Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Soós Sándor
152 tétel
2017. november 11.
Az Erdély-zászló kolozsvári lobogtatásáért kirótt valamennyi bírságot érvénytelenítette a bíróság
A Kolozsvári Bíróság első fokon valamennyi esetben érvénytelenítette azt a bírságot, amelyet a csendőrség rótt ki azokra, akik Erdély-zászlót lengettek az RMDSZ által szervezett március 15-i kolozsvári felvonuláson.
Az utolsó, Vincze Zoltán nevére kiállított bírságolási jegyzőkönyvet pénteken semmisítette meg a bíróság. Korábban a Soós Sándorra, Luka Lehelre és Fancsali Ernőre kirótt bírságot érvénytelenítették. Soós és Luka ügyében a csendőrség nem élt a fellebbezés lehetőségével, így ezek az ítéletek már jogerőssé váltak. Fancsali Ernő ítéletének esetében még nem járt le a fellebbezés határideje.
Vincze Zoltán ügyében kétszer is elhalasztották az ítélethirdetést. Amint korábban Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta, ez azzal állhatott összefüggésben, hogy a Vincze Zoltán nevére kiállított jegyzőkönyv különbözött a másik háromtól. Ez említést tett az Erdély-zászló lobogtatásáról, a másik három bíróság elé került jegyzőkönyv pedig nem. Ezt azzal magyarázta, hogy Vincze volt az egyedüli az Erdély-zászlót lobogtatók közül, aki a helyszínen aláírta a bírságolási jegyzőkönyvet. Fancsali szerint a március 15-i felvonuláson a nevére is olyan jegyzőkönyvet állítottak ki, amelyben hivatkoztak az Erdély-zászlóra, de ő megtagadta a jegyzőkönyv aláírását, és a csendőrség később olyan okmányt postázott, amelyben már csak azzal vádolta, hogy nem vetette alá magát a rendezvényszervezők felszólításának.
Március 15-én a csendőrség megbírságolt négy az EMNP-hez kötődő személyt, akik a történelmi Erdély nem hivatalos zászlajával vonultak a tömegben. A csendőrség előbb a felvonulás RMDSZ-es szervezőit szólította fel, hogy távolítsák el az Erdély-zászlókat a tömegből, majd amikor az Erdély-zászlóval vonulók elutasították a távozást, a csendőrség összesen 1500 lej értékben rótt ki rájuk bírságot. A hatóság később közleményben tudatta: nem azért bírságoltak, mert egyesek Erdély-zászlót lengettek, hanem azért, mert az érintettek nem hagyták el a tömegrendezvény helyszínét, amikor erre a szervezők felszólították őket. Szabadság (Kolozsvár)
2017. november 23.
RMDSZ-es pálfordulás: a képviselők elutasítják a bányászati tervezetet
Nem támogatják az RMDSZ képviselői a természetvédelmi területeken történő bányászati tevékenységről szóló törvénytervezetet, amelyet viszont a szövetség szenátusi frakciója október végén megszavazott, sőt kiállt annak hasznossága mellett.
Az RMDSZ képviselőházi frakciója már nem támogatja a természetvédelmi területeken történő bányászati tevékenységről szóló törvénytervezetet, holott a szövetség szenátorai októberben még megszavazták a dokumentumot. Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető az RMDSZ hírlevele szerint úgy fogalmazott: csak akkor tudják támogatni a Natura 2000-es területek szabályozására vonatkozó törvénymódosítást, ha a környezetvédelmi minisztérium hatástanulmányt készít azokról a bányákról és településekről, ahol ennek révén elindulhatna az altalajkincsek kitermelése.
A tervezetet egyelőre az alsóház szakbizottságai tárgyalják, Korodi elmondása szerint pedig a szövetség politikusai mindegyik testületben ezt az álláspontot fogják képviselni.
A javaslatot szerdán a közigazgatási bizottság vitatta meg, ezzel kapcsolatban Csoma Botond képviselő, szakbizottsági tag elmondta: többek között úgy módosulna a Natura 2000-es besorolású területek szabályozása, hogy feloldaná a védett területi státust azon a részen, ahol 2007. június 29. előtt engedélyezve volt a bányászat, illetve a természetvédelmi területek azon részein, amelyek a települések belterületein vannak.
Csoma rámutatott: mivel nem pontosították, hogy ez mely bányákra vonatkozna, a vonatkozó hatástanulmány bemutatására kérte a kormány képviselőit.
A szakbizottsági ülésen azonban a kormánykoalíciót alkotó pártok képviselői nem hagyták jóvá az RMDSZ kérését, azaz nem halasztották a tervezet megvitatását, valamit a kormány sem fejezte ki abbéli szándékát, hogy hatástanulmányt készítene, így a szövetség képviselője a tervezet ellen szavazott.
A mostani heves ellenkezéssel szemben a szenátus október 23-ai ülésén az RMDSZ mind a hat szenátora rábólintott a szóban forgó módosító javaslatra, amelyet a plénum végül 66 igen szavazattal fogadott el.
Erre akkor Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos alelnöke, Kolozs megyei szervezetének elnöke is felhívta a figyelmet, aki László Attila Kolozs megyei RMDSZ-es szenátornak címzett nyílt levelében bírálta a szenátorokat. Soós abbéli reményének adott hangot, hogy a szövetség képviselői majd „bölcsebb döntést hoznak”.
A néppárt politikusa ennek megfelelően szerdán szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében üdvözölte az RMDSZ képviselőházi frakciójának fellépését.
„Verespatak ügyében kevés esetben született olyan döntés, amely a közösséget szolgálná, ám a RMDSZ-es frakció döntése részlegesen bizonyítja, hogy meghallgatásra találhat a többség tüntetőleges véleménye a multinacionális vállalat környezetszennyező tevékenysége kapcsán” – utalt Soós arra, hogy az elmúlt években több alkalommal is ezrek vonultak utcára a verespataki természetvédelmi területen tervezett bányaberuházás ellen.
Az EMNP politikusa október végi közleményében arra figyelmeztetett: a szenátus által elfogadott tervezet gyakorlatilag zöld jelzést ad a verespataki projektnek.
Az RMDSZ szenátusi frakciója egyébként Soós Sándor akkor közleményére reagálva tévesnek nevezte azt a megközelítést, amely szerint hozzájárult szavazataival a Natura 2000 programban szereplő védett területek felszámolásához. A frakció október végén leszögezte: a természetvédelmi területek kiterjedése egyetlen négyzetméterrel sem lesz kevesebb, hiszen szerintük a tervezet ezt nem teszi lehetővé. „A törvény előírásainak megfelelően ez csak azokban az esetekben történhet meg, ha a kérvényező biztosítani tudja a természetvédelmi terület kiegészítését egy ugyanakkora területtel, amelyen a szabványoknak megfelelő állapotot tud biztosítani” – szögezték le.
A vádakra akkor László Attila is reagált, a Transindex.ro portálnak azt nyilatkozta: a 2007/57-es számú sürgősségi kormányrendelet módosítása azoknak a bányászati kitermeléseknek a kérdését rendezi, amelyek környékét időközben nyilvánították környezetvédelmi területté. Szerinte ez elsősorban olyan esetekre vonatkozik, amikor a bányavállalat több évtizedes működése során, betartva a környezetvédelmi előírásokat, növelni szeretné a bánya területét, de ez ellehetetlenül, ugyanis annak környéket környezetvédelmi területté nyilvánították. Kőrössy Andrea / Krónika (Kolozsvár)