Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2016. október 14.
Temesvár 1716 – kiállításmegnyitó a Katolikus Püspökségen
„Háromszáz évvel ezelőtt tűzték ki a fehér zászlót a törökök”
A temesvári Római Katolikus Püspökség épületében október 12-én este került sor a Temesvár 1716 – Egy európai város kezdetei című kiállítás megnyitójára. A város török uralom alóli felszabadításának 300. évfordulója tiszteletére megszervezett jubileumi kiállítás-megnyitón részt vett Őexcellenciája Roos Márton megyés püspök, Őszentsége Lukjan Pantelic budapesti szerb ortodox püspök, Nicolae Robu temesvári polgármester, Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő, a történelmi Bánság területén működő, a kiállításhoz hozzájárult múzeumok (Temesvár, Makó, Szeged, Nagybecskerek, Nagykikinda, Pancsova, Újvidék, Versec) küldöttei, intézményvezetők, politikusok, a helyi felekezetek képviselői és közéleti személyiségek.
Az ünnepi rendezvényt Őexcellenciája Roos Márton temesvári püspök, a jubileumi kiállítás kezdeményezője és házigazdája nyitotta meg, aki felelevenítette a 300 esztendővel ezelőtti történelmi eseményeket: „1716. október 12-én tűzték ki a fehér zászlót Temesvár várának falaira a törökök. Ezzel a kapitulációval súlyos harcoknak vetettek véget. A harcban állt felek emberséges, mondhatni keresztény megegyezésre jutottak. A török hódítók szabadon elvonulhattak a városból, javaikkal együtt. Nem folyt vér, mint a vár 1552-ben történt törökök általi meghódításakor. Az addigi ellenségek emberségesen viselkedtek, Temesvár várának békés feladása például szolgált az elkövetkezőkben más várak átadásához is.” A püspök megköszönte valamennyi temesvári és bánsági intézménynek, elsősorban a múzeumoknak, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel segítették ennek a kiállításnak a létrejöttét, és jubileumi emlékérmet nyújtott át mindenkinek, aki hozzájárult a Temesvár 1716 – Egy európai város kezdetei című kiállítás megvalósulásához. A jubileumi érem Savoyai Jenő herceget, Temesvár felszabadítóját és Gróf Florimund de Mercy-t, a bánsági osztrák katonai adminisztráció vezetőjét ábrázolja.
Nicolae Robu polgármester folytatta a püspöknek a temesvári vár példamutató, emberséges átadásával kapcsolatos gondolatait. „Nem véletlen hogy az 1716-os kapituláció után Temesvár keresztény és emberséges szellemben fejlődött. Látványos fejlődés következett be az infrastruktúra területén a XVIII. században, ami folytatódott a XIX. században is, egészen napjainkig. Ennél is fontosabb Temesvár kulturális fejlődése, ami egy egészséges értékrenden, a vallási és etnikai sokszínűség elfogadásán, egymás tiszteletén és a szolidaritáson alapszik. Ezek az értékek a mai napig a város szellemiségének meghatározói” – mondta a polgármester, aki szerint talán az sem volt véletlen, hogy Temesvár éppen az európai újrakezdés 300. évfordulójának évében nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet.
A közel 100, a történelmi Bánság valamennyi szegletéből összesereglett vendég megtekintette a Temesvár felszabadításáról megemlékező és a bánsági felekezetek történetét bemutató kiállítást. Az első teremben a látogatót a Temesváron beszélt valamennyi nyelven (román, magyar, német, szerb) és angolul köszöntik a szervezők. A következő termekben a török hódoltság idejét, az 1716. októberi eseményeket, Temesvár felszabadítását, az osztrák adminisztráció bevezetését illusztráló anyagot láthatnak a látogatók. Nagyobb tér jutott a temesvári történelmi egyházak kegytárgyai és régi dokumentumai bemutatásának, amelyek 1716 óta jelen vannak a városban. A színvonalas kiállítás 2016. december 10-éig látogatható, előzetes bejelentkezés alapján, a Temesvári Római Katolikus Püspökség patinás épületében. Magánszemélyek és csoportok látogatását a 0040-256-490-081-es és a 0040-256-497-201-es telefonszámokon kérik bejelenteni.
Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad)
„Háromszáz évvel ezelőtt tűzték ki a fehér zászlót a törökök”
A temesvári Római Katolikus Püspökség épületében október 12-én este került sor a Temesvár 1716 – Egy európai város kezdetei című kiállítás megnyitójára. A város török uralom alóli felszabadításának 300. évfordulója tiszteletére megszervezett jubileumi kiállítás-megnyitón részt vett Őexcellenciája Roos Márton megyés püspök, Őszentsége Lukjan Pantelic budapesti szerb ortodox püspök, Nicolae Robu temesvári polgármester, Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő, a történelmi Bánság területén működő, a kiállításhoz hozzájárult múzeumok (Temesvár, Makó, Szeged, Nagybecskerek, Nagykikinda, Pancsova, Újvidék, Versec) küldöttei, intézményvezetők, politikusok, a helyi felekezetek képviselői és közéleti személyiségek.
Az ünnepi rendezvényt Őexcellenciája Roos Márton temesvári püspök, a jubileumi kiállítás kezdeményezője és házigazdája nyitotta meg, aki felelevenítette a 300 esztendővel ezelőtti történelmi eseményeket: „1716. október 12-én tűzték ki a fehér zászlót Temesvár várának falaira a törökök. Ezzel a kapitulációval súlyos harcoknak vetettek véget. A harcban állt felek emberséges, mondhatni keresztény megegyezésre jutottak. A török hódítók szabadon elvonulhattak a városból, javaikkal együtt. Nem folyt vér, mint a vár 1552-ben történt törökök általi meghódításakor. Az addigi ellenségek emberségesen viselkedtek, Temesvár várának békés feladása például szolgált az elkövetkezőkben más várak átadásához is.” A püspök megköszönte valamennyi temesvári és bánsági intézménynek, elsősorban a múzeumoknak, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel segítették ennek a kiállításnak a létrejöttét, és jubileumi emlékérmet nyújtott át mindenkinek, aki hozzájárult a Temesvár 1716 – Egy európai város kezdetei című kiállítás megvalósulásához. A jubileumi érem Savoyai Jenő herceget, Temesvár felszabadítóját és Gróf Florimund de Mercy-t, a bánsági osztrák katonai adminisztráció vezetőjét ábrázolja.
Nicolae Robu polgármester folytatta a püspöknek a temesvári vár példamutató, emberséges átadásával kapcsolatos gondolatait. „Nem véletlen hogy az 1716-os kapituláció után Temesvár keresztény és emberséges szellemben fejlődött. Látványos fejlődés következett be az infrastruktúra területén a XVIII. században, ami folytatódott a XIX. században is, egészen napjainkig. Ennél is fontosabb Temesvár kulturális fejlődése, ami egy egészséges értékrenden, a vallási és etnikai sokszínűség elfogadásán, egymás tiszteletén és a szolidaritáson alapszik. Ezek az értékek a mai napig a város szellemiségének meghatározói” – mondta a polgármester, aki szerint talán az sem volt véletlen, hogy Temesvár éppen az európai újrakezdés 300. évfordulójának évében nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet.
A közel 100, a történelmi Bánság valamennyi szegletéből összesereglett vendég megtekintette a Temesvár felszabadításáról megemlékező és a bánsági felekezetek történetét bemutató kiállítást. Az első teremben a látogatót a Temesváron beszélt valamennyi nyelven (román, magyar, német, szerb) és angolul köszöntik a szervezők. A következő termekben a török hódoltság idejét, az 1716. októberi eseményeket, Temesvár felszabadítását, az osztrák adminisztráció bevezetését illusztráló anyagot láthatnak a látogatók. Nagyobb tér jutott a temesvári történelmi egyházak kegytárgyai és régi dokumentumai bemutatásának, amelyek 1716 óta jelen vannak a városban. A színvonalas kiállítás 2016. december 10-éig látogatható, előzetes bejelentkezés alapján, a Temesvári Római Katolikus Püspökség patinás épületében. Magánszemélyek és csoportok látogatását a 0040-256-490-081-es és a 0040-256-497-201-es telefonszámokon kérik bejelenteni.
Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad)
2016. október 24.
Felszentelték az új józsefvárosi plébániaközpontot
Örömteli esemény színhelye volt 2016, október 22-én, szombaton a temesvár-józsefvárosi római katolikus plébánia: az egyházmegye egyik legrégebbi, 1775-ben alapított egyházközsége, közel két és fél évszázad után önálló plébániaházat kapott! A XXI. századi követelményeknek és a józsefvárosi hívek igényeinek megfelelő, impozáns plébániaközpontot Excellenciás Roos Márton temesvári püspök áldotta meg a plébániatemplomban megtartott hálaadó szentmise keretében. Az új plébániaközpont felszentelési ünnepségén részt vettek a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye papjai, a történelmi egyházak képviselői, Farkas Imre temesvári alpolgármester, Halász Ferenc RMDSZ-elnök, Molnár Zsolt parlamenti képviselő, a józsefvárosi soknemzetiségű hívek sokasága.
A háromnyelvű – magyar, román és német – ünnepélyes szentmisét Excellenciás Roos Márton temesvári megyés püspök celebrálta, msgr. Dirschl Johann nagyprépost, püspöki helynök, nt. Szilvágyi Zsolt kanonok, józsefvárosi plébános, nt. Reinholz András esperes, máriaradnai (volt józsefvárosi) plébános, józsefvárosi származású fiatal papok közreműködésével. A szentmise keretében a józsefvárosi egyházközségi tanács képviselői román, német és magyar nyelven köszöntötték az egyházi méltóságokat és a jeles vendégeket. „Az új plébániaközpont nem csak a plébánosnak, hanem a józsefvárosi hívek közösségének is az otthona lesz!” – mondta Marty Gábor egyháztanácsos, hangsúlyozva, hogy reményei szerint az új plébániaépület a hívek lelki és közösségi életének az erősítését fogja szolgálni. Ünnepi gondolataikat tolmácsolták a jelenlevőknek a temesvári egyházmegye fiatal papjai, akik a józsefvárosi plébánián ministránsként szerzett tapasztalatokkal, az onnan kapott lelki útravalóval indultak el a papi pályán.
Nt. Szilvágyi Zsolt józsefvárosi plébános a szentmise végén köszönetet mondott ft. és nm. Roos Márton temesvári megyés püspöknek és a Temesvári Római Katolikus Püspökség intézményének a plébániaközpont felépítése során kapott támogatásért és a jó együttműködésért, az egyházmegye minden sarkából összesereglett lelkésztestvéreknek, más felekezetek képviselőinek, a magyar közösségi vezetőknek, a józsefvárosi híveknek a jelenlétükért. Az új plébániaépület megvalósulásáért Szilvágyi Zsolt plébános külön köszönetet mondott a németországi, amerikai, magyarországi és svájci szponzoroknak, a Notre-Dame-nővéreknek és a Piarista rendtartománynak, a józsefvárosi plébánia híveinek, a Botescu építész házaspárnak, a kivitelező Constructim cégnek és Linda Saskia Menczel szobrászművésznek, aki a homlokzatot díszítő, a Szűzanyát ábrázoló domborművet készítette.
A hálaadó szentmise után a temesvári egyházmegye papjai, közösségi vezetők és a józsefvárosi hívek átvonultak a templommal szomszédos új plébániaközpont udvarára, ahol Exc. Roos Márton megyés püspök megáldotta a létesítményt. „Menedéke lesz az új plébániaközpont a józsefvárosi plébánosnak, a káplánnak, de a plébánia minden tagjának. Legyen ez a ház egy nyitott, atyai ház” – mondta ünnepi köszöntője során a temesvári püspök, aki jó és szükséges kezdeményezésnek nevezte az új plébániaépület megvalósítását, a józsefvárosi templom közvetlen szomszédságában. Exc. Roos Márton püspök ezután megszentelte az új józsefvárosi plébániaközpont épületét, a közösségi termeket, irodákat, lelkészlakásokat és a vendégszobákat. Az ünnepi esemény hangulatát a józsefvárosi plébánia kórusának éneke tette magasztossá. A józsefvárosi hívek, de a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye számára is kiemelkedően jelentős esemény szeretetvendégséggel zárult.
Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad)
Örömteli esemény színhelye volt 2016, október 22-én, szombaton a temesvár-józsefvárosi római katolikus plébánia: az egyházmegye egyik legrégebbi, 1775-ben alapított egyházközsége, közel két és fél évszázad után önálló plébániaházat kapott! A XXI. századi követelményeknek és a józsefvárosi hívek igényeinek megfelelő, impozáns plébániaközpontot Excellenciás Roos Márton temesvári püspök áldotta meg a plébániatemplomban megtartott hálaadó szentmise keretében. Az új plébániaközpont felszentelési ünnepségén részt vettek a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye papjai, a történelmi egyházak képviselői, Farkas Imre temesvári alpolgármester, Halász Ferenc RMDSZ-elnök, Molnár Zsolt parlamenti képviselő, a józsefvárosi soknemzetiségű hívek sokasága.
A háromnyelvű – magyar, román és német – ünnepélyes szentmisét Excellenciás Roos Márton temesvári megyés püspök celebrálta, msgr. Dirschl Johann nagyprépost, püspöki helynök, nt. Szilvágyi Zsolt kanonok, józsefvárosi plébános, nt. Reinholz András esperes, máriaradnai (volt józsefvárosi) plébános, józsefvárosi származású fiatal papok közreműködésével. A szentmise keretében a józsefvárosi egyházközségi tanács képviselői román, német és magyar nyelven köszöntötték az egyházi méltóságokat és a jeles vendégeket. „Az új plébániaközpont nem csak a plébánosnak, hanem a józsefvárosi hívek közösségének is az otthona lesz!” – mondta Marty Gábor egyháztanácsos, hangsúlyozva, hogy reményei szerint az új plébániaépület a hívek lelki és közösségi életének az erősítését fogja szolgálni. Ünnepi gondolataikat tolmácsolták a jelenlevőknek a temesvári egyházmegye fiatal papjai, akik a józsefvárosi plébánián ministránsként szerzett tapasztalatokkal, az onnan kapott lelki útravalóval indultak el a papi pályán.
Nt. Szilvágyi Zsolt józsefvárosi plébános a szentmise végén köszönetet mondott ft. és nm. Roos Márton temesvári megyés püspöknek és a Temesvári Római Katolikus Püspökség intézményének a plébániaközpont felépítése során kapott támogatásért és a jó együttműködésért, az egyházmegye minden sarkából összesereglett lelkésztestvéreknek, más felekezetek képviselőinek, a magyar közösségi vezetőknek, a józsefvárosi híveknek a jelenlétükért. Az új plébániaépület megvalósulásáért Szilvágyi Zsolt plébános külön köszönetet mondott a németországi, amerikai, magyarországi és svájci szponzoroknak, a Notre-Dame-nővéreknek és a Piarista rendtartománynak, a józsefvárosi plébánia híveinek, a Botescu építész házaspárnak, a kivitelező Constructim cégnek és Linda Saskia Menczel szobrászművésznek, aki a homlokzatot díszítő, a Szűzanyát ábrázoló domborművet készítette.
A hálaadó szentmise után a temesvári egyházmegye papjai, közösségi vezetők és a józsefvárosi hívek átvonultak a templommal szomszédos új plébániaközpont udvarára, ahol Exc. Roos Márton megyés püspök megáldotta a létesítményt. „Menedéke lesz az új plébániaközpont a józsefvárosi plébánosnak, a káplánnak, de a plébánia minden tagjának. Legyen ez a ház egy nyitott, atyai ház” – mondta ünnepi köszöntője során a temesvári püspök, aki jó és szükséges kezdeményezésnek nevezte az új plébániaépület megvalósítását, a józsefvárosi templom közvetlen szomszédságában. Exc. Roos Márton püspök ezután megszentelte az új józsefvárosi plébániaközpont épületét, a közösségi termeket, irodákat, lelkészlakásokat és a vendégszobákat. Az ünnepi esemény hangulatát a józsefvárosi plébánia kórusának éneke tette magasztossá. A józsefvárosi hívek, de a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye számára is kiemelkedően jelentős esemény szeretetvendégséggel zárult.
Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad)
2017. április 9.
Virágvasárnap ünnepe a temesvári Püspökségen
Hosanna Filio David – Hozsanna Dávid fiának – csendült fel a temesvári püspöki palota udvarán április 9-én, virágvasárnap délelőtt az Exultate énekkar előadásában a gregorián antifóna, amely nem csupán az ünnepi szertartás, hanem egyben a nagyhét bevezető éneke volt.
Jézus utolsó jeruzsálemi zarándoklatáról a Szentírásban mind a négy evangélista megemlíti, hogy a Megváltót az Olajfák hegyének lejtőjén nagy tömeg üdvözölte, az emberek örömükben a fákról ágakat törtek, és azokat lengetve köszöntötték. Ennek emlékére az Egyház virágvasárnap barkát szentel és a hívekkel együtt körmenetet tart. A liturgia keretében elhangzó passió azonban már Krisztus szenvedéstörténetét idézi. – Ma azért gyűltünk össze, hogy az egész egyházzal együtt lélekben előre átéljük Urunk húsvéti misztériumát, vagyis szenvedését és feltámadását. Ő ugyanis ezt a misztériumot akarta beteljesíteni, amikor fölment városába, Jeruzsálembe. Szívünk élő hitével és odaadásával emlékezzünk meg erről az üdvösségszerző bevonulásról– fogalmazott a temesvári Püspökség udvarán megtartott barkaszentelés keretében Excellenciás Roos Márton megyés püspök.
A székesegyházban celebrált ünnepi szentmisén Urunk szenvedéstörténetét idén Máté evangéliuma szerint adta elő magyar, német és román nyelven Bajkai-Fábián Róbert, Ninaci János, Vass Zoltán és Kelemen Krisztián.
A nagyhét liturgikus programja, a különböző szentmisék és szertartások további alkalmat nyújtanak a híveknek a húsvétra való felkészülésre, Krisztus feltámadásának méltó megünneplésére.
Sipos Enikő / Nyugati Jelen (Arad)
Hosanna Filio David – Hozsanna Dávid fiának – csendült fel a temesvári püspöki palota udvarán április 9-én, virágvasárnap délelőtt az Exultate énekkar előadásában a gregorián antifóna, amely nem csupán az ünnepi szertartás, hanem egyben a nagyhét bevezető éneke volt.
Jézus utolsó jeruzsálemi zarándoklatáról a Szentírásban mind a négy evangélista megemlíti, hogy a Megváltót az Olajfák hegyének lejtőjén nagy tömeg üdvözölte, az emberek örömükben a fákról ágakat törtek, és azokat lengetve köszöntötték. Ennek emlékére az Egyház virágvasárnap barkát szentel és a hívekkel együtt körmenetet tart. A liturgia keretében elhangzó passió azonban már Krisztus szenvedéstörténetét idézi. – Ma azért gyűltünk össze, hogy az egész egyházzal együtt lélekben előre átéljük Urunk húsvéti misztériumát, vagyis szenvedését és feltámadását. Ő ugyanis ezt a misztériumot akarta beteljesíteni, amikor fölment városába, Jeruzsálembe. Szívünk élő hitével és odaadásával emlékezzünk meg erről az üdvösségszerző bevonulásról– fogalmazott a temesvári Püspökség udvarán megtartott barkaszentelés keretében Excellenciás Roos Márton megyés püspök.
A székesegyházban celebrált ünnepi szentmisén Urunk szenvedéstörténetét idén Máté evangéliuma szerint adta elő magyar, német és román nyelven Bajkai-Fábián Róbert, Ninaci János, Vass Zoltán és Kelemen Krisztián.
A nagyhét liturgikus programja, a különböző szentmisék és szertartások további alkalmat nyújtanak a híveknek a húsvétra való felkészülésre, Krisztus feltámadásának méltó megünneplésére.
Sipos Enikő / Nyugati Jelen (Arad)
2017. május 15.
Szent László élete és kultusza
A lovagkirálynak is nevezett I. László trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója tiszteletére dr. Csorba László egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója tartott lebilincselő előadást május 11-én, csütörtökön a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében. Az előadásra hatalmas érdeklődés közepette került sor a Gerhardinum Római Katolikus Líceum előadótermében, az eseményen Roos Márton temesvári püspök őexcellenciája is részt vett.
Dr. Csorba László egyetemi tanár, kutató történész, aki közel tíz évet töltött a Római Magyar Akadémián, majd 2010-től a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójává nevezték ki. Kiváló előadó, aki Temesváron is lenyűgözte hallgatóságát enciklopédikus tudásával és szemléletes előadásmódjával. Szent László élete és kultusza című előadását a Képes krónikából kiragadott illusztrációkkal és a Szent László ereklyék fotóival tette szemléletessé., végigvezette a hallgatóságot a frissen kereszténységre tért magyar királyság vérzivataros, a magyar trónért folytatott küzdelem jegyében eltelt XI. századi történelmén. I. István után az 1077-ben trónra került I. László volt a legnagyobb hatású magyar király, aki az általa hozott törvényekkel megszilárdította a magántulajdont, helyreállította az ország belső rendjét, elfoglalta Horvátországot és szentté avattatta az államalapító István királyt, majd annak fiát, Imre herceget, Gellért püspököt és két remetét, Andrást és Benedeket. „I. László idejében a hatalom láthatóságát, a propagandát a szentek biztosították” – mondta dr. Csorba László, aki izgalmas részleteket tárt fel az 1192-ben szentté avatott I. László ereklyéiről. A legismertebb Szent László ábrázolás a győri bazilikában őrzött herma, egy csodálatos középkori ötvösmunka, amelyben a szent király ereklyéit őrzik ma is. I. László koponyája alapján, korszerű eljárással rekonstruálták a király arcát, a rekonstrukcióról készült fotót is láthattuk az előadás során. Szent László és az Árpád-házi szentek, Szent István és Szent Imre kultusza a középkorban messze túlmutatott Magyarország határain, Dél-Itáliában és Nápolyban is vannak olyan templomok, ahol Árpád-házi szenteket ábrázoló szentképeket őriznek. Izgalmas részleteket hallottunk a Szent László legendáról, a testi erejéről és vitézségéről híres László király és a leányrabló kun vitéz párviadaláról, amelyet a Képes Krónika is leír és a magyarországi templomok falfestményei is megörökítették. „Ez a legenda egy ősi eurázsiai mítosz megszentelt változata, a sötétség és a világosság, a jó és a rossz küzdelme”, mondta dr. Csorba László. Végezetül azt is megtudtuk, hogy a középkori lovagok példaképének tekintett I. László lett volna az első keresztes hadjárat vezetője, ha 1095-ben bekövetkezett halála ebben meg nem akadályozza.
A temesvári hallgatóság hosszan tartó tapssal jutalmazta a remek előadást, amelynek létrejöttében nagy érdeme volt Szász Enikő TMNSZ-elnöknek, a Bánsági Magyar Napok főszervezőjének.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)
A lovagkirálynak is nevezett I. László trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója tiszteletére dr. Csorba László egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója tartott lebilincselő előadást május 11-én, csütörtökön a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében. Az előadásra hatalmas érdeklődés közepette került sor a Gerhardinum Római Katolikus Líceum előadótermében, az eseményen Roos Márton temesvári püspök őexcellenciája is részt vett.
Dr. Csorba László egyetemi tanár, kutató történész, aki közel tíz évet töltött a Római Magyar Akadémián, majd 2010-től a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójává nevezték ki. Kiváló előadó, aki Temesváron is lenyűgözte hallgatóságát enciklopédikus tudásával és szemléletes előadásmódjával. Szent László élete és kultusza című előadását a Képes krónikából kiragadott illusztrációkkal és a Szent László ereklyék fotóival tette szemléletessé., végigvezette a hallgatóságot a frissen kereszténységre tért magyar királyság vérzivataros, a magyar trónért folytatott küzdelem jegyében eltelt XI. századi történelmén. I. István után az 1077-ben trónra került I. László volt a legnagyobb hatású magyar király, aki az általa hozott törvényekkel megszilárdította a magántulajdont, helyreállította az ország belső rendjét, elfoglalta Horvátországot és szentté avattatta az államalapító István királyt, majd annak fiát, Imre herceget, Gellért püspököt és két remetét, Andrást és Benedeket. „I. László idejében a hatalom láthatóságát, a propagandát a szentek biztosították” – mondta dr. Csorba László, aki izgalmas részleteket tárt fel az 1192-ben szentté avatott I. László ereklyéiről. A legismertebb Szent László ábrázolás a győri bazilikában őrzött herma, egy csodálatos középkori ötvösmunka, amelyben a szent király ereklyéit őrzik ma is. I. László koponyája alapján, korszerű eljárással rekonstruálták a király arcát, a rekonstrukcióról készült fotót is láthattuk az előadás során. Szent László és az Árpád-házi szentek, Szent István és Szent Imre kultusza a középkorban messze túlmutatott Magyarország határain, Dél-Itáliában és Nápolyban is vannak olyan templomok, ahol Árpád-házi szenteket ábrázoló szentképeket őriznek. Izgalmas részleteket hallottunk a Szent László legendáról, a testi erejéről és vitézségéről híres László király és a leányrabló kun vitéz párviadaláról, amelyet a Képes Krónika is leír és a magyarországi templomok falfestményei is megörökítették. „Ez a legenda egy ősi eurázsiai mítosz megszentelt változata, a sötétség és a világosság, a jó és a rossz küzdelme”, mondta dr. Csorba László. Végezetül azt is megtudtuk, hogy a középkori lovagok példaképének tekintett I. László lett volna az első keresztes hadjárat vezetője, ha 1095-ben bekövetkezett halála ebben meg nem akadályozza.
A temesvári hallgatóság hosszan tartó tapssal jutalmazta a remek előadást, amelynek létrejöttében nagy érdeme volt Szász Enikő TMNSZ-elnöknek, a Bánsági Magyar Napok főszervezőjének.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)
2017. május 31.
250 éve szentelték fel a kegytemplomot Máriaradnán
A máriaradnai bazilika megáldásának 250. évfordulóját ünneplik júniusban – olvasható a temesvári megyéspüspökség sajtóközleményében.
Gróf Franz Anton Engl von Wagrain megyés püspök elrendelte az akkor újonnan felépült, ma is látható kegytemplom megáldását 1767. június 8-án, pünkösdhétfőn. A szertartást Clemente Rossi nagyprépost celebrálta. Másnap, 1767. június 9-én Engl von Wagrain püspök ünnepélyesen átvitte a kegyképet a régi templomból az újba, és személyesen mutatott be szentmisét az új templom oltáránál.
Az évforduló alkalmából június 8-án, csütörtökön 11 órai kezdettel jubileumi zarándoklatra és szentmisére kerül sor. A püspökség tájékoztatása szerint a liturgia főcelebránsa Excellenciás dr. Német László SVD nagybecskereki főpásztor, koncelebrál Excellenciás Roos Márton megyés püspök és dr. Gyulay Endre ny. szeged-csanádi püspök.
Az Osztrák-Magyar Monarchiában Mariazell után Máriaradna volt a legfontosabb búcsújáróhely, az oltárban látható Mária-képnek csodatevő erőt tulajdonítanak a hívek (a legenda szerint a 17. századbeli törökvész idején sértetlenül került ki a felgyújtott korabeli kápolna üszkös romjai közül). A közelmúltban uniós pénzből felújították a templomot és restaurálták a hozzá tartozó ferences rendházat, s 2015. augusztus 2-án újraszentelték. Évente több mint egy tucat zarándoklatot szerveznek az Aradtól mintegy harminc kilométerre, a Maros völgyében lévő templomhoz a bánsági, partiumi, vajdasági és délalföldi hívek (az első zarándoklatra több mint 300 éve, a nagy aradi pestisjárvány után került sor hálaadásképp).
Már ezen a hétvégén is lesz egy zarándoklat Radnára. Június 3-án, szombaton a Krassó-Szörény megyét, valamint részben a Mehedinţi megyei római katolikus egyházközségeket magába foglaló hegyvidéki főesperesség lelkipásztorai és hívei zarándokolnak a máriaradnai kegytemplomhoz. Az ünnepi szentmisét 11 órai kezdettel Petru Gherghel jászvásári megyés püspök celebrálja.
Pataky Lehel Zsolt / maszol.ro
A máriaradnai bazilika megáldásának 250. évfordulóját ünneplik júniusban – olvasható a temesvári megyéspüspökség sajtóközleményében.
Gróf Franz Anton Engl von Wagrain megyés püspök elrendelte az akkor újonnan felépült, ma is látható kegytemplom megáldását 1767. június 8-án, pünkösdhétfőn. A szertartást Clemente Rossi nagyprépost celebrálta. Másnap, 1767. június 9-én Engl von Wagrain püspök ünnepélyesen átvitte a kegyképet a régi templomból az újba, és személyesen mutatott be szentmisét az új templom oltáránál.
Az évforduló alkalmából június 8-án, csütörtökön 11 órai kezdettel jubileumi zarándoklatra és szentmisére kerül sor. A püspökség tájékoztatása szerint a liturgia főcelebránsa Excellenciás dr. Német László SVD nagybecskereki főpásztor, koncelebrál Excellenciás Roos Márton megyés püspök és dr. Gyulay Endre ny. szeged-csanádi püspök.
Az Osztrák-Magyar Monarchiában Mariazell után Máriaradna volt a legfontosabb búcsújáróhely, az oltárban látható Mária-képnek csodatevő erőt tulajdonítanak a hívek (a legenda szerint a 17. századbeli törökvész idején sértetlenül került ki a felgyújtott korabeli kápolna üszkös romjai közül). A közelmúltban uniós pénzből felújították a templomot és restaurálták a hozzá tartozó ferences rendházat, s 2015. augusztus 2-án újraszentelték. Évente több mint egy tucat zarándoklatot szerveznek az Aradtól mintegy harminc kilométerre, a Maros völgyében lévő templomhoz a bánsági, partiumi, vajdasági és délalföldi hívek (az első zarándoklatra több mint 300 éve, a nagy aradi pestisjárvány után került sor hálaadásképp).
Már ezen a hétvégén is lesz egy zarándoklat Radnára. Június 3-án, szombaton a Krassó-Szörény megyét, valamint részben a Mehedinţi megyei római katolikus egyházközségeket magába foglaló hegyvidéki főesperesség lelkipásztorai és hívei zarándokolnak a máriaradnai kegytemplomhoz. Az ünnepi szentmisét 11 órai kezdettel Petru Gherghel jászvásári megyés püspök celebrálja.
Pataky Lehel Zsolt / maszol.ro
2017. október 3.
A Gerhardinum huszonöt éves jubileuma
„Pietas et litterae – Jámborság és tudomány”
A Temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum idén ünnepli létrehozásának 25 évfordulóját. A negyed évszázados jubileum alkalmából 2017. október 2-án, hétfőn hálaadó szentmisét tartottak a temesvári Szent György-székesegyházban az iskola diákjai, a tanárok és a szülők részvételével, amelynek főcelebránsa Msgr. Roos Márton megyés püspök volt.
Az ünnepi szentmisén részt vettek az egyházmegye papjai, Farkas Imre temesvári alpolgármester, Halász Ferenc Temes megyei helyettes főtanfelügyelő, Kiss Ferenc tanfelügyelő, Jakab Ilona, a Gerhardinum Líceum igazgatója, Károlyi Attila, a Szegedi Piarista Gimnázium igazgatóhelyettese, az iskola barátai és támogatói.
A hálaadó szentmise résztvevőit Msgr. Roos Márton megyés püspök köszöntötte, hálát adva a Jóistennek a Gerhardinum Líceum 25 évéért. „Nagy öröm számunkra, hogy az életben olyan emberekkel találkozunk, akik a Gerhardinum Líceumból kerültek ki és most fontos állásokban vannak. Ez azt bizonyítja, hogy a munkánk eredményes volt, és reméljük, hogy eredményes lesz a jövőben is!”. A szentmise után Jakab Ilona iskolaigazgató mondott ünnepi köszöntőt, amelynek során megfogalmazta az 1992-ben létrehozott katolikus iskola működtetőinek a hitvallását. A Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum ma az egykori Piarista Gimnázium épületében működik, és irányelvként felvállalja a piaristák jelmondtatát: Pietas et litterae – Jámborság és tudomány. Az iskola egyforma súlyt helyez a nevelésben a keresztény hitre, az abból fakadó erkölcsös életre és a jól megalapozott, korszerű tárgyi tudásra. Jakab Ilona iskolaigazgató végül azt is elmondta: a kezdeti nehézségek után az idei tanévet 23 osztállyal és 413 tanulóval kezdi az évről évre bővülő Gerhardinum Líceum, ami egyértelműen bizonyítja, hogy jó úton járnak.
A temesvári Polgármesteri Hivatal nevében Farkas Imre alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket. „A Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum az 1992–1993-as tanévtől kezdve az egyház által létrehozott iskolaként működik, kupolája alá gyűjtve a Bánság soknemzetiségű katolikus közösségeinek gyermekeit. Működése feleleveníti a fényes múltú bánsági katolikus, főleg a piarista szellemű oktatást” – mondta Farkas Imre, aki gratulált az iskola működtetőinek a 25 év alatt elért kiváló eredményekhez.
Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő köszöntője során felelevenítette a Gerhardinum Katolikus Líceum 25 éves történetét. Szabó Péter akkori iskolaigazgatóval közösen küzdeni kellett az iskola elindításáért, de az iskolaépületért, a tanárokért és a gyerekekért is, végül 1992-ben 20 gyerekkel indult útjára az iskola. 1995-ben költözhetett be a Gerhardinum az egykori Piarista Gimnázium épületébe, amely a 140 évvel ezelőtt született Székely László városi főépítész tervei alapján épült fel, és a város egyik legimpozánsabb épületegyüttese lett. 2011-ben indult be az elemi szintű, 2012-ben az óvodai oktatás a Gerhardinum keretében. „Az utóbbi időszak történései, a migránsválság azt igazolja, hogy nagy szükség van olyan iskolákra, ahol keresztény hitben nevelik a gyermekeinket, ők lesznek azok, akik megőrízhetik a keresztény Európát” – mondta befejezésül Halász Ferenc. Végül Kiss Ferenc magyar oktatásért felelős tanfelügyelő köszöntötte a 25 éves jubileumát ünneplő iskola tanárait és diákjait, aki a kezdetektől fogva minden rendelkezésére álló eszközzel támogatta a Gerhardium Líceum elindítását és fejlesztését.
Az ünnepi köszöntőket a Gerhardium diákjainak ünnepi műsora színesítette. A magyar tagozatos diákok közül Abdulhamza Safi gyönyörűen szavalta el Reményik Sándor Templom és iskola című versét, Molnár Ádám pedig Reményik Sándor Ahogy lehet című versét adta elő.
Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad)
„Pietas et litterae – Jámborság és tudomány”
A Temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum idén ünnepli létrehozásának 25 évfordulóját. A negyed évszázados jubileum alkalmából 2017. október 2-án, hétfőn hálaadó szentmisét tartottak a temesvári Szent György-székesegyházban az iskola diákjai, a tanárok és a szülők részvételével, amelynek főcelebránsa Msgr. Roos Márton megyés püspök volt.
Az ünnepi szentmisén részt vettek az egyházmegye papjai, Farkas Imre temesvári alpolgármester, Halász Ferenc Temes megyei helyettes főtanfelügyelő, Kiss Ferenc tanfelügyelő, Jakab Ilona, a Gerhardinum Líceum igazgatója, Károlyi Attila, a Szegedi Piarista Gimnázium igazgatóhelyettese, az iskola barátai és támogatói.
A hálaadó szentmise résztvevőit Msgr. Roos Márton megyés püspök köszöntötte, hálát adva a Jóistennek a Gerhardinum Líceum 25 évéért. „Nagy öröm számunkra, hogy az életben olyan emberekkel találkozunk, akik a Gerhardinum Líceumból kerültek ki és most fontos állásokban vannak. Ez azt bizonyítja, hogy a munkánk eredményes volt, és reméljük, hogy eredményes lesz a jövőben is!”. A szentmise után Jakab Ilona iskolaigazgató mondott ünnepi köszöntőt, amelynek során megfogalmazta az 1992-ben létrehozott katolikus iskola működtetőinek a hitvallását. A Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum ma az egykori Piarista Gimnázium épületében működik, és irányelvként felvállalja a piaristák jelmondtatát: Pietas et litterae – Jámborság és tudomány. Az iskola egyforma súlyt helyez a nevelésben a keresztény hitre, az abból fakadó erkölcsös életre és a jól megalapozott, korszerű tárgyi tudásra. Jakab Ilona iskolaigazgató végül azt is elmondta: a kezdeti nehézségek után az idei tanévet 23 osztállyal és 413 tanulóval kezdi az évről évre bővülő Gerhardinum Líceum, ami egyértelműen bizonyítja, hogy jó úton járnak.
A temesvári Polgármesteri Hivatal nevében Farkas Imre alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket. „A Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum az 1992–1993-as tanévtől kezdve az egyház által létrehozott iskolaként működik, kupolája alá gyűjtve a Bánság soknemzetiségű katolikus közösségeinek gyermekeit. Működése feleleveníti a fényes múltú bánsági katolikus, főleg a piarista szellemű oktatást” – mondta Farkas Imre, aki gratulált az iskola működtetőinek a 25 év alatt elért kiváló eredményekhez.
Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő köszöntője során felelevenítette a Gerhardinum Katolikus Líceum 25 éves történetét. Szabó Péter akkori iskolaigazgatóval közösen küzdeni kellett az iskola elindításáért, de az iskolaépületért, a tanárokért és a gyerekekért is, végül 1992-ben 20 gyerekkel indult útjára az iskola. 1995-ben költözhetett be a Gerhardinum az egykori Piarista Gimnázium épületébe, amely a 140 évvel ezelőtt született Székely László városi főépítész tervei alapján épült fel, és a város egyik legimpozánsabb épületegyüttese lett. 2011-ben indult be az elemi szintű, 2012-ben az óvodai oktatás a Gerhardinum keretében. „Az utóbbi időszak történései, a migránsválság azt igazolja, hogy nagy szükség van olyan iskolákra, ahol keresztény hitben nevelik a gyermekeinket, ők lesznek azok, akik megőrízhetik a keresztény Európát” – mondta befejezésül Halász Ferenc. Végül Kiss Ferenc magyar oktatásért felelős tanfelügyelő köszöntötte a 25 éves jubileumát ünneplő iskola tanárait és diákjait, aki a kezdetektől fogva minden rendelkezésére álló eszközzel támogatta a Gerhardium Líceum elindítását és fejlesztését.
Az ünnepi köszöntőket a Gerhardium diákjainak ünnepi műsora színesítette. A magyar tagozatos diákok közül Abdulhamza Safi gyönyörűen szavalta el Reményik Sándor Templom és iskola című versét, Molnár Ádám pedig Reményik Sándor Ahogy lehet című versét adta elő.
Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad)
2017. december 18.
Váradi kincseket bemutató kiállítás nyílt Bukarestben
A Szent László Emlékév lezárásaként a váradi Római Katolikus Püspökség egyedülálló lehetőséget kapott alapító szent királya és a magyar katolicizmus évezredes történelmi és egyházművészeti hagyatékának bemutatására a bukaresti Nemzeti Történeti Múzeumban.
Az elődjeinktől örökölt értékek ápolása, ismertetése és továbbadása, de ugyanakkor az értékteremtés is fő motívumai között szerepeltek a bukaresti Románia Nemzeti Történeti Múzeumában tartott, Felix Terra – a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye történelme és egyházművészete című kiállítás megnyitója alkalmával elhangzott beszédeknek, 2017. december 14-én. A Szent László Emlékév lezárásaként ugyanis, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség egyedülálló lehetőséget kapott alapító szent királya és a magyar katolicizmus évezredes történelmi és egyházművészeti hagyatékának bemutatására. A bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeum meghívására és a két intézmény közös szervezésében három hónapon át tartó kiállítás jött létre a Szent László alapította egyházmegye történelmi és művészeti kincseiből, Románia fővárosának e magas rangú kulturális intézményében. Ernest Oberländer-Târnoveanu múzeumigazgató szerint, ritkán talált ennyire nagy közreműködő készségre partnereknél, amikor közös kiállítások szándékával felkereste őket, mint a Nagyváradi Püspökség elöljárója, és munkatársai esetében.
A csütörtökön megnyílt kiállítás, a múzeum egy nagyobb és már néhány éve zajló projektjének a részét képezi – Oberländer elmondása szerint – amely által „az ország felé szándékoznak fordulni” a „Mindenki együtt!” mottó jegyében, lehetőséget nyújtva ezáltal egyházaknak, és kisebbségi csoportoknak is, hogy az országos szintű kultúrintézményben a nagyközönség elé tárhassák látogatás céljából értékeiket. Többen a felszólalók közül az intézmények közötti összefogás és közreműködés szükségességét és természetes voltát, normalitását emelték ki egy olyan 21. századi Európában, ahol egyre jobban tombol az értékrombolás, és ahol ezt csak közös értékeink ismertetésével lehet megfékezni, határok és korlátok nélkül, előítéletek és ellenségeskedések kerülésével. A kiállított tárgyak – Szent László öröksége – olyan értékeket képeznek, amelyek az embernek az Istennel való találkozásából születtek: minden kor embere, függetlenül attól, hogy ki uralta egy adott időben azt a bizonyos földet, amikor rátalált Istenre és kapcsolatba lépett vele, értékeket alkotott, maradandóakat, amelyeket nekünk kötelességünk megőrizni, ismertetni, továbbadni és mindebből megtanulni, hogy mi magunk is hivatottak vagyunk értékeket teremteni – hangsúlyozta nyitóbeszédében Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök. Egy elszemélytelenedő félben levő, egyre arctalanabb társadalomban meg kell mutatni azt, hogy nekünk van arculatunk, nem is akármilyen, hanem egy nagyon értékes, egy olyan, ami kötelez – folytatta az egyházi elöljáró.
Elismerés
A rendezvényen szót kapott továbbá Miguel Maury Buendia bukaresti apostoli nuncius, Lucian Romaşcanu a kulturális és nemzeti identitásért felelős miniszter, Sergiu Nistor államelnöki tanácsos, Varlaam Ploieșteanul segédpüspök, Daniel pátriárka képviselője, Victor Opaschi államtitkár, Földesi Ferenc a Széchényi Nemzeti Könyvtár különgyűjteményi igazgatója, valamint Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója. Mindenki egyöntetűen elismerését fejezte ki a múzeum, illetve az egyházmegye vezetői iránt, a rendkívüli együttműködésért, és pozitív bírálatban részesítették a kezdeményezést. Amikor nincs béke, az értékeket nem mutatják meg, nem teszik ki, hanem elrejtik, féltik, fejtette ki gondolatait Opaschi államtitkár. A tény, hogy egy római katolikus egyházmegye Bukarestben állíthatja ki értékeit azt bizonyítja, hogy békés állapotok uralkodnak, a román állam biztosítja a vallási és nemzetiségi kisebbségek számára a szükséges feltételeket ahhoz, hogy kibontakozhassanak, és megfelelő körülmények között éljék meg identitásukat. A társszervező intézmények vezetői – Földesi Ferenc valamint Aurel Chiriac – a kultúra érdekében való, minden határt átívelő közreműködés fontosságát emelték ki.
Számos vendég
Számos egyházi személy fogadta el a kiállítás megnyitó ünnepségére való meghívást. Jelen voltak a rendezvényen Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek és segédpüspöke Cornel Damian, Mihai Frățilă bukaresti görög katolikus püspök, Roos Marton temesvári római katolikus püspök, Virgil Bercea, nagyváradi görög katolikus püspök. Parlamenti képviselők és más közéleti szereplők is megtisztelték jelenlétükkel a szervezőket, közöttük nagyváradiak is. A kiállítás kurátora a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye kulturális referense, Lakatos Attila muzeológus, őt segítette munkájában és a bukaresti múzeumban dolgozó munkatársakkal való közreműködésében Lakatos Balla Tünde.
A több mint 1000 négyzetméteres tárlaton közel 150 jelentős kiállítási tárgy van bemutatva, köztük számos olyan, amelyet az ország területén még sosem állítottak ki, mint Luxemburgi Zsigmond nagyváradi sírjának ékszerei, a Váradon keletkezett és a Szent László legendahagyomány számára felbecsülhetetlen értékű Dubnici Krónika, vagy az egyházmegye talán legértékesebb művészeti hagyatéka, a flamand késő reneszánsz egyik remekműveként számon tartott belényesi Szűz Mária-kegykép.
A saját gyűjteményből származó, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár és nagyváradi Körösvidéki Múzeum által kölcsönzött műkincsekből összeállított tárlat nem csak a Nagyváradi Egyházmegye történetének legjelentősebb múzeumi eseménye, hanem az erdélyi katolicizmus talán legnagyobb hatású és minden szempontból Szent László nagyságához méltó megnyilvánulása Románia egyik országos jelentőségű kulturális intézetében. A kiállítás 2018. április 1-ig lesz látogatható. erdon.ro
A Szent László Emlékév lezárásaként a váradi Római Katolikus Püspökség egyedülálló lehetőséget kapott alapító szent királya és a magyar katolicizmus évezredes történelmi és egyházművészeti hagyatékának bemutatására a bukaresti Nemzeti Történeti Múzeumban.
Az elődjeinktől örökölt értékek ápolása, ismertetése és továbbadása, de ugyanakkor az értékteremtés is fő motívumai között szerepeltek a bukaresti Románia Nemzeti Történeti Múzeumában tartott, Felix Terra – a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye történelme és egyházművészete című kiállítás megnyitója alkalmával elhangzott beszédeknek, 2017. december 14-én. A Szent László Emlékév lezárásaként ugyanis, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség egyedülálló lehetőséget kapott alapító szent királya és a magyar katolicizmus évezredes történelmi és egyházművészeti hagyatékának bemutatására. A bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeum meghívására és a két intézmény közös szervezésében három hónapon át tartó kiállítás jött létre a Szent László alapította egyházmegye történelmi és művészeti kincseiből, Románia fővárosának e magas rangú kulturális intézményében. Ernest Oberländer-Târnoveanu múzeumigazgató szerint, ritkán talált ennyire nagy közreműködő készségre partnereknél, amikor közös kiállítások szándékával felkereste őket, mint a Nagyváradi Püspökség elöljárója, és munkatársai esetében.
A csütörtökön megnyílt kiállítás, a múzeum egy nagyobb és már néhány éve zajló projektjének a részét képezi – Oberländer elmondása szerint – amely által „az ország felé szándékoznak fordulni” a „Mindenki együtt!” mottó jegyében, lehetőséget nyújtva ezáltal egyházaknak, és kisebbségi csoportoknak is, hogy az országos szintű kultúrintézményben a nagyközönség elé tárhassák látogatás céljából értékeiket. Többen a felszólalók közül az intézmények közötti összefogás és közreműködés szükségességét és természetes voltát, normalitását emelték ki egy olyan 21. századi Európában, ahol egyre jobban tombol az értékrombolás, és ahol ezt csak közös értékeink ismertetésével lehet megfékezni, határok és korlátok nélkül, előítéletek és ellenségeskedések kerülésével. A kiállított tárgyak – Szent László öröksége – olyan értékeket képeznek, amelyek az embernek az Istennel való találkozásából születtek: minden kor embere, függetlenül attól, hogy ki uralta egy adott időben azt a bizonyos földet, amikor rátalált Istenre és kapcsolatba lépett vele, értékeket alkotott, maradandóakat, amelyeket nekünk kötelességünk megőrizni, ismertetni, továbbadni és mindebből megtanulni, hogy mi magunk is hivatottak vagyunk értékeket teremteni – hangsúlyozta nyitóbeszédében Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök. Egy elszemélytelenedő félben levő, egyre arctalanabb társadalomban meg kell mutatni azt, hogy nekünk van arculatunk, nem is akármilyen, hanem egy nagyon értékes, egy olyan, ami kötelez – folytatta az egyházi elöljáró.
Elismerés
A rendezvényen szót kapott továbbá Miguel Maury Buendia bukaresti apostoli nuncius, Lucian Romaşcanu a kulturális és nemzeti identitásért felelős miniszter, Sergiu Nistor államelnöki tanácsos, Varlaam Ploieșteanul segédpüspök, Daniel pátriárka képviselője, Victor Opaschi államtitkár, Földesi Ferenc a Széchényi Nemzeti Könyvtár különgyűjteményi igazgatója, valamint Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója. Mindenki egyöntetűen elismerését fejezte ki a múzeum, illetve az egyházmegye vezetői iránt, a rendkívüli együttműködésért, és pozitív bírálatban részesítették a kezdeményezést. Amikor nincs béke, az értékeket nem mutatják meg, nem teszik ki, hanem elrejtik, féltik, fejtette ki gondolatait Opaschi államtitkár. A tény, hogy egy római katolikus egyházmegye Bukarestben állíthatja ki értékeit azt bizonyítja, hogy békés állapotok uralkodnak, a román állam biztosítja a vallási és nemzetiségi kisebbségek számára a szükséges feltételeket ahhoz, hogy kibontakozhassanak, és megfelelő körülmények között éljék meg identitásukat. A társszervező intézmények vezetői – Földesi Ferenc valamint Aurel Chiriac – a kultúra érdekében való, minden határt átívelő közreműködés fontosságát emelték ki.
Számos vendég
Számos egyházi személy fogadta el a kiállítás megnyitó ünnepségére való meghívást. Jelen voltak a rendezvényen Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek és segédpüspöke Cornel Damian, Mihai Frățilă bukaresti görög katolikus püspök, Roos Marton temesvári római katolikus püspök, Virgil Bercea, nagyváradi görög katolikus püspök. Parlamenti képviselők és más közéleti szereplők is megtisztelték jelenlétükkel a szervezőket, közöttük nagyváradiak is. A kiállítás kurátora a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye kulturális referense, Lakatos Attila muzeológus, őt segítette munkájában és a bukaresti múzeumban dolgozó munkatársakkal való közreműködésében Lakatos Balla Tünde.
A több mint 1000 négyzetméteres tárlaton közel 150 jelentős kiállítási tárgy van bemutatva, köztük számos olyan, amelyet az ország területén még sosem állítottak ki, mint Luxemburgi Zsigmond nagyváradi sírjának ékszerei, a Váradon keletkezett és a Szent László legendahagyomány számára felbecsülhetetlen értékű Dubnici Krónika, vagy az egyházmegye talán legértékesebb művészeti hagyatéka, a flamand késő reneszánsz egyik remekműveként számon tartott belényesi Szűz Mária-kegykép.
A saját gyűjteményből származó, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár és nagyváradi Körösvidéki Múzeum által kölcsönzött műkincsekből összeállított tárlat nem csak a Nagyváradi Egyházmegye történetének legjelentősebb múzeumi eseménye, hanem az erdélyi katolicizmus talán legnagyobb hatású és minden szempontból Szent László nagyságához méltó megnyilvánulása Románia egyik országos jelentőségű kulturális intézetében. A kiállítás 2018. április 1-ig lesz látogatható. erdon.ro