Smaranda Enache, a Népi Cselekvés (NCS) kolozsvári polgármesterjelöltje heves támadást intézett az RMDSZ és az általa támogatott Ioan Rus ellen. Smaranda Enache szerint Rus belügy- és közigazgatási államminiszter manipulál, amikor azt állítja: a magyaroknak rá kell szavazniuk a jelenlegi városvezető legyőzése érdekében. – Rus választási hirdetésében egyetlen magyar szimbólum sem jelenik meg, tehát nem vállalja a magyar kisebbség érdekeit és értékeit. Enache szerint a belügyminiszternek zsarnoki, a dél-amerikai katonai diktatúrákra emlékeztető megnyilvánulásai vannak. Kifejtette, amennyiben a kormánypárt jelöltje nyeri meg a választásokat, Kolozsváron az erdélyi autópályára az állami költségvetésből származó pénzekből elsősorban az RMDSZ-hez és az SZDP-hez közel álló cégek részesülnek. – A két párt gazdasági szövetséget kötött. /Kiss Olivér: Smaranda Enache: az autópálya-pénzekért folyik a harc. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Molnos Lajos meggyőződése, hogy Kolozsvár magyarsága torkig van már a tizenkét éve tartó, magyarságellenes funarióta kényuralommal, és változást akar és azt akarja, hogy végre eltűnjenek a Főtér szégyengödrei, hogy lekerüljenek a magyarságot sértő, hazug szövegű úgynevezett "emléktáblák", hogy háromnyelvű névtáblája legyen Kolozsvárnak, hogy a polgármesteri hivatal alkalmazottainak 20%-a magyar legyen, hogy újabb és újabb utcák viseljék jeles magyar személyiségek nevét. Az a cél, hogy minél több magyar, RMDSZ-es tanácsos legyen a városi tanácsban, hangsúlyozta Molnos. Hozzátette, hogy a függetlenekre és a "zsebpártocskák" jelöltjeire (lett légyen szó akár Sabin Ghermanról, akár Smaranda Enachéról) leadott magyar szavazatok kárbavesznek. Ioan Rus az egyedüli a jelöltek közül, aki le tudja győzni Funart. /Molnos Lajos: Mit akarhat Kolozsvár magyarsága? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

Párbeszéd a kampányért? címmel intézett nyílt levelet Markó Béla RMDSZ-elnökhöz a Magyar Ifjúsági Tanács Elnöksége. Az iratban visszautasították a szövetségi elnök meghívását "egy kampányízű találkozóra". Szerintük "a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az erdélyi fiatalok többsége számára már jó ideje megszűnt átfogó és kellő hitellel bíró érdekvédelmi szervezet lenni. A párbeszédből tehát nem kérnek, amíg: 1. nincs garancia arra, hogy a jövőben ifjúság politikai döntések meghozatala előtt velük is konzultálnak; 2. a kolozsvári polgármesteri tisztségért folyó harcban az RMDSZ Ioan Rus RSZDP-jelöltet, és nem Smaranda Enache polgárjogi harcost támogatja; 3. a szövetség országos vezetőségében nem érvényesül a civil és a politikai szférában betöltött tisztségek összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezés. " Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) nyílt levélben teszi közzé, hogy nem hajlandó politizálni. Ezért felkéri a Magyar Ifjúsági Tanács elnökségét, hogy politikai nyilatkozataiból, politikai szerepvállalásaiból a jövőben hagyja ki az Országos Magyar Diákszövetséget. /Párbeszéd a kampányért? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Az RMDSZ döntése, miszerint a helyhatósági választásokon Ioan Rust, a Szociáldemokrata Párt polgármesterjelöltjét támogatja Kolozsváron, világos, fejtette ki Markó Béla máj. 21-i kolozsvári sajtóértekezletén. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a megyei RMDSZ elnöke korábban nem értett egyet Máté András polgármesterjelölt visszaléptetésével, valamint a kormánypárti jelölt kizárólagos támogatásával. Markó Béla hangsúlyozta: az RMDSZ kiemelt céljai között szerepel Kolozsvár jelenlegi polgármesterének leváltása. Markó Béla találkozott Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével is. /Köllő Katalin, Borbély Tamás: Az RMDSZ egyértelműen Ioan Rust támogatja. Markó Béla a mai polgármestertől mentes várost kíván minden kolozsvárinak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Res nostra fiat publica! A latin nyelvű cím kifejezi: a mi ügyünk pedig légyen közösségi! A polgármesterjelöltséget illetően Kolozsvárott új helyzet adódott váratlanul. És ebben nem téveszthet meg semmilyen nemzeti közösségen kívüli libertinizmus. Kónya-Hamar Sándor azt kérte, hogy szavazzanak az RMDSZ tanácsosi jelöltlistáira és Ioan Rus polgármesterjelöltre. /Kónya-Hamar Sándor: Res nostra fiat publica! Felhívás Kolozsvár magyar választópolgáraihoz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ Eckstein-Kovács Péter szenátor elismerte, hogy Kónya-Hamar Sándor képviselővel sok dologban másképp látják a világot. A szenátor hasznosnak látta saját polgármesterjelölt állítását, majd szabályzatellenesnek az erről szóló legitim, közösségi döntés megváltoztatását. Amennyiben Ioan Rus megválasztását tekinti az RMDSZ kizárólagos céljának, Gheorghe Funart besegítik a második fordulóba. Eckstein-Kovács Péter szerint nem létezik semminemű közösségi döntés a támogatandó polgármesterjelölt személyét illetően. Kónya-Hamar Sándor egyszerűen bejelentette, hogy ki a jelölt. Kónya baráti viszonyban van a belügyminiszterrel, egyedül tárgyalt a támogatás feltételeiről, bár erre nem volt felhatalmazása. Hogyan áll a "7 csoda" elfogadásával, elfogadtatásával Kónya? Eckstein-Kovács szerint Emil Boc televíziós nyilatkozatában nem a magyarokkal való együttműködés szándékát, hanem az RMDSZ-el a választási kampányban való közös fellépés tényét tagadta. Hozzátette, ideje volna az RMDSZ-jelöltek támogatására fektetni a hangsúlyt, a közvélemény-kutatás 13%-ban állapította meg támogatottságukat Kolozsváron, a négy évvel ezelőtti 20%-kal szemben. /Eckstein-Kovács Péter: A magyar közügy. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Kónya-Hamar Sándor reagált Eckstein-Kovács Péter szenátor írására. Hangsúlyozta, hogy nem barátja Ioan Rus miniszter. Legitim döntés volt a saját polgármester-jelölt állítása, ugyanúgy a visszahívása. /Kónya-Hamar Sándor: Utolsó válasz Eckstein-Kovács Péter szenátor úrnak! Kolozsvár magyar közvéleményének tájékoztatása végett. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen végzett felmérés szerint Emil Bocra a kolozsváriak 37,7 százaléka szavazna, Ioan Rusra 30,8 százaléka, Gheorghe Funarra pedig 22,6 százaléka. A további sorrend: Smaranda Enache 3,4 százalék, Sabin Gherman 1,6 százalék, Viorica Ilies 1,5 százalék, Nicolae Bocsa 1 százalék, stb. Ami a pártokat illeti: NLP–DP szövetség 31,4 százalék, SZDP 21,2 százalék, NRP 15,5 százalék, RMDSZ 11 százalék, RHP 3,9 százalék stb. Az adatok ellentmondanak a korábbi felmérésnek. /B. T., Sz. K.: Konszenzus: Funar a harmadik. A kolozsvári magyarok 70 százaléka szavazna Rusra? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Ioan Rus kolozsvári polgármester-jelölt máj. 23-án beszédet mondott a Magyar Operában. Elég jól ért magyarul, jelezte. Román létére szégyenkezett, amikor Emil Boc és Gheorghe Funar felesküdött a Bibliára, hogy nem szövetkezik a magyarokkal. Ezzel kirekesztik egy város lakosságának 20%-át. Meglepte, hogy egy magyar politikus támogatja az egyik jelöltet. Rus kijelentette: nem ígér meg semmit. „Olyan helyi önkormányzati programom van, amely önmagában nem rendelkezik sem politikai, sem etnikai színezettel. Nyitott a magyar közösség minden problémájára.” /Ioan Rus beszéde a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete helyesen döntött, érdemes Kolozsváron Ioan Rus polgármester-jelöltre szavazni. Nem azért, mert ő jobb lenne, hiszen benne is rejtőzködik egy adag Funar.  Évek óta ugyanazok a provinciális furfangok keserítik meg a kolozsváriak életét. Kell a változatosság. /Nits Árpád: Az üdvözítő változatosság. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 1./

Az egész romániai magyar nemzeti közösség számára szégyen, hogy a képviseletét totalitárius egypártrendszeri módon kisajátító RMDSZ a kommunista diktatúra bukásának 15. évében a volt kommunistákkal szövetkezik, az antidemokratikus, nacionalista erőket erősítve ezáltal – áll Tőkés László püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének nyilatkozatában. Kolozsváron például azt a Ioan Rust támogatja, akinek belügyminiszteri minőségében tanúsított magyarellenessége közismert. Ezzel szemben csúfosan ejti azt a Smaranda Enachét, akinek kipróbált demokratizmusa és magyarbarátsága másfél évtized óta közismert. Ezért botrányos Markó Béla azon kijelentése, hogy: aki Kolozsváron Smaranda Enachéra szavaz, az Funarra szavaz. Takács Csaba ügyvezető elnök kijelentette, hogy az RMDSZ "egységének" szétverése "felér egy kis Trianonnal". /Tőkés: Utódkommunisták szövetségese az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Jún. 3-án Kolozsváron a Sportcsarnokban zenés-vidám bállal zárta választási kampányát a Kolozs megyei RMDSZ. Fellépett a marosvásárhelyi Gruppen Hecc politikai kabaréja is. Kónya Hamar Sándor képviselő rámutatott: azért vannak ma együtt, hogy legyen újra a magyaroké is Kolozsvár. Markó Béla országos elnök hangsúlyozta: az Együtt szabadon jelszó soha nem volt olyan időszerű, mint most. Ioan Rus köszönetet mondott a magyarságnak a jelölésért, és bevallotta: a magyarokban egy másik világot fedezett fel. „Ne várjon tőlem a magyarság szimbolikus gesztusokat, én tettekkel fogom bizonyítani, hogy komolyan gondolom: együtt újra lehet építeni ezt a várost. Ígérem, hogy senki sem fogja kisebbséginek érezni magát többet Kolozsváron, és ehhez nem lesz szükség protokollumokra” – mondta. /Pap Annamária: Nótás kedvvel zárta választási kampányát az RMDSZ. Markó: hétfőn vége szakad a kolozsvári bíró országlásának. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Jún.6-án volt a helyhatósági választások első fordulója. Elveszítette a választásokat Kolozsváron Gheorghe Funar polgármester. A nem hivatalos adatok szerint Ioan Rus, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) polgármesterjelöltje vezet 41,1 százalékkal, Emil Boc, a Nemzeti Liberális Párt-Demokrata Párt alkotta DA szövetség jelöltje a választók 35,6 százalékának a bizalmát élvezi, míg Gheorghe Funarnak ezúttal csupán a voksok 20,7 százalékát sikerült megszereznie. A két hét múlva sorra kerülő második fordulóban a legtöbb szavazatot szerzett első két helyezett, Ioan Rus és Emil Boc méretkezik meg egymással. A kolozsvári városi tanács összetétele: a PNL-PD D.A. szövetség tanácsosi listája 32,9 %, az SZDP 23,9 %, az NRP 19, 6 %, az RMDSZ 17,5 %. Kolozsváron a választásokon való részvételi arány 40 % alatt volt. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének szerint Kolozs megyében és Kolozsváron a választások eredménye a magyarság számarányának megfelelően alakult. /K. O.: Szedheti a sátorfáját Gheorghe Funar. Ioan Rus és Emil Boc a polgármester-választás második fordulójában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Végleges adatok szerint Kolozsváron Ioan Rus, a Szociáldemokrata Párt (SDP) polgármesterjelöltje a szavazatok 40,17 %-át kapta, 60199 személy szavazott rá. A második fordulóban ellenfele Emil Boc, aki a Nemzeti Liberális Párt, valamint a Demokrata Párt alkotta D.A. választási szövetség színeiben indult és a szavazatok 33,12%-át, azaz 49631 szavazatot kapott. Gheorghe Funar 12 évi tevékenység után kapott 33150 szavazatot, ami százalékba átszámítva 22,12%-ot jelent. Ezzel kiesett a második fordulóból. – Kolozs megyében az RMDSZ 36 helységben szerzett tanácsosi mandátumot. /(Csomafáy Ferenc): Kiegyensúlyozott a városi tanács összetétele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Lemondott belügyminiszteri tisztségéről Ioan Rus. A Kolozsvár polgármesteri tisztségére pályázó politikus azért döntött úgy, hogy felfüggeszti kormányzati tisztségeit, mert teljes figyelmét a kolozsvári polgármester-választás második fordulójának kívánja szentelni. Adrian Nastase kormányfő hétfőn nyilatkozik belügyminisztere lemondásáról. / Lemondott Ioan Rus belügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE) nemrég lezajlott megyeközi értekezletén a Szociáldemokrata Tömörülés és a Demokratikus Újbaloldali Fórum képviselői is részt vettek. Az RMDE ismételten állást foglalt az RMDSZ, illetve az erdélyi magyarság egységének megőrzése. Az RMDE gazdasági–szociális kérdésekben nem ért egyet az RMDSZ eddigi vonalával, de a választásokig tartózkodni fog az RMDSZ tevékenységének nyilvános bírálásától. A küldöttek megválasztották az RMDE Vezető Tanácsát. Elnök: Miklós György geológus, alelnök: Kira Miklós üzletvezető, főtitkár: Láng János informatikus, gazdasági titkár: Neményi József közgazdász, a kormány versenytanácsának tagja, munka szociális ügyi titkár: Bánhegyesi József munkás, szóvivő: Nagy Károly nyug. egyetemi tanár, dokumentarista: Vargyasi Enikő programozó, pénztáros: Veress József, technikus. /RMDE: támogassák Ioan Rust! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Ioan Rus nyilvánosan vállalta a magyarságot, azért kell vasárnap rá szavaznunk, fejtette ki Markó Béla a kolozsvári polgármester-választás második fordulójáról. /Tibori Szabó Zoltán: Ioan Rust, az SZDP jelöltjét kell támogatni. Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Emil Boc, az NLP-DP alkotta D.A. Szövetség polgármesterjelöltje nyerte meg Kolozsváron a helyhatósági választások második fordulóját. Gheorghe Funar tizenkét éves "uralma" után az elkövetkező négy évben Emil Boc fogja vezetni Kolozsvárt. Az RMDSZ Rust támogatta. Emil Boc elmondta: annak ellenére, hogy a magyarok többsége az első fordulóban ellenfelére szavazott, és a második fordulóban is az RMDSZ Ioan Rust támogatta, nagyon jó kapcsolata lesz velük. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke megköszönte a magyar választóknak, hogy kitartottak. /B.T., P.A.M.: Emil Boc Kolozsvár polgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Jún. 21-én Gabriel Nasui bíró, a kolozsvári választási iroda elnöke átnyújtotta Emil Bocnak a polgármesteri tisztségbe való megválasztásról szóló dokumentumot. Emil Boc kifejtette: elsősorban a polgárok és nem a pártok vagy különböző érdekcsoportok elvárásait tartja szem előtt. Ígérte, mindent megtesz annak érdekében, hogy az elkövetkező időszakban normalizálódjon a helyzet a megyeszékhelyen. A sajtó képviselői a piros-sárga-kék padok sorsa felől is érdeklődtek. – Nem lesznek radikális változások. Bizonyos helyeken megtartjuk a padokat, válaszolta Boc. Jún. 20-án a szavazásra jogosultak 52,68 százaléka vett részt a második fordulóban. A 140 791 érvényes szavazatból Emil Boc 79 207 (56,25%), Ioan Rus pedig 61 584 (43,74%) voksot kapott. 588 szavazatot érvénytelenítettek. /Kiss Olivér: Hivatalosan is Boc a polgármester. A városi tanács szerdán tartja alakuló ülését. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Egyre több politikus és elemző veszi biztosra az ellenzék győzelmét a parlamenti választásokon. Az RMDSZ elköteleződése Ioan Rus mellett, az, hogy jóformán számításba sem vette Boc győzelmének eshetőségét, jelzi: elképzelések nélkül indult. Az RMDSZ belső politikai rendszere nem a felelősségvállalásra és elszámoltatásra épül, most sok szavazó kérdezhetné, miért biztatták egy kudarcos alternatíva támogatására. Az RMDSZ-nek szoros a viszonya azzal a párttal, amely az egypártrendszer diszkrét visszaállításába kezdett bele. /Bakk Miklós: A változás perspektívájában. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

A Kolozs megyei RMDSZ bizonyos tagjai eltávolítanák Kónya-Hamar Sándort a megyei szervezet éléről, a Ioan Rus által a kolozsvári polgármester-választáson elszenvedett vereség miatt. A megyei szervezet két vezetője, Kónya-Hamar Sándor és Eckstein-Kovács Péter közötti nézeteltérés azt követően vált nyilvánvalóvá, hogy az RMDSZ visszavonta kolozsvári polgármesterjelöltjét, a megyei szervezetben pedig fokozódott a feszültség Ioan Rus választási kudarca után. Eckstein jún. 21-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia SZDP-barát magatartását. /Meddig leszünk az utolsó csatlósok? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

Megszakítja a kapcsolatot Kolozs megyében a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) az RMDSZ területi szervezetével. Ioan Rus, a PSD megyei elnöke újfent árulással vádolta a Kónya-Hamar Sándor vezette Kolozs megyei szervezetet, amiért az a korábbi szóbeli megállapodás ellenére végül az ellenzékkel kötött egyezséget a megyei és a kolozsvári önkormányzatban. Ioan Rus közölte, a PSD együtt kíván működni a kolozsvári magyar civil szférával és a magyar szervezetekkel, de az RMDSZ „árulásra hajlamos” politikusaival már nem. /R. Sz.: Ioan Rus: megszakítjuk a kapcsolatot az RMDSZ-szel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

A helyhatósági választási kudarc után pánikhangulat van az SZDP-ben, a kormánypártban. Viorel Hrebenciucnak, Dan Ioan Popescunak, Ioan Rusnak és társaiknak nem az volt a hibája, hogy nem mozgatták meg kellőképpen az SZDP szavazótáborát, hanem hogy az elmúlt négy évben nevük összefonódott a korrupcióval. Az SZDP-ben felelősségre vonás, és imidzsváltás ürügyén belharcok lángoltak fel. Az új helyzetet mutatja az Iliescu–Nastase szembenállás. /Székely Kriszta: Hatalommegosztás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

1989 után megnyíltak a határok. Azután jöttek a szigorítások. Ehhez járult nemsokára a vonatjegy gyorsütemű drágulása. 1994 után következett a túlsó oldal. A kormány élén Horn Gyula több ízben is azzal fenyegetőzött, hogy bevezetteti a határon túliak számára a vízumkényszert, mert ők követik el a súlyos bűncselekmények 90 százalékát. Jött a román oldal: a 2001 őszén kibocsátott kormányrendelet december 1-től jelentősen megszigorította az országból való kilépést. A Magyarországra utazóknak is kötelező lett az egészségügyi biztosítás, az 1961 óta érvényes megállapodás ellenére. Leszállították az embereket vonatról, buszról, annak ellenére, hogy az akkori belügyminiszter, Ioan Rus elismerte, a két ország közti, az egészségügyi ellátásra vonatkozó 1961. évi megállapodás érvényes. Hónapokba telt, amíg végül a Magyarországra utazóknak ismét nem kellett felmutatniuk efféle biztosítást. Jött a nagy hidegzuhany. 2001. december 1-től nemcsak az egészségügyi biztosítás lett kötelező, hanem Magyarországra 250, Nyugatra 500 euró, illetőleg ennek megfelelő valuta. Mindez persze a vízummentesség érdekében. Küldték is vissza a határról ismét embereket. 2004. május 1-je után már menettérti jegyet és fejenként 500 eurót kellett felmutatni a határon. Idén október elsejétől érvénybe lépett az a rendelet, mely szerint a Magyarországra rokoni, baráti látogatásra utazónak magyar közjegyző által hitelesített, Romániában lefordított és itteni közjegyző által hitelesített hívólevélre van szüksége. Később az ötszáz eurót százötvenre csökkentették. A magyar és a román belügyminiszter végül egyetértett abban, hogy a Magyarországra utazóknak nincs szükségük hívólevélre. A határőrök viszont azt mondják, szóbeszédre nem adnak, lássák ezt írásban, így gyakorlatilag a hívólevél továbbra is szükséges. /Asztalos Lajos: A határ átjárhatósága... és Damoklesz kardja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Amennyiben október 24-ig, hétfőig nem születik döntés a román parlament felsőházában a kisebbségi törvényről, a jogszabályt hallgatólagosan elfogadottnak tekintik – tájékoztatott Eckstein Kovács Péter szenátor. A szenátor valószínűnek tartja, hogy az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordul, és úgy próbálja megakadályozni a törvény létrejöttét. Az alsóházban sokkal több az esély arra, hogy a törvényt elfogadják. Cozmin Gusa logikátlannak, alkotmányellenesnek és Európa-ellenesnek nevezte a kisebbségi törvény tervezetét, Ioan Rus, az SZDP alelnöke pedig kijelentette: pártja nem ért egyet a törvénytervezet egyes pontjaival, és az ellen fog szavazni. /E.-R. F.: Hétfőig eldől a kisebbségi törvény sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Október 25-én a szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet, előtte azonban az RMDSZ szemszögéből a legfontosabbnak számító, a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet is törölte a felsőház a jogszabályból. Ehhez egyes kormánypárti törvényhozók is hozzájárultak. Az RMDSZ szenátorai ezután nem szavazták meg a módosított házszabályt, a szövetség ezzel próbálja sakkban tartani koalíciós partnereit, hiszen a tervezetre még rábólinthat a képviselőház. A kisebbségi törvénytervezet ellen jó néhány napja valóságos propaganda-hadjárat folyik. A hangadó ismét Adrian Paunescu, a Szociáldemokrata Párt szenátora, aki a tévében órákon keresztül ecsetelte, hogy a kulturális autonómia elfogadtatása Románia nemzeti egységét veszélyezteti. Az SZDP, a legerősebb ellenzéki párt elnöke a szenátus ülése előtt arra figyelmeztette a kormánykoalíció politikusait, „ne úgy táncoljanak ahogy az RMDSZ húzza”, és akadályozzák meg, hogy a tervezetet elfogadják. Előtte Ion Iliescu és Ioan Rus is kifogásolta a tervezetet. Amennyiben a szenátus az október 24-i ülésén nem hozott volna döntést a tervezettel kapcsolatban, akkor azt hallgatólagosan elfogadottnak lehetett volna tekinteni. Az ellenséges médiakampányba a román lapok is bekapcsolódtak, volt például olyan kolozsvári napilap, amely megállapította, hogy a kulturális autonómia elfogadása egyben területi autonómiát jelentene. A szenátusi vita során az SZDP-s Antonie Iorgovan és a nagy-romániás Verginia Vedinas azt javasolták, töröljék a tervezetből a kulturális autonómiáról szóló fejezetet. A Konzervatív Párt testületileg a saját kormánya ellen szavazott, hiszen a törlés mellett tették le voksukat. Akadtak a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt közül négyen-öten, akik szintén a törlés mellett szavaztak vagy tartózkodtak. A kulturális autonómia törlése mellett 51-en szavaztak, 40-en pedig nem támogatták ezt a javaslatot. Ketten tartózkodtak. A szenátusban történtekről értesülve a képviselőházi RMDSZ-frakció a házszabály vitája közben szünetet kért, ezzel elérte, hogy ne szavazzák meg október 24-én a liberális-demokrata szövetség által óhajtott módosításokat. Este az RMDSZ elnöke, Markó Béla a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Konzervatív Párt elnökeivel találkozott, hogy megvitassák a kialakult helyzetet. Toró T. Tibor parlamenti képviselő szerint az RMDSZ-nek kedvező, hogy a tervezet végső szavazásakor elutasították a tervezetet, mert így a képviselőház is azt a változatot vitathatja meg, amely tartalmazza az elutasított fejezetet. Toró szerint az RMDSZ-nek alaposan fontolóra kell vennie, hogy továbbra is a kormány tagja marad-e, ha ez a koalíció nem tudja garantálni ennek a törvénynek az elfogadását. Emil Boc, a DP elnöke bejelentette: az esti megbeszélésen a pátvezetők megegyeztek, hogy a házszabályt elfogadják a kormány által beterjesztett formában, a kisebbségi törvénytervezettel is hasonlóképpen járnak el. Újra kell tárgyalni az RMDSZ szerepét és helyét a kormánykoalícióban – jelentette ki Markó Béla, mivel a koalíciós partnerek megszegték az egyezséget. /B. T.: Elutasították a kisebbségi törvénytervezetet. Törölték a jogszabályból a kulturális autonómiáról szóló fejezetet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Markó Béla az Új Magyar Szónak a következőképpen minősítette a történteket: „Ami a szenátusban történt, minket igazolt. Egyáltalán nem kívántuk ezt az igazolást. Az elmúlt időben nagyon sokan próbálták azt a látszatot kelteni, hogy a kulturális autonómia semmit sem jelent a magyarságnak. Azoknak meg kellett volna hallgatni, hogy magából kikelve, mint egy őrült, hogyan üvöltözött Corneliu Vadim Tudor a szenátus mikrofonjába. Ha másból nem, abból a minősíthetetlen viselkedésből rájöhettek volna, miért fontos ez a törvény. Másrészt sokan próbálták elhitetni, hogy tulajdonképpen csak a kisujjunkat kell megmozdítani és itt van a területi autonómia és általában a terülj asztalkám. Ezért meg kell küzdeni, és azt is tudomásul kell venni, hogy minden pillanatban visszafordíthatók a dolgok.” Markó Béla a szenátusi ülés után összehívott ad-hoc sajtóértekezleten arról beszélt, hogy koalíciós szenátorok is áthágták a koalíciós egyezséget, annak ellenére, hogy a törvény szerepel a kormányprogramban, a végrehajtó testület elfogadta, minisztériumok megvitatták és tulajdonképpen a koalíciós kormány nyújtotta be a törvényhozó testületnek. Nem hallgatta el mélységes csalódottságát, és határozottan leszögezte, az RMDSZ nem kíván kirakat-szerepet játszani a koalíciós kormányban. Markó leszögezte, hogy tisztázó megbeszélésre kerül sor a koalíciós partnerek között, de az RMDSZ nem vonul ki a kormányból. /Váratlan fordulat a szenátusban – leszavazták a kisebbségi törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Nem indít bűnvádi eljárást az Országos Korrupcióellenes Főosztály azon Hargita megyei rendőrök ellen, akiket azzal gyanúsítottak, hogy éveken keresztül szemet hunytak Csibi István és emberei törvénytelenségei fölött. A csíkszeredai üzletember tavalyi letartóztatását követően nyolc, többségében magas beosztású rendőrtisztet mentettek fel tisztségéből belügyminiszteri rendelettel, de mindannyian a rendőrség kötelékében maradtak. Közülük hatan már nyugdíjba vonultak. A belügyminisztérium, valamint Ioan Rus volt tárcavezető beperelését fontolgatja Sándor István, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság egykori logisztikai parancsnoka. A főfelügyelőt néhány nappal Csibi István tavaly áprilisi letartóztatását követően mentette fel tisztségéből Ioan Rus belügyminiszter. /D. Balázs Ildikó: Tisztára mosott csíki rendőrök. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./ A Korrupcióellenes Országos Főosztály (DNA) október 12-én keltezett átiratban arról értesítették az elhíresült Csibi-üggyel kapcsolatosan meggyanúsított Hargita megyei rendőröket, hogy nem kezdeményeznek ellenük büntetőjogi eljárást. Ez azt is jelenti, hogy a feltételezett bűntényt nem követték el. /Megszüntették az eljárást. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

Riadalmat okozott Bukarestben, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésén a múlt héten Frunda György kezdeményezésére elfogadott 1735. számú ajánlás, amely a nemzet fogalmának meghatározásáról szól. Kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt árulással vádolták az RMDSZ-t. „Mérgezett ajánlás”, „Frunda cselszövése”, „Románia elleni magyar támadás”, „A román államot ért sértés” címek olvashatók a Ziua című bukaresti lap február 2-i számában. Az „RMDSZ-nek sikerült kikényszerítenie az Európa Tanácsban” a romániai kisebbségi törvénytervezet támogatását. A lap szerint emiatt a román alkotmány „első szakaszából el kell tűnnie a ’nemzetállam’ kitételnek”, továbbá „Románia köteles elfogadni a kisebbségi statútumot az oly vitatott kulturális autonómia tételével együtt”, a román jogszabályrendszert pedig úgy kell módosítani, hogy „lehetővé tegye autonóm közigazgatási struktúrák megteremtését”. A Ziua felemelte szavát az Európai Parlamentben néhány nap múlva bemutatásra kerülő, a csángó gyerekekről szóló magyar dokumentumfilm ellen. A két Bákó megyei faluban, Pusztinán és Klézsén 2004 folyamán forgatott film a román többségiek által elnyomott csángó gyermekek drámáját mutatja be az Európai Parlament képviselőinek. Adrian Cioroianu NLP-s szenátor a lapban „propaganda-filmnek” nevezte a Strasbourgban bemutatásra kerülő magyar dokumentumfilmet, az ellenzéki szociáldemokrata párti Titus Corlateanu europarlamenti megfigyelő azt nyilatkozta, hogy „a magyar lobbi ilyen fajta akciói sértik a román államot”. Varujan Vosganian liberális párti strasbourgi képviselő szerint Frunda „túllépte” jelentése témájának határát és azt „a kulturális autonómia irányába tolta el”. Daniel Ionescu konzervatív párti képviselő „zsiványságnak” bélyegezte a Frunda-jelentést és kijelentette: „Frunda nem Románia érdekeit képviseli az ET-ben”. Ioan Rus, az SZDP alelnöke a párt Országos Tanácsának ülésén mondott beszédében bírálta, hogy az RMDSZ kormánypártként a helyi autonómiát erőlteti. Daniel Buda, a Demokrata Párt Kolozs megyei képviselője azzal vádolta Frundát, hogy az RMDSZ és nem Románia érdekeit védte. /Támadások célpontjában az RMDSZ. Bukarestben riadalmat okozott Frunda jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kikelt a Demokrata Párt nacionalista nyilatkozatai ellen. Véleménye szerint Emil Boc elnök és elvbarátai az effajta retorikával akarják növelni befolyásukat Erdélyben. Ezután a párt vezetősége Sepsiszentgyörgyre utazott találkozni Hargita és Kovászna megye románságának képviselőivel. Sajtóértekezletén Mircea Geoana bejelentette, hogy pártja ezután szívén viseli sorsukat, ő maga is szenátori irodát nyit Sepsiszentgyörgyön, Ioan Rus pedig megbízást kapott, hogy készítse el a párt Erdély-stratégiáját. Az előzmények: National című lap, 2001. nov. 22.: Ioan Rus belügyminiszter után Ioan Stan PSD-képviselő, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/-bizottság elnöke sajtóértekezleten jelentette be a fenyegető veszélyt: a Székelyföld tervezett autonómiája révén Románia elveszti területének jelentős részét, a románok kénytelenek lesznek elhagyni szülőföldjüket. Hasonlóan Iliescu államelnökjelölt gyulafehérvári kortesbeszédében (Curierul National, 1996. nov. 11.), az (akkor még) elnök kijelentette: „Mindig elleneztem és ellenezni fogom az RMDSZ némely vezetőinek autonómia-követeléseit és ezzel a román állam egységének szétdarabolását. Nem feledhetjük el, hogy az RMDSZ választási programja kendőzetlenül beszél az etnikai alapú területi autonómiáról, ami egyet jelentene Románia föderalizációjával.” Adrian Nastase (az akkor ellenzéki PDSR alelnöke) ellátogatott Hargita és Kovászna megyébe /Dimineata, 1997. okt. 27/, majd kijelentette: a románságot elmagyarosítják, nemzeti jelképeit, civilizációjának bizonyítékait eltüntetik, ilyen körülmények között állandó harcot kell folytatnia jogaiért. Ultima Ora, 1997. nov. 24.: Választási kampánya keretében a PDSR harcot indított az erdélyi szavazóbázis megnyeréséért. A párt vezetősége Sepsiszentgyörgyön találkozott erdélyi szervezeteinek képviselőivel, ez alkalomból elhatározták, hogy a nacionalizmus jegyében külön Erdély-programot indítanak be. Adevarul, 1998. jún. 22.: A PDSR vezetősége Nagyváradon közzétette Erdély-kiáltványát, hogy ellensúlyozza az RMDSZ egyre radikálisabb politikáját, amelynek célja az etnikai autonómia és általa az ország föderalizációja. Adevarul, 2000. márc. 20.: „A PDSR meg akarja hódítani Erdélyt. Célja, hogy a jobboldali erőket kiszorítsa onnan, és megmentse az országot az összeomlástól, amelybe a Demokrata Konvenció kormánya vitte.” A hódítás tovább folyik. /Barabás István: Erdélyi hódítók. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

– Az RMDSZ programja kezdettől fogva tartalmazta az autonómia-célkitűzéseket: megalakulásától fogva hangsúlyozta, hogy a kisebbségek érdeke az autonómia különböző formáinak, így a kulturális autonómia, valamint a területi autonómia megvalósítása. Meggyőződésünk, hogy a decentralizáció és a szubszidiaritás elveinek megfelelően egy olyan társadalmat kell felépítenünk, amelyben a döntéseket az érintett közösségekhez minél közelebb kell meghozni – hangsúlyozta szeptember 25-én tartott bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes. Elmondta: nem örvend az RMDSZ és a személye ellen irányuló támadásoknak, de fontosnak tartja, hogy közvita kezd kialakulni az autonómia, az etnikumközi kapcsolatok mentén. A román pártok részéről folytatódtak a vádaskodások: a konzervatívok továbbra is Markó Béla lemondását követelik, a szociáldemokraták pedig Calin Popescu Tariceanuét, amennyiben a miniszterelnök nem határolódik el. Gheorghe Funar a Nagy-Románia Párt színeiben pedig azzal fenyegetőzik, pert indít a csíkszeredai találkozó valamennyi résztvevője ellen. Markó Béla szerint természetes, hogy a kisebbségi közösségek az állam intézményeivel együtt részt vegyenek az őket érintő döntések meghozatalában. A területi autonómiával kapcsolatban leszögezte: meggyőződése, hogy nagyon sok döntésnek nem Bukarestben kell megszületnie, ezeket az egyes közösségeknek kell meghozniuk. „Ezek a közösségek, akik ugyanúgy adóznak, joguk van arra, hogy pénzük egy része helyben maradjon, és maguk döntsenek arról, hogy mi történjen ezekkel az összegekkel. Ez lenne az autonómia alapgondolata.” Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ célját kizárólag parlamenti eszközökkel, a törvényhozás módosítása révén kívánja elérni. A jelenlegi jogi keretek között is megvannak a helyi közigazgatási autonómia kiszélesítéséhez szükséges eszközök. Markó Béla kijelentette: az RMDSZ kész arra, hogy a területi autonómia kapcsán nyilvános vitán részt vegyen. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését. Ezt tette Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki elnöke is, aki szerint a területi autonómia megvalósítása érdekében még Románia EU-csatlakozása előtt sürgős lépéseket kell tenni. Emil Boc polgármester, a Demokrata Párt (DP) elnöke kijelentette: nem lesz itt semmiféle területi autonómia! Hozzátéve, hogy az RMDSZ elnökének szavai csupán a romániai magyarságnak címzett politikai üzenetet képviseltek. Ioan Rus, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke, úgy véli, hogy Markó Béla csíkszeredai nyilatkozatai által az RMDSZ veszélyes „mutációról” tesz bizonyságot a diskurzusokban. – A szegregációs SZNT és az MPSZ felé való eltolódással Markó kétségbeesett kísérletet tesz arra, hogy összefogja az RMDSZ-t, amelyet az a veszély fenyeget, hogy nem jut be még egyszer a parlamentbe. Az RMDSZ lépése azért is veszélyes, mert vezetője nem más, mint Románia miniszterelnök-helyettese, akinek feladata az európai integrációs tevékenységek koordinálása – áll Rus sajtónyilatkozatában. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője szerint „egész Európában nem beszélnek már etnikai alapú területi autonómiáról”. Mircea Chelaru, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke a nemzeti érdek elleni támadásként értékelte az RMDSZ-elnök csíkszeredai beszédét, és egyenesen a miniszterelnök-helyettesi tisztségéről való lemondásra szólította fel a politikust. /Közvita helyett egyelőre perpatvar. Boc: Nem lesz itt semmiféle területi autonómia! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

„Románia nem Dél-Tirol, és nem is Katalónia, hanem egységes nemzetállam. Majd, ha valamikor új alkotmánya lesz, akkor esetleg szóba kerülhet a területi autonómia. De kétlem, hogy egyhamar ide jutnánk” – fejtette ki a Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Megítélése szerint, amennyiben „túlfeszíti a húrt”, az RMDSZ nagyon könnyen elszigetelődhet a hazai politikai életben, mert egyetlen román párt sem fog vele szövetkezni. Geoana szerint a D. A. Szövetség és Traian Basescu elnök is csak a hatalom megőrzése kedvéért tűri meg az RMDSZ „radikalizálódott és az ország egységét veszélyeztető” álláspontját. A Krónika arra volt kíváncsi, hogy az önmagát megértő, modern, európai irányzatú politikusnak nevező Mircea Geoana melyik autonómiaformát tartja pártja számára elfogadhatónak. „A kulturális jellegűt” – hangzott a válasz.. Ioan Rus alelnök hangsúlyozta: a kormánynak szélsőségesnek kellene nyilvánítania Markó Béla területi autonómiával kapcsolatos kijelentéseit, egyben „alkotmányellenes, etnikumközi konfliktusokat keltő megnyilvánulásoknak” nevezte az RMDSZ és a többi magyar szervezet autonómiakövetelését. /Ioan Rus alelnök szélsőségesnek nyilváníttatná Markó Béla autonómianyilatkozatait. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

Sólyom László köztársaság elnök március 13-i Fehér megyei látogatása után, március 15-én a megyei román nyelvű Unirea c. lapban két nyílt levelet közöltek: Ioan Rus, az SZDP Fehér megyei elnöke a román zászlót hiányolta a meglátogatott három intézmény – Római Katolikus Hittudományi Főiskola, Batthyaneum és Bethlen Gábor Kollégium – homlokzatáról. Utalt ezzel a “magyar–székely szélsőséges, irredenta szervezetek” magyarországi támogatottságára, felkérve a prefektust, valamint a Megyei Rendőr-főkapitányságot az 1157/2001 kormányhatározatba foglalt szankciók alkalmazására. Nicolae Popa konzervatív párti képviselő, a parlamenti frakció helyettes vezetője pedig a miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében a magánlátogatás fogalmának tisztázását és a magyar államelnöki látogatás céljainak “maximális figyelemmel való elemzését” kérte. Szervezési hiba következtében a Hittudományi Főiskola homlokzatáról valóban hiányzott a román lobogó, a háromlyukú tartóban a vatikáni, az uniós és a magyar zászló volt. Ezt a prefektusi hivatal súlyos hibának minősítette, azonban a főiskola nem a prefektúra alárendeltje, a vétség csak az iskola vezetését terhelheti. Ezért semmiképpen sem hibáztatható a magyar közösség vagy a magyar állam elnöke – nyilatkozta Ladányi Árpád alprefektus. Gyulafehérváron viszont nem volt semmilyen lobogó a Batthyaneum épületén, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium homlokzatát pedig csak az uniós és román zászlók díszítették. Nicolae Popa képviselő március 20-án kelt újabb nyílt levelében Ladányi Árpád alprefektus tisztségéből való felmentését kérte hivatali esküje megszegése miatt Tariceanu miniszterelnöktől. Popa ismételten a többségi és kisebbségi lakosok közötti feszültségkeltés miatt aggodalmaskodott, megismételte a Batthyaneum és Bethlen Kollégiumot illető igaztalan vádjait. Popa vádaskodására Nagyenyed alpolgármestere, Kováts Krisztián válaszolt, kifejtve, hogy Nicolae Popa képviselő mesterségesen szítja a feszültséget a megyében. Sólyom László látogatásakor Nagyenyeden ki volt tűzve Románia zászlaja. Nagyenyeden Sólyom László nem a politikáról, hanem a kultúráról beszélt. /Nem csitul a Sólyom László magánlátogatását követő felháborodás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./