"Keresztény Szó /Kolozsvár/ katolikus kulturális folyóirat márciusi számában olvasható többek között: Jakabffy Tamás Nem szabad világosságunkat véka alá rejtenünk. Múzeumlátogatás Martin Roos temesvári püspökkel; Tóth Károly-Antal ... és bízva bízzál; Jakabffy Tamás A Bokor közösségek alapítójának gyémántmiséjéhez; Fodor György A "rendkívüli tudós doktor" emlékezete. /Keresztény Szó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"

"Roos Márton temesvári Pécskára látogatott. Az ifjúsági csoporttal márc. 29-én találkozott.Egy éve ötven fiatal jön össze hetente. /Bánsági Csilla: Pécskai fiatalok találkozása a Főpásztorral. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./"

"Temesváron a Szent György Székesegyház jubileumi évét megnyitó szentmisét ápr. 23-án tartották. Az 1736-1773. között épült impozáns hajlékot kétszáz éve, 1803. április 24-én szentelte püspöki székesegyházzá Kőszeghy László püspök. Dr. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök és Roos Márton temesvári megyés püspök közösen celebrálta a jubileumi szentmisétA Székesegyház búcsúünnepén immár hagyományos módon a temesi főesperesség hívei zarándokoltak a Dómhoz. Temesvárra látogat a rendezvénysorozatra Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök is, ily módon Temesvárott együtt ünnepelhetnek az egykori Csanádi egyházmegye három részre osztott területének főpásztorai. A szentmisén Reinholz András főesperes köszöntötte a vendégeket és az egybegyűlteket. Dr. Gyulay Endre a székesegyház védőszentjéről, mint a szolgáló szeretet és a hite mellett haláláig kitartó, kereszténységéért vértanúságot is vállaló példaképről emlékezett meg. Roos Márton román és német nyelvű szentbeszédében a székesegyház múltját, építésének történetét elevenítette fel. A jubileumi ünnepségsorozat következő időpontja május 3. Akkor jelen lesz Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök. /Bánsági Csilla: Jubileumi szentmise a Székesegyházban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./"

"Máj. 10-én Temesváron a kétszáz esztendős Szent György Székesegyház jubileumi rendezvénysorozata ünnepi szentmisével folytatódott. Megjelent Claude Perisset pápai nuncius, is, valamint elzarándokolt a Marosi főesperesség papságával és híveivel a bicentenáriumra. Roos Márton megyés püspök köszöntötte a megjelenteket. - Három esperességből érkező magyar, román, német, szlovák, bolgár és cseh nemzetiségű hívekkel ünnepelhetek most együtt a Szentatya képviselőjeként - mondotta köszöntőjében a pápai nuncius, aki román, német és olasz nyelven szólt az egybegyűltekhez. /Bánsági Csilla: Ápolni őseink hitét, bizakodását. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./"

"Május 17-én Kisvarjas ünnepre ébredt: az alig valamivel több mint százlelkes település lakosainak túlnyomó része magyar és római katolikus, és ezen a napon Roos Márton temesvári megyéspüspök felszentelte a templomot. Az új létesítmény komoly társadalmi összefogással valósult meg. Hivatalosan kápolna, gyakorlatilag kis templom. Kisvarjason most újabb álom megvalósításába kezdtek. Az iskola elhanyagolt épületét, amelyben jelenleg az óvoda működik, rendbe akarják tenni, s be akarják indítani az első osztályt. /Kiss Károly: Templomot szenteltek Kisvarjason. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./"

"A Nyugati Jelen szerkesztőségének néhány tagja máj. 18-án a Gátalján élő olvasókkal találkozott. A megjelentek elmondták: gyakran s érzik úgy, hogy a szórványban élő magyarságot elfelejtik. Szükségük lenne egy magyar közösségi házra, amelyet a magukénak mondhatnak. Van ugyan a római katolikus egyháznak egy szép terme, amelyet "RMDSZ-székházként" használtak párszor, de a pap nem szívesen látja őket. A pap négy nyelven tartja a prédikációit a magyar gyülekezetnek. Hiába keresték fel ez ügyben a temesvári megyés püspököt, Roos Mártont, azóta sem történt változás. Gátalján a magyarok létszáma egyre csökken, a magyar óvodába tizenöt gyermek jár, de közülük csak három magyar. A fakultatív magyar oktatásra viszont több mint harmincan iratkoztak be. /(nagyálmos): A szórványban élő magyarságot gyakran elfelejtik. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./"

"A Temesvári Egyházmegyében május hónap immár hagyományos módon a fiataloké, ilyenkor szervezik ugyanis a Temes, Arad és Krassó-Szörény megye katolikus ifjúságát tömörítő találkozót, amelyet idén 24-én tartottak Temesváron. A 29 egyházközségből mintegy ötszáz, csoportosan érkező, zászlós körmenetben énekelve vonuló fiatal látványa nem mindennapi volt. A találkozó átfogta a három részre szakított hajdani csanádi egyházmegyét. Nagybecskerekről a meghívás dacára ezúttal nem érkeztek résztvevők, a szeged-csanádi egyházmegye fiataljai megjelentek. A fiatalokat Roos Márton megyés püspök, majd Szilvágyi Zsolt egyházmegyei ifjúsági lelkész üdvözölte. Böcskei László általános helynök magyarul, románul és németül szólt a fiatalokhoz. Kulturális program is volt, az aradi, karánsebesi, óbesenyői, vingai, resicabányai és temesvári fiatalok előadását, zenés, táncos ajándékát megtapsolták társaik. /Bánsági Csilla: Egyházmegyei Ifjúsági Találkozó Temesvárott. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./"

"Heinrich József főesperes, a Gerhardinum Katolikus Líceum igazgatója jún. 22-én ünnepelte ezüstjubileumát, papi működésének 25. évét. A jubileumi szentmise végén Roos Márton megyés püspök ismertette Ft. Heinrich József életútját a Szatmári Egyházmegyétől Temesvárig, lelkipásztori hivatásának főbb állomáshelyeit. /B. Cs.: A huszonötödik mérföldkő. Ezüstmisés Ft. Heinrich József tb. főesperes. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./"

"Aug. 6. és 10. között Nagyváradon rendezték a 2-3 évente tartott országos katolikus ifjúsági találkozót, sorrendben a IX-iket. Az idei találkozónak a nagyváradi görög katolikus püspökség adott otthont, s biztosított lehetőséget az ország minden sarkából érkezett több mint 2100 fiatalnak a vidám és elmélyült együttlétre. Köztük 100-150 magyar fiatal is volt. A találkozó záró szentmiséjén részt vett Roos Márton temesvári püspök és Tamás József gyulafehérvári segédpüspök. A találkozón aug. 14-én jelen volt Jakubinyi György érsek és Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök is. Schönberger Jenő románul prédikált a fiataloknak, pár szót szólt a magyar fiatalokhoz is, egy-két mondatban összefoglalta prédikációja lényegét. Ekkor a román fiatalok soraiból morajlás hangzott fel. A négynapos találkozó folyamán egyetlen magyar nyelvű előadás sem hangzott el, így nem is csoda, hogy sok magyar fiatal inkább alternatív tábort, találkozót választott. Ezt a szervezési hibát Nagy-György Attila gyulafehérvári ifjúsági lelkész próbálta orvosolni azzal, hogy összegyűjtötte a gyulafehérvári, temesvári, váradi és szatmári egyházmegyék magyar fiataljait. Ezt a kiscsoportot megtisztelte jelenlétével Jakubinyi György gyulafehérvári érsek is. /Veres Levente: Országos Katolikus Ifjúsági Találkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 17./"

"A magyar szabadságharc három vértanúját ábrázoló bronz-domborművet ajándékozott Dinyés László budapesti szobrászművész az arad-belvárosi római katolikus templomnak. A művész nem először adományoz Aradnak: az RMDSZ székházában lévő Kossuth és a Csiky Gergely Iskolacsoport épületében elhelyezett Petőfi dombormű, valamint a Kölcsey Egyesületnek készített emlékplakett is az ő keze munkája. Auffenberg Ormai Róbert, Lenkey János és Ludwig Hauk hősök emlékére készített alkotáshoz szükséges alapanyagok költségét - mintegy százharmincezer forintot - egy önzetlen magyar építész-vállalkozó állta. "Mivel a másik tizenhárom vértanúnak már van egy emlékműve, és remélhetően a Szabadság-szobor is hamarosan állni fog, úgy gondoltam, ennek a három hősnek is illő emléket állítani Aradon. Mindhárom katolikus volt és mindhármat az aradi minorita atyák segítették, majd kísérték el utolsó útjára." - nyilatkozta Dinyés László. A templom előcsarnokának a falára elhelyezett domborművet aug. 24-én Roos Márton püspök szentelte fel. /(Sólya): Nem az első adomány Arad számára. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./"

"Szeptember első hetében Roos Márton temesvári megyéspüspök lelkipásztorok egy csoportjának kíséretében a nagybecskereki (Szerbia) egyházmegye vendége volt. Az ott töltött napok tovább mélyítették a két testvéregyházmegye között fennálló baráti kapcsolatot. Szeptember 14-én újabb látogatásra került sor. Böcskei László általános helynök a Versec mellett emelkedő Kálvária-hegyi Szent Kereszt kápolnában mutatott be ünnepi szentmisét a kápolna búcsúja alkalmából. /Verseci látogatás. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 21./"

Jún. 20-án a gyulafehérvári székesegyházban dr. Jakubinyi György érsek pappá szentel tizennégy diakónust, a következő hónapokban is pappá szentel fiatalokat. Bakos Istvánt Tempfli József püspök június 20-án Nagyváradon, a temesvári egyházmegyés Kovács Istvánt Roos Márton püspök. /Papszentelés. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./

A temesvári Dómot 1803-ban szentelték fel. A Szent György Székesegyház jubileumáról közös szentmiséken, zarándoklatokon emlékeztek meg. A jubileumi rendezvényekre több ízben Temesvárra látogatott dr. Gyulay Endre szeged-csanádi, valamint Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök. Ily módon Temesváron együtt ünnepelhettek az egykori Csanádi egyházmegye három részre osztott területének főpásztorai. Szept. 11-én a hálaadó jubileumi misén szentbeszédet mondott dr. Gyulai Endre püspök, majd román és német nyelvű beszédében Roos Márton temesvári megyés püspök a székesegyház múltját, építésének történetét elevenítette fel. /Sipos Enikő: A jubileum üzenete. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Temesközben Marosvár – a későbbi Csanád – székhellyel Szent István király 1030-ban alapított püspökséget, amelynek élére Gellértet, Imre herceg egykori nevelőjét nevezte ki. Szept. 24-én Nagycsanádon Roos Márton temesvári megyés püspök együtt celebrálta a szentmisét dr. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspökkel. Roos Márton kiemelte, hogy az idei Gellért-ünnepséggel kezdetét veszi az ősi csanádi egyházmegye jubileumi éve, és a 975. évforduló a három utód-egyházmegye – a temesvári, a szeged-csanádi és a nagybecskereki – közös ünnepe lesz. /Sipos Enikő: Jubileumi év kezdődött. Szent Gellért ünnepe Nagycsanádon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

Resicabányán a resica-govondári Szentháromság templom alapkövét az elmúlt évben Roos Márton megyéspüspök helyezte el. A König Ferenc műépítész tervezte templom felszentelése október 24-én történt. /Templomszentelés Resicabányán. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 31./

Temesváron, a Szent György székesegyházban nov. 4-én gyászmisén emlékeztek a fél évszázada elhunyt dr. Pacha Ágoston temesvári megyés püspökre. Roos Márton megyés püspök felidézte az elhunyt főpásztor alakját. Pacha Ágostont /Móricföld, 1870. nov. 26. – Temesvár, 1954. nov. 4./ 1923. március 12-től a háromfelé osztott csanádi egyházmegye Romániához tartozó részének apostoli kormányzójává nevezték ki. Az 1930-ban létesült temesvári egyházmegye irányítását, immár püspökként, az év október 16-án vette át, 1939–1944 között pedig a román szenátusnak is tagja volt. 1948-ban az akkori román kormány felmondta a Vatikánnal kötött konkordátumot, nem ismerte el többé a nagyváradi, a szatmári, valamint a temesvári latin szertartású püspökségeket, az egyházi épületeket elkobozta, a nunciatúra működését felfüggesztette, kirakatperekkel megkezdődött az egyházi elöljárók és lelkipásztorok bebörtönzése. 1950-ben a 82 éves Pacha püspököt letartóztatták, hazaárulás és kémkedés vádjával bíróság elé állították, majd 18 évi nehéz börtönre ítélték. A legyengült, csaknem teljesen megvakult főpásztort 1954-ben szabadon engedték. Ezt követően még négy hónapot élt a temesvár-józsefvárosi plébánián. /S. E.: Emlékezünk. Pacha Ágoston püspök halálának 50. évfordulóján. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

A temesvári püspökség és a Püspöki Levéltár szervezésében november 28–30. között első alkalommal került sor a római katolikus és görög katolikus egyházmegyék levéltárosainak országos találkozójára. Az értekezlet Roos Márton megyés püspök kezdeményezésére jött létre, a résztvevők a gyulafehérvári, a bukaresti, a iasi-i, a nagyváradi, a szatmárnémeti, a lugosi, a kolozsvár-szamosújvári, a máramarosi, valamint a temesvári egyházmegyét képviselték. A rendezvény célja az egyes archívumok tevékenységének bemutatása, egy állandó konferencia létrehozása és a működési statútum kidolgozása volt. A tanácskozáson a javasolt témák mellett szó esett a levéltári értekezlet egyházmegyei szinten történő összehívásáról, a levéltári javak megfelelő kezeléséről, az állami levéltárral létrejött kapcsolat ápolásáról, továbbá a görög katolikus egyház hajdan elkobzott irattárának visszaszolgáltatása érdekében tett lépésekről. A temesvári Püspöki Levéltár tevékenységét dr. Franz von Klimstein mutatta be. /Sipos Enikő: Archiváriusok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

Január 22-én Resicabányán tartották a főrendezvényt a 60 éve deportált németek emlékére. Három püspök prédikált, huszonnyolc lelkipásztor jött el, 21 hazai település képviseltette magát. Arra emlékeztek, hogy a mintegy 70 000 deportáltból 10 000 elpusztult a szovjet lágerekben. A Havas Boldogasszony plébániatemplomban Roos Márton temesvári megyés püspök és Pál József Csaba főesperes köszöntötte a jelenlévőket. Az ökumenikus istentiszteleten német, román, magyar, ukrán, horvát nyelvű Miatyánk hangzott el. Schönberger Jenő szatmárnémeti megyés püspök magyarul, Roos Márton temesvári megyés püspök németül és románul, Dr. Christoph Klein nagyszebeni ágostai evangélikus püspök németül és románul hirdetett igét. Dr. Paul Filippi teológiai tanár, az Romániai Német Demokrata Fórum országos elnöke mondott emlékező beszédet. A templomból való kivonultak a város központjához közeli parkban lévő, az ország legnagyobb, szovjet deportáltak emlékére állított emlékművéhez, ahol koszorúzás következett. Az RMDSZ koszorúját Makay Botond elnök helyezte el. /Országos főrendezvény a 60 éve deportáltak emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Február 5-én papok és szerzetesek zarándokoltak a temesvári Szent György székesegyházhoz, a szentmisét a papi és a szerzetesi hivatásokért mondták. Magyar, román és német nyelvű köszöntőjében Roos Márton megyés püspök hangsúlyozta: Lelki élet nélkül nincs hivatás az Egyházban. /S. E.: Lelki élet nélkül nincs hivatás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

A csanádi egyházmegye alapításának 975. évfordulójának ünnepségsorozatára velencei küldöttség érkezett Temesvárra Orlando Barbaro pátriárkai helynök vezetésével. Az olasz főpapok Szent Gellért-ereklyét hoztak a temesvári székesegyház részére, amelyet ünnepi szentmise keretében február 24-én nyújtanak át Roos Márton megyés püspöknek. A küldöttség tagjai hálaadó szentmisét mutattak be az egyházmegye alapításának színhelyén, a csanádi plébániatemplomban. A szentmisén részt vett a helybeli román és szerb ortodox egyházközség papja is. Roos Márton megyés püspök hangsúlyozta, hogy Őscsanád az a hely, ahonnan a kereszténység a Marostól délre lévő területekre kiáradt, és vértanúhalált halt első püspökének köszönhetően csaknem ezer év multán is uralkodó vallása az itt élő népeknek. /(Sipos): Őscsanád, a kereszténység bölcsője. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

Március 19-én Aradon a belvárosi római katolikus templomban több mint 20 pap, minorita testvér és egyházi méltóság jelenlétében Roos Márton temesvári megyés püspök diakónussá szentelte Máthé Zoltánt, azaz Piusz testvért, aki előzőleg Rómában tanult, a noviciátust Lengyelországban és Magyarországon végezte. /Piusz testvért diakónussá szentelték. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Március 21-én Roos Márton megyés püspök, Böcskei László általános helynök és Szabó Péter plébános, a Gerhardinum Katolikus Líceum igazgatója Temesváron találkozott Ovidiu Virgil Draganescu prefektussal, Marossy Zoltán alprefektussal, valamint Alexandru Chirila főjegyzővel. A megbeszélésen az egykor elkobzott egyházi ingatlanok jelenlegi helyzetének ismertetése szerepelt. A temesvári római katolikus püspökség képviselői azokról a nehézségekről is beszámoltak, amelyek a visszaszolgáltatás végrehajtását akadályozzák. Szó volt a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Líceum megoldatlan helyzetéről. A püspökség képviselői javasolták, hogy a líceum tanulóit más, ugyancsak visszaigényelt épületben helyezzék el. /Megbeszélés a visszaigényelt egyházi ingatlanokról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

A csanádi egyházmegye feldarabolódott, három része jelenleg a szeged-csanádi, a nagybecskereki és az idén 75 éves fennállását ünneplő temesvári egyházmegyét alkotja. A Szent György székesegyház búcsúja napján, április 23-án, Roos Márton megyés püspök meghívására Temesvárra látogatott dr. Beer Miklós váci és Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök. A szentmisén részt vett továbbá a szegedi székesegyházi plébániáról érkezett zarándokok népes csoportja. Így Temesváron együtt ünnepelhettek a három testvéregyházmegye képviselői. 1030-ban Gellértet püspökké szentelték. Ezt a 975 évvel ezelőtti eseményt, az egyházmegye megalapítását ünnepeljük, fogalmazott Roos Márton püspök. /Sipos Enikő: Szent Gellért nyomdokán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

Rendhagyó istentiszteletet tartottak május 5-én az újvári római katolikus templomban, Roos Márton temesvári megyés püspök és Tőkés László püspök szólt bátorítólag a különböző felekezetekhez tartozó hívekhez. Előzően a püspökök megtekintették a még mindig a víz fogságában lévő Óteleket, elbeszélgettek kétségbeesett lakóival, és ígéretet tettek rá, hogy maguk és egyházaik minden tőlük telhetőt megtesznek a károk enyhítése érdekében. /(Sipos.): Ökumenikus istentisztelet a reménység jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

Temesváron tartották az egyházmegye katolikus ifjúsági találkozóját. Több mint harminc egyházközségből mintegy hatszáz, csoportosan, zászlókkal vonuló fiatal érkezett. Eljöttek az egyházmegye magyar, román, német, bolgár, cseh, szlovák, horvát ifjúsági csoportja, továbbá a szeged-csanádi, valamint a szatmárnémeti egyházmegye fiatal képviselői is. Az első napon katekézis szerepelt a programban, amelyet a székesegyházban román nyelven, a temesvár-belvárosi Szent Katalin templomban pedig magyar nyelven tartottak. A résztvevő fiatalok bemutatkozó, kulturális programjában egyházi témájú és vidám jelenetek, népdalok, néptánc szerepelt az ifjúsági csoportok előadásában. A találkozót záró május 8-i, vasárnapi szentmisét Roos Márton megyés püspök tartotta. /Sipos Enikő: Egyházmegyei Ifjúsági Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./

Dr. Boros Béla címzetes érsek halálának második évfordulóján, június 11-én, Temesváron a székesegyházban megemlékező szentmisét celebrált Roos Márton megyéspüspök. Dr. Boros Béla érsek /Erdőhegy, 1908. szept. 20. – Temesvár, 2003. jún. 6./ filozófiai és teológiai tanulmányait a római Gergely Egyetemen végezte. A temesvári papneveldében volt a bölcsészet és dogmatika tanára, végül az intézet rektora. 1948 novemberében címzetes püspökké nevezték ki, majd ugyanazon év december 12-én, a bukaresti apostoli nunciatúra kápolnájában titokban püspökké szentelték. Kirakatper során a katonai bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte, amelyből több mint 13 évet börtönben töltött. 1990. március 14-én II. János Pál pápa címzetes érsekké nevezte ki. /(Sipos Enikő): Rekviem a temesvári székesegyházban. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 19./

Roos Márton római katolikus megyés püspök június 25-én felszentelt három papot /a krassócsörgői Lucacela Davort, a kiskrassói Laus Nikolát, valamint a csanádi Dumitru Danielt és két diakónust /a berestyei születésű Mirciov Sebastiant és a temesvári Máthé Lórándot/. Az ünnepi szentmisén részt vettek a zágrábi érsekség és a fuldai Hittudományi Főiskola képviselői, jelen volt továbbá a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola rektora és számos tanára is. A püspök magyar, román, német, horvát és bolgár nyelven mondott szentbeszédet. /Sipos Enikő: Szeretetből teljesítsd Isten akaratát, és örömmel szolgáld embertársaidat”. Pap- és diakónusszentelés a Székesegyházban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

Roos Márton temesvári megyés püspök július 1-jei hatállyal. Horváth János minorita tartományfőnököt bízta meg az arad-belvárosi katolikus plébánia irányításával. /Új plébános Arad-belvárosban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

Visszaragadtuk a vadontól s az emberi gyarlóság karmaiból Isten hajlékát, amelyet tatárhordák módjára kifosztottak, meggyaláztak– mondta beszédében Pántya Elemér kisjenői plébános szeptember 3-án, az ágyai erdőben felújított Szent László kápolna lépcsőjéről, miután köszöntötte a megjelent Roos Márton temesvári és Tempfli József nagyváradi püspököt, a papokat felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül, Matula Iosif megyei tanácselnököt és a különféle nemzetiségű és vallású hívőket. Zarándokhely lesz, ahova magyarok és románok, katolikusok és más felekezetűek nem rombolni, hanem lelkileg épülni, imádkozni jönnek. Ebben támogasson bennünket a kápolna védőszentje, Szent László királyunk – fejezte be beszédét a felújítás fő szervezője, lelke, Pántya Elemér. Tempfli József eszmefuttatást tartott Szent László királyról, aki ahelyett, hogy megölette volna a hadifoglyokat, a népe közé fogadta őket. Matula Iosif, az Arad Megyei Tanács elnöke szólt arról, hogy az egykori templom- és hitrombolás után újraépülnek templomok és megerősödik a hit és a remény. /Balta János: „Fiat voluntas tua”. Újraszentelték Szent László kápolnáját. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

Szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján zsúfolásig megtelt Máriaradnán a kisbazilika, a környéket ellepték a búcsúsok és zarándokok. Az ünnepélyes, három nyelven celebrált templombúcsúi szentmisén magyarul Paskai László bíboros, ny. prímás-érsek, románul és németül Roos Márton temesvári megyés püspök hirdetett igét. A szentmise végén megtartott körmenet élén Heinrich József tiszteletbeli főesperes haladt a keresztet hordozó fiúkkal, utánuk az Arad kerületi, valamint a nagyváradi papság, az egyházi méltóságokkal, köztük volt Böcskei László általános helynök, Fodor József nagyváradi vikárius, Tamáskó Péter Pál marosi főesperes és Király Árpád aradi esperes. /Balta János: A természet is ünnepelt Máriaradnán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./