Magyar feliratok is lesznek a Babes–Bolyai Tudományegyetem azon karain, ahol magyar nyelvű oktatás is zajlik – döntötte el október 26-án az egyetem igazgatótanácsa. Szamosközi István, az egyetem Akadémiai Tanácsának alelnöke arról tájékoztatott, hogy felmerült a főépület többnyelvű feliratozásának a kérdése is, ebben a kérdésben a testület az egyetem jogászaira bízta, vizsgálják meg, jogi szempontból hogyan kivitelezhető ez a kérdés. Szeptember végén az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt bemutatott helyzetjelentésben Hantz Péter és Kovács Lehel István BBTE-s oktatók egyebek között felrótták, hogy a kolozsvári felsőoktatási intézmény épületein csak román nyelvű feliratok léteznek, noha az egyetem vezetősége lépten-nyomon hangoztatja a BBTE multikulturális jellegét. A hét elején a magyar tagozatvezetés a szenátusi tagokkal, kari felelősökkel és a magyar tagozatért felelős dékán-helyettesekkel együtt megbeszélést tartott. Sárkány Kis Endre oktató elmondta, ez egy zárt ülés volt, nem tudja, hogyan szivárgott ki a román sajtóba a gyűlésen elhangzottak – egyebek között az, hogy a magyar tagozat csúcsvezetőségének a lemondását kérte. /Az Evenimentul Zilei című napilap írt erről./ Sárkány Kis Endre biológus a gyűlésen kifogásolta, hogy a tüntetésre való reagálásként kiadott nyilatkozatot Salat Levente és Nagy László rektor-helyettes, valamint Szamosközi István a magyar tagozat vezetősége nevében írta alá. Ebben a dokumentumban olyan súlyos dolgokat állapítottak meg, miszerint Európa-ellenesek a tüntetők, ezért jobb lett volna, ha saját nevükkel szignálták volna a dokumentumot. A gyűlésen Egyed Emese tanszékvezető javaslatára eldöntötték: az egyetemen tanító mintegy 230 oktató egy hónap múlva találkozik, és megvitatja a magyar tagozat addig kidolgozandó működési szabályzatát. A tanácskozáson szóba került a tervezett Természet- és Társadalomtudományi Kar, valamint a Bölcsészkaron működő három magyar tanszék összeolvadásából létrejöhető Hungarológia Kar ügye. Utóbbi lehetőséget, a három önálló magyar tanszék vezetője elutasítja, ezt az álláspontot a magyar tagozat csúcsvezetőségének a tudomására hozták. Salat Levente az ülésen kijelentette, hogy az önálló magyar karok ügyét csak akkor támogatja, ha létezik erre vonatkozó politikai döntés. Nagy László a magyar tagozat működését csak a BBTE keretében képzeli el. A biológus szerint a magyar tagozat csúcsvezetőségének nincs stratégiája a magyar tagozat fejlesztésére, elhibázott taktikai lépeseket tesznek. Salat ezzel kapcsolatban elismerte, benne is már felmerült annak a lehetősége, hogy lemondjon, Nagy László pedig kijelentette, lemond, ha a két tagozat külön egyetemmé válik. Ezzel szemben, Egyed Emese lemondott az Akadémiai Tanácsban betöltött tagságáról. /Borbély Tamás: Magyar feliratok is lesznek a BBTE-n. A magyar tagozat csúcsvezetőségének a lemondása is felvetődött. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Kovács Lehel adjunktus elmondta, megütközött Tariceanu miniszterelnök kijelentésén, hogy nem támogatja az egyetem újraindítását, mert ő a multikulturalitásban hisz. Sajnálattal lehetett látni a kormányülésen, hogy mi az álláspontja az egyetem ügyében a három tárgyaló félnek: Markó Béla, Gyurcsány Ferenc és Tariceanu egymásnak dobálták a veszett fejszét. Gyurcsány kormányfő azt mondta, Markóék dolga, Markó azt, hogy szerepel a közös kormányprogramban, tehát együtt valósítják meg, Tariceanu pedig elsüllyesztette a témát a szeparatizmus és a multikulturalitás szembeállításával. A múlt héten a magyar tanszékvezetők elutasították a hungarológia kar tervét, kiálltak a tüntetők mellett és bírálták a magyar tagozat vezetőségét. A hungarológia ötletét most vetették fel harmadszor 1993 óta, a magyar tanszékek vezetői pedig valamennyiszer elutasították ezt. Nem megoldás ugyanis a három tanszék egyesülése révén létrehozott magyar kar, ellenkezőleg, marginalizálódáshoz vezet. Hirtelen termet neveztek el magyar rektor-helyettesről, első alkalommal megszervezték a magyar vonal tanévnyitóját. Hantz Péter, a BBTE tanára a tüntetésen elmondott beszédében kitért arra, hogy több kollégáját is megfélemlítették, azért nyilatkozott a Bolyai ellen. Emellett a magyar tanszékeken sok olyan kolléga van, akik a régi rendszerben szintén magas tisztséget töltöttek be. A tüntetés előtti napon László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke magához hívatott két szervezőt, és azt mondta neki titkosszolgálati /SRI/ jelentése van arról, hogy ellentüntetés és interetnikus konfliktus szítása készül, ezért jó lenne elnapolni a tüntetést. Az ellentüntetés tíz-tizenöt szórólapozó román fiatalt jelentette, de nyoma sem volt erődemonstrációnak vagy interetnikus konfliktuskeltésnek. 1998-ban a kolozsvári RMDSZ-képviselők benyújtottak a parlamentben az egyetemre vonatkozó törvénytervezetet, ezt azonban még az RMDSZ sem támogatta kellő súllyal. Helyette benyújtott egy másik tervezetet, majd a kettő egymást szépen kioltotta. A másik nagy gond, hogy szakadék van a BBTE magyar tagozatának vezetősége és az RMDSZ között is. Salat Levente rektor-helyettesék azt nyilatkozták, hogy az RMDSZ azért nem akarta napirendre tűzni a magyar karok ügyét, mert várta a kisebbségi törvénytervezet elfogadását, az RMDSZ viszont cáfolta ezt. /Bagoly Zsolt: Veszett fejszéből lesz a Bolyai egyetem. Jelentés a harc állásáról – Kovács Lehel adjunktust kérdeztük. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

November 3-án Salat Levente, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektor-helyettes részvételével tartották meg a kolozsvári Protestáns Teológián a Bolyai Est harmadik rendezvényét. A Marius Tabacu médiaszakember által vezetett beszélgetésen a magyar tagozat vezetősége képviseltette magát, a román tagozatról azonban vezetőségi tisztséggel nem rendelkezők voltak Pop Ioan, Costel Sarbu, Decebal Ciurchea, a BBTE tanárai egyhangúlag elismerték, hogy a romániai magyarságnak joga van az önálló magyar egyetem létrehozására. Péntek Imre, a vitaest egyik szervezője, az egyetem pénzügyi átláthatatlanságára hívta fel a figyelmet, ami a két tagozat oktatói közötti bizalmatlanságot erősíti. Péntek János, a BBTE professzora szerint nincs akadálya arra, hogy a BBTE-n tervezett két önálló magyar kar létrejöjjön. /B.T.: Aránytalan vita a magyar felsőoktatásról. Nem képviseltette magát a BBTE román vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Aláírásgyűjtést kezdeményezett az önálló magyar egyetemért harcoló Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tanító oktatók körében az egyetemen tervezett magyar karok létrehozásáért – jelentették be a bizottság tagjai. Hantz Péter, Kovács Lehel és Péntek Imre, a testület tagjai szerint a BBTE-n tanító oktatók közel kilencven százaléka egyetért a három magyar kar létrehozásával. A megkérdezettek döntő többsége szeretné, ha létrejönne a kolozsvári állami egyetemen a Természet-, Humán, valamint a Társadalom- és Gazdaságtudományi Kar. Hantz Péter szerint Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes arról biztosította őket, hogy ha összegyűjtik ezeket az aláírásokat, akkor a kérést az egyetem legfőbb döntéshozó elé terjeszti. Hantz Péter Brüsszelben az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt felvetette a kérdést, több EP-képviselő, de még az Egyesült Államok kormánya is érdeklődik az ügy iránt. A Transindex internetes portálon megjelent: Csucsuja István történész professzor azzal dicsekedett, beszélt a bukaresti diploma-honosító bizottsággal, hogy megpróbálja megakadályozni Hantz Péter és Kovács Lehel doktori diplomájának romániai honosítását. /B. T.: Aláírásgyűjtés a magyar karokért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

A Babes-Bolyai Egyetem vezetősége ellenzi a magyar vonal önállósulási törekvését. A kari tanácsba a magyar oktatók javasolják vezetőiket és képviselőiket, de a kari tanácsnak meg kell erősítenie őket tisztségükben. Ezekben a vezető testületekben többségben vannak a románok, volt rá példa, hogy a javasolt magyar vezetőt leszavazták. A Bolyai-estre éppen azok nem jöttek el, akik a multikulturalitást, a kultúrák közti párbeszédet hirdetik. Megjelent Salat Levente rektor-helyettes a Bolyai-esten, de nem volt hajlandó megszólalni. A felmérések szerint egyre csökken a Bolyait elutasítók száma a lakosság körében. Sajnálatos, hogy több olyan magyar tagja van a szenátusnak, aki nem támogatja az önálló magyar egyetem kezdeményezését. Az egyetem szerkezete nagyon széteső a magyarok számára. A legtöbb románok által vezetett tanszéken dolgozik, románok között. Honnan tudja egy román nemzetiségű tanszékvezető, milyen például egy előadás, ha még annak a nyelvét sem ismeri? Péntek Imre, a Bolyai-est főszervezője leszögezte: nem vagyunk hajlandóak az RMDSZ tanácsára átmenni mindenestül a Sapientiára, nem akarunk lemondani a minket illető infrastruktúráról. Folyik az állásfoglalást hitelesítő aláírásgyűjtés, amelyik karon volt gyűjtés, ott szinte mindenki aláírta már. Ugyanez megtörtént már másfél évvel ezelőtt, akkor a tanárok 86 százaléka írta alá, a vezetőség azonban semmibe vette ezt, s a „multikulturalitás” mellett tört lándzsát. Most valószínűleg kevesebb aláírás fog össze gyűlni, mert a tanárok egy része fél, másik része pedig belefásult már az egészbe. /Bagoly Zsolt: Beszélgetés Péntek Imrével, a román Bolyai-est főszervezőjével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 15./

Rokonszenvtüntetést szervez november 24-én Budapesten, az Egyetem téren a Fidesz ifjúsági szervezete több civil egyesülettel közösen, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a Bolyai Egyetemért küzdő erdélyi fiatalokkal. A tüntetés megszervezésében a Fidelitashoz csatlakozott a Rákóczi Szövetség. Az önálló állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozásához vezető első lépés a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagjai szerint a BBTE-n tervezett önálló karok létesítése lenne. Az egyetemen oktatók több mint 80 százaléka támogatja a magyar karok létrehozását. Hantz Péter közölte: Salat Levente rektor-helyettes csak bizonyos feltételek mellett vállalta, hogy az egyetem legfőbb döntéshozó testülete elé terjeszti a kérést, Nagy László rektor-helyettes „kerek-perec kijelentette, hogy nem ért egyet a magyar karok létrehozásával, és nem is hajlandó képviselni az ügyet, ezért a jelenlegi szerkezet megőrzését támogatta aláírásával”, Szamosközi István, a BBTE Akadémiai Tanácsának alelnöke pedig „úton-útfélen a magyar karok ellen érvel”. /Borbély Tamás: Budapesti tüntetés a Bolyai Egyetemért. A jövő héten kérik a BBTE szenátusától a magyar karok létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Romániai Magyar Évkönyv 2004–2005 az első kettős, összevont kötet. A több mint 800 oldalas évkönyv az ötödik a sorozatban. Két év gazdasági és társadalmi jelenségeit tárgyalja. A könyv 5 nagy fejezetre tagolódik. Az első fejezet címe: A demokrácia útján. A tanulmányok olyan kérdéseket tárgyalnak, mint például a kisebbségi törvény tervezete. Az Operatív Tanács működése (1993–2005). A második része a könyvnek adatokat és folyamatokat vizsgál. Ebben a fejezetben szerepel Benedek József A régiókutatás és a régióalkotás dilemmái című tanulmánya. Szabó László az állam és az egyházak közötti viszonyról ír. A harmadik fejezetben a Nyelvünkben élünk gyűjtőcím a felsőoktatás kérdéseit tárgyalja. Salat Levente Dokumentumok a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának történetéből, valamint Péntek János és Máthé Dénes Egyetemi oktatásunk jövőjéről című tanulmánya. A negyedik fejezet az Esetek és kérdések címet viseli, az ötödik pedig: Kronológiák, dokumentumok. /Csomafáy Ferenc: Romániai Magyar Évkönyv 2004–2005. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 29./

Salat Levente politológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a Kossuth Rádió Tizenhat óra című műsorának adott nyilatkozatában sötét jövő jósolt a romániai magyar közösségnek. Salat úgy látja, az erdélyi magyarság az elmúlt 15 évben nem bízott eléggé a saját erejében, emiatt valószínű, hogy nem fogadják el a kisebbségi törvényt, ha pedig el is fogadják, akkor az alkalmazhatatlan lesz. Salat Levente szerint rendezni kell az erdélyi magyar közösség viszonyát egyrészt a román állammal, másfelől a magyar állammal. Mindkét országnak érdeke a romániai magyarság kivándorlása Magyarországra. Annak a közösségnek, amelynek a társadalmi szerkezete nagymértékben az idős generációk felé tolódik el, annak nincs politikai jövője, ezért etnográfiai színfolttá redukálódhat néhány évtizeden belül. – Megdöbbenéssel értesült az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöksége a rektor-helyettes nemzetpolitikai megállapításairól – olvasható közleményükben. Kovács Péter társelnök és Borboly Csaba elnök szerint megalapozatlan az a megállapítás, hogy az erdélyi magyarság nem volt elég körültekintő, nem bízott eléggé saját erejében. – Szerintük az utóbbi 15 évben elért eredmények cáfolatát adják ezen sommás megállapításnak. A gyarapodó iskolahálózat, a gazdagodó civil világ, a magyarlakta vidékek javuló gazdasági helyzete, a közösségi javak visszaadása, a csökkenő mértékű kivándorlás mind azt bizonyítják, van jövője a magyar nemzeti közösségnek. A rektor-helyettes megnyilatkozása közvetve kivándorlásra ösztönzi az erdélyi magyar fiatalokat. Salat Leventének a szülőföldön való maradás lehetőségeinek megteremtése tartozik feladatkörébe. Ellentmondás van megnyilatkozása és az intézményvezetői pozíciója között. /Vita az erdélyi magyarság sorsáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Heves reakciót váltottak ki Erdélyben Salat Leventének, a BBTE rektor-helyettesének a Kossuth Rádióban a minap elhangzott kijelentései, amelyekben meglehetősen pesszimistán vázolja fel az erdélyi magyarság jövőjét. Eszerint az erdélyi magyarság dimenzióiban elveszíti a politikailag releváns közösség szerepét, és néhány évtizeden belül etnográfiai színfolttá redukálódhat. Salat Levente kijelentette, hogy a reakciót nem a Kossuth Rádióban elhangzott interjú állításai fakasztották, hanem a szerinte félresikerült írásos összefoglaló, amely a rádió honlapján jelent meg. Salat leszögezte, nem igaz, hogy kivándorlásra bujtatja az erdélyi magyarságot. Az általa jelzett tendencia „talán még nem visszafordíthatatlan realitás”. Salat kritikája elsősorban az erdélyi magyar elitet célozta meg, amely, „elenyésző kivételtől eltekintve, a román féllel történő kapcsolatba való invesztálást módszeresen fölöslegesnek tartotta az elmúlt 15 év során. Közösségi érdekeink érvényesítésében a nemzetközi nyomásgyakorlásban, a hatalmi pozícióban bíztunk inkább, és nem törekedtünk elég módszeresen arra, hogy azokat a román partnereink saját érdekükként fogják fel. Amikor pedig a kicsikart törvények alkalmazhatatlanságának, elszabotálásának a tényeivel szembesülünk, értetlenül állunk beállítottságunk, bár nehezen elfogadható, mégis logikus következményei előtt.” Mindez a kisebbségi törvényre is alkalmazható. /Rostás Szabolcs: „Nem bujtatok kivándorlásra” Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese az erdélyi magyarság perspektíváiról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

A Miért hivatalos közleményben megdorgálta Salat Leventét, a kolozsvári tudományegyetem rektor-helyettesét, írta Rostás-Péter István, a lap munkatársa, aki ezt helytelenítette. Salat szerint mindkét ország érdeke a magyarság kivándorlása Magyarországra. Az újságíró emlékeztetett: 1992 és 2002 között Erdélyben többtucat település vált magyarmentessé, és szembeötlően megnőtt a száz fő alá csökkenő faluközösségek aránya. /Rostás-Péter István: Repül a nehéz szó… = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

– A Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az önálló magyar karok múlt heti kérvényezése olyan helyzetet teremetett, amelyben az egyetem vezetésének el kell ismernie, nem folytathatja sem a multikulturalitás előnyeivel és korszerűségével kapcsolatos egyoldalú, a magyar oktatók véleményét ignoráló diskurzusát – jelentette ki Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese a Transindex hírportálnak adott interjújában. Salat közölte: Nicolae Bocsan rektor bejelentette: az egyetemvezetés nyitott, hogy keretet biztosítson a Babes–Bolyai Tudományegyetem projektjének újratárgyalására. Ugyanakkor ez aligha hozhat látványos elmozdulást. Salat nem tartja lehetetlennek, hogy merész ötletek is napirendre kerüljenek, amelyek túlmenjenek a Bolyai Kezdeményező Bizottság kezdeményezte aláírásgyűjtésre vonatkozó elképzeléseken is. /B. T.: Nyitott az újratárgyalásra a BBTE? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem megkérdezett magyar nemzetiségű tanárainak 83 százaléka támogatja a három magyar kar létrehozását. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a felsőoktatási intézmény mintegy 230 tanárából 179-et kérdezett meg, közülük 149-en úgy gondolták, változtatni kell az egyetem jelenlegi struktúráján, a magyar karokra szükség van – hangzott el bizottság december 7-i, kolozsvári sajtótájékoztatóján. Nemleges választ mindössze ketten adtak a kérdésre, az egyik Nagy László rektor-helyettes volt. A másik ellenszavazóról csak annyit lehet tudni, hogy a fizika kar egyik idősebb tanára. Salat Levente rektor-helyettes tartózkodott, az Akadémiai Tanács alelnökét, Szamosközi Istvánt pedig nem kérdezték meg, mivel az általa vezetett pszichológia karon nincs elegendő magyar oktató ahhoz, hogy önállóan működhessen. A bizottság kéri, hogy az egyetem szenátusa legkésőbb 2006. január 30-ig elemezze arra vonatkozó követelésüket, hogy a következő tanévben hozzák létre a három magyar kart. A BKB természettudomány, humán, illetve társadalomtudomány kar létesítését kéri, amelyeken 16 tanszék működne. Amennyiben az egyetem szenátusa elutasítja a kérést, a kormányhoz vagy a parlamenthez fordulhatnak ez ügyben. Péntek Imre egyetemi lektor elmondta: az önálló Bolyai egyetem létrehozása ügyében nemzetközi szervekhez fordultak. Legújabb nyílt levelüket aláírja majd Michael Atiyah, az Edinburghi Egyetem matematikusa is. Lovász László Wolf-díjas matematikus, illetve a kémiai Nobel-díjas Oláh György (George Olah) is ellátja kézjegyével a dokumentumot. November 24-én Budapesten mintegy százan vonultak fel az erdélyi magyar egyetemért. A FIDELITAS Ifjúsági Szervezet, a Rákóczi Szövetség illetve a Márton Áron Szakkollégium által szervezett megmozdulás alkalmával petíciót nyújtottak be Románia budapesti nagykövetségéhez. Kovács Lehel egyetemi lektor a november 25-i, nagyváradi konferenciára tért ki, amelyen minden olyan erdélyi felsőoktatási intézmény képviselte magát, ahol magyar oktatás is zajlik. A Bolyai Egyetem megalakulásának 60., a Partiumi Egyetem létrejöttének 15. évfordulója alkalmából szervezett konferencián elhangzott: követendő példának számít a marosvásárhelyi Színművészeti, illetve Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem, melyeknek autonóm statútuma van, ami igazgatási és finanszírozási függetlenséget jelent. /Antal Joós Erika: Többségi igen a magyar karokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Dr. Jakab Attila indulatosan elutasította a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöksége, Borboly Csaba elnök és Kovács Péter társelnök által november 29-én kiadott közleményt, melyben elítélték Salat Leventének a Kossuth Rádióban elhangzott kijelentését. Jakab szerint ez az elítélés zsigeri értelmiségellenesség, továbbá a BBTE-t összetévesztik az egykori kommunista pártfőiskolával. Valóság ugyanis a fiatalság elvándorlása, az elöregedés, a romániai magyarság demográfiai és szellemi térvesztése. A MIÉRT elsődleges célja lenne azoknak a társadalmi, gazdasági viszonyoknak a javítása és megváltoztatása, amelyek Hargita megyében uralkodnak, ahol magyar semmizi ki a magyart. /Dr. Jakab Attila, aki teljes mértékben egyetért Salat Levente nyilatkozatával: A diktatúra vonzáskörében – Keresetlen szavak a MIÉRT közleményére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

A Szabadság december 5-i számában Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese azt állította, hogy: „az RMDSZ-nek nem sikerült kiharcolnia olyan kormányrendeletet, amely a BBTE időközben megszüntetett multikulturális jogállását statuálná, másrészt pedig ezen intézményes jelleg fölvállalásával járó plusz költségeket fedezné költségvetési támogatásból”. Ezzel kapcsolatban Kötő József oktatási államtitkár közölte, hogy az RMDSZ előkészítette azt a kormányrendelet-tervezetet, amely szavatolja a BBTE multikulturális státusát, az önálló karok létrehozását és ezek finanszírozási módját. A BBTE időközben megválasztott új vezetősége nyilatkozata nyomán a politikai egyezség érvényét vesztette. Az RMDSZ határozott állásfoglalást a BBTE magyar oktatási vonala vezetősége részéről nem kapott, holott az RMDSZ támogatja a karok létrehozását. Ami pedig a BBTE pénzügyi többletkiadásának kérdéskörét illeti, az Oktatási és Kutatási Minisztérium májusban közölte a BBTE-vel, nevezetesen Nicolae Bocsan rektorral, valamint Salat Levente és Wilfriked Shcreiber prorektorokkal, hogy a magyar hallgatók után járó költségvetési támogatási szorzót 1,5-ről 2-re emelte. /Kötő József oktatási államtitkár: Válasz jogán. A BBTE rektor-helyettesének. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Dr. Salat Leventének, a BBTE rektor-helyettesének a Kossuth Rádió Tizenhat Óra című műsorában november 26-án elhangzott megállapításait kifogásolta a MIÉRT elnöki nyilatkozatában, ezt a nyilatkozatot kritizálta élesen – diktatórikus gondolkodást, értelmiségellenességet emlegetve – Rostás-Péter István és Dr. Jakab Attila a Szabadság hasábjain. Erre reagált most Borboly Csaba, a MIÉRT elnöke. Nem igaz, hogy Salat Levente szavait a rádió internetes kiadása elferdítve, szövegösszefüggéseiből kiforgatva hozta le, ahogy Salat állította a Krónika december 2-i számában. Valójában Salat Levente azt mondta a rádióban, hogy „az erdélyi magyar közösség legnagyobb része átköltözik Magyarországra. Ez a magyar nemzetnek, a magyar államnak is a javát szolgálná.” Salat Levente tehát elismerheti, hogy rosszul fogalmazott, és nem ez a valódi véleménye. Azonban ez elhangzott. Salat Leventétől, az erdélyi magyar közösség felelős vezetőjétől joggal várható el, „hogy azoknak a céloknak a szolgálatában dolgozzon, amelyeket a közösség kinyilvánítottan magáénak vall. Ez pedig az a gondolat, hogy van magyar jövő Erdélyben” – hangsúlyozta Borboly. „Ráadásul Salat úr szavai olyan pillanatban hangzottak el, amikor a kisebbségi törvény elfogadásával Románia stratégiai döntés előtt áll.” /Borboly Csaba: Megjegyzések a Salat-vitához. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Előzmény: a) Vita az erdélyi magyarság sorsáról, Szabadság, nov. 30. b) Rostás Szabolcs: „Nem bujtatok kivándorlásra” Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese az erdélyi magyarság perspektíváiról, Krónika, dec. 2. c) Dr. Jakab Attila, aki teljes mértékben egyetért Salat Levente nyilatkozatával: A diktatúra vonzáskörében – Keresetlen szavak a MIÉRT közleményére, Szabadság, dec. 7.

Salat Levente rektor-helyettes szerint nyitott kapukat dönget, ugyanakkor önmagában semmit nem old meg, inkább bonyolítja a megoldás irányába való előrelépést a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által a Babes–Bolyai Tudományegyetem három magyar karának létrehozását célzó javaslat. Szerinte az aláírás-gyűjtési akció kezdete előtt az egyetem vezetősége belátta: nincs értelme folytatni a multikulturalizmusról szóló egyoldalú diskurzust, hanem le kell ülni és újratárgyalni azt a kérdést, mit jelent az érintett felek számára a Babes–Bolyai. Salat Levente úgy véli, a mostani kezdeményezés azt a kockázatot is maga után vonja, hogy a dolgok állását visszaveti a 2004 februárja előtti állapotokhoz. Salat kiemelte, a Babes–Bolyai Tudományegyetem sorsa nem csupán a magyar fél számára bír szimbolikus jelentőséggel. /Rostás Szabolcs: Hasztalan a BKB kezdeményezése? = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

Nem jelent járható utat az alulról történő építkezés, ezt bizonyítja, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karán kérvényezett önálló magyar tanszék létrehozására benyújtott kezdeményezést a román többségű kari tanács leszavazta – jelezte Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagja. A szerkesztőség birtokába került, Salat Levente, Nagy László rektor-helyettesek és Szamosközi István, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke által készített jelentés, ebből kiderül milyen gondokkal küszködik a magyar tagozat. A kémia, történelem és filozófia, és földrajz karon sem vették figyelembe a magyar tagozat vezetőinek véleményét. A legtöbb karon nem tartják be a rektorátus azon szabályát, miszerint az előléptetésekre és a tisztségek elosztására vonatkozó iratokat a magyar tagozatvezetőkkel is alá kell írattatni. Sok helyen kizárólag a román tagozat képviselői döntenek a meghirdetett állásokról. Egyes magyar szakkiadványokat nem ismernek el, a bérezési együtthatók megállapításakor pedig a magyar tagozat vezetőivel nem konzultálnak. Új szakok indításáról a magyar tagozattal való egyeztetés nélkül döntöttek. A magyar oktatók hátrányos helyzetbe kerültek, mivel nem használhatták az irodákat, a tantermeket, a laboratóriumokat, vagy ezek igénybe vételére lehetetlen időpontot jelöltek ki számukra. A pedagógiai felszerelésekhez való hozzáférés is nehézkes, illetve a magyar tagozat felszerelése egyes karokon lehetetlennek bizonyult. A tagozatok között hiányos kommunikációt is tapasztaltak, ami a magyar nyelvnek az adminisztrációban elfoglalt bizonytalan státusa okozott. Hiányzik egy rendszeresen megjelenő magyar kiadvány is. A magyar tagozat vezetőit akadályozzák, hogy pénzügyi információk birtokába jussanak, így ezekről a román tagozat döntéshozói határoznak. A karok rendelkezésére álló anyagi forrásokból a magyar oktatási és kutatási tevékenységeket, kiadványok megjelentetését nem támogatják kellő mértékben. Sajátos gondokról van szó, ezek kezelése a jelenlegi struktúrában lehetetlen. /Borbély Tamás: Leszavazták a magyar tanszéket a matematika karon. Önkényes döntésekre, háttérbe szorításra panaszkodnak a magyar oktatók. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Az erdélyi magyar felsőoktatás az európai uniós csatlakozás perspektívájában címen rendeztek konferenciát Kolozsváron. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: A magyar nyelvű oktatás csak akkor válhat a legjobb minőségűvé, ha azok döntenek sorsáról, akik azt a legjobban ismerik. Ezért szükséges az oktatásban is a minél nagyobb fokú önállóság. Markó hozzátette: az önállóság nem románok és magyarok egymásnak való hátat fordítását jelenti. Jó hírként közölte, hogy míg 1999-ben több mint 20 ezer diák tanult magyar középiskolában, addig idén számuk meghaladta már a 31 ezret. A kormányzati jelenléte révén az RMDSZ-nek vannak eszközei a magyar nyelvű oktatási hálózat fejlesztésére. Ilyenek például az elmúlt években létrehozott új közoktatási intézmények, de ugyanilyen fontos a magyarul tanuló egyetemisták után az oktatási intézményeknek járó fejkvóta esetében az 1,5–ös szorzónak 2-re való emelése. Kötő József romániai oktatási államtitkár szerint a karok létrehozására a román kormánynak sürgősségi kormányrendeletet kell kibocsátania. Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese a minőségi oktatás megteremtésének szükségességére helyezte a hangsúlyt. Az európai felsőfokú oktatási tér egységesítését célul kitűző bolognai folyamat bevezetése után a hallgatói mobilitás fokozódik, emiatt Romániában a magyar nyelvű oktatást kínáló egyetemeken a diáklétszám csökkenhet. Salat is szükségesnek tartja, hogy a BBTE-n a magyar nyelvű képzés leváljon a román oktatás kényszerpályájáról. Nagy László, a BBTE másik rektor-helyettese szerint megoldást jelenthet a román terminológia számon kérése a diákoktól. Veres Valér szociológus, a konferenciát szervező Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet igazgatója bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy az erdélyi felsőoktatásnak szánt költségvetési támogatás jórészét a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek folyósították, miközben az erdélyi magyar felsőoktatás legjelentősebb intézményéhez, a BBTE-hez, illetve a magyar tagozat háttérintézményeinek csak néhány millió forint jutott. Veres szerint az akkreditált intézményeket kell megerősíteni, és nem szabad a diákokat és az oktatókat arra serkenteni, hogy magánegyetemekre vándoroljanak. Szerinte nagyon veszélyes az, hogy a Sapientia Egyetem az erdélyi magyar oktatási kínálatban szakokat dupláz. Kelemen Hunor, a Szülőföld Alap Tanácsának alelnöke emlékeztetett a magyar kormánynak a magyarul tanító egyetemi oktatóknak nyújtott bérkiegészítésére, amivel szerinte sikerült jórészt megszüntetni a romániai magyar állami és magánoktatás közötti megkülönböztetést. /Borbély Tamás: Nagyszabású felsőoktatási konferencia Kolozsváron. Önállóság, anyanyelvűség és minőségi képzés. Markó szerint anyanyelven is lehet biztosítani a minőségi oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ – Az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása továbbra is prioritás az RMDSZ számára, a minőségi anyanyelvű oktatás ugyanis csupán az intézményi önállóság révén teremthető meg – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes a konferencián. A magyar óvodában, illetve iskolában tanuló óvodások és kisiskolások 1999-ben mért 6 ezres létszámról mára a 11 ezerre nőtt számuk. Ez a pozitív folyamat a szövetségi elnök szerint az anyanyelven oktató oktatási intézmények számának jelentős növekedésével, és nem utolsósorban az anyanyelvű oktatásba vetett bizalom erősödésével magyarázható. /Az önálló magyar oktatás megteremtése továbbra is prioritás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17/

,,Betelt a pohár, ebben a csapatban én nem tudok tovább játszani” – jelentette ki az Erdélyi Naplónak Kása Zoltán, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanára, dékán-helyettes, az egyetem szenátusának, valamint kari tanácsának tagja, aki írásban is benyújtja lemondását említett tisztségeiről. Példáját több kollégája is követni készül. Kovács Lehel adjunktus hírül adta, az egyetem szenátusa leszavazta a magyar informatika tanszék létrehozására irányuló indítványt. A BBTE vezetősége közleményben cáfolta a hírt, azt állítva, hogy a szavazás nem a tanszék létesítésének az elutasításáról szólt, mindössze elhalasztották a kérdés tárgyalását. Ez a közlemény váltotta ki Kása Zoltán és a magyar oktatók felháborodását, szerintük ugyanis a közlemény jegyzői valótlant állítanak. Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese azt állította egy konferencián, hogy gerillaháborút folytatnak a magyar oktatók a karokért, melyeknek ügye ,,a rivalizáló radikalizmusok területére került”. /Nézeteltérés a kolozsvári egyetemen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./

December 19-én lemondott, illetve felfüggesztette betöltött tisztségét a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) több magyar oktatója, mivel nem alakulhatott meg a magyar nyelvű informatika tanszék – tájékoztatott Kovács Lehel informatika szakos oktató. Kása Zoltán, a BBTE matematika és informatika karának magyar tagozatvezetője lemondott dékán-helyettesi, illetve az egyetem szenátusában és kari tanácsában betöltött tisztségéről. Emellett a Matematika és Informatika Kar tanácsában helyet foglaló többi nyolc oktató felfüggesztette magát ebből a tisztségből, mindaddig, amíg az egyetem szenátusa nem vitatja meg a magyar nyelvű informatika tanszék létrehozásának kérdését. A magyar nyelvű tanszék létrehozását Kása Zoltán az ősszel kérte a matematika kar tanácsától. A testület legutóbb december 13-án tárgyalta meg a kérdést, a döntést viszont jövő év májusára halasztotta. Kása szerint azonban a halasztás egyenértékű a leszavazással, mert a román többségű kari tanács tagjai többször is kifejtették, hogy nem értenek egyet a kezdeményezéssel. A többi nyolc oktató azért nem mondott le kari tanácsi tisztségéből, és határozott a felfüggesztés mellett, hogy ne választhassanak helyettük más tagokat. Az egyetem vezetősége leszögezte: a felsőoktatásban a szakmai és pénzügyi megfontolásokat nem lehet más természetű érvekkel helyettesíteni. A magyar oktatók közleményben leszögezték: a magyar tanszék létrehozásának megtagadásával és a döntéshozatalban való mellőzöttségükkel alapvető kisebbségi jogaikat sértik. Úgy vélik, hogy a magyar tagozat nem működőképes, az önálló struktúrák létrehozására vonatkozó kezdeményezéseket pedig a többség megakadályozza. Kovács Lehel szerint az informatika tanszék azért szükséges, hogy a magyar oktatást hatékonyabban koordinálhassák. A magyar karok létrehozását a BBTE-n tanító magyar oktatók többségének támogató aláírása alapján december elején kérte három professzor a szenátustól. /Borbély Tamás: Lemondott tisztségeiről Kása Zoltán. Nyolcan felfüggesztették kari tanácsi tagságukat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Kása szerint „a magyar tagozat vezetői minden alkalmat megragadnak, hogy nyilvánosan megbélyegezzék azokat, akik más véleményen vannak, és nem veszik észre, hogy a jelenlegi kaotikus helyzetet éppen az okozta, hogy véleményükkel, elképzeléseikkel szembehelyezkedtek mind a magyar tanárok többségének, mind az RMDSZ politikusainak a véleményével”. A nyolc oktató /aki felfüggeszti tevékenységét a kari tanácsban/: Szenkovits Ferenc adjunktus, Kassai Gábor professzor, Kovács Lehel adjunktus, Ionescu Klára adjunktus, Oláh Gáll Róbert adjunktus, Sóos Anna docens, Varga Csaba professzor és Bege Antal docens. A nyolc tag mindaddig nem vesz részt a kari tanács ülésein, míg a szenátus újra nem tárgyalja a kérdést. Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese elmondta, novemberben több kollégájával együtt látogatást tett a Matematika és Informatika Karon. „Már akkor láttuk, hogy nagyon rossz a hangulat. Nem tudtuk eldönteni, ezt a hangulatot belülről gerjesztik-e vagy objektív, külső tényezők okozzák” – fejtette ki. „Kása Zoltán pedig úgy terjesztette elő a magyar informatika tanszék kérdését, hogy előtte nem konzultált senkivel az egyetem vezetőségéből, akkor, amikor biztos lehetett benne, hogy visszautasítják” – mondta Salat Levente. Kötő József oktatásügyi államtitkár szerint jogos a Matematika és Informatika Kar magyar oktatóinak kérése. /Káosz a Babes-Bolyai Egyetemen: lemondott tisztségeiről Kása Zoltán. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ A lemondott oktatók működésképtelennek tartják a kar magyar oktatási vonalát, mivel az önálló magyar nyelvű struktúrák létrehozására irányuló törekvéseket a kari tanács román többsége újra meg újra meggátolja. Kása Zoltán lemondására az egyetem sajtóirodája közleményében úgy reagált: a BBTE tiszteletben tartja alkalmazottai akaratát. „A BBTE mindenképpen megőrzi és továbbfejleszti multikulturális jellegét” – áll a közleményben. Salat Levente rektor-helyettes szerint Kása Zoltán nem alaptalanul hivatkozik, az elmúlt évek tapasztalatai alapján, a halogatási taktika kockázataira. Salat Levente úgy véli, Kása Zoltán újabb lépése szervesen illeszkedik abba a stratégiába, amellyel annak próbálja elejét venni, hogy a jelenlegi tagozatvezetés több eredményt mutasson föl a BBTE magyar tagozata helyzetének javítása terén. Salat Levente szerint Kása Zoltán lépésével azoknak az állásait erősítette, akik semmilyen további engedményre nem hajlandóak a magyar tagozat helyzetének javítása terén. /Lázár Lehel, Rostás Szabolcs: Lemondáshullám a BBTE-n. Alapvető kisebbségi jogát érzi megsértve a kolozsvári egyetem kilenc magyar oktatója. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

Hantz Péter és Kovács Lehel, a BBTE két oktatója a Bolyai Kezdeményező Bizottság képviseletében ismertette a Moscovici-jelentés vonatkozó részét, mely a magyar felsőoktatás teljes anyagi fedezésére szólítja fel a román államot. Kása Zoltán dékán-helyettes lemondása után dr. Nicolae Bocsan rektor és dr. Petru Blaga dékán közleményben cáfolta, hogy elutasították volna az informatika tanszék létrehozását, egyszersmind hevesen támadták Kovács Lehelt, azt állítva, hogy valótlanságokat híresztel, a szakmai teljesítménye pedig kívánnivalót hagy maga után. Kovács Lehel elmondta, rosszindulatúan véleményezik tudományos munkásságát, úgy emlegették a hétfalusi csángókról és a hosszúfalusi faragóiskoláról közölt tanulmányait, mint amik kimerítik idei tevékenységét, holott a fiatal tanársegéd éppen az általa tanított informatikából adott ki három könyvet és két tanulmányt 2005-ben, a rektor és a dékán nagyon jól tudták ezt. „Megengedhetetlenül megsértették személyes szabadságjogaimat, a lelkiismeret és a szólás szabadságát, és az akadémiai szellemtől távol álló hangnemet használtak.” – mondta. Amennyiben a következő egyetemi közlönyben (abban jelent meg a szóban forgó közlemény is) a közlemény aláírói nem közölnek helyreigazítást, Kovács a BBTE etikai bizottságához, valamint az ombudsmanhoz fordul. Hantz Péter bejelentette: felkérik Salat Levente rektor-helyettest, kommentálja az említett közleményt, továbbá magyarázza meg azon kijelentését, hogy az eddigi civilizált párbeszéd a román és a magyar fél között a radikalizmus felé vette az irányt. Salat azt mondta ugyanis, hogy egyes oktatók gerillaharcot folytatnak az egyetemen. „Végezetül a BKB azt is kéri a rektor-helyettestől, számoljon be őszintén a különböző tanszékek magyar oktatócsoportjainál nemrégiben tett látogatásairól, az erről írt tanulmányában ugyanis nemhogy a magyar karok létrehozásának igénye nem szerepel (amit a tanárok 83 százaléka igényel), de még az egyetem épületeiből hiányzó magyar feliratok pótlásának igénye sem. Hantz arra is felhívta a figyelmet, hogy a sajtóértekezlet előtti napon a vezetőség egy olyan etikai kódexet fogadtatott el az egyetem szenátusával, melynek egyik pontja szabályozza, milyen mértékben fogalmazhatnak meg az egyetem oktatói kritikát az intézménnyel szemben. Ez ellentmond a szólás- és véleményszabadság alapvető emberi jogának. A rektor újabb közleményében éles hangon amellett kardoskodott, hogy mivel Európában sehol nincsenek egy egyetem kebelében etnikai alapon szerveződő tanszékek, ezt a BBTE sem engedheti meg magának az EU-val szemben. Továbbá kijelentette, hogy az olaszországi, svájci, albániai, orosz egyetemek messze nem nyújtanak annyi autonómiát és lehetőséget az anyanyelven való tanuláshoz, mint az általa vezetett intézmény. A rektor „politikai agitátorok” egyetemen kívüli törekvéseiről beszélt. A közlemény kitért Kása Zoltán lemondására is, ennek a rektor szerint „aberráció” volt az oka, Kása azért távozott tisztségéből, mert nem lehetett az informatika tanszék főnöke. „Megdöbbentő. Semmi nem igaz ebből” – így kommentálta Hantz Péter ezt a közleményt. /Bagoly Zsolt: Útszéli hangnem és valótlan állítások a Babes–Bolyain. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 3./

Érdekes kihívásnak tartja Salat Levente, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a magyar felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatos álláspontok és érdekek közötti közvetítést. Szerinte a BBTE keretében zajló magyar nyelvű oktatás intézményes állásának a kérdésében megoszlanak a vélemények. Nincs világos válasz arra a kérdésre, hogy mi a célja az erdélyi magyar felsőoktatásnak. Köztudott, hogy Salat Levente a román többséggel való tárgyalásos módszer híve. A magyar egyetemet illetően ő mérsékelten optimista. /Rostás Szabolcs: Üllő és kalapács között. Interjú Salat Leventével, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesével. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

Dr. Jakab Attila visszatért Borboly Csabával /a MIÉRT elnöke és a Hargita Megyei Tanács alelnöke/ való vitájára. Hangsúlyozta, hogy nem „Salat Levente szavai határozzák meg a magyar közösség sorsát és jövőjét, hanem a közállapotok: az a tény, hogy a régi-új székelyföldi magyar nomenklatúra számára egyszerűen nincsenek törvények.” Jakab Attila javasolta, hogy állítsanak fel parlamenti vizsgáló bizottságot a Hargita megyei közállapotok kivizsgálására, ebben a munkában RMDSZ-es politikus ne vegyen részt. Másik javaslata: a Hargita megyei igazságügyi szervek magyar nemzetiségű hivatalnokait le kell cserélni. /Dr. Jakab Attila: A székelyföldi feudálkommunizmus. Borboly Csaba megjegyzéseinek észrevételezése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Előzmény: Előzmény: a) Vita az erdélyi magyarság sorsáról, Szabadság, 2005. nov. 30. b) Rostás Szabolcs: „Nem bujtatok kivándorlásra” Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese az erdélyi magyarság perspektíváiról, Krónika, 2005. dec. 2. c) Dr. Jakab Attila, aki teljes mértékben egyetért Salat Levente nyilatkozatával: A diktatúra vonzáskörében – Keresetlen szavak a MIÉRT közleményére, Szabadság, 2005. dec. 7. d) Borboly Csaba: Megjegyzések a Salat-vitához. = Szabadság (Kolozsvár), 2005. dec. 20.

Terjedelmes írást jelentetett meg Hantz Péter a Szabadságban (2006. I. 12., 13., 14., 16.), amelyben érveket hozott fel az önálló állami magyar egyetem mellett. A szerző érdeme, hogy tömören és logikusan összefoglalta az érveket. Fey László a stílust kifogásolta, a „kemény, agresszív hozzáállást”. Hantz Péter név szerint is vádaskodik. „1996-ban Gyimesi Éva és a körülötte kialakult csoport vetette föl, hogy jobb a multikulturalizmus, mint a magyar egyetem („boldog, boldogtalan magyar egyetemet akar”). Fey védelmébe vette Cs. Gyimesi Évát, magyarázni próbálta a „boldog, boldogtalan” kifejezést : „azokra célzott, akik nagy zajjal próbálják magukra vonni a figyelmet, de a munkában, építésben nem állják meg a helyüket.” A két magyar rektor-helyettes, Salat Levente és Nagy László is megkapja magáét Hantz Pétertől. Fey szerint viszont „örvendenünk kellene, hogy két ilyen kiválóan felkészült, okos, diplomáciai érzékkel is megáldott rektor-helyettesünk van”. Fey László továbbá helytelennek tartja az utcai tüntetést. /Fey László: Hajszálgyökerek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Január végéig kérte a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa vitassa meg az önálló magyar karokra vonatkozó kérésüket. A BKB szerint a magyar tagozaton három karnak kellene megalakulnia, az egyik a természet-, a másik a humán-, a harmadik pedig a társadalomtudományokat tömörítené. Az egyetem vezetősége az egyetem hivatalos tájékoztatójában közölte, hogy erre a vitára várhatóan a szenátus február végére tervezett ülésén kerül majd sor. Jelenleg az egyetem magyar tagozatának vezetősége, mint arról Salat Levente rektor-helyettes egy korábbi interjújában beszámolt, a BBTE jelenlegi szerkezetének újratárgyalására vonatkozó vitát készíti elő. /B. T.: Február végén kerül ismét terítékre a magyar karok ügye. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Elutasította a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa az önálló magyar karok létrehozását. A vezetőség a nyilvánosság kizárásával próbálta megtartani a szenátusi ülést, az újságírók jelentős részét nem engedték be az egyetem épületébe. Andrei Marga, az egyetem Akadémiai Tanácsának elnöke és Nicolae Bocsan, az egyetem rektora nem kívánt nyilatkozni a Szabadságnak. Az ülés után Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes elmondta: a magyar oktatók által aláírt beadványról közvetett formában döntött a szenátus. A rektor és az akadémiai tanács is előterjesztett egy dokumentumot, amelyek a magyar tagozat és a multikulturális intézményi struktúra fejlesztésének az alapelveit tartalmazza. Ezt a két dokumentumot a szenátus 85 igen szavazat és kilenc tartózkodás mellett elfogadta, ez gyakorlatilag a három karra vonatkozó beadvány elutasítását jelenti. Salat szerint belátható időn belül, a három kar kérdésére az egyetem keretében nem lehet visszatérni. Hozzátette: a beadvány megszerkesztésében szerepet vállaló Bolyai Kezdeményező Bizottság célja az volt, hogy az egyetem szenátusa részéről elutasító választ csikarjon ki, hogy e negatív állapot birtokában folytathassák a kérdés nemzetköziesítését célzó erőfeszítéseiket. Salat elismerte, hogy rektor-helyettesi mandátuma, amivel a román és magyar fél közötti közvetítés szerepét vállalta, kudarcot vallott. /Borbély Tamás: Elutasították a magyar karok létrehozását. Salat: csak kormányhatározattal lehetne megvalósítani a tervet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Február 22-én ülésezett a Bolyai Kezdeményező Bizottság, megvitatta a BBTE szenátusának február 20-i ülése után kialakult helyzetet. A Bodó Barna, Kovács Lehel és Hantz Péter által aláírt dokumentum szerint a BKB úgy látja, „hogy tizenöt évnyi eredménytelen tárgyalás után az erdélyi magyarság kifogyott a politikai eszközökből, és érdekei érvényesítése érdekében más módszerekhez kell folyamodnia.” Továbbá megállapítja: „Európa legtöbb kisebbségének nem sikerült jogait tárgyalásos úton kivívnia, és hétfő dél óta úgy látjuk, ez az erdélyi magyarságnak sem fog sikerülni.” . A bizottság azt javasolja, hogy a magyar oktatók bojkottálják az egyetem összes döntéshozó szervének munkáját, és ha ez sem elégséges, a magyar közösség folyamodjon a polgári engedetlenség eszközeihez. Javasolják még, hogy az „antidemokratikus egyetemi vezetéssel kollaboráló” oktatóktól a magyar tanárok közgyűlése vonja meg a bizalmat, mert ezek a „kollégák a magyar felsőoktatás fejlesztése ellen munkálkodnak, és saját érdekeiket a közösségi érdekeink fölé helyezik”. Azt is javasolják a magyar államnak, hogy a bojkottot megtagadóktól vonjon meg minden pályázati úton folyósított támogatást. Végül az aláírók felkérik az RMDSZ-t, hogy a jelenlegi súlyos konfliktussal fenyegető helyzet kezelése érdekében vesse latba befolyását, hogy sürgősen kormánydöntés szülessen a három kar létrehozásáról. Sem Salat Levente BBTE rektor-helyettes, sem Kötő József oktatási államtitkár nem kívánta kommentálni a közlemény tartalmát. Kovács Lehel közölte, a bojkottot úgy szeretnék megvalósítani, hogy a március 2-i közgyűlésen javasolják a magyar tagozat jelenlegi vezetőségének visszahívását, és azt, hogy helyettük ne nevezzenek ki senkit. A BKB ülésein általában 30 oktató szokott részt venni, a BBTE-n pedig magyarul összesen 220-an tanítanak. Kovács szerint azonban eddig sokan csak hallgatólagosan szimpatizáltak a bizottság munkájával. Nagy László rektor-helyettes a szenátus ülése előtt kifejtette: nem ért egyet a magyar oktatók beadványával, mert azt szakmailag nem tartja megalapozottnak. Szerinte nem új karok megalapításán, hanem a karok egyesítésén kellene dolgozni, úgy, hogy a jelenlegi 24 kar 10-nél kevesebbe szerveződjön. /(borbély): Választás előtt a BBTE tanárai. Március 2-ra hívták össze a magyar oktatók közgyűlését. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Március 2-án tartották a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatóinak közgyűlést. Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes kifejtette: ha nem sikerül közös álláspontot kialakítaniuk a magyar oktatóknak, akkor benyújtja lemondását. Tizenötperces áramszünet volt a tanácskozás idején. A közgyűlést megelőzően, március 2-án az egyetem rektora, Nicolae Bocsan újabb fenyegető közleményt adott ki, amelyben leszögezte: mivel több külföldi újság ellenőrzés nélkül közölte azt, amit „a jelentéktelen létszámú oktatócsoport” az egyetemről mondott, vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az oktatási intézményről „hamis adatok közlésével félretájékoztató személyek és újságírók” ellen pert indítson. Hozzátette: az egyetem jogi szakértői azt a lehetőséget is vizsgálják, hogy a szóban forgó személyeket román és külföldi bíróságok elé állítsák. A dokumentum konkrétan senkit nem nevezett meg, vélhetően az egyetem vezetősége ezzel a figyelmeztetéssel próbálta megakadályozni az egyetem multikulturális jellegére vonatkozó nyilvános vita folytatását. Egy dokumentumban az egyetem több dékánja kifejtette, hogy az eddigi vitában a magyar karok vagy az önálló magyar egyetem akkreditálásának a kérdése elsikkadt. Név szerint Kötő József oktatási államtitkárt említették, kételyeiket fejezve ki afelől, hogy az RMDSZ színeit képviselő tisztségviselő ne ismerné az egyetem akkreditálására vonatkozó szigorú szabályokat. A dékánok szerint a BBTE-nek az akkreditációra vonatkozó jogát senki nem használhatja fel más egyetemi struktúrák létrehozására. /Borbély Tamás: Közös álláspontról egyeztettek a magyar oktatók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ „Nem vagyok elragadtatva attól, ami a kolozsvári magyar egyetem ügyével kapcsolatban a személyem körül történik” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Kertész Imre Nobel-díjas író Andrei Marga azon szándékára, hogy bepereli Kertészt amiatt a cikk miatt, amely a Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilapban a Babes-Bolyai Tudományegyetemen indítandó három magyar karról megjelent. A várható perrel kapcsolatban Kertész Imre nem kívánt megjegyzést tenni. Ugyanezt a cikkre reagált március 2-án nyílt levéllel Nicolae Bocsan rektor, Serban Agachi, Wolfgang Breckner, Szamosközy István és Gyémánt László, a BBTE professzorai. Válaszuk szerint 1989 óta a BBTE rektorai azon munkálkodtak, hogy többnyelvű és multikulturális intézményt alakítsanak ki. A levél írói úgy gondolják, minden normálisan gondolkodó ember számára fontos, hogy román, magyar, német nyelven legyen tanítás, valamint létezzen judaisztikai tanulmányok szak. Az egyetem soha nem tett semmit, hogy megakadályozza a román, magyar, német, héber vagy más nemzeti kisebbség nyelvén történő oktatást, állítják. A levél végén leszögezik: jó lenne, ha azok, akik a Babes-Bolyai Tudományegyetemről írnak, erkölcsi és intellektuális kötelességüknek éreznék, hogy utánanézzenek, miről írnak. Áramszünet sötétítette el a termet amelyben a magyar oktatók közgyűlése folyt. Az egyetem tanárai a sötétben is folytatták a megoldáskeresést. A BKB közgyűlés előtti szándéka az volt, hogy bizalmi szavazást javasol a rektor-helyettesek, Salat Levente, Nagy László, valamint az akadémiai tanács alelnökének, Szamosközi Istvánnak leváltásáról. A BKB szerint ez lehetne az első lépés az egyetem működésének bojkottja felé. Erre Nagy László az ÚMSZ-nek kifejtette, hogy „ha az oktatók nagy része úgy gondolja, hogy nem végzik megfelelően a munkájukat, akkor elgondolkodnak a lemondásuk benyújtásán, de a közgyűlésnek nincs hatásköre a tisztségükből való leváltásra.” A közgyűlést Salat Levente és Szamosközi István hívta össze. Salat Levente jelezte, amennyiben a közgyűlés olyan, az önálló magyar egyetem megvalósítását célzó ütemtervet fogad el, amit ő nem tud vállalni, akkor lemond, „ha azonban van lehetőség az egységre, az egységes cselekvésre, akkor tovább is vállalja a küzdelmet.” A BKB képviselői ismertették tevékenységüket. /Debreczeni Hajnal, Salamon Márton László: BBTE: sötétben tapogatóztak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ Gabriel Bethlen, Ioan Sigismund, Stefan Bathory – ezek a nevek szerepeknek a BBTE honlapjának angol nyelvű változatán (http://ubbcluj.ro/www-en/despre/istoric.htm). A románul vagy magyarul nem beszélőknek az angol verzió az egyetlen lehetőség arra, hogy tájékozódjanak az egyetemről, a német nyelvű rész nem tartalmaz ilyen irányú információkat. A dokumentum homályosan kezeli a történelmi tényeket, nem derül ki, hogy a kolozsvári tanintézetek, amelyek megelőzték Kolozsvár magyar egyetemét, magyar kezdeményezések voltak. Viszont ha valaki magyarul is el akarja olvasni az egyetem történetét, akkor azt tapasztalja, hogy ez a fejezet hiányzik. A magyar verzióban megjelenik a kapcsolat „Az egyetem története”, ám rákattintva üres az oldal. A magyar oktatók aláírásgyűjtést is kezdeményeztek annak érdekében, hogy magyarul is megjelenjen egy korrekt történeti felvezetés, de ennek nem lett eredménye. /(I. I. Cs.): Gabriel Bethlen. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Nem bojkottálják a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói az egyetem döntéshozó szerveit – derült ki az oktatók március 2-án késő este véget ért közgyűlése után. A tanárok, célkitűzéseik megvalósításáért, ami most főleg a magyar karok létrehozása, az RMDSZ segítségét kérték. A magyar tagozat vezetősége közleményt adott ki, amelyben Salat Levente és Nagy László rektor-helyettes, valamint Szamosközi István az Akadémiai Tanács alelnöke kifejtik álláspontjukat. Szerintük a résztvevő oktatók úgy döntöttek, hogy nem vonják meg a bizalmat tőlük. Részvételüket az intézmény tevékenységében, a magyarnyelvű oktatás menetének zavartalan biztosítása érdekében, szükségesnek ítélik meg. A magyar oktatók döntő többsége szükségesnek tartja ugyanakkor a BBTE szerkezeti reformjával kapcsolatos kérdések napirendre tűzését, és ennek érdekében az egyetem vezetőségével dialógust kezdeményez. Emlékeztetnek, a résztvevők határozatot fogadtak el, amely kimondja: az intézményi reform kérdését szét kell választani az önálló állami magyar egyetem létrehozását célzó legitim törekvésektől. Hangsúlyozzák: a BBTE keretében zajló magyar nyelvű oktatás autonómiájának intézményesítésére irányuló erőfeszítések nem célozzák az egyetem szétválasztását. Korábban, a magyar karokért és az önálló magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) azt javasolta, hogy a magyar oktatók ne vegyenek részt az egyetem döntéshozó testületeinek munkájában. Így tiltakozzanak amiatt, hogy a felsőoktatási intézmény szenátusa február 20-án közvetett módon elutasította az önálló magyar karok létrehozását. Kása Zoltán, az egyetem oktatója a gyűlés után elmondta: a résztvevők jelentős többséggel több nyilatkozatot is elfogadtak. Az egyetem vezetőségéhez intézett dokumentumban leszögezték, nem kívánják szétrobbantani a BBTE-t. Azt akarják csupán, hogy jobban működjön az egyetem, ezért szorgalmazzák a magyar karok létrehozását. Szintén az intézmény román vezetőségéhez intézték azt a nyilatkozatot, amelyben kifogásolták, hogy megfélemlítették azokat, akiknek a BBTE többségi álláspontjától eltér a véleményük. Egy másik nyilatkozatban az oktatók az RMDSZ-től azt kérték, a kisebbségi törvénytervezet és a most készülő felsőoktatási törvény révén tegyék lehetővé, hogy a magyar karok és az önálló magyar egyetem létrejöhessen. Azért intézték ezt a kérést az RMDSZ-hez, mert szerintük a két célkitűzés kivívása meghaladja az oktatói közösség erejét. Emellett kérték, hogy az érdekvédelmi szervezet indítson társadalmi vitát a romániai magyar felsőoktatásról. Egyed Emese oktató a magyar tanárok megosztottságára utalva kifejtette, senki nem várta, hogy a közgyűlésen egységes álláspont alakuljon ki. Úgy véli, különböző oktatásstratégiai elvek szerint szerveződő csoportosulások is megfigyelhetők a magyar oktatói közösségen belül, de bízik benne, hogy ezek egymással tárgyalni fognak. – Előrelépés történt a magyar oktatók közgyűlésének intézményesülése és a BBTE magyar tagozatának fokozottabb önállósulása irányába –értékelte a történteket az ülés végén Hantz Péter, a BKB egyik vezetője. A BKB folyatja munkáját, több román–magyar értelmiségi fórumot szervez majd a romániai magyar egyetemi oktatásról. Hantz leszögezte: ha nem oldódik meg a magyar karok ügye, akkor júniusban további lobbi-körutakat szerveznek az Európai Parlamentbe, ugyanabban a hónapban pedig az ENSZ elé vinnék ezt a szerintük tarthatatlan helyzetet. Hozzátette: a BKB végső célja továbbra is a Bolyai Egyetem létrehozása, de most a magyar karok kérdése aktuális. Az ülésen végül nem tartottak bizalmi szavazást, amit eredetileg a magyar tagozat vezetősége kért. Hantz Péter leszögezte: a BKB azon lesz, hogy minél hamarabb tető alá hozza a bizalmi szavazást. /Borbély Tamás: Nem lesz bojkott a BBTE-n. Tisztségében marad a magyar tagozat vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Május végén az ENSZ előtt lesz a Bolyai Egyetem ügye, ígérik a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjai. Hantz Péter elmondta, hogy a Bolyai Egyetem ügyében a „BKB-nak van elég muníciója ahhoz, hogy évekig tartó harcot vívjon, ha az egyetem vezetősége bekeményít.” A nyilvános vita az egyetemről folytatódik: az RMDSZ-szel közösen román-magyar értelmiségi fórumot szerveznek Bukarestben, majd még egyet a Pro Europa Ligával közösen. A magyar oktatók gyűlésén a tanárok három nyilatkozatot fogadtak el. A Horváth Andor előadó tanár által megfogalmazott nyilatkozat az egyetem vezetőségét célozta meg, kérte, lássák be: a magyar egyetemi közösség által megfogalmazott kérelmek nem irányulnak etnikai szeparatizmusra, hanem az oktatási folyamat javítását célozzák. A második nyilatkozatot Egyed Emese, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője olvasta fel, ebben az RMDSZ-t szólítják fel, hogy „tegyen határozott kormányzati lépéseket annak érdekében, hogy a BBTE három önálló kara és az egyetem megfelelő belső struktúrája, nyilvánossága és döntéshozatali autonómiája intézményesüljön.” A harmadik nyilatkozatot Bakk Miklós politológus mutatta be, amelyet szintén az intézmény román vezetőségéhez intézett, ebben kifogásolták, hogy megfélemlítették azokat, akiknek a BBTE többségi álláspontjától eltér a véleményük. Hantz Péter, a BKB szóvivője kezdeményezte a bizalmatlansági szavazást, ami három személyre vonatkozott: Salat Levente és Nagy László rektor-helyettesre, és Szamosközy Istvánra, az Akadémiai Tanács alelnökére. Hosszas vita után a közgyűlés úgy döntött, hogy nem lesz bizalmi szavazás. „Az RMDSZ cselekvően részt vesz az önálló magyar karok és az önálló magyar egyetem létrehozásában” – nyilatkozta Kötő József oktatási államtitkár. Azt is kifejtette, most készül a felsőoktatási törvény módosítása, ebben az RMDSZ el szeretné érni azt, hogy az önálló karok létrehozásának hatásköre ne legyen kizárólag az egyetemek hatáskörében. /Debreczeni Hajnal: Nincs megállapodás egyetem-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./