"Kepecs Ferenc, a Népszava munkatársa előzőleg már elítélte Tőkés László püspököt, mert az ateizmus jellemezte értékvesztés korszakáról beszélt, most Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének véleményét kérdezte erről. Markó Béla azonban tisztázta: amiről Tőkés László beszélt, "annak semmi köze sincsen a világnézeti szabadság kérdéséhez. 1989 előtt az egyházakat minden eszközzel korlátozták, a vallásgyakorlást pedig közvetve, illetve bizonyos esetekben akár közvetlenül is, tiltották Tűzzel-vassal terjesztették az ateizmust." Kepecs Ferenc tovább kérdezett, magyar egyházi vezetők fordultak Tibori Szabó Zoltán főszerkesztő ellen, amiért lapjában bírálta a Magyarok Világszövetségét. Markó Béla ezt már nem tartja helyesnek. /Népszava, aug. 10./

"A Népszava napirenden tartja a Tibori Szabó Zoltán-vitát. Kolozsvári tudósítója, Gál Mária Czirják Árpád érseki helynök véleményét kérte, a nyilatkozat az egyházakat képviselte? Czirják Árpád kifejtette, hogy Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője nem volt tárgyilagos. A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ hiányosságait "mindnyájan ismerjük", de mindezt "kizárólag negatív értékelésben tálalni, egész közösségünkre nézve bántó. A svihák jelző használata" provokatív. Az egyházak képviselői személyes méltatlankodásukat fejezték ki. Eckstein Kovács Péter jogászként állapította meg, hogy a püspökök nyilatkozata nem sértette a sajtószabadságot. A püspököknek, mint az MVSZ védnökségi tagjainak, "feladatuk is volt a védnökségük alá helyezett szervezet melletti kiállás." Szerinte partikuláris ügyben testületileg fellépni nem szerencsés dolog. /Népszava, aug. 14./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273, 1286, 1306, 1321, 1331, 1347. sz. jegyzet"

Plesa Vass Magda kiáll Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője ellen, akinek joga van bírálni az MVSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273, 1286, 1306, 1321, 1331, 1347, 1377. sz. jegyzet

"A Magyar Narancs szerkesztői reagáltak Elek István cikkére. Megállapították, hogy Elek István nem értette meg írásukat. Csoóri Sándor szerintük "zavart tudatú exköltő". A hetilap szerkesztői elutasítják a nemzeti összefogás gondolatát. "Miért nem találnak ki valami újat, miért nem buzerálják a lakosságot végre valami mással? Nem veszik észre, hogy unalmas?" A két szerző a Magyarok Világszövetségét is támadta, továbbá védelmébe vette az MVSZ-t támadó Tibori Szabó Zoltánt, a kolozsvári Szabadság főszerkesztőjét. /Bojtár B. Endre-Bandula István: Válasz Elek Istvánnak. A Magyar Narancs és a bérmagyarok. = Magyar Nemzet, aug. 27./"

Szept. 2-án betöltötte 80. évét Jakó Zsigmond /sz. Biharfélegyháza/ történész. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem történeti-nyelvtudományi karán szerzett képesítést. Doktori disszertációját /Bihar megye a török pusztítás előtt, Bp., 1940/ a Magyar Tudományos Akadémia Körössy-díjjal tüntette ki. Budapesten, az egyetemen, majd a Magyar Országos Levéltárban dolgozott, 1941-ben Kolozsvárra költözött, megszervezte az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárát, 1942-től egyidejűleg tanársegéd az egyetemen, 1945-től 1981-es nyugdíjazásáig a Bolyai Egyetem professzora. 1989 után újraszervezte az Erdélyi Múzeum-Egyesületet, melynek elnöke lett /1990-1994/, majd tiszteletbeli tagja, 1988-tól az MTA tiszteletbeli tagja, 1996-tól pedig a Román Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. 1990 óta a Magyar Történészek Világszövetségének társelnöke, 1996. márc. 15-én tudományos munkásságáért Széchenyi-díjat kapott. Jakó Zsigmond számos értékes könyv szerzője, ezek között van az erdélyi művelődéstörténet és írásbeliség múltjára, levéltártörténetére vonatkozó kutatásait összefoglaló Írás, könyv, értelmiség /Kriterion, 1976/, melynek román változata Philobiblon transilvan /1977/ címmel jelent meg. Jakó Zsigmond kutatási területe Erdély középkori történelme, leginkább művelt szakterülete a történeti segédtudományok, mindenekelőtt az írásbeliség, az oklevéltan és a paleográfia. Paleográfiai kutatásait Radu Manolescuval együtt adta ki, a hozzácsatolt albummal /Scrierea latina in evul mediu, 1971/ címmel, ezzel megteremtette az alapot a latin paleográfia oktatásához. /Magyar kiadása: A latin írás története, Budapest, 1987/. Jakó Zsigmond bemutatta a kolozsvári könyvtárak középkori latin kódexeit, elkészítette az erdélyi magyar könyvtártörténet vázlatát, foglalkozott iskolatörténettel is, munkatársként részt vett a romániai középkori oklevélanyag közzétételében. Magára vállalta az erdélyi középkor írásos dokumentumainak vizsgálatát, mintegy 35 ezer oklevelet tanulmányozott át és értékelt. Nemzetiségtörténeti munkája: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, I-II., 1990. /Miklós László: Jakó Zsigmond 80 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., Tibori Szabó Zoltán: Hiteles történetírásunk nesztora, Jakó Zsigmond akadémikus, 80 éves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület erre az alkalomra emlékkönyvet készített, amelyet szept. 2-án Benkő Samu, az EME elnöke ünnepi beszéd keretében adott át a 80 éves Jakó Zsigmondnak. Az ünnepelt meleg szavakkal köszönte meg a megtiszteltetést és felidézte életútját, pályájának alakulását. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1996/. Szerkesztette: Kovács András, Sipos Gábor és Tonk Sándor. A hatszáz oldalas kötet tartalmazza Jakó Zsigmond irodalmi munkásságának könyvészetét, továbbá erdélyi és magyarországi történészek tanulmányait, továbbá négy román történész román nyelvű munkáját.

"A kolozsvári napilap főszerkesztője a Népszabadságban felidézte az alapszerződéssel kapcsolatos véleményeket. A cselekvési ütemet az "Egyesült Államok diktálta, a két országnak ultimátumszerű határidővel kellett szembenéznie." A mostani megoldás távol áll az őszinte megbékéléstől. A kompromisszum az 1201-es ajánlás lábjegyzetében született meg. "Tény, hogy az erdélyi magyarságot képviselő RMDSZ-t kizárták a tárgyalásokból, és véleményét a kidolgozott dokumentumról nem vették figyelembe." /Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság című kolozsvári lap főszerkesztője: Ki hogyan idézi Temesvár szellemét? = Népszabadság, szept. 18./"

Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntette ki Tibori Szabó Zoltánt, a kolozsvári Szabadság főszerkesztőjét, újságírói munkássága elismeréseként. Göncz Árpád a kitüntetést nov. 21-én nyújtotta át Budapesten, az Országházban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./ Egyetlen erdélyi újságíróként kapta a díjat Tibori Szabó Zoltán, aki előzőleg heves támadást intézett a Magyarok Világszövetsége ellen.

"Pillich László, a Szabadság független kolozsvári napilap kezdeményezője, társindítója, Orbán Ferenc főszerkesztősége idején főszerkesztő-helyettese nyilvánosan tiltakozott amiatt, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök Tibori Szabó Zoltánt, a Szabadság jelenlegi főszerkesztőjét kitüntette. Pillich emlékeztetett: Tibori Szabó Zoltán a leggyanúsabb körülmények között került a laphoz, főszerkesztőnek kiáltotta ki magát, Szabadság néven magánvállalkozást indított és a lapot csak az újságírók összefogása mentette meg attól, hogy beolvassza vállalkozásába. - Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó szerkesztőségi főtitkára szükségesnek tartotta, hogy kommentárt fűzzön Pillich László tiltakozásához: az 1989 utáni romániai magyar sajtó nem produkált olyan teljesítményt, amit elismeréssel, keresztekkel érdemes lenne hitelesíteni, ugyanakkor Cseke Gábor "nagy hangú tiltakozásnak" nevezi Pillich nyilatkozatát, amelyben csúsztatások, vádaskodások vannak. /Cseke Gábor: Ki kaphatja a kiskereszteket, = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./"

"A Szabadság nem közölte le Pillich László tiltakozását Tibori Szabó Zoltán főszerkesztő kitüntetése ellen, csak ismertette a tiltakozást, viszont a főszerkesztő lapjában megjegyezte: "Pillich László célzatos csúsztatásokkal és rágalmakkal megtűzdelt vádaskodására érintettként nem kívánok válaszolni." /Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ Előzmény: 2371. sz. jegyzet. Pillich László tiltakozó nyilatkozatának teljes szövegét végül a Szabadság dec. 9-i száma hozta le."

"Az 1994-es választások után nyomban "bekékült" (szabaddemokrata) közszolgálati Magyar Televízió rendszeresen jelentkező stúdióműsora a Sajtóklub - írta Dénes László. A műsor szerkesztői arra gondosan ügyelnek, hogy az asztalhoz a budapesti pillanatnyi hatalmi viszonyoknak megfelelően ültessék a sajtómogulokat. A Sajtóklub rendezői eleinte még meg-meghívtak egy-egy "népnemzeti" újságírót is, hogy legyen kit letorkolniuk a "szabadelvűeknek". Az ilyen kirakatpluralizmust ma már nem is tartják fontosnak. A magyarországi politikai-szellemi életet háttérből irányító, az SZDSZ-hez közel álló vezető hatalmi koncentráció irányelveit saját nézeteikként előadó neves tollnokok "vitáznak" bizonyos tévéműsorokban. A műsorokban szó esik a határokon túli magyarságról is. "Csalhatatlan nagyvonalúsággal tudnak rólunk mindent, sőt azt sem röstellik kinyilvánítani, hogy miként kellene élnünk, dolgoznunk, politizálnunk, viselkednünk, stb." Nem hívnak meg határon túli újságírót. Hébe-hóba hangzik el egy-egy mondat Markó Bélától, netán Tokay György arca felvillan, "a székelyek nevében pedig néha szót kap Kolumbán Gábor, az SZDSZ ." A romániai magyar élet magyarázója Szőcs Géza. Az alapszerződés dicsérésében leginkább a Nagyváradról Budapestre emigrált Ara Kovács Attila "SZDSZ-tanácsnok volt elemében", megállapítva, hogy bealkonyult a "romániai magyar nacionalistáknak", az RMDSZ radikális szárnyának. Világosnak tűnt az RMDSZ számára közvetített üzenet: üdvös lesz támogatni az új román kormányt, nem sarokba szorítani igényekkel, ki kell szorítani az "erdélyi radikálisokat". "Ha bírni akarjuk a mai magyar kormányzat jóindulatát, támogatását." ? magyarázta a helyzetet Dénes László Jól illusztrálja a média és a hatalom magyarországi összefonódását az a hír, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök kitüntette Tibori Szabó Zoltánt, a Szabadság kolozsvári napilap főszerkesztőjét. Példátlan eset, de nem véletlen. Tibori Szabó Zoltán "ugyanis azzal vívta ki magának a szociálliberális hatalom szimpátiáját, hogy több írásában is vehemensen bírálta az RMDSZ , illetve a Magyarok Világszövetségét, annak vezetőit, magára vonván a romániai magyar közvélemény nagyobbik felének haragját, történelmi egyházaink vezetőinek bírálatát, illetve az RMDSZ autonomistáinak rosszallását." /Dénes László: Boszorkánykonyha. A cikk után áll a szerkesztőségi jegyzet: A fenti szöveg elsősorban a szerző magánvéleményét tükrözi. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30. - dec. 1./"

Puskás Attila hozzászólt a Tibori Szabó Zoltán kitüntetésével kapcsolatos vitához, ahhoz, hogy ezt Pillich László kifogásolta. Puskás szerint Pillichből az irigység beszélt. Puskás is háborgott előzőleg a Göncz Árpád köztársasági elnök által adományozott kitüntetések miatt, ugyanis kijárás, kilincselés alapján kaptak 1956-os emlékérmet arra érdemtelenek is. Puskás Attila szerint erdélyi magyarokat képviselők tűntek fel Budapesten, a különböző alapítványoknál, holott az erdélyi magyarságnak van szervezete, ezért az RMDSZ-nek kellene kijelölni az arra megfelelő embereket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ Előzmény: 2371. sz. jegyzet.

"Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője küldött tudósítást a magyar egyetemmel kapcsolatos vitáról. Az erdélyi magyar felsőoktatásról szóló kolozsvári tanácskozáson az előadók kifejtették, hogy az egyetemi oktatás ügyét a hozzá nem értő jó szándékúak emelték a politikai kérdések sorába. Az előadók szerint ezek az önjelölt illetékesek mítoszt csináltak a Bolyai Egyetem emlékéből. Az egyetem ügyének szakmai kérdésnek kell maradnia. Andrei Marga rektor a legnyitottabb egyetemi vezetők közé tartozik, a világszínvonalú képzést szorgalmazza. Ugyanakkor tény az is, ha a mostani egyetemi vezetőséget leváltják, akkor a magyar tagozatot könnyű lenne elsorvasztani. A magyar egyetemi tanárok nem képviselnek azonos álláspontot, egyesek az önálló egyetem mellett állnak ki, mások a jelenlegin belül az önálló tagozatra esküsznek. "A magyar egyetem kérdése éppen a szellemi elit hazatérése szempontjából rendkívül fontos." /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi magyar felsőoktatás sorsa. Nem kizárólag politikai kérdés. = Magyar Szó (Újvidék), febr. 9./"

"Bodor Pál sietett kiállni Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője mellett, újból megdicsérte, amiért nekiment a Magyarok Világszövetségének és ezért püspöki feddésben részesült. Erdélyben némelyek élesen támadták Tibori Szabó Zoltánt, amiért az anyaországban kitüntetésben részesült. Bodor csak irigyli ezért Tiborit. /Bodor Pál: Margó. = Magyar Hírlap, febr. 19./"

"Febr. 28. és márc. 2-a között Csíkszeredában tartott tisztújító közgyűlést a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/. A tanácskozáson felszólalt Markó Béla szövetségi elnök, a Látó főszerkesztője is. Markó Béla a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyáról, a sajtónak a civiltársadalom építésében, a demokrácia megerősítésében játszott szerepéről beszélt. Kántor Lajos elnök kritikus hangú beszámolóban elemezte a romániai magyar sajtó helyzetét, bírálta az Orient Expressz és az Erdélyi Napló hasábjain 1995-ben megjelent támadásokat a MÚRE ellen, továbbá a Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltánnak a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos véleménye miatti támadásokat, valamint a sepsiszentgyörgyi Európai Időben megjelenő írásokat. Kántor Lajos elégedetlen azért is, mert "az alpáriságot, a dilettantizmust az elmúlt két évben sem sikerült visszaszorítani". A MÚRE elnöke bejelentette, hogy leköszön tisztségéből, egyúttal méltatta a MÚRE kitüntetettjeit, Lászlóffy Aladárt, Andrei Corneát, Muzsnay Magdát /kolozsvári rádió/, Szabó Csabát /Szabadság/, Tófalvi Zoltánt, Gúzs Imrét, Szatmári Lászlót, Bajza Györgyöt és Vincze Gyulát. Boros Zoltán, a román televízió bukaresti magyar adásának vezetője felvetette, hogy a rádió közszolgálati magyar nyelvű adásokat az egész országban egy hullámhosszon kellene sugározni, így a magyar hallgató egyetlen összefüggő, nagy területre szétszórt, több stúdió által készített műsorfolyamot hallgathatna. Bejelentette, hogy az RTV első csatornáján eddig sugárzott hétfői másfél órás magyar nyelvű adás kétórás lesz, bár 17 órakor megszakítja egy román nyelvű híradó. Boross Zoltán állást foglalt a helyi stúdiókra épülő, országhatárokon átívelő magyar televíziózás mellett. A közgyűlés Ágoston Hugót, a bukaresti A Hét c. hetilap 53 éves főszerkesztő-helyettesét választotta a MÚRE elnökévé. Ügyvezető elnökké Gáspár Sándort, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőjét, az egyesület eddigi főtitkárát választották meg. Kántor Lajos bejelentette, hogy nemcsak lemond elnöki tisztségéről, de a szervezetből is kilép, mert nem látja biztosítottnak a továbbiakban a MÚRE eredményes tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ A Szabadság megkérte Kántor Lajost, indokolja meg döntését. Kántor elmondta, hogy tiltakozása Gáspár Sándor újraválasztása ellen szól, akit alkalmatlannak tart erre a tisztségre erőszakossága, vezetői módszerei miatt, nevéhez önérdekű ügyeskedések, "kis piszkos ügyek" fűződnek. Arra a kérdésre, hogy MÚRE-elnökként miért nem lépett fel Gáspár Sándor visszaélései ellen, Kántor elmondta: többször szóvá tette kifogásait, de határozottabban kellett volna fellépnie. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Gáspár Sándor erre márc. 4-én válaszolt: Értetlenül fogadta Kántor Lajos nyilatkozatát, hiszen az utóbbi két évben nem adott hangot kifogásának, sőt, a közgyűlésen előterjesztett jelentésében sem esett szó erről. "Kántor Lajos nyilatkozata önmagát minősíti." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"Annak ellenére, hogy már többször bejelentették a ráfizetéses nagyvállalatok bezárását, a mai napig ez nem történt meg. Amint az első tíz felszámolandó vállalatot kijelölték, útelzárási akciók indultak, a kormány meghátrált. Új terveket dolgoztak ki, átütemezést végeznek, a veszteséges üzemek tovább emésztik a tartalékokat, állapította meg Tibori Szabó Zoltán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./"

"Traian Basescu közlekedési miniszter éppen a napokban íratta alá a vasutak vezérigazgatójának a magyar-román vasúti szállítás korszerűsítéséről szóló megállapodást, majd Amerikába is elutazott, hogy tárgyaljon a román szállítás korszerűsítéséről. Ugyancsak nemrég elhangzott, hogy mielőbb meg kell építeni a Budapestet Bukaresttel összekötő autópályát. Mindennek a magyarázata a következő: amerikai cégeknek a Kaszpi-tenger zónájában lettek olajérdekeltségeik. Ezért kell az utakat korszerűsíteni, írta Tibori Szabó Zoltán. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./"

"Bukarestben hajdan misszionárius szerzetesek, a barátok templomot építettek, nevüket őrzi a városban levő Baratia templom. Itt van egyedül a városban vasárnap magyar mise, ide jönnek a város katolikus magyarjai. A pap nem tud magyarul, román beszél, a hívek magyarul válaszolnak. A főoltár jobbján levő mellékoltáron álló királyszobor kezében ugyan oltáralma van, a de a koronája nem ismerős. Megkérdezte az egyik nénit, aki elmondta: a szobor Szent Istvánt ábrázolja. A negyvenes évek végén a koronáját kicserélték, mert elgörbült rajta a kereszt... /Tibori Szabó Zoltán: Magyar mise Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"

"Göncz Árpád elnök kolozsvári koszorúzására tért vissza Dávid Ibolya /MDF/ napirend előtti felszólalásában az Országgyűlés jún. 18-i ülésén arra, amit a múlt héten kifogásolt: azt az emléktáblát is megkoszorúzta, amelyet Funar, a hírhedt polgármester állíttatott, amelyen az áll, hogy a magyar nemesség 40 ezer románt és 230 falut elpusztított. A kitalált bűnökről szóló tábla megkoszorúzása önkéntes vállalása annak, ami nem történt meg. Akkor Szabó Zoltán /SZDSZ/ művelődésügyi államtitkár a kormány nevében helyeselte Göncz gesztusát, történelmi megbékélést szolgáló gesztusként értékelte. Dávid Ibolya hiányolta a magyar áldozatok emléktábláját. Emlékeztetett rá, hogy Kijevben Göncz Árpád megköszönte az ukránoknak, hogy "átengedték" honfoglaló őseinket. Miféle öntudat lakozik a magyarságot jelképező elnökben? - tette fel a kérdést a képviselőnő. Szent-Iványi István /SZDSZ/ államtitkár szerint az ellenzék tévedett, Göncz Árpád nem koszorúzta meg a kifogásolt táblát, hanem az ugyanott levő Petőfi-emléktáblát. Pokorni Zoltán /Fidesz/ azt tette szóvá, hogy a koszorúzásról szóló múlt heti felszólalást követően Szabó Zoltán helyeselte a gesztust, akkor még nem tartotta szükségesnek helyesbíteni az MDF-es képviselő felvetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20., Új Magyarország, jún. 19./"

"Negyvenéves a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények /NyIrK/, a Román Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának magyar nyelvű folyóirata, amely 1957-ben indult és eddig 71 füzete jelent meg. A folyóirat példányszáma eleinte ezer volt, 1974-től 5-600, 1993 óta csupán 350. A folyóiratot csak a megrendelők kapják, számos példányt pedig cserepéldányként küldenek szét. A közlemények szerzői túlnyomó többségükben a Román Akadémia Kolozsvári Fiókjának kutatói, illetve a kolozsvári Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tagjaiból kerülnek ki. Jelenleg Szabó Zoltán a főszerkesztő, Antal Árpád a helyettese, Murádin László a szerkesztőségi tudományos titkár, szerkesztői: Campean Ilieana, Cs. Gyimesi Éva, Kozma Dezső és Péntek János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"

"A bukaresti magyar nagykövetség júl. 25-én jegyzéket adott át a román külügyminisztériumnak. A nem tiltakozó jellegű jegyzékben a magyar fél a román hatóságoktól a jogsérelem mielőbbi megszüntetését, a zászló visszaszerzését és ottmaradásának biztosítását kérte, miközben kifejtette: tudatában van annak, hogy nem hivatalos lépésről van szó, hanem a kormánytól független, szélsőséges elemek akciójáról. Funar polgármester júl. 25-én sajtótájékoztatót tartott. Tagadta, hogy ő adott utasítást a magyar zászló eltávolítására. Bizonyára felháborodott románok tették, de lehet, hogy a magyarok provokációjáról van szó, állította Funar, olvasható Tibori Szabó Zoltán kolozsvári tudósításában. /Népszabadság, júl. 26./"

"A Jurnalul National bukaresti lapnak adott nyilatkozatában nemzeti hősnek, nem pedig zászlótolvajnak tartja magát Roman Neag, aki ellopta a magyar lobogót Kolozsváron, a főkonzulátus épületéről. Végül a három tettes /polgármesteri hivatal alkalmazottai/ beismerte, hogy főnökeik utasítására követték el tettüket. /Népszava, júl. 29./ Az Ion Iliescu által vezetett Társadalmi Demokrácia Pártja júl. 28-i nyilatkozatában ellenezte a zászlótolvajok felelősségre vonását. - Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa levélben fordult a kormányhoz a kétnyelvű helységnévtáblák ügyében, kifejtve, hogy a magyarok középkori és Horthy-korabeli településnevek használatát követelik. A prefektus Tibori Szabó Zoltán kérdésére megerősítette, hogy nem ért egyet a régi magyar nevek kiírásával, szerinte a román városneveket lehet csak magyarra fordítani. A prefektus szerint semmiképpen sem lehet például Tordaszentlászló nevet használni. /Népszabadság, júl. 29./"

"Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa a kormány főtitkárságához írt levelében kifejtette, hogy a magyarok középkori, Habsburg-kori és Horthy-korabeli településnevek használatát követelik. Tibori Szabó Zoltán kérdésére elmondta, hogy szerinte csak a román neveket lehet lefordítani, így Kolozsvár csak Kolozs lehet. Szerinte nem léteznek magyar nevek, minden településnek egyetlen neve van: a hivatalos román. "Látja, ez egy román embernek az álláspontja." A vitás esetekben a kormánynak kell döntenie. - A főtéri ásatásokkal kapcsolatban az újságíró Ioan Piso professzort, az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatóját idézte, aki néhány napja kijelentette: több évre van szükség ahhoz, hogy az ásatásokat befejezzék. Piso az ásatásoknak a Szent Mihály templom felé történő kiterjesztése mellett kardoskodik. A prefektus véleménye az, hogy most konzerválni kell az eddig feltártakat, majd betömni a gödröket. Egyszer, amikor Románia gazdag ország lesz, folytatják az ásatást. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

"Néhány napja Nagysármáson felavatták Ion Antonescu szobrát, erről nem számolt be a rádió, a tévé, de a lapok sem írtak róla, kivéve a marosvásárhelyi sajtót. Antonescu marsall rehabilitálása már Ceausescu idején megkezdődött. Rontaná a szoboravatás hangulatát annak elmondása, hogy Antonescu Hitlerék előtt kiagyalta a "zsidókérdés végleges megoldásának módját". A kérdés szakavatott kutatója, Benjamin Lya történész által összeállított dokumentumkötet 624 oldalon tette hozzáférhetővé az 1940-1944 között a zsidókérdéssel foglalkozó minisztertanácsi ülések jegyzőkönyveit, határozatokat, jelentéseket és tanulmányokat. A marsallnak a harmadik szobrát állították fel és az elsőt Erdélyben, írta Tibori Szabó Zoltán. Maga Andrei gyulafehérvári ortodox érsek szentelte fel a szobrot, annak ellenére, hogy a román fasizmus áldozatainak száma a 270 ezer főt meghaladta. Antonescu 1941. szept. 6-án a minisztertanács ülésén kifejtette céljait: azért harcol, hogy "Besszarábiából és Bukovinából kitakarítsam a zsidókat és a szlávokat". /Tibori Szabó Zoltán: Antonescu szobrára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Helyesbíteni kell a cikk állítását, mert Erdélyben már avattak Antonescu szobrot. Romániában az elsőt 1993. okt. 22-én állították fel, Sloboziában, a rendőrkapitányság udvarán, két nappal azután, hogy az amerikai kongresszus megszavazta Románia számára a legnagyobb kedvezményt. Erdélyben először Lugoson avattak Antonescu-szobrot, erről a Politica (Bukarest) 1994. febr. 5-i száma tudósított. A következőt 1994 júniusában Karánsebesen, a negyediket 1994. nov. 12-én Piatra Neamton avatták - katonai tiszteletadással. 1995 júniusában Lorin Fortuna, a Republikánus Párt elnöke bejelentette, hogy Temesváron is szobrot szeretne emeltetni Ion Antonescunak, írta Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. aug. 30./ Ismeretes, hogy Marosvásárhelyen is szobrot akartak emelni Antonescunak, de azt a magyar polgármester megakadályozta. Gheorghe Funar már 1993-ban akart Antonescu-szobrot akar állíttatni Kolozsváron, makettjét kiállították a városházán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. jan. 6./"

A már korábban megtartott megyei küldöttközgyűlést és elnökválasztást követően okt. 30-án megalakult a Szilágy megyei RMDSZ Megyei Képviselői Tanácsa. Az MKT elnökévé dr. Széman Pétert választották, alelnökök: dr. Barra Zoltán és Pap Imre, titkár: Szabó Zoltán. Megválasztották az új megyei ügyvezető elnökséget is. A fiatalítás jegyében megejtett tisztújítás eredményeként a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a temesvári születésű Forró Enikő lett, aki a Babes-Bolyai Egyetemen a politikai-közigazgatási tudományokat tanulmányozta. Az ügyvezető elnökség tagjai: Deák László gazdasági, Bóné Vilmos tanügyi, Fekete Károly önkormányzati, Gáspár Attila művelődési és Dénes Irén ifjúsági alelnök, továbbá Kerekes Edit, Acsádi Elek, Domokos Ferenc, Keresztes Béla, Nagy István és Mátyus Éva körzeti megbízottak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 3., 1146. sz./

Tőkés László püspöki hivatal közölte, hogy sikerült összegyűjtenie az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsának /SZKT/ összehívását támogató 43 képviselő aláírását. A bukaresti rádió magyar adásának nyilatkozó Tőkés László nov. 20-án kijelentette: az RMDSZ akkor lépett a jogfeladás mezejére, amikor elkezdett szemérmesen hallgatni az autonómiáról, s amikor beleegyezett abba a tanügyi törvénybe, amelyet korábban visszautasított. /T. Sz. Z.: Tőkés újra támadja az RMDSZ politikáját. = Népszabadság, nov. 21./ T. Sz. Z. = Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság /Kolozsvár/ munkatársa, volt főszerkesztője, a Népszabadság kolozsvári tudósítója.

Buchwald Péter, Kolozs megye alperefektusa a vele készült interjúban hosszadalmasan magyarázta, hogy a koalíciót fenn kell tartani. Tudja, hogy sok a probléma, de reménykedik, hangsúlyozta, hogy nem kell kilépni a koalícióból. /Tibori Szabó Zoltán: Mérlegelnünk kell minden pillanatban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Köntös-Szabó Zoltán Trianon gyermekei című regényfolyamának /első két rész: Fehér zászló Erdély felett és Tövissel kerített Éden/ megjelent a harmadik kötete: Köd lepte be a Szamost. A kötetek az erdélyi magyarság majdnem nyolcvan évét átfogó története. Családi történetről van szó, az író nagyapja, K. tiszteletes aranyosszéki unitárius lelkész egykori feljegyzéseit tette közzé. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

A Magyar Hírlap részben pontatlan információk birtokában hírül adta, hogy Erdélyben új magyar napilap indult. A megfelelő anyagi háttér biztosítása és a szerkesztőség létrehozása folyamatban van, olvasható a tájékoztatásban, amelyet Ágoston Hugó, Horváth Andor, Kántor Lajos, Stanik István és Tibori Szabó Zoltán adott ki. /Tájékoztatás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

"Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója is reagált Nits Árpád cikkére (Szabadság, okt. 7., majd okt. 10.), "aki végül kibökte: nem Márványi Péterbe akart belerúgni, hanem tulajdonképpen belém." Tibori Szabó Zoltán tudósításai és az Adevarul című napilap anyagai közötti párhuzamot a leghatározottabban visszautasította. Anyagaiban egyáltalán nem "röpködtek a radikális jelzők a csernátoni politikusi csoportról", ahogy Nits írta. /Tibori Szabó Zoltán: Az újságíró legyen pártatlan. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"

"Okt. 24-én tartották meg Érmihályfalván a Partiumi Fórumot, a Régiók Találkozóját. Mintegy 250 személy jelent meg. A néhány napja újraválasztott Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a találkozó megnyitása előtt nyilatkozott a sajtónak. Hangsúlyozta, hogy ez a mozgalom és kezdeményezés az RMDSZ-en belül történik. Alsócsernátonban "főképpen a magyarság országos helyzetével foglalkoztunk, általános helyzetértékelésre törekedtünk, ez esetben főképp magának az RMDSZ-nek a helyzetével foglalkozunk. Az RMDSZ önvizsgálatát szeretnénk végrehajtani" - mondta. Kerülték a személyeskedést. "Az alsócsernátoni fórum visszhangja feltétlenül igazolni látszik ennek a kezdeményezésnek az értelmét." "Lehetetlen állapot, hogy szeptember 5-én hoz egy határozatot az SZKT, és október 3-ra, a következő ülésig ez a határozat a feje tetejére áll..." "Valami elindult, ezen az úton tovább kell lépni." "Helytelen az a felfogás, hogy nincsen alternatíva." A "belső választásokat szorgalmazni kell." /T. Sz. Z. (Tibori Szabó Zoltán): A kongresszus összehívása és a belső választások megtartása a cél. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"