Levél Budapestről
Teleki Pál emlékezete
Vedd példának őt. Hogyha vért / szomjaznak fenn az istenek: / a népedé helyett / nyujtsd némán nékik fel a magadét. // Mert olyan a kor, mint midőn Zeusz / bitorolta még a Fiu helyét, / itta a bort és zabálta a húst. / Midőn tivornya-hely volt még az ég. // Barbár idő. De ilyenkor terem / Sárkányölőt a föld és Tűzlopót. / Barbár idők. De hősök s áldozók / ilyenkor győzhetnek a végzeten. // Ilyen volt ő is, aki most kimult. / Nem összeroppant, de fölmagasult. // Rom, rom és rom. S úgy érleli magát / rommá a ház, a város, a világ,/ ahogy gyümölccsé érik a virág. // Hazám: jövendőnk, Déva vára vagy? / Elég a vér, hogy megkösse falad? / Szorong a sziv; bár hajnalod hasad! // Népünk jövője? Szó, te semmi rongy! / Az beszél ma, ki semmit se felel. / És nemzetét ma az emeli fel, / ki hangtalan lerogy. // Fölfelé futva példát igy mutat, / ki jobbra-balra nem lel már utat. (1941. április 4.) * Illyés Gyula: Áldozat
2001. április 3-án a Teleki Pál Emlékbizottság, amelynek fővédnöke Göncz Árpád és Mádl Ferenc, ügyvezető elnöke Csicsery Rónay István, az 1945 után meghurcolt, majd emigrációba kényszerített egykori kisgazda politikus, egyebek közt Szabad György személyes, illetve Áder János képviselő jelenlétében ünnepélyesen lerakta az egykori miniszterelnök készülő szobrának alapkövét a Várban, a turulemlékmű és a Sándor-palota közelében. Jelen voltak a lengyel nagykövetség, a Teleki Pál segítségével megalakított Magyar Cserkészszövetség, a Magyarok Világszövetsége és az EÖtvös József Collegium képviselői. A szobor felállítását megakadályozta a Demszky Gábor-féle városvezetés. Végül a Teleki- szobrot Balatonbogláron állították fel, 2004. április 3-án.
Az Eötvös József Collegium Baráti Köre és a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma a kollégium épületének centenáriumi ünnepségsorozata keretében 2010. október 26-án felavatta Teleki Pál tudós-államférfi, a kollégium kurátora szobrát. (Eötvös József Collegium, Budapest, XI. ker. Ménesi út 11.) Szoboravató beszédet mondott dr. Bertényi Iván történész professzor, a Baráti Kör elnöke és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Alapítvány Kuratóriuma elnöke. Közreműködött Szvorák Katalin népdalénekes és Szabó András előadóművész, a Baráti Kör tagjai, s részlet hangzott el Teleki Pál miniszterelnöki rádióbeszédéből (1939).
Bertényi Iván beszédében elmondta: amikor meghalt Eötvös Loránd, az Eötvös József Collegium kurátora 1919-ben, az utóda Teleki Pál miniszterelnök lett, haláláig ő volt a kurátor. Az Eötvös József Collegium igazgatójának, Bartoniek Gézának sok munkája volt. Teleki Pálnak gondja volt a collegiumra. Amikor Bartoniek Géza megírta neki, hogy a diákoknak nagyon szegény a konyhája, Teleki Pál a birtokán rendezett vadászaton lőtt összes vadat társzekereken elküldte a nélkülöző diákoknak. Gróf Teleki Pál miniszterelnök főcserkész is volt. Az Eötvös Collegiumban kommunista röplapozás történt. Kiderült, hogy a tettesek képviselők, vezetők gyermekei voltak. Teleki Pál közbelépett, nem engedte, hogy eljárás induljon a fiatalok ellen.
Teleki az öngyilkossága előtti napon meggyónt. Mélyen hívő katolikus volt, tudta, hogy az öngyilkosság megbocsáthatatlan bűn. Teleki az üdvösségét feláldozta nemzetéért.
Lezsák Sándor beszéde megrendítően szép volt: "Merjünk megszólalni, merjük megfontolt és hiteles szavainkat, gondolatainkat, a kétharmados történelmi felhatalmazást tettekre váltani! Merjünk gróf Teleki Pálról beszélni! Ne engedjünk az ármánykodó kísértésnek, álljunk ellen a gonoszoknak, hazaárulóknak, a hazugságnak, a politikai bűnözők tudatos rágalmazásának, szégyenteljes akadémiai dolgozatokat védelmező hamisítóknak! Merjünk gróf Teleki Pálról beszélni! Legyen bátorságunk példázattá emelni rendíthetetlen keresztény hitét, nemzeti elkötelezettségét, erkölcsét. Legyen erőnk és bátorságunk, hogy a nemzet önismeretében méltó helyre emelkedjen gróf Teleki Pál, a miniszterelnök, az akadémikus, a nemzetnevelő főcserkész.
Több évtizednyi történelemhamisítást és rágalmazást követően merjünk a nemzet nagyjairól beszélni, merjük őket példának és iránytűnek tekinteni, és ne csak a tudatunkban, de a városok és falvak közterein is merjünk számukra emlékművet emelni!
Legyen bátorságunk szólni és cselekedni a történelmi hazáért, a mártírok véréből születő jövendőről, merjünk beszélni Isten szolgájáról, Mindszenty bíborosról, mint nemzeti – és nem csupán katolikus – példaképről! Merjünk beszélni gróf Teleki Pál munkásságáról, életútjáról, aki nemzedékével együtt a Lenin-fiúk által megkínzott, Trianonban megcsonkított ország megmaradása érdekében rendkívüli erőfeszítésre volt képes! Merjük idézni Prohászka Ottokár püspök intelmeit, szociális tanításait! Legyen bátorságunk újra és újra a nemzeti jövendő szolgálatába állítani a két világháború közötti népi írók gondolatait!
Merjünk emlékezni és beszélni, mert vakmerő – a nemzetre nézve káros következményekkel járó – gyávaság lesz, ha elszalasztanánk a korszakváltó történelmi esélyünket!
Igen, végzetes és vakmerő gyávaság, ha igazunk és lehetőségünk tudatában nem leszünk képesek az országleltárral párhuzamosan hiteles történelmi leltárt is készíteni, ha nem leszünk képesek a fiatal kutatóknak, történészeknek lehetőséget biztosítani az elmúlt évszázad történéseinek tudományos elemzésére, feltárására. Vakmerő gyávaság, ha igazunk és lehetőségünk tudatában nem mondjuk, nem képviseljük azt, ami közjó, ami nemzeti érték és minőség.
Igazunk és lehetőségünk tudatában merjünk szobrot állítani Tóth Ilonkának, Wass Albertnek, és még mennyi történelmi adósságunk van! Merjünk Budapesten, köztéren szobrot állítani gróf Teleki Pálnak! Merjünk előtte egyenes derékkal megállni és lengyel barátainkkal együtt főhajtással megköszönni, hogy a barna és a vörös ordas eszmék világot hipnotizáló erőterében tízezrek életét mentette meg, és millióknak ad a jövőben is keresztény és magyar példázatot.
Az iskola és a közélet megújhodásával, a nemzeti reneszánsz reményével merjünk magyarok és európaiak lenni gróf Teleki Pál életének, sorsának példázatával is, akiről Illyés Gyula 1941-ben a ma is érvényes versmondatában így írt: ‘Fölfelé futva példát így mutat, ki jobbra-balra nem lel már utat.’"
Szabó András elszavalta Illyés Gyula Áldozat és Vas István Teleki Pál emlékezete című versét. Vas István 1956-ban írta ezt a verset, de 1990-ig nem jelenhetett meg. Végül felavatták a szobrot, Rieger Tibor szobrászművész alkotását. A fővárosból 2004-ben törvénysértően kitiltott, a befogadó Balatonbogláron fölállított szobor Rieger Tibor szobrászművész alkotása, a Balatonbogláron fölállított szobor kicsinyített mását avatták fel az Eötvös Collegiumban. Megjelent a 85 éves Török Bálint közíró is. Török Bálint kitűnő cikkeire, tanulmányaira a rendszerváltozás után figyeltem fel.
Az ünnepség után megnyílt az Eötvös József Collegiumban az Agyagfalvától Zsombolyáig – Magyar nyelvű hírlapok, folyóiratok és könyvek Romániában 1918-1945 között című kiállítás, melyet Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat szerkesztője nyitott meg. Régóta szerettem volna beszélgetni Szabó Zsolttal, most mód nyílt rá. Nagy késéssel olvasható a Művelődés az interneten, mondtam neki, pedig értékes folyóirat. Nem kaptak rá pénzt, mondta. Kérdeztem, továbbra is gyűjti-e a kolozsvári Egyetemi Könyvtár az erdélyi, legalább a kolozsvári magyar lapokat? Megtudtam, hogy ott is van kötelespéldány-rendelet, de a legtöbb kiadó nem tesz ennek eleget, így nagyon sok újság példányai hiányosak a könyvtárban. Szomorúan hallottam tőle azt is, hogy a legkeményebb ötvenes években a megijedt magyar írók, újságírók bementek a könyvtárba és zsilettel kivágták régi, a magyarság értékei mellett kiálló cikkeiket, annyira féltek a megtorlástól.
Szabó András kitűnő verseket szavalt. Nagyon szép volt Vas István Teleki Pál emlékezete című verse, melyet a "Szobor vagyok, de fáj minden tagom!" Fehér könyv a Teleki szoborról (Occidental Press, Budapest, 2002) című könyvben talált. Ez a könyv dokumentumokat tartalmaz arról, hogyan akartak Budapesten szobrot állítani Teleki Pálnak.
Udvardy Frigyes, Népújság (Marosvásárhely)

Szilágy megyei RMDSZ: Tőkés kisajátítja a honosítást
Közleményben tiltakozott tegnap az Szilágy megyei RMDSZ-szervezet amiatt, hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke legutóbbi sajtótájékoztatóján kijelentette: Fekete András szenátor és Seres Dénes képviselő a kettős állampolgárság ellen kampányolt.
Közleményben tiltakozott tegnap az Szilágy megyei RMDSZ-szervezet amiatt, hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke legutóbbi sajtótájékoztatóján kijelentette: Fekete András szenátor és Seres Dénes képviselő a kettős állampolgárság ellen kampányolt. „Mindezek ellenére a Szilágy megyei RMDSZ azt hirdeti, hogy az emberek vigyék el hozzájuk az állampolgársági dokumentációikat, amelyeket aztán az RMDSZ továbbít az illetékes hatóságokhoz. Ez félrevezetés” – mondta hétfőn Nagyváradon Tőkés.
A közlemény szerint sem Seres Dénes, sem Fekete Szabó András szenátor soha nem nyilatkozott a kedvezményes honosítási eljárás ellen; a két politikus többször hangsúlyozta, hogy a magyar állampolgárság igénylése mindenkinek egyéni döntése.
A szilágyságiak elhárították a félretájékoztatás vádját is. „Az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének tájékoztató füzete tartalmazza a legfontosabb információkat és azokat az elérhetőségeket, ahol egyénileg és csak személyesen beindítható az eljárás, amint az a tájékoztató füzetben is szerepel. A szervezetnek nem érdeke a félretájékoztatás, hiszen ezzel hitelét vesztené az RMDSZ” – hangsúlyozzák.
A közlemény szerint az egyszerűsített honosítási eljárás népszerűsítése, a magyar közösségek informálása és segítése nem sajátítható ki egyetlen személy által sem. „A szilágysági magyarok úgy értékelik, hogy a kedvezményes honosítás az anyaországnak a határon túli magyarság iránti odafigyelését és a magyar nemzet szellemi újraegyesítését bizonyítja, és ez nem Tőkés László érdeme, ugyanakkor ez nem Tőkés László feladata, és nem Tőkés László a felelőse ennek a tevékenységnek” – állapítja meg a Szilágy megyei szervezet, amely leszögezi: Tőkés Lászlónak az RMDSZ-től kapott megbízatása szerint az erdélyi magyarság érdekképviseletét kellene ellátnia az Európai Parlamentben, ez pedig Tőkés László részéről nem volt érzékelhető Szilágy megyében. Új Magyar Szó (Bukarest)

Ásó, kapa, nagyharang? – Hosszú távra szóló koalíciós együttműködési szerződést írtak alá a kormánypártok
Kisebbségi törvény, régióátalakítási törvény, választási törvény módosítása – mindezek a törvényhozási prioritások szerepelnek abban az együttműködési szerződésben, amelyet tegnap írtak alá a kormánykoalíciót alkotó Demokrata-Liberális Párt (PD-L), az RMDSZ, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja.
Az RMDSZ részéről új szövetségi elnökként Kelemen Hunor látta el kézjegyével a dokumentumot, Markó Béla miniszterelnök-helyettes ezúttal a háttérből „asszisztálta” utódját, a szövetség több képviselőjével és szenátorával együtt.
A parlamentben megtartott ünnepélyes eseményen elsőként Emil Boc miniszterelnök, a PD-L elnöke méltatta az egyezmény jelentőségét. Boc kifejtette, a protokollum céljaként fogalmazták meg a gazdasági növekedés tartóssá tétele érdekében történő további közös kormányzást. A kormányfő úgy vélte, a koalíció együtt vészelte át a legnehezebb időszakot, és az utóbbi időszakban sikerült enyhe gazdasági növekedést is produkálnia, miután tavaly az összeomlás elkerülése volt a cél.
„A fontos, bár fájdalmas reformintézkedéseket meghoztuk, most csak a gyümölcsöket kell learatni” – fogalmazott Boc. Részletezte a dokumentumban lefektetett közös gazdasági célokat, köztük a makrogazdasági stabilizációt az egységes adókulcs megtartásával, a tőkepiac konszolidációját, infrastrukturális befektetések eszközlését, az európai uniós alapok lehívási arányának javítását. A gazdasági növekedés céladatait 1,5-2 százalékban határozta meg az idei évre, és 4-4,5 százalékban a jövő évre.
Boc az adóterhek csökkentéséről, munkahelyteremtésről, valamint nyugdíjak növekedéséről is beszélt. Kifejtette, a nyugdíjak az infláció növekedésével párhuzamosan, illetve a reálbérek 50 százalékos növekedésének megfelelően emelkedhetnek.
Kelemen Hunor az RMDSZ által megfogalmazott törvényhozási és kormányzási prioritásokról beszélt. „A kisebbségi jogok megerősítésére és kibővítésére vonatkozó rendelkezések szerepelnek a protokollumban. Ilyen a kisebbségi törvény, amely már 2005 óta a parlamentben várja sorsát; a másik fontos törvény a fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozik” – részletezte a szövetségi elnök.
Nem publikusak a határidők
Korábban az RMDSZ politikusai hangsúlyozták, a koalíciós egyezség hatékonyságát az biztosítja, hogy határidőkhöz kötik a közös kormányzás ütemtervébe foglalt törvények és intézkedések elfogadását. A megállapodás tegnapi ismertetésekor azonban nem hangzottak el határidők; dátumok a sajtóhoz eljuttatott dokumentumban sem szerepelnek.
„Az volt a koalíciós egyezség, hogy a határidők a megállapodás egyik mellékletét képezik. Ez azonban nem nyilvános, nem kívántuk a sajtó elé tárni” – mondta lapunknak Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető. A politikus nem kívánta részletezni, miért volt szükség a határidők titkosítására.
A határidők kapcsán lapunk érdeklődésére Kelemen Hunor a helyszínen elmondta, a kisebbségi törvényt már az idei a tavaszi törvényhozási ciklusban fogadnák el, a régióátszervezési törvényt pedig az őszi parlamenti ciklusban kezdik el megvitatni, hogy aztán jövőre, a tavaszi ülésszak ideje alatt elfogadják. „Ugyanakkor javasoljuk a választási törvények módosítását: mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokat szabályozó jogszabály esetében arra törekszünk, hogy erős és arányos képviseletet biztosítsunk a romániai magyarságnak” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Mint ismeretes, a helyhatósági választási törvény esetében az RMDSZ a választási küszöb 5-ről 3 százalékra való csökkentését szorgalmazza, míg a parlamenti választási törvény esetében az arányos képviselet megőrzése a cél. Ennek kapcsán kérdésünkre kifejtette: az RMDSZ szempontjából lehetséges a vegyes rendszer támogatása, vagy az egyéni választókerületes rendszer leegyszerűsítése egyszerű többséges rendszerre.
Felvetésünkre, miszerint nem túlzott-e Emil Boc optimizmusa, amikor egy trimeszter egyetlen százalékos növekedése alapján már a gazdasági növekedésre építi a kormány teljes stratégiáját, Kelemen Hunor tagadólag válaszolt. „Azt látjuk, hogy az elmúlt év utolsó két hónapja már gazdasági kiegyensúlyozottságot hozott, ezt kell megerősítenünk. Olyan intézkedéseket vezetünk be, amelyeknek hatásait már az idei év második felétől a mindennapjaikban, életszínvonaluk növekedésében érezhetik a polgárok” – fejtette ki az RMDSZ elnöke.
Mi lesz 2012 után?
A dokumentum egyébként a következő mondattal zárul: „A koalíció politikai célja (...) a közös kormányzás 2012 után is.” Az RMDSZ politikusai korábban többször is hangsúlyozták: nincs „örök hűség”, a koalíciós megállapodás csak a Boc-kormány mandátuma végéig, 2012-ig szól. Fekete Szabó András nem lát ellentmondást a fenti megfogalmazás és a korábbi nyilatkozatok között. „Ez a zárómondat nem jelent semmiféle elkötelezettséget az RMDSZ részéről: csupán egy célt, szándékot fogalmaz meg. Valamennyi koalíciós tárgyaláson részt vettem, és a nagyobbik kormánypártnak sohasem ígértük azt, hogy 2012 után is együtt folytatjuk” – magyarázta a szenátor.
Bírál az ellenzék
Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) „mindent feláldoz annak érdekében, hogy hatalmon maradhasson”. Mihai Voicu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke is úgy vélte, hogy a koalíciós pártok számára öncél, hogy a kormányrúdnál maradjanak
Új Magyar Szó (Bukarest)

Szenátusi „gazemberségek”
Gazemberségnek nevezte Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt a felsőházban tegnap elfogadott törvénytervezetet, amely kormánybizottsági engedélyhez köti többek között az utcák, terek, parkok, iskolák elnevezését.
A tervezetet 38 támogató és három ellenszavazattal, két tartózkodás mellett fogadta el a felsőház. A kormányoldal szenátorai nem szavaztak.
Fekete-Szabó arról tájékoztatta lapunkat, hogy Ion Chelaru a házszabályt megszegve a szenátorok 13 óráig tartó munkaprogramja után bocsátotta szavazásra a jogszabályt, és nem adott szót a tiltakozó kormánypárti politikusoknak. „A munkaprogramot csak akkor lehet túllépni, ha ezt a szenátorok valamelyike az ülésen kéri és szavazunk róla. Ez nem történt meg. Ráadásul a szavazás pillanatában kvórum sem volt, alig ötvenen ültünk a teremben. Az ülésvezető azonban semmibe vette a házszabályt” – magyarázta az ÚMSZ-nek a frakcióvezető.
A politikus tájékoztatása szerint a kormánypártok a szenátus házbizottságának legközelebbi ülésén megpróbálják elérni, hogy a törvénytervezetet bocsássák ismét szavazásra. Ha ez nem sikerül, akkor reményei szerint a képviselőház – döntő házként – elutasítja majd a jogszabályt.
A jogszabályt Mircea Duşa és Olguţa Vasilescu PSD-s képviselők kezdeményezték még az év elején felháborodva azon, hogy székelyföldi városokban magyar neveket adnak az utcáknak. A tegnap elfogadott törvény kimondja, hogy a megyei és helyi önkormányzatok csak egy tárcaközi kormányzati bizottság jóváhagyása után változtathatják meg román történelmi, politikai vagy kulturális személyiségekről, eseményekről elnevezett utcák, terek, iskolák és egyéb létesítmények nevét, ha az új elnevezés nem román jellegű.
A bizottság tudományos szempontok alapján megvizsgálja az önkormányzatok névváltoztatási kezdeményezéseit, „megelőzi a lehetséges túlkapásokat és megszünteti az önkormányzatok tevékenységében gyakran megnyilvánuló szubjektivizmust”. Az öttagú testületben a történelem, a földrajz, a néprajz, a nyelvészet és a művészetek szakértői vesznek majd részt, közülük kettőt a kulturális tárca, egyet a belügyminisztérium, egyet a kormányfőtitkárság, és egyet a Román Akadémia jelöl ki.
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Térképrajzoló RMDSZ
Elképzelhető, hogy a koalícióban sikerül kompromisszumra jutni Románia közigazgatási átszervezésének kérdésében – legalábbis ebben a reményben álltak fel az asztaltól tegnap a kormányt támogató pártok delegációi a Cotroceni-palotában tartott konzultáción.
Mint ismert, a találkozót Traian Basescu azért hívta össze, hogy az általa sürgetett alkotmánymódosításról és a romániai megyék újrarajzolásáról egyeztessen a parlamenti politikai alakulatokkal.
A konzultáción az RMDSZ továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy határozottan elutasítja a Demokrata Liberális Párt (PDL) javaslatát nyolc „szupermegye” kialakításáról, mert ezáltal a három székely megye további három, román többségű megyével együtt kerülne egy közigazgatási egységbe. A találkozón azonban olyan kompromisszumos javaslatok is terítékre kerültek, amelyek Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető szerint „elgondolkoztatták” az RMDSZ-t.
A politikus elmondta, két-három olyan variánsa is van a közigazgatási átszervezésnek, amelyet megvitatnak majd ezen a héten előbb a parlamenti frakciókban, majd a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsán, végül a Szövetségi Képviselők Tanácsán. „Ha valamelyiket sikerül elfogadhatónak találni, akkor elképzelhető, hogy a koalícióban ezzel a változattal megyünk tovább” – mondta a frakcióvezető.
Tájékoztatása szerint az RMDSZ hétfőig foglal állást az ügyben, erre tettek ígéretet tegnap az államfőnek is. „Majd meglátjuk” – felelte arra a kérdésünkre a politikus, hogy mi történik, ha végül a kisebbik koalíciós partner egyik változatot sem fogadja el.
Fekete Szabó András nem kívánta részletezni, melyek azok a közigazgatási átszervezésre vonatkozó javaslatok, amelyekben az RMDSZ a kompromisszum lehetőségét látja. A román sajtó azonban tegnap este felröppentette, elképzelhető egy olyan, tizenkét megyés variáns, amelyben Maros, Kovászna és Hargita megyét Brassó megyéhez csatolnák.
Băsescu várja a hétfőt
A kompromisszum lehetőségéről beszélt, s a közigazgatási átszervezés több változatát említette a találkozó utáni értékelésében az államfő is, aki azonban szintén nem részletezte, milyen variánsokról van szó. Traian Băsescu leszögezte: szerinte „bármelyik más közigazgatási felosztás jobb lenne a mostaninál”. Kijelentette, senkinek sem áll szándékában tönkretenni a kisebbségek hagyományait és nem akarja korlátozni nyelvi jogait.
„Másfelől viszont nem szabad olyan múltbeli közigazgatási berendezkedésekbe kapaszkodnunk, amelyek már nem felelnek meg Románia igényeinek” – tette hozzá. Szerinte a román politikusok felelőtlenül nyilatkozgattak a székelyföldi régiók kérdésében. Emlékeztetett, hogy nagyon jó kapcsolatot ápol Hargita és Kovászna megye magyar lakosságával.
„Nem hiszem, hogy a székelyföldi magyarok hátukra kapják Hargita és Kovászna megyét és átfutnak vele Magyarországra” – jelentette ki Traian Băsescu államfő. Úgy fogalmazott: hétfőn várja az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek álláspontját Románia új megyéivel kapcsolatban, „és akkor majd eldől, hogy fel lehet-e gyorsítani az ország közigazgatási reformját”.
Haladtak a kisebbségi törvénnyel
A cotroceni-i találkozóval egy időben a képviselőház emberjogi bizottságában a kisebbségi törvény vitája zajlott, az ülés végéig a honatyáknak a 27. cikkelyig sikerült eljutniuk. Mint ismert, a PDL és az RMDSZ politikusai hétfőn délután egyeztették a tervezet szövegét, abban a reményben, hogy estig kidolgozzák a mindkét fél számára elfogadható változatot, amelyet a kormánytöbbség révén elfogadtatnak a szaktestületben.
Ez végül csak részben sikerült, így az a kompromisszum született, hogy folytatják a jogszabály vitáját, ám kiugorják azokat a paragrafusokat, amelyekről a koalícióban nem sikerült egyezségre jutni – tudtuk meg Varga Attila képviselőtől. Az emberjogi bizottság RMDSZ-es tagjának tájékoztatása szerint a testület tegnap nem vitatta meg a kényesnek számító 20. cikkelyt, illetve az ehhez kapcsolódó további két cikkelyt. Így a jelenlegi állás szerint a bizottságban továbbra sem sikerült elfogadtatni a 14. paragrafusnak azt az előírását, hogy egy adott térség etnikai arányai közigazgatási eszközökkel nem változtathatók meg.
„Történik ez annak ellenére, hogy a kitételt közvetett formában a kisebbségvédelmi keretegyezmény is tartalmazza, amelyet korábban Románia is ratifikált” – mondta Varga. További gondot jelent a 18. cikkely, amely kimondja, hogy az iskolaigazgatók nem válthatók le a Kulturális Autonómia Tanács beleegyezése nélkül. A tegnap a 20. cikkelyt azért kellett átugrani, mert lehetőséget ad a kisebbségeknek arra, hogy közjogi kulturális szervezeteket hozhassanak létre.
Varga tájékoztatása szerint a bizottság ma és holnap folytatja a munkát, s ha a törvény végére érnek, újra előveszik a kihagyott paragrafusokat. Máté András képviselőházi frakcióvezetőtől megtudtuk, a koalícióban ezen a héten még egyeztetnek a kisebbségi törvény „átugrott” cikkelyeiről.
Az elnök ragaszkodik a saját alkotmányához
Traian Băsescu a találkozó után az alkotmánymódosítással kapcsolatban elmondta, az Alkotmánybíróság véleményétől függetlenül az eredeti változatban küldi a parlamentbe módosító javaslatait. Ugyanakkor az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnökeit azzal vádolta, hogy kizárólag választási nyereséget keresve jöttek a megbeszélésre.
„Dicséretes az a lelkesedés, amellyel az inkompetensek az előrehozott választásokat kérik. De aztán megnyugodtam, amikor előadták terveiket, ugyanis nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nincs kivel beszélnem” – fogalmazott Băsescu
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Băsescu javaslata: a nyolc nagymegye mellett Hargita és Kovászna megmaradhatna
A nyolc nagyrégió mellett Hargita és Kovászna megye is megmaradhatna – ilyen kompromisszumos megoldást vázolt a Krónika értesülései szerint Traian Băsescu államfő a kormánykoalíció pártjaival összehívott tegnap délutáni, zárt ajtók mögött lezajlott egyeztetésen. A tárgyalásra ő hívta meg a parlamenti pártok vezetőit, és ezen az általa kezdeményezett alkotmányreformról, valamint a szintén általa szükségesnek tartott közigazgatási átszervezésről fejtették ki álláspontjukat a résztvevők. Lapunk tegnap este úgy értesült: a két székely megye megmaradása az egyetlen kompromisszum, amelybe az államfő hajlandó belemenni.
Mint arról beszámoltunk, az államfő nyolc mamutmegyét szeretne a jelenlegi 42 helyett, mivel indoklása szerint így csökken a bürokrácia, és az európai uniós alapokhoz való hozzáférés is könnyebbé válik. Az eredeti felvetés szerint a három székely megye Brassó, Szeben és Fehér megyével kerülne egy „megamegyébe”, míg Bihar, Szatmár és Szilágy Máramarossal, Kolozzsal és Beszterce-Naszóddal alkotna egy nagymegyét, azaz ez a felosztás követné a jelenlegi fejlesztési régiók határait. Az RMDSZ ugyanakkor korábban jelezte: ez számára elfogadhatatlan, és továbbra is a saját, tizenhat régióval számoló változatát tekinti kiindulópontnak, amelynek értelmében Hargita, Kovászna és Maros megye egy székelyföldi, Bihar, Szatmár és Szilágy pedig egy partiumi régiót alkotna.
Az államfő mostani kompromisszumos javaslat értelmében a két székely megye megmaradna ugyan, de „elveszne” Maros, valamint a jelentős magyar lakossággal rendelkező partiumi megyék. Értesüléseink szerint az RMDSZ a szövetség miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati ülésén vitatja meg, hogy elfogadja-e az államfő javaslatát, vagy sem. Amennyiben nem, úgy a koalíció felbomlása sem elképzelhetetlen. Az egyeztetés után közvetlenül szokatlan módon az RMDSZ-es delegáció tagjai – Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Máté András, a képviselőházi és Fekete Szabó András, a szenátusi frakció vezetője, illetve Seres Dénes képviselő – nem nyilatkoztak a tárgyalásokon elhangzottakról. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke később mégis megszólalt, és kijelentette: az RMDSZ továbbra sem fogadja el a nyolcmegyés tervezetet, de ezen túlmenően semmilyen egyéb tervről nem esett szó az egyeztetésen. Leszögezte: keresik a kompromisszumos megoldást, és még hétfőn is egyeztetnek a koalíciós partnerekkel. Lapunk értesülését támaszthatja alá viszont az a tény is, hogy az egyeztetést követően tartott sajtótájékoztatóján Traian Băsescu arról beszélt: hétfőn folytatódhatnak a koalíciós egyeztetések az átszervezésről, akkor alakítják ki a tervet eddig ellenző alakulatok álláspontjukat a tegnap elhangzott javaslatokról. Az államfő szerint minden megoldás jobb, mint az, ami jelenleg van. Mint kifejtette, a közigazgatási átszervezésről hajlandó kompromisszumos megoldást elfogadni, és tovább kell tárgyalni a kérdésről. „Megértem a kisebbségek azon óhaját, miszerint ragaszkodnak a helyi, regionális hagyományaikhoz, kultúrájukhoz. Nem tartozom azon politikusok közé, akik attól félnek, hogy az ott lakók a hátukon viszik ki Hargita és Kovászna megyét Magyarországra” – fejtette ki az államfő.
Boc: nem kell majd sokat utazni
Emil Boc kormányfő is azt közölte: jövő hét elején folytatják a koalíciós egyeztetést a közigazgatási átszervezésről. A régióátalakítás kapcsán ő is a PDL által javasolt, nyolc mamutmegyés változatot vette védelmébe. Szerinte ez azért szükséges, mert így a nagymegyék közvetlenül, könnyebben jutnak majd hozzá az uniós forrásokhoz. Az átszervezéssel kapcsolatos félelmek kapcsán kijelentette, a PDL tervezete nem jelenti azt, hogy a polgároknak azonnal le kell cserélniük okmányaikat, azok a lejártukig megőriznék érvényességüket. Emellett azt is elmondta, hogy a nagyobbik kormánypárt tervei nyomán a mai megyeközpontok megőriznék közigazgatási szerepüket, azaz nem kellene az új régióközpontokba utazni a hivatalos ügyintézés miatt. Az alkotmánymódosításról kifejtette: a PDL azt szükségesnek tartja, hogy gyakorlatba ültessék a parlamenti létszám csökkentésére vonatkozó népszavazás eredményét, emellett a jogtalanul szerzett vagyon elkobzásával kacsolatos eljárást is megkönnyítenék. Az államfő felvetéseit támogatja a dezertőr ellenzéki képviselők alapította UNPR is, a nemzeti kiebbségek frakciója ugyanakkor nem nyilvánított véleményt. Varujan Pambuccian frakcióvezető szerint konszenzusos megoldás körvonalazódik, ám a végső megoldás megtalálásáig nem kívánt részleteket elárulni. Annyit elmondott, hogy szóba került a kisebbségi törvény tervezete is, amelynek több cikkelye kapcsán is nézeteltérések vannak.
A régiók kapcsán Frunda György RMDSZ-es szenátor már korábban kemény álláspontot fogalmazott meg: a Realitatea hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, ha a PDL nem áll el a régióátszervezés ötletétől, akkor az RMDSZ-nek nincs más választása, mint az, hogy új kormányfőt, illetve előrehozott választásokat javasoljon.
Még Frundánál is vehemensebben fogalmazott tegnap Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, aki a Mediafax hírügynökségnek kijelentette: új kormányra van szükség Romániában, mivel a lakosság már nem bízik a jelenlegi kabinetben, ha pedig a változás az RMDSZ közreműködésével valósulhat meg, akkor a szövetségnek segítenie kell ebben. Szerinte a közös kormányzás időtartama alatt az RMDSZ megpróbálta kieszközölni, hogy a kormány bizonyos gazdasági intézkedések révén visszaszerezze a lakosság támogatását, és nem rajta múlott, hogy ez nem sikerült. „Ezért az új kormánynak más felállásban kell létrejönnie, nem a PDL-vel és nem egy új Bockal” – hangoztatta Kiss Sándor, aki egyébként még néhány hónappal ezelőtt hivatalos, megyei szintű együttműködési megállapodást kötött az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) két pártjával.
USL: előrehozott választásokat idén!
A kormány menesztését, szakértői kabinet felállítását és idén novemberben előrehozott választások megtartását javasolta az ellenzék is az államfőnek a koalíciós pártokkal folytatott megbeszélés előtt megtartott kora délutáni egyeztetésen. Az USL-t csupán a két társelnök, Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első embere képviselte a Traian Băsescuval lezajlott, mindössze félórás egyeztetésen, amely rendhagyó módon a sajtó nyilvánossága előtt és néha feszült, ingerült hangnemben zajlott. Az USL javaslata szerint július 15-éig fel kellene állítani egy válságellenes gazdasági bizottságot a kormánypártok, az ellenzék és a jegybank képviselőinek részvételével. Ennek kellene azon gazdasági intézkedésterveket kidolgoznia, amelyeket a szakértői kormánynak gyakorlatba kell ültetnie. Az ideiglenes kabinet másik feladata az előrehozott választások megszervezése lenne. Ponta szerint a szakértői kormánynak legkésőbb augusztus elsejéig kellene megalakulnia, az előrehozott választásokat pedig legkésőbb november 30-éig meg kellene tartani.
Az ellenzéki pártelnökök felvetésére az államfő úgy reagált: az politikai instabilitásba taszítaná az országot. Egyúttal kompromiszszumkészséget kért az ellenzéktől, támogatásukat kérve az alkotmánymódosításhoz és az ország közigazgatási átszervezéséhez. Szerinte a PDL és az ellenzéki pártok ezen ügyekkel kapcsolatos álláspontja között számos átfedés van, így lehetséges a kompromisszum kialakítása. Az államfő konkrétan arra utalt, hogy a parlamenti képviselők számának 300 főre történő csökkentését az ellenzék is elfogadja, ugyanakkor az egykamarás parlament bevezetésével nem értenek egyet. Így Băsescu szerint a régiók egy második kamarában juthatnának képviselethez, ehhez azonban az általa javasolt módon, azaz a nyolc mamutmegye létrehozásával kellene módosítani az ország közigazgatási felosztását.
Victor Ponta erre reagálva kijelentette: nincs amiről kompromisszumot kötni. Az ellenzéki pártelnökök leszögezték: mind az alkotmánymódosításról, mind a közigazgatási átalakításról csupán a következő választások után felálló parlamentnek szabadna döntenie, és azt is közölték, hogy nem fogadják el a megyék megszüntetését. Az új régiók kapcsán elmondták: álláspontjuk szerint a téma felvetőjének, Băsescunak le kellene állnia, mivel kezdeményezése veszélyes következményekkel járhat. Mindemellett az alkotmánymódosításról és a közigazgatási átszervezésről még 2012. április 15-éig döntenie kellene az új parlamentnek, hogy a jövő év nyarán megtartandó önkormányzati választáson az alkotmánymódosításról is szavazhassanak a polgárok. Az államfő az alkotmánymódosítás kapcsán leszögezte: ragaszkodik ahhoz, hogy az alaptörvényből kikerüljön az a cikkely, amely szerint az ellenkező értelmű bizonyíték felbukkanásáig minden közszereplői vagyon jogosan szerzettnek tekintendő. Ez ugyanis szerinte megkönnyíti a jogtalanul szerzett vagyonok elkobzását. Az alkotmánybíróság, amely vélhetően ma fejezi be az új alaptörvény tervezetének véleményezését, még a múlt héten döntött úgy, hogy a cikkely törlésére vonatkozó államfői kezdeményezés alkotmányellenes. (Nagyköveti aggályok. Aggodalmának adott hangot tegnap Mark Gitenstein, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete annak kapcsán, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az államfő azon módosítási javaslatát, amelynek értelmében kikerülne az alaptörvényből az a cikkely, amely szerint az ellenkező értelmű bizonyíték felbukkanásáig minden közszereplői vagyon jogosan szerzettnek tekintendő. „Dicséretesek a hatóságok erőfeszítései, amelyek révén meg kívánják erősíteni az igazságügyi rendszer korrupcióellenes harcát. Ezen erőfeszítések sikere szempontjából létfontosságúak azon alkotmányos kitételek, amelyek lehetővé teszik a jogtalanul szerzett vagyonok lefoglalását és elkobzását” – mutat rá a nagykövet közleményében, amelyben leszögezi: az alkotmánybíróság döntése szerinte nem csupán akadályozza ezen erőfeszítéseket, hanem az alapjogok védelmének nevében eltávolítja a döntéseket a néptől.)
 Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Nagykároly kitüntetettjei
Nagykároly – Dr. Németi János régész és Deák Endre lantművész vehették át csütörtök délután Nagykároly Pro Urbe díját, a „kiválósági okleveleket” is átadták.
Csütörtök délután 17 órakor a Villa Karul Fesztivál részeként kezdődött az az ünnepség, melynek keretében kiosztották az idei, Nagykároly város önkormányzata által odaítélt kitüntetéseket. Az eseményt Georgescu Bogdan, az önkormányzat kulturális ügyekért felelős munkatársa nyitotta meg, majd Keizer Lajos alpolgármester köszöntötte az ünnepelteket és a közönséget (Kovács Jenő polgármester hiányzásért való elnézését is tolmácsolva). Ezután a Collegium régizene-együttes rövid koncertje következett, az egyik ünnepelt, Deák Endre vezetésével.
Nagykároly díjazottjai
Először a kiválósági okleveleket adták át az idei díjazottaknak, mindegyiküknek részletes laudáció mellett: Pacz Mátyás (posztumusz), Mille János (posztumusz), Balogh Mária, Cheresteşiu Márta, Homoki Hannelore, Vulcan Mariana, Donca Aurel, Serli Tibor, Stier Sándor, Szabó András, Scubli Ioan, Lăţa Adrian, Varga Norbert, Kovács István. Ezután a „Nagykárolyért” kitüntetés kihirdetése következett, ezt idén Lung Silviu nemzetközi hírű labdarúgó, kapus kapta. Végül a Pro Urbe díjasok köszöntése zárta az eseményt. Dr. Németi János régész és Deák Endre lantművész vehették át 2011-ben a díjat. Az ünnepségen a jövő generációja, a „fáklya továbbvivői” is színpadra léptek: Bilaţiu Raluca és Nagy Anita egy-egy dallal ajándékozta meg a kitüntetésben részesült személyiségeket.
erdon.ro

Megyésítésről
A Demokrata Liberális Párt (PDL) nem erőlteti Románia közigazgatási átszervezését, ám a kormányzó alakulatok egyetértenek abban, hogy szükség van a minisztériumok fennhatósága alá tartozó megyei intézmények decentralizálására – hangzott el a koalíciótanács tegnapi ülésén. Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető tájékoztatása szerint a tanácskozáson eldőlt, hogy a kisebbségi törvény elfogadását őszire halasztják, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a jogszabályt az RMDSZ által kért formájában nem sikerül az ülésszak végéig elfogadni.
„A miniszterelnök továbbra is ecsetelte, hogy milyen előnyökkel járna az ország közigazgatási átszervezése, ám végül elfogadta az RMDSZ álláspontját, amely szerint a témát jegelni kellene” – számolt be lapunknak a tanácskozásról Fekete. Elmondta, a koalíció továbbra is prioritásnak tekinti a decentralizációt. Arról azonban, hogy ez miképpen történik majd, nem lehet tudni még részleteket.
A frakcióvezető tájékoztatása szerint az RMDSZ álláspontja az, hogy a megyei szintről városi, községi szintre kellene levinni a különböző minisztériumi intézmények és hivatalok hatásköreit. „Ezt már évek óta hangoztatjuk” – jelentette ki. Azzal azonban az RMDSZ nem ért egyet, hogy a decentralizáció tulajdonképpen a jelenlegi fejlesztési régiók mentén történő központosításként történjék, mint ahogy azt több PDL-s politikus, illetve az államfő is felvetette.
Traian Băsescu a képviselők és szenátorok előtt mondott beszédében egyébként úgy fogalmazott: „szeptemberig gondolkozzanak és ősszel találjunk megoldást arra, hogy miként tudnánk szétverni azt a helyi közösségekre rátelepedett hálót, amely nem hagyja lélegezni az országot”. A koalícióban végül az az egyezség született, hogy munkabizottságot alakítanak a decentralizáció mikéntjének kidolgozására.
„Mint hogy ebben a formájában fogadják el, inkább nem is kell” – indokolta Fekete azt, hogy miért kérte az RMDSZ a kisebbségi törvény őszire halasztását. Szavai szerint „két-három pontban” kellene még egyeztetni a koalícióban a jogszabályról. Bár részleteket nem említett, vélhetően az etnikai arányok megváltoztatásáról szóló cikkely, illetve a Kulturális Autonómia Tanács hatásköreit szabályozó paragrafus kapcsán tér el a felek véleménye. A frakcióvezető reményei szerint őszig sikerül egyezségre jutni ezekben a kérdésekben is.
Új minisztériumot hoznak létre az uniós pénzalapok menedzselésére
A tegnapi koalíciós tanácskozáson az RMDSZ is egyetért azzal, hogy hozzák létre az uniós alapok minisztériumát. A tárca feladata az európai uniós pénzügyi programok menedzselése lesz. Fekete Szabó András frakcióvezető tájékoztatása szerint az új minisztérium létrehozását az Európai Bizottság kérte a román kormánytól. „Brüsszelben azt szeretnék, hogy ne tizenvalahány miniszterrel, hanem csak eggyel tárgyaljanak, ha uniós pénzekről van szó. Magyarországon és Lengyelországban ilyesmi már működik” – magyarázta a politikus.
Mint mondta, nem tudni még, ki vezetné a létrehozandó minisztériumot. „Csak abban egyeztünk meg, hogy szaktekintélynek kell lennie, olyan személynek, akinek a miniszterek előtt is van tekintélye és Brüsszelben is ismerik” – tájékoztatott Fekete, hozzátéve: mivel a tárca létrehozásával változik a kormány szerkezete, a kérdésben a parlamenté az utolsó szó. Román lapértesülések szerint a tisztség várományosa Leonard Orban elnöki tanácsos
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)

„Konstruktív hozzállást ígér az RMDSZ-nek a PDL a kisebbségi jogok kapcsán
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ egyaránt határozottan ellenzi a levélben szavazás bevezetését, amelyet a nagyobbik kormánypárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) szorgalmaz – derült ki a legnagyobb ellenzéki párt és a jelenleg kormányon levő magyar szervezet vezetői közötti keddi találkozón.
Victor Ponta, a PSD elnöke a találkozót követően elmondta, hogy az RMDSZ támogatását kérte a levélben szavazás bevezetésének megakadályozásához. „Felhívtam a figyelmet a választási csalás azon, legsúlyosabb formájára, amelyet a PDL, személy szerint pedig Teodor Baconschi külügyminiszter tervez, nevezetesen a diaszpórában élők szavazatainak ellopására” – jelentette ki Ponta.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte: a szövetségnek komoly fenntartásai vannak a levélben szavazással szemben. „Komoly fenntartásaink vannak, és ha az RMDSZ-ben még nem is alakult a hivatalos álláspont erről a kérdésről, már beszéltem párttársaimmal, és nagy többségük nagyon vonakodik. Sohasem mondtuk, hogy egyetértenénk a javasolt szavazási módszerrel, fenntartásaink nagyon erősek” – hangoztatta Kelemen.
Mint arról beszámoltunk, Teodor Baconschi azzal próbálta meg alátámasztani a levélben szavazás szükségességét, hogy ily módon a határon túl élő románok számára is biztosítható a lhetőség, hogy éljenek állampolgári jogukkal. A PDL májusi kongresszusán ugyanakkor úgy nyilatkozott, ezzel akár egymillió szavazatot is szerezhet a PDL. Az ellenzék ennek nyomán attól tart, hogy a PDL így szeretné elcsalni a jövő évi választásokat.
Kelemen arról is beszélt, a szintén a PDL által szorgalmazott alkotmánymódosítás nem valósítható meg a jelenlegi parlament mandátuma alatt, mert a kormányoldalnak nincs kétharmados többsége. Ponta is leszögezte: a jelenlegi parlament nem módosíthatja az alkotmányt.
Emil Boc: tíz régió is lehet
Emil Boc kormányfő szerint a koalíció jövő heti, keddi ülésére már tudható lesz, hogy megvan-e a konszenzus a választások összevonásáról. A miniszterelnök hétfőn este elmondta, addig a koalíciós pártok mindegyike megvitatja az erre vonatkozó javaslatot. A közigazgatási átszervezés kapcsán kifejtette, arról ugyan a koalíció tagjai eltérően vélekednek, de a PDL hajlandó módosításokat is elfogadni, például arra vonatkozóan, hogy az államfő által javasolt nyolc nagyrégió helyett tíz jöjjön létre.
Az RMDSZ elnöke elmondta, a találkozón a nemzeti kisebbségek jogai is szóba kerültek. Leszögezte: a kisebbségi jogokat a parlamentben elfogadott törvényekkel kell szavatolni, olyanokkal, amelyek akkor is hatályban maradnak, ha az RMDSZ nincs kormányon. Közölték, hogy a PSD részéről konstruktív hozzáállást várnak el a kisebbségi jogok kapcsán, amire az ellenzéki párt ígéretet is tett.
Az RMDSZ-t egyébként Kelemen Hunor, Máté András, Markó Béla, Borbély László és Fekete Szabo András, a PSD-t pedig Victor Ponta, Liviu Dragnea, Viorel Hrebenciuc, Ilie Sârbu és Mircea Duşa képviselte a tegnapi találkozón.
Kelemen Hunor a találkozó kapcsán elmondta: hétfőn beszélt Emil Boc miniszterelnökkel, aki megértette, hogy természetes, a hatalom és az ellenzék közötti párbeszédről van szó, így nincs szó a kormánykoalíció felbontásáról. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a koalícióban sikerül megállapodásra jutni a választási renszer átalakításáról ésa választások időpontjáról, és ismét leszögezte: az RMDSZ csak olyan választási rendszert tud elfogadni, amely biztosítja az arányos képviseletet a kisebbségek számára. Az RMDSZ koalíciós partnere érdemben nem nyilvánított véleményt a szövetség és az ellenzéki párt közötti találkozóról: Sever Voinescu, a Demokrata-Liberális párt szóvivője csupán annyit mondott: mindenki azzal találkozik, akivel úgy gondolja, hogy megéri.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Írótábor, szinte észrevétlen
A Szentkereszti-kastély egyik emeleti terme az erkélykijáratos. A JAK tevékenységét ismerteti az előadó, mezítláb.
Nem azért, hogy alázattal az irodalom iránt, csak mert meleg van. Alázat amúgy az irodalom iránt lenne, hiszen nem csak csinálják (ez esetben indokolt az alkotás szinonimájaként e szó, hiszen a mű elkövetője számára, akár édes gyermeke), de népszerűsítik is. Gimnáziumi élő irodalomóra. Melynek felelőse a József Attila Körnél (ez lenne a JAK) Cserna-Szabó András. Ki talán az irodalomalkotók utánpótlásánál is fontosabbnak tartja olvasót nevelni tűzzel-vassal. Persze, ez ilyképp sarkított, s nem szó szerint értendő. Annál elgondolkodtatóbb viszont. A most Árkoson zajló E-MIL (ez meg az Erdélyi Magyar Írók Ligájának rövidítése lenne) -tábor témája ugyanis a tehetséggondozás, Király Zoltán ügyvezető elnök szerint épp azért, merthogy a százötven E-MIL-tag átlagéletkora negyven feletti. S tudják: negyven után délután... Szóval, a JAK és a gimnáziumi élő irodalomóra. Elsőként ők pályáztak ilyennel, kaptak is rá halom pénzt. Most meg már mindenki csinálja, a JAK nem kap pénzt rá. Azért folytatják. Van kérdés? Jó, akkor folytatás kinn, az erkélyen. Vagy lenn, a lefödés alatt. Hol lehet sörözni. Is. Meg beszélgetni. Azt (mármint a gimnáziumi élő irodalomórát) mi miért nem csináljuk? Pénz kéne rá, meg iskolaigazgatók, akik igénylik. Mondja Király Zoltán, s napszemüvegét feltolja homlokára. Amely nőtt utolsó találkozásunk óta. Sűrűek a gondok. Például ez a tábor is. Pályázatokból, mert hogyan másként. Csakhogy pénz majd később. Elszállásolni, etetni félszáz írót, költőt (pedig nem nagyétkűek), kölcsönből, hát nőhet az ügyvezető elnök homloka. De azért ő az ügyvezető, hogy ezt is megoldja. Vagy majd megdalolja. Költő lévén. Itt az egy négyzetméterre jutó költősűrűség igen magas. Egyet sem hívtak be a városba diákot látni. Egyetlen iskolaigazgató, de még magyartanár sem ment ki Árkosra költőt látni. Sebaj. Írótábor jövőben is lesz. Talán akkor. S ki tudja, egyszer még a Corvinára is igény lesz Sepsiszentgyörgyön.
Váry O. Péter. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Újramelegített” régióátszervezés
A régióátszervezés és a választási törvény módosítása kapcsán is homlokegyenest eltér a hatalmon lévő demokrata-liberálisok és az RMDSZ álláspontja, olyannyira, hogy a nézetkülönbség a koalíció működőképességét is veszélybe sodorhatja.
A PDL vezetőségének vasárnap esti ülése után kiderült, az Emil Boc kormányfő vezette alakulat november végéig szeretné tisztázni a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos kérdéseket, hogy a jövő évi állami költségvetés tervezetét már az új területi felosztás alapján dolgozzák ki. Az RMDSZ támogatásának megszerzése érdekében a nagyobbik kormánypárt hajlik arra, hogy 10 vagy 12 megyére osszák fel az országot.
Mint ismeretes, a régióátszervezés kérdését júniusban az RMDSZ nyomására jegelte a koalíció, a szövetség ugyanis elutasította Traian Băsescu államfő javaslatát, miszerint a tervezett nyolc „megamegyén” kívül Hargita és Kovászna megye megőrizheti önállóságát. Máté Andrástól, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjétől megtudtuk: a szövetség a tegnapi koalíciós egyeztetésen egyértelművé tette, számára nem prioritás a régióátszervezés ügye, a kérdést csak a 2012-es választások után kell napirendre tűzni, az pedig kizárt, hogy idén átrajzolják a megyéket, régiókat. Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy a PDL-vel idén februárban meghosszabbított koalíciós megállapodás határidő leszögezése nélkül érinti a régióátszervezés kérdését, ami az RMDSZ szerint 2013 után aktuális. „Ha a PDL tiszteletben akarja tartani a protokollumot, akkor csakis a fejlesztési régiók, és nem az adminisztratív területek átszervezéséről tárgyalhatunk, amiről mi már beterjesztettünk egy törvénytervezetet a képviselőházba. A mostani törvényhozási ciklusban viszont nem látjuk értelmét a megyék átszabásáról tárgyalni” – jelentette ki a Krónikának Fekete. Kérdésünkre, miszerint nem áll-e fenn a veszélye annak, hogy a PDL – akárcsak júniusban – a közigazgatási átszervezés meghiúsítása miatt megtorpedózza a kisebbségi törvény idei parlamenti elfogadását, a szenátor úgy válaszolt: fennáll a veszély, viszont az RMDSZ továbbra is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a két kérdést nem lehet „egy csomagban” kezelni.
A régióátszervezésnél is keményebb diónak számít a koalícióban a választási törvény módosítása, a PDL ugyanis – Băsescu ösztökélésére – a tisztán egyéni választókerületes rendszerre való áttérést forszírozza; ez esetben az a képviselő és szenátor szerez mandátumot, aki választókerületében begyűjti a legtöbb szavazatot. Az RMDSZ azonban a német modellt támogatja, vagyis hogy az egyéni választókerületes rendszert egészítse ki a kompenzációs pártlista, ez utóbbi hiányában ugyanis az erdélyi magyarok csak a Székelyföldön és Bihar, Szatmár megyében lennének képesek honatyákat küldeni a törvényhozásba. Fekete Szabó András a Krónikának elmondta, az RMDSZ olyan vegyes rendszerben érdekelt, amely révén egyetlen szavazat sem vesztődik el, a kompenzációs lista ugyanis lehetővé teszi, hogy a szórványvidéken vagy a Kárpátokon túli megyékben leadott „magyar” voksok is megjelenjenek képviselet, vagyis mandátum formájában.
„Ha a PDL nem hajlandó beleegyezni a kompenzációs lista megőrzésébe, akkor más koalíciós partner után kell nézniük, velünk ugyanis nem tudják megcsinálni a tiszta egyéni választókerületes rendszert. És ez esetben nem támogatjuk a helyhatósági és a parlamenti megmérettetés összevonását sem” – szögezte le a szenátusi frakcióvezető. Hozzátette: az RMDSZ ellenzi a képviselők és szenátorok létszámának 300-ra történő lecsökkentését is, ez esetben ugyanis a magyarságnak kevesebb honatyája lenne, mint a 18 fős frakcióval rendelkező nem magyar kisebbségeknek, holott a magyar közösség létszáma tízszer akkora, mint a roma, török, szerb, német és egyéb kisebbségeké együttvéve. Fekete szerint a honatyák létszámának lefaragását a többi kisebbség sem támogatja, mert attól tart, hogy ez előbb-utóbb az ő képviseletük rovására megy. A szenátor közölte, a választási törvény módosítása ügyében szerdán, a koalíciós alakulatok képviselői alkotta szakbizottságban folytatódik a vita. Máté Andrástól különben megtudtuk: az RMDSZ nem fogja megszavazni a levélben történő szavazásról szóló PDL-s tervezetet sem.
Kormányátszervezés: majd a „nagyok”
A PDL vezetői és területi elnökei úgy határoztak, hogy a kormány esetleges átalakításának kérdése Emil Boc miniszterelnök és Traian Băsescu államfő hatásköre, ők ketten hivatottak eldönteni azt is, hogy mely miniszterek cseréje lenne indokolt. Az elmúlt időszakban több demokrata politikus, valamint az államelnök is a kormány átalakításának szükségessége mellett érvelt, sajtóértesülések szerint a „menesztendők” listáján szerepel Valeriu Tabără mezőgazdasági, Ion Ariton gazdasági, Gheorghe Ialomiţianu pénzügy- és Teodor Baconschi külügyminiszter. Az RMDSZ már korábban leszögezte, hogy nem tartja indokoltnak a szövetség tárcavezetőinek lecserélését.
Krónika (Kolozsvár)

Újraindul Magyarország szentgyörgyi kulturális központja
Már idén több programmal rukkolnak elő, hosszú távú terveik között több előadássorozat szerepel. A magyar nemzet története című a történelem legújabb kutatásait ismeretterjesztő formában tálalná, a Magyarok az olimpián projekt magyar olimpikonokat, sportkiállításokat mutatna be, de a magyar építészetnek és borvidékeknek is előadássorozatot szentelnek majd.
Válságüzemmód. Lakatos az anyagi gondok ellenére bizakodó
„Őrizni kell a lángot a szebb időkig, a jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez a bőséges rendezvényrepertoárnak, a hatalmas projekteknek” – fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Lakatos Mihály. Magyarország sepsiszentgyörgyi kulturális koordinációs központjának élére szeptemberben nevezték ki igazgatónak Lakatos Mihályt, aki Székelyudvarhelyen született, 1992 óta él Magyarországon, ahol tanárként, kollégiumigazgatóként, majd a kulturális minisztérium munkatársaként tevékenykedett. Lakatos a Serény Múmia nevű fiatal erdélyi írócsoportosulás alapító tagja, 1988-tól közöl, fordít, több önálló kötete jelent meg.
Bár – mint mondta – az európai gazdasági helyzet nem kedvez a rendezvényszervezésnek, fontosnak tartja, hogy a központ kezdeményezőként vagy partnerként jelenjen meg az erdélyi repertoárban, mondta Lakatos Mihály. Már idén több programponttal rukkolnak elő, november 7-én a budapesti Maladype Színház társulata mutatja be Sepsiszentgyörgyön az Übü király című produkcióját. November 9–11. között Szabó András előadóművész háromállomásos turnén, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen lép fel az Édes néném című Mikes Kelemen-esttel. November végén ugyanezekben a városokban a Magyar Írószövetség által kiadott Magyar Napló című folyóirat szerzői mutatkoznak be. A központ idei utolsó rendezvényét decemberre tervezik, Lakatos Mihály szerint a Liszt-év méltó lezárása lesz a Tiberius vonósnégyes előadása.
Hosszú távú terveik között több előadássorozat szervezése szerepel, ezek Lakatos négyéves mandátuma alatt folyamatosan zajlanak. A magyar nemzet története című sorozat a történelem legújabb kutatásait ismeretterjesztő formában tálalná, iskolákban rendhagyó történelemóra keretében, és a nagyközönség előtt is. Ez a sorozat januárban indul Hidán Csaba László, a honfoglalás korának szakértője előadásával. A Magyarok az olimpián projekt keretében kéthavonta egy magyar olimpikon bemutatásával vagy egy sportkiállítással jelentkezne. A Megfagyott zene munkacímű sorozat keretében pedig a Magyar Művészeti Akadémia építész tagjait „hoznák össze” a sepsiszentgyörgyi építészekkel. Ugyanakkor a tervek szerint minden évben bemutatnak egy-egy magyarországi borvidéket, ecsetelte a terveket Lakatos Mihály.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Székely referendum: támad a kovásznai prefektúra
Az egységes Székelyföldről szóló népszavazásra vonatkozó határozat visszavonását kéri a Kovászna megyei prefektúra a megyei önkormányzattól. A prefektúra szerint a határozat formailag és tartalmilag is hibás, a megyei önkormányzat jegyzője ugyanis nem ellenjegyezte, ráadásul a határozattervezetet csak a kilenc magyar polgári párti (MPP) tanácsos kezdeményezte, nem volt meg a szükséges egyharmados létszám. Amennyiben az önkormányzat nem vonja vissza a határozatot, megtámadja azt a közigazgatási bíróságon – áll a felszólításban. A Székely Nemzeti Tanács polgári engedetlenségre szólítana fel, ha a közigazgatási átszervezés során sérülne a régió egysége.
Törvénytelennek ítélte a megyei önkormányzatnak az egységes Székelyföldről szóló népszavazás megszervezésére vonatkozó határozatát a Kovászna megyei prefektúra, amely a döntés visszavonására szólította fel a testületet. A prefektúra leszögezi, hogy a határozat formailag és tartalmilag is hibás, a megyei önkormányzat jegyzője ugyanis nem ellenjegyezte, ráadásul a határozattervezetet csak a kilenc magyar polgári párti (MPP) tanácsos kezdeményezte, nem volt meg a szükséges egyharmados létszám. A prefektúra felszólításában leszögezi, amennyiben az önkormányzat nem vonja vissza a határozatot, megtámadja azt a közigazgatási bíróságon.
A megyei tanácshoz intézett felszólítást Valentin Ionaşcu alprefektus írta alá, de György Ervin prefektusnak is tudomása van róla, aki azt ígérte, mai sajtótájékoztatóján ad bővebb információt.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, a megyei közgyűlés mai soros ülésén ismerteti a testülettel a prefektúra álláspontját, de azt fogja javasolni, hogy ne vonják vissza a határozatot. Kifejtette, inkább a pereskedést választja, még akkor is, ha a bíróságon korábban sok önkormányzatiságot sértő ítélet született. „Ha a bukaresti politikusok nem kérdezik meg a székelyföldieket a régióátszervezésről, akkor ilyen válaszra számíthatnak” – mondta Tamás Sándor, azon reményének adva hangot, hogy a román politikum, az állami hatóságok és a bíróság előbb-utóbb megérti, hogy adott kérdésekben a népszavazás a legmegfelelőbb döntéshozási forma.
Mint hangsúlyozta, más országokban a referendum szervezése természetesnek számít, Romániában azonban még nem alkalmazzák ezt a „demokratikus gyakorlatot”, és a bukaresti politikusok úgy akarják átrajzolni a megyéket, hogy meg sem kérdeznék az adott térség lakosságát. Holott a polgárok kell hogy az első helyen legyenek, főleg az olyan kérdésekben, mint a közigazgatási átszervezés, tette hozzá a tanácselnök, aki egyben az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének az elnöke.
A hétvégén Sepsiszentgyörgyön tartózkodó Kelemen Hunor szövetségi elnök kifejtette: nem kell félni attól, hogy az emberek népszavazáson nyilvánítsanak véleményt a régiók és megyék átszervezéséről. Konstanca megyében már megszervezték a referendumot, és újabb öt megyében döntötték el az önkormányzatok, hogy népszavazást írnak ki a közigazgatási átszervezés kapcsán.
Nemmel szavazna az MPP
Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke szerint fel sem merül, hogy a polgári frakció megszavazza az inkriminált határozat visszavonását. „Ha jogi problémák vannak, mondja meg a prefektúra, hogy melyek azok, és korrigáljuk őket, de a határozat marad” – nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek a polgári politikus. Hozzátette, azt remélte, „nem teszik oda” Valentin Ionaşcu alprefektust, hogy a határozat visszavonására szólítsa fel a megyei önkormányzatot. Rámutatott, az elmúlt hónapokban valahányszor a prefektúra felszólítást küldött a magyar polgármestereknek, mindig a román alprefektus látta el kézjegyével, mivel György Ervin nem akarta vállalni ezt a szerepet. Az MPP-s politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a megyei tanács megalakulása óta első alkalommal volt konszenzus az RMDSZ és a polgári frakció között egy kérdésben.
Mint hangsúlyozta, a 2012. március 11-ére tervezett, a Székelyföld egységéről szóló referendumot nemcsak Kovászna, hanem Hargita és Maros megyében is meg kell szervezni. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hétvégi sepsiszentgyörgyi ülésén elfogadott egy határozatot, amelyben felkéri Hargita és Maros megye önkormányzatainak magyar képviselőit, hogy követve a Kovászna megyei mintát, fogadják el a népszavazásról szóló határozatot. Mint ismeretes, a Kovászna Megyei Tanács októberben megszavazta, hogy jövő év március 11-én referendumot szerveznek, amelyben Kovászna megye területének Bodzavidék nélküli módosításáról kérdezik a polgárokat, valamint arról, akarják-e, hogy a módosított területű megye a Székelyföld adminisztratív egység része legyen.
Polgári engedetlenséget javasol az SZNT
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) polgári engedetlenségre szólít, ha a kormány nem mond le a regionális újraosztás Székelyföld egységét sértő változatáról. A testület szombaton, Sepsiszentgyörgyön tartott ülésén mintegy 200 küldött szavazta meg a határozatot, mely szerint ha az állam megsérti az alapvető emberi jogokat, ellenségesen lép fel saját polgáraival szemben, akkor szorgalmazzák a polgári engedetlenség több formáját, a tiltakozó karszalag viselését vagy az adók és illetékek befizetésének megtagadását. A határozatban arra kérik a székelyeket, védjék meg az elvet, miszerint a „Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie” – közölte Gazda Zoltán, az SZNT háromszéki szóvivője. Elmondta, tervezik, hogy létrehoznak egy szolidaritási alapot, és ebből segíthetik majd azokat, akiket a polgári engedetlenség miatt megtorlás ér. Izsák Balázs, az SZNT elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a polgári engedetlenség erőszakmentes, szerinte a lakossággal ismertetni kell ennek lényegét és kockázatait, azonban mint hozzátette, remélik, hogy erre nem kerül sor.
A testület szombati ülésén arról is döntöttek, hogy áprilisban elkezdik az uniós szintű aláírásgyűjtő kampányt, hogy polgári kezdeményezésre az európai intézmények elé terjeszthessék azt a törvénytervezetet, amely sajátos jogállást biztosít azoknak a régióknak, ahol az őshonos kisebbség többségben él, mint például a Székelyföldön. Egy év alatt legalább hét európai országban egymillió kézjegyet kell összegyűjteni, mondta Izsák Balázs, aki szerint Románia és Magyarország mellett Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban, Szlovákiában és Nagy-Britanniában gyűjtenek támogató aláírásokat, mivel ezekben az országokban több nemzetiség él együtt. Mint magyarázta, a sajátos jogállás szavatolná, hogy ezeket a térségeket úgy kell fejleszteni, hogy ne változzanak a nemzeti, kulturális, vallási és nyelvi sajátosságaik.
RMDSZ: jegelni kellene az átszervezést
Eközben Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője pénteken Nagyváradon arról számolt be, hogy az RMDSZ a közigazgatási átszervezés „jegelését” kérte koalíciós partnerétől. Elmondta, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) képviselőivel a jövő évi választásokról folytatott egyeztetésen a megyék átszervezése is szóba került. Fekete-Szabó András szerint azzal, hogy jövőre az önkormányzati és a parlamenti választásokat egyszerre tartsák meg, amellett hogy olcsóbb, azért is értettek egyet a szövetség szenátorai, mert a koalíción belül bizonyos alkukat kötöttek meg. A frakcióvezető elmondása szerint az RMDSZ jelenleg azt kéri a kormánytól, hogy jegelje az átszervezést, mert az országnak annál sokkal égetőbb problémái is vannak, ráadásul választási év következik. „Nem tehetünk most ekkora lépést” – fogalmazott. Úgy véli, az új megyék méreteiről még tárgyalni kell, és az átszervezés csakis úgy lehetséges, ha a történelmi régiókon alapul. A szenátor szerint a jelenlegi fejlesztési régiók is túlságosan nagyok, hiszen a kevésbé erős megyék sokszor labdába sem rúgnak a pályázatoknál – például Szatmár a Kolozsvár központú Észak-erdélyi fejlesztési régióban. Emlékeztetett: három évvel ezelőtt az RMDSZ-frakció benyújtott egy, a fejlesztési régiók átrajzolását célzó törvényjavaslatot, ám az mai napig a fiókban porosodik.
Kell a régiósítás, de nem PDL módra
A közigazgatási átszervezés kapcsán a hétvégén Marosvásárhelyen vitafórumot is szerveztek RMDSZ-közeli szervezetek, a címül választott Van-e szükség közigazgatási átszervezésre Romániában? kérdést az est házigazdája és a szervező Kós Károly Alapítvány elnöke, Markó Béla egy József Attila-idézettel válaszolta meg: „A tenger valóban kék, barátom, / Csakhogy nem úgy kék, ahogy te gondolod.” Kibontva a költői gondolatot, a kormányfőhelyettes elismerte, hogy valóban szükség van a közigazgatás átszervezésére, de nem úgy, ahogy azt a bukaresti román politikusok elképzelik.
„A magyarság legnagyobb és legfontosabb ereje az önkormányzatokban van, s nem mindegy, hogy milyen jellegű közigazgatási egységekben élhetünk” – fejtette ki az RMDSZ volt elnöke. Hasonlóan vélekedett utódja, Kelemen Hunor is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdés megoldását jobban elő kell készíteni. Szerinte a megyéket nem lehet egyszerűen, baltával felszámolni. A politikai érdekek háttérbe szorításával és az állampolgár előtérbe helyezésével tanulmányokra és közvitákra van szükség. Az est egyetlen civil meghívottja, Novák Zoltán helyi történész is arra hívta fel a figyelmet, hogy az egypártrendszer idején a mindenható kommunista hatalom is jobban előkészítette az 1968-as megyésítést, mint a Demokrata-Liberális Párt és, Traian Băsescu államfő a csupán néhány hónapja hangoztatott átszervezést. A második világháború után Romániában három ízben történt jelentős átszervezés. Egyik sem volt konfliktusmentes, de az erdélyi magyarság szempontjából sem az 1950-es, sem az ’52-es, de még csak a ’68-as sem járt akkora térvesztéssel, mint amekkorával járhatna a nagyobbik kormánypárt által tervezett jelenlegi régióátszabás.
Kultúrára alapuló gazdasági fejlődés
A Bernády-házban tartott beszélgetésen Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy a leghatékonyabb és természetszerű átalakítási tervet az RMDSZ munkatársai dolgozták ki. Megítélésében a szövetség változata nem csak az erdélyi magyaroknak, hanem a többségi románoknak is jobb lenne. Kelemen szerint a PDL által szorgalmazott változat kidolgozói látszólag gazdasági érveket sorakoztatnak fel, ám a háttérben valójában politikai megfontolások állnak. Csutak István, az RMDSZ fejlesztési szakértője, a szövetség változatának egyik kidolgozója rámutatott: a gazdaságot valóban nem lehet elvonatkoztatni a politikától, azonban csak azokat a gazdasági régiókat tartja működőképesnek, amelyeket kohéziós erőként a kultúra tart össze.
Így látja a helyzetet Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke is, aki szerint sokkal könnyebb fenntartani azokat a tájegységeket, amelyek több száz évvel ezelőtt alakultak, mint azokat a mesterségesen rajzolt régiókat, melyekben például a tengerparti Konstancát a moldvai Vrancea megyével zárták össze. A természetellenesség másik példájaként a hargitai székelyeket és a Fehér megyei mócokat hozta fel.
A témához hozzászólók közül többen is fenntartották az RMDSZ évekkel ezelőtt kidolgozott egységes álláspontját, miszerint a három székelyföldi megyének egységes régiót kell alakítania, akárcsak a jelentős magyar lakossággal rendelkező Szilágy, Bihar és Szatmár megyében.
Bíró Blanka, Nagy Orsolya, Pap Melinda, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Választások: semmi változás?
Nemcsak az ellenzék részéről váltott ki bírálatokat, az RMDSZ több politikusát is megdöbbentette a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokról szóló törvénynek az a tervezete, amelyet a hét végén bocsátott közvitára a belügyminisztérium.
A jogszabály előírja a két választás összevonását és a közigazgatási törvény ennek megfelelő módosítását,ám szinte teljes egészében megőrzi a 2008-ban is alkalmazott választási rendszer előírásait,és a honatyák számát sem módosítja.
A belügyminisztérium javaslata azért meglepetés, mert három hete egyezség született a koalícióban a képviselők és szenátorok számának jelentős csökkentéséről, illetve – a képviselőház esetében – az országos kompenzációs listák bevezetéséről. Emil Boc miniszterelnök tegnap arról beszélt: a jogszabály csak „technikai” jellegű, legfontosabb előírása a választások összevonása, s a választási rendszerre vonatkozó része még módosulni fog. Mivel a fontosabb törvényeket kötelező módon 30 napig közvitára kell bocsátani, sajtóértesülések szerint a kormány csupán időt akart nyerni azzal, hogy feltette a belügyminisztérium honlapjára a tervezetet, a koalíció ugyanis még nem véglegesítette a módosító javaslatait. Az RMDSZ lapunk által kérdezett politikusai ezt nem erősítették meg, hanem gyanakodva fogadták a honlapon megjelent jogszabályt. „Én már nem tudom, mit higgyek. Semmi sincs meg a tervezetben mindabból, amiben megállapodtunk a koalícióban. Kíváncsi vagyok, mit szól majd ahhoz az államfő, hogy – bármennyire is akarja – nem csökken a honatyák száma” – mondta lapunknak Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető. Máté András képviselőházi frakcióvezetőt szintén meglepte a törvénytervezet. „Kissé ledöbbentett. Persze, az RMDSZ mindig is azt szorgalmazta, hogy ne csökkenjen a honatyák száma, de én nem tudtam, hogy már el is készült a választási törvény tervezete” – mondta a politikus. Fekete és Máté egyaránt arra számít, hogy a koalíciós tanács mai ülésén tisztázzák a Demokrata Liberális Párt (PDL) vezetőivel, mi is történik valójában. A koalíciónak egyébként az előzetes tervek szerint ma kellett volna meghoznia a végső döntést a választási törvény módosításáról. Az ellenzék mindenesetre hallani sem akar a belügyminisztériumi tervezetről. A Szociáldemokrata Párt tegnap közleményben szögezte le: csak abban az esetben fogadja el a választások összevonását, ha jövőre előrehozott választásokat tartanak. A Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu ennél radikálisabban fogalmazott: szerinte az ellenzéknek testületileg le kell mondania parlamenti mandátumáról, ha a hatalom ezt a tervezetet nélkülük elfogadja. A választási törvény módosításáról a hét végén Kelemen Hunor szövetségi elnök is beszélt a Kolozs megyei Várfalván megtartott önkormányzati tanácskozáson, ám a belügyminisztérium tervezetet nem említette. Elmondta, a választásokra való felkészülést már most el kell kezdeni. „A jövő évi választásokon ismét csak magunkra számíthatunk. Ami pedig a legújabb pártalapítók szándékát, a koalíciós párt létrehozását illeti, ez a lépés lenullázná az RMDSZ megyei, önkormányzati és kormányzati tagjainak a munkáját, az elmúlt 22 esztendő közös erőfeszítéseit. Mi elmondtuk többször is az elmúlt időben, hogy az RMDSZ ajtaja tárva-nyitva áll, az együttműködésre készen állunk” – fejtette ki Kelemen Hunor.
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Holnap veszi át hivatalát Dézsi
A szerdai kormányülés után veszi át új hivatalát az RMDSZ által javasolt kormányfőtitkár. Dézsi Attila addig még ellátja Hunyad megyei prefektusi teendőit; mint lapunknak elmondta, kinevezése azért késett, mert a Zsil-völgyi bányákban kitört szakszervezeti elégedetlenségeket kellett kezelnie. Így az e heti kormányülésig, amelyen kinevezik Dézsit, még Gáti István kormányfőtitkári megbízása marad érvényben. Az új kormányfőtitkár a koalíció tegnapi ülésén is részt vett.
Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető tájékoztatása szerint Dézsi Attila bemutatkozott, majd a terveiről beszélt a miniszterelnöknek és a kormánypártok vezetőinek. Lapunk úgy tudja, Dézsi kinevezésével egy időben Emil Boc felmenti tisztségéből Gáti István eddigi kormányfőtitkár-helyettest, a Demokrata Liberális Párt (PDL) ugyanis nem fogadta el azt, hogy az intézmény mindkét vezetői tisztségét az RMDSZ jelöltjei töltsék be. Mint ismert, a kormányfőtitkári poszt november végén üresedett meg, amikor Emil Boc miniszterelnök leváltotta az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) által összeférhetetlenséggel vádolt Daniela Andreescut. Mircea Geoană szenátusi házelnök utódjának megválasztásakor a koalíciós partnerek abban állapodtak meg, hogy az RMDSZ támogatja a PDL jelöltjét, cserében pedig a szövetség nevesítheti a kormányfőtitkárt. Dézsi Attila 37 éves jogász, 2004 óta tevékeny tagja a Hunyad megyei politikai és közéletnek. 2010. június 1-jén nevezték ki Hunyad megye prefektusává. 2009 és 2010 között a kormányfőtitkárságon dolgozott kormányzati szakértőként, 2006 és 2009 között alprefektusi tisztséget töltött be, 2005 és 2006 között pedig a prefektúra főtitkára volt.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Függetlenekkel az RMDSZ ellen
Jelölteket kíván állítani az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) azokban a választási körzetekben, amelyekből korábban RMDSZ-es honatyák kerültek be a parlamentbe, és amelyekben jövőre időközi választásokat írnak ki.
Szándékukat azonban nehezíti, hogy időközi választásokon parlamenten kívüli pártok nem, legfennebb független jelöltek vehetnek részt. Indulásukat feltételekhez kötik: legkevesebb 2500 támogató aláírást kell összegyűjteniük, és öthavi bruttó átlagbér „óvadékot” kell benyújtaniuk.
Kolozs megyében az augusztusban elhunyt Pálfi Zoltán képviselő helye üresedett meg, Bihar megyében Lakatos Péter képviselői helye, miután szeptemberben a politikust a Számvevőszék vezető tanácsába választották, és lemondott a mandátumáról, Hargita megyében Gyerkó László mondott le az elmúlt napokban a szenátori mandátumról, miután a Versenytanács tagjává nevezték ki. Toró T. Tibor: Bihar és Hargita biztos
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke az MTI-nek elmondta, mind Hargita megyében, mind Bihar megyében arra készülnek, hogy jelöltet állítsanak a megüresedett hely betöltésére, a Kolozs megyei időközi választással kapcsolatban egyelőre nem döntöttek. Toró elmondta, a Hargita megyei magyar–magyar verseny nem jár annak a veszélyével, hogy a magyarság elveszítse a tisztséget, hiszen a választókerületben jelentős a magyar többség. A bihari választókerületben az EMNP ideiglenes elnöke szerint 53 százalékos a magyar többség, úgyhogy ott azt javasolták, hogy állítsanak közös jelöltet a magyar pártok, javaslatukat azonban az RMDSZ elutasította. Kovács: az RMDSZ győzelemre számít
„Az RMDSZ azzal számol, hogy az elvesztett háromból két mandátumot az időközi választásokon is megszerez” – nyilatkozta az MTI-nek Kovács Péter, a szövetség főtitkára. Hozzátette, Biharban is, Hargita megyében is választási győzelemre számítanak. Kolozs megyében belátják, nincs esély a mandátum újbóli megszerzésére, hiszen Pálfi Zoltán a választási rendszer sajátossága következtében a nem hasznosult szavazatok visszaosztása során szerzett mandátumot a megyének egy olyan körzetében, ahol alig van magyar lakosság. A főtitkár Kelemen Hunor elnök szavait idézte, amelyek szerint „a szövetség ajtaja nyitva áll. Ezen be lehet jönni, lehet tárgyalni”. Kérdésre nyomatékosította azonban, hogy csakis az RMDSZ színeiben induló jelöltről tárgyalnak. Nem számolnak azzal a lehetőséggel, hogy közösen állítsanak egy formailag függetlenként benevezett jelöltet. „A romániai magyarság 22 éve valamennyi választáson bizonyította, hogy bízik az RMDSZ-ben, semmilyen más elképzelés nem működőképes” – jelentette ki az RMDSZ főtitkára. 
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kérdésre elmondta, az MPP mind a bihari, mind a székelyföldi választáson egy formailag független jelölt állításában gondolkodik, amelyet az MPP mellett az EMNP is támogathatna. „Ha sikerül egy jobboldali alternatívát felmutatni az RMDSZ-szel szemben, ez afféle főpróbája lehetne a jövő év végi parlamenti választásoknak” – jelentette ki az MPP elnöke.
A Cernea-precedens
Szász törvényértelmezése ahhoz kapcsolódik, hogy a nem parlamenti pártok jelöltjei nem szerezhetnek mandátumot. Tavaly a Zöld Párt volt elnöke, Remus Cernea alkotmányjogi kifogással élve elérte, hogy az Alkotmánybíróság kimondja: bizonyos feltételek mellett függetlenek indulhatnak az időközi választásokon.
A törvény értelmében egy-egy parlamenti hely hivatalosan is elismert megüresedését követő 90 napban kell a kormánynak kiírnia a választásokat, amelyeket a kiírást követő 45 napon belül kell megrendezni. Fekete Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője az ÚMSZ-nek korábban azt mondta: a kormány várhatóan március elejére írja ki az időközi választások megszervezését a szóban forgó választási körzetekben. Lapunknak korábban az RMDSZ politikusai elismerték, Pálfi Mózes mandátuma megüresedettnek nyilvánítását is azért odázták el a parlamentben, mert körzetében a koalíció jelöltjeinek nincs esélye megnyerni a választásokat.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Ismét tüntettek az önálló magyar tagozat megalakulása ellen
Ismét tüntettek hétfőn az önálló magyar tagozat megalakulása ellen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román diákjai – közölte a román Agerpres hírügynökség. A MOGYE román diákszervezetének felhívására szemtanúk szerint több mint 150 egyetemi hallgató demonstrált hétfőn Marosvásárhelyen, a Maros megyei prefektusi hivatal előtt. A résztvevők „Egyetemi autonómiát!”, „Egységben jobbak vagyunk!”, „Ki a politikával az egyetemről!” feliratú, román nyelvű transzparenseket tartottak a magasba.
A román diákok második alkalommal demonstráltak az ellen, hogy a bukaresti oktatási minisztérium az új román tanügyi törvény előírásainak megfelelően önálló tagozatba akarja szervezni az intézményben a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzést. A Marosvásárhelyi Diákliga először február 28-án rendezett tüntetést, úgymond a magyar „etnikai elkülönülés” ellen, akkor a MOGYE épülete előtt. Első nyilvános akciójukat az oktatási miniszter látogatása előtti napra időzítették.
Február 29-én Catalin Baba, a román oktatási tárca vezetője, személyesen próbálta rávenni a MOGYE oktatóit, hogy tartsák be a törvény rendelkezéseit és fogadjanak el olyan egyetemi chartát, amely utat nyit az önálló magyar főtanszékek és az egyetemen belül szervezeti önállóságot élvező magyar tagozat megalakítása előtt. A MOGYE oktatói ezt az egyetemi autonómia hivatkozva elutasították. Király András oktatási államtitkár az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a második, hétfői diáktüntetés időzítése sem lehet véletlen: ezt arra a napra szervezték, amikor az RMDSZ kormányzati beavatkozásra próbálta rávenni koalíciós partnereit a MOGYE ügyében. A szövetség azt szeretné elérni, hogy kormányhatározattal teremtsék meg a magyar oktatás szervezeti önállóságát a MOGYÉ-n.
Az RMDSZ-es államtitkár leszögezte, senki sem akarja szétszakítani az egyetemet, a magyar oktatók és diákok az intézményen belül kérnek fejlődési lehetőséget az anyanyelvű oktatás számára. Az RMDSZ vezetői a napokban nyilvánvalóvá tették, hogy a MOGYE magyar tagozatának megalakítását a bukaresti kormánykoalíció szakítópróbájának tekintik. Markó Béla oktatási ügyekben illetékes miniszterelnök-helyettes nemrég kilátásba helyezte, hogy lemond a kormányzati tisztségéről, ha a kabinet nem tudja érvényesíteni a törvényt a marosvásárhelyi egyetemen.
A hétfői koalíciós tárgyaláson részt vevő Fekete Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője az MTI érdeklődésére csak annyit közölt, hogy kedden délután újabb koalíciós egyeztetést tartanak a bukaresti kormánypártok a MOGYE magyar tagozata ügyében. A Marosvásárhelyi Diákliga kilátásba helyezte, hogy folytatják a demonstrációk sorozatát, ha a politika nem tesz le arról, hogy beavatkozzék az egyetem ügyeibe. A hétfői marosvásárhelyi tüntetés incidensek nélkül ért véget.
MTI
Erdély.ma

MOGYE: karok vagy tagozatok?
Magyar karokat vagy magyar tagozatot hozzanak létre kormányhatározattal a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen? – ezen a kérdésen akadt el MOGYE-n kialakult helyzetről szóló kedd esti vita a Demokrata Liberális Párt és az RMDSZ között – tudtuk meg tegnap Fekete Szabó Andrástól, a tárgyalások egyik résztvevőjétől. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője kérdésünkre megerősítette: ezen a kérdésen akár a koalíció sorsa is múlhat. „A PDL nem hajlandó belátni, hogy kormányhatározattal csak karok hozhatók létre az egyetemeken, magyar vonal vagy tagozat nem” – mondta a politikus.
Fekete beszámolója szerint a kedd esti vitán az RMDSZ és az igazságügyi miniszter is hangoztatta, a karok létrehozása az egyetlen törvényes megoldás. „Ezt teszi lehetővé a törvény. A magyar tagozatok vagy úgynevezett intézetek felülről történő létrehozása már sértené az egyetemi autonómiát. Ha ezekről szólna a határozat, a MOGYE vezetői azonnal perelnének és nyernének” – magyarázta Fekete. Mint ismert, a PDL jövő hétfőig kért haladékot álláspontja kialakítására. „Félnek attól, hogy mit szólnának a szavazóik, ha engedélyeznék a magyar karok megalakítását” – mondta a szenátor. Bár egyes sajtóértesülések szerint a „PDL nem enged, mert megelégelte, hogy az RMDSZ folyton a koalícióból való kilépéssel fenyegetőzik”, a nagyobbik kormánypárt alelnöke, Sorin Frunzăverde tegnap bizakodóan azt mondta, megoldás születik majd az ügyre. „Nem kellett volna a kormányhatározatig eljutni.
A magyar tagozatok kérdését a MOGYE chartájában kellett volna rendezni” – mondta a politikus. Hasonlóan bizakodó volt tegnap Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke is. „A koalícióban mindenki egyetért azzal, hogy a MOGYE-nak be kell tartania a törvényt, s ha nincs más megoldás, kormányhatározattal kell erre kényszeríteni. Hétfőn eldöntjük, mit tartalmaz majd a határozat” – jelentette ki. Mint ismert, korábban Markó Béla kormányfő-helyettes kilátásba helyezte lemondását is, ha a MOGYE ügye nem rendeződik.
Cseke Péter Tamás
Új Magyar Szó (Bukarest)

Sziveri Jánosra emlékeztek szombaton a Bulgakovban
A fiatalon, 36 éves korában elhunyt Sziveri János (1954–1990) vajdasági költőre, az Új Symposion című folyóirat szerkesztőjére emlékezhettek a kolozsváriak szombaton este, a Bulgakov Kávéház emeletén, az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy és a Sziveri Társaság közös szervezésében. A Sziveriáda névre keresztelt találkozón barátai, pályatársai, valamint Sziveri-díjasok olvastak fel műveikből, és a budapesti Gondolat Kiadó gondozásában tavaly megjelent két kötetet – Sziveri János művei (szerk.: Reményi József Tamás) Partitúra ne légy soha! Sziveri-díjasok antológiája (szerk.: Géczi János, Reményi József Tamás) is bemutatták.
A résztvevők elsőként egyperces néma csenddel tisztelegtek a szerdán éjszaka elhunyt Fodor Sándor író emléke előtt. Orbán János Dénes, a kávézó tulajdonosának köszöntője után Marosán Csaba színinövendék adott elő néhány Sziveri-költeményt, majd közeli barátai – Szőcs Géza költő, kulturális államtitkár, Géczi János költő, prózaíró és Balázs Attila vajdasági prózaíró – elevenítették fel Sziveri Jánoshoz fűződő élményeiket. – Egyfajta szuggesztív erő volt a megjelenésében: nem volt divatfi, de mégis úri eleganciával tudott jönni-menni-fellépni – hangsúlyozta Szőcs Géza, hozzátéve: az Új Symposion általa válhatott ismét a legfontosabb irodalmi és művészeti folyóirattá Újvidéken.
Az est folyamán Sziveri szerkesztői munkásságáról, az emlékét ápoló Sziveri János Társaságról és a Sziveri-díjról is szó esett. Elhangzott: személyének és életművének népszerűsítése céljából alapították meg 1992-ben az elismerést, amellyel azokat a fiatal tehetségeket jutalmazzák, akiknek műveit a Sziveriéhez hasonló „nonkonformizmus, ösztönösség, játékosság és szenvedélyesség” jellemzi. A másik teljesítmény pedig, amiért valaki megkaphatja a díjat, ha hozzájárul a Sziveri-kultusz szélesebb körökben való megismertetéséhez. A húsz év alatt 24 Sziveri-díjat osztottak ki, a kitüntetésben a következő személyek részesültek: Babics Imre, Háy János, Zudor János, Fekete Vince, László Noémi, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Sebők Zoltán, Hizsnyai Zoltán, Szerbhorváth György, Kécza András, Szálinger Balázs, Mezei Kinga, Balogh Robert, Lábass Endre, Csehy Zoltán, Lovas Ildikó, Virág Zoltán, Mátis Lívia (posztumusz), Danyi Zoltán, Győrffy Ákos, Orcsik Roland, Kollár Árpád és Virág Gábor/Aaron Blumm.
Sziveri János összes versei mellett szellemi hagyatékát is őrzi a Gondolat Kiadónál tavaly megjelent Sziveri János művei című kötet, így korai képzőművészeti írásai, rajzai, drámái, valamint két életútinterjúja is megtalálható benne, derült ki. Ami pedig a Sziveri-díjas alkotók munkáit tartalmazó Partitúra ne légy soha! című kiadványt illeti, ebben a szerzők egy-egy új írása szerepel, versek, novellák és prózarészletek egyaránt.
Befejezésül Balázs Attila, Cserna Szabó András, Farkas Wellmann Endre, Géczi János, Márkus András, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szálinger Balázs és Szőcs Géza olvasott fel, Szálinger Balázs tolmácsolásában pedig egy Zudor János-költeményt is hallhattunk.
F. ZS. Szabadság (Kolozsvár)

Gazdafórum Pécskán
Felszántották a problémákat
A szakmai tájékoztató és a rendszerváltás óta felgyülemlett helyi feszültségek, általános mezőgazdasági gondok, megoldatlan problémák között lavírozott pénteken este Pécskán az RMDSZ és a gazdaszövetség szervezte fórum, amelyen végül a résztvevők ez utóbbiak fele billentették el a mérleg nyelvét, mert a látottak-hallottak alapján erre volt szükségük. „Mindenkinek igaza van” – talált célba következtetésével a vita vége fele Bartok András, majd pontokba szedve, azért elmondta véleményét az elhangzott, néha személyeskedésekbe torkollott problémákról.
A kibuggyanó gondhalmazok között szó volt, többek között a több évre nyúló, biztonságot nyújtó országos mezőgazdasági stratégia hiányáról, a brüsszeli agrárpolitika kétarcúságáról, a romániai gazdák alárendelt szerepéről (Mester József), a pécskai magyar gazdák lassan évtizedes tervéről, a közös mérlegről (Molnár Gáspár), arról, hogy hány hektárra lenne szüksége egy családnak a tisztességes megélhetéshez (a kérdést Nagy István dobta be), a Pécska környéki földekről, egykori állami társulásokról, földosztásról, a gazdák hozzáállásáról, raktározásról, értékesítési elképzeléseiről, és sorolhatnánk szinte vég nélkül a vitában szóba került kérdéseket, de volt olyan résztvevő, aki előre megírt szöveggel készülve, amolyan mini reklámbemutatóval rukkolt elő a fűszerpaprika érdekében. Horváth Imre pedig megjegyezte, az RMDSZ-nek többet kellene foglalkoznia a gazdákkal, mert „a voksok fele innen érkezik”, elmondta, az ígéretekkel ellentétben mai napig nincs mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó országos RMDSZ-alelnök, pedig nagy szükség lenne munkájára, érdekvédelmi tevékenységére, de hiányolta a vágóhidakat is: „bezáratták a régieket, és nem tettek újakat a helyükbe”. Végül Faragó Péter a szaktárca államtitkárától a fórum alatt megtudta, hogy létezik egy rendelet, amely megkönnyíti, egyszerűsíti a vágóhidak megnyitását.
A vita vélhetően lapos, rövid monológokká süllyedt volna, ha előzőleg a szakemberek támogatási, pályázati ismertetői nem ágyaznak meg. Zágoni Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete (AMMGE) ügyvezető elnökének köszöntőjét követően Faragó Péter RMDSZ-es képviselő beszélt a gazdafórum alapötletéről, fontosságáról, majd Ioan Pop, a pécskai APIA-kirendeltség vezetője ismertette a támogatási rendszert, a kérhető szubvenciók, növénytermesztési, állattenyésztési összegeit.
Gáll Mihály, az Aradi Mezőgazdasági Kamara tanácsosa, az AMMGE alelnöke pályázati lehetőségeket ismertetett, kiemelve azt a június 1-jétől induló kiírást, amelynek célja a 40 év alatti gazdák – akik a gazdaságot szüleiktől, nagyszüleiktől örökölték, és folytatni akarják – támogatása, de létezik pályázat a 40 év fölöttieknek is rendkívül kedvező feltételekkel, ennek részleteiért őt kell megkeresni hivatalában vagy az RMDSZ székházában. Kocsik József AMMGE-elnök is azt javasolta, tájékoztatásért forduljanak az Egyesülethez, mert „mostanra összeállt a csapat” és több problémában is segíteni tudnak.
A fórumon kiderült, aki valóban pályázni akar, naprakész információkat szeretne rendeletekről, aktuális mezőgazdasági kérdésekről, annak van hova, kihez fordulnia, annak ellenére, hogy kevés a magyar szakember az állami agrárhivatalokban. Aki viszont tisztségbe került, bármikor, bárki rendelkezésére áll.
Az RMDSZ-szervezte gazdafórum második állomása ma, szombaton délelőtt Kisjenőben volt.
Irházi János

Elbocsátanák a románul nem beszélő közalkalmazottakat
Elbocsátanák állásukból azokat a közalkalmazottakat, akik nem tudnak, vagy nem akarnak beszélni románul – egyebek mellett erről rendelkezik a munka törvénykönyvének módosítása, amelyet ma fogadott el a szenátus.
A törvénymódosítást tavaly novemberben Daniel Oajdea jászvásári – akkor még demokrata liberális párti (PDL), azóta függetlenné vált – képviselő kezdeményezte, aki szerint a Székelyföldön sok olyan közalkalmazott dolgozik, aki nem tud, vagy nem hajlandó románul szóba állni magyarul nem beszélő ügyfeleivel. A tervezet szerint elbocsátanák állásukból azokat a közalkalmazottakat, akikről – feljelentés nyomán – bebizonyosodik, hogy nem tudnak románul, munkáltatójuk ellen pedig büntetőeljárást indítanának.
A képviselő még novemberben úgy nyilatkozott: feljelentés alapján vizsgálnák meg a bepanaszolt közalkalmazottak román nyelvtudását. „Az indítványom szerint bárki bepanaszolhatná azt a közalkalmazottat, aki nem beszél románul. Az illetőnek ilyen esetben szóbeli vizsgán kellene bizonyítania nyelvtudását, és hogy kiküszöböljük a bundázást, a vizsga videofelvételéről a panaszos is másolatot kapna” – magyarázta a törvénymódosítás kezdeményezője.
Fekete Szabó András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti frakcióvezetője az MTI-nek azt mondta, hogy hétfőn több tucat törvénytervezet „ment át hallgatólagosan", vagyis érdemi vita és szavazás nélkül a szenátuson: a Oajdea-féle nyelvtörvény ezek egyike.
A kétkamarás román parlamentben a jogszabály-tervezeteket mindkét háznak el kell fogadnia, de mindig a második házé a döntés joga. Ha az első ház 45 napig nem tűzi napirendre a tervezetet, azt a határidő lejárta után automatikusan elfogadottnak minősítik. A munka törvénykönyve esetében a képviselőházé a döntés joga, tehát a Daniel Oajdea által kezdeményezett módosításról is csak a képviselőházban születik érdemi döntés. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője kifejezte meggyőződését, hogy ilyen diszkriminatív jogszabályt nem fogad el a román parlament.
Romániában a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait a közigazgatási törvény szabályozza. Ennek értelmében húszszázalékos lakosságarány felett bármely kisebbségnek joga van anyanyelvén intézni ügyeit az adott településen, de a törvény semmilyen büntetéssel nem sújtja azokat, akik megsértik ezt a jogot.
MTI. Erdély.ma

Diszkrimináció hallgatólagosan
Elbocsátanák állásukból azokat a közalkalmazottakat, akikről – feljelentés nyomán – bebizonyosodik, hogy nem tudnak vagy nem akarnak beszélni románul, munkáltatójuk ellen pedig büntetőeljárást indítanának – egyebek mellett erről rendelkezik a munka törvénykönyvének módosítása, amelyet tegnap fogadott el a szenátus.
A törvénymódosítást tavaly novemberben Daniel Oajdea jászvásári – akkor még DLP-s, azóta függetlenné vált – képviselő kezdeményezte, aki szerint a Székelyföldön sok olyan közalkalmazott dolgozik, aki nem tud vagy nem hajlandó románul szóba állni magyarul nem beszélő ügyfeleivel. A képviselő akkor úgy nyilatkozott: "Az indítványom szerint bárki bepanaszolhatná azt a közalkalmazottat, aki nem beszél románul. Az illetőnek ilyen esetben szóbeli vizsgán kellene bizonyítania nyelvtudását, és hogy kiküszöböljük a bundázást, a vizsga videofelvételéről a panaszos is másolatot kapna" – magyarázta a törvénymódosítás kezdeményezője.
Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője elmondta, tegnap több tucat törvénytervezet ment át hall­gatólagosan, vagyis érdemi vita és szavazás nélkül a szenátu­son, az Oajdea-féle nyelvtörvény ezek egyike. A jogszabály elfogadásáról a képviselőházban születik érdemi döntés, Fekete-Szabó András pedig kifejezte meggyőződését, hogy ilyen diszkriminatív jogszabályt nem fogad el a parlament. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Katonai rangjáról faggatják Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt
Katonai rangjának és előléptetésének tisztázására szólította fel Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt Boros Zoltán, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke.
Az elmúlt időszakban több tucat parlamenti képviselő és szenátor, miniszter, államtitkár, polgármester és újságíró kapott különböző katonai rangot. Az előléptetéseket még az áprilisban megbukott jobbközép Ungureanu-kormány védelmi minisztere, Gabriel Oprea hagyta jóvá, utódja, Corneliu Dobriţoiu pedig elrendelte a rendeletek jogosságának kivizsgálását.
A politikus-főtisztek listáján Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő és Crin Antonescu, a szenátus liberális elnöke századosi ranggal szerepel, de magasra „kúsztak” a katonai ranglétrán a magyar politikusok is. Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét tavaly a román hadsereg ezredesévé léptették elő, ugyanilyen katonai rangja van Cseke Attila és Verestóy Attila szenátornak, míg Antal István képviselő százados.
Sokan már a kommunizmusban megszerezték a főtiszti rangot: Markó Béla szenátor, volt RMDSZ-elnök és Frunda György szenátor 1980 óta, míg Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető 1982 óta hadnagyi rangban tartalékosa a román hadseregnek.
Az Evenimentul zilei napilap szerint az előléptetések gyakran soron kívül, bármiféle katonai érdem nélkül történtek az elmúlt 22 év során. Boros Zoltán, a román közszolgálati televízió magyar adásának volt főszerkesztője, az EMNT médiapolitikai bizottságának elnöke nyílt levelében azt firtatta Kelemen Hunortól, hogy miközben az Afganisztánban meggyilkolt katonák post mortem egyetlen fokozatot kapnak, az RMDSZ elnöke milyen különleges katonai cselekedetekkel érdemelte ki a több rangfokozatot átugró rendkívüli előléptetést.
„Milyen meggondolásból fogadtad el azt a helyzetet, hogy az RMDSZ elnöke egy román fegyveres testület tartalékos ezredese legyen, aki honvédelmi miniszternek van békében és háborúban alárendelve, és esetleges vétségeiért akár a katonai törvényszék elé is kerülhet?” – tudakolta Boros, érdeklődve afelől is: ki javasolta, hogy az RMDSZ-ből kit léptessenek elő?
Rostás Szabolcs

Tisztelt Kelemen Hunor ezredes úr!
Tisztelt Kelemen Hunor ezredes úr, Stimate domnule colonel Hunor Chelemen! Ezt a rosszízű, abszurd, transzközép avagy balkánközép játékot, a te kinevezésedet valamely eddig nem bevallott román fegyveres testület ezredesévé, csak akkor lehetne tisztán látni, ha nyilvánosságra hozod legalább a következőket:
1. Milyen különleges katonai cselekedetekkel érdemelted ki ezt a több rangfokozatot átugró rendkívüli előléptetést? Az Afganisztánban meggyilkolt katonák post mortem egyetlen fokozatot kapnak. Ők az életüket áldozták. Te, kedves Kelemen Hunor, mit áldoztál, ami többet ér egy ember életénél? Csak azt ne mondd, hogy semmit se tettél, semmit se ígértél, s csak hozott egy levelet a posta, hogy ezredes lett belőled.
2. Milyen meggondolásból fogadtad el azt a helyzetet, hogy az RMDSZ elnöke egy román fegyveres testület tartalékos ezredese legyen, aki a honvédelmi miniszternek vagy ki tudja melyik parancsnokságnak van békében és háborúban alárendelve és esetleges vétségeiért akár a katonai törvényszék elé is kerülhet?
3. 1989-ben a román hadsereg 235.000 aktív katonából állt, beleértve a tiszteket. 2007-re ez a szám 75.000-re csökkent. - 1989-ben volt 55.000 tiszt, - 1998-ban 36.500 tiszt, - 2003-ban 14.252 tiszt, - 2009-ben már csak 11.250 tiszt. Valaki kiszámította, hogy az utóbbi 20 évben minden napra 7 katonatiszt elbocsátása vagy tartalékba helyezése jutott. Miért volt mégis a ti szolgálatokra (tartalékosként a készenlétetekre) akkora szükség, hogy különleges előléptetésekben részesülhettetek és növelhettétek a tisztek számát?
4. Ki javasolta, hogy az RMDSZ-ből kit léptessenek elő? Markó Béla? Történhetett-e volna ez az ő tudta és beleegyezése nélkül?
Ha érdekel az erdélyi magyar közélet tisztasága, ha szeretnéd, hogy a valódi tevékenységed alapján ítéljenek meg az emberek, ezeket a kérdéseket tisztáznod kell. Válaszodat várva, jó egészséget kívánok!
Boros Zoltán
Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor lefokoztatná magát
Ezredesi rangja visszavonását kérte a védelmi minisztertől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, akit állítása szerint tavaly előzetes megkérdezése nélkül léptettek elő.
Mint arról beszámoltunk, az elmúlt időszakban több tucat parlamenti képviselő és szenátor, miniszter, államtitkár, polgármester és újságíró kapott különböző katonai rangot. Az előléptetéseket még az áprilisban megbukott jobbközép Ungureanu-kormány védelmi minisztere, a tárcavezetői posztot a Boc-kabinetben is betöltő Gabriel Oprea hagyta jóvá, utódja, Corneliu Dobriţoiu pedig elrendelte a rendeletek jogosságának kivizsgálását.
Kelemen Hunort tavaly – amikor művelődési miniszterként Opreával együtt tagja volt az Emil Boc vezette kormánynak – léptették elő a román hadsereg ezredesévé, ugyanilyen katonai rangja van 2008-tól Cseke Attila és Verestóy Attila szenátornak (2010), míg Antal István képviselő százados. (Velük ellentétben Markó Béla szenátor, volt RMDSZ-elnök, Frunda György szenátor és Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető a nyolcvanas években, egyetemi tanulmánya és hathónapos sorkatonai szolgálata elvégzése után kapott hadnagyi rangot).
Kelemen Hunor a Transindex hírportálnak úgy nyilatkozott, 1987-ben első éves egyetemistaként szerelt le, azóta nem volt semmiféle kapcsolata a katonasággal. Állítása szerint tavalyi előléptetésekor senki nem kérte ki a véleményét az ügyben, utólag értesítették az előléptetéséről, amivel nem foglalkozott. Az ügy kipattanása után, július 4-én írásban fordult a védelmi miniszterhez, hogy vonja vissza az általa nem igényelt ezredesi rangot, mivel nincs rá szüksége.
Kelemen önkéntes lefokozási kérelme minden bizonnyal összefüggésben áll Boros Zoltán, az EMNT médiapolitikai bizottsága elnökének hozzá intézett nyílt levelével is. A román közszolgálati televízió magyar adásának volt főszerkesztője azt firtatta az RMDSZ elnökétől, hogy miközben az Afganisztánban meggyilkolt katonák post mortem egyetlen fokozatot kapnak, a politikus milyen különleges katonai cselekedetekkel érdemelte ki a több rangfokozatot átugró rendkívüli előléptetést.
Krónika (Kolozsvár)

Erdélyi református egyházközségek sérelmei a két világháború között
Mindenfajta egyéb összejövetel megtartása továbbra is tiltásba, hivatalos engedélyezésbe ütközött. Így pl. a marosdécsei földművesek nevében Bíró Lajos esperes intéz hivatalos kérést annak érdekében, hogy a helybeli gazdák az EMGE égisze alatt működő és tevékenykedő gazdakört hozzanak létre, s az ótordai egyház is csak prefektúrai engedéllyel tarthatja meg presbiteri ülését. Íme, a hatósági engedély magyar fordítása: „Torda megyei Prefektúra. Szám: 3689/1938. február 20. 14 lej okmánybélyeg. 2 lej légierők bélyege. P.H. ENGEDÉLY. Mi, Torda megye Prefekturája hivatkozással az Ótordai ref. egyház kérésére, mely által engedélyt kér 1938. február 28-án Tordán sorra kerülő presbiteriumi gyűlés megtartására, a VI. Katonai Hadtest 1 sz. Rendelete alapján engedélyezzük, hogy az Ótordai ref. egyház presbiteriumi gyűlést tarthasson Tordán a dr. Ion Raţiu utcai református elemi iskolában 1938. február 28-án 9-13 óra között. Jelen engedély közöltetik igénylővel valamint a helybeli rendőrséggel, mely hivatva van intézkedéseket foganatosítani a rend és csend biztosítására. Prefektus. Aláírása. P.H., Alprefektus. Aláírása. Az Ó-tordai ref. egyháznak.”
Közben a marosújvári csendőrség nyújtott be feljelentést a helybeli református egyház ellen, mivel a nemzeti zászló a papilak fedélzetén lett kitűzve, és „kopott” állapotban van. A gyulafehérvári törvényszéki tárgyaláson hiába bizonygatta Bucsi Endre lelkész, valamint Szabó András védőügyvédje, hogy a rendőrhatóság tűzette a ház födélzetére, s hiába vitte magával bemutatás végett a még teljesen megfelelő zászlót, a bíróság 500 lej büntetéssel sújtotta az egyházat.
Mindezeknél tragikusabb helyzetről számolt be 1939. április 23-án Sükösd Sándor magyarózdi ref. lelkipásztor, kinek panaszlevelét engedtessék meg a maga teljességében leközölnöm:
„Nagytiszteletű Esperes Úr!
Különös ügyben és jelentéssel keresem fel Nagytiszteletű Esperes Urat, mely csak egy „»azt mondják«-on alapszik, de mégis jelentenem kell, mert komoly és brutális valóságon alapszik.
Arról van szó tudniillik, hogy a csekelaki és a m. bükkösi jegyzők, igen bizalmasan, mint magánemberek és barátaim figyelmeztettek, hogy Czintoson keresztül óvakodjak menni, mert kiszemelt vagyok én is a megverésre az ottani románok részéről! Kiszemelt áldozat Balogh Jenő istvánházi lelkész és a három Szász testvér, Ferenc, József és Dezső! A legelső volt, aki még figyelmeztetés előtt részesült a legbrutálisabb verésben: Benkő Zoltán csekelaki lelkész. Ő f. hó 18-án reggel, szekérrel Czintoson át igyekezve Ludasra, legalább ötven (50) nagy botütést kapott egy reá leső román embertől. De azt hiszem ő már jelentette is Nagytiszteletű Esperes Úrnak a vele történteket.
Nem tudom, volt-é fent nevezettnek valami nem helyeselhető ügye czintosi emberekkel, de azt tudom, hogy nekem nem volt. A legnagyobb tisztelettel köszöntem embereknek, valahányszor a községen átutaztam, több személyes jó emberem, ismerősöm van közöttük, akik nagy örömmel köszöntöttek minden találkozás alkalmával. Két templomuk újonnan építésére híveink között gyűjtést engedélyeztem, sőt híveim adakozásra buzdítottam, úgyhogy gyűjtőik nagy örömmel beszélték: román községben sehol sem kaptak oly nagy összeget, mint a mi református magyar községünkben.
És lám mégis feketelistára kerültem. Tartja magát a szó: papjaikat, vezetőiket kell lehetetleníteni, eltenni láb alól. Papjaikat legelsősorban!
És most nem utazhatom be egy hetipiacra, vasútállomásra, egy hivatalos megjelenésre, nem mozdulhatok ki községemből életveszedelem nélkül.
Van-é valaki, aki ez ellen védelmet tud nyújtani, aki ezt feljegyezze, meghallgassa? Keresztyén papokat agyonveréssel fenyegetnek, mert véletlenül magyar emberek azok a keresztyén papok?!
A mozgósítás óta egyszerű híveink közül többet inzultáltak, sőt vertek meg Czintoson. Most már fennebb vannak. Papjaikat akarják elvégezni.
Nem kicsiny jelentőségű ez az ügy. Fel akarnám hívni reá Főhatóságunk figyelmét. Bírjanak tudással arról, milyen nehéz helyzetben él papságunk s mily sötét jövő vár itt-ott reájuk, ha Főhatóságunk nem tesz lépéseket kellő helyen és eréllyel lelkészeinek személyes biztonsága érdekében.
Magyarózd, 1939. április 23-án. Alázatos szolgája, Sükösd Sándor ref. lelkész.”
A következő napon, április 24-én Balogh Jenő istvánházai ref. lelkész hitelesíti a fenti panaszok áradatát, amikor ezeket közli: „A mozgósítás óta a Czintoson való átmenetel veszedelemmel jár. Több fenyegető izenetet kaptam, de nem tulajdonítottam ezeknek komoly alapot. Húsvét másodnapján az úrvacsora osztásról hazajövet kövekkel fenyegettek meg, egy másik alkalommal a fejem elütésével, de ezek mind nem riasztottak meg. Miután azonban az elmúlt kedden Benkő Zoltán csekelaki kollégámat megverték s miután több czintosi hívem figyelmeztetett a komoly veszedelemre, kénytelen vagyok N. tiszteletednek jelenteni, hogy Czintosra egyelőre istentiszteletet tartani nem mehetek.”
Az alsó-felsődetrehemi református lelkészi hivataltól Jakab György lelkész veti papírra terjedelmes sérelmeit, s igényel jogorvoslást, vagy legalábbis tanácsot súlyos helyzete megoldása céljából. Az ortodox vallásra áttért helybeli állami iskola tanítója sorozatos, de alaptalan feljelentgetései alapján a helyi csendőrőrmester a lelkészt, gondnokot, híveket heteken keresztül zaklatta, magához hívatta, majd a lelkészt letartóztatta, Tordára vitte, de miután fogvatartása nem volt törvényes, a felsőbb parancsnokság szabadon bocsátotta. Ezekután bizonyos helybeli magyar személyeknél hazaárulás, izgatás, rémhírterjesztés címén házkutatást tartottak, természetesen eredménytelenül. Mindezek után folytatásként hadd idézzem a lelkész szavait: „Az istentiszteleteken kívül már a híveimmel érintkezni, őket látogatni sem szabad, mert az már izgatás. Feleségem miért járt szabályszerű útlevéllel Magyarországon, testvére Magyarországról miért járt nálam ugyancsak szabályszerű útlevéllel az 1937 évben, miért látogatott meg az 1938 évben egy németországi ev. lelkész? Ezek a tanító feljelentése alapján főbenjáró bűnök. Ma még súlyosabb kellemetlenség nélkül élünk, de ha, mitől Isten őrizzen, súlyosabb idők következnek, ki fog megvédeni a súlyosabb inzultusok ellen, az állami tanító izgatásai után. Eddig csak a telepesek ablakait törték be s inzultálták, megdobálták, a lelkész lovait verték meg úgy, hogy az egyik megvetett, a másiknak a fejét hasították el kapával…”
GYŐRFI DÉNES
FOLYTATÁS LAPUNK AUGUSZTUS 25-I SZÁMÁBÓL
Szabadság (Kolozsvár)

A szenátus elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet
A szenátus kedden többségi szavazattal elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben terjesztett a törvényhozás elé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két politikusa, Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső parlamenti képviselő. A „Székelyföld autonómia statútuma" című jogszabálytervezetet 2005. október 12-én a román képviselőházban 188-16 arányban leszavazták, ezután került a szenátusba. Itt három szakbizottsága 2009-ben véleményezte és jelentéseiben a tervezet elutasítását javasolta a plénumnak. 2009 december óta a törvénytervezet több mint tíz alkalommal szerepelt a szenátus plénumának napirendjén, mindig az utolsó helyen, ezért sosem került sor a megvitatására.
A sarkalatos törvénytervezet megkapta az RMDSZ jelen lévő öt szenátorának szavazatát, ketten tartózkodtak, 54-en pedig ellene voksoltak – tájékoztatta az MTI-t Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
A politikus hozzátette: a Székelyföld autonómiájáról nem volt érdemi vita a román szenátusban, hanem – a kormány és a szakbizottságok elutasító álláspontjának ismertetése után – a szavazásra bocsátott tervezetet ügydöntő házként a szenátus plénuma elutasította.
Az MTI kérdésére, hogy az RMDSZ szenátorai felszólaltak-e a tervezet vitájánál, a frakcióvezető azt mondta: nem volt értelme. Fekete-Szabó hozzáette, hogy 2005-ben sem az RMDSZ-frakció terjesztette be a tervezetet, hanem az Sógor és Garda egyéni törvénykezdeményezése volt.
„Mielőtt az ember ilyet egyáltalán megfogalmazna és benyújtana, ahhoz kell egy politikai akarat: itt sarkalatos törvényről van szó, ezt az RMDSZ egymaga nem tudja átvinni, ehhez koalíció, partneri viszony kell a többséggel, és persze olyan tervezetet kell benyújtani, ami elfogadható. Látjuk, a kisebbségi törvény is vajúdik, csak kilúgozott formában lenne hajlandó a többség elfogadni, annak pedig nincs értelme. Ugyanez érvényes az ilyen autonómiatörvényekre is" – magyarázta az RMDSZ frakcióvezetője. A „Székelyföld autonómia statútuma" című tervezet szerint a történelmi Székelyföld (a mai Hargita és Kovászna megye, valamint Maros megye egy része) területi autonómiával rendelkező, a román állam szuverenitását elismerő régióvá válna, amelyet egy közvetlenül választott önkormányzati tanács igazgatna. Az autonóm területen belül – közigazgatási ranggal – újraalakulnának a székely „székek" és hivatalos rangot kapna a magyar nyelv is.
A tervezetet érdemben is elemző szenátusi szakbizottságok közös jelentésükben leszögezik: a törvénytervezet tárgya (a területi autonómia) nem az európai, hanem a nemzeti jog hatálya alá esik, bár szerintük „a nemzetközi szervezetek sem szorgalmaznak államon belüli aszimmetrikus, egyedi struktúrákat, amelyek kizárólag etnikai alapon szerveződnek".
A jelentés a nemzetközi jogi keretre hivatkozik, megállapítja, hogy a Románia által ratifikált Kisebbségvédelmi Keretegyezmény nem biztosít kollektív jogokat a kisebbségeknek, ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy Székelyföld területi autonómiája hátrányos megkülönbözetést vezet be a többségi állampolgárokkal szemben. A szakbizottságok szerint a magyar nyelv regionális hivatalossá tétele sértené a román alkotmányt, ezért jelentésükben a törvénytervezet elutasítását javasolták. MTI
Erdély.ma

Vita nélkül leseperve (Székelyföldi autonómia)
A szenátus tegnap többségi szavazattal elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben terjesztett a törvényhozás elé az RMDSZ két politikusa, Sógor Csaba szenátor, jelenlegi európai parlamenti képviselő és Becsek-Garda Dezső akkori parlamenti képviselő. Az RMDSZ úgy véli, a székelyföldi területi autonómia törvénytervezetének elfogadtatásához továbbra sincs meg a kellő politikai akarat, továbbra is a párbeszéd útját javasolva. A tervezet egyik beterjesztője, Sógor Csaba szerint azonban a románságban még mindig nincs arra sem hajlandóság, hogy bár elvi vitát folytassanak le az autonómiáról. A Székelyföld autonómiastatútuma című jogszabálytervezetet 2005. október 12-én a képviselőházban 188–16 arányban leszavazták, ezután került a szenátusba. Itt három szakbizottsága 2009-ben véleményezte, és jelentéseiben a tervezet elutasítását javasolta a plénumnak. 2009 december óta a törvénytervezet több mint tíz alkalommal szerepelt a szenátus plénumának napirendjén, mindig az utolsó helyen, ezért sosem került sor a megvitatására. A sarkalatos törvénytervezet tegnapi szavazásán megkapta az RMDSZ jelen lévő öt szenátorának szavazatát, ketten tartózkodtak, 54-en pedig ellene voksoltak. Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője ismertette, a törvénytervezetről nem volt érdemi vita a szenátusban, hanem – a kormány és a szakbizottságok elutasító álláspontjának ismertetése után – a szavazásra bocsátott tervezetet ügydöntő házként a szenátus plénuma elutasította. Fekete-Szabó azt is elmondta, értelmetlen lett volna az RMDSZ szenátorainak felszólalni a tervezet vitájánál, hozzátéve, 2005-ben sem az RMDSZ-frakció terjesztette be a tervezetet, hanem az Sógor és Garda egyéni törvénykezdeményezése volt. „Mielőtt az ember ilyet egyáltalán megfogalmazna és benyújtana, ahhoz kell egy politikai akarat: itt sarkalatos törvényről van szó, ezt az RMDSZ egymaga nem tudja átvinni, ehhez koalíció, partneri viszony kell a többséggel, és persze olyan tervezetet kell benyújtani, ami elfogadható. Látjuk, a kisebbségi törvény is vajúdik, csak kilúgozott formában lenne hajlandó a többség elfogadni, annak pedig nincs értelme. Ugyanez érvényes az ilyen autonómiatörvényekre is” – magyarázta az RMDSZ frakcióvezetője. A Székelyföld autonómiastatútuma című tervezet szerint a történelmi Székelyföld területi autonómiával rendelkező, a román állam szuverenitását elismerő régióvá válna, amelyet egy közvetlenül választott önkormányzati tanács igazgatna. Az autonóm területen belül – közigazgatási ranggal – újraalakulnának a székely székek, és hivatalos rangot kapna a magyar nyelv is. A tervezetet érdemben is elemző szenátusi szakbizottságok közös jelentésükben leszögezik: a törvénytervezet tárgya (a területi autonómia) nem az európai, hanem a nemzeti jog hatálya alá esik, bár szerintük „a nemzetközi szervezetek sem szorgalmaznak államon belüli aszimmetrikus, egyedi struktúrákat, amelyek kizárólag etnikai alapon szerveződnek”. A jelentés a nemzetközi jogi keretre hivatkozik, megállapítja, hogy a Románia által ratifikált Kisebbségvédelmi Keretegyezmény nem biztosít kollektív jogokat a kisebbségeknek, ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy Székelyföld területi autonómiája hátrányos megkülönböztetést vezet be a többségi állampolgárokkal szemben. A szakbizottságok szerint a magyar nyelv regionális hivatalossá tétele sértené az alkotmányt, ugyanakkor az alaptörvény 3. cikkelye értelmében az országot közigazgatásilag csupán községek, városok és megyék alkothatják, autonóm régiók, székek vagy tartományok nem, ezért jelentésükben a törvénytervezet elutasítását javasolták. Az RMDSZ az egyetlen magyar politikai szervezet, amely programjában megjeleníti a területi autonómiát. Tudatában vagyunk, hogy ennek elérése egy folyamat kell hogy legyen, amelynek több állomása van: többek között a decentralizáció, a kulturális autonómia, a szubszidiaritás elvének érvényesítése – fogalmazta meg a szövetség álláspontját Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára rámutatott, a területi autonómiát csak a román politikummal való együttműködés, a többségi nemzettel folytatott párbeszéd útján lehet elérni. Véleménye szerint a román közösségeknek fel kell ismerniük azt, hogy az autonómia számukra is jólétet jelent: amikor ez bekövetkezik, akkor lesz megvalósítható a Székelyföld autonómiája is. Kovács a cél megvalósításáért szükséges valós cselekvés fontosságát is hangsúlyozta. „Az autonómiáért a legkönnyebb harcolni, a szövetség azonban valóban tesz azért, hogy ehhez közelebb kerüljünk. Mindennap meg lehet fogalmazni egy újabb és újabb közleményt, ezek azonban mit sem érnek a talán kevésbé látványos, de annál biztosabb, szilárdabb lépések nélkül” – fogalmazott a politikus. ,,A romániai magyaroknak ismét azzal kellett szembesülniük, hogy országuk vezetése nem vesz tudomást kívánalmaikról. A nemzeti kisebbségek önrendelkezésének számos jól működő formája létezik világszerte. Az általam beterjesztett törvénytervezet egy lehetséges megvalósítási formája az önrendelkezésnek, de pillanatnyilag még arra sincs hajlandóság, hogy elvi vitákat folytassunk a témáról” – nyilatkozta Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. „Az autonómia 1993 óta szerepel az RMDSZ programjában, és azóta igyekszünk a román kollégákat megszoktatni az ötlettel. Bukarestben és Brüsszelben egyaránt azzal foglalkozunk, hogy hangoztatjuk a kisebbségek önrendelkezésének fontosságát és hasznosságát, napirenden tartjuk a magyar emberek igényeit, ám e téren sok még a tennivalónk. A mai szavazás erről tanúskodott” – fogalmazott Sógor Csaba.
A Székely Nemzeti Tanács sajnálattal vette tudomásul, hogy a szenátus második alkalommal is érdemi vita nélkül utasította el Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét, az SZNT közleménye szerint ez többségi gőg megnyilvánulása egy olyan intézmény – a parlament – részéről, mely máshol a demokratikus viták, az érvek és ellenérvek ütköztetésének színtere, nem az erőfitogtatásé. „Ezzel a cselekedetükkel a román szenátorok csak azt bizonyítják, hogy nincsenek érdemi érveik, nyílt vitában nem tudnák megvédeni álláspontjukat” – véli az SZNT, mely szerint Románia az utóbbi időben számos tanújelét adta annak, hogy nem jogállam, hogy fittyet hány az európai normákra, vállalt kötelezettségeire. „Elvárjuk az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésétől, hogy ezt az elutasítást kezelje súlyához mérten, adjon rá megfelelő választ” – zárul a közlemény.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés és Toró szerint a "kis lépések" kudarcát jelzi a Székelyföld autonómiájának elutasítása
Az RMDSZ által képviselt "kis lépések" politikája is okolható azért, hogy a román parlament elutasította a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet - olvasható abban a közös állásfoglalásban, amelyet a román szenátus keddi döntése nyomán tett közzé szerdán Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.
A két politikus bizarr évfordulós „ajándéknak" nevezi, hogy húsz évvel a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása és a Szent Mihály-templomi eskütétel után, Románia szenátusa érdemi vita nélkül söpörte le az asztalról a Székelyföld autonómiáját célzó törvénytervezetet. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 1992-ben programnyilatkozatot fogalmazott meg a nemzeti kérdésről, amelyben kimondta, hogy az etnikai, vallási közösségek sok évszázados autonómia-hagyományát folytatva a belső önrendelkezés útján akarja a magyar közösség egyenjogúságát kivívni. Erre október 25-én az RMDSZ akkori képviselői és szenátorai ünnepélyes esküt tettek Kolozsváron.
Tőkés László és Toró T. Tibor azt állítják, nem volt meglepő a szenátusi döntés, ugyanakkor ismételten bebizonyosodott számukra, hogy a magyarság parlamenti érdekképviseletére az autonómia ügyében nem lehet számítani. Szerintük sokatmondó, hogy Fekete-Szabó András RMDSZ-es szenátusi frakcióvezető szükségesnek tartotta, hogy a sajtóban elhatárolódjon a törvényt benyújtó RMDSZ-es képviselőtársaitól.
"Az elmúlt két évtized során szomorúan kellett megtapasztalnunk, hogy a területi autonómiát Bukarestben a tizenhat éven át hatalmon lévő tulipános szervezetben csak a hivatalos fősodor ellenében, saját szenátoraink és képviselőink neheztelése közepette lehetett képviselni. Ez alkalommal is jelzésértékűnek kell tartanunk, hogy a keddi szenátusi plenáris ülésen jelen lévő öt magyar szenátor némán asszisztált az autonómia ügye, illetve közösségi jogaink megcsúfolásához" - olvasható az EMNT és EMNP elnökének állásfoglalásában.
Hozzáteszik: egy szavuk sem lehetne, ha az RMDSZ által képviselt „apró lépések” alternatívája eredményre vezetett volna, ám szerintük a tények erre rácáfolnak. "Ott tartunk, hogy a jelentős nemzetközi nyomás eredményeképpen visszaszerzett egyházi és közösségi tulajdonaink elvesztése fenyeget bennünket, miközben a hosszú évek óta nyúzott kisebbségi törvényből az RMDSZ volt (és leendő?) koalíciós partnerei éppen a kulturális autonómiát akarják kilúgozni. Húsz évvel ezelőtt, a kolozsvári Szent Mihály templomban nem erről szólt az eskü…" - zárul Tőkés László és Toró T. Tibor állásfoglalása.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kedden úgy nyilatkozott: az RMDSZ az egyedüli romániai magyar politikai szervezet, amelynek programjában szerepel a területi autonómia. Kovács szerint a területi autonómiát többlépcsős folyamatként lehet megteremteni, így a decentralizációnak, a kulturális autonómiának és a szubszidiaritás elvének kell előbb érvényesülnie. Úgy vélekedett, hogy a területi autonómiát csak a román politikával való együttműködés, a többségi nemzettel folytatott párbeszéd útján lehet elérni.
A román szenátus kedden többségi szavazattal elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben terjesztett a törvényhozás elé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két politikusa, Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső parlamenti képviselő.
MTI

Autonómiaügy: érdemi vitát hiányol az SZNT, árulásról beszél az MPP
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az Európa Tanács parlamenti közgyűlésétől azt várja, hogy kezelje súlyához mérten, és adjon megfelelő választ Romániának amiatt, hogy a szenátus kedden érdemi vita nélkül utasította el a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet.
Az SZNT keddi közleményében megállapítja: egy jogállamban minimális elvárás, hogy egy közel negyedmillió állampolgár által támogatott tervezetet megvitassanak, és ne söpörjék le az asztalról „többségi gőggel”.
Emlékeztetnek arra, hogy Románia az Európa Tanácsba való felvételekor kötelezettséget vállalt az 1201-es ajánlás betartására, amelynek 11. cikkelye értelmében „azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel vagy különleges státusszal rendelkezzenek”.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tegnapi közleményében megjegyzi: „bebizonyosodott, hogy parlamenti érdekképviseletünkre az autonómia ügyében nem számíthatunk. Erre nézve igen sokatmondó, hogy Fekete-Szabó András RMDSZ-es szenátusi frakcióvezető még most is szükségesnek tartotta a törvényt benyújtó – amúgy szintén RMDSZ-es – képviselőtársaitól a sajtóban elhatárolódni.”
A Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete tegnap nemzetárulásnak nevezte, hogy az RMDSZ szenátorai nem szólaltak fel a felsőház keddi ülésén, amikor vita nélkül lesöpörték a Székelyföld autonómiatervezetét. Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke tegnap elmondta, jogállamban demokratikus vita nélkül nem lehet ilyen kérdésben dönteni. „Ott ült öt RMDSZ-es szenátor, és nem szóltak semmit a székelyföldi autonómiáért, holott négy évvel ezelőtt az autonómiával kampányoltak” – mutatott rá MPP-s politikus.
Bíró Blanka.
Krónika (Kolozsvár)

Elutasított autonómiatervezet: bizarr ajándék
Megszokhattuk, hogy több százezer aláírással nyomatékosított jogos kéréseinket – csak azért, mert magyarok vagyunk – figyelembe sem veszik a többségi politikusok, ezért nem érte meglepetésként a magyar közösséget, hogy a szenátus húsz évvel a Kolozsvári Nyilatkozat és a Szent Mihály-templomi eskütétel után, mintegy bizarr évfordulós „ajándék” gyanánt szinte teljes egyhangúsággal söpörte le az asztalról a Székelyföld autonómiáját célzó törvénytervezetet – áll a Tőkés László EMNT-elnök és Toró T. Tibor EMNP-elnök által kiadott tegnapi nyilatkozatban.
Az aláírók úgy vélik „parlamenti érdekképviseletünkre az autonómia ügyében nem számíthatunk”, erre bizonyíték, hogy Fekete-Szabó András RMDSZ-es szenátusi frakcióvezető elhatárolódott a törvénytervezetet benyújtó képviselőtársaitól. „Egyébként is az elmúlt két évtized során szomorúan kellett megtapasztalnunk, hogy a területi autonómiát Bukarestben a tizenhat éven át hatalmon lévő tulipános szervezetben csak a hivatalos fősodor ellenében, saját szenátoraink és képviselőink neheztelése közepette lehetett képviselni. Ez alkalommal is jelzésértékűnek kell tartanunk, hogy a keddi szenátusi plenáris ülésen jelen lévő öt magyar szenátor némán asszisztált az autonómia ügye, illetve közösségi jogaink megcsúfolásához” – áll a nyilatkozatban, melyben elítélik a „kis lépések politikáját”, mivel az nem vezetett eredményre, sőt, „most ott tartunk, hogy a jelentős nemzetközi nyomás eredményeképpen visszaszerzett egyházi és közösségi tulajdonaink elvesztése fenyeget bennünket, miközben a hosszú évek óta nyúzott kisebbségi törvényből az RMDSZ volt (és leendő?) koalíciós partnerei éppen a kulturális autonómiát akarják kilúgozni.” „Húsz évvel ezelőtt, a kolozsvári Szent Mihály-templomban nem erről szólt az eskü…” – zárul a nyilatkozat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)