Szeptember 22-én a képviselőház közigazgatási bizottságában váratlanul napirendre tűzték Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó statútum törvénytervezetét, és egy ellenszavazat, illetve egy tartózkodás mellett – vita nélkül – elvetették. A Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett jog­szabályt, immár második alkalommal, az előző parlamenti ülésszak utolsó napján Garda Dezső és Sógor Csaba nyújtotta be a két háznak. A közigazgatási bizottságban most Mircea Dusa Hargita megyei SZDP-s képviselő, a bizottság alelnöke javaslatára tűzték napirendre, ő a tervezet vita nél­küli elutasítását javasolta. Antal Árpád András, a bizottság egyik RMDSZ-es tagja a véleményezés elhalasztását javasolta, amit nem fogadtak el, így egy ellenszavazattal és egy tartózkodással (Seres Dénes) megszületett a kedvezőtlen döntés. /(Ferencz): Bizottsági vesszőfutás (Autonómiastatútum). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tiltakozik amiatt, hogy a képviselőház közigazgatási bizottsága elutasította Székelyföld autonómiájának tervezetét, mert ez összeférhetetlen a jogállamiság elveivel és gyakorlatával. A Csapó József SZNT-elnök által aláírt közlemény szerint a szakbizottság előzetes vita nélkül vetette el a törvénytervezetet. – Az elutasítás ellen a bizottság egyetlen tagja, Antal Árpád András Kovászna megyei RMDSZ-képviselő szavazott, aki ezáltal a Székelyföld kívánsága szerint járt el. Tartózkodott a szavazástól Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-képviselő, aki magatartásával csatlakozott azokhoz, akik 86 éve megfosztják az erdélyi magyar közösséget alapvető emberi jogaiktól – áll az SZNT közleményében. Az SZNT vezetői szerint a Székelyföld nem mond le az autonómiához való jogáról. /SZNT-tiltakozás az autonómiatervezet elutasítása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

November 4-én ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT). – A decentralizációs törvénycsomagnak olyannak kell lennie, hogy valóban többletlehetőségeket biztosítson számunkra – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök- helyettes, az RMDSZ elnöket. Markó a koalíció teljesítményét jónak minősítette, azt viszont elfogadhatatlannak nevezte, hogy míg Európának azt üzenik, minden rendben van, a szenátusban, az egyik koalíciós partner elutasításával, a másik partner sunyításával leszavazzák a kisebbségi törvénytervezetet. Veszélyesnek nevezte, hogy egyre magyarellenesebb hangokat ütnek meg a parlamentben. Ellentmondásosnak tartotta azt a két állásfoglalást, amelyek egyikét a Hargita megyei román civil szervezetek írtak alá, tiltakozva a kisebbségi törvénytervezet ellen, alkotmányellenesnek, veszélyesnek nevezve azt, másikat pedig az EMNT, az MPSZ, az SZNT, a MIT és az Erdélyi Magyar Ifjak fogalmazták meg, e szervezetek pedig ugyanazt hozták fel a kisebbségi törvénytervezet ellen, mint a szélsőségesen nacionalista román szervezetek. Seres Dénes parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a decentralizációs törvénycsomag felemásra sikeredett, „nem tudtunk érvényt szerezni 15 év alatt követeléseinknek”. A tanácskozás végén megválasztották az OÖT alelnökeit, Lokodi Edit, Molnos Lajos, Ladányi László, Vajda Lajos, Bognár Levente, Pop Imre, Ludescher István és Baka Mátyás személyében. /Antalfi Imola: Ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

– Terveink nagy részét sikerült megvalósítani – mondta Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke összegezve az elmúlt év eredményeit. Az RMDSZ további tervei között szerepel a víz- és csatornahálózat kiépítése és a tönkrement falusi utak megjavítása is. Szilágy megyében a magyar lakosság számaránya 23%. Nyolc RMDSZ-es tanácsost választottak be a harmincegy tagú megyei tanácsba. A megyében az RMDSZ-nek öt vezérigazgatót, egy tucat aligazgatót sikerült tisztségbe helyezni olyan intézményekben, ahol addig soha nem volt magyar igazgató. Ugyanezt sikerült elérni a tanintézményekben is. Hét olyan esetben, ahol nem községközponti a magyar iskola, végül is sikerült elfogadtatniuk, hogy ezek jogi személyiségűek legyenek. E nélkül ezeket az iskolákat előbb-utóbb megszüntetik, holott mi az RMDSZ azért küzd, hogy a kis létszámmal működő falusi iskolákat ne zárják be. A kistérségi programok keretén belül Kémer és Kárásztelek összefogva Vályogkővel és más bihari településekkel, komoly utat épített, amely több mint 40 km-rel lerövidíti a Nagyvárad felé irányuló közlekedést. Ugyancsak a kistérségi programok keretén belül beindult a vízhálózat kiépítése Szilágynagyfaluban és környékén. Beindul a falusi bekötőutak programja. /Péntek László: Fontos a gazdaság fejlődése és az életkörülmények javítása. Interjú Seres Dénes parlamenti képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

A nemzeti ünnep emelkedett hangulatában avatták fel március 14-én Szilágynagyfalu legújabb büszkeségét: Arany János mellszobrát, Lőrincz Lehel kolozsvári szobrászművész alkotását. Megjelent Cseh Áron kolozsvári főkonzul és Markó Béla RMDSZ elnök is. Seres Dénes Szilágy megyei képviselő az emlékjelek állításának jelentőségéről szólt. Arany János a mi lelkünkből lelkedzett költő, magyarságunk egyik leghívebb kifejezője – mondotta Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Andrei Todea, Szilágy megyei prefektus beszédében a kultúra egyetemességéről szólt, végül magyar nyelven is köszöntötte a jelenlévőket március 15-e alkalmából. /F. I.: Emlékezés a közös megmaradás jegyében. Arany János-szobrot avattak Szilágynagyfaluban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

A civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködési lehetőségeiről volt szó a hét végén a Szilágyperecsenen megtartott konferencián. A kétnapos tanácskozást az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány és a szilágysomlyói Báthory Alapítvány szervezte. Az előadók a közösségfejlesztés technikáiról, eszközrendszeréről beszéltek. Dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke elmondta, hogy ha a konferencián elhangzottakat már tizenöt évvel ezelőtt tudja, és nem ennyi idő alatt kellett volna megtanulnia, akkor sokkal hamarabb juthattak volna el a mai szintre. Az előadások bemutatták a helyi fejlesztési ügynöki, illetve a falugondnoki szolgálatot, a szociális gondozás javítási lehetőségeit. Minden előadás után a résztvevők kérdéseket tehettek fel. Egri István, az ERMACISZA ügyvezető igazgatója elmondta: a Szilágyságban, általában a szórványban nem érződik ellentét, feszültség a különböző csoportok között. Mindenki tudja, hogy kisebbségi helyzetben kötelező az együttműködés. Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke szerint: ez számunkra természetes. Boncidai Csaba, szilágyperecseni polgármester szerint megkönnyíti a dolgunkat a civil egyesületek segítőszándéka. Csóka Tibor, a Szilágy Megyei Tanács alelnöke elmondta: a megyei tanács már második éve pályázati rendszerben ítéli oda a különböző célokra szánt pénzalapokat. A kolozsvári székhelyű ERMACISZA bármely szakterületen segít, szociális vagy falufejlesztési szakemberek képzését is vállalja. /Józsa László: Civil szervezetek szilágyperecseni konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Király András Arad és Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő újabb közös törvénymódosító javaslata járt sikerrel. Ezúttal a pedagógusok statútumát meghatározó törvénynek azt a cikkelyét egészítették ki, amely az ingázó tanügyi dolgozóknak a munkahelyre és onnan haza való közszállítási költségeinek a visszatérítését szabályozza. /K. K.: Király András újabb sikeres törvénymódosító javaslata. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

Centralizációs törekvést látnak a bírálók az RMDSZ alapszabályzat-módosításában. Míg Seres Dénes képviselő, az alapszabályzat-módosító bizottság elnöke a döntéshozatal mobilitásának növelését, illetve a felelősségre vonás keretének kidolgozását tartja a tervezett módosítások legfőbb következményeinek, az RMDSZ belső ellenzéke a centralizálási törekvést lát benne. A szankciók tekintetében az RMDSZ újabb formát készül beiktatni az alapszabályzatba: a politikai bizalommegvonást. Megszűnik a Szövetségi Egyeztető Tanács, helyét a Kulturális Autonómia Tanács /KAT/ foglalja el. A KAT létrehozását eredetileg Székely István, a Magyar Kisebbség főszerkesztője javasolta. Székely tervezete szerint a kulturális tanács magában foglalta volna az RMDSZ ügyvezető elnökségének művelődési és oktatási főosztályait is, a szakmai szervezetek és az egyházak képviselőit is bevonta volna. Az Aradon előterjesztendő alapszabályt módosító tervezetben azonban a KAT gyakorlatilag azonos hatáskörrel rendelkezik, mint elődje, a SZET. A SZET és a KAT közötti különbség, hogy a különböző kulturális, tudományos, oktatási szervezetek, valamint az egyházak képviselői mellett a KAT-ban helyet kap 75 megyei vagy területi szervezetek által megválasztott képviselő. A tervezett módosítások szerint a jövőben „nem lehet RMDSZ-jelölt az a tag, aki más szervezet jelöltjeként az elmúlt négy évben RMDSZ-szel rivális politikai, civil szervezet színeiben indult a helyhatósági, illetve parlamenti választásokon”. Ugyancsak tiltják az RMDSZ-jelöltként való indulást a választásokon azon szövetségi színekben megválasztott tisztségviselőknek, akiktől az RMDSZ az elmúlt nyolc évben megvonta a politikai bizalmat. Toró T. Tibor képviselő, az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjaként számon tartott politikus élesen bírálta az alapszabály-tervezetet. /Farcádi Botond: Reform helyett szigor. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

Március 3-án kora délután Aradon véget ért az RMDSZ nyolcadik kongresszusa. Módosították az RMDSZ alapszabályzatát, elfogadták a szövetség európai parlamenti választási programját, és határozatokat fogadtak el a jövő prioritásairól. Ötödszörre választották újra a szövetség elnökévé Markó Bélát, aki immár tizennégy éve tölti be ezt a tisztet. A szövetség programjába beiktatták a háromszintű autonómiával kapcsolatos pontokat. Az alapszabályzat tekintetében az RMDSZ vezetői fontosnak ítélték, hogy a szervezet megőrizte szövetség jellegét, nem alakították az RMDSZ-t párttá. Javaslatok születtek az önkormányzatiság, a különböző autonómiaformák keretének kialakítása és működtetése érdekében. A bizottság elnöke, Kötő József elmondta: mintegy 90 év után Erdély visszakerült abba az európai civilizációs értékrendbe, amelynek évszázadok során alakítója és védelmezője volt. Az alapszabály-módosító javaslatokat Seres Dénes szenátor ismertette. A legfontosabb módosítások: a szövetség kongresszusa ezentúl kétévente ülésezik, s minden második kongresszuson történik majd tisztújítás; megszűnik az értelmiségieket, egyházi és civil társadalmi vezetőket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), és helyét a Kulturális Autonómia Tanácsa (KAT) foglalja el, amelynek kibővítették hatáskörét; megmarad a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), amelyben nagyobb súllyal lehetnek jelen a különböző platformok; a platformok létrehozásához 750 tagra van szükség, úgy, hogy legalább három megyében 150-150 taggal legyen az illető platform képviselve; aki a szövetség ellen, más szervezet képviseletében választásokon vesz részt, négy évig nem lehet az RMDSZ színeiben jelölt a választásokon; akitől a szövetség megvonta a bizalmat nyolc évig nem vehet részt az RMDSZ nevében a választásokon; megszűntették az Operatív Tanácsot (OT), s helyette – két SZKT-ülés között – a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) hozza meg a szükséges döntéseket; megyei szinten is állandó tanácsokat hoznak létre. Bodó Barna úgy vélte, a szövetség vezetőinek be kellett volna vallaniuk, hogy a SZET működése ellehetetlenült, a KAT viszont nem felel meg a civil szervezetek által támasztott követelményeknek. Nagy Zsolt kifejtette: versenyképes magyarság nem képzelhető el egységes, megreformált RMDSZ nélkül, amelyben számonkérés is működik. Takács Csaba ügyvezető elnök felhívta a figyelmet a szakemberek által készített demográfiai elemzésre. Markó Béla kifejtette: az RMDSZ-nek a jövőben is szövetségnek kell maradnia. A kongresszus elsöprő többséggel választotta újra a szövetség elnökévé Markó Bélát. Markó Béla „Új Erdélyt, új magyarságot” című programbeszédében kifejtette: a romániai magyarság sorsát egy pillanatig sem lehetett elszakítani az ország sorsától, a többség és kisebbség közti együttműködés nélkül sem egyik, sem másik nem jutott volna vissza a közös Európába. Hozzáfűzve, hogy az RMDSZ a Kárpátokon túlra szakadt magyarokról sem feledkezhet el. „Nem ígérhetek örök csatlósi hűséget sem Magyarországon, sem Romániában egyik politikai pártnak sem” – fejtette ki Markó. Azonban „népünket, jövőnket veszélybe sodró kalandos ötletek támogatását sem ígérhetem” – mondta. A leadott 479 szavazatból 478 volt érvényes és egy érvénytelen. Markó Bélát 436 szavazattal és 42 ellenszavazattal választották meg újabb négy évre a szövetség elnökévé. Elsőként Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke gratulált Markó Bélának újraválasztásához. A választás eredményének közzététele után Markó Béla régi-új elnök úgy vélte, soha nem volt olyan egységes az erdélyi magyarság, mint 1989-ben, és ezt az egységet feltétlenül meg kell őrizni. Ebben a pillanatban nincs alternatíva a szövetségben, és amit eddig cselekedtek alapvetően helyes volt. Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke szerint a választási program elsősorban két nagy fejezeten alapszik. Ezek közül egyik a román társadalom és a romániai magyar társadalom modernizációja, amelyet a gazdaság, az infrastruktúra-fejlesztés, az életszínvonal növelése és a mentalitásváltozás terén képzelnek el. A második pedig a romániai magyar közösség személyi elvű, kulturális és területi autonómiája. Az RMDSZ határozatot fogadott el a kulturális és területi autonómia megvalósításáról, Erdély fejlesztéséről és modernizálásáról, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről, a romániai magyar közösség életkörülményeinek javításáról, illetve a kongresszus azzal a felhívással fordult a romániai magyar választópolgárokhoz, hogy az EP-választásokon szavazatukkal támogassák az RMDSZ jelöltlistáját. /Papp Annamária, Tibori Szabó Zoltán: Markó Béla: Erdély legyen a Keleti Svájc! Egységes, következetes és fegyelmezett szövetséget ígért a régi-új elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Az RMDSZ március 15-i erdélyi központi rendezvényén, Zilahon, Wesselényi Miklós szobránál több mint kétezerötszázan emlékeztek meg az 1848–49-es szabadságharc hőseiről. Az ünneplő gyülekezetet Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntötte. A rendezvényen Szilágy megye prefektusa, a megyei tanács elnöke, alelnökei, Zilah polgármestere, alpolgármesterei, az RMDSZ területi szervezeteinek vezetői, illetve parlamenti képviselői, a román pártok helyi képviselői és az egyházak vezetői is jelen voltak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében kijelentette: „Itt az ideje a Kárpát-medencében egy új kiegyezésnek a magyarok között Magyarországon és Romániában is, de elsősorban a nemzetek között. ” Markó szerint „az a megalkuvó, aki nem próbál kezet nyújtani a másik nemzetnek, aki nem kezdeményez párbeszédet, aki nem bízik abban, hogy meg tudjuk érteni egymást a Kárpát-medencében. ” Magyarországot az ünnepségen Terényi János bukaresti nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul képviselte. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét Terényi János tolmácsolta, Andrei Todea prefektus felolvasta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök köszöntő levelét. Az ünnepség a Wesselényi-szobor megkoszorúzásával zárult. /Borbély Tamás, Papp Annamária: Markó: Eljött az ideje egy új kiegyezésnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Varga Attila a legszegényebb RMDSZ-es honatya, vagyonnyilatkozata alapján egyetlen vagyona nem egészen két hektár mezőgazdasági terület. Kelemen Atillának több hektár mezőgazdasági területe és egy traktora is van, de nem képes kihozni semmit a földből, vagyonnyilatkozata szerint. Olyan honatya is van, aki esetleg hajléktalan maradhat, ha nem fizeti majd a parlament a lakbérét: Kelemen Hunor nem rendelkezik ingatlantulajdonnal. 80 ezer lejes letéttel és 1,8 millió lejes cégrésszel rendelkezik. Több RMDSZ-es képviselőneek nincs gépkocsija, Seres Dénesnek például csak traktora van. Az RMDSZ-es honatyák közül kiemelkedő vagyona Verestóy Attilának és Frunda Györgynek van. /Isán István Csongor: Ki a legszegényebb honatya? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Közhasznú szervezetté nyilvánította a kormány az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítványt. A rendelet lehetővé teszi többek között, hogy a közhasznú civil szervezetek ingyenesen vegyenek használatba köztulajdonban levő javakat. Takács Csaba, az alapítvány elnöke nem válaszolt a Krónika hívásaira, Markó Béla RMDSZ-elnök nem ért rá, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke későbbre ígérte válaszait a Krónika kérdéseire. Takács a Transindex portálnak elmondta, az intézkedés lehetővé teszi, hogy a Communitas a közeljövőben többletfinanszírozásban részesüljön. Pályázhat ugyanis a kormány által meghirdetett különböző programokon keresztül megszerezhető pénzösszegekre is. Az új státus nem változtatja meg a szervezet pénzügyi ellenőrzésének a szabályait. A módosuló jogszabály tiltja, hogy a közhasznú szervezetek „politikailag elkötelezett” tevékenységet folytassanak, politikai pártokat, politikai vagy választási szövetségeket, valamint köztisztségeket viselő vagy ezekre pályázó személyeket támogassanak. A Communitas Alapítvány és az RMDSZ összefonódásaira korábban a Számvevőszék is felfigyelt. Egy ellenőrzés során megállapította, hogy a Communitas nem tett eleget a kisebbségi alapok elosztásáról szóló jogszabályi előírásoknak. E kormányhatározatok rögzítették, hogy nem részesülhetnek a kisebbségeknek szánt pénzekből olyan szervezetek, amelyek parlamenti pártként is költségvetési támogatáshoz jutnak. A Krónika korábban közölte, az RMDSZ a Communitas tulajdonaként telekkönyveztette azt a kolozsvári ingatlant, amelyben a szövetség ügyvezető elnöksége működik, és az alapítványra terhelte az ügyvezető elnökség működési költségeit. Amikor a Krónika ezt megírta, azt a hivatalnokot büntették megrovással, aki az adatokat kiszolgáltatta. A Krónika arra is felhívta a figyelmet, hogy a Communitas a költségvetésből kapott összegeknek csupán harmadrészét osztja ki nyilvános pályázatokon. A fennmaradó kétharmaddal még soha nem számoltak el a romániai magyar közösség előtt. A Krónika tényfeltárásai nyomán az alapítvány honlapot hozott létre, amelyen immár a nyilvános pályázatokon megítélt támogatások visszakereshetők. A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996-os párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től az RMDSZ-nek az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az EMKE kuratóriuma az RMDSZ vezérkarából állt. A kuratóriumot ma Takács Csaba, az RMDSZ tavaly leköszönt ügyvezető elnöke vezeti, tagjai: Kelemen Hunor jelenlegi ügyvezető elnök, Szép Gyula, Lakatos András és Kovács Péter ügyvezető alelnökök, Lakatos Péter és Seres Dénes képviselők és Verestóy Attila szenátor. /Gazda Árpád: Több pénz, több kockázat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Nagy várakozás előzi meg a két székely megyében az RMDSZ-es megyei tanácselnök-jelölt megnevezését. Hargita megyében három politikus közül kell kiválasztani a legmegfelelőbb személyt. A csíkszéki és a gyergyószéki után ugyanis az udvarhelyszéki szervezet is jelezte, hogy igényt tart a tisztségre. Az udvarhelyszékiek jelöltje Bunta Levente volt, aki azonban inkább a székelyudvarhelyi polgármesteri széket pályázza meg. Az új jelölt személyéről a napokban döntenek. Csíkszék jelöltje Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács egyik alelnöke, Gyergyószéké pedig várhatóan Petres Sándor, a másik alelnök lesz. A három jelölt közül a három területi szervezet közötti egyeztető tanács választja ki, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltjét. Kovászna megyében mindkét területi szervezet nevezne jelöltet: az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi megyei tanács-elnököt, a felső-háromszéki pedig Tamás Sándor parlamenti képviselőt. Maros megyében gyakorlatilag eldőlt, hogy Lokodi Editet indítja jelöltként az RMDSZ a megyei önkormányzati testület elnöki tisztségéért. Szatmár megyében hárman iratkoztak fel az RMDSZ megyei tanácselnök-jelölt listájára. Csehi Árpád közgazdász-jogász, megyei elnök, Günthner Tibor műépítész, a megyei önkormányzat alelnöke és Kovács Máté közigazgatási szakember, a megyei ifjúsági igazgatóság igazgatója. A hivatalos jelölt személyéről a jövő héten dönt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kolozs megyében szintén hárman mérkőznek meg a jelöltségért: Máté András Levente képviselő, Boros János kolozsvári alpolgármester és Mátis Jenő megyei tanácsos. A hivatalos jelöltről az MKT dönt, titkos szavazással. Szilágy megyében egyetlen politikus jelentkezett a jelöltségre. Csóka Tibor jelenlegi megyei tanácsi alelnök indítására várhatóan rábólint a 31-én ülésező MKT, jelezte Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében szintén egyetlen jelölt van, Kiss Sándor jelenlegi megyei tanácselnök. Kovács Péter úgy tudja, a szórványmegyék is indítanak jelölteket: Máramaros megye Bónis István képviselőt, Temes megye pedig várhatóan Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt. /Kelendő elnöki tisztség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke április 14-én megismételte az RMDSZ-hez intézett ultimátumát: április 16-ig kész tárgyalni közös választási listákról azokban a megyékben, ahol veszélyeztetett a magyarság jelenléte az önkormányzatokban. A politikus elsősorban a Székelyföldön kívül, Maros, Szilágy, Szatmár, Kolozs megyében szorgalmazza az együttműködést. Szász szerint Markó Béla megtiltotta a területi RMDSZ-szervezeteknek az egyeztetést. „A tiltás ellenére mi bátorítjuk az RMDSZ megyei szervezeteit, hogy keressék meg az együttműködés lehetőségét” – mondta az MPP elnöke. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint sehol sem tiltották meg az egyezkedést az MPP-vel. „Sőt, bátorítjuk az együttműködést, különösen ott, ahol rezeg a léc. Így például Marosvásárhelyen” – fogalmazott a politikus. Kelemen szerint az MPP-nek nincsenek jelöltjeik. Ahol nem tudnak saját listát indítani, inkább az RMDSZ-hez fordulnak segítségért. Tőkés András, az MPP országos alelnöke, Maros megyei tanácselnök-jelöltje elmondta, Marosvásárhelyen eddig nem jött létre MPP–RMDSZ találkozó, de Borbély László, az RMDSZ polgármesterjelöltje várhatóan leül tárgyalni a polgáriakkal. Az MPP Borbély támogatását ahhoz köti, hogy az RMDSZ Tőkés Andrást támogassa a megyei tanácselnök-választáson. Kolozs megyében is leül tárgyalni a megyei RMDSZ-szervezet az MPP-vel. Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök elmondta, hogy az MPP nem kereste meg őket. Listájuk végleges. Bihar megyében szinte nullával egyenlő annak az esélye, hogy az RMDSZ és az MPP egyezségre jut. /Együttműködnek, ahol rezeg a léc? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Nem ültek tárgyalóasztalhoz az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői a 23,07 százalékos magyar lakosságú Szilágy megyében, így a két szervezet jelöltjei külön listákon méretkeznek meg. A megegyezés elmaradása miatt román pártok megkörnyékezték az MPP-t, alpolgármesteri mandátumokat ígérve, a polgáriak azonban visszautasították ezt a fajta együttműködést, jelezte Papp Lajos Szilágy megyei MPP-elnök, a párt megyei tanácselnökjelöltje számolt. Szerinte az RMDSZ-en múlt a megegyezés elmaradása, nem álltak szóba az MPP képviselőivel. Olyan település is volt, ahol az MPP kampányakcióját a helyi RMDSZ-es alpolgármester leállította, szekus besúgóknak nevezte őket. Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke szerint a megállapodás az MPP kései megalakulásán múlt, az áprilisban összeállított RMDSZ-jelöltlistákat semmiképp sem módosíthatták. Az RMDSZ Szilágy megyei területi szervezete 25 településen indít polgármesterjelöltet, 30 településen pedig teljes tanácsosi listákkal pályázik. Az MPP 6 polgármesterjelöltet indít, azokon a településeken, ahol az RMDSZ is állított jelöltet. Az MPP 11 településen kívánja bejuttatni képviselőit az önkormányzati képviselő-testületbe. Sarmaságon, a magyar többségű községben várhatóan az RMDSZ-es Dombi Attila és az MPP-s Kovács Ottó kerül a második fordulóba. Szoros küzdelem várható Haraklányban is, ahol az RMDSZ jelöltje, Dobrai Ferenc Domokos Ibolyával méri össze népszerűségét. A megyei tanácselnöki mandátumért az RMDSZ-es Csóka Tibor és az MPP-s Papp Lajos is versenybe száll, a felmérések szerint azonban a jelenlegi elnök, Tiberiu Marc (Szociáldemokrata Párt) a legesélyesebb. Mind az MPP, mind az RMDSZ állított ugyanakkor megyei tanácsosi jelöltlistát is. /Gyergyai Csaba: Hasonló célok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Egy tanácselnökkel, négy megyei és három városi tanácsossal több tisztségviselő képviselné a magyar közösség érdekeit, ha nem alakul ki verseny a két politikai szervezet – az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) – között. Szilágy megyében megyei tanácselnököt, Maros megyében egy megyei és két helyi tanácsost, Kolozs megyében két megyei és egy helyi tanácsost, Máramaros megyében egy megyei tanácsost veszített el az erdélyi magyarság ott, ahol az MPP is indított jelölteket. Kelemen Hunor az MPP-t tette felelőssé a magyar képviselet gyengüléséért. Szilágy megyében 1496 szavazat hiányzott, hogy magyar – az RMDSZ-es Csóka Tibor – legyen a megyei tanács elnöke. Ha az MPP jelöltje, Papp Lajos Sándor több mint 2000 szavazatát az RMDSZ jelöltje kapta volna, Csóka legyőzte volna vetélytársát, a szociáldemokrata Tiberiu Marcot. Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök szerint ez nagy csalódás. Tőkés András, az MPP Maros megyei tanácselnök-jelöltje, a párt országos alelnöke nem kívánta kommentálni Kelemen utalásait. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke az MPP megjelenésének tulajdonítja az RMDSZ három mandátumának – két megyei és egy helyi tanácsos – elveszítését. „Az egyetlen megoldás a megegyezés lett volna, amit az MPP szorgalmazott is. Szerintem elég közel álltunk hozzá, de az RMDSZ elzárkózott ez elől, így a mandátumok elveszítésének felelőssége csakis őket terheli” – reagált László Attila szavaira Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke. /Darvas Beáta, Lokodi Imre, Kulcsár Mária: Veszteséget jelentett a magyar–magyar verseny. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Brassó megyében három újabb magyar polgármesteri széket hozott a második forduló: Alsórákoson és Tatrangban az RMDSZ jelöltje győzedelmeskedett, s a szövetség által is támogatott, független jelölt vezeti Apácát az elkövetkező négy évben. A Szilágy megyei RMDSZ legnagyobb második fordulós nyereségeként értékelte a szilágycsehi polgármesteri tisztség megszerzését Seres Dénes megyei elnök, aki arról is tájékoztatott, hogy Cigányiban, Szilágyszegen, Váralmáson és Haraklánban is RMDSZ-elöljárót választottak. Temes megyében Zsombolyán, Igazfalván és Újváron szerezte meg az RMDSZ a polgármesteri széket. Esélyesként indultak az RMDSZ jelöltjei a második fordulóban az Arad megyei Iratoson és Zimándon, azonban mindkét településen végül román politikus győzött. Beszterce-Naszód megyében nem sikerült megőriznie az RMDSZ-nek az árpástói polgármesteri széket. Az 55 százalékban magyarok lakta községben nem az RMDSZ jelöltjére szavaztak. /Bálint B. Eszter: Újabb magyar elöljárók a szórványban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Székelyföldön tolonganak, szórványban vonakodnak a jelöléstől az RMDSZ-tagok. Augusztus 14-én lejárt a jelentkezési határidő, amelyet Bihar megyében egy héttel meghosszabbítottak. Eddig soha nem volt ilyen nagy túljelentkezés az RMDSZ Kovászna megyei képviselő- és szenátorjelöltségeiért, mondta Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki választási bizottságának elnöke: a 4 képviselői kerületre 10 személy pályázik, míg a két szenátori kerületre 7-en jelentkeztek. Maros megyében 12 képviselői és szenátori kerületbe 13-an jelentkeztek, jelezte Kelemen Atilla megyei elnök. Kolozs megyében a tíz képviselői helyre egyelőre nyolc, a négy szenátori kerületre pedig két jelentkező van, tájékoztatott Molnos Lajos ügyvezető alelnök. Szilágy megyében a külföldön tartózkodó Seres Dénes megyei RMDSZ-elnök utasítására a megyei szervezetnél nem szolgáltattak ki adatokat a jelöltekről. Arad megyében heten jelentkeztek képviselő- és ketten szenátorjelöltnek, köztük Király András jelenlegi Arad megyei képviselő. Temes megyében eddig négyen jelentkeztek az összesen tíz képviselői helyre, a négy szenátori kerület egyikére sem pályázott senki, a határidőt ezért meghosszabbították. Máramaros megyében eddig hatan jelentkeztek a hét képviselői helyre, s egyetlen személy a három szenátorira. /Óvakodnak az óvadéktól? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete megtartotta a 2008-as parlamenti választásokat előkészítő jelöltrangsoroló küldöttgyűlést. Jelölési pályázatot négyen tettek le: Seres Dénes és Széman Péter képviselőjelölt, valamint Fekete Szabó András és Csutak Nagy László szenátorjelölt. A küldöttgyűlés Seres Dénes jelenlegi képviselőnek és Fekete Szabó András jelenlegi szenátornak szavazott bizalmat. /Győztek a régiek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

Kolozsváron tartotta október 27-én országos kampánynyitó rendezvényét az RMDSZ. Az eseményen jelen voltak a magyar történelmi egyházak képviselői, a civil és az üzleti szféra képviselői, továbbá a határon túli magyar pártok vezetői. Markó Béla RMDSZ-elnök felhívta a figyelmet az RMDSZ – „Együtt, tovább” – választási jelszavára. „Egymásra vagyunk utalva” – szögezte le a szövetségi elnök, hangoztatva, hogy például a Székelyföldön leadott vagy le nem adott szavazat Erdély szórványvidékein is hatással lehet az érdekvédelmi szervezet ottani választási esélyeire, és fordítva. Tarthatatlannak nevezte, hogy a magyarság helyi közösségeinek a dolgaiban Bukarestben döntenek. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Csáky Pál kiemelte: a romániai magyarságnak a választások előtti időszakot nem a belső vitákra, hanem az összefogásra kell alapoznia. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében rámutatott: a kisebbségek életében a választások napja sorsfordítóbb, mint a többi, és hihetetlen erőpróbált jelent az illető közösség számára. Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakcióvezetője videofelvételről üzent az erdélyi magyaroknak, hangsúlyozva: az RMDSZ jelentős szerepet játszik a romániai politikai életben. A székelyföldiek nevében Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szólalt fel, Király András a szórványban indulók, Eckstein-Kovács Péter a Kolozs megyei, Seres Dénes a partiumi jelöltek, Benke Pável a csángó-magyarok üzenetét tolmácsolta. Károlyi Béla, Nadia Comaneci egykori tornászcsillag volt edzője a határon túli jelöltek nevében szólt a jelenlévőkhöz. /P. A. M. : Kolozsváron tartotta országos kampánynyitóját az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Az RMDSZ 449 jelöltje mutatkozott be a kolozsvári hivatalos kampányindítón. „Sál, zászló, jelvény – ez egy RMDSZ-es jelölt felszerelése” – jelentette ki Takács Csaba kampányfőnök. „De nem lehetünk büszkék trianoni ostobaságunkra, második világháborús részegségünkre, hibáinkra, mulasztásainkra az elmúlt 18-19 esztendőben” – hangsúlyozta Markó Béla. /Mihály László: Sál, zászló, RMDSZ-jelvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

Folyik az RMDSZ-es jelöltek kampánya. A román politikai életben uralkodó „cenzúráról” beszélt Nagyváradon Lakatos Péter képviselő, Bokor Tibornak és Olosz Gergelynek pedig a háromszéki Futásfalva lakói többek közt a román nyelv elsajátításával kapcsolatos gondjaikat panaszolták el. Verestóy Attila szenátor, szenátorjelölt arról beszélt, hogy a szövetség az egyetlen olyan politikai alakulat, amelyik folytonosságot tud felmutatni. Szilágy megyében Seres Dénes, az RMDSZ képviselőjelöltje Fekete Szabó András szenátorjelölttel együtt egy három kilométeres útszakaszt avatott fel Szilágyborzáson. Markó Béla RMDSZ-elnök negyven települést keres fel, útjára elkíséri Kelemen Atilla képviselőjelölt, Borbély László miniszter, marosvásárhelyi képviselőjelölt, Tánczos Barna és Tőke István államtitkár, Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója, Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke, valamint Szabó Árpád alelnök. /Bíráló jelöltek, panaszos szavazók. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Bihar megyében az RMDSZ jelöltjei parlamenti mandátumot nyertek. Cseke Attila szenátor lett, a leadott voksok 59,41 százalékát szerezte meg. Derzsi Ákos képviselőjelölt Észak-Biharban 54,34 százalékot ért el, míg Lakatos Péter képviselőjelölt a megye északnyugati részén, az Érmelléken 59,46 százalékot. A szavazatok visszaosztását követően még további mandátumokra számíthat a Bihar megyei RMDSZ, ugyanis Szíjjártó Zoltán Nagyszalontán, Pető Csilla a nagyváradi 8-as számú, illetve Csuzi István a 9-es választókerületben az első helyen végzett, esetükben még nem dőlt el a verseny. Kevésen múlott Varga Attila Szatmár megyei képviselőjelölt mandátuma, 49,98 százalékot ért el választókerületében, mindössze öt szavazat hiányzott a bejutáshoz. Varga fellebbezni készül, újra megvizsgáltatja az érvénytelenített szavazatokat. Erdei. D. István képviselőtársával és Günthner Tibor szenátorral biztos bejutók. Rajtuk kívül Kónya László szenátorjelölt és Túrós Loránd képviselőjelölt várhatja jó eséllyel a szavazatok visszaosztását, mindketten a legtöbb voksot gyűjthették be választókerületükben. Szilágy megyében az RMDSZ megszerezte a képviselőházi és a szenátusi jelöltekre leadott szavazatok többségét. A megyében egyedül Seres Dénes nyert egyből mandátumot. /Fikó László, Sike Lajos: Partiumi sikerek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ a szavazatok 5,45 százalékát kapta, a beszterce-naszódi magyarságnak idén sem lesz parlamenti képviselete. Seres Dénes, Szilágy megye 2-es számú képviselői körzetének jelöltje a szavazatok 66 százalékát szerezte meg. A szavazatok 44 százalékát szerezte meg Fekete Szabó András jelenlegi szenátor, az 1-es számú szenátori körzet jelöltje, aki a visszaosztásokat követően szintén reménykedhet egy szenátori mandátumban. Az RMDSZ 25 ezer szavazatot szerzett Szilágy megyében, az országos képviselői kosárba körülbelül 8000, fele plusz egy után fennmaradt szavazatot visznek be. /Regionális választási kitekintő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ 7 szenátor és 14 képviselőjelöltje nyert első körből mandátumot. BIHAR MEGYE: Szenátus: Cseke Attila – 59,41%; Képviselőház: Derzsi Ákos – 54,37%, Lakatos Péter – 59,46%. HARGITA MEGYE: Szenátus: Gyerkó László – 86,77%, Verestóy Attila – 71,57%; Képviselőház: Antal István – 74,51%, Kelemen Hunor – 89,35%, Korodi Attila – 87,90 %, Pál Árpád – 71,90%. KOVÁSZNA MEGYE: Szenátus: Albert Álmos – 55. 62%, Bokor Tibor – 68,57%; Képviselőház: Édler András – 67,08%, Márton Árpád – 56,29%, Olosz Gergely – 78,1%. MAROS MEGYE: Szenátus: Markó Béla – 66,53 %; Képviselőház: Borbély László – 55,52 %, Kelemen Atilla – 62,08 %, Kerekes Károly – 81,77 %. SZATMÁR MEGYE: Szenátus: Günthner Tibor – 51,99%; Képviselőház: Erdei Dolóczki István – 52,82%. SZILÁGY MEGYE: Képviselőház: Seres Dénes – 65,39%. /Első körben nyert RMDSZ-es képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ mandátumot nyert törvényhozói. Az RMDSZ 31 parlamenti helyet szerzett meg, a legtöbb törvényhozói mandátumot – hatot – a Hargita megyei jelöltek nyerték el. A megyének négy képviselője (Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Pál Árpád), és két szenátora (Verestóy Attila, Gyerkó László) lett. Bihar megye: az RMDSZ négy törvényhozói mandátumot szerzett: három képviselő (Lakatos Péter, Derzsi Ákos, Pető Csilla) és egy szenátor (Cseke Attila). Kovászna megye: három képviselő (Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely) és két szenátor (Albert Álmos és Bokor Tibor). Maros megye: három képviselő (Borbély László, Kerekes Károly, Kelemen Atilla) és két szenátor (Markó Béla, Frunda György). Szatmár megye két képviselő (Erdei Doloczki István és Varga Attila) és egy szenátor (Günthner Tibor). Kolozs megye: két képviselő (Máté András és Pálfi Mózes Zoltán). Szilágy megye: egy képviselő (Seres Dénes) és egy szenátor (Fekete Szabó András). Egy-egy képviselői mandátumot kapott a visszaosztás során Arad megye (Faragó Péter), Brassó megye (Farkas Anna Lili) és Máramaros megye (Béres István). RMDSZ-színekben képviselő lett az Afrikát és Közel-Keletet lefedő képviselői választókerületben Kötő József. Az RMDSZ 22 fős képviselőházi frakciójában 11 befutó „újonc”, a kilencfős szenátusi frakcióban pedig öten jutottak először mandátumhoz. /Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ törvényhozói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

December 15-én tartotta első ülését a november 30-án megválasztott képviselőház és szenátus. Az RMDSZ szenátusi frakcióját Markó Béla szövetségi elnök fogja vezetni. Verestóy Attilára, aki 1992 óta tölti be ezt a tisztséget, továbbra is fontos szerep hárul. Ő lesz az, aki közvetít majd az RMDSZ és a többi frakció között. Verestóy elmondta: számításaik szerint az RMDSZ-nek a négy év folyamán legalább egy tisztség jár a felsőház vezető testületében. Az RMDSZ képviselőházi frakcióját továbbra is Márton Árpád vezeti. A két helyettes: Máté András Levente és Seres Dénes, titkár Korodi Attila. /Első alkalommal ülésezett az újonnan megválasztott parlament. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Az RMDSZ internetes honlapjára január 5-én feltett közlemény értelmében az RMDSZ parlamenti frakcióinak ülésén kiosztották a feladatokat a kormány tevékenységének felügyelését illetően, és megállapodtak abban, hogy folyamatosan nyomon követik a tárcák tevékenységét. A legtöbb feladatot Günthner Tibor, Cseke Attila, Gyerkó László és Borbély László kapta, akiket négy-négy tárca tevékenységét kísérik figyelemmel, illetve Seres Dénes, Korodi Attila, Frunda György és Verestóy Attila, akik három-három minisztériumot felügyelnek. (Mediafax) /A kormány tevékenységét felügyelő RMDSZ-honatyák. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

Lebontatná az ördögkúti Bay-kastélyt a Szilágy megyei község önkormányzata, ugyanis Ionel Stanciu polgármester szerint a település lakosai „nem nézik jó szemmel” a műemlék épületet, amely a magyar honvédek 1940-ben elkövetett mészárlására emlékezteti őket. Az elöljáró szerint a kastély elhelyezkedése gátolja a település fejlesztését. A kastélyt 1944-ig a Bay-család birtokolta. A kommunisták hatalomra kerülésével Bay Ferenc grófot elűzték ősi birtokáról, a kastély a helyi téesznek adott otthont, majd évtizedekig üresen állt. 2003-ban egy része beomlott, az épületegyüttes nagyon romos állapotban van. A Szilágy megyei Ördögkút 1940. szeptember 9-én tragikus esemény helyszíne volt. A második bécsi döntés nyomán bevonuló magyar honvédekre az ortodox templom tornyából orvlövészek nyitottak tüzet a helyi románság köréből, egy esetben pedig almáskosárba rejtett gránát robbant fel és okozta több honvéd halálát, illetve sérülését. Megtorlásul a magyar tisztek egyike, Szabó főhadnagy tömeggyilkossággal válaszolt, a megtorlásnak mintegy száz áldozata volt. Calin Harza zilahi vállalkozó többször is meg akarta vásárolni vagy bérelni a kastélyt, azonban a helyi hatóságok minden alkalommal visszautasították. „Romániában van műemlékvédelmi törvény, és ha valaki megengedi magának, hogy egy ilyen jellegű műemlék épületet leromboljon, annak felelnie kell tettéért” – reagált az ördögkúti önkormányzat tervére Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke. „Amikor a Bay-vagyon a helyiek tulajdonába került, az nem sértette őket” – reagált Seres a polgármester azon kijelentésére, miszerint a lakosokat sérti a kastély látványa. Bay Ferenc leszármazottjai hiába igényelték vissza örökségüket, sem a helyi, sem a megyei földosztó bizottság, de a bíróság sem adott helyt jogos kérésüknek. Az egykoron jelentős magyar kisebbséggel, református egyházközséggel rendelkező településen jelenleg egyetlen magyar sincs, mert el kellett hagyniuk szülőfalujukat. /Pap Melinda: Ördögkút román lakosságát „sérti” a Bay-kastély jelenléte. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Nem akartam támadási felületet hagyni az RMDSZ-en azzal, hogy az elnökválasztási kampányban a parlament infrastruktúráját használom – indokolta Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ államfőjelöltje azt, hogy az új parlamenti ülésszakban már nem indult háznagynak. „Öt évig voltam benne a ház vezetőségében, és most úgy döntöttem, nem indulok a tisztségért, amelyre Seres Dénes Szilágy megyei képviselőt javasoltam a frakciónak, akit meg is választottak” – nyilatkozta az RMDSZ ügyvezető elnöke. Visszalépést várt volna a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) is Mircea Geoana szenátusi elnöktől. Geoana azonban erre nem volt hajlandó. Előzőleg Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke bejelentette lemondását a szenátus alelnöki tisztségéből arra hivatkozva, hogy nem akarja, hogy elnökjelöltként funkciójával való visszaéléssel vádolják. A szenátus szeptember 1-jén kezdődő ülésszakán a PNL-nek járó alelnöki helyre Teodor Melescanut választották. /S. M. L. : Geoana nem követi Kelemen és Crin példáját. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

Seres Dénes képviselőt választották meg az RMDSZ háznagyává a törvényhozás őszi ülésszakára a képviselőház szeptember 1-jei nyitó ülésén. A háznagy tisztét eddig Kelemen Hunor töltötte be, de ő az államfőjelöltsége miatt nem vállalta újból a megbízatást. Az RMDSZ képviselőházi csoportja ismét Márton Árpádot bízta meg a frakció vezetésével, Korodi Attila a frakcióvezető-helyettesi, Derzsi Ákos pedig a frakciótitkári tisztséget látja majd el. A szenátusban Verestóy Attilát választották meg háznagynak. /Változások a házbizottságban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 5./