“Nem vasárnapi lelkész volt”
Huszárok díszsorfala között távozott a vasárnap délelőtti istentiszteletről Gellért Gyula bihardiószegi tiszteletes: összesen 36 év lelkészi szolgálat után – melyből 16 esztendőt volt érmelléki esperes – április elsejétől nyugdíjba vonul.
Az április elsejei dátum emlékezetes marad a bihardiószegi református egyházközség történetében: 1990-ben ezen a napon lett a gyülekezet lelkésze a Szentjobbról érkezett Gellért Gyula, s most, 24 év múltán ezen a napon megy nyugdíjba. A március 30-i úgynevezett kiköszönő istentisztelet rendhagyó módon, a hagyományos rendtartástól eltérően kezdődött, ugyanis az első percekben Rákosi Jenő, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese köszönt el elődjétől, boldog és áldott nyugdíjas éveket kívánva, majd saját szolgálati teendőire tekintettel távozott. Az igehirdető maga az ünnepelt volt, aki először, mintegy örökül hagyva maga után, Pál apostolnak a Korinthusbeliekhez írt első leveléből idézte a Szeretet Himnuszaként ismert részt, majd a prédikáció alapigéjét kiválasztva tovább fűzte a gondolatot: “… szeressétek egymást.” (Ján.15/12)
Tanulás, szeretet
Nem csak az alapige kiválasztásában, de magában a prédikációban is tartotta magát a tiszteletes ahhoz, amit tőle hosszú évek alatt megszokhattunk: lényegre törően, röviden beszélt, tudatában, hogy a bő lére eresztett prédikációban nem a mondanivalót kutatja annak hallgatója, hanem az áment lesi. Kifejtette: ugyanazzal a gondolattal búcsúzik a diószegiektől, amivel hajdan a szentjobbiaktól is, miszerint egy életen át tanulni kell, illetve a szeretetet szüntelen gyakorolni, mert aki ezeket elmulasztja, az az életét mulasztja el. A prédikációt ugyanúgy a hirdetések követték, mint máskor, mintegy mutatva, hogy az élet április elseje után is folytatódik, még, ha nem is ugyanaz lesz, mint előtte. Erre utalt, hogy a továbbiakban szólók egyike-másika hangja ugyancsak elcsuklott a meghatódottságtól.
Visszatekintés
Az Asók István kórus szolgálata után Szilágyi Jolán olvasott fel egy, a nyugdíjazás alkalmából készült visszatekintést. Ebből egyebek mellett megtudhattuk, hogy Gellért Sándor tanár-író és Magoss Juliánna tanítónő fia dolgozott színesfémércbányák feltárójaként, 70 kg-os súlycsoportban Máramaros megye cselgáncsbajnoka volt, a teológiai tanulmányait 1973 és ’74 között végezte. Egy évig volt segédlelkész Aradon, majd 12 évig szolgált Szentjobbon, ahonnan, mint említettük, 24 éve került Diószegre. Az egyházmegye esperesi tisztét 1994-től 16 évig látta el, egy évtizedig volt az egyházkerület levéltárosa, ugyanennyi ideig az Érmelléki Diakóniai Alapítvány elnöke. Két évtizedig zsinati tag, 16 évig tagja a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesületének.
Az építő kéz nyoma
Ha folytatnánk a szolgálati helyein a gyülekezetépítésben, a hagyományőrzésben, a nevelésben elért eredményeinek sorolását, valószínűleg az oldal alján az íróasztal lapjára is rónánk még a sorokat. A főbb bekezdéseket Jakab László főgondnok próbálta lajstromozni, sorolva a javításokat és építésekét, a szobrok, kopja- és lármafák, emléktáblák avatását, a Nyúzóvölgyi Népünnepély megteremtését. Ahogyan az egy egykori cselgáncsbajnokhoz illik, Gellért Gyula lelkészként is mindig úgy alakította a dolgok folyását, hogy azok ereje a cél érdekében egyesüljön, elevenített fel emlékeit Szabó Ödön képviselő, megyei RMDSZ-elnök, majd Mados Attila polgármester méltatta a lelkész egyház és közösségépítő szerepét, mint olyan személyiségét, akinek keze nyoma ott marad a községen. A nyugdíjazás alkalmából a nőszövetség, a vallástanárok, az IKE-sek köszöntötték még Gellért Gyulát, aki a helyi huszárok díszsorfala között, a bejáratnál várakozó gyülekezeti tagok tapsa közepette hagyta el a templomot, hogy aztán fogadja a kézfogásokat, a megérdemelt nyugdíjas évekre vonatkozó jókívánságokat.
Rencz Csaba
erdon.ro,

N Y I L A T K O Z A T
Áldott legyen Antall József néhai miniszterelnök, valamint Szacsvay Imre néhai országgyűlési jegyző emléke, akiknek tavaly decemberben Székelyhídon, illetve idén, március idusán, Biharsályiban szobrot állítottak. Önmagában tekintve csak örvendenünk lehetne mindkét történelmi, politikai nagyságunk emléke ilyetén megörökítésének.
Értelemszerűen, nem is a jeles szoboralakokkal, hanem egyes szoborállítókkal támad gondunk, amikor kilétüket és viselt dolgaikat számbavesszük.
Petőfi koszorúi című versében Babits Mihály ezt kérdezi:
„Ki ünnepli Őt ma, mikor a vágy, a gond
messze az Övétől, mint sastól a vakond…?”
Petőfi, Antall és Szacsvay koszorúit ma olyanok hordják az általuk emelt szobraik elébe, mint Szabó Ödön RMDSZ-vezér és korrupt csapata, valamint Makay Zsolt, a Jólét és Szabadság (JESZ) kétes hírű magyarországi kalózpárt elnöke, akik kivételes értékű szellemi nagyjaink nevével és művével próbálják hitelesíttetni / legitimáltatni magukat, és igyekeznek pártos politikai tőkét kovácsolni belőlük – huszonöt esztendővel a kommunista diktatúra bukása után (1989).
Apropo: kommunizmus. A bihari RMDSZ és Szabó Ödön személyi, politikai koordinátáinak meghatározói semmiképpen nem a szóban forgó szobrok által megörökített, neves nagyságok, hanem sokkal inkább az a díszes „elvtársi kör”, akiket az elmúlt években előszeretettel Nagyváradra hívtak és vendégül láttak, nevezetesen: Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Kuncze Gábor, Nyakó József, Újhelyi István, Bajnai Gordon, Mesterházy Attila, Gurmai Zita és Tsaik.
Makay Zsoltról és a JESZ-ről viszont – egyebek mellett – azt kell tudnunk, hogy Antall József rendszerváltoztató örökségéhez nekik aztán végképp semmi közük nincsen, az Antall-örökösöktől is teljesen elszakadtak, nem is beszélve a Lezsák Sándor nevével fémjelzett, hiteles MDF-vonulatról. Maga a Család erről így nyilatkozott: „A JESZ-szervezettel az Antall-család a mai napig perben áll… Önmagában szép, hogy a szoborállításra sor kerülhetett, de »hitelt nem érdemlő alapítvány« keze által.” A leírottak összefüggésében szólva értékes ugyan „a süttői mészkő”, melyből a mártírjegyző szobrának talapzata készült, de semmiképpen sem kívánatos, hogy a JESZ és annak pártalapítványa „aktívan jelen akar lenni nem csupán a Kárpát-medencében, hanem a tengeren túl is” (Makay Zsolt).
Erkölcsileg és politikailag egyenesen kártékony, hogy nemcsak történelmünket – ennek részeként pedig magát a Szacsvay Imre vérével aláírt Függetlenségi Nyilatkozatot –, hanem a szoborállítás nemes ügyében részes „nemes és szent egyházainkat” is obskurus politikai céljaik elérésére és igazolására próbálják felhasználni nevezett nemzetpolitikai kalandorok.
Mindezeket azért szükséges tisztázni, hogy történelmi nagyjaink nevét, emlékét és szobrait megtisztítsuk a jelenkor politikai sarától.
Nagyvárad.
Tőkés László
EP-képviselő
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke

Obeliszket állítottak a váradi tömegsíron
Elhelyezték az egykori Olaszi- és Szőllősi temetőből exhumáltak nevét tartalmazó emlékoszlopot a nagyváradi Rulikowski temető immár betonnal bekerített tömegsírján.
Mint ismert, az RMDSZ márciusban hívta fel a figyelmet arra, hogy a sírkertért felelős Városi Közterület-fenntartó Vállalat (ADP) egy jeltelen, virágok helyett szeméttel borított gödörbe hantoltatta el a kápolna alagsorában 2009 óta tárolt maradványokat.
A titokban elrendelt és Szabó Ödön megyei RMDSZ-vezető által „gyalázatosnak” minősített eset kapcsán Liviu Andrica, az ADP igazgatója korábban elmondta lapunknak, hogy épp kegyeleti megfontolásból döntöttek az újratemetés mellett, a tömegsírt pedig a 63 egészen pici koporsó – amelybe több exhumált maradványai kerültek – mérete indokolta. Az igazgató már akkor megígérte, hogy húsvétig rendbe teszik és bekerítik a sírhalmot, továbbá emlékoszlopon tüntetik fel az ott nyugvók nevét.
A hétfő estére elkészült obeliszk keddi bemutatásakor Andrica ismét leszögezte, hogy a tömegsírba csupán annak a 202 személynek a maradványai kerültek, akikért az elmúlt évek során senki sem jelentkezett. Jelezte továbbá, hogy miután korábban csak egy ortodox pópa jelenlétében ásták el a koporsókat, az emlékoszlop jövő csütörtökre tervezett felszentelésén mind a négy felekezet képviseltetni fogja magát.
Vásárhelyi-Nyemec Réka. Krónika (Kolozsvár)

Csak a román áldozatokra emlékeztek Váradon
Némi feszültséget szült a Bihar Megyei Tanács legutóbbi ülésén, hogy a román csapatok bevonulásának 95-ik évfordulója alkalmával post mortem díszpolgárrá avattak több személyiséget.
Nagyvárad egykori polgármestere, a „városépítő” Rimler Károly mellett az ügyvéd Aurel Lazăr, Ioan Ciordaş, Nicolae Bolcaş és Traian Moşoiu tábornok érdemelte ki a címet.
Továbbá Viorel Faur egyetemi történészprofesszor A Bihar megyei román lakosság drámai helyzete 1919 első hónapjaiban című könyvét is méltatták.
„Azt gondolom, hogy 95 év után eltelt elég idő ahhoz, hogy Tacitus szavaival élve gyűlölet és részrehajlás nélkül lehessen írni a történtekről” – fogalmazott felszólalásában Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a nacionalista műveiről ismert történész újabb munkájára utalva.
A képviselő emlékeztetett, hogy áldozatok minden egyes háborúban, mindkét oldalon voltak, és ha az áldozatokról emlékezünk, akkor azt is el kell ismerni, hogy a 1919-ben a helyi magyarságnak is voltak áldozatai, például Kisnyégerfalván és Köröstárkányban.
„Jó lenne a múltat lezárni, és a szétválasztó egymásrámutogatás helyett a jó cselekedetekre összpontosítani” – üzente a történész végzettségű RMDSZ-es képviselő, akinek felszólalása nem aratott nagy sikert a jelenlévő román történészek körében.
Meglátása szerint viszont a többség megértette és elfogadta a gondolatot, ám a valós továbblépéshez még időre van szükség. „Mindkét részről voltak elkövetett bűnök, ezeket be kell ismerni, és tovább kell lépni” – szögezte le Szabó Ödön, aki az ülésen átadta Aurel Chiriacnak, a Körösvidéki Múzeum igazgatójának azokat az egykori jegyzőkönyveket, amelyek az 1919-es események köröstárkányi, illetve kisnyégerfalvi áldozatairól számolnak be, hogy a következő gyűjtemény immár Tacitus elve szerint készülhessen.
Vásárhelyi-Nyemec Réka. Krónika (Kolozsvár)

Kiss Sándor nagy bajban: bűnvádi eljárás indult ellene
Csúszópénz elfogadása, pénzmosás és hatalommal való visszaélés gyanújával indult bűnvádi eljárás Kiss Sándor, a Bihar megyei önkormányzat RMDSZ-es alelnöke ellen – jelentette be csütörtökön a román korrupcióellenes ügyészség (DNA).
Egymillió eurónyi megvesztegetés ügyében indult bűnvádi eljárás Kiss Sándor, a Bihar megyei önkormányzat alelnöke ellen, aki egyúttal az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke.
Mint az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) váradi ügyészeinek csütörtöki közleményéből kiderül, Kiss ellen a csúszópénz elfogadása mellett hivatali visszaélés és pénzmosás gyanújával indult bűnvádi eljárás.
A hivatalos közlés szerint az ügyben a gyanúsítottak között szerepel még Mudura Sándor, Bojtor Vilmos László, Gheorghe-Ioan Roatiș, Beneamin Rus, Miklóssy Ferenc, valamint Miklóssy Ferenc-László is.
Mint a bűnvádi eljárás megkezdésére vonatkozó rendeletből kiderül, Kiss, Bojtor és Rus kiterjedt pénzügyi konstrukciót dolgozott ki és működtetett: romániai (a Rus által vezetett váradi Selina és a Trameco Rt.) és egyesült államokbeli (a Bojtor által irányított Wasleys Worldwide LLC Washington) cégek közvetítésével 2005-2006-ban 600 ezer eurónyi pénzt mostak tisztára.
A DNA közlése szerint az történt, hogy bár a Selina közvetlenül tárgyalt bizonyos gépek és berendezések megvásárlásáról németországi és hollandiai beszállítókkal, a tranzakciót végül a Trameco ütötte nyélbe a Wasleys Worldwide LLC Washington nevű fedőcég közvetítésével, a tranzakciót pedig az eredeti megállapodáshoz képest magasabb áron bonyolították le.
Az így tisztára mosott 600 ezer eurónyi, jogosulatlanul szerzett hasznot pedig Rus a DNA rendelkezésére álló információk szerint nem tartotta meg, hanem a Bihar megyei közgyűlés akkori elnökének, Kiss Sándornak adta át, hogy az előnyben részesítse a Selinát egyes váradi területek értékesítése során. A korrupcióellenes ügyészek úgy számolnak, hogy két ilyen tranzakcióval a Bihar megyei önkormányzatnak mintegy 8,6 millió eurós kárt okoztak.
Korábban egy másik összetett pénzügyi kondtrukciót is tető alá hoztak a felek 2003-2004-ben, ebben már hármukon kívül Roatiș, Miklóssy Ferenc és Miklóssy László is érintett volt. Ennek keretében a Miklóssy Ferenc által irányított debreceni Keviép KFT a Bojtor által vezetett londoni Ariston Distribution Corporation LTD-nek 187 ezer euró értékben szállított gépeket és anyagokat, amelyeket azonban néhány nap múlva 500 ezer euróért visszavásárolt a nagyváradi East Bau Construct KFT révén, amelyet Miklóssy László vezetett.
Az így „kifehérített" 300 ezer eurót a gyanú szerint Miklóssy Ferenc, a Keviép többségi tulajdonosa Kissnek és Mudurának adta át, hogy gyakoroljanak befolyást a nagyváradi városháza által kijelölt tárgyalóbizottságra, hogy az önkormányzat a debreceni céggel kössön PPP-szerződést a város szeméttározójának kivitelezésére és üzemeltetésére.
Egy másik hasonló akciót is gyanít a DNA. Ebben Kiss, Mudura, Bojtor és Rus érintett. Az ügylet során a Trameco Rt. az Ariston Distribution Corporation LTD közvetítésével hozott be árut Romániába a Selina által korábban kialkudottnál mintegy 50 százalékkal magasabb áron 2003-2004-ben. Az így tisztára mosott 100 ezer euró a korrupcióellenes ügyészek gyanúja szerint szintén Kisshez és Mudurához vándorolt, hogy egyes közbeszerzési versenytárgyalások során a Selina kerüljön ki győztesként.
Az ügy felgöngyölítésében egyébként a DNA-t a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a nagyváradi rendőrség szervezettbűnözés-ellenes osztálya, valamint a magyarországi, németországi és hollandiai hatóságok segítették.
Kiss igazságot vár
„Lassan közel két évtizede vagyok a közéletben, már mindennek lefestettek ez idő alatt. Azokat az ügyeket, amelyeket most 9–10 év után előszednek, már vagy 3-szor, 4-szer vizsgálták. Sorban le is zárták. Most ötödször is nekifutnak” – fejtette ki a történtek kapcsán csütörtöki sajtónyilatkozatában Kiss Sándor. Mint fogalmazott, igazából nem ismeri az újabb vádakat, de ha megkérdezik, válaszol.
„Az, hogy egy ilyen időszakban, amikor az egész ország vizsgálat alatt van, az államelnököt, a miniszterelnököt és egy sor embert vizsgálnak, és engem ki akartak hagyni, ez már szinte sértésnek tűnt egy ilyen fontos választási évben. A viccet félretéve, abban reménykedem, mint bármilyen normális ember, hogy az ország Nyugatra és nem Keletre tart, és így az igazság valóban igazság lesz” – szögezte le a megyei közgyűlés alelnöke.
Ioan Mang, a Bihar megyei közgyűlés alelnöke az Agerpres hírügynökség megkeresésére úgy nyilatkozott, meglepődött a Kiss Sándor ellen felhozott gyanú hallatán, mivel – mint mondta – 2005–2006-ban az RMDSZ-es megyei közgyűléselnök tevékenységét több ízben is ellenőrizték. A Szociáldemokrata Párti (PSD) politikus szerint „valószínűleg ez azoknak az akciója, akik nem szeretik Kisst, vagy inkább rosszat akarnak neki”.
A Selina esthajnalcsillaga
A 2005-2006-os telekvásárlási visszaélések egyébként az Aradi úti, a helyiek által Kiss-féle tömbházakként emlegetett lakónegyedhez kapcsolódnak, ahol a Selina ma is építi a Luceafărul elnevezésű lakónegyedét.
Mint csütörtökön az Informația de Bihor portál is emlékeztetett, a helyi sajtó már 2006-ban gyanúsnak tartotta az ügyletet. Kiss Sándor, a megyei közgyűlés elnökeként még 2005-ben bejelentette ugyanis, hogy több ezer „szociális" lakást készülnek felépíteni, azaz olcsón, előnyös hitelkonstrukcióval juthattak volna ezrek lakrészhez a tervezett tömbházakban. A várólistára több ezren is feliratkoztak.
Azonban a történet hirtelen új fordulatot vett. A megyei tanács versenytárgyalást írt ki egy 1500 lakrészesre tervezett Aradi úti telekre, illetve egy 2500 lakrészesre meghirdetett Rulikowsky (Egyetem) úti telekre. Előbbi esetben a kiindulási ár 58,52 euró/négyzetméter, utóbbinál 47,88 euró/négyzetméter volt.
Az Informația de Bihor portál újságírója szerint a tenderen való részvétel kritériumait úgy határozták meg, hogy a Selina jól jöjjön ki belőle – meg is nyerték mindkét kiírást. Az Aradi úti telekhez négyzetméterenként 59,72 euróért, a másikért 48,12 euró/négyzetméterért jutottak hozzá.
A szociálisnak tervezett lakásokat pedig végül a Selina építette fel, a lakónegyed azonban inkább a luxus kategóriába tartozik, az árak pedig váradi viszonylatban csillagászatinak mondhatóak. Ennek oka a portál szerint az, hogy nem sikerült a szerződésben rögzített ütemben haladni az építkezéssel, s Rus úgy gondolta, hogy ha drágán kínálja a lakásokat, akkor azok nem találnak vevőre, így nem kell gyorsabb ütemben haladnia.
Együtt az Ady-központért
Amint arról több ízben is írtunk, Mudura Sándor és Kiss Sándor is alapítói annak a Mecénás Alapítványnak, amely a hírhedt nagyváradi Ady-központra úgy kapott több mint egymillió eurónak megfelelő, 320 millió forintos magyarországi támogatást, hogy a pénzre előzőleg 2001-ben sikerrel pályázott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál.
A Tőkés László püspöksége idején, 2002 májusában kötött megegyezés alapján Érmindszenten épült volna fel a költőről elnevezett vallási, kulturális és turisztikai központ, csakhogy a júniusi magyarországi kormányváltás után az ügyet átvevő Miniszterelnöki Hivatal a pénzt decemberben átirányította a Mecénás Alapítványnak, amellyel nem pályázat útján szerződött.
A politikai döntés tényét maga Szabó Vilmos államtitkár ismerte el 2003-ban a Krónikának. Noha a projektet 2006-ban lezárták, az Ady-központból máig csupán egy konferenciaterem valósult meg, a tervezett szálló soha nem készült el, a félkész létesítmény miatt pedig a telek azóta is építési területre emlékeztet.
A beruházás becsült értéke ma csupán 300 ezer euróra rúg, miközben a támogatás mai értéken is eléri az egymillió eurót. Bár a Mecénás nevében Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke korábban lapunknak azt mondta, a Magyar kormány felé maradéktalanul elszámoltak, az EMNT többszöri felszólítására sem mutatták be a nyilvánosságnak, hogy mire fordították a magyar adófizetők pénzét. A központot időközben ugyanakkor az alapítvány elcserélte a Léda-házra, az ingatlanok a városi önkormányzat tulajdonába kerültek.
Mudura és a Kulcsár-ügy
A Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnök barátjaként ismert Mudura Sándor egyébként korábban a nagyváradi Lotus Plaza bevásárlóközpont megépítése kapcsán került a figyelem középpontjába, miután kiderült, hogy a beruházást részben a magyarországi brókerbotrány főszereplőjeként elhíresült Kulcsár Attila pénzéből valósították meg.
A Kulcsár-ügyben zajló tárgyalások keretében 2003-ban tanúként hallgatták ki Mudura Sándor nagyváradi nagyvállalkozót, mivel a másodrendű vádlott, Kerék Csaba egyik cége, a Britton Kft. 2,5 millió euróval, a teljes összeg felével szállt be a Sebes-Körös-parti város első plázájának, a Lotus Marketnek az alapításába.
A nagyváradi üzletember 2003-ban Budapesten tett tanúvallomásában az áll, hogy miután 2000-ben megvásárolta a Szőllős negyedbeli elhagyatott sörgyárat, nem kapott megfelelő hitelt arra, hogy felépítse a bevásárlóközpontot. 2001 második felében Kerék – akit Mudura távolról ismert – azt mondta neki: egy amerikai befektetőcsoport áll mögötte, amely valószínűleg beszállna az üzletbe, ráadásul hitelt is szerezne.
Kerék valóban szert tett a 11,8 millió dolláros bankkölcsönre, mégpedig a magyar Eximbanktól. Mudura Sándor azt vallja, a hitel igen előnytelen volt számára, és emiatt a teljes beruházás a tervezett 9 millió euró helyett 12 millióba került.
A vállalkozó akkoriban azt is elmondta a magyar nyomozó hatóságoknak tanúvallomásában, hogy Kulcsár Attila jó ötletekkel rukkolt elő az üzlethez, ezért választotta be a plázát működtető Lotus Rt. felügyelőbizottságába, de arról vallomása szerint nem volt tudomása, hogy a pénz kétes forrásokból származik, és Kulcsár sötét ügyleteket bonyolít.
Bálint Eszter. Krónika (Kolozsvár)

Az űrlap alja
Sikerre várva
Miközben a sajtóhírek és pártközlemények arról szólnak ezekben a napokban, hogy a romániai magyar közösséget érintő, e közösségnek nemcsak mai közérzetét, hanem a jövőjét is beárnyékoló megszorítások ügyében nincs lazulás, nem mutatkozik reménykeltő enyhülés és előrelépés, aközben a bukaresti hatalomba ismét bekérezkedett magyar párt vezetője elképesztő kijelentéssel lepte meg saját pártjának tagjait, híveit is.
„Országos szinten jól működik a Szociáldemokrata Párttal kötött kormányzási egyezség” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke egy hétvégi interjúban. Amelynek apropóját megindokolni is fontosnak tartotta annak készítője: „A szövetség vezetőjét azok után kérdeztük, miután több, az erdélyi magyarság számára fontos ügyben úgy tűnik, a PSD csupán látszólag – vagy még annyira sem – tartja tiszteletben a március elején aláírt megállapodást.” A szószegések újabb sora: a Székelyföldet délről érintő autópályaszakasz (az észak-erdélyi sztráda része) nem épül meg, a marosvásárhelyi orvosin nem lesznek önálló magyar tanszékek, Maros megyének egyelőre nem lesz magyar prefektusa, Szilágynak és Biharnak sem alprefektusa, a nagyszabású magyar kulturális projektekre idén nem lesz központi támogatás stb. Kelemen erre csak hímezett-hámozott, ám az észak-erdélyi autópálya sorsát illetően optimizmusának adott hangot, pedig a félbe-szerbe hagyott építkezésen semmi mozgás. Csak az a papírlap zizeg, amit Szabó Ödön bihari képviselő lobogtat lépten-nyomon, ezen van állítólag kampányígéretként a sztrádaépítési koalíciós paktum. „Nincsenek illúzióink, hisz az RMDSZ-nek eddig is hihetetlen erőfeszítésében tellett a kormányzási partnereivel betartatni azok ígéreteit” – nyilatkozta a pártelnök, hozzátéve: „Csodavárásra most sem számítunk.” Nyilván azt akarta mondani, hogy csodára nem számít, de hogy várni se várjon semmit az erdélyi magyarság? Akkor miért kell egy korrupt, inkompetens, tehetetlen kormányba belépni? – kérdezik sokan, de Kelemen türelemre int: „Nem jó felállni, kiszállni, a harcot félúton feladni. Ez nem jellemző a magyarságra” – mondta, majd azt is, hogy „még voltak elvesztett csatáink, ám a háborút csak mi nyertük”.
Mi? Ki? Mikor? Mert mi, magyarok utoljára Hunyadi János vezetésével nyertünk háborút, már Mátyás király is csak csatákban tudott győzni… Reggeli Újság (Nagyvárad)

Megvédték a templomot a lerombolástól
„…és feltört a hit” a címe annak a kötetnek, mellyel szerzői és támogatói azoknak kívánnak emléket állítani, akik ötven évvel ezelőtt megvédték a Szent László templomot a lerombolástól.
A különleges minőségű és küllemű könyv a Nagyvárad Újvárosi Szent László plébánia egyháztanácsának ötlete alapján látott napvilágot és azok mellett a magánemberek mellett, akik az ügy mellé álltak, a Megyei Tanács támogatását is elnyerték – tudtuk meg Pék Sándor plébánostól a könyvbemutatót beharangozó sajtótájékoztatón.
Nagyon kevesen tudják már a váradiak közül is, hogy mi történt itt ötven évvel ezelőtt, mondta Pék Sándor. Május 17-én, pünkösd vasárnapján – folytatta – a Szent László templomban kihirdették, hogy a városvezetés városrendezési terve alapján a Szent László templomot bezárják, majd lebontják.
Egy napra rá, a hétfői misére rengetegen érkeztek, sokkal többen, mint más alkalmakkor. A szentmise után a plébános megkérte az embereket, hogy saját biztonságuk érdekében menjenek ki, ez meg is történt, azonban tovább gyülekeztek a templom körül. Hétfő estétől csütörtök reggelig az emberek felváltva, éjjel és nappal őrt álltak a templom körül, énekeltek, virágokat hoztak, gyertyákat gyújtottak. Nem reakció volt ez, sokkal inkább kiállás, szép és tiszta fájdalommegnyilvánulás – mondta Pék Sándor. A történet csütörtökön ért véget, amikor kiderült, hogy a városvezetés elállt a lebontás tervétől.
A plébános hozzáfűzte: fontosnak tartotta, hogy megemlékezzenek minderről e kerek évforduló alkalmából, annál is inkább, mivel tíz-húsz év múlva már nehezebben tudtak volna élő tanúkat találni. Ezek a történések már szinte feledésbe merültek, pedig tudnunk kellene „Váradnak e szép, áldott eseményéről”. Ez egyúttal egy pozitív jelzés is a váradiak felé arról, hogy milyen nagyszerűek tudnak lenni, tette hozzá a plébános. Hiszen mindez nem csak a katolikus hívekről szólt, nem is csupán a magyarokról, a templom körül ugyanis különböző vallású és nemzetiségű emberek gyűltek össze – románok, zsidók, cigányok is. „Ez a csendes, békés és mégis összefogó lendület Várad jellegzetessége” – tette hozzá Pék Sándor.
Tanúk beszámolói
A könyv több fejezetre van osztva, a Szent László templom építéséhez fűződő történelmi adatok, illetve jellegzetességei ismertetése mellett jelentős helyet kapnak a tanúk beszámolói, valamint a témával kapcsolatban megjelent újságcikkek. A tanúkat Szilágyi Aladár, a kötet szerkesztője kereste fel, a történelmi adatokat Péter I. Zoltán helytörténész szolgáltatta, a korabeli képeslapok is az ő gyűjteményéből származnak. Az ajánlást Böcskei László püspök írta, az előszót pedig Szabó Ödön, az egyháztanács alelnöke. A nyomdai feldolgozás Voiticsek Ilona, Voiticsek Árpád és Voiticsek Attila munkája. A kötethez egy CD is tartozik, melyen a Varadinum Film Pünkösdi templommentők című dokumentumfilmje látható.
Egyelőre 350 példányban nyomtatták ki, nem lesz kapható szabadárusításban, csak a Szent László templomban, 20 lejes adományért cserébe.
Keresik őket
A történethez az is hozzátartozik, hogy néhány héttel ezelőtt, Nagy Mihály történész, a Román Kulturális Intézet (ICR) elnökhelyettese utánajárásának köszönhetően sikerült megtudni, kik voltak azok a személyek, akiket az ötven évvel ezelőtti eseményeket követően letartóztattak. Azt is megtudták, hogy több mint kétezer oldalas anyag van róluk Bukarestben, azonban ehhez csak az érintettek, illetve családtagjaik kérésére lehet hozzáférni. Így hát kérik mindazokat, akik tudnak róluk, vagy rokonaikról valamit, tudassák velük a plébánia elérhetőségét. Ők pedig a következők: Darabont Imre, Perei Ferenc, Ursz Béla, Tóth Tibor, Darabont Lajos, Varga Andor, Simon István, Dombi Lajos, Mátyás István, Darabont János, Nagy Imre, Takács Károly.
A könyv bemutatója, mely a Festum Varadinum keretében zajlik, május 18-án, vasárnap 16 órakor lesz, a Szent László templomban. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Neumann Andrea. erdon.ro

Bihar a korai középkorban
Nagyvárad- Csütörtökön a XXIII. Festum Varadinum keretében neves történészek részvételével konferenciát szervezett a RMDSZ Szacsvay Akadémia és a Tanoda Egyesület a Polgármesteri Hivatal dísztermében.
A Szabó Ödön történész, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és Zsoldos Attila akadémikus főszervezésében zajlott, Nagyvárad és Bihar a korai középkorban elnevezésű konferencián a meghívott neves magyarországi szakemberek, kutatók (Zsoldos Attila, Koszta László, Weisz Boglárka, Szende Katalin, Körmendi Tamás, Szovák Kornél és Klaniczay Gábor) a korai magyar történelem néhány, Váradon és Bihar megyében különös érdeklődésre számot tartó kérdésével kapcsolatban fejtették ki a néha egymástól eltérő álláspontjaikat úgy, hogy különféle szemszögekből- világi kormányzat, egyházi szerveződés vagy gazdaságtörténet- közelítették meg a tényeket.
Az előadások középpontjában tehát a régió korai története, valamint Szent László király alakja állt, amiből szükségképpen következett, hogy az elhangzottak messze túlléptek a térség földrajzi és történelmi határain, s hű tükreként annak a szerepnek, amelyet Várad a magyar történelemben betöltött és betölt, országos jelentőségű folyamatokat is tárgyaltak, széles ívű kitekintéssel, ha az eset úgy kívánta. Az expozék ugyanakkor a környék korai történetének egy-egy nagyobb fejezetét foglalták össze a várostörténettől a Szent László-kultusz kialakulásáig, a váradi irodalmi hagyomány legkorábbi emlékeitől a bihari püspökség kezdeteinek vizsgálatáig, a gazdaságtörténettől a magyar-horvát államközösség kezdeti szakaszáig.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Az űrlap alja
Biharország kora középkoráról
Neves magyarországi történészek tartottak előadást a Festum Varadinum csütörtöki napján. A szervezők szándéka szerint ezentúl mindig lesz történészkonferencia a bihari megyeszékhely legnagyobb magyar kulturális ünnepén.
A megyei RMDSZ-szervezet által létre hívott Szacsvay Akadémia és a Tanoda Egyesület szervezte meg a Varadinum „történésznapját”. A nagyváradi városháza nagytermében magyarországi történelemtudósok ismertették a bihari térség kora középkori világának jelentős momentumait. Amint bevezetőjében Szabó Ödön parlamenti képviselő, a Szacsvay Akadémia „ötletgazdája” emlékeztetett rá, a konferenciával visszatérnek a Varadinum hagyományához, hiszen az első rendezvényeken is volt ilyen. Zsoldos Attila és Oborni Teréz történészek vállalkoztak a továbbiak megszervezésére. Szabó azt is bejelentette, hogy a rendezvényen elhangzó értekezéseket kötetbe foglalták, a jelenlévők kaptak is belőle. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Díjátadással ért véget vasárnap a Festum Varadinum
Vasárnap este a Nagyváradi Szigligeti Színházban megtartott díjátadóval ért véget a XXIII. Festum Varadinum ünnepségsorozat.
Székelyhídon meglátogatták a Böjte Csaba ferences szerzetes által alapított gyermekotthont, ahol olyan gyermekek élnek, akiknek életéből sokáig hiányzott egy biztos pont - kezdte beszédét Kelemen Hunor Kulturális miniszter, az RMDSZ elnöke.
„Remélem és bízom abban, hogy mindaz, amit mi örökségül kaptunk, és ami világítótoronyként segít bennünket eligazodni a világban, az megmarad, meg tudjuk őrizni, ez csak rajtunk múlik.” – mondta az RMDSZ elnöke, majd hozzátette, hogy a Festum Varadinum rendezvénysorozat 23 esztendeje olyan támpont, mely értékké vált, mert 23 esztendeje fölmutatja, megmutatja a magyar kultúra, a magyar történelem értékeit.
A rendezvénysorozat „a Szent László legendából, Szent László alakjából, történelmi és egyházi alakjából nőtt, a történelmi magyar egyházak összefogásával a Romániai Magyar Demokrata Szövetség segítségével, támogatásával, a nagyváradi magyar emberek igényét kielégítve” – mondta Kelemen Hunor, majd hozzátette: az elmúlt 23 évben felmutatott értékekre támaszkodni lehet, azok alapján el lehet igazodni.
Ez volt az első olyan nagy magyar rendezvény Erdélyben, Partiumban, Romániában, amelyet aztán újabbak és újabbak követtek, és ma már szinte nincsen olyan város, ahol magyar közösség él, amelynek ne lenne ilyen vagy ehhez hasonló, rangos, kulturális, egyházi és általában kulturális értékeket felmutató rendezvénysorozata. „Eligazít bennünket, segít bennünket és azt hiszem, kötelességünk ezt továbbvinni, kötelességünk az utánunk következő nemzedékeknek is támpontként hátrahagyni” – fogalmazott Kelemen Hunor, majd hozzátette: „ma, amikor van egy szabad világ, amikor képesek vagyunk magunk választani, magunk dönteni arról, hogy hogyan akarunk továbbmenni, hogyan akarunk építkezni, jövőt alakítani magunk és gyermekeink számára, a Varadinum azt mutatja meg, hogy igen, közösségépítés csak úgy lehetséges, ha összefogunk, hogyha figyeljük azokat is, akik nélkülöznek, hogyha figyelünk egymásra, hogyha figyelünk minden egyes olyan értékre, amelyet a történelemből hozunk és tovább akarunk vinni.” – mondta a rendezvény fővédnöke.
„A következő időszakban is legyünk képesek megmutatni, hogy Erdélyben, Romániában a Partiumban egy erős közösség él, amely tudja, honnan jött és hová megy, ismeri a céljait, a szándékai világosak, tisztességesek, őszinték, emberiek, a keresztény világ értékeit képviselik, és képes képviseletet megtartani mindenhol, ahol döntések születnek. (….) Egy hét múlva, május 25-én megszámláltatunk, és időről időre fel kell mutatnunk, hogy képesek vagyunk közösségként is megjelenni, közösséget építve leszünk sikeresek, és akkor biztos, hogy nemcsak mi, hanem azok is, akik esetleg kisgyermekkortól nélkülözhetnek, megkaphatják azt a pluszt a nagy családtól, amire minden ember vágyik, ők is ennek a közösségnek erős és hasznos tagjai lesznek” - zárta szavait Kelemen Hunor.
Ezt követően Koncsek-Vadnai Zita, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke olvasta fel először a Szacsvay Imre Általános Iskola, másodszor a Mihai Eminescu Főgimnázium és a Vivant Professores Egyesület laudációját, melyek nevében Pásztor Gabriella igazgató és Hochnauser Enikő aligazgató vették át a 2013-as tevékenységükkel kiérdemelt Varadinum-díjat. Ezt követően Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök, az idei rendezvénysorozat kurátora jelentette be, hogy idéntől az ezévi rendezvények szervezőit is jutalmazzák, majd felolvasta a Várad Kulturális folyóirat laudációját, mely idén a legtöbb eseményt szervezte a Varadinumon belül, majd Szűcs László főszerkesztő vehette át a díjat, majd a szervezéséből 23 éve részét kivevő Kovács Magdolnát, az RMDSZ munkatársát köszöntötték egy csokor virággal.
A díjátadás után a debreceni Csokonai Színház Antigoné című előadásával zárult az est.
Fried Noémi Lujza. maszol/bihor.ro

Háborús honvédlevelek Szalárdra
Nagyvárad- Péntek este a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban mutatták be a Nagy Béla szerkesztésében megjelent Isten elhozza az időt. Honvédlevelek Szalárdra című kétkötetes könyvet.
A kétkötetes munka a második világháború alatt a Magyar Királyi Honvédség nagyváradi 25. gyalogezredének kötelékében szolgáló szalárdi katonák leveleit tartalmazza, egészen pontosan öt honvéd és családtagjainak több mint négyszáz levele révén nyújt rendkívül érdekes képet a háborús évek hétköznapjait élő faluról is.
A péntek esti könyvbemutatón megjelent érdeklődőket Péter I. Zoltán helytörténész köszöntötte. Röviden bemutatta a könyvek szerkesztőjét, Nagy Bélát, majd arra hívta fel a figyelmet: a levelek olvasása közben személyes hangú, megrázó történtek bontakoznak ki. Az öt honvéd közül Nagy Sándort főbe lőtték, Kovács Béla és Kovács Sándor hősi halált haltak, Molnár István orosz hadifogságba került, de hazatért, Nagy Ferenc pedig otthagyta az alakulatát, és szintén visszajött. Noha természetesen más és más a személyes történetük, közös bennük, hogy mindannyian ugyanazon hadsereg egyenruháját viselték és harcoltak a hazájuk megvédése érdekében, a leveleiknek köszönhetően pedig nyomon követhetjük a fronton töltött életüket, a szenvedéseiket.
Szabó Ödön történész, RMDSZ-es parlamenti képviselő bevallotta: amikor Nagy Béla megkereste őt azzal, hogy lenne neki ez az anyaga, nem hitte, hogy ilyen minőségű levelek vannak a birtokában. Meglepte őt az írások hangulata, hogy milyen mély érzelmeket közvetítenek, illetve fontos üzeneteket fogalmaznak meg, azt bizonyítva, hogy a távolság dacára is fontosak a családi kötelékek, az egymás iránti érzelmek, a szerelmek utáni vágyakozások. Ugyanakkor érdekes, hogy az öt honvédnek nem csupán az életútja más, hanem a társadalmi beágyazottsága is, így képet nyerhetünk arról is, hogy különböző réteghez tartozó emberek hogyan viszonyultak egy-egy kérdéshez. Emellett külön értéke a köteteknek, hogy nem csupán nagyon olvasmányosak, de szakszerűek is, az összeállítójuk pedig lényeges felvezetésekkel és magyarázatokkal szolgál. „Ilyen jellegű kutatások nélkül nem lehet és nem szabad valósan megírni a 20. század történetét”- nyomatékosította a méltató.
Több tiszteletet
Péter I. Zoltán kérdéseire válaszolna Nagy Béla elmondta: az első levelekhez 1974-ben jutott, az írásoknak azonban tragikus utóéletük volt. Röviden bemutatta az üzeneteik hőseit is. Nagy Sándorról például megtudtuk, hogy a tipikus háborús nemzedéknek volt a tagja, és megfigyelhető esetében, ahogyan négyosztályos végzettsége ellenére fokozatosan kiforrott, filozofikus mélységű gondolatokat közlő levélíróvá válik. Kovács Béla és Kovács Sándor testvérek voltak, s mindketten elestek. Jellemző rájuk a kötelességtudat, a becsületes és tisztességes magatartás. Molnár István úgy kellett bevonuljon, hogy nem is kapott fegyveres, harci kiképzést, Nagy Ferenc levelei pedig „bájos, diszkrét erotikával átfontak”.
A beszélgetésen szó esett a tordai csatáról is, meg arról, hogy talán több tisztelet érdemelnének azok az egykori honvédek, akik végigharcolták a második világháborút, de nem haltak hősi halált, vagy vésték márványba a nevüket, mert hazatérve egyenes derékkal, becsülettel helytálltak, példát mutatva emberi tartásból.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

„Az EMNP elárulta a magyarokat”
Nagyvárad- Egy RMDSZ-gyűlésen Biró Rozália választmányi elnök azt mondta: bebizonyosodott, hogy az EMNP nem csak felelőtlenül és esztelenül viselkedik, hanem árulóan is a magyarság szempontjából.
Kiss Sándor megyei RMDSZ-vezető távollétében Biró Rozália választmányi elnök tartott politikai tájékoztatót a szervezet legutóbbi választmányi gyűlésén, melynek a váradi Polgármesteri Hivatal díszterme biztosított helyszínt az elmúlt csütörtök délután. Felszólalásában értékelte az európai parlamenti választásokat, és beszélt az RMDSZ országos és helyi helyzetéről is. Azon meggyőződésének adott hangot: jó eredmény született, mivel a romániai magyarság érdekeit Winkler Gyula és Sógor Csaba személyében ugyanúgy két RMDSZ-es szakember képviseli majd Brüsszelben, ahogyan eddig is, hiszen bár öt évvel Tőkés László szintén RMDSZ-es listán jutott be, róla nem mondható el, hogy a Szövetség politikai célkitűzéseinek megfelelően cselekedett volna. Megjegyezte: az EMNP eddig is esztelenül és felelőtlenül viselkedett azáltal, hogy versenypártként megosztotta a magyar nemzetet, a kampányban azonban bebizonyosodott, hogy áruló is a magyarság szempontjából, hiszen egy román alakulatot, a Polgári Erőt (FC) támogatta. Az EMNP-seket bírálta Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök is. Arra hívta fel a figyelmet: velük ellentétben az RMDSZ-sek sohasem jelentenének fel ügyészségen vagy bíróságon magyarokat, és soha sem működnének együtt a szélsőséges Jobbikkal, ahogyan tették a néppártiak a Szalontai Napokon. Úgy fogalmazott: „nem lehet Orbán Viktor köpönyege mögé bújni, s közben jobbikos zászló lengetni, illetve lehet, csak nem hiteles”.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Bepanaszolták a magyarsértegető szenátort
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál panaszolta be Cristian Bodea szenátort Szabó Ödön képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, amiért a liberális politikus a magyarokra sértő nyilatkozatokkal reagált, amikor a szövetség bemutatta az anyanyelvhasználatra vonatkozó rendeletmódosító javaslatait.
A liberális Bodea a múlt héten azt mondta, pszichiátriai kezelésre kellene küldeni mindazokat, akiknek problémájuk van a román nyelv használatával. Bodea az állam nyelvét elutasítóknak azt javasolta, költözzenek Magyarországra.
Az RMDSZ-es honatya szerint Bodea szavai méltatlanok egy liberális képviselőhöz különösen annak fényében, hogy pártja épp az RMDSZ-t is soraiban tudó Európai Néppárthoz szeretne csatlakozni Brüsszelben. Lapunkat emlékeztette arra, Bodeának már régebben, az RMDSZ önkormányzati szerepvállalása kapcsán is volt hasonló megnyilvánulása, de ilyen vehemens „kitörésre” még nem volt példa.
„Ez is jól példázza azt, hogy a kisebbségnek nincs állandó szövetségese, azzal kell megpróbálniuk tárgyalni, akivel épp lehet” – mondta. Szabó reméli, hogy a diszkriminációellenes tanács – amely két héten belül tartja a meghallgatást az ügyben – elmarasztalja majd a szenátort, akinek nyilatkozatait összefüggésbe hozta a nagyváradi Bethlen Gábor-szobor meggyalázásával. „Én nem hiszek a véletlenekben. Bár még nem tudni, hogy a garázdaságot ki és miért követte el, a Bodeaéhoz hasonló megnyilvánulásokat rendkívül károsnak tartom” – tette hozzá.
Mint ismert, a Petőfi parkban lévő emlékművet az elmúlt héten sárga festékkel kenték össze ismeretlen tettesek, és román zászlót kötöttek a mellszoborra. Bár nyomok már nem látszanak, a sajtó úgy tudja, a József Attila-szobrot is megrongálták ugyanebben az időszakban.
Szabó Ödön a Bodea-ügy kapcsán az RMDSZ eredménytelenségéről és a valós problémák elfedéséről nyilatkozó Csomortányi Istvánnak, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnökének is üzent: szerinte a néppárti politikus épp a szövetség apró, de hatékony érdekérvényesítésének köszönheti, hogy magyarul végezhette el az egyetemet. Krónika (Kolozsvár)

Rágalmazott az RMDSZ az EMNP szerint
Rágalmazásnak minősítette az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) érő vádakat Csomortányi István, amelyek az RMDSZ Bihar megyei szervezetének múlt hétvégi választmányi ülésén elhangzottak.
A néppárt megyei vezetője kedden pontról pontra reagált Biró Rozália szenátor és Szabó Ödön képviselő szavaira, akik a május végi európai parlamenti választások kiértékelésekor a néppártosok szerepvállalását támadták hétvégi felszólalásukban.
Csomortányi újfent leszögezte: hamis az az állítás, miszerint ők a román Polgári Erő (FC) pártját támogatták. „Mi soha nem kampányoltunk román pártnak, nem úgy, mint az RMDSZ, amely már két államelnök-választáson is a PSD-t támogatta, és most úgy tűnik, ismét meg fogja tenni” – fogalmazta meg.
Bevallása szerint nem is érti pontosan, hogy Szabó Ödön mire gondolhatott, amikor úgy fogalmazott, hogy a néppártosokkal ellentétben az RMDSZ-sek sohasem jelentenének fel magyarokat, hisz kiderült: épp volt RMDSZ-es minisztériumi tisztségviselők feljelentése miatt zaklatta a rendőrség a néppárt három évvel ezelőtti bejegyzési listáját aláíró több száz Beszterce-Naszód megyei szimpatizánsukat. „Felelőtlen politizálással vádoltak, miközben a néppárt volt az, amely az általuk elutasított koalíció hiányában nem indult az EP-választásokon, hogy teret engedjen az RMDSZ biztos bejutásának” – emlékeztetett Csomortányi.
„Teljes tévúton járnak, ha a magyar–magyar összefogás helyett a magyarellenes PSD-vel és a Dan Diaconescu-féle botránypárttal működnek együtt. Kérést intézünk az RMDSZ szervezetének tagságához és vezérkarához, hogy ha már a tisztújítás nem is lehetséges, de próbálják meg a vezetőiket rávenni arra, hogy ne a néppártban keressék az ellenséget, hiszen közösek az érdekeink” – szögezte le. Krónika (Kolozsvár)

Elszámolás után amnesztia a tsz-nyugdíjasoknak
Pénzügyi amnesztiát kaphatnak a tsz-nyugdíjasok egy, az RMDSZ által előterjesztett és a parlament alsóháza által kedden megszavazott törvénytervezet értelmében.
Mint arról beszámoltunk, nagyjából egy évvel ezelőtt az állam több ezer volt termelőszövetkezeti alkalmazottat szólított fel arra, hogy fizessék vissza az önhibájukon kívül számukra jogtalanul folyósított nyugdíjtöbbletet.
Az ügy hátterében az áll, hogy 1990 után több egykori termelőszövetkezeti alkalmazott betegnyugdíjba vonult – járandóságukat két forrás alapján, a termelőszövetkezetnél ledolgozott évek és a betegnyugdíj alapján határozták meg. A kormány 2003-ban, majd 2007-ben megduplázta a tsz-nyugdíjakat, csakhogy a végösszeg kiszámításakor nem vették figyelembe az összetevőket, így a juttatás teljes összegét emelték meg, majd a 2010-es nyugdíjtörvény alapján három évre visszamenőleg vissza akarták igényelni a különbözetet.
„Csakhogy ezek az emberek nem kérték jövedelmük újraszámítását, semmilyen hamis iratot nem adtak le azért, hogy több pénzük legyen, most meg arra ébrednek, hogy egy közalkalmazott vagy egy számítógépes program tévedése miatt akár a házukat is elveszíthetik a fejük felől” – háborgott egy évvel ezelőtt Szabó Ödön, az amnesztiát kezdeményező Bihar megyei képviselő. Később az országos nyugdíjpénztár vezetője is elismerte a hibát, de előrelépés mostanáig nem történt.
„Kevesen gondolták volna, hogy ez a tervezetünk átmegy” – vallotta be szerdán a Krónika megkeresésére Szabó, emlékeztetve, hogy amikor tavaly, ellenzéki frakcióként még sürgősségi kormányrendelettel akarták orvosolni a problémát, épp az a nemzeti liberális párti Mariana Câmpeanu volt a munkaügyi miniszter, aki 2007-ben a nyugdíjpénztárt vezette.
Bár az amnesztiatörvény jogossága már akkor egyöntetűen meggyőzte a szakbizottságot, a tárcavezetőnek a plénumban tett felszólalását követően a szenátus elutasította a nyugdíjasok amnesztiáját.
„Miután koalíciós partnerek lettünk, sikerült politikai egyezséget kötni ebben a kérdésben is, és végre a képviselőház megszavazta a törvénytervezetet, amit az államelnöknek 20 napon belül ki kell hirdetnie. Ezt követően a törvényt kötelező módon alkalmazni kell, bízunk abban, hogy az érintett nyugdíjasok már augusztustól megszabadulnak a pénzügyi teher alól” – fogalmazott a Bihar megyei képviselő.
Kérdésünkre ugyanakkor emlékeztetett, mivel amnesztiáról van szó, a már kifizetett, vagy a nyugdíjakból visszatartott összegek visszaigénylésére nincs lehetőség. Azonban – tette hozzá – a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően már senkit sem vonhatnak felelősségre az állami tévedés miatt, és az ügyben indított bírósági perek is megszűnhetnek.
A már lezárult eljárásokban egyébként a bírák döntése megoszlott, és többen vannak, akiktől már hónapok óta részletekben vonták le a „tartozást”. Hogy időközben mennyi összeget tartottak vissza emiatt a nyugdíjakból vagy hogy mennyit fizettek vissza, azt nem tudni, csupán annyi ismert, hogy a tavalyi év végén nagyjából 1,2 millió euró hátralékot tartott számon a nyugdíjpénztár.
Az amnesztia-törvény Romániában megközelítőleg 4000 személyt érint, akik a korábbi téves számítást korrigáló nyugdíj-újraszámolás óta havi alig pár száz lejt kapnak.
Vásárhelyi-Nyemec Réka. Székelyhon.ro

Turulmadaras emlékművet avattak a Partiumban
A partiumi Hegyközpályi református templomának kertjében turulmadaras emlékművet avattak szombaton a második világháborúban elesett kilenc helyi áldozat emlékére.
A szoboravatás ünnepi istentisztelettel kezdődött a zsúfolásig megtelt templomban, ahol Katona János lelkész hirdetett igét. A reformátusok himnuszának kezdősorát – Tebenned bíztunk eleitől fogva! – ismételte többször, hangsúlyozva azt, hogy a magyarság többször kényszerült – reménytelen helyzetből is – újrakezdeni az életet, mint ahogy Hegyközpályi is. A falu 1685-ben, a török időkben elpusztult, ám egy maroknyi lakos megmenekült és visszatért, s Lipót császár alapító levelének köszönhetően újból felépítették a templomot, majd a többi épületet.
A 70 évvel ezelőtt elesett hegyközpályi hősöknek most állítanak méltó emléket, köszönhetően a református egyházközségnek – hangzott el a rendezvényen. Az emlékmű tetején elhelyezett turulmadarat egy határon túli hívő adományozta, aki nevének titokban tartását kérte.
Somogyi Lajos polgármester köszöntötte Kriza Ákost (Fidesz-KDNP), Miskolc, Berényi Andrást (Fidesz-KDNP), Hosszúpályi és Kovács Kálmánt (független), Zsáka polgármesterét.
Ünnepi beszédükben Cseke Attila és Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselői hangsúlyozták: a romániai magyar közösség mindenkire számít a megmaradás érdekében.
MTI. Erdély.ma

Balkáni káderpolitika magyarul
A kormányból való kilépési-maradási hercehurca, az ennek okán kialakult helyzet az RMDSZ régi-új arcát mutatta meg: minden eddiginél szembeötlőbben nyilvánulnak meg a belső harcok, elő-előbukkan a különböző erő- és érdekcsoportok közötti viszály.
Új kinevezésekről kell dönteni, hisz Kelemen Hunor távozásával megürült a művelődési minisztérium vezető állása, no meg a kormányfő-helyettesi tisztség is. Mozgolódnak a klikkek, hisz egy-egy megyei szervezet, platform erejét is bizonyítja, ha sikerül keresztülvinnie akaratát. A Bihar megyeiek szövetségen belüli rendkívüli befolyása eddig is ismert volt, s úgy tűnik, ez töretlen annak dacára, hogy a korrupciós vádak újra és újra utolérik a csoportosulás vezetőit: Kiss Sándor egykori megyeitanács-elnök, jelenlegi alelnök ellen nemrég csúszópénz elfogadása, pénzmosás és hatalommal való visszaélés gyanújával indult bűnvádi eljárás, de Bíró Rozália szenátor, SZKT-elnök és Szabó Ödön képviselő neve is gyakorta elhangzott a Mecénás Alapítvány és az érmindszenti Ady-központ körüli botrány kapcsán is, Tőkés László pár hónapja kérte számon 800 ezer eurónyi magyarországi támogatás sorsát. Egy szó, mint száz, lenne bőséggel tisztázni valójuk. Ennek ellenére most mégis úgy tűnik, Bíró Rozália lesz Kelemen Hunor utódja a művelődési tárca élén. Mint kiderült, remek gazdasági szakember mivolta, no meg egykori nagyváradi alpolgármesteri ténykedése predesztinálja e nemes feladatra. És bizonyára az is, hogy nevéhez fűződnek a botrányosra sikeredett váradi utcanévfordítások (Piros-tó utca, Galaktikon Gála utca stb.), vagy a Matica Slovenska szlovák soviniszta szervezet egykori elnöke, Kozacsek kanonok mellszobrának a város polgárai nevében való átvétele. Őt akarják miniszternek felkenni, pedig ott lenne Hegedűs Csilla, aki államtitkár jelenleg is e tárcánál, érti a dolgát és eligazodik a minisztérium ügyeiben is. Csak hát úgy tűnik, háttere nincs elegendő. Minden bizonnyal erős belviszályok tarkítják az RMDSZ vezetőinek életét mostanság. Kelemen Hunor Verestóy Attilát leültette ugyan – igaz, késve és halványan, hiszen csak a koalíciós tárgyalásokon nem tart igényt szolgálataira –, ám az erős csapat – Markó Béla, Borbély László, Máthé András –, mely ott áll a háta mögött, amikor egyeztetni ül le Pontáékkal, ugyancsak megkérdőjelezhető. Máthé András kolozsvári képviselőt nemrég ítélték el alapfokon összeférhetetlenségért, Borbély Lászlót pedig csak a parlament mentette meg a korrupciós vizsgálattól. Ismét bebizonyosodik hát, a magyar érdekvédelmi szövetség káderpolitikája egyre jobban idomul a bukaresti balkáni politizáláshoz: nem a tudás, a tehetség, a hozzáértés a döntő, hanem a pénz és az ezáltal biztosított hatalom.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyar iskolákba költöznek a magyar szakosztályok Nagyváradon
A 2015/2016-os tanévtől kezdődően a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban működnek majd a Traian Vuia Szakközépiskolában lévő magyar szakosztályok, a Szent László Római Katolikus Gimnázium pedig a Mihai Viteazul Szakközépiskolában lévő osztályokat veszi át.
A nagyváradi tanács hétfői ülésén elvi beleegyezését adta az átszervezéshez, melynek háttéréről Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő is beszélt pénteki sajtótájékoztatóján. A képviselő elmondta, hogy mindkét váradi püspök, a református és a katolikus egyaránt támogatta a döntést, hogy felekezeti iskoláikba fogadják a szakoktatást. A tanácsosok egyébként vita nélkül fogadták el a tervezetet.
Az idei tanévben még a jelenlegi helyükön indítják el a IX. osztályokat, a következőben azonban az összes osztály átkerül új helyére.
Fried Noémi Lujza, maszol.ro

Tanügyi tisztségeket kér az RMDSZ
Az oktatásügyi törvény alapján a tanfelügyelőségeknek konzultálniuk kell a kisebbségek parlamenti képviseletével a kisebbségi oktatást érintő döntések kapcsán, így az RMDSZ aktívan bele kíván szólni a szervezési kérdésekbe – jelentette ki Nagyváradon Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke.
A megyei tanfelügyelőség által a szakminisztériumhoz benyújtott javaslatok kapcsán hangsúlyozta, hogy az iskolaigazgatói és aligazgatói, illetve tanfelügyelői posztokra már legalább hat éve nem írtak ki versenyvizsgát, így négyéves mandátum helyett egy évre szóló ideiglenes kinevezések történnek. Szabó (képünkön) elmondta, amíg ezeket a vizsgákat nem írják ki, addig az RMDSZ beleszól a kinevezésekbe.
„Nyilván olyanokat fogunk javasolni, akik nem rombolják a rendszert. Annak a kinevezését viszont nem lehet elutasítani, aki megnyeri a versenyvizsgát” – szögezte le. A parlamenti képviselő érdeklődésünkre rámutatott, hogy az építő kritikát nem tekinti támadásnak, egy olyan személyt viszont már nem támogatna igazgatói posztra, aki például ellenzi az önálló magyar iskolák működését.
„Nem lehet igazgató valaki, aki nem erősíti a hálózatot, hanem gyengíti azt” – vallja. Meggyőződése, hogy a Bihar megyei magyar oktatásért sokat tett az RMDSZ az elmúlt évek során, most pedig országos szinten egyedüliként kérvényezték, hogy a magyar osztályokban román nyelvet oktató tanárok munkájáért felelős magyar tanfelügyelőt is kinevezzenek.
A tanügyi tárcához jóváhagyásra elküldött tervezetben a már jelenleg is meglévő magyar igazgatói és aligazgatói tisztségek száma bővülne, Belényesbe, Tenkére, Révre és a váradi művészeti gimnáziumba kértek magyar aligazgatót.
A már meglévő intézményvezetőket csak azok felmondása esetén cserélik le. A megyei tanfelügyelőségen a már meglévő posztok mellett igényeltek egy humán erőforrásért és a tantervért felelős magyar tanfelügyelői tisztséget, és kérték egy magyar informatikus kinevezését. A szaktárca várhatóan két héten belül dönt a Bihar megyei tanfelügyelőség által beküldött struktúráról.
Krónika (Kolozsvár)

Partiumi néptánctábor Biharfélegyházán
Idén hatodik alkalommal rendezték meg augusztus 11. és 15. között a Partiumi néptánctábort Biharfélegyházán, ahol, az előző évekhez hasonlóan, két csoportban zajlott az oktatás.
A néptánctábor kezdő csoportban Erdei Sándor és Hodgyai Edit vezetésével szatmári táncokkal ismerkedtek, míg a haladók Nyerges László és Sipos-Hodgyai Edit irányításával mezőségi táncokba, énekekbe kaptak betekintést. A tánctábort Hodgyai Edit főszervező nyitotta meg, köszöntve a Szatmár, Szilágy és Bihar megye képviseletében érkezett csoportokat. Kodály Zoltán gondolatával indított, a népből átvett hagyományt majd egy új formába öntve fogják átadni „a nemzeti közösségnek, a nemzetté vált népnek”. Így kívánt jó tanulást a tehetség kiteljesedéséhez és jó szórakozást az elkövetkező hétre. A megnyitó alkalmával Cseke Attila képviselő köszöntő beszédében hangsúlyozta néphagyományaink ápolásának és megtartásának fontosságát. A viszont látás ünnepi hangulatában osztozva köszöntött mindenkit Kelemen Zoltán, Biharfélegyháza polgármestere. Az ünnepi hangulatot Demeter Krisztina népdalcsokra, illetve a Görböc néptánccsoport kalotaszegi tánca tette színesebbé. Az idei táborban a visszajáró biharszentjánosi Szentjánosbogarak, a belényesújlaki Rezgő, a szilágyszéri csoport, illetve a házigazda micskei Görböc tagjai köszönthették a hadadnádasdi együttes tagjait is, akik első alkalommal vettek részt a rendezvényen, melyen egész idő alatt a talpalávalót a Soroglya zenekar szolgáltatta.
Záróünnepség
A napi programban délelőtti és délutáni néptáncoktatás, népdaltanítás, illetve esti táncházak szerepeltek, de bemutatták a mezőségi népviselet is. Egy heti tanulás után a táborzárón nyújtottak ízelítőt a csoportok az elsajátítottakból: a kicsik szatmári verbunkot, csárdást és ugróst adtak elő, míg a nagyobbak sűrű magyart, csárdást, szökőst és sűrűcsárdást. Énektanulásban is jeleskedtek, Antal Emese szatmári, míg Varga Izabella, Demeter Krisztina, Szabó Amália és László Renáta mezőségi népdalcsokorral örvendeztette meg a záróünnepségre ellátogató szülőket, illetve Szabó Ödön képviselőt, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnökét, aki örömének adott hangot, hogy az utóbbi évtizedekben a hagyományápolás, a hagyományőrzés egyre népszerűbb Bihar megyében is. Számos néptáncot kedvelő szerveződött csoportokba, időt és energiát fordítva a hagyományok, a néptánc, a népdal elsajátítására, fontosnak tartva, hogy a népviseletek elmaradhatatlan színfoltjai legyenek a megyei rendezvényeknek. A táborzáró ünnepség búcsú-momentumaként Kelemen Zoltán polgármester megköszönte úgy az oktatók, csoportfelelősök, valamint a táborlakók munkáját, hangot adva annak a meggyőződésének, hogy a hagyományőrzés manapság mindannyiunk számára kötelező, ugyanakkor meghívta a tábort jövő évre is Biharfélegyházára. A rendezvény támogatója a Communitas Alapítvány, otthont adója Biharfélegyháza önkormányzata és a Jakó Zsigmond Általános Iskola volt.
erdon.ro

Magyarremetén kezdődött a térség ünnepe
Augusztus 5-én, pénteken Magyarremetén a magyar néptánccsoportok felvonulásával kezdődtek meg a II. Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok. A színes népviseletbe öltözött fiatalok a település Belényes felőli bejáratától vonultak a sportpályára, az ünnepségek helyszínére.
A Magyarremetén felvonuló magyar néptáncosok és a hozzájuk tartozó kísérők hosszú sort kialakítva foglalták el az úttestet a település főutcáján, ahol szinte minden porta előtt álltak emberek, megtapsolva őket. A menetet rendőrségi kíséret biztosította, hogy szükség esetén elhárítsák a forgalmi torlódást, de ilyenre nem került sor. A megyei és a helyi RMDSZ-szervezetek, a református egyházközségek, valamint a civil szervezetek által szervezett három napos Fekete-Körös-völgyi ünnepség pénteken Magyarremetén kezdődött. Jó volt látni – az e sorokat rögzítőnek is – azt a színes kavalkádot, melyet a felvonuló néptáncosok nyújtottak. A település életében bizonyára először történt meg, hogy Bihar megye minden részéből érkező, magyar néptáncosok vonuljanak fel a helység utcáin. A felvonuláson külön színfoltot jelentettek a szentjobbi huszárok, akik a menet élén vezették a fiatalokat a rendezvény helyszínére. Az ünnepség Hodgyai Edit, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető alelnökének köszöntő szavaival kezdődött, aki fontos szerepet játszott abban, hogy a 12 magyar néptánccsoport, valamint a két magyar hagyományápoló énekkar is jelen legyen Magyarremetén. Ezt követően Bálind György, a magyarrremetei RMDSZ elnöke köszöntött minden jelenlévőt, vendégeket, táncosokat, énekeseket. „Nagy öröm számunkra, hogy térségünk eme nagy ünnepének, melyet immáron másodszor rendeznek meg, nyitó napját Magyarremetén tartják. Nagy boldogság számomra az, amit itt látok: néptáncosokat, gyönyörű népviseletbe öltözött fiatalokat”. Az elnök ezután a jelenlévő elöljárókat invitálta a szabadtéri színpadra.
A Megmaradás Zászlaja
Szabó Ödön, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő, miután tisztelettel köszöntötte a közönséget, a felvonuló néptáncosok nagy csapatát, örömét fejezte ki, hogy ő is ott lehet a remeteiek között, majd arról szólt, hogy „amit a tavaly együtt elterveztünk, arról most látszik, hogy nem egy alkalomra volt elképzelve, hiszen immár a második alkalom, hogy ünnepelünk itt, a Fekete-Körös völgyében, ami azt is jelenti, hogy elindultunk a hagyomány útján”. Kifejtette, hogy a Fekete-Körös völgyében kilenc településen élnek jelentősebb magyar közösségek, majd így értékelt: „Annak érdekében, hogy a Fekete-Körös-völgyi magyarság megmutathassa magát, szükséges volt az ilyen jellegű rendezvényre, hiszen, ha vannak is ezen a vidéken is falunapok, azok nem adnak lehetőséget arra, hogy teljes mértékben bemutatkozzanak, hogy ismertessék magyar kultúránkat. Erre jók ezek az események, melyek most már rólunk, itt élő magyarokról szólnak”. A politikus ezután arról beszélt, hogy az idei ünnepségre elkészítették a Megmaradás Zászlaját. „A szórványban élők zászlaja ez, mely egy harci jelkép is. Ahhoz, hogy ebben a térségben megőrizzük a magyar kultúrát, a magyar nyelvet, a hagyományainkat, egy mindennapi harcot kell megvívni, melyet nem fegyverrel teszünk. Ez egy belső, egyébként nagyon komoly közös harc, a Fekete-Körös-völgyi magyarok kell érezzék, hogy nincsenek egyedül”, mondta többek között a képviselő.
„Adj hálát Istennek”
Szigeti Ferenc magyarremetei lelkipásztor is nagy szeretettel köszöntött mindenkit. „Kedves magyarok, van nekünk egy himnuszunk, kihúzzuk magunkat és úgy énekeljük: Isten, áldd meg a magyart! Én azt kívánom itt önöknek, hogy magyar, adj hálát Istennek, hogy akik fellépnek a Fekete-Körös-menti rendezvényen, azok a legjobbat nyújtsák”, mondta a tiszteletes. A rendezvényt üdvözölte Nyakó József, Érmihályfalva polgármestere, aki a város Nyíló Akác néptánccsoportját kísérte el Remetére, valamint Szakács Zoltán köröstárkányi református lelkipásztor, aki egyben a település Serkentők nevű férfikórusának tagja is.
Tánccsoportok a színpadon
A köszöntőket követően a néptáncosok, népdalkórusok foglalták el a szabadtéri színpadot, ahol Szabó Amália, a belényesújlaki Rezgő néptánccsoport vezetője látta el a műsorvezetői feladatot. Minden csapatról mondott néhány szót, hogy az ekkor már nagyobb számban jelenlévő közönség is tudja, kit is lát a színpadon. A következő néptánccsoportok léptek fel Magyarremetén: Ezüstperje (Érsemjén), Gilice (Paptamási), Érkörtvélyesi Néptánccsoport; Nyíló Akác (Érmihályfalva), Gyöngyvetők (Margitta), Szentjánosbogarok (Biharszentjános), Galagonya (Bors); Toldi (Nagyszalonta), Kéknefelejcs (Magyarremete), Rezgő (Belényesújlak), Szömörce (Bihardiószeg); Görböc (Micske), valamint a szentjobbi Vadvirágok népdalkórus, és a köröstárkányi Serkentők férfikórus.
Dérer Ferenc, erdon.ro

Díjátadással zárult a II. Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok eseménysorozata
Farkas Zsolt, az Oláhszentmiklós (Sânnicolau Ramân) központú Toldinagyfalui Református Missziói Gyülekezet lelkésze vehette át vasárnap este Belényesben a Zsisku János Szórványdíjat, a II. Fekete Körös-völgyi Magyar Napok záró rendezvényén.
Szeptember 7-én , vasárnap délután, a várasfenesi református templomban került sor a II. Fekete-Körös-Völgyi Magyar Napok záró napi első eseményére. Az istentisztelettel egybekötött kórustalálkozón a régió magyar egyházi és ifjúsági kórusai tartottak színvonalas előadásokat. A kezdő áhítatot Mikló Ferenc, a Bihari Egyházmegye esperese tartotta, a házigazda Szabó László várasfenesi és a környékbeli gyülekezetek lelkipásztorainak, továbbá Szabó Ödön képviselő, Fenesi Tibor ügyvezető igazgató és egyházmegyei jogtanácsos, illetve Grim András megyei tanácsos, az RMDSZ szórványért felelős alelnöke jelenlétében.
A kórustalálkozón részt vettek a kisnyégerfalvi, belényesi, nagyszalontai, köröstárkányi ifjúsági és felnőtt vegyeskarok, a belényesi és magyarremetei ifjúsági baptista kórus, zárásként a várasfenesi baptista vegyeskar adta elő műsorát. Minden jelenlévő énekkar részvételi emléklapot kapott a szervezőktől, majd zárásként Szabó Ödön, Fenesi Tibor és Grim András tartott rövid értékelő beszédet az elmúlt három eseményteljes napról, kitérve a mostani eredményekre és a jövőbeni feladatokra, a szórvány és egyben a hazai magyarság gondjaira és kilátásaira. A templomi esemény után a várasfenesi házigazdák szeretetvendégségre hívtak meg minden jelenlévőt a hely kultúrotthonba.
Megérdemelt közmegbecsülés
Belényesben került sor az esti programra, ahol a városi kultúrház díszterme adott otthont a Zsisku János Szórványdíj átadásával egybekötött gálaműsornak. Tavaly a pár hete sajnálatosan elhunyt Miklós János belényesi képzőművész, festő, grafikus és tanár kapta meg a díjat, idén Farkas Zsolt, az Oláhszentmiklós (Sânnicolau Ramân) központú Toldinagyfalui Református Missziói Gyülekezet lelkésze vehette át megérdemelten az oklevelet és plakettet. A laudációban Szabó Ödön részletesen kitért a díjazott tevékenységére, amiről már az is sokatmondó, hogy aki hét év alatt a “semmiből” két templomot is tud építeni közösségével összefogva, vitán felül megérdemli a dicséretet és közmegbecsülést. Az est zárásaként a Nagyvárad Néptáncegyüttes mutatott be egy színpompás műsort, a résztvevő közönség örömére és megelégedésére.A szervezők már most bejelentették: 2015-ben is találkozhatunk a Magyar Napokon, a Fekete-Körös völgyében.
Kovács Zoltán
erdon.ro

Díjátadással zárult a II. Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok eseménysorozata
Farkas Zsolt, az Oláhszentmiklós (Sânnicolau Ramân) központú Toldinagyfalui Református Missziói Gyülekezet lelkésze vehette át vasárnap este Belényesben a Zsisku János Szórványdíjat, a II. Fekete Körös-völgyi Magyar Napok záró rendezvényén.
Szeptember 7-én , vasárnap délután, a várasfenesi református templomban került sor a II. Fekete-Körös-Völgyi Magyar Napok záró napi első eseményére. Az istentisztelettel egybekötött kórustalálkozón a régió magyar egyházi és ifjúsági kórusai tartottak színvonalas előadásokat. A kezdő áhítatot Mikló Ferenc, a Bihari Egyházmegye esperese tartotta, a házigazda Szabó László várasfenesi és a környékbeli gyülekezetek lelkipásztorainak, továbbá Szabó Ödön képviselő, Fenesi Tibor ügyvezető igazgató és egyházmegyei jogtanácsos, illetve Grim András megyei tanácsos, az RMDSZ szórványért felelős alelnöke jelenlétében. A kórustalálkozón részt vettek a kisnyégerfalvi, belényesi, nagyszalontai, köröstárkányi ifjúsági és felnőtt vegyeskarok, a belényesi és magyarremetei ifjúsági baptista kórus, zárásként a várasfenesi baptista vegyeskar adta elő műsorát. Minden jelenlévő énekkar részvételi emléklapot kapott a szervezőktől, majd zárásként Szabó Ödön, Fenesi Tibor és Grim András tartott rövid értékelő beszédet az elmúlt három eseményteljes napról, kitérve a mostani eredményekre és a jövőbeni feladatokra, a szórvány és egyben a hazai magyarság gondjaira és kilátásaira. A templomi esemény után a várasfenesi házigazdák szeretetvendégségre hívtak meg minden jelenlévőt a hely kultúrotthonba.
Megérdemelt közmegbecsülés
Belényesben került sor az esti programra, ahol a városi kultúrház díszterme adott otthont a Zsisku János Szórványdíj átadásával egybekötött gálaműsornak. Tavaly a pár hete sajnálatosan elhunyt Miklós János belényesi képzőművész, festő, grafikus és tanár kapta meg a díjat, idén Farkas Zsolt, az Oláhszentmiklós (Sânnicolau Ramân) központú Toldinagyfalui Református Missziói Gyülekezet lelkésze vehette át megérdemelten az oklevelet és plakettet. A laudációban Szabó Ödön részletesen kitért a díjazott tevékenységére, amiről már az is sokatmondó, hogy aki hét év alatt a “semmiből” két templomot is tud építeni közösségével összefogva, vitán felül megérdemli a dicséretet és közmegbecsülést. Az est zárásaként a Nagyvárad Néptáncegyüttes mutatott be egy színpompás műsort, a résztvevő közönség örömére és megelégedésére. A szervezők már most bejelentették: 2015-ben is találkozhatunk a Magyar Napokon, a Fekete-Körös völgyében.
Kovács Zoltán, erdon.ro

Botrányszagú RMDSZ-politizálás Nagyváradon
A Bihar megyei RMDSZ szeretné megkapni a kultuszminisztériumi és a miniszterelnök-helyettesi tárcát Bukarestben. Biró Rozália kiiktatása után Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök az egyik esélyes. A 39 éves politikus viselt dolgainak jártunk utána.
Traian Băsescu román államelnök augusztus 7-én utasította el az RMDSZ jelöltje, Bíró Rozália Bihar megyei szenátor kinevezését a kulturális miniszteri posztra. Az államfő szerint a közgazdasági végzettséggel rendelkező Biró Rozália alkalmatlan a kultuszminiszteri tisztségre.
A Kelemen Hunor lemondását követően megüresedő kultuszminiszteri és miniszterelnök-helyettesi tárca újabb várományosának nevesítését az RMDSZ szeptemberre ígérte, a kiszivárgott nevek között található Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke is. A miniszteri tárcát a hírek szerint a Bihar megyeiek szeretnék megszerezni, ezért a kulisszák mögötti egyeztetésekben a történész végzettségű Szabó Ödön indulna eséllyel az újabb nevesítésre.
RMDSZ-üzletemberek kedveltje
Az 1975-ben Szilágysomlyón született, kárásztelki származású politikusról az erdélyi magyar közvélemény keveset tud, a helyi magyar közösség annál többet. A Nagyváradi Egyetemen 1997-ben történelem-földrajz szakot végzett szilágysági fiatalember a helyi ifjúsági szervezetekben kezdett el politizálni. A Bihar megyei RMDSZ a kilencvenes években a legerősebb, nemzeti elkötelezettségű RMDSZ-szervezet volt Erdélyben, Tőkés László királyhágómelléki református püspök és a mai ellenzéki politikusok köré csoportosulva. Ezt a beágyazódást változtatta meg Szabó Ödön a kilencvenes évek végi megjelenésével a nagyváradi RMDSZ-porondon: a Megyei Képviselők Tanácsában (MKT) az ifjúsági szervezetek 25-30 százaléknyi szavazatát játszotta át a háttérből keményen nyomuló Kiss Sándor-féle nagyvállalkozói körnek. A kétezres évek eleji, puccsszerű hatalomváltásnak alájátszott az addigi nagyváradi alpolgármester, Kapi István leváltása is, akinek helyébe az új nagyváradi RMDSZ-hatalom mindvégig hűséges (ki)szolgálója, Biró Rozália került.
Az Erdély viszonylatában is ritka vehemenciával történt bihari hatalomátvétel mögött van, aki román titkosszolgálati módszereket vizionál, mások úgy vélekednek, hogy az új politikai elit egyszerűen megvásárolta a hatalomátvételhez szükséges ifjúsági szavazatok zömét. A következő lépésben a nemzeti táborhoz tartozó vidéki RMDSZ-vezetők gyors leváltása következett. A bihari lett Erdélyben az első egyszínű, belső ellenzék nélküli megyei RMDSZ-szervezet. Az utolsó ellenzéki polgármestert, az érmihályfalvi Kovács Zoltánt nemrég késztették távozásra.
A bihari RMDSZ-t az új csapat vezetői egyféle közös vállalkozássá alakították át. A Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök és megyei önkormányzati alelnök ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály által idén áprilisban indított bűnvádi eljárás egyelőre csak sejteti a bűzös hátteret, amelynek szálai – a helyiek szerint – polipként terjednek szét a gazdasági élet számos területére.
Aki napi 24 órában dolgozik
Ebben a kétes hátterű „érdek-képviseleti” rendszerben Szabó Ödön különösen színes figura. Az új megyei felállásban a kétezres évek elején helyi szinten még komoly hatalommal rendelkező RMDSZ-vezetők a fiatal történésznek a Kőrösvidéki Múzeumnál találtak kutatói állást. Szabó Ödön közben megyei önkormányzati képviselő lett, és a 2012-es parlamenti képviselői megválasztásáig – vagyonnyilatkozatainak tanúsága szerint – tíz éven át a nem túl magas, közalkalmazotti fizetését az önkormányzati üléspénzek egészítették ki. Mindez annak fényében érdekes, hogy Bíró Rozália alpolgármestersége alatt – minő véletlen – két igen értékes önkormányzati lakást is meg tudott vásárolni Nagyvárad belvárosában, a színház melletti Bazár épületében. A telekkönyvi kivonatok tanúsága szerint az egykor államosítással, a román állam tulajdonába került két lakrész tulajdonosa immár Szabó Ödön és a felesége. A szegény legényként Szilágyságból Nagyváradra érkező ifjú politikusnak – akárcsak a romániai politikusok százainak – igencsak jót tett az új foglalkozás, ami leginkább vagyoni gyarapodásban látszik meg. Ez alól Szabó Ödön sem kivétel, akit nemcsak a helyi RMDSZ korifeusai hoztak helyzetbe, hanem a Budapesten hatalomra kerülő balliberális kormányoldal is. A kapcsolatot ő maga kereste, amikor Erdélyben először Nagyváradra hívta meg Medgyessy Pétert, Gyurcsány Ferencet, Kuncze Gábort, Nyakó Józsefet, Újhelyi Istvánt, Bajnai Gordont, Mesterházy Attilát és társait. A baloldali politikusok hálája nem késett: 2006 és 2010 között Szabó Ödön az ITD Hungary befektetés-ösztönző és kereskedelemfejlesztő állami ügynökség partiumi megbízottja volt. Érdekes módon, a jelzett időszakban leadott vagyonnyilatkozatai erről a forrásról nem tesznek említést, de mint kiderült, a havi mintegy kétezer dolláros apanázst saját cégére, a Hubeo Kft. számláira fogadta, de a cég sem fizetést, sem osztalékot nem fizetett saját tulajdonosának.
Első látásra rendkívül aktív politikus képét mutatja néhány, a tulajdonunkba került elszámolás fénymásolata az ITD Hungary fele. Szabó Ödön napi nyolc órát dolgozott a magyar állami ügynökségnek, napi nyolc órát a történelmi múzeumnak, és napi nyolcat az RMDSZ megyei ügyvezető elnökeként, nem beszélve a megyei közgyűlésben sorra került ülésekről. A két embernek is sok foglalatosság csak úgy állhat össze, ahogyan azt közeli ismerői állítják: Szabó Ödön a Kőrösvidéki Múzeumnál csak a munkahelyi regiszter szerint dolgozott, és kapott fizetést, valójában főállású munkahelyén nagyon ritkán látták. Mint ahogy befektetés-ösztönző ügyködésének sem látta sok eredményét a Bihar megyei magyarság.
Egyházféltő ingatlankisajátítás?
Szabó Ödön neve az elmúlt tíz évben kétszer került be hangsúlyosabban az erdélyi magyar sajtóba. Tőkés László királyhágómelléki püspök azzal vádolta meg, hogy szerepe volt 2002-ben az első Orbán-kormány által a Királyhágómelléki Református Egyházkerület keretében eltervezett érmindszenti Ady-központra kiutalt 1,3 millió euró magyar állami támogatás eltérítésében. A második, szintén méretes botrány akkor robbant ki körülötte, amikor 2013 júniusában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által első alkalommal megszervezett Szent László Napok nevét még májusban benyújtotta levédésre a bukaresti Márkavédelmi Hivatalhoz. Szabó Ödön egyszerűen ellopta az EMNT grafikusa által tervezett színes logót, és leadta azt Bukarestben. Amikor az ügyből erdélyi méretű botrány lett, azzal védekezett, hogy a római katolikus egyház számára akarta levédeni a nevet, mert úgymond a szentek kultuszának ápolása nem civil szervezetek, hanem az egyház feladata. Logikája szerint – amelyet a román bíróság szerencsére nem fogadott el – például a Szent Miklós hagyományőrző egyesületeket vagy a Szent György napokat szervező civil szervezeteket is fel kéne számolni. A római katolikus egyház nagyváradi kanonokja utólag kiállt Szabó Ödön elképzelése mellett, azonban a bírósági határozat szerint a szentek neveinek használati jogát nem lehet korlátozni vagy levédeni, így az EMNT által elkezdett nagyváradi Szent László Napok idén zavartalanul megérhette a második kiadását.
Az egyházát féltő Szabó Ödön RMDSZ-es megyei ügyvezető elnöknek azonban a nagyváradiak szerint ettől egy teljesen eltérő, másik arca is van. Tagja ugyanis a belvárosi Szent László római katolikus plébánia egyházi tanácsának, és ebben a minőségében 2007-ben egy adásvételi szerződést hozott tető alá az egyházközség kétszáz éves kántori lakására. A gyülekezet tagjai nem igazán értették, hogy plébániájuk miért válik meg egy 515 négyzetméteres telken fekvő, belvárosi polgári lakástól akkor, amikor az egyháznak nem volt sürgős kiadása vagy előre nem látott pénzszükséglete. A kezünkbe került telekkönyvi kivonat tanúsága szerint az új tulajdonos egy Lukács László nevű férfi, aki a polgármesteri hivatal adóosztályának kimutatása szerint kárásztelki személyi igazolvánnyal rendelkezik. Ő Szabó Ödön egyik közeli rokona, akinek örökösei nincsenek, így eshetett rá a választás. A volt egyházi tulajdonú, belvárosi lakásban azóta is Szabó Ödön édesanyja lakik: a botrány elkerülése végett fia nem íratta a maga nevére újabb ingatlanszerzeményét.
A tranzakció idején a gyülekezetben szolgáló Lőrincz Ottó plébánost Böcskei László nagyváradi püspök áthelyezte Nagyszalontára, egy katolikus szempontból kis szórványgyülekezetbe. Nagyváradi forrásaink szerint az egyház el akarta kerülni a hívek elégedetlensége miatti botrányt, ezért került sor az egykori belvárosi plébános elhelyezésére. A Szent László római katolikus plébánia egyházi tanácsának egyik tagja megkeresésünkre névtelenül úgy nyilatkozott: a hét évvel ezelőtti adásvételi szerződés részleteit ma is homály fedi, és ez táplálja az emberek szóbeszédét, értetlenségét. Senki nem tudja, mennyit fizettek ki a nagy értéket képviselő egyházi ingatlanért, és mi lett a pénz sorsa.
Sok tehát a kérdőjel Szabó Ödön nagyváradi politikusi tevékenysége körül. Biró Rozália miniszteri kinevezésének botránya után itt van immár a második.
Makkay József, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Korrupciós ügyeket vizsgálna ki Tőkés
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének vezetőségét alkotó politikusok vélt korrupciós ügyeinek magyarországi és romániai kivizsgálását sürgette egy pénteki nagyváradi sajtótájékoztatón Tőkés László, a Fidesz jelöltjeként megválasztott erdélyi európai parlamenti képviselő.
Tőkés László Ady Endre érmindszenti szülőházának a felújítása és múlt heti felavatása kapcsán rótta fel Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, hogy nem tett semmit annak a kiderítéséért, hová tűnt az Ady-kultusz támogatására 2002-ben megítélt 320 millió forintos magyar állami támogatás nagyobb része – írta az EP-képviselő sajtóirodája.
Tőkés László felszólította a RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőit, hogy számoljanak el a magyar állami támogatással. „Kelemen Hunor ne asszisztáljon tovább párttársai, Szabó Ödön, Kiss Sándor, Biró Rozália, Lakatos Péter és mások korrupciós ügyeihez" – idézte az EP-képviselőt a közlemény. A volt püspök bejelentette, azt is fontolóra veszi, hogy a Román Állami Számvevőszékhez és a korrupcióellenes ügyészséghez fordul a Mecénás Alapítvány ügyleteinek átvilágítását kérve.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét is betöltő politikus elengedhetetlennek tartotta az erdélyi közélet megtisztítását a „korrupt politikusoktól". Úgy vélte, nemcsak Romániában, hanem az adományozói oldalon is ki kell vizsgálni a magyar kormánytámogatás bihari felhasználását.
Az első Orbán-kormány idején az akkor még Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyert a Széchenyi Terv keretében 320 millió forintos támogatást, hogy Érmindszenten Ady-zarándokhelyet, termálszállót és konferenciaközpontot hozzon létre. A Medgyessy-kormány azonban a pénzt nem az egyházkerületnek, hanem az RMDSZ Bihar megyei vezetői által létrehozott Mecénás Alapítványnak folyósította, amely nem Érmindszenten, hanem Nagyváradon látott neki az építkezésnek. A Nagyváradon felépített Ady-központot a Mecénás Alapítvány ez év februárjában elcserélte Ady Endre nagyváradi múzsájának, a Lédaként emlegetett Brüll Adélnak a házára, melynek értékét az önkormányzat 283 ezer euróra (88 millió forint) becsülte. Tőkés László úgy vélte, kézen-közön eltűnt mintegy 7-800 ezer euró (220-250 millió forint) az Érmindszent revitalizációjára szánt támogatásból, és máig nem derítették ki, hogy pénzmosás, sikkasztás, korrupció vagy más törvénytelenség történt. A politikus hozzátette, Románia schengeni csatlakozását is az Európai Unió által lanyhának minősített romániai korrupcióellenes harc késlelteti. MTI
Erdély.ma

A Mecénás Alapítvány átvilágítását kezdeményezheti az EMNT és az EMNP
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt fontolóra vette, hogy a Számvevőszékhez és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályhoz fordul az RMDSZ Bihar megyei szervezete által létrehozott, közpénzeket is forgató Mecénás Alapítvány tevékenységének átvilágítása céljából.
Mindezt az európai parlamenti képviselő és EMNT-elnök Tőkés László és Csomortányi István, az EMNP helyi vezetője jelentette be pénteken egy nagyváradi sajtótájékoztatón, amikor is a napokban átadott érmindszenti Ady-emlékház kapcsán felelevenítették, hogy 2002-ben az RMDSZ Bihar megyei szervezete a Mecénás Alapítvány révén „eltérítette” azt a magyar kormány által a Királyhágómelléki Református Egyházkerület számára megítélt 1,1 millió eurós támogatást, amelyből épp a költő szülőfalujába terveztek kulturális és turisztikai centrumot.
A Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő által irányított alapítvány, mint ismert, ehelyett egy 300 ezer euróra becsült, máig befejezetlen Ady-központot építtetett Nagyváradon, ám azt azóta már elcserélte a helyi önkormányzattal a Léda-házra.
Tőkés László most ismételten felszólította a pártot, hogy számoljon el a támogatással, és az ügy kapcsán arra kérte a nagyváradi római-katolikus püspökséget, hogy vizsgálja ki Fodor József vikárius szerepét a pénzek eltérítésében.
Szabó Ödön – az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke – és a katolikus egyház közötti hírhedt viszonyra Csomortányi is rámutatott, mégpedig az Erdélyi Napló című hetilapban megjelentekre hivatkozva ismertette, a képviselő egyháztanácsosi minőségében szerepet játszott abban, hogy a belvárosi kántorlakot – amelyben a lap szerint jelenleg az édesanyja lakik – az anyagi gondokkal nem küszködő váradi Szent László-plébánia még 2007-ben eladta az egyik rokonának.
A néppárti vezető a korrupciógyanús botrány kapcsán említette a közpénzes állásokat elfoglaló Szabó Ödön vagyonának nagyiramú gyarapodását is, hiszen az utóbbi években az RMDSZ-ügyvezetőnek két belvárosi lakást és több telket is sikerült megvásárolnia.
Az EMNP Bihar megyei szervezete ezért közleményében ismét felszólította Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, tisztázza a botrányokat, ne legyen tovább „cinkosa” párttársai „vagyonszerzési, korrupciós és egyéb ügyeinek, hiszen az RMDSZ színeiben botrányt okozó politikusok nem csupán a tulipános szervezetet, de egész közösségünket járatják le”.
A Krónika megkeresésére Szabó Ödön úgy vélekedett, hogy ezt a sajtótájékoztatót nem véletlenül időzítették Kelemen Hunor csíkszeredai kampányindítójával egy napra.
„Azt gondolom, hogy az RMDSZ pozitív kampányt, a néppárt pedig mocskolódó kampányt indított. Elmondtuk, a román közösséget kell meggyőznünk, nem pedig a magyart szétrombolni. X-edjére vették elő a Mecénás-ügyet, megbélyegezték az egyházat. Többször elmondtam már, és ők is nagyon jól tudják, hogy a pénzekkel maradéktalanul elszámoltunk. Ebben a mocskolódásban nem kívánok részt venni, mi arról beszélünk inkább, ami a magyar embereket valósan érdekli” – szögezte le az RMDSZ-es képviselő.
Vásárhelyi-Nyemec Réka , Krónika (Kolozsvár)

Megmenekült a gyantai elemi iskola
Bihar megye- A szülők kitartásának hála, az RMDSZ és a reformátusok segítségével megmenekült a gyantai elemi iskola.
A tanévkezdéskor még úgy tűnt, hogy a hivatalos szervek gáncsoskodása miatt megszűnik a gyantai magyar elemi oktatás, de a szülők, a református gyülekezet és az RMDSZ összefogásával és segítségével sikerült ezt megakadályozni.
Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök szerint a történtek három dolgot hoztak előtérbe. Egyfelől nagyon fontos, hogy főleg a szórványban, ahol különösen veszélyeztetve van a magyar anyanyelvű oktatás, a szülők egymással is kommunikáljanak, s ne engedjék magukat félrevezetni vagy manipulálni. A másik nagy tanulság, hogy ilyen esetekben mennyire lényeges, hogy a közösségünk erőt tudjon felmutatni, harmadrészt pedig megmutatkozik az is, hogy miért kell jelen lenni a közintézményekben, önkormányzatokban.
Úgy fogalmazott: nagyon fontos az összefogás, és jó az, ha a történelmi egyházak, a helyi vezetők, a civilek és a különböző szervezetek együtt tudnak működni, de mindez csak akkor valósul meg az iskolai oktatás területén, ha a szülői akarat, egységes fellépés is létezik, megvalósul.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Átadták az idei Rimanóczy-díjat
Nagyvárad- Péter I. Zoltán helytörténész kapta az idén az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöksége által alapított Rimanóczy-díjat. Az ünnepséget Nagyváradon, az egykori Royal kávéházban tartották.
Az alkalomhoz méltó helyszínen, időpontban és társaságban- az id. Rimanóczy Kálmán nevéhez köthető, és éppen 114 évvel ezelőtt, vagyis 1900. október 15-én átadott egykori Royal kávéházban, építész szaktekintélyek, civil aktivisták, műemlékvédők, illetve a város sorsának alakulását szívügyüknek tekintő közéleti személyiségek jelenlétében- tartották az idén az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöksége által másfél esztendővel ezelőtt alapított Rimanóczy-díj idei átadási ünnepségét. A szerda este zajlott rendezvényét színvonalát emelte, hogy két Rimanóczy-leszármazott és családjaik, az „ötödik” Rimanóczy Kálmán és öccse, Péter is tiszteletét tette. Az egybegyűlteket Sárközi Zoltán, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ezért a területért felelős ügyvezető alelnöke köszöntötte, majd olyan személyiségek méltatták röviden a 2014-es díjazott, vagyis Péter I. Zoltán helytörténész, közíró munkásságát, illetve beszéltek a műemlékvédelem fontosságáról, és jelenlegi helyzetéről, akik az elmúlt évek, évtizedek folyamán és napjainkban is szakmai szempontból vagy barátságukra való tekintettel folyamatosan együttműködtek, együttműködnek vele: Makai Zoltán mérnök, Dukrét Géza ny. tanár, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság vezetője, Biró Rozália szenátor és Meleg Vilmos színművész. Emellett természetesen szót kapott Rimanóczy Kálmán és Rimanóczy Péter is, előbbi egy szimbolikus babérkoszorúval lepte meg az ünnepeltet.
Kinyitja szemünket
A laudatiot Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke olvasta fel. Többek közt elhangzott: a Rimanóczy-díjat olyan város- és műemlékvédő szakembereknek ítéli oda a kuratórium, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárulnak a történelmi belváros képének megőrzéséhez és az építészeti értékek népszerűsítéséhez. Péter I. Zoltán méltó rá, hiszen köteteivel a Holnaposok és a Rimanóczyak korabeli város majdnem idilli állapotába utaztat bennünket, de talán helyesebb kifejezés: kinyitja szemünket, hogy lássuk meg azt, ami a szemünk előtt van, s ha már látunk, akkor ismerjük meg a történelmét annak az épületnek, utcának vagy negyednek, melyekkel nap mint nap találkozunk, amitől gazdagnak érzi magát a váradi polgár. Az idén 65 éves díjazott 1970-ben diplomázott mint épületgépészeti tervezőmérnök, de 1998-ban fontosnak találta, hogy műemlékvédelmi szakmérnökké képezze magát, nem feladva a közel 15 évig tartó újságírói pályafutását a Bihari Naplónál, aminek eredményeképpen több száz városvédő és műemlék ismertető írással gazdagította az olvasók kultúráját. Munkásságát mások is díjazták, amiben bizonyára az is fontos szerepet játszott, hogy 29 önálló kötet és 13 társszerzői munka nem maradhat elismerés nélkül.
Kötetek sora
Péter I. Zoltán az elmúlt években kötetek sorát írta meg gyors egymásutánban. Ady és a századforduló pillanatképei köszönnek vissza a példás szakértelemmel szerkesztett lapokról, majd munkák következnek a váradi képeslapokról, helytörténeti tanulmányok, kutatási beszámolók hagyják nyitva a sort. Jelenleg „feltűnőben” van az a kötet, mely a nagyváradi négyes honvéd gyalogezred első világháborús történeteit hivatott bemutatni.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Unokáink is látni fogják
Péter I. Zoltán helytörténész, közíró szerdán este vette át a Rimanóczy-díjat. A díjátadón, a nagyváradi Butoiul de aur étteremben, az egykori Royal kávéházban megjelentek a Rimanóczy-család leszármazottai is.
A jó hangulatú díjátadást Sárközi Zoltán, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének műemlékvédelemért felelős alelnöke moderálta, a díjat Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök adta át, ő olvasta fel egyébként Péter I. Zoltán laudációját is. „Az idén 65 éves Péter I. Zoltán 1970-ben diplomázott mint épületgépészeti tervező mérnök,  de 1998 fontosnak találta, hogy műemlékvédelmi szakmérnökké képezze magát, nem feladva a 15 évig tartó újságíróskodást, ami eredményeként több száz városvédő és műemlék-ismertető írással tette gazdagabbá az olvasókat” –áll egyebek mellett a méltatásban. Péter I Zoltán a laudáció szerint „2001 óta birtokosa a Pro Partium-díjnak, 2004 óta a Podmaniczky-díjnak, 2005 óta a Magyar Kultúráért díjnak, majd 2010 a Román Kulturális Minisztérium találta fontosnak oklevéllel jutalmazni a szerzőt. 29 önálló kötet és 13 társszerzői munka nem maradhat elismerés nélkül.”
Az első díjat Ráday Mihály városvédő vette át, idézte fel Rimanóczy Péter, aki hozzátette, méltó helyre került a díj, hiszen Péter I. Zoltán munkásságának is köszönhető, hogy „unokáink is látni fogják” az elődeik által tervezett épületeket.
Ha valaki megérdemelte a díjat, akkor Péter I. Zoltán megérdemelte, mondta Dukrét Géza, a  Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és emlékhely Társaság vezetője, Makkay Zoltán mérnök pedig a helytörténésznek a város ipari műemlékeinek megőrzésében játszott szerepéről is beszél
Biró Rozália szenátor elmondta, hogy az egykori Tempfi József megyéspüspökhöz hasonlóan nagyszerű, szerény és tiszteletreméltó embernek ismeri Péter I Zoltánt, aki szintén a volt püspököt idézve köszönte meg a méltatásokat, mondván, hogy emberi gyarlóság, hogy jólesik a méltatás, s ha elhangzottaknak csak a fele igaz lenne, már az is sok lenne.
A díjátadás után Rimanóczy Kálmán a család ajándékaként egy jelképes babérkoszorút nyújtott át a díjazottnak, és megköszönte a család érdekében végzett munkáját. Péter I. Zoltán elmondta, hogy már 1989 előtt is érdekelte a helytörténet, csak akkor még jelentethetett meg írásokat, és az is kiderült, a helyszín- és időpontválasztást az indokolta, hogy az egykori Royal kávéházat október 15-én nyitották meg annak idején. A díjátadás Meleg Vilmos színművész szavalatával zárult, ő Horváth Imre verseivel köszöntötte a díjazottat.
Fried Noémi Lujza
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Újabb botrány Köröstárkányban
A Fekete-Körös völgyi Köröstárkány (Bihar m.) elrettentő példája a politikai machinációk szülte magyar-magyar ellentétnek, háborúskodásnak, amely még a szorult helyzetben lévő, de jobb sorsra hivatott kis magyar közösségeket is sújtja manapság – dacára annak, hogy több évszázados küzdelmes helytállással sikerült mindeddig példáját adni az önbecsülésnek.
A mára már román beltengerré változott Belényesi-medencében Tárkány az egyetlen olyan község, amelynek a lakossága mindmáig többségében magyar nemzetiségű. Ennek ellenére itt az elmúlt huszonöt évben egyetlen egyszer, 1996-ban sikerült magyar elöljárót választani, de annak megbízatása is csúfosan ért véget négy év múlva. Azóta a megosztottság sorra fialja a botrányokat, s az RMDSZ mindig minden cirkuszban főszerepet játszik. Ez pedig főképp abból adódik, hogy megyei pártszervezet kísérleti terepnek tekinti Köröstárkányt, ahol a fentről érkező utasítások végrehajtásának technikáját gyakorolják – a helyi közösség rovására. Amúgy azt is a nagyváradi tulipános vezérkar dönti el, hogy adott periódusban éppen ki a „jó fiú” Tárkányban, kit kell támogatni vagy ellehetetleníteni, mikor mi történjen a községben, legújabban még azt is, hogy mikor, mit és hogyan ünnepelhetnek, mikor, kire és hogyan emlékezzenek a helybéliek.
Ebben az évben már két „világraszóló” és több kisebb botrányt is sikerült kiprovokálnia a Szabó Ödön parlamenti képviselő „ügyvezette” Bihar megyei RMDSZ-nek, amely itt is, miként újabban szinte mindenütt, a református egyházat is kollaborációra utasította. Ami azért sem váltott ki különösebb önérzeteskedést az egyháziakból, mert már Tárkányban is – mint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület legtöbb eklézsiájában – a Párt és az Egyház szinte egy: a központi, megyei és helyi hatalmat megtestesítő RMDSZ változatos eszközökkel vonta befolyása alá a lelkészeket, presbitériumokat, egyéb egyházi testületeket.
Tavasszal az borzolta fel a kedélyeket Köröstárkányban – és a híradások révén az egész Kárpát-medencében –, hogy a helyi RMDSZ-vezetők az egyháztanáccsal karöltve megakadályozták egy turulszobor kihelyezését az 1919-es vérengzés áldozatainak emlékművére. Holott az eredetileg is egy turulmadaras szoborral volt elképzelve, de amikor másfél évtizede felavatták, akkor még sem a politikai helyzet nem volt kedvező, sem szobor nem állt rendelkezésre. Időközben a Pro Tharkan Egyesület kapott volna egy kétmillió forint értékű bronz turulszobrot, adományként, de az mégsem kerülhetett a helyére, mert kihelyezését a tárkányi RMDSZ-esek az egyháziakkal karöltve megfúrták. Ugyanis a világháborús emlékmű történetesen az egyházközség által betábláztatott zsebkendőnyi telken áll, a templom előtt. 1999. augusztus 15-én avatták fel annak emlékére, hogy nyolcvan évvel korábban a Köröstárkányba bevonuló román félkatonai alakulatok vérfürdőt rendeztek az addig a Székely Hadosztály védelme alatt álló lakosság soraiban. Az ártatlanul meggyilkolt közel száz férfi, nő és gyermek neve ott áll az emlékfalon, amely felerészben a Magyarok Világszövetsége költségén épült meg, a többi pénzt közadakozásból és pályázatokból teremtették elő.
Akkor még az RMDSZ is „tettestársként” tűnt fel, de a román nacionalista sajtókampány és az igazodási kényszer már megosztotta az emlékmű-állítók és emlékezők közösségét. A tulipános fennforgók félelmükben azt hangoztatták, hogy kár felszaggatni a múlt sebeit, így aztán valójában csak az RMDSZ nemzeti-polgári vonulata, az ún. belső ellenzék állt ki maradéktalanul az 1919. április 19-i magyarellenes pogrom áldozatainak és leszármazottainak tisztelete mellett. Csapó I. József szenátor, Patrubány Miklós MVSZ-alelnök, Tőkés László püspök neve fémjelezte az akciót, a végrehajtásban Gábor Ferencnek vannak elévülhetetlen érdemei, aki akkor még helyi RMDSZ-elnökként szállt szembe az akadékoskodókkal. Ő honosította meg Köröstárkányban a nagypénteki megemlékezéseket is, hiszen a tömeggyilkosság a világháború utáni első húsvét szombatján történt. Évről évre lélekmelegítő, öntudaterősítő, közösségformáló tisztelgéseknek volt helye az emlékfal és a mögötte álló református templom, s mivel húsvét mozgóünnep, senkit sem zavart, hogy a megemlékezések nem egy fix dátumhoz kötődnek, hanem a krisztusi áldozat mindenkori évfordulójához. A „Párt” azonban szekularizálni óhajtja ezt is, miként privatizálni az emlékművet, ezúttal is a református egyházközséggel együttműködve. A turulmadár kihelyezését azzal az ürüggyel akadályozták meg tavasszal, hogy a kezdeményező – ugyanaz a Gábor Ferenc, aki az emlékmű felavatását követően már le is vetette az RMDSZ-gúnyát, s manapság egy civil szervezetet vezet – nem kérte a helyi egyházi és tulipános vezetők beleegyezését, ráadásul összeszűrte a levet a Magyar Polgári Párttal is. Most, ősszel pedig az RMDSZ-esek egyszerűen a párt nevére íratták az egész emlékművet! Mondván, hogy már nemcsak az a talpalatnyi hely nem köztulajdon, amin áll s amit bekeríttettek, sőt lakattal le is zártak, hanem maga a műalkotás sem (amit annak idején ők maguk csúfoltak fürdőszobafalnak, mivel nem ők építették). Az építtetők szerint viszont az emlékmű közterületen áll, a falu főutcáján – ami igaz is –, köztulajdon (vagyis az önkormányzat leltárában szerepel) és bárkinek joga van bármikor fejet hajtani előtte.
Ebből kiderül: politikai szembenállásról is beszélhetünk, de a tény az tény: az RMDSZ mindent a magáénak tekint, s ami nem az, arra megpróbálja rátenni a kezét. Az eset súlyosságát tetézi, hogy „hivatalos átiratban” köteleznék a párt emberei a civil lakosságot arra, hogy akkor ünnepeljen és emlékezzen, amikor ők előírják. A köröstárkányiak például ne minden év nagypéntekén, a keresztény hagyományt is ápolva, hanem mindig csak április 19-én, a polgári időszámítás szerinti pogrom-évfordulón. Mert csak akkor veszik majd le a lakatot az elkerített emlékmű kapujáról…
Időközben a botrányt azzal próbálják csillapítani az RMDSZ szószólói, hogy ők csak a köz érdekében és a román törvények alapján vették a nevükre a tárkányi emlékművet, a lakat meg nem is az övék. Sőt a fejléces, pecsétes papír sem, nem is beszélve a pártutasításról, amivel kisajátították az emlékezés és tisztelgés jogát.
itthon.ma