Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Roman, Petre
492 tétel
2000. november 9.
A magyar egyetem ügye a választási kampányban is terítékre került. Néhány elnökjelöltnek feltették a kérdést: "Ön alá fog írni egy olyan törvényt, amely a kizárólagos magyar egyetemre vonatkozik, s melyet az állam finanszírozna?" A válaszok a következők. Iliescu: "Úgy vélem, hogy a törvényhozás szintjén is, gyakorlatilag is mi megoldottuk ezt a kérdést. Tehát a magyar nyelven való tanulás joga biztosított. Nincs szükségünk exkluzív magyar egyetemre". Isarescu: "Elegendő a jelenlegi törvényes keret. Nincs szükség külön törvényre". Melescanu: "Nincs szükség semmiféle külön törvényre". Petre Roman: "De szükség van. A válasz a kérdésre a következő: a törvény értelmében, mely azt mondja a multikulturális egyetem létesítésével kapcsolatban, hogy ebben a kérdésben a parlament dönt egy speciális törvény által. És ezt fogom én tenni." Stolojan: "Államilag finanszírozottal nem értek egyet. Ellenkezőleg, ezen a területen felesleggel rendelkezünk, már a diplomák inflációjáig jutottunk". - Frunda György viszont biztos abban, hogy lesz önálló magyar egyetem. /Kilin Sándor: Egyetem-ügy a kampányban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./
2000. november 15.
Több román értelmiségi a napokban felhívást tett közzé, amelyben felszólítják Frunda Györgyöt, Mugur Isarescut, Petre Romant és Theodor Stolojant, hogy lépjenek vissza annak a legesélyesebb elnökjelöltnek a javára, aki a második fordulóban lekörözheti Ion Iliescut. A felhívást kommentálva Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy az RMDSZ-nek nincs szándékában visszaléptetni a jelöltet. Frunda György tehát továbbra is az RMDSZ államelnökjelöltje. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, képviselőjelölt korábban a Cotidianulnak nyilatkozatott a kérdéssel kapcsolatban. Szerinte Frunda György is mérlegeli a lehetőségeit és ha úgy látja, hogy tényleg nincs más megoldás, ő maga fogja ezt a döntést egyoldalúan meghozni, és visszalép. /Nincs szó Frunda visszalépéséről. Markó a román értelmiségiek felhívásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2000. november 16.
A román értelmiségiek felhívása szerint Iliescu ellenében csakis egyetlen, minden demokratikus erő által támogatott közös jelöltnek van esélye. Lépjen tehát vissza a többi, és csak egy maradjon. Ez a felszólítás túlságosan későn jött. Eddig ezek az értelmiségiek hallgattak. A felszólított elnökjelöltek nem fogadták el a javaslatot. Petre Roman azt hajtogatta, hogy ő tehát az egyetlen, aki legyőzheti Iliescut. Theodor Stolojan egyetértett a levélben foglaltakkal, de úgy látta, Ion Iliescu után neki van a legnagyobb esélye. Mugur Isarescu jelenlegi kormányfő a felhívást ártalmasnak tartotta. Frunda György szintén elutasította a visszalépést. Az RMDSZ az utolsó pillanatig várt arra, hogy ez az összefogás megtörténjen. Frunda György a televíziós vitában azt is mondta: ha olyan két elnökjelölt kell a románság többségének, mint Iliescu és C. V. Tudor, akkor a lelkük rajta - nem érdemelnek jobbat. Ezt nekik kell majd kezelniük. /Cseke Gábor: Vészfék? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
2000. november 17.
"A Nyílt Társadalomért Alapítvány rendelte legfrissebb közvélemény-kutatás szerint ha a választásokat a jövő vasárnap tartanák, a pártok sorrendje a következő lenne: Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) 52%, Nagy-Románia Párt (NRP) 13%, Nemzeti Liberális Párt (NLP) 10%, Romániai Demokratikus Konvenció (RDK) 7%, Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 7%, Demokrata Párt (DP) 5%, Szövetség Romániáért (SZR) 5%, más 1%. Történelmi régiókra bontva: Moldvában - RTDP 64%, NRP 12%, NLP 9%, SZR 6%, DP 5%, RDK 3%, más 1%; Havasalföldön - RTDP 61%, NRP 14%, NLP 8%, RDK 5%, DP 4%, más 2%; Erdélyben - RTDP 36%, RMDSZ 23%, NRP 14%, NLP 12%, RDK 7%, SZR 4%, DP 4%. - Az államfői jelöltek sorrendje: Ion Iliescu 47%, C.V. Tudor 14%, Mugur Isarescu és Theodor Stolojan 13-13%, Frunda György 5%, Teodor Melescanu 4%, Petre Roman 3%, mások 1%. Erdélyben: 1. Iliescu 33%, 2. Frunda (17%), 3. Stolojan (16%), 4. C.V.Tudor (14%), 5. Isarescu (13%) stb., Moldvában: 1. Iliescu (55%), 2-3. C.V. Tudor és Isa¦rescu (13-13%), 4. Stolojan (12%), 5. Melescanu (5%) stb., Havasalföldön: 1. Iliescu (56%), 2. C.V. Tudor (16%), 3. Isarescu (11%), 4. Stolojan (10%), 5. Melescanu (4%) stb. /CURS: Továbbra is 10% alatt a konvenció. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"
2000. november 25.
A CURS utolsó felmérése szerint Ion Iliescu mindenképpen győztes. Elnökválasztási esélyek: Ion Iliescu 40, C.V. Tudor 18, Theodor Stolojan 5, Mugur Isarescu 12, Frunda György 6, Petre Roman 4, Teodor Melescanu 4, mások 1 százalék. A parlamenti választások valószínűsített eredményei: SZDRP 45, NRP 16, NLP 12, RDK 2000 8, RMDSZ 7, DP 5, SZRP 4, mások 2 százalék, olvasható az Adevarul hasábjain. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
2000. november 29.
"Az összes leadott szavazat: 11 069 149. Lokodi Edit Emőke, a Központi Választási Bizottság RMDSZ-es tagja arról tájékoztatott, hogy a szavazatok 98,05 százaléka alapján az államfő-jelöltek - százalékban kifejezve - a következő teljesítményt érték el: Ion Iliescu - 36,61, Corneliu Vadim Tudor - 28,47, Theodor Stolojan - 11,80, Mugur Isarescu - 9,49, Frunda György - 5,83, Petre Roman - 3,00, Teodor Melescanu 1,92. A második fordulóba az SZDRP és a Nagy-Románia Párt jelöltje került be. Mind a szenátust, mind pedig a képviselőházat az említett két politikai alakulat fogja "uralni". Mindkét házba ugyanaz az öt párt került be, a mandátumokat tehát ezek között fogják elosztani, egyelőre a következő arányokban: szenátus: SZDRP 37,35, NRP 21,10, DP 7,61, NLP 7,48, RMDSZ 6,49 százalék; képviselőház: SZDRP 36,88, NRP 19,58, DP 7,06, NLP 6,90, RMDSZ 6,38 százalék. Az RDK 5,26, illetve, 5,01 százaléknyi szavazatot összesített, ami messze elmaradt a 10 százalékos választási küszöbtől. - Térképre kivetítve, a politikai erőviszonyok a következőképpen alakultak. Az elnökválasztás tekintetében Ion Iliescu uralta az egy Tulceát kivéve, ami C.V.Tudoré lett, egész Munténiát és Moldovát. Erdélyben viszont 12 megyében a Nagy-Románia Párt jelöltje vitte a prímet, míg Frunda György Szatmár, Maros, Hargita és Kovászna megyében lett első. Ami a pártokat illeti, ott főleg Erdélyben színesebb a kép. A szenátor-jelöltekre leadott szavazatok tekintetében az RMDSZ Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita és Kovászna megyében lett első, míg az NRP Arad, Fehér, Kolozs, Szeben és Beszterce-Naszód megyében. Minden más megyében az SZDRP-é lett az elsőség. A képviselők tekintetében csak annyiban változik a helyzet, hogy az RMDSZ Biharban is tarolt, míg az NRP teljesítménye némileg gyengébb volt, csak három megyében, méghozzá Kolozsban, Aradon és Beszterce-Naszódban került többségbe. - Az RMDSZ nagyjából megismételte négy évvel ezelőtti teljesítményét, ami a két lépcsőben végrehajtott újraleosztás nyomán mindenképpen több parlamenti helyet fog jelenteni. - Olyan szabálytalanságok nem voltak, amelyek lényegesen befolyásolták volna a végső eredményeket. Néhány helyen elvesztették a pecséteket, a leadott statisztikákban nem egyeznek a számok, például kevesebb az érvényes és jegyzett szavazat, mint a kiadott szavazólap, amiből esetleg arra lehet következtetni, hogy imitt-amott elvettek néhány szavazatot egyik vagy másik párttól. /Gyarmath János: '96-os formáját hozta az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./"
2000. november 29.
Temes megyében az 556 371 szavazásra jogosult állampolgár közül mindössze 362 108-an éltek állampolgári jogukkal-kötelességükkel, a részvételi arány 65,08 százalékos volt. Az elnöki székre pályázók eredményei: C.V. Tudor - 89 894 (25,45%), Ion Iliescu - 86 468 (24,48%), Theodor Stolojan - 65 612 (18,57%), Mugur Isarescu - 57 462 (16,27%), Frunda György - 17 462 (4,94%), Petre Roman - 11 325 (3,21%), Teodor Meleşcanu - 8439 (2,39%). A pártok vetélkedőjéből a TDRP került ki győztesen. A szenátori lista rangsora: TDRP - 85 881 (25,05%), Nagy-Románia Párt - 60 229 (17,60%), Nemzeti Liberális Párt - 46 103 (13,45%), Demokratikus Konvenció 2000 (nem jutott be a parlamentbe!) - 31 110 (9,08%), Demokrata Párt - 27 078 (7,9%), RMDSZ - 23 095 (6,74%), Szövetség Romániáért (nem jutott be a parlamentbe) - 17 848 (5,21%). A képviselői lista rangsora: TDRP - 82 790 (24,18%), Nagy-Románia Párt - 61 642 (18,00%), Nemzeti Liberális Párt - 48 973 (14,30%), Demokratikus Konvenció 2000 (nem jutott be a parlamentbe) - 27 226 (7,95%), RMDSZ - 22 124 (6,46%), Demokrata Párt - 20 744 (6,06%). A végleges adatok ismeretében Bodó Barna, az RMDSZ szenátorjelöltje elmondta, hogy a szórványban élő magyarság figyelemmel követi a politikai változásokat, és amint veszélyeztetve látja közösségi értékeit, nyomban összeszedi magát és egy emberként sorakozik fel érdekei védelmében. A négy évvel ezelőttihez viszonyítva ugyanis a mostani eredmény tíz százalékos javulást mutat. /(Sipos): Temes megyét öt párt képviseli Románia parlamentjében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./
2000. november 30.
Az RMDSZ szenátusi és képviselői listái hat megyében kapták - Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy, Szatmár és Bihar - a legtöbb szavazatot. A a képviselőházi listára az RMDSZ összesen 733 383 szavazatot (6,79 %), a szenátusira pedig 747 688 szavazatot (6,89 %) kapott. Frunda György elnökjelöltre pedig 693 879 fő szavazott (6,21 %). - A közvélemény-kutatással foglalkozó INSOMAR szerint a romániai magyarok 72 %-ban szavaztak Frunda Györgyre, az RMDSZ államfő-jelöltjére. A felmérést az említett intézet vasárnap, a szavazóhelyiséget elhagyók körében végezte. Az adatok szerint a magyarok 9 %-a szavazott Theodor Stolojanra, 7 %-a Ion Iliescura, 6 %-a Mugur Isarescura, 3 %-a Corneliu Vadim Tudorra, 1 %-a Teodor Melescanura és szintén 1 %-a Petre Romanra. Az INSOMAR exit poll eredményei szerint a romániai magyarok 84 %-a az RMDSZ-re, 5 %-a az Iliescu vezette Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjára, 3 %-a a Nemzeti Liberális Pártra, 2 %-a a Nagy-Románia Pártra, 2 %-a a Román Demokratikus Konvenció 2000-re, 1 %-a pedig Melescanuék Szövetség Romániáért nevű pártjára, és szintén 1 % Petre Romanék Demokrata Pártjára szavazott. /Hat megyében vezet az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2000. december 1.
Brassó megyében november 26-án a választásra jogosultak 67,84 %-a voksolt, 1996-ban nagyobb volt a részvétel, 78,2 %-os. Az államelnökjelöltek közül a szavazatok 28,7 %-át C.V. Tudor, 23,7 %-át Ion Iliescu, 18,4 %-át Theodor Stolojan, 12,2%-át Mugur Isarescu szerezte meg. Frunda Györgyre Brassó megye szavazópolgárainak 7,3% (23 958 szavazat) voksolt. Petre Roman 3, míg Teodor Melescanu 2,5%-ot ért el. A képviselőházi jelöltekre leadott szavazatok aránya a következőképpen oszlik meg: az RTDP 27,3, az NRP 17,7, az NLP 10,7, a DK 2000 6,61, a DP 5,6, a SZR 5,29 % szavazatot kapott. Kovács Csaba RMDSZ-képviselőre 26 957-en (8,62 %) szavaztak. A szenátorjelöltekre leadott szavazatok aránya: RTDP 25,9 %, NRP 21,1 %, NLP 11,5 %, DP 9,2 %, RMDSZ 8,75 %, SZR 5,8 %, DK 2000 5,2 %. Aranyosi István RMDSZ-szenátorjelöltre 27 483-an szavaztak, s kevesebb mint kétezer szavazattal maradt le a demokrata párti jelölt mögött. Az RTDP-nek négy képviselője és egy szenátora, az NRP-nek két képviselője és egy szenátora, az NLP-nek és a DP-nek egy képviselője és egy szenátora, míg az RMDSZ-nek egy képviselője lesz a parlamentben. - Összehasonlításképpen: 1996-ban Frunda György államelnök-jelölt Brassó megye szavazatainak 7,4 %-át szerezte meg. Az RMDSZ szenátorjelöltje akkor 31 300 szavazatot (8,5 %), míg a képviselőjelölt 28 300 szavazatot (7,7 %) kapott. /Jól szerepelt az RMDSZ. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 1./
2000. december 4.
Nyilvánosságra hozták a parlamenti mandátumok megoszlását. Ion Iliescu volt államfő párja, a PDSR 65 szenátori és 155 képviselői hellyel rendelkezik majd az új román törvényhozásban, a szenátori helyek 46,4 %-át, a képviselőházi helyek 44,9 %-át szerezte meg. A szélsőjobboldali Nagy-Románia Párt következik 37 szenátori mandátummal / 26,4 %/ és 84 képviselői hellyel /24,3 %/. A Petre Roman vezette Demokrata Pártnak 13 szenátora /9,3 %/ és 31 képviselője /9 %/ lesz. A Nemzeti Liberális Párt 13 szenátorral /9,3 %/ és 30 képviselővel /8,7 %/, míg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 12 szenátorral /9 %/ és 27 /7,8 %/ képviselővel rendelkezik majd. További 18 képviselői helyet osztottak ki a különböző nemzeti kisebbségeknek. A szenátus összesen 140, míg a képviselőház 345 főből áll majd. Ez az arány a szavazatok újraosztásával alakult ki, eredetileg, a kapott szavazatokkal például Iliescu pártja a szenátusi helyek 37, a képviselői helyek 36,6 %-át nyerte el. /Mandátumok megoszlása. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./
2000. december 8.
"Nagy port kavart fel a román sajtóban Méray Tibor Párizsban élő magyar újságíró Budapesta 1956. Atunci si dupa 44 de ani című könyve, amely nemrég jelent meg a bukaresti Compania Kiadónál, Marilena Alexandrescu, Vlad Ranetescu és Tibori Szabó Zoltán fordításában. A mű eredeti (francia nyelvű) változata 1966-ban látott napvilágot a Robert Laffont Kiadó gondozásában. A szerző kibővítette könyvét olyan információkkal, amelyekre az eltelt 44 év alatt derült fény. Könyve írásakor Méray felhívást intézett a forradalom résztvevőihez, hogy tanúvallomásokat, dokumentumokat küldjenek neki. A felhívás eredményeként egy vaskos füzetet kapott, Sámson Mihály egykori egyetemista feljegyzéseit, ennek tartalmát a könyv megírásakor felhasználta. Sámson Mihály a forradalom áldozata lett, még október 23-án. A szerző kitért Romániára is. Nemcsak azért, mert Nagy Imrét Snagovra hurcolták, hanem azért is, mert a magyar forradalomnak romániai következményei is voltak. Az akkori román vezetőség határozatot hozott egy főparancsnokság alakításáról, amelynek feladata a rend fenntartása volt a Román Népköztársaság területén; intézkedéseket hoztak, hogy a magyar nyelvű lapokat (Előre, Utunk) "megbízható aktivisták″ őrizzék. - Méray többször említést tett Valter Roman (Petre Roman DP-elnök apja) forradalom utáni szerepéről. A könyvből kiderült az is: Valter Roman csupán halála előtt merte elmondani fiának, hogy magyar származású. /Mezei Kinga: A hitelesség hullámhosszán. Kényelmetlen történelmi "tanúvallomás″. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"
2000. december 23.
Petre Roman leköszönő külügyminiszter dec. 21-i sajtóértekezletén ismertette intézménye négy éves mérlegét. Roman legnagyobb sikerének az euro-atlanti partnerek bizalmának megnyerését és az integrációs folyamatok visszafordíthatatlanságát tartja. Minisztériumában elsődleges cél volt az EU-ba és a NATO-ba való integráció. Az előbbivel kapcsolatban Roman megemlítette, hogy Románia az iránta támasztott feltételek közül már teljesített hatot, három fejezet tárgyalása folyamatban, négy előkészítve, négy pedig készülőben. Meggyőződése: a 2007-re tervezett csatlakozás lehetősége egyre reálisabb alakot ölt. A román állampolgárokkal szemben támasztott vízumkényszerrel kapcsolatban Petre Roman elmondta, hogy Románia rajta van a felmentendő országok listáján, és az ET álláspontja bátorító. Roman kudarcnak mondta, hogy az elmúlt négy évben a román parlament képtelen volt elfogadtatni a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényt, a külföldi állampolgárok státusára vonatkozó törvényeket, s nem szigorította meg azon román állampolgárokkal szembeni eljárásokat, akiket bűnözés vádjával tartóztattak le külföldön. A leköszönő külügyminiszter méltó utódjának nevezte Mircea Geoanat, akivel volt alkalma együtt dolgozni. /(Szász Attila): Roman és mérlege. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2000. december 28.
Dec. 27-én Bukarestben az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /RTDP/ aláírta az egyezményt. A felek megegyeztek abban, hogy az egyezménybe foglalt vállalások teljesítését negyedévenként felülvizsgálják. A kisebbségi kormányt alakító RTDP a kormányprogram támogatása fejében a reformfolyamat felgyorsítását, a tulajdonviszonyok rendezését illetve méltányos kisebbségpolitikát ígért. Az egyezményt Adrian Nastase kormányfő és Markó Béla szövetségi elnök írták alá. A dokumentum a gazdasági reformfolyamat folytatását, valamint az euroatlanti integrációs folyamat felgyorsítását irányozza elő. Az egyezmény szerint a közigazgatási törvényt azzal a kitétellel véglegesítik, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségek részaránya eléri a 20%-ot, azok anyanyelve a közigazgatásban is használható. Az RTDP vállalja a földtörvény alkalmazásának felgyorsítását, az ingatlantörvény véglegesítését illetve a kisebbségi egyházaktól elkobzott ingatlanok esetében az egyházi tulajdonjog visszaállítását. A kabinet az előző kormány kisebbségpolitikájának folytatását ígéri. Az egyezmény szerint a Nastase kabinet folytatja a kisebbségvédelem törvényes kereteinek bővítését, ösztönözni fogja a nemzetiségek aktív részvételét a döntéshozási folyamatban, a multikulturális együttműködést. Vállalja a nemzetiségi oktatás fejlesztését minden szinten, beleértve az egyetemet is. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonalának bővítése mellett más egyetemeken is magyar nyelvű oktatás bevezetését ígéri abban az esetben, ha van rá igény. - Kollektív jogokról és önálló, állami magyar egyetemről nem tesz említést a dokumentum. Az RTDP vállalja, hogy sarkalatos bel- és külpolitikai kérdésekben egyeztet a magyar érdekvédelemmel. Mindezek fejében az RMDSZ, abban az esetben, ha az egyezmény előírásait tiszteletben tartja a kormánypárt, nem fog a Nastase- kabinet ellen bizalmatlansági indítványt kezdeményezni vagy támogatni. /Aláírták az RMDSZ-RTDP egyezményt. Kisebbségpolitikai folytonosságot ígér Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ Ugyancsak protokollumot írtak alá a Nemzeti Liberális Párt és az RTDP vezetői. Ebben a liberálisok kötelezték magukat arra, hogy megszavazzák a Nastase-kormányt, egy évig nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt. Cserébe azt várják, hogy az RTDP minden fontos bel- és külpolitikai kérdésben konzultáljon a liberálisokkal, és folytassa az Valeriu Stoica leköszönő igazságügyminiszter által megkezdett reformot az igazságügyben. A dokumentum szerint 2001 február elsejétől különbizottság jön létre, amelynek feladata az alkotmány, valamint a párttörvény, és a választási törvényre vonatkozó módosító indítványok kidolgozása. - A demokratikus ellenzék pártjai közül egyedül a Demokrata Párt nem volt hajlandó kétoldali megállapodást kötni az RTDP-vel. Petre Romanék döntésüket azzal indokolták: ez elkötelezné a pártot az RTDP-vel szemben, márpedig a DP ellenzékben kíván maradni. =Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2001. január 30.
"Elképzelhető, hogy az RTDP törvénytervezetet terjeszt a parlament elé, amely az elkobzott erdők és termőföldek visszaszolgáltatásáról szóló jogszabály módosítására lenne hivatott - jelentette ki jan. 29-én Adrian Nastase kormányfő. Hangsúlyozta: a módosítás nem érinti a visszakért földterületek hektárainak számát. Nastase közölte: az ügyben egyeztetni fognak a Nemzeti Liberális Párttal és az RMDSZ-szel is. - Valeriu Stoica, az NLP-alelnök kijelentette: amennyiben az RTDP valóban módosítani akarja a földtörvényt, a liberálisok újragondolják a kormánypárttal kötött együttműködési egyezményt. Markó Béla szerint az RMDSZ nem ismeri, hogy az RTDP módosító indítványai mit céloznak, s csak akkor tud érdemben is nyilatkozni az ügyről, amikor konkrét formát öltenek ezek a javaslatok. Petre Roman, a DP elnöke szerint a demokraták egyetértenek abban, hogy a földtörvény módosításokra, kiegészítésekre szorul, a földvisszaszolgáltatás ugyanis nem társult megfelelő erdővédelmi intézkedésekkel. /Nastase egyeztetni kíván földtörvény-ügyben az RMDSZ-szel és a liberálisokkal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./"
2001. február 21
"Febr. 20-i ülésén a szenátus alkotmányellenesnek minősítette és elvetette azt az egyszerű bizalmatlansági indítványt, amelyet a Nagy-Románia Párt nyújtott be a készülő közigazgatási törvény ügyében. A szavazáskor a NRP elhagyta a termet. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt mellett a Romániai Társadalmi Demokrácia Párt és a Demokrata Párt szenátorai is úgy vélték, az indítvány alkotmányellenes, jóllehet Petre Roman DP-elnök előző nap úgy nyilatkozott: nem lenne szabad elvetni az indítványt csak azért, mert valakiknek alkotmányossági aggályai vannak vele szemben. Az RTDP két szenátora, Adrian Paunescu és George Pruteanu a helyi közigazgatási törvény ellen, az indítvány mellett foglaltak állást. Ennek ellenére mindketten az NRP-kezdeményezés alkotmányellenességére szavaztak. Corneliu Vadim Tudor szenátor, az NRP elnöke a vitában leszögezte, hogy pártja indítványa valójában nem a kormány, hanem az RMDSZ ellen irányult. Tudor szerint az RMDSZ "törvénytelen, nemzet- és Európa-ellenes" szervezet, amely képes volt rávenni a kormánypártot "a magyar irredentizmussal szembeni kapitulációra". A sajtóértekezleten Tudor kijelentette: jóllehet a szenátus alkotmányellenesnek minősítette az indítványt, az NRP elérte célját, mert a szenátus mégis tárgyalta a kezdeményezést. A szenátusi vitában felszólalt Adrian Nastase kormányfő is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a készülő közigazgatási törvény összhangban áll az ország alkotmányával és megfelel a Románia által ratifikált nemzetközi megállapodásoknak. /Alkotmányellenes az NRP indítványa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/"
2001. február 28.
"Egyre javul a viszony Románia és Magyarország között, egyre elmélyültebbek a két szomszédország közötti kapcsolatok, nagyjából ezek lennének Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár konklúziói négy napos romániai látogatását követően. Fodor Sándor megjegyezte, hogy 1945. márc. 6., a Groza-kormány hatalomra jutása után Romániában - a román-magyar kapcsolatok "szüntelenül" javulnak. Azóta folyamatosan ez derül ki minden kölcsönös politikuslátogatást követően, közben "elvették tőlünk a Bolyai Egyetemet, kezdték beolvasztani középiskoláinkat, és szüntelenül javuló sorsú, megfélemlített magyarjaink tömegével szaladtak neki az országhatárnak." Nem volt ez másként a rendszerváltás után sem, pedig elsőként az (akkori) magyar kormány ismerte el a Ion Iliescu-Petre Roman-féle megújuló román demokráciát, elsőként a magyar külügyminiszter (Horn Gyula) sietett Bukarestbe, hogy kormánya támogatásáról biztosítsa a diktatúra igája alól szabadult Romániát. Azután jöttek a véres marosvásárhelyi események 1990 márciusában. A független román bíróság az eseményekért kizárólag magyart (Cseresznyés Pált) és cigányokat ítéltek el. A hodáki és libánfalvi támadók közül egyet sem. Eközben tovább javultak a román-magyar kapcsolatok. A Romániába látogató Tom Lantost, amerikai kongresszusi képviselő elmondta, hogy megmondta Iliescu elnöknek, hogy meglesz a Bolyai Egyetem. Akkor /1992-ben/ Németh Zsolt képviselő kifejtette, lesz Bolyai Egyetem, mert mellettünk van a hatalmas Amerika. - Németh Zsolt politikai államtitkár mostani látogatásakor kijelentette, miszerint az elmúlt négy évben lényegesen javultak a román-magyar kapcsolatok lélektani előfeltételei a gyakorlatias, intenzív együttműködés érdekében. Az RMDSZ az elmúlt 4 évben kormányon volt, de ennek az időszaknak egyetlen jelentős eredménye az volt, hogy az aradi vértanúk emlékművét Dávid Ibolyának sikerült - Valeriu Stoica jóakaratával - kiszabadítani a román hadsereg várbeli pincéjéből és tisztes helyre állítani azt, az aradi minoriták jóvoltából. Ezentúl azonban, a román-magyar kapcsolatok alakulására inkább jellemző volt, hogy az előzőleg megbeszélt és bejelentett 1999. október 6-i aradi miniszterelnöki és igazságügyminiszteri találkozóról szó nélkül lemaradt a román miniszterelnök és igazságügyminiszter (Radu Vasile és Valeriu Stoica) majd az ünnepségen (mégis) részt vevő Dávid Ibolya miniszter asszonyt román ordítozók próbálták elhallgattatni. "Nos, igen tisztelt államtitkár úr - végre tudomásul kellene venni: Romániában bennünket utálnak. Romániai magyarokat, de Magyarországot, minden magyar politikust - személy szerint Önt is." A román-magyar kapcsolatok ugyanis eléggé mélyponton vannak, hiszen a román fél megszokta, hogy csak újabb és újabb feltételeket diktáljon a másik félnek. Javítani ezen az áldatlan állapoton azonban csak kölcsönös akarattal lehet. /Fodor Sándor: Egyre javul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"
2001. március 10.
"Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke közleményében felkérte a civil társadalmat, hogy emelje fel hangját az idegenrendészeti és titokvédelmi törvény újratárgyalása érdekében, ugyanis e törvény termékeny talajt biztosíthat a szólásszabadság ellen fellépő erők tevékenységéhez. A törvénynek besúgásra buzdító kicsengése is van, ez pedig egy besúgóhálózat kialakulásához vezethet. /Visszaélésektől tart a DP A jogszabályok újratárgyalását sürgetik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"
2001. május 19.
"A Demokrata Párt országos konvenciójának ülésén /máj. 18-án/ a fő napirendi pont a tisztújítás volt. A pártelnöki tisztre Petre Roman jelenlegi elnök, Traian Basescu, Bukarest főpolgármestere és Simona Marinescu szenátor pályázott. Traian Basescu alelnök kifejtette: kizártnak tartja a párbeszédet a demokraták és a kormánypárt között egy szociáldemokrata pólus létrehozására. Az RMDSZ-hez való viszonyukat meghatározza, hogy a Szövetség együttműködik a kormánypárttal. Basescu úgy véli, hogy a DP-nek csak bizonyos konkrét kérdések mentén szabad együttműködnie a Nemzeti Liberális Párttal (NLP). kapcsolatát illeti, Basescu kizártnak tartja az NRP-vel való együttműködést. /Basescu: Kizárt a DP-RTDP szövetség Mérsékelt együttműködés a liberálisokkal és az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"
2001. május 21.
"A Demokrata Párt országos tanácskozásán máj. 18-án a pártalapító Petre Roman helyébe Traian Basescut, Bukarest jelenlegi főpolgármesterét választotta meg a párt elnökévé. Petre Roman az 1989-es változás után ő lett a miniszterelnök, majd az 1990. május 20-i első szabad választások után a Nemzeti Megmentési Front (FSN) kormányának miniszterelnökévé választotta. 1991. szeptemberében a bányászjárás idején a Petre Roman vezette kormány megbukott. /Basescu a Demokrata Párt új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"
2001. augusztus 25.
"Petre Roman szerint a kormányfő által javasolt politikai tűzszünet nem gyengíti az ellenzék pozícióját, és értetlenségének adott hangot a pártok álláspontjával kapcsolatban. Szerinte a jelenlegi kormány teljes mértékben támogatja Románia euroatlanti integrációjának ügyét. /Roman: Nem fér kétség a kormány NATO iránti elkötelezettségéhez. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"
2001. augusztus 28.
"Aug. 28-án három napos romániai látogatásra érkezik Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje. A vizit első napján Adrian Nastase kormányfővel tárgyal Bukarestben, illetve több vezető román politikussal, köztük Petre Romannal, Traian Basescu DP-elnökkel, Theodor Stolojannal. Aug. 29-én a szocialista politikus Sepsiszentgyörgyre, majd Marosvásárhelyre, végül Kolozsvárra látogat, ahol az ügyvezető elnökség tagjaival találkozik. /Bukarestben a magyar szocialisták miniszterelnök-jelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"
2001. szeptember 4.
"A kormánypártnak komoly esélye van arra, hogy ezen a parlamenti ülésszakon megszerezze a többséget mind a képviselőházban, mind a szenátusban. A Demokrata Pártban kirobbant konfliktusok következtében a tavaszi ülésszak idején négy szenátor és két demokrata képviselő vált ki a DP-ből, valamennyien a Petre Romant támogatók táborából, ezeknek többsége pedig a kormánypárt soraiba ült át. A Nagy-Románia Pártból mindeddig öt képviselő és egy szenátor lépett ki, mindeddig azonban nem világos, hogy melyik politikai formáció felé veszik útjukat. A liberálisok és az RMDSZ-es honatyák tanúsították a legnagyobb fegyelmezettséget. /Abszolút parlamenti többségre tör a kormánypárt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
2002. március 1.
Jakabos Csaba negyedszázadon át volt Kézdivásárhelyen a csavargyár igazgatója. Kovásznán született 1940-ben. Az óvodát, az iskolát Kézdivásárhelyen járta. 1957-ben érettségizett a Pedagógiai Líceumban. Távoznia kellett a kolozsvári egyetemről. Elment munkásnak Brassóba, közben elvégeztem a technikumot. Esti úton elvégezte a gépészmérnöki egyetemet. 1975-ben hazajött Kézdivásárhelyre, előbb főmérnök volt, majd a csavargyár vezérigazgatója lett, a funkciót 2000. jan. 30-ig töltötte be. Egyetlen cél volt: a felsőháromszéki embereknek munkát adni. A gyár virágkora a hetvenes évektől a nyolcvanas évek elejéig tartott, akkor a gyár háromezer embernek adott kenyeret. A városnak sportpályát, kartingpályát, a Gábor Áron Szakközépiskola épületét ők építették. Az egyik nehéz időszak ’92-ben kezdődött, amikor Petre Roman baklövései a román ipart általában tönkretették: forgótőke nélkül hagyták a vállalatokat Ezt éppen csak túlélték. Jelenleg haldoklik a gépipar, húsz-harmincéves technológiával pedig ma már nincs mit kezdeni. A román gépipar rosszat és drágán termel. - A csavargyár tulajdonosa jelenleg gyakorlatilag Erdély Ede. Erdély kijelentette, hogy mindenkinek megvan az ára…/Kocsis Cecília: Emberközelben Jakabos Csaba. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 1./
2002. július 12.
"Több év eltelt azóta, hogy a szekuritáténak, mint politikai rendőrségnek a leleplezéséről szóló törvény életbe lépett, amióta az érintettek vagy érdekeltek tanulmányozhatják a róluk készített iratcsomókat és jelentéseket. Ion Iliescu államfőnek nincs dossziéja. A hírszerző szolgálat állítólag még az 1990-es évek elején több iratcsomót elégetett, megsemmisített, 10-15 dossziét pedig államtitokként kezel, és azt továbbra is a szekuritáté irattárában őrzik. Nem rendelkezik semmilyen dossziéval Adrian Nastase kormányfő és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sem. A politikusok nem tolongtak azért, hogy megtudják szekus dossziéjuk tartalmát. Victor Ciorbea még gondolkozik, hogy kikéri-e, Theodor Stolojan volt miniszterelnököt nem érdekli egy esetleges dosszié létezése, és megelégszik az irattárat tanulmányozó bizottság (CNSAS) róla adott értékelésével, miszerint nem kollaborált a szekuritátéval. A Liberális Párt elnöke, Valeriu Stoica nem akarja megtudni a róla jelentést készítők nevét. Hasonló a magatartása Valeriu Tabaranak, a Nemzeti Egységpárt (PUNR) alelnökének, Constantin Dudu Ionescunak, a Nemzeti Parasztpárt titkárának és Dinu Patriciunak, a Liberális Párt alelnökének is. Petre Roman sem látta a dossziéját, mert az (már) nem létezik. Az egykori miniszterelnök azonban biztos abban, hogy megfigyelték. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint dossziéját alaposan "átfésülték", mivel annak tartalmából egyszerűen nem lehetett kideríteni azoknak a személyeknek a nevét, akik követték és jelentést készítettek róla. A volt Securitate leginkább Corneliu Coposut figyelte, a néhai politikusról 19 kötetnyi jelentést készítettek. A megfigyeltek között van Ion Diaconescu, Constantin Ticu Dumitrescu, Radu Timofte (a hírszerző szolgálat /SRI/ igazgatója, mivel annak idején lánytestvére külföldre szökött), Rodica Stanoiu igazságügyi-miniszter, Ion Caramitru, Smaranda Dobrescu egykori munkaügyi miniszter, sőt, még Adrian Paunescu is, akit a jelentésekben "amerikainak" vagy "szerkesztőnek" becéztek. A lap szerint a szenátor több millió lejre készíttetett másolatot a dossziéjáról. Azok között, akik már áttanulmányozták iratcsomóikat, a lap megemlíti Tőkés László püspököt és Doina Corneát is. /Sok politikust nem érdekel a szekus-dossziéja. A hírszerző szolgálat több iratcsomót államtitokként kezel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ "
2002. november 13.
"A magyarországi történészek számára van lehetőség arra, hogy a romániai levéltárakban, archívumokban is kutassanak a Nagy Imrével és társaival kapcsolatos dokumentumok után - jelentette ki nov. 12-én Ion Iliescu államfő. Bátorítani kell a magyar kutatókat, hogy vizsgálják ezeket a dokumentumokat. Természetesen, az archívumok használatára vonatkozó érvényes rendszabályokat be kell tartani. 1956-ban Valter Roman volt az összekötő a román és magyar kommunista vezetés között, ezért főként az ő emlékiratai mondhatnának sokat. Valter Roman emlékiratainak egy része megjelent, de a témával foglalkozó kutatók szerint az emlékiratok ki nem adott része Valter Roman fiának, Petre Romannak a birtokában vannak. Nagy Imrét és társait 1956. nov. 22-én szállították Romániába. A főváros közelében fekvő Snagov üdülőtelepen álló egykori pártüdülőkben tartották őket házi őrizetben, majd 1957 áprilisában a román kommunista vezetés Nagy Imrét, Losonczy Gézát, Donáth Ferencet, Jánosi Ferencet, Szilágyi Józsefet, Tánczos Gábort és Fazekas Györgyöt kiadta a Kádár-rezsim bíróságának. Az akkori román titkosszolgálat Nagy Imréék minden lépését figyelte, beszélgetéseiket lehallgatta, feljegyzéseikről másolatot készített. Méray Tibor a magyar forradalomról tavaly román nyelven, Bukarestben a Compania Kiadónál megjelent könyvéhez írt utószavában példaként említette, hogy csak a román Nemzeti Levéltárban és az egykori román titkosszolgálat, a Securitate irattárában legalább 11 - egyenként 200-250 oldalas - dosszié található Nagy Imréről. A szóban forgó levéltári anyaghoz magyar kutatók mindmáig nem fértek hozzá. /Kutathatók a Nagy Imre-dokumentumok. Ion Iliescu szerint bátorítani kell a magyar kutatókat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"
2002. december 3.
"Minden jel arra mutat, hogy még magát a népnyomorító politikai rendőrség múltját átvilágítani hivatott testületet is a régi Securitate mai utódai ellenőrzik. Csakis az kerülhet napvilágra, amit a régi és az új rezsim titkosszolgálatai akarnak. A valahai szekusok (fizetett kémek, verőlegények, ügynökök, besúgók stb.) mindenütt jelen vannak. Van, akiből nagyhatalmú politikus lett, mások újgazdag vállalkozókká váltak, de közülük sokan a mostani a kormányberkekben, állami intézmények vezetőségeiben ténykednek. Sok volt szekus üzletet nyitott, vállalkozást, bankot, export-import céget alapított. Mint Hristea Priboi szekustiszt, aki a brassói munkások 1987-es kommunistaellenes felkelésének leverésekor vallató volt, most a képviselőház és a kormánypárt oszlopos tagja. Vagy Dumitru Jude, akinek az Amerikába menekült kémfőnök Ion Mihai Pacepát kellett volna eltennie láb alól, jelenleg pedig ismert cégvezető. Volt úgy, hogy a román főváros üzleti negyedében szinte csak kvietált tisztek voltak a cégtulajdonosok. Ők tudták, hogy milyen számlákon vannak a fegyverkereskedelemből származó valutaösszegek, hol vannak elrejtve a különböző titkos vagyonok, párt- és állami pénzek: el is osztogatták szépen egymás közt. Mind a mai napig nem tudja senki, hogy mennyi volt és hova lett az RKP, a KISZ, a szakszervezetek vagyona meg a különböző titkos és féltitkos számlákról a pénz. Romániában nem számolnak el az újsütetű multimilliárdosok. A Securitatéhoz valaha igencsak közel álltak a Paunescu-fivérek. Kétséges Sorin Ovidiu Vantu vagy Viorel Catarama vagyona is. Sokan állítják, hogy a kormánypárttal összefonódva haladó Román Humanista Párt nevű szervezet vezére, Dan Voiculescu sem keresztényi módon hozta össze a vagyonát. Végig kell futni a száz leggazdagabb romániai közkézen forgó listáján. Az első Iosif Constantin Dragan, a valahai vasgárdista. Ilie Ilascu szenátor, akit egy köztörvényes bűnözőknek fenntartott transznisztriai börtönből importált Románia a honatyai székbe, azért nem kaphat vízumot az Egyesült Államokba, mert a szovjet Vörös Hadsereg tisztjeként a robbanóanyagok gyártására és bevetésére szakosodott. A román közigazgatás kiskirálya, Octav Cozmanca valamikor a Ceausescu családot szolgálta. A kilencvenes évek elején Petre Roman miniszterelnök megkérdezte: ki ez a fickó? Cozmanca, Nicu Ceusescu volt fullajtára - jött a válasz. Azonnal menesszék! - zengte a kormányfő. Nem lehet, replikáztak a tanácsadói, ő ismeri a kódokat, telefonszámokat és irodakulcsokat. Hát akkor maradjon, de semmi tisztsége ne legyen - egyezett bele a miniszterelnök. És Cozmanca maradt. Annyira, hogy Petre Roman mára nincs sehol, Cozmanca viszont teljhatalmú miniszterként uralkodik. Romániát meghívták a NATO-ba. Egy olyan országot, amelyben virágzik a korrupció, a kulcspozíciókban pedig a diktatúra második vonalából jövő "pártkáderek" és egykori szekusok ülnek. /Román Győző: Szekusék a NATO-ban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./"
2002. december 10.
"Egynapos megszakítás után dec. 1-jén folytatta budapesti látogatását a román kormányfő. Adrian Nastase árvízvédelmi konferencián vett részt, majd ellátogatott a román nagykövetségen a román nemzeti ünnep tiszteletére rendezett fogadásra, amelyre Medgyessy Péter is meghívást kapott. A nemzetközi árvízvédelmi konferencián részt vett az Európai Unió képviselői mellett osztrák, cseh, dán, finn, szlovák, német meghívottak is felszólaltak. Nastase nyilatkozatában elmondta: a napokban folytatott kétoldalú tárgyalások új kezdetet jelentenek a két szomszédos ország viszonyában. Az árvízvédelmi konferencián elmondott beszédében a román kormányfő közös, regionális és európai szintű árvízvédelmi stratégia kidolgozásának szükségességét hangoztatta. A román kormányfő részt vett a budapesti román nagykövetségen a nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadáson. Az egyik polgári kör tiltakozó tüntetést tartott amiatt, hogy Medgyessy Péter és Adrian Nastase a Kempinski Szállóban közösen ünnepelt a román nemzeti ünnepen. A szálloda előtt mintegy öt-hatszáz, nemzeti színű zászlókkal érkező tiltakozó gyülekezett. Az MTI szerint mindössze 120 tiltakozó volt, ám a rendőrök kiszorították őket az épület előtti játszótérről, és egy embert kiemeltek a tömegből. /B. L.: Nastase: európai identitást. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/ Adrian Nastase miniszterelnök dec. 1-jén délelőtt Kolozsváron részt vett a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett ünnepségek megnyitásán, majd Budapestre utazott. Nastase kijelentette: az a tény, hogy a román nemzeti ünnep egy részét Magyarországon, de román területen - a budapesti román nagykövetségen - tölti, azzal az üzenettel hasonlítható össze, amelyet a kolozsvári ünnepségen való részvétele jelent. Az elődök emléke előtti tisztelgés mellett Románia jelét adja felelősségének, komolyságának és annak az akaratának, hogy mostani partnereivel, a NATO tagállamaival együttműködésre törekszik. A kormányfő külön hangsúlyozta: az a tény, hogy a magyar miniszterelnök és a magyar ellenzék képviselői jelen lesznek a budapesti román nagykövetség fogadásán, azt jelenti, hogy "túllépnek azon a múlton, amely Románia számára az 1918-ban történt újraegyesülés örömét, de Magyarország számára mást jelenthet". "Szilárd meggyőződésem az, hogy a múlthoz való eltérő kötődésünk mellett közös érdekeink vannak, amelyek a jövőben rendkívüli lehetőséget adnak a közös építkezésre" - fogalmazott Adrian Nastase. /Nastase Budapesten ünnepelt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./ A szálloda előtt a tüntetőket a rendőrök kiszorították a szálloda előtti térről, és három embert kiemeltek a tömegből. Előre nem bejelentett demonstráció zajlott a szálloda előtt. A résztvevők azért tiltakoztak, mert elfogadhatatlannak tartották, hogy magyar kormánypárti politikusok egy olyan ünnepi fogadáson vesznek részt, amelyen arról emlékeznek meg, hogy 1918. dec. 1-jén a gyulafehérvári gyűlésen kikiáltották Erdély, Havasalföld és Moldva egyesülését. A demonstrálók egy "Tégy a magyargyűlölet ellen!" feliratú táblát vittek. Kórusban kiabálták egyebek között, hogy "Vesszen Trianon!", "Vesszen Medgyessy!". A tömegben látható volt többek között Bayer Zsolt újságíró, Siklósi Beatrix televíziós szerkesztő, Grespik László, a fővárosi közigazgatási hivatal korábbi vezetője, illetve Budaházy György, a Magyar Revíziós Mozgalom elnöke, akit az Erzsébet híd július 4-én történt jogszerűtlen lezárása után rendzavarás szabálysértése miatt pénzbüntetésre ítélt a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A téren egybegyűltek előtt Bayer Zsolt azt hangoztatta, hogy ezen a napon fölényes győzelmet aratott a román diplomácia a magyar diplomácia felett és csak a maroknyi demonstráló képviseli Magyarország becsületét. A Nemzetközi Erdély Bizottság nevében Eva Maria Barki eljuttatta az MTI-hez a szervezet Adrian Nastase miniszterelnöknek címzett levelét, amelyben úgy fogalmaznak: Adrian Nastaseből hiányzik a kellő szenzibilitás, amikor Budapestre jön dec. 1-jét megünnepelni. A Lelkiismeret 88 csoport nevében Kocsis Imre, a szervezet elnöke juttatott el az MTI-hez közleményt, amelyben tiltakozott amiatt, hogy Medgyessy Péter Budapesten fogadja Adrian Nastasét. A dokumentum szerint a Lelkiismeret 88 csoport egyetért azokkal, akik a Kempinski Szálloda előtt tiltakoznak a "szégyenteljes ünnepség" ellen. /Demonstráció a Kempinski Hotel előtt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 3./ Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász levelében ez állt: "Ön Budapestre jött december elsejét megünnepelni. Csodálkozunk azon, mennyire hiányzik Önből a kellő szenzibilitás. Nyilvánvalóan a román emlékezetből kitörölték azt a tényt, hogy a gyulafehérvári ígéreteket mind a mai napig nem tartották be. Ez a nap az erdélyi magyarságnak 84 év elnyomást, megaláztatást és az önrendelkezés megtagadását jelenti. Provokációk nem segítik elő a népek egyetértését és a problémák megoldását. Ezért kötelezettségeinek teljesítésére szólítjuk fel az Ön kormányát és az erdélyi magyarságtól 84 éven át megvont önrendelkezés biztosítására." A levelet a közismert bécsi jogászasszony a Nemzetközi Erdélyi Bizottság nevében jegyzi, a felszólítást támogatják a következő szervezetek is: Trianon Társaság, Magyar Revíziós Mozgalom, Hegyvidéki Lokálpatrióta Egylet, Bocskai Szövetség, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Honfoglalás 2000 Egyesület, Magyar Földvédő Mozgalom, Horthy Miklós Társaság, Szent Korona Szövetség, Nemzeti Társas Kör, Százak Tanácsa, Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei Régiója, Összefogás a Fennmaradásért Szövetség, Jobbik Ifjúsági Közösség. /Nyílt levél a román miniszterelnöknek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 10./ Adrian Nastase román miniszterelnök azért sietett vissza Budapestre, hogy a magyar kormányt is bevonja Erdély elvesztésének ünneplésébe. Az egyiknek ünnep, a másiknak gyász. A meghívást Medgyessy Péter elfogadta, amit a kormányszóvivő így magyarázott: a magyar kormány politikája nem a múlt sérelmeire, hanem a jövő lehetőségeire épül. Az állásfoglalás magyarázatként elfogadható lenne, ha pár órával korábban Adrian Nastase nem fejtette volna ki a rácsok mögé zárt aradi Szabadság-szoborról, hogy az Nagy-Magyarországot jelképezi, és azért nem találják ildomosnak visszaállítani a város bármely közterére. Tehát a Nagy-Magyarország szimbólumát nem tudja elviselni a román kormányfő, de a Nagy-Románia december elsejei ünnepét Magyarországon is megüli, ahová meghívja vigadni a vesztes félt is. Annak a pár tiltakozónak volt igaza, aki tüntetett a Kempinski Szálloda előtt e közös ünneplés ellen, szögezte le Bágyi Bencze Jakab. Medgyessy Péter említette-e az erdélyi magyarok véleményét a december elsejei ünnepről? /Bágyi Bencze Jakab: Szimbólum és valóság. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./ Dec. elseje 1989 óta nemzeti ünnep Romániában. 1918-ban ezen a napon a gyulafehérvári román nemzetgyűlés kimondta Erdély csatlakozását Romániához. Adrian Nastase Kolozsváron kínosan ügyelt arra, hogy másképp fogalmazzon: szerinte Erdély újraegyesült Moldvával és Havasalfölddel, nem csatlakozott. 1990-ben, a gyulafehérvári központi ünnepségen Szőcs Géza beszédekor az akkori miniszterelnök, Petre Roman vezényelte a magyar szónokot kifütyülő tömeget, a hazafiak "kifelé a magyarokkal az országból" és "halál reájuk" szlogenekkel emelték a rendezvény fényét. Tavaly az állami ünnepségek egy részét az "ősi román városba", Csíkszeredába tervezték, hatóságilag rendelve ki az állami alkalmazottakat és a diákokat. A székelyeknek sikerült megsérteniük a toleráns román többséget azzal, hogy közleményben kérték: mivel ez nem az ő ünnepük, aki csak teheti, az maradjon otthon. Akinek pedig muszáj részt vennie, az viseljen fekete szalagot. Az esetről hetekig cikkezett felháborodva a román sajtó. A mostani közös ünnep beláthatatlan távlatokat nyit a román-magyar kapcsolatokban. Könnyen lehet, hogy a közeljövőben Gheorghe Funar polgármester nyitja meg a Horthy 1940-es bevonulására emlékező nagyszabású kolozsvári rendezvénysorozatot. Ide jutottunk kétezerkettőre: a huszonhárommillió román munkavállaló helyett a bukaresti miniszterelnök érkezett Budapestre Erdély elcsatolását ünnepelni. Ezt akartuk? /Lukács Csaba: Ünnepeltek... (Magyar Nemzet, dec. 2.). Átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 10./"
2003. január 11.
"Az RMDSZ kereszténynemzeti platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek a kiadásában jelent meg a napokban a dr. Csapó I. József egykori RMDSZ-szenátor által kidolgozott székelyföldi autonómia-tervezet. Katona Ádám, az EMK elnöke a vele készült beszélgetésben emlékeztetett: dr. Csapó I. József 1992 és 1995 között dolgozta ki autonómia- tervezetét. Az RMDSZ annak idején bizottságot hozott létre az autonómiaprogram folyamatos megvitatására. A bizottságban részt vett Tokay György, Balázs Sándor, Csapó József és Katona Ádám. Nem sikerült elérniük, hogy a teljes anyagot egy SZKT elfogadja, megszavazza. Mindig formai kifogásokat találtak. A háromszintű autonómia egyik statútuma sincs elfogadva, közben ilyen statútumot fogadott el elsőként a vajdasági, majd a kárpátaljai magyarság. A Csapó-féle anyag nemzetközi szintű szakemberek kezén ment át. Minimális változtatással szerzője olyan dokumentumot véglegesített, amely a nyugat-európai jogi normáknak is megfelel. Katona szerint a labanc RMDSZ-többség miatt nem lehetett megszavaztatni a tervezetet. Tíz éve tart a körülötte folyó vita, az időhúzás. A román politika különbözőképpen ítélte meg önrendelkezési törekvéseket. A személyi elvű autonómiát több román politikus mellett Petre Roman is elfogadhatónak tartotta. Az RMDSZ részéről ezekre a gesztusokra semmiféle válasz nem érkezett. A sajátos önkormányzati autonómiát a románság alig ismeri. Ennek az autonómiaformának ott volna különös jelentősége, ahol a magyarságnak szerepe van a helyi tanácsokban, tehát a magyar lakosság aránya több mint 10 százalék. A nemzetközi jog és a szociológia szerint a szórvány 7-10 százalék alatti arányszámot jelent. 8-11-től 50 százalékig vegyes lakosságú vidékről beszélünk, ahol különös jelentőséggel bír nemcsak a személyi elvű autonómia (ami egy demokratikus országban mindenkire érvényes), hanem a sajátos önkormányzati autonómia is. A Csapó-féle statútumban mindez szerepel. Ahol a kisebbségi lakosság számaránya ötven százalék fölött van, ott a területi autonómia a kívánatos, amely természetesen etnikai jellegű. A kolozsvári kongresszuson az addigi kisebbségként emlegetett romániai magyarság státusát megváltoztatták romániai magyar nemzeti közösségre. A nemzeti közösség fogalma a nemzetközi jogban mondva pozitív diszkriminációt jelent, jegyezte meg Katona. A román kormány a közelmúltban nyilvánosságra hozta az új térképet is. A nyolc régió közül a középsőbe Maros, Kovászna és Hargita mellett benne van Brassó, Szeben és Fehér megye is. A székelyföldi tömbmagyarság olyan új régióba kerülne, ahol egyértelműen kisebbségben lenne. Ha ezt a kormányelképzelést elfogadják, a Székelyföld valamennyi jogos igénye szertefoszlik. Az a döbbenetes, hogy a munkálatokban az RMDSZ szakértői is részt vettek, mutatott rá Katona Ádám. A partiumi területeken ugyanolyan nagy régiót szándékoznak létrehozni, ahol szintén kisebbségbe kerülne a magyarság. Katona leszögezte: Az autonómiatörekvéseknek a hivatalos RMDSZ-dokumentumokban írott, kidolgozott és elfogadott változata nincs. Csapó Józsefet a szenátorságból is az autonómia-tervezete miatt távolították el. Katona szerint az RMDSZ-vezetés lemond az autonómiáról. Katona hangsúlyozta: nem akarnak kiválni az RMDSZ-ből, mert ez az egyetlen hivatalos érdekképviselete a romániai magyarságnak. Az RMDSZ három platformja és néhány helyi szervezete, közöttük a legnagyobb, a kolozsvári, nyíltan autonómiapárti. A megyei szervezetek többsége azonban a csúcsvezetőség befolyása alatt áll. Egyetlen lehetőség marad: az RMDSZ belső megreformálása. /Makkay József: A romániai magyarság egyetlen esélye az önrendelkezés. Beszélgetés Katona Ádámmal, az EMK elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"
2003. március 12.
"Az RMDSZ programja képezheti az erdélyi magyarság cselekvő egységét, állapította meg Király Károly. Az autonómia tagadásával az RMDSZ politikai passzivitásra kárhoztatta az erdélyi magyarság cselekvő tömegeit. A brassói kongresszus után az RMDSZ belső demokratizálódásának folyamata megtorpant, felerősödött a kizárólagosság, a kollektív vezetés szervei a pártbürokrácia eszköztárává váltak, a vetélytársakat, ellenlábasokat bürokratikus és antidemokratikus intézkedésekkel eltávolították. Király Károly Szőcs Gézát, Kincses Elődöt, Kolumbán Gábort, Jakabffy Attilát, Bardocz Csabát és Csapó Józsefet említette. A Háromszékben megjelent, Üzenet a Székelyföldre című írásában Markó Béla tudatos provokációt emlegetett. Márton Árpád a Romániai Magyar Szó március 5-i rágalmazó hadjáratba bocsátkozik Király Károllyal kapcsolatban: azt állította, hogy Király Károly, jóllehet 1989 decembere után az ország második felelős embere volt, Marosvásárhelyen nem volt ott sem 1990. március 16-án, sem 19-én, sem 20-án, sem 21-én. Bukarestben volt. Király Károly a " kisujját sem mozdította akkor érdekünkben." Márton Árpád továbbá arra célzott, hogy Király Károly a diktatúra idején magas párttisztségeket töltött be. Király Károly erre válaszolt, felidézve, hogy a Történelmi Magazin /Sepsiszentgyörgy/ 2000. decemberi, 12. számában jelent meg írása Apró lépések és paktumok politikája címen, ebben visszautasította és cáfolta Verestóy rágalmait, megfelelve Verestóy Attilának, Borbély Lászlónak és másoknak, akik az 1989-es fordulat és a marosvásárhelyi márciusi eseményekben érdekeltek. Király Károly sohasem titkolta nómenklatúrás szerepkörért, régi beosztásait. 1990. márciusában minden tőle telhetőt megtett, befolyását és tekintélyét latba vetette magyar emberként, hogy megelőzze a vészjósló és bekövetkezett nemzeti és emberi tragédiát. 1990-ben telefonon beszélte Iliescu elnökkel, Petre Roman akkori kormányfővel, Celac külügyminiszterrel, Domokos Gézával. A két helyi, román és magyar sajtó munkatársaival külön-külön és együtt is békítő megbeszélést tartott. 1990. febr. 5-én, 9-én, 10-én írásbeli tájékoztatót, véleményezést fogalmazott meg Iliescu elnök, a kormányfő és a Nemzeti Megmentési Front (FSN) vezetősége számára. Az 1990. febr. 10-én keltezett, 32-es számú alelnöki átiratban olvasható: ,,Marosvásárhelyen, valamint Maros megyében az utóbbi napokban kritikus helyzet alakult ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Régen városi Ideiglenes Végrehajtó Bizottságának egyik (1990. jan. 31-i) átirata szerint jan. 26-án a városban tüntetés volt, melyen mintegy 500-600, a szomszédos falvakból autóbuszokon hozott személy vett részt, akik a városháza előtt magyarellenes jelszavakat skandáltak: "Magyar vért akarunk inni", "Nem megyünk innen, amíg ki nem irtjuk a magyarokat". Marosvásárhelyen megsemmisítették a municípium kétnyelvű helységnévtábláját, intézmények kétnyelvű feliratait tépték le, még a municípiumi Nemzeti Megmentési Frontét is..." Iliescu elnökkel személyesen beszéltem mindezekről, később az NSZIT Végrehajtó Bizottságában szóvá tette és határozottan kérte az elfajult, nacionalista, sovén, fasisztoid, idegen- és különösen a magyargyűlölet megfékezését, a Vatra Romanesca, Adrian Motiu, Radu Ceontea mesterkedései megzabolázását. Az események előtt, 1990. márc. 15-én több mint egyórás megbeszélést folytatott Iliescu elnökkel. 16-án Marosvásárhelyre hazaérkezve értesült a gyógyszertár körüli provokációról. Sikerült aznapra a vérontást megfékezni. Vasárnap, 18-án az RMDSZ-székházban összefutott Sütő Andrással, Kincses Előddel, Jakabffy Attilával, Tőkés Andrással, Fülöp G. Dénessel és más helyi RMDSZ-tisztségviselőkkel. Nem volt köztük sem Markó Béla, sem Borbély László, természetesen, Márton Árpád sem. Márc. 19-én reggel gépkocsival Bukarestbe indult, a munkahelyére.. Ott, Bukarestben értesült arról, hogy a román hegyi lakók vátrás, szekus, rendőrségi felügyelet alatt buszokkal és teherautókkal masíroznak fényes nappal Marosvásárhelyre. - Király Károly azt kérte, hogy márc. 14-re Kolozsvárra, a Nemzeti Önkormányzat Ideiglenes Tanácsának létrehozására összehívott fórumon az összes szemben álló fél jelenjen meg, s a hozott határozatok a közös akarat kinyilatkoztatásának eredményei legyenek. /Király Károly, a Székely Faluért Alapítvány elnöke: Az egység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./"
2003. december 19.
"Dec. 18-án ünnepi ülésen emlékezett meg a parlament az 1989-es decemberi eseményekről. Az ellenzéki pártok képviselői a forradalom kisajátításával, az igazság elhallgatásával, a tizennégy évvel ezelőtti álmok elárulásával vádolták a romániai átmeneti időszak főszereplőit, a ma magukat szociáldemokratának nevező politikusgárdát. Az ünnepi ülésen a forradalmárok képviselői közül egyedül Dan Iosif elnöki tanácsosnak adtak szólási lehetőséget. - A román nép csak kis mértékben volt az 1989-es forradalom haszonélvezője, a hatalmat a volt rezsim egy szűk csoportja kaparintotta meg - jelentette ki az ünnepi ülésen Nicolae Vlad Popa liberális szenátor. A Demokrata Párt részéről Petre Roman szenátor szólalt fel, aki megemlékező beszédében szintén élesen bírálta azokat, akik a román társadalmat ilyen nehéz helyzetbe juttatták, ezért - vélte - elsősorban a jelenlegi kormány a felelős. A Nagy-Románia Párt részéről Ilie Ilascu szenátor is a forradalomról fel nem tárt igazságot tette szóvá. Véleménye szerint az elmúlt 14 év során annyi viszont kiderült, hogy a hősök közül ki érdemli meg ezt a kitüntetést, és ki a szélhámos. Példának Tőkés Lászlót hozta fel, aki szerinte fegyveres harcra, szeparatizmusra buzdítja a magyarokat. Az RMDSZ nevében felszólaló Tokay György RMDSZ-képviselő köszönetet mondott az 1989. decemberi forradalom hőseinek és kijelentette, noha nem ért egyet Tőkés László jelenlegi akcióval, "hősi gesztus" volt, amit 1989-ben tett. Tokay György szerint 14 év után sok minden nem valósult meg, de előrelépés történt. - Nem engedhetjük meg a történtek elpolitizálását - szögezte le. Beszédében Ion Iliescu államfő visszautasította azokat a próbálkozásokat, amelyek véleménye szerint az 1989-es forradalmat igyekeznek meghamisítani. Nem palotaforradalom volt, hanem egy Temesvárról induló és Bukarestben kulmináló népfelkelés. Nem államcsíny, hanem igazi rendszerváltás történt 1989. decemberében, hiszen ha nem így lett volna, ez az ország ma nem a jogállam, és a demokrácia útját járná, hanem megmaradt volna a tizennégy évvel korábbi diktatúra csak más vezetőkkel az élén - hangoztatta. /Ma sem ismerjük az igazságot 1989 decemberéről - hangzott el a parlament ünnepi ülésén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"