tájainkon, akinek nevét illene ismerni. Köztük van például Eckhardt Ferenc és Sándor, Lóczi Lajos, Asbóth Oszkár, Baász Imre, Jávor Pál, Kuncz Aladár, Réz Ádám és Pál, Simonyi Imre, Szentimrei Jenő, Tóth Árpád, Klebelsberg Kunó, Ormós Zsigmond és Cziffra Géza filmrendező, Bánság is adott értékeket, közöttük volt Temesvári Pelbárt, a középkori magyar irodalom ismert alakja, a nagyszentmiklósi születésű Révai Miklós nyelvész, az 1848-as idők három kiválósága Temesváron született, Fiala János, Kiss Ernő és Klapka György. Nagyjécsáról indult Abafi Lajos irodalomtörténész, Temesvár szülötte Kerényi Károly klasszikus-filológus, vallástörténész, Hauser Arnold és Kós Károly. Hunyad megyében kevés nyom őrzi a vidék nagy szülötteinek emlékét. A „legidősebb”, ma is számon tartott neves szülöttje a megyének a Szászváros közeli Romoszon 1422 körül született György Mester, Kis-Ázsia első magyar, sok szempontból első európai feltárója, akit az irodalomban a Szászsebesi Névtelen vagy Georgius de Hungaria néven emlegetnek. Művei már élete során, illetve közvetlenül azután 14 latin és kilenc német nyelvű kiadást értek meg. A megye másik nagy szülöttje, az 1500 körül Déván napvilágot látó Dévai Bíró Mátyás. 1580. november 15-én Marosillye várában született Bethlen Gábor fejedelem. Kevésbé ismerős viszont az a tény, hogy 1610-ben szintén Hunyad megyében született meg az 1658 és 1660 között Erdélyt török támogatással kormányzó Barcsay Ákos fejedelem. A felvilágosodás korából említésre méltó az 1793-ban Déván született Ponori Thewrewk József író, régiséggyűjtő, a nyelvújítás híve. Neki köszönhető, például, a honvéd, úrbér szavak használatának az elterjedése is. 1803-ban, a család algyógyi birtokán látott napvilágot az Erdélyi Közművelődési Egylet, az EMKE nagy alapítója, gróf Kún Kocsárd. Elvállalta a szászvárosi kollégium főgondnokságát, és hamarosan saját költségén megépítette a kollégium új épületét. Az EMKÉ-nek ajándékozta 1700 holdas algyógyi birtokát a 33 gazdasági épülettel. A XIX. század végének két nagy Hunyad megyei szülöttje báró Nopcsa Ferenc és Maderspach Viktor. A Hátszeg környéki dinoszaurusz-maradványokat Nopcsa Ferenc fedezte fel. Maderspach Viktor vadászati szakíró, katonatiszt 1875 februárjában született a Hátszeg közeli Vaspatakon. 1918-ban részt vett a Kratochvill Károly vezette Székely Hadosztály megszervezésében. 1921-ben menekülnie kellett Romániából. Maderspach Viktor 1941. október 3-án halt meg. /Puskel Péter, Szekernyés Irén, Gáspár-Barra Réka: Elszármazott nagyjaink I. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10/

Nemrég elhunyt nagy fiára, Jecza Péter (1939-2009) szobrászművészre emlékezett Temesvár, abból az alkalomból, hogy az élők sorából 2009. március 24-én eltávozott neves alkotó október 16-án töltötte volna be 70. életévét. A művészpedagógus, Sepsiszentgyörgyön született, Kolozsváron tanult, de Temesváron bontakoztatta ki tehetségét, itt alkotta meg 700 plasztikai művét. A város hálája jeléül, post mortem díszpolgárává avatta. A temesvári Központi Parkban (Scudier-liget), az augusztus 3-án létesített Személyiségek Sétányát a tájegység legnagyobb szülöttjének, Bartók Bélának a szobrával egészítették ki. Bartók arcmását Jecza Péter 1973-ban mintázta meg: az alkotás 1993-tól Bartók szülőhelyének, Nagyszentmiklósnak megbecsült dísze. Az emlékműnek módosított, egyszerűbb változatát állították fel október 15-én Temesváron. Az ünnepi rendezvényen Tamás Sándor, a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság elnöke mondott beszédet. Temesváron a Héliosz Galériában rendezett emlékkiállítás: De Magister. In memoriam Jecza Péter, az elhunyt alkotó, Jecza Péter művészpedagógusi munkásságát állította előtérbe. 21 szobrásztanítványa, az ő szellemiségét továbbéltető alkotásával tisztelgett a Mester emléke előtt. Október 25-én pedig az Operaházban De Amicitia. In memoriam Jecza Péter címen emlékhangverseny lesz, amelyen a nagy alkotó zenészbarátai róják le hódolatukat. /Szekernyés Irén: Jecza Péter emlékezete. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./

Új előadással bővült a színházi kínálat Temesváron. A CamenArs Kulturális Egyesület Tóbiás és Kelemen – A civakodó kiskakasok című gyermekelőadással lépett közönség elé. A Diákházban tartott bemutató szépszámú gyermek- és felnőtt közönséget vonzott. Az előadás Veress Zoltán: Tóbiás és Kelemen verses állatmeséjének színpadra átírt változata (Szekernyés Irén munkája). A színpadra állítást két friss diplomás rendező: Visky Sámuel és Szabó Katalin vállalták. A darabhoz Visky Sámuel írt zenét. A darabot a Csiky Gergely Állami Magyar Színház művészei adták elő. /Szekernyés Irén: Mesejáték indult útnak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./

November 29-én a Tóbiás és Kelemen – A civakodó kiskakasok című gyermekelőadást mutatják be Lugoson. A Veress Zoltán verses állatmeséje alapján készült színpadi játékot Visky Sámuel és Szabó Katalin rendezte. /Szekernyés Irén: Tóbiás és Kelemen gyermekelőadás Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

A Pro Bartók Társaság és elnöke, dr. Tamás Sándor szervezésében koncertezett Bogányi Gergely magyarországi zongoraművész a hét végén Nagyszentmiklóson a Nákó kastélyban. /Szekernyés Irén: Hangverseny a Nákó-kastélyban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./

A Szórvány Alapítvány évzáró könyvbemutatója: Bánsági Magyar Panteon
Igényes kivitelezésű, hézagpótló kiadvány megjelentetésével zárta a 2009-es évet a temesvári Szórvány Alapítvány: a Bánsági Magyar Panteon című, több mint kétszáz oldalas, szépen illusztrált kötet az alapítvány helytörténeti-honismereti sorozatában jelent meg, a Temes Megyei Tanács támogatásával.
A Bánsághoz kötődő, ötven magyar személyiséget prezentáló, háromnyelvű - magyar, román és angol – kötetnek december 29-én, az alapítvány székházában megtartott bemutatóján részt vett dr. Bodó Barna, a kötet egyik szerzője és szerkesztője, valamint szerzőtársai közül Bodó Mária, Dudás József, Ferencz András, Higyed István, Illés Mihály, Kiss András, Miklósik Ilona, Sipos Enikő, Vicze Károly. Nem vehetett részt a bemutatón a kötet időközben elhunyt természettudományos szaklektora, dr. Salló Ervin, aki Bolyai Jánost és Born Ignácot bemutató utolsó dolgozatait a Bánsági Magyar Panteonban publikálta, valamint Delesega Gyula, Pongrácz Mária, Szekernyés Irén és Szekernyés János.
A Bánsági Magyar Panteon című könyvet bemutató dr. Albert Ferenc professzor hangsúlyozta: a szerkesztők a bőség zavarával szembesültek, amikor a kötetben bemutatott 50 személyiséget kiválasztották. „A Panteon sorozat első kötetét tartjuk a kezünkben, biztos vagyok benne, hogy ez csak az indító kötet és a bánsági magyar arcképcsarnok a következő Panteon kötetekben fog kiteljesedni” – mondta dr. Albert Ferenc, aki szerint ez könyv a régió magyarságának a „szellemi tükre” és azt igazolja, hogy „egy kis közösség is lehet óriás”.
Dr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke lapunknak elmondta: a kötet tíz terület, az irodalom és irodalomelmélet, filozófia és társadalomtudományok, matematika és természettudományok, építészet és mérnöki tudományok, művészetek, közélet, egyházi élet, gazdaság és mecenatúra, sport és sajtó öt-öt személyiségének a bemutatására vállalkozik, időrendi sorrendben. „A legnagyobb gondot az irodalom és a nyelvészet területén alkotó, általunk a legnagyobbnak tartott öt bánsági magyar személyiség kiválasztása okozta, akik között olyan nevek is vannak, mint Révai Miklós nyelvtudósé, a magyar történeti nyelvészet megalapítója.” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek dr. Bodó Barna. A Panteon több mint egy fél évezred magyar személyiségeinek állít emléket, az 1400 körül született Hunyadi János törökverő hadvezértől az 1921-ben született Pecsovszky József futballistáig. „A válogatásunk tartalmazhat szubjektív elemeket. A lényeg a folytatás, készülünk a következő Panteon kötetre” – mondta dr. Bodó Barna. A kötet román, illetve angol nyelvű fordításán nem kevesebb mint tíz fordító munkálkodott, a bemutatott személyiségek portréit Benedek Levente grafikus készítette. A Bánsági Magyar Panteon megjelenését a Temes Megyei Tanács 10 ezer lejjel támogatta.
Pataki Zoltán. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

A Szórvány Alapítvány évzáró könyvbemutatója: a Bánsági Magyar Panteon
Igényes kivitelezésű, hézagpótló kiadvány megjelentetésével zárta a 2009-es évet a temesvári Szórvány Alapítvány: a Bánsági Magyar Panteon című, több mint kétszáz oldalas, szépen illusztrált kötet az alapítvány helytörténeti-honismereti sorozatában jelent meg, a Temes Megyei Tanács támogatásával.
A Bánsághoz kötődő, ötven magyar személyiséget prezentáló, háromnyelvű - magyar, román és angol – kötetnek december 29-én, az alapítvány székházában megtartott bemutatóján részt vett dr. Bodó Barna, a kötet egyik szerzője és szerkesztője, valamint szerzőtársai közül Bodó Mária, Dudás József, Ferencz András, Higyed István, Illés Mihály, Kiss András, Miklósik Ilona, Sipos Enikő, Vicze Károly. Nem vehetett részt a bemutatón a kötet időközben elhunyt természettudományos szaklektora, dr. Salló Ervin, aki Bolyai Jánost és Born Ignácot bemutató utolsó dolgozatait a Bánsági Magyar Panteonban publikálta, valamint Delesega Gyula, Pongrácz Mária, Szekernyés Irén és Szekernyés János.
A Bánsági Magyar Panteon című könyvet bemutató dr. Albert Ferenc professzor hangsúlyozta: a szerkesztők a bőség zavarával szembesültek, amikor a kötetben bemutatott 50 személyiséget kiválasztották. „A Panteon sorozat első kötetét tartjuk a kezünkben, biztos vagyok benne, hogy ez csak az indító kötet és a bánsági magyar arcképcsarnok a következő Panteon kötetekben fog kiteljesedni” – mondta dr. Albert Ferenc, aki szerint ez könyv a régió magyarságának a „szellemi tükre” és azt igazolja, hogy „egy kis közösség is lehet óriás”.
Dr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke lapunknak elmondta: a kötet tíz terület, az irodalom és irodalomelmélet, filozófia és társadalomtudományok, matematika és természettudományok, építészet és mérnöki tudományok, művészetek, közélet, egyházi élet, gazdaság és mecenatúra, sport és sajtó öt-öt személyiségének a bemutatására vállalkozik, időrendi sorrendben. „A legnagyobb gondot az irodalom és a nyelvészet területén alkotó, általunk a legnagyobbnak tartott öt bánsági magyar személyiség kiválasztása okozta, akik között olyan nevek is vannak, mint Révai Miklós nyelvtudósé, a magyar történeti nyelvészet megalapítója.” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek dr. Bodó Barna. A Panteon több mint egy fél évezred magyar személyiségeinek állít emléket, az 1400 körül született Hunyadi János törökverő hadvezértől az 1921-ben született Pecsovszky József futballistáig. „A válogatásunk tartalmazhat szubjektív elemeket. A lényeg a folytatás, készülünk a következő Panteon kötetre” – mondta dr. Bodó Barna. A kötet román, illetve angol nyelvű fordításán nem kevesebb mint tíz fordító munkálkodott, a bemutatott személyiségek portréit Benedek Levente grafikus készítette. A Bánsági Magyar Panteon megjelenését a Temes Megyei Tanács 10 ezer lejjel támogatta.
Pataki Zoltán. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

A temesvári magyar nyelvű rádiózás 20 éve
Ötvenöt esztendővel ezelőtt, 1955. május 5-én szólalt meg először a temesvári rádió román nyelvű adása és 35 évvel később, 1990 tavaszán indult be a rendszeres műsorszórás magyar, bolgár, cseh és szlovák nyelven.
Lehőcz László, a Temesvári Rádió magyar szerkesztőségének jelenlegi vezetője a Nyugati Jelennek elmondta: magyar nyelven először 1989. december 22-én köszöntötték a temesvári rádióhallgatókat, de a rendszeres műsorszórás 1990 első hónapjaiban indult be, Albert Dénes, Fall Ilona és Koczka György szerkesztésében. A magyar adás első szerkesztőségvezetője Baranyi László lett, aki tíz évig irányította a temesvári rádió magyar adásának szerkesztőségét. Az indulás óta eltelt húsz év folyamán a temesvári rádió magyar nyelvű műsorait Albert Dénes, Bányai Aranka, Baranyi László, Bartha Csaba, Băruţa Krisztina, Erdély Rita, Fall Ilona, Gáspár-Barra Réka, Jámbor Gyula, Kiss Anikó, Koczka György, dr.Lakatos Gábor, Lehőcz László, Martin Ágota, Matekovits Mária, Matekovits Mihály, Mátray László, Mészáros Ildikó, Molnár Krisztina, Nagyálmos Ildikó, Pataky Lehel Zsolt, Szekernyés Irén, Szekernyés János és Tar Mónika szerkesztették.
A temesvári rádió magyar adása elsősorban a Nyugati Régió (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyék) magyar közösségei számára készíti műsorait, de a középhullámú adó nagy teljesítményének köszönhetően az adások egész Nyugat-Romániában, Erdély keleti részén, de Magyarországon és a Vajdaságban is foghatók. A naponta 14-15 óra között középhullámon, 20-21 óra között pedig ultrarövid hullámon fogható temesvári magyar rádióadások témája igen változatos: hírek, ifjúsági és családi magazinműsorok, nyelvművelő és orvosi rovatok, nyugdíjas műsor, kulturális jellegű műsorok, a különböző vallásfelekezetek műsorai. 1997 óta a magyar rádió Szegedi Stúdiójával közösen szerkesztik az Európa Hullámhosszán című eurorégiós magazinműsort. A napokban beindul az új kiskossói ultrarövid hullámon sugárzó adótorony, ami jelentősen megnöveli a temesvári rádió URH műsorai, köztük az esti magyar nyelvű adás vételi körzetét
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Tíz év múlva…
Egy hónap híján tíz évvel ezelőtt, 2001. május 18-án a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének akkori elnöke, Csép Sándor publicista, író félszáz meghívott jelenlétében vágta el a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségének avatószalagját. 
Jelentős nap volt ez a Nyugati Jelen és a Temes megyei olvasók számára egyaránt – hiszen 2001 májusában, hála a szerkesztőség alapjait hosszabb ideje lelkesen és fáradhatatlanul építő Sipos Erzsébetnek és Jánosnak, a Nyugati Jelen Temes megyében már jelentős olvasótáborral rendelkezett. A korszerűen berendezett szerkesztőség a tíz év alatt nemcsak a szerkesztőségi tevékenységnek adott otthont, de számos rendezvénynek is, keretet teremtve a lap munkatársainak a szórványmagyarság kultúrájának, hagyományainak bemutatására, ápolására, a megmaradás és szülőföldön maradás ügyének erősítésére. Sipos János, a temesvári szerkesztőség oszlopos tagja és egyben első vezetője – a fiatalabb kollégák szeretett János bácsija, akinek jó szavára, bölcs tanácsaira mindig lehetett számítani – ma már nem lehet velünk.
Az évek folyamán a szerkesztői és munkatársi gárda is változott. Böszörményi Szabolcs, Darida Zoltán, Demendi Ferenc, Jantó Petneházi István, Joó Imre, Laslavic Tímea, László Árpád, Lukic Andrea, Nagyálmos Ildikó, Nemeşan Enikő, Ordodi Piroska, Pataky Lehel Zsolt, Pataki Zoltán, Pongrácz Mária, Sipos Erzsébet, Sipos János, Spânu Lucian, Szekeres Gábor, Szekernyés Irén, valamennyien hozzájárultak/nak a Nyugati Jelen és a temesi olvasók kapcsolatának elmélyítéséhez. Köszönet érte. És köszönet azoknak a külmunkatársaknak, szervezeteknek, intézményeknek, akiknek nevét hely hiányában ugyan nem tudjuk felsorolni, de hozzáállásukkal, munkájukkal partnereinknek bizonyultak/nak.
Köszönet illeti a laptulajdonos Böszörményi Zoltánt, aki nem csupán a szerkesztőség megszületését tette lehetővé – a lap Temes megyei terjesztésének ötlete is tőle származik –, de számtalan rendezvény, kulturális intézmény támogatásával segítette az itteni magyar közösséget.
És nem utolsósorban köszönet illeti az Olvasókat, akik befogadták és megszerették a Nyugati Jelent, akikért az újság nap mint nap íródik, és akikkel reméljük – minden nehézség ellenére –, tíz év múlva is együtt ünnepelhetünk.
**** A Csiky Gergely Állami Magyar Színház jóvoltából előfizetőink ma ingyenesen tekinthették meg az Ájlávju című musicalt. Az előadás után kisorsoltuk a meghirdetett nyereményeket. A nyertesek: főnyeremény: kétszemélyes wellness-hétvége a ceglédi Aquarell Hotelben – Bárányi Erzsébet, Temesvár – könyvcsomag: Szalai Sándor, Végvár; Bulényi Ferenc, Szentmiklós; Kardos Erzsébet, Temesvár; Gordán Magdaléna, Temesvár; Szűcs István, Szentmiklós; Béres Margit, Temesvár – színházjegy: Vince János, Temesvár; Kiss Sándor, Végvár; Zsamboki Erzsébet, Gátalja – egy-egy palack bor: Toth Anton, Végvár; Magyari László Erzsébet, Temesvár; Boér Dezső, Szentmiklós; Mike Klára, Temesvár; Nyeste János, Zsombolya.
Az ünnepségre és az előadásra holnapi lapszámunkban visszatérünk.
Nyugati Jelen (Arad)