Reményik Sándor halálának ötvenedik évfordulója alkalmából Kolozsvárott megkoszorúzták a költő sírját a Házsongárdi temetőben, majd az Állami Magyar Színházban a költő tiszteletére összeállított műsorát mutatta be a vendégszereplő egri Gárdonyi Géza Színház együttese. Az előadást Sütő András és Tőkés László nyitotta meg. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21., Sütő András beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Kolozsváron a Toldalagi-Korda ház falán lemeszelték a következő szövegű emléktáblát: E házban született 1890. augusztus 30-án Reményik Sándor Végvári Nemzet Költője. /-Makkay-: Lemeszelték a Reményik emléktáblát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Születésének századik évfordulóján, júl. 25-én Kolozsvárott ünnepi istentisztelettel emlékeztek Bartalis János költőre, aki egyben a kolozsvári evangélikus egyházközség felügyelője is volt, majd leleplezték a templom falán, Reményik Sándor márványplakettja mellett a neki szentelt emléktáblát. Ezután az ünneplő gyülekezet koszorút helyezett el a házsongárdi temetőben Bartalis János kopjafájánál. /Miklós László: In memoriam Bartalis János. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

A romániai magyar irodalom új tankönyve /Dávid Gyula, Cs. Gyimesi Éva, Bara Katalin, Csutak Judit és Lázok János közös munkája nem hibátlan, állapítja meg Komán János, szembetűnő az aránytalanság. Szilágyi Domokos 13, Reményik Sándor egy oldalt kapott, nem említik Reményik Eredj, ha tudsz, Ahogy lehet, Templom és iskola című verseit. Bözödi György szociográfiája megérdemelne egy oldalt, Balázs Béla helyett Balázs Ferencről kellett volna szót ejteni. Nem lett volna szabad mellőzni Páskándi Géza és Beke György munkásságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Nagyváradon több utca magyar nevet kapott, így lett Tabéri Géza, Schiff Ernő, Reményik Sándor, Rimanóczy Kálmán, Szent László /Sfantul Ladislau/ utca, ezenkívül a Kanonok sor visszakapta nevét /Sirul Canonicilor/. Székelyhídon is jóváhagytak több magyar utcanevet, így Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Kazinczy Ferenc és Irinyi János utca. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

Lőrincz József székelyudvarhelyi magyartanár kifogásolta a XII. osztályos magyar irodalomkönyvben az aránytalanságokat, Nyírő József, Reményik Sándor nagyon kis helyet kap, viszont Szőcs Géza, Farkas Árpád, Hervay Gizella és mások kimaradtak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

"Szőcs István reagál a Perspektíva diáklapban megjelent írásra, amely szerint Reményik Sándor versei "lehetnek ugyan hasznosak, azonban az értékük elég alacsony." Szőcs István felteszi a kérdést: hogy-hogy hasznosak? Reményik neve ma már áruvédjegynek sem válik be, az egész huszadik századot elöntő nevesítést, névimádatot sem lehet a hasznosság mérlegén az eredményességgel összekapcsolni. - A név csillogása - a tartalma helyett, mereng el Szőcs István. /Helikon (Kolozsvár), jún. 5./ Előzmény: 505. sz. jegyzet."

"Tordaszentlászlón megrendezték - immár hetedszer - a Szent László-napi kórustalálkozót jún. 29-én az RMDSZ, az EMKE és Szőke Zoltán református lelkipásztor közreműködésével Dalaiban és művészetében érez a nemzet mottóval. A rendezők fő célja, hogy a kórustalálkozó falunappá váljon. Az istentiszteleten Tőkés László hirdetett igét, hangsúlyozta a hagyományőrzésnek, mint összetartó erőnek a fontosságát. Guttman Mihály kolozsvári karnagy, a Romániai Magyar Daloskör tiszteletbeli elnöke is jelen volt. A Kárpát-medencei kórusok meghallgatására összegyűltek először a daloskörök felvonulását láthatták. A templom kertjében levő Szent László szobor előtt elhangzott Wass Albert Üzenet haza és Reményik Sándor Erdély magyarjaihoz című verse. Tizenkilenc kórus lépett fel, köztük Disznajó, Nagyenyed, Aranyosgyéres, Méra, Szucság, Bánffyhunyad, Szentmihály, Torda, Aranyosegerbegy kórusai, a magyarlónai Imreh Sándor Női Kórus, továbbá egy gödöllői kórus. A fellépő kórusoknak átadták a Szent László arcképét ábrázoló emlépplakettet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1., Magyar Kurír (Budapest), júl. 10.., 157. sz./ Boldizsár Zeyk Imre, a tordaszentlászlói RMDSZ elnöke a találkozó résztvevőit köszöntve Szent László király nagyságát méltatta: "mindazt ami jót, szépet és nemeset a szétszaggatott magyar nemzet önmagában sejt és érez, amire keresztény lelkülete vágyik, amiről nemzeti büszkeségében álmodik, azt mind e magyar szentben: Szent László királyban találja vagy véli feltalálni. S nem véletlenül, nem is csak a mítosz eszközeivel! Hiszen Szent László király nevét 26 falu viseli a Kárpát-medence helységnévtárában, s a múló időben is az 1100 éves magyar történelem és szellemiség egyik legnagyobb egyénisége maradt..." /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug. 8./"

Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./

Komán János tiltakozik az ellen, hogy az 1989-es rendszerváltás után egyes kritikusok, esztéták elmarasztalták azokat az irodalmi alkotásokat, amelyekben a politizálás jelentősebb szerep jutott. Ezért nem kap kellő teret a közelmúlt ellenzéki irodalma a tankönyvek, irodalmi lapok oldalain. Kimarad a tankönyvekből az Ahogy lehet, A bujdosni sem tudó szegény legény éneke, hiányoznak a szociológiai tanulmányok. /Komán János: Irodalmunk szíve baloldalt dobog. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Ahogy lehet Reményik Sándor, A bujdosni sem tudó szegény ember éneke Kányádi Sándor verse. - Az Ahogy lehet hatását jelzi, hogy az emigránsok Párizsban /Rezek Román bencés szerzetessel az élen/ 1948-tól Ahogy lehet címen indítottak színvonalas folyóiratot.

"Vetési László lelkész a szórványkérdésről, annak egyházi vonatkozásáról fejtette ki gondolatait. "Az egyház az utolsó olyan intézmény, amely a kisközösségben intézményként működik, és ezért rá nehezedik minden teher." Több mezőségi faluban a lelkész a nyelveszakadt konfirmandusokat így tanítja meg: eu-s crs, tin reformata maghiar. Már románul tanulja meg, hogy ő magyar református, de megtanulja, él benne az eredet- és hovatartozástudat. "Ugyanígy cserélt nyelvet - de nem hitet - Küküllőkarácsonyfalva magyar reformátussága." A Fehér megyei Borbánd római katolikusai egy évszázada cserélték át nyelvüket, de nem a kultusz nyelvét. Ugyanez a helyzet Verespatak unitárius, katolikus és református népével. Nagyváradon működik egy olyan szlovák adminisztrációjú apácarend, melynek belső nyelve ma is magyar. Az egyház sokat tehet, anyanyelven szól és szervez. Szigetfalu volt Vetési László első gyülekezete, a Szeben megyei Bürkös, ahol a nősülni vágyók 30-40 km-re levő magyar faluba mentek, hogy magyar társat keressenek. "De fenntartható ez a modell?" Az egyház egyedül nem tud megfelelni a beolvadástól való őrzésnek. A múlt században Czelder Márton lelkész Havaselvére ment a hívek után, Koós Ferenc Bukarestbe, templomokat építettek. 1881-ben azután megszületett az a református egyház egyetemes zsinati döntése, ez új alapokra fektette a szórványmunkát. Ekkor mondták ki a körlelkészség megszervezését, új templomok építését. Az ekkor indult "szórványszolgálat egyik legáldottabb eredménye az, hogy még vagyunk a Mezőségen, Dél- és Belső-Erdélyben." A múlt század végétől szolgálatának nagy részét lelkészekre, gyülekezetekre építette az EMKE is. Trianon után jöttek Reményik Sándor versei. A falumisszió útbaindítását a népi irodalom adta: Szabó Dezső, Ignácz Rózsa, Makkai Sándor, Rákosi Viktor, Nyírő József. A Mezőség apostolaként említették a két világháború között Földes Károlyt, Mezőújlak lelkipásztorát. Az elmúlt nehéz évtizedekben Szegedi László /Magyarigen/ és Herman János /Nagysármás/ lelkészek tették mindig azt, amit kellett, a szórványmunkában. - Vetési László figyelmeztetett: még mindig nem született átfogó szórványstratégia. Közben egyre közelebb húzódik a tömbökhöz a nyelvhatár. - Vetésinek ez a tanulmány a Jelen és jövő a mai szórványkutatásban című kötetben jelent meg. /Vetési László: Szórványszolgálat és az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ "

"Vajon érvényesek még azok a kérdések, amelyeket a döntő korszakváltás /Trianon/ után feltettek? Különösen Kós Károlynak, a transzszilvanizmus megteremtőjének gondolatai maradtak meg, aki 1921-ben, a Kiáltó szóban megvalósíthatónak tartotta az autonómiát. Reményik Sándor ugyanebben az időben az "Eredj, ha tudsz" biztató-vigasztaló teóriájával az otthont újra fellelő költőként lépett fel. A magyarság belső tartás végső soron, vonta le a következtetést a cikkíró. /Kisgyörgy Réka: Redivivus (1921). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./"

Az 1996-os parlamenti választások előtti posztkommunista társadalomban nem mutatkozott semmiféle szándék a kisebbségi nemzeti közösségek létének európai rendezése érdekében. Ezért az egyetlen alternatíva volt az önszerveződés, a saját civil társadalom kiépítése. A társadalom szervezésében modellként Márton Áron, Venczel József és László Dezső megálmodta közművelődési stratégiát választották. A fő feladat a saját, magyar alternatív közművelődési intézményrendszer alapjainak lerakása volt. A horizontális önszerveződés alapján létrejött közel 400 egyesület és alapítvány, a vertikális építkezéssel megszületett szakszövetségek, a 12 ingatlanból álló erdélyi magyarház-láncolat jelezte, hogy kialakult az erdélyi magyar közművelődési intézményrendszer. A Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Jádzó /a műkedvelő színjátszók társasága/, a Romániai Magyar Táncszövetség, a Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Barabás Miklós Céh koordinálják a helyi fiókok munkáját. Jogbiztonságot ehhez a munkához az alkotmányos keretek nyújtnak. - Az 1996-os parlamenti választások után megteremtődött a valós rendszerváltás lehetősége, a magyar nemzeti közösségnek esélye lehet arra, hogy kivívja közjogilag szavatolt létét és intézményrendszere lélekszámarányosan részesedhet az állami költségvetésből. A magyar közösségnek államalkotó közösségként részt kell vállalnia az államépítés felelősségéből is. Kötő József elismeréssel idézte Radu Vasile miniszterelnök kormányprogramjából az alapítványokra vonatkozó elveket, az alapítványok és egyesületek központi költségvetésből való finanszírozásának lehetőségét. Ez azért jelentős, mert eddig a civil szervezetek programfinanszírozását csaknem kizárólag a külföldi, elsőrendűen az anyaország támogatásokra épültek. A civil társadalom túlpolitizáltságának ellensúlyozására hozták létre azokat a rendszereket, amelyek anyagi alapokkal rendelkeznek. Így szerveződött az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszere, amely szaktestülete által osztja szét az előirányzott alapokat. Működtetik a Közművelődési Tanácsot, amely a magyarországi támogatásnak az erdélyi világi és egyházi közművelődési rendezvények támogatására irányuló alapokat pályázati úton történő szétosztását menedzseli. Évente 100-120 könyv megjelentetését segíti az Erdélyi Magyar Könyvkuratórium, amely a magyarországi minisztériumi határon túli magyar könyvkiadás Romániára eső részét pályázat útján osztja szét. Az Erdélyi Felsőoktatási Tanács a kihelyezett távoktatási formák támogatásáról és az önálló magyar felsőfokú intézményrendszer alakítására szolgáló alapok felhasználásáról dönt. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács segíti az anyaországban tanuló teljes-, rész- és posztgraduális képzésben részesülő diákok ösztöndíjainak méltányos elosztásáról, elbírálja a doktori fokozat megszerzésére irányuló kérelmeket. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács az egyetemi jegyzetek kiadását, a reformfolyamatokat ösztönző szakmunkák megjelentetését, alternatív tankönyvek megírását és kinyomtatását biztosítja. Az Iskola Alapítvány a tanintézetek modernizálását, a tanulók szociális segítését, a felsőoktatásban dolgozók szociális gondjaink enyhítését, az önálló iskolarendszer intézményépítését szolgálja. - Az öneltartó intézményrendszer egyre nagyobb teret hódít. Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, a hagyományos táncházmozgalom koordinálást végzi a Kallós Zoltán Alapítvány és az Archívum Alapítvány, bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Pro Iuventute Szocio-Kulturális Egyesület Reményik Sándor Szabadidő Központja, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan, többé-kevésbé működő könyvkiadói engedéllyel működő vállalkozás mellett a százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely van. Megkérdőjelezhető a könyv- és lapkiadás struktúrájának korszerűsége, a nyomdai infrastruktúra elosztásának ésszerűsége, azonban elkezdődött a korszerű modellek kialakítása is.. /Kötő József: Új utak a Kárpát-medence civil szervezeteinek együttműködésében. = Magyar Közélet (Kolozsvár), máj./

Az önmagára találó Erdélyi Szépmíves Céhet elismerés illeti a Reményik Sándor-emlékkönyv /Kolozsvár, 1998, összegyűjtötte: Kisgyörgy Réka/ kiadásáért. Az Erdélyi Szépmíves Céh tervezi az Összegyűjtött versek kiadását is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

Az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh legújabb kiadványa a Reményik Sándor Emlékkönyv. A kötet verseit Kisgyörgy Réka gyűjtötte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

"Romániában több mint tízezer alapítvány és egyesület működik, állapította meg Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szóló tanulmányában. Az alkotmány biztosítja működésüket, azonban a modern demokráciákban a bejegyzés formaság, addig Romániában közhatóság iktatja be az egyesületet előzetes szakminisztériumi engedély alapján, ilyen módon kiterjesztik az állami ellenőrzést a civil szférára. Romániában - ellentétben a nyugati demokráciákkal - nem támogatják a nem kormányzati szerveket. A Radu Vasile-kormány új programja a civil társadalmat érintő több reformelképzelést tartalmaz. Azonban "a reformelképzelések megmaradnak iratcsomókba zárt eszméknek és nem válnak társadalomszervező erővé." A gazdasági feltételek nem kedveznek a civil társadalom kialakulásának: a privatizációt késleltetik, az eltulajdonított javak visszaszolgáltatását akadályozzák. - A romániai magyar nemzeti közösség önszerveződése jó irányba halad: a közel 400 egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Ezek között van a Barabás Miklós Céh /képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségszervezők Szövetsége, Romániai Magyar Dalosszövetség /kórusok, együttesek, egyéni előadók szervezete/, Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, Romániai Magyar Könyves Céh /könyvkiadók szövetsége/, Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, Romániai Magyar Táncszövetség, Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége, Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Romániai Magyar Zenetársaság, Romániai Magyar Pen Club, Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a tudományművelés szellemi műhelyei: Erdélyi Múzeum Egyesület, Kriza János Néprajzi Társaság, Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Bolyai Társaság. Gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. Kötő kitért a támogatási rendszerre is. Nyilvános pályázatok meghirdetésével biztosítva az elszámolhatóságot osztja szét a Kisebbségi Tanács a közművelődés és az írott sajtó támogatási alapjait. Megszervezték az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszerét. Működik a Közművelődési Tanács, amely a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma erdélyi világi és egyházi közművelődési rendezvények támogatásának pályázati úton való szétosztását szervezi. Az Erdélyi Magyar Könyvkuratórium a magyarországi minisztériumnak a határon túli magyar könyvkiadás támogatására szánt összegét osztja szét, pályázati úton. Az Erdélyi Magyar Felsőoktatási Tanács a kihelyezett távoktatási formák támogatásáról és az önálló magyar felsőfokú intézményrendszer kialakítására szolgáló alapokról dönt. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács az anyaországban tanulók ösztöndíját osztja el, elbírálja a doktori fokozat megszerzésére irányuló támogatási kérelmeket. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács az egyetemi jegyzetek és az alternatív tankönyvek kiadását biztosítja. Az Iskola Alapítvány a tanulók szociális segítését, a felsőoktatásban dolgozók szociális gondjainak enyhítését támogatását. - Az öneltartó intézmények modellje egyre nagyobb teret hódít. Kötő több példát hozott fel: a legendássá vált illyefalvi kísérlet mellett van az országos könyvtárhálózat szervezését felvállaló Heltai Alapítvány, a hagyományos táncmozgalom megőrzését vállaló Kallós Zoltán Alapítvány és az Archívum Alapítvány. Saját bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Bethesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, önállóak az EMKE kultúrcentrumai Szilágysomlyón, Csernakeresztúron és Dicsőszentmártonban. Mindemellett van közel nyolcvan, többé-kevésbé működő könyvkiadó és a százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó, sajtóterméket forgalmazó műhely. - Ugyanakkor súlyos gond, hogy az elmélyülő politikai és erkölcsi válság következtében csökken az emberek politikai érdeklődése, s ez nem ellensúlyozódik a nonprofit szervezetekben való nagyobb elkötelezettséggel. /Kötő József: A romániai magyar civil szervezetek működési feltételei. = A Hét (Bukarest), febr. 5./"

Sebestyén Spielmann Mihály mentette meg a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ febr. 23-i ülését. A meghívott előadó, Ormos Mára magyarországi történész ugyanis az időjárási viszonyok miatt nem tudott eljönni. Előadása Trianonról szólt volna. Helyette vállalta az előadást Sebestyén Spielmann Mihály. Farkas Ibolya színésznő Reményik Sándor Eredj, ha tudsz című versét szavalta el, majd Jánosházy György költő átadta a társaság által meghirdetett diákpályázat nyerteseinek a díjakat. /Lokodi Imre: Kemény Zsigmond Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

"Kolozsváron Méliusz József-emlékszoba készül. Erre a hírre Nagy László megjegyezte: "van néhány nagy kolozsvári író, akiknek nincs emlékszobája, mint Reményik Sándor, Kós Károly, Dsida Jenő, Tamási Áron, Bánffy Miklós." Méliusz nem tartozik a nagy írók közé. /Nagy László: Méliusz József-emlékszoba Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

Márc. 15-én nyílt meg Kolozsváron Mózes Árpád evangélikus püspök jóvoltából a püspöki székhelyen a pincegaléria, a Reményik Sándor Galéria. A galéria avatásakor egyben megnyitották az első kiállítást, Essing Klára festő-tanár gyermekrajz-kiállítását. /Németh Júlia: Megnyílt a Reményik Sándor Galéria. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Óriási a felelősség az irodalmi hagyatékok megmentése kérdésében, hangsúlyozta Dávid Gyula. Több író levelezése elkallódott az író halála után. Reményik Sándor és Bánffy Miklós hagyatéka magyarországi közgyűjteményben van, Kós Károly hagyatékát a család, Benedek Elek hagyatékát a kisbaconi Benedek Elek emlékház őrzi, Szabédi László hagyatéka pedig az EMKÉ-re hagyott emlékházzal együtt magja lehet a későbbi romániai magyar irodalmi múzeumnak. Méliusz József és felesége halála után a külföldön élő nevelt fia úgy döntött, hogy a hagyatékot, elsősorban a több ezer kötetes könyvtárat a kolozsvári Szabédi-emlékházra hagyja. Dávid Gyula visszautasította Nagy László Méliuszra vonatkozó megjegyzését, melyet a Szabadság márc. 1-jei számában tett közzé. /Dávid Gyula: Még egyszer az állítólagos Méliusz-emlékházról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Ünnep volt a hét végén Beszterce-Naszód megye egyik szórványtelepülésén: Óradnán. Az iskolájától 1965-ben végképpen megfosztott, közel 800, magát magyarnak valló római katolikus hívő egy népnevelő ház birtokosává vált. Az új épület falára emléktábla került Reményik Sándor nevével. Reményik Sándornak köze volt Óradnához. Ugyanis a közigazgatásilag ide tartozó Borbereken sok időt töltött nyaranként. Dávid Gyula, az EMKE elnöke, irodalomtörténész Reményik Sándor költészetét elemezte, különös tekintettel a Borbereken írott versekre. Az ünnepségen részt vettek a kolozsvári Heltai Alapítvány, a Reményik Sándor Alapítvány és a közelmúltban bejegyzett Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Társaság képviselői. Ez utóbbi elnöke, Farkas Zoltán közölte: ősztől kezdve évenként ösztöndíjat biztosítanak egy magyar nyelven továbbtanulni akaró óradnai diáknak. A névadó és táblaavató rendezvényt megelőzte a 175 éves helybeli plébánia-templom megünneplése, és az Óradnán eltemetett gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök sírjának megkoszorúzása, emléktábla leleplezése a templomban, 120 évvel halála után. /S. Muzsnay Magda: A szórványvidék ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Háromnapos ünnepségsorozat keretében, máj. 4-én Óradnán Reményik Sándor Római Katolikus Kulturális és Népnevelő Házat avattak. A szentmisét Bálint Lajos érsek celebrálta. Az óradnai magyarságot törekvéseiben támogatta a Soproni Erdélyi Kör, a Salgótarjáni Erdélyi Kör és Máltai Szeretetszolgálat, az Illyés Közalapítvány, a Calgary Magyar Kultúregyesület, Toso Vincenzo Olaszországból, Tőkés László püspök, a kolozsvári Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület, a Reményik Sándor Művészeti Stúdió Alapítvány, a Heltai Gáspár Alapítvány, a besztercei RMDSZ és EMKE, a Beszterce Művelődési Alapítvány és nem utolsósorban a helybeliek. /Guther M. Ilona: Küzdelem a megmaradásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Kolozsváron, a Reményik Sándor Pincegalériájában a Barabás Miklós Céh tagjai születésnapja alkalmából köszöntötték Andrásy Zoltán festő- és grafikusművészt, a Magyar Művészeti Intézet, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet egykori tanszékvezető tanárát. A rendezvény fénypontját az idős mesterek, Cs. Erdős Tibor és Abodi Nagy Béla köszöntő szavai jelentették, amelyek, az egykori Magyar Művészeti Intézet és Andrásy Zoltán tevékenységét illetően művészettörténeti kiselőadásoknak is beillettek. Máj. 9-én Vetró Artúr portréiból, aktjaiból, kompozícióiból, tájképeiből és szobraiból nyílt kiállítás a pincegalériában. /Mozgalmas hétvége a Reményik Sándor Pincegalériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Máj. 29-én negyven kalotaszegi általános iskola részvételével rendeztek történelmi vetélkedőt Kolozsváron, a Reményik Sándor Pincegalériában. Minden iskolát öt-öt színpompás, eredeti kalotaszegi viseletbe öltözött gyermek képviselt. Az öltözék is szerves részét képezte a Kalotaszeg évszázadai a népi alkotások tükrében című vetélkedőnek. Az első díjat a szentlászlóiak nyerték el, másodikok a méraiak, harmadikok a lónaiak lettek. A rendezvény sikeréhez nem csekély mértékben járult hozzá Essig József díjnyertes Téli Kalotaszeg című filmjének bemutatása. /Kalotaszeg évszázadai a népi alkotások tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

A kolozsvári Reményik Sándor Pincegalériában megnyílt Jeney Lám Erzsébet tárlata, színes akvarelljeinek sikere volt. A művész 1956-ban végzett a kolozsvári főiskola textiltervezői szakán. Kezdetben a Művelődés című lapnál dolgozott, majd muzeológus a kolozsvári Művészeti Múzeumban. Később a Babes-Bolyai Tudományegyetem gyógypedagógiai szakán tanított. A Lélektan és Pedagógiai Intézet munkatársaként ment nyugdíjba 1982-ben. Grafikusként és művészeti íróként is számon tartják. Tizenkét egyéni tárlata volt bel- és külföldön. /Németh Júlia: Reményik Sándor Galéria Jeney Lám Erzsébet grafikai tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Kolozsvárott, az Unitárius Kollégium dísztermében bemutatták ifj. Hauer Erich Csillagok útján című könyvét. A szerző, a dévai egyetem fizika- és csillagászattan tanára elmondta, hogy magyarul nagyon rég nem jelent meg csillagászati könyv, ezért munkája hiánypótlónak is bizonyul. Közérthető nyelvezete miatt nemcsak a diákoknak, de a csillagászat iránt érdeklődő felnőtteknek is hasznos olvasmány, amelyet csillagtérképek, illusztrációk és 32 színes tábla egészít ki. - Hervay Gizella: Az idő körei című gyűjteményes kötetét mutatja be első rendezvényeként a Kriterion Könyvklub jún. 25-én, a Reményik Sándor Képzőművészeti Galériában /Kolozsvár/ Jelen lesz Balázs Imre, a kötet gondozója. - A Kriterion azt az ambiciózus tervet tűzte ki céljául, hogy ebben a klubban idővel az összes hazai magyar kiadványt megtalálják az érdeklődők. /Könyvbemutatók. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24. Könyvklub avatás a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Július 2-án mutatták be Lászlóffy Csaba Hosszú Galopp Liliputban /Kriterion/ című legújabb könyvét Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. Lászlóffy Csaba az idén töltötte hatvanadik életévét, a megjelent mű így egyfajta ünnepi kötet kíván lenni. A műben a szerző neves személyiségeket választott ki és helyezett írásai középpontjába. /Erdei Róbert: Lászlóffy Csaba Hosszú Galopp Liliputban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Júl. 15-én Banner Zoltán művészettörténész nyitja meg A Zsoboki Nemzetközi Alkotótábor résztvevőinek festményeit, grafikáit tartalmazó tárlatát Kolozsváron, a Reményik Sándor Pincegalériában. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

"Szept. 12-én, halálának tizedik évfordulóján Újvárossy Ernőre, a temesvári ellenállás hősi halottjára emlékezett a helybeli református gyülekezet. A zsúfolásig telt templomban Tőkés László püspök hirdetett igét. Az istentisztelet után az Újvárossy Ernőről elnevezett gyülekezeti teremben emlékeztek a hősi halált halt építőmesterre. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Újvárossy Erzsébet, a gyülekezet vértanújának 84 éves, Kolozsváron élő édesanyja is. Tőkés László, a száműzött lelkész és Újvárossy Ernő szinte egyszerre kerültek a vegetáló temesvári gyülekezetbe, amely Tőkés László hívására új életre kelt. A harc kezdetét 1988 őszén a falurombolás elleni állásfoglalás jelentette, majd 89 áprilisában kiéleződött a küzdelem: Tőkés László felfüggesztése elleni tiltakozásul a gyülekezet több mint 700 aláírást gyűjtött össze. Újvárossy Ernő többedmagával Nagyváradra utazott, hogy a püspökségen Tőkés László igazáért kiálljon. 1989 nyarán, miközben Tőkést, Újvárossyt és társait meghurcolták, kihallgatásokra hívták be, Tőkés László megjelent a Panoráma műsorában. Újvárossy Ernő ekkor már tudta, hogy az életével játszik, de nem futamodott meg, a végsőkig kitartott. Tőkés László kijelentette: meg van róla győződve, hogy Újvárossy Ernőt meggyilkolták. Ez alkalommal Gazda Árpád újságíró, a tíz évvel ezelőtti események egyik résztvevője javasolta, hogy a gyilkossági ügyben ismeretlen tettes ellen tegyenek feljelentést a rendőrségen. Tíz évvel ezelőtt Kovács Miklósnak, a budapesti Keresztény Ökumenikus Társaság egykori elnökségi tagjának köszönhetően , - aki annak idején Tőkés László ügyét is felvállalta - Újvárossy Ernő halálhíre egészen Amerikáig eljutott. Kovács Miklós a Mikes Kelemen Kör hollandiai rendezvényéről üzent a temesváriaknak: "Újvárossy Ernő halála bizonyult a döntő fordulatnak." "1989. szeptember 15-ig hallgathatott a zsarnok állam, mondhatták zsoldosai, kérem, semmi közünk ehhez a kálvinista belviszályhoz, csak Temesvár egyik kis gyülekezete civódik püspökével. De mert ellenállása kiszabadult, szellemét már nem voltak képesek palackba másképp visszagyúrni, elvették Újvárossy Ernő életét." "Az Országgyűlés akkori elnöke, Szűrös Mátyás azokban a napokban Amerikába tartott. A telefaxon utána küldött dokumentumokat a világ elé tárhatta. Ha voltak még illúziók a zsarnokot és rendszerét illetően, ezek most szertefoszlottak." 1989. szeptember 15-én érkezett meg a püspöki körlevél: Tőkés Lászlónak el kell hagynia temesvári állását és szolgálati lakását. A temesvári református gyülekezet hősiesen ellenállt. - A mostani emlékezésen Péterffy Lajos nagyváradi színművész szavalta el Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének egy részletét és Reményik Sándor Ahogy lehet című versét. Kudor István fafaragó művész /Bánffyhunyad/, a monumentális kopjafa alkotója is beszélt. /Ez Temesvár titka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

Vöő Gabriella Szaván fogjuk. Erdélyi magyar szólások. /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című nemrég megjelent munkája az erdélyi magyar szóláskincsnek monografikus célzatú bemutatása, egyben pedig rendszerezés. Alapja a kolozsvári Folklór Intézet Archívumában őrzött gazdag szólás-anyag, mely több évtizedes gyűjtői-kutatói munka eredménye. A dokumentumanyag 161 helységet képvisel. Ezek ábécé szerinti felsorolásában feltárul az egyes helységek gazdagabb, illetve szegényesebb jelentkezése is. /Nagy Olga: Egy anyanyelvi dokumentum főbb tanulságai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Ez a könyv a Kriterion Könyvkiadónál 1989-ben megjelent Igaz ember igazat szól - Közmondások a romániai magyar folklórból című közmondásgyűjtemény kiegészítője. /Könyvbemutató a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

"Kolozsváron dec. 9-én a Reményik Sándor Pincegalériában bemutatták a Kriterion Könyvkiadó két legújabb kötetét - Lucian Boia: Történelem és mítosz a román köztudatban és Paul Drumaru: Transland. Paul Drumaru két kötetnyi versfordításának alcíme - Az én magyar költőim. Harminc év munkájának eredményeként 28 ezer verssorban, 940 oldalon, 18 magyar költő (Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Radnóti Miklós, Pilinszky János, Markó Béla, Kovács András Ferenc stb.) verseit tolmácsolta román nyelven. - Lucian Boia kötete a nagy vihart kavart 1995-ös könyvének magyar nyelvű fordítása. Sokak szerint ez az a könyv, amelyre nyolcvan éve várt a romániai társadalom. Forradalmi munka, a román történelem kritikai szemlélete. Boia vallja: "Minden nemzetnek megvan a maga történelmi mitológiája. Semmi sem világít rá jobban a jelenre és a jövendő felé választott utakra, mint az a mód, ahogyan a társadalom magáénak vállalja múltját." /Erdei Róbert: Két könyvbemutatóra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"