A népszavazás előtt a kampány teljesen eldurvult, mindannyian felelősek vagyunk azért, fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. A politikai vitát folyamatosan kezdte behelyettesíteni a dossziék harca – ebben alapvető vétke van Traian Basescu felfüggesztett elnöknek, aki előtérbe hozta a titkosszolgálatokat. Basescu kampánybeszédében a magyarság vezetőit támadta, Markó szerint törekvései a magyarság lefejezésére és gyengítésére irányulnak. Amikor megmondták, hogy Basescu ellen fognak szavazni, „rögtön korruptak lettünk”, állapította meg Markó. Basescu azért is magyarellenes, mert az eltelt két és fél év alatt semmit sem tett a magyarok érdekében, a kisebbségi törvény elfogadását pedig megakadályozta, szögezte le Markó. A felfüggesztett elnök Markót is megvádolta azzal, hogy megpróbált nála közbenjárni a saját és a Nagy Zsolt ügyében. Markó megjegyezte: Jó lenne, ha az elnök elővenné az ezekről a találkozókról készült magnófelvételeket. Hozzátette: az ügyészség és néhány román politikus felcsapott versei kritikusának, megpróbálják megítélni, hogy azok mennyit érnek. /Salamon Márton László: „Egy egész közösséget próbálnak megfélemlíteni“ Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a május 19-i népszavazást megelőző kampányról. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

A közszolgálati tévé vezető tanácsába az RMDSZ rendes tagként Stanik Istvánt, az Új Magyar Szó főmunkatársát jelölte, póttagnak pedig Salamon Márton Lászlót, az ÚMSZ főszerkesztőjét, jelezte Kelemen Hunor képviselő. /Hírek röviden. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter tisztségéből való felfüggesztésével kapcsolatban Salamon Márton László, a lap főszerkesztője rámutatott, a politikai ellenfelek között ott van az RMDSZ is, amelyen Traian Basescu elnök és emberei akkor tudnak a legnagyobbat ütni, ha a leghitelesebb személyiségeinek az imidzsét teszik tönkre. Nagy Zsolt kimaradhatott volna ebből, ha feltűnés nélkül, csendben „átvészelte” volna a miniszteri mandátumot. Érdemes-e ezek után RMDSZ-es kormánytagként igyekezni hatékonynak lenni? Érdemes még az RMDSZ-nek kormányban maradni? /Salamon Márton László: Vendetta. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Nagy Zsolt tisztségéből felfüggesztett távközlési és informatikai miniszterúgy véli: a romániai magyarság brüsszeli képviseletének biztosítása érdekében az RMDSZ-nek meg kell találnia a közös hangot azokkal, akikkel a célok közösek. Nagy Zsolt elmondta, hogy a lehallgatott telefonbeszélgetések mind más személyek beszélgetései. Csupán utalás vagy sejtetés történik őrá, mint akit meg lehet keresni egy ötlettel vagy javaslattal. /Cseke Péter Tamás, Salamon Márton László: Nem félti befutó helyét az EP-listán. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Amikor az egyházi emberek közéleti-politikai szerepvállalásáról van szó, mindig tekintettel kell lenni a kelet-európai régió különleges körülményekre. A kommunista rezsimek évtizedei alatt az egyházak valamiféle menedéket nyújtottak híveiknek a szellemi elnyomás ellen. Az akkori bizalom emléke miatt a posztkommunista országokban az egyház ma sokkal jobb népszerűségi mutatókat ér el, mint például Nyugat-Európában. Elég Lengyelország Jerzy Popieluszkójára vagy II. János Páljára gondolni, vagy a magyarok Mindszenty bíborosára, akik meghatározó egyéniségei voltak egyben a római-katolikus egyháznak és a totalitarizmus elleni harcnak is. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének a romániai magyar közéletben folyamatosan jelen van. A másik, az erdélyi egyházkerület püspöke viszont összeférhetetlenné nyilvánította a papi hivatást a közéleti szerepvállalással. Későbbi azután politikai jellegű állásfoglalásokat tett. Salamon Márton László, a lap főszerkesztője elítéli ezt a magatartást: bort iszik, és vizet prédikál. /Salamon Márton László: Bor és víz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Válogatott sajtófotóiból nyitott kiállítást az Új Magyar Szó napilap a Kovászna városi galériában. A vándortárlat kis településeket barangol be fényképeivel és munkatársaival. Kovács László Attila, a sepsiszentgyörgyi Gyulai Ferenc Fotóművészek Egyesületének alelnöke romániai rangú sajtófotó-eseményként értékelte a tárlatot. A tárlatot Vincze Loránt, az Új Magyar Szó napilapot és az Erdélyi Riportot kiadó Scripta vezérigazgatója nyitotta meg, a hét végén új arculattal megjelent napilapot Salamon Márton László főszerkesztő ismertette. /Domokos Péter: Vándor ÚMSZ-sajtófotók Kovásznán. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Markó Béla lemondása a miniszterelnök-helyettesi tisztségről egyik alapvető dilemmáját tükrözi az erdélyi magyar érdekképviseletnek: hogyan ossza meg magát a bukaresti román politikai és az erdélyi magyar közösségi jelenlét között. A 2004-es választások nyomán megalakult koalícióba kerülésével az RMDSZ gyakorlatilag mindent a kormányzás lapjára tett fel. A Kolozsváron működő ügyvezető elnökség súlytalanná vált, a Bukarestben koncentrálódó központi vezetés pedig elefántcsonttoronyba zárkózott. Ezen a helyzeten próbál meg most változtatni az RMDSZ. A szövetségi elnök kormánybeli tisztségéből való visszalépése azonban aligha fogja megoldani a szövetség alapvető dilemmáit. A régiósodó Európában nagyobb célokat is meg lehet magyar érdekképviseletnek fogalmazni. Fel kell készülni azokra az időkre, amikor a hatáskörök, források régiós szintekre kerülnek le. Figyelni kell a régiós lehetőségekre. /Salamon Márton László: Kettősség. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Markó Béla volt a román Realitatea TV beszélgető műsorának vendége. Az RMDSZ elnökét a kormányfő-helyettesi tisztségéből való lemondása apropóján faggatta Adrian Ursu műsorvezető, állandó meghívottja, Ion M. Ionita, valamint – a hírtévé történetében először – egy magyar újságíró: Salamon Márton László, az ÚMSZ főszerkesztője. A beszélgetőpartnerek közösen kerestek megoldást a román–magyar etnikumközti kommunikáció javítására. Ursu szerint jó kezdet lenne, ha a románok felvásárolnák a határ menti magyarországi ingatlanokat. /Magyar valóság a román Realitateán. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Ma az RMDSZ erősebb, mint valaha – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök a 2004-es parlamenti választások után, amikor a Szövetségi Képviselők Tanácsa felhatalmazta az RMDSZ vezetőségét arra: folytassanak tárgyalásokat a Traian Basescu vezette D. A. Szövetséggel a kormányban való részvételről. Az RMDSZ sikeresen tárgyalt – ma már azt mondhatjuk: vesztére. Alig telt el két és fél év azóta, most az RMDSZ jobban meg van félemlítve, mint 1990 márciusában. Az RMDSZ tétován reagál, vezetőinek sokszor nem megfelelően érvelnek. Most arra kell tudni reagálni, hogy köztiszteletnek örvendő román értelmiségiek kérdőjelezik meg az RMDSZ létjogosultságát. Azt mondják: az etnikai pártok ideje lejárt, az Európai Unióban nincs már rájuk szükség. Ilyenkor kell tudni érvelni, rávilágítani a regionális (és ezen belül akár etnikai) pártok szerepére az Európai Unió régi tagországaiban, szembe kell tudni állítani a német, finn, észak-olasz stb. példát a hivatkozott franciával, spanyollal, kanadaival. /Salamon Márton László: Közérzet. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Salamon Márton László, az ÚMSZ főszerkesztője szerint csökken az esélye annak, hogy az „erdélyi magyar-magyar csúcs” létrejöjjön. Az RMDSZ-nek az utóbbi egy évtizedben soha nem volt nagyobb szüksége arra, hogy külső ellenzékével tárgyalva, némileg megszabaduljon az egyenpártiság ballasztjától. A szövetség vezetői az utóbbi időben számos jelét adták ennek akkor is, ha a hivatalos megnyilatkozásokban tetten érhető egyféle kevélység, egyfajta leereszkedő magatartás. Másrészt a Tőkés László nevével fémjelzett csoportosulásnak is szükségük volna önlegitimációra. A lap szerint Tőkésék nem érzik a kompromisszumkötés kényszerét, egyik fél sem készített el egyfajta problémakatalógust. /Salamon Márton László: Ami késik, múlik is? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Visszataszító volt, ahogyan az ország volt és jelenlegi elnöke legutóbbi nyilatkozataikban egymásnak estek – Traian Basescu egy francia lapban adott interjújában Ion Iliescunak, Ion Iliescu nyílt levelében Traian Basescunak, majd ismét Traian Basescu – az elnöki hivatal szóvivőjének replikája révén – Ion Iliescunak. Ha nem két államfőről lenne szó, akkor szórakoztató lenne, mert találóan jellemezték egymást. Traian Basescu valóban kiköpött fanarióta, aki számára a törvényszegés értelemszerű. Egy olyan modern politikai Bizáncnak a vezéregyénisége, amelyben aki élelmes, legyűri a kevésbé élelmest. Ugyanakkor Traian Basescu találóan nevezte szovjet típusú propagandistának elődjét. /Salamon Márton László: Fanarióták harca. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Rendszerváltás – szemléletváltás. A Markó-Tőkés találkozó konklúzióit megfogalmazó nyilatkozatokban megjelenő fogalomtársítás a megegyezés üzenete helyett újra csak a szembenállásét hordozza, írta Salamon Márton László, a lap főszerkesztője. Szerinte amikor Tőkés László az RMDSZ-szel szemben szerveződő magyar politikai csoportosulások által előterjesztett „radikális javaslatcsomagról” beszél, az a hatalomban való osztozkodás türelmetlen követelését jelenti. A kolozsvári megbeszélésnek pozitív üzenete is volt: a tárgyalásokat ki lehet mozdítani a holtpontról. /Salamon Márton László: Fogalomtársítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Az erdélyi magyar közösségben a görögkeleti egyház vezetője már lassan kilenc évtizede a nemzeti elnyomás egyik megtestesítője – a román hadsereg és a karhatalmi szervek mellett. Az ortodox egyház révén is testet öltő román nacionalizmus ugyanis soha sem lehetett ínyére a magyar közösségnek. Teoctist pátriárkáról évek óta köztudomású, hogy fiatalkorában legionárius szervezetekkel szimpatizált, és bizonyított tény, hogy személyesen részt vett egy zsinagóga feldúlásában. Ugyanakkor Teoctistnak a rettegett kommunista titkosszolgálattal fenntartott kapcsolatai is tisztázásra várnak. A román nép elnézni az elhalálozott egyházi vezető kommunista múltját és minden bűnét. /Salamon Márton László: Tisztítótűz. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

Kivételes adottsága bizonyos embereknek, hogy mindig mindent úgy tudnak beállítani, hallgatóságuknak – közéleti személyiségek esetében a közvéleménynek – eladni, hogy az számukra kedvező legyen. Ehhez a ritka emberfajtához tartozik Traian Basescu román államelnök is. Emlékezetes az olyan korrupciós ügy, mint a román tengeri flotta kiárusításának ügye. Traian Basescu hozzájárult ahhoz, hogy a Székelyföld útjai olyanok maradjanak 1989 után is, mint voltak. Most pedig képes a régióba látogató államelnökként sajnálkozni, hogy a Székelyföld útjai olyanok. /Salamon Márton László: Óda a feledékeny választónak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Nem tehetjük meg, hogy letagadjuk a múltat. Hogy letagadunk hatvan évet, amiből több mint negyvenet egy olyan korban kellett megélni, leélni, amelyben az újságírói hivatás nem jelenthetett egyebet, mint hamis várakozásokról, rózsaszín reményekről festeni álságos képeket. Domokos Géza elismerte, hogy része volt egy gépezetnek, amely sakkban tartotta az embereket, ezzel keresztezte mások sorsát. A történteket nem lehet semmissé tenni. Egy dolog lehetséges: lehajtani a fejet, írta Domokos Géza öt évvel ezelőtt a Romániai Magyar Szóban. Őszinteség. Ez az, amit most, a Romániai Magyar Szó alapításának hatvanadik évfordulóján megjelenő laputód elvár az elődöktől, és végső soron önmagától. „Beálltam, anélkül, hogy valaki kért volna, még csak nem is egy eszme, hanem egy hazug, az embereket manipuláló, megfélemlítő rendszer szolgálatába” – vallotta meg Cseke Gábor volt RMSZ- és Előre-munkatárs is a mostani, 60. „születésnapon” megjelenő évfordulós Színkép-mellékletben. Ők beismerik azt, amit mások tagadnak: önszántukból, kényszer nélkül váltak eszközeivé egy hazug rendszernek. Salamon Márton László főszerkesztő szerint, ha ők ilyen őszinték tudnak lenni, akkor nem tagadják meg őket. Magunk revízióját kell elvégezni, ahogyan Makkai Sándor püspök fogalmazta meg 1931-ben, kritikai nemzetszeretettel, önmagunk, életünk újraértékelésével. /Salamon Márton László: Magunk revíziója. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

A magyarországi politikai táborok nem értenek egyet az anyaországnak a határon kívüli magyarsághoz való viszonyában. Salamon Márton László főszerkesztő politikai primitivizmusnak nevezte az anyaország és a határon kívülre szakadt közösségek rendszerváltás előtti viszonyát. A Magyarországot körülvevő, jelentős magyar közösségeket területükön tudó államok agresszív-uralmi jellegű nacionalista viszonyulásával szemben állt a Kádár-rezsim szocialista internacionalizmusa, ezért csak a nyolcvanas évek második felében vett tudomást a politika a határokon kívüli magyar közösségek létezéséről. A rendszerváltás után jött az „Antall-féle bűvös tizenötmillió bódulata, majd később a Fidesz státustörvény-mézesmadzaga”, a főszerkesztő szerint ezek tévutak voltak. A magyarországi baloldal hol országok közti alapszerződésekre, hol sebtében létrehozott magyar–magyar testületekre, „hol érdektelen budapesti kormányhivatalnokokra bízta ennek a kényes kérdésnek a kezelését. ” A maga érzéketlenségében „talán még a Gyurcsány-kormány tűnt a legfrankóbbnak abban, amit üzent a határon túliak felé: tessék szépen megállni a magu(n)k lábán... ” A Szili Katalin nevével fémjelzett új nemzetpolitikai stratégiát a szintén az Országgyűlés elnöke által életre hívott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán fogadták el a testület tagjai. Szili ezzel pártján belül próbál helyezkedni, erősítve, hogy az MSZP-ben is van azért kíméletesség. „Kicsit úgy viselkedve, mint a nagykorúsodott gyermek védelmében a szigorú apa akaratával szembeszálló anya. ” /Salamon Márton László: Anya, ország. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

A központi magyar lap megalapításának 60. évfordulóját ünnepelte Bukarestben a napokban ötszázadik lapszámát megért Új Magyar Szó szerkesztősége. A lapelőd Romániai Magyar Szó 1947. szeptemberi alapítása, illetve a 2005. szeptemberi, Új Magyar Szó néven történt újraindulás kettős jubileumát ünnepelték. A rendezvényt Vincze Lóránt, a lapot kiadó Scripta Rt. vezérigazgatója nyitotta meg. „Csináljátok úgy tovább, ahogy a lelkiismeretetek diktálja. Próbáljátok azt egy pillanatra se kikapcsolni, és akkor nagy baj nem lehet” – hagyatkozott Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó és az Előre egykori munkatársa a laputód Új Magyar Szó munkatársainak. Cseke Gábor levelét Salamon Márton László, az ÚMSZ főszerkesztője olvasta fel. „Nem voltam elég erős nemet mondani a manipulálásoknak, bárhonnan is értek. Ez volt az átok a munkámon” – vallotta meg Cseke Gábor. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a lap szakmai sikereit méltatta, hangsúlyozva annak a nyelvi igényességnek a szükségességét, amelyre korábban sokkal kényesebbek voltak a napilapok munkatársai is, mint manapság. Ágoston Hugó az ÚMSZ korábbi főszerkesztőjeként, jelenlegi vezető publicistájaként mondott beszédet. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Szövetségének elnöke tolmácsolta a szakmai testület elnökségének üdvözletét, és – a Brassói Lapok főszerkesztőjeként – visszautalt az RMSZ hatvan évvel ezelőtti megalapítására, amikor a BL akkori főszerkesztője, Kacsó Sándor „utazott le Bukarestbe, lapot alapítani”. Verestóy Attila, az Új Magyar Szót kiadó Scripta Kiadó főrészvényese méltányolandónak nevezte a magyar központi napisajtó üzleti szempontból meg nem térülő támogatását. /Lapalapítási évforduló. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

Számszerűsített adatok támasztják alá, hogy az erdélyi megyék uniós támogatások terén alultámogatottak. A magyarok által nagyobb számban lakott térségek az előcsatlakozási alapok vesztesei voltak. A fejlesztési régiók átrajzolásával kapcsolatban az RMDSZ valóban vádolható azzal, hogy hol előre-, hol hátratolta prioritáslistáján. A régiók 1998-as létrehozásakor az RMDSZ nem tulajdonított elég jelentőséget ennek. Közben azért a háttérben folyt a szakértői munka, készültek a felmérések. /Salamon Márton László: Politikai étlap. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Orbán Viktor Fidesz-elnök az Európai Néppárt nevében – annak egyik alelnökeként (a sok közül) – azt állította, hogy az EPP Tőkés László független jelöltet támogatja a romániai európai parlamenti választásokon az EPP-tag RMDSZ ellenében. Salamon Márton László főszerkesztő szerint ez már magában abszurdum, majdnem olyan, mintha egy politikai párt a saját maga állította jelölttel szemben egy másik jelöltet támogatna. /Salamon Márton László: Higgy és ne kutass? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vele készült beszélgetésben rámutatott: Romániában az igazságszolgáltatást és a Korrupcióellenes Ügyészséget politikai célokra, politikai leszámolásra használják fel. Markó nagyon jó kezdeményezésnek tartja a román–magyar kormányüléseket. A kisebbségi törvénytervezet több mint két és fél éve áll, és nincs esélyt az elfogadására. A Konzervatív Párt a román nyelv oktatásának megszigorításával riogat. Megvan az esély akár a visszarendeződésre is, ha nem vigyázunk, hangsúlyozta. A magyarság egyik jelentős személyisége, Tőkés László független jelöltként indul. Ő már 1996-ban az RMDSZ-szel szemben támogatott egy független jelöltet a Hargita megyei parlamenti választáson. 2000-ben és 2004-ben is az RMDSZ-szel szembeni törekvéseket támogatta. A választási kampányra meg nem támadást ígértek egymásnak. Markó úgy látja, nem tartják meg a megegyezést. Az egyezség után keményen megtámadta Tőkés László püspök az RMDSZ-t. Azt RMDSZ-nek nem érdeke, hogy magyar–magyar vitává változtassa a választási kampányt. Markó nem látja, hogy akik az RMDSZ-szel szemben állnak, ajánlottak volna valamire is megoldást. Probléma az erdélyi magyarság szociális problémája. Ebben nem egymással van vitánk, hanem a románokkal, a román politikával. Az autonómiát szintén a románoktól kell megszerezni, ebben egységesnek kell lenni. /Salamon Márton László: Lupus in fabula az igazságügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Salamon Márton László, a lap főszerkesztője szerint aligha hihető, hogy a szavazópolgár számára hirtelen fontossá váltak volna a közösségi kérdések, az egyéni gondokkal, problémákkal szemben. A „romániai magyar politikusok – ideológiai és egyéb hovatartozástól szinte függetlenül – szentül meg vannak győződve arról, hogy a romániai magyar választó alapjáraton nemzetféltő, nacionalista, múltbanéző és múltba feledkező?”A választások előtt a magyar kisebbségi politikusok egymást licitálják túl abban, hogy ki tud nagyobbat mondani „többségipolgár-pukkasztó szlogenekből”. Valójában az RMDSZ megbízásából készült felmérés szerint a magyar választók által legsürgősebben megoldandó kérdések: az alacsony jövedelmek, nyugdíjak növelése, a munkanélküliség csökkentése, az infláció megállítása. Az RMDSZ-t a következő problémák foglalkoztatják: 1. Az anyanyelv használata az igazságszolgáltatásban, 2. A magyar kisebbség autonómiája, 3. Az egyházi javak helyzetének rendezése. A főszerkesztő hangsúlyozta, a szavazópolgár számára nem elsődlegesek a közösségi kérdések, hanem saját gondjai foglalkoztatják. Továbbá a keménykedések a román nacionalisták malmára hajtják a vizet. Salamon Márton László hozzátette: Sógor Csaba szlogenje, amely szerint ő csak a keresztény magyarokat képviselné majd Brüsszelben, szalonképtelen Európában. /Salamon Márton László: Pityókát vegyenek! = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

A meg nem támadás mese. „Még ha az RMDSZ-en látszik is az önmérséklet szándéka a Tőkésékhez való viszonyulásban, a püspök-politikus viszont a teljes arzenálját beveti orbánviktorostól, a provokáció eszközétől sem riadva vissza” – írta Salamon Márton László főszerkesztő. Élesben megy a magyar-román csörte is, mióta a román nacionalisták megtámadták Markó Béla RMDSZ-elnök múlt hétvégi, radikálisabb hangvételű beszédét. A főszerkesztő szerint a nacionalista román pártoknak érdeke Tőkést támogatni, így érhetik el azt, hogy ne legyen magyar képviselő. Emiatt az RMDSZ-nek nagyobb a felelőssége abban, hogy milyen üzeneteket közvetít a román többség felé. Provokáció az a bejelentés, hogy Orbán látogatását az RMDSZ megzavarni készül. Mi lesz itt még? /Salamon Márton László: Mi lesz itt még? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Az RMDSZ a lehető legjobban időzítette régióátrajzolási offenzíváját: egy ehhez hasonló elképzeléssel elő lehet rukkolni még az EU romániai nagyköveteinél is, ezt megtette október 30-án a szövetség. Üres duma, mondta Eörsi Mátyás SZDSZ-es magyarországi képviselő arról, amit Tőkés László a nemzetben politizálásról EP-választási program gyanánt hangsúlyozott: az összmagyarság érdekeit képviselné Brüsszelben. Eörsi szerint Brüsszelben kevés az olyan terület, ahol összmagyar fogalmakban lehetne gondolkozni. Salamon Márton László főszerkesztő szerint az ilyen megfogalmazásoktól óvakodni kell Európa fővárosában, ahol a tagországok érdekei mellett csakis regionális érdekek férnek meg, mint számba vehető szempontok. Orbánnak nem lesz rossz a lelkiismerete azért, hogy esetleg miatta nem jut be romániai magyar képviselő az EP-be, mert Brüsszelben majd ellátja a magyarországi “nemzeti oldal” a képviseletet. A főszerkesztő szerint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke számára a romániai magyarok brüsszeli képviselete nem tét. Az igazi tét a szavazatokban kifejeződő népszerűség. /Salamon Márton László: Üres duma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Romániában csak az érdekes, hogy ki volt besúgó. De hogy mi van azokkal, akik áldozatai voltak a kommunista rendszernek, az nem elég érdekes. Nincs empátia az áldozatokkal szemben, ezt mutatja az, ahogyan a posztkommunista Közép-Kelet-Európában a jogi és erkölcsi rehabilitáció végbement. Romániában az 1989 előtti politikai ítéletek megsemmisítése, az egykori áldozatok vagy hozzátartozóik kárpótlása továbbra is kétséges. A civil társadalom passzivitása érezhető. A lakosság negyedét nem érdekli a volt politikai foglyok rehabilitálásának kérdése. /Salamon Márton László: Együttérzés vagy bosszú? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

„Európának rossz a lelkiismerete” – hangzott el több ízben Brüsszelben azon a „társas kiránduláson”, melyre a búcsúzó EP-s képviselők a sajtót invitálták. Huszonhét romániai magyar újságíró és néhány végzős diák érkezett Brüsszelbe. „Védett, de kipusztulóban lévő faj” – írta Salamon Márton László főszerkesztő. Az erdélyi magyar látogatók beszélnek több magyar képviselővel. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es EP-képviselő a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos aláírásgyűjtési kezdeményezésével „igyekszik minél jobb fényben feltűnni. ” Brüsszelben az EP-képviselői felszólalások időben szigorúan korlátozottak: „egypercesek. Aztán levágják a mikrofont. Akkor is, ha az illetőt Tőkés Lászlónak hívják, és egy perc alatt még csak egyetlen zsoltárból sikerült idéznie egy fél szakaszt... ” /Salamon Márton László: EP-s megjegyzések Európa fővárosából. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Románia választás előtt áll. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezért tett olyan megállapításokat, amelyek a romániai EP-választásokhoz kapcsolódnak. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a romániai magyarság brüsszeli képviselet nélkül maradhat. Gyurcsány hazai riválisa, Orbán Viktor részt is vesz az egyik jelölt kampányában. Gyurcsány nyomatékosan leszögezte: a román államelnök által „felügyelt” Demokrata Pártot tartja felelősnek amiatt, hogy a kormánykoalíció kialakításakor ígéretesen indult, és a 2005-ös bukaresti közös kormányülésen még hangsúlyos kérdésként napirenden levő romániai kisebbségi törvény zátonyra futott. Azt már csak hozzágondolhatta a magyar miniszterelnök, hogy ugyanazt a Traian Basescut terheli a felelősség, „amiért Tőkésék eléggé kikupálódhattak ahhoz, hogy zsarolási pozícióba kerüljenek az RMDSZ-szel szemben”, állította a lap főszerkesztője. Salamon Márton László örvendetesnek tartja, hogy a kétoldalú kapcsolatokban a hangsúlyok a szimbolikus térből egyre inkább a gazdaság területeire költöznek. /Salamon Márton László: Kikupálás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2007 Romániája már távolról sem ugyanaz, mint 1989 Romániája. Ez az – immár Európai Unió-tag – ország határozott lépéseket tesz afelé, hogy felöltse magára a nyugati típusú demokráciák jellemző vonásait. Ahhoz, hogy közösségként tényező maradjon ezeken a tájakon, az erdélyi magyar kisebbségnek is ehhez a törekvéshez kell felzárkóznia. Nem pedig papi palástok mögül vicsorítania a fogát azokra, akik – felismerve a felzárkózás szükségességét – a fejlődés útját választották – írta Salamon Márton László főszerkesztő. /Salamon Márton László: 1989–2007. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Az „autonómia” fogalom kezd egyfajta varázsszóvá válni, amely egy csapásra minden problémát megold, olvasható Ruth Lapidoth izraeli politológusnak autonómiaformákkal foglalkozó tanulmányában. Lapidoth szerint az autonómia az etnikai feszültségek csökkentésének eszköze, mely az önrendelkezési jogon alapul. Azonban az önrendelkezési jog jogilag nem pontosan meghatározott. A romániai választási kampány magyar közéletben a szemben álló felek valóban varázsszóként ejtik ki az autonómiát. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csak higgadtságra intett, nem azt mondta, hogy ártana az erdélyi magyarságnak az autonómia, magyarázta Salamon főszerkesztő. Szerinte ez a magyar nemzetpolitikában bekövetkezett fordulat, nem úgy, ahogyan Németh Zsolt gondolja, hanem mert a fogalmak tisztázása valóban történelmi fordulat lenne. /Salamon Márton László: Imamalom. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

A magyar sikerhez nagyon kellett a nagyfokú román választói apátia. A magyar választói jelenlét – az átlagost ugyan jóval meghaladta – abszolút számokban azonban alacsonyabb volt a korábbiaknál. 1990 óta ez az első olyan választás, amikor a román nacionalista alakulatok nem érték el a bejutáshoz szükséges küszöbértéket. Ami annak tulajdonítható, hogy a korábban Román Nemzeti Egységpártban, majd Nagy-Románia Pártban /PRM/ tömörült román szélsőjobb szétaprózódott apró pártocskákká. A PRM mellett megjelentek olyan alakulatok, mint a Becali-féle Új Generáció Pártja, Voiculescu Konzervatív Pártja, a Cozmin Gusa Nemzeti Kezdeményezés Pártja. Ezek együtt továbbra is 15 százalékos eredményhez közelítenek – egyenként viszont kiestek. Az RMDSZ vezetői közül a legtöbben irreálisan magas előrejelzésekkel rukkoltak elő. /Salamon Márton László: Számok mögött. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

A szórványban, illetve tömbben élő erdélyi magyarság kétféle érdekképviseletet, kétágú RMDSZ-t igényelne. A szervezet két ágának, a „Székelyföldi RMDSZ”-nek, illetve „szórvány-RMDSZ”-nek úgy kellene összefonódniuk, hogy csupán a végcélban – parlamenti küszöb elérésében– lenne összehangolt tevékenység, közös vezetés. Az RMDSZ a sikeresen szereplő pártok közé tartozik, ennek ellenére szükséges a következtetések levonására. A Szövetségi Állandó Tanács döntése, a székelyföldi területi szervezetek megyeibe tömörítése segíti az irányíthatóságot, összefogottságot. /Salamon Márton László: Politikai életnedvek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./