Társadalmi struktúra és politikai versengés Magyarországon és Romániában címmel került sor július 23–31. között az idén hetedik alkalommal megrendezett torockói diáktáborra. A szervezők, a Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület, a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) közel harminc, a politika iránt érdeklődő fiatalt látott vendégül. Bodó Barna, a Politeia és Kovács Levente, a KoMPoT elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán belül működő Politikatudományok szak korábbi végzősei, jelenlegi és leendő diákjai, és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Európai Tanulmányok Tanszékének hallgatói ismerkedhettek egymással. Szász Alpár Zoltán az utóbbi öt év választási eredményeiről tartott előadását követően Toró Tibor értékelte a Magyar Összefogás eredményességét. A Média és negatív kampány című kerekasztal-beszélgetésen Sipos Zoltán, a Transindex internetes portál szerkesztője, Rostás Szabolcs, a Krónika és Papp Zakor András, a Kolozsvári Rádió munkatársa vett részt. A Magyar Összefogás listájának egyik jelöltjével, Sógor Csabával találkozhattak a résztvevők. Pósa Tibor, a Tartui Egyetem doktorandusza, a Politikatudományok szak egykori diákja az észtországi kulturális autonómiáról tartott előadást, majd a diákok azt vitatták meg, hogy miként áll ki az RMDSZ az autonómia mellett. A negyedik napon Kelemen Hunornak, az RMDSZ államelnök-jelöltjének tehették fel kérdéseiket a jelenlévők, Székely István Gergő politológus a román választási rendszer átalakításáról, Porcsalmi Bálint és Kovács Csaba kampányfőnökök pedig a politikai kampányokról beszéltek. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnöke azt latolgatta, hogyan lehetne másként politizálni Erdélyben. /F. Zs. : Hetedik politológus tábor Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

„Eddig egyszerű volt a képlet: Tőkés László a zöldeknél ült, ahol elmondta, amit gondolt, Sógor Csaba és Winkler Gyula a néppárti frakcióban meg nem igazán került összetűzésbe a románokkal. Most, hogy mindhárman az Európai Néppárt soraiban ülnek, kíváncsian várom, mit tesznek” – ecsetelte Vizi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik előadása után az ÚMSZ-nek. A magyar kormány Románia uniós csatlakozása előtt semmit nem tett az erdélyi magyarokért. A románok, a szlovákok szebbnél szebb kiadványokkal, filmekkel, DVD-kkel, tankönyvekkel bombázzák az európai közvéleményt – sokszor hamis történelmi adatokat sulykolva beléjük –, a magyar nemzetpolitika viszont még nyomokban is alig lelhető fel Brüsszelben. Egy belga képviselő azt tudja, hogy ezer éven keresztül a magyarok elnyomták a szlovákokat, a románokat, egy a több évvel ezelőtti kiadvány így mutatta be az EU-országok történelmét. A kiadványokból tudható, hogy Magyarország felelős a zsidóság kiirtásáért. A németeket bemutató részben ez utóbbira még utalás sincs. Egy holland újságíró szerkesztette ilyen kiadvány ellen Magyarországról sokáig nem érkezett ellenvetés. /Oborocea Mónika: Kik támogatnak bennünket? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Az Országgyűlés négy párti delegációja az Európai Parlamentben (EP) találkozott az intézmény minden magyar ajkú képviselőjével. Az eseményen részt vett az erdélyi magyar közösség érdekeit képviselő mindhárom romániai magyar képviselő. A megbeszélés fő témája a brüsszeli Magyar Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodájának megnyitása, az egységes magyar érdekképviselet kérdése, a szlovák államnyelvtörvény és Sólyom László köztársasági elnöknek a közelmúltban meghiúsított felvidéki beutazása volt. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő véleménye szerint érdemes odafigyelni a szlovák államnyelvtörvény és a magyar államelnök meghiúsult látogatásának előzményeire. Sólyom László márciusi látogatását megalázó módon Romániában is megpróbálták ellehetetleníteni. A többségi nyelv „védelmében” pedig Románia törvényhozása is alkotott kisebbségellenes és az európai uniós értékekkel ellentétes szellemű törvényt. Bauer Edit felvidéki magyar képviselő asszony rámutatott, hogy a szlovák nyelvtörvény szociális és egészségügyi vonatkozásban is diszkriminatív. A FIDESZ képviselői hangsúlyozták, hogy a határon túli magyar közösség érdekében kifejtett munkájuk lényegesen nagyobb súlyt kapna, ha a magyar kormány hatékonyabban lépne fel saját hatáskörében. Sógor Csaba elmondta, mekkora előnyt jelentene, ha a határon túlra szorult kisebbség valamely képviselője az anyaország parlamentjének tagja lehetne. A határon túli románok képviseletét Bukarest már megoldotta. Ennek analógiájára az erdélyi magyar közösséget valaki képviselhetné az Országgyűlésben. /”Legyen határon túli magyar képviselet a Magyar Országgyűlésben is” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

Élesen bírálták magyar európai parlamenti képviselők a nyáron módosított szlovákiai államnyelvtörvényt az Európai Parlament plenáris ülésén szeptember 14-én Strasbourgban. Az új összetételű EP első érdemi munkanapján, napirend előtti felszólalásában Schmitt Pál (Fidesz), a képviselő-testület alelnöke úgy fogalmazott, Szlovákiában atrocitás érte az EU egyik hivatalos nyelvét, a magyart. Egyetlen EU-intézmény sem hagyhatja szó nélkül, hogy az egyik tagállam nyíltan szembemenjen alapvető európai normákkal, és támadást indítson a kisebbségi jogok ellen – hangoztatta Schmitt Pál. Tabajdi Csaba, az MSZP delegációvezetője szerint Pozsony súlyos jogsértést követett el. Írásban beadott hozzászólásában Gyürk András (Fidesz) azt emelte ki: ha az alapvető értékekről van szó, az EU nem helyezkedhet semleges álláspontra. Ugyancsak írásban benyújtott felszólalásában Gál Kinga (Fidesz) arra mutatott rá, hogy Sólyom László köztársasági elnök augusztus 21-i szlovákiai útjának megakadályozásával az Európai Unió történetében először történt meg, hogy az egyik tagállam közjogi méltósága számára megtagadták a beutazást egy másik tagállam területére. Ez szerinte ellentétes az európai szellemiséggel. Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő szintén a nyelvtörvény ellen emelt szót. A témában szlovák képviselők is felszólaltak, akik szerint a törvény tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat. /Az EP-ben bírálták a nyelvtörvényt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

„Fontos, hogy az Európai Unióban legyen egységes, minden tagállam számára kötelező kisebbségvédelmi törvény – jelentette ki Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője szeptember 14-i, napirend előtti felszólalásában, az Európai Parlament plenáris ülésén. Rámutatott: „megtiltják egy uniós polgár beutazását egy másik tagállam területére, korlátozzák szabad mozgásában. Tizenöt állampolgárt lehazaárulóznak, megtiltják kiutazásukat az illető országból csak azért, mert tárgyalni szeretnének sorstársaikkal kisebbségi gondokról a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán. Pénzbírsággal illetik, ha valaki nem beszéli helyesen az állam nyelvét kórházban, rendőrségen, öregotthonban, szülészeten. Még a bevándorlókat sem büntetik így az Unió területén, nemhogy őshonos lakosokat, akik nem 17 éve, de több mint ezer éve élnek ott”. Ezért fontos, zárta felszólalását a képviselő, hogy az Unió területén legyen egységes, minden tagállam számára kötelező kisebbségvédelmi törvény. /Sógor Csaba az EU-ban kötelező kisebbségvédelmi törvényt kér. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Kisebbségi kérdésekről, azon belül a módosított szlovák államnyelvtörvényről is vitáztak egymással az európai parlamenti képviselők október 8-án az EP brüsszeli plenáris ülésén. Schöpflin György fideszes képviselő szóvá tette: Szlovákiában az állami szerveknél dolgozók megkapták az utasítást, hogy kizárólag szlovákul szólalhatnak meg. Monika Benova szlovák szocialista képviselő ezzel szemben azt állította, hogy a módosított törvény semmilyen módon nem veszélyezteti a kisebbségi nyelvhasználatot. Sógor Csaba néppárti képviselő azt szorgalmazta, hogy kisebbségi gondok ügyében az Európai Parlament „ne csak a tűzoltást vállalja, hanem a tűz megelőzését is”. Szerinte olyan kisebbségi kerettörvényt kell elfogadnia az EP-nek, amely garantálja a kisebbségek jogait. Tőkés László romániai magyar néppárti képviselő szóvá tette, hogy immár öt esztendeje raboskodik a szerbiai Temerinben öt magyar fiatal, kocsmai verekedés következtében. Tíz-tizenöt évi büntetéssel sújtották őket, miközben mintegy háromszáz magyart vertek meg Szerbiában jogkövetkezmény nélkül – mondta. Kérte, hogy az Európai Parlament segítsen kiszabadítani a temerini bebörtönzötteket. Azt is javasolta, hogy tegyék az EU-csatlakozás feltételévé a diszkriminációmentes igazságszolgáltatás érvényesítését. /Kisebbségi kérdésekről az Európai Parlamentben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

Sógor Csaba és Tőkés László erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselők részvételével Brüsszelben október 15-én tartották a 2009. évi Jósika Miklós emlékünnepélyt. Az esemény színhelye a magyar író-politikus brüsszeli háza, akkori otthona volt. A résztvevőket Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő köszöntötte: „Néhány nap múlva, november 1-én lesz 150 éve annak, hogy itt, Brüsszelben, ebben a házban, báró Jósika Miklós vezetése alatt, központi iroda állíttatott fel az 1848/49-es események következtében üldözötté vált emigránsok számára. ” /Sógor Csaba a brüsszeli Jósika Miklós emlékünnepségen. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

Az Európai Parlament (EP) magyar néppárti delegációja és Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő Strasbourgban a tisztelt ház minden képviselőjét meghívta az 1956-os forradalom emlékére szervezett ünnepségre. Sógor Csaba meghívására fellépett a kászonaltízi Zergeboglár együttes. A közös tisztelgés alkalmával Sógor Csaba köszöntötte az egybegyűlteket, és méltatta az erdélyi 1956 fontosságát. Idézett Albert Camus A magyarok vére című, 1957-ben írott kisesszéjéből: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat. ” – idézte a Nobel díjas írót Sógor Csaba. Albert Camus írásának francia és angol nyelvű nyomtatott változatát minden meghívott ajándékba kapta a vendéglátók részéről. /”Fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom” = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

Nemrég tért haza első Nyugat-európai turnéjáról a csíkkászoni Zergeboglár néptánccsoport. A tizenéves táncosokból álló hagyományőrző csoport a leuveni Carpathia Kulturális Egyesület meghívására utazott ki Belgiumba és mutatta be műsorát Brüsszelben és Luxemburgban. Október 23-a Strasbourgban érte a csoportot. Sógor Csaba európai parlamenti képviselő meghívására a Zergeboglár székelyföldi, mezőségi és kalotaszegi táncokat mutatott be az Európai Parlament épületében, az 1956-os forradalom tiszteletére. /Sipos M. Zoltán: Brüsszelben ropta a Zergeboglár. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

A lisszaboni szerződés érvénybe lépésének elemzése során Sógor Csaba EP-képviselő kemény hangon bírálta, hogy egy tagállam a kollektív bűnösség fogalmát felmelegítve így megzsarolhatja az egész Európai Uniót. Felszólalásában Sógor röviden ismertette a Benes-dekrétumokat, majd az erdélyi magyar közösség szempontjából elemezte a kialakult történelmi abszurdot. – 1945 májusa és októbere között a kassai kormányprogram szellemében Edward Benes csehszlovák elnök 143 elnöki dekrétumot bocsátott ki, ebből 13 közvetlenül, 20 pedig közvetve érintette a kollektív bűnösnek kikiáltott német és magyar etnikumot – mondotta a képviselő. „Ha ez lehetséges, akkor mi is kérjük utólag felülvizsgálni Románia csatlakozását, ez az ország becsapta az Uniót, hiszen azt a kisebbségi törvényt, mely kulturális autonómiát biztosítana, a mindenkori román pártok összejátszásával fekteti a parlamentben. Mi is lábjegyzetben kérjük, csatoljanak majd oda egy – nem kollektív bűnösségről szóló, hanem – a számunkra kollektív jogok biztosítását garantáló dokumentumot” – zárta felszólalását Sógor Csaba. /Sógor Csaba kollektív jogokat garantáló dokumentumot kért az EP-ben. = Erdély. Ma, nov. 14./

A Történetek Magyarországról című sorozat újabb rendezvényének adott otthont Marosvásárhelyen a Bernády Ház. A sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ és az Erdély Televízió szervezte kerekasztal-beszélgetés meghívottai, Sógor Csaba, Tabajdi Csaba, Schöpflin György és Bauer Edit a magyar képviseletnek az Európai Parlamentben betöltött szerepéről értekeztek. Valamennyi meghívott második mandátumát tölti az Európai Parlamentben. Bár más-más politikai pártok és országok képviselői, a magyar kisebbségek védelmét érintő kérdésekben valamennyien egyetértenek. Bauer Edit, a szlovákiai magyarság európai uniós képviselője elmondta, a nemzetközi visszhangot keltő nyelvtörvénnyel a szlovák kormány az asszimilációt akarja gyorsítani, illetve tudtára akarja adni a magyaroknak, „ki az úr a házban. ” Schöflin György, a Fidesz képviselője a december 1-jétől érvénybe lépő uniós alapjogi chartától vár változásokat, bár konkrétan még nem lehet tudni, milyen pozitív eredményei lesznek. Tabajdi Csaba MSZP-s politikus arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió a kisebbségi ügyek kezelésére nincs felkészülve. Az őshonos és bevándorló kisebbség között nehezen tudnak különbséget tenni az unió régebbi tagjai. /Antal Erika: Jogi charta kisebbségek nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Az Európai Bizottság megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd, miként hajtják végre a szlovák államnyelvről szóló törvényt – hangsúlyozta Leonard Orban, az EU többnyelvűségi kérdésekben illetékes biztosa november 24-én éjjel Strasbourgban, az Európai Parlamentnek (EP) a kisebbségi nyelvhasználatról folytatott plenáris vitájában. Gál Kinga fideszes EP-képviselő, aki az ugyancsak néppárti Bauer Edit szlovákiai magyar EP-képviselővel együtt kezdeményezte a vitát, sikerként könyvelte el, hogy az EP végre foglakozott a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelvhasználatának kérdésével, így a diszkriminatív szlovákiai nyelvtörvénnyel. Örömmel nyugtázta az Európai Bizottság képviselőjének egyértelmű állásfoglalását a kisebbségek nyelvi jogait illetően. „A kisebbségi nyelvek használata az európai kulturális örökség részeként” – ez volt a napirendi pont hivatalos elnevezése, erre 23 órától 24 óráig biztosítottak időkeretet. Tőkés László szerint „a posztkommunista, soviniszta szlovák kormány új falakat emel”. Felszólította az Európai Parlamentet, hogy ne helyezkedjen a be nem avatkozás talajára. /Az Európai Bizottság figyelni fogja, miként hajtják végre a szlovák nyelvtörvényt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ Szomorú, hogy a kisebbségek jogfosztását igazoló politika még ma is kerékkötője lehet az integrációs folyamat továbblendülésének” – hangsúlyozta Sógor Csaba erdélyi néppárti EP-képviselő. /Felszólalások az EP-ben a kisebbségi jogokról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Lluís Maria de Puig, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke felajánlotta, hogy segít a szlovák nyelvtörvény ügyében Magyarországnak. /EP: terítéken a nyelvhasználat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

A kisebbségi egyházak védelme volt a témája az Európai Néppárt Képviselőcsoportjának Velencében tartott vezetőségi ülésének, amelyen Sógor Csaba erdélyi magyar EP-képviselő is részt vett. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa keleti felén a kisebbségi egyházakhoz tartozó személyek nagyon sokszor az adott ország nemzeti kisebbségeivel esnek egybe, ezért nehéz a párbeszéd a kisebbségi és többségi egyházak között. „A többségi egyházak a térségben gyakran a mindenkori kormányok asszimilációs és kolonizációs eszközei is egyben, ennek ellenére mi, kisebbségiek továbbra is nyitottak vagyunk a velük való dialógusra” – fogalmazott az EP-képviselő. /Sógor a kisebbségi egyházakról. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Közös nyilatkozatot fogadtak el Brüsszelben a magyar kisebbségi szervezetek a lisszaboni szerződés hatályba lépésének napján. A magyar nemzeti kisebbségek képviselői a lisszaboni szerződés által megerősítve érzik azon álláspontjukat, hogy a kisebbségi helyzetű nemzeti és etnikai közösségek Európa számára értéket és erőforrást jelentenek. Ez hosszú távon megvetheti az őshonos, nemzeti kisebbségeket érintő, hatékony uniós jogvédelmi rendszer alapjait. A nyilatkozatot az RMDSZ nevében Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő írták alá. További aláírók: Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Bauer Edit és Mészáros Alajos a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának európai parlamenti képviselői, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Kőszeghy Elemér, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség alelnöke, Dévavári Zoltán, Vajdasági Magyar Szövetség, Sepsei Gábor, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnöke. A nyilatkozat elfogadásának házigazdája a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) brüsszeli irodája volt. /A magyar kisebbségi szervezetek üdvözlik a Lisszaboni Szerződést. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Ígéret az unió őshonos nemzeti kisebbségeinek
Sógor Csaba az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról kérdezte Brüsszelben az EB alapjogi biztosjelölt asszonyát. Az EP-képviselő szerint sikerült intézményes kötelezettségvállalást elérni a biztosjelölt részéről — olvasható sajtóközleményében.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő Viviane Reding, a jogérvényesülés, az alapvető jogok és az uniós polgárság kérdésének biztosjelöltjéhez intézett kérdést. A jelölt egyben az Európai Bizottság (EB) egyik alelnöki tisztségének vá­rományosa is, luxemburgi származású, és már két mandátumot töltött EB-biztosi állásban: a kultúra és nevelés, illetve az információ és médiák kérdésének EU-biztosa is volt. Kis ország érdekeinek képviselőjeként maga is egy kisebbségi, kevésbé használatos nyelvet, a luxemburgit beszéli.
Sógor Csaba kifejtette, azt reméli a biztosjelölt asszony szakmai tapasztalata alapján, hogy érzékenységgel fogja kezelni az EU által mindeddig mostohán kezelt kisebbségi problematikát. Viviane Redingtől megkérdezte: „Milyen lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy a Stockholmi Program alapjogokra vonatkozó részével összhangban megszűnjön a diszkrimináció minden formája a hagyományos nemzeti kisebbségi közösségekkel szemben az EU tagállamaiban, és ezáltal az ezen közösségekhez tartozó személyek is teljes jogú európai polgárokként járulhassanak hozzá a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakításához?"
A biztosjelölt asszony válaszában a Lisszaboni Szerződés életbelépésének köszönhető azon új elemekre hivatkozott (a Lisszaboni Szerződés 2., illetve az Alapjogi Charta 21. cikkelye), melyek hathatós intézkedéseket tesznek lehetővé az őshonos nemzeti kisebbségi közösségekhez tartozó személyek jogainak biztosításában. A biztosjelölt asszony elmondta, hogy a Bécsben működő Alapjogi Ügynökség tanulmányainak és elemzéseinek figyelembevételével szándékszik tevékenykedni. Csapatá­ban egy személy feladata teljes munkaidőben és kizárólag a kisebbségi jogok kérdésének kezelése lesz. Viviane Reding megígérte, a hagyományos nemzeti kisebbségek védelmére új rendszereket is próbál majd javasolni.
— Úgy vélem, biztató választ kaptam kérdésemre — összegezte Sógor Csaba a biztosjelölt asszony meghallgatásán elhangzottakat. Konkrét ígéretet nem lehetetlen, de nehéz kicsikarni EB-biztosi meghallgatáson. Őshonos nemzeti kisebbségeink jogainak védelmében sikerült intézményes kötelezettségvállalást elérni a biztosjelölt részéről — vélekedett. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sógor Csaba: az autonómia eszköz és nem cél
Lehet ez a nemzeti minimum, amellyel mindenki egyet értene, az autonómia?
Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselője: Az autonómia nem cél, csak eszköz. Most elsősorban az fő cél, hogy a legfontosabb kérdésekben közös nevezőre jussunk. Előbb mi magyarok, egymást közt. És majd ez lehet az alapja egy magyar-román megegyezésnek, amit szerződés formájában papírra is kellene vetni. A formát nevezhetjük kulturális vagy területi autonómiának, statútumnak. Egyébként kisebbségpolitikájával most Szerbia mutat példát. Gondoljunk bele, Magyarországon kívül egyetlen uniós országban sem hivatalos nyelv a magyar. Ezt még nekünk sem, és önöknek, felvidékieknek sem sikerült elérni. Egy unión kívüli országban, Szerbiában viszont hivatalossá vált a magyar nyelv. Románia és Szlovákia is példát vehetne Belgrádtól. Amúgy a vajdasági rendezés sem tökéletes, jelen pillanatban azonban ez a legtöbb, amit a magyar kisebbség elért.
Sajnos, előítéletekkel élünk, és hajlamosak vagyunk azt gondolni, a román politika befogadóképességének meg vannak a határai. A valóság azonban, hogy önök hangosan beszélnek az autonómiáról, mi viszont ezt a szót ki sem ejthetjük. Nem mondhatjuk, hogy Felvidék, már a Kárpát-medence is fekete listára került. Szóhasználatunkban korlátoznak, jogilag meg nyelvtörvénnyel reguláznak. Megengedőbb lenne a román politika?
– Szlovákiában, azt hiszem, nagyobb a félsz, mert a magyarság a határ mellett él. De Erdélyben sem volt egyszerű az elmúlt években. Parlamenti képviselőként öt autonómia törvénytervezetet írtam alá. Sokat támadtak és bíráltak bennünket. Én azonban mindig azt vallottam, szoktatni kell a románokat ehhez a gondolathoz. Nyilvánvalóan, a kormány összetételétől függően változnak a politikai diskurzusok. Példaként említhetném a román nyelv oktatását is. Szerintünk idegen nyelvként kellene oktatni, a románok azonban meg sem hallgatták érvelésünket, már a mondat első felétől elborult az agyuk. Tanultunk belőle, már azt mondjuk, különleges nyelv, amit nem anyanyelvűeknek írt könyvekből kell tanítani. Durván reagáltak az autonómia szóra is, ezért azt mondjuk, decentralizáció. De bízom benne, hogy hamarosan eljön az az idő, amikor bizonyos kifejezések már senkit nem irritálnak majd. Egyébként Romániában is van nyelvtörvény. Jóváhagyásakor a szociáldemokraták voltak kormányon. Ugyanolyan hitvány volt, mint a szlovák. Minden erőnkkel küzdöttünk ellene, a parlamenti vitakor a buta megfogalmazásokat nevetségessé tettük, mégis jóváhagyták. Iliescu elnök azonban nem írta alá, így a pénzbüntetésre vonatkozó részt törölni kellett. Tehát sikerült a törvény méregfogát kioperálni, ma már senki nem beszél róla. Bízzunk benne, hogy a politikai diskurzus Szlovákiában is megváltozik.
Példaértékű volt az a magyar összefogás, amit a szlovák nyelvtörvény kapcsán láttunk. Lehet ez biztató a jövőre nézve? Fontos kérdésekben van esély a közös fellépésre?
– Minden bizonnyal. De nemcsak a veszélyben és a szükségben kellene összefognunk. Itt van a Lisszaboni Szerződés adta lehetőség, amely kimondja, hogy egy millió polgár aláírásával kezdeményezhet törvényt. Brüsszelben már van magyar lobbiiroda is. Csak élni kell a lehetőségekkel. Lassan talán majd rájövünk, hogy lehet többfelé gondolkodni, de ha a nemzet érdeke úgy kívánja, össze kell fogni, félre kell tenni a személyes sértettségeket, a múltbeli sérelmeket. A magyarságnak történelmi bűne a széthúzás. Mohács volt az első december ötödikénk. Most azonban már okulni kellene a történelemből, és meg kell tanulnunk az összefogást. A nyelvtörvény is azt mutatta, hogy képesek vagyunk rá. Forrás: Felvidék.ma

Strasbourgban emelnek szót a Guşă-szobor ellen
Az Európai Parlamentben emelik fel szavukat az erdélyi magyar képviselők Ştefan Guşă volt vezérkari főnök marosvásárhelyi szobrának felállítása ellen. Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba – az EP Erdélyi Magyar Képviselőcsoportjának tagjai – idei első strasbourgi ülésükön egyeztek meg ebben. A temesvári tüntetők közé lövető néhai tábornok szobrának felállításáról tavaly határozott Marosvásárhely önkormányzata, az ez ellen tiltakozók a bíróságnál kérték a végrehajtás felfüggesztését, ám az illetékes bíróság első fokon elutasította a keresetet. Az erdélyi magyar EP-képviselők emlékeztetnek az Európai Néppárt tavaly decemberi kongresszusára, amely határozatban ítélte el a kommunizmus szimbólumai feltámasztását célzó törekvéseket. Ebben a szellemben fogják felvetni a szoborállítás ügyét az uniós fórumokon, hiszen véleményük szerint ez a romániai forradalom megcsúfolása volna az 1989 decemberi események huszadik évfordulóján.
A három EP-képviselő közös nyilatkozatban üdvözölte az európai kisebbségvédelmi keretegyezmény kidolgozására néppárti határozatot, és együttműködést fogadtak annak érdekében, hogy az uniós kisebbségpolitikának eme alapdokumentuma létrejöjjön mandátumuk ideje alatt. Azt is vállalták, hogy javítanak az egymás közötti kommunikáción. Közös akcióként bejelentették, hogy február végén ünnepélyes évkezdő találkozót rendeznek jeles EP-beli kollégáik részvételével az erdélyi magyar közösség megismertetése, támogatásának elősegítése érdekében. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

Lobbi a kisebbségekért
A lisszaboni szerződés életbe lépésével, no meg az új EB alakulásával változni látszik a brüsszeli politika, a kisebbségekhez való viszonyulás is. Erről és a közeljövőben várható kezdeményezéseikről kérdezte Sógor Csaba EP-képviselőt a Háromszék.
— Milyen változások várhatóak Brüsszelben az új „kormány", az Európai Bizottság felállása után — kérdeztük Sógor Csaba EP-képviselőt. — Tapasztalják-e, hogy más lett a kisebbségekkel szembeni hangulat?
— Tudatában voltunk, hogy a biztosokat a kormányalakításra hasonlítható meghallgatáson kell szavukon fognunk. Ezt próbáltuk, bár tisztában voltunk, s néhány jelöltön látszott is, hogy José Manuel Barroso, az EB elnöke figyelmeztette, nem szabad túl sokat ígérniük. A kisebbségek ügyének kiemelt figyelemmel követését nemcsak Viviane Reding, a civil szabadságjogok, igazság- és belügyek biztosa ígérte meg, hanem Androulla Vassiliou, a ciprusi biztos is, aki a soknyelvűségért is felel. Reding asszony esetében az is biztató, hogy vállalta, egy embere külön csak a hagyományos nemzeti kisebbségek sorsával foglalkozik majd. Bukarest a kis, Brüsszel az apró lépések parlamentje, de hát csak a háború meg a diktatúra gyors. Ez is egy kis lépés előre.
— Változott a brüsszeli hangulat az autonómia kérdésében?
— Ami változott, az a Lisszaboni Szerződés életbe lépésének köszönhető. Az autonómia vagy a kisebbségi törvény kérdése nem az unió, hanem a nemzeti parlament hatáskörébe tartozik, de az autonómiákkal szembeni diszkrimináció, a nyelvtörvények, a kisebbségek jogainak semmibevétele, a Benes-dekrétumok már uniós problémák. Nekünk az a feladatunk, felmutatva a jó példákat az unióban arra biztassuk a nemzeti parlamenteket, hogy a kisebbségi kérdés megoldása, többség-kisebbség viszonyának rendezése autonómián keresztül, kisebbségi törvényen keresztül — kinek hogy sikerül — biztonságpolitikai kérdés és gazdaságpolitikai kérdés is, lásd Dél-Tirol esetét, ahol már az ott lakó olaszok sem akarják felrúgni az egyezséget, a létrejött autonómiát. Abban bízunk, mindazok az országok, amelyek ma még ellenzik, sőt, tagadják, hogy létezne kisebbség területükön, például Görögország, tanulnak a jó példából. Olyan ez, mint a gazdasági kérdés. Morális, pénzügyi, gazdasági és szociális válság van, nem lehet csak az egyiket kezelni. Hiába oldom meg a bankok gondjait, azzal nem lesz vége a válságnak. Nem emelni kell az adót, hanem csökkenteni. Ahhoz, hogy a kisebbség és többség viszonya rendben legyen, hogy béke legyen, a kisebbségek sorsát megnyugtatóan kell rendezni. Görögország most gazdaságilag is a legrosszabbul áll az unióban. Ma már nincs Kelet és Nyugat a kisebbségek szempontjából, hiszen Franciaország sem rendelkezik a legrendezettebb kisebbségpolitikával. Szociológusok, politológusok, szakírók feladata feldolgozni, kimutatni, hogyan függ össze például Gö­rögország jelenlegi rossz gazdasági helyzete, az uniós lehetőségek fel nem használtsága azzal, hogy kisebbségi politikában is hazug úton jár. Minden alkalommal erre próbálunk rávilágítani. Legutóbb az egyiptomi vagy a malajziai keresztyén kisebbségekkel szembeni intolerancia kapcsán hívtuk fel a figyelmet, hogy Európának akkor lehet hiteles hangja, akkor szólalhat fel eredményesen ezeknek a kisebbségeknek az ügyében, ha maga is megbecsüli saját vallási és nemzeti kisebbségeit. Hogy kellőképpen meg tudjuk védeni a kisebbségek igazát, ki kell tudnunk mondani a többség hazugságait. Még ha fáj is, még ha félnek is tőle. Igenis, van nyelvi népirtás az unió területén, nemcsak Szlová­kiában, hanem van Franciaországban és van Romániában is, ha a csángókra gondolok, mert ezt a kérdést sem oldottuk meg megnyugtatóan. Még nagyon sokszor kell kormányon lennünk ehhez. Bukarestben talán sikerült valamelyest megváltoztatnunk a légkört, de a Bákó és Neamţ megyei hivatalnokok és lelkészek agyában nem sikerült.
— Milyen látványos akciókat terveznek idén?
— Bürokratikus dolgokon múlik, de ha kapunk termet, még idén szeretnénk egy szakmai konferenciát szervezni, ahol a nyelvtörvényről és autonómiákról szólva a szlovákiai, romániai, franciaországi vagy görögországi helyzeteket szembeállíthatnánk a jó példákkal, Finnországgal, Olaszországgal. Beindult a kisebbségi munkacsoport, most egy finnországi svéd liberális képviselő az elnöke, és megyünk tovább a két évvel ezelőtt eldöntött munkaterv szerint, azt szeretnénk, ha sikerülne egy egész Európára kiterjedő, egységes, mindenféle hagyományos nemzeti kisebbséget, a roma, bevándorló és állampolgárság nélküli kisebbségeknek jogait védő kerettörvényt kidolgoznunk.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sógor kötelező kisebbségvédelmi normákat kér
Az Európai Parlament február 10-én, Strasbourgban, kiemelt vita keretében vizsgálta a tagjelölt országok, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország által elért haladást.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő hozzászólásában kifejtette, hogy a tagjelölt országok számára az Európai Unió tagállamai jó példát saját hatékony kisebbségvédelmi politikájukkal kellene mutassanak. „Jó lenne, ha Franciaország és mások ratifikálnák a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, ha Szlovákia megszüntetné a kisebbségeket diszkrimináló intézkedéseit, lásd a nyelvtörvényt, és ha Görögország is elismerné, hogy a területén kisebbségek élnek, és szavatolná azok egyéni és közösségi jogait”-mutatott rá. Elmondta, Romániában remélhetőleg lesz kisebbségi törvény, de még távol állunk attól, hogy a hadsereg vezetésében kisebbségiek legyenek (amit viszont Törökországtól elvárunk), az autonómiától pedig jobban félnek, mint a Dnyeszteren túli 14. orosz hadseregtől. „Az Európai Parlament azzal biztathatná a már csatlakozott tagországokat a jobb példamutatásra, ha egységes, az egész Unió területére kiterjedő kisebbségvédelmi normákat tenne kötelezővé” – fogalmazott Sógor Csaba.
(rmdsz.hírszerk.) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Sógor Csaba Strasbourgban a kisebbségi kérdésről
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi februári ülésszaka alatt többször vita tárgyát képezte a kisebbségi jogi kérdése. Az Európai Unió (EU) határain belüli, a hagyományos nemzeti kisebbségek elsősorban nyelvi jogait érintő problémák áttekintésére – többek között – a Kisebbségi Munkacsoport (Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages) február 12-i ülésén adódott alkalom.
A Kisebbségi Munkacsoport, Gál Kinga társ-elnök vezetésével, első alkalommal tanácskozott a jogérvényesülés, az alapvető jogok és az uniós polgárság kérdéséért felelős biztos, Viviane Reding, kabinetjének tisztségviselőivel.
Sógor Csaba erdélyi magyar EP képviselő a megbeszélésen szóvá tette, hogy a Szlovák Államnyelvtörvény kisebbségellenes, és nemcsak az Alapjogi Chartát sérti, hanem veszélyes is. A képviselő szerint a nyelvtörvény több vonatkozásban veszélyezteti az uniós alapértéknek számító, közösségi vívmányokat, pontosabban a szolgáltatások szabadságát, magát az egységes közös piacot is. Sógor Csaba azt javasolta, ha kisebbségi szempontból nem lehet hatékony a kérdés alapjogi megközelítése, próbálják a gyakorlati következmények felől “akadálytalanítani” a problémát.
A téma iránt elkötelezett RMDSZ-es EP képviselő aktív részvételének köszönhetően, az európai döntéshozók figyelme a plénumban még aznap, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyek tárgyalásakor, a kisebbségeket érintő hátrányos megkülönböztetés világszerte tapasztalt problémájára irányult.
A burmai helyzetelemzés során Sógor Csaba arra emlékeztetett, hogy a katonai junta idénre szabad, demokratikus választásokat ígért. A képviselő véleménye szerint fontos, hogy a nemzetközi közösség és az Európai Unió (EU) fenntartsa a nyomást a juntán, azért, hogy valóban megvalósuljon a demokratikus átmenet. Biztosítani kell a Burmában élő nemzeti kisebbségek megfelelő részvételét a választásokon, mert ezzel véget lehetne vetni a sorozatos etnikai konfliktusoknak.
– Az EU is akkor lehetne hiteles és eredményes a nyomásgyakorlásban, ha minden tagállama tiszteletben tartaná a kisebbségek jogait. Amíg az Unió területén nyelvtörvények vannak, és most nemcsak Szlovákiára gondolok, amíg a kollektív bűnösséget fel lehet felmelegíteni, amíg kisebbségek létét, anyanyelvét és jogait tagadhatják tagállamok, addig Európai Unió (EU) nem lehet sem hiteles, sem eredményes – szögezte le az erdélyi magyar képviselő. Forrás: erdon.ro

A kisebbségi napilapok helyzetéről tanácskoztak
Az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi csoportja (Őshonos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Intergroup) szerdai, brüsszeli rendkívüli ülésén az európai kisebbségi írott sajtó kérdéskörével foglalkozott. A tanácskozáson jelen voltak a MIDAS (Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesülete) vezetőségének tagjai – amely szervezetnek a BIHARI NAPLÓ is tagja -, s akik bemutatták azokat a nehézségeket, amelyekkel a kisebbségi lapkiadók szembesülnek.
Az ülést Gál Kinga, a FIDESZ képviselője, az Intergroup társelnöke nyitotta meg, aki a frakcióközi csoport támogatásáról biztosította a kisebbségi lapkiadók egyesületét. A MIDAS részéről Günther Rautz főtitkár köszönte meg a lehetőséget, hogy bemutathatják törekvéseiket több európai parlamenti képviselőnek. A meghallgatott beszámolók szerint a kisebbségek sajtótermékei országról-országra eltérő helyzetben vannak. Például a Franciaországban élő bretonoknak, az elmúlt 20 évben drasztikusan megfogyatkozott közösségnek, egyetlen anyanyelvű lapja sincsen. Egyedülálló jelenség, hogy a spanyolországi baszkok új napilapot hoztak létre a közösség 25.000 tagjának anyagi hozzájárulásával. Martxelo Otamendi főszerkesztő elmondta, hogy az 5 millió eurós tőkével induló vállalkozásazt követően jön létre, hogy hat évvel ezelőtt a baszk nyelvű lapot a spanyol hatóságok betiltották, több újságíróját pedig meghurcolták, ellenük jelenleg is jogi eljárás folyik. Slezáková Edit, a pozsonyi Új Szó menedzsere elmondta, hogy Szlovákiában az Államnyelvtörvény jelent durva beavatkozást az anyanyelvhasználatba és nehezíti a szlovákiai magyar sajtó munkáját. A törvény be nem tartása akár 5.000 eurós büntetéssel sújtható. Európában mindenhol a kisebbségek nyelvén megjelenő lapoknak szembe kell nézniük a gazdasági válsággal, gyakorlatilag valamennyi lap a túlélésért küzd.
A tanácskozáson jelen volt mindhárom erdélyi európai parlamenti képviselő. Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a szlovák Államnyelvtörvény ügyében hangsúlyozta, hogy a munkacsoport mindent megtesz annak érdekében, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a törvény diszkriminatív, és az európai uniós normákkal ellentétes jellegére. Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a sajtó gazdasági helyzetével kapcsolatban megfogalmazta, hogy véleménye szerint a gazdasági válság 2010-ben folytatódni fog, elsősorban azáltal, hogy munkahelyek szűnnek meg, ugyanakkor megmutatkoznak a válság szociális hatásai. Úgy vélte, természetszerű, hogy a sajtó egészére kedvezőtlenül hat ki a válság, a kisebbségi nyelvű sajtó azonban hatványozottan érintett, hiszen korábban is kevés sajtótermék működhetett közösségi vagy más támogatási formák nélkül. Winkler szerint még a szubszidiaritás is kétélű fegyvernek bizonyul, hiszen mindenféle pénzügyi támogatás csak nemzeti hatáskörbe tartozik, ugyanakkor viszont egyértelmű, hogy a kulturális sokféleség, a nyelvi sokszínűség európai érték, nem mindegy tehát, hogy az európai uniós intézmények ezzel kapcsolatban milyen ajánlásokat fogalmaznak meg. Az európai parlamenti képviselő szerint meg kell találni a kisebbségi sajtó támogatásának az európai uniós jogrendbe illeszkedő lehetőségeit, ezért konzultációra, közös álláspont kialakítására kérte a jelen lévő lapkiadókat.
A felvetéssel kapcsolatban Bojan BREZIGAR a trieszti szlovén napilap főszerkesztője elmondta, hogy nemrégiben tartott tanácskozásukon a kisebbségi lapok szomorú jövőt jósoltak maguknak. Nemhogy a stabilizációra nincsenek kilátásaik, de valamennyit a megszűnés veszélye fenyegeti azáltal, hogy az előfizetők száma és a reklámbevételek is csökkentek. Veszélyesnek nevezte, hogy az emberek egyre inkább leszoknak a napilapvásárlásról és egyelőre nem látszik biztosnak, hogy a válság elmúlásával visszatérnének az írott médiához. A vita során Herbert DORFMANN dél-tiroli német és Nicolas ALFONSI korzikai képviselői is a kisebbségi sajtó politikai és pénzügyi támogatásának szükségességéről beszélt, és külön kitértek azokra a kisebbségi lapokra, amelyek egyedüliként maradtak fent, mint a kihalóban lévő helyi vagy regionális európai nyelv védelmezői. A MIDAS tíz éves múltra visszatekintő civil szervezet, amely jelenleg 14 országban, 13 nyelven megjelenő mintegy 30 kisebbségi napilapot egyesít. A MIDAS-nak Romániából a Nagyváradon szerkesztett és Bihar megyében terjesztett Bihari Napló, valamint a kolozsvári Szabadság napilap a tagja. Forrás: erdon.ro

Kárpát–medencei matematikusok
Szatmárnémeti – Hétvégén Szatmárnémetiben tartották meg a XIX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny döntőjét, mely eredményhirdetése hétfőn volt.
Hétfőn délelőtt a szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia nagytermében tartották meg a XIX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny ünnepélyes díjkiosztóját. A Kárpát–medencében magyarul tanuló középiskolás diákok számára megrendezett versenyen közel 200 versenyző mérte össze tudását. A verseny nemzetközi szakaszát első alkalommal tartották meg szatmárnémetiben, melynek megszervezését a megyeközpont három magyar tannyelvű középiskolája — Református Gimnázium, KölcseyFerenc Főgimnázium, Hám János Római Katolikus Iskolaközpont — vállalta magára. A díjak kiosztása előtt a Hám János Iskolaközpont Adoremus diákkórusa az iskola Históriás együttesével közös produkciót mutatott be: megzenésített keresztutat. Ezt követően Csehi Árpád, a Szatmár megyei tanács elnöke köszöntötte a jelenlévőket, mint volt matematika–fizika szakos diák. Elmondta, szerinte nemcsak a verseny fontos ezalkalommal, hanem az is, hogy több ország szakemberei tudnak találkozni, valamint biztos abban, hogy a diákok körében is kötődtek barátságok. Kereskényi Gábor Szatmárnémeti alpolgármestere hozzátette, hogy a megyeközpontban az elmúlt hétvégén két olyan rendezvény is volt, mely összefogja a Kárpát–medence magyarságát. A szóban forgó matematikaverseny mellett a Kárpátalja Expressz is megállt Szatmárnémetiben. Kónya László főtanfelügyelő–helyettes elmondta, hasonló nagyságú kárpát–medencei találkozóra Szatmárnémetiben 1605 óta nem került sor. Majd dr. András Szilárd a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, egyben a nemzetközi matematika verseny zsűrijének elnöke értékelte a diákok munkáját. A korábban versenyzőként is szereplő adjunktus elmondta, a verseny rangját bizonyítja, hogy a korábbi résztvevők közül számos kutató került ki. A díjazottak az elismerő oklevelek mellett különböző különdíjakat is kaptak, mint a legeredményesebb erdélyi–, kárpátaljai–, szatmári– lánynak járó különdíj, a legtürelmesebb feladatmegoldó stb. A legjobb eredményt elérő erdélyi diákok a tanügyminisztérium oklevelét vehették át, mely bejutást biztosít hasonló profilú egyetemekre. Emellett Sógor Csaba RMDSZ–es európai parlamenti képviselő közösen Gál Kinga magyarországi– és Mészáros Alajos felvidéki európai parlamentiképviselőkkel brüsszeli kirándulást ajánlottak fel a régiók legjobb eredményeit elérő diákjai számára. Forrás: erdon.ro

A jövőben is fontos lesz a kereszténydemokrácia
Tisztújító küldöttgyűlést tartott az RMKDT
Március 19-én tartott országos tisztújító küldöttgyűlését a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat (RMKDT) és a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM). A testület meghallgatta és elfogadta az elnök,alelnök, titkárok, illetve az adminisztrátor beszámolóit, majd megerősítették a vezetőséget: az elnök Kelemen Kálmán,alelnök: dr. Bárányi Ferenc, adminisztrátor: Mózes Levente, titkár: András György Dezső.
Mihály Jolánt nevezték ki pénztárosnak, mert Bartha Ferenc egészségi okokra hivatkozva lemondott.
Kelemen Kálmán elnök a Népújságnak elmondta, hogy a vita során kiemelték, leghangsúlyosabban talán a sepsiszentgyörgyi küldöttek – Kelemen Tibor, Orbán Gara Gábor, Szőke György és mások –, hogy mind a mozgalomra, mind a társulatra komoly feladatok várnak az elkövetkezendőkben, mivel a román politikai közélet teljességgel "ízetlenné" vált, a képviselők, szenátorok elvi és lelkiismereti problémák nélkül váltogatják a pártokat, "olyan szövetségek születnek, amelyeknek semmi közük az elkötelezett, valódi államférfiúi minőséggel rendelkező politikusokhoz".
Ugyanakkor kiemelték, hogy az RMKDM-re – amely jelenleg is állandó meghívott tagja az Európai Néppártnak (EPP) – vár az a feladat, hogy úgy építse ki a romániai magyar kereszténydemokráciát, hogy a jövőben a gerincét tudja képezni annak a politizálásnak, amelyre jövőt lehet építeni, nem úgy, hogy kétévente "lefejezik" a közalkalmazottakat, vagy a pártklientúrát juttatják pozícióba.
A tanácskozáson egy másfajta rendezvényre is sor került a mozgalom és az EPP közös rendezésében. Ez utóbbi képviseletében Sógor Csaba európai parlamenti képviselő tartott előadást Mit tehet egy erdélyi európai parlamenti képviselő Románia általános és a magyarság specifikus érdekeiért Brüsszelben címmel. A képviselő szerint Brüsszelben sem mindig lehet tapasztalni, hogy elkötelezett kereszténydemokraták ülnének még az Európai Néppárt soraiban sem, és sokszor olyan nagy nemzetek részéről is, mint az olasz, a spanyol, a francia, tapasztalható idegengyűlölet és a másság el nem fogadása. Ilyen körülmények között nagyon nehéz a specifikus magyar érdekeket következetesen érvényesíteni.
A tagok elégedetten nyugtázták, hogy igenis, van szerepe a jövőben az RMKDM-nek mind a romániai belpolitikában, mind a külpolitikában, hogy a világ megismerje az erdélyi magyarság sorskérdéseit, fogyatkozásának az okait, és hogyan lehetne ezt megállítani e nemzeti közösség megmaradása érdekében, és azért, hogy a többségi nemzettel egyenlő jogokat gyakorolhasson a jövőben.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Székely borvíz Brüsszelben
Az erdélyi ásványvizeket népszerűsítő akciót szervezett Brüsszelben tegnap Sógor Csaba EP-képviselő a Víz Világnapja alkalmából. Az Aqua Transylvaniae második kiadása során ötféle háromszéki – előpataki, bodoki, bibarcfalvi és kovásznai forrásvizet – kóstolhattak az érdeklődők.
„Ásványvizeinkre méltán vagyunk büszkék: minőségük révén, e területen legalábbis, az európai élvonalban érezhetjük magunkat. A víz kérdése fontos politikai tét – Erdélynek, a Székelyföldnek ebben lehetősége, nagy jövője van” – fejtette ki a megnyitón az RMDSZ-es politikus, aki térképpel is illusztrálta a borvízforrásokban gazdag vidéket. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

MIÉRT Brüsszel – EU-Tábor: a helyszín változik, a koncepció marad
Winkler Gyula meghívására Brüsszelben tartotta elnökségi ülését a MIÉRT. A cél: közös erővel tudatosítani az erdélyiekben az Európa 2020 stratégia ifjúsági összetevőjét.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöksége és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő 2010. március 23-i brüsszeli találkozójukon áttekintették az elmúlt évek együttműködésének eredményeit, és megvizsgálták a készülő Európa 2020 stratégia ifjúsági összetevőjét. Ezt követően sor került a MIÉRT kihelyezett elnökségi ülésére, amelynek házigazdája Winkler Gyula volt.
Az elnökségi ülés kezdetén megtartott sajtótájékoztató alkalmával a felszólalók, Winkler Gyula EP képviselő, Bodor László MIÉRT elnök, Sógor Csaba EP képviselő, Korodi Attila MIÉRT társelnök, valamint Széll Lőrincz, az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke az Európa 2020 stratégia romániai gyakorlatba ültetésének fontosságáról, ennek megvalósítási módszereiről, illetve a MIÉRT Szórvány évének célkitűzéseiről beszélgettek.
Az Európa 2020 stratégia és a Youth in Action helyét átvevő Youth on the Move kezdeményezés ismertetése érdekében a MIÉRT és Winkler Gyula összehangolja tevékenységét. Ennek első jeleként az EP-képviselő erdélyi konferenciasorozatot szervez a stratégia ismertetése érdekében, ennek első állomásai Székelyudvarhely (március 26.) és Szatmárnémeti (március 27.) lesznek. A MIÉRT abban érdekelt, hogy a Youth on the Move a célcsoport minden tagja - így az elszigetelt helyzetben élő fiatalok - számára is érthető és elérhető legyen.
Az Európa 2020 stratégia három alap-prioritása (tudásalapú társadalom; energiahatékony gazdaság; emberközpontúság, a kohézió növelése) közül a sajtótájékoztatón értelemszerűen a fiatalokat leginkább érintő elem, a tudáson és innováción alapuló gazdaság kifejlesztése került előtérbe, melynek keretén belül Bodor László, a MIÉRT elnöke a Youth on the Move ifjúsági kezdeményezést részletezte.
Elmondása szerint: „ A MIÉRT üdvözli a stratégia ifjúsági összetevőjét, mely az oktatás minőségének emelését, a diákok mobilitását, valamint a fiatalok munkapiaci elhelyezkedésének segítését célozza meg. A MIÉRT a fiataloknak szervezett képzései, rendezvényei tematikája által támogatja a kezdeményezés romániai megvalósulását, továbbá szorgalmazza az ifjúság megfelelő tájékoztatását.”
Ezt követően Bodor bejelentette: a MIÉRT által szervezett EU-Táborra új helyszínen kerül sor, június 29. és július 4. közt, Marosfőn szervezik meg. A Youth on the Move kezdeményezés irányvonalai mentén haladva a MIÉRT elnöksége a tábor tematikájaként a fiatalok munkavállalását és munkalehetőségeit határozta meg.
A Hunyad megyei EP-képviselő és a MIÉRT közti együttműködés másik fontos eleme a szórványban élő magyar fiatalok kiemelt támogatása. Ennek jegyében szervezte meg az ifjúsági szervezet a Szórványkonferenciát, és ezért rendezik a szórványban a szervezet éves küldöttgyűlését is, illetve keretet biztosítanak a székely és szórvány szervezetek közti csereprogramhoz is.
A MIÉRT elnökségi ülésén részt vett Hölvényi György, a Robert Schumann Alapítvány főtitkára, aki az alapítvány által felkínált lehetőségekről beszélgetett az elnökség tagjaival.
A délután további részében a MIÉRT elnöksége több tárgyaláson vett részt a YEPP tagjaival, melyek során a MIÉRT státusa került megvitatásra. A megbeszélések kapcsán a MIÉRT elnöke kifejtette, hogy reményei szerint a MIÉRT, mely jelenleg megfigyelői státussal rendelkezik, az idei év folyamán a YEPP hivatalos tagszervezetévé válik. Forrás: Transindex.ro

Húszéves hazai civil társadalom
„Ne legyünk szerények, mert akkor senki sem figyel ránk” – hangzott el azon a Marosvásárhelyen rendezett konferencián, amelyen a romániai civil társadalom kialakulását ünnepelték.
A romániai civil társadalom kialakulásának huszadik évfordulóját ünnepelték pénteken a marosvásárhelyi Bod Péter Diakónia és Tanulmányi Központban. A civil társadalom szerepe a tolerancia, a szolidaritás és esélyegyenlőség európai értékeinek a képviseletében című értekezlet főszereplői Sógor Csaba EP-képviselő, valamint Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke volt.
A rendezvényen többnyire a PEL tagjai, szimpatizánsai gyűltek össze, hogy egy kötetlen beszélgetés keretében megemlékezzenek a PEL fennállásának huszadik évfordulójáról, és arról, hogy húsz éve kezdett kiépülni Romániában a civil társadalom. Sógor Csaba beszédében EP-képviselőtársát, Schöpflin Györgyöt idézte, aki szerint nem véletlen, hogy korábban Kelet-Európában alakultak ki a kommunista diktatúrák, ugyanis itt igen gyenge volt a civil társadalom. Sógor emlékeztetett arra, hogy Európában 2010 a szegénység, 2011 pedig az önkéntesség éve, amikor a civil mozgalmaknak még inkább a társadalom motorjaivá kellene válniuk.
Az Európai Parlamentben épp a napokban tárgyaltak egy olyan kezdeményezésről, amelynek értelmében, ha a testület nem tárgyal egy bizonyos témát, akkor lehetőség legyen arra, hogy az Unió polgárai aláírásgyűjtés nyomán napirendre tűzhessék azt.
Haller István államtitkár, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tagja, aki a civil társadalmat képviseli a testületben, arra intette a hallgatóságot, hogy „ne legyünk szerények, amikor a jogaink érvényesítéséről van szó, mert akkor senki nem figyel ránk”. Haller felvázolta azt az utat, amelynek során Romániában létrejött a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölését szavatoló törvény, amely most már összhangban van az uniós direktívákkal.
Az Európa Tanács felkérésére éppen a PEL dolgozta ki annak idején azokat a kritériumokat, amelyek figyelembevételével meg lehet állapítani azt, hogy bizonyos esetekben valóban hátrányos megkülönböztetés ér-e egyes embereket, csoportokat, vagy sem. Ugyancsak az emberi jogi szervezet készítette el a 90-es évek elején az első tanulmányt arról, hogy diszkrimináció terén hol áll Románia. Annak idején a politikusok nem vettek részt ennek a vitáján, mert tabutémának tartották a hátrányos megkülönböztetést.
A Divers Egyesület elnöke, Koreck Mária azt hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek csak szívós kitartással maradhatnak fenn, érhetnek el eredményeket. Ugyanakkor azt is elemezte, hogy Romániában még mindig csak látszólag létezik a hatóságok tevékenységének az átláthatósága, sok esetben a helyi önkormányzatok csak mímelik azt, hogy demokratikusan járnak el, és hogy bevonják a döntésekbe a civil társadalmat.
A Maros megyei Nők Fórumának elnöke, dr. Lucia Briscan a nők társadalmi szerepéről, Sárkány-Kiss Endre nyugalmazott egyetemi tanár a civileknek a környezetvédelemben betöltött szerepéről értekezett. A Maros Megyei Tanács főtitkára, Cosma Paul az önkormányzat és a civilek együttműködési modelljeit vázolta.
Smaranda Enache azt vette számba, melyek voltak azok a legfontosabb civil megmozdulások, amelyek során a PEL más társadalmi szervezetekkel együtt konkrét eredményeket tudott felmutatni. Ilyen volt például az, hogy a civilek megakadályozták a Segesvár mellé tervezett Drakula Park felépítését. Emellett már a kezdet kezdetén felemelték szavukat a kolozsvári Caritas pilótajáték ellen. Igen hasznos volt a több évben megszervezett Demokrácia Kollégiuma, melynek keretében sok fiatal ismerkedett meg a demokratikus társadalom alapszabályaival, a tolerancia, szolidaritás fogalmával, értékelte Enache.
Máthé Éva. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Érdemes merésznek és kitartónak lenni
Húszéves a Pro Európa Liga
Nosztalgiával elevenítette fel a kezdeti időszak pezsgését és az eltelt húsz év momentumait Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke a múlt hét végén, A civil társadalom szerepe a tolerancia, szolidaritás és esélyegyenlőség európai értékeinek képviseletében elnevezésű című kerekasztal-beszélgetésen.
Sikernek nevezte, hogy megakadályozták a segesvári Dracula Parc létrehozását, de sajnálta, hogy "nem jutott időnk írásba foglalni mindazt, amit tettünk", (...) "nincs túl sok bizonyítékunk a tevékenységünkről. Úttörők voltunk, minél több problémát akarunk ismertetni. Az volt a célunk, hogy mutassuk meg, érdemes merésznek és kitartónak lenni."
A rendezvényen jelen volt Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, aki szerint a civil társadalomnak olyan szerepe van, mint egy autó önindítójának. "Mint egy autónak, nekünk is szükségünk van önindítóra, és a civil társadalom egy ilyen szerkezet" – figyelmeztetett. Elmondta, hogy az Európai Unió 2010-et a szegénység évének nevezte, 2011 a önkéntesség éve lesz. Kitért a Szomszédság európai nap című EU-program fontosságára, nap, melyet első ízben és nagy sikerrel, Párizs XVII. kerületében szerveztek meg 1999-ben, és amely 2003-ban világszintű eseménnyé nőtte ki magát. "Civilnek lenni azt jelenti, hogy legyen időm gondolkodni, függetlenül gondolkodjak a saját és a körülöttem levők jövőjéről" – mondta egyebek között Sógor Csaba.
A diszkriminációellenes törvény és a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tevékenységéről Haller István, a PEL emberjogi irodájának volt vezetője, jelenleg a Diszkriminációellenes Tanács igazgatótanácsának tagja beszélt. Haller veszélyesnek nevezte, hogy a CNCD igazgatótanácsának jelenleg kilenc helyett csupán három tagja van és hogy "politikai kritériumok szerint olyan személyeket akarnak kinevezni a megüresedett helyekre, akik soha életükben nem dolgoztak a diszkrimináció területén". Reményének adott hangot, hogy a civil társadalom támogatni fogja a tanács további működését és meggátolja ennek "túlpolitizálását".
Az intézmény és a civil társadalom közötti kapcsolatról, a döntéshozatal és a közpénzek elköltésének átláthatóságáról beszélt Paul Cosma, a megyei tanács titkára. Szerinte a közeljövőben növekednie kell a civil társadalom szerepének.
Dr. Lucia Briscan, a Maros Megyei Nők Fórumának elnöke a nők esélyegyenlőségéért folytatott helyi, országos és nemzetközi szintű tevékenységről, Koreck Mária, a Divers Egyesület elnöke a civil szervezetek kitartásának fontosságáról beszélt.
A tanácskozás állófogadással zárult.
(mózes) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Anyanyelvhasználat a közintézményekben: nem irányul senki ellen
Anyanyelvhasználat a közintézményekben címmel szervezett konferenciát a Hargita Megyei Tanács április elsején, csütörtökön a tanács márványtermében. Az eseményen önkormányzati és intézményvezetők, illetve parlamenti képviselők jelenlétében taglalták, hogy a helyi közigazgatásban milyen mértékben biztosítják a kisebbségi nyelvi jogok érvényesülésének előfeltételeit.
A konferenciát Ladányi László Zsolt, Hargita Megye prefektusa nyitotta meg, majd Sógor Csaba, európai parlamenti képviselő köszöntötte a jelenlévőket, aki a kisebbségben lévő anyanyelvek használatára külföldi példákat említett. Dél-Tirol helyzete mellett Finnország esetét is kiemelte, ahol a törvényi előírások meghatározzák: ha egy kisebbségi nyelvet a lakosság 8%-a gyakorol, akkor biztosítani kell a nyelvhasználatot.
– A soknyelvűség európai érték, és egyben a demokrácia alapfeltétele. Abban az országban, ahol a kisebbségi nyelvek nem érvényesülnek, nem beszélhetünk európaiasságról. Romániának is át kell vennie ezt az európai értéket, és lépéseket kell tennie a soknyelvűség felé, csak így válhat valódi uniós állammá – magyarázta Sógor.
Politikamentesíteni kell az anyanyelvhasználatról szóló vitákat - vélekedett Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, aki felhívta a figyelmet: A kisebbségi nyelvek közigazgatásban való használata nem irányul senki ellen.
Az előadássorozat keretében elsőként Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke tartott ismertetőt. Felmérésükre hivatkozva kifejtette: a magyar nyelv szóbeli használata ebben a térségben kifogásolhatatlan, azonban az írásbeli megjelenés tekintetében még itt is mutatkoznak hiányosságok. A konferencia további részében Tódor Erika Mária, a Sapientia EMTE előadója az életképes kétnyelvűségről beszélt, hangsúlyozva, hogy mindezt csak akkor tudjuk hatékonyan kimunkálni, ha megfelelő oktatásszervezési intézkedéseket eszközölünk.
Az eseményt Batizán Emese Emőke, a Civil Elkötelezettség Mozgalom munkatársának ismertetője zárta, aki az általuk nemrégiben végzett felmérés eredményeit taglalta, amely során 66 Maros megyei intézményhez írtak magyar nyelvű kérvényt, amelyre csupán 19 intézménytől kaptak magyar nyelvű választ, 11-en pedig eleve elutasították az igénylésüket, mert az nem az ország hivatalos nyelvén íródott. (hírszerk.)
Transindex.ro

Sógor: Székelyföld fejlődéséért helyi szinten kell lépéseket tenni
A Csíkszeredai RMDSZ és a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal meghívására Sógor Csaba európai parlamenti képviselő tartott előadást április 9-én, pénteken 18 órai kezdettel a helyi önkormányzat gyűléstermében. Az Erdély és a Székelyföld jövője az EU-ban és azon túl című előadás során a képviselő a térség fejlődésének kérdéskörét elemezte, lényeges hangsúlyt fektetve arra, hogy mindezekért mit tehetnek a térség lakói.
Beszédében Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő kifejtette: Székelyföld jövője nem azon múlik, hogy Brüsszelben és Bukarestben milyen határozatokat hoznak, hanem azon, hogy helyi és regionális szinten milyen döntések születnek. A képviselő felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a politika nem irányíthatja a gazdaságot, és éppen emiatt Székelyföld jövőjéről az itt élőknek kell gondoskodniuk.
–Két fontos tényezője van a térség fejlődésének. Először is a kisközösségeknek meg kell őrizniük a helyi értékeket, az évszázados hagyományokat. Több pozitív példa is mutatja, hogy megélhetési lehetőséget lehet teremteni belőlük. Másrészt pedig egy erős civil társadalmat kell felépíteni, mely képes kell legyen felülvizsgálni és kiegészíteni a politikum tevékenységét – hangsúlyozta Sógor Csaba.
A képviselő a Székelyföldi autonómia kapcsán elmondta: véleménye szerint először az itt élő emberekben kell megfogalmazódjon az autonómia, és tudatosuljon az, hogy mindezt csupán összefogással lehet megvalósítani. „Kardrántások helyett, ma már a diplomácia nyelvén kell érvényesítenünk az akaratunkat, és hozzászoktassuk a környezetünket ahhoz, hogy önállóságot akarunk” – magyarázta.
Sógor Csaba EP-képviselő sajtóirodája
Erdély.ma

Policy Solutions: Sógor Csaba és Bauer Edit a legaktívabb határon túli magyar EP-képviselő
Kisebbségvédő munkájuk során felszólalásokban az erdélyi Sógor Csaba, szakpolitikában a felvidéki Bauer Edit volt a legaktívabb a határon túli magyar európai parlamenti (EP) képviselők közül 2010 első negyedévében - áll a Policy Solutions negyedéves jelentésében.
A közpolitikai és politikai kommunikációs tanácsadó intézet az öt határon túli - egyaránt az európai néppárti frakcióhoz tartozó - magyar EP-képviselő felszólalásait, jogalkotó tevékenységét, médiajelenlétét vizsgálta, és elemzését hétfőn juttatta el az MTI-hez.
Eszerint 2010 első negyedévében a három erdélyi képviselő munkáját a kisebbségi ügyek kapcsolták össze. A legaktívabb Sógor Csaba volt, tizenegy parlamenti felszólalásában napirenden tartotta a szlovák nyelvtörvény és a kárpátaljai magyarok oktatási nehézségeinek ügyét, de ugyanúgy felszólalt, ha az egyiptomi és a malajziai keresztény közösség, a burmai kisebbségek vagy a tibeti nép jogairól volt szó.
A kisebbségi témában szintén hagyományosan aktív Tőkés László EP-szereplésével kapcsolatban az elemzés azt hangsúlyozza, hogy rendszeresen számon kéri az emberi jogok normáit az unión kívüli országokon is. A vizsgált időszakban ő használta a legkeményebb szavakat - állapítja meg az elemzés -: a folytatódó szerbiai magyarverésekkel kapcsolatban "délvidéki magyarellenes terrorizmusról" beszélt. A magyarországi sajtóban - a romániai besúgólisták nyilvánosságra hozatala és magánéletbeli válsága okán - a legtöbb hír szintén Tőkés Lászlóhoz kapcsolódott.
Az elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozó RMDSZ-es Winkler Gyula fontosnak tartotta a kisebbségi sajtóorgánumok támogatását - írja az intézet. A görög válsággal összefüggésben a képviselő bírálta az EU-t, mondván, "nem a nagy tagállamok cinikus tanácsaira", hanem az uniós szolidaritás növelésére van szükség.
A két felvidéki képviselő tevékenységéből - emeli ki a Policy Solutions - a médiában a legnagyobb visszhangot a felvidéki magyarság életérzését bemutató kisfilm, a "Felvidék, én így szeretlek!" váltotta ki, amely Bauer Edit anyagi támogatásával készült, és amelyet több tízezren töltöttek le az internetről.
Az elemzés hangsúlyozza, hogy a vizsgált időszakban Bauer Edit elsősorban nőjogi témákban volt aktív: állásfoglalási indítványt nyújtott be a - főleg nőket érintő - emberkereskedelem elleni keményebb európai fellépésért, és szakbizottsági véleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az EU költségvetésének tervezésekor jobban figyelembe kellene venni a nemek közti esélyegyenlőség szempontjait.
A felvidéki Mészáros Alajos több témakörben is felszólalt a Policy Solutions adatai szerint. Az intézet azt emeli ki, hogy emlékeztette képviselőtársait: a 27 tagállam közül öt - Ciprus, Görögország, Románia, Szlovákia és Spanyolország - még nem ismerte el Koszovó függetlenségét. A képviselő Európai Parlamenten kívüli aktivitásáról is beszámol az elemzés: több írása jelent meg; az egyikben védelmébe veszi Sólyom László államfő kijelentését, miszerint a határon túli magyar diákoknak az adott ország nyelvét idegen nyelvként kellene oktatni.
MTI