"Nemzetellenes megnyilvánulásokkal vádolják Torockó polgármesterét. Ioan Rus prefektus szerint a torockói polgármesteri hivatal épületén egy "ócska" román trikolór, mellette pedig egy "vadonatúj" magyar zászló lobog. A prefektus közölte, figyelmeztetni fogja Szőcs Ferenc polgármestert, tanúsítson tiszteletet a nemzeti jelképek iránt. Hangsúlyozta: ha a torockói polgármester nem tartja tiszteletben a törvényes előírásokat, 50 millió lejes pénzbírságra számíthat. Szőcs Ferenc polgármester (RMDSZ) elmondta, nem érti a prefektus reakcióját, a magyar nemzeti lobogót azért tűzte ki, mivel Torockón egy magyarországi küldöttség tartózkodik, és a vendégek távozásáig nem fogja levenni a piros- fehér-zöld zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. /Támadják Torockó polgármesterét. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./ "

"Ioan Rus, a közigazgatási és belügyi tárca vezetője szept. 23-án saját nevében kijelentette, hogy nem létezik törvényes alap, amely lehetővé tenné, hogy a kormány magyar karokat hozzon létre a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a felsőoktatási intézmény szenátusának beleegyezése nélkül, tájékoztat a Ziarul Clujeanului című napilap. A belügyminiszter álláspontja hasonló Grigore Zanc kormánypárti szenátor véleményéhez. Zanc, aki a BBTE oktatója, az egyetem szenátusának álláspontját támogatja, és kifejtette: nem érti, miért kellene módosítani a BBTE szerkezetét, ha megmaradnak ugyanazok a szakok. Az SZDP hivatalosan nem foglalt állást a magyar tannyelvű karok létrehozásáról. Markó Béla RMDSZ-elnök a napilap kérdésére elmondta: fenntartja álláspontját, miszerint a kormánynak az egyetem szenátusának döntése ellenére is lehetősége van létrehozni a két magyar kart. Markó kijelentette, a BBTE-n nem tartják tiszteletben a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való alkotmányos jogát, noha a kolozsvári egyetem 19 kara közül kettőn (a protestáns, illetve a római katolikus teológián) kizárólag magyar nyelven folyik az oktatás, 15 karon pedig magyarul is oktatnak. Az RMDSZ elnöke szerint a hatályos törvények alapján a kormány hozzájárulhat ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön tanulhassanak. /Politikusok a magyar karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"

"Gazda Árpád interjút készített Markó Bélával és Tőkés Lászlóval az alkotmánymódosítási népszavazásról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a népszavazás sikere rögzítené az elért eredményeket. Hozzátette, hogy az alkotmány szerint Románia nemzetállam, ezzel élesen szemben állnak. Szerinte az alkotmánymódosítás fontosabb a magyaroknak, mint a románoknak. Azok a rendelkezések, amelyeket meg kell szavazni, nem jelentenek kompromisszumot a magyarság számára. Az újságíró megjegyezte, az SZKT-ban nem vitatták meg az RMDSZ alkotmánymódosító csomagját. Markó válasza: "Ez igaz, de mindenki ismerte ezt a csomagot." Gazda emlékeztetett: a képviselőházban hét RMDSZ-es képviselő is ellene szavazott annak az alkotmánymódosító javaslatnak, amelyikben a Polgári Szárny képviselői az autonómia alkotmányos garantálását javasolták. Markó szerint nem az autonómia ellen szavaztak, hanem az ellen, hogy benyújtsák ezt a javaslatot. Az RMDSZ elnöke úgy látja, hogy a Székely Nemzeti Tanács egy alternatív politikai szervezet melegágya, megosztja a magyarságot. Az újságíró rámutatott, román emberjogi szervezetek tiltakoztak Fodor Imre és társai meghurcoltatása ellen. Gabriel Andreescu szerint a 90 utáni Romániában első ízben támadták meg a szabad egyesülés jogát. Az RMDSZ, a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete viszont hallgatott. Markó erre úgy reagált, hogy közleményt nem adtak ki, de ő okt. 13-án tárgyalt erről az ügyről Ioan Rus belügyminiszterrel, felkérte, hogy a rendőrség ne zaklassa ezeket az embereket.Tőkés László püspök nem tartom tehát elsietettnek a döntést, hogy a népszavazási nemet javasolta Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT). Az egyházfőkkel abban állapodtak meg, hogy okt. 14-én Kolozsváron egyeztetik álláspontjukat. Jakubinyi György érsek, aki a találkozót kezdeményezte, elébe ment nyilatkozatával a döntésnek. Tőkés László megjegyezte, amennyiben érvényes lesz a referendum, a magyarok nemleges szavazata ellenére is elfogadják az alkotmánymódosítást. Megállapította, hogy eredményesebb volt a települési székely tanácsok megválasztása, mint annak idején az RMDSZ hivatalos belső választása. - A püspök ragaszkodik RMDSZ-tagságához, mert az RMDSZ-t még belülről meg lehet reformálni. /Gazda Árpád: Markó Béla igenre buzdít a referendumon. Tőkés László a népszavazási nemet javasolja. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"

"A román belügyminisztérium szerint az aradi Szabadság-emlékművet vissza kellene adni Magyarországnak, vagy zárt helyen kellene tartani, mivel ez a szoborcsoport állítólag a "fasiszta" típusú revizionizmust és irredentizmust képviseli a románok kollektív tudatában. Az Adevarul című napilap okt. 21-i száma ismertette Ioan Rus belügyminiszternek egy parlamenti interpellációra adott válaszát. Az interpellációt a Nagy-Románia Párt (NRP) egyik képviselője terjesztette elő. A "hivatalos" válaszban - amely a belügyminiszter aláírását viseli - az olvasható: az emlékmű felállításával kapcsolatosan figyelembe kell venni, hogy az milyen súllyal esik latba a román-magyar viszony területén mind diplomáciai szempontból, mind pedig a helyi etnikumközi viszonyt illetően. E válaszhoz a belügyminisztérium egy "dokumentációt" mellékelt, amelyet viszont Ioan Rus nem írt alá, de amelyet a tárca tartalmilag felvállalt. Ennek a dokumentációnak a szerzői kifejtik: az 1849-ben Aradon kivégzett tizenhárom aradi tábornok (akikről a lap megjegyzi, hogy csupán hárman vallották magukat magyarnak) az erdélyi románok szemében a legvéresebb erőszakos cselekményeket jelképezi. E cselekményeknek állítólag az volt a céljuk, hogy a "többségi lakosságot" szolgasorba taszítsák. A dokumentáció szerzői szerint a tábornokok nevéhez fűződő terror valóságos "népirtással", azaz negyvenezer román meggyilkolásával és több mint háromszáz falu felgyújtásával végződött. A belügyminisztérium által csatolt iratok szerint az aradi emlékmű (amelyet a románok "Hungária Emlékműnek" neveznek) a fasiszta típusú revizonizmus jelképe, ezért az a háborús emlékművekről rendelkező romániai törvénybe ütközik. Ugyancsak ellentétben áll a 2002/31 számú rendelettel, amely tiltja a fasiszta jelképek köztérre helyezését - áll a belügyminiszteri válasz mellékletében, amely úgy fogalmaz: a magyar hatóságok 1990 után megpróbálták rákényszeríteni Romániára az emlékmű felállítását, de a román kormány válasza "megfelelt a többségi lakosság várakozásainak". A szoborcsoport visszaállításáért folytatott "gyötrő kampány" csak fokozza a feszültséget Románia és Magyarország kapcsolatában, nem kedvez az enyhülési folyamatnak. Ezért a minisztériumi melléklet szerzői szerint az lenne a legreálisabb megoldás, ha az emlékművet átadnák a szomszédos Magyarországnak, vagy valamelyik magyar többségű romániai körzetben helyeznék el zárt térben (múzeumban vagy templomban). /Magyarországnak kellene átadni a Szabadság-szobrot. Belügyminisztériumi válasz nagy-romániás interpellációra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Nem ismertem azt a nekem tulajdonított dokumentációt, amely többek között a terrorizmus jelképének nevezi az aradi Szabadság-szobrot - állította Ioan Rus belügyminiszter Markó Bélának. A belügyminiszteri nyilatkozatban Ioan Rus az alkotás Magyarországra való költöztetése mellett foglal állást, mivel a szobor "a fasiszta típusú irredentizmus és sovinizmus jelképe", amely "felmagasztalja a terrorizmust, a rasszizmust és a sovinizmust". Markó Béla, az RMDSZ elnöke felhívta Ioan Rust, és magyarázatot kért tőle, mire a miniszter azt állította: munkatársai az ő tudomása nélkül csatolták a válaszhoz a sértő hangvételű dokumentációt. /L. J.: Uszítás tévedésből. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./"

"A Romániai Magyar Szó megjegyezte, furcsa, hogy a belügyminiszter által aláírt dokumentumhoz, annak tudta (?!) nélkül olyan dokumentációt fűztek, amellyel ő teljes egészében nem ért egyet, amelyet "semmisnek" nyilvánít és amiért - igaz ugyan, hogy nem nevezi meg a címzettet, de - megköveti az RMDSZ-t, lényegében a romániai magyarságot. A Romániai Magyar Szó feltette kérdéseit a legilletékesebbnek, Ioan Rus miniszternek, illetve más illetékesnek, de a minisztériumban azokat meg sem akarták hallgatni. Mind a miniszteri kabinet, mind a minisztérium csak azt hajtogatta: felhatalmazásuk csak a közlemény kiadására érvényes, semmilyen más kérdésre nem válaszolhatnak. Jó lett volna tudni, hogyan értelmezhető az a mondat az interpellációra adott miniszteri válaszlevélben, mely szerint egyértelműen hivatkozik a függelékre? A közlemény szerint a mellékelt dokumentáció helyett más szöveget csatoltak. Az eredetit miért nem mutatták meg? A válasz és a csatolt dokumentáció okt. 9-10-én kerülhetett fel a képviselőház honlapjára. Azóta eltelt két hét, a minisztériumnak bőven volt tehát ideje a félreértéseket tisztázni. Miért nem tette meg? Illetve miért csak az RMDSZ elnökének telefonhívására? /Borítsunk fátylat a történtekre? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./"

"A román nemzeti ünnep jegyében zajlott Adrian Nastase nov. 30-i, vasárnapi kolozsvári látogatása, amelyen a kabinet több tagja is részt vett. A miniszterelnök először a IV. Erdélyi Hadtesthez, délután pedig az Elitképző Központba látogatott, majd ünnepi tudományos ülésszakon vett részt. Nastase Kolozsváron nyugdíjasokkal is találkozott. Sajtóértekezletén mások mellett a magyar nemzeti tanácsok megalakulásáról, a választásokról és Vasile Soporan prefektus állítólagos Szekuritáté-iratcsomójáról beszélt. Ioan Rus belügyminiszter a magyar nemzeti tanácsok megalakulásával kapcsolatban kijelentette: az etnikai alapú autonómiával foglalkozókat elmegyógyintézetbe kellene beutalni. A miniszterelnöki vizit során az újságírók nem vehettek részt a háborús veteránokkal és a nyugállományba helyezett tisztekkel tartott találkozón. A sajtóértekezleten a Szabadság arra volt kíváncsi, hogyan vélekedik Adrian Nastase az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttjelölő kistérségi fórumairól. A kormányfő elmondta: Romániában csupán az alkotmánynak megfelelő struktúrákat lehet létrehozni. Az alaptörvénynek ellentmondó intézmény nem működhet. Arról, hogy mi a véleménye a bukaresti pápai nunciusnak, a Vatikán képviselőjének a moldvai csángók anyanyelvhasználatára vonatkozó pozitív kijelentéseiről. Nastase kitért a kérdés megválaszolása elől: - A Vatikánról van szó vagy a katolikus egyházról? Vagy esetleg a katolikus egyház közoktatási minisztériumáról beszélünk? - kérdezett vissza a kormányfő. A sajtó képviselői a Soporan-ügy felől is érdeklődtek. A kormányfő szerint számtalan kérdőjel merül fel a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) tevékenységével kapcsolatban. Furcsának találta, hogy a kolozsvári polgármester-jelölt Vasile Soporan prefektus iratcsomója épp most, a választások közeledtével látnak napvilágot. Úgy vélekedik: megtörténhet, hogy a testület politikai szerepet tölt be. Nastase szerint 20 megye sokkal jobban megfelelne Románia igényeinek, de az ország jelenlegi területi-közigazgatási felosztásának bármiféle módosítása csakis a 2004-es választások után kerülhet napirendre. /Kiss Olivér: Ellenőriznék a nemzeti tanácsok működését. Nastase: a katolikus egyház ugyanaz, mint a Vatikán? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"A csíkszeredai önkormányzat után Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő is Ioan Rus belügyminiszterhez fordult a városban az utóbbi időben történt rendbontások ügyében. A parlamenti képviselő arra vár választ Ioan Rustól, indult-e rendőrségi kivizsgálás Szondy Zoltán bántalmazása ügyében, illetve az Adevarul című napilapban megjelent, Csíkszeredával kapcsolatos tényfeltáró írások kapcsán. Ráduly szerint Csíkszeredában félnek az emberek, s habár sok mindent tudnak, nem mernek lépni. Ráduly úgy érzi, vannak összefonódások az üzleti körök és a közbiztonságot szavatoló körök között. /Balázs D. Ildikó: Ráduly Róbert a belügy segítségét kéri. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./"

"Ioan Rus közigazgatási és belügyi miniszter nyilatkozatában kijelentette, hogy a Legfőbb Ügyészség hivatalból vizsgálatot indított az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) dec. 13-i alakuló ülése kapcsán. "Biztos vagyok benne, hogy a törvény büntetni fogja ezt az alkotmánysértést", fogalmazott Ioan Rus. /Vizsgálatot indítottak az EMNT ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./Hivatalból vizsgálatot indított a Legfőbb Ügyészség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ellen. A szervezet elnöke, Tőkés László elmondta, nem lepte meg a vádhatóság intézkedése. - Már nyolc hónapja figyelemmel követik az ügyészek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulásának folyamatát, a szervezet szombati hivatalos létrejötte pedig elegendő indok arra, hogy a Legfőbb Ügyészség hivatalból indítson vizsgálatot az EMNT ellen - közölte dec. 17-én a vádhatóság sajtóirodája, megerősítve Ioan Rus belügyminiszter bejelentését. A sajtóiroda közleménye szerint az ügyészek már 2003. ápr. 28-án felfigyeltek az EMNT tevékenységére azt követően, hogy ápr. 26-án Székelyudvarhelyen megalakult a leendő szervezet kezdeményező testülete. Ezen az ülésen - állítja a Legfőbb Ügyészség - olyan kijelentések hangzottak el, amelyek "bűnvádi eljárást megelőző vizsgálatok tárgyát képezik". A vádhatóság többek között azt kifogásolja, hogy a szervezők a háborús bűnökért Romániában elítélt Wass Albert író szavait - "Töretlen hittel ember és magyar" - használta a rendezvény mottójául. A kifogás oka az, hogy Wass Albertet háborús bűnökért elítéltek Romániában. Az EMNT Budapesten tartózkodó elnöke, Tőkés László - aki Szász Jenő, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor alelnök társaságában dec. 17-én Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel találkozott - a Krónikának úgy nyilatkozott, a részleteket ugyan még nem ismeri, de nem éri meglepetésként a hír. "Mindaz, ami az 1998-as alsócsernátoni fórum után történt, egyenesen ide vezetett" - mondta a püspök. A székelyföldi településen öt évvel ezelőtt tartott rendezvényen az erdélyi magyarság autonómiaigényei szerepeltek napirenden, ezt pedig ügyészségi beidézések követték. Ioan Rus belügyminiszter dec. 16-án Kolozsváron tévutas, szakadár, az európai eszmékkel ellentétes akciónak nevezte az EMNT megalakulását. Rus leszögezte: nem tűrheti, hogy ilyen jellegű kihívást intézzenek a román állam szuverenitása ellen. "A magyar lakosság Románia többi etnikumával együtt nemrég megszavazta az új alkotmányt" - hangoztatta a miniszter, aki szerint az alaptörvény semmibevételét sürgősen meg kell büntetni. "Nincs idő kollokviumokon elemezni az erdélyi román lakosságot provokáló szövegeket" - fűzte hozzá a miniszter. Ha lehet egyáltalán beszélni a PSD "nacionalizmusáról", Rus szerint az mindenképpen építő jellegű, olyan intézkedésekben nyilvánul meg, amelyek a nemzetgazdaság élénkítését és védelmét szolgálják, különösen az Európai Unióval folytatott tárgyalások során. A miniszter szerint azonban más lapra tartozik az "olcsó kirakat-nacionalizmus", amely semmit sem képes kínálni a valós problémákkal tisztában lévő szavazói bázisnak. /Cseke Péter Tamás: Hónapok óta figyelik az EMNT-t. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./"

"Levélben fordult Emma Nicholson bárónőhöz, az Európai Unió romániai raportőréhez Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, miután a Legfőbb Ügyészség hivatalból vizsgálatot indított az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ellen. A levél szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének - az autonóm régiók pozitív szerepét és konfliktusmegelőző jellegét hangsúlyozó - 1334-es számú határozata alapján létrejött testületről már megalakulása után egy nappal "a posztkommunista kormánypárt a Ceausescu-korszakot idéző soviniszta retorikát alkalmazó nyilatkozatot adott ki, a magyar irredentizmus megnyilvánulásaként bélyegezve meg az eseményt". A dokumentum felhívja a raportőr figyelmét arra, hogy az ilyen megnyilvánulások az állampolgárok akadályozása alkotmányos jogaik gyakorlásában, beleértve a szólásszabadság és a szabad gyülekezés jogát. Az érintettek egyébként csak a sajtóból értesültek arról, hogy főügyészségi vizsgálat indult ellenük. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, az EMNT Állandó Bizottságának tagja a Krónikának elmondta, tegnapig semmilyen hivatalos beidézést, illetőleg értesítést nem kapott, ezért nem kívánja sem minősíteni, sem kommentálni a Legfelsőbb Ügyészség lépését. A háromszéki Csernátonban 1998-ban megtartott polgári fórum után is kivizsgálás folyt a kezdeményezők ellen, akkor Csapó I. Józsefet is beidézték. Az SZNT elnöke közölte, az akkori kivizsgálást azzal zárta le a brassói ítélőtábla melletti ügyészség, hogy nem indítanak bűnvádi eljárást, de ezt a végkifejletet is csak a sajtóból tudták meg az érintettek. Ferencz Csaba SZNT-alelnök sem tud arról, hogy bárki is hivatalos értesítést kapott volna a kivizsgálásról. Elmondta: meglepődtek a híren, hogy már nyolc hónapja figyelik a kezdeményezőket, bár voltak bizonyos erre utaló jelek. "Többször késtek vagy eltűntek az elektronikus leveleink, és csak feltételezni tudjuk, hogy nem véletlenül kallódtak el az éterben" - összegezte Ferencz Csaba. Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő, az EMNT Állandó Bizottságának tagja megfélemlítési akciónak tartja a vádhatósági intézkedést. "Semmilyen jogi alapja nincs a kivizsgálásnak, hiszen Romániában szólás- és gyülekezési szabadság van, mi ezt gyakoroljuk. Az ország területi épsége ellen nem teszünk semmit, hanem azt az autonómiát kérjük, amelyet Európa-szerte egyre többen és szélesebb körben elismernek és gyakorolnak" - magyarázta a képviselő. Markó Béla, RMDSZ elnöke sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, nem ért egyet a hatósági intézkedéssel, amelyet Ioan Rus belügyminiszter jelentett be Kolozsváron. "A miniszternek is elmondtam: a gyülekezési szabadságot sértik meg, ha betiltják az ehhez hasonló szerveződéseket. A szavakat politikai, nem karhatalmi módszerekkel kell ellensúlyozni, ezért az RMDSZ határozottan elutasít minden olyan törekvést, amely ezeknek a tanácsoknak a betiltására irányul". Markó Béla hangsúlyozta: a Ioan Rus által bírált szerveződések nem Románia, hanem az RMDSZ ellen irányulnak, így csakis a szövetség az, amelynek tiszte ezek ellen fellépni. Markó Béla RMDSZ-elnök nem ért egyet azzal, amit Adrian Nastase miniszterelnök Kövér László nemkívánatos személlyé nyilvánításáról mondott. Az RMDSZ-elnök kiemelte: az erdélyi vagy székely nemzeti tanácsokban szerepet vállaló személyek számára lehetőség nyílik az RMDSZ színeiben megmérkőzni a 2004-es helyhatósági előválasztásokon. /Megfélemlítésnek szánt kivizsgálás? = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./"

"Markó Béla szövetségi elnök dec. 17-i, bukaresti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy tárgyalt Adrian Nastase kormányfővel az aradi Szabadság-szoborról, amelynek ügyében "megoldás körvonalazódik" 2004-re. - Remélem, hogy januárra világos álláspont alakul ki - nyilatkozta Markó anélkül, hogy részletekről beszélt volna. Hangsúlyozta: a szövetség és az SZDP viszonyában válságot eredményező szobor-probléma a 2003-ra kötött együttműködési megállapodás egyik megvalósulatlan pontja. Egy másik megvalósulatlan kitétele a két magyar kar létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Az RMDSZ januárban pedig elemezni fogja a 2003-as protokollumot és dönt arról, hogy 2004-ben köt-e vagy sem megállapodást a kormánypárttal. A szövetségi elnök hangsúlyozta: az RMDSZ-nek 2004-ben két "abszolút prioritása" lesz: a helyhatósági, illetve a parlamenti választások, mivel a szövetség "erős képviseletet" akar az önkormányzatokban és a parlamentben. Markó kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy az állami hatóságok vizsgálatot indítsanak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ellen, szerinte az EMNT ellen politikai eszközökkel kell harcolni. - Ioan Rus miniszter úrral is tárgyaltam a kérdésről, és rámutattam, hogy itt a véleménynyilvánítás szabadságáról van szó. Ha valaki kifejti politikai véleményét, ellene csak politikai eszközökkel kell harcolni, akkor is, ha többségünk nem ért vele egyet. Elutasítunk minden olyan próbálkozást, amely a véleményszabadság elnyomására irányul - fogalmazott Markó sajtótájékoztatón. A szövetségi elnök kifejtette: az RMDSZ nem ért egyet az EMNT-hez hasonló tanácsok működésével, amely nem Románia, hanem az RMDSZ ellen irányul. "Nekünk okunk van elítélni ezeket az akciókat, de csak politikai eszközökkel", fűzte hozzá. Markó Béla szerint bizonyos miniszterek "fenyegetései" az EMNT ellen felerősítik a tanács fontosságát és az ultranacionalista retorikát, továbbá szavazatokat szereznek a Nagy-Románia Pártnak. "A tanácsokat létrehozó kollégák a figyelem középpontjában kívánnak lenni", fogalmazott az RMDSZ elnöke. /Markó-Nastase egyeztetés az aradi szoborról. Az RMDSZ januárban dönt a protokollum megújításáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./ Úgy tűnik, a román fél most már elfogadja, hogy az aradi Szabadság- emlékművet teljes egészében köztérre helyezzék - mondta Markó Béla, aki Adrian Nastase miniszter-elnökkel beszélt erről a kérdésről. A tárgyalópartnerek megegyeztek abban, hogy a közeljövőben visszaállítják az 1925-ben lebontott szoborcsoportot. A helyszínnel kapcsolatban komoly véleménykülönbség van a felek között. /Araszol a Szabadság-szobor ügye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./"

"Markó Béla és Adrian Nastase miniszterelnök dec. 23-i megegyezése szerint március végéig kell felállítani az emlékművet. Nem kívánta megnevezni a Belügyminisztérium azt az alkalmazottját a Krónika írásos kérdése ellenére /a Krónika írásos kérdésére/, akinek a hibájából uszító hangvételű történeti áttekintőt csatoltak Ioan Rus belügyminiszternek egy interpellációra adott válaszához. Rus okt. 9-én adott írásos választ a Nagy-Románia párti Ioan Miclea képviselő Szabadság-szoborral kapcsolatos interpellációjára. A válasz részét képező melléklet szerint az aradi Szabadság-szobor a románok kollektív tudatában az irredentizmus, a fasiszta típusú revizionizmus jelképe, a terrorizmus, a rasszizmus és a sovinizmus előtti tisztelgés. A dokumentum nyilvánosságra kerülése után a tárca közleményben jelentette be, a szélsőséges megközelítést tartalmazó függeléket egy másik dokumentum helyett csatolták tévedésből a válaszhoz, és az nem tükrözi a miniszter vagy a kormány álláspontját. Markó Béla a miniszterrel folytatott megbeszélést követően kijelentette, a tárca belső vizsgálattal próbálja tisztázni, hogy ki és milyen megfontolásból csatolta a miniszter válaszához az uszító dokumentumot.A Krónika három hete írásban kérdezte a Belügyminisztériumot: (1) melyek voltak az ügy kapcsán lefolytatott belső vizsgálat eredményei, (2) kit találtak felelősnek a függelékek összecseréléséért, és (3) milyen büntetést róttak ki ellene. Arra is rákérdeztünk, (4) ki a szerzője a tévedésből csatolt dokumentumnak, és (5) mit tartalmazott az a dokumentum, amelyet tulajdonképpen csatolni kellett volna. A minisztérium tájékoztatási osztálya által jegyzett átirat csak ez utóbbi kérdésre ad egyértelmű választ, ez viszont ellentmond a tárca október 24-én keltezett közleményének. Míg a közleményben az állt, hogy a miniszteri válaszhoz tulajdonképpen a vita során kifejtett fontosabb vélemények összegzését kellett volna csatolni, a Krónikának küldött levél szerint a valódi függelék a műemlékekre vonatkozó jogi kitételeket összegezte. Az átirat szerint a vétkes ellen "fegyelmi intézkedéseket" hoztak "felületes munkavégzés" miatt. Nem árulta viszont el a minisztérium, ki volt a vétkes, és pontosan milyen büntetést kapott. Azt sem fedte fel, hogy ki a szerzője a tévedésből csatolt "munkaanyagnak".A Krónika újabb levélben ismételte meg kérdéseit. /Gazda Árpád: Szoborállítás márciusban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./"

"Újabb újságírót bántalmaztak ismeretlenek Romániában. Szondy Zoltánt, a Hargita Népe című magyar nyelvű lap tényfeltáró újságíróját csíkszeredai lakhelye közelében vasrudakkal bántalmazták, fején és karján súlyos sérüléseket okozva. Az újságírót, aki egy csíkszeredai üzletember alvilági kapcsolatait kutatta, szeptemberben már megtámadták. Akkori támadóinak kilétére azóta sem derült fény. A mostani, különösen súlyos incidens, amely alig két héttel azután történt, hogy brutálisan bántalmaztak egy temesvári újságírót is, a hatóságok tétlenségének, vagyis annak a következménye, hogy nem lépnek fel azok ellen a támadások ellen, amelyek az elmúlt egy évben sorozatosan érték a sajtó munkatársait. A mostani a tizenhatodik eset, hogy ilyen vagy olyan érdekcsoportot bíráló újságírót súlyosan bántalmaztak Romániában. Elítélte a romániai újságírókat ért egyre szaporodó támadásokat december elején az Újságírók Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet is. A bukaresti Adevarul szerint a Román Sajtóklub az utóbbi három évben 46 olyan esetet regisztrált, amely alkalmával újságírókat bántalmaztak tettlegesen vagy szóban. Cristian Tudor Popescu, a sajtóklub elnöke szerint a riporterek, operatőrök bántalmazásában a politikusok "járnak az élen", akik a trágár szitkozódástól kezdve a halállal való fenyegetésig semmitől sem riadnak vissza. A felsoroltak közt van Ion Iliescu államfő is, aki tavaly júniusban kijelentette: nem ismer nagyobb szennylapot, mint a Romania Libera. A megyei önkényurak, az úgynevezett SZDP-bárók közül a hírhedt Marian Oprisan (Vrancea) és Nicolae Mischie (Gorj) hurcolják meg rendszeresen a helyi lapok szerkesztőit. /Újabb támadás újságíró ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ Karácsony másnapján 13.15-kor, fényes nappal újabb fenyítő akció áldozata volt Szondy Zoltán csíkszeredai tényfeltáró újságíró - jelentette a bukaresti Adevarul napilap, az MTI és az AFP francia hírügynökség. A helyi alvilággal hadakozó riportert tömbház-lakása előtt várták, vasdoronggal ütlegelték arcukat eltakaró egyének. "A bejáratnál három vagy négy egyén várt rám" - mesélte a történteket az Adevarul tudósítójának Szondy Zoltán, akinek a cikkei mindenek előtt a város egyik leggazdagabb emberét, Csibi Istvánt "idegesítették fel". "Átmentem közöttük. Az egyik utánam eredt, és egy fémrúddal fejbe vágott. Próbáltam, amennyire csak tudtam, védekezni. Ennek ellenére többször is fejen ütöttek és a védekezésre felemelt bal karomat is eltalálták. Amikor a zaj hallatára szomszédaim ajtót nyitottak, és kijöttek a lépcsőházba, támadóm kísérőivel együtt elmenekült. Valaki kihívta a mentőket, beszállítottak a sürgősségire. Mindenki megijedt, hiszen bevéreztem az egész lépcsőházat. Szerencsére állapotom nem túl súlyos, bár bal kezemet egyáltalán nem tudom használni, úgy néz ki izomszakadás miatt." Mindez két héttel azután történt, hogy Szondy Zoltánt, az Adevarul napilapot, és - azzal az ürüggyel, hogy az előbbi egyik cikkének nagy részét átvette - a Romániai Magyar Szót perbe fogta Csibi István, akiről azt gyanítják, hogy számos bűncselekmény - emberek megveretése, erőszakos fogva tartása, gépkocsik felgyújtása stb. - van a háta mögött. Tettei és a hatóságok cinkos magatartása egyébként dec. 9-én parlamenti interpelláció témája is volt. Ráduly Róbert Kálmán csíki képviselő, aki egyébként maga is szemtanúja volt a Csibi irányította társaság egyik törvénysértő akciójának, számon kérte Ioan Rus belügyminisztertől azt a gyanús viszonyulást, amelyet beosztottjai, és nemcsak azok tanúsítanak az ügyben. /Csíkszeredában tovább tart a terror. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./"

"Ioan Rus belügyminiszter kijelentette: "Le kell szögeznünk, hogy többé nem fogadjuk el a román állam szuverenitásának figyelmen kívül hagyását. Biztos vagyok benne, hogy a törvény büntetni fogja ezt az alkotmánysértést". A nyolcvanéves elnyomó politika nem tud szakítani saját gyakorlatával, saját gondolkodásmódjával, beidegződéseivel s azok mechanizmusával, állapította meg írásában Gazda József. A hatalom fél egy leigázott nép nyelvétől, fél egy hazájától megfosztott nép hazaszeretetétől, hazájához, saját múltjához, saját történelméhez való ragaszkodásától, fél kultúrájától. Románia nem egységes! Románia történelme a regionalizmus történelme. Alig 150 éve, hogy van Románia, és 85 éve, hogy van Nagy-Románia, de a regionális színeket, Moldva, Havasalföld, Olténia és Erdély, a Bánság és a Partium színeit hiába mossák egybe. Félnek az emberi jogi harctól - mert mi más lenne az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, mint egy, a törvényesség keretei között megindított harcra felruházott érdekképviseleti testület. Fél a húszmillió a másfél milliótól, s félelmét azzal akarja leküzdeni, hogy uralkodik fölötte. /Gazda József: "Irredenták" reflektorfényben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./"

Rodica Stanoiu igazságügyi és Ioan Rus közigazgatási miniszterek lemondását vagy lemondatását kéri a Romániai Helsinki Bizottság emberjogi egyesület (APADOR-CH). A szervezet szerint a két miniszter törvénysértő módon kérés ellenére sem tájékoztatta az állampolgárokat arról, miként használták fel az igazságügyi minisztérium pénzalapjait. A közérdekű információknak számító adatokat kérők nevét a minisztérium a rendőrségnek adta át, kérve személyazonosságuk és lakhelyük lenyomozását. A szervezet a rendőrség tevékenységét is sérelmezi az ügyben.. /Románia rendőrállam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

Romániában csak olyan jellegű intézményeket lehet elismerni, amelyeket az ország alkotmánya rögzít – jelentette ki január 18-án Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. A miniszter a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által január 17-én Sepsiszentgyörgyön elfogadott székelyföldi autonómia-statútum kapcsán válaszolt újságírói kérdésre. – A magyar kormány semmilyen formában nem kívánja az egységbontó törekvéseket támogatni, ezért a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) februári ülésére nem tervezi meghívni sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), sem a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), sem pedig az erdélyi Magyar Polgári Szövetséget – közölte Kovács László külügyminiszter. Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke leszögezte: azok a romániai magyar politikusok, akik saját meggyőződésüket követve, vagy egyes magyarországi politikai körök ösztönzésére a magyar–román szembenállást helyezik előtérbe, az elmúlt években semmilyen eredményt nem tudtak felmutatni. /Az egyetlen partner az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

A héten átalakítják a Nastase-kabinetet. A kormányfő miniszterelnök-helyettesi hatáskört betöltő három államminisztert nevez ki csapatába. Adrian Nastase febrár 28-án közölte a kiszemelt három államminiszter nevét: a kormányátszervezés után Dan Ioan Popescu ipari és kereskedelmi minisztert, Ioan Rus közigazgatási és belügyminisztert, valamint Ioan Talpes tábornokot, az államfő védelmi és nemzetbiztonsági tanácsosát nevezi ki államminiszternek. Dan Ioan Popescu a gazdasági, Ioan Rus a szociális és közigazgatási területeket irányítja majd, Ioan Talpes pedig az európai integrációval és az igazságüggyel foglalkozik – jelentette be Nastase. A kormány átszervezéséről szóló törvényt kormánypárti és RMDSZ-többséggel fogadta el a parlament. /Tábornok az egyik kormányfő-helyettes. Adrian Nastase megnevezte a három államminisztert. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Ha Románia ki fogja utasítani az európai újságírókat, Európa ki fogja utasítani Romániát – mondta Szilágyi Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője febr. 2-án a képviselőházban elhangzott, Bayer Zsolt újságíró romániai kitiltásával kapcsolatos politikai nyilatkozatában. A képviselő emlékeztetett, hogy az eset azon a héten történt, amikor Románia parlamentje ratifikálta a NATO-csatlakozási egyezményt. Bayer Zsolt talán veszélyezteti a nemzetbiztonságot? Párthatározat született a kitiltásáról? Vagy a nemzetbiztonság őrzésével megbízott intézmények döntöttek úgy, hogy Bayer Zsolt feketelistára kerüljön? – sorolta kérdéseit Szilágyi. Ioan Rus belügyminiszterhez intézve szavait Szilágyi Zsolt: "Ön úgy véli, hogy a NATO-ba frissen meghívott Romániának tartania kell egy újságíró gondolataitól? Úgy véli, hogy azon újságírók kitiltása, akik nem a kormány szája íze szerint írnak, közelebb viszi Romániát Európához?" /Szilágyi Zsolt nyilatkozata a Bayer–ügyről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 3./

Több mint két hónap telt el azóta, hogy Gyimesközéplokon a Paradis diszkóban két részeg férfi úgy összeverte a lemezlovast, hogy az később belehalt sérüléseibe. Lehetséges, hogy kiszámított Hargita megyében a hatósági tétlenség. Azt hivatott igazolni: megalapozottan állította Ioan Rus belügyminiszter 2001 októberében, hogy a Székelyföldön meggyengült a román állam autoritása. /Gazda Árpád: Hivalkodó tétlenség. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./ Márc. 3-án sem jelent meg a hatóságok előtt a csíkszeredai ügyészségre beidézett Ioan Barsan tarhavaspataki vállalkozó /a környéken Suba Jánosnak nevezik/, akit Szentes Szilárnak, a gyimesközéploki Paradis diszkó lemezlovasának a meggyilkolásával gyanúsítanak. /Gazda Árpád: Betegeskedik Suba. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Megtörtént a kormányátalakítás. A kormánystruktúra három államminiszteri tisztséggel bővült: Dan Ioan Popescu a gazdasági ágazatot, Ioan Rus a közszolgálati szférát irányítja, Ioan Talpes pedig a honvédelmi, EU-integrációs és igazságszolgáltatási tevékenységet koordinálja. A frissen létrehozott kancelláriának nem lesz politikai szerepe, célja a végrehajtó testület munkájának hatékonyabbá tétele. Nastase elmondta, Ion Iliescu elnök elfogadta javaslatát azzal kapcsolatban, hogy Cristian Diaconescu külügyi államtitkár átvegye Rodica Stanoiutól az igazságügyi tárca vezetését. A kormány új tárcával is bővül, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot Speranta Ianculescu, a Fővárosi Környezetvédelmi Hivatal jelenlegi igazgatója vezeti majd. A Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium pedig Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztériummá alakul, az intézményt továbbra is Ilie Sarbu vezeti. A nevelési, kutatási és ifjúsági tárca Nevelési és Kutatási Minisztériummá alakul át, amelyet továbbra is Alexandru Atanasiu vezet. Ezzel egyidejűleg létrehívják a miniszterelnöknek alárendelt országos ifjúsági ügynökséget. Létrejön továbbá az Országos Turisztikai Hatóság, amelyet várhatóan Nicu Radulescu, a szállításügyi tárca turisztikai főosztályának vezetője irányít majd, tevékenységét Miron Mitrea szállításügyi miniszter koordinálja. A Privatizációs Hatóság beolvad a Bankaktívumokat Értékesítő Hivatalba. Victor Ponta tárca nélküli miniszterként a nemzetközi projektek, az EU-joganyag gyakorlatba ültetését felügyeli. Az új minisztereket márc. 9-én hallgatják meg a törvényhozás szakbizottságaiban, majd a képviselőház és a szenátus együttes ülésen hivatalba iktatja az új kabinetet. – A kormányszerkezet átszervezése nem több szemfényvesztésnél, amivel át akarják verni mind a választókat, mind az Európai Uniót – vélekedett márc. 8-i közös sajtóértekezletén Theodor Stolojan és Traian Basescu, a liberális-demokrata pártszövetség két elnöke. Ioan Talpes jelenlétei a kormányban azt jelenti, hogy Iliescu elnöknek sikerült ellenőrzése alá vonni a kormányt is. Hasonló álláspontra helyezkedett Emil Constantinescu exállamfő, a Népi Cselekvés elnöke is. A Dan Voiculescu vezette Román Humanista Párt is hiteltelennek tartja a kormány frissen kozmetizázott arculatát. /Újraméretezett, kibővített kormányszerkezet. Az ellenzék szerint nem több költséges szemfényvesztésnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor képviselők, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető alelnökei interpellációt intéztek a parlamentben Ioan Rus és Ioan Talpes államminiszterhez, Bayer Zsolt magyar újságíró országba való belépését megtiltó intézkedése kapcsán. Ebben arra kérték a címzetteket, közöljék velük a Bayer belépését megtiltó döntés okát, az erre vonatkozó határozatot és érvényességének időtartamát, illetve induljon vizsgálat, amely megállapítja, hogy a döntés meghozatala és végrehajtása a hatályos jogszabályok betartásával zajlott-e, és ha az országba való belépést megtiltó döntés csökkentette-e vagy sem Románia európai uniós csatlakozási esélyeit. /Parlamenti interpelláció Bayer-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Márc. 14-én Aradon mintegy ezren tüntettek a Szabadság-szobor Tűzoltó téren való felállítása ellen. A szervező Nagy-Románia Párt az ország több vidékéről mozgósított tüntetőket, akik Bihar, Hunyad, Kolozs, Krassó-Szörény, Maros és Arad megyei rendszámú autóbuszokkal érkeztek. A téren C. V. Tudort és pártját népszerűsítő propagandaanyagokat osztogattak. Márc. 13-án a Vatra Romanesca immáron negyedik alkalommal szervezett tüntetésén kb. másfélszáz ember vett részt. A vezérszónok – ez alkalommal is Doru Bogdan – az RMDSZ és a kormánypárt közötti megegyezést a szégyen protokollumának nevezte, a szobrot pedig románellenesnek. Felszólalt Mircea Chelaru nyugalmazott tábornok, aki rasszistának, háborús bűnösöknek nevezte a 13 vértanút. Nicolae Ieran beszédében többször is ,,a Dnyesztertől a Tiszáig” jelszót ismételgette. Márc. 14-én a rengeteg zászlóval és plakáttal felszerelt tüntetők megtapsolták a felszólalókat, Szabadság-szobor ellenes jelszavakat kiabálva és nagy-romániás zászlócskákat lobogtatva. Ioan Rus Maros megyei szenátor, például, arról is szólt, hogy a román bocskor ismét eljut Budapestig, ha kell. A tüntetés díszvendége Gheorghe Funar, a Nagy-Románia párt alelnöke volt. Szerinte a Szabadság-szobor Nagy-Magyarországot ábrázolja, és a magyar irredentizmus és sovinizmus szimbóluma; azt jelzi, hogy Magyarország és az RMDSZ nem ismeri el az egységes román államot. Kolozsvár polgármestere a Szabadság-szobor kérdését annak beolvasztásával oldaná meg. A tüntetés után Funar megtekintette a minorita rendház udvarán álló szoborcsoportot. Ezt követően sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a tábornokok terroristák. Felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy márc. 15-én megalakul a székely autonóm tartomány, és többször is hangoztatta: a szobrot be kell olvasztani, a terroristákat ábrázoló Szabadság-szobornak különben sincs semmiféle művészi értéke. Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: ha a szobrot mégis felállítják, addig foglalkoznak vele, ameddig már nem lesz látható. /Karácsonyi Zsolt: Funar beolvasztaná a Szabadság-szobrot. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

A rendőrség 20-at megoldott az utóbbi évben regisztrált 34 olyan ügy közül, amelyek 44 bántalmazott újságíróval kapcsolatosak – jelentette ki márc. 17-én, sajtótájékoztatón Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter. Szondy Zoltán esetében szemtanúk azonosíthatják a csíkszeredai újságíró bántalmazóját. /Az újságíró- bántalmazási ügyek nagyobb része megoldódott. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

A Bayer Zsolt Romániába lépésének megtiltásával kapcsolatos információk titkosak, és csak a képviselőház szabályzatában szereplő procedúrák alkalmazása után bocsáthatók a felvilágosítást kérő két RMDSZ-képviselő rendelkezésére, jelentette ki Ioan Rus belügyminiszter. Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor RMDSZ-képviselők két héttel korábban interpellációt nyújtottak be a parlamentben, amelyben kérték Ioan Rus és Ioan Talpes miniszterektől, hogy elemezzék a Bayer Zsolt esetében februárban született döntés törvényességét. A két képviselő írásos és szóbeli választ kért a magyarországi újságíró Románia területére lépésének megtiltásával kapcsolatos határozat indoklásáról. Egy Szilágyi Zsoltnak címzett márc. 23-i keltezésű levelében Ioan Rus belügyminiszter kijelentette, az igényelt információk államtitoknak minősülnek. /Titkosak az információk Bayerről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Ioan Rus belügyminiszter azt válaszolta az interpelláló RMDSZ-honatyáknak (Szilágyi Zsoltnak és Toró T. Tibornak) a határról visszafordított Bayer Zsolt ügyében, hogy levelet írt Bayernek, amiben a 2002/194-es sürgősségi kormányrendeletre hivatkozott, melynek értelmében nemzetközi szervezetek figyelmeztetésére, illetve a terrorizmusellenes és a nemzetbiztonságot szavatoló román állami intézmények értesítése alapján megtilthatják külföldi állampolgárok beutazását, de a kitiltás okai titkos információknak minősülnek. Szilágyi Zsolt nem tartotta kielégítőnek ezt az indoklást. A belügyi válasszal szinte egyidőben Bayer levelet kapott Calin Fabian budapesti román nagykövettől, aki közölte: „A Románia parlamentje által a 357/2003. számú törvényben jóváhagyott 194/2002-számú sürgősségi kormányrendelet előírásai alapján illetékesnek minősített román hatóságok által szolgáltatott adatok alapján az alábbiakról tájékoztatom önt: az Ön Romániából való 90 napra történő kitiltásáról szóló határozat annak következménye, hogy Ön polgári engedetlenségre uszító tevékenységet folytatott a Románia területén rendezett nyilvános rendezvényeken való részvétele alkalmából. Mindez, valamint az ön nyilvános állásfoglalásai, melyek a fent említett jogszabály alkalmazására vezettek, szükségszerűen szerepelnek a fent említett hatóságoktól kapott válaszban". Most már kérdés, hogy a külügy fecsegett avagy valótlanságot állított? /A belügy titkosít, a külügy fecseg? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Ápr. 27-én megállapodást írt alá Bukarestben Lamperth Mónika magyar és Ioan Rus román belügyminiszter. – Az Európai Unió biztonsága szempontjából kulcskérdés a magyar és a román rendészeti, határőrségi, bevándorlási illetve migrációs hivatalok és intézmények együttműködése – hangsúlyozta Bukarestben Lamperth Mónika, aki belügyi küldöttség élén kétnapos hivatalos látogatást tesz Romániában, s vendéglátójával, Ioan Rus belügyminiszterrel kétoldalú közúti és vasúti határforgalmi egyezményt, illetve egy végrehajtására vonatkozó kormányközi megállapodást írt alá. Egyetértettek abban, hogy növelni kell a határátkelők számát, és korszerűsíteni a már meglévőket. Lamperth Mónika ehhez hozzáfűzte, román kollégája megígérte: intézkedni fog, hogy a Létavértes–Székelyhíd határátkelő román oldalán az infrastruktúra minél hamarabb kiépüljön. /Román–magyar egyezmény. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./ A nyáron nyílhat meg a Létavértes-Székelyhíd közötti új határátkelő, s itt vezetik be először az egyidejű, közös vám- és útlevél-ellenőrzést a magyar és a román határrendészeti hatóságok – közölte Bukarestben Lamperth Mónika belügyminiszter asszony. /Lamperth Mónika Bukarestben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./

Csibi István egyik védőügyvédje, Catalin Dancu szerint Csibit Verestóy Attila szenátor és Ioan Rus belügyminiszter közötti négyszemközti megbeszélése után vették őrizetbe, és mindkettőjüket kereskedelmi érdekek motiválják. „Mindketten érdekeltek az alkoholforgalmazásban. Sőt Verestóy Attila 2003 augusztusáig több cég társtulajdonosa volt Csibi Istvánnal együtt, ám az anyagiakból fakadó nézeteltérések miatt kapcsolatuk megszakadt.” – fogalmazott az ügyvéd. Verestóy Attila leszögezte: nem ismeri személyesen és soha nem állt üzleti kapcsolatban Csibi Istvánnal. „Ez a vállalkozó nem keresett meg, amikor nyerésben volt, hát ne kapaszkodjék belém most, amikor vesztésre áll.” – reagált az ellene felhozott vádakra. /Rostás Szabolcs: Védőbeszéd Csibi Istvánnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke üdvözölte Ioan Rus részvételét a kolozsvári polgármester-választáson, szerinte a kormánypárt jelöltje képes legyőzni Gheorghe Funart. Markó hozzátette, az RMDSZ támogathatja Rust. /Markó szerint Rus legyőzheti Funart. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Máj. 9-én tartotta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kampánynyitó rendezvényét Kolozsváron. Együtt, szabadon, 2004. június 6-án szavazzon az RMDSZ jelöltjeire! Hajrá Kolozsvár, hajrá magyarok! – hangzott el, miközben felsorakoztak az RMDSZ tanácsosjelöltjei. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök és Eckstein-Kovács Péter szenátor bemutatta a megyei és önkormányzati tanácsosjelölteket. Az RMDSZ a Szociáldemokrata Párt (SZDP) jelöltjét, Ioan Rus belügyminisztert támogatja a kolozsvári polgármesteri székért folyó versenyben, és felkérte Kolozsvár magyarságát, hogy rá szavazzanak. /P. A. M.: Ioan Rust támogatja az RMDSZ Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Az RMDSZ úgy döntött, Ioan Rus belügyminisztert, a Szociáldemokrata Párt polgármesterjelöltjét támogatja Kolozsváron a választásokon. Nem világos, milyen konkrét feltételek teljesítéséért cserébe kapja meg a 19 százaléknyi magyar szavazatot a szociáldemokrata jelölt, írta a lap munkatársa, Székely Kriszta. Az RMDSZ-ben többen is azzal érveltek, Bocnak sokkal nagyobb az esélye Funart lekörözni, mint a kevésbé népszerű Rusnak. Ennek ellenére, a megyei RMDSZ a szocdemek belügyminisztere javára léptette vissza Mátét. Az RMDSZ jól számolt. A nagy-romániás polgármestert csakis "balról" lehet lekörözni. /Székely Kriszta: Rusofil hangulatban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./