Dec. 21-én a parlament két házának együttes ülésén Mugur Isarescu kormányfőjelöltként ismertette az új kormány gazdasági programját és beiktatták a kabinetet. Az RTDP parlamenti frakciója bejelentette, hogy nem szavazza meg az új kormányt. A bemutatkozó miniszterelnök nem tett különösebb ígéreteket. Leszögezte, hogy cél a gazdasági reform felgyorsítása és az infláció visszaszorítása, a költségvetési hiány csökkenése. Hangsúlyozta, hogy a kormány nem hajlandó populista követeléseknek engedni. /Isarescu bemutatta programját. A kormányfő megígérte: nem enged a populista követeléseknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Sem Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes, sem Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője ellen nem emeltek kifogást a parlamenti szakbizottsági meghallgatáson. A bizottság tagjai üdvözölték Hajdúnak miniszterelnök-helyettesi tisztségbe emelését. /Nem emeltek kifogást az RMDSZ-miniszterek ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Petre Roman, az új kormány külügyminisztere bemutatkozott a parlamentben. Hangoztatta: fontos feladat Románia integrációja az európai struktúrákba és bejelentette: tanácskozni fog Románia l989 utáni külügyminisztereivel, Sergiu Celackal, Adrian Nastaseval, Teodor Melescanuval, Adrian Severinnel és Andrei Plesuval. /Petre Roman külügyminiszteri céljai Elsődleges cél az EU-csatlakozás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Radu Vasile volt kormányfőt dec. 27-én kizárták a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártból. Mint ismeretes, Vasile december 13-án Emil Constantinescu államfővel, saját pártjával és az összes koalíciós erővel, köztük az RMDSZ politikai vezetésével dacolva, megtagadta, hogy lemondjon kormányfői tisztségéről, noha kabinetje minisztereinek többsége beadta lemondását, és a koalícióban kormányzó pártok kivétel nélkül megvonták tőle politikai támogatásukat. A konfliktus utáni napokban Radu Vasilét pártja már súlyos szankciókkal sújtotta. A volt kormányfő csak úgy volt hajlandó beadni lemondását, hogy a párt vezetése megígérte neki: felülvizsgálják a reá kirótt szankciókat. Mi több: a Demokrata Párt kijelentette azt is, hogy lemond arról a szenátusi elnöki tisztségről, amit eddig a külügyminiszteri tisztségbe kinevezett Petre Roman töltött be. /Radu Vasilét kizárták pártjából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint az a magatartás, amit Radu Vasile tanúsított, valóban kimeríti a pártfegyelem megsértésének fogalmát, ilyen vonatkozásban jogosak tehát azok a szankciók, amelyeket a parasztpárt országos vezetése kirótt. Hozzátette: egyértelmű, hogy e koalíciót jelen pillanatban a Demokrata Párt kormányozza. A képviselő szerint a kizárás mégis meglepő, hiszen mindenki azt gondolta, hogy Radu Vasilénak sokkal nagyobb a támogatottsága annál, hogy ilyesmi előforduljon vele. Kónya-Hamar szerint nem lehet kizárni a pártszakadás veszélyét sem. Szerinte Opris Remus, a fiatal, ambiciózus politikus bárkit képes félreállítani. -Kónya-Hamar jogosnak tartja a koalíciós pártok részéről felmerülő kérdést, hogy meddig lehet egy olyan párt mellett kiállni, amelynek pillérei egyéni érdekekre épültek. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Szakadáshoz vezethet a parasztpárti belviszály A KDNPP-t gyengítő hatalmi harcok a koalíció perspektíváira is kihatnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

A dec. 28-i kormányülésen heves vitát váltott ki annak a sürgősségi kormányrendeletnek az elfogadása, amelynek értelmében a kormány anyagi támogatást nyújt a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségekhez tartozó egyházi segítő személyzet fizetésének a fedezésére. Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette, hogy ez az intézkedés sérti az egyházak közti egyenlőség elvét, és kifogásolta, hogy a kormány miért csak a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségeknek biztosít többletjuttatást. - Eckstein-Kovács sértőnek minősítette a két frissen kinevezett kormánytagnak, Petre Roman külügyminiszternek és Mircea Ciumara tárca nélküli gazdasági koordinációs államminiszternek a vita során tanúsított magatartását. Petre Roman és Mircea Ciumara többek között azzal vádolták meg Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztert, hogy Hargita és Kovászna megyéből el akarja űzni a román nemzetiségű állampolgárokat. Végül Isarescu miniszterelnök /Eckstein-Kovács Péter ellenérvei ellenére/ elfogadta a sürgősségi kormányrendeletet. /Papp Annamária: Sürgős támogatás a székelyföldi görögkeletieknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

Dec. 31-én Fokion Fotiadisz, az EB romániai fődelegátusa és Petre Roman külügyminiszter Bukarestben 100 millió euró értékű finanszírozási egyezményt írt alá az ipari átszervezési és munkaerő-átirányítási program keretében, a reform szociális költségeinek enyhítése végett. Az egyezmény alapján lehetővé válik 79 veszteséges vállalat átszervezése és szociális következményeinek egyhítése tartós munkahelyek teremtésével. /Uniós alapok a reform szociális költségeire. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 31./

Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke jan. 13-án Romániába érkezett és megkezdte tárgyalásait a román vezetőkkel. Először Petre Roman külügyminiszterrel folytatott megbeszélést, majd részt vett a kormány ülésén, külön tárgyalt Mugur Isarescu kormányfővel is. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője képviselte az RMDSZ-t Romano Prodinak és Günther Verheugennek a romániai parlamenti pártok vezetőivel létrejött találkozóján. Verestóy Attila hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közösség szülőföldjén kíván boldogulni, itt kívánja megőrizni hagyományait, kultúráját, nyelvét, nem akar asszimilálódni vagy elvándorolni. A romániai magyarság részvétele a kormánykoalícióban a normalitás jele. Hangsúlyozta, hogy a mentalitásbeli változások tettekben mérhető jelei tapasztalhatók Romániában. Az RMDSZ-politikus felszólalását Romano Prodi elismeréssel illette. /Romano Prodi bukaresti tárgyalásai. Egyetlen járható út az integráció. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

Románia a nyugati értékek - a demokrácia és a szabad kezdeményezés - mellett kötelezte el magát - jelentette ki Petre Roman külügyminiszter sajtónak adott első interjújában, amely az Adevarul jan. 12-i számában jelent meg. Leszögezte, hogy a nyugati értékek vállalása miatt kíván Románia az Európai Unió és a NATO tagja lenni. Petre Roman kifejtette a román külpolitika prioritásait: megkezdeni a tárgyalásokat az EU-val, fenntartani a stratégiai partnerséget a NATO-val, ne gyengüljön Románia pozíciója a globalizáció folyamatában. Az újdonságot jelentő prioritás az, hogy a román külpolitika közeledjen az állampolgárok közvetlen érdekeihez. Petre Roman szerint Romániának speciális kapcsolatot kell kialakítania Oroszországgal is. "Közös érdekeink vannak, mivel közös az utunk. Bulgáriának és Magyarországnak ugyanazok a kötelezettségei az euroatlanti intézményekben, mint nekünk" - fogalmazott. /A külügy prioritáslistája. Elkötelezettség a nyugati értékek mellett. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

Petre Roman külügyminiszter Washingtonban találkozott Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Bukarestnek - a NATO-, illetve az EU-csatlakozás érdekében - gyorsítania kell haderő- és gazdasági reformját egyaránt. James Rubin amerikai külügyi szóvivő a találkozó után adott tájékoztatásában úgy fogalmazott: Romániának "intenzívebbé kell tennie" a reformfolyamatot. /USA: Intenzívebb reformfolyamatot Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

A szenátus tavaszi ülésszaka a Petre Roman külügyminiszteri kinevezésével megüresedett házelnöki tisztség betöltésével kezdődött. A kormánykoalíció pártjai közül több magáénak tartja a szenátuselnöki posztot. Verestóy Attila szenátor elmondta: az RMDSZ szenátusi frakciója Mircea Ionescu-Quintust támogatja, ugyanis az Isarescu-kormány alakításakor kötött politikai egyezségek szerint ez a hely a liberálisokat illeti meg. - A jelenlegi kormánykoalíció már nem rendelkezik többséggel a szenátusban, s így a kérdésbe az ellenzéknek is beleszólása van. A legnagyobb ellenzéki párt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) már mind a három kormánypárttal folytatott tárgyalásokat, anélkül, hogy elkötelezte volna magát. - Eckstein-Kovács Péter kifejtette: a kisebbségvédelmi hivatal szempontjából a diszkrimináció minden megnyilvánulását tiltó törvénytervezet még ebben az ülésszakban való elfogadtatása lenne a fontosabb. /Erdei Róbert: /Nincs koalíciós többség a szenátusban A kormánypártokat elhagyók szavazatán múlnak a döntések. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A szenátus végül a megválasztáshoz szükséges minimális 72 szavazattal Ionescu-Quintusra voksolt. A Demokrata Párt jelöltje alelnöki tisztséget kap. - Megtörténtek a választások a képviselőházban is a nem magyar nemzeti kisebbségek is kaptak végre helyet, pontosabban egy jegyzői tisztséget a képviselőház Állandó Bizottságában. Mint ismeretes, a képviselőház elnökét négy évre választották, Ion Diaconescu tehát megmaradt tisztségében. A két alelnöki tisztséget két RTDP-s, Miron Mitrea és Adrian Nastase tölti be. Az RMDSZ-nek egy titkári tisztség jár, erre a frakció ismét Kónya-Hamar Sándort jelölték, Böndi Gyöngyike ellenében. /Mircea Ionescu Quintus a szenátus elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Petre Roman külügyminiszter febr. 2-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy a január 24. és 29. között tett amerikai látogatása a két ország közötti kapcsolatok, a stratégiai partnerség elmélyítésének új szakaszát jelzik. A Madeleine Albright külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén kitűnt: az USA érdekelt abban, hogy Románia sikeresen vállalja az EBESZ-küldetést mind a trojka, mind pedig a szervezet jövő esztendei elnöksége keretében. A január 29. és 31. közötti párizsi látogatásról Roman közölte, megállapodás született arról, hogy francia bizottság segíteni fogja a román felet az uniós csatlakozási tárgyalások előkészítésében. /A román-amerikai kapcsolatok új dimenziói. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

Emil Constantinescu elnök Londonba utazott, kíséretében volt több minisztere, így Victor Babiuc védelmi miniszter is Constantinescu elnök febr. 7-én találkozik Blairrel, s fogadja őt II. Erzsébet királynő is. A politikai jó viszony nem csupán Románia érdeke, jelentette ki az ugyancsak Londonban tartózkodó Valeriu Stoica igazságügyi miniszter. Petre Roman külügyminiszter a meglévő kapcsolatokban a gazdasági vonatkozású együttműködést találta még hiányosnak, és erre felhívta Robin Cook brit külügyi tárcavezető figyelmét. /Több figyelmet kér a Balkán. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 7./

Petre Roman külügyminiszter Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen a febr. 15-én a kétoldalú kormányközi konferencián, amelyen hivatalosan bejelentik, hogy megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Románia között. /Románia európai uniós integrációja. Kezdődnek a hivatalos tárgyalások. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./ Románia azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2007. január 1-jére az Európai Unió teljes jogú tagja lesz - jelentette ki Petre Roman külügyminiszter, Brüsszelbe utazása előtt. Elmondta, hogy Brüsszelben ismertetni fogja, milyen nagy áldozatokat hozott tavaly a román kormány a gazdasági és pénzügyi makrostabilitás elérése érdekében. /EU-tagság 2007-ben? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Pepó Pál magyar környezetvédelmi miniszter febr. 14-én a tárca szakembereivel Romániába érkezett, hogy a ciánszennyezés levonulása utáni helyzetről személyesen tájékozódjon. Felkereste a ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul Vállalatot, valamint a Szamos romániai és magyar szakasza menti területeket. Pepó szerint a román fél együttműködési készségét mutatja a román külügyminiszter febr. 13-i nyilatkozata, miszerint Románia vállalja az állami felelősséget a magyar területeken keletkezett károkért. Ezzel egy időben Petre Roman Brüsszelben kijelentette: Románia kész magyarázattal szolgálni az Európai Uniónak a súlyos nagybányai környezetszennyezési balesetről, ha ezt kérik tőle. A ciánszennyezéssel vádolt ausztráliai Esmeralda Exploration cég febr. 14-én ismét tagadta felelősségét, és kérdésessé tette, hogy vajon tényleg a cián okozta-e a pusztulást. Miért nincs jelentés halpusztulásról Romániában, a gát közeléből? - kérdezte a cég szóvivője. /Pepó a ciánszennyezés levonulása utáni helyzetről tájékozódott Nagybányán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Románia nem fog kártérítést fizetni sem Magyarországnak, sem Jugoszláviának a ciánszennyezés következtében keletkezett károkért - jelentette ki Gabriel Dumitrascu, a román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi minisztérium környezetellenőrzési hivatalának vezérigazgatója. Kijelentette, hogy a környezeti kárt okozó nagybányai Aurul társaság az egyedüli felelős minden következményért. Emlékeztetett arra, hogy Románia mind Magyarországgal, mind Jugoszláviával kétoldalú megállapodásokat kötött a határ menti vizekről. Ezek a szerződések nem kötelezik kártérítés fizetésére Romániát környezetszennyezés esetén. /Ciánszennyezés. Románia nem fog kártérítést fizetni? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Petre Roman külügyminiszter sajtóértekezleten kommentálta a nagybányai Aurul okozta ciánszennyezés körüli problémákat. Nem értette, miért beszélt a magyar kormányfő perről, amikor még nem zárultak le a vizsgálatok. "Románia kész vállalni a maga felelősségét, ha felelős, és semmi, amit eddig Románia hivatalosan tett, nem mutatja ennek ellenkezőjét" - mondotta Roman. Felvetésével kapcsolatban a Moldvában tartózkodó Németh Zsolt magyar külpolitikai államtitkár így fogalmazott: "A per mérlegelése gyakorlatilag azonos a román állami felelősség mérlegelésével. Ha a román fél készen áll arra, hogy kilátásba helyezze: kártérítési kötelezettségének eleget tesz, akkor értelemszerűen nem kell semmilyen per. A peren kívüli megegyezés és a per, meggyőződésem szerint, nemzetközi jogi, bírósági kategória". /Vitatják a kártérítés szükségességét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Márc. 1-jén Romániába érkezett Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa. A diplomata Bukarestben Emil Constantinescu államfővel és Petre Roman külügyminiszterrel találkozott. Max van der Stoel márc. 2-án Kolozsvárra látogat és a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségével találkozik. A főbiztos javaslatokat tesz az "Open Minds: Multiculturalism at the Babes-Bolyai University"-nek nevezett, a felsőoktatási intézmény multikulturalitásának fejlesztését célzó programra. /Max van der Stoel a BBTE-re látogat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Márc. 3-án újabb, a válságot elmélyítő döntést hozott a Petre Roman vezette Demokrata Párt vezető testülete: részben megszakította az együttműködést a koalíció többi pártjával. A testület közleményben tudatta: azt javasolja a DP parlamenti frakcióinak, hogy "csakis az európai közösség elvárásainak teljesítését célzó törvénytervezetekre, illetve a költségvetés elfogadására korlátozza munkáját". A koordinációs tanács azért döntött így, mert szerinte a Nemzeti Liberális Párt megszegte az 1996-os együttműködési szerződésben foglaltakat. A DP azzal érvelt, hogy még mindig nem váltották le a védelem éléről azt a Victor Babiucot, aki nemrégiben kilépett a Demokrata Pártból. A Parasztpárt aggodalmát fejezte ki a DP döntése miatt. A nemzeti liberálisok meglepőeknek és súlyosaknak mondták a demokraták vádjait. /Szeghalmi Örs: Mérgesedő helyzet a koalícióban. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./

Az érvényben lévő román jogszabályok elismerik a kettős állampolgárságot - jelentette ki Nicolae Ionel, a román belügyminisztérium útlevélosztályának vezetője, aki azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a Moldovai Köztársaság hivatalosan magyarázatot kért Bukaresttől, miért folyamodhatnak a román állampolgárság visszaállításáért a moldovai állampolgárok Romániában. Nicolae Ionel elmondta: az érvényben lévő román törvények értelmében azok a külföldi állampolgárok, akik korábban román állampolgársággal rendelkeztek, de időközben különböző okokból kifolyólag elvesztették azt, kérhetik román állampolgárságuk visszaállítását, még akkor is, ha más állampolgársággal rendelkeznek és nem Romániában van az állandó lakhelyük. A román belügyi illetékes szerint a Moldovai Köztársaság szuverén joga, hogy elismeri, vagy sem a kettős állampolgárságot, de mindeddig nem született semmilyen egyezmény Románia és a Moldovai Köztársaság között, amely rendelkezne a kettős állampolgárság megelőzéséről vagy elkerüléséről. A moldovai külügyminisztérium zavarba ejtőnek és gyanút ébresztőnek minősítette azt, hogy a román hatóságok az ország törvényeinek megsértésére ösztönzik a moldovai állampolgárokat, s ezért magyarázatot kért Bukaresttől. A román belügyminisztérium kifogásolt döntése alapján március 15-től a moldovai állampolgárok nyolc romániai megye idegenrendészeti hivatalánál közvetlenül benyújthatják majd a román állampolgárság visszaállítására vonatkozó kérelmüket. Annak ellenére, hogy a Moldovai Köztársaságban nem ismerik el a kettős állampolgárságot, 300 ezer moldovai állampolgárnak már van román állampolgársága, további 100 ezer pedig orosz állampolgársággal is rendelkezik a moldovai mellett. Ezzel egy időben a román külügyminisztérium "elsietettnek és alaptalannak" nevezte Petre Lucinschi moldovai államfő reagálását Petre Roman román külügyminiszter Moldovával kapcsolatos kijelentései miatt. Lucinschi azt kifogásolta, hogy Petre Roman a román törvényhozás külügyi bizottságában kifejtette: a Moldovai Köztársaságban bonyolulttá vált a helyzet, az elmúlt időszak változásai feszültségről tanúskodnak. A román külügyminisztérium közleménye szerint Petre Roman nem tett ilyen kijelentéseket. /Román álláspont a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Tíz esztendeje annak, hogy 1990. március 19-én és 20-án bottal, husánggal, fejszével, vasvillával, késsel, láncokkal felfegyverezett Görgény-völgyi, Maros menti és mezőségi román parasztok özönlöttek be nagy tömegben Marosvásárhelyre. Céljuk az volt, hogy - miként helyi és bukaresti felbujtóik sajtóban, televízióban, de még templomokban is hirdették - megakadályozzák Erdély elszakítását, a megyeszékhelyen lakó románok elűzését, gyermekeik legyilkolását, a "magyar uralom" létrejövetelét. Céljuk az volt, hogy kegyetlenül megbüntessék - s ha lehet, elűzzék - a város magyar lakosságát, amely az 1989. decemberi fordulat után elemi jogait, elorozott iskoláit, intézményeit kezdte visszakövetelni. A heteken át tartó sajtókampány, a televízióban sugárzott magyarellenes uszítás megtette hatását. A félrevezetett és leitatott embereket szélsőséges nacionalista román szervezetekbe tömörült volt szekusok, katonatisztek és a háttérben meghúzódó pártaktivisták irányították. Segítségükre voltak ortodox papok is. Egyikükről így vallott híve, aki a március 20-i verekedésben megsebesült: "Papunk kihirdette a templomban, hogy amikor meghúzatja a harangokat, és megszólalnak a szirénák is, akkor indulni kell Marosvásárhelyre!" A buszokat az ádáz magyarellenességéről elhíresült Vatra Romaneasca (Román Tűzhely, kemence, tűzfészek) bérelte. Botokat, dorongokat ez mezőségi téeszektől rendelt nagy mennyiségben. A Marosvásárhely felé tartó bandák már a város környéki falvak magyar lakóit is megtámadták, ártatlan embereket vertek agyon és nyomorítottak meg. Március 19-én délelőtt a város központjában törtek-zúztak s vertek le minden magyar feliratot, bántalmaztak magyarul megszólaló nőket, gyermekeket is, majd délután vandál módon feldúlták, szétverték a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bolyai téri székházát, ostrom alá vették annak padlását, ahová a székházat védelmező magyarok, Sütő András íróval, a megyei RMDSZ elnökével együtt felmenekültek és elbarikádozták magukat. Sütő Andrást leütötték, bal szemét kiverték, törött bordákkal, homlokcsont-repedéssel, sok más sérüléssel szállították kórházba. A következő napon, március 20-án a város magyarságának tízezrei vonultak fel tüntetni a fejszés támadók barbár tettei ellen. Véres összecsapásra került sor. A támadást a románok kezdték a már említett fegyvereikkel. A magyarok szinte puszta kézzel, lécdarabokkal védekeztek hosszú órákon át. A két táborból hatan - három magyar és három román - vesztették életüket, több százan megsebesültek. Később koncepciós perekkel kizárólag magyarokat és cigányokat ítéltek börtönre. A vérengzés szervezőit, a támadókat nem állították bíróság elé. Sütő András felidézte a történteket és azok tanulságait. Megállapította, hogy ezek "nemzetközi visszhangot kiváltó események voltak", a feliratos táblákkal tüntető magyarokat fejszés-dorongos románok támadták meg. "Valójában magyarellenes pogrom történt akkor, amely a régi oroszországi zsidóellenes pogromok minden ismérvét kimerítette." A román nacionalisták saját magyarellenes pogromjukat önvédelmi, hős küzdelemmé hamisítják. Az Európa Tanács félrevezetésének szándékával a magyarellenes pogromot kölcsönös bűnök miatt keletkezett etnikai konfliktusként kürtölték világgá. Ebben magyar mulasztásnak is része volt. - Marosvásárhelyt március 16-án tartottak pogromfőpróbát a 28. számú gyógyszertár előtt. Román tüntetők tiltakoztak, mert magyar szó került - egyetlenegy! - a kirakati üvegre: GYÓGYSZERTÁR. Márc. 19-én Sütő András Iliescu elnököt is kérte közvetett módon, hogy intézkedjék kötelessége szerint. Jó későre, dél felé üzent vissza Ion Iliescu, hogy meglátja, mit tehet. Sütő beszélni kezdett, de be sem fejezhette mondandóját, a fejszés románok máris megrohamozták az RMDSZ-székházat. A Bolyai téren a román tömeg követelte: "Hozzátok ki őket, hogy akasszuk fel őket!" "Halál Tőkésre! Halál Kincsesre! Vesszen Bolyai!" Amikor Sütő Andrást megpillantották, hogy román katonatiszt elkiáltotta magát: "Itt vannak! Vegyétek kezelésbe az öreget!" Miért? "A külföldi sajtóban közzétett, jogfosztottságunkat hírlő írásaim miatt." - állapította meg az író. Ezzel a pogrommal egész Erdély magyarságát akarták megfélemlíteni. A történtek meghamisításában szerepe volt Petre Roman akkori miniszterelnöknek is. Nemzetközi fórumokon hangoztatta, hogy a marosvásárhelyi románok önvédelmi harcra kényszerültek 1990 márciusában. - Az RMDSZ-nek sem helyi, sem országos vezető testületei nem voltak képesek megakadályozni a koncepciós pereket, a történtek meghamisítását. - Sütő elmondta, hogy az egyik Görgény-völgyi ortodox pópa azt üzente nekem, hogy megbocsátja bűneimet. "Megbocsátja nekem, hogy Isten házából Marosvásárhelyre küldte a híveit - gyilkolni, rabolni -, megbocsátja nekem, hogy imádságba kevert uszításaival ő is hozzájárult hat ember halálához és a szemem kiveretéséhez." Sütő azt a tanulságot vonta el a történtekből, hogy a magyarságnak az önrendelkezésért folytatott küzdelmét semmilyen körülmények között sem szabad feladnia. Bátrabban kell élni a polgári engedetlenség alkotmányos lehetőségeivel is. /Tibori Szabó Zoltán: Ortodox pap azt üzente, megbocsátja bűneimet. Beszélgetés Sütő András íróval Marosvásárhely véres napjairól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Az EU külügyminiszteri értekezletén, márc. 20-án Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési ügyekben illetékes tagja jelentést adott Bulgária és Románia gazdaságának tavalyi fejlődéséről - Bulgáriáról egészében véve biztató, Romániáról súlyos gondokat jelző képet. Bulgáriáról Verheugen elmondta, hogy az ország tartotta magát a szigorú adópolitikai keretekhez. Az állami vállalatok magánosítása nagy léptekkel haladt, s az iparban idén be is fejeződhet. Romániában tavaly immár harmadik éve csökkent a nemzeti össztermék, és a makrogazdasági stabilizációt nem sikerült elérni. Nem történtek meg a lényegi strukturális átalakítások. /Verheugen a bolgár és román gazdaságról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az Európai Unió tagállamai fontosnak tartják, hogy Románia és Bulgária folytassa azokat a reformokat, amelyek gazdaságuk szerkezetének megváltoztatásához szükségesek. Bulgáriával és Romániával az EU egy hónappal ezelőtt kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Az EU külügyminiszteri értekezletének megállapításairól az Európai Bizottság vezetői márc. 20-án tájékoztatták a Brüsszelben tartózkodó Mugur Isarescu kormányfőt és Petre Roman külügyminisztert is. - Az EU és Románia márc. 22-én miniszteri szintű találkozót tart a társulási tanács keretében. Mugur Isarescu miniszterelnök tárgyalt Bodo Hombachhal, a Délkelet-európai Stabilitási Paktum fő irányítójával is. A felek abban egyeztek meg, hogy elsőként a Zsil-völgye felé, a Kárpátokon áthaladó autópálya, illetve országút építésének munkálatait fogják finanszírozni /EU: Romániának megtorpanás nélkül kell folytatnia a reformokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A nemrég Brüsszelből visszatért Petre Roman külügyminiszter szerint az EU még ebben az évben eltörölheti a vízumkényszert a románokkal szemben. Ennek az egyik alapfeltétele az, hogy a román hatóságok szigorítsák meg határaik védelmét. Roman igen kényelmetlennek minősítette a múlt heti londoni incidenseket, már csak azért is, mert épp Nagy-Britannia volt az egyike azoknak az EU-tagországoknak, amely az elsők között támogatta Románia törlését a feketelistáról. A brit sajtó ugyanis megírta, hogy Romániából kivándorolt cigányok csapata lepte el a Londont, a visszataszító kéregetésük pedig több esetben tettlegességgé fajult. Az EU még az idén megszüntetheti a vízumkényszert. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

A Külügyminisztérium irattárából nemcsak a Zavtragate néven ismertté vált üggyel kapcsolatos dokumentumok hiányoznak, hanem ugyanebből az időszakból egyéb, a román és orosz kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó iratokat sem találnak. Ennek következtében jelentés készült, amelyet Petre Roman külügyminiszterhez is eljuttattak, aki feljelentést tett az ügyészségen és a Román Hírszerző Szolgálatnál. /Dokumentumok sokasága hiányzik a Külügyminisztérium irattárából. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

"Romániában ma nincs egyetlen olyan párt sem, amely nacionalista jelszavakkal élne - jelentette ki Berlinben Petre Roman külügyminiszter. A nemzetiségi kérdés romániai helyzetét jellemezve Roman úgy fogalmazott: "míg 1990-ben véres konfliktus volt a magyarok és a románok között Marosvásárhelyen, ma még a választások előtti időszakban sem használ egyetlen romániai párt sem nacionalista jelszavakat. Ez a haladás nyilvánvaló jele, arról tanúskodik, hogy Romániában a demokrácia erősebb a nacionalisták által terjesztett szólamoknál és jelszavaknál." A németországi hivatalos látogatáson levő külügyminiszter a romániai német beruházások ösztönzéséről, az európai integráció folyamatában a Romániának nyújtandó német támogatásról, valamint a szerbiai és a koszovói helyzetről tárgyalt vendéglátóival. /Petre Roman: Romániában teret veszített a nacionalizmus. Berlini látogatáson a külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

Máj. 4-én Paavo Lipponen finn miniszterelnök hivatalos látogatásra Romániába érkezett. Biztosította vendéglátóit, hogy országa támogatja Romániát az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtésében. A finn kormányfő Mugur Isarescu román miniszterelnökkel és Petre Roman külügyminiszterrel tárgyalt. Fogadta őt Emil Constantinescu államfő is. Paavo Lipponen segítséget ígért a román környezetvédelmi tervek végrehajtásában és a román határok ellenőrzésének javításához. Lipponen kijelentette, hogy a nemzeti kisebbségek védelme nem tekinthető megoldottnak. /Metz Ágnes-Réka: Bukarestben a finn miniszterelnök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

A román és az orosz külügyminiszter megállapodott arról, hogy szakértői szinten felújítják a tárgyalásokat a két ország közötti alapszerződésről - jelentette be ápr. 11-én Petre Roman, aki Igor Ivanovval az előző napon Strasbourgban, az Európai Tanács miniszteri bizottsága ülésének keretében egyezett meg erről. Az alapszerződés ügye negyedik éve holtponton van, miután 1996-ban Románia az utolsó pillanatban visszalépett attól, hogy parafálja a szerződéstervezetet. Románia 1991-ben alapszerződést kötött a Szovjetunióval - néhány hónappal annak felbomlása előtt. 1996-ban a közelgő választásokra való tekintettel a Vacaroiu-kormány akkor közölte Moszkvával, hogy nem parafálja a szerződés tervezetét, amikor az akkori orosz külügyminiszter, Jevgenyij Primakov már a Bukarestbe tartó repülőgép fedélzetén ült. Ion Iliescu akkori államfő azért visszakozott, mert a tervezett szöveget Romániában kemény bírálatok érték. A diplomáciai vita egyik következménye az lett, hogy miközben Románia gyakorlatilag teljes mértékben kiszorult az orosz piacról, az energiahordozók importfüggősége fennmaradt, s így évi 1 milliárd dollárt meghaladó román hiány alakult ki a kétoldalú kereskedelmi forgalomban. Román részről elsősorban azt szeretnék elérni, hogy az alapszerződés ítélje el a Ribbentrop-Molotov paktumot. Bukarest álláspontja az, hogy a paktum elítélésével megteremtődik annak feltétele, hogy visszakövetelje Besszarábiát és Észak-Bukovinát. A Románia által vitatott hovatartozású két terület jelenleg a Moldovai Köztársaság, illetve Ukrajna része. /Román-orosz alapszerződés. Felújítják a tárgyalásokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Máj. 16-án Mugur Isarescu miniszterelnök, Petre Roman külügyminiszter és Ion Diaconescu, a Képviselőház elnöke részvételével a tizenhat romániai felekezet képviselői aláírták az ország Európai Unióhoz való csatlakozását támogató Nyilatkozatot. Tőkés Elek, a vallásügyi államtitkárság osztályvezetője elmondta, hogy a dokumentum szövegébe - a magyar történelmi egyházak feltételeként - bekerült az az igény is, amely szerint a kormány kötelezettséget vállal arra, hogy az integrációs folyamat lebonyolítása idején megoldja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, a felekezeti oktatási rendszer fejlesztésének biztosítását és az egyházak szociális-karitatív tevékenységének állami alapokból történő támogatását. A találkozón felszólalásaik során az egyházi vezetők újból megfogalmazták konkrét elvárásaikat az állammal szemben, s nyomatékosították, hogy csak e feltételek teljesítése függvényében hajlandók aláírni a támogató nyilatkozatot. /Szilágyi Aladár: Aláírták a Snagovi Nyilatkozatot. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Egyedül Tőkés László püspök maradt távol, nem utazott el Snagovba. Tőkés püspök leszögezte: azon a hétórás megbeszélésen, amelyet Mircea Ciumara államminiszter folytatott a múlt hét végén a magyar egyházi vezetőkkel "semmiféle olyan egyezmény, amely megváltoztatta volna álláspontunkat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Máj. 24-én Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke kijelentette: semmilyen ellenvetése sincs Ion Iliescu jelölésével kapcsolatban. Roman hozzátette: fenntartja 1996-ban tett kijelentését, amely szerint csupán a választási verseny döntheti el, ki veszít. - Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) alelnöke viszont azt nyilatkozta, hogy Iliescu újabb jelöléséről az alkotmánybíróságnak kell döntenie. Az NLP alelnöke ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Iliescu nem jelölteti magát az államelnöki tisztségre, így nem lesz szükség az alkotmánybíróság döntésére. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) elnöke úgy nyilatkozott, hogy pártja óvást emel az alkotmánybíróságon a volt államfő újabb jelölése ellen. /Kifogásolják Iliescu újabb jelölését. Roman támogatja a volt államelnököt. Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Újabb állásfoglalást juttatott el a román vezetés az Európai Unió vezetőihez. Petre Roman külügyminiszter jún. 2-án Bukarestben az EU nagyköveteinek átnyújtotta azt a dokumentumot, amely a csatlakozásról folyó tárgyalások nyolc témakörét érintő román álláspontot összegzi. A kereskedelmi társaságokról, a konkurenciáról, a szállításügyről, a statisztikai munkákról, a távközlésről, a fogyasztóvédelemről, a vámügyről és az audiovizuális kultúráról szóló témaköröket várhatóan ez év végéig megvitatják. Ugyanakkor öt másik vonatkozásban (kis- és közepes vállalkozások, oktatásügy, szakmai képzés, tudomány és kutatás, külpolitika) időlegesen leállította az egyeztetéseket a két fél. Roman tegnap hozzátette: ezekben a témákban is meg fog felelni az elvárásoknak Románia, mire csatlakozhat a közösséghez, nevezetesen 2007-ig. - Fokion Fotiadis, az Európa Tanács bukaresti megbízottja a román középtávú fejlesztési stratégiát jónak mondta. /Szeghalmi Örs: Románia uniós csatlakozása. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 3./

Valeriu Stoica igazságügyi miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy az 1990-es bányászjárás főszereplői közül sokat nem vontak felelősségre. A katonai ügyészek május közepére befejezték az "1990. június 13-15." nevű dosszié összeállítását. Eszerint bűnvádi eljárás indul öt magasrangú tiszt, köztük Mihai Chitac akkori belügyminiszter ellen. A vádirat szerint az öt tiszt vétkes annak a négy személynek a meggyilkolásában, akiket akkor hátba lőttek. Ion Iliescu akkori elnököt és Petre Roman külügyminisztert /akkori miniszterelnököt/ is meghallhatják tanúként. Erre azért van szükség, hogy kiderítsék, mi is hangzott el az 1990. jún. 11-én tartott kormányülésen, amelyen Iliescu elnökölt. Ezen az ülésen döntötték el, hogy a karhatalom erőszakkal fogja kiüríteni Bukaresten az Egyetem-teret, amelyet az egyetemisták tartottak megszállva. Ion Iliescu szerint "elfajzott elmeszülemény" az a kísérlet, hogy az akkori hatalmat tegyék felelőssé a bányászjárás néven ismertté vált véres bukaresti eseményekért. /Bűnvádi eljárás indul az 1990-es bányászjárás ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./ Jún. 14-én a Bányászjárások Kárvallottainak Szövetsége hivatalosan felkérte Románia legfőbb ügyészét, hogy kezdeményezze Ion Iliescu szenátor mentelmi jogának felfüggesztését. A szövetség a volt államfőt tartja felelősnek a tíz évvel ezelőtti véres eseményekért, adta hírül a Curentul. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 15. - 361. sz./

Petre Roman külügyminiszter részt vesz a Közép-európai Kezdeményezés külügyminisztereinek június 23-24-én Szegeden rendezendő találkozóján. A találkozó keretében Petre Roman kétoldalú megbeszélést folytat Martonyi János magyar külügyminiszterrel. Ennek során áttekintik a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, és megvitatják, milyen konkrét intézkedésekkel lehet erősíteni a román-magyar partneri viszonyt. A román külügyminiszter Gyulán találkozik a magyarországi románság képviselőivel, továbbá felkeresi a városban működő román líceumot és a gyulai román ortodox püspökséget. /Petre Roman külügyminiszter magyarországi programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

"Nagyon fontos, hogy találkozom Martonyi János magyar külügyminiszterrel, mert nem normális dolog, hogy bár hat hónapja vagyok ebben a tisztségben, ilyen találkozó még nem volt - jelentette ki Petre Roman külügyminiszter. A román diplomácia vezetője abból az alkalomból nyilatkozott a román-magyar kapcsolatokról, hogy jún. 24-én részt vesz a Közép-Európai Kezdeményezés szegedi külügyminiszteri találkozóján. Petre Roman a megvalósulóban lévő jó példák között említette az átfogó kétoldalú környezetvédelmi megállapodást, amelyről a két szakminisztérium már tárgyalásokat folytat. Petre Roman elmondta, hogy Romániának nincs semmiféle előítélete új magyar konzulátusok megnyitásával szemben. Ezt akkor is leszögezte, amikor tavasszal közölte, hogy a választási év nem megfelelő pillanat a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitására. Ezért fogadta sajnálattal, hogy Magyarországon volt olyan újság, mely agresszív hangnemben az ő magyarellenességéről írt. Azt elismerte, hogy Kolozsvárott Gheorghe Funar a helyhatósági választások között durván magyarellenes kampányt folytatott. - A román külügyminiszternek hat hónapja érvényes meghívása van egy hivatalos magyarországi látogatásra - közölte a magyar külügyi szóvivő az MTI kérdésére, Petre Romannak azzal a kijelentésével kapcsolatban, amely szerint természetellenes, hogy az elmúlt fél évben nem találkozott magyar partnerével, Martonyi Jánossal. A román fél bizonyos idő elteltével nyugtázta a meghívást, ám a budapesti tárgyalásokra vonatkozó időpont-elképzelést azóta sem kapott a magyar fél. /Martonyi - Roman találkozó Szegeden. Románia nem kifogásolja az új magyar konzulátusok létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Petre Roman külügyminiszter jún. 23-án meglátogatta a Tornya-Battonya határátkelőt, ahol megígérte: mindent megtesz, hogy itt a közeljövőben már a 20 tonnás teherszállító kamionok is átkelhessenek. Battonyán az önkormányzat székházában a külügyminiszter szörnyülködve vette tudomásul, hogy a helység ortodox templomában (ahol egyébként egy aradi lelkész teljesít szolgálatot) csupán 200 hívőt tartanak számon, s ezekből alig huszan járnak el vasárnaponként az istentiszteletre. Szükségük van az anyaország támogatására - jelentette ki Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Önkormányzatának elnöke. A magyarországi románok elpanaszolták, hogy egyetlen képviselőjük sincs a parlamentben, "viszont nem csak mi állunk rosszul, hanem az összes magyarországi kisebbség. Ígéretekkel ámítanak minket, ám a választások után mindig megfeledkeznek rólunk". Petre Roman megígérte: fellép érdekükben, hisz az anyaországon kívüli románok sorsa is foglalkoztatja. Egyelőre morálisan és könyvadománnyal támogatta őket; nem valószínű, hogy a közeljövőben konkrétan változtatni tud helyzetükön. Petre Roman jún. 24-én tárgyal Martonyi János magyar külügyminiszterrel Szegeden, többek között, a román és magyar állampolgároknak a két ország közötti határátkelőkön való zökkenőmentesebb átkelésének biztosításáról. Később 16 ország külügyminiszterével találkozik a Közép-európai Államok Szövetségének első találkozóján. /Andó András: Helyszíni tudósítónk jelentése. Gyér érdeklődéssel fogadták Petre Romant Magyarországon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 24./"

Jún. 24-én Szegeden a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) külügyminiszteri találkozó megkezdése előtt Martonyi János magyar külügyminiszter megbeszélést folytatott román kollégájával, Petre Romannal. A zárt körű megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón a kétoldalú kérdéseket illetően a kapcsolatok folyamatosan javuló tendenciájának fontosságát hangsúlyozta Martonyi János. Értékelte, hogy a helyhatósági választásokon nem volt különösebb magyarellenes kampány. Martonyi hangsúlyozta: Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti törekvéseit, s szorgalmazza az Európai Uniónál és tagállamainál, hogy az unió szüntesse meg a vízumkötelezettséget a román állampolgárokkal szemben. A tiszai ciánszennyezésről Martonyi János jelezte román kollégájának, hogy Magyarország érvényesíti a polgárjogi igényeit, s nem zárja ki a közjogi érvényesítést sem. Martonyi János tájékoztatást kapott arról is, hogy nincs szó a ciánszennyezésért felelős üzem újraindításáról, sőt próbaüzemeltetéséről sem. Petre Roman a sajtótájékoztatón elmondta, hogy három közös határátkelő megnyitása, átfogó környezetvédelmi egyezmény, közös gazdasági projektek, beruházások mindkét ország listáján prioritásként szerepelnek. A magyar-román kapcsolatokat jónak minősítette. Roman közölte: elvben egyetért a csíkszeredai főkonzulátus megnyitásával, de tekintettel a választási évre, a megnyitásra csak később kerülhet sor. /Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti törekvéseit. Csíkszeredában továbbra sem nyílhat magyar főkonzulátus. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./