Krassovár plébánosa mellé, aki három gyülekezetben látja el a szolgálatokat /Krassovár, Krassóalmás és Nermed/ – szeptember elsejétől Patasan Gheorghe krassócsörgői fiatal pap személyében káplánt neveztek ki. Egyesek szerint Krassováron kereken száz esztendeje nem volt segédlelkész, mások szerint “csak” 65 esztendeje. /Makay Botond: Száz éve nem volt káplánja az itteni papnak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

Gheorghe Dobre közlekedési miniszternek halaszthatatlan dolga akadt, így nem jött létre a tervezett találkozó a tárcavezető és az észak-erdélyi autópályát építő amerikai Bechtel cég képviselői között – jelentette be Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke. A találkozón egyeztettek volna az autópálya ügyében. A D.A. Szövetség társelnöke kijelentette: ebben az évben a kormány 213 millió eurót utal át az amerikai érdekeltségű multinacionális vállalatnak. – Ehhez hozzáadódik a 100 millió eurós kölcsön, amelyet nemrég kaptak meg – tette hozzá. Boc sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy szeptember 1-jei hatállyal az amerikai cég több mint 500 munkást bocsát el. Mint ismeretes, a Bechtel képviselői nem kapták meg a munkálatok folytatásához szükséges összegeket, mivel a kormány nem hajlandó folyósítani a birtokában levő összegeket addig, amíg a felek nem tárgyalják újra a szerződést. /(k. o.): Dobre nem ért rá találkozni a Bechtelesekkel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Négy nagy-romániás szenátor a magyar igazolvánnyal rendelkező miniszterek lemondását követelte. A kezdeményezők között volt Gheorghe Funar is. Szerintük az RMDSZ-es minisztereket azért kell leváltani, mert a magyar igazolvány – amelyet feltételeznek, hogy a tárcavezetők kiváltottak – azonos a magyarországi személyazonossági igazolvánnyal. Funarék örökre megszabadulnának a magyar miniszterektől, hiszen azt is kérték a beadványban, hogy a román kormányba soha ne fogadjanak be olyan személyt, akik kérték és megkapták a szóban forgó iratot. /Funar Bukarestben is egykori formáját hozza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Dr. Becsek-Garda Dezső parlamenti képviselő újabb kérdéseket intézett Vasile Blaga mezőgazdasági, illetve Gheorghe Flutur erdészeti és környezetvédelmi miniszterhez. Hiába szavazták meg a törvényt, nem valószínű, hogy megtörténhet az egykori birtokok, erdős területek és ingatlanok teljes visszaadása – figyelmeztetett. A törvény végrehajtását szabályozó módszertan egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmaz. Flutur miniszterhez fordulva szóvá tette, hogy az állami erdészeti hivatalok 15 esztendeje rejtegetik az 1946-ban kezelésükbe vett erdős területek kimutatásait. S hiába hivatkoznak rájuk a tulajdonosok, akik e dokumentumok másolataira bukkannak, sem a helyi bizottságok, sem az erdészeti hivatalok nem törődnek velük. /Bajna György: Meddig tart a hivatalok packázása? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

A román hírszerző szolgálatok tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság szeptember 21-én meghívást intézett Radu Timoftéhoz, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójához, akit a testület Gheorghe Onisoru, a Szekuritáté Arhívumát Átvilágító Országos Testület elnökének kijelentései kapcsán hallgatna meg. Onisoru egy országos napilapban megjelent interjúban kijelentette, hogy nagyon sok információ eltűnt, bizonyos iratokat megsemmisítettek, másokkal üzleteltek. “Bizonyos dokumentumokat RHSZ-tisztek semmisítettek meg, erről még jegyzőkönyvek is vannak” – mondta az átvilágító testület elnöke. A lap szerint Onisoru azt is elmondta, hogy az SRI rendelkezik bizonyos dokumentumok megsemmisítésével kapcsolatos jegyzőkönyvekkel. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

György Ervin Kovászna megyei prefektus Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter támogatását kéri a visszaszolgáltatásra váró erdőkben folyó illegális favágások megállításához. “Tájékoztatjuk, hogy Kovászna megyei települések polgármesterei jelezték: illegális favágás és erdőkitermelés folyik olyan területeken, amelyeket a 247/2005-ös törvény alapján visszaszolgáltatnak”, áll átiratában. Kiss József, Zágon község polgármestere azt nyilatkozta, hogy a Zágon-Papolc medencében a visszaszolgáltatásra váró erdők 40 százalékát kivágták. A zágoni polgármester azt is elmondta, hogy az erdőirtás másfél hónappal ezelőtt kezdődött, amikor megjelent az új visszaszolgáltatási törvény. Hozzátette: nem csupán a magáncégek vágják az erdőt, hanem a Kovászna Megyei Erdőgazdálkodási Hivatal dolgozói is. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

Heves vitába torkollott a szenátusban szeptember 29-én a kisebbségi törvénytervezet általános vitája. Az ellenzék, a szociáldemokraták részéről felszólaltak Ion Iliescu és Adrian Paunescu, továbbá a nagy-romániás Gheorghe Funar, akik támadták a törvénytervezetet. Paunescu visszaküldte a magyarságot Ázsia végébe, Funar pedig azt állította, a jogszabály hatálybalépése meggátolja majd Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozását. Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke erre megjegyezte: csodálkozik, hogy bánsági származása ellenére Funar „ennyire primitív tud lenni”. Ion Iliescu, a szociáldemokraták szenátusi frakcióvezetője szintén a jogszabálytervezet ellen emelt szót, hangsúlyozva, Románia az egyetlen európai állam, amely ennyi kedvezményt biztosít a kisebbségeknek. Majd azt javasolta, töröljék a kulturális autonómiát célzó fejezetet. Markó Béla emlékeztette a volt államfőt, hogy a közigazgatási törvény módosítására – amely a kisebbségek számára kedvező jogokat biztosított – 2000-ben került sor, amikor a Szociáldemokrata Párt hatalmon volt. „Ha valóban decentralizációt akarunk, nagyobb teret kell biztosítanunk önkormányzatainknak, el kell fogadnunk az autonómiatanácsokat, a kulturális és nyelvi másságot” – hangsúlyozta Markó. A Krónika kérdésére Markó kifejtette, Iliescu, az exállamfő ismét a kilencvenes években használt érveivel állt elő. „Szeparatizmusról, párhuzamos intézményekről beszélt, éppen csak a szegregáció szót nem használta, de egyebet mindent, amit korábban is szokott a kisebbségi kérdésben” – minősítette Iliescu szavait Markó. /Bálint B. Eszter: Adrian Paunescu „tanácsa”: vissza a magyarokkal Ázsiába. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

Újabb kisebbségellenes megnyilvánulások helyszíne volt október 5-én a román felsőház, ahol a szenátorok ezúttal a holokauszt tagadását tiltó jogszabálytervezet szövegén kaptak hajba. A dokumentum a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) honatyáinak ellenszavazatai miatt nem kapott elegendő voksot, viszont a kormánypártok részéről megfogalmazódott: egyáltalán nem tenne jót Románia imázsának, ha éppen a zsidó újév küszöbén utasítanák vissza a fasiszta, xenofób és rasszista szervezetek, jelképek, valamint a háborús bűnösök kultuszát tiltó törvénytervezetet. A jogszabály ellen tette voksolt Razvan Theodorescu szociáldemokrata szenátor is, holott a törvényt éppen az a Nastase-kabinet dolgozta ki annak idején, amelynek művelődésügyi miniszterként éppenséggel ő is tagja volt. Gheorghe Funar PRM-s szenátor többek között azzal érvelt a plénum előtt mondott beszédében, hogy a holokauszttörvény elfogadása esetén az RMDSZ valamennyi képviselőjét börtönbe kellene zárni, mivel a „háborús bűnösnek nyilvánított” Wass Albert kultuszát éltetik. Sőt egy adott pillanatban az ellenzéki és kormánypárti szenátorok felváltva vádolták egymást rasszizmussal. Heves ellenkezést váltott ki a PSD-s Ion Solcanu javaslata is, amelyben cikkelyenkénti voksolást kért a felsőháztól. A törvénytervezetet végül cikkelyenként sikerült megszavazni, a végszavazást azonban október 6-ra halasztotta a felsőház. /R. Sz.: Rasszizmussal vádolták egymást a szenátorok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

Radu Stroe, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző bizottság elnöke Radu Timofte RHSZ-igazgató október 5-i meghallgatása után kijelentette, a hírszerző szolgálat egyetlen, a Szekuritáté irattárából származó iratot sem semmisített meg, ahogy azt Gheorghe Onisoru, az Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság elnöke állította. Radu Stroe kifejtette, az egykori Szekuritáté 300-400 ezer dokumentumot semmisített meg 1989-ig, a forradalom után pedig, amíg az RHSZ átvette az irattárat, több mint 100.000 dokumentumot semmisítettek meg – olvasható a jelentésben. /Az RHSZ nem ismeri el a dossziék megsemmisítését. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

Folytatódott a kisebbségi törvény vitája a szenátusban. Iliescu volt államelnök felszólalásában a nemzeti kisebbségek jogállására vonatkozó passzusokat kifogásolta. Szerinte a kulturális autonómia eltávolítaná a kisebbséget a többségtől, párhuzamos kultúrákat hozna létre, és nehezítené az integráció folyamatát. Gheorghe Funar NRP-szenátor az RMDSZ-t azzal vádolja, hogy a törvény miatt megzsarolta koalíciós partnereit. Kolozsvár expolgármestere úgy látja, az RMDSZ azért ment bele a házelnökök leváltásába, hogy a kisebbségi törvény megszavazását várja el cserébe. Funar szerint a törvény csak ,,előkészíti a terepet a Székelyföld autonómiájához”. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

Valamivel higgadtabb hangulatban zajlott október 6-án a kisebbségi törvénytervezet általános vitája a szenátusban. Eckstein-Kovács Péter szenátor felszólalásában elmondta, a kisebbségi törvény elfogadásáról még 2003-ban egyezség született az akkor kormányon lévő SZDP-vel. Furcsa módon e párt honatyái most lelkesen tapsolnak Gheorghe Funar ama kijelentésének, miszerint a kisebbségi törvény xenofób, románellenes jogszabály, melynek célja a Magyar Autonóm Tartomány visszaállítása, s mely veszélyezteti Románia integrációját, területi egységét, ráadásul feléleszti az etnikai feszültségeket. Eckstein kérte a magyarság államalkotó nemzetként való meghatározását. Razvan Teodorescu SZDP-szenátor csalódottságát fejezte ki a jogszabály ,,primitív volta” miatt, és javasolta az egyik cikkelyben szereplő nemzeti szimbólumok használata kifejezés kisebbségi szimbólumokra való cseréjét. Verginia Vetinas, a Nagy-Románia Párt szenátora alkotmányellenesnek, Romániára és a román nemzetre nézve sértőnek nevezte a törvénytervezet. Verestóy Attila azt hangsúlyozta, hogy a harmonikus együttéléshez elengedhetetlen a kulturális autonómia. Antonie Iorgovan SZDP-szenátor arra emlékeztetett, hogy a ’90-es években, az alkotmányozó nemzetgyűlés idején az RMDSZ már előállt ezzel a javaslatával, akkor elutasították, most sem tartják elfogadhatónak. /(s): Véget ért az általános vita. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Szőkefalva lakossága vissza akarja szerezni a település önazonosságát, ezért kezdeményezte az önálló faluvá való visszaalakulására vonatkozó törvénytervezetet. Szőkefalvához hasonlóan önálló akart lenni a Nyárádkarácsonhoz tartozó Csiba, Folyfalva és Káposztásszentmiklós is. Egyik törvénykezdeményezés sem kapta meg a jóváhagyáshoz elegendő szavazatszámot csütörtökön a szenátusban. Az 1356 lakost számláló Szőkefalva falu önállóságát 1968-ban felszámolták, jelenleg csupán Vámosgálfalva község egyik utcája. Van elemi iskolája, vegyes, magyar–román óvodája, kultúrotthona, családorvosi rendelője és négy különböző temploma. Jelenleg tábla jelzi Szőkefalvát, bár törvénytelenül tették ki, de a turistaáradat miatt muszáj volt. Ugyanis Szőkefalvára a Mária-jelenés miatt számos hívő érkezett, akik nem tudtak eligazodni. A Nagy-Románia Párt (PRM) szenátusi frakciója arra hivatkozva, hogy a magyar települések számának gyarapításáról van szó, kijelentették, hogy nem szavazzák meg a tervezetet. Ezután a szőkefalvi ortodox egyház képviselője levélben közölte mind a Nagy-Románia Párt, mind a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátoraival, hogy a településen 485 görögkeleti hívő él, és a törvénykezdeményezés egyáltalán nem a magyar falvak számának gyarapítására irányul. A végső szavazáson, a szenátusban nagy botrány kerekedett az ügyből. Gheorghe Funar PRM-szenátor egyszerűen hamisítványnak titulálta a Gabor Cornel görögkeleti pap által aláírt levelet. /Antalfi Imola: Szőkefalva – egy 1356 lakosú utca. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

A kolozsvári törvényszék döntése szerint Emil Boc polgármesternek kötelessége közölni Gheorghe Funar szenátorral bukaresti kiszállásainak számát és célját. Funar volt polgármester még márciusban felszólította utódját: számoljon be, milyen gyakran jár Bukarestbe és miért. Emil Boc polgármester megfellebbezheti a törvényszéki döntést. /Boc köteles elszámolni Funar előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Elfogadta a kisebbségi törvénytervezet első három cikkelyét a szenátus, közöttük azt is, amely kimondja, hogy a romániai kisebbségek államalkotó tényezők. Eckstein–Kovács Péter szenátor elmondta, hogy az RMDSZ csak az első csatát nyerte meg, a háború végéig még sok van. A cikkelyenkénti vita első napján a 230 módosító indítványt benyújtó Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor fenntartotta az összes javaslatát, és érvelt is mellettük. Emiatt elhúzódhat a törvény megvitatása. /Államalkotó tényezők vagyunk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Október 11-én a képviselőházban Kerekes Károly RMDSZ képviselő arról beszélt, hogy az RMDSZ három törvénykezdeményezése a Ceausescu-rezsim által megszüntetett községek újraalakulását szorgalmazták. Maros megyei, többségükben magyarok lakta településekről van szó, amelyeket 1968-ban szüntettek meg. Az egyik a Nyárád-gálfalvához tartozó Nyárádszentlászló, a másik a Vámosgálfalvához tartozó Szőkefalva, a harmadik a Nyárád-karácsonhoz tartozó Csiba, Folyfalva és Nyárádszentmiklós. A képviselőház elfogadta, a szenátus „botrányos módon” elutasította a kezdeményezést. A nagy-romániás Gheorghe Funar azzal érvelt, hogy „nem akarja szaporítani a magyar falvak számát”, holott Szőkefalván 485 román él, ortodox templom, román óvoda-iskola létezik, és a helyi ortodox pap is felháborodott a nagy- romániás indok hallatán. Ezután az ortodox egyházat hamisítással vádolta meg a PRM. A végső szavazáson a volt kormánypárt, a PSD a nagy-romániásokkal szavazott. Kerekes Károly szerint a PSD-t külföldön demokratikus pártként ismerik, azonban a szenátusban kimutatott magyarellenessége az ellenkezőjét bizonyítja. Kerekes a nemzetközi fórumok tudomására kívánja hozni, hogy a PSD a diktatúra visszaéléseit javítani óhajtó kezdeményezések során a sovén- nacionalista PRM-vel szövetkezik. /(mózes): Kerekes Károly magyarellenességgel vádolja a PSD-t. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

Az olasz kollektív munkaszerződés alapján fogják fizetni a hivatalosan ott dolgozó romániai munkásokat. Erről Rómában írt alá szerződést Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter október 12-én. A román kormány adatai szerint Olaszországban 250 ezer román állampolgár vállal hivatalosan munkát. /Román–olasz szerződés a munkások jogairól. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

A felsőház elfogadta a romániai magyar nemzeti közösség is államalkotó tényező Az RMDSZ tájékoztatása szerint végeláthatatlan huzavona előzte meg a kisebbségi törvénytervezet cikkelyenkénti vitáját. Az előző napon Gheorghe Funar a Nagy Románia Párt (PRM) szenátora azt javasolta: ismét a jogi bizottságban kerüljön napirendre a kérdés, ahol el kellett eldönteni, hogy a jogszabály-tervezet vitája maradjon-e a szenátus napirendjén, avagy kerüljön át a képviselőházba. A bizottság úgy döntött, hogy a tervezet a szenátusban maradjon napirenden. Ion Iliescu szenátor – volt államfő – továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy ha kikerül a tervezetből az autonómiára vonatkozó, szerinte „legnagyobb veszélyt” jelentő, az autonómiára vonatkozó fejezet, akkor nem lesznek kifogásai a jogszabállyal kapcsolatban. /A szenátusban az RMDSZ az első csatát megnyerte. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter bejelentette, a tesztek megerősítették, hogy a Romániában azonosított madárinfluenza-vírus ugyanabból a H5N1-es törzsből származik, mint a Törökországban azonosított vírus. Eddig nem regisztráltak egyetlen emberi vagy madárinfluenza-esetet sem. 1,5 millióról 2 millióra növelték az influenza-ellenes oltások számát, amelyeket ingyen osztanak szét a veszélyeztetett lakosság körében. /Kétmillió ingyenes oltás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

Felgyorsul a szenátusban a kisebbségi törvénytervezet vitája azzal, hogy Gheorghe Funar visszavonta több mint 170 módosító indítványát. A „nagyvonalú” gesztus célja: jusson idő még az október 24-re tervezett végső szavazás előtt a jogszabály kulturális autonómia című fejezetének a módosítására. A nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény szenátusi elfogadásához legkevesebb 69 szavazat kell. A koalíció azonban maximum 71 szenátort tudna felsorakoztatni, ha minden demokrata, liberális, konzervatív és RMDSZ-es honatya részt venne a tervezet végső szavazásán. Azok is, akik jelenleg Brüsszelben, vagy a világ más pontjain tartózkodnak. Ez szinte kizárt, ezért minden esély megvan arra, hogy a kisebbségi törvény az ellenzék kedve szerint alakuljon a szenátusban, és ebben a formában kerüljön a döntéshozó képviselőház asztalára, amelynek nem áll már módjában visszaváltoztatni a szenátus módosításait. Az egyetlen lehetőség tehát arra, hogy a tervezet viszonylag érintetlenül kerüljön a képviselőházba. Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: Gheorghe Funar szinte minden cikkelyhez javasolt módosítást, kérte a cikkelyek legalább háromnegyedének – közöttük a legártalmatlanabbaknak is – a törlését. A szenátus megszavazta az etnikai diszkrimináció büntetésére vonatkozó szakaszt. Eszerint minden etnikai alapon történő diszkrimináció, vagy erre való bujtogatás büntethető. A szenátus jóváhagyta azt a szakaszt is, miszerint a nyelv, a kultúra és a vallás a nemzetiség önazonosságának alapelemei. A hatóságok kötelesek arra, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő problémák megoldásakor vegyék figyelembe az illető kisebbségek képviselőinek akaratát. /Sz. K.: Mára várható a kulturális autonómia vitája. Megelégelte az időhúzást az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Brassóban nem akarnak fizetni a bécsi döntés kárvallottjainak. Több mint száz Brassó megyei magyar személy a helyi nyugdíjpénztárnál az őket megillető kárpótlást igényelték a 2000. évi 189-es törvény alapján. Bukaresti utasítások szerint azonban az 1940-es bécsi döntés kárvallottjai csupán Észak-Erdélyben jogosultak kárpótlásra. A diszkriminatív eljárás érintettjei tárgyi bizonyítékokkal is rendelkeztek, ezért a Brassó megyei RMDSZ-szervezet hivatalosan javasolta a helyi Nyugdíjpénztár vezetőségének, hogy hagyja jóvá a kárpótlást. Nádudvary György jogász szerint a törvény nem tesz megkülönböztetést az Észak-Erdélyből elmenekült román és a Dél-Erdélyből elmenekült magyar kárvallottak között. Kovács Attila parlamenti képviselő, Brassó megyei RMDSZ-elnök a parlamentben is interpellált az ügyben. Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter az interpellációra adott válaszában azt hangsúlyozza, hogy az esetleges félreértelmezések elkerülésére a törvény módosítására van szükség. /Bartha Réka: Etnikai megkülönböztetés? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet október 20-i vitáján rendkívül éles vita alakult ki a kisebbségek nemzeti szimbólumainak szabad használatáról. Gheorghe Funar három, Viorica Moisuc egy módosító indítvánnyal igyekezett a cikkelyt tartalmától megfosztani. Markó Attila a kormány nevében leszögezte, hogy a cikkelyt a gyakorlatban tulajdonképpen már évek óta alkalmazzák. A vita hevesebbé vált a nemzeti identitás megőrzésére vonatkozó fejezet tárgyalásakor. A 16-os paragrafushoz Viorica Maisuc, nagy-romániás szenátor módosító indítványt fűzött a Székelyföldön élő románok kisebbségként való elismerésével kapcsolatban. Frunda György megoldásként azt javasolta, hogy azokon a helyeken, ahol a románság kisebbségben él a közigazgatási intézményekben valóban jussanak megfelelő képviselethez, de ezt a szabályozást a helyi adminisztrációra vonatkozó törvénybe vigyék be. Teodor Melescanu, osztva Frunda szenátor véleményét, leszögezte, nem lehet Romániában román kisebbségről beszélni. Délután már a szenátus határozatképtelen volt. /Béres Katalin: Éles viták a kisebbségi törvényről. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A Konzervatív Párt (KP) támogatta a nagy-romániások Románia földrajzának és történelmének továbbra is román nyelven történő oktatására, illetve a székelyföldi románok jogköveteléseire vonatkozó módosító indítványait. Eckstein-Kovács Péter szenátor nyilatkozott: az RMDSZ kérni fogja, hogy a koalíció tárgyalja újra a konzervatívok magatartását, elfogadhatatlan és nevetséges helyzet, hogy az egyik koalíciós partner a nagy-romániásokkal szövetkezzen az RMDSZ ellen. /Sz. K.: Kisebbségi törvénytervezet: a nagy-romániás módosításokat támogatta a KP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar súlyos magyarellenes kijelentései miatt a marosvásárhelyi Pro Europa Liga panaszt tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. Korábban a négy kormánypárt is elítélte Tudornak a kisebbségi törvénytervezet szenátusi vitáján elhangzott beszédét. Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 27-én Habsburg Ottóval folytatott bukaresti megbeszélésén kérte, hogy az európai fórumokon is figyeljenek fel a romániai nacionalista kirohanásokra. /Össztűzben a nacionalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei elnöke azt nyilatkozta: kérni fogja pártja képviselőházi frakciójának tagjait, hogy ne szavazzák meg a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet a jelenlegi formában. Baciu szerint a kisebbségi törvény elfogadása az RMDSZ által javasolt formában súlyos következményekkel jár majd a Kovászna és Hargita megyei román közösségre nézve. Szerinte az RMDSZ a kollektív jogokat és a kulturális autonómiát akarja bevezetni a jogrendbe. Úgy véli: a kisebbségi törvény elfogadása még jobban elmélyítené a diszkriminációt, „amelynek a Kovászna megyei románok amúgy is ki vannak téve”. Elfogadhatatlan, hogy bizonyos köztisztségek betöltésére a magyar nyelv ismeretét kívánják követelménnyé tenni. Ezzel egy időben a Konzervatív Párt (KP) egyetértésre, az összhang megteremtésére szólította fel a Maros, Hargita és Kovászna megyei román pártokat. Dan Voiculescu pártelnök kijelentette: csak az RMDSZ példáját követve lehet elérni a többségében magyarlakta településeken élő románok érdekeinek az összehangolását. Voiculescu az elmúlt hetekben az egyik legfőbb ellenzője és gáncsolója volt a kisebbségi törvénytervezetnek. /Demokrata hangulatkeltés a kisebbségi törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

Az Országos Bányász-szakszervezeti Szövetség (CNM) azt kérte, hogy biztosítsanak vonatot a bányászoknak, akik részt kívánnak venni a november 25-re tervezett bukaresti tiltakozó nagygyűlésen. Gheorghe Dobre szállításügyi miniszter közölte, nem hagyják jóvá a bányászati szakszervezetek kérését, mivel a főpolgármesteri hivatal nem engedélyezte a bányászok tüntetését. /Bányásztüntetés előtt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./

A Kézfogások 11. ünnepi találkozója alkalmából november 22-én Aradon a városháza nagytermében tartották meg a két testvértelepülés önkormányzatainak közös ülését. A résztvevőket Gheorghe Falca aradi és dr. Perjési Klára gyulai polgármesterek köszöntötték. A tanácsosok közös bizottsági megbeszéléseken folytatták a munkát. A gazdasági, urbanizációs, kulturális-szociális szakbizottságok megosztották egymással tapasztalataikat, közös programokról, célokról beszélgettek. /(irházi): Arad–Gyula közös tanácsülés. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

A kisebbségi törvény halogatásában a román politikusok az erdélyi magyarságon belüli viszályt is kihasználják. Ágoston Hugó, a lap főszerkesztője szerint Szász Jenő és Gheorghe Funar meg társai úgy találkoznak a politikai porondon, mint harcostársak. Ki kell mondani: történelmi felelősség terheli azt, aki az RMDSZ programja ellen munkálkodik, hangsúlyozta Ágoston Hugó. /Ágoston Hugó: A felelőtlenség ára. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Sajtóbeszélgetésre hívta meg a romániai magyar média vezetőit Markó Béla miniszterelnök-helyettes november 26-én Marosvásárhelyre. Markó a kormánykoalíció tényleges eredményeit a látszatnál többre tartotta, és sajnálatát fejezte ki, hogy a szövetséget alkotó pártok nézeteltéréseiket kifelé is megjelenítik. Szerinte a kisebbségi törvény elfogadása márciusnál hamarabb nem várható. Amikor Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester levelével érvel az ügyben a szenátusban, akkor megállapítható, hogy mindkét fél gyengíti a törvény elfogadási esélyeit. Az elnök köszönetét fejezte ki az összes magyarországi Európai parlamenti képviselőnek a törvénytervezet támogatásáért. Markó Béla lehetőséget lát arra, hogy a nemzeti bruttó össztermék jelenleg előirányzott 3,9 százaléka helyett 5 százalékot fordítsanak oktatási célokra. A jelenlévő újságírók bírálták az RMDSZ-t, amiért álláspontját nem hozza kellő mértékben nyilvánosságra. Markó Béla elismerte, hogy a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség véleményét nem ismeri ez ügyben, s mindkét felet felelősnek tartja ezért. Markó Béla bejelentette, hogy funkcióhalmozás miatt lemondott a Communitas Alapítvány elnökségéről, valamint a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztőségéről. Elismerte, hogy a Communitas Alapítványhoz befutó közpénzek elszámolását nem teszik teljes egészében nyilvánossá, mert annak egy részét formailag az alapítvány szervezte tevékenységekre vagy működésre fordítják, és a jelenlegi jogszabályok értelmében nem hozható nyilvánosságra, hogy valakinek mennyi a fizetése. A pályázatokra kiírt alapítványi pénzelosztás továbbra is nyilvános lesz, ígérte. A Communitas-összegek szétosztását a jövőben is az RMDSZ végzi. Elismerte, hogy a volt Romániai Magyar Szót az alapítvány kiemelten támogatta. Az oktatási támogatásként a magyarul taníttatásért járó 20 ezer forintokat jelentő támogatás hiányzó felét, 600 millió forintot a múlt héten Magyarországról átutalták, a másik fele 2006-os kifizetésre csúszhat. /B. Á.: Kisebbségi törvény márciusra. Markó Béla sajtóbeszélgetése hazai magyar médiavezetőkkel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

A Demokrata Párt megbízta Valeriu Tabarat /a Román Nemzeti Egységpárt volt elnökét, aki „demokratává” lett, miután korábbi pártja kibukott a parlamentből/, hogy készítsen jelentést az RMDSZ által készített, és a kormány által – tehát a kormánykoalíció pártjai, közöttük a Demokrata Párt által is – saját törvénytervezetként a parlament elé benyújtott kisebbségi törvénytervezetről. Ez különös értelmezése a koalíciós együttműködésnek. A Demokrata Párt ugyanis elképzelhetőnek tartja, hogy saját kisebbségi törvény tervezettel rukkoljon elő. A DP ugyanis azt állítja, hogy a képviselőház napirendjén levő nemzetiségi statútum „nem az”, amit a címe mond, mert „a kisebbségi statútum vétójogot biztosít az autonómia-tanácsoknak és a kisebbségi tanácsoknak, azaz, a beleegyezésük nélkül nem lehet leváltani az iskolák vagy más intézmények vezetőit”. Ugyanakkor „a helyi és központi hatóságokat egy második nyelv használatára kötelezi”. Ez pedig nem más, mint a magyar nyelv. A DP tehát saját kormánya ellenzékeként viselkedik. Kérdés, hogy az RMDSZ meddig hajlandó kitartani ilyen partnerek mellett, Észre kellene már venni, hogy a szóban forgó törvénytervezet ellen összehangolt aknamunka folyik. Jellemző, hogy a DP olyan személyt bízott meg a törvénytervezet véleményezésével, akiről köztudott, hogy valamikor Gheorghe Funarral egy pártban és Vadim Tudorral egy szólamban „énekelt”. /Mózes Edith: Beijedt a Demokrata Párt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) hatéves tevékenysége szinte teljesen fölösleges volt, ezért a működését szabályozó 1999/187-es törvényt módosítani kell – ezt a következtetést vonták le a Pro Democratia Egyesület által december 7-én Bukarestben szervezett kerekasztal résztvevői. Köztük volt Ticu Dumitrescu, a jogszabály megalkotója is. Mint mondta, a legnagyobb baj a „nemzetbiztonság” fogalmának bevezetése volt és az, hogy Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke e kifejezés mögött keresett menedéket. „Hogyan engedhette meg magának Onisoru úr, hogy, a büntetőjogi törvényeket megkerülve, aláírjon olyan iratokat, amelyekben elismeri: nagyon rövid idő alatt százezernél több dossziét vizsgált át és ezeket a nemzetbiztonság védőszárnyai alá helyezte?” – tette föl a kérdést Ticu Dumitrescu a titkosított szekusdossziékra utalva. A CNSAS megreformálásra szorul. A módosító törvénytervezetet már benyújtották. Marius Oprea történész leszögezte: szerinte a szekusok most is köztünk vannak, villákban laknak, üzleteket működtetnek és vezetőtanácsok tagjai. Cristian Parvulescu mindezek ellenére kijelentette: reméli, megkapják a kellő támogatást a Szekuritáté leleplezéséhez. /Gujdár Gabriella: CNSAS-reform és szekustörvény-módosítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Számos civil szervezet a szekusdossziékat átvilágító bizottság (CNSAS) elnökét, Gheorghe Onisorut és a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) vádolja az irattár feltárása terén elért gyenge eredményekért. A Pro Demokrácia szervezet nyilvános vitáján mind a civil szervezetek, mind a CNSAS egyes tagjai elégedetlenségüknek adtak hangot a bizottság működésével kapcsolatban. Legtöbb vád a bizottság elnökét és a SRI-t érte, kifogásolták ugyanis, hogy a hírszerző szolgálat nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtagadja egyes dossziék átadását a bizottságnak. A SRI döntése nyomán több tízezer dosszié hozzáférhetetlen a CNSAS számára. Változtatni kell a jelenlegi törvényen, a liberális párt már be is nyújtotta az erre vonatkozó módosító törvényjavaslatot. Radu Stroe liberális párti szenátor elismerte, tévedés volt Onisorut jelölni a bizottság élére. A Krónikának nyilatkozva Gheorghe Onisoru nevetségesnek minősítette az őt ért vádakat, és elmondta, mandátuma alatt tizenhárom kilométernyi dosszié került át a SRI-től a CNSAS-hez. Onisoru nem találta furcsának, hogy a SRI több tízezer dosszié átadását megtagadja, szerinte ugyanis ezek valóban nemzetbiztonsági ügyek. /Farcádi Botond: Kereszttűzben a CNSAS elnöke. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

Ilie Sandru maroshévízi tanár fejébe vette, hogy megvédi Romániát. Legújabb könyvében a magyar irredentizmus mumusát szajkózza. Újságcikkeit kötetbe gyűjtve megjelentette Sepsiszentgyörgyön, a hangzatos elnevezésű Eurocarpatica Kiadónál. A könyv címe: O stafie bantuie prin Ardeal, vagyis kísértet járja be Erdélyt. Könyvében a hungarizmus a kísértet. A cikkgyűjteményben egyetlen olyan eredeti gondolat nincs, amit előtte ne írtak volna meg a román szélsőséges sovén-nacionalizmus hangadói, mint Corneliu Vadim Tudor, Adrian Paunescu, Raoul Sorban, Petre Turlea, Gheorghe Funar. Többek között megkérdezte, hogy olyan pesti irredenták, mint Dávid Ibolya, mi jogon járnak-kelnek románföldön, és hasonló nagy „leleplezések” vannak a könyvben. Adrian Paunescu Flacara című hetilapjában elsőnek közölt recenziót erről a könyvről, szerzője Mircea Dogaru, hírhedt soviniszta történész. Értékelésében említést tesz az erdélyi román földön évszázadok óta idegenekként megtűrt ázsiai jövevényekről. A Flacara cikke szerint Ilie Sandru könyve az erdélyi románok jajkiáltása a magyar irredentizmus fojtogató szorításában. Az Adevarul Harghitei november 2-i számában Vasile Gotea lelkendező cikkében mindazokat, akik a művet dicsérték, tekintélyes tudósoknak állítja be, így emelkedik ki a névtelenségből Ioan Lacatusu, Dimitrie Poptamas, T. Valahul, Stefan Voda és Pompiliu Manea. Kolozsvárott az Orvosi Elektronikai Felszerelések nevű cég rendezett találkozót a szerzővel. Az Observatorul de Cluj azt írta, hogy Ilie Sandru állást foglal a székely eurorégió, az ország megcsonkításának kísérlete ellen, bátran leleplezte Tőkés Lászlót, Katona Ádámot, Sántha Pál Vilmost, Takács Csabát és más, hasonló irredentákat. /Barabás István: Marosmenti Jeremiás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./