Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Sipos János
124 tétel
2003. június 10.
"Temesvár elvállalta az európai viszonylatban is helytálló menekülttábor létesítését. A nemes cél kivitelezéséhez az Európai Unió magára vállalta a költségek oroszlánrészét: 700 ezer euróval támogatja az építkezést. A menekülttábor részére kiutalt telek egy része valamikor a katolikus egyház tulajdonát képezte, és az érvényben lévő törvények szerint az vissza is igényelte. Akár visszanyeri az egyház az ominózus telket, akár nem, az Európai Unió a 700 ezer euróval egy megbotránkoztató igazságtalanság érvényesítéséhez nyújtott segédkezet. /Sipos János: Magánterületre épül a menekülttábor. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./ "
2003. augusztus 25.
"Negyedik alkalommal rendezték meg aug. 23-án a Végvári Falunapokat, és a szervezők (Riveto Egyesület) fel tudták kelteni iránta a település lakosainak érdeklődését. Sokan hazajöttek az elszármazottak közül. Cudar Julianna tanárnő, a Riveto Egyesület elnöke köszönte meg a messziről jött vendégek ittlétét. Volt virág- és kézimunka kiállítás is. Értékes a helyi múzeum anyaga, régi használati eszközök láthatók. Az esti műsor a hagyományos felvonulással kezdődött. Lovas bandérium, a rékási fúvószenekar és a népviseletbe öltözött hagyományőrző táncosok hosszú sora vonult el a közönség előtt. Fellépett, a kisiskolások alkotta Csűrdöngölő, majd a Muskátli Együttes és a Nosztalgia zenekar is. /Sipos János: Végvár ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./"
2003. október 13.
"Igazfalva kétnapos ünneppel emlékezett a falu alapításának 110. és temploma felszentelésének 100. évfordulójára. A református templomban a padsorokban helyet foglalt számos testvérgyülekezet küldöttsége is. Tőkés László püspök üzenetét Forró László tanácsos tolmácsolta. Az igazfalvi gyülekezetet köszöntötte Szászfalvi László, Békés megyei országgyűlési képviselőt, aki a maga és családja nevében átnyújtott 100 ezer forintot a templom külső tatarozására. Az ünneplő gyülekezet a százéves templom centenáriumára állított kopjafánál (Gergely Zsolt lugosi fafaragó munkája) rövid műsornak tapsoltak. Nagy János nyugalmazott tanító munkája megjelent: Igazfalva története 1893-2003 című falumonográfiához, Vésztőn adták ki. /Sipos János: Száztíz év reménye. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./"
2003. október 16.
"Az Aradon kivégzett Kiss Ernő honvédtábornok végrendeletileg magyar falvak létesítésére ajánlotta fel bánsági birtokait. Az adomány lehetővé tette, hogy néhány száz magyar család új falvakat alapítson. Ezek: Ötvösd, Torontálkeresztes és Józsefszállás. Ötvösd környékét szentnek tartják a múltat ismerők. Itt aratott döntő győzelmet Szent László király a betörő kunok felett. Az öldöklő csata után a parttalan meder vize napokig piroslott a pogányok vérétől, azóta nevezik a folyót Pogányosnak. A monda szerint itt esett meg a csoda, hogy Szent László király angyali sugallatra talált rá ütközet után a temetetlen holtak terjesztette betegség gyógyfüvére, amivel megmentette seregét a döghaláltól. Makalicza Bálint, Ötvösd falu krónikása hangsúlyozta, hogy a mély fekvésű réti talajon, mióta világ a világ, nehezen lehetett boldogulni. Az okiratok szerint 1869-ben épültek az első házak. Mára a falu elöregedett. /Sipos János: A falu krónikása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./"
2003. november 14.
"A soknemzetiségű, több vallású városlakók jellemzője, hogy tisztelik egymás nemzetiségét, kultúráját, vallását, sőt számon tartják és részt vesznek egymás ünnepein is. Így történt ez nov. 8-án Lugoson, amikor a helyi református egyházközség újraalakulásának századik évfordulóját ünnepelte a gyülekezet. Az évforduló tiszteletére felújították a templomot és az orgonát. Valamennyi nemzetiség, valamennyi felekezet képviseltette magát. A fellelhető dokumentumok szerint 450 évvel ezelőtt már tevékenykedett itt magyar reformátor Kálmáncsehi Sánta Márton személyében. Azután a török hatalom megszüntette a keresztény hitéletet. Az újraszerveződés 1848. januárjában kezdődött, amikor a lugosi evangélikusok és reformátusok megtartották első közös egyházi gyűlésüket. Fél évszázaddal később (1903. nov. 8.) pedig az egyházközségi közgyűlés kimondta a lugosi református egyház újraalakulását. Az egyházközség támogatásával működő magyar óvodában évtizedek óta nem volt a mostanihoz hasonló - ötvenen felüli - gyermeklétszám, és az iskola elemi tagozata is évről évre erősödik. /Sipos János: A lugosi reformátusság újabb kori 100 esztendeje. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./ Jelenleg 1476 tagja van a lugosi református egyházközségnek, van énekkaruk, nőszövetségük és ifjúsági csoportjuk. Az ünnepi istentiszteletet követően kopjafát avattak a templom udvarán. A kopjafát Gergely Zsolt készítette. /Jantó-Petneházi István: Egy évszázada alakult újra a lugosi református egyházközség. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 14./"
2003. december 15.
"Az árvaház részére a határon túl gyűjtötték össze az ajándékot, a szállítás költségét is vállalták. Kamionokat béreltek, küldtek meleg ruhát, téli cipőt, déligyümölcsöt, édességet, játékot, de számítógépet és tanszereket is. Kivonultak az ajándékra várakozók az intézet elé, de a konvoj nem akart felbukkanni. Az igazgató visszaparancsolta a hidegben topogó gyerekeket a fűtött termekbe. Reggel hatra érkeztek a kamionok a nagylaki vámhoz, és déli egy óráig még nem engedték belépni őket az országba. A vámosok miért éppen az ajándékot hozó szállítmányozókkal szemben ilyen bizalmatlanok, miközben nem egyszer a csempészek kamionjai percek alatt átjutnak a határon? /Sipos János: Adjonisten - fogadjisten. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./"
2003. december 18.
"Kiss Károly mérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Temes megyei elnöke a rendszerváltás többedmagával megalakította a megye első szövetkezését, az Újszentesi Keresztyén Gazdakört. Mintájukra azóta megyeszerte 15-16 gazdakör alakult, de, a kezdeményezők biztató példája ellenére ez ideig nem sikerült talpra állniuk. Kiss Károly mérnök időközben elvállalta a megye összes gazdakörének irányítását. Nehéz lesz az áttérés az Európai Unióban előírt rendszerre. /Sipos János: Sokasodó kérdőjelek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./"
2003. december 22.
"Idén is ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg az 1989. decemberi forradalom kirobbanásának eseményeiről Temesváron. Megjelent Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az 1989. decemberi események főszereplője, az ortodox egyházat Nicolae Corneanu, Bánság ortodox érseke képviselte, jelen volt dr. Neumann Ernő főrabbi, dr. Nicolae Teodorescu görög katolikus helynök, Petre Dugulescu román baptista igehirdető és Túry László kanonok, a római katolikus püspökség nagyprépostja. - 1989-ben a hallgatás falát döntöttük le - emlékeztetett Tőkés László püspök -, most pedig elérkezett az ideje, hogy ledöntsük a hazugság falát is. /Sipos János: Adjuk tovább gyermekeinknek a forradalom üzenetét. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./"
2004. január 15.
Az azonos szervezeten belüli szekértáborok is olyan vehemenciával esnek egymásnak, mintha esküdt ellenségek lennének. Ebben a helyzetben nincs könnyű dolguk az újságíróknak. A kitartó, apró lépések politikája bizonyult eddig a legeredményesebbnek – állítják e stratégia apostolai. A sajtókonferencián sikertörténetként ható érvek azonban nem mindig állják ki a valóság próbáját. Az aradi vértanúk emlékműve felállításának megakadályozása például. Felmerül a kérdés: vajon hány sikeres kis lépésre lesz szükség ahhoz, hogy felállítsák az aradi szobrot? /Sipos János: Őszintén. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./
2004. január 26.
Temesváron a helyi Civil Tanács vezetői a Temesvári Rádió magyar adásának szerkesztőivel vitát, megbeszélgetés-sorozatot kezdeményeztek az autonómiáról. Az első összejövetelt január 24-én tartották a temesvári Kós Károly Közösségi Központban. Toró T. Tibor parlamenti képviselő emlékeztetett arra, hogy az emlékezetes 1992. évi Kolozsvári Nyilatkozatot az RMDSZ vezető testülete teljes egyetértésben fogalmazta meg. Akkor minden magyar politikus egyetértett a belső önrendelkezésen alapuló autonómia kérdésében. Jelenleg pedig az autonómia kezdeményezését még a magyar politikusok (az RMDSZ csúcsvezetőse) is politikai baklövésként értékelik. Toró T. Tibor kiállt amellett, hogy folytatni kell a műhelymunkát, be kell vinni a köztudatba az autonómia jelentőségét, és el kell kezdeni az érdemi dialógust a román értelmiséggel. Befejezésül arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy felvállalta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia-tervének beterjesztését a parlamentbe. Dr. Bodó Barna egyetemi tanár tisztázta az autonómia és a régió közötti különbséget. Az autonómiát a többlet jogosítványok intézményeként határozta meg. Azt is tisztázta, hogy a területi autonómia nem etnikai szerveződés. /Sipos János: Termékeny vita – az értelem tükre. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./
2004. február 5.
Soha akkora érdeklődéssel nem tálalta a román nyelvű sajtó a honi magyar közösség belső politikai életének eseményeit, mint mostanában. Régen a román politikai pártok vezérei a “sziklaszilárd” magyar egységben látták az országot fenyegető legfőbb veszélyt. A jelek szerint fölösleges a további aggodalmaskodás. Mi lesz velünk itt a szórványban, kérdezte Sipos János. /Sipos János: Káröröm. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./
2004. március 16.
Temesváron a márc. 15-i ünnepségsorozat az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének székházában kezdődött. Az első szabadtéri megemlékezésre a Győrödi fasor 1848-as Honvéd obeliszkjénél került sor a győrödi RMDSZ, a temesvár-gyárvárosi 1-es számú Általános Iskola tanárai és tanítói, valamint a Magyar Nyugdíjasok Klubja közös szervezésében. A fő ünnepséget a szabadfalui Petőfi-emlékműnél tartották. Horia Ciocarlie prefektus felolvasta Adrian Nastase román, Szász Enikő pedig Medgyessy Péter magyar miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet mondott Toró T. Tibor parlamenti képviselő és Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, majd a történelmi magyar egyházak képviselői következtek. /Sipos János: Március 15. üzenete. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2004. április 5.
Két megyét, az anyaországot, és sok-sok települést képviseltek az ápr. 3-án tartott Szombati Szabó István-szavalóversenyre benevezett fiatalok. A kezdeményező lugosi református egyházközség a hagyományteremtés szándékával szervezte a vetélkedőt. A huszonhat fiatal népes közönség előtt mérte össze versmondó tehetségét. /Sipos János: Szombati Szabó István nemzetközi szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./
2004. április 19.
Ápr. 17-én Temesváron a jelöltállító küldöttgyűléssel Temes megyében befejeződött az RMDSZ előválasztási kampánya. A megyei tanácsosoknál a leadott titkos szavazatok alapján a sorrend: Marossy Zoltán mérnök, Szász Enikő színművésznő, dr. Bodó Barna egyetemi tanár, dr. Bárányi Ferenc orvos, Kaba Gábor, Zsombolya polgármestere, dr. Preitl István egyetemi tanár. A Temesvár városi jelöltek sorrendje: Halász Ferenc tanár (polgármesterjelölt is), Fórika Éva jogász, dr. Szabadai Zoltán egyetemi tanár, Somogyi Attila politológus. /Sipos János: Hívó szó a magyar közösséghez. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./
2004. április 27.
Két napon át hazai és magyarországi magyar mérnökjelöltek mérték össze tudásukat a Temesvári Műegyetem Villamosmérnöki karán a Műszaki Tudományos Diákkonferencia keretében. Hat szakosztályban mutatták be szakterületük legújabb tudományos vívmányait. /Sipos János: Műszaki Tudományos Diákkonferencia. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2004. június 14.
Magyar népviseletbe öltözött fiatalok lepték el jún. 12-én Újszentes község utcáit. Újszentes adott otthont a magyar népdal ötödik bánsági vetélkedőjének. Szilágyi Géza újraválasztott RMDSZ-es polgármester köszöntötte a megjelenteket. Hét településről érkeztek versenyzők. A zsűri elnöke az országos népdalvetélkedők szervezőjeként jól ismert Fejer Kálmán szatmárnémeti zenetanár volt. /Sipos János: Szárnyalt a dal, a citeramuzsika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./
2004. július 1.
Jún. 29-én összeült az RMDSZ Temes Megyei Választmánya – a Területi Képviselők Tanácsa (TKT) és a Civil Tanács –, hogy meghallgassa az elnökség kiértékelő beszámolóját a 2004. évi helyhatósági választási eredményekről. Az előterjesztést követően Halász Ferenc megyei elnök benyújtotta lemondását, és az elnökség többi tagja is visszaadta mandátumát. Az ok, a választásokon elszenvedett vereség: az RMDSZ-jelöltek nem jutottak be a megyei, valamint a Temesvár városi tanácsba. Egyes helyeken voltak eredmények, Zsombolyán, például, a négy évvel ezelőtti választáson leadott 900 szavazattal szemben most 1836-an szavaztak az RMDSZ-es Kaba Gábor polgármesterjelöltre, és a magyar tanácsosok száma 5-ről 9-re növekedett. Jó eredmény született Újszentesen, Igazfalván és Újváron is, ahol az elkövetkező négy évben szintén RMDSZ-es a község első embere. Dr. Albert Ferenc egyetemi tanár javasolta, hogy a mostani csapat vigye végig a megkezdett munkát, a tisztújítást halasszák a parlamenti választások utánra. Dr. Bárányi Ferenc ny. orvos, volt parlamenti képviselő leszögezte, háromszázötven év óta most történt meg először, hogy a magyarságnak nincs képviselője Temesvár város tanácsában. A megyei elnökség kitartott a lemondás mellett. Toró T. Tibor parlamenti képviselő – aki lemondott elnökségi tisztségéről – indítványozta, hogy az elnökség ügyvezető testületként folytassa a munkát a szeptemberre előrehozott tisztújító közgyűlésig. A javaslatot a választmány többségi szavazattal elfogadta. /Sipos János: Sorsdöntő időszak az RMDSZ temesi szervezete számára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./
2004. július 19.
Külső támogatás nélkül is megszervezik Végváron a tánctábort. Idén a megye határain túlról is fogadtak jelentkezőket. A bánsági néptánc mozgalmat Nagy Albert, a Szeged Néptáncegyüttes vezetője indította útjára. Kezdeményezése várakozáson felülmúló visszhangra talált: szinte minden olyan településen követték példájukat, ahol jelentősebb magyar közösség él. Most is Nagy Albert irányította a lépések tökéletes elsajátítását. A végvári közösség jóvoltából a nyolcvan gyerek és oktatóik egy hétig gondtalanul hódolhattak kedvtelésüknek, a táncnak. Idén a Végvárért Alapítvány volt az éltető ereje a tábornak, ahol a temesvári, lugosi, dettai, nagycsanádi, pusztakeresztúri, mezőtelegdi vendégek teljes ellátásban részesültek. /Sipos János: Nyári tánctábor Végváron. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./
2004. július 24.
Nagy a bizonytalanság a gátaljai magyar óvoda ügyében. Az előző tanács az óvoda épületét visszaadta egykori tulajdonosának. Salgán József, Gátalja város jelenlegi polgármestere arról tájékoztatott, hogy az ügy a bíróságon van. Az illetékes hatóságok ugyanis szabálytalanságot fedeztek fel a tanügy használatában lévő épületek visszaadása körül, és hivatalos vizsgálatot kezdeményeztek. Eddig a három épületből kettőt már peres úton visszaszereztek, a polgármester reméli, hogy a magyar óvoda épülete is hasonló sorsra jut. A gátaljai közösségnek is szüksége van egy zsombolyaihoz hasonló Magyar Házra, ahol ápolhatja hagyományait, szervezheti közösségi életét. Az épület végleges megszerzésével megteremtődne az anyanyelvi közösségi élet Gátalján. /Sipos János: Nem kétséges a gátaljai magyar óvoda léte. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./
2004. július 26.
Harmadszorra rendeztek vakációs tánctábort a Temes megyei Nagycsanádon – önerőből. Ezúttal száztíz fiatal ropta egy hétig a táncot gondtalanul, mert a szervezők mindent megtettek, hogy a táborozók jól érezzék magukat. Korom Rozália tanítónő, a Marosvár népi táncegyüttes vezetője, a tánctábor kezdeményezője és szervezője emlékezett: Nagy Albert, a Szeged Néptáncegyüttes vezetője kijelentette, hogy feléleszti a néptáncmozgalmat a bánsági magyarság körében is. Hatására Végváron megalakult a Muskátli együttes, Nagy Albert átjárt Szegedről oktatni. Azután Újszentesen és Temesváron is alakult csoport, majd újabb csoportok alakultak, és a néptánc igazi mozgalommá vált a magyar közösségek körében. Ezek hatására Korom Rozália elhatározta, Nagycsanádon is szervez tánctábort. Most a száztíz táncossal egy teljes hétig Nagy Albert és Tőtös Hortenzia foglalkozott. Sokan támogatták a tábort – Fodor Ferenc RMDSZ-elnöktől és a polgármesteri hivataltól kezdve. /Sipos János: Egy hétig táncoltak Nagycsanádon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./
2004. augusztus 9.
A Zsombolya Napok megünneplésére megtelt a város a környező településekről érkezettekkel. Jöttek magyarországiak, a németországi Erlagenből, Münchenből stb. tömegesen hazalátogattak az egykori zsombolyaiak. Júl. 7-én léptek színpadra a folklór együttesek. Az idén hetedik alkalommal megrendezett Zsombolya Napok tovább öregbítették az ünnep hírnevét. /Sipos János: Zsombolya ünnepe sok-sok vendéget vonzott. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./
2004. augusztus 16.
Bunyaszekszárdot lakói elhagyták, de időnként találkoznak az elhagyott faluban. Arra, hogy itt valaha falu volt, csupán az egykori templom helyén felállított emlékmű utal – egy férfi és egy női alak, itt tartják évenként az emlékünnepséget. Idén is Pokker László alkotása köré gyűlt az ünneplő sokaság. A falu temetőjében 1972-ben helyezték örök nyugalomra az utolsó bunyaszekszárdi lakost, Gergely Katalint. /Sipos János: Bunyaszekszárd emlékezett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./
2004. szeptember 11.
Több mint húsz település magyar polgármestere, alpolgármestere, illetve alapítványok és más intézmények szakemberei gyűltek össze Zsombolyán. Kaba Gábor, a vendéglátó polgármester kiemelte, pénzt elsősorban a különböző alapítványoktól, fejlesztési ügynökségektől lehet szerezni. A Regio Invest munkatársa ismertette a száz százalékban magyar magántőkével működő Befektetési és Kereskedelmi Iroda kínálatát. /Sipos János: Magyar polgármesterek megoldást keresnek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./
2004. szeptember 20.
Szept. 17-18-án emlékeztek az ellenállási harc mártírjaira az 1989. decemberi forradalom egykori meghatározó személyiségei, a korábbi kommunistaellenes megmozdulások résztvevői és az érdeklődők Temesváron a református templomban, az Újvárossy Ernő nevét megörökítő gyülekezeti teremben. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök felolvasta a Református Világszövetség (amelynek elnöke) dokumentumát a vajdasági magyarokat ért atrocitásokról. – Tizenöt éve áldozta életét a decemberi forradalom előkészítésének szakaszában Újvárossy Ernő építészmérnök. A totalitárius rendszerrel való szembeszegülés első mártírjairól Péterszabó Ilona tartott előadást az ’56 után 57-en a temesvári perben /Arad, 2002/ című könyve alapján. A temesvári perben ártatlan embereket vetettek börtönbe, ítéltek halálra és végeztek ki feltehetőleg csak azért, hogy rettegésben tartsák a lakosságot. Erről az időszakról (1956) emlékeztek meg az egykori résztvevők, akik börtönnel, kényszerlakhellyel fizettek azért, mert volt bátorságuk felemelni szavukat a diktatúra törvénytelenségei ellen. Koczka György emlékezett arra, hogy főiskolai hallgatóként a kolozsvári Bolyai Egyetem 56-os rendezvényein vállalt szerepéért került börtönbe, majd kényszerlakhelyre a Baragánba. Oberten János líceumi diákként többedmagával kézzel írt háromnyelvű röpcédulát terjesztett az igazság védelmében. A büntetés börtön lett. Több szemtanú – Toró Tibor professzor, Wollner András, Tőkés László püspök – részletekkel egészítette ki az események résztvevőinek beszámolóját. Gazda József, aki elsőnek írt könyvet a temesvári forradalomról (Megváltó karácsony – erdélyi magyar túlélők emlékeznek, Aura Kiadó, Budapest, 1990) a város akkori hangulatát idézte fel. Szept. 18-án országos premieren bemutatták Koltai Gábor Trianon című filmjét. Neves magyar történészek – Raffay Ernő, Nemeskürthy István, Glatz Ferenc és mások – kommentálták a filmen bemutatott események hátterét. Tőkés László püspök felhívta a figyelmet: a filmet egyetlen tévéállomás sem volt hajlandó műsorába iktatni. A vetítést követően az 1989. decemberi események felidézése került előtérbe. Az egykori résztvevők és szemtanúk – Gazda Árpád, Balaton Zoltán, Makkai Zoltán és mások – elmondása nyomán számos fontos esemény háttere vált világosabbá a hallgatóság előtt. Többek között Újvárossy Ernő szerepe, akinek csupán annyi volt a “bűne”, hogy elvállalta a templom alagsora felújításának mérnöki tennivalóit, és cselekvően részt vett a (ma nevét viselő) gyülekezeti terem kialakításában. Tőkés László leszögezte: a kommunizmus elleni harc az országban még nem fejeződött be. Szégyellni valónak tartja, hogy a magyar közösséget képviselő RMDSZ vezetősége a kommunisták utódpártjával paktál. A rendezvénysorozat az erzsébetvárosi temetőben, Újvárossy Ernő sírjának megkoszorúzásával ért véget. /Sipos János: Mártírokra emlékeztek. Szemben a kommunizmussal. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./
2004. november 22.
Temes megyében Végváron a református egyházközség visszakapta egykori tulajdonát, a helybeli általános iskola épületét. Nov. 21-én a hálaadó istentiszteleten Fazakas Csaba esperes hirdette az igét, jelen volt a testvértelepülés, Röszke küldöttsége is, beszédet mondott Toró T. Tibor parlamenti képviselő. Az iskola (iskoláink) visszaszerzése a kulturális autonómia megvalósításának fontos állomása – hangsúlyozta a képviselő. A röszkeiek átadták szokásos karácsonyi könyvajándékukat. Este a Csiky Gergely Színház a Café Molnár című darabbal szórakoztatta a közönséget. /Sipos János: Az öröm pillanata. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./
2005. január 15.
Az RMDSZ temesi szervezete jelöltjét, Marossy Zoltán mérnököt nevezték ki Temes megye alprefektusává. Marossy Zoltán három törvényhozási ciklusban megyei tanácsosként tevékenykedett, az utóbbi nyolc évben a gazdasági bizottság elnöki tisztét töltötte be. /Sipos János: Temes: Marossy Zoltán. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./
2005. március 4.
Sok községben, így Temesrékáson is elhúzódik a föld visszaadásának a folyamata. A rendelet óta eltelt tizennégy év, ennek ellenére Temesrékáson nyolcvan földtulajdonos még mindig nem kapta vissza birtokát. /Sipos János: Kerek-e vagy hosszú? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./
2005. április 26.
Egy hónapja sincs, hogy bejegyzett civil szervezetként működik Temes megyében, Végváron a Pro Community Ifjúsági Egyesület, és máris jelentős megvalósítással hívta fel magára a figyelmet. Teleházat rendeztek be a polgármesteri hivatal melletti épületben. Tizenhét tagja van az új egyesületnek, tájékoztatott Csáki Károly, a Pro Community elnöke, de további jelentkezőkre számítanak. Sokfelől kaptank anyagi támogatást. A teleház avatásán megjelentek a községi tanácsosok, a Végvárért Alapítvány és a Riveto Társaság képviselői is. /Sipos János: Teleház-avatás Végváron. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./
2005. április 29.
Basescu elnök idejéből egy helikopteres terepszemlére futotta, ám az azt követő sajtókonferencián ígéretet tett az árvíz által elpusztított falvak újjáépítésének támogatására. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök néhány napos késéssel érkezett a helyszínre. A védekezés nem működik úgy, ahogy kellene – állítják egyre határozottabban a kárvallottak. Ennek ellenére, Tariceanu miniszterelnök minden alkalmat megragadott, hogy dicsérje a helyi adminisztráció vezetőit nagyszerű helytállásukért. Kijelentette, hogy elégedett az eddigi intézkedések hatékonyságával. Az őt körülvevők panaszára, melyek cáfolni látszottak a helyi adminisztráció dicséretére elhangzott szavait, önérzetesen kifakadt: “Mint akarnak még, építsünk szállodákat?” Az arrogáns válasz letörte a miniszterelnöki látogatáshoz fűzött reményeket. /Sipos János: Elszólás vagy arrogancia? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./
2005. június 21.
Nagyszentmiklóson a mintegy 700-800 lelket számláló magyar közösség néhány értelmiségi tagja összeült, hogy létrehozzon egy civil szervezetet, amely keretet biztosítana a nemzetiségi közélet újraélesztésének. Révai Miklósról nevezeték el egyesületüket. Révai Miklós úttörő nyelvész, író, egyetemi tanár Nagyszentmiklós szülötte, mesélte Telbisz Mária gyógyszerésznő, a Révai Miklós Egyesület elnöke. Nem olyan egyszerű egy civil szervezetet bejegyezni, különösképpen nemzetiségi alapon. Húszan indultak, és nagyjából most is az akkori alapító tagok vállalják, viszik a munka nehezét. Maroknyi lelkes értelmiségi, ők a Révai Miklós Egyesület éltető ereje. Vágyálom, hogy legyen székházuk. Ráadásul a jelenlegi törvényhozási ciklusban a nagyszentmiklósi magyarságnak nincs helyi tanácsosa. /Sipos János: Rögös úton a Révai Miklós Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./